Az élet, a mi életünk, csak egy láncszem a számtalan élőlény sorában, amely az elmúlt 4 milliárd évben követte egymást.

Átírás

1 Az élet, a világegyetem csodája. 4 milliárd évvel ezelőtt jelent meg a Földön. Mi, emberek mindössze éve. Mégis sikerült elérnünk azt, hogy felborítottuk az élethez nélkülözhetetlen egyensúlyt. Kezdetben a bolygónk nem volt több mint tüzes őskáosz, amely a Nap nyomában képződött. Porszemekből álló felhő, hasonló a világegyetem sok halmazához. Mégis, itt jött létre a csoda: az Élet. Az élet, a mi életünk, csak egy láncszem a számtalan élőlény sorában, amely az elmúlt 4 milliárd évben követte egymást. A vulkánok a mai napig alakítják a tájainkat. Bepillantást engednek a Föld születésébe, amikor az olvadt kőzet kiemelkedett a mélyből, szétrepedt, felhólyagzott vagy vékony rétegben megszilárdult, majd egy időre ismét elcsendesedett. A Föld gyomrából gomolygó füst az eredeti légkörre emlékeztet, amiben még nem volt oxigén. Az atmoszféra sűrű volt, teli széndioxiddal és vízpárával. Tűzforró volt. A Föld megfelelő távolságra van a Naptól, se túl közel, se túl távol. E tökéletes egyensúly miatt a víz folyékony maradhatott. A vízgőz összesűrűsödött, és szakadó esőként zúdult a Földre. Megjelentek a folyók. A folyók tovább alakították a Föld felszínét: csatornákat vájtak, és völgyeket hoztak létre. Az alacsonyan fekvő területeken óceánokat teremtettek, ásványokat oldottak ki a kőzetekből, és az óceánok édes vize fokozatosan sós lett. A víz éltető folyadék. Öntözte a terméketlen síkságokat, az általa vágott járatok, akár az erek a testben vagy egy fa ágai, úgy szállították az éltető nedvet a földnek. Oldal 1

2 Csaknem 4 milliárd évvel később, ma is megtalálhatók a vulkanikus eredetű hamu és a gleccserekből származó víz keverékének műalkotásai. Anyag és víz, víz és anyag, lágy és kemény kombinációi. Ez az alapvető egység bolygónk minden élőlényére jellemző. Az ásványok és a fémek még a Földnél is öregebbek. A csillagpor adja a Föld színeit: a vöröset a vas, a feketét a szén, a kéket a réz, a sárgát a kén. Honnan származunk? Hol pattant ki az élet első szikrája? Földünk hőforrásaiban még ma is léteznek a legősibb életformák, az archeobaktériumok. Ők adják a víz színét, a Föld hőjével táplálkoznak mind, kivéve a cianobaktériumokat, azaz a kékeszöld algát. Egyedül ezek képesek a naptól nyerni energiát. Ők a tegnap és a ma növényfajainak legfontosabb ősei. Ezek az apró baktériumok és leszármazottaik változtatták meg bolygónk sorsát, alakították át a légkörét. Mi történt a légkört mérgező szénnel? Még most is itt van, a Föld kérgébe zárva. A Grand Canyon falai a Föld történetének 2 milliárd évét tárják fel. Ez a kanyon egykor tenger volt, mikroorganizmusok népesítették be. Meszes héjuk a légkörből származó és az óceánban feloldott szénből lett. Miután elpusztultak, vázuk elsüllyedt, és összegyűlt a tenger fenekén. Ezeket a rétegeket a sok milliárd lerakódott váz hozta létre. Nekik köszönhetően a szén kiürült a légkörből, és más életformák is kifejlődhettek. Az élet változtatta meg a légkört. A növényi életformák a Nap energiáját hasznosítják, felbontják a vízmolekulát, és oxigént szabadítanak fel, amely a légkörben gyűlik össze. Oldal 2

3 A Földön a víz körforgása az állandó megújulás folyamata. Vízesések, vízpára, felhők, eső, források, folyók, tengerek, óceánok, gleccserek: sosem szakad meg a kör. Mindig azonos mennyiségű víz van a Földön. A Földön valaha élt összes élőlény ugyanazt a vizet itta. Ez a csodálatos anyag nagyon instabil: vízként folyékony halmazállapotot vesz fel, páraként légnemű, jég formájában pedig szilárd. A jég világosabb színű és könnyebb a víznél, a felszínen marad, nem süllyed el. Véd a hideg ellen, így a jég alatt zavartalanul folyik az élet. Az élet motorja a kapcsolat. Minden kapcsolódik valamihez, semmi sem áll önmagában. A levegő és a víz elválaszthatatlanok, egységet alkotnak a mi életünkben. Felhők képződnek az óceánok fölött, és esőt hoznak a földekre, ahonnan a folyók visszaviszik a vizet az óceánokba. Minden a megosztásról szól. Az életünkhöz nélkülözhetetlen gáz 70%-át az óceán vizét zöldre színező algák állítják elő. Az élet alapja az egyensúly, amelyben minden élőlénynek szerepe van, és minden élőlény léte függ egy másikétól. Finom, törékeny harmónia ez, amit könnyű tönkretenni. A korallok az algák és kagylók házasságából születnek. A Nagy Korallzátony négyzet kilométeren terül el Ausztrália partjainál halfajnak, 4000 fajta puhatestűnek és 400 korallfajnak ad otthont. Az óceánok egyensúlya ezeken a korallokon múlik. A Föld milliárd években számolja az időt. 4 milliárd évébe telt, hogy létrehozza a fákat. A fajok láncolatában a fa az egyik csúcspont. Tökéletes, élő műalkotás, amely örök mozgásban van az ég felé, a Nap felé, amely lombkoronáját táplálja. Oldal 3

