TERMÉSZETISMERET 6. Témák órákra bontása. Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója. Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag

Átírás

1 TERMÉSZETISMERET 6. Témák órákra bontása Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag A Föld 1. A Naprendszer A térbeli tájékozódás, a térfogalom fejlesztése átfogó kép kialakításával a Naprendszer felépítéséről: a Föld, a Nap és a Világegyetem közötti hierarchikus kapcsolat ábrázolása. A tudományos megismeréshez kötődő történeti szemlélet formálása. A napközpontú világkép egyszerű modellezése. A csillag és a bolygók közötti különbség A sarkcsillag és egy-két csillagkép felismerése az égbolton. Érvek gyűjtése arról, hogy a Nap csillag. A tudományos megismerés, vizsgálódás iránti érdeklődés fenntartása, fokozása. A tudományos megismeréshez köthető történeti szemlélet kialakítása. Tudománytörténeti jelentőség, felfedezések, találmányok, felismerések és eljárások megismerése tudományos ismeretterjesztő források feldolgozásával. A tudomány és technika fejlődése, valamint a történelmi korszakváltások közötti kapcsolat ismertetése egy-egy példa alapján. Naprendszer, Nap, csillag, csillagkép, bolygó 2. A Föld és a Hold A térbeli tájékozódás, a térfogalom fejlesztése átfogó kép kialakításával a Földünknek a világegyetemben elfoglalt helyéről. Az oksági gondolkodás fejlesztése a természeti környezet jelenségeinek magyarázata során: a holdfogyatkozás és a Hold fényváltozásainak értelmezése modell alapján. A rendszerszemlélet fejlesztése a Nap, a Föld és a Hold mozgásai, a közöttük levő kölcsönhatások és következményeik vizsgálata során. A problémafelvetés és a probléma megoldására irányuló vizsgálódás igényének kialakítása, fejlesztése. 4. A felépítés és a működés kapcsolata A Nap, a Föld és a Hold kölcsönhatásainak megismerése. A Föld, Hold, Naprendszer modellezése. Föld, hold, holdfogyatkozás, holdfázis, telihold, földgömb, tömegvonzás (gravitáció), Északisark, Déli-sark, Egyenlítő

2 3. A Föld mozgásai és az időszámítás Az oksági gondolkodás fejlesztése a napszakok kialakulásának magyarázata során. Természeti törvények felismerése, alkalmazása a hétköznapi jelenségek értelmezésekor. A Föld mozgásai és a napi, évi időszámítás összefüggéseinek megértése. A tudományos megismeréshez kötődő történeti szemlélet formálása. A problémafelvetés és a probléma megoldására irányuló vizsgálódás igényének kialakítása, fejlesztése. Az időt mérő ciklikus jelenségek egyszerű értelmezése, felhasználása. Az idő különféle mértékegységeinek, mérési lehetőségeinek megismerése. Az idő becslése különféle élethelyzetekben, a mozgás és az idő összefüggésének megtapasztalása. 4. A felépítés és a működés kapcsolata A csillagok távolságával és méretével kapcsolatos elképzelések megbeszélése, korrekciója. tengelyferdeség, tengely körüli forgás, keringés, szökőév 4. A Föld belső felépítése A Föld gömbhéjas szerkezetének megismerése. A belső szerkezet és a Föld felszín kialakulása közötti összefüggés Rendszerek összetettségének, belső kapcsolatrendszerének földkéreg, földköpeny, kőzetburok, gömbhéjas szerkezet, törésvonal, kőzetlemez, magma, földrengés 5. Hegységképződés A gyűrődés, vetődés, vulkáni működés megfigyelése egyszerű modellkísérletekben. Példák a különböző hegységképződési folyamatok eredményeként létrejött formakincs kapcsolatára. 6. A földfelszín és változásai Az egyensúly és stabilitás fogalmának mélyítése a külső és belső erők egyensúlyának a földfelszín mai képének kialakításában való szerepének megismerésével. Aprózódás és mállás, külső és belső erők összehasonlítása. 7. Kőzetek és ásványok Néhány jellegzetes hazai kőzet kialakulásának megismerése. 4. A felépítés és a működés kapcsolata A felszín kialakulás folyamatainak leírása, példák bemutatása, a változási folyamatok eredményeinek Változások felismerése két különböző állapot összehasonlításával. 4. A felépítés és a működés kapcsolata A felszínváltozások főbb folyamatainak leírása, példák bemutatása, a változási folyamatok eredményeinek Változások felismerése két különböző állapot összehasonlításával. 2. Anyag, energia, információ Az energiafogalom megalapozása, ismerkedés az energiahordozókkal. belső erő, gyűrődés, gyűrthegység, vetődés, rög, árok, medence, lépcsős felszín, röghegység, láva, vulkáni hamu, vulkáni hegység, magmakamra, kürtő, kráter külső erők, aprózódás, feltöltődés, üledékréteg vulkanikus kőzet, andezit, bazalt, vulkáni tufa, vulkáni hamu, üledékes kőzet, mészkő, homok, lösz, kőszén, lignit, érc, bauxit

