Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Szakképzés- Fejlesztési Koncepció

Átírás

1 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Szakképzés- Fejlesztési Koncepció 2016-ben felülvizsgált változata (Átfogó átdolgozása) Készítették: Kalmár Andrea Kugler Krisztián Gúth Ferenc október 28. 1/141

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Módszertan Adatelemzés, jövőkép meghatározás Jász- Nagykun- Szolnok Megye területfejlesztési céljai Változatos egyensúlyok eltérő utakon Erőteljes kapcsolódás a makrogazdaság fejlesztési tengelyéhez Egészséges, képzett lakosság, együttműködő társadalom A megyei területfejlesztés térségi- TÉRSZERKEZETI összefüggésrendszere, keretei T1 területi cél T2 területi cél T3 területi cél T4 területi cél T5 területi cél Jász- Nagykun- Szolnok megye munkaerő-piaci folyamatai Demográfiai helyzet (KSH) Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás (KSH) Álláskeresők, bejelentett álláshelyek Pályakezdők Munkaerő-piaci prognózis Megvalósult és várható beruházások A megye szakképző rendszerének és intézményhálózatának áttekintése, szakiskolai reform - gyakorlatiasabb szakképzés - versenyképes munkaerő A szakképzés rendszerének változásai Szakképzési centrumok feladatai A szakképzési centrumok főbb feladatai: Szakképzési centrum irányítása és szervezeti felépítése Gazdasági körkép Gazdasági környezetünk Változások a képzési szerkezetben Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj Hiány-szakképesítések Statisztika adatok a szakképzésben A JNSZMKIK szakképzésben ellátott állami feladatai Milyen területeken segíti a kamara a szakképzett munkaerő utánpótlást /141

3 6.1.1.A kamarai garanciavállalás További lépések a tanulók továbbfoglalkozási kedv növelése érdekében MFKB és tevékenysége Élethosszig tartó tanulás és kompetenciák Pályaorientáció Esélyegyenlőség Hídprogramok a köznevelés rendszerében Esélyteremtés biztosítása Pályakövetési rendszer Fejlesztési koncepció A megye szakképzői előtt álló legfontosabb feladatok Mellékletek /141

4 1. Bevezetés A Szakképzési Fejlesztési Koncepció elkészítéséhez az alábbi régebbi és új jogszabályok kerültek felhasználásra A figyelembe vett egyéb jogszabályok: évi LVII. törvény a felnőttképzésről évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról évi CC. törvény a nemzeti köznevelésről évi CLI. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról évi CVI. törvény a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól 202/2012. Kormányrendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 288/2010. (II. 21.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról 120/2015. (V. 21.) Korm. Rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő egyes szakképzési feladatot ellátó köznevelési intézmények fenntartóváltásával összefüggő intézkedésekről 146/2015. (VI. 12.) Korm. Rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő egyes szakképző intézmények átadásáról, valamint egyes kormányrendeleteknek a szakképzés intézményrendszerének átalakításával összefüggő módosításáról 314/2013. (VIII. 28.) Korm. Rendelet a szakképzési megállapodásról Új jogszabályok: - 30/2016. (VIII.31.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről - 29/2016. (VIII.30.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről - 35/2016. (VIII.31.) NFM rendelet a nemzeti fejlesztési miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről - 3/2015. (II.13.) NGM rendelet a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészéből a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter egyedi döntésével nyújtható képzési, továbbá tanműhely- létesítési és- fejlesztési támogatások részletes szabályairól - 237/2016. (VIII.2.) Korm. rendelet az egyes szakképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról - 25/2016. (VII.25.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII.6.) Korm. rendelet, valamint a 2016/2017. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2016/2017. tanévben induló képzések tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítéseiről szóló 297/2015. (.13.) Korm. rendelet módosításáról. 4/141

5 Az MFKB feladata a szakképzés-fejlesztési koncepció elkészítése, amely a területfejlesztési koncepció és program része, ez alapján készül a köznevelés-fejlesztési terv megyei szakképzési része. A szakképzés-fejlesztési koncepciónak az a feladata, hogy hangsúlyos, határozott és egyértelmű útmutatást adjon a jövőben követendő irányokról. Meg kell határozni azokat a lépéseket, amelyek a jelenlegi gyorsan változó, de érvényes jogszabályok alkalmazásával, a változó körülmények között, a legeredményesebb cselekvéshez vezetnek. A programok, koncepciók és tervek viszonya egymáshoz: Területfejlesztési program Területfejlesztési koncepció Szakképzés-fejlesztési koncepció Köznevelés-fejlesztési terv Megyei szakképzési terv Forrás: JNSZM KIK 1. ábra 5/141

6 2. Módszertan 2.1. Adatelemzés, jövőkép meghatározás A szakképzés fejlesztési koncepció készítésekor felhasználásra kerültek a Jász-Nagykun- Szolnok megye területfejlesztési koncepciójából azok a részek, amelyek a szakképzés fejlesztése vonatkozásában releváns elemzéseket, információkat tartalmaznak. Az átdolgozást végző bizottság tudatában van annak, hogy ez a fejezet meglehetősen hosszú, de ezekből az elképzelésekből kell a szakképzés különböző színtereinek dolgozni, ha eredményesek akarunk lenni. A munkaerő-piaci folyamatok elemzése a KSH és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának adatai alapján valósultak meg. Az iskolarendszerű szakképzés helyzetének elemzése a Nemzetgazdasági Minisztérium, az Oktatási Hivatal KIR adatai, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal, valamint a Szolnok Megyeközponti Tankerület és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara adatai alapján történt. A koncepció alapjául szolgált továbbá az Észak-alföldi Regionális Szakképzés-fejlesztési stratégia, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási Intézményhálózatműködtetési és Fejlesztési Terv , Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció /elfogadta: a 685/2013. (II.16.) KH számú határozattal/ és annak területi hatásvizsgálata /elfogadva: a 55/2013. (IV.16) KH számú határozattal/; Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Területfejlesztési Program 2014/-2020 /elfogadva: a 75/2014. (VIII.29.) KH számú határozattal/ és annak területi hatásvizsgálata /elfogadva: a 55/2014. (IV.30.) KH számú határozattal/; Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Integrált Területi program változata /elfogadva: a 142/2014.(I.26.) KH számú határozattal/; Jász- nagykun- Szolnok Megyei részdokumentumok az ágazati operatív programokhoz /elfogadva: / (I.26.) KH számú határozatokkal) a Nemzeti Fejlesztési 2020 Az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció társadalmi egyeztetési változata, az Európa 2020 stratégia ide vonatkozó és felhasználható elvei, adatai A Jövőkép a stratégiai tervezési folyamat első lépése: körvonalazza azt az állapotot, ahova a megye adott időpontra, jelen esetben 2030-ra el szeretne jutni, a becsülhető trendekkel, a belső adottságokkal és a jelen tudásunk szerint reálisnak látszó tudatos beavatkozásokkal, intézkedésekkel kalkulálva. A célállapothoz vezető út meghatározását szolgálja a területfejlesztési koncepció. A 2030-ra kitekintő jövőkép egyfelől az eddigi területi folyamatok kedvező és hosszabb távon előnyős irányainak megtartására, esetenként felerősítésére, valamint a jó gyakorlatokat a helyi viszonyokhoz igazító, másoknak is mintául szolgálni képes társadalmi innovációkra épül, másfelől az eddig kudarcos megoldások elhagyására. 6/141

7 3. Jász- Nagykun- Szolnok Megye területfejlesztési céljai (Jász- nagykun- Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció alapján) 3.1.Változatos egyensúlyok eltérő utakon Budapest és az európai fejlődési folyosó erőterében, a Tisza-völgy súlypontjában, hét szomszéd megyéhez kapcsolódva A térségenként eltérő fejlődési pályáktól függetlenül elérni kívánt közös cél 2030-ra: a mainál ellenállóbb, az egyre összetettebbé és kiszámíthatatlanabbá váló kihívásokhoz rugalmasan alkalmazkodni képes új egyensúlyi helyzetek kialakulása. Olyan új egyensúlyi helyzetek kialakulása a megcélzott, melyek révén a megye gazdasága, társadalma, környezete a mindenkori külső sokkhatásokkal minimális veszteségek mellett, erőit hatékonyan koncentrálva képes megbirkózni, azokból megerősödve képes kikerülni-továbblépni. Az egyensúlyi helyzetek felépítésének alapja a megye földrajzi pozíciójában rejlő lehetőségek kibontakoztatása. Az új egyensúlyi helyzetekhez vezető folyamat következtében a Jász-Nagykun-Szolnok megyében élők életminősége, képzettségi szintje, önbizalma, a társadalom tagjainak egymásba és a jövőbe vetett bizalma 2030-ra markánsan javul. A megyéből elvándorolni szándékozók aránya látványosan csökken, noha a megyén belüli mozgások a még ekkor is fennálló esélykülönbségek miatt erőteljesek. Az évezred első két évtizedét jellemző kárelhárítást és válságkezelést a gazdaság, a társadalom és a környezettel való együttélés konszolidálódási és építkezési folyamatai váltják fel. A megye egyes térségei Jászság, Szolnok- Törökszentmiklós- Martfű térsége, Tiszazug sikeresen és erőteljesen rá-kapcsolódnak a megyét érintő, illetve azt átszelő nemzetközi és hazai közlekedési-fejlődési folyosókra, ami a gazdasági megerősödés alapja. A makrogazdasági fejlődési tengelyekhez való erőteljesebb kapcsolódás a megye pozícióját megerősíti, emellett azonban csak hosszabb távon csökkennek a belső területi különbségek. A területi differenciák enyhítése és a makrogazdasági pozíciójavulás hatásainak továbbgyűrűzése a megye társadalmi, szociális, mentális és kulturális sajátosságain alapuló építkezés-fejlesztés révén valósul meg. A demográfiai előrejelzések szerint a megye népességfogyása továbbra is igen jelentős lesz, ezer fővel kevesebben fognak itt lakni 2040 táján. Ez a zsugorodás területileg eltérő mértékben érinti a megye térségeit és településeit: miközben egyes térségekben jelentősen megnő a roma nemzetiség aránya, máshol az elöregedés érvényesül erőteljesebben. A megye szembenézett ezzel a kihívással: a társadalmi integrációt, a felzárkózást és a tehetségek, képességek, készségek érvényesülését segítő intézmények és különféle eszközök, a romákat is befogadó oktatási és foglalkoztatási politikák alkalmazásának hatására az előrejelzésekhez képest jóval kisebb népességfogyás és elvándorlás valósul meg. A fókuszált fejlesztések hatására az agrár-élelmiszer iparban rendkívüli eredményeket érnek el a megye diverzifikált termelési rendszerei: a munka-intenzív termékek alapanyag előállítása és feldolgozása jelentős munkaerőt szív fel, míg a magas hozzáadott értékű termesztés- tenyésztés és feldolgozás is komoly szintre fejlődik. A folyók menti erdőállomány növelése és fenntartása, az okszerű gazdálkodás szintén jelentős munkaerőt köt le. A megye gazdaságának új, dinamikusan növekedő ágazata a halgazdaság, mely két évtized alatt országosan is számottevő eredményeket tud felmutatni. A megye jelentős turisztikai 7/141

8 fókuszainak (Tisza és mellékfolyóiban rejlő aktív turisztikai potenciál, gyógyvizek, szolnoki városi turizmus) közép-távú megerősítése következményeként fokozottan érvényesül az ágazat kisugárzó hatása, az idegenfogalom és kapcsolódó szolgáltatások a megye egyre több településén képes a szabad kapacitások lekötésére. A Tisza mentén, a kevésbé urbanizált térségekben magas szinten szervezett, a klímaváltozás kihívásaihoz alkalmazkodó, integrált vízgazdálkodásra épülő tájfenntartó, - fejlesztő és stabilizáló gazdálkodás (tájgazdálkodás) folyik. A megye kimagasló értéke a Tisza-tó térsége, ahol a közel két évtizedes, a megyék következetes együttműködésére épülő turisztikai szerkezetalakítás hatására térségi szinten növekedésnek indult az idegenforgalom jövedelemtermelő képessége. A Tisza, a Zagyva és a Hármas- Körös- menti vízi és kerékpáros turisztikai infrastruktúra fontos kapcsolatot biztosít az eltérő utakon járó térségek turisztikai kínálatai között. A megye egyik nagyot zsugorodott térsége a Tiszazug és a Körös- mente kelet- nyugati irányban kinyílik az új csongrádi híddal és a jó minőségű 44-es gyorsforgalmi úttal. A bánáti út, mely a Tisza keleti oldalát tárja föl észak-déli irányban, hosszútávra válik folyamatossá az M4 szolnoki kapcsolódásától a vajdasági Törökbecse térségéig. A tiszazugi térség kis falvai bekapcsolódnak az időközben nemzetközi piacra is szállító szentesi kertészeti klaszterbe és egyúttal, kapcsolódva a jelentősen felértékelődő cserkeszőlői gyógyturisztikai kínálathoz, különleges tiszai üdülőfalvakká válnak, ahol a négy évszakos turisztikai desztinációk és a tiszaföldvári tájközpont által koordinált sajátos tiszazugi gazdálkodás biztosítanak kiváló megélhetést az itt lakók számára. A tiszántúli mezővároshálózat hosszútávon a táj és a mezőgazdaság eltartóképességével arányosan, valamint a közlekedés földrajzi pozíciók átrendeződéséből fakadóan is erősen differenciálódik. Az országos fejlesztési politika hatására bővülő agrár- és élelmiszeripari termelés, valamint halgazdálkodása térségben különböző mértékben fejti ki pozitív hatását. A negatív hatások azonban a közlekedési kapcsolatok és az intézményi együttműködések és munkamegosztás javulása, valamint a helyi gazdaság szerepének tudatos, hálózatokba szervezett megerősítése révén elviselhetővé válnak, sőt, egyes települési közösségek megerősödve, önmaguk erejéből, önszerveződési képességükre építve, számos mintaértékű társadalmi-közösségi innovációt is felmutatva vészelik át az átalakulás nehéz éveit. A Tiszántúli terület turisztikai megerősödésének is a differenciálódás, az együttműködés, a (térségi szintű) pólusképzés és a munkamegosztás az alapja. A meglévő zászlóshajó attrakciók (a Tisza-tó térsége mellett Berekfürdő és a felzárkózó Kisújszállás) megerősítése alapvetően az érintett települések funkciógazdagító fejlesztésére épül. A Jászság többirányú összeköttetése a budapesti metropolisztérséggel kiteljesedik az M3-hoz és az M0-hoz való kapcsolódás minőségi fejlődésével. Az M8 Eger felé vezető szakaszának megépültével teljes értékű lesz a megye és a Jászság kapcsolódása az M3 mentén fokozatosan erősödő Budapest- Eger- Miskolc Kassa/Nyíregyháza-Kárpátalja fejlődési zónára. A Jászság megtartja országosan is kiemelkedő ipari foglalkoztató- GDP termelő szerepét, az ipari települések lendületes városiasodásával, a rekreációs, oktatási, kulturális szolgáltatások fejlesztése révén a térség tőkevonzó képessége megszilárdul és egyúttal bevándorlási célponttá válik. Szolnok középtávon az M8 Kecskemétig tartó szakaszával rákapcsolódik a Bécs Budapest Belgrád/Bukarest folyosóra, amit a korszerű 100-as és 120 as vasútvonalak nemzetközi 8/141

9 kapcsolatai és a folyamatosan épülő M4, a Budapest Debrecen - Nagyvárad tengely erősít meg. A V0-ra szerveződve egyre erőteljesebb a Szolnok Szajol logisztikai zóna szerepe a Kárpát-medence keleti térségében. Erősödőben van Szolnok és Kecskemét együttműködése, jól kitapintható, földrajzi tényezővé válik a magasszinten szervezett munkamegosztáson alapuló, szövetszerű városhálózati sűrűsödés/csomópont, a Közép Alföldi agglomeráció (Szolnok-Abony-Cegléd-Nagykőrös-Lajosmizse-Kecskemét-Tiszakécske-Kunszentmárton Tiszaföldvár- Martfű- Törökszentmiklós- Szajol). Szolnok várostérségének gazdasági súlya és logisztikai szerepe ebben a rákapcsolódási folyamatban letisztul, és kikristályosodnak azok a húzóágazatok, melyek megerősítik a funkcionális várostérség szolgáltatási, kulturális és oktatási láncolatait. Megszilárdul és kiteljesedik a Szolnok, a Tisza fővárosa szerep és pozíció, melynek fókuszában a Szolnokon és térségében (Nagykörű) kifejlődő országos jelentőségű komplex vízgazdálkodási tudásközpont és gazdasági bázis áll. Ennek szellemi és innovációs intézményi központja köré szerveződnek a víz- és tájgazdálkodási innovációra szakosodott tervező, kivitelező, gyártó, számítógép-programozó innovatív kisvállakozások és a megyei tájközpontok által szervezett egyre szaporodó és nemzetközi szinten is ismertté váló mintaprogramok. Térszerkezeti jövőkép- fejlődési tengelyek kiterjedése, városhálózati csomopontok 2.ábra A Szolnokon folyó városrehabilitációs folyamatok eredményeként nem növekszik a város területe, mert hasznosításra kerülnek a barnamezős területek (ipar, vasút, laktanyák), és a meglévő ipari parkok, gazdasági területek is megtelnek működő üzemekkel. A Szolnok FVT területén a települési területek intenzitása úgy növekszik, a környezetgazdálkodás fenntartható szegmensei úgy fejlődnek, hogy a településüzemeltetés és területgazdálkodás integrációjával a térség egyre magasabb szintre jut az önfentartó település modelljének megvalósításában. 9/141

