25. FEJEZET A monitoring a strukturális alapok rendszerében
|
|
- Liliána Horváth
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 25. FEJEZET A monitoring a strukturális alapok rendszerében Az uniós finanszírozású fejlesztési projektek megvalósításához kapcsolódik a monitoring, az ellenırzés, és az értékelés tevékenysége. Ebben a fejezetben a monitoringról olvashatunk: bemutatásra kerül a monitoring mint munkafolyamat és az ehhez kapcsolódó intézményrendszer. A fejezet részletesen kitér az indikátorokra (típusai, használatának módja, elvárások). Végül lépésenként végigtekintjük azt, hogy egy uniós támogatásra pályázó önkormányzat mikor és hogyan kerül kapcsolatba a monitoringgal, milyen feladatokat kell elvégeznie. Az ellenırzéssel és az értékeléssel a késıbbi fejezetekben találkozhat. A fejezet elolvasása után a következı kérdésekre fog választ kapni: Mit takar a monitoring kifejezés? Miért van szükség monitoringra? Mi a különbség a monitoring, az értékelés és az ellenırzés között? Mit mondanak az Uniós és hazai jogszabályok a monitoringról? Mi a monitoring-indikátorok funkciója? Milyen fajta indikátorokat különböztetünk meg? Milyen szempontokat kell figyelembe venni a megfelelı indikátorok kiválasztásához? Hogyan kapcsolódik a monitoring tevékenység a pályázóhoz? 683
2 Mit takar a monitoring kifejezés? A monitoring nem más, mint a program tervezése során meghatározott célok teljesülésének, vagyis végeredményben a megvalósulásnak a folyamatos nyomon követése. Ennek alapjául az elızetesen kitőzött célok számszerősítése szolgál. A monitoringtevékenység kulcsa, hogy a korábban meghatározott mutatószámok aktuális értékeit a program végrehajtói folyamatosan győjtsék és elemezzék, lehetıséget biztosítva ezáltal mind a programmenedzser, mind a strukturális alapokat kezelı intézmények számára, hogy rendszeresen egyértelmő jelzést kapjanak a program, illetve annak egyes részei aktuális állásáról. Bár a monitoring elsısorban a folyamatos adatgyőjtést és -elemzést jelenti, jogos lehet a monitoringnak egy szélesebb értelmezése is. Ez tulajdonképpen magába foglalja a monitoringrendszer felállítását, tervezését, az indikátorok meghatározását, majd a végrehajtás fázisában az adatgyőjtés- és elemzést, az ez alapján történı javaslattételt az esetleges beavatkozásra a program végrehajtásának folyamatába, és végül a folyamat zárásaként a döntéshozatalt, mint menedzsment-feladatot. Miért van szükség a monitoringra? A megvalósítandó projektet támogató szervezet legyen az az Európai Unió Bizottsága, egy nemzeti kormány, de akár egy alapítvány vagy magánszereplı is azért áldozza forrásait az adott tevékenységre, mert annak céljai legalább részben egybeesnek a saját céljaival. Éppen ezért számára is lényeges, hogy rendszeres információkhoz jusson a program elırehaladásáról, hiszen ez alapján tudja nyomon követni saját céljainak teljesülését. A monitoring ezáltal hozzájárul ahhoz, hogy a donor rendelkezésére álló források minél hatékonyabban kerülhessenek felhasználásra. A projektmenedzser ugyancsak a folyamatos monitoring-tevékenység révén kap információt arról, hogy a projekt sikeres-e, vagyis a kitőzött céloknak megfelelıen halad-e, és amennyiben nem, a monitoring feltárja a sikertelenség hátterét, és ezáltal lehetıvé teszi a beavatkozást, a módosítást a program végrehajtási menetében, összességében segítve a programvégrehajtás hatékonyságát. Láthatjuk tehát, hogy a monitoring elsısorban a menedzsmentet támogató, a program eredményes és sikeres megvalósulását elısegítı tevékenység. 684
3 Mi a különbség a monitoring, az értékelés és az ellenırzés között? Monitoring, ellenırzés, értékelés: e három feladatkör általában együtt kerül említésre, holott a fejlesztési tevékenységek életciklusában elég jól elkülöníthetı szereppel és funkcióval rendelkeznek. Míg a jelentısebb és összetettebb fejlesztési programok esetében a nagyobb végrehajtó szervezet, illetve ennek részletesebb funkcionális tagozódása tudja biztosítani a menedzsment-tevékenységek mindegyikének érvényesülését, az egyedi projektek esetében az egyes funkciókat ugyanazok az egységek, személyek láthatják el. A tevékenységünk életciklusának menedzselése szempontjából azonban fontos, hogy a három tevékenység külön-külön, egyenként is teljes értékő egységként jelenjen meg. A gyakorlatban számos probléma és nehézség, illetve a projekt megvalósításának tökéletlensége vezethet e tevékenységek nem megfelelı elkülönítéséhez, illetve ennek következményeként valamelyik hiányos megvalósulásához. Mivel külön fejezet taglalja az ellenırzést (32. fejezet), illetve az értékelést (33. fejezet), ezért bıvebben itt nem érdemes ezekrıl szólni; viszont, az összehasonlítás kedvéért érdemes táblázatban végigtekinteni a fıbb különbségeket sz. táblázat Az ellenırzés, a monitoring és az értékelés összevetése Tevékenység Ellenırzés Monitoring Értékelés Cél A kitőzött célokhoz A tevékenység hatásának A szabályoknak, viszonyított vizsgálata a megoldani kívánt elıírásoknak való megvalósulás társadalmi-gazdasági probléma megfelelés vizsgálata vizsgálata viszonylatában Idıbeliség Folyamatos a Folyamatos a Pontszerő, elızetes, közbensı programvégrehajtás programvégrehajtás és utólagos során során A tevékenység végzıje szerint Külsı vagy belsı Belsı Külsı 685
4 A tevékenység jellege A visszacsatolás módja Operatív Operatív Elemzı-tudományos Kiigazítás a Szankció hatékonyság Tanulási folyamat érdekében Mit mondanak az Uniós és hazai jogszabályok a monitoringról? A közösségi és hazai jogszabályok részletesen rögzítik a monitoring végrehajtásához szükséges intézményi keretet (felelısségi köröket és feladatokat), a jelentéstételi kötelezettséggel és az indikátorokkal kapcsolatos tudnivalókat. I. Intézményrendszer A) Irányító Hatóság A Rendelet cikke alapján látható, hogy az Irányító Hatóság a végrehajtásért felelıs legfıbb szervként fontos szerepet játszik a program monitoring-rendszerének mőködtetésében. Az IH állítja föl és mőködteti a monitoring adatgyőjtési rendszert, az adatokat feldolgozza és azok alapján éves és záró végrehajtási jelentéseket készít. Az adatgyőjtés és - feldolgozás egyes feladatait természetesen a végrehajtás különbözı szintjein jelentkezı feladatoknak megfelelıen delegálja a program földrajzi vagy szakmai/ágazati alapon szervezıdı közbülsı végrehajtó szervezetek, ügynökségek felé. A monitoring intézményrendszer mőködtetésében játszott további fontos szerepe, hogy ellátja a program monitoring bizottságának titkársági feladatait. Emellett a monitoring bizottság elnökét is az IH biztosítja. B) Monitoring Bizottságok A Rendelet cikke szerint minden egyes közösségi támogatási keretet (tehát nemzeti fejlesztési tervet) vagy egységes programozási dokumentumot és minden egyes A TANÁCS július 11-i 1083/2006/EK Rendelete a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról 686