3 8. Kőzetek és ásványok (gyakorlati óra) A földrajzi tér megismerési módszereinek továbbfejlesztése, az információgyűjtés és feldolgozás fejlesztése. Néhány jellegzetes hazai kőzet egyszerűen vizsgálható tulajdonságainak megállapítása, összehasonlításuk, csoportosításuk. 9. A mészkőhegységek formakincse Példák bemutatása a mészkőhegységekben létrejött formakincsekre. 10. Kontinensek, óceánok Tájékozódás a földgömbön és a térképen. Földrészek, óceánok felismerése különböző méretarányú és ábrázolásmódú térképeken. 11. A földrajzi fokhálózat A térbeli tájékozódás fejlesztése a földgömbön. A földrajzi tér hierarchikus kapcsolatainak felismertetése. A nevezetes szélességi körök felismerése a térképen. Földrajzi helymeghatározás különböző tartalmú térképeken. Átfogó kép kialakítása Magyarország világban elfoglalt helyéről, Európa és Magyarország tényleges földrajzi fekvésének megfogalmazása. Megfigyelések, egyszerű kísérletek elvégzéséhez szükséges készségek megalapozása. A csoportmunkában történő tanulás módszereinek kialakítása. 2. Anyag, energia, információ Anyagok csoportosítása megfigyeléssel és kísérletekkel megállapított tulajdonságok alapján. 4. A felépítés és a működés kapcsolata A felszínváltozások főbb folyamatainak leírása, példák bemutatása, a változási folyamatok eredményeinek A Kárpát-medence természeti értékeinek, egyediségének felfedezése, megismerése. A térképekre vonatkozó ismeretek alkalmazása. A földrajzi fokhálózatra vonatkozó ismeretek alkalmazása. A térbeli tájékozódás fejlesztése. andezit, bazalt, vulkáni tufa, mészkő, homok, lösz, kőszén, bauxit víznyelő, barlang, barlangi patak, cseppkő óceán, tenger, földrész szélességi kör, Ráktérítő, Baktérítő, Északi-sarkkör, Déli-sarkkör, hosszúsági kör, földrajzi fokhálózat 12. Összefoglalás: a Föld A csoportmunkában történő tanulás módszereinek kialakítása. Megfigyelések elvégzéséhez szükséges készségek megalapozása. 13. Ellenőrzés Az éghajlat

4 14. Az éghajlat Éghajlat jellemzési algoritmusának megismerése és használata. Éghajlati diagramok és éghajlati térképek információtartalmának leolvasása, az adatok értékelése. 15. Az éghajlati övezetesség A Föld gömbalakja, a napsugarak hajlásszöge és az éghajlati övezetek közötti összefüggés Az évszakok váltakozásának magyarázata. Nap és a Föld helyzetének modellezése a különböző napszakokban és évszakokban. Az éghajlati övezetek összehasonlítása. Éghajlat-módosító tényezők felismerése a példákban. 16. Hazánk éghajlata Hazánk éghajlatát kialakító és befolyásoló tényezők megismerése. Az eltérő felvésű és földrajzi adottságú hazai tájak éghajlati jellemzőinek összehasonlítása. Éghajlati diagramok és éghajlati térképek információtartalmának leolvasása, az adatok értékelése. 17. Összefoglalás: az éghajlat Különböző típusú információforrások használatának gyakoroltatása éghajlati diagramok, tematikus térképek révén. 18. Ellenőrzés Hazai erdők Az egész fejezetben: A környezet-szervezet-életmód, a szervek felépítése-működése közötti oksági összefüggések feltárása, bizonyítása az életközösség élőlényeinek megismerése során. 19. Tájak, életközösségek, az erdők élővilága A környezeti tényezők és az életközösségek szerkezete közötti összefüggés feltárása és magyarázata a hazai erdők példáján A tudományos megismerés, vizsgálódás iránti érdeklődés fenntartása, fokozása. 4. A felépítés és a működés kapcsolata A Föld alakjának és tengelyforgásának következményei az éghajlati övezetekre. A Földre sugárzott energia jelentőségének belátása. A változásokat kiváltó hatások azonosítása a mindennapi környezetben megfigyelhet jelenségekben. 3. Rendszer A környezetben megfigyelhető egyszerű rendszerek elemzése. Rendszerek összetettségének, belső kapcsolatrendszerének A Kárpát-medence természeti értékeinek, egyediségének felfedezése, megismerése. Az egész fejezetben: Élőlény, illetve élőlény és környezete közötti kapcsolatok felismerése a hazai erdők példáján. Az erdei életközösségekre ható élettelen környezeti tényezők (levegő, víz, talaj, hőmérséklet), az alkalmazkodás módjai Az egyed feletti szerveződési szintek felismerése éghajlat, éghajlati diagram napsugarak hajlásszöge, éghajlati övezetek, forró vagy trópusi övezet, mérsékelt övezet, hideg övezet nedves kontinentális éghajlat, száraz kontinentális éghajlat életközösség, népesség, társulás, társulásegység