10 A megye nagy erőfeszítései beérnek, mert a folyamatosan fejlődő intézményrendszer egyre hatékonyabban működik, és a mainál jóval egészségesebb a megye népessége, ami nem csak az ellátásnak, hanem az életmód megváltozásának is köszönhető. A javuló foglalkoztatási szint, illetve a 2020-ig kiépülő intézmény- és finanszírozási rendszerrel támogatott, egymás megértésére és konfliktuskezelésre fókuszáló párbeszéd a másfél évtizedes program eredményeképpen létrejön a társadalmon belüli népességek közötti stabil együttélés, kialakulnak a kölcsönösen elfogadott helyi normák, a helyi munkaerőpiac több szegmense hozzáférhetővé válik a roma nemzetiség számára. Hasonló súlyú változás következik be a képzés és a művelődés terén. Ezek a tényezők, vagyis a jól képzett, művelt és egészséges népesség lesznek a népességét tekintve még zsugorodó, de életminőség tekintetében markáns fejlődést felmutató megye jelentős húzóerői. 3.2.Erőteljes kapcsolódás a makrogazdaság fejlesztési tengelyéhez. Az átfogó célok fókuszában a 2030-as időszak áll, amikor már a Bécs/Pozsony- Budapest- Kecskemét/Szolnok-Szeged-Belgrád/Szeged- Arad- Temesvár- Bukarest fejlődési folyosó kiszélesedő, intenzív gazdasági és területszervező hatása átnyúlik a Tiszán. A Közép Tiszavidéken Szolnok térsége lesz, ahol Európa két nagyhatású rendszere, egy intenzív transzeurópai városhálózati gazdasági logisztikai tengely és az Alföldön áthúzódó, európai léptékű ökológiai folyosó, a Tisza, Budapest metropolisztérség erőterében összekapcsolódik. Az Alföld középső térségében egyre szorosabban fonódik össze a középalföldi agglomeráció két központi városa - Szolnok és Kecskemét - közötti sokszálú kapcsolat és ilyen módon tud igazán kiteljesedni Szolnok Tisza fővárosa szerepe. E zónában helyezkednek el a különféle intenzív gazdasági ágazatok, ide koncentrálódik a népesség és mindazok az intézmények, szolgáltatások melyek a biztonságos és hatékony működéshez nélkülözhetetlenek. Szolnok nagytérségi szerepeit erősíti az M4 mentén kialakult, Debrecenig húzódó erőteljes logisztikai folyosó. A IV. számú (Drezda- Prága- Brno- Pozsony- Győr- Budapest- Szolnok- Arad- Szófia- Isztambul) Helsinki vasúti korridor Szolnok mellett Mezőtúr térségének dinamizálásához is hozzájárul. A megye déli részének makrogazdaságba való bekapcsolódása a Kecskemét- Kunszentmárton- Szarvas- Békéscsaba tengellyel (M44) markánsan javul. A Szarvas és Mezőtúr közötti együttműködés a két város között kiépülő híd és általa a kötött pályás Helsinki folyosó, valamint a megerősödő kelet-nyugati közúti folyosó között kialakuló kapcsolat révén Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megye perifériára szorult megyehatármenti térségeinek pozícióját markánsan javíthatja. A makroregionális gazdasági integráció másik sűrűsödési pontja, a Jászság északnyugati része, amely már szinte összeér a Budapesti agglomerációval. A jászsági városokban jelentősen bővül a szolgáltatási kínálat és javul az épített környezet minősége, valamint a térség városainak elérhetősége az M3-as autópályáról éppúgy, mint a környező falvakból. A helyiek foglalkoztatásának, a vállalkozó kedv erősítésének és az elszegényedő csoportok felzárkóztatásának egyik eszköze a középfokú műszaki szakképzés, ami egyúttal a Heves megyével való együttműködés egyik fontos területe is. 10/141

11 3.ábra A megye számára kiemelkedő jelentőségű az egész Alföldet felfűző Budapest-Kolozsvár gyorsforgalmi folyosó kapcsolati és gazdaságszervező ereje. Az M4 kiépítése fékezheti a Tiszán-túli mezőváros-hálózat további erózióját, részben erre alapozható e városhálózat újjászervezése. 3.3.Egészséges, képzett lakosság, együttműködő társadalom Az Európai Unió újtematikus célkitűzései, és a beruházásokra jutó kevesebb forrás, a társadalmi megújítás irányába tolják el a fejlesztések fókuszát. A társadalmi megújulás két fő, egymással szorosan összefüggő területet ölel fel: 1. humánerőforrás (humántőke) fejlesztését, melynek célcsoportját az egyének alkotják, akik számára elsődleges az életminőség érzékelhető javulása; esélyeik az egészséges környezethez és lakhatáshoz, illetve a szolgáltatásokhoz és a tudáshoz való hozzáférés területén, életminőségüket és munkaerő-piaci értéküket szoros egymásra hatásban határozzák meg; 2. a társadalmi erőforrás (társadalmi tőke) fejlesztését, ahol az egyének közötti együttműködés, kommunikáció és munkamegosztás eredményeként társadalmi többlethaszon keletkezik; ez a társadalmi többlethaszon az egyének, a gazdasági szereplők, a társadalmi ellátó rendszerek, a helyi közösségek, a települési önkormányzatok együttműködési készségének és képességének fejlesztésére irányuló célirányos programok hatására folyamatosan nő. Jász-Nagykun-Szolnok megye célkitűzései és majdani középtávú stratégiája olyan utat kíván követni, amely egyenlő hangsúlyt fektet az ún. humán- erőforrások és a társadalmi erőforrások fejlesztésére, az egyiket eszközként használva a másik fejlesztése érdekében. Cél az egyének és a társadalmi hálózatok megerősítése, a változásokhoz való 11/141

12 alkalmazkodóképesség növelése. Az új kihívásokra való reagálás (pl. a demográfiai zsugorodáshoz való alkalmazkodás) egyszerre követeli meg a versenyképes tudás és készségek elsajátítását, az innovációs potenciál növelését, a fizikai és mentális egészség megőrzését a megye lakosságának körében, miközben az ezekhez szükséges szervezeteket, intézményeket és együttműködési formákat is létre kell hozni, meg kell erősíteni, illetve meg kell újítani. 3.4.A megyei területfejlesztés térségi- TÉRSZERKEZETI összefüggésrendszere, keretei A jövőképhez illeszkedően a megye társadalmi, gazdasági és környezeti adottságai és kihívásai illetve az azokra adható válaszok, a közigazgatási tradíciók, a táji-térszerkezeti kapcsolatok, a nagytérségi rendszerek várható alakulása és az együttműködési lehetőségekkészségek alapján rajzódott ki az a négy funkcionálisan együttkezelendő, ún. funkcionális várostérség (FVT), mely a tervezési folyamat és a térségfejlesztés kereteit fő vonalakban meghatározza. E keretek, kiindulásképpen szervezéstechnikai szempontokat is figyelembe véve az új járáshatárokhoz (és néhány kivétellel a volt kistérségekhez) igazodnak. Ahogy egy térség kapcsolatrendszerei folyamatosan alakulnak-változnak (a járásokra vonatkozó jogszabály nem véletlenül biztosítja a határok 5 évenkénti felülvizsgálatának lehetőségét), a tervezés térségi kereti semmiképpen sem tekinthetők kőbe vésettnek, a konkrét fejlesztési programok összefüggésrendszerében módosulhatnak, illetve azokhoz is igazodhatnak. E négy sajátos adottságú funkcionális térség nagymértékben orientálta a stratégiai célrendszer felépítését, az öt területi stratégiai célból négy (T.1-T.4.) e funkcionális várostérségek területéhez illeszkedő beavatkozás-csomagot foglal egységbe, a térségeken túlnyúlótovábbgyűrűző hatásterülettel. Az ötödik területi cél (T.5.) a Tisza vízrendszerére és térségére (a Hármas-Körös térségét beleértve), mint térségi szervezőtengelyre irányul. A stratégia specifikus célkitűzései jellegükből adódóan nem kötődnek térséghez, a megye bármely térségében tervezhetők e célok megvalósítását szolgáló programok akár a térségi célok megvalósítását szolgáló térségi programokba integráltan, akár egyéb összefüggésrendszerben, melyek az operatív programozás során tisztázódnak. 12/141

13 A megye térszerkezeti jövőképe ábra Jász- Nagykun- Szolnok Megye Együttkezelendő fejlesztő térségei T1 Szolnok- Törökszentmiklós- Martfű Nagyváros térség T2 Jászság T3 Tiszantúli Mezővárosok Nagykunság Tiszató T4 Mezőtúr térsége- Tiszazug T5 Tisza vízrendszer és térsége Budapest metropolisztérséghez kapcsolódik a Jászság és a Szolnok- Törökszentmiklós- Martfű térség az M3 és M4 tengelyek, a 100-as vasút és a kiépülő V0 mentén, valamint a csapágyvárosok rendszerébe illeszkedve, az M8-as gyorsforgalmi kapcsolat és a Szolnok- Jászberény-Jászfényszaru-M3-as kapcsolatok mentén. Szolnok-Kecskemét központokkal, Szolnok - Abony - Cegléd - Nagykőrös - Kecskemét - Tiszakécske - Kunszentmárton- Martfű - Törökszentmiklós városok által határoltan kialakul egy Közép-alföldi pólustérség, amelyben meghatározó jelentőségű az M8 tengely. Ezzel összehangoltan a Szolnok- Törökszentmiklós- Martfű ipari háromszög jelentős iparilogisztikai-szolgáltató befektetési célponttá, foglalkoztatási központtá fejlődik. Az M4 (Szolnok- Szajol- Törökszentmiklós- Kisújszállás- Karcag) kiépülésével a Szolnoki térség dinamikus fejlődés továbbgyűrűzik a Nagykunság irányába. Az M4 menti nagykunsági városok szolgáltató - élemiszergazdasági foglalkoztató - logisztikai szervező szerepe megerősödik. A Nagykunság (és a szomszédos megyék) egykori mezővárosai közül a kisvárosok építészeti örökségének és mezővárosi kultúrájának megőrzése és hasznosítása a népességcsökkenés és funkcióvesztés okán veszélyeztetetté válik, és mint ilyen, az örökségvédelem egyik stratégiai tématerületévé lesz. 13/141

14 A térség gyógyfürdőinek (Berekfürdő, Kisújszállás, Tiszafüred, Karcag, Túrkeve, Mezőtúr) magas színvonalú rekreációs és egészségügyi (rehabilitációs) szolgáltatásai iránt megnő a kereslet, egyre szélesedő társadalmi igény mutatkozik az egészségmegőrzésben jelentős szerepet betöltő gyógyfürdők használatára. A Tisza-mentén az árvízbiztonság teljes kiépítésével összehangoltan megvalósul a megyei Tisza-szakaszon a folyó menti térség ökosztrádává, és arra szerveződő komplex tájgazdálkodási klaszterré fejlesztése, mellyel a Közép-Tisza térsége a tájgazdálkodás és az ökoturizmus nemzetközi mintaterületévé válik. Szolnok Tisza fővárosa szerepéhez kapcsolódva Nagykörű és Tiszaföldvár térségük tájgazdálkodási szervező és oktatóközpontjává válnak. A Tisza-tó térsége az ország keleti felének meghatározó rekreációs zónájává válik Poroszló, Kisköre, Abádszalók és Tiszafüred centrumokkal és a kialakuló termálgyűrűvel, Eger-Bükk térségével, valamint a világörökség Hortobággyal közös, nemzetközi jelentőségű turisztikai desztinációs térség jön létre. Az M44 gyorsforgalmi út kiépülésével megerősödik Kunszentmárton térségi foglalkoztatólogisztikai szerepe a négy megyeszékhely Kecskemét, Szolnok, Szeged, Békéscsaba - közötti vákuumtérségben. Kunszentmárton térségszervező- logisztikai szerepét erősíti továbbá Tiszazug bekapcsolódása a szentesi kertészeti klaszterbe. A Tiszazug és Mezőtúr térsége aktív együttműködő partner a Dél-Alföld kapcsolódó térségével Tiszakécske, Csongrád, Szentes, Szarvas, Gyomaendrőd kialakított Körösmenti együttműködésben, amely meghatározó agrár- és vidékfejlesztési térség és rekreációsturisztikai zóna, Cserkeszőlőhöz, mint nagytérségi gyógy- és termálturisztikai központhoz kapcsolódva. Mezőtúr, Szarvas és Szentes szoros együttműködésben az agrár- és vidékfejlesztés fontos oktatási, kutatási bázisává fejlődnek. A Jászság, valamint Hatvan, Gyöngyös, Heves és Nagykáta városok térségi együttműködése gazdasági, intézményi turisztikai desztinációs tekintetben is elmélyül. A Jászságban a Jászfényszaru- Jászárokszállás- Jászberény ipari háromszög sokszöggé bővül Jászapáti és Jászkisér intenzív bekapcsolódásával. A Jászság mezőgazdasági és halgazdálkodási központjai Jászapáti és Jászkisér. A térségi munkamegosztás keretében megerősödnek a térség városias jelegét erősítő oktatási, kulturális, turisztikai, rekreációs, egészségügyi szolgáltató szerepek, differenciálódnak a lakóterületek. A Zagyva, Tarna folyók és a Jászsági-főcsatorna vízrendszere a kiépülő árapasztó tározóval a jászsági mezőgazdasági táj diverzifikálásának, a térség ökológiai hálózatának és rekreációs kínálatának szervező gerincévé válik. A megye belső perifériái Kunhegyes térsége, Tiszazug, Alsó-Jászság, Szolnok-térségnek a várostól távolabb fekvő Tisza menti települései célirányos komplex felzárkóztató-integráló programok célterületei. Ennek részeként a térségi szervező szerepű városokkal Jászberény, Jászapáti, Szolnok, Kunszentmárton, Mezőtúr, Törökszentmiklós, Karcag, Kunhegyes, Tiszafüred és a gazdasági jellegű központokkal Jászárokszállás, Jászfényszaru, Martfű, Kisújszállás erőteljesebb napi kapcsolatot építenek ki. Ezt egyrészt megújult alsóbbrendű úthálózat másrészt az újjászervezett, differenciált közösségi közlekedés és a bővülő infokommunikációs rendszerek biztosítják. Az agrárgazdaság a megye minden településén az agro-ökológiai adottságokhoz, a racionális földhasználathoz igazodva vesz részt a helyi ellátásban és az energianövények termesztésén keresztül a helyi energetikai szükségletek kielégítésében. 14/141

15 3.4.1.T1 területi cél Szolnok nagyváros-térség pozíciójának megerősítése a Bécs- Budapest- Belgrád fejlődési tengely és a Tisza-völgy térrendszereiben T1 területi cél lokalizációja 5.ábra Szolnok nagyváros- térsége (Szolnok mellett Törökszentmiklós, Martfű, valamint a megyeszékhely vonzáskörzetének megyén belüli és megyehatáron túli települései, funkcionális várostérség) regionális pozíciója alapján a Tisza súlyponti fekvésű pólusa, miközben Szolnokot az OFTK a Budapest metropolisz- térség fontos csapágyvárosaként kezeli. A Szolnok funkcionális várostérség (FVT) stratégiai célja e kettős szerep összehangolt kibontakozásához szükséges szerkezetalakítási, infrastrukturális, intézményi és társadalmi feltételek kialakítása, miközben harmadik pillérként alapvető cél a várostérségen belüli funkcionális együttműködés és munkamegosztás megerősítése. Az OFTK szerinti csapágyváros jövőkép fő vonalaiban megfelel Szolnoknak és térségének, azonban ettől a szereptől még messze van, többek között a kielégítő kapcsolatok hiánya miatt. A szolnoki pólus térségi és gazdasági helyzetének fenntartásához, megerősítéséhez és dinamizálásához feltétlenül szükséges a budapesti régióhoz (az M4 kiépülése), illetve a M5 folyosóra szerveződő dinamikusan fejlődő tengelyhez való gyorsforgalmi közúti csatlakozás az M8-as Kecskemét- Szolnok közötti tervezett nyomvonalának kiépülése révén. Prioritások 1. Szolnok nagyváros- térség csapágyvárosi szerepét erősítő szerkezet- alakító beavatkozások (Főbb beavatkozások: M8, M4, VO - Szolnok- Szajol vasúti logisztikai központ kialakításának közlekedési és területhasználati feltételei, szolnoki Tisza- híd, térség 15/141