5 operatív programot egy Monitoring Bizottság felügyel. Ez a Monitoring Bizottság meggyızıdik a támogatás végrehajtásának hatékonyságáról és minıségérıl. A Monitoring Bizottság a megvalósításban résztvevı partnerekkel folytatott konzultáció eredményeként jön létre; elnöke a Rendelet szerint a tagállam vagy az Irányító Hatóság képviselıje. A 255/2006. Kormányrendelet ezt tovább pontosította: eszerint Magyarországon az OP MB-k elnökei az ún. Fejlesztéspolitikai Irányító Testületnek (FIT) az adott programért felelıs tagja. A további tagokat a partnerség jegyében a vertikális a végrehajtási intézményrendszer különbözı szintjein levı és a horizontális társadalmi, gazdasági partnereket megtestesítı szervezetek képviselıi alkotják. Emellett bár döntési jog nélkül, de kötelezıen jelen van az Európai Unió képviselıje is. A bizottságok pontos összetételét és létszámát a Rendelet nem szabályozza, de elıírja a partnerség elvének alkalmazását, továbbá azt, hogy az összetételben törekedni kell a nemek közötti egyenlı arányok meglétére. A Monitoring Bizottság mőködéséhez kidolgozza saját eljárásrendjét és egyezteti azt a Irányító Hatósággal. Mőködése során a bizottság a következı feladatokat, hatásköröket tölti be: Rendszeresen megvizsgálja a támogatás célkitőzéseinek megvalósításában elért eredményeket. Megvizsgálja a végrehajtás eredményeit, különösen az intézkedésekhez kapcsolódó célok teljesülését; megvizsgálja továbbá a közbensı értékelést. Áttekinti és jóváhagyja az éves végrehajtási jelentéseket, mielıtt azok benyújtásra kerülnek az Európai Bizottsághoz. Javaslatot fogalmaz meg az Irányító Hatóság felé a program hatékonyságának és pénzügyi irányításának javítása érdekében. Megerısíti vagy módosítja az Irányító Hatóság által kidolgozott Programkiegészítı Dokumentumot, beleértve a támogatás monitoringjához használatos fizikai és pénzügyi indikátorokat is. Áttekinti és jóváhagyja az alapok hozzájárulására vonatkozó bizottsági határozat módosításával kapcsolatban tett javaslatokat. Áttekinti és jóváhagyja az egyes intézkedésekhez kapcsolódó projektkiválasztási kritériumokat. 687
6 Az Operatív Programok monitoring bizottságai az egyes OP-ken belül rendelkeznek döntési jogosítványokkal, azon belül pénzügyi átcsoportosításokról (reallokálás), vagy a program módosításáról is dönthetnek. Az Operatív Programokat felügyelı Monitoring Bizottságoknál magasabb szintet képvisel a Központi Monitoring Bizottság (KMB), melynek mőködését a 102/2006. Kormányrendelet szabályozza. A KMB nemcsak az OP MB-k munkáját kíséri figyelemmel, hanem minden olyan programot, melynek finanszírozása nemzetközi megállapodás révén történik. (Igy például az EGT, a Norvég Finanszírozási Mechanizmus vagy a Schengen Alap Monitoring Bizottságát is felügyeli a KMB.) II. Jelentéstételi követelmények A programok végrehajtásához kapcsolódó jelentéstételi követelményeket a Rendelet 67. cikke szabályozza. Mint korábban már szóltunk róla, a jelentést az Irányító Hatóságnak kell elkészítenie és a Monitoring Bizottság jóváhagyása után kell megküldenie az Európai Bizottságnak. A jelentésnek az adott év végét követı hat hónapon belül kell beérkeznie az Európai Bizottsághoz. A Bizottság a benyújtástól számított két hónapon belül jelzi, ha a jelentést elégtelennek ítéli, egyébként elfogadottnak tekintik. Az éves jelentésnek a következı tartalmi elemeket kell magában foglalnia, illetve bemutatnia: az áttekintett idıszak során a releváns gazdasági-társadalmi környezetben bekövetkezett változások, a kitőzött (számszerősített) célokhoz viszonyított elırehaladás, a támogatás pénzügyi megvalósítását minden egyes intézkedés vonatkozásában (kifizetések, a Bizottságtól érkezı utalások, lehívások), a végrehajtás hatékonyságának javítása érdekében tett lépések áttekintése az alábbiak szerint: monitoring, pénzügyi irányítás, értékelés, menedzsment, szakértıi segítség igénybevétele stb., a program nyilvánosságának biztosítása érdekében tett lépések, 688
7 a közösségi politikákkal való összhang biztosítása érdekében tett lépések, fontosabb problémák összefoglalása, külön szakasz a jelentıs projektek és globális támogatások megvalósításával kapcsolatban. Az Európai Bizottság a jelentésben foglalt eredményeket a Végrehajtó Hatósággal közösen tekinti át. III. Indikátorok A Rendelet 66. cikke rendelkezik a monitoring-indikátorok kötelezı használatáról a rendszer mőködtetésének keretében. Eszerint az indikátorokat a tervezés-programozás fázisában a célok kijelölésének és számszerősítésének részeként kell meghatározni. Az indikátorrendszer felállításánál a tagállamnak figyelembe kell vennie az EU Bizottság által készített módszertani útmutatásokat is. Mi a monitoring-indikátorok funkciója? A monitoring-tevékenység általánosságban elképzelhetetlen az azt támogató indikátorok, indikátorrendszerek nélkül. Az indikátorok témakörének mára jól kialakult elméleti és gyakorlati háttere támogatja a felhasználókat a legkülönbözıbb területeken bár maga a monitoring-tevékenység jellege egészen más, az indikátorok fogalma ugyanúgy megjelenik, ha például a Tisza ökomonitoringjáról vagy valamely bank hitelmonitoringrendszerérıl beszélünk. Az indikátorok célja az objektív valóság valamely elemének leírása egységesített forma alapján. Az indikátor tehát egy olyan mutató, amely a komplex valóságról szóló információt leegyszerősített formában közli. A leegyszerősítés, standardizálás leggyakoribb módja a számszerősítés, ugyanakkor mégsem beszélhetünk kizárólag mutatószámokról: mint azt késıbb látni fogjuk, az indikátor megtestesülhet logikai változó formájában is. Fontos megjegyeznünk, hogy nem minden adatot, statisztikát tekintünk indikátornak. Indikátorrá a felhasználás teszi az információt, vagyis az indikátor olyan adat, amely valamely tevékenység során a döntéshozatal, a tárgyalás vagy a kommunikáció támogatójaként hasznosul. 689
8 Milyen fajta indikátorokat különböztetünk meg? Az indikátorok monitoring szempontból legnagyobb jelentıséggel bíró csoportosítása a program logikai szerkezetéhez rendeli hozzá a mutatókat, ezáltal az indikátoroknak is egy jól strukturált, konzisztens rendszere alakul ki. A 10. fejezetben részletesen olvashatott arról, hogy hogyan épül fel a program logikai kerete. Eszerint a programon belül végzett tevékenységek az inputokból valósulnak meg. Az inputok magukban foglalnak minden emberi, pénzügyi és fizikai erıforrást, amely a program során felhasználásra kerül. A programtevékenységek révén outputok jönnek létre, amelyek az adott tevékenység közvetlen termékei egy autópálya-program esetében maga az elkészült út, egy képzési projekt esetében a megvalósult tanfolyam stb. Ezen outputok valamely eredménnyel járnak, vagyis közvetlen elınyökkel a kedvezményezettek számára. Az elıbbi példánknál maradva, ilyen közvetlen eredmény lehet az utazási idı csökkenése vagy a megszerzett szakképesítés. Ezek az eredmények hosszabb távon áttételes hatásokat fejthetnek ki a célcsoportra; például a jobb közlekedési infrastruktúra által felgyorsul egy térség gazdasági növekedése, vagy a szakképesítések által a strukturális munkanélküliség visszaszorítása. A monitoring-tevékenység legfıbb feladata annak megállapítása, hogy a program outputja mennyire felel meg az operatív céloknak, a program eredménye mennyire felel meg a specifikus céloknak, és hogy az elért hatás mennyire felel meg az átfogó céloknak. 1 Hatások Átfogó célok Eredmények Outputok Specifikus célok Operatív célok Program célok Inputok Program tevékenységek 1 Forrás: Working Paper 3 Indicators for Monitoring and Evaluation: An Indicative Methodology. European Commission. 690