5 20. Az erdők fái és cserjéi Az élő és az élettelen környezeti tényezők szerepének bemutatása az erdők kialakulásában, előfordulásában és az erdők függőleges tagolódásában. 21. Az erdők aljnövényzete A növények környezeti igénye és előfordulása közti oksági összefüggések bemutatása A nyitvatermő és a zárvatermő növények összehasonlítása, csoportokba sorolása. Az élőlények környezethez való alkalmazkodását bizonyító tulajdonságok bemutatása az erdei fák és cserjék példáján. A növények alkalmazkodása a fényviszonyokhoz A mohák vízfelvételével kapcsolatos vizsgálat önálló elvégzése, a megfigyelések rögzítése Testfelépítés és életmód kapcsolatának felismerése a páfrányok és a mohák példája alapján. A tanult növények összehasonlítása, csoportokba sorolása. egyivarú virág, egylaki növény, nyitvatermő, toboz, örökzöld, erdeifenyő, zárvatermő, bükk, kocsánytalan tölgy, gyertyán, barkavirágzat, makktermés, cserje, vadrózsa, kétivarú virág haraszt, páfrány, erdei pajzsika, gyöktörzs, spóra, virágtalan növény, hajtásos növény, moha, spóratartó 22. Az erdők gombái A növények és gombák táplálkozása közötti különbségek magyarázata, az ehető és mérgező gombapárok összehasonlítása. Megismert információforrások használata, az információ gyűjtéséhez és feldolgozáshoz szükséges kommunikációs készségek megalapozása. A megfigyelés, leírás, kérdésfeltevés és értelmezés műveleteinek gyakorlása és összekapcsolása. A testfelépítés és az életmód kapcsolata. A gombák, a növények és az állatok testfelépítésének és anyagcseréjének összehasonlítása, az élőlények országaiba sorolása. Egészséges étkezési szokások kialakítása, a gombafogyasztás szabályai. A gombamérgezés tünetei, az orvoshoz fordulás szükségességének megértése. kalapos gomba (kalap, tönk, bocskor, gallér), gombafonal, termőtest, spóratermő réteg, spóra, erdőszéli csiperke, gyilkos galóca

6 23. Az erdők emlősállatai Az erdő emlőseinek külleme, testfelépítése, élete, alkalmazkodása a környezeti feltételekhez, a tárgyalt fajok szerepe az erdő életében. Testfelépítés, életmód és viselkedés kapcsolatának felismerése az erdei emlősök példáján. Az élőlények környezethez való alkalmazkodását bizonyító tulajdonságok bemutatása az erdei emlősök példáján. gerinces, emlős, gímszarvas, agancs, összetett gyomor, kérődzés, redős őrlőfog, patás láb, vaddisznó, agyar, gumós őrlőfog, vörösróka, tarajos őrlőfog, veszettség 24. Az erdők madarai Az erő madarainak külleme, testfelépítése, élete, alkalmazkodása a környezeti feltételekhez, a tárgyalt fajok szerepe az erdő életében. A megfigyelés, leírás, kérdésfeltevés és értelmezés műveleteinek gyakorlása és összekapcsolása. Megfigyelések elvégzéséhez szükséges készségek megalapozása Testfelépítés, életmód és viselkedés kapcsolatának felismerése az erdei madarak példája alapján. Élőlény, illetve élőlény és környezete közötti kapcsolatok felismerése az erdei madarak példáján. A lakóhely környezetében található természet közeli élőhelyek megfigyelése, madáretető készítése, a tapasztalatok leírása. gerinces, madár, nagy tarkaharkály, vésőcsőr, kúszóláb, széncinege, erdei fülesbagoly, kampós csőr 25. Az erdők ízeltlábú állatai A pókszabásúak, a rovarok, a lepkék és a bogarak összehasonlítása A megfigyelés, leírás műveleteinek gyakorlása és összekapcsolása. Testfelépítés, életmód és viselkedés kapcsolatának felismerése az erdei ízeltlábúak példáján. Élőlény, illetve élőlény és környezete közötti kapcsolatok A megismert csoportok nevének és egymáshoz való viszonyainak ismerete és használata. A tanult állatok összehasonlítása, csoportokba sorolása. Az egyedfejlődés típusainak, folyamatának megértése A kullancsok által terjesztett betegségek tüneteinek felismerése, az orvoshoz fordulás szükségességének megértése. ízeltlábú, rovar, fej, tor, potroh, összetett szem, átalakulásos fejlődés, lárva, vedlés, bogár, rágó szájszerv, teljes átalakulás, szarvasbogár, lepkék, kitinpikkelyes szárny, szívó szájszerv (pödörnyelv), gyapjaslepke, hangyák, rovarállam, pókszabásúak, csáprágó, kifejlés, pókok, keresztespók, kullancsok

7 26. Az erdő mint életközösség Hazai erdők életközösségének ökológiai szemléletű jellemzése. A rendszerszemlélet fejlesztése, a rendszerfogalom mélyítése az erdő életközösségének, az élőlények szerveződésének, sokoldalú kapcsolatrendszerének ökológiai szemléletű vizsgálatával. A rendszerek egymásba ágyazottságának felismerése környezetünkben, rendszerek összetettségének, belső kapcsolatrendszerének Táplálkozási hálózatok. Életközösségek megfigyelése a lakókörnyezetben, az eredmények rögzítése és megbeszélése. A lakóhely közelében található természetes életközösség megfigyelése, állapotának leírása, a változások követése, bemutatása és megbeszélése. táplálkozási kapcsolatok, termelő, fogyasztó, lebontó szervezetek, tápláléklánc, táplálékhálózat, versengés, együttélés, élősködés, évszakos ritmusok 27. Erdő- és vadgazdálkodás Az emberi tevékenységnek a természetes életközösségére gyakorolt hatásainak elemzése; az erdőpusztulás okainak és következményeinek megismerése. A vadállomány szabályozása és az élőhely védelme közötti kapcsolat megértése. Mezőgazdasági kultúrák (erdő és vadgazdálkodás) megismerése. A rendszerek egymásba ágyazottságának felismerése környezetünkben, rendszerek összetettségének, belső kapcsolatrendszerének A környezeti rendszerek állapotának védelme, fenntarthatóság a gazdasági környezetben. gazdasági erdő, közjóléti erdő, erdőgazdaság, vadgazdálkodás

