Kidolgoztató: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kidolgoztató: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium"

Átírás

1 Magyarország Nemzeti Halászati Stratégiai Terv és Halászati Operatív Program Kidolgoztató: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMJA KERETÉBEN VALÓSULT MEG.

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...1 IMPRESSZUM...3 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE...4 BEVEZETÉS A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATA Előzmények Kapcsolódás az NHST/HOP tervezési folyamatához Az SKV kidolgozásának és egyeztetésének szervezése Kapcsolódás a tervezési folyamathoz A kidolgozás során tett javaslatok hatása az NHST/HOP-ra Az érintettek bevonása a környezeti értékelés kidolgozásába A szakmai-társadalmi egyeztetés koncepciója A környezet védelméért felelős szervek bevonása Az érintett nyilvánosság bevonása Vélemények és figyelembevételük módja A felhasznált adatok, információk megbízhatósága Az alkalmazott módszertan bemutatása A módszertannal szemben támasztott követelmények Az alkalmazott módszertan bemutatása Az NHST és a HOP ÁTTEKINTŐ BEMUTATÁSA Az NHST és a HOP céljainak és tartalmának vázlatos ismertetése Nemzeti Halászati Stratégiai Terv Halászati Operatív Program Kapcsolódás más stratégiai dokumentumokhoz Kapcsolódás az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz és az Országos Fejlesztési Koncepcióhoz Kapcsolódás az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez és Operatív Programjaihoz, valamint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programhoz Kapcsolódás a Második Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz és az Országos Hulladékgazdálkodási Tervhez Kapcsolódás a NATURA 2000 Irányelvekhez Kapcsolódás az EU Víz Keretirányelvhez Az NHST és a HOP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK FELTÁRÁSA NHST helyzetértékelés, problémafa és SWOT elemzés környezeti vonatkozásainak értékelése Az NHST fenntarthatósági megfelelősége Az NHST célrendszere Fenntarthatósági értékrend meghatározása Az általános célok értékelése a fenntarthatósági értékrendhez viszonyítva A HOP környezeti teljesítménye A HOP intézkedéseinek környezeti értékelése A kiemelkedő fontosságú vagy a bizonytalan hatású intézkedések azonosítása A HOP végrehajtása során valószínűsíthető környezeti hatások...45 A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMJA KERETÉBEN VALÓSULT MEG. 1

3 Levegőkörnyezetet érintő hatások Hatások a felszíni, felszíni alatti vizekre és a talajra Az éghajlatváltozással kapcsolatos hatások Természetvédelmi oltalom alatt álló, ÉTT és Natura 2000 területeket, valamint az erdőket érintő hatások Véleményünk szerint célszerű lenne kutatást indítani a haltermelés és a halászat védett fajokat érintő hatásainak meghatározására, és ezen hatások mértékének becslésére, különös tekintettel a várható éghajlatváltozás következményeire Hatások a biológiai sokféleségre Az emberi egészséget és életminőséget érintő hatások A valószínűsíthető környezeti konfliktusok azonosítása A területhasználatra, térszerkezetre gyakorolt hatások azonosítása A tájgazdálkodásra, a természeti erőforrások megújulására és az ökológiai gazdálkodás elterjesztésére gyakorolt hatások A HOP intézkedések átfogó hatása A végrehajtás kumulatív hatása Valószínűsíthető környezeti konfliktusok a terv végrehajtásának elmaradása esetén JAVASLATOK AZ NHST ÉS A HOP NEGATÍV KÖRNYEZETI HATÁSAINAK KEZELÉSÉRE Az NHST és a HOP fenntarthatóbbá tételét szolgáló javaslatok A fellépő hatások mérséklését célzó kompenzáló intézkedések a HOP-hoz fűzött javaslatok...55 Javaslatok a II. tengely intézkedéseihez Javaslatok a III. Tengely intézkedéseihez Javaslatok az V. Tengely intézkedéseihez Átfogó, több intézkedéshez is figyelembe vehető, valamint a végrehajtást segítő javaslatok TOVÁBBI JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK Más dokumentumokba illeszthető intézkedések Javaslatok az NHST és a HOP környezeti indikátoraira A környezeti mutatók szükségessége és kialakításuk lehetőségei Konkrét javasolt környezeti mutatók KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ...61 Mellékletek melléklet: NHSTspecifikus céljainak fenntarthatósági értékelő mátrixa (folytatás a következő lapon) melléklet: HOP intézkedéseinek környezeti teljesítmény értékelő mátrixa (folytatás a következő lapon)...74 A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMJA KERETÉBEN VALÓSULT MEG. 2

4 IMPRESSZUM Környezeti értékelés Magyarország Nemzeti Halászati Stratégiai Terve és a Halászati Operatív Program Stratégiai Környezeti Vizsgálatához Kidolgoztató: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Szakmai koordinátor: Env-in-Cent Környezetvédelmi Tanácsadó Iroda Kft. Szerzők: Altorjai Balázs Czira Tamás Dr. Farkas István Gábor János Gera Pál Dr. Ligetvári Ferenc Máyer Zoltán Dr. Pálvölgyi Tamás Péti Márton Szabó Éva Enikő Dr. Szűcs István Dr. Vajna Tamásné Partnerségi egyeztetések koordinátorai: Dönsz Teodóra Éger Ákos A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMJA KERETÉBEN VALÓSULT MEG. 3

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE EHA EiC EMVA ÉTT FVM HOP HOPE KEOP KvVM MTA RKK MTvSz NHST NKP-II OFK OHT OKT OKTVF OTK ROP SKV ÚMFT ÚMVP ÚMVST VKI Európai Halászati Alap Env-in-Cent Környezetvédelmi Tanácsadó Iroda Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Érzékeny Természeti Területek Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Min Halászati Operatív Program Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközre Környezetvédelem és Energia Operatív Program Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Magyar Természetvédők Szövetsége Nemzeti Halászati Stratégiai Terv Második Nemzeti Környezetvédelmi Program Országos Fejlesztési Koncepció Országos Hulladékgazdálkodási Terv Országos Környezetvédelmi Tanács Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Országos Területfejlesztési Koncepció Regionális Operatív Program Stratégiai Környezeti Vizsgálat Új Magyarország Fejlesztési Terv Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv Víz Keretirányelv A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMJA KERETÉBEN VALÓSULT MEG. 4

6 BEVEZETÉS A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) - mint a Magyarország Nemzeti Halászati Stratégiai Terv (NHST) és Halászati Operatív Program (HOP) felelős kidolgozója február 23-án az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) felé hivatalosan kezdeményezte a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet (továbbiakban: SKV Rendelet) szerinti környezeti értékelés elkészítését és a stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) lefolytatását. Az FVM a Rendelet 7. (1) - (6) bekezdéseiben foglaltak szerint benyújtotta a OKTVF-nek véleményezésre az SKV tervezet tematikáját, melyet a OKTVF kisebb módosításokkal elfogadott. A jelen környezeti értékelés a Főfelügyelőség szempontjainak figyelembevételével készült. Megközelítésünkben az SKV tárgya az Európai Halászati Alap (EHA) forrású halászati politika, azaz az SKV-t a NHST-re és a HOP-ra integráltan, azonos szemlélettel, és egységes módszertannal, közös társadalmi egyeztetéssel készítettük el. A kétlépéses halászati tervezés megfelelő alapot teremt ahhoz, hogy az SKV által feltárt javaslatokról az FVM részéről érdemi döntések szülessenek, ugyanis az integrált SKV megközelítéssel mód nyílik a Bizottsági véleménnyel párhuzamos észrevételek (így az SKV javaslatok) kidolgozására és a programozásban történő figyelembevételére. Az EU fenntarthatósági politikája szerint a stratégiai környezeti vizsgálat a proaktív környezetvédelem eszköze: a környezetre esetleg kockázatot jelentő beavatkozásokat, intézkedéseket már a programozás stratégiai fázisában kiszűri. Az SKV kidolgozásának kiindulópontja, hogy a közösségi forrásokból részesülő halászati intézkedéseknek a környezet szempontjából lehetőség szerint hasznosnak kell lenniük, és az egyes környezeti elemekre, rendszerekre gyakorolt negatív hatásokat minimalizálni kell. Ily módon a Tervhez és Programhoz készült SKV küldetése a korai riasztó funkció, mely lehetővé teszi, hogy az érintettek (ideértve a tervezőket, döntéshozókat és a végrehajtás szereplőit is) javítsák a vidékfejlesztési politika környezeti teljesítményét, elősegítse a környezetpolitikai célkitűzések végrehajtását, illetve, hogy megfontolt döntések által segítsen elkerülni a későbbi, általában költséges korrekciókat. Az Magyarország Nemzeti Halászati Stratégiai Tervre és a Halászati Operatív Programra készült SKV végső célja egy olyan környezeti jelentés összeállítása, amely végrehajtható javaslatokat tesz a halászati intézkedések környezeti teljesítményének javítására és a fenntartható fejlődés halászati érvényesítésére. Az FVM az NHST és a HOP végső, Kormány elé kerülő változata kialakításakor mérlegeli az SKV környezeti értékelés eredményeit és vállalja, hogy a HOP-t a környezeti jelentés és a partnerségi észrevételek összegzésével együtt nyújtja be a Kormány elé. A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMJA KERETÉBEN VALÓSULT MEG. 5