4 A fák a baktériumoktól örökölt képességükkel hasznosítják a fény energiáját, tárolják és táplálékot nyernek belőle, levelekké alakítják, amik aztán vízzé, ásványi és szerves anyagokká bomlanak el. Így fokozatosan kialakul az élethez nélkülözhetetlen talaj. A talaj a különböző életformák nagyüzeme. Örökös munkálkodás helyszíne: mikroorganizmusok táplálják, levegőztetik és alakítják. Így jön létre a humusz, a termékeny talaj, amelyhez minden szárazföldi élet kapcsolódik. Mit tudunk a földi életről? Hány fajt ismerünk? Egytizedüket? Egyszázadukat? Mit tudunk a köztük lévő kapcsolatról? A Föld egy csoda, az élet örökké rejtély marad. Állatcsaládok alakulnak, melyeket máig fennmaradó szokások és rituálék tartanak össze. Némelyek alkalmazkodnak a legelőjükhöz, a legelő pedig hozzájuk. És mindketten nyernek: az állat csillapíthatja éhségét, a fa újra virágozhat. Az élet Földön folyó nagy játékában minden fajnak megvan a maga szerepe, a maga helye. Egyik sem haszontalan vagy káros. Minden kiegyenlítődik. És itt jelenik meg a történetben Ön, a homo sapiens, a gondolkodó ember. Egy csodálatos, 4 milliárd éves örökség előnyeit élvezi, amelyet a Föld hagyott Önre. Csak éves, de már megváltoztatta a világ arculatát. Sebezhetősége ellenére minden élőhelyet elfoglalt, és akkora területeket hódított meg, mint egyetlen más faj sem Ön előtt nomád év után, az enyhébb éghajlattól is bátorítva, az emberek letelepedtek. Többé nem kellett vadászniuk a túléléshez. Vízben gazdag környezetet választottak, ahol bőven találtak halat, vadakat és növényeket, ahol egységet alkot a szárazföld, a víz és az élet. Oldal 4

5 Az emberi lelemény egyik új alkotása a kenu volt. Ez a találmány új távlatokat nyitott: az ember útra kelt a vízen. Az emberiség nagy része még ma is a kontinensek partvonala mentén vagy folyók, tavak környékén él. Az első városok kevesebb, mint 6000 évvel ezelőtt épültek, amely fontos mérföldkő volt az emberiség történetében. A városokban az emberek könnyebben megvédhették magukat, megoszthatták egymással a tudásukat és az eszközeiket. Keveredtek a hasonlóságok és a különbözőségek. Egy szóval: civilizálódtak. Energiát csak testi erejükből és a természetből nyerhettek; évezredeken át ez volt a helyzet. Négyből egy, azaz több mint 1,5 milliárd ember még ma is így él. Ez a szám magasabb, mint a fejlett országok teljes lakosságáé. Csak annyit venni el a Földtől, amennyit feltétlenül szükséges. Az emberiség és a bolygónk közötti kapcsolat hosszú ideig kiegyensúlyozott volt. A gazdaság hosszú ideig természetes, igazságos szövetségnek tűnt. Ám rövid a várható élettartam. A kemény munka nagy árat követel, a mindennapokat a természet kiszámíthatatlansága határozza meg. Az oktatás ritka kiváltság. A gyerek a család egyetlen tőkéje, amikor minden dolgos kézre szükség van a létfenntartáshoz. A Föld biztosítja az élelmet, a ruházatot, a napi szükségleteket. Minden a Földtől származik. A városok megváltoztatják az emberiség természetét és sorsát. A földművesből kézműves, kereskedő vagy kufár lesz. Amit a Föld ad a földművesnek, a városlakó megveszi, eladja vagy elcseréli. Áruk cserélnek gazdát, és velük együtt eszmék is. Oldal 5

6 Az emberiség zsenialitása az volt, hogy ismerte gyengeségét. Próbálta kiterjeszteni birodalmát, de tisztában volt korlátaival. A fizikai erőt, amit a természet nem adott meg az embernek, az állatokban találta meg, amelyeket háziasított, hogy szolgálják. De hogy lehetne üres gyomorral meghódítani a világot? A földművelés megváltoztatta a táplálékot keresgélő vadak, az emberiség jövőjét, döntő változást hozott a történelemben. A földművelés volt az első nagy forradalmuk: mikor évvel ezelőtt megjelent, megváltoztatta a természethez való viszonyukat. Véget vetett a vadászat és gyűjtögetés bizonytalanságának. Először keletkezett felesleg, így megszülethettek az első városok és kultúrák. Az emberek a földműveléshez felhasználták az állatok és a növények energiáját, és végre hasznot húztak belőlük. Az élelemszerzés több ezer éves küzdelmének emléke elhalványult. Különböző, a talaj- és időjárási viszonyoknak megfelelő gabonákat kezdtek el használni, növelték a hozamot, és megsokszorozták a fajták számát. Mint minden más fajnak a Földön, az embernek is saját maga és családja táplálása a fő gondja. Amikor a talaj kevésbé bőkezű, és a víz is kevés, az ember rendkívüli erőfeszítéseket tesz, hogy akár néhány holdnyi terméketlen területből is életet nyerjen. Az emberek a Föld által megkövetelt türelemmel és odaadással formálták a tájat, mintha áldozati rituálét mutatnának be újra és újra. A földművelés még ma is a legelterjedtebb foglalkozás: az emberiség fele a földeken dolgozik, 80%-uk a két kezével. A földművelés hagyomány, mely nemzedékről nemzedékre száll izzadsággal, munkával, fáradsággal. Az emberiség számára a túlélés feltétele. Oldal 6