9 Tekintsünk át néhány példát arra, hogy hogyan határozhatunk meg output, eredmény és hatásindikátorokat a különbözı típusú fejlesztési tevékenységek esetében, az Európai Bizottság által készített indikatív módszertan alapján! Tevékenység Output Eredmény Hatás IT képzés munkanélkülieknek képzési órák száma a speciális szakképesítést megszerzı résztvevık száma azon résztvevık száma, akik a képzést követı 2 éven belül munkához jutottak Export tanácsadási program KKVknak támogatott vállalkozások száma újonnan exportálóvá váló vállalkozások száma a külföldi eladások %- os aránya a támogatott vállalkozások forgalmi adataiban, a támogatás után 18 hónappal Regionális utak minıségének javítása épített regionális utak hossza km-ben ESS csökkenése 2 létrehozott és megırzött munkahelyek bruttó/nettó száma Turisztikai szálláshelyek fejlesztése létrehozott vagy fejlesztett férıhelyek (ágyak) száma vendégek megelégedettsége (%, külön férfiak és nık) kiváltott hozzáadott érték éves szinten Az indikátorok még a következı szempontok szerint is csoportosíthatóak: A programhoz való viszonyulás szempontjából: program- és kontextus indikátorok. (A kontextus indikátorok a program társadalmi-gazdasági környezetérıl nyújtanak információt, a programindikátorok ezzel szemben magát a programot, annak tevékenységeit, eredményeit, hatásait írják le.) 2 Equivalent Straight Line Speed ez az egyenértékes-mutató az egyik leggyakrabban alkalmazott indikátor az utazási sebesség, illetve az elérési idı mérésére. 691
10 A felhasználó tevékenység jellege szerint: monitoring és értékelési indikátorok. (E csoportosítás szerint az indikátorok halmaza nem feltétlenül válik élesen külön, az értékelés általában a monitoring során használt indikátorokra, esetleg az azokból képzett kumulált vagy kombinált mutatókra épít. Bıvebben lásd a 33. Fejezetet!) A fejlesztési tevékenység szintje szerint: program- és projektindikátorok. A standardizálás jellege szerint: mennyiségi, minıségi és skálaindikátorok. (Néhány speciális esetben ésszerő keretek között nem rendelhetı számérték az egyes tényezıkhöz, ilyenkor minıségi jellegő indikátorokat kényszerülünk alkalmazni. A számszerősítés helyett itt az indikátor csak három lehetséges értéket vehet fel: pozitív, negatív, illetve semleges.) Az információ feldolgozottsága szerint: egyszerő, származtatott és összetett indikátorok. (A származtatott indikátort két egyszerő indikátor hányadosaként képezzük. Az összetett indikátor több egyszerő vagy származtatott indikátor súlyozott összesítésével jön létre, ahol a súlyok az egyes tényezık hangsúlyosságát tükrözik.) A leírt jellemzı vonatkozásában: pénzügyi és fizikai indikátorok. (E csoportosítás létjogosultságát egyrészt az teremti meg, hogy a monitoring-tevékenység egészen a közelmúltig elsısorban és csaknem kizárólag pénzügyi monitoringként jelent meg, a fizikai jellegő monitoring szükségességének hangsúlyozásával pedig az ehhez kapcsolódó indikátorok egységes csoportként jelentek meg.) Milyen szempontokat kell figyelembe venni a megfelelı indikátorok kiválasztásához? Az indikátorok csak akkor használhatóak fel hatékonyan a programhoz kapcsolódó különféle tevékenységek során, amennyiben megfelelıen, célszerően határozták meg mind az egyes mutatókat, mind azok logikai rendszerét. Ebben a fejezetben tárgyaljuk azokat a kritériumokat, amelyek kijelölik a jó indikátorokkal szembeni elvárásokat. Az alapvetı elvárás a monitoring-struktúrákkal kapcsolatban, hogy megbízható, valós, idıszerő képet nyújtsanak gyakorlatiasan felhasználható formában programvégrehajtásban 692
11 érintett szereplık számára. Az ezeknek a részét képezı indikátorrendszereknek is ehhez az alapvetı elváráshoz kell illeszkedniük. Az indikátorokkal kapcsolatos elvi követelményeket a szakirodalom általában két kritériumrendszerben tömöríti, amelyeket a SMART és a QQTTP betőszavakkal illetnek. A SMART kritériumrendszer A legközismertebb elvi követelményrendszer az úgynevezett SMART. A SMART kritériumrendszer alkalmazása túlmutat a fejlesztési programokhoz kapcsolódó monitoring-tevékenységen, gyakorlatilag a bármely folyamatban felhasználásra kerülı információval szemben fogalmaz meg elvárásokat. A betőszó többféleképpen is feloldható, az angol Specific, Measurable, Available/Achievable, Relevant/Reliable, Timely szavak kezdıbetőibıl áll össze. Ezek magyar megfelelıi szerint az ideális indikátorok: Specifikusak (specific): vagyis arra és elsısorban arra a jellemzıre vonatkoznak, amelyhez hozzárendeljük ıket, és az adott jellemzırıl kellı mélységben és részletességgel szolgáltat információt. Mérhetıek (measurable): azon indikátorok gyakorlati felhasználhatósága, amelyekhez nem tudunk számértéket rendelni, csekély. A számszerősítésre, az indikátorok mérhetı formában történı meghatározására így alapvetı fontosságú. Elérhetıek, rendelkezésre állnak (available/achievable): szintén egy rendkívül gyakorlatias szempont, hogy az adott indikátor értékére vonatkozó információhoz hozzá lehessen férni, létezzen vagy létre lehessen hozni egy olyan információs rendszert, melybıl az adott indikátorra vonatkozó információ kinyerhetı. E kritérium nem csak elméletben kell teljesüljön, hiszen a folyamatos adatgyőjtés megvalósíthatósága múlik ezen, így az indikátor meghatározásánál figyelembe kell venni azt is, hogy milyen költségekkel, erıfeszítésekkel lehet megszerezni az indikátorra vonatkozó értékeket; az információ megszerzésének ráfordításai arányban kell álljanak az információ hasznosságával. 693