16 kisrepülőgépes elérhetőségét biztosító terminál, fejlesztések hatását megyei szinten szétterítő főúti kapcsolatok, ezekhez kapcsolódó FVT szintű településüzemeltetési,- ingatlangazdálkodási és tájgondnoksági szervezetek) 2. Összehangolt térségi gazdaságfejlesztés (Főbb beavatkozások: Szolnok- Törökszentmiklós- Martfű és vonzáskörzetük iparszerkezetének közös fejlesztése telephelyfejlesztés, energiaellátás, inkubáció, helyi klaszterek, ismert márkák megerősítése, beszállítói hálózat erősítése, összehangolt szakképzés, térségi turisztikai programok megvalósítása) 3. Közép- Alföldi gazdasági együttműködés elindítása, új ipari agglomeráció kialakítása (Főbb beavatkozások: Szolnok és Kecskemét központokkal gép- és járműipari agglomeráció létrehozása klaszter alapításán keresztül, arculathoz illeszkedő KKV- ék támogatása, beszállítói program, K+F+I tevékenység támogatása, összehangolt közép- és felsőfokú szakképzés, a Szolnoki Főiskola és a Kecskeméti Főiskola stratégiai együttműködése, élelmiszeripari fejlesztések összehangolása, egyeztetett térségi marketing, koordinált turisztikai fejlesztések) 4. Az adaptív vízgazdálkodás Kelet- magyarországi kutatási- fejlesztési és kísérletiinnovációs központjának létrehozása (Főbb beavatkozások: K+F bázis létrehozása a KÖTIVIZIG- hez kapcsolódva és a BME- vel kooperációban; kihelyezett vízmérnök- képzés a Pallasz Athéné Egyetemen, szakgimnázium és felnőttképzés; e szerephez kapcsolódó innovatív KKV- k és K+F tevékenységek támogatása, a tájgondnokságok létrehozásának szellemi bázisa, integrált tájgazdálkodási kísérletiinnovációs központ Nagykörűben; nemzetközi kapcsolatépítés hasonló profilú városokkal, tematikus konferenciák, rendezvények, evezősport) 5. Életminőség integrált fejlesztése a Szolnoki funkcionális várostérség területén (Főbb beavatkozások: városok elérhetőségének javítása: alsórendű úthálózat, közösségi közlekedés, városrehabilitáció folytatása, rekreációs kínálat és ökológiai szolgáltatások fejlesztése a holtág- rehabilitációhoz kapcsolódóan, elővárosi és városi közösségi közlekedés és kerékpáros infrastruktúra fejlesztése, vasút- és buszállomás térségek funkcióbővítő fejlesztése, Eurovelo, kulturális kínálatok, az elvándorló képzett, gazdaságilag aktív lakosság helybentartását célzó beavatkozások) 16/141

17 3.4.2.T2 területi cél Az ipari agglomeráció városiasságának erősítése és a gazdaság diverzifikációja a Jászságban T2 területi cél lokalizációja 6.ábra A Jászság északi része a megye legdinamikusabb ipari térsége, itt termelődik meg a megyei GDP jelentős része, és foglalkoztatási szempontból is kiemelkedő jelentőségű. A statisztikai mutatók azonban az itt megtermelődő GDP, illetve a térség népességmegtartó képessége, a térségben élők jövedelemnövekedési szintje és a vállalkozási aktivitása közötti növekvő szakadékot jelzik. A Jászság és a megye elemi érdeke, hogy ezt az egyensúlytalanságot kiigazítsa, mivel ez hosszabb távon a nemzetközi tőke döntéseire is visszahatnak. Ezt szolgálja a városiasság erősítésének és a gazdaság diverzifikálásának egymással szorosan összefüggő célrendszere. A városiasság erősítése a Jászság és a kapcsolódó Heves megyei térség szintjén értelmezendő. Egy infrastruktúrával és rendszerbe szervezett közösségi- kerékpáros- carpool alapú közlekedési rendszerekkel jól összefűzött, a budapesti agglomerációval erős kapcsolatban lévő csapágy-várostérség fejlesztése a cél. Az egyre vonzóbbá váló kisváros-központok egymást kiegészítő változatos szolgáltatásokkal, jó elérhetőségükkel és a társadalmi sokféleséghez igazodó lakókörnyezeti és telephely-kínálataikkal stabil, jelentős önfenntartó képességgel rendelkező térséggé fejlődnek. Ebben a városhálózatban a vidéki településeknek alapvetően a város-vidék kapcsolat keretében a városok számára nyújtandó vidékszolgáltatásokat (pl. helyi piacok, közétkeztetés ellátása, rekreáció, megújuló energia, természeti területek), továbbá a magas szintű helyi ellátást biztosító szolgáltatásokat és a helyi mezőgazdasági termékekhez kapcsolódó kisléptékű feldolgozó kapacitásokat szükséges erősíteni (mezőgazdaság és kapcsolódó feldolgozás, rekreáció, ökológiai szolgáltatások, tájfenntartás, lakossági szolgáltatások). 17/141

18 A gazdaság diverzifikálása egyrészt ágazati, másrészt vállalkozási struktúra tekintetében értendő. Ágazati tekintetben kiemelt jelentősége van a szolgáltató szektor bővítésének, ami az életminőséget, a fenntarthatóságot és a foglalkoztatást egyidejűleg képes javítani. Ez egy építkező folyamat, ami nem siettethető, hiszen a szolgáltatásnak fizetőképes keresletre van szüksége, a fizetőképes keresletet viszont többek között a szolgáltatások bővülése révén is keletkező többletjövedelem képes generálni. Kiemelten támogatandók azok kisléptékű, innovatív szolgáltatások, amelyek piaci résekre szerveződnek, kevés befektetést igényelnek, viszont munkahelyeket hoznak létre. Stratégiai szempontból különösen értékesek a nagy foglalkoztatók, illetve azok jelentősebb jövedelmű foglalkoztatottjai számára vonzó szolgáltatások. Másik kiemelten támogatandó szegmens a térség arculatához illeszkedő elsődlegesen termelő profilú, illetve a termelést és szolgáltatást kombináló mikro- és kisvállalkozások. A vállalkozások képesek a megyehatáron túlnyúló elektro-infokom regionális gazdasági arculatot erősíteni. A markáns regionális arculat a multinacionális tőke számára fontos tényező, ezzel lehet megágyazni annak, hogy kedvezőbb gazdasági körülmények esetén további tőkebeáramlás történjen ezekbe az ágazatokban, míg stagnálás esetén se akarjon a tőke innen menekülni. E mikro- kis- és középvállalkozások hálózatba szerveződve és a multinacionális tőkével együttműködést keresve segíthetik elő az innovációs kapacitás és a megfelelő képzési kapacitás kiépülését e téren is egy tartós építkezési folyamatot generálva. PRIORITÁSOK 1. Budapesti agglomerációhoz, Szolnok nagyváros-térséghez és Jászság-Heves iparilogisztikai agglomerációhoz való kapcsolódás közlekedési feltételeinek javítása (Főbb beavatkozások: 32-es gyorsforgalmi minőségű kapcsolat, 31-es főút kapacitásfejlesztése, M8, Jászberény- Jászárokszállás- Gyöngyös főút, közösségi közlekedés) 2. Elektro-info-kom ágazat térségi beágyazódásának megerősítése (Főbb beavatkozások: térség iparának összehangolt fejlesztése: telephely-fejlesztés, inkubáció, helyi klaszterek, ismert márkák megerősítése, beszállítói hálózat erősítése, kapcsolódó műszaki képzés, arculatba illeszkedő KKV-k kiemelt támogatása, kapcsolódó és háttérszolgáltatások, e- hulladék újrahasznosítás kiemelt támogatása, helyi igényekhez igazodó közép- és felsőfokú szakképzés kialakítása a megyehatárokon átnyúló együttműködés keretében) 3. Jászberény FVT funkcióbővítő-, életminőségjavító-, telephelyvonzó képességének összehangolt fejlesztése (Főbb beavatkozások: városközpontok integrált fejlesztése, szociális településrehabilitáció, intézményfejlesztés, Jászapátiban térségi gyógy- és wellness funkció erősítése, városi szolgáltatásokat nyújtó KKV-k ösztönzése, településközi közlekedési kapcsolatok, települések elérhetősége, agglomeráció tájképi gazdagítása, tájgondnokság, örökségvédelem, közterületek összehangolt üzemeltetése, Jászberény és Jászapáti összehangolt térségi sport, rekreációs, egészségfejlesztő, életminőség-javító szolgáltató szerepének funkcióbővítő megerősítése) 4. Zagyva menti integrált víz- és környezetgazdálkodási térség kialakítása, rekreációs és ökológiai szolgáltatások fejlesztése (Főbb beavatkozások: Zagyva-Tarna vízgyűjtő fejlesztése, Jászjákóhalma-Jászberény- Jászfelsőszentgyörgy rekreációs zóna, városi sportpark/állatkert, termálstrand, kerékpárút, ökopark- tanösvény, kulturális örökség, belterületi Zagyva-part szerkezetalakító-jóléti fejlesztése, fásítás, kerékpárutak funkcionális gazdagítása, művészeti iskolák land-art projekt-workshopok, fesztiválok, tájvédelmi körzet létrehozása) 18/141

19 3.4.3.T3 területi cél Városhálózati szerepek és város-vidék kapcsolat megújítása a tiszántúli mezővárosi térségben T3 területi cél lokalizációja 7.ábra A Tiszántúli mezőváros-térség újraszerveződésének, új egyensúlyi helyzet kialakulásának meghatározó elemei a nagytérségi kapcsolatok hiányzó elemeinek kiépítése (M4 továbbépülése, 100-as számú vasúti fővonal teljes rekonstrukciója). Fontos továbbá a Szolnok- Törökszentmiklós- Martfű nagyvárostérség elérhetőségének markáns javítása (főúthálózat fejlesztése), a mezővárosi hálózat megyehatáron átnyúló diverzifikációjának, kooperációjának és a városok egymás közötti elérhetőségének összehangolt erősítése. Erre a megerősödött alapra épülhet rá a város-vidék integráció újraszerveződése. A térség sajátosságaiból következően a falvakban élők számára a több központ felé kapcsolódás lehetősége stratégiai jelentőségű. Az M4-es menti településeken a térségi feldolgozóipar és az agrár-élelmiszeripari, zöldipari feldolgozás és logisztika nagyobb fokú koncentrációjának kialakulására van lehetőség. Fontos kitörési pont a térség zöld-gazdasági térséggé fejlesztése. Karcag-Kunmadaras térségében a hulladék-újrahasznosításra és megújuló energiára épülő zöldipar (tiszafüredi és karcagi lerakókra alapozva). A Karcagon elindult ökopark fejlesztés folytatása mellett a kunmadarasi repülőtér teljes tájrekonstrukciója és diverzifikált hasznosítása (mezőgazdaság, halgazdaság, megújuló energia, extrémsport park, stb.) egyúttal jelentős foglalkoztatási lehetőség. Karcagon a mezőgazdasági K+F, a felsőfokú oktatás-képzés, a térségi szerepű 19/141

20 intézményi-szolgáltató funkciók kiemelt fejlesztése, a belváros funkciógazdagságának, iskolavárosi szerepének megerősítése a cél. A térség jövőbeni fejlődésében fontos szerep juthat a Tiszafüredi kistérségben kialakítandó szabad vállalkozási zónának. A meglévő nagyszámú bezárt telephely hasznosítását térségileg összehangoltan szükséges előkészíteni. Kiemelten támogatandók azok a letelepülő vállalkozások, melyek profilját alapvetően a térség karakteréhez illeszkedő termékekszolgáltatások határozzák meg, illetve a turizmus szempontjából meghatározó tájképi értékek megőrzését-fejlesztését fontos prioritásként kezelik. A páratlan mezővárosi építészeti-városépítészeti örökség megőrzése és hasznosítása egy zsugorodó városhálózat esetén össztársadalmi összefogást igényel. A következő fejlesztési ciklus feladatai a komplex felmérés, a megőrzés-hasznosítás- kezelés-bemutatás átfogó programjának kidolgozása, a szakma és a média figyelmének felkeltése, legveszélyeztetettebb emlékek megóvása, turisztikai lehetőségek kihasználása (hivatásturizmus, Hortobágy világörökségi turisztikai desztinációhoz való kapcsolódás). A térség turisztikájának alapvető szervezőelemévé fejlesztendő a Tisza vízrendszere (lásd T5. cél), melynek zászlóshajója a Tisza-tó, fő tengelye a Tisza, de hozzá tartozik a Hármas-Körös és a Hortobágy-Berettyó. A megye legnagyobb vonzerejű gyógyfürdője Berekfürdő gyógyászati-wellness vonzerejének alapvetően minőségi irányba történő továbbfejlesztése, a község üdülőfalu arculatának funkcióbővítő korszerűsítése az egész Nagykunság és a megye számára stratégiai jelentőségű. Ehhez kapcsolódhat Kisújszállás és Karcag fürdője is. A Tisza-tó vonzerejének növekedése érdekében fontos Tiszafüred fürdőjének a minőségi családi üdülés irányába történő megerősítése. A térség többi termálfürdőjének elsődleges funkciója a térségi életminőség összehangolt javítása (rekreáció, oktatás, terápia), részleges funkcióváltás lehetőségét is nyitva hagyva (haltenyésztés, megújuló energia, idősek otthona). A mezőváros-térségi megújulás fontos eleme a 2-5 településenként megszervezendő közös intézményszervezés, településüzemeltetés és tájgondnokság. A tájfenntartás, a tájstabilitás növelés, a tájképi gazdagítás a képzetlen társadalmi csoportok foglalkoztatásában, környezettudatos munkakultúra kialakításában is fontos szerephez juthat. A kihasználatlan intézményi kapacitások helyett új szolgáltatások kialakításának lehet teret adni az örökség megőrzési program keretében. A Tisza menti kisebb településekkel kapcsolatban lásd még a T.5. területi célt. PRIORITÁSOK 1. A Tiszántúl nagytérségi integrációja és az M4-es menti gazdaság összehangolt fejlesztése (Főbb beavatkozások: hiányzó gyorsforgalmi, városközi főúthálózati elemek és Kisköre- Pusztataskony híd, kompátkelő fejlesztése, 100-as vasút felújításának befejezése, M4 menti települések meglévő telephelyeinek fejlesztése, barnamezős területek rekultivációja, újrahasznosítása, iparvasúti elérhetőség, közös térségmarketing, sajátos arculatok kibontakoztatása, üzleti szolgáltatások erősítése, szállítási és közlekedési elérhetőségük javítása, szabad vállalkozási zóna lehetőségeinek hasznosítása, egységes telephely kínálat) 2. Térség zöldgazdasági arculatának megerősítése (Főbb beavatkozások: Karcagi ökopark továbbfejlesztése, Kunmadarasi repülőtér komplex környezeti és tájrehabilitációja és újrahasznosítása szociális foglalkoztatási programmal integráltan, zártrendszerű 0- hulladékkibocsátású agrár-terméklánc KKV-k ösztönzése, tájspecifikus agrárium és élelmiszergazdaság, erdősítési-tájfásítási foglalkoztatási programok, zöldipari 20/141

21 mikrovállalkozások és KKV-k, oktatás- képzés, vásárok-konferenciák, kiürült városi intézmények zöldipari inkubátorházzá, továbbképző központtá fejlesztése, infrastruktúrával ellátott, részben betelepült gazdasági területek elérhetőségének, telephelyvonzó képességének megerősítése, arculatépítése, önfenntartó tanyák, alulhasznosított gazdasági területek extenzívebb hasznosítása) 3. Térségi szinten összehangolt településfejlesztés, a városhálózat differenciált, munkamegosztásra épülő újraszervezése (Főbb beavatkozások: Karcag térszervező szerepének komplex megerősítése: felső és középfokú oktatási kulturális központ szerep, város elérhetőségének javítása; kisváros központok funkciógazdagságának, karakterének megőrzése, erősítése; települések vonzerő növelő, életminőség javító, népességmegtartó fejlesztése; térségi intézményhálózat újrastrukturálása, megváltozott társadalmi viszonyoknak megfelelő funkcióváltása, alulhasznosított városi területek zöldfelületi hasznosítása, kiüresedő kertvárosi településrészek falusias jellegének erősítése, együttműködésre alapozott tájgondnokság, településüzemeltetés, ingatlanpiac és területgazdálkodás megszervezése) 4. Tiszántúli kisvárosok veszélyeztetett mezővárosi kulturális öröksége megőrzésének és működtetésének megalapozása és turisztikai potenciáljának kibontakoztatása (Főbb beavatkozások: médiakampány; komplex felmérés, kezelés program kidolgozása, tervpályázatok, Hortobágyi világörökségi területtel összehangolt turisztikai desztinációs térség megszervezése, építőipari kisvállalkozói háttér kialakítása) 5. Tisza-tó integrált turisztikai fejlesztése a Bükk-Eger és a Hortobágy kapcsolódó területeivel összehangoltan (Főbb beavatkozások: Tiszafüred-Poroszló és Abádszalók- Kisköre településpárok térségközpont szerepeinek összehangolt fejlesztése, a háttértelepülések egészségturizmusának fejlesztése, nagytérségi kerékpárút-hálózat; közös turisztikai desztináció-térség, hétvégi házas üdülőterületek funkcióbővítő-szerkezetalakító megújításának elindítása, ökoturisztikai programok, Téli Tisza-tó Stratégia megvalósítása, vezetett kerékpáros/evezős/buszos gyermek, idős szociális üdültetési barter : Heves-JNSZ megyék intenzív együttműködése) T4 területi cél Tiszazug és Körös mente pozíciójának és önfenntartó képességének javítása T4 területi cél lokalizációja 8.ábra 21/141