7 Az emberiség sokáig az izomerőre hagyatkozott, de végül megtalálta a módját, hogy kiaknázza a Föld mélyébe temetett energiát: a kőszenet, földgázt, de legfőképp a kőolajat, amely nem más, mint tiszta energia. Ezek az ásványok sok millió év alatt képződtek sok millió növényből, százmillió évvel ezelőtt. Ez a tárolt napfény megszabadította az embert a kemény munkától. Az olajjal az ember kiszabadulhatott az idő béklyójából, és egyesek példátlan kényelemre tettek szert. 50 év, egyetlen emberöltő alatt radikálisabb változások zajlottak le a Földön, mint az összes előző generáció élete során. Minden felgyorsult. 60 év alatt a Föld népessége megduplázódott, és 2 milliárd ember költözött a városokba. A kínai Senzsen alig 40 évvel ezelőtt még kis halászfalu volt. Most felhőkarcolókkal és több millió lakossal bír. Sanghajban az elmúlt 20 évben toronyház és felhőkarcoló épült. Több százat építenek jelenleg is. A világ 7 milliárdos népességének ma több mint a fele városokban él. New York, a világ első megalopolisza, annak jelképe, miként lehet kiaknázni az energiát, amit a Föld bocsát az emberi találékonyság rendelkezésére: több millió bevándorló munkaereje, a szén energiája, az olaj féktelen ereje. Miután feltalálták a liftet, felhőkarcolók épülhettek. New York a 16. legnagyobb gazdasági egység a világon. Elsőként Amerika fedezte fel, aknázta ki és húzott hasznot a fekete arany erejéből. A földművesek országa agrár-ipari országgá vált. Az ember helyébe gépek léptek: 1 liter olajjal 100 emberkéz 24 órai munkája végezhető el. Világszerte a földművelőknek csak 3%-a használ traktort, mégis az egész világnak elég, amit megtermelnek. Oldal 7

8 Az Egyesült Államokban csak 3 millió földműves maradt, és 2 milliárd embernek elegendő gabonát termelnek. Ennek nagy részét azonban nem az emberek élelmezésére szánják; az ipari országokban, így az USA-ban is, állati takarmány vagy bioüzemanyag lesz belőle. Az elraktározott napfény energiája elkergette az aszály szellemét, és egy forrás sem menekülhet a mezőgazdaság szükségletei elől, amelyek az emberiség vízfelhasználásának 70%-áért felelősek. A természetben minden mindennel összefügg. A monokultúrás mezőgazdaság teret adott az élősködők elszaporodásának. Az olaj korának másik ajándéka, a növényvédő szerek, kiirtották őket. A rossz termés és az éhínség távoli emlékké lettek. De a mérgező rovarirtó szerek bekerültek a talajba, a növényekbe, az állatokba, a vizeinkbe. Minden sejtmagba behatoltak, a minden élőlényben megtalálható őssejtbe is. Vajon károsak az emberekre, akiket megszabadítottak az éhínségtől? A sárga védőruhás gazdálkodók nyilván tudják a választ. A legnagyobb fejtörést már az okozza, hogy mihez kezdjünk a felesleggel. Az új földműveléssel véget ért a talajtól és az évszakoktól való függés. A műtrágyák példátlan eredményeket hoztak addig terméketlen földeken. A talajhoz és éghajlathoz igazított terményeket a gazdagabb termést adó és könnyebben szállítható fajták váltották fel. Így a sok ezer év alatt kifejlesztett gabonafélék háromnegyede eltűnt a múlt században. Almería melegházai Európa veteményeskertje; itt ameddig a szem ellát minden alul műtrágya, felül műanyag. Az egyenméretű zöldségek városából teherautók százai viszik a terményeket a szupermarketekbe. Oldal 8

9 Ahogy egy ország fejlődik, egyre több húst fogyasztanak lakói. Kielégíthető a növekvő igény, ha nem létesítünk koncentrációs táborszerű marhafarmokat? Minden felgyorsult. Gyorsul a rétet sosem látott állatok életciklusa is. Általános gyakorlat, hogy gyorsabban termeljük a húst, mint maga az állat. Az ételgyárakban több millió marha toporog ott, ahol egy szál fű sem nő. Kamionok hada hozza az ország minden tájáról a takarmányt, a szójalisztet és a fehérjében gazdag granulátumokat, amiből hús lesz. Az eredmény: 100 liter vízre van szükség 1 kg burgonya termesztéséhez, 4000 liter víz kell 1 kg rizshez, és liter 1 kg marhahúshoz. És a feldolgozás során felhasznált olajról nem is beszéltünk. Mezőgazdaságunk olajalapúvá vált. Kétszer annyi embernek biztosít táplálékot, de a változatosságot felváltotta az egységesítés. Ez olyan kényelmet hozott, amiről csak álmodhattunk, de az életünk teljes mértékben az olajtól függ. Ez lett az idő új mértéke. Világunk órája a fáradhatatlan gépek ritmusára jár, melyek az elraktározott napfényt hozzák a felszínre. Szabályosságuk megnyugtat minket, viszont a legapróbb probléma is zavart okoz. Az egész bolygó reményeink és illúzióink metronómjait figyeli. E remények és illúziók együtt szaporodnak igényeinkkel, és egyre nehezebben kielégíthető pazarlásunkkal. Tudjuk, hogy egyszer elfogy az olaj, de nem akarjuk elhinni. Sokunk számára az amerikai álmot egy név testesíti meg: Los Angeles. A 100 km hosszan elnyúló városban majdnem annyi autó van, mint amennyi lakos. Az energia minden este káprázatos műsort tart: a nappalok az éjszakák halvány tükörképének tűnnek, éjjel a város olyan, akár a csillagos éj. Oldal 9

10 Minden felgyorsult. A távolságot már percekben mérjük, nem kilométerekben; autóinkhoz alakítjuk a külvárosokat; villák és házak sorakoznak biztonságos távolságra a fullasztó belvárostól, rendezett házsorok keretezte utcákban. Például Pekingben is lesöpörték a térképről a pagodákat a klónozott, másolt és sokszorosított egyenházak, és az autó lett a kényelem és a haladás jelképe. Ha minden társadalom ezt a modellt követné, bolygónkon nem 900 millió jármű közlekedne, mint ma, hanem 5 milliárd. Minden felgyorsult. A világ fejlődésével együtt nő az energiaigénye. Mindenfelé gépek ássák, szívják, tépik ki a föld mélyéből a teremtése óta ott nyugvó kincseket, az ásványokat. A következő 20 évben több ércet termelünk ki, mint egész történelmünk során. A hatalom privilégiuma, hogy az ásványkincsek 80%-át a népesség 20%-a használja fel. A század végére a mértéktelen bányászat miatt a Föld szinte teljes tartaléka kimerül. Minden felgyorsult. A hajógyárak ontják magukból az olajtankereket és szállítóhajókat, hogy kielégítsék a globalizált ipari termelés igényeit. A legtöbb termék ezer kilométereket utazik az előállító országtól a fogyasztó országig óta a nemzetközi kereskedelem meghúszszorozódott. A kereskedelem 90%-a a tengereken zajlik. Évente 500 millió konténert szállítanak a világ olyan nagy fogyasztó központjaiba, mint amilyen Dubai. Dubai a világ egyik legnagyobb építkezése, ahol a lehetetlen is lehetséges, például az is, hogy mesterséges szigeteket hozzanak létre. Oldal 10