8 28. A Bükki Nemzeti Park Egészséges életmódra nevelés a természetjárás iránti igény felkeltésével, a természeti környezet védelmét szolgáló magatartás- és viselkedéskultúra fejlesztése. Megismert információforrások használata, az információ gyűjtéséhez és feldolgozáshoz szükséges kommunikációs készségek megalapozása Nemzeti Park élővilágának feldolgozása és bemutatása projektmunka keretében. A lakóhely közelében található természetes életközösség megfigyelése, állapotának leírása, a változások követése, bemutatása és megbeszélése. Néhány, a táj képében az ember hatására bekövetkező változás értelmezése. A Kárpát-medence természeti és kulturális értékeinek, egyediségének felfedezése, megismerése. 29. Összefoglalás: a hazai erdők Az elsajátíott ismeretek rendszerezése, összefüggések, kapcsolatok Az ismeretek alkalmzása különböző feladatokban. A csoportmunkában történő tanulás módszereinek kialakítása. 30. Ellenőrzés Rétek, mezők szántóföldek Az egész fejezetben: A megismert életközösségek ökológiai szemléletű jellemzése. A környezet-szervezet-életmód, a szervek felépítése-működése közötti oksági összefüggések feltárása, bizonyítása az életközösség élőlényeinek megismerése során. Az egész fejezetben: Élőlény, illetve élőlény és környezete közötti kapcsolatok felismerése a hazai mezők példáján. A mezei életközösségekre ható élettelen környezeti tényezők (levegő, víz, talaj, hőmérséklet), az alkalmazkodás módjai

9 31. A rétek növényei A növényi szervek környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodásának bemutatása konkrét példákon. A testfelépítés és az életmód kapcsolatának felismerése a mező növényeinek példáján. A mező növényeinek és környezet közötti kapcsolatok Az éghajlat és az időjárás élőlényekre gyakorolt hatásának, felismerése, megfigyelése. Az élőlények környezethez való alkalmazkodását bizonyító tulajdonságok bemutatása a pázsitfüvek példáján. A lakóhely környezetében található természet közeli élőhelyek megfigyelése, a tapasztalatok leírása. száraz rét, nedves rét, pázsitfüvek, párhuzamos levélerezet, szalmaszár, szélmegporzás, angolperje, árvalányhaj, mezei zsálya, orvosi székfű, gyöktörzs, fészekvirágzat, illóolaj, gyógynövény 32. A rétek állatvilága A környezet szervezet életmód összefüggéseinek bemutatása konkrét példákon Testfelépítés, életmód és viselkedés kapcsolatának felismerése a mezei emlősök és madarak példái alapján. Élőlény, illetve élőlény és környezete közötti kapcsolatok Az élőlények rendszerezése, a tanult állatok összehasonlítása, csoportokba sorolása. Az élőlények környezethez való alkalmazkodását bizonyító tulajdonságok bemutatása a mezei emlősök és madarak példáin. gerinces, emlős, mezei nyúl, ugróláb, rágcsáló, mezei pocok, madár, fácán, kúpos csőr, fészekhagyó, egerészölyv, kampós csőr, markoló láb 33. A rétek állatvilága A környezet szervezet életmód összefüggéseinek bemutatása konkrét példákon Táplálkozási hálózatok Testfelépítés, életmód és viselkedés kapcsolatának felismerése a mezei hüllők és ízeltlábúak példái alapján. Élőlény, illetve élőlény és környezete közötti kapcsolatok Az élőlények rendszerezése, a tanult állatok összehasonlítása, csoportokba sorolása. Az ízeltlábúak egyedfejlődésének megértése. Az élőlények környezethez való alkalmazkodását bizonyító tulajdonságok bemutatása a mezei hüllők és ízeltlábúak példáin. gerincesek, hüllők, gyíkok, lágyhéjú tojás, változó testhőmérséklet, állandó testhőmérséklet, ízeltlábú, rovar, sáskák, tücskök, ugróláb, rágó szájszerv, kifejlés, tápláléklánc, táplálékhálózat

10 34. Növénytermesztés az alföldi tájakon A természeti és a kultúrtáj összehasonlítása. A megfigyelés, leírás, kérdésfeltevés és értelmezés műveleteinek gyakorlása és összekapcsolása. A gabonafélék és más termesztett növények megismerése írott és internetes források alapján. Mezőgazdasági kultúrák: főbb kultúrnövényeink. Az alföldi táj képében az ember hatására bekövetkező változás értelmezése. Egészséges étkezési szokások kialakítása. Az éghajlat és az időjárás élőlényekre gyakorolt hatásának, felismerése, megfigyelése. gabonanövény, pázsitfűféle, takarókevél nélküli virág, kalászvirágzat, bugavirágzat, szemtermés. Búza, árpa, rozs, kukorica, koronagyökér, torzsavirágzat, napraforgó, fészekvirágzat, olaj 35. A Hortobágyi Nemzeti Park, a Kiskunsági Nemzeti Park Egy választott nemzeti park természeti értékeinek, vagy ősi magyar háziállatok bemutatása önálló kutatómunka alapján. Megismert információforrások használata, az információ gyűjtéséhez és feldolgozáshoz szükséges kommunikációs készségek megalapozása Nemzeti Park élővilágának feldolgozása és bemutatása projektmunka keretében. A lakóhely közelében található természetes életközösség megfigyelése, állapotának leírása, a változások követése, bemutatása és megbeszélése. Néhány, a táj képében az ember hatására bekövetkező változás értelmezése. A Kárpát-medence természeti és kulturális értékeinek, egyediségének felfedezése, megismerése. 36. Összefoglalás: rétek, mezők, szántóföldek Az elsajátíott ismeretek rendszerezése, összefüggések, kapcsolatok Az ismeretek alkalmzása különböző feladatokban. : A csoportmunkában történő tanulás módszereinek kialakítása. 37. Ellenőrzés