22 A Körös menti térség keleti felét a Békés felé húzó nagyhatárú Mezőtúr és Túrkeve, valamint a belőlük kivált egykori tanyaközpontok településegyüttesei alkotják, míg a Tiszazug a Körös torkolat egykori ártere által uralt, kis- és aprófalvas térség. A Tiszazug déli részének közlekedés-földrajzi pozíciója erőteljesebben javult a 20. század folyamán, Kunszentmártonnál jött létre az a csomópont, ahol két-két alföldi megyeszékhelyet (Békéscsaba-Kecskemét, Szeged-Szolnok) összekötő közúti folyosók egymást keresztezik. A nagyforgalmú 44 út kapacitásbővítése (M44) Kecskemét és Békéscsaba között, valamint a 45. és 46. sz. főutak rekonstrukciója. halaszthatatlan. Mezőtúr számára ugyanakkor a IV. Helsinki folyosó, a 120-as vasút nyomvonala biztosít kárpát-medencei kapcsolódási lehetőséget. Megállapítható, hogy a Tiszaföldvár környezetében lévő kisfalvak vannak a legnehezebb helyzetben. A térség keleti és nyugati fele között természetes-tradicionális kapcsolatok nincsenek, a törésvonal a 130-as vasúti fővonal mentén rajzolódik ki. Programozás kérdése, hogy 45. sz. főút rekonstrukciója, vagy a párhuzamos, Szolnok Hódmezővásárhely vasút fejlesztése kap elsőbbséget. A Tiszazug inkább Kecskemét-Szarvas tengelyre szerveződik és kisebb mértékben Szentes és Csongrád felé vonzódik. Településhálózati adottságai tekintetében Mezőtúr térségének fejlesztési kihívásai a Nagykunság városaival és Békés megye határos városaival (Szarvas, Gyomaendrőd, Dévaványa) többé-kevésbé azonos súlyúak. Az együttműködés és munkamegosztás új rendszerének kialakítási igénye a T.3. területi célnál leírtakhoz hasonlóan itt is jelentkezik. A Mezőtúri kistérség Szolnokhoz való kapcsolódása szempontjából a 46.sz. főút felújítása jelentős. Ebben a térségben kifelé a Szarvassal való kapcsolat fejlesztése, befelé pedig a központ, Mezőtúr elérhetőségének biztosítása létfontosságú. A Békés megyei városokkal való együttműködés keresését erősíti a megyei összehasonlításban jelentősnek mondható tanyavilág. Az egykori tanyaközpontokat (Kétpó, Mesterszállás, Mezőhék) is érintő tanyaprogramnak itt tehát kiemelt jelentősége van. Mezőtúr közép- és felsőfokú iskolavárosi karakterének megerősítése, és vidékfejlesztési irányú profilírozása már középtávon megvalósítandó. Az M44 Kecskemét-Tiszazug viszonylatban a dinamikus makroregionális gazdasági fejlődési tengellyel való szorosabb együttműködés lehetőségét biztosítaná a térségnek. Ez nem csupán az ipari mikro- és kisvállalkozások számára jelent bővülési lehetőséget, de a térség igényesebb mezőgazdasági termékeit is könnyebb lesz eljuttatni a jobb fizetőképességű piacok felé. A közlekedési kapcsolatok fejlesztése nélkülözhetetlen, a környező fejlettebb térségek és pólusok irányába építendő munkaerőpiaci és gazdasági kapcsolatok érdekében. E folyamat kibontakoztatásának további eleme a Tiszazugban kialakított szabad vállalkozási zóna. Szarvas jó elérhetősége az intézményi szolgáltatások és foglalkoztatás szempontjából is meghatározó jelentőségű lehet a térség számára. A 44-es főúttól északra fekvő Tiszaföldvár környéki kistelepülések számára a Tisza menti öko-sztráda és a leszakadó térségek felzárkóztatását segítő fejlesztések összehangolt megvalósítása nyújt kitörési lehetőséget (lásd T.5. területi és S.3. specifikus célok). Ebben az összefüggésben Tiszaföldvár-Tiszakécske várospár komplex tájgazdálkodási együttműködésének megalapozása fontos lépés, Nagyrév, Tiszainoka, Cibakháza térsége, mint komplex tájgazdálkodás kísérleti mintaterülete (foglalkoztatás-fejlesztés) játszhat meghatározó szerepet. A Körös szerkezetalakító szerepe jelenleg csekély. Az átkelési pontok, és a hozzájuk vezető útkapcsolatok fejlesztése viszont kiemelt jelentőségű. A térség turizmusának fő pólusa Cserkeszőlő (gyógy- és turizmus) és Mezőtúr, illetve Szarvas (kultúrturizmus). E pólusok mellett a Körös menti szelíd turisztikai kínálat nőheti ki magát a Körös menti összefogás eredményeként. A korábbi egymásra fejlesztő verseny helyett, felépíthető a Dél-alföldi 22/141

23 megyék összehangolt, szinergikus turisztikai desztinációja. Az adottságok alapján a Tisza és a Hármas Körös térségében a vízi és a kerékpáros turisztika kiemelkedő bázisa építhető föl. PRIORITÁSOK 1. Nagytérségi kapcsolatokban rejlő gazdaságfejlesztési potenciál megerősítése (Főbb beavatkozások: Mezőtúri és Kunszentmártoni ipari parkok telephelyvonzó képességének megerősítése: közös marketing, Kunszentmártoni ipari park autóipari beszállítói arculat erősítése, Mezőtúr: iparvágány építése; Tiszazug és Körös mente nagytérségi integrációja: M44, Mezőtúr-Túrkeve kapcsolata az M4-es gyorsforgalmi úthoz, Tiszaföldvár-Mezőtúr közötti kelet-nyugati út térségi feltáró szerepének erősítése, kapacitásfejlesztése; Mezőtúr- Szarvas közötti Körös-híd, Csongrád-Csépa közötti Tisza-híd megépítése, azokhoz vezető utak felújítása, megerősítése, 146-os vasút korszerűsítése, elérhetőség javítása) 2. Körösmente-Tiszazug értékeiben rejlő jövedelemtermelő képesség növelése (Főbb beavatkozások: Cserkeszőlő község funkcióbővítő-szerkezetalakító, arculaterősítő fejlesztése, Mezőtúr komplex mezővárosi kultúra és gazdaság erősítése, kerékpárút a Tisza bal partján, Tisza és Hármas-Körös turisztikai hasznosítása, közös turisztikai desztináció létrehozása délalföldi megyékkel, Tiszazugi zenei fesztivál program-gazdagítása és térségi kiterjesztése, Tiszaföldvári Földrajzi Múzeum térségi tájközponttá fejlesztése és Tiszaföldvár térségi szociális tájgazdálkodási kísérleti program, gátőrházakhoz kapcsolódó evezős és kerékpáros turisztikai bázisok, tájgazdálkodási mintaterületek, Tiszakürt arborétum, folyóparti fürdőhelyek) 3. Mezőtúr Szarvas és Szentes oktatási-szakképzési funkciói és iskolaváros-szerepük összehangolt fejlesztése (Főbb beavatkozások: városok felső és középfokú oktatásiszakképzési kínálatának összehangolása, korszerűsítése, Mezőtúr: kulturális-sport-szabadidős kínálatok, kollégiumok szolgáltatási színvonalának fejlesztése, vonzó iskolaváros karakterek erősítése, elérhetőségük javítása, eszközváltó csomópontok funkcióbővítő-arculaterősítő fejlesztése, közös programok, rendezvények, nyári gyakorlatok) 4. Mezőtúr térszervező szerepének komplex megerősítése (Főbb beavatkozások: három megyére kiterjedő szilikátipari összefogás felépítése, Mezőtúr mezőgazdasági piacközpont és szervező szerepének erősítése, vidékfejlesztési közép- és felsőfokú oktatási bázis, tudásközpont létrehozása) 5. Kunszentmárton, Tiszaföldvár és Mezőtúr funkcionális térségek összehangolt településüzemeltetés és tájgondnoksági szervezetének felépítése (Főbb beavatkozások: foglalkoztatási és szolgáltatási központok, tájrendezés- és fenntartás, településrendezés, területgazdálkodás, IKT vezérelt térségüzemeltetési, nyilvántartási rendszerek kialakítása, működési költségmegtakarító beruházások, energetikai felújítások, települési közterületek, egykori tanyaközpont falvakra is kiterjedő tanyafejlesztési programok, épített örökség jókarban tartása, hasznosítása) 23/141

24 3.4.5.T5 területi cél Tisza menti ökosztráda alrendszereinek kiépítése T5 területi cél lokalizációja 9.ábra A Tisza mente az ország egyik társadalmi, gazdasági, környezeti válságok halmozódásával sújtott térsége, általános periféria helyzetét csak a két nagyváros, Szeged és Szolnok kiterjedt nagyvárosi vonzáskörzete töri meg. Az elmúlt évek vízügyi és egyéb ágazati beruházásaira, az árvízi védekezésekre, a belvízmentesítésekre sok százmilliárd forint fordítódott úgy, hogy eközben a térségben élők társadalmi, gazdasági helyzete nem javult. Tiszabő több éve az ország legszegényebb települése, de sok más megyei településnek sem sokkal jobb a helyzete. A Tisza menti megyék alkotta Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulás folyamán kidolgoztatott egy koncepciót (készítette: Város-Teampannon Kft). A koncepció nagymértékben épített a térségben már meglévő kezdeményezésekre és kutatásokra és az Európai Víz Keretirányelven alapuló Tisza Részvízgyűjtő-gazdálkodási Tervre (különös tekintettel a Tisza Részvízgyűjtő Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv (VGT) hidromorfológiai viszonyokkal kapcsolatos megállapításaira és a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésével kapcsolatos irányelveire). Egy innovatív szemléletű integrált program kidolgozására tett javaslatot, mely a szerkezetalakítási, földhasználati, vízügyi, társadalmi és az ökológiai kihívásokat összehangoltan tudja kezelni. A koncepció az integrált vízgazdálkodáson alapuló komplex tájgazdálkodás helyi kísérleteit és a térségenként eltérőváltozó város-vidék viszonyrendszert egy átfogó természeti-infrastrukturális- gazdaságitársadalmi rendszerbe ágyazza. Figyelembe veszi ugyanakkor a kétszáz éve zajló tájalakító vízügyi beruházások következtében kialakult mai térszerkezeti adottságokat. Fő elemei: Az ökosztráda, amely a folyómedret, a hullámteret, a védműveket és a mentett oldali ún. újholocén medret (meanderövet) foglalja magában, mely a mentett oldali komplex ártéri 24/141

25 tájgazdálkodási kezdeményezések elsődleges célterülete, természetes víztározási lehetőségek és az érzékeny természeti területek mozaikos zónája, mint ilyen térszerkezeti és sajátos gazdálkodási egység, amelyben az adottság-gazdálkodás újraépíthető. A városhálózat, mely biztosítja a Tisza-térség Kárpát-medencei városhálózati beágyazódását, koncentrált piacokat, térszervező és egyúttal urbánus szolgáltatásokat (alföldi nagyvárosi agglomerációk), valamint magában foglalja azokat a Tisza menti kisváros-párokat, melyek hídfő-pozíciójukat és az összefogás erejét kihasználva a helyi fejlesztések motorjaivá válhatnak. A településhálózat kiemelt szerepű alrendszerét képezik továbbá a városokhoz szervesen kapcsolódó Tisza menti kistelepülések, amelyek kölcsönös egymásra utaltságban állnak. Ezért a sokrétű térségfejlesztési szinergiák és az egymást kölcsönös kiszolgálására épülő összefonódások kialakításának záloga a Tisza menti falvak eltartó képességének a táji adottságokból építkező helyi gazdaságfejlesztésen keresztül való fejlesztése is. A koncepció ilyen módon a klasszikus vidékfejlesztési és a területfejlesztési eszközöket kombináltan, szinergiában használhatja. A stratégiai cél az egész magyarországi Tiszaszakaszra kidolgozott, a 7 éves cikluson messze túlnyúló hatályú koncepció megvalósításának kibontakoztatása, melyet a szomszédos Csongrád megye területfejlesztési koncepciójának célrendszere is jelentős súllyal támogat. A Tisza menti fejlesztésekben kiemelt szerepet kap a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás hazai megújításának előmozdítása, amiben a Közép-Tisza-vidék, Szolnok Tisza fővárosa ambíciójára is építve, úttörő lehet. Az új utak keresésében az élet- és vagyonvédelmet központba helyező vízügyi gondolkodás és a komplex társadalmi-ökológiai rendszerszemléletre épülő különböző léptékű tájgazdálkodási innovációk fokozatos közeledése egymáshoz valódi áttöréshez vezethet a Tisza-térségben. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a kisléptékű innovatív kíséreteket a megye és a vízügy is megfelelő mértékben támogassa. A nagyléptékű beruházások során a korábban megvalósult beruházások utólagos (post-ante) társadalmi- gazdasági- környezeti értékelésére és tervezett projektekhez készülő SKV-k (stratégiai környezeti vizsgálat) döntéstámogató szerepének erősítésére, továbbá a részvételi tervezés szerepének látványos bővítésére építve fokozatos elmozdulás történik az integrált, adaptív vízgazdálkodási rendszerek irányába. Bár a Tisza-tó térsége az ökosztráda koncepció szerves része, mindazonáltal a térségi hagyományok és tervezéstechnikai megfontolások alapján a vonatkozó prioritásokat a T3. területi cél leírása tartalmazza. PRIORITÁSOK 1. Tisza menti integrált, adaptív térségi vízgazdálkodás megalapozása az EU vonatkozó irányelveinek megfelelően, összehangolt árvízvédelmi és tájgazdálkodási szervezeti háttér kialakítása (Főbb beavatkozások: árapasztó tározók és Szolnok-Csongrád közötti nagymeder fejlesztése VGT kapcsolódó célkitűzéseinek és elveinek egyidejű érvényesítésével, Tisza menti tájgazdálkodási klaszter létrehozása a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület tevékenységének kibővítésével, Tisza Részvízgyűjtő Gazdálkodási Tanács tevékenységi körének kibővítése, Tisza-völgyi Műhely reaktiválása) 2. Holtágak integrált tájgazdálkodási és turisztikai programba illesztett összehangolt rehabilitációja (Főbb beavatkozások: vízgazdálkodási-ökológiai-rekreációs célú integrált holtág-megújítás, vízutánpótlás, holtágak tájgazdálkodási célú hasznosítási feltételeinek megteremtése, vizsgálva egyes holtágak összekapcsolásának lehetőségét, holt-ág rezervátum) 3. Integrált vízgazdálkodásra épülő teljes halgazdálkodási vertikum felépítése (Főbb beavatkozások: az S.2. agrárvertikumra vonatkozó specifikus céllal összehangolt komplex agrár-élelmiszeripari program megvalósítása, melyből ez a prioritás elsősorban a komplex 25/141

26 tájgazdálkodásba is illeszkedő, turisztikai desztinációkhoz is kapcsolódó programelemeket támogatja) 4. Tájgazdálkodási mintaprojektek, a táji diverzitást és a turisztikai vonzerőt növelő fejlesztések megvalósítása a Tisza mentén (Főbb beavatkozások: Nagykörű, Tiszabő- Tiszaroff térség, Tiszaföldvári térség, Körösmente-Tiszazug tájgazdálkodási mintaprojektek; erdősítés, tájfásítás, mozaikosabb tájkép kialakítása az S.4.specifikus célhoz is kapcsolódva, EUROVELO, vízi és kerékpáros túra bázisok gátőr házakkal kombinált hálózatának integrált fejlesztése) 5. Szociális fókuszú integrált tájgazdálkodás ösztönzése a Tisza menti kistelepülésekben (Főbb beavatkozások: munkaintenzív, jelentős foglalkoztatási képességű gazdálkodási formák kialakítása, vízgazdálkodáshoz kapcsolódó élelmiszer- és nyersanyagtermelés, extenzív gyümölcstermesztés, ártéri gazdálkodás, legeltető állattartás, erdőgazdálkodás, megújuló energiaforrás-termelés, az önfenntartás irányába mutató ellátórendszerek kiépítése) SPECIFIKUS CÉL A lakosság képzettségi szintjének és egészségi állapotának javítása RÖVID LEÍRÁS A munkaerőpiacon jelentkező álláskeresők nagy száma (a területi munkaerő kereslet-kínálat eltolódása mellett) részben annak is a következménye, hogy az állást keresők szakképzettsége nem találkozik a felkínált állások képzettség igényével. Az iskolarendszerű szakképzés nem elég nyitott, nem váltott elég gyorsan és ez a képzésben a kereslet-kínálat egyensúlyának a megbillenéséhez vezetett. A megye jelentős elektronikai, gépipari és egyéb termelő vállalatai részéről megnőtt a gyakorlatban is konvertálható szaktudással rendelkező közép- és felsőfokú szaktudással rendelkező fiatalok iránti igény (lásd még T.1. és T.2. területi cél). Lényeges kibontakozási irány a megújult vízgazdálkodás, a különféle komplexebb tudást igénylő tájgazdálkodási rendszerek, a környezettudatos gazdálkodás munkaerő kereslete, kialakítandók az ezeket szolgáló integrált szemléletű képzések. A megye településein élő és felnövekvő generációk helyben tartásának kiemelten fontos záloga a munkaerőpiacon jól eladható képzettség megszerzésének lehetősége. Ennek érdekében kiemelkedően fontos megyei szintű támogatása és összehangolása a képzésben mutatkozó hiányosságok és anomáliák felszámolásának mind az ipar, mind a mezőgazdaság igényeinek megfelelően. (lásd még T.1., T.3. és T.4. területi célok). Szakterülettől függetlenül kiemelt feladat a lakosság felzárkóztatásának támogatása az információs társadalom elvárásaihoz, ami a munkaerő-piaci esélyeket még az egyébként képzetlenek esetében is nagymértékben javítja. A közvélekedéssel ellentétben, ebben nemcsak a számítógépes alapismeretek meghatározóak, hanem az idegennyelvi kompetencia fejlesztése is. A magyar és így a megyei lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen, és jelentős mértékben elmarad attól, amit a társadalmi-gazdasági fejlettségi szint lehetővé tenne. A problémát súlyosbítják az egészségi állapot társadalmi/területi egyenlőtlenségei. Ha a jelenlegi népegészségügyi helyzet nem javul, az egyre fokozódó terhet jelent mind egyéni, mind társadalmi szinten, rontva a gazdaság nemzetközi versenyképességét, a fenntartható fejlődés esélyét. A megye lakosságának születéskor várható élettartama, az uniós átlagtól jelentősen elmaradó országos szintnél is 26/141