12 Relevánsak (relevant): az indikátornak a felhasználás szempontjából fontos és hasznos információt kell hordozniuk. Amennyiben ez a kritérium nem teljesül, a mutató Megbízhatóak (reliable): a programmenedzsment csak annyiban támaszkodhat az indikátorokból származó információkra, amennyiben azok a valós állapotokat tükrözik. Az adatok hitelességével, megbízhatóságával kapcsolatos kételyek elfogadhatatlan mértékő kockázatot jelenthetnek a program végrehajtása szempontjából. Aktuálisak (timely): mind a tervezés, mind a végrehajtás optimalizálásához elengedhetetlen, hogy a leíró jellegő mutatók az idıszerő, idıben is valósághő állapotot ábrázolják. Az információ frissessége természetesen igen különbözı az egyes adattípusok esetében. A monitoring-rendszer mőködésének megtervezésében praktikus elınyt jelent, ha legalább az idı függvényében jelentısen változó indikátorok esetében valamilyen formában a frissesség, idıszerőség kritériuma konkrétan is definiálásra kerül. (Például közvetlenül vagy közvetve megszabható, hogy a monitoring bizottságok vagy más döntéshozó szervek döntései milyen régi információkra alapozódhatnak természetesen a gyakorlatban ez csak akkor mőködhet, ha a döntéshozatalt kellıen hatékony adatgyőjtı és -feldolgozó rendszer támogatja.) A QQTTP kritériumrendszer A QQTTP kritériumrendszer a SMART-nál specifikusabb, a fejlesztési tevékenységekhez jobban kötıdı elvárásokat fogalmaz meg. Míg a SMART az információ minıségével általában foglalkozott, addig a QQTTP az indikátor, az információ tartalmával szemben támaszt követelményeket. A QQTTP szintén a megfelelı angol szavak kezdıbetőibıl áll össze; ezek szerint az ideális indikátornak a következı kérdésekre kell választ adnia: Mennyit? mennyiség (quantity): az indikátor által leírt jellemzıben bekövetkezett mennyiségi változás; például a megépült utak hossza kilométerben, a munkanélküliségi ráta csökkenése százalékpontban, vagy a felhasználásra került pénzügyi erıforrások forintban. 694
13 Mit? minıség (quality): az indikátor által leírt jellemzı pontos definiálása szükséges, tehát például a megépült utak rangja és minısége, a megszerzett szakképesítések egzakt besorolása stb. Mikor? idı (Time): mely idıszakban következett be a változás a leírt jellemzıben, illetve hogyan alakult az az idı függvényében. Kinek? célcsoport (target group): ahol ez értelmezhetı, meg kell határozni a leírt jellemzı célcsoportját képezı kedvezményezetteket. Hol? hely (place): az indikátornak szintén be kell számolnia az adott jellemzı térbeli, földrajzi elhelyezkedésérıl (mely városokban, térségekben, régióban stb. következett be vagy értelmezhetı a változás). A QQTTP kritériumrendszert úgy is felfoghatjuk, mint a SMART feltételek közül a specifikusság kibontását a fejlesztési programok kontextusában. Fontos hozzátennünk, hogy mindkét követelményrendszert indikátorkészletekre ugyanúgy vagy talán még inkább célszerő alkalmazni, mint az egyes indikátorokra. Ennek megfelelıen egy indikátorrendszernek minden elemében SMART-nak kell lennie, a QQTTP feltételeknek azonban csak az egyes jellemzık, illetve a rendszer egésze szintjén kell teljesülnie; vagyis nem kell föltétlenül arra törekedni, hogy egyetlen mutatóba tömörítsük a QQTTP indikátoroktól megkövetelt valamennyi információt, amennyiben egy néhány indikátorból álló készlet sokkal hatékonyabb és átláthatóbb formában képes ennek eleget tenni. Néhány további érv az indikátorok számszerősítése mellett: Korábban már említést nyert, hogy az indikátorok standardizálásának leggyakoribb formája a számszerősítés. A célok kvantifikálása és a számszerősített indikátorok teremtik meg a lehetıséget a hatékony monitoringra, illetve biztosítják az egyes jellemzıkhöz rendelt indikátorok mérhetıségét. Mindezek mellett számos további érv is az indikátorok számszerősítése mellett szól. A számszerősítés jelenti a leginkább objektív standardizálási formát, így kellıképpen valósághő képet mutat a program tervezése vagy végrehajtása során vizsgált jellemzırıl. A nem számszerősített indikátorokkal szemben egyértelmő jelzést ad, például ha a program megvalósulása a tervezettıl eltérıen halad, valamint az eltérés mértékérıl is. 695
14 A számszerősített mutatók által lehetıség nyílik a különféle összehasonlításokra, például a program egyes elemei, az egyes programidıszakok, az egyes térségek, sıt akár különbözı országok különbözı programjai között. Az efféle összehasonlítások a programmenedzsment során a különbözı intézkedések közötti erıforrásátcsoportosítások alapjául szolgálhatnak, és kiemelt jelentıségük van a programok értékelésében. A számszerősítés továbbá az összesítés, aggregálás alapja. A program keretében futó projektek indikátor-adatai az egységes számszerősítés révén összegezhetıek magasabb szinten, így juthatunk átfogó programindikátorokhoz, illetve akár programokat is átfogó, még magasabb rendő összesítésekhez. A számszerősítés jól strukturált, rendszerezhetı standardizálási forma, így kiváló alapot teremt a formadokumentumokra, illetve számítógépes információrendszerekre épülı monitoringra, valamint az ennek keretében zajló adatgyőjtésre és -feldolgozásra. Mindezek az elınyök azonban csak akkor jelentkeznek, ha a számszerősítés ugyanazon a módszertani alapon nyugszik a program minden eleme tekintetében, sıt az egyes programok közötti viszonylatban is. Ezért törekedni kell a számszerősítés elveinek és gyakorlatának összehangolására a tervezést-programozást végzı intézmények között. Hogyan kapcsolódik a monitoring-tevékenység a pályázóhoz? Mint az elıbbiekbıl kiderült, a monitoring-tevékenység lebonyolítása elsısorban a strukturális alapokat kezelı intézmények hatáskörébe tartozik. Emellett a pályázónak (illetve a projektmenedzsernek) is tisztába kell lennie a monitoringgal, mivel az szerepet játszik mind a pályázat értékelésében, mind a projekt lebonyolításában. Monitoring és a pályázat elkészítése 1. A pályázati kiírás A pályázati kiírások minden esetben meghatároznak programszinten releváns monitoringindikátorokat, amelyeket a pályázónak figyelembe kell vennie azaz olyan pályázatot kell benyújtania, melynek eredménye/hatása a megadott indikátorok segítségével kifejezhetı, mérhetı. Ezeknek az általánosan kötelezı mutatóknak a segítségével lehet intézkedésszintő aggregát indikátor-értékeket meghatározni. 696
15 Emellett a pályázatban egyéb, nem kötelezıen elıírt (projektszinten releváns) mutatókat is fel lehet tüntetni, ha a pályázó úgy érzi, hogy ezek valamilyen oknál fogva jobban megfelelnek az általa benyújtott pályázathoz. 2. A pályázat megírása A pályázati formanyomtatvány külön szakaszt szentel az indikátoroknak, az alábbi pontokkal (az egyes pályázati felhívásokon belül eltérések lehetnek): Mutassa be, hogy miként fognak alakulni a projekt eredményeit sszámszerősítı mutatók értékei a projekt megvalósítása során. az itt található táblázatban már fel vannak tüntetve a központilag elıírt monitoring-mutatók; ezek alapján kell (sokszor több évre elıretekintve) számszerősített becslést adni a projekt leendı eredményeirıl. Ha a megadott mutatók közül valamelyik nem releváns a pályázó számára, az erre vonatkozó adatok kitöltése nem kötelezı (bár ezzel némi kockázatot is vállal: azt sugallhatja, hogy a pályázat nem illeszkedik a program céljaihoz.) Ha szükséges, akkor egyéb, a projekt számára releváns indikátor meghatározására is lehetıség van. A táblázat kitöltése mellett maximum 1000 karakterben be kell mutatni, hogy milyen számítások, becslések támasztják alá a táblázatban feltüntetett értékeket. A táblázat és a szövegdoboz kitöltésében segítséget nyújt a Módszertani Segédlet Indikátor-módszertani útmutató -ja, ami újra felsorolja az indikátorok output-, eredmény- és hatás-mutatókra történı felbontását, valamint a SMART-kritériumokat. 3. A pályázat értékelése A pályázatok értékelési kritériumrendszere az egyes OP-k esetében kisebb-nagyobb esetben eltér egymástól (ld. 22. Fejezet), de a legtöbb esetben az értékelési szempontok egyike az indikátorokra vonatkozik, például a következı módon: Milyen mértékben tartalmaz a pályázat annak eredményességét objektív módon mérni képes indikátorokat? Vagy: Biztosított-e a projektben meghatározott indikátorok (mérhetı, objektívan igazolható mutatók) elérése? Az értékelés egészén belül az indikátorokra vonatkozó rész általában mintegy 5 százalékos súlyt képvisel. 697