7 1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATA 1.1 Előzmények A stratégiai környezeti vizsgálat előzményei és jogi háttere A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) - mint a Magyarország Nemzeti Halászati Stratégiai Terv és az arra épülő Halászati Operatív Program felelős kidolgozója február 23-án az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) felé hivatalosan kezdeményezte a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet (továbbiakban: SKV Rendelet) szerinti környezeti értékelés elkészítését és a stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) lefolytatását. Az FVM a Rendelet 7. (1) - (6) bekezdéseiben foglaltak szerint benyújtotta a OKTVF-nek véleményezésre az SKV tervezet tematikáját, melyet a OKTVF kisebb módosításokkal elfogadott. A jelen környezeti értékelés a Főfelügyelőség szempontjainak figyelembevételével készült. A stratégiai környezeti vizsgálat tárgya A Tanács az Európai Halászati Alapból (EHA) nyújtandó halászati támogatásról szóló 1198/2005/EK (2006. július 27.) Rendelete (továbbiakban: EHA Rendelet) alapján az FVM megkezdte a Magyarország Nemzeti Halászati Stratégiai Terv és a Halászati Operatív Program (továbbiakban NHST és HOP, illetve Terv és Program) kidolgozását, az EHA Rendelet 17. és 19. cikkeinek megfelelően. A tervezést és programozást két lépésben kell elvégezni: 1. El kell készíteni Magyarország Nemzeti Halászati Stratégiai Tervét, és meg kell küldeni a Bizottságnak véleményezésre. Ez a dokumentum a Magyarország Nemzeti Halászati Stratégiai Terv, mely elkészült, egyeztetése folyik az Európai Bizottsággal. 2. A Bizottság véleményének, továbbá a partnerségi vélemények figyelembevételével ki kell dolgozni a Halászati Operatív Programot. Ez a dokumentum a Magyarország Halászati Operatív Program (továbbiakban: Program); a Program kidolgozása folyamatban van, érdemi változtatásra alkalmas, módosítható szakértői fázisban tart. Megközelítésünkben az SKV tárgya az EHA forrású halászati politika, azaz az SKV-t a Tervre és a Programra integráltan, azonos szemlélettel, és egységes módszertannal, közös társadalmi egyeztetéssel készítettük el. A kétlépéses halászati tervezés megfelelő alapot teremt ahhoz, hogy az SKV által feltárt javaslatokról az FVM részéről érdemi döntések szülessenek, ugyanis az integrált SKV megközelítéssel mód nyílik a Bizottsági véleménnyel párhuzamos észrevételek (így az SKV javaslatok) kidolgozására és a programozásban történő figyelembevételére. A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMJA KERETÉBEN VALÓSULT MEG. 6

8 A stratégiai környezeti vizsgálat jellege, küldetése és célkitűzése A Lisszaboni és a Göteborgi Stratégia követelményeinek érvényesítését és a különböző tervekbe és programokba való beépítését az Európai Bizottság egyre nagyobb figyelemmel kíséri. Ezért a 2007-től induló programozási periódusban kidolgozott programoknak hangsúlyosan támogatnia kell a versenyképesség és társadalmi kohézió környezeti szempontból is fenntartható javítását. Az új programozási megközelítés fontos eleme annak biztosítása, hogy - többek között - az EU halászati politikája, illetve a kapcsolódó tagállami tervek járuljanak hozzá az EU Fenntartható Fejlődési Stratégiájának végrehajtásához; közösségi, tagállami, regionális és helyi szinteken egyaránt. Az EU fenntarthatósági politikája szerint a stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) a proaktív környezetvédelem eszköze: a környezetre esetleg kockázatot jelentő beavatkozásokat, intézkedéseket már a programozás stratégiai fázisában kiszűri. Az SKV kidolgozásának kiindulópontja, hogy a közösségi forrásokból részesülő halászati intézkedéseknek a környezet szempontjából lehetőség szerint hasznosnak kell lenniük, és az egyes környezeti elemekre, rendszerekre gyakorolt negatív hatásokat minimalizálni kell. Ily módon a Tervhez és Programhoz készült SKV küldetése az, hogy javítsa a halászati politika környezeti teljesítményét, elősegítse a környezetpolitikai célkitűzések végrehajtását, illetve, hogy megfontolt döntések által segítsen elkerülni a későbbi, általában költséges korrekciókat Kapcsolódás az NHST/HOP tervezési folyamatához Az SKV kidolgozásának és egyeztetésének szervezése Az SKV kidolgozását és a társadalmi egyeztetés folyamatát az FVM - a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal egyetértésben - független, az SKV témakörében és a halászatban járatos szakértőkre bízta (SKV munkacsoport), a munkacsoport tevékenységét az Env-in-Cent Környezetvédelmi Tanácsadó Iroda (EiC) koordinálta. A társadalmi részvételi folyamatot a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTvSz) szervezte. A folyamat tervezése és lebonyolítása során az MTvSz a kulcskérdésekben a Stratégia és Program tervezésért felelős FVM-mel, és az EiC elvi egyetértésével járt el. A munkacsoport összetételét ld. alább, a társadalmi részvétel részleteit pedig az 1.4. fejezetben mutatjuk be. A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMJA KERETÉBEN VALÓSULT MEG. 7

9 1. táblázat. Az SKV munkacsoport tagjai Tervezési, programozási szakértő, (FVM képviselő) Természetvédelmi-környezetvédelmi szakértő (KvVM képviselő) Ex-ante értékelés szakértő Területfejlesztési szakértő Társadalmi egyeztetés szakértő Társadalmi egyeztetés Társadalmi egyeztetés koordinátora Ökológiai szakértő Vízgazdálkodási szakértő Környezetvédelmi értékelési szakértő SKV szakmai koordinátor: Vidékfejlesztési szakértő Szervezés, egyeztetési szakértő Halászati szakértő Gábor János (FVM, főosztályvezető-helyettes) Vajna Tamásné (KvVM, főosztályvezető-helyettes) Altorjai Balázs (Agrár Európa Tanácsadó Kft. szaktanácsadó) Czira Tamás (Envigraph Bt. geográfus) Dönsz Teodóra (MTvSZ) Éger Ákos (MTvSZ) Dr. Farkas István (MTvSZ ügyvezető elnöke) Gera Pál (Alapítvány a Vidrákért elnöke) Dr. Ligetvári Ferenc (Szent István Egyetem, egyetemi tanár) Máyer Zoltán (Env-in-Cent Kft. okleveles környezetmérnök) Dr. Pálvölgyi Tamás (Env-in-Cent Kft. ügyvezető igazgatója) Dr. Péti Márton (Envigraph Bt. geográfus) Szabó Éva Enikő (Env-in-Cent Kft. biológus) Dr. Szűcs István (Debreceni Egyetem, docens) Az SKV kidolgozásának folyamata - a koncepció és a munkaterv FVM általi jóváhagyását követően - február első napjaiban vette kezdetét; a Program alintézkedésekre lebontott, elemezhető változatát az SKV munkacsoport szakértői február 19-én kapták meg 1. 1 A jelen környezeti értékelés megállapításai a Program és Terv 2006 november 20-i változatára vonatkoznak. A folyamatosan módosuló Program változásait is figyelembe vettük. A Program utolsó változata január 27. A hatósági és partnerségi egyeztetések során felmerült észrevételek figyelembe vételéről az fejezetben számolunk be. A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMJA KERETÉBEN VALÓSULT MEG. 8

10 A stratégiai környezeti vizsgálat szervezése SKV munkacsoport KvVM, EU-EHA Értékelés menedzsment Szakpolitikai elvárások FVM NHST/HOP MTvSZ HOP Kapcsolódás a tervezési folyamathoz A Terv és a Program kidolgozásának, egyeztetésének és módosításának folyamata lényegesen befolyásolta az SKV munkatervét. A környezeti értékelés kidolgozását meghatározó fontosabb tényezők az alábbiakban foglalhatók össze: A Program és a Terv kidolgozásának feszített ütemterve, továbbá az a tény, hogy a halászati politikára készítendő SKV-ról jóval később született döntés, mint az ÚMFT Operatív Programok esetében, jelentősen beszűkítette a jelen környezeti értékelés kimunkálásra fordítható időt. Az NHST és a HOP kidolgozását, mind az ahhoz készült ex-ante és SKV értékeléseket jelentősen megnehezíti, hogy alapvető stratégiai dokumentumok hiányoznak 2. (Pl. jelenleg Magyarországnak nincs társadalmilag egyeztetett, elfogadott agrárstratégiája, egészséges táplálkozást előmozdító koncepciója. De nem készült el a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia és a Biológiai Sokféleség Védelmét célzó stratégia sem.) E koncepcionális dokumentumok híján a környezeti értékelés egyes megállapításai (ezeket a jelen környezeti értékelésben külön jelezzük) előzetes becsléseknek tekinthetők. 2 Esetenként - például a vízgazdálkodás területén - az ágazati stratégiák szakmai-tudományos kidolgozása befejeződött, a stratégiák elkészültek, végső jóváhagyásuk azonban az értékelés készítésének időpontjában még nem történt meg. A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMJA KERETÉBEN VALÓSULT MEG. 9

