Hozzám intézett beadványa 3. pontját illetően az alábbiakra szeretném felhívni szíves figyelmét.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hozzám intézett beadványa 3. pontját illetően az alábbiakra szeretném felhívni szíves figyelmét."

Átírás

1 Ügyszám: Előadó: AJB-1165/2013. dr. Fórika László Mohácsi Erzsébet igazgató Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány 1093 Budapest Lónyay u. 34. III./21. Tisztelt Igazgató Asszony! Hozzám intézett beadványa 3. pontját illetően az alábbiakra szeretném felhívni szíves figyelmét. 1. A hazai nemzetiségi lakosság többsége a cigány nemzetiséghez tartozik: megalapozott becslések szerint a cigányság lélekszáma jóval nagyobb, mint a további 12 nemzetiségé együttvéve. A cigányság szociális, foglalkoztatási, egészségügyi, oktatási, lakhatási helyzete ugyanakkor nemcsak a többségi magyarságétól, hanem a többi nemzetiségtől is jelentősen eltér, azokénál kedvezőtlenebb: a társadalmi élet szinte minden területén a periférián van. Miközben a nemzetiségi léttel összefüggő markáns és élő nyelvi, kulturális, hagyománybeli, szokásbeli különbségek az előrehaladott asszimiláció miatt a cigányság kis része esetén mutathatóak ki, addig az eltérő társadalmi státusból adódó problémák és előítéletesség szinte a teljes cigányságot érinti. Kijelenthető, hogy míg a cigányság töredékrészére jellemző sajátos élő kultúra a többi nemzetiség kultúrájával azonos rangban támogatott másság, addig a hazai cigányság elsőprő többségét érintő státuszbeli másság (kiegyenlítése) nem vagy nem kellően támogatott, amit a társadalmi előítéletesség is súlyosbít. A kulturális önazonosság és így a nemzetiségi közösség megőrzése fontos feladat, azonban a cigány emberek mindennapjait meghatározó problémák nem a nemzetiségi létből, hanem a túlzott és fokozódónak látszó szociális-társadalmi különbségekből, az erre épülő előítéletekből, a halmozottan hátrányos helyzetből fakadnak. Túlzás nélkül kijelenthető, hogy a széles társadalmi rétegek tartós leszakadása, a hatékony integráció hiánya, a társadalmi rétegek közötti feszültségek növekedése, és mindennek a nemzetiségi-származási vetülete, azaz a cigánykérdés a teljes magyar társadalom jövőjét meghatározó nemzetpolitikai kérdés. A hátrányos eltérések súlyos társadalmi integrációs problémákat jeleznek, hiszen a jelenlegi és korábbiakhoz képest is romló helyzet annak ellenére jött létre, hogy évtizedek óta nyilvánvaló minden döntéshozó számára, hogy a cigányság helyzetének pozitív irányú változtatása, az önfenntartáshoz való hozzásegítése és a társadalmi munkemegosztásba való intenzívebb bevonása alapvető össztársadalmi érdek. A mindenkori politika számos 1051 Bp., Nádor u. 22. Levélcím: 1387 Bp, Pf. 40. Tel.: ; Fax: ; panasz@ajbh.hu; Webcím: Az AJBH-nak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál bejelentett adatkezelői nyilvántartási száma:

2 2 esélyegyenlőségi programot be is indított a a cigányság valós integrációja felvetette számos kérdés megválaszolására. A kormányzati ciklusonként változó, megelőző helyzetértékelés és folyamatos szakmai monitoring nélküli integrációs rendszerek azonban a cigány közösségek társadalmi-gazdasági fejlődésének döntő szegmenseit mindezideig nem tudták konzekvensen megragadni. Az eredmények nemcsak látszólagosak maradtak, hanem a közpénzek felhasználásának a sorsa további társadalmi csoportközi feszültségek forrásává is vált, részben azért, mert az esélyegyenlőségi intezkedések megfelelő kommunikáció hiányában eleve nem épültek széles társadalmi konszenzusra. A társadalomkutatók azt hangoztatják, hogy a problémakör komplex, ágazatközi állami kezelésére, hosszútávú, közpénzből finanszírozott esélyegyenlőségi programokra és társadalmi szemléletváltásra van szükség. Abban pedig jellemzően mindenki, kutató és politikus is egyetért, hogy a hazai roma származású lakosság számára a tanulás és a tudás adhat valódi, vagyis rendszerszintű és már viszonylag rövid távon is érzékelhető integrációs esélyt, felemelkedési kilátást. A magyar oktatási rendszer integrációs, társadalmi mobilizációs képessége azonban csekély, azaz nem méltányos rendszer. Az iskolába társadalmi hátránnyal érkező tanulói csoportok és az iskolai kudarccal érintettek köre kísértetiesen egybeesik, ami azt jelenti, hogy a magyar iskola nem tesz semmi mást, mint hogy rövidre, más oktatási rendszereknél is rövidebbre zárja a társadalmi hátrány és az oktatási kudarc közötti kapcsolatot. Sokszorosan bizonyított oktatásszociológiai tény, hogy a gyerekek iskolai előmenetelét nem a képességek és az ambíciók, hanem a szülők társadalmi státusza határozza meg elsősorban. A család hátrányos társadalmi helyzete és a gyermek tanulási problémáinak várható gyakorisága közötti szoros összefüggés világszerte megfigyelhető jelenség. A hátrányos helyzetű tanulók iskolai teljesítményét általában jelentős lemaradás jellemzi. Elemi alapkészségeik fejlettsége már a kezdetektől számottevően elmarad a jobb körülmények között nevelkedő kortársaikéihoz képest 1. A hátrányos helyzetű gyerekek fejlődését gátolja az is, hogy iskolai tanulási motivációjuk általában társaikénál alacsonyabb 2. Tapasztalataim szerint a magyar oktatási rendszer működésének az általános jelenségen is túlmutató egyik kulcsmomentuma a szocializálatlan családokra és a rossz gyerekanyagra hivatkozó felelősséghárítás, ami eleve elkerülhetetlenül hátrányos helyzetbe hozza a szegény, illetve iskolázatlan szülők (köztük jelentős arányban roma származású szülők) gyermekeit még integrált iskolai viszonyok között is. Ha viszont a hátrányos helyzetre elkülönítő iskolai rendszer épül, vagyis ha a tanulókat társadalmi helyzet és/vagy etnikai származás alapján és/vagy tanulási képességek és/vagy tanulási motiváltság, magatartás alapján (ezek a magyar viszonyok között részben egymást átfedő kategóriák) el is különítik, akkor a csökkentett minőségű oktatás bizonyosra tehető. A szegregáció és az alacsony nevelési-oktatási minőség jellemzően összetartozó fogalmak. Az énvédő mechanizmus természetes részeként, ott kevesebb energiát fektet a tanításba a pedagógus, ahol kisebb sikerért is aránytalanul többet kell dolgozni: ahol a hátrányos helyzetűeket összezárják, ahol egyes csoportokban esélyteremtés, szeretetre épülő pedagógia vagy más hamis jelszóval csökkentett óraszámban tanítják a súlyponti tárgyakat, vagy az azonos mennyiséget lassítva adják át. A szegregált osztályokban/iskolákban a csökkentett energia-befektetés és a csökkentett minőségű oktatás normális, amihez, ezt erősítve, rendre társul a tanulással szembehelyezkedő kortárs csoporti szubkultúra és a tanári kontraszelekció is. Egy vizsgálat szerint az Integrált Pedagógia Rendszert mint a minőségi oktatáshoz kapcsolódó oktatásszervezési elemek gyűjteményét ténylegesen alkalmazó iskolákban mindenki, a nem roma és nem hátrányos helyzetű tanulók is jobban teljesítettek, mint a 1 Józsa Krisztián: Az első osztályos tanulók elemi alapkészségeinek fejlettsége Egy longitudinális kutatás első mérési pontja. Iskolakultúra, 11. sz Fejes József Balázs Józsa Krisztián: A tanulási motiváció jellegzetességei hátrányos helyzetű tanulók körében. Magyar Pedagógia, 2. sz