16 Monitoring és a projekt megvalósítása Ha az önkormányzat sikeresen pályázott a közösségi támogatás elnyerésére, megkezdıdhet a projekt megvalósítása. Ennek során a projektmenedzserre váró feladat a strukturális alapokat kezelı intézményrendszer (KSz, IH) részére történı folyamatos adatközlés, ami többek között a monitoring-tevékenységet is megalapozza. A részletek a Támogatási Szerzıdésben vannak lefektetve, ami külön fejezetben tér ki a projekt monitoringjára; az ezzel kapcsolatos kötelezettségek nem-teljesítése szerzıdésszegésnek minısül! A projekt megvalósítójának adatközléssel kapcsolatos feladata a gyakorlatban egy dokumentumnak, az ún. elırehaladási jelentésnek a kitöltésében merül ki. Az elırehaladási jelentést ahogy ezt a 448/2001. EK Rendelet rögzíti negyedévente kell a KSz számára benyújtani, még akkor is, ha abban a negyedévben a pályázó nem vett igénybe uniós támogatást. Ha a projekt egyes céljai a végsı kifizetés után valósulnak meg, akkor a projekt (pénzügyi) lezárulta után is kell ilyen jelentést készíteni (ekkor már csak évente). Az elırehaladási jelentés a monitoringhoz kapcsolódóan az alábbiakat tartalmazza: a Támogatási Szerzıdésben meghatározott indikátorok alakulása az eltelt három hónapban; a korábbi és a jelenlegi költség-becslés összevetését bemutató táblázat; a kivitelezés és a pénzügyi teljesítés részleteit összehasonlító módon bemutató táblázat. Az elırehaladási jelentés háromhavonkénti elıállítása a Kedvezményezett fı kötelezettsége; ezt jogszabályok írják elı és a Támogatási Szerzıdés is rögzíti. Mégis, a pályázók számára kevésbé ismert, hogy a támogatás elnyerésével komoly elszámolási kötelezettséget vállalnak fel az intézményrendszer irányába. Viszont talán a monitoringkötelezettségeknél is komolyabban kell venni az intézményrendszer ellenırzési jogosultságát a Kedvezményezett irányába; errıl olvashatunk a következı fejezetben. 698
17 25.1. Felhasznált és ajánlott irodalom Segédlet a területfejlesztési programok értékeléséhez. (Váti Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság, 2001., Monitoringra vonatkozó fejezetek.) MEANS-füzetek ( alábbi kötete: 2. A monitoring és értékelés indikátorainak kiválasztása és használata Területfejlesztési szakpolitika tapasztalatai az európai országokban. (Váti Kht., Március) 699
18 700 Ez az oldal szándékosan üres!
Monitoring, ellenırzés, értékelés. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17.
Monitoring, ellenırzés, értékelés Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17. Fogalmak Az ellenırzés a folyamatok, tevékenységek végrehajtásának állandó felülvizsgálatát jelenti,
RészletesebbenGazdasági folyamatok térbeli elemzése. 2. gyakorlat
Gazdasági folyamatok térbeli elemzése 2. gyakorlat Indikátor fogalma Mi az indikátor? Az indikátor egy olyan mutató, amely a komplex valóságról szóló információt leegyszerűsített formában közli. Indikátorrá
RészletesebbenTársadalmi Megújulás Operatív Program. 2009-2010. évi akcióterve
Társadalmi Megújulás Operatív Program 7. és 9. prioritás: Technikai segítségnyújtás 2009-2010. évi akcióterve 2009. augusztus 31. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma
RészletesebbenKörnyezet és Energia Operatív Program. Akcióterv
Környezet és Energia Operatív Program 8. prioritás: Technikai segítségnyújtás Akcióterv 2009-2010 2009. január 8. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma (max. 500 karakter)
Részletesebben- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt
3. Melléklet: A Svájci-Magyar Együttmőködési Program keretében mőködı Pályázati Alapok, a Projekt Elıkészítési Alap, a Technikai Segítségnyújtás Alap, és az Ösztöndíj Alap Szabályzata és Eljárásrendje
RészletesebbenKEDVEZMÉNYEZETTEK ALAPVETİ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEI. Új Magyarország Fejlesztési Terv
KEDVEZMÉNYEZETTEK ALAPVETİ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEI Új Magyarország Fejlesztési Terv A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak
RészletesebbenAz ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben
Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Dr. Tétényi Tamás a közgazdaságtudomány kandidátusa. A stratégiai és i Fıosztály vezetıje, Nemzeti
RészletesebbenNemzetközi projektmenedzsment. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17.
Nemzetközi projektmenedzsment Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17. Nemzetközi pályázatok: miben más? Hosszú elıkészítés, egyeztetés Partnerek száma 10-15 is lehet Kommunikáció
Részletesebben2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.
21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı
RészletesebbenProjektszerzıdés. és a..
Projektszerzıdés Mely létrejött egyrészrıl a Zalai Falvakért Egyesület, 8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi u. 10., adószám: 19269830-1-20, képviseli Guitprechtné Molnár Erzsébet, a továbbiakban szolgáltató
RészletesebbenInformatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában
Nincs informatika-mentes folyamat! Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Oláh Róbert számvevı tanácsos Az elıadás témái 2 Miért, mit, hogyan? Az IT ellenırzés
RészletesebbenA PROGRAMÉRTÉKELÉS SZEREPE A KOHÉZIÓS POLITIKÁBAN
A PROGRAMÉRTÉKELÉS SZEREPE A KOHÉZIÓS POLITIKÁBAN MARJÁNOVITY ANNA OSZTÁLYVEZETŐ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY ÚJ MŰKÖDÉSI MECHANIZMUS AZ ÉRTÉKELÉS HELYE Programozás Stratégia Monitoring és értékelés
RészletesebbenProjektek szakmai végrehajtása. Mi a monitoring?
Projektek szakmai végrehajtása (Monitoring, ellenőrzés, értékelés) Monitoring Szűts László 1 Mi a monitoring? Folyamatos adatgyűjtés annak érdekében, hogy a management információkhoz jusson egy adott tevékenység
RészletesebbenIRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA
IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA AMIRŐL SZÓ LESZ Általános alapelvek A megosztott irányítási rendszer jelentése A rendszer felépítése A szereplők kijelölésének menete Szereplők és feladataik
RészletesebbenA Végrehajtás Operatív Program as akcióterve december
1. számú melléklet A Végrehajtás Operatív Program 2011-13-as akcióterve 2010. december 1. Prioritás: A támogatások felhasználásáért felelıs központi és horizontális intézmények mőködtetése és fejlesztése
RészletesebbenRegionális menedzsment
Regionális menedzsment Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI A regionális menedzsment helye, sajátosságai A menedzser szemlélet sajátosságai a közszférában (Horváth M. Tamás, 2005)
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0.