11 Az olajnak hála Dubainak 30 éve van eladható energiája. Az olaj már fogy, de a vagyon megmarad. Dubai több millió tonna nyersanyagot hozathat a világ minden tájáról, erdőket építhet a mind magasabb felhőkarcolókból, még sípályát is emelhet a sivatagban. Dubaiban nincs termőföld, az élelmet importálják. Dubaiban nincs víz, de rengeteg energiát fektethetnek a tengervíz sómentesítésébe és a felhőkarcolók építésébe. Dubaiban mindig süt a Nap, de nincsenek napelemeik. Ez a több többet ér városa, ahol a legvadabb álmok is valóra válnak. Dubai a nyugati modell betetőzése; a 800 méteres, a modernitásnak állított totem lenyűgözi a világot. Hogy ez túlzás? Meglehet. Dubai kiválasztotta a helyét a világban: a világ vagyonának jelzőfénye lett, és ebből még nagyobb profitot remél, mint az olajból. Semmi sem szakadt el jobban a természettől, mint Dubai, pedig semmi nem függ annyira a természettől, mint Dubai. A város csupán a gazdag országok példáját követte. Még nem értettük meg, hogy azt éljük fel, amit a természet ad. Mit tudunk a vizek világáról, aminek csak a felszínét látjuk, és ami bolygónk háromnegyedét borítja? Az óceánok mélye örök titok. Több ezer olyan faj él ott, amelyek létezése rejtély számunkra. Míg a világ népessége megkétszereződött, a halászat mértéke ötszörösére nőtt, évi 18 millió tonnáról 100 millióra. Oldal 11

12 Több ezer ipari halászhajó üríti az óceánokat. A halászterületek háromnegyede kiürült, vagy készletük vészesen fogyatkozik. A legtöbb nagyhal kipusztult a halászat miatt, mert nem hagyunk időt a szaporodásukra. Tönkretesszük az élet körforgását, amit kaptunk. De a partokon is szembetűnő, hogy a készletek kimerülőben. Az egyik jel: a vízi emlősök kolóniái egyre kisebbek. A partvidék beépülése és a szennyezés mellett most új veszély les rájuk: az éhínség. Az ipari halászat miatt nem találnak elég halat kölykeik táplálásához. A másik jel: a vízi madaraknak mind messzebbre kell repülniük élelemért. Ezzel a tempóval számolva 2050-re nem lesz hal a tengerekben. Dakarban például sok évig virágzott a hagyományos halászat. Mára megcsappant a halkészlet. Ötből egy ember legfőbb élelme a hal. El tudjuk képzelni az elképzelhetetlent? Az elárvult csónakokat? A halak nélküli tengereket? Elfelejtettük, hogy forrásaink végesek. 500 millió ember él a világ sivatagaiban, többen, mint egész Európában. Tudják, mit ér a víz, és tudják, hogyan kell beosztani: a vízzáró rétegek közt elraktározott vizet használják, mely akkor gyűlt össze, amikor még esett itt az eső évvel ezelőtt. A fosszilis víz lehetővé teszi, hogy gabonát termesszenek, ami élelmet biztosít a helyi lakosságnak. Itt a földek körkörös alakzata az öntözőcsöveknek köszönhető, de a módszernek azonban nagy ára van: a fosszilis víz nem megújuló forrás! Szaúd-Arábiában szertefoszlott a sivatagi mezőgazdaság reménye, rengeteg az elhagyott területek száma. Az öntözőberendezés még ott van, a víz pumpálásához szükséges energia is megvan. Ám a fosszilis vízkészlet erősen megcsappant. Oldal 12

13 Izrael termőfölddé alakította a sivatagot. Bár itt a melegházakat cseppenként öntözik, a vízfogyasztás az exporttal arányosan nő. Az egykor hatalmas Jordán már csak egy erecske. Vize a világ szupermarketjeibe folyt zöldséges és gyümölcsös ládákban. A Jordán folyó sorsa nem egyedi. Világszerte tíz nagy folyóból egy nem jut el a tengerig az év több hónapjában. A Holt-tenger nevét magas sótartalmának köszönheti, ami lehetetlenné teszi benne az életet. A Jordán vize nélkül a Holt-tenger szintje évente egy méterrel csökken és sótartalma növekszik. A hőség okozta párolgás miatt a sóból kis szigetek képződnek, amelyek gyönyörűek, de terméketlenek. Az indiai Rádzsasztánban Udaipur a víz csodája. A város egy gátrendszer és egy mesterséges tó körül keletkezett. Olyan értékes volt tervezői számára a víz, hogy egy palotát szenteltek neki. A jövő évszázadban talán India szenved majd a legtöbbet a vízhiánytól. A tömeges öntözés élelmet adott a népnek, és az elmúlt 50 évben 21 millió kutat ástak. Az éhínség felett aratott győzelemnek árnyoldala is van: sokfelé a kútfúrók már csak egyre mélyebben találnak vizet. Nyugat-lndiában a kutak 30%-a már kiszáradt, a földalatti vízkészletek apadnak. Itt a hatalmas víztárolók fogják fel a monszunkor lezúduló esőt, hogy feltöltsék a víztartó rétegeket. Ezeket a környékbeli falvakban élő nők puszta kézzel ássák ki. Több ezer kilométerrel távolabb fejenként napi 1000 liter vizet fogyasztanak. Las Vegas a sivatagban épült, ahol több millióan élnek, és ezrek érkeznek minden hónapban. Las Vegas lakosai a világ legnagyobb vízfogyasztói. Palm Springs is sivatagi város, trópusi növényzettel, zöldellő golfpályákkal. Vajon meddig tartható fenn ez a délibáb? A Föld nem tud lépést tartani velünk. Oldal 13