27 alacsonyabb. Egyéni és nemzetgazdasági érdek, és ennek megfelelően fontos cél a nem egészségesen leélt életévek számának csökkentése egészségtudatos életmódra neveléssel és az egészségügyi ellátás színvonalának és elérhetőségének javításával, a prevenció hangsúlyos fejlesztésével. PRIORITÁSOK 1. Gazdasági struktúrájához, stratégiai ágazataihoz igazodó felső- és középfokú műszaki képzés bővítése a megyében, a szomszédos megyék képzőintézményeivel összehangoltan (Főbb beavatkozások: felsőfokú- és középfokú oktatás-képzés minőségi és tartalmi korszerűsítése elektrotechnika- és infokommunikáció, agrár- és élelmiszeripar, gép- és járműipar, zöldipar és megújuló energiaipar, integrált víz- és tájgazdálkodás, idegenforgalomvendéglátás, és logisztika szakterületek középpontba helyezésével; célirányos középszintű műszaki szakoktatás megerősítése,a oktatás feltételeinek javítása, képzések vonzerejének növelése, a képzőhelyek kapcsolatának erősítése a gazdálkodó szervezetekkel, szakmai gyakorlatok és végzett fiatalok gyakorlatszerzése) 2. Felnőttképzés, az egész életen át tartó tanulásban résztvevők számának növelése, a hozzáférés tartalmi és területi bővítése (Főbb beavatkozások: munkaerő saját képzettségi szintjének megfelelő munkaerő-piaci pozíciójának javítása tudásbővítéssel, korszerűsítéssel, készségfejlesztéssel; hálózattársadalomba való bekapcsolódás érdekében számítógép felhasználói készségek és idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése) 3. Oktatási központ szerepű városok fiatalok számára vonzó szolgáltatásainak bővítése (Főbb beavatkozások: Ösztöndíj- és letelepedési programok, városrehabilitáció és iskolavárosi vonzerő-fejlesztés összehangolása, tanulást, önképzést és a szabadidő eltöltését értelmesen, vonzó formában biztosító szolgáltatások bővítése, kollégiumi férőhelyek bővítése, minőségi fejlesztése, felszereltség korszerűsítése, igényes kollégiumi férőhelyek számának emelése, megnyitása a lakosság és a bejáró diákok számára, kollégiumi szolgáltatások többcélú hasznosítása) 4. Egészségben eltöltött életévek számának növelése (Főbb beavatkozások: egészségtudatos életmódra nevelés az oktatási rendszer minden szintjén; szűrés-megelőzés, betegellátás és a rehabilitáció feltételeinek javítása, hatékonyságának növelése, szociális üdültetési barterek kialakítása a szomszédos megyékkel, meglévő gyógyfürdő-kapacitások térségi egészségfejlesztő-megőrző funkciójának erősítése, társadalmi csoport- és élethelyzetspecifikus egészségfejlesztés, rehabilitáció- és egészségturizmus fejlesztése, korszerű menzarendszer bevezetése, szabadidős és sporttevékenységek fejlesztése az egészséges életvitel széleskörű elterjesztése érdekében) SPECIFIKUS CÉL Az agrárvertikum versenyképességének, tájfenntartó- és foglalkoztatási potenciáljának növelése RÖVID LEÍRÁS A megye adottságai az agrárium és a kapcsolódó feldolgozóipari tevékenységek számára kiemelkedően kedvezőek. A megye egésze az agrárágazathoz hagyományai okán is fokozottan kötődik, ennek ellenére részesedése az ország mezőgazdaságban megtermelt GDPjéből alacsony arányú, népességeltartó és jövedelemtermelő képessége a nagyobbrészt homogén szántóföldi művelésből következően is rendkívül gyenge. A mezőgazdaságból 27/141

28 hiányzik a befektetői tőke, csekély a hozzáadott érték, kevés a versenyképes termék. A jelentős, és a klímaváltozással összefüggően tovább fokozódó kockázati kitettség (árvíz, belvíz, aszály) a mezőgazdaság amúgy is alacsony termelékenységét egyre inkább veszélyezteti. A rendszerváltás különösen az állattenyésztést vetette vissza drámai mértékben, noha az ágazat, beleértve a halgazdálkodást is (különösen a Tisza szabályozása előtt), a térség nagy részének elsődleges jövedelemforrása volt. Az ágazat talpra állását az együttműködés hiánya nagymértékben késlelteti. Az összességében kedvezőtlen mutatók ellenére és a térségben lévő jelentős agrár- és feldolgozóipari kapacitás mellett is kiemelkedő vállalkozási hajlandóság figyelhető meg. Unikális ágazata a megyének a rizstermelés és a növekvő volumenű juhtenyésztés, amely ma jórészt élőállatként hagyja el az országot. Komoly fejlesztési lehetőségek vannak a halgazdaságban is. Az élelmiszeripar és a vetőmagtermelés relatíve kedvezőbb helyzete a multinacionális tőke jelenlétének is köszönhető. Építve a megye adottságaira és azokra a globális várakozásokra, miszerint az élelmiszer világpiaci ára belátható időn belül jelentősen növekedni fog, valamint az Európai Unió eltökéltségére, a klímaváltozásra való felkészülés vonatkozásában, továbbá a kormányzati elhatározásokra, melyek a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart stratégiai ágazatként kezelik, kedvezőek a feltételek arra, hogy a megye mezőgazdaságában trendforduló következzen be a ciklus végére. A mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak a jövőben sokkal jelentősebb szerepe lesz a megyében élők jövedelemtermelésében, foglalkoztatásában. A térség agrárgazdálkodási hagyományai, felhalmozott tudásanyaga például a legeltető állattartással összefüggésben kiváló kiindulási pontot jelent az európai szinten is versenyképes termelőágazat felé való továbblépésben. A korszerű, fenntartható és az élelmiszerbiztonság szempontjainak messzemenőkig megfelelni képes termékeket előállító térségi agrárgazdálkodás szakmai ismeretanyagának folyamatos kiegészítése, fejlesztése nemzeti-, valamint Uniós és hazai társfinanszírozású programok kidolgozásával és indításával a Darányi Ignác tervben megfogalmazottakkal összhangban biztosítható. Az energiaárak növekedése és a fenntarthatóság követelménye ugyanakkor az ágazatot is érinti, így a megyében rendelkezésre álló megújuló erőforrások hasznosítása jövedelemtermelés és költségmegtakarítás szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. PRIORITÁSOK 1. A megyei agrárvertikum versenyképességének és a megye gazdaságában betöltött szerepének növelése (Főbb beavatkozások: meglévő agrár- és élelmiszeripari vállalkozások versenypozíciójának javítása, teljes termékláncok kialakítása, több lábon álló agrárgazdaságok, hozzáadott érték növelése: minőség, feldolgozottság, termésbiztonság, térségi márkák,ökológiai gazdálkodás során előállított termékek részarányának növelése) 2. Élőmunka igényes, tájspecifikus agrárágazatok fejlesztése (Főbb beavatkozások: állattenyésztés komplex megújítása, meglévő állattenyésztő telepek versenyképességének növelése, ökológiai állattartás, integrált vízgazdálkodásra épülő haltenyésztés és teljes halgazdálkodási vertikum kialakítása, juhtenyésztés terméklánc fejlesztése, regionális beszállítói láncok kialakítása-erősítése; kertgazdálkodási vertikum komplex fejlesztése, geotermikus energián alapuló kertészeti formák támogatása, a megye határán átnyúló termelői érdekcsoportok és kertészeti kutatási-fejlesztési együttműködések kialakítása, agráriumhoz kapcsolódó feldolgozó tevékenységek, piacbővítő tevékenységek támogatása) 3. Integrált vízgazdálkodás a klímaváltozásra való felkészülés és a természeti erőforrások megújuló hasznosítására épülő jövőgazdaság jegyében (Főbb beavatkozások: öntözött területek részarányának növelése; a meglévő öntözőkapacitások rekonstrukciója és fokozottabb hasznosítása, Jászsági-főcsatorna integrált megvalósítása a Tisza Részvízgyűjtő 28/141

29 Vízgyűjtő Gazdálkodási Terve talajvízmegcsapolás-csökkentő célkitűzésével összhangban, halgazdálkodással való összekapcsolódás, rizstermesztés, akvapónia) 4. K+F + innováció, közép- és felsőfokú képzés (Főbb beavatkozások: az agrárium teljes vertikumában és a kapcsolódó feldolgozóipari ágazatokban, klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, tájspecifikus termékek, fajok, biotermelés, együttműködési lehetőségek, üzleti menedzsment és marketing háttér biztosítása, a fenntartható agrárgazdálkodáshoz szükséges ismeretanyag átadásáért is felelős tájközpontok, képzőhelyek hálózatának kialakítása) 5. Agrár-környezetvédelmi tevékenységek és a társadalmi fenntarthatóság ösztönzése (Főbb beavatkozások: Magas Természeti Értékű Területek és Natura 2000 területek kezelésével kapcsolatos ismeretek átadása, jelentős élőmunka- igényű növénytermesztési tevékenység, extenzív tájhasználati formák, tájfásítás, erdősítés, integrált tájgazdálkodás, általános iskolai tudatformálás, helyi gazdaság-helyi termékek-helyi piacok: az agrárium és a kapcsolódó vertikum helyi foglalkoztatási és jövedelemtermelő képességének maximalizálása ) 4. Jász- Nagykun- Szolnok megye munkaerő-piaci folyamatai 4.1.Demográfiai helyzet (KSH) Jász-Nagykun-Szolnok megye területe km 2, lakónépessége évek óta csökkenő tendenciát mutatva január 1-jén fő volt. Népsűrűsége 67 fő/km 2, ezzel az ország ritkábban lakott megyéi közé tartozik. 22 város és 56 község alkotja. Lakónépesség éves fő részarány 14,9% 14,8% 14,7% 14,6% 14,6% 14,6% éves fő részarány 67,4% 67,6% 67,5% 67,2% 66,8% 66,4 64 év feletti fő részarány 17,7% 17,5% 17,8% 18,2% 18,5% 19,0% Összesen fő ábra A korösszetételben lassan csökkenő arányt képvisel a 0-14 éves korosztály, ugyanakkor nő a 64 évnél idősebbek részaránya, azaz a megye népessége (igazodva az országos trendekhez) öregedő tendenciát mutat. A népesség 48,1%-a férfi, 51,9%-a nő, ez az országos arányhoz hasonló összetétel. 29/141

30 Köznevelésben tanulók száma ( ) 11.ábra A népesség csökkenése tükröződik a köznevelésben tanulók számán is. A tanulók száma az elmúlt öt évben összesen mintegy 8,4 ezer fővel csökkent, főről (2011. év) főre (2015. év, forrás: KSH, Emberi Erőforrások Minisztériuma). Leginkább a szakiskolai, speciális szakiskolai, valamint a szakközépiskolai tanulók száma mutat csökkenő tendenciát az öt év alatt. A gimnazisták számának mérséklődése 2014-ig folyamatos és egyenletes volt, 2015-ben azonban ez a csökkenés megállt. Szintén egyenletes az általános iskolában tanulók számának csökkenése, minden évben fővel kevesebben voltak, mint korábban. A felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő nappali tagozaton tanulók száma (a hallgatók állandó lakóhelye szerint) 2011 és 2015 között fővel csökkent (7 234-ről re), évente mintegy fővel. A évi népszámlálás adatai alapján (forrás: KSH évi népszámlálás, Területi adatok) a megelőző, 2001-es népszámláláshoz képest a népesség iskolai végzettsége emelkedett. A 15 éves és idősebb népességen belül a legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégzők aránya 93%-ot tett ki. A legmagasabb iskolai végzettségként érettségi nélkül szakmai oklevéllel rendelkezők aránya számottevően bővült (férfiaknál 32%, nőknél 16%), ahogy a legalább érettségizettek aránya is. Egyetemet, főiskolát a lakosság egyre nagyobb része végez, a férfiak 11, a nők 13%-ának volt diplomája a évi népszámlálás idején. A végzettséget korcsoportonként vizsgálva a népszámlálás adataiból megállapítható, hogy a tíz éves és idősebb népesség évihez hasonló része, 0,7 százaléka nem végezte el az általános iskola első osztályát sem. A 15 éves és idősebb korúaknál a legalább általános iskola 8. évfolyamát végzettek aránya említésre méltóan emelkedett. Az érettségizettek száma a megyében a évi összeíráskor meghaladta a 125 ezer főt. A 18 éves és idősebb 30/141

31 lakosság 40 százalékának volt legalább érettségije. A évesek csaknem hattizede érettségizett, a éveseknél 40 50%-os arányok a jellemzőek, ami a kor előrehaladtával fokozatosan csökken, és a 75 év felettieknél mindössze 14 15%. Az egyetemet, főiskolát végzett megyei lakosok száma 2011-ben meghaladta a 37 ezret. A 25 évesek és idősebbek 13 százalékának volt felsőfokú iskolai végzettsége, tíz evvel korábban ez az arány még 8,9 százalék volt. Legmagasabb a hányaduk a évesek körében, közöttük minden ötödik diplomás, míg a 75 éven felülieknél a legkisebb, akiknek mindössze 5%-a szerzett egyetemi, főiskolai oklevelet. A Szolnoki járás lakosainak iskolázottsága a legmagasabb, amitől alig marad el a Jászberényi es a Karcagi járásé. A megye többi járásában az előbbieknél lényegesen alacsonyabb az érettségizettek és a diplomások aránya. A Karcagi, a Kunhegyesi es a Tiszafüredi járásban az általános iskola első osztályát sem elvégzők hányada nagyobb a 10 éves és annál idősebb népesség egy százalékát meghaladó, mint a megye többi járásában. A befejezett iskolai végzettség szerinti arányok minden mutató tekintetében a megyeszékhelyen a legkedvezőbbek. A megye települései közül Tiszabő es Tiszabura községekben a legmagasabb azoknak az aránya, akik az általános iskola első évfolyamát sem fejezték be, ez a 10 éves es annál idősebb népességük 2,9, illetve 3,2%-át jelenti. A városokban ez az érték 2,4% alatti. A legalább középiskolai érettségit szerzettek hányada a városok közül Jászberényben a legkedvezőbb, itt a 18 évesek és idősebbek 49%-a legalább érettségizett. A községek közül Berekfürdő, Jászboldogháza, Szajol és Tószeg lakossága a legiskolázottabb, itt a vizsgált korosztály több mint négytizede érettségizett. A diplomával rendelkezők aránya is ezeken a településeken, továbbá Cserkeszőlőn es Nagykörűn a legmagasabb (a községek kategóriáján belül). 12.ábra 31/141

32 4.2.Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás (KSH) 13.ábra Jász-Nagykun-Szolnok megyében, évben 287,5 ezren tartoztak a éves népesség közé, számuk 1,2%-kal csökkent 2014-hez képest. Közöttük 168,7 ezren voltak gazdaságilag aktívak, ami 1,2%-kal alacsonyabb az előző évi adatnál. Az aktivitási arány nem változott, 58,7%-ot tett ki, míg a gazdaságilag inaktívak száma 1,4 ezer fővel, 1,2%-kal csökkent. Az aktivitási ráta az országos átlagtól 1,2 százalékponttal elmaradt. A KSH munkaerő-piaci felmérése alapján az év során átlagosan 156,6 ezer főt, a munkavállalási korú népesség 54,5%-át foglalkoztatták. A foglalkoztatási ráta az előző éves átlaghoz képest 0,3 százalékponttal javult. A KSH fogalomrendszere szerinti munkanélkülinek 12,1 ezren számítottak, ami 6,9%-kal, 0,9 ezer fővel kevesebb, mint 2014 hasonló adata. A munkanélküliségi ráta 0,4 százalékpontos mérséklődés után 7,2%-ot tett ki 2015 éves átlagában, ez az országos átlagnál 0,4 százalékponttal magasabb érték. Hosszabb időtávon vizsgálva megállapítható, hogy a gazdasági aktivitás összességében javuló tendenciát mutat, ez különösen igaz a 2014-es évre. Az aktivitási ráta 2015-ben a 2011-es adatnál 5,3 százalékponttal magasabb volt, és a foglalkoztatási ráta is 7,0 százalékpontos emelkedést mutatott. A munkanélküliségi ráta 2014-ig stabil, alig változó értékeket mutatott, 2014-ben viszont jelentősen csökkent, 2015-ben pedig tovább mérséklődött, az ötéves időszak kezdetéhez képest összesen 3,9 százalékponttal. 32/141