11 Vizek, vízpartok Az egész fejezetben: Az élő és élettelen környezeti tényezők sokoldalú kapcsolatrendszerének megismerése a vizekvízpartok életközösségében. Az élőhely szervezet életmód összefüggéseinek magyarázata a vízvízpart élőlényeinek vizsgálata során. Az egész fejezetben: Élőlény, illetve élőlény és környezete közötti kapcsolatok felismerése a hazai vizek, vízpartok példáján. 7. Környezet és fenntarthatóság A vízi és vízparti életközösségekre ható élettelen környezeti tényezők (levegő, víz, talaj, hőmérséklet), az alkalmazkodás módjai 38. Felszíni és felszín alatti vizek Felszín alatti vizek összehasonlítása, vizek különböző szempontú rendszerezése. A felszíni és a felszín alatti vizek kapcsolatának igazolása példákkal. Folyamatok néhány általános jellemzőjének megállapítása, irányítása, jelentőségének A felszínváltozások főbb folyamatainak leírása, példák bemutatása, a változási folyamatok eredményeinek Helyi természet- és környezetvédelmi problémák felismerése, a természeti értékek megőrzéséért, a táj értékeinek védelméért, megóvásért érzett felelősségvállalás megalapozása. talajnedvesség, talajvíz, víztartó kőzet, vízzáró kőzet, artézi víz, ásványvíz, gyógyvíz, hévíz 39. A folyók A legjelentősebb hazai folyóvizek, a főfolyó, a mellékfolyó és a torkolat felismerése a térképen. A felszín lejtése, a folyó vízhozama, munkavégző képessége és a felszínformálás közötti összefüggés magyarázata. Az éghajlat és a folyók vízjárása közötti összefüggés magyarázata. 2. Anyag, energia, információ Mozgási jelenségek megfigyelése, előfordulásuk a mindennapi környezetben, alkalmazásukkal kapcsolatos kérdések megfogalmazása. Folyamatok néhány általános jellemzőjének megállapítása, irányítása, jelentőségének A felszínváltozások főbb folyamatainak leírása, példák bemutatása, a változási folyamatok eredményeinek felszíni vizek, főfolyó, mellékfolyó, vízgyűjtő terület, vízválasztó, a folyó felszínformálása, vízállás, vízjárás

12 40. Harc a vízzel Példák gyűjtése arról, hogy a víz mint természeti erőforrás hogyan hat a társadalmi, gazdasági folyamatokra. Személyes és közösségi cselekvési lehetőségek összegyűjtése az emberi tevékenység által okozott környezetkárosító folyamatok káros hatásainak csökkentésére. Az időjárás, a felszínforma és a belvízveszély közötti kapcsolat bizonyítása. Különböző vizek (pl. csapvíz, ásványvíz, desztillált víz) fizikai-kémiai tulajdonságainak összehasonlítása. Ipari víztisztítás megfigyelése helyi víztisztító üzemben, vagy filmen. Helyi környezeti problémák Információgyűjtés tanári irányítással a lakóhely (környéke) vizeinek minőségéről. Következtetések levonása. 41. A tavak A legjelentősebb hazai állóvizek felismerése a térképen. 2. Anyag, energia, információ Mozgási jelenségek megfigyelése, előfordulásuk a mindennapi környezetben, alkalmazásukkal kapcsolatos kérdések megfogalmazása. A nem fosszilis energiaforrások jelentőségének Folyamatok néhány általános jellemzőjének megállapítása, irányítása, jelentőségének A felszínváltozások főbb folyamatainak leírása, példák bemutatása, a változási folyamatok eredményeinek Helyi természet- és környezetvédelmi problémák felismerése, a természeti értékek megőrzéséért, a táj értékeinek védelméért, megóvásért érzett felelősségvállalás megalapozása. Folyamatok néhány általános jellemzőjének megállapítása, irányítása, jelentőségének A felszínváltozások főbb folyamatainak leírása, példák bemutatása, a változási folyamatok eredményeinek Helyi természet- és környezetvédelmi problémák felismerése, a természeti értékek megőrzéséért, a táj értékeinek védelméért, megóvásért érzett felelősségvállalás megalapozása. árvíz, árvízvédelem, árvízvédelmi gátak, belvíz tómedence, mesterséges tó, feltöltődés, mocsár 42. A vizek parányai Egysejtű élőlények megfigyelése, összehasonlításuk Egysejtűek mikroszkópos megfigyelése, a vizsgálat jegyzőkönyvének elkészítése. Életfeltételek és életjelenségek felismerése, megnevezése az egysejtűek körében. Testfelépítés és az felismerése az állati és a növényi egysejtűek példáján. plankton, sejt, a sejt részei (sejthártya, sejtplazma, sejtmag), állati egysejtű, egysejtű, sejtszáj, csilló, növényi egysejtű, sejtfal, zöld színtest, szemes ostoros, ostor, szemfolt, baktérium