14 A Colorado folyó szintén városokat lát el vízzel, de már nem jut el a tengerig. Még riasztóbb, hogy vízhozama a forrásánál is gyengül, a vízgyűjtő területén lévő tavak vízszintje csökken. A Powell-tónak 17 évbe telt elérni a legmagasabb vízállását. Vízszintje mára a felére csökkent re a vízhiány 2 milliárd embert érinthet. De bolygónk kifosztatlan részein még bőven van víz. A mocsarakban. A mocsarak létfontosságúak a földi élethez. A felszín 6%-át teszik ki, szivacsként szabályozzák a víz mennyiségét. Csapadékos évszakban felszívják, a száraz évszakban kiengedik. A víz lezúdul a hegyekből, magával viszi az útja során összegyűjtött magvakat. Ez a folyamat kivételes vidékeket hoz létre, ahol a fajok páratlan sokszínűsége figyelhető meg. Békés vizük alatt valóságos gyár működik, ahol a gazdag tarkaság türelmesen szűri a vizet, és emészti a szennyező anyagokat. Ezek a területek feltétlenül szükségesek a víz megújulásához és megtisztulásához. A mocsarakat emberi letelepedésre alkalmatlan, egészségtelen vidékeknek tartották. De egyre több földre van szükségünk, így a mocsarakat is kisajátítottuk legelőnek, mezőgazdasági vagy építési területnek. A múlt században a világ mocsarainak felét lecsapoltuk. Nem ismerjük sem gazdag világukat, sem a szerepüket. Minden élő dolog kapcsolódik a másikhoz. A víz, a levegő, a talaj, a fák. A világ csodája itt van a szemünk előtt. A fák pára formájában lehelik ki a talajvizet a légkörbe. Sátort vonnak a talaj fölé, így csökkentik a nagy esőzések hatását, és védik a talajt az eróziótól. Az erdők adják az élethez szükséges páratartalmat. Ők az eső szülei. Az erdők szenet raktároznak, többet, mint a Föld teljes légköre. A fák tartják fenn az éghajlati egyensúlyt, amelytől az életünk függ. Oldal 14

15 A fák adnak otthont a Földön található teljes élővilág háromnegyed részének. Minden évben addig ismeretlen fajokat fedezünk fel, rovarokat, madarakat, emlősöket. Az erdők adják gyógyszereinket: a bennük rejlő anyagokat felismeri a testünk. A sejtjeink egy nyelvet beszélnek. Egy család vagyunk. A mangrovék olyan erdők, melyek a vízben állnak. Mint a korallzátonyok, ők is az óceán bölcsődéi. Gyökereik egymásba fonódnak, és menedéket nyújtanak a halaknak. Védik a partvidéket a hurrikánoktól, szökőáraktól és a víz okozta eróziótól. Egész populációk függnek tőlük. A 20. században területük mégis a felére csökkent. A katasztrófát az itt létrehozott garnélaráktelepek okozzák. Az antibiotikummal teli medencék levegőztetése megakadályozza a garnélarákok fulladását, de a mangrovefákét nem. Az 1960-as évek óta folyamatosan gyorsul az erdőirtás. Évente 13 millió hektár, azaz egynegyed Franciaországnyi trópusi erdő tűnik el a lángok közt és fűrészáruként. Az amazóniai esőerdő, mely a világon a legnagyobb, 20%-kal lett kisebb. A helyén marhafarmok és szójababültetvények létesülnek. A szója 95%-át Európában és Ázsiában használják fel takarmányozásra. Felborítjuk a természet egyensúlyát a vágóhídjaink kedvéért. Égés közben az erdők nagy mennyiségű szén-dioxidot bocsátanak ki, mely a kibocsátott üvegházhatást okozó gázok 20%-át teszi ki. Az erdőirtás a globális felmelegedés egyik fő oka. Élőlényfajok ezrei tűnnek el örökre, velük pedig kiesik az evolúciós lánc egyik láncszeme. Az élő anyag általuk képviselt esszenciája örökre elvész. Oldal 15

16 Borneót, amely a világ 4. legnagyobb szigete, 20 évvel ezelőtt még sűrű őserdő borította. Ha ebben az ütemben irtják az erdőt, az 10 év múlva teljesen eltűnik. Az élet a vízhez kötődik, a levegőhöz, a földhöz, és a Naphoz. Borneón ez a kötelék megszakadt, pedig a legnagyobb biodiverzitással büszkélkedhetett a Földön. A katasztrófa oka az, hogy pálmaolajat kezdtek termelni, amely az egyik legtöbbet fogyasztott olaj a világon. Nem csak élelemként hasznosítják; készül belőle kozmetikum, mosószer, és egyre több alternatív üzemanyag. A változatos erdőt egy faj váltotta fel, az olajpálma. Termesztése egyszerű, eredményes és gyors, a helyeiknek munkát biztosít. És itt a mezőgazdaságra épül az ipar. Az erdőirtás másik jellemző példája az eukaliptuszfa, amiből papírpép készül. Az ültetvények nőnek, mivel a papír iránti igény az ötszörösére nőtt. A monokultúrás termesztés (adott mezőgazdasági területen csak egyféle növény termesztése hosszabb ideig) egyre gyakoribb a világon. De a monokultúra nem erdő, jelentése szerint, ebben alig van sokféleség. Az egyik erdő nem helyettesíti a másikat. Az eukaliptuszfák tövében nem nő semmi, mert a leveleik mérgezők a legtöbb növény számára. Gyorsan nőnek, de kimerítik a víztartalékokat. Szójabab, pálmaolaj, eukaliptusz. Elpusztítjuk a nélkülözhetetlent, hogy felesleget termeljünk. Máshol az életben maradásért irtják az erdőt. 2 milliárd ember, a világ lakosságának egyharmada a faszéntől függ. Haitin, a világ egyik legszegényebb országában a faszén a lakosság fő megélhetési forrása. A Karib-tenger egykori gyöngye nem tudja eltartani lakosait külföldi segítség nélkül. Oldal 16