3 3 kontrolliskolákban. 3 Az iskolai integrációnak tehát, ha minőségi pedagógiai szolgáltatásokkal párosul, csak nyertesei vannak, míg a szegregációnak elődlegesen a versenyképes tudás hiánya, másodlagosan a szociális elszigetelődés miatt egyértelmű vesztesei az elkülönítettek. A társadalmi felzárkózásért felelős kormányzati szerv ezt így fogalmazta meg az Esély-háló program pályázati felhívásában: Oktatási rendszerünk jellemzője, hogy nem képes csökkenteni a családi körülmények miatt meglevő hátrányokat, vagyis a PISA felmérés definíciója szerint nem méltányos a rendszer. A felmérések háttérelemzései azt mutatják, hogy a magyar oktatási rendszer az OECD országok közül egyike a felzárkózást legkevésbé biztosító rendszereknek. A gyerekek iskolai eredményességét nagymértékben a szülők iskolai végzettsége, foglalkozása határozza meg. A HHH tanulók egy része a helyben elérhető oktatási szolgáltatásokat sem kapja meg. A mai napig problémát jelent az oktatásban egyrészt a középosztálybeli tanulók iskolai elvándorlása, másrészt a területi szegregáció következtében kialakuló szegregáció. Ez súlyos a szociális elszigetelődésen túli következményekkel is jár, mert ahogy azt kutatások tapasztalatai mutatják a szegregált iskolákban és osztályokban alacsonyabb az oktatás színvonala: lényegesen kevesebb a szaktanárok által megtartott órák száma, az érintett intézmények felszereltsége is gyengébb más helyi iskoláknál és osztályoknál. Emellett nincs kellő együttműködés más ágazatokkal, így elsősorban a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatásokkal, kapcsolódó tevékenységet folytató civil és egyházi szervezetekkel, és nem kap kellő hangsúlyt a szülőkkel való partneri viszony sem. Mindezek következményeként az oktatási rendszer felerősíti a meglévő társadalmi különbségeket. Az alapvető jogok biztosaként egyik kiemelt feladatomnak tartom az oktatási szegregáció elleni határozott fellépést, ami az idézett szöveghez képest nemcsak spontán jön létre, hanem gyakorta a jobb társadalmi státuszú szülők nyomására, direkt módon is, illetve az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerint akkor is jogellenesnek számít, ha szándék annak létrehozására nem irányult, sőt akkor is, ha direkt hátrány okozásával nem jár. Az integrált társas környezet, a különböző társadalmi/származási csoportok közötti kommunikáció, az együttműködés/kölcsönös függőség érzetének és a másság kölcsönös elfogadásának a hiánya, azaz a szegregáció indirekt következményei olyan súlyos hátrányt jelentenek ugyanis, ami önmagában elkülönítési szándék és direkt hátrányokozás nélkül is az egyenlő méltóság megsértését jelenti. Nem véletlen, hogy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (Ebktv.) az elkülönítést csak kivételesen és szigorú feltételek megléte esetén engedi meg. 2. Az egyenlő méltóság alapjoga indokolja és tölti meg tartalommal az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésében foglalt megkülönböztetés-mentes bánásmódhoz való jogot, amelynek értelmében Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. Az Alkotmánybíróság ma is helytálló megállapítása értelmében A megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlőként (egyenlő méltóságú személyként) kell kezelnie, azaz az emberi méltóság alapjogán nem eshet csorba ( ) 4 Az Ebktv. szabályai az Alaptörvény II. és XV. cikkének kibontását, részletezését tartalmazzák. E törvény alkalmazásában jogellenes elkülönítésnek minősül az a rendelkezés, 3 Kézdi Gábor és Surányi Éva: Egy integrációs program hatása a tanulók fejlődésére. Educatio folyóirat 2008/IV szám, /1990. (IV.25.) AB határozat

