Közép-dunántúli régió területi államigazgatási szervei honlapjain a közzététel és elektronikus kapcsolattartás helyzete

Átírás

1 Közép-dunántúli régió területi államigazgatási szervei honlapjain a közzététel és elektronikus kapcsolattartás helyzete A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium 009. évi munkatervében határozta meg a kötelező közzététel teljesülésének felmérésével és elemzésével kapcsolatos feladatot a Kollégium Informatikai, Ügyfélszolgálati és Ügyvitelszervezési Koordinációs Bizottsága számára. A Bizottság most elvégzett felmérésének előzménye az előző év végén, ez év elején elvégzett informatikai felmérés, és annak részletes értékelése volt. A felmérést a területi államigazgatási szervek által, a sokrétű és részletekbe menő szempontrendszer alapján kitöltött adatlapok összesítésével végeztük el. Ezzel szemben a jelenlegi helyzetfelmérést és elemzést az érintett szervek megkeresése nélkül - az ügyfél szemszögéből - a honlapok vizsgálatával, az elérési lehetőségek feltérképezésével végeztük el. A honlapok vizsgálatának fő szempontja a közérdekű adatok közzétételének teljesítése, a jogszabályi előírásoknak való megfelelése volt. A Ket. október 1-jén hatályba lépő módosítása és más jogszabályok (lásd: 1. sz. melléklet érintett jogszabályok) azonban olyan mértékű változásokat hoztak az elektronikus ügyintézésben, hogy az új elvárásoknak eleget tevő elektronikus kapcsolattartás helyzetének áttekintése is rendkívüli fontossággal bír. A Kollégium 3 tagjának internetes megjelenését vizsgáltuk. Saját honlapot 11 területi államigazgatási szerv üzemeltet, 1 szerv pedig a felügyeletüket, szakmai irányításukat ellátó szervek által fenntartott központi honlapon tesz eleget közzétételi kötelezettségének. Az Eitv. 3. () bekezdése ezt így is szabályozza, de ebből az is következik, hogy az adott szervet terheli a központi honlapjukon teljesített közzétételek végrehajtásának kötelezettsége. A számszerű összehasonlításokban ezért nem a vizsgált honlapok száma szerinti, hanem a kötelezettséggel terhelt 3 szerv szerinti helyzetet jelenítjük meg. A Fejér Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal és a megyei földhivatalok saját honlapot is üzemeltetnek annak ellenére, hogy a földhivataloknak és a mezőgazdasági szakigazgatási hivataloknak van központi honlapjuk is. Esetükben a saját honlap tartalmát vizsgáltuk. A közérdekű adatok megtalálásának egyszerűsége az ügyfél szempontjából nagyon fontos körülmény. Az Eitv. felhatalmazása alapján kiadott 18/005. (XII. 5.) IHM rendelet. (1) bekezdése szerint a honlap megnyitásakor megjelenő oldalon kell elhelyezni a Közérdekű adatok elnevezésű hivatkozást. Ennek az elvárásnak 5 hivatal felel meg. 1

2 "Közérdekű adatok" hivatkozás a a honlap nyitó oldalán % igen nem 8% Az Eitv. és annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet és IHM rendelet közzétételi listák szerint határozza meg a kötelező közzététel adatait, és szabályozza a további formai elvárásokat is. Az általános közzétételi lista három fejezetben, azokon belül 10, 18 és 6 adatkörben rendeli el az adatok megjelenítését. Az adatkörök egy része kötelezően tartalmaz adatokat, a másik része lehet nemleges is (például az I/5. testületi szerv esetén a testület létszáma, stb.). I. Szervezeti, személyzeti adatok