11 A közelmúltban az FVM szakértői és az SKV Munkacsoport között egyes területeken (pl. vízgazdálkodás, állattenyésztés) intenzív konzultációk és konstruktív szakmai viták folytak. E konzultációk az SKV társadalmi egyeztetésének 30 napos időszakában olyan - körültekintő vizsgálaton alapuló - konszenzusra vezettek, amely érdemben befolyásolta mind a Program, mind az SKV jelenlegi változatát A kidolgozás során tett javaslatok hatása az NHST/HOP-ra A rövid időre szabott SKV folyamatban felértékelődött az FVM szerepe a környezeti értékelés eredményes kidolgozásához szükséges információk biztosítása terén. A Terv fenntarthatóságát és a Program környezeti teljesítményét javító javaslatokat az FVM-mel folyamatosan egyeztettük, és azok megfelelően beépültek az érintett dokumentumokba. Az FVM mind vezetői, mind szakértői szinten nyílt és konstruktív hozzáállással segítette az SKV munkacsoport tevékenységét és - a jogszabályi kötelezettségeken messze túlnyúló - pozitív hivatali magatartás számottevően hozzájárult ahhoz, hogy a környezeti értékelés elkészült Az érintettek bevonása a környezeti értékelés kidolgozásába A szakmai-társadalmi egyeztetés koncepciója A társadalmi részvétel szempontjából meghatározó jogi kereteket az Aarhusi és az Espoo-i egyezmények, illetve több magyar jogszabály, legpontosabban az SKV Rendelet adja meg. A tematika ezeknek a jogforrásoknak a követelményeire, illetve elveire épül. Az említett magyar kormányrendelet meghatározza a nyilvánosság definícióját. Ezt értelmezve, mivel Magyarország Nemzeti Halászati Stratégiai Terve és Halászati Operatív Programja országos hatású és jelentőségű tervnek számít, az érintett nyilvánosság fogalmába tartoznak általában a környezet- és természetvédő szakmai, érdekképviseleti és társadalmi szervezetek, a környezeti, halászati ügyekkel foglalkozó más szervezetek és intézmények és a széles nyilvánosság is. A társadalmi egyeztetésnek ezek a csoportok az alanyai. A társadalmi részvételi folyamatról terv készült, amit az érintett nyilvánosság képviselői véleményezhettek. Információhoz való hozzáférés Honlap: a vizsgálat alatt keletkező, a munkacsoport által egyeztetett anyagok nyilvánosak, beleértve a Stratégiai Terv, a Program és a vizsgálat nyilvános munkaverzióit, a közvélemény hozzászólásait stb. A nyilvános dokumentumok az MTvSZ honlapján ( érhetők el, amelyre közvetlenül el lehet jutni az FVM (rendelet bekezdés) ( illetve az EiC ( honlapjairól. A honlapot az MTvSz kezeli. A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMJA KERETÉBEN VALÓSULT MEG. 10

12 Papír alapú hozzáférés: Külön kérésre a kulcsdokumentumokat papíron vagy CD-n sokszorosítva, postán is elküldjük az Internet hozzáféréssel nem rendelkezőknek. Aktív tájékoztatás Sajtó: A tervezés kulcsszakaszaiban az érintett nyilvánosságot a társadalmi részvételt szervező MTvSz az FVM-mel együttműködve aktívan tájékoztatja a honlapon kívül is. Emellett a környezeti értékelés elkészülte után egy sajtónyilatkozatot tesz közzé, illetve egy országos napilapban fizetett hirdetést ad fel a Minisztérium. Közvetlen megkeresések: A legfontosabb szakmai, érdekképviseleti és civil környezetvédő szervezeteket közvetlen elektronikus levélben megkerestük a környezeti vizsgálat indulásánál, valamint a szakmai, érdekképviseleti és civil környezetvédő szervezeti listák által is terjesztettük a hírt. Rendszeres értesítések: A holnapra bejelentkezőknek külön értesítést küldünk, amikor új dokumentum kerül fel a honlapra, illetve külön is értesítjük a bejelentkezetteket a környezeti vizsgálat elkészültéről, és a 30 napos véleményezési szakasz megkezdéséről. Konzultáció az érintett nyilvánossággal és az érintett államigazgatási szereplőkkel, illetve a közvetlen társadalmi részvétel lehetőségei Általános véleményadási lehetőség: A honlapon a munka aktuális anyagai elérhetőek, ezekhez bárki, bármilyen szakaszban véleményt küldhet a dokumentumokról a honlapon keresztül, amelyet a vizsgálatban résztvevő szakértők megkapnak, és figyelembe vesznek. SKV környezeti értékelés társadalmi vitája Partnerségi Konferencia: A stratégiai környezeti értékelési dokumentumot (rendelet szerinti egyeztetési dokumentum szabályai szerint) egy partnerségi konferencián egyezteti. A meghívottak - az listákon és közvetlen leveleken keresztül - kb. 100 szervezet és intézmény. Az egyeztetési dokumentum véleményezésére 30 nap áll rendelkezésre. A találkozón szóban, illetve honlapon és levélen keresztül írásban is lehetett reagálni a dokumentumokra. A szóbeli hozzászólásokat jegyzőkönyvben rögzítjük. Országos Környezetvédelmi Tanács: Kezdeményeztük, hogy a környezeti értékelési dokumentumot és a Halászati Operatív Programot is megtárgyalja az Országos Környezetvédelmi Tanács. A beérkezett véleményeket feldolgozzuk, és ezeket a vizsgálat résztvevői figyelembe veszik a dokumentumok véglegesítésekor. Minden - a találkozókon szóban felszólaló és bármilyen időben, írásban észrevételt benyújtó - véleményező írásos választ kap a véleményére, és arról, hogy hogyan vették azt figyelembe. Az FVM az SKV Rendelet szerint eljárva, a Halászati Operatív Program végső, kormány elé kerülő változata kialakításakor figyelembe veszi a környezeti értékelés eredményeit. A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMJA KERETÉBEN VALÓSULT MEG. 11

13 Táblázat: A társadalmi egyeztetés ütemezése Febr. 5. Társadalmi részvételi tematika egyeztetése az SKV-teammel Febr. 9. Honlap indítása Ápr. 30. Környezeti jelentés elkészülte, nyilvánosságra hozatala Máj. 25. Partnerségi konferencia Máj. 29. Társadalmi vélemények beérkezési határideje A végleges környezeti jelentés átadása az FVM-nek Visszajelzés a társadalmi részvételben résztvevőknek A környezet védelméért felelős szervek bevonása A környezet védelméért felelős szervek azonosítása A 2/2005. (I. 11.) Korm. Rendelet szerint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint az SKV Rendelet 3. mellékletében felsorolt egyéb országos hatáskörű szervek vonandók be, mint hatóságok a vizsgálati folyamatba. Az SKV csoport személyesen egyeztetette a vizsgálati folyamat lebonyolítását a KvVM illetékes főosztályával, amely a Természetvédelmi, Környezetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget jelölte ki, mint környezetvédelmi hatóságot a vizsgálattal kapcsolatos ügyek intézésére. Az FVM értesítette a hatóságot a vizsgálat megkezdéséről, illetve hivatalosan is megküldte a tematikát a hatóságnak véleményezésre. A hatóság véleményét az SKV csoport beépítette a végleges tematikába. A vizsgálat elkészülte után a hatóságok megkapják a környezeti értékelési dokumentumot, amelyről véleményt mondanak. Szakmai szervezetek bevonása A szakmai szervezeteket az érintett nyilvánossággal való konzultáció eszközei útján vonjuk be a környezeti vizsgálat folyamatába, úgymint: aktív tájékoztatás, konferencia, honlap, írásos véleményezés. Az Országos Környezetvédelmi Tanács bevonása Az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak megküldjük a környezeti értékelési dokumentumot, és 30 napos határidővel írásos véleményt kérünk tőle. A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMJA KERETÉBEN VALÓSULT MEG. 12