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap
RészletesebbenAz ellenırz. Statisztika
Civil SzámAdó Konferencia Civil SzámAd madó Konferencia Az Állami Számvevıszéki ellenırzések tapasztalatai Jakab Éva Az ellenırz rzés s céljac Döntéshozókhoz, kezelı szervhez kapcsolódó az NCA-ból nyújtott
RészletesebbenK+F+I projektek értékének meghatározása: értékelési folyamat a gyakorlatban
K+F+I projektek értékének meghatározása: értékelési folyamat a gyakorlatban Dr. Pázmány Tamás Igazgató, Richter Gedeon Nyrt., Innovációs és Pályázati Iroda 2011. december 13. 1. Tartalomjegyzék 1. Az értékelésrıl
RészletesebbenKÉPZİI FELHÍVÁS. Cím: 1134 Budapest, Tüzér u. 33-35. Tel.: +36 (1) 237-6700 Fax: +36 (1) 237-6760 www.yia.hu www.eurodesk.hu
KÉPZİI FELHÍVÁS Tárgy Megérkezés utáni képzés (4 alkalom) Félidıs értékelı találkozó (4 alkalom) (6 hónapnál hosszabb önkéntes szolgálat esetében) Kiíró NCSSZI Fiatalok Lendületben Programiroda és a Konszenzus
RészletesebbenInformatikai biztonsági elvárások
Informatikai biztonsági elvárások dr. Dedinszky Ferenc kormány-fıtanácsadó informatikai biztonsági felügyelı 2008. július 2. Tartalom Átfogó helyzetkép Jogszabályi alapok és elıírások Ajánlások, a MIBA
RészletesebbenKÖZLEMÉNY a KEOP-5.1.0 és KEOP-5.2.0 pályázatok módosításáról
KÖZLEMÉNY a KEOP-5.1.0 és KEOP-5.2.0 pályázatok módosításáról A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felhívja a tisztelt pályázók figyelmét, hogy a 2007. szeptember 18-án megjelent KEOP-5.1.0 Energetikai hatékonyság
RészletesebbenÚMFT, projekt kiválasztási eljárások. Magyar Természetvédık Szövetsége Mőhelymunka MB tagok számára - 2008. 05. 16.
ÚMFT, projekt kiválasztási eljárások Magyar Természetvédık Szövetsége Mőhelymunka MB tagok számára - 2008. 05. 16. TARTALOMJEGYZÉK I. Rövid áttekintés az ÚMFT programozási rendszerérıl II. Projekt kiválasztási
RészletesebbenA TÁMOP 3. 3. 2.- 08/2 pályázat keretében képzési és mentori szolgáltatás ellátására benyújtott ajánlati dokumentációról
2.számú melléklet SZAKMAI ZSŐRI ÉRTÉKELÉSE A TÁMOP 3. 3. 2.- 08/2 pályázat keretében képzési és mentori szolgáltatás ellátására benyújtott ajánlati dokumentációról Ajánlattevı: Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok
RészletesebbenKözbeszerzési Útmutató Pályázók/kedvezményezettek részére
Közbeszerzési Útmutató Pályázók/kedvezményezettek részére Közbeszerzési kötelezettség A támogatás megítélése esetén a Projekt megvalósításába bevonandó kivitelezıt, szállítót, tanácsadót, szolgáltatót,
RészletesebbenAlap Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl
Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl Alap Község Önkormányzata Képviselı-testülete a Magyar
RészletesebbenPécel Város Önkormányzatának Jegyzıje 2119 Pécel, Kossuth tér 1. Tel: 28/452-745, 452-751; Fax: 28/452-755 e-mail: jegyzo@pecel.hu
Pécel Város Önkormányzatának Jegyzıje 2119 Pécel, Kossuth tér 1. Tel: 28/452-745, 452-751; Fax: 28/452-755 e-mail: jegyzo@pecel.hu Iktatószám: SZ/706/16/2009 ELİTERJESZTÉS a 2010. évre vonatkozó Éves i
RészletesebbenKözlekedés Operatív Program keretében megvalósuló. A térségi elérhetıség javítása. prioritás. támogatására. Elıkészítési konstrukció.
ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK ÚTMUTATÓJA a Közlekedés Operatív Program keretében megvalósuló A térségi elérhetıség javítása prioritás támogatására Elıkészítési konstrukció Kódszám: KÖZOP-2008-3.3. A projektek
RészletesebbenA pályázatírás alapjai. A projektmenedzsment és a pályázatírás alapfogalmai. Projekt. Területfejlesztı BSc szakos hallgatók számára, elıadásvázlatok
A pályázatírás alapjai Területfejlesztı BSc szakos hallgatók számára, elıadásvázlatok A projektmenedzsment és a pályázatírás alapfogalmai Projekt A projekt olyan megtervezett tevékenység, amely forrásokon
RészletesebbenMindezek figyelembevételével Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve a következıket tartalmazza.
Melléklet a. /2014. (XII. 16.) kt. határozathoz Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény, az államháztartásról
RészletesebbenA projektek megvalósítása, jelentések, fenntartás
A projektek megvalósítása, jelentések, fenntartás Operatív programok keretösszegek 2007-2013 2007-2013 (rendelkezésre álló keret 6.875,27 Mrd Ft) Operatív programok: Gazdaságfejlesztési, Közlekedésfejlesztési,
RészletesebbenELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ
ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDİPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. május 22-i ülésére ELİTERJESZTÉS TÁRGYA: Vincent Auditor Számviteli Szolgáltató és Tanácsadó Kft. 2011.
RészletesebbenVégrehajtás Operatív Program
Végrehajtás Operatív Program 1. prioritás: A támogatások felhasználásáért felelıs központi és horizontális intézmények mőködtetése és fejlesztése Akcióterv 2009-2010 Tervezet! 2008. október 30. I. Prioritás
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A szakképzés és felnıttképzés infrastruktúrájának átalakítása konstrukció keretében
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A szakképzés és felnıttképzés infrastruktúrájának átalakítása konstrukció keretében a TISZK rendszerhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések
RészletesebbenKÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra. Készítette: Dr.
Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra Készítette: Dr.