13 43. A vizek és vízpartok növényvilága A növények környezeti igényei és térbeli elrendeződése közötti összefüggés bemutatása egy konkrét vízi, vagy vízparti társulás példáján. A rendszerszemlélet fejlesztése, a rendszerfogalom mélyítése vizek, vízpartok életközösségeinek, az élőlények szerveződésének, sokoldalú kapcsolatrendszerének ökológiai szemléletű vizsgálatával. A rendszerek egymásba ágyazottságának felismerése környezetünkben, rendszerek összetettségének, belső kapcsolatrendszerének Táplálkozási hálózatok. Vízi, vízparti életközösségek megfigyelése a lakókörnyezetben, az eredmények rögzítése és megbeszélése. A lakóhely közelében található természetes életközösség megfigyelése, állapotának leírása, a változások követése, bemutatása és megbeszélése. hínár, nádas, mocsárrét, ligeterdő, fonalas zöldmoszat, lebegő hínár, gyökerező hínár 44. A vizek és vízpartok növényvilága A növényi szervek környezethez való alkalmazkodásának bemutatása konkrét példákon. Testfelépítés és életmód kapcsolatának felismerése a vízi, vazparti növények példáján. A vízközeli növények és környezet közötti kapcsolatok Az éghajlat és az időjárás élőlényekre gyakorolt hatásának, felismerése, megfigyelése. Az élőlények környezethez való alkalmazkodását bizonyító tulajdonságok bemutatása a pázsitfüvek valamint a fűz és a nyár példáján. A lakóhely környezetében található természet közeli élőhelyek megfigyelése, a tapasztalatok leírása. Pázsitfűféle, nád, gyékény, fűz, nyár, egyivarú virág, egylaki növény, kétlaki növény

14 45. A vizek és vízpartok gerinctelen állatai A megismerési algoritmusok alkalmazása a gerinctelen állatok bemutatása során. A vízi élethez való alkalmazkodás példákkal történő illusztrálása A megfigyelés, leírás műveleteinek gyakorlása és összekapcsolása. Testfelépítés, életmód és viselkedés kapcsolatának felismerése a vízi, pízparti ízeltlábúak példáján. Élőlény, illetve élőlény és környezete közötti kapcsolatok A megismert csoportok nevének és egymáshoz való viszonyainak ismerete és használata. A tanult állatok összehasonlítása, csoportokba sorolása. Az egyedfejlődés típusainak, folyamatának megértése tavikagyló, kopoltyú, szűrögető, pióca, gyűrűsféreg, bőrizomtömlő, tapadókorong, élősködő, ízelltlábúak, rákok, rovarok, szitakötők, átváltozás, szúnyogok, teljes átalakulás 46. A vizek és vízpartok gerinces állatai I. A megismerési algoritmusok alkalmazása a gerinces állatok bemutatása során. Testfelépítés, életmód és viselkedés kapcsolatának felismerése a halak, a kétéltúek és a hüllők példái alapján. Élőlény, illetve élőlény és környezete közötti kapcsolatok Az élőlények rendszerezése, a tanult állatok összehasonlítása, csoportokba sorolása. Az élőlények környezethez való alkalmazkodását bizonyító tulajdonságok bemutatása a mezei emlősök és madarak példáin. gerincesek, halak, páros és páratlan úszók, úszóhólyag, oldalvonal, kopoltyú, ponty, dévérkeszeg, harcsa, kétéltűek, átalakulásos fejlődés, kecskebéka, hüllők, kígyók, vízisikló, téli álom 47. A vizek és vízpartok gerinces állatai II. A megismerési algoritmusok alkalmazása a gerinces állatok bemutatása során. Táplálkozási hálózatok Testfelépítés, életmód és viselkedés kapcsolatának felismerése a vízimadarak példái alapján. Élőlény, illetve élőlény és környezete közötti kapcsolatok Az élőlények környezethez való alkalmazkodását bizonyító tulajdonságok bemutatása a vízimadarak példáin. madarak, tőkésréce, úszóláb, lemezes csőr, barna rétihéja, tépőcsőr, markolóláb, fehér gólya, gázlóláb, költöző madár, táplálékláncok, táplálékhálózatok, vízvirágzás

15 48. Nemzeti parkok vizes élőhelyeken I. A természetszeretet és természetvédelem iránti elkötelezettség elmélyítése. Megismert információforrások használata, az információ gyűjtéséhez és feldolgozáshoz szükséges kommunikációs készségek megalapozása egy nemzeti park élővilágának feldolgozása és bemutatása projektmunka keretében. A lakóhely közelében található természetes életközösség megfigyelése, állapotának leírása, a változások követése, bemutatása és megbeszélése. Néhány, a táj képében az ember hatására bekövetkező változás értelmezése. A Kárpát-medence természeti és kulturális értékeinek, egyediségének felfedezése, megismerése. 49. Nemzeti parkok vizes élőhelyeken II. A természetszeretet és természetvédelem iránti elkötelezettség elmélyítése. Megismert információforrások használata, az információ gyűjtéséhez és feldolgozáshoz szükséges kommunikációs készségek megalapozása egy nemzeti park élővilágának feldolgozása és bemutatása projektmunka keretében. A lakóhely közelében található természetes életközösség megfigyelése, állapotának leírása, a változások követése, bemutatása és megbeszélése. Néhány, a táj képében az ember hatására bekövetkező változás értelmezése. A Kárpát-medence természeti és kulturális értékeinek, egyediségének felfedezése, megismerése.