4 4 amely a 8. -ban meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját a velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy személyek csoportjától anélkül, hogy azt törvény kifejezetten megengedné elkülönít. 5 Minden típusú, formájú elkülönítés (arra irányuló szándéktól és nyilvánvaló hátránytól függetlenül is) jogellenesnek minősül tehát, ha nem felel meg a törvényben tételesen megfogalmazott feltételeknek. Mivel kivételt szabályozó rendelkezésekről van szó, azokat szűken, az alapszabály érvényesülését a legkevésbé érintő módon kell értelmezni. A jogértelmezés során figyelemmel kell lenni arra is, hogy az Alaptörvény szerint egy jogszabályt elsődlegesen (magából) a jogszabályszövegből levezethető társadalomszabályozási, jogviszony-szabályozási céllal és az Alaptörvénnyel összhangban kell értelmezni. (Az Alaptörvény tehát az objektív teleologikus jogértelmezés primátusát hangsúlyozza.) Az Alaptörvény 28. cikke ugyanis axiómaként fogalmazza meg a jogszabályok szabályozási értékelvűségét annak kimondásával, hogy a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. Ide kapcsolódik, hogy a jogállamiság kapcsán az Alkotmánybíróság a 31/1998. (VI. 25.) AB határozatában rámutatott arra is, hogy a demokratikus jogállamokban így hazánkban is a joggal való visszaélés tilalma nem szorítkozik egyetlen jogágra, hanem e tilalom az egész jogrendszerben érvényre jut, így érvényesül a közjogban is, ahol e tilalom egyaránt irányadó a jogalkotó szervek, a jogalkalmazó szervek, illetőleg az ügyfelek magatartására. A rendeltetésszerű joggyakorlás tehát olyan általános jogelv, amelynek konkrét, egyes esetekre történő törvényi szabályozása nem lehetséges. Mindig adott esetekre tekintve kell vizsgálni, hogy sérül-e a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye vagy sem. Az Ebktv. az elkülönítést generálisan tiltja, az oktatási elkülönítést csak szűk körre, pontosan meghatározott esetekben, feltételekkel, indokoltsággal engedi meg, minden más esetet jogellenes elkülönítésnek minősít, 6 amellyel kapcsolatban kimentésnek sincs helye. 7 A kivétel szabályait a törvény 28. -a tartalmazza: 28. (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján 5 Ebktv. 10. (2) 6 Ebktv. 27. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. 7 Ebktv. 7. (1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti - különösen a III. fejezetben meghatározottak szerint - a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás. (2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az olyan magatartás, intézkedés, feltétel, mulasztás, utasítás vagy gyakorlat (a továbbiakban együtt: rendelkezés) nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, a) amely a hátrányt szenvedő fél alapvető jogát másik alapvető jog érvényesülése érdekében, elkerülhetetlen esetben korlátozza, feltéve, hogy a korlátozás a cél elérésére alkalmas és azzal arányos, b) amelynek az a) pont hatálya alá nem tartozó esetekben tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van. (3) A 8. b)-e) pontja szerinti tulajdonságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetés, valamint jogellenes elkülönítés esetében a (2) bekezdés nem alkalmazható.

5 5 olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet. Mindezek alapján megvalósíthat jogellenes elkülönítést a hitéleti és nemzetiségi alapon megszervezett oktatás is, ha például nem a szülők önkéntes választásáról van szó, mert pl. a szülők döntése nem minősíthető megfelelő tájékoztatáson alapuló nyilatkozatnak; ha a vallási/nemzetiségi nevelési-oktatási programnak nincs valós tartalma, a speciális program csak papíron létezik ; az elkülönítéssel megvalósított hitéleti program nemzetiségi-származási szempontból integráltan is megvalósítható lett volna, és viszont; ha a hitéleti és a nemzetiségi program megvalósításának nem elengedhetetlenül szükséges, indokolt feltétele az elkülönítés; ha az elkülönítéssel megvalósított hitéleti és/vagy nemzetiségi program nem egyeztethető össze a gyermek mindenek felett álló érdekével, mert objektíve mérhető hátrányt okoz. Az Ebktv. csak meghatározott körben emeli ki tehát a jogellenes elkülönítés köréből a nembeli, hitéleti, nemzetiségi alapon szerveződő oktatást. Értelemszerűen jogellenesnek minősül a törvény 28. -a látszólag minden feltételének megfelelő (csak a példa kedvéért) német nemzetiségi nevelés is, ha csak evangélikus vallású vagy csak középosztálybeli, esetleg magas-szőke német tanulót vesznek fel. Jogellenes az is, ha (a példánál maradva) minden jelentkező német tanulót felvesznek ugyan, de külön osztályba sorolják az evangélikusokat és a katolikusokat, vagy a magas és az alacsony tanulókat, a városi és a faluból származókat (stb.), még akkor is, ha azonos minőségű szolgáltatásokat kapnak. A nemzetiségi nevelés-oktatás elkülönítéssel való megszervezése csak a nemzetiségi hovatartozás vonatkozásában nem minősül jogellenes elkülönítésnek, minden más, az Ebktv. 8. -ában szabályozott védett tulajdonság alapján történő további elkülönítés jogellenes lehet. S ugyanígy, a hitéleti alapon jogszerűen megszervezett elkülönítő nevelés-oktatás sem mentesít minden más szempontú elkülönítés jogellenességének a megállapíthatósága alól. Így például a hitéleti alapon szervezett iskola nemzetiségi alapú szegregációt valósít meg ha nem folytat egyúttal jogszerű nemzetiségi nevelést is, amennyiben az iskola által nyújtott közszolgáltatás közönsége kizárólag nemzetiségi hovatartozású. Ha egy fenntartónak azonos településen működő több hitéleti nevelést-oktatást folytató iskolája is van, társadalmi származás alapján történő megkülönböztetést valósít meg, ha csak középosztálybelieket vesz fel az egyik, csak hátrányos helyzetűeket a másik intézményébe. Nemzetiségi származáson alapuló szegregációról beszélhetünk akkor, ha az egyházi fenntartó olyan körülményeket teremt és olyan tartalmú tájékoztatást nyújt a hitéleti szempontokat érvényesítő iskola szolgáltatásairól, hogy a nemzetiségi származású és hátrányos helyzetű tanulók jogérvényesítésre kevésbé képes szülei gyakorlatilag csak a fenntartó egyik iskoláját választhatják, stb. 3. A megkülönböztetéssel érintett személyek esetében az érintettek valós identitása, tudatos énképe gyakorta nem játszik szerepet, ezért az Ebktv. akkor is jogsértőnek tekinti a közvetlen és a közvetett hátrányos megkülönböztetést, valamint a zaklatást, a jogellenes elkülönítést és a megtorlást, ha a védett tulajdonság valamelyikét (esetleg többet is) a jogsértő csak tulajdonítja a sérelmet szenvedő személynek vagy csoportnak.