3 Az általános közzétételi lista I. Szervezeti, személyzeti adatok fejezete adatkörét (szerv nevével, eléréseivel, felépítésével, vezetők nevével, eléréseivel kapcsolatos adatok) lényegében az összes hivatal feltöltötte. A 4. és 10. adatkör (ügyfélkapcsolati vezető, ügyfélfogadási rend, felettes szerv) azonban 14, illetve 1 szerv esetében a közérdekű adatok között nincs feltüntetve. Amennyiben a honlap egy másik területén megtalálhatók ezek az adatok, úgy itt a közérdekű adatok között link-el kell elérhetővé tenni őket. Az adatkörök csak elvétve jelennek meg, de ezek szükségességét kívülről nem lehet megítélni. Több helyen az adatot nem tartalmazó adatkör egyszerűen kimaradt a felsorolásból, pedig helyesen a nemlegesség jelzésével kellene szerepelni ezeknek az adatköröknek. II. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok A II. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok alapján a közfeladatot ellátó szerv alapvető adatkörét (1. adatkör) tartalmazzák a közzétételek, azonban néhány esetben a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok nélkül. A szerv feladatáról szóló idegen nyelvű tájékoztató (. adatkör) is legtöbbször csak az országos honlapon található. A közfeladatot ellátó szerv által fenntartott adatbázisok illetve nyilvántartások jegyzékét (6. adatkör) egyre több szerv teszi közzé naprakész formában, de így is csak 5 helyen teljesül. 3

4 A közérdekű feladatok megismerésére irányuló igények elintézésének rendjére vonatkozó tájékoztatás 6 szervezet honlapján lett elhelyezve. Ez az információ a II. fejezet 13. számú adatkörében szerepel, de fontossága miatt az Eitv. 3. (6) bekezdése külön is szabályozza, tehát kiemelt figyelmet kellene fordítani erre az adatkörre. A további adatkörök kitöltöttsége nagyon csekély, pedig több adatkörben kellene információnak szerepelnie. Ilyenek a 11. ellenőrzések tapasztalatai, 1. feladatellátás teljesítménye, 18. különös és egyedi közzétételi lista, stb. III. Gazdálkodási adatok A III. Gazdálkodási adatok megjelenítésére még inkább jellemző, hogy a központi szervezetek honlapján találhatóak. Néhány esetben itt csak az üvegzseb adatok szerepelnek, viszont vannak teljes körű megoldások is, amely esetekben a szerv közzétette több évre visszamenően az éves költségvetésen, beszámolókon kívül a pályázati kiírásokat, és a nem alapfeladatok ellátására fordított 5 millió forint feletti kifizetéseket is. Különböző mértékben funkcionáló archívum 11 szervezet honlapján található. Ez egyrészt az előzőleg feltöltött dokumentumok tételes, kategorizált elhelyezését jelenti több évre visszamenőleg, de több esetben lehetőség van az állományok közötti több szempontú keresésre is. 4

5 Szintén az Eitv. szabályozza az egységes közadatkereső rendszerhez történő csatlakozást. Ez azt a célt szolgálja, hogy a központi közadatkereső rendszerben az érdeklődő egyszerű módon találja meg a legfontosabb közérdekű adatokat. E kapcsolat kiépítése 3 szervezet esetében történt meg, ugyanis ennyit lehet megtalálni a oldalon. Összességében A közzétételi listák szerinti megjelenítés az adatkörök nagy részében messze elmarad a jogszabályi elvárástól. Kívülről nem állapítható meg, hogy a feltüntetett adatok mennyire naprakészek, vagyis mennyire felelnek meg a közzétételi listában szereplő frissítési elvárásoknak, valamint a megőrzési szabályok hogyan teljesülnek. Az üvegzseb törvény szerinti közzétételi kötelezettség teljesítése általában külön menüpontban van kiemelve, de néhány hivatal a Közérdekű adatok III. Gazdálkodási adatok fejezetébe sorolta az üvegzseb adatokat. E közzétételi kötelezettség 3 területi államigazgatási szerv honlapján volt felismerhető. Jelenlegi helyzetfelmérésünk szempontjából lényeges változás a Ket. módosításának egyik részterülete, az elektronikus tájékoztatással kapcsolatos új szabályok, amelyek kiegészítik a közzétételi kötelezettségeket. A Ket () bekezdése hét pontban határozza meg a hatósági ügyintézéssel kapcsolatos adatköröket. A (3) bekezdés a hatóság teljesítményének és hatékonyságának mérésére alkalmas adatok közzétételét szabályozza. Az elektronikus tájékoztatás csupán 9 szervezet honlapján jelenik meg. A honlapokon kialakítottak ugyan erre a célra egy-egy menüpontot (E-ügyintézés, E-bevallás, Elektronikus nyomtatványok, ), de ennek feltöltése még hiányos. A legtöbb esetben megtalálható a hatósági ügyek intézésére illetékes ügyintéző neve, hivatali elérhetősége, és az általános ügyfélszolgálati adatok (a oszlop). Legnagyobb arányban, 8 esetben az illetékek és díjak (d bekezdés) szerepelnek, nagyon rossz az ügyintézés jogszabályban meghatározott határidejének megjelenítési aránya (b bekezdés). Ugyancsak alacsony számban jelenik meg az elektronikus kapcsolattartással összefüggő információ (e, f, és g bekezdések). 5