17 Haiti hegyein már csak az erdők 2%-a maradt meg. A lecsupaszított hegyeken a talaj nem köti meg az esőt, növényzet és gyökerek hiányában nincs, ami megtartsa a talajt. Az esővíz egészen a tengerig mossa a földet. Az erózió lerontja a talajt, alkalmatlanná teszi a földművelésre. Madagaszkáron a talajerózió visszafordíthatatlan. A hegyoldalakat mély, száz méter széles hasadékok szabdalják. A talajt szerves anyagok alkotják. Vékony és sérülékeny. Az erózió következtében ez az évezredek alatt kialakult humuszréteg eltűnik. A Húsvét-sziget történetén érdemes elgondolkodnunk. Talán a húsvét-szigeti rapanuik sorsát szánjuk magunknak? ltt, a világ legmagányosabb szigetén az őslakosok, a rapanuik felélték készleteiket, semmi sem maradt. Nem élték túl. Ezen a szigeten álltak a világ legmagasabb pálmafái. Eltűntek. A rapanuik kivágták faanyagnak. Ezután szembe kellett nézniük a talajerózióval. Már halászni sem mehettek, mivel nem maradt fa a csónaképítéshez. Egykor ők voltak a Csendes-óceán egyik legnagyszerűbb civilizációja: újító gazdálkodók, szobrászok, kivételesen jó hajósok, de tönkretette őket a túlnépesedés és a források elapadása. Történetük társadalmi zavargásokkal és éhínséggel végződött. Kevesen élték túl az összeomlást. A Húsvét-sziget igazi rejtélye ma nem az, hogyan kerültek oda a furcsa szobrok, hanem, hogy a rapanuik miért nem reagáltak időben. Miért nem ismerjük fel történelmünk tanulságait? Oldal 17

18 Az elmúlt 50 évben a Föld népessége megháromszorozódott. Az elmúlt 50 évben jobban megváltoztattuk a Földet, mint éves történelmünk során bármikor. Nigéria Afrika legnagyobb olajexportálója, mégis a lakosság 70%-a él a létminimum alatt. A vagyon megvan, de az ország lakossága nem fér hozzá. Ugyanez igaz az egész világra. A szegények fele forrásokban gazdag országokban él. A fejlődés nem váltotta be ígéreteit. A gazdagok és szegények közötti szakadék szélesebb, mint valaha. A világ javainak a felét a leggazdagabb 2% birtokolja. Fenntarthatók egyenlőtlenségek? ilyen A populáció oly mértékű mozgását okozzák, amit fel se fogunk. Lagos városának a lakossága 1960-ban fő volt. Ez 2025-re 16 millióra nő. Lagos a világ egyik leggyorsabban növekvő megapolisza. Az újonnan érkezők többsége gazdasági okokból vagy a fogyatkozó erőforrások miatt hagyta el a földjét. Ez egy teljesen új típusú városi fejlődés, melynek hajtóereje a túlélés, nem a jólét utáni vágy. Minden héten 1 millió fővel nő a világ városainak lakossága. Minden hatodik ember bizonytalan, egészségtelen, túlnépesedett környezetben él, ahol nincs ivóvíz, csatornázás, elektromos áram. Újra terjed az éhínség. Majdnem 1 milliárd embert érint. A legszegényebbek világszerte a semmiből próbálnak megélni, míg mi tovább kutatjuk a forrásokat, melyek nélkül már nem tudunk élni. Egyre messzebbre megyünk, eddig érintetlen területekre, melyeket egyre nehezebb kiaknázni. Nem változtatunk a mintán. Elfogyhat az olaj? Akkor a kanadai kátrányhomokból nyerünk ki olajat. A világ legnagyobb kamionjai több tonna homokot szállítanak. A homok hevítéséhez és a bitumen kiválasztásához több millió köbméter víz szükséges. Hatalmas mennyiségű energiára van szükség. A szennyezés katasztrofális. Mi mégis az utolsó cseppig ki akarjuk aknázni a forrásokat. Oldal 18

19 Olajszállító hajóink egyre nagyobbak. Energiaszükségletünk egyre nő. A növekedés feneketlen katlanként egyre több fűtőanyagot kíván. Minden a szénről szól. Pár évtizeden belül a szén-dioxid, ami katlanná változtatta a légkört, és amit a természet évmilliók alatt megkötött, újra kikerül a légkörbe. A légkör felmelegszik. Ez a kép nemrég még elképzelhetetlen volt A közlekedés, az ipar, az erdőirtások, a mezőgazdaság, minden tevékenységünk rengeteg szén-dioxid kibocsátásával jár. Nem vettük észre, hogy molekuláról molekulára megbontottuk a Föld egyensúlyát. A sarkvidékeken a leglátványosabbak a globális felmelegedés jelei. Nagyon gyorsan történik. Az északnyugati átjáró, amely összeköti Amerikát és Eurázsiát, megnyílt. Az északi jégsapka olvad. A globális felmelegedés miatt a jégsapka vastagsága 40 év alatt 40%- kal csökkent. Területe nyáron évről évre csökken, 2030-ra teljesen eltűnhet egyes becslések szerint már 2015-re. Nemsokára ezek a vizek a nyári hónapokban jégmentesek lesznek. A napsugarak, melyeket eddig visszavert a jégréteg, most behatolnak a vízbe, és felmelegítik. A felmelegedés folyamata felgyorsul. A szén-dioxid-koncentráció nem volt ilyen magas több százezer éve. Az emberiség sosem élt ehhez hasonló atmoszférában. Forrásaink teljes kiaknázása minden faj életét fenyegeti. A klímaváltozással egyre közelít a veszély re a Földön élő fajok negyedét kipusztulás fenyegeti. Vannak sarki területek, ahol már megbomlott a természet egyensúlya. Oldal 19