14 Az érintett nyilvánosság bevonása Mindenkinek van lehetősége részt venni a folyamatban a honlapon és a konferencián keresztül. Az SKV honlapja Az SKV készítésének kezdete óta elérhető az SKV honlapja a címen. Az MTvSz közvetlen megkeresésekkel és levelezőlistákon keresztül értesítette a honlap és az SKV készítésének megindulásáról a potenciális érintetteket. A honlapon elérhetőek: Az SKV készítésének folyamatáról az aktuális információk. Az SKV társadalmi egyeztetési tematikája, melyben megtalálható az SKV készítésének folyamata, ütemezése, illetve hogyan lehet az SKV készítésébe bekapcsolódni, azt véleményezni. Az SKV munkadokumentumai, előzetes eredményei. Az SKV-hoz érkezett összes vélemény teljes terjedelemben. Az SKV-hoz kapcsolódó FVM által készített dokumentumok. Aki kéri, folyamatosan értesítjük -ben, ha új dokumentum kerül fel a honlapra, a véleményeket és kérdéseket folyamatosan várjuk az skv@mtvsz.hu címen. SKV Konferencia Az FVM a környezeti értékelési dokumentumról egy nyílt partnerségi konferenciát szervez, amelyre a környezetvédelmi, illetve a halászati partnerek kapnak meghívást, de azon bárki részt vehet Vélemények és figyelembevételük módja Az SKV-hoz a honlapon érkezett javaslatok A dokumentumhoz érkező véleményeket a munkacsoport feldolgozta, és az SKV honlapon közzétette. A folyamat lezárását követően minden véleményező írásos választ kap felvetéseire. A vizsgálati időszakban összesen 141 javaslat, ill. észrevétel érkezett a társadalmi partnerek és a hatóságok részéről, amelyek közül 17 nem az SKV-ra, hanem a Stratégiára, a Programra vagy általánosabb, szabályozási kérdésekre vonatkozott. 55 észrevétel nem tartalmazott új javaslatot. A fennmaradó 69 javaslat többségét (52 javaslat) befogadta az SKV csoport. A környezeti értékelési dokumentumhoz beérkezett hatósági javaslatok és figyelembevételük módja A dokumentumhoz a megkeresett hatóságok közül az Országos Környezetvédelmi Tanács, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, az Egészségügyi Minisztérium és a Környezetvédelmi és A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMJA KERETÉBEN VALÓSULT MEG. 13

15 Vízügyi Minisztérium természet- és környezetmegőrzési szakállamtitkára küldött észrevételt. Az észrevételek közül 42 vonatkozott a környezeti vizsgálati dokumentumra, ezek közül 32-t befogadott az SKV csoport. További 21 észrevétel nem tartalmazott új javaslatot, ill. nem szorosan az SKV-ra vonatkozott. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium környezetgazdasági szakállamtitkára, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság írásban jelezte, hogy elfogadja a környezeti vizsgálat megállapításait. Az Országos Környezetvédelmi Tanács kiemelte az integrált tervezés és elemzés fontosságát, amely lényeges szempont az SKV számára is. Hangsúlyozta a pontos információkon alapuló helyzetelemzés jelentőségét, javaslatot tett a szabályozás szigorítására ez utóbbi kérdéseket a stratégia- és programalkotók hatáskörébe utalta az SKV munkacsoport. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség javaslatai elsősorban a környezeti értékelési dokumentum szakmaiságát és értelmezhetőségét javították. A Felügyelőség hozzászólt továbbá a vadászat szabályozásának kérdésköréhez, és az NHST célrendszerének felépítéséhez. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal a haltetemek kezelésének közegészségügyi előírásaira hívta fel a vizsgálat készítőinek figyelmét, ezzel a szemponttal gazdagítva az anyagot. Az Egészségügyi Minisztérium az állati trágyák elhelyezésének közegészségügyi szempontú szabályaira hívta fel a figyelmet, és kitért a haltetemek gyűjtésével, a szerves trágya hasznosításával kapcsolatos közegészségügyi kérdésekre, valamint a halastavakhoz közeli állattartó telepek csurgalékvizének kezelésére vonatkozó szabályozásra is. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium természet- és környezetmegőrzési szakállamtitkára javaslataival szintén a dokumentum szakmaiságát, a megfogalmazások pontosítását segítette elő. A környezeti értékelési dokumentumhoz beérkezett társadalmi javaslatok és figyelembevételük módja A dokumentumhoz 8 szervezet küldött írásos észrevételt, javaslatot. A partnerségi konferencián résztvevők többsége elküldte az ott elmondottakat írásban is. Az írásos véleményt nem küldött hozzászólók (2) a helyszínen választ kaptak felvetéseikre, ill. azokat figyelembe vettük a dokumentum véglegesítésekor. Az írásban érkezett észrevételek közül 27 vonatkozott a környezeti értékelési dokumentumra, ezek közül 20-at befogadott az SKV csoport. További 45 észrevétel nem az SKV hatáskörét érintette. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara írásban jelezte, hogy nem tesz észrevételt. Az Aranyponty ZRt. a konferencián az ágazat stabilitását szolgáló intézkedéseket szorgalmazott. Javaslatot tett a dokumentumban használt szakkifejezések egységesítésére, különböző stratégiai anyagok szóhasználatának összehangolására. Ezek csupán részben A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMJA KERETÉBEN VALÓSULT MEG. 14

16 érintik az SKV hatáskörét. A haltermelők mint vízbefogadók védelmére tett javaslatát a Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsa írásos véleményével összhangban befogadtuk. A MAGOSZ képviselője a Stratégiai Terv és a HOP forrástábla alapján történő elemzését javasolta a konferencián. Az írásban beérkezett vélemények közül a Halászati Fejlesztési Munkacsoport az Európai Halászati Alapra vonatkozó rendelet értelmezésére és a szakterminológiára vonatkozó javaslataival járult hozzá az SKV minőségének növeléséhez. Az integrált tervezésre, stratégiaalkotásra és a lehatárolásokra vonatkozó javaslatai a minisztériumot érintik. Az Országos Magyar Vadászkamara és az Alapítvány a Vidrákért javaslatára a vadászat kérdéskörét töröltük a környezeti értékelésből. Az Alapítvány élőhelyfenntartási szempontok figyelembevételét is javasolta, véleményét befogadtuk. A Balatoni Integrációs Kht.-nak a helyi termékek helyi forgalmazására vonatkozó javaslatát befogadtuk. További javaslatokat tett a Kht. a horgászengedélyek kiadásának feltételeire, a halfogyasztás iránti kereslet-kínálati helyzet felmérésére, orvoslására vonatkozóan. Ezen javaslatainak többsége magasabb stratégiai szinteken mérlegelendő. A Magyar Országos Horgász Szövetség a szakkifejezések használatára vonatkozó javaslatot tett. A Tolna Megyei Horgászegyesületek Szövetsége a horgászat szabályozásával, a horgász szervezetek tervezésbe történő bevonásával, a horgásztavak karbantartása feltételeinek biztosításával, a horgászat munkahelyteremtő képességével foglalkozott észrevételeiben, ezek azonban nem tartoznak az SKV hatáskörébe. Az Agrár Európa Kft. a megújuló energiaforrások kiaknázásának lehetőségére, a hulladékminimalizálás, egységes vízvédelmi rendszer kiépítésének szükségességére és a széles körű szakmai párbeszéd fontosságára hívta fel a figyelmet észrevételeivel E fejezet csak a társadalmi egyeztetés lezárása és a Program Kormány elé kerülő változatának véglegesítésével párhuzamosan írható meg A felhasznált adatok, információk megbízhatósága A környezeti értékelés legfőbb információs bázisa a Magyarország Nemzeti Halászati Stratégiai Terv és Halászati Operatív Program volt, így az ebben foglalt adatok használata alapvetően meghatározza az SKV megbízhatóságát is. Az NHST-hez és a HOP-hoz készülő ex-ante értékelés vizsgálja a Stratégiai Terv és a Program által felhasznált információk bizonytalanságait, így erre a környezeti értékelésben nem térünk ki. Azonban lényegesnek tartjuk megjegyezni, hogy - mind az NHST, mind a HOP, mind a környezeti értékelés egyes részleteinek (megállapításainak) bizonytalansága számottevően A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMJA KERETÉBEN VALÓSULT MEG. 15