6 6 Az ilyen esetetekben a jogsértő feltételezéseinek lehetséges alapjaként funkcionáló objektív körülményeket fel kell tárni. Az egyenlő bánásmód érvényesítésére jogosult szervek ugyanis ha a jogsértést az egyenlő bánásmód sérelme miatt eljárást indító személy valószínűsítette kötelesek megvizsgálni, hogy a jogsértő az adott helyzetben, körülmények között feltételezhette-e, hogy az egyenlő bánásmód megsértésére hivatkozó személy az Ebktv. által védett tulajdonsággal rendelkezik. Ha az egyenlő bánásmód esetleges sérelme vélt tulajdonságon alapul, a bizonyítási eljárás csak a jogsértő vélelmezéseinek, feltételezéseinek alapjául szolgáló objektív körülmények fennállásának a valószínűsítésével kezdődhet el. 8 A jogállamiság elve alapján minden állami szerv köteles hatáskörét teljes körben és hatékonyan gyakorolni. A jogalkalmazás nehézsége intézkedési immunitást nem eredményezhet. A nemzetiségi hovatartozás alapján diszkrimináló személy is mindig tudja, pontosabban tudni véli, ki tartozik egy adott nemzetiségi csoporthoz. A megkülönböztetés szempontjából tehát nem a nemzetiségi identitás szabad vállalásának, hanem a diszkrimináló belátásának, belső tudati állapotának van jelentősége. Erre viszont csak a tárgyi körülmények komplex és körültekintő elemzése, mérlegelése útján lehet következtetni. Alapkérdés tehát, hogy az egyes életviszonyokban milyen objektív szempontokat figyelembe véve vélelmezhető nagy bizonyossággal, hogy a jogsértő a védett tulajdonság létezését feltételezhette. Az ombudsmani gyakorlatban az oktatás vonatkozásában alkalmazott súlyozott szempontrendszer a cigány nemzetiségi hovatartozás feltételezésére alapot adó tárgyi körülmények mérlegeléssel történő kimutatását szolgálja. A súlyozás során három tényezőt tekintek elsődlegesnek: a tanuló és az édesanya vezetéknevét, illetve a cigány kisebbségi nevelésben való, nyilvántartott részvétel tényét. Konkrét esetekben cigány névként értelmeztem azokat a neveket, amelyeket egy helyi cigányszervezet vezetője és/vagy roma nemzetiségi önkormányzat az adott település cigány lakosságára jellemzőként, tipikusként megjelölt. Figyelemmel voltam azonban korábbi tapasztalataimra is, jelesül arra, hogy számos helyi panaszos más, korábbi ügyben önmagát a hivatalomnak címzett beadványában cigányként identifikálta, továbbá a cigány kisebbségi önkormányzati jelöltekre is. Gyakorlatomban a súlyozás során másodlagos súlyt kap a nagyfokú egybeesés alapján a tanuló halmozottan hátrányos helyzete. Tapasztalataim szerint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság és a szülők alacsony legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamát jelentő iskolai végzettsége együttes feltételként fennállása a cigány társadalmi rétegre sokkal inkább jellemző, mint a magyar társadalom más szegmensére, így a cigányok kimutatásának többnyire helytálló mutatójaként használható. Harmadlagosan veszem figyelembe a tanuló lakcímét. A helyi köztudomás és az adott település városfejlesztési stratégiája, esélyegyenlőségi programja mentén a cigány szegregátumok jól körülhatárolhatóak. Negyedleges súlyozási szempontom a hátrányos helyzet, de ugyanilyen súlyt kap a keresztnév is. Az előbbi a hazai cigányság jellemző szociális viszonyai, utóbbi a sajátos cigány névadási szokások miatt. A súlyozott komplex szempontrendszer alkalmazása önmagában is megbízhatóan mutatja a cigány tanulók tényleges számát és arányát, de ezen túl is figyelembe veszem a helyszíni vizsgálat során munkatársaim bőrszínre, megjelenésre alapozott feltételezését (1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárásokban a jogsérelmet szenvedett félnek vagy a közérdekű igényérvényesítésre jogosultnak kell valószínűsítenie, hogy a) a jogsérelmet szenvedő személyt vagy csoportot hátrány érte vagy - közérdekű igényérvényesítés esetén - ennek közvetlen veszélye fenyeget, és b) a jogsérelmet szenvedő személy vagy csoport a jogsértéskor - ténylegesen vagy a jogsértő feltételezése szerint - rendelkezett a 8. -ban meghatározott valamely tulajdonsággal.

7 7 A konkrét ügyekben a többféle szempont egyikét sem értékeltem kizárólagosként: vélelmezhetően cigánynak csak azt tekintettem, aki a súlyozási besorolástól függően kettő-négy szempontnak is megfeleltethető volt. Fontos ismételten nyomatékosítani, hogy az egyenlő bánásmód megsértésének egyik típusa, a szegregáció akkor is jogellenes, ha kimutatható szándék az elkülönítés létrehozására (az eredményre) nem irányult, sőt akkor is, ha direkt hátrány okozásával nem járt. Bízom abban, hogy tájékoztatásommal a segítségére lehettem. Budapest, február Üdvözlettel: Prof. Dr. Szabó Máté

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

Esélyegyenlőségi szabályzat

Esélyegyenlőségi szabályzat MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM 23. sz. melléklet Esélyegyenlőségi szabályzat OM azonosító: 031202 HA2301 2018.03.12 MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM Fenntartó:

Részletesebben

Az AJB-6010/2014-es közös jelentés

Az AJB-6010/2014-es közös jelentés Az AJB-6010/2014-es közös jelentés 2015. július Az oktatási elkülönülésről és elkülönítésről Az eljárás indítása, okok 2014. november 8., a köznevelési tv. módosításáról szóló törvényjavaslat által kiváltott

Részletesebben

Egyenlő bánásmód követelményének jogi szabályozása

Egyenlő bánásmód követelményének jogi szabályozása TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Egyenlő bánásmód követelményének jogi szabályozása Előadó: dr. Berdár Valéria gyermekjogi képviselő 2014.05.16..