20 Grönland partjainál egyre több a jéghegy. Az északi-sarki jégsapka 30 év alatt 30%-kal csökkent. Ahogy Grönland egyre melegszik, egykontinensnyi édesvíz ömlik az óceánok sós vizébe. Grönland jégtakarója bolygónk édesvízkészletének 20%-át rejti. Ha felolvad, a tengerszint 7 méterrel emelkedik meg. Grönlandon nincs ipar. Ezt a jégtakarót a Föld más pontjain kibocsátott gázok pusztítják. Ökoszisztémánk nem ismer országhatárokat. Bárhol is vagyunk, tetteinkkel az egész Földre vagyunk hatással. A bolygó atmoszférája egy láthatatlan egész. Közös kincsünk, mindannyiunké. Grönland felszínén tavak jelennek meg, a jégtakaró gyorsabban olvad, mint azt a legborúlátóbb tudósok gondolták 10 évvel ezelőtt. Egyre több gleccser táplálta folyó olvad össze, és töri meg a felszínt. Azt hitték, hogy a víz majd megfagy a jégen, de nem így történt, az tovább folyik a jég alatt, a tengerig sodorva a jégtakarót, ahol az jéghegyekre szakad. Ahogy Grönland édesvízi jégtakarója fokozatosan az óceánba szivárog, a part menti területek világszerte veszélybe kerülnek. A tengerek szintje emelkedik. A melegedés miatti hőtágulás 20 centiméterrel emelte a vízszintet csak a 20. században. Minden bizonytalanná válik. A korallzátonyok érzékenyek a legkisebb vízhőmérsékletváltozásra is: mára 30%-uk eltűnt, pedig nélkülözhetetlen részei a táplálékláncnak. A légkörben a főbb széláramlatok irányt változtatnak. Megváltoznak az esőciklusok. Az éghajlati viszonyok területi eloszlása módosult. A Maldív-szigetekhez hasonló alacsonyan fekvő területek érzik meg ezt elsőként. Lakosaik aggódnak, van, aki már új, lakhatóbb vidéket keres. Mit tesz majd például Tokió, a világ legnépesebb városa, ha a tengerszint egyre gyorsabban emelkedik? A tudósok előrejelzései évről évre riasztóbbak. Oldal 20

21 A világ lakosságának 70%-a part menti síkságokon él. A világ 15 legnagyobb városából 11 tenger vagy folyó partján fekszik. Ha a tengerszint emelkedik, a só behatol a talajvízbe, megfosztva a lakosságot az ivóvíztől. A migráció elkerülhetetlen, már csak a mértékét nem tudjuk biztosan. Afrikában a Kilimandzsáró felismerhetetlenné vált: gleccsereinek 80%-a eltűnt, nyáron már nem folynak a folyói. Az ott élő népek életére kihat a vízhiány. Már a Himaláján, a világ legmagasabb csúcsain is fogynak a gleccserek, zsugorodik az örök hótakaró. A gleccserek fontos szerepet töltenek be a víz körforgásában. Jég formájában megtartják a monszun vizét, és nyáron, olvadáskor kiengedik. A Himalája gleccserei táplálnak minden nagy ázsiai folyót, az lndust, a Gangeszt, a Mekongot, a Jangce-Kiangot. 2 milliárd ember ivóvize és öntözése függ tőlük, a bangladesieké is. A Gangesz és a Brahmaputra deltájában fekvő Bangladest közvetlenül érintik a Himalája és a tengerszint változásai. Ez a világ egyik legsűrűbben lakott, legszegényebb országa, ahol a globális felmelegedés már érezteti hatását. Az egyre drámaibb áradások és hurrikánok miatt a földterület egyharmada eltűnhet. Ha az embereket ilyen pusztító jelenségek fenyegetik, előbb-utóbb elköltöznek. És a gazdag országok sem menekülnek. Világszerte aszályok pusztítanak. érintett. Ausztráliában a megművelt földterületek fele már Veszélyeztetjük az éghajlati egyensúlyt, amely 12 ezer éven át segítette fejlődésünket. Egyre többször pusztítanak erdőtüzek nagyvárosok közelében, súlyosbítva a globális felmelegedést. Oldal 21

22 Az égő fa szén-dioxidot bocsát ki. Súlyos zavarok támadtak az éghajlatot szabályozó rendszerben, illetve a működéséért felelős alapelemekben. Lehet, hogy bolygónk elkezdte felégetni magát? A klímaváltozás órája ketyeg a lenyűgöző tájakon. Szibériában és még sok helyen a Földön olyan hideg van, hogy a talaj állandóan fagyott. Ezt nevezik permafrosztnak. A felszín alatt egy klimatikus időzített bomba ketyeg: a metán a szén-dioxidnál hússzor erősebb üvegházhatású gáz. Ha a permafroszt felolvad, a kiszabaduló metán felgyorsítaná az üvegházhatást. A következményeket megjósolni sem tudjuk. Szó szerint ismeretlen területen járnánk. Alig 10 évünk van arra, hogy visszafordítsuk ezt a folyamatot, vagy olyan lesz az élet a Földön, amilyennek sosem ismertük. Olyan jelenségeket hoztunk létre, amelyeket nem tudunk irányítani. A víz, a levegő és az élőlények finom kapcsolatban állnak egymással, de mi megszakítottuk ezt a kapcsolatot. Nézzünk szembe a tényekkel! El kell hinnünk, amit tudunk. Mindaz, amit most láttunk, az ember viselkedését tükrözi. Saját képünkre alakítottuk a Földet, és kevés időnk maradt változtatni. Hogy viselhetné el ez a század 9 milliárd ember terhét, ha nem vállaljuk a felelősséget azért, amit mi tettünk? A világ népességének 20%-a használja fel a források 80%-át. A világon tizenkétszer annyit költenek fegyverekre, mint a fejlődő országoknak nyújtott segélyekre. Naponta 5000 ember hal meg a szennyezett ivóvíztől, 1 milliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez. Közel 1 milliárd ember éhezik. A világon eladott gabona több mint feléből takarmány vagy bioüzemanyag lesz. Oldal 22