17 csökkenthető, ha egyes kulcskérdésekben (pl. éghajlatváltozás figyelembevétele, halfogyasztási szokások környezetkímélő befolyásolása) - autentikus tudományos műhelyek kivitelezésében - kutató-elemző munkák készülnének. A tudományos elemzési igényeket a környezeti értékelésben külön jelezzük. Különösen fontosnak tartjuk, hogy olyan tudományos alapokon nyugvó módszertani fejlesztések induljanak, amelyek lehetővé tennék, hogy a halászati célkitűzések és intézkedések fenntarthatóságát indikátorokkal - a szubjektív, szakértői értékelésnél kisebb bizonytalansággal - vizsgálhassuk. Az információk megbízhatóságát az is befolyásolja, hogy bizonyos területeken hiányoznak a szakmai stratégiák. A tudományosan megalapozott, széleskörű szakmai és társadalmi konszenzuson nyugvó - de jelenleg sajnos Magyarországon még nem létező - koncepcionális dokumentumok (pl. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, Nemzeti Biodiverzitási Stratégia) egyfajta információs kosárként is támogathatnák a Program és a Terv kidolgozását, valamint az ex-ante és a környezeti értékelést is. E stratégiák adatainak és információinak megbízhatósága nagyban javíthatná mind az NHST, mind a HOP adatmegbízhatóságát is Az alkalmazott módszertan bemutatása A módszertannal szemben támasztott követelmények Megközelítésünkben az SKV nemcsak zöld tükör (azaz nemcsak a program környezeti, fenntarthatósági szempontú értékelésének, átvilágításának eszköze), hanem egyben zöld motor is (azaz a program kidolgozását, végrehajtását és nyomon követését környezeti irányba befolyásoló erő). Ez akkor teljesíthető, ha az alkalmazott módszertan megvizsgálja, hogy a releváns fenntarthatósági és környezeti célok milyen mértékben integrálódnak a közösségi forrásokból támogatott halászati politikákba. A vonatkozó jogszabályok 3 figyelembevétele alapján a - környezeti integrációt is lehetővé tevő - SKV módszertannak az alábbiakat kell biztosítania: elemzési támogatást kell nyújtania ahhoz, hogy az NHST és a HOP lehetővé tegye a megelőzés elvének következetes érvényesítését, a nem megelőzhető környezeti hatások mérséklését, a tervezési folyamat környezeti, fenntarthatósági szempontú befolyásolását, alternatívák, javaslatok kidolgozását és életciklus szemléletű elemzését, a magyar vidékre és mezőgazdaságra jellemző környezeti problémák és értékek, fenntarthatósági értékrend meghatározását, ezek jelentőségének elemzését a vidékfejlesztési törekvések szempontjából. 3 Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról; 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról; 148/1999. (X. 13.) Korm. rendelet az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espoo-i egyezmény kihirdetéséről A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMJA KERETÉBEN VALÓSULT MEG. 16

18 Az alkalmazott módszertan bemutatása Az alkalmazott SKV módszertan a GRDP kézikönyv 4 alapján olyan elemzési-értékelési keretet alkot, amely feltárja, hogy a tervnek milyen közvetlen vagy közvetett kihatása lehet a környezetre, milyen környezeti változások várhatók a hatások következtében, milyen természetűek és kiterjedésűek a bekövetkező hatások, illetve van-e lehetőség megelőzni, vagy csökkenteni a várható jelentős károkat. Az elemzési-értékelési módszertan arra a korábban kidolgozott 5 és alkalmazott 6 megközelítésre épít, hogy a halászati politika stratégiai szintjét (célrendszerét) egy fenntarthatósági értékrendhez viszonyítjuk, míg a program konkrétabb eszközeit és beavatkozásait egy környezeti teljesítményértékelési sémában vizsgáljuk. Módszertan az NHST fenntarthatósági értékeléséhez A Magyarország Nemzeti Halászati Stratégiai Terv tartalmazza a közösségi forrásokból megvalósuló halászati politika célrendszerét. A célok fenntarthatóságát a következő módszerrel vizsgáltuk: 1. Meghatároztuk a hazai viszonyokra adaptált halászattal és halgazdálkodással kapcsolatos fenntarthatósági értékrendet. A fenntarthatósági értékrend (ld fejezet) a fenntartható halászattal kapcsolatos szemléletmódot, ellenőrzési kritériumokat, viszonyítási alapot kíván rögzíteni. A halászat fenntarthatósági értékrendje - melynek meghatározása során számos korábbi tanulmányra, publikációra támaszkodtunk 7 - arra a megközelítésre épít, hogy a fenntarthatóság 3+1 pilléren nyugszik: környezeti fenntarthatóság 4 Handbook on SEA for Cohesion Policy , Greening Regional Development Programmes Network February 2006, Exeter, UK 5 Pálvölgyi T., Tombácz E. (2004) Módszertan a regionális fejlesztések stratégiai környezeti vizsgálatára. In: Strukturális alapok és fenntarthatóság. Magyar Természetvédők Szövetsége, 2004, Budapest 6 Fleischer T., Szlávik J., Baranyi R., Branner F., Nagypál N., Füle M., Kósi K. Pálvölgyi T., Princz-Jakovits T., Szlávik P. (2005) A magyar közlekedéspolitika stratégiai környezeti vizsgálata. Közlekedéstudományi Szemle LV. évfolyam 2. szám, Fenntarthatósági értékrendhez felhasznált irodalom: Ángyán József, A vidékfejlesztés és az agrárium jövõje - stratégiatervezet és civil program. In: Az uniós környezetpolitika aktuális kérdései, Magyar Természetvédők Szövetsége CORASON Report, A fenntartható vidékfejlesztés tudásalapú megközelítése - a szakértői és helyi tudásformák dinamikája. Kutatási Beszámoló, Magyar Tudományos Akadémia, Politikai Tudományok Intézete Csatári Bálint, Merre haladjon a magyar vidék? Lehetőségek és korlátok MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet Gyulai Iván Vágvölgyi Gusztáv, Szilvácsku Zsolt, Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció fenntarthatósági és természetvédelmi szempontú vizsgálata. Magyar Természetvédők Szövetsége Krolopp András, Marticsek József, Francia Rita, A vidékfejlesztés európai jelene és jövője. Várható változások az uniós vidékfejlesztési szabályozási rendszerben, és ezek valószínű következményei, CEEWEB, Miskolc Nemes Gusztáv, A vidékfejlesztés szereplői Magyarországon. Intézmények, megközelítések, erőforrások. MTA Közgazdaságtudományi Kutatóközpont; Budapest Tombácz Endre, Pálvölgyi Tamás, Gyulai Iván, Szilvácsku Zsolt, Fleischer Tamás, Mozsgai Katalin, Magyar Emőke, Stratégiai Környezeti Vizsgálat a Regionális Operatív Program környezeti szempontú ex-ante értékelésének megalapozásához. VÁTI Kht. A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMJA KERETÉBEN VALÓSULT MEG. 17

19 gazdasági fenntarthatóság társadalmi fenntarthatóság Ezt egészítettük ki a természeti, társadalmi-gazdasági lét egészét átfogó holisztikus szempontokkal. A 3+1 pillér keretei között fogalmaztuk meg a hazai halászati politika 29 kritériumból álló értékrendjét. A fenntarthatósági értékrend természetesen nem tekinthető abszolút fenntarthatósági kinyilatkoztatásnak, és ennek alapján nem lehet ítéletet alkotni az NHST és a HOP fenntarthatósága fölött. Pusztán arra tekintjük alkalmasnak, hogy a prioritásokat és célokat, mintegy relatív etalonhoz, ehhez mérjük. 2. A Magyarország Nemzeti Halászati Stratégiai Terv céljainak a fenntarthatósági értékrendnek való megfelelését külön-külön egy-egy standard input/output hatásmátrixban vizsgáljuk, oly módon, hogy az SKV munkacsoport kollektív szakértői értékelésével a fenntarthatósági megfelelőséget minden egyes értékrend elemre -2 és +2 közötti értékekkel jellemeztük (az input/output hatásmátrixokat ld. a 2. és 3. mellékletben). 3. Megjegyezzük, hogy a pontozásos értékelés nem a célok általános megítélésére szolgál, hanem - az SKV javaslattevő jellegének eleget téve - az alacsonyabb értékekkel azokra fenntarthatósági szempontokra (értékrend elemekre) hívja fel a figyelmet, ahol a célok megfogalmazásában a fenntarthatóság szempontjait határozottabban kellene megjeleníteni. Azaz a módszertan nem a fenntartható - nem fenntartható dimenzióban kívánja a célokat elhelyezni, hanem egy analitikus javaslattevő eszköz, amely konkrét útmutatást kíván nyújtani, hogy mely célokat, milyen vonatkozásban javasoljuk módosítani. Módszertan a HOP környezeti teljesítményének értékeléséhez Mint arra korábban utaltunk, a program konkrétabb eszközeit és beavatkozásait egy környezeti teljesítményértékelési sémában vizsgáljuk, avégett, hogy képet nyerhessünk arról, hogy az intézkedések hogyan felelnek meg egy - a Nemzeti Környezetvédelmi Programon, és más környezetvédelmi stratégiai dokumentumokon alapuló - környezeti, környezetpolitikai szempontrendszernek. A Halászati Operatív Program környezeti teljesítményét a következő módszerrel vizsgáljuk: 1. A releváns környezetpolitikai dokumentumok alapján 8 meghatároztunk egy - a vidékfejlesztési intézkedések értékelésére alkalmas - környezeti célrendszert. A célrendszer figyelembe veszi a megelőzés, újrahasznosítás (újrahasználat), ártalmatlanítás környezetpolitikai prioritásait. 2. A HOP intézkedéseit - kollektív szakértői értékeléssel - összevetettük a környezeti szempontrendszerrel és a környezeti teljesítményt minden egyes intézkedésre -2 és +2 közötti értékekkel jellemeztük. 8 Nemzeti Stratégiai Referencia Keret, EU 6. Környezetvédelmi Akcióprogramja, Nemzeti Környezetvédelmi Program Országos Területfejlesztési Koncepció, Országos Hulladékgazdálkodási Terv, Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMJA KERETÉBEN VALÓSULT MEG. 18