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT

ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT Edutus Egyetem Szenátusa által 64/2018. (aug. 31.) számú határozatával egységes szerkezetben elfogadva. Kiadás száma Módosítás száma Határozat száma Hatályos 1. kiadás 64/2018.

Részletesebben

2003. évi CXXV. törvény

2003. évi CXXV. törvény 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve,

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,

Részletesebben

Hatályos: től

Hatályos: től MAGYAR MŰSZAKI ÉS KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 2015 Hatályos: 2015.01.01-től Készítette: Szentesi Zsuzsanna humánpolitikai csoportvezető Szivák Ildikó gazdasági igazgató Budapest Jogszabályi

Részletesebben

A Tanácsadó Testület 2008. márciusi állásfoglalása a bizonyítási kötelezettség megosztásával kapcsolatban

A Tanácsadó Testület 2008. márciusi állásfoglalása a bizonyítási kötelezettség megosztásával kapcsolatban A Tanácsadó Testület 2008. márciusi állásfoglalása a bizonyítási kötelezettség megosztásával kapcsolatban Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület 384/4/2008. (III.28.) TT. sz. állásfoglalása a bizonyítási

Részletesebben

Életkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012

Életkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012 Életkor és diszkrimináció Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012 Összefüggések Idősödő Európa, idősödő Magyarország Növekvő kihívást jelent az életkor miatti sztereotípiák kezelése különösen

Részletesebben

Mik azok az alapvető jogok?

Mik azok az alapvető jogok? Mik azok az alapvető jogok? Az egyének védelmi eszköze az állami intézkedésekkel és mások alapvető jogaival szemben Lásd Alaptörvényben Az alapvető jog - más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK Az előítélet Előítéletesség ma, Magyarországon Krémer Ferenc: az előítéletről szóló minden elmélet csak adott korban és társadalomban igaz multikulturalizmus?

Részletesebben

Alapvető emberi jogok - Ellátott jogi tematika I. - Budapest, 2014. november 27.

Alapvető emberi jogok - Ellátott jogi tematika I. - Budapest, 2014. november 27. Alapvető emberi jogok - Ellátott jogi tematika I - Budapest, 2014 november 27 Mik azok az alapvető jogok? Az egyének védelmi eszköze az állami intézkedésekkel és mások alapvető jogaival szemben Lásd Alaptörvényben

Részletesebben

ÁROP-1.A Csurgó és járási települések területi együttműködésének megerősítése. Jogszabályi keretek november 20.

ÁROP-1.A Csurgó és járási települések területi együttműködésének megerősítése. Jogszabályi keretek november 20. Jogszabályi keretek 2015. november 20. Tartalomjegyzék 1 Előzmények... 3 2 Alapvető fogalmak... 5 3 Nemzeti szintű jogszabályi keretek... 6 3.1 Nemzeti hitvallás... 6 3.2 Alaptörvény... 6 3.3 Stratégiák...

Részletesebben

ALDEBRŐ-TÓFALU KÖRJEGYZŐSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

ALDEBRŐ-TÓFALU KÖRJEGYZŐSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE ALDEBRŐ-TÓFALU KÖRJEGYZŐSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE 2010-2015 Aldebrő-Tófalu Községek Körjegyzősége, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 70/A. -ának, és az Egyenlő bánásmódról

Részletesebben

ALAPVETŐ EMBERI JOGOK - ELLÁTOTT JOGI TEMATIKA I. -

ALAPVETŐ EMBERI JOGOK - ELLÁTOTT JOGI TEMATIKA I. - ALAPVETŐ EMBERI JOGOK - ELLÁTOTT JOGI TEMATIKA I. - Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁJUS 14. dr. Kozicz Ágnes Alapvető Jogok Biztosának Hivatala TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos

Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos Az Országgyűlés 2014 decemberében módosította a köznevelési törvényt. A módosítás alapján a kormány rendeletben szabályozhatja az oktatás területén az egyenlő

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Képzés

Esélyegyenlőségi Képzés Esélyegyenlőségi Képzés KEOP 6.1.0/B/09-2009-0014 Erdei tanóra program Nógrád megyében című projekt projektmenedzsment tagjai és a DIPO Khe. alkalmazottai számára Készítette: Glázer Éva Bánk, 2010. március

Részletesebben

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Terve

Esélyegyenlőségi Terve Zrínyi Miklós-Bolyai János Általános Iskola Bolyai János Tagintézményének Esélyegyenlőségi Terve 2017. A terv célja: A közoktatási intézmény esélyegyenlőségi tervének alapvető célja, hogy biztosítsa az

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT

ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT MTA Agrártudományi Kutatóközpont ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT Martonvásár, 2012. március 20. Bedő Zoltán főigazgató 0 Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,

Részletesebben

A MEGÉPÉSZER Kft. Esélyegyenlőségi terve évekre

A MEGÉPÉSZER Kft. Esélyegyenlőségi terve évekre A MEGÉPÉSZER Kft. Esélyegyenlőségi terve 2013-2017. évekre Megépszer Kft. Esélyegyenlőségi terve I. Tartalmi megközelítés 1. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése Az egyenlő bánásmód követelményének

Részletesebben

I. Bevezetés. II. Általános célok, etikai elvek A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

I. Bevezetés. II. Általános célok, etikai elvek A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE I. Bevezetés Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebetv.) alapelvi szinten

Részletesebben

SOMBEREK ÉS GÖRCSÖNYDOBOKA KÖZSÉGEK KÖRJEGYZŐSÉGÉNEK ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE 2010-2015

SOMBEREK ÉS GÖRCSÖNYDOBOKA KÖZSÉGEK KÖRJEGYZŐSÉGÉNEK ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE 2010-2015 SOMBEREK ÉS GÖRCSÖNYDOBOKA KÖZSÉGEK KÖRJEGYZŐSÉGÉNEK ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE 2010-2015 Somberek és Görcsönydoboka Községek Körjegyzősége, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 70/A.