23 A megművelhető földterület 40%-át hosszú távú károsodás érte. Évente 13 millió hektár erdő tűnik el. Minden negyedik emlőst, minden nyolcadik madarat, minden harmadik kétéltűt a kipusztulás fenyegeti. A fajok a természetesnél ezerszer gyorsabban pusztulnak. Ha ilyen iramban halászunk, az óceánokból 2050-re eltűnnek a halak. Az elmúlt 15 évben mérték a legmagasabb hőmérsékleteket. A jégsapka 40%-kal vékonyabb, mint 40 éve ig 250 millió ember hagyja el szülőföldjét a klímaváltozás miatt. Tetteinknek nagy ára van. Azok fizetik meg, akik nem is vettek részt a pusztításban. Léteznek nagy városnyi menekülttáborok a sivatagban. Vajon hány férfi, nő és gyerek kerül holnap az útszélre? Falakat építsünk, hogy megtörjük az emberi szolidaritás láncát, elválasszuk a népeket, és védelmezzük egyesek boldogságát mások nyomorúságától? Késő pesszimistának lenni. Tudom, hogy egyetlen ember is képes ledönteni minden falat. Késő pesszimistának lenni. Világszerte ötből négy gyerek iskolába jár. Soha nem adatott meg ennyi embernek ez a lehetőség. A legszegényebb és a leggazdagabb is tehet valamit. Lesotho, a világ egyik legszegényebb országa költ arányaiban a legtöbbet az oktatására. Katar, a világ egyik leggazdagabb országa megnyitotta kapuit a legjobb egyetemek előtt. A kultúra, az oktatás, a kutatás kimeríthetetlen források. A nyomor és szenvedés dacára sok millió civil szervezet bizonyítja, hogy a népek közötti szolidaritás erősebb, mint mások önzése. Bangladesben egy ember megtette a lehetetlent: bankot alapított, ami csak a szegényeknek ad kölcsön. 30 év alatt 150 millió ember életét változtatta meg világszerte. Oldal 23

24 Az Antarktisz természeti forrásokban bővelkedő kontinens, amelyet egy ország sem követelhet magáénak. A békének és a tudománynak szentelt természetvédelmi terület. 49 állam írta alá, hogy e kincsen az egész emberiség osztozik. A kormányok a világ felségvizeinek 2%-át óvják. Nem sok, de kétszer annyi, mint 10 évvel ezelőtt. Az első nemzeti parkokat bő egy évszázada alapították. A kontinensek 13%-át teszik ki. Olyan helyeket jelentenek, ahol az emberi tevékenység összhangban van a fajok, a talaj és a tájak megőrzésével. Az ember és természet közti harmónia lehetne a szabály, nem a kivétel. New Yorkban felismerték, mit tesz értünk a természet. Léteznek ott már erdők és tavak, amelyek az ivóvizet biztosítják a városnak. Dél-Koreában az erdőket elpusztította a háború. Hála az erdőtelepítési programnak, az ország 65%-át újra erdő borítja, a papír 75%-át újrahasznosítják. Costa Rica választott, hogy hadiiparra költsön, vagy talajmegóvásra. Az országnak már nincs hadserege: inkább költenek az oktatásra, az ökoturizmusra és az őserdők megóvására. Gabon a világ vezető fakitermelője. Szelektív fakitermelést folytatnak, hektáronként csak egy fát vágnak ki. Az erdő az ország egyik legjelentősebb kincse, de van ideje regenerálódni. Léteznek a fenntartható erdőgazdálkodást garantáló programok. Kötelezővé kellene tenni őket. A vevőknek és a termelőknek az igazságosság nagy lehetőség. Ha a kereskedelem tisztességes, ha a vevő és az eladó is jól jár, mindenki boldogul, és tisztességesen megél. Hogyan lehetne igazságosság és egyenlőség a két kezük munkájából élők és azok közt, akik gépekkel aratnak, és állami segítséget kapnak? Legyünk felelős vásárlók! Gondoljuk át, mit veszünk meg! Oldal 24

25 Túl késő pesszimistának lenni. Láttam az emberi léptékű mezőgazdaságot: ellátná a Földet, ha a hústermelés nem vonná el sokak szájától a falatot. Láttam gondos halászokat, akik szívükön viselik az óceán sorsát. Láttam a saját energiájukat kitermelő házakat: 5000 ember él Freiburgban, a világ első környezetbarát lakóparkjában, és már több város is társult a projekthez Mumbai az ezredik csatlakozó. Új-Zéland, Ausztria, Svédország és több más nemzet kormánya kiemelt fontosságú kérdésként kezeli a megújuló energiaforrásokat. Az általunk felhasznált energia 80%-a fosszilis energiahordozókból való. Minden héten három új széntüzelésű erőmű épül csak Kínában. De Dániában egy széntüzelésű erőmű nem a légkörbe, hanem a talajba bocsátja a széndioxidot. Ez lenne a jövő? Még senki sem tudja. Láttam Izlandon a Föld hőenergiájával, geotermikus energiával táplált erőművet. Láttam a tengeren a hullámerőmű kígyóját, ami a hullámok erejét elektromos energiává alakítja. A Dánia partjainál álló szélerőművek az ország energiatermelésének 20%-át adják. A legtöbbet az USA, Kína, India, Németország és Spanyolország fektet be a megújuló energiaforrásokba már több mint 2,5 millió munkahelyet teremtettek. Van olyan hely a Földön, ahol sosem fúj a szél? Láttam napkollektormezőket a sivatagban. A Földön minden mindennel összefügg, a Föld pedig a Naptól függ, az eredeti energiaforrásától. Az emberek nem tudnák begyűjteni a Nap energiáját? A Nap 90 perc alatt annyi energiát ad át a Földnek, amennyit az egész emberiség 1 év alatt fogyaszt el. Oldal 25

26 Amíg a Föld létezik, a Nap energiája kifogyhatatlan. Ne a földet fúrjuk tovább, hanem nézzünk fel az égre! Annyit kell tennünk, hogy megtanuljuk hasznosítani a Napot. Ezek a kísérletek csak példák, de az újfajta környezettudatosság példái. Egy új kaland iránymutatói, amelynek alapja a mértékletesség, az értelem és annak megosztása, amink van. Ideje összefognunk! Nem az a lényeg, hogy mi tűnt el, hanem hogy mi maradt meg. Megvan Földünk erdeinek fele, folyók, tavak, gleccserek ezrei, virágzik több ezer faj. Mindnyájunkban ott a megoldás egy része és a lehetőség a változásra. Mire várunk még? Mi írjuk a történet folytatását. Együtt. Oldal 26