20 3. Hasonlatosan a fenntarthatósági értékelésnél említettekhez, itt is megjegyezzük, hogy a pontozásos értékelés nem az egyes intézkedések környezeti teljesítményének általános megítélésére szolgál, hanem - az SKV javaslattevő jellegének eleget téve - a negatív értékekkel azokra a környezeti szempontokra hívja fel a figyelmet, ahol az intézkedések részleteinek meghatározásánál a környezeti szempontokat határozottabban kellene megjeleníteni. Azaz a módszertan nem a környezetbarát - környezet károsító dimenzióban kívánja az intézkedéseket elhelyezni, hanem egy analitikus javaslattevő eszköz, amely konkrét útmutatást kíván nyújtani, hogy mely intézkedéseket, milyen vonatkozásban javasoljuk módosítani. A környezeti teljesítmény értékelés során alkalmazott szempontrendszer az alábbi: Környezeti teljesítmény értékelés szempontrendszere E1 E2 E3 E4 E5 E6 E7 E8 E9 E10 E11 E12 E13 E14 E15 E16 E17 E18 A légszennyezés csökkentése A globális légszennyező hatások csökkentése Felszíni vizek védelme, integrált vízgyűjtő gazdálkodás Felszín alatti vizek védelme Talaj és földtani értékek védelme Szélsőséges éghajlati helyzetek és környezeti katasztrófák következményei elleni védelem Védett országos és helyi jelentőségű természeti területek oltalma Natura 2000 és érzékeny természeti területek védelme, fenntartható hasznosítása Erdők természetvédelme Az ökológiai gazdálkodás elterjesztése Fenntartható térségi gazdálkodási, komplex környezetgazdálkodási rendszerek kialakítása Megújuló energiaforrások használatának növelése Anyag- és energiaigény mérséklése Kémiai és mikrobiológiai kockázatok mérséklése Egészség-megőrzés és az élelmiszer-biztonság növelése A lakosság környezettudatosságának növelése, fenntartható fogyasztási szokások elterjesztése A táji kulturális örökség védelme optimális hasznosítása Települési környezetminőség javítása, környezeti infrastruktúra fejlesztése A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMJA KERETÉBEN VALÓSULT MEG. 19

21 2. Az NHST és a HOP ÁTTEKINTŐ BEMUTATÁSA 2.1. Az NHST és a HOP céljainak és tartalmának vázlatos ismertetése A NHST a magyar halászati ágazat egészére vonatkozó stratégiai elképzeléseket tartalmazza, míg a HOP a ig terjedő tervezési időszakra határozza meg az EHA által biztosított források felhasználását az EU közös halászati politikájával és az NHST-vel összhangban, így a stratégiai dokumentum bővebb célkitűzésekkel és stratégiai elemekkel rendelkezik, mint az operatív program Nemzeti Halászati Stratégiai Terv A stratégia egyik pillére az a célkitűzés, mely szerint az EU-s és a világátlaggal való összehasonlítással mérve is igen alacsony halfogyasztási színvonalunkat emelni kell. Ezt a célt elsődlegesen a kereslet ösztönzésével és a termékválaszték szélesítésével kívánjuk elérni. Ehhez szükséges még a minőségi félkész és késztermékek iránti igény termékfejlesztéssel való biztosítása, valamint az ezt megalapozó feldolgozói háttér fejlesztése. A kereslet növekedését a halfogyasztást ösztönző promócióval, a termelésnövekedést pedig a gazdaságok tóépítéseivel, az elöregedett tavak rekonstrukciójával és infrastruktúrájuknak fejlesztésével, az iparszerű intenzív üzemek bővítésével és korszerűsítésével és új halfeldolgozók építésével, valamint kapacitás kihasználtságot növelő korszerűsítésekkel kívánjuk elérni. A stratégia másik pillére a természetes vizeink produktivításának és biodiverzitásának megőrzése az egyre növekvő rekreációs igények kielégítése mellett, és a természetesvízi halászat tradíciójának megőrzése az ebből élők támogatásával. Tényként kezelendő, hogy a vizes élőhelyekhez kötődő természeti értékek létrehozásában és fenntartásában, a jelenlegi vízgazdálkodási szituációban, a halastavak szerepe kiemelkedő. A halastavi gazdálkodás a hazai mezőgazdaság olyan speciális ágazata, amely az alkalmazott termelési technológiával úgy képes gazdaságos tevékenységet folytatni, hogy annak eredményeként az általa használt természeti erőforrásokat folyamatosan megújítja, emellett figyelemre méltó európai jelentőségű természeti értéket tart fenn. A stratégia további fontos eleme a halállományok mennyiségi és minőségi fenntarthatóságának folyamatos monitorozása, a szükséges beavatkozások tudományos megalapozása a halászati ágazat szereplőinek és a halászati kutató intézmények kapcsolatának támogatásával. A fenti célok szervesen illeszkednek a Közös Halászati Politikához és más közösségi célkitűzésekhez. (Az NHST célrendszerét a fejezetben mutatjuk be. ) A specifikus és operatív célok a globális és általános célokból lettek levezetve, így azokhoz szervesen kapcsolódnak. A stratégiai dokumentumban meghatározásra kerültek a stratégiai keretek, továbbá tartalmaz egy összágazati helyzetértékelést és elemzést, A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMJA KERETÉBEN VALÓSULT MEG. 20

22 melynek a problémafeltáró része a leghangsúlyosabb. Ebből kerültek levezetésre a fejlesztési irányok, a prioritások és a célkitűzések, illetve ezek összefüggő rendszere. A célkitűzések megvalósításának elsődleges forrása az EHA, melynek módja az operatív programban került meghatározásra, míg a másodlagos forrása a nemzeti támogatások rendszere Halászati Operatív Program A program általános célja a halászati ágazatban tevékenykedő gazdasági szereplők versenyképességének javítása, melynek együtt kell járnia a halászati termékek minőségének és az élelmiszerbiztonság javulásával, ugyanakkor elengedhetetlen a környezet- és természetvédelmi, valamint az állatjóléti normák maradéktalan betartása is. A fenti célok a fenntarthatóság figyelembevételével kell, hogy megvalósuljanak, melynek piaci alapját a rendkívül alacsony hazai halfogyasztási színvonal javítása képezi. Mivel Magyarország nem rendelkezik tengerrel, illetve tengeri halászflottával, illetve nincsenek olyan települések, melyek fennmaradását döntően a halászat biztosítaná, ezért az Európai Halászati Alap 1198/2006 EK rendelete alapján a 2., 3. és 5. prioritási tengelyek mentén meghatározott célokat kívánja csak támogatni. Az intézkedések és az azokon belüli tevékenységek az EHA-ról szóló 1198/2006 EK rendelet végrehajtási rendeletében megadott nomenklatúra szerint kerültek meghatározásra. A HOP foglalkozik a konvergencia és a nem konvergencia célkitűzésű területek lehatárolásával, és ezt a források elosztásánál és a kapcsolódó intézkedéseknél is figyelembe veszi. Az operatív program elemző fejezete felöleli a teljes termékpályát, és bemutatja az előző program (HOPE) tapasztalatait is. Ezek alapján az NHST-hez igazodva lettek meghatározva a célkitűzések és prioritások. A dokumentum külön fejezetekben foglalkozik az egyéb politikákkal, programokkal és alapokkal való kapcsolódásokkal, valamint a környezetvédelmi aspektusokat is kiemelten kezeli, csakúgy mint a férfiak és nők esélyegyenlőségének kérdését. Az operatív programban kerültek részletesen meghatározásra és kifejtésre az egyes intézkedések és ezek pénzügyi háttere, valamint a végrehajtás, a monitoring és az értékelés módja és annak szervezeti keretei. A HOP legfontosabb intézkedései a következők: Akvakultúra (2.1.): - halastavak, telelő/tároló tavak és medencék, halkeltetők építése, értéknövelő felújítása, gátak, tómedrek, halágyak, táp- és lecsapoló csatornák, műtárgyak rekonstrukciója, újak kialakítása; - geotermikus és más alternatív energiát hasznosító intenzív haltermelő üzemek építése, felújítása, korszerűsítése; - telephelyen megvalósuló szociális és munkakörülményeket javító beruházások; telepi infrastruktúra fejlesztése; környezetterhelést csökkentő beruházások; halászati telephelyen történő közvetlen értékesítés infrastruktúrájának létesítése. Belvízi (természetesvízi) halászat (2.2): - halászati eszközök (beleértve a megfogott hal biztonságos tárolására szolgáló eszközöket, halászcsónakot és motort) beszerzése, felújítása, kivéve a fogóeszközöket; A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMJA KERETÉBEN VALÓSULT MEG. 21