33 A gazdasági aktivitás mutatószámai Jász-Nagykun-Szolnok megyében és az országban Változás ( ) Jász-Nagykun-Szolnok megye Foglalkoztatottak száma (ezer fő) 139,3 141,4 143,9 157,9 156,6 17,3 ezer fő 12,4% Munkanélküliek száma (ezer fő) 17,3 18,0 18,3 13,0 12,1-5,2 ezer fő -30,1% Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 156,6 159,4 162,2 170,8 168,7 12,1 ezer fő 7,7% Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) 136,7 130,8 131,8 120,2 118,8-17,9 ezer fő -13,1% Foglalkoztatási arány (%) 47,5 48,7 48,9 54,2 54,5 7,0 %-pont Munkanélküliségi ráta (%) 11,1 11,3 11,3 7,6 7,2-3,9 %-pont Aktivitási arány (%) 53,4 54,9 55,2 58,7 58,7 5,3 %-pont Országos összesen Foglalkoztatottak száma (ezer fő) 3 811, , , , ,5 398,6 ezer fő 10,5% Munkanélküliek száma (ezer fő) 467,9 475,6 441,0 343,3 307,9-160,0 ezer fő -34,2% Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 4 279, , , , ,4 238,6 ezer fő 5,6% Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) 3 395, , , , ,6-376,3 ezer fő -11,1% Foglalkoztatási arány (%) 49,7 50,7 51,2 54,1 55,9 6,2 %-pont Munkanélküliségi ráta (%) 10,9 10,9 10,2 7,7 6,8-4,1 %-pont Aktivitási arány (%) 55,8 56,9 57,0 58,7 59,9 4,1 %-pont 14.ábra A 4 fő fölötti vállalkozások és a központi és helyi költségvetés szervezetei, társadalombiztosítás és kijelölt non-profit szervezetek 2015-ben főt foglalkoztattak teljes munkaidőben a KSH felmérése alapján, ami 3,7%-kal magasabb az előző évi adatnál. Az alkalmazottak többsége az iparban dolgozott (36,2%), de jelentős volt még az egészségügy (17,6%), a közigazgatás (9,3%), az oktatás (8,4%), a kereskedelem (7,6%) és a mezőgazdaság (5,0%) területén teljes munkaidőben alkalmazásban állók részesedése is. Ugyanezen felmérés alapján a bruttó átlagkereset forint volt a megyében, egy év alatt 6,1%-kal emelkedett. Minden ágazatban emelkedett az átlagbér, kiugróan magas mértékben az szállítás, raktározásban, ahol 16,5%-os emelkedés volt tapasztalható, de az információ, kommunikáció terén történt 13,7%-os, és a szakmai, tudományos tevékenységet végző vállalkozásoknál számított 10,7%-os béremelkedés is jelentős. A legmagasabb átlagbért, forintot a pénzügyi, biztosítási tevékenységet végző munkaadóknál kapták az alkalmazásban állók, a legalacsonyabbat pedig a humán-egészségügy, szociális ellátás területén dolgozók ( forintot). A Központi Statisztikai Hivatal éves adatai szerint a regisztrált gazdasági szervezetek száma között emelkedő tendenciát mutatott, majd 2015-ben kissé visszább esett az előző évhez képest. A legfrissebb adatok szerint év végén gazdasági szervezetet volt nyilvántartva, ami 0,2 százalékkal kevesebb, mint végén, de 2,8%-kal magasabb, mint végén. A regisztrált gazdasági szervezetek száma KSH, december 31-ei adat Regisztrált gazdasági szervezetek ebből: Társas vállalkozás Egyéni vállalkozás/önálló vállalkozó Nonprofit szervezet A 311/2007. (I. 17.) Korm. rendelet alapján Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségei közül egyedül a szolnoki nem számít hátrányos helyzetűnek. 33/141

34 Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségei kedvezményezettség szerint Jászberényi Tiszafüredi Szolnoki Törökszentmiklósi Karcagi Mezőtúri Kunszentmártoni Jelmagyarázat: Nem kedvezményezett Hátrányos helyzetű Leghátrányosabb Leghátrányosabb komplex programmal 15.ábra 4.3.Álláskeresők, bejelentett álláshelyek Jász-Nagykun-Szolnok megyében évben átlagosan fő álláskeresőt tartottak nyilván. Közöttük a legfeljebb általános iskolát végzettek fős átlaglétszáma 47,4%-ot jelentett. Középfokú végzettséggel an rendelkeztek, a teljes létszám 49,5%-a, míg felsőfokú végzettséggel átlagosan 642-en (3,1%) kerestek állást. 16.ábra 34/141

35 Az álláskeresők iskolai végzettségét és a foglalkoztatási szervezethez 2015-ben érkezett állásbejelentések iskolai végzettség-igényét összehasonlítva észrevehető eltérést tapasztalhatunk. Bár mindkét esetben a legfeljebb általános iskolával rendelkezés a leginkább jellemző, ez az álláshelyeknél jóval nagyobb arányú. Míg az álláskeresőknél 47,4%-os az érintettek aránya, addig a bejelentett álláshelyek 71,7%-a adta meg igényként a legfeljebb általános iskolai végzettséget. Ezzel szemben a szakképzettséget nyújtó, magasabb iskolai végzettségek az álláskeresők körében jóval nagyobb arányt képviselnek, mint a bejelentett állásoknál. Mind a szakmunkásképző, mind a szakközépiskola jóval kisebb arányban szerepel igényként a bejelentett munkalehetőségek között, mint amekkora arányt az álláskeresőknél képviselnek az ilyen típusú végzettséggel rendelkezők. A jelenség hátterében a közfoglalkoztatás hatásait is megfigyelhetjük. Az év során bejelentett álláshely 78,4%-ához támogatást igényeltek a munkáltatók, ez állást jelentett. Ebből volt a közfoglalkoztatás keretében bejelentett állások száma, azaz az összes bejelentett álláshely közel héttizede közfoglalkoztatás formájában valósult meg. A támogatott bejelentések 76,0%-a jelölt meg legfeljebb általános iskolai végzettséget igényként, ugyanez az arány nem támogatott, piaci álláshelyek esetében sokkal kisebb, 56,3%-os volt. A szakképzettséget is megadó állásbejelentések között legjelentősebb volt a kis- és nagyüzemi képesítéssel rendelkezők iránti igény (2 201 fő), ezen belül is a kőművesek, hegesztők, asztalosok, szerkezet- és géplakatosok, szobafestők, könnyűgépkezelők, villanyszerelők voltak a keresettebb szakmák. Keresettek voltak még a kereskedelmi, vendéglátói, szolgáltatási szakmák (761 fő), ezen belül a különböző eladói és szakács végzettségek. A 2015-ben bejelentett új álláshelyek jellemzőbb igényelt szakképzettségei (fő) Kőműves 372 Mérlegképes könyvelő (a szak megjelölésével) 37 Tehergépkocsi-vezető (pótkocsis) 16 ABC eladó 276 Elektronikai műszerész 36 Dajka 15 Hegesztő 226 Traktorvezető (mezőgazdasági gépkezelő) 35 Szállítmányozási ügyintéző 15 Asztalos 186 Pedagógiai asszisztens 35 Raktáros 14 Géplakatos 184 Burkoló 32 Fényező-mázoló 14 Szakács 145 Gépíró és gyorsíró 31 Fodrász 14 Szerkezetlakatos 135 Géplakatos - Gépbeállító 30 Tűzoltó 14 Szobafestő-mázoló és tapétázó 121 Irodai asszisztens 29 Kereskedelmi ügyintéző 14 Könnyűgépkezelő 112 Takarító 28 Oktatásszervező 14 Villanyszerelő 111 Növénytermesztő gépész 28 Lemezlakatos 13 Varrómunkás 109 Festő 28 NC, CNC gépkezelő (a technológia feltüntetésével) 13 Pénzügyi ügyintéző (a szak megjelölésével) 91 Szerszámkészítő 26 Karosszérialakatos 13 Személy- és vagyonőr/ vagyonvédő 82 Húsipari szakmunkás 25 Dísznövénykertész 13 Vízvezeték- és központifűtés-szerelő 80 Mezőgazdasági gépjavító 24 Óvodapedagógus 13 Számítógép-kezelő (-használó) 72 Mezőgazdasági gépkezelő (a gép megjelölésével) 24 Számítógépes adatrögzítő 12 Autószerelő 70 Erősáramú elektronikai technikus 24 Faipari gépmunkás 12 Vendéglátó eladó 68 Ápoló 24 Ügyintéző titkár (szint megjelölésével) 12 Pék 60 Szociális gondozó és ápoló 23 Konyhai kisegítő 11 Bolti pénztáros 60 Cukrász 22 Asztalosipari szerelő 11 Élelmiszer- és vegyiáru eladó 57 Növénytermesztő és növényvédelmi technikus 22 Mező- és erdőgazdasági rakodógép-kezelő 11 Ács-állványozó 49 Kertész 21 Műszakicikk eladó 11 Társadalombiztosítási ügyintéző 48 Esztergályos 20 Masszőr (szint és tevékenység megjelölésével) 11 Sütőipari munkás 44 Számviteli ügyintéző (a szak megjelölésével) 20 Áruösszeállító (Raktáros) 10 CNC-forgácsoló 43 Kötöttpályás járművillamossági szerelő 20 Csőhálózat-szerelő 10 Pincér 42 Mezőgazdasági gépész 19 Élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő 10 Kereskedő-boltvezető 40 Nőiruha-készítő 18 Kötöttpályás járműelektronikai műszerész 10 Gépi forgácsoló 39 Számítástechnikai szoftver üzemeltető 18 Áruházi-üzletházi eladó 10 Nehézgépkezelő 37 Szociális gondozó 17 Ifjúságsegítő 10 Hentes és mészáros 37 Gyermek- és ifjúsági felügyelő (gyermekfelügyelő) 17 Erdőmérnök 10 Tehergépkocsi-vezető 37 Gépésztechnikus 17 Angol nyelvtanár ábra A foglalkoztatási szolgálat által szervezett, január 1. és december 31. között befejezett képzési tanfolyamokon résztvevőket a tanfolyam befejezése után 180 nappal 35/141

36 megvizsgálva a résztvevők 75,1%-a állt munkában (azok közül, akikről rendelkezésre állt információ). 4.4.Pályakezdők A megyében nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és aránya és között emelkedést mutatott, majd számuk 2014-ben csökkent, arányuk viszont lényegében nem változott. Az elmúlt évben mind a számuk, mind az arányuk mérséklődést mutatott, 2015-ben a teljes álláskeresői létszám 12,5%-a, fő számított pályakezdőnek, ami 355 fővel, 12,2%-kal alacsonyabb a megelőző éves adatnál Pályakezdő álláskeresők számának és arányának alakulása, Pályakezdők és nem pályakezdők iskolai végzettség szerinti összetétele (2015. év) 18.ábra Ha összehasonlítjuk a pályakezdő álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetételét a nem pályakezdő álláskeresőkével (2015. éves szinten), akkor azt láthatjuk, hogy a pályakezdők összességében magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek: körükben hasonló a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya (47,6% a 47,3%-kal szemben), ugyanakkor magasabb a gimnáziumot, szakközépiskolát végzettek, valamint a felsőfokú végzettségűek aránya. Szakmunkásképzőt viszont jóval kevesebb arányban végeztek a regisztrált pályakezdő álláskeresők, mint a nem pályakezdők. A kormányhivatal éves rendszerességgel felmérést végez munkáltatók körében a pályakezdők alkalmazásával kapcsolatos véleményről. A munkáltatók a felsorolt állítások közül jelölhették meg azokat, amelyeket igaznak véltek. A legutóbbi, I. negyedéves felmérés alapján a munkáltatók a pályakezdőkkel kapcsolatban leginkább az utánuk járó állami támogatásokat emelték ki, illetve előnyként adták meg a könnyű betaníthatóságukat, és a friss szakmai tudásukat. Hátrányként érzik ugyanakkor a betanításuk nehézségeit, illetve azt, hogy hosszú távon nem mindig lehet rájuk számítani. Összességében azonban inkább a pozitív hatások jelentek meg a munkáltatók pályakezdőkről alkotott véleményében (ld. táblázat). 36/141

37 Igaz Nem Összes Igaz (%) (válasz) válaszolt megkérdezett Az állam számos támogatást nyújt utánuk ,44% Nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen 60 10,95% A legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek ,26% Betanításuk sok időt vesz el 94 17,15% Könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok ,09% Betanításuk lefoglal egy szakképzett kollegát 92 16,79% Olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő ,26% Hosszú távon nem lehet rájuk számítani 96 17,52% Hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni 40 7,30% Lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb bérük 25 4,56% ábra 4.5.Munkaerő-piaci prognózis A 2015 őszén (szeptember-október hónapokban) lezajlott prognózis felmérésből a megkérdezés időpontjakor érvényes, valamint a jövőbeli állapotokra lehet következtetni. A felkeresett vállalkozások nagy hányada az egy évvel korábbi felmérésben is részt vett, a bevont cégek által kialakított minta igen reprezentatív, az a népgazdaság szinte minden ágát felöleli, a vállalati méret pedig a mikro vállalkozásoktól a nagy multinacionális vállalatokig terjed. A munkaügyi szervezet munkatársai 183, a GVI alkalmazottjai 100 céget kerestek meg, így összesen 283 kérdőív készült. A vállalkozások üzleti helyzete saját meglátásuk szerint az előző évhez hasonlóan alakult, 60,6%-uk kielégítőnek, 31,4%-uk jónak, 7,9%-uk pedig rossznak ítélte meg azt. A válaszadók többsége hajtott végre valamilyen típusú beruházást első felében, 2016-ban pedig (a nagyobb válaszadási bizonytalansággal együtt) a beruházási hajlandóságuk további növekedésére számítottak. A cégek megkérdezéskori kapacitás-kihasználtsága az országos átlaghoz hasonlóan alakult, meghaladta a 82%-os kihasználtságot, ami a tavalyi felmérésnél mintegy két százalékponttal magasabb érték. A nem 100%-os kihasználtság oka túlnyomórészt a belföldi megrendelések hiánya volt, kisebb, de növekvő súlyban pedig a szakképzett munkaerő hiánya, illetve a munkavégzés szezonális jellege. 37/141

38 A nem 100%-os kapacitás-kihasználtság okai 20.ábra A válaszadó cégek statisztikai állományi létszáma a megkérdezéskor 1,8%-kal volt magasabb, mint a megelőző év végén. A létszám 2016 szeptemberéig várhatóan tovább fog emelkedni valamivel gyorsabb, 2,1%-os mértékben. A növekedés főleg a feldolgozóiparban lesz jellemző, de emelkedés várható a szállítás, raktározás, és a kereskedelem, vendéglátás területén is. Csökkenés várható ugyanakkor az építőipar, és a pénzügyi, biztosítási tevékenységek területén, ez azonban létszámában nem ellensúlyozza a fenti ágazatok létszámnövekedését. A létszámnövekedésben leginkább a különféle gépösszeszerelők, gépkezelők, illetve a lakatos, cipőkészítő, valamint tehergépkocsi-vezető foglalkozások lesznek érintettek. FEOR Szakmák, melyekben a legnagyobb létszámmozgás várható a prognózisban résztvevő cégeknél Szakma megnevezése érintett cégek, db csökkenés növekedés egyenleg érintett létszám, létszám, cégek, fő fő fő db 8212 Villamosberendezés-összeszerelő Lakatos Mechanikaigép-összeszerelő Kézi csomagoló Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr Ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Egyszerű ipari foglalkozású Cipész, cipőkészítő, -javító Textilipari gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Hegesztő, lángvágó Kőműves Egyéb, máshova nem sorolható ipari és építőipari foglalkozású Bolti eladó Forgácsoló Egyéb, máshova nem sorolható feldolgozóipari gép kezelője Villamosipari technikus (elektronikai technikus) Kútfúró, mélyfúró gép kezelője (kőolaj, földgáz, víz) ábra Összességében elmondható, hogy a felmérésben résztvevő munkáltatók az előző évekhez hasonlóan 2016-ra is optimista várakozásokat fogalmaztak meg. Javuló gazdasági helyzetre, bővülő beruházásokra, és kismértékben emelkedő létszámra számítanak. 38/141