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 2012. 2013. évre

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 2012. 2013. évre MTA Agrártudományi Kutatóközpont ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 2012. 2013. évre Martonvásár, 2012. március 20. Bedő Zoltán főigazgató 1 Az MTA ATK Esélyegyenlőségi terve 2012. január 1.-től 2013. december 31.-ig

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A.3-2014 JOGSZABÁLYI KERETRENDSZER Jogszabályi keretrendszer: Az esélyteremtő programterv, illetve szélesebben véve, az

Részletesebben

ÁROP-1.A.3-2014 TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN

ÁROP-1.A.3-2014 TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN ÁROP-1.A.3-2014 TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN A projekt által érintett jogszabályok felsorolása, valamint a főbb jogi rendelkezések

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindulása A panaszos azért fordult hivatalomhoz, mivel sérelmezte, hogy a közfoglalkoztatás

Részletesebben

A nemzetiségi oktatásról és a cigányság integrációjáról

A nemzetiségi oktatásról és a cigányság integrációjáról A nemzetiségi oktatásról és a cigányság integrációjáról Nemzetiségi létkérdések az ombudsman szemszögéből dr. Fórika László, AJBH Alapvetés Népszámlálás 2001, 2011: 440 ezerről 644.524 fő = disszimiláció

Részletesebben

Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT

Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT Budapest 2008 Bevezetés A Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolájának Szenátusa a felsőoktatásról

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv 2011.

Esélyegyenlőségi terv 2011. Esélyegyenlőségi terv 2011. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, Újhartyán Község Önkormányzata az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja

Részletesebben

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30.

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (Ajbt.) 18. (1) Az alapvető jogok biztosához

Részletesebben

A Tanácsadó Testület márciusi állásfoglalása a megtorlás fogalmáról

A Tanácsadó Testület márciusi állásfoglalása a megtorlás fogalmáról A Tanácsadó Testület 2008. márciusi állásfoglalása a megtorlás fogalmáról Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület 384/3/2008. (II. 27.)TT. sz. állásfoglalása a megtorlás fogalmáról Az egyenlő bánásmód követelményének

Részletesebben

A GYERMEK JOGAI AZ EGYÉB JOGVISZONYOKBAN

A GYERMEK JOGAI AZ EGYÉB JOGVISZONYOKBAN A GYERMEK JOGAI AZ EGYÉB JOGVISZONYOKBAN DR. HERCZEG RITA Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. JÚNIUS 5. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

Az esélyegyenlőség megvalósítása a Szent László Katolikus Általános Iskolában

Az esélyegyenlőség megvalósítása a Szent László Katolikus Általános Iskolában 2010. A Szent László Katolikus Általános Iskola Intézményi Minőségirányítási Programjának módosítását Sárvár város Intézményfenntartó Társulásának Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének változása

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

A projekt rövid áttekintése. 1. Előzmények

A projekt rövid áttekintése. 1. Előzmények A projekt rövid áttekintése 1. Előzmények Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008-ban elkészítette a közoktatási intézményeire vonatkozó esélyegyenlőségi helyzetelemzésen alapuló Esélyegyenlőségi Tervét.

Részletesebben

A GYERMEK JOGAI AZ EGYÉB JOGVISZONYOKBAN

A GYERMEK JOGAI AZ EGYÉB JOGVISZONYOKBAN A GYERMEK JOGAI AZ EGYÉB JOGVISZONYOKBAN DR. HERCZEG RITA Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 6. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1882/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1882/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1882/2016. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindítása A panaszos a politikai meggyőződésük miatt elbocsátott munkavállalók nyugdíjra

Részletesebben

DEBRECENI FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM

DEBRECENI FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM DEBRECENI FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 12. sz. függeléke OM azonosító kód: 031198 Elfogadva: 2017. június 06. Hatálybalépés ideje: 2017. szeptember

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1037/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1037/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1037/2013. számú ügyben Előadó: dr. Sárközy István Az eljárás megindulása A panaszos álláspontja szerint Debrecen, Hajó utca szervizútja közlekedési rendjének

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3244/2015. (XII. 8.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3244/2015. (XII. 8.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő. 2970 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3244/2015. (XII. 8.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság

Részletesebben

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Intézmény neve: Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola 1. Általános felvételi eljárásban felvételi

Részletesebben

A Partner kártya és Multipont Programmal kapcsolatos csalások és visszaélések megelőzése, észlelése és kivizsgálása

A Partner kártya és Multipont Programmal kapcsolatos csalások és visszaélések megelőzése, észlelése és kivizsgálása A Partner kártya és Multipont Programmal kapcsolatos csalások és visszaélések megelőzése, észlelése és kivizsgálása 1. Az adatkezelő jogos érdeke: Az érintettek köre: a Partner kártya és Multipont Programban

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma, Általános Iskolája és Diákotthona 3950 Sárospatak, Rákóczi út 1. : 47/311-039 Fax: 47/311-720 E-mail: refi@reformatus-sp.sulinet.hu OM azonosító: 039227 ESÉLYEGYENLŐSÉGI

Részletesebben

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Változó társadalom, globális trendek társadalmi mobilitás vagy a társadalmi struktúra újratermelődése (Bourdieau, Bernstein, Mollenhauer

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

Hajdúhadház Város Önkormányzata

Hajdúhadház Város Önkormányzata /2018. (III.29.) HÖ. sz. határozat 1. számú melléklete Hajdúhadház Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Terve 2018-2023. 1 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés II. Az Esélyegyenlőségi Terv hatálya. III. Általános

Részletesebben

Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2.

Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2. Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben SZEMINÁRIUM 2014. December 2. Helyzetelemzés - NTFS következtetései Oktatás Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben csökkenteni

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV SZÉCHENYI ISTVÁN KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV IV. KÖTET Békéscsaba, 2012. 2 2008-2013 2013 Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola

Részletesebben

2003. évi CXXV. törvény. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Fogalmak

2003. évi CXXV. törvény. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Fogalmak 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve,

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

PTE ILLYÉS GYULA GYAKORLÓISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA ÉS GYAKORLÓÓVODA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE 2010

PTE ILLYÉS GYULA GYAKORLÓISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA ÉS GYAKORLÓÓVODA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE 2010 PTE ILLYÉS GYULA GYAKORLÓISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA ÉS GYAKORLÓÓVODA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE 2010 I. Közoktatási esélyegyenlőség Az esélyegyenlőség érvényesítése, valamennyi hátrányos helyzetű csoport

Részletesebben

Deszegregáció,egységes közoktatás

Deszegregáció,egységes közoktatás Deszegregáció,egységes közoktatás Tárgyalandó témakörök A probléma társadalmi gyökerei A közoktatási rendszer tehetetlensége, az eredménytelenség jelzőszámai Az eredménytelenséget befolyásoló tényezők

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Egyenlő eséllyel? Érzékenyítés a téma iránt

Egyenlő eséllyel? Érzékenyítés a téma iránt TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Egyenlő eséllyel? Érzékenyítés a téma iránt Az Egyenlő bánásmód mindenkit megillet Jog és kötelezettség Hercegh Mária Az Egyenlő bánásmód mindenkit megillet hogy ez

Részletesebben

AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN

AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Nagy Tamásné óvodavezető Nagykállói Brunszvik Teréz Óvoda Nagykálló Kisgyermekkori nevelés támogatása EFOP-3.1.1-14-2015-00001

Részletesebben

Az utolsó padban SZKA_207_33

Az utolsó padban SZKA_207_33 Az utolsó padban SZKA_207_33 376 SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK DIÁKMELLÉKLET DIÁKMELLÉKLET AZ UTOLSÓ PADBAN 7. ÉVFOLYAM 377 HÁRTÁNYOS HELYZETBEN 33/1 SZEREPKÁRTYÁK MOZGÁSSÉRÜLTEK ROMÁK

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A BICSKEI JÁRÁSBAN ÁROP-1.A.3-2014-2014-0075 JOGSZABÁLYI KERET-ÖSSZEFOGLALÁS

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A BICSKEI JÁRÁSBAN ÁROP-1.A.3-2014-2014-0075 JOGSZABÁLYI KERET-ÖSSZEFOGLALÁS TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A BICSKEI JÁRÁSBAN ÁROP-1.A.3-2014-2014-0075 kódszámú projekt horizontális szempontjainak érvényesülése, az eredménytermékek létrehozása JOGSZABÁLYI

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Fogalmak

2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Fogalmak 1 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától

Részletesebben

PETŐFI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 6622 Nagymágocs, Szentesi út 40. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

PETŐFI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 6622 Nagymágocs, Szentesi út 40. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV PETŐFI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 6622 Nagymágocs, Szentesi út 40. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a Nagymágocsi Petőfi Sándor Művelődési

Részletesebben

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/483/10/2011 Előadó: Dr. Varga Judit

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/483/10/2011 Előadó: Dr. Varga Judit EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/483/10/2011 Előadó: Dr. Varga Judit Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (továbbiakban: hatóság) a kérelmező (a továbbiakban: kérelmező) által Érd Megyei Jogú Város

Részletesebben

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG H A T Á R O Z A T O T

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG H A T Á R O Z A T O T EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyszám: EBH/641/11/2007. Ügyintéző: dr. Szász Adrián Az Egyenlő Bánásmód Hatóság Kérelmezőnek az OTP Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.) eljárás alá vonttal szemben az egyenlő

Részletesebben

Magántanulói szabályzat 2013/2014 tanév

Magántanulói szabályzat 2013/2014 tanév Magántanulói szabályzat 2013/2014 tanév Erzsébet Királyné Szépészeti Szakközépiskola 1203 Budapest, Kossuth Lajos u. 35. OM:035472 Igazgató: Aranyiné Farkas Magdolna Magántanulói szabályzat 1.) Jogszabályi

Részletesebben

Az Egyenlo Bánásmód Tanácsadó Testület. 2/2007. TT. sz. állásfoglalása az egyenlo értéku munkáért egyenlo bér elvérol

Az Egyenlo Bánásmód Tanácsadó Testület. 2/2007. TT. sz. állásfoglalása az egyenlo értéku munkáért egyenlo bér elvérol Az Egyenlo Bánásmód Tanácsadó Testület 2/2007. TT. sz. állásfoglalása az egyenlo értéku munkáért egyenlo bér elvérol Az egyenlo értéku munkáért egyenlo bér elvévei kapcsolatos jogvitákban a Munka Törvénykönyve

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2017-ES ÉVRE VONATKOZÓAN

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2017-ES ÉVRE VONATKOZÓAN BHAKTIVEDANTA HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2017-ES ÉVRE VONATKOZÓAN Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény rendelkezéseivel összhangban

Részletesebben

Értékmentő Tanoda Jászladányi Tanoda

Értékmentő Tanoda Jászladányi Tanoda Baráti Közhasznú Egyesület Esélyegyenlőségi terve a Értékmentő Tanoda Jászladányi Tanoda Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai lemorzsolódását

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail: Ha igen SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap): Anyja neve:

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

A nemzetiségi pedagógusok és pedagógusképzés az ombudsmani vizsgálatok tükrében. A nemzetiségi pedagógusok jelentőségéről

A nemzetiségi pedagógusok és pedagógusképzés az ombudsmani vizsgálatok tükrében. A nemzetiségi pedagógusok jelentőségéről A nemzetiségi pedagógusok és pedagógusképzés az ombudsmani vizsgálatok tükrében A nemzetiségi pedagógusok jelentőségéről A nemzetiségi elismerés feltételei Magyarország területén legalább egy évszázada

Részletesebben

Zalakaros Város Polgármesteri Hivatalának Esélyegyenlőségi Terve. Általános célok, etikai elvek

Zalakaros Város Polgármesteri Hivatalának Esélyegyenlőségi Terve. Általános célok, etikai elvek Zalakaros Város Polgármesteri Hivatalának Esélyegyenlőségi Terve Zalakaros Város Polgármesteri Hivatala az EU horizontális elveivel összhangban, az Esélyegyenlőségi Terv megalkotásáról döntött 2009. évben.