RészletesebbenTerületi tervezés, programozás és monitoring
Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer
RészletesebbenProjekttervezés alapjai
Projekttervezés alapjai Langó Nándor 2009. október 10. Közéletre Nevelésért Alapítvány A stratégiai tervezés folyamata Külsı környezet elemzése Belsı környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai
RészletesebbenTantárgyi program 2011/2012. I. félév
Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erıforrások Intézeti Tanszék Tantárgy megnevezése Tantárgyi program 2011/2012. I. félév Pályázati ismeretek Tantárgy kódja:
RészletesebbenKészítette: Dr. Hangyál
Egészségügyi intézmények pályázati lehetőségei a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai tükrében Strukturális alapok, egészségügyi pénzforrások Európai Regionális Fejlesztési Alap: Támogatásra jogosult
Részletesebben10/2013. (VII.22.) önkormányzati rendelete. az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról
Kaposmérı Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 10/2013. (VII.22.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról Kaposmérı Községi Önkormányzat Képviselı-testülete
RészletesebbenSalgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu
Szám: 15355/2009. Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Javaslat a 252/2005.(X.27.) Öh. sz. határozattal jóváhagyott Salgótarján
RészletesebbenElmaradott vidéki térségek fejlesztése
Elmaradott vidéki térségek fejlesztése Varga Péter 2010. november 12. Tokaj Kik és miért akarják fejleszteni az elmaradott térségeket? Mert ott élı emberek életkörülményeik javítása érdekében fejleszteni
RészletesebbenSALGÓTARJÁNI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM
SALGÓTARJÁNI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a salgótarjáni kistérség társadalmi-gazdasági fejlıdésének támogatását a humánerıforrás fejlesztésével
RészletesebbenNonprofit szervezeti menedzsment területek
XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2
RészletesebbenTerületi kohézió a fejlesztéspolitikában
Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai
Részletesebben7. számú melléklet KÖLTSÉGVETÉSI SPECIFIKÁCIÓ. a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett
7. számú melléklet KÖLTSÉGVETÉSI SPECIFIKÁCIÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett Építı közösségek Közmővelıdési intézmények az élethosszig tartó tanulásért címő pályázathoz
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Dél-Alföldi Operatív Program
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Dél-Alföldi Operatív Program Szociális alapszolgáltatások, gyermekjóléti alapellátások és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése c. pályázati felhívásához Kódszám: DAOP-2008-4.1.3.A.B
RészletesebbenSzépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György
Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György Tartalom A kockázatról általában A kockázatelemzés folyamata Az
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-dunántúli Operatív Program keretében
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-dunántúli Operatív Program keretében Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztésének támogatására Kódszám: KDOP-2008-5.2.2.A A projektek
RészletesebbenTájékoztató. a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről
Ikt. szám: 49-28/2015/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről
RészletesebbenTárgy: Pályázatok benyújtása TÁMOP keretein belül megjelent pályázati konstrukciókra
BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. Szám:./2012. Elıkészítı: Ján Krisztina ELİTERJESZTÉS A Képviselı-testület 2012. július 26-i ülésére Tárgy: Pályázatok
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 8.2.2012 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE (20/2012) Tárgy: a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a közérdeklıdésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatára
RészletesebbenA7-0342/ Jelentés Agustín Díaz de Mera García Consuegra A bevándorlási összekötı tisztviselık hálózatának létrehozása
0.2.200 A7-0342/ 00-00 MÓDOSÍTÁSOK 00-00 elıterjesztette: Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság Jelentés Agustín Díaz de Mera García Consuegra A bevándorlási összekötı tisztviselık hálózatának
RészletesebbenKÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Projektmenedzsment. Készítette: Dr. Sediviné Balassa Ildikó
Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Projektmenedzsment Készítette: Dr. Sediviné Balassa
RészletesebbenKódszám: TIOP-2.3.4/07/1. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. 1.
KIEMELT PROJEKT PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett Mentésirányítási rendszer fejlesztése címő kiemelt projekthez Kódszám: TIOP-2.3.4/07/1 A projekt az
Részletesebben2009.10.02. Projektmenedzsment 2009.09.19. Projekt elırehaladás
2009.10.02. Projektmenedzsment 2009.09.19. Projekt elırehaladás 1 2009.10.02. EMIR bemutatása Egységes Monitoring Információs Rendszer Egyes pályázatok írása Pályázati projektek menedzselésének nyomon
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT MUNKADOKUMENTUM
EURÓPAI PARLAMENT TANÁCS Brüsszel, 2007. május 30. Az Európai Parlament és a Tanács irányelvére irányuló javaslat a közösségi vasutak fejlesztésérıl szóló 91/440/EGK tanácsi irányelv, valamint a vasúti
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program Hı- és/vagy villamosenergia-elıállítás támogatása megújuló energiaforrásból c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2007-4.1.0 A projektek az
RészletesebbenASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT Képviselı-testületének
ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT Képviselı-testületének../2009.(XII.14.) ÖR RENDELETE Egyes pénzügyi alapok létrehozásáról és felhasználásuk részletes szabályairól 1 Aszód Város Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat)
RészletesebbenKÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, 2008. Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens A regionális politika szakaszai
Részletesebben6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése,
6. A szervezet Az egyik legfontosabb vezetıi feladat A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 1 Formális és informális szervezetek A formális szervezet formákban
Részletesebben11. FEJEZET Projektgenerálás
11. FEJEZET Projektgenerálás Jelen fejezet a projektgenerálás bemutatásával foglalkozik, mely sok szempontból a 2.-4. fejezet folytatásának tekinthetı. Mint ugyanis a fejezetbıl kiderül, a projektgeneráló
RészletesebbenA TIOP kiemelt projekt disszeminációja
Az integrált munkaügyi és szociális szolgáltató rendszer kereteinek megteremtése az Állami Foglalkoztatási Szolgálat infrastruktúrájának fejlesztésével HÍRLEVÉL 2012. IV. évfolyam 11. szám A TIOP 3.2.1.
RészletesebbenA BELSİ ELLENİRZÉS KIALAKÍTÁSA ÉS MŐKÖDTETÉSE A GYİR-MOSON-SOPRON MEGYEI ÖNKORMÁNYZATNÁL
A BELSİ ELLENİRZÉS KIALAKÍTÁSA ÉS MŐKÖDTETÉSE A GYİR-MOSON-SOPRON MEGYEI ÖNKORMÁNYZATNÁL Az Áht. 120. szerint a belsı ellenırzés a belsı kontrollrendszer része, független, tárgyilagos, bizonyosságot adó
RészletesebbenMódszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez KVVM FI
Módszertani útmutató rekultivációs célú projektek költség-haszon elemzéséhez 0 KVVM FI Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez Változatelemzés,
RészletesebbenProjektmenedzsment Szervezet Szervezeti és Mőködési Szabályzat
SAJÓSZENTPÉTER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Projektmenedzsment Szervezet Szervezeti és Mőködési Szabályzat 2009 Tartalomjegyzék 1. A szervezet feladat- és hatásköre... 3 2. Szervezet felépítése... 4 3. A tagok
RészletesebbenA KISPROJEKTEK KIVÁLASZTÁSÁNAK KRITÉRIUMAI
A KISPROJEKTEK KIVÁLASZTÁSÁNAK KRITÉRIUMAI Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program 1. Prioritási tengely: Természet és kultúra Specifikus cél: A határterület vonzerejének fokozása A
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsıoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Földrajz kar 1.3 Intézet Magyar Földrajzi Intézet 1.4 Szakterület Földrajz 1.5 Képzési
RészletesebbenSZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE SZERVEZETFEJLESZTÉSI FELMÉRÉS BELSİ ELLENİRZÉS KÉZIRAT
V I AD O R O K Ö Z I G A Z G A T Á S F E J L E S Z T É S I T A N Á C S A D Ó É S S Z O L G Á L T A T Ó K F T. 82 30 B A L A T O N F Ü R E D, V A J D A J. U. 3 3. +36 (3 0 ) 55 5-9 09 6 A R O P.PA L Y A
Részletesebben6233- /2009 szám. Elıterjesztés támogatási alap létrehozására. Tisztelt Képviselı-testület!