6 Elektronikus tájékoztatás a) b) c) d) f) g) h) A Ket. módosítás másik következménye az elektronikus ügyintézés gyökeres változása. Az elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályok teljes mértékben megszűntek, helyettük az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályokat tartalmazza az október 1-től hatályos Ket. Megjelent az elektronikus közszolgáltatásról szóló 009. évi LX. tv., ehhez kapcsolódóan négy kormányrendelet, és a közeljövőben hatályba lépő 009. évi LII. törvény. E bőséges jogszabályi háttér szabályozza az elektronikus kapcsolattartást, de a két utóbbi törvény alapján már nem kizárólag a hatósági eljárás részeként, hanem általában az elektronikus közszolgáltatásra és az elektronikus iratok kézbesítésére vonatkozik. Az ügyfél és a közigazgatási szerv között, valamint a szervek egymás közötti kapcsolattartásának útja a központi rendszer (kormányzati portál, biztonságos adattovábbító rendszer, stb.). A hozzáférés és azonosítás ügyfélkapun, illetve hivatali kapun keresztül történik, ügyfelekkel az elektronikus kapcsolattartás eszköze az elektronikus űrlap, amelyet az ÁNYT rendszerrel kell megtervezni, és ÁNYK rendszerrel kitölteni. Felmérésünk következő része az ezekkel kapcsolatos tapasztalatokról szól. Az elektronikus kapcsolattartás lehetővé tételéhez a szervezeteknek hivatali kaput kell nyitni, vagyis regisztrálni és csatlakozni a központi rendszerhez. Ez a csatlakozás szervezet esetében tekinthető megtörténtnek. Saját jogon 6

7 csatlakozott, vagyis saját hivatali kapus rövid neve van 6 területi államigazgatási szervnek. A régióban 16 olyan szerv működik, amelynek felettes szerve rendelkezik hivatali kapuval (rövid névvel a hivatali kapu rendszerben). Ez a területi szerv szempontjából akkor tekinthető hivatali kapu hozzáférésnek, amennyiben a központi szerve honlapján elérhető elektronikus űrlapon a területi szerv számára címzett elektronikus beadvány is feltölthető az ügyfél által elérhető ügyfélkapun. Hivatali kapu csatlakozás 10; 31% 6; 19% hivatali kapu rövidnév saját hivatali kapu rövidnév országos nincs hivatali kapuja 16; 50% Az október 1-jétől érvényes jogszabályok véleményünk szerint helyenként nehezen érthetők, nem teljesen egyértelműek, és az okirati hűség jelen szabályozás melletti garantálásával kapcsolatban is vannak kételyek. Összességében nagyon sok tennivaló még a közzétételi kötelezettségek 100 %-os teljesítéséig, valamint az elektronikus kapcsolattartás elvárt formájú, magas szintű kialakításáig. Székesfehérvár, 009. december 9. Unger József Informatikai, Ügyfélszolgálati és Ügyvitelszervezési Koordinációs Bizottság elnöke

8 1. sz. melléklet Érintett jogszabályok a hivatkozás sorrendjében 005. évi XC. törvény az elektronikus információszabadságról (Eitv.) 305/005. (XII. 5.) Korm. rendelet a közérdekű adatok elektronikus közzétételére, az egységes közadatkereső rendszerre, valamint a központi jegyzék adattartalmára, az adatintegrációra vonatkozó részletes szabályokról 18/005. (XII..) IHM rendelet a közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákról 003. évi XXIV. törvény a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról (Üvegzseb tv.) 004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) 009. évi LX. törvény az elektronikus közszolgáltatásról /009. (X. 14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatás működtetéséről 3/009. (X. 14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatás biztonságáról 4/009. (X. 14.) Korm. rendelet a központi elektronikus szolgáltató rendszer igénybevevőinek azonosításáról és az azonosítási szolgáltatásról 5/009. (X. 14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatásról és annak igénybevételéről 009. évi LII. törvény a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről 8