39 4.6.Megvalósult és várható beruházások A szolnoki Eagle Ottawa Kft ban több munkaerőigényt is jelentett be szabász, gépkezelő munkakörökben, közel 100 fő foglalkoztatási szándékával összefüggően. A tószegi T+T Autoklíma Centrum Kft. az elmúlt közel egy évben több mint 70 fővel bővítette létszámát. Jelzésük szerint további létszámfejlesztés várható, és új üzemcsarnok építése is folyamatban van. A cég lakóautók belsőépítésével, végszerelésével foglalkozik. Jellemzően asztalos, bútorasztalos, hegesztő, lakatos, és betanított munkásokat foglalkoztatnak. A Stolcz és Krisztián Kft évben telephelyet alakított ki Tiszafüreden, ahol a termelés 15 fővel történik, a tevékenységük textilipari termékek készítése. További bővítést egyelőre nem terveznek. A Julius K9 Kft munkahelyteremtése Tiszafüreden jelenleg folyamatban van, még az idei évben 10 fő foglalkoztatása fog megkezdődni, akik kutyahám és kutya felszerelés gyártásában vesznek részt. A cég ebben az évben Tiszaderzs településen is bővítette 30 fővel a létszámát. A Közép- Dunántúli Mosodák Kft. ipari mosoda létrehozását tervezi Kunszentmárton városban. A szükséges ingatlant megvásárolta az önkormányzattól és megkezdte az átépítését. Tervek szerint 3 műszakban működne, műszakonként 15 fővel. Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter valamint Dr. Heinrich Hiesinger, a ThyssenKrupp Kft vezérigazgatója április 20-án hivatalosan is elindították a ThyssenKrupp új autóipari gyárának építését a Jászfényszarui Ipari Parkban. A cég több mint 30 milliárd forint beruházással hoz létre motoralkatrészeket és kormányrendszereket gyártó üzemcsarnokot a helyszínen. Az üzemben 2018-tól készülnek elektromechanikus rásegítésű kormányrendszerek, valamint hengerfejbe integrált vezérműtengelyek a nemzetközi autóipar számára. Ezen a telephelyen közel 500 új munkahelyet hoznak létre a közeljövőben. Bővítette hulladékhasznosító innovációs bázisát a Jász-Plasztik Kft., mintegy 2,4 milliárd forintot fordított berendezésekre, amivel 63 új munkahelyet teremtett jászberényi székhelyén, valamint nyíregyházi, nagyrédei és jászapáti telephelyein. Jászberényben felépült a Jász-Plasztik Kft. 32. számú új csarnoka. A gépeken autó alkatrészek készülnek főként a Volkswagen és a Honda számára. Az újabb csarnokkal 300 fővel nőtt a cég létszáma, de újabb dolgozókat is keresnek még. Tiszapüspökiben a Tisza-TK Projekt Kft magyar tulajdonú kukorica-feldolgozó gyár építése 2016-ban elkezdődött. A kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a beruházást. Jelenleg a kivitelezési munkálatok zajlanak. Várhatóan 2017-ben indul a gyár teljes kapacitással, de már elkezdődött a toborzás, elsősorban szakképzett munkaerőt keresnek. Összességében 550 új munkahely létesül. Tiszapüspökiben a "KRAUSZ FARM" Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató KFT gombatermesztéssel kíván foglalkozni, és 50 fő szakképzetlen álláskereső felvételét tervezi a közeljövőben. 39/141

40 A TDA WOOD Fafeldolgozó Kft. Törökszentmiklóson faipari üzemének bővítését határozta el és kezdi meg november hónaptól, ahol fő szakképzett és szakképzetlen álláskereső felvételét tervezik. A fogvatartotti zsúfoltság csökkentése érdekében Magyarország Kormánya és között folytatja férőhely-bővítési programját. Ennek keretében Kunmadarason (kiemelt beruházás keretében) büntetés-végrehajtási intézet épül, mely várhatóan 2018 végén, 2019 elején kezdi meg működését. Az intézmény várhatóan 500 fő részére biztosít munkalehetőséget, a felügyelőtől a reintegrációs tiszteken át a karbantartókig és az adminisztratív dolgozókig szeptemberben megkezdődött a munkavállalók toborzása, akik a BV által szervezett képzéseken vesznek részt. 5. A megye szakképző rendszerének és intézményhálózatának áttekintése, szakiskolai reform - gyakorlatiasabb szakképzés - versenyképes munkaerő 5.1.A szakképzés rendszerének változásai A szakképzés új rendszere több mint egy éve kezdte meg működését. Az eltelt időszakban megtapasztalhattuk a struktúra működését, működtetését, s a benne rejlő lehetőségeket. Az új struktúrával egy olyan út nyitotta meg kapuit a magyarországi szakképzés előtt, amely képes megmutatni és bebizonyítani a szakképzés jelentőségét, nélkülözhetetlenségét a társadalom valamennyi tagja számára. Új struktúra kialakulása július 1. nevezetes dátum, új korszak kezdete a szakképzésben. Az új struktúra kialakításának célja a szakképzési feladatok más szervezeti formában történő hatékony ellátása. Mindez új fenntartót és új irányítást jelent július 1-től a szakképzési feladatot a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az általa alapított és fenntartott szakképzési centrumok szakképző iskolai feladatot ellátó tagintézményei keretében látja el. A 120/2015. (V. 21.) Korm. rendelet meghatározza azokat a szakképzési feladatot ellátó köznevelési intézményeket, amelyek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központból (a továbbiakban: KLIK) kiváltak. A 146/2015. (VI. 12.) Korm. rendelet alapján a kiváló intézményekből a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter szakképzési centrumokat alapított. Az átalakítás tekintetében a KLIK jogutódja a szakképzési centrum. A jogutódlás keretében történt eszköz- és vagyonátadásra térítésmentesen került sor. Az Oktatási Hivatal a szakképzési centrumokat új OM azonosítóval vette nyilvántartásba. A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter 44 szakképzési centrumot hozott létre; megyénként legalább egyet, s legfeljebb hármat. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 3 Centrum kezdte meg működését: 2 Szolnok Megyei Jogú Városban, míg 1 karcagi székhellyel. 40/141

41 A Karcagi Szakképzési Centrum az alábbi 8 tagintézményből áll: Karcagi SZC Hámori András Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Tiszafüred) Karcagi SZC Kunszentmártoni Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Kunszentmárton) Karcagi SZC Lábassy János Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Törökszentmiklós) Karcagi SZC Mezőtúri Szakközépiskolája és Kollégiuma (Mezőtúr) Karcagi SZC Nagy László Gimnáziuma, Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma (Kunhegyes) Karcagi SZC Teleki Blanka Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Kollégiuma (Mezőtúr) Karcagi SZC Ványai Ambrus Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Túrkeve) Karcagi SZC Varró István Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma (Karcag) A Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum az alábbi 6 tagintézmény integrációjából jött létre: Szolnoki Műszaki SZC Baross Gábor Gépipari, Közlekedési Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Szolnok) Szolnoki Műszaki SZC Jendrassik György Gépipari Szakgimnáziuma (Szolnok) Szolnoki Műszaki SZC Klapka György Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Jászberény) Szolnoki Műszaki SZC Petőfi Sándor Építészeti és Faipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Szolnok) Szolnoki Műszaki SZC Pálfy-Vízügyi Szakgimnáziuma (Szolnok) Szolnoki Műszaki SZC Rózsa Imre Középiskolája és Kollégiuma (Újszász). A Szolnoki Szolgáltatási Szakképzési Centrum július 1-jével 5 tagiskolával jött létre, majd július 1-jén további iskola került a Centrumhoz: Szolnoki Szolgáltatási SZC Damjanich János Szakképző Iskolája és Kollégiuma (Martfű) Szolnoki Szolgáltatási SZC Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskolája (Szolnok) Szolnoki Szolgáltatási SZC Ruhaipari Középiskolája, Általános Iskolája és Kollégiuma (A július 1-jén átvételre került Hajnóczy József Gimnázium, Humán Szakközépiskola és Kollégium Dr. Hegedűs T. András Tagintézménye telephelyként kapcsolódott a tagintézményhez.) (Szolnok) Szolnoki Szolgáltatási SZC Sipos Orbán Szakképző Iskolája és Kollégiuma (Szolnok) 41/141

42 Szolnoki Szolgáltatási SZC Vásárhelyi Pál Közgazdasági, Egészségügyi és Idegenforgalmi Két Tanítási Nyelvű Szakképző Iskolája (Szolnok). Cél a magas színvonalú, a tanulói, a partneri érdekeket, igényeket szem előtt tartó, értékálló tudást biztosító szakképzés megvalósítása; a szakképző iskolák a nevelő-oktató munka, az eszközpark, az infrastrukturális háttér folyamatos fejlesztésével, szakmailag igényes, empatikus képességekkel, megfelelő gyakorlattal rendelkező pedagógusok, szakemberek bevonásával, kulturált környezetben megvalósított oktatással a tanulók, a partnerek megelégedettségének és elismerésének elérése, a piaci pozíció megtartása és erősítése. Az oktatási terület az elmúlt években számos és jelentős változáson ment keresztül. Ez a tény már önmagában is hordoz egy bizonyos fokú kockázatot, hogyan is tud a szervezet megfelelni a kihívásoknak. A július 1-jével létrejött új struktúra nem kockázatot jelent, hanem egy óriási lehetőséget a szakképzés erősítésére, presztízsének növelésére. A lehetőséggel pedig tudni kell élni, s ha mindez sikerül, akkor egyenes út vezet a sikerhez. A céltudatosság, a pozitív hozzáállás, s a befektetett energia törvényszerűen megtérül. Szakképzési centrumok feladatai A szakképzési centrumok főbb feladatai: a tagintézmények nevelési-oktatási tevékenységének irányítása, a tagintézmények nevelési-oktatási tevékenységének szervezése, a tagintézmények zavartalan működésének biztosítása, a munkaerő-piaci igényekhez igazodó képzési szerkezet kialakítása, a pályaorientációs tevékenység feltételeinek biztosítása, aktív szerepvállalás a felnőttoktatásban, aktív szerepvállalás a felnőttképzésben. A szakképzési centrum központi munkaszervezete a működésével kapcsolatos alábbi területeken látja el feladatait: tanügy-igazgatás, pénzügy, üzemeltetés, vagyongazdálkodás, pályázat, beszerzés, humánerőforrás-gazdálkodás, jog, titkárság. A Centrum meghosszabbított keze a tagiskola. S mi is az iskola feladata? 5.2.Szakképzési centrum irányítása és szervezeti felépítése A Centrum közvetlen szakmai irányítói a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (a továbbiakban: NSZFH). 42/141

43 22. ábra A Szakképzési Centrumok szervezeti felépítése Forrás: saját szerkesztés 22. ábra A Centrum OM azonosítóval rendelkező, önálló költségvetési szerv, többcélú köznevelési intézmény, amely a központi egységből és tagintézményekből áll. A központi egység a Centrum központi munkaszervezete, amely a működéssel kapcsolatos feladatokat látja el, míg a tagiskolák a szakképzési feladatokat végzik. A Centrum vezetője a főigazgató, akinek a munkáját a gazdasági főigazgató-helyettes és a szakmai főigazgató-helyettes segíti. A főigazgatót és a gazdasági főigazgató-helyettest a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter bízza meg, míg a szakmai főigazgatóhelyettes a főigazgatótól kapja a megbízását. A főigazgató felel a törvényes működésért, gazdálkodásért, a tagintézmények pedagógiai munkájáért, a személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, valamint a szabályzatok elkészítéséért. A főigazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat a foglalkoztatottak felett. A tagintézmények közalkalmazottai, munkavállalói tekintetében a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, valamint a fegyelmi jogkörök kivételével, a munkáltatói jogokat a tagiskola vezetője gyakorolja. A Centrumhoz tartozó tagintézmények élén tagintézmény-vezetők (igazgatók) állnak, akinek a munkáját a Tagintézményvezető- helyettes(ek) (igazgató-helyettese(ek)) és a gyakorlati oktatás-vezető segíti. A tagintézmény vezetésére a megbízást a főigazgató adja az oktatásért felelős miniszter egyetértésével. A helyetteseket és a gyakorlati oktatás-vezetőt is a főigazgató bízza meg a tagintézmény-vezető javaslatára. A tagintézmények nevelőtestületének vezetése a tagintézmény-vezető feladata. A szakképzésről szóló évi CLVII. törvény 25. -ának (7) bekezdése június 12-től kimondja, hogy az állam által fenntartott szakképző iskolákban, annak tagintézményeiben és a szakképzési centrumok tagintézményeiben gyakorlati oktatás-vezető alkalmazása szükséges. A gyakorlati oktatás-vezetői munkakör nem új. A nemzeti köznevelésről szóló évi CC. törvény hatálybalépése előtt, a közoktatásról szóló évi LI. törvény lehetővé tette nemcsak a gyakorlati oktatás-vezető alkalmazását, hanem a gyakorlati oktatásvezetőhelyettesi munkakör betöltését is. 43/141

44 A jogszabályi változások okán a gyakorlati oktatás-vezető munkakör a 2015/2016. tanévtől ismét betölthető. Az állami fenntartású szakképző iskolákban kétszáznál több tanuló esetében, az állami fenntartású szakképző iskola tagintézményében, tagintézményenként kétszáznál több tanuló esetében egy fő gyakorlati oktatás-vezető alkalmazható. Fontos ez a szakképző iskolák életében, hiszen a gyakorlati képzéssel kapcsolatos feladatok ellátásának felelőse. A színvonalas, összehangolt gyakorlati képzés, valamint a gyakorlati képzést szervező vállalatokkal történő szorosabb kapcsolattartás érdekében indokolt volt a munkakör visszaállítása. A gyakorlati oktatás-vezető munkakör visszaállításával eredményesebben biztosítható a szakmai oktatás megfelelő színvonala, az elméleti és a gyakorlati képzés összhangja, a hatékonyság. Ezen túlmenően a szakképzés presztízsét is emeli, hiszen a gyakorlati oktatásért felelős vezető közvetlen kapcsolatban van a gyakorlati képzőhelyekkel, a társszervezetekkel, a partnerekkel. A gyakorlati oktatás-vezető feladatkörébe természetesen nemcsak a kapcsolattartás tartozik, hanem a szakmai elméleti és gyakorlati foglalkozások megszervezésétől kezdve, a vizsgák szervezésén át, az iskolai tanműhely szakmai irányítójaként is funkcionál. Továbbá feladata az összefüggő szakmai gyakorlat megszervezése, koordinálása, a szakmai anyagok igénylése. Fontos szerepe van a tanulók versenyeztetésében is: Országos Szakmai Tanulmányi Verseny, Szakma Kiváló Tanulója Verseny iskolai szintű előkészítésében és lebonyolításában. Részt vesz a pályaorientációs tevékenységben. Gazdasági körkép Gazdasági környezetünk A szakképzést a gazdaság sikeres működésének kulcsának tekintjük. Jász-Nagykun-Szolnok megye hét statisztikai kistérsége közül a Szolnoki kistérség az egyik legfejlettebb gazdasági terület. A Szolnoki kistérség legfontosabb gazdasági ágazatai a kereskedelem, az élelmiszeripar, a vegyipar, a gépipar, a bőr és textilipar. Szolnokon kettő logisztikai szerepű ipari park működik. A térség második tradicionális ipari központja Martfű, mely a megye második legnagyobb ipari területével rendelkezik Szolnok után. Sör, növényolaj és cipőgyár található itt. A megyében a több mint 8500 adózó gazdálkodó 42%-a a Szolnoki kistérségben végzi tevékenységét. Szintén erre a területre koncentrálódik az 50 legjelentősebb társas vállalkozás közel fele. A megye vállalkozásai által az általános forgalmi adó, a személyi jövedelemadó, a Társadalombiztosítási Alapokat megillető járulékok és az egészségügyi hozzájárulás, valamint a társasági adó adónemekre teljesített nettó befizetés több mint fele képződött ebben a kistérségben az elmúlt évben, ami a megelőző évhez képest is növekedést mutat. A kistérség társas vállalkozásainak együttes értékesítése közel 500 milliárd forintot tett ki, melynek 30%- a külpiacra irányult. Az árbevétel közel 57%-át a kistérség 23 kiemelt vállalkozása teljesítette, míg a térség belföldi értékesítésének közel 44%-át, exportbevételének pedig 87%-át adták. A megye foglalkoztatottainak egyharmadát, azaz több mint főt a kistérség vállalkozásai alkalmazzák. A megyében az értékteremtő gazdaság évről évre gyarapszik. A megyebeli társas és egyéni vállalkozások többsége jól működik, stabil. A társas vállalkozások száma kis mértékben csökkent, míg az egyéni vállalkozások száma nőtt. 44/141

45 Változások a képzési szerkezetben szeptember 1-jétől a nemzeti köznevelésről szóló évi CC. törvénynek megfelelően új intézménytípus-név, a szakgimnázium került bevezetésre, s ezzel egyidejűleg megváltozott a szakközépiskola és a szakiskola jelentéstartalma is. A jogi szabályozás alapján a szakközépiskola, mint név szakgimnázium lett. Az új struktúrában a szakgimnáziumba beiskolázott tanulók a tanulmányi kötelezettségük teljesítését követően szakmai érettségi vizsgát tesznek, s ezzel egyidejűleg államilag elismert OKJ-s szakképesítést is szereznek. A évfolyamon az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, majd az ezt követő évfolyamon az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi ágazatához tartozó képesítés szakmai vizsgájára történő felkészítésben vehetnek részt, a tanuló saját döntése alapján. Az ágazatok összességét tekintve 66 szakképesítés szerezhető meg az érettségi vizsga keretében; a meglévő 25 szakma mellé 41 új szakképesítés került az Országos Képzési Jegyzékbe. Az új rendszer szerinti első érettségi vizsgaidőszak a évi május-júniusi vizsgaidőszak lesz szeptember 1-jétől már nem ágazati szakközépiskolai tanterv, hanem szakgimnáziumi tanterv szerint történik a felkészítés az érettségi vizsgára. A szakiskolák helyébe lépő szakközépiskolákban a hároméves képzési időt követően szakmai vizsgát tehetnek a tanulók. A sikeres szakmai vizsgát követően a diákok lehetőséget kapnak érettségi vizsgára történő felkészítésre, mely két évig tart. A szakiskola elnevezést kapnak azok a köznevelési intézmények, amelyek a sajátos nevelési igényű tanulókat készítik fel a szakmai vizsgára, s emellett a munkába álláshoz, az életkezdéshez szükséges ismereteket is elsajátítják. További új elem a nappali munkarendű oktatásban, hogy a részvétel lehetősége 25 éves korig meghosszabbodott és az első szakképesítést bárki, korra való tekintet nélkül, a felnőttoktatás nappali munkarendje szerinti képzésben megszerezheti szeptember 1-jétől bevezetésre került a Szakképzési Hídprogram. Ezzel lehetőség nyílik az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére azon diákok számára, akik az általános iskolában legalább hat évfolyamot sikeresen elvégeztek, de az alapfokú iskolai végzettségüket nem tudták megszerezni. A kétéves Programban részt vevő tanulók az alapfokú iskolai végzettség megszerzése mellett szakmát is szereznek. A középiskola befejező évfolyamának sikeres elvégzését tanúsító bizonyítvány, valamint a szakközépiskolában iskolai rendszerű szakképzés keretében szerzett, Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít. A szakgimnáziummá alakuló szakközépiskolában év május-júniusi érettségi vizsgaidőszak az első alkalom, amikor a kötelezően választandó ötödik vizsgatárgyként szakmai tantárgyból érettségi vizsgát tesznek a tanulók. A kötelezően választandó érettségi vizsgatárgy a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai tantárgy január 1-jétől a választható szakmai előkészítő tárgyak helyébe 38 ágazati és 8 ágazaton kívüli szakmai 45/141