Aszód Város Önkormányzat P o l g á r m e s t e r é t ı l 2170 Aszód, Szabadság tér 9 Tel. 28/500-666 Fax: 28/400-575 Email: polgi.sztan@invitel.hu istván.sztan@pmhaszod.hu 6233- /2009 szám Elıterjesztés
RészletesebbenAz ápolási folyamat. Gál Lászlóné - Perger Csaba diáinak felhasználásával
Az ápolási folyamat Gál Lászlóné - Perger Csaba diáinak felhasználásával Ápolási folyamat fogalma A humanisztikus ellátás olyan rendszeres módszere, mely költséghatékony módon összpontosít a kívánt eredmények
RészletesebbenAz EU-7. Keretprogram küszöbén
EU-s pályázatok a bíráló szemszögébıl Az EU-7. Keretprogram küszöbén Budapest,. Dr. Jánosi László egyetemi docens SzIE, Gépészmérnöki Kar Általános megjegyzések A pályázat beadása EPSS szigorú határidı
RészletesebbenA területfejlesztés intézményrendszere
A területfejlesztés intézményrendszere 10. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Törvény a területfejlesztésrıl és rendezésrıl (1996. XXI: tv. (III.20.)) Alapelvek és feladatok Alapelv: felkészülni
RészletesebbenA Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás
A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik
RészletesebbenNyilvánossági Útmutató
Nyilvánossági Útmutató Készült az EGT/ Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében a magyar környezet- és természetvédelmi céllal létrejött társadalmi szervezetek támogatása, a Második Nemzeti Környezetvédelmi
RészletesebbenVI. ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK SPECIFIKÁCIÓ. a Társadalmi Megújulás Operatív Program
VI. ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK SPECIFIKÁCIÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program Anti-diszkriminációs programok támogatása a médiában c. pályázati felhívásához B komponenséhez A diszkrimináció csökkentésének
RészletesebbenKomplex szervezetfejlesztési projekt megvalósítása Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalánál. Monitoring rendszer
ÁROP-1.A.2/B - 2008-0020 - Monitoring rendszer Komplex szervezetfejlesztési projekt megvalósítása Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalánál Monitoring rendszer Operatív Program azonosító: ÁROP-1.A.2/B-2008-0020
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Vízgazdálkodási tevékenységek. Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében Vízgazdálkodási tevékenységek Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés Kódszám: KMOP-2007-3.3.1 B komponens A projektek az Európai
RészletesebbenA Jó Állam Mutatók választásának, nyomon követésének eljárásrendje
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A Jó Állam Mutatók választásának, nyomon követésének eljárásrendje Csuhai Sándor szakmai vezető ÁLLAMKUTATÁSI ÉS FEJLESZTÉSI
RészletesebbenSalgótarján Megyei Jogú Város. emihaly@salgotarjan.hu JAVASLAT
Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármesterétıl emihaly@salgotarjan.hu Szám: 81317/02/09. JAVASLAT az Észak-magyarországi Operatív Program Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet támogatására vonatkozó
RészletesebbenCivil monitoring - módszertani javaslatok a célzottabb forrásfelhasználáshoz
Civil monitoring - módszertani javaslatok a célzottabb forrásfelhasználáshoz Civil szervezetek Civil tv. (2011. évi CLXXV. tv.): Egyesület Speciális formák: sportszövetség, vallási tevékenységet végző
RészletesebbenKISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.
KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 A PROJEKT LEÍRÁSA Kisköre, 2010. március 31. A projekt az Európai Unió
Részletesebben1. Felhívás. 2. Általános tudnivalók
Pályázati felhívás Az intézményi tanácsadás folyamatára történı felkészítés- hátrányos helyzető gyermekek integrált oktatása, együttnevelése szakterület, illetve Integrációs tanácsadók felkészítése az
RészletesebbenA PROJEKTEK KIVÁLASZTÁSÁNAK KRITÉRIUMAI
A PROJEKTEK KIVÁLASZTÁSÁNAK KRITÉRIUMAI Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program 4. Prioritás tengely: Közintézmények és a határtérségben élő emberek határon átnyúló együttműködésének
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program
I. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program A felsıoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra és IKT fejlesztése c. pályázati felhívásához Kódszám: KMOP-2007-4.2.1/B
RészletesebbenA 2014-2020 IDŐSZAK SZABÁLYOZÁSÁNAK FŐBB ÚJDONSÁGAI TÓTH TAMÁS MINISZTERELNÖKSÉG SZABÁLYOZÁSI FŐOSZTÁLY
A 2014-2020 IDŐSZAK SZABÁLYOZÁSÁNAK FŐBB ÚJDONSÁGAI TÓTH TAMÁS MINISZTERELNÖKSÉG SZABÁLYOZÁSI FŐOSZTÁLY Tartalom Szabályozási környezet Intézmények és kijelölés Tervezés és előkészítés Kiválasztási eljárások
RészletesebbenSzigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer
Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer A rendszer kidolgozásának alapja, hogy a vonatkozó szakirodalomban nem volt található olyan eljárás, amely akkor is megbízható megoldást ad a kockázatok
Részletesebbenletfejlesztés IV. Gyakorlat
Település- és s területfejleszt letfejlesztés IV. Gyakorlat Indikátorok (Jövőkép, Prioritások, Intézked zkedések) 2008-2009 2009 őszi félévf Gyakorlatvezető: Mátyás Izolda matyas.izolda@kti.szie.hu A fejlesztési
RészletesebbenA szokásos piaci ár meghatározásával összefüggı nyilvántartás
A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggı nyilvántartás az XXX Kft., mint EZ és a YYY Kft., mint AZ között létrejött ILYEN szerzıdés tárgyában DÁTUM KOLCHIS Kft. 2 6 1. A kapcsolt vállalkozások azonosító
RészletesebbenVégső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért
Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Hatókör Folyamatos kiterjesztés földrajzi és tartalmi értelemben: Adott helyszíntől
RészletesebbenE L İ T E R J E S Z T É S
AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 61. MELLÉKLET : 1 db TÁRGY: Beszámoló a Tolna Megyei Területfejlesztési Tanács 2010. évi munkájáról E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK
RészletesebbenA Támogatói Okirat módosítása, változások bejelentése
A Támogatói Okirat módosítása, változások bejelentése ÁROP-1.2.11/A Pályázói információs nap Előadó: Benkucs László MAG Zrt. Közép-magyarországi ov.h. 2013. november 11. Jogszabályi háttér, eljárásrendek
RészletesebbenGazdaságfejlesztési Operatív Program. Akcióterv
Gazdaságfejlesztési Operatív Program 4. prioritás: Pénzügyi eszközök Akcióterv 2009-2013 4.2. Portfóliagarancia program hitelintézetek és vállalkozások részvételével 2008. október 1. I. Prioritás bemutatása
RészletesebbenIndikátorok projekt modellhelyszínein. Domokos Tamás szeptember 13.
Indikátorok és értékelés a TÁMOP T 5.4.1. projekt modellhelyszínein Domokos Tamás 2011. szeptember 13. Az értékelés különböző típusait és főbb kérdései Az értékelés típusa A fejlesztési folyamat értékelése
RészletesebbenMTA Regionális Kutatások Központja
A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,
RészletesebbenKészítette: Leiter Xavéria pályázati szakreferens
Készítette: Leiter Xavéria pályázati szakreferens 1. Projektötlet, előkészítés 2. Megvalósítás Támogatás 3. Fenntartás Helyzetelemzés: igények, szükségletek, megoldandó probléma feltárása Célstruktúra:
RészletesebbenA HEFOP MONITORING RENDSZERE ESZA PROJEKTEK
A HEFOP MONITORING RENDSZERE ESZA PROJEKTEK Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program és EQUAL Közösségi Kezdeményezés Irányító Hatóság Elmélet A monitoring egy adott fejlesztés
RészletesebbenMexikói Nyilatkozat a legfıbb ellenırzı intézmények függetlenségérıl
ISSAI 10 A legfıbb ellenırzı intézmények nemzetközi standardjait (ISSAI) a Legfıbb Ellenırzı Intézmények Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) adja ki. További információ: www.issai.org Mexikói Nyilatkozat a
RészletesebbenVICTOR VASARELY NEMZETKÖZI PÁLYÁZAT A KÖZTÉRI MŰVÉSZETÉRT (VVNP) MŰKÖDTETÉSÉNEK SZABÁLYAI
2.sz. melléklet VICTOR VASARELY NEMZETKÖZI PÁLYÁZAT A KÖZTÉRI MŰVÉSZETÉRT (VVNP) MŰKÖDTETÉSÉNEK SZABÁLYAI A VVNP Szervezıje a Janus Pannonius Múzeum, mely ellátja a Pályázat mőködtetésével kapcsolatos
RészletesebbenKÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.
KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független
Részletesebben