16 50. Összefoglalás: vizek, vízpartok Az elsajátíott ismeretek rendszerezése, összefüggések, kapcsolatok Az ismeretek alkalmzása különböző feladatokban. Folyamatok néhány általános jellemzőjének megállapítása, irányítása, jelentőségének A felszínváltozások főbb folyamatainak leírása, példák bemutatása, a változási folyamatok eredményeinek 51. Ellenőrzés Az ember szervezete és egészsége Az egész fejezetben: Az egészséget veszélyeztető tényezők felismerése, az egészséges életvitel szokásrendszerének formálása. Az ember személyes felelősségének tudatosítása egészségének megőrzésében, sorsának, életpályájának alakításában. A környezet szervezet életmód egészségi állapot közötti összefüggés feltárása, a higiénés kultúra fejlesztése. A reális énkép, önismeret fejlesztése, az alapvető emberi értékek, erkölcsi normák elfogadása, a velük való azonosulás. Az egészségvédelemmel kapcsolatos információk iránti érdeklődés felkeltése, megfelelő szintű jártasság kialakítása az információk feldolgozásában, értelmezésében. 52. Sejtek, szervek, szervrendszerek Az emberi test felépítésével és működésével kapcsolatos meglévő ismeretek rendszerezése. 53. A mozgás I. A külső megjelenés összetevőinek, jelentésének és hatásainak A divat és a média szerepének tudatosulása a testkép kialakításában. Az emberi szervezetet alkotó szerveződési szintek és egységek megismerése. 4. A felépítés és a működés kapcsolata Egyes önfenntartó életjelenségek, szervek és a szaporodás megnevezése az ember esetében. A főbb testrészek elhelyezkedése. A mozgásszervrendszer főbb tájékainak megnevezése, elhelyezkedése, feladatainak megértése. A helyes szokások megismerése és gyakorlása (napirend, szabadidő, környezet állapota). sejt, szerv, szervrendszer, szervezet csont, izom, ízület, ízületi nedv és szalagok, koponya, törzsváz (gerincoszlop, bordák, mellcsont), végtagok,

17 54. A mozgás II. Adatok elemzése a éves fiatalok egészségi állapotáról (tartáshibák, lúdtalp, stb.) az okok elemzése következtetések levonása. A mozgás és a fizikai, szellemi teljesítőképesség összefüggéseinek bizonyítása példákon. A fogyatékkal élő emberek megismerése, elfogadása, segítése. A helyes szokások megismerése és gyakorlása (napirend, szabadidő, környezet állapota). mozgásszervi elváltozás (testtartási hiba, hanyagtartás, gerincferdülés, lúdtalp) 55. A táplálkozás A külső megjelenés összetevőinek, jelentésének és hatásainak A divat és a média szerepének tudatosulása a testkép kialakításában. A táplálkozás és a mozgás közti kapcsolatok bemutatása konkrét példákon. 56. Az egészséges táplálkozás I. Táplálékpiramis összeállítása. Táplálkozási szokások, étrendek elemzése, javaslatok megfogalmazása. A túlsúlyosság és a kóros soványság veszélyeinek bemutatása. 57. Az egészséges táplálkozás II. Adatok elemzése a éves fiatalok egészségi állapotáról (túlsúly, alultápláltság stb.) az okok elemzése következtetések levonása. Az emésztőkészülék főbb szerveinek megnevezése, elhelyezkedése, feladatainak megértése. Egészséges étkezési szokások megismerése, kialakítása, minőségi és mennyiségi szempontok bemutatása. A környezeti állapot és az ember egészsége közötti kapcsolat felismerése, igény az egészséges életkörülményekre. Egészséges étkezési szokások megismerése, kialakítása, minőségi és mennyiségi szempontok bemutatása. A környezeti állapot és az ember egészsége közötti kapcsolat felismerése, igény az egészséges életkörülményekre. tápcsatorna, bélcsatorna, emésztőmirigyek, szájüreg, nyálmirigyek, nyál, a fogak típusai és részei, tej- és maradandó fogazat, fogszuvasodás, fogszabályozás, nyelőcső, gyomor, vékonybél, vakbél, vastagbél, végbél, emésztés, felszívódás étrend, étel, normál testsúly, a túlsúly és veszélyei, fogyókúra, alultápláltság, tápanyag, vitaminok, növényi rostok normál testsúly, a túlsúly és veszélyei, fogyókúra, alultápláltság