Részletesebben

A szaktanácsadás szerepe ma

A szaktanácsadás szerepe ma A szaktanácsadás szerepe ma Az életpályamodell a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődésére helyezi a hangsúlyt, és összekapcsolja a szaktanácsadást, az országos pedagógiaiszakmai ellenőrzést és a minősítési

Részletesebben

Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013.

Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013. Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013. A Debreceni Művelődési Központ fontos feladatának tekinti az esélyegyenlőség érvényesítését a munkahelyi alkalmazottak körében. 2012-ben, esélyegyenlőségi felelőst

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve,

Részletesebben

Pécsváradi Aranycipó Kft. Esélyegyenlőségi terv

Pécsváradi Aranycipó Kft. Esélyegyenlőségi terv Pécsváradi Aranycipó Kft. Esélyegyenlőségi terv 2019. Jelen esélyegyenlőségi terv az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.), a 2012. évi I. tv.

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 2012-2013. Újhartyán, 2012, szeptember 1. TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rész... 3 1. Az esélyegyenlőségi terv előkészítésének folyamata, aktualizálása...

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

Kiskunhalas Város Képviselő-testülete 2019.április 25-i ülésére

Kiskunhalas Város Képviselő-testülete 2019.április 25-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Kiskunhalas Város Képviselő-testülete 2019.április 25-i ülésére Tárgy: A Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal 2019-2024. évre vonatkozó Esélyegyenlőségi terve Az előterjesztést

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Szabályzat

Esélyegyenlőségi Szabályzat 1 Tartalomjegyzék I. Általános rendelkezések...3 A Szabályzat hatálya és célja...3 1....3 II. A hallgatók esélyegyenlősége...3 A fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségének biztosítása...3 2....3

Részletesebben

Csenger Város Polgármesteri Hivatal 2012-2013. évi ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

Csenger Város Polgármesteri Hivatal 2012-2013. évi ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Csenger Város Polgármesteri Hivatal 2012-2013. évi ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Csenger TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rész... 2 1. Az esélyegyenlőségi terv előkészítésének folyamata, aktualizálása... 2 2. Az

Részletesebben

H A T Á R O Z A T O T

H A T Á R O Z A T O T EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyiratszám: EBH/109/8/2008. Előadó: dr. Szász Adrián Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) A.A. kérelmező kérelme alapján Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatával

Részletesebben

Cím: 2600 Vác, Rákóczi út 36. weboldal: www.boldogceferinoalapitvany.hu e-mail: eselyreferens@boldogceferinoalapitvany.hu telefon: +36208231404

Cím: 2600 Vác, Rákóczi út 36. weboldal: www.boldogceferinoalapitvany.hu e-mail: eselyreferens@boldogceferinoalapitvany.hu telefon: +36208231404 Célcsoportjaink közé soroljuk mindazon embereket és csoportokat, akik a hátrányos helyzetükből adódóan, vagy az egyenlő bánásmódban is rögzített védett tulajdonságaik miatt perifériára szorultak. Feladatunknak

Részletesebben

A Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend kiegészítése. A közösségi szolgálat megszervezése intézményünkben

A Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend kiegészítése. A közösségi szolgálat megszervezése intézményünkben A Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend kiegészítése A közösségi szolgálat megszervezése intézményünkben 1 A közösségi szolgálat megszervezése intézményünkben A nemzeti köznevelésről szóló 2011.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE

TÁJÉKOZTATÓ. az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE TÁJÉKOZTATÓ az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE 2015 www.ajbh.hu Az Országgyűlés az alapjogok védelme érdekében

Részletesebben

Esélyegyenlőség a közoktatásban. Előadó: Szabó Istvánné szakmai vezető

Esélyegyenlőség a közoktatásban. Előadó: Szabó Istvánné szakmai vezető Esélyegyenlőség a közoktatásban Előadó: Szabó Istvánné szakmai vezető Esélyegyenlőségi programok megvalósítása a szarvasi közoktatásban Budapest Intézet 2009. év végi jelentéséből A magyar közoktatási

Részletesebben

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende Szécsényi Gyerekesély Program Agnes Kende Gyerekszegénység elleni küzdelem Magyarországon A szegénységhez vezető fő társadalmi tényezők: Alacsony aktivitási ráta Iskolai végzettség Szakképzettség hiánya

Részletesebben

Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Az iskolával szembeni társadalmi igények A tudásközvetítő funkció A szocializációs funkció A társadalmi integrációs (ezen belül a mobilitási)

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv 2018. 02. 01. Esélyegyenlőségi terv Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal 28. számú melléklet SZENTLŐRINCI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden köztisztviselőnek azt a

Részletesebben

Magyar Képzőművészeti Egyetem

Magyar Képzőművészeti Egyetem Magyar Képzőművészeti Egyetem Ikt. szám: MKE/221-7/2017. Esélyegyenlőségi terv Elfogadta a Szenátus 21/2017. (V. 3.) számú határozatával... Prof. Csanádi Judit rektor 2017. május 3. 1 A Magyar Képzőművészeti

Részletesebben

HAJDÚSÁMSONI POLGÁRMESTERI HIVATAL ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

HAJDÚSÁMSONI POLGÁRMESTERI HIVATAL ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE HAJDÚSÁMSONI POLGÁRMESTERI HIVATAL ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE 2019-2024 1 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés. 3. oldal II. Általános elvek, etikai célok.3. oldal III. Alapelvek...4. oldal IV. Kiemelt célcsoportok,

Részletesebben

ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS

ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL SZÓLÓ 2011. ÉVI CXC. TÖRVÉNY erkölcstan illetve hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó rendelkezései

Részletesebben

Átfogó vizsgálat: a Miskolci Önkormányzati Rendészet által koordinált közös ellenőrzési gyakorlat, a helyi lakásrendelet, a Miskolci Önkormányzat lakhatási feltételeket érintő egyéb intézkedései, valamint

Részletesebben

tévhitek az oktatási szegregációról

tévhitek az oktatási szegregációról tévhitek az oktatási szegregációról Készítette: Motiváció Műhely A füzet el készítését támogatta: Open Society Institute Budapest Foundation 3 TÉVHIT #1 A SZABAD ISKOLAVÁLASZTÁS M I N DEN KI SZÁMÁRA ELÉRH

Részletesebben