Kidolgoztató: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

Kidolgoztató: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 1 Magyarország Nemzeti Halászati Stratégiai Terv és Halászati Operatív Program STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA Kidolgoztató: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2007. 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...1

Részletesebben

Kidolgoztató: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. 2007. január

Kidolgoztató: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. 2007. január Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv és Program STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA Kidolgoztató: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2007. január Környezeti értékelés az Új Magyarország

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

a Balaton Régió Fejlesztési Stratégiára és Részletes Fejlesztési Tervre

a Balaton Régió Fejlesztési Stratégiára és Részletes Fejlesztési Tervre STRATÉGIAI KÖRNYEZETI K VIZSGÁLAT a Balaton Régió Fejlesztési Stratégiára és Részletes Fejlesztési Tervre Balatoni Integráci ciós és s Fejlesztési si Ügyn gynöks kség g Kht. Siófok, 2007. augusztus 2.

Részletesebben

Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika

Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika Készült: A Fejér Megyei Önkormányzat megbízásából a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi szakértői osztályán

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22.

A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22. A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a 2014-2020 idıszakban Bardócz Tamás, Mihálffy Szilvia 2013. május 22. HOP támogatás 2007-2013 Európai Halászati Alap + nemzeti

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Halászati Operatív Program Magyarországon

Halászati Operatív Program Magyarországon Halászati Operatív Program Magyarországon www.fvm.hu 1 Mi az Európai Halászati Alap? A halászat az Európai Unióban kiemelt fontosságú, a mezőgazdaságtól elkülönülő, önálló politikával rendelkező ágazat.

Részletesebben

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását megalapozó stratégiai

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS. Integrált Településfejlesztési Stratégiája

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS. Integrált Településfejlesztési Stratégiája MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS Integrált Településfejlesztési Stratégiája Beérkezett, de el nem fogadott vélemények összesítése az elutasításuk indoklásával - Tervezői válaszok - Miskolc, 2014. augusztus Miskolc

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) szám: 02/259-10/2012 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

AZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA

AZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA ...hogy élni tudjunk a természet adta lehetőségekkel AZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA TESTI-LELKI FELTÖLTŐDÉS AZ ÖKOTURISZTIKA SZEREPE AZ EGÉSZSÉGMEGŐRZÉSBEN Sopron, 2018. május

Részletesebben

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program c. dokumentum STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁHOZ ÖSSZEFOGLALÓ

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program c. dokumentum STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁHOZ ÖSSZEFOGLALÓ KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program c. dokumentum STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁHOZ ÖSSZEFOGLALÓ A kapcsolódó dokumentum hivatkozása: Pálvölgyi T., Gábor J., Simon A., Szabó

Részletesebben

A biodiverzitás védelméért konferencia. Érdiné dr. Szekeres Rozália Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegırzési Fıosztály

A biodiverzitás védelméért konferencia. Érdiné dr. Szekeres Rozália Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegırzési Fıosztály A biodiverzitás védelméért konferencia Érdiné dr. Szekeres Rozália Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegırzési Fıosztály Nemzetközi és uniós környezet EU 2020 STRATÉGIA (2010.03.03) Az intelligens,

Részletesebben

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Marczin Örs természetvédelmi

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Környezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR

Környezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási

Részletesebben

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Hatókör Folyamatos kiterjesztés földrajzi és tartalmi értelemben: Adott helyszíntől

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

Stratégiai? környezeti vizsgálatok

Stratégiai? környezeti vizsgálatok Stratégiai? környezeti vizsgálatok Döntéshozatali piramis Perspectives on Strategic Environmental Assessment, edited by Maria Rosario Partidario and Ray Clark, Lewis Publishers, 2000 Környezeti hatások

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének szeptember 28-i ülése 5. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének szeptember 28-i ülése 5. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2012. szeptember 28-i ülése 5. számú napirendi pontja Tolna megye területfejlesztési szereplői elképzeléseinek feltárása, a 2014-20 közötti Európai

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

Partnerségi Megállapodás

Partnerségi Megállapodás Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november

Részletesebben

A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában

A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában Demeter András, tanácsadó Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság, Brüsszel A biológiai sokféleség

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

A r t Vi t al T e r v e z ő, É p í t ő és K e r e s k e d el m i K f t. ( K a m a r a i r e g. sz á m : C )

A r t Vi t al T e r v e z ő, É p í t ő és K e r e s k e d el m i K f t. ( K a m a r a i r e g. sz á m : C ) Nyírkáta Község Településrendezési Tervének módosításához Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Napelemes erőműpark Tervező: A r t Vi t al T e r v e z ő, É p í t ő és K e r e s

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

A r t Vi t al T e r v e z ő, É p í t ő és K e r e s k e d el m i K f t. ( K a m a r a i r e g. sz á m : C )

A r t Vi t al T e r v e z ő, É p í t ő és K e r e s k e d el m i K f t. ( K a m a r a i r e g. sz á m : C ) Nyírcsaholy Község Településrendezési Tervének módosításához Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Napelemes erőműpark Tervező: A r t Vi t al T e r v e z ő, É p í t ő és K e r e

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA. URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, november 29.

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA. URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, november 29. ...hogy élni tudjunk a természet adta lehetőségekkel ZÖLDINFRASTRUKTÚRA URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, 2018. november 29. Csőszi Mónika Monika.csoszi@lechnerkozpont.hu Lechner Tudásközpont Térségi Tervezési

Részletesebben

Bardócz Tamás Halászati osztály

Bardócz Tamás Halászati osztály A Közös Halászati Politika reformja és ennek tükrében a Vidékfejlesztési Minisztérium hazai halászati ágazat fejlesztésével kapcsolatos stratégiája és koncepciója Bardócz Tamás Halászati osztály Az előadás

Részletesebben

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Tárgy: Javaslat a településfejlesztéssel és településrendezéssel

Részletesebben

TÁRGY: Településrendezési terv 2016/2. sz. részleges módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat szükségletének megállapítása

TÁRGY: Településrendezési terv 2016/2. sz. részleges módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat szükségletének megállapítása AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: 176. MELLÉKLET: - db TÁRGY: Településrendezési terv 2016/2. sz. részleges módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat szükségletének megállapítása E L Ő T E R J E S Z T É S

Részletesebben

Szám: 16-7/2012. K I V O N A T. a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése szeptember 28-i ülésének jegyzőkönyvéből

Szám: 16-7/2012. K I V O N A T. a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése szeptember 28-i ülésének jegyzőkönyvéből Szám: 16-7/2012. K I V O N A T a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2012. szeptember 28-i ülésének jegyzőkönyvéből A Tolna Megyei Közgyűlés 44/2012. (IX. 28.) közgyűlési határozata a Tolna megye területfejlesztési

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

A Duna Stratégia közlekedési

A Duna Stratégia közlekedési Dr. Pál Ernő A Duna Stratégia közlekedési vonatkozásai Közlekedéstudományi Konferencia Széchenyi Egyetem, Győr 2011 március 24-25 Tartalom Bevezetés Kiemelt témakörök A Duna, mint vízi út jelentősége Európában

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

EGYES TERVEK, ILLETVE PROGRAMOK KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA. (2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet)

EGYES TERVEK, ILLETVE PROGRAMOK KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA. (2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet) EGYES TERVEK, ILLETVE PROGRAMOK KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA (2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet) A környezeti vizsgálat lefolytatására minden esetben kötelezett tervek és programok köre A (a Korm. rendelet 1. számú

Részletesebben

MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP

MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP 2014-2020 dr. Viski József Helyettes államtitkár Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság Irányító Hatóság Európa

Részletesebben

Európai Halászati Alapból nyújtandó támogatások összefoglalása (26/2009. FVM rendelet)

Európai Halászati Alapból nyújtandó támogatások összefoglalása (26/2009. FVM rendelet) Európai Halászati Alapból nyújtandó támogatások összefoglalása (26/2009. FVM rendelet) az akvakultúra (beleértve az intenzív iparszerű üzemeket is) termelési kapacitás növelése új halgazdaságok építésével;

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkárság

Részletesebben

SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST

SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA 2018. NOVEMBER 12. BUDAPEST ELŐADÁS TARTALMA I. MI A LIFE PROGRAM? II. KIK ÉS HOGYAN PÁLYÁZHATNAK? III. MILYEN PROJEKTTÉMÁKRA LEHET PÁLYÁZNI? IV. MI

Részletesebben

Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában

Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában Dr. Pálvölgyi Tamás NÉS szakmai koordinátor Nemzeti Alkalmazkodási Központ 2013. november 13. NÉS-2 szakmai műhelyvita Magyar

Részletesebben

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

ELŐT E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére

ELŐT E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám:02/182-8/2015. ELŐT E R J E S Z T É S a Veszprém Megyei

Részletesebben

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók Település- és s területfejleszt letfejlesztés III. Gyakorlat Célfa Tennivalók (Jövőkép, Prioritások, Intézked zkedések) 2008-2009 2009 őszi félévf Gyakorlatvezető: Mátyás Izolda matyas.izolda@kti.szie.hu

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.