18 58. A légzés és a kiválasztás A táplálkozás, a légzés és a mozgás közti kapcsolatok bemutatása konkrét példákon. Egyszerű kísérletek a mozgás és a légzésszám közötti kapcsolatra. Az adatok rögzítése és értelmezése. A légző- és a kiválasztókészülék főbb szerveinek megnevezése, elhelyezkedése, feladatainak megértése. A környezeti állapot és az ember egészsége közötti kapcsolat felismerése, igény az egészséges életkörülményekre. Az anyagok és testek érzékelhető tulajdonságainak megfigyelése, megnevezése, összehasonlítása. Változások felismerése két különböző állapot összehasonlításával. Megfigyelések, egyszerű kísérletek elvégzéséhez szükséges készségek megalapozása. Kísérlet vagy vizsgálat önálló elvégzése. A tudományos megismerés, vizsgálódás iránti érdeklődés fenntartása, fokozása. légzés, orrüreg, gége, légcső, főhörgő, tüdő, mutálás, dohányzás kiválasztás, vizelet, vese, húgyvezeték, húgyhólyag, húgycső 59. A vérkeringés Egyszerű kísérletek a mozgás és a pulzus közötti kapcsolatra. Az adatok rögzítése és értelmezése. A keringési rendszer főbb szerveinek megnevezése, elhelyezkedése, feladatainak megértése. Kísérlet vagy vizsgálat önálló elvégzése. Az anyagok és testek érzékelhető tulajdonságainak megfigyelése, megnevezése, összehasonlítása. Változások felismerése két különböző állapot összehasonlításával. Megfigyelések, egyszerű kísérletek elvégzéséhez szükséges készségek megalapozása. A tudományos megismerés, vizsgálódás iránti érdeklődés fenntartása, fokozása. vér alkotói, szív üregei és funkciója, pulzus, értípusok

19 60. Az érzékelés Az érzékszervek védelmét biztosító szabályok és szokások megismerése, alkalmazása. 61. A bőr A külső megjelenés összetevőinek, jelentésének és hatásainak Veszélyforrások és megelőzésük lehetőségei a háztartásban, közlekedésben, sportolás közben. Az egészséget veszélyeztető tényezők felismerése, az egészséges életvitel szokásrendszerének formálása. Veszélyforrások és megelőzésük lehetőségei a háztartásban, közlekedésben, sportolás közben. A sebellátás, vérzéscsillapítás gyakorlata. Az érzékszervek működésének és az érzékelés fajtáinak megismerése, az érzékszervek védelmét biztosító szabályok megismerése és gyakorlása. A fogyatékkal élő emberek megismerése, elfogadása, segítése. A bőr elhelyezkedése, feladatainak megértése. A helyes szokások megismerése és gyakorlása (tisztálkodás,környezet állapota). inger, érzékszerv, szem alkalmazkodási jellemzői, könnymirigy, szemhéj, fül, hallás, ízérzékelés, szaglás faggyúmirigy, mitesszer, pattanás, verejtékmirigy, égési sérülés, sebellátás, bőrápolás, tisztálkodás 62. A szaporodás I. Nemi szervek működésének serdülőkori változásai, a testalkat és a lelki tulajdonságok összefüggéseinek elemzése. 63. A szaporodás II. Férfi és női szerepek megkülönböztetése, fiúk és lányok jellemző tulajdonságainak összehasonlítása, kapcsolatba hozása a nemi szerepekkel. A szaporodás főbb szerveinek megnevezése, elhelyezkedése, feladatainak megértése. A gyermekvárással, születéssel, szoptatással kapcsolatos elképzelések megbeszélése ivarsejt, petesejt, petefészek, petevezeték, méh, hüvely, menstruáció, hímivarsejt, here, ondóvezeték, hímvessző, ondóhólyag, prosztata, ondó, magömlés, menstruáció, terhesség, méhlepény, köldökzsinór, szülés, nőies és férfias jelleg, nemi hormon 64. Az ember egyedfejlődése Az egyes életszakaszok legfontosabb jellemzőinek bemutatása. A kamaszkori változások jeleinek és okainak összegyűjtése. A serdülő személyiségének jellemző vonásai. Az egyedfejlődés főbb szakaszainak összehasonlítása, a másodlagos nemi jellegek, testi és lelki különbségek megismerése. Az egyes életszakaszokra jellemző testarányok és méretek megfigyelése, mérése. életszakaszok, újszülöttkor, csecsemőkor, kisgyermekkor, kölyökkor, kamaszkor, ifjúkor, felnőttkor, öregkor

20 65. Betegség, fertőzés, járvány A környezet és az ember egészsége közötti kapcsolat A betegségek megelőzésének tudatosítása. Az eredményes gyógyulás és az időbeni orvoshoz fordulás összefüggéseinek belátása. A személyes felelősség, a család és a környezet szerepének bemutatása (irodalmi példák) a függőségek megelőzésében. A kipróbálás és a függőség összefüggéseinek megértése. A környezeti állapot és az ember egészsége közötti kapcsolat felismerése, igény az egészséges életkörülményekre. A kockázatos, veszélyes viselkedések, függőségek okainak, elkerülésének, élethelyzetek megoldási lehetőségeinek bemutatása. egészség, betegség, fertőzés, cseppfertőzés, ételmérgezés, járvány, oltás, láz, szenvedélybetegség, megszokás, függőség 66. Összefoglalás: az ember szervezete és egészsége 67. Ellenőrzés 68. Év végi ismétlés 69. Év végi ismétlés 70. Év végi ismétlés 71. Év végi ismétlés 72. Év végi ismétlés A környezet és az ember egészsége közötti kapcsolat A betegségek megelőzésének tudatosítása. A csoportmunkában történő tanulás módszereinek kialakítása.