Részletesebben

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban?

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Kasza György főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Operatív Programok Irányító Hatósága IX. Geotermikus Konferencia, 2013.

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A BALÁZS MÓR-TERV STRATÉGIAI TERVEZÉS BUDAPESTEN

A BALÁZS MÓR-TERV STRATÉGIAI TERVEZÉS BUDAPESTEN A BALÁZS MÓR-TERV STRATÉGIAI TERVEZÉS BUDAPESTEN Hajnal Tünde innovációs szakértő BKK Zrt. 2017. augusztus 7. FLOW Workshop TÉMÁK Fenntartható városi mobilitás tervezés budapesti folyamata Balázs Mór-terv

Részletesebben

Smart City (okos és fenntartható város) koncepció jóváhagyása

Smart City (okos és fenntartható város) koncepció jóváhagyása Előterjesztő: Nagy Sándor alpolgármester Ikt.sz.: 01/8821-2/2016 Tárgy: Smart City (okos és fenntartható város) koncepció jóváhagyása Melléklet: 1 db határozati javaslat Készítette: Fejlesztési Iroda Véleményezésre

Részletesebben

K i d o l g o z t a t ó : Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. 2006. november 20.

K i d o l g o z t a t ó : Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. 2006. november 20. Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv és Program STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA K i d o l g o z t a t ó : Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2006. november 20. Környezeti értékelés

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában FM Természetmegőrzési Főosztály Fenntartható természetvédelem a magyarországi Natura

Részletesebben

A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései

A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései Mihálffy Szilvia Halgazdálkodási és HOP Irányító Hatósági osztály Az előadás tartalma: Mi a halgazdálkodás? Milyen

Részletesebben

Az MNVH szerepe a VP tervezésében, megvalósításában

Az MNVH szerepe a VP tervezésében, megvalósításában Az MNVH szerepe a VP tervezésében, megvalósításában Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid főtitkár Virágzó Vidékünk Európa Nap Kecskemét 2014. Május 16. Az MNVH feladata Uniós jogszabály alapján minden tagállam létrehozza

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. november 27.-i ülésére Tárgy: Zirc városfejlesztési stratégiai programja, árajánlat bekérése Előadó: Horváth László gazdasági

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Dr. Szaló Péter Belügyminisztérium szakmai főtanácsadó. 53. Közgazdász Vándorgyűlés Miskolc Szeptember 4.

Dr. Szaló Péter Belügyminisztérium szakmai főtanácsadó. 53. Közgazdász Vándorgyűlés Miskolc Szeptember 4. Dr. Szaló Péter Belügyminisztérium szakmai főtanácsadó 53. Közgazdász Vándorgyűlés Miskolc 2015. Szeptember 4. A Lipcsei Charta Az integrált városfejlesztés szorgalmazása A Toledói deklaráció Harc a városfejlesztés

Részletesebben

A HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM KERETÉBEN BENYÚJTHATÓ ÁGAZATI FEJLESZTÉSEK FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI

A HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM KERETÉBEN BENYÚJTHATÓ ÁGAZATI FEJLESZTÉSEK FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI A HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM KERETÉBEN BENYÚJTHATÓ ÁGAZATI FEJLESZTÉSEK FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI 2009. június BEVEZETÉS A Halászati Operatív Program (HOP) Magyarország Nemzeti Halászati Stratégiai Terve

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) jóváhagyása. Dobó Zoltán polgármester

6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) jóváhagyása. Dobó Zoltán polgármester 6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS a Képviselő testület 2015. szeptember 18-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandók: Az Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?

MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK? Összhang a tájban MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK? A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 Kiss Gábor Tervszerű fejlesztés széleskörű együttműködéssel 2013. október Négyoldalú együttműködési

Részletesebben

LIFE Természet és biodiverzitás Többéves munkaprogram újdonságai

LIFE Természet és biodiverzitás Többéves munkaprogram újdonságai LIFE Természet és biodiverzitás - 2018-2020 Többéves munkaprogram újdonságai Bokor Veronika FM Természetmegőrzési Főosztály LIFE Pályázói igények szerinti tréning, 2018. február 20. LIFE 2018-2020 meghatározó

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

Tógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség

Tógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség Tógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség Kárókatona probléma kezelését megalapozó szakértői munkacsoport létrehozása Vidékfejlesztési

Részletesebben

Javaslat kerületi Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) elfogadására

Javaslat kerületi Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) elfogadására Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának P O L G Á R M E S T E R E 1239 Budapest, Grassalkovich út 162. KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS Javaslat kerületi Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály Megnyitó Markó Csaba KvVM Környezetgazdasági Főosztály Biogáz szerves trágyából és települési szilárd hulladékból IMSYS 2007. szeptember 5. Budapest Biogáz - megújuló energia Mi kell ahhoz, hogy a megújuló

Részletesebben

támogatási lehetőségei

támogatási lehetőségei A halászat beruházásainak támogatási lehetőségei a Halászati Operatív Programon belül www.fvm.hu 1 Mi az Európai Halászati Alap és a Halászati Operatív Program? A halászat az Európai Unióban kiemelt fontosságú,

Részletesebben

Előadó: Juhász Zoltán Nemzeti Környezetügyi Intézet Dél-dunántúli Kirendeltsége

Előadó: Juhász Zoltán Nemzeti Környezetügyi Intézet Dél-dunántúli Kirendeltsége Beszámoló az Országos Vízgazdálkodási Tanács (OVT), a Dráva Részvízgyűjtő Tanács (DRVT) tisztújításáról és tevékenységének újbóli megkezdéséről Előadó: Juhász Zoltán Nemzeti Környezetügyi Intézet Dél-dunántúli

Részletesebben

T e r ve z ő : URBAN Dimensio Tervező és Szolgáltató Bt. (C ) 2018.

T e r ve z ő : URBAN Dimensio Tervező és Szolgáltató Bt. (C ) 2018. Érpatak Község Településrendezési Tervének módosításához Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Zsindelyes 2018 T e r ve z ő : URBAN Dimensio Tervező és Szolgáltató Bt. (C-15-1139)

Részletesebben

Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata

Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

A tájtudomány és más szakterületi kutatási eredmények integrálása a területi tervezésbe

A tájtudomány és más szakterületi kutatási eredmények integrálása a területi tervezésbe A tájtudomány és más szakterületi kutatási eredmények integrálása a területi tervezésbe Göncz Annamária VÁTI Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Osztály V. Magyar Tájökológiai Konferencia

Részletesebben

A civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre

A civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre A madárbarát Magyarországért! A civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre Halmos Gergő Erdőfórum Kőszeg 2010 december

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 6. EU-s vidékfejlesztési

Részletesebben

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4. OTP Consulting Romania OTP Bank Romania Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, 2008. április 4. A Nemzeti Stratégiai Referencia Kerethez kapcsolódó Operatív Programok Humánerőforrás-fejlesztési Operatív

Részletesebben

4. Napirend ELŐ TERJESZTÉS évi belső ellenőrzési terv

4. Napirend ELŐ TERJESZTÉS évi belső ellenőrzési terv 4. Napirend 2019. évi belső ellenőrzési terv 4. Napirend ELŐ TERJESZTÉS 2019. évi belső ellenőrzési terv Tisztelt Képviselő-testület! A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,

Részletesebben

10 éves az Európai Táj Egyezményt kihirdető törvény október 3

10 éves az Európai Táj Egyezményt kihirdető törvény október 3 Kapcsolódás a területi monitoringról és értékelésről szóló Korm. rendelethez Kohán Zoltán NGM Területfejlesztési Tervezési Főosztály 10 éves az Európai Táj Egyezményt kihirdető törvény 2017. október 3

Részletesebben

A Legfőbb Ügyészség. Környezeti Fenntarthatósági. Szabályzata

A Legfőbb Ügyészség. Környezeti Fenntarthatósági. Szabályzata Laskai Ede A Legfőbb Ügyészség Környezeti Fenntarthatósági a A fenntartható fejlődés és az átláthatóság parancsa A fenntartható fejlődés célja: olyan fejlődés, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett

Részletesebben