46 érettségi vizsgatárgy lép. Az ágazati szakmai érettségi vizsga az emelt szint mellett középszinten is lehetővé válik. A szakiskolai, a szakközépiskolai, a szakgimnáziumi és a gimnáziumi alapfeladatok mellett valamennyi megyebeli szakképzési centrum kollégiumi ellátást is biztosít a tanulók számára. Szakgimnáziumi képzésben, turisztikai ágazatban angol-magyar két tanítási nyelvű oktatás folyik. A Centrumok az alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező tanulók részére is kínálnak képzést, az úgynevezett Szakképzési Hídprogramot. A szakmával rendelkezők számára érettségi vizsga megszerzésére irányuló felkészítés történik. Továbbra is népszerű mind az érettségi előtti mind az utáni szakképzés a jelentkezők körében. A Centrumokban a felnőttoktatás keretein belül esti munkarendben is folyik szakképzés, ahol a második szakképesítés megszerzésére történő felkészítés térítésmentes. Felnőttképzési szerződés alapján iskolarendszeren kívüli képzés is folyik a tagiskolákban. Alapfeladat a kulcskompetenciák fejlesztése, különös tekintettel a digitális és az idegen nyelvi kompetenciákra. Cél a szakképzés vonzerejének, presztízsének növelése, s minél több tanuló bevonása a szakképzésbe. Kiemelt területek: a tehetséggondozás, a felzárkóztatás, a lemorzsolódás csökkentése, a versenyeken való részvétel, a duális képzés megvalósítása, az élethosszig tartó tanulást lehetővé tévő kompetenciák kialakítása. A három megyebeli szakképzési centrum tagintézményei valamennyi szakképzéshez kapcsolódó intézménytípusban lát el alapfeladatot: szakiskola szakközépiskola szakgimnázium szakgimnázium 5 évfolyammal, nyelvi előkészítővel, angol-magyar két tanítási nyelvű, gimnázium Szakképzési Hídprogram kollégium. A 3 szakképzési centrum összesen 28 ágazatban kínál lehetőséget azoknak a diákoknak, akik szakgimnáziumi képzésben szívesen tanulnának. A Karcagi SZC 8 tagintézménye 24 ágazatban, a Szolnoki Műszaki SZC 6 tagiskolája 17 ágazatban és a Szolnoki Szolgáltatási SZC 5 tagiskolája 18 ágazatban jogosult beiskolázásra. A négy-, illetve ötévfolyamos szakgimnáziumi képzés érettségi vizsgával zárul. A sikeres érettségi vizsgát követően a tanulók dönthetnek, hogy az intézményben maradnak és az 1 éves képzést követően szakmai vizsgát tesznek, s egy újabb szakmával a kezükben lépnek tovább; vagy felsőoktatási intézményben tanulnak tovább vagy a munka világába lépnek be. A 3 centrum széles szakmapalettája a 23 szakmacsoportból 22 szakmacsoport szakképesítéseit, szakképesítés-ráépüléseit, részszakképesítéseit kínálja alap-, közép- és emeltszinten. Az OKJ azonosító szám első két számjegye a szakképesítés szintjét mutatja meg. A 34-es szintű szakképesítés középfokú. Alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül. A 35-ös szintű szintén 46/141

47 középfokú. Ez a szakképesítés-ráépülés alapfokú iskolai végzettséget igényel, s jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül. Az 54-es szintű szakképesítés emeltszintű. A szakmatanulás megkezdésének feltétele érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg. Az 55-ös szint is emeltszintű, s szakképesítés-ráépülés, amely elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg és érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre épül. A 21-es szintű részszakképesítés alapfokú. Befejezett iskolai végzettséget nem igényel. A tagintézményekben szakiskolai képzésben és a Szakképzési Hídprogramban szerezhető meg. A 31-es szintű részszakképesítés alsó középfokú. A képzés alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti elméleti és gyakorlati tudáselemekre épül, s a szakiskolai képzésben, illetve a Szakképzési Hídprogramban szerezhető meg. A szakközépiskolai képzésben részt vevő tanulók a 3. tanév végén szakmai vizsgát tesznek. A sikeres vizsgát követően a tanulók lehetőséget kapnak arra, hogy részt vegyenek a kétéves érettségi vizsgára történő felkészítésben. Valamennyi tagintézményben a szakmacsoporthoz tartozó szakmák indításához, oktatásához szükséges tárgyi és személyi feltételek rendelkezésre állnak, melyek biztosítják a magas színvonalú képzést. 5.3.Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj Hiány-szakképesítések szeptember 1-jén lépett hatályba a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjról szóló 252/2016. (VIII. 24.) Korm. rendelet. A Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj az első, az adott tanévre vonatkozó kormányrendeletben meghatározott hiány-szakképesítések körébe tartozó szakképesítésre felkészítő, államilag támogatott nappali, iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók részére, tanulmányi eredményük alapján nyújtható. A 2016/2017. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2016/2017. tanévben induló képzések tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítéseiről szóló 297/2015. (. 13.) Korm. rendelet 5. -ában kerültek meghatározásra a 2016/2017. tanévben induló képzésekben tanulmányi ösztöndíjra jogosító hiány-szakképesítések. A 2016/2017. tanévben, Jász-Nagykun-Szolnok megyében az alábbi 20 szakma került a hiány-szakképesítések közé: Ács Asztalos Épület- és szerkezetlakatos Faipari technikus Férfiszabó 47/141

48 Festő, mázoló, tapétázó Gazda Gépi forgácsoló Gyakorló ápoló Hegesztő Húsipari termékgyártó Ipari gépész Mezőgazdasági gépész Mezőgazdasági gépésztechnikus Műanyagfeldolgozó Női szabó Szociális gondozó és ápoló Vegyipari technikus Villanyszerelő Vízügyi technikus. Ösztöndíjra jogosultság feltételei A szakiskolai vagy szakközépiskolai tanulmányokat folytató tanuló attól a tanévtől kezdődően válik jogosulttá, amelyben az általa szakképzési évfolyamon tanult szakképesítés a jogszabályban hiány-szakképesítésként kerül meghatározásra. A szakgimnáziumi tanulmányokat folytató tanuló a nemzeti köznevelésről szóló évi CC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 12. (1) bekezdése alapján érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó, hiány-szakképesítésnek minősülő szakképesítés szakmai vizsgájára felkészítő tizenharmadik évfolyamon, valamint az Nkt. 12. (4) bekezdése alapján érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához nem tartozó a tizenharmadik vagy tizennegyedik évfolyam valamelyikére vonatkozóan hiány-szakképesítésnek minősülő szakképesítés szakmai vizsgájára felkészítő tizennegyedik évfolyamon jogosult ösztöndíjra. A szakgimnáziumi tanulók egy tanévig jogosultak az ösztöndíjra. Azok a diákok, akik 9. évfolyamos szakközépiskolai tanulmányaikat a 2012/2013. tanévben kezdték meg és a 2015/2016. tanévben tettek érettségi vizsgát, szakmacsoportos alapozó oktatás keretén belül választható szakmai előkészítő vizsgatárgyból lezárásként lehetőségük nyílt érettségi vizsgát tenni. Esetükben az intézmények dönthettek úgy, hogy a kilencedik-tizenkettedik évfolyamos tanulmányaik beszámítása révén képzésük egy évvel rövidebb lesz. Ez esetben a jelenleg hatályos OKJ szerinti szakképző évfolyamon tanulnak. Erre az egy évfolyamra igényelhető az ösztöndíj, amelyen a hiány-szakképesítés komplex szakmai vizsgájára történik felkészítés. Abban az esetben, ha nem került beszámításra az előzetes szakmai tudás, akkor a jelenleg 48/141

49 hatályos OKJ szerinti kétéves képzésre iratkozhatott be a tanuló a tizenharmadik évfolyamon. Ebben az esetben a hiány-szakképesítés komplex szakmai vizsgájára felkészítő évfolyam a 14. évfolyam, így kizárólag erre kell megigényelni az ösztöndíjat. Azok a diákok, akik gimnáziumi, illetve nem szakirányú szakmai érettségi vizsgával rendelkezve lépnek be a szakgimnázium 13. évfolyamára, ennek megfelelően két évig tart a képzésük. Részükre kizárólag a második, azaz a 14. évfolyamra kerül megigénylésre az ösztöndíj, amelyen a hiány-szakképesítés komplex szakmai vizsgájára történik felkészítés. A év május hónapban elsőként ágazati szakmai érettségi vizsgát tevő tanulók esetében a 252/2016. (VIII. 24.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdésének a) pontja szerint a komplex szakmai vizsgára felkészítő tizenharmadik évfolyamra igényelhető az ösztöndíjat hiányszakképesítések esetén. Nem részesülhet ösztöndíjban a tanuló a tanév adott félévében, ha az azt megelőző félévben szakközépiskolai és szakiskolai tanulmányok esetében 2,51, szakgimnáziumi tanulmányok esetében 3,01 alatti tanulmányi átlageredményt ért el vagy valamely tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Továbbá azok a tanulók sem részesülhetnek ösztöndíjban, akik évfolyamismétlésre kötelezettek, vagy attól a hónaptól kezdődően, amelyet megelőző hónapban a tanév során keletkezett igazolatlan óráinak száma meghaladja a hét órát vagy az Nkt. 58. (4) bekezdés c), e) és f) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés esetén az arról szóló határozat jogerőre emelkedésének napját követő hónaptól. Az újonnan bevezetésre került szakképzési ösztöndíj a támogatható szakképesítésre vonatkozóan három, együttes feltételt állapít meg: Országos Képzési Jegyzékben szerepeljen és első szakképesítés legyen, a szakképesítés - a tanuló tanulmányainak megkezdésekor, vagy akár tanulmányainak folytatása közben - a hiány-szakképesítéseket meghatározó kormányrendeletben hiány-szakképesítésként kerüljön meghatározásra, az oktatás államilag támogatott nappali, iskolai rendszerű szakképzésben folyjon. Amennyiben a szakképesítés a fenti három kritériumnak megfelel, az ösztöndíjat biztosítani szükséges a megfelelő tanulmányi eredménnyel rendelkező tanulók számára attól a tanévtől kezdődően amikortól a szakképesítés hiány-szakképesítésnek minősül egészen a szakmai vizsga vagy komplex szakmai vizsga utolsó vizsgarészének letételére meghatározott időszak végéig. A szakképzési ösztöndíj a teljes, szakmai vizsgával záruló tanulmányi időszakra jár a tanulónak akkor is, ha az adott szakképesítés esetleg a tanulmányok ideje alatt valamelyik tanévtől már nem szerepel a hiány-szakképesítéseket meghatározó kormányrendeletben. 5.4.Statisztika adatok a szakképzésben Országos adatok Középiskolai tanulók létszáma 2010 és 2015 között Magyarországon tanuló középiskolások száma évtől évig vizsgálva csökkenést mutat; évente 2,5 és 5,5 % közötti mértékben évben 427 ezer tanuló tanult a középiskolákban országszerte, ami az öt évvel azelőtti adathoz képest közel 18 %-os 49/141

50 csökkenést jelent. A 427 ezer tanuló közül 363 ezer fő nappali munkarend szerinti oktatásban vett részt. A vizsgált öt évben a nappali munkarendben tanulók aránya %-os volt. Középiskolában tanulók száma (ezer fő) 2010 és 2015 között Magyarországon Év összesen (ezer fő) ebből: nappali oktatásban (ezer fő) ábra Középiskolai tanulók száma 2010 és 2015 között Magyarországon Szakképző iskolai tanulók létszáma 2010 és 2015 között Az országos adatokat áttekintve a vizsgált időszakban a szakközépiskolai és a szakiskolai nevelés-oktatásban részt vevő tanulók száma csökkent. A szakközépiskolai képzésben a tanulói létszám csökkenése 3 és 7 % közötti mértékű volt évről évre. A évi főhöz képest a évi tanuló 21,8 %-os csökkenést jelent. A szakiskolás tanulók létszáma egy tanév kivételével 6 és 12 % közötti mértékű csökkenést mutatott ben 33,9 % -al kevesebb a szakiskolások száma, mint 2010-ben. 24.ábra Szakképző iskolai tanulók létszáma 2010 és 2015 között Magyarországon 50/141

51 A nappali munkarend szerint tanul a szakközépiskolai tanulók %-a, illetve a szakiskolai diákok %-a. A 2010 és 2015 közötti időszakban a szakképzésben tanuló szakközépiskolások és szakiskolások aránya a szakközépiskola irányába tolódott el és ebben az iskolatípusban kis mértékű növekedés figyelhető meg; a % -os arány 68,7 31,3 % -ra változott. Szakközépiskolai és szakiskolai nevelés-oktatásban tanulók létszáma (fő) a 2010/2011. tanévtől a 2015/2016. tanévig Magyarországon Tanév Szakközépiskolában (fő) összesen (fő) ebből: nappali oktatás (fő) Szakiskolában (beleértve a speciális szakiskolát is) (fő) ebből: nappali összesen (fő) oktatás (fő) 2010/ / / / / / ábra Szakképző iskolai tanulók száma 2010 és 2015 között Magyarországon Feladat-ellátási helyek és tantermek száma a szakképző iskolákban évben a szakképzésben tanuló diákok 1741 feladat-ellátási helyen folytatták tanulmányaikat. A vizsgált időszakban a második és a negyedik évben ugyan nőtt a feladatellátási helyek száma, azonban 2015-ben nemcsak az előzőekhez képest, hanem a évhez képest is csökkenés figyelhető meg; 116-al kevesebb helyen folyt oktatás. Az osztályok száma 2010-ben volt, ami öt évvel később lett, míg az osztálytermek száma a ről re csökkent. A szakközépiskolai képzésben az átlagos osztálylétszámok között mozogtak, s a szakiskolában pedig 17,4 és 22,5 között az elmúlt öt évben.. Szakközépiskola Tanév Iskolai feladatellátási helyek száma (db) Tanulói létszám (fő) összesen (fő) ebből: nappali oktatás (fő) Osztályok a nappali oktatásban (db) Osztálytermek száma (db) Egy osztályra jutó tanuló (fő) 2010/ ,2 2011/ ,9 2012/ ,7 2013/ ,1 51/141

52 2014/ ,4 2015/ ,3 26.ábra Szakközépiskolai feladat-ellátási helyek, osztályok, tantermek száma 2010 és 2015 között Magyarországon Szakiskola Tanév Iskolai feladatellátási helyek száma (db) Tanulói létszám (fő) összesen (fő) ebből: nappali oktatás (fő) Osztályok a nappali oktatásban (db) Osztálytermek száma (db) Egy osztályra jutó tanuló (fő) Tanév 2010/ ,5 2011/ ,6 2012/ ,3 2013/ ,6 2014/ ,5 2015/ ,4 27.ábra Szakiskolai feladat-ellátási helyek, osztályok, tantermek száma 2010 és 2015 között Magyarországon Pedagógusok száma a szakképző iskolákban 2010 és 2015között 2010 és 2015 közötti időszakban a szakképzésben tanító pedagógusok száma mindösszesen 10 %-kal csökkent. Az előző tanévben (2015/2016.) pedagógus oktatott a szakképzésben. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a szakközépiskolában és a szakiskolában is az egy pedagógusra jutó tanulók száma hasonlóan alakult; 2010-ben fő, majd 2015-ben 10 fő. Pedagógusok száma a szakképző iskolákban a 2010/2011. tanévtől a 2015/2016. tanévig Magyarországon Szakközépiskola Tanulói létszám (fő) Pedagógusok száma (fő) összesen (fő) ebből: nappali oktatás (fő) Egy pedagógusra jutó tanuló (fő) Tanulói létszám (fő) összesen (fő) ebből: nappali oktatás (fő) Szakiskola Pedagógusok száma (fő) Egy pedagógusra jutó tanuló (fő) 2010/ , ,9 2011/ , ,2 2012/ , ,1 2013/ , ,2 2014/ , ,3 52/141

53 Észak-Alföld 2015/ , ,7 28.ábra Pedagógusok száma a szakképző iskolákban a 2010/2011. tanévtől a 2015/2016. tanévig Magyarországon Megyei szintű adatok Észak-Alföldi régióban évben fő szakközépiskolai és tanuló szakiskolai képzésben vett részt nappali munkarendben. Ebből Jász-Nagykun-Szolnok megyében 9726 fő, illetve 7083 fő tanult a szakképzésben. A vizsgált időszakban, az országos adatokhoz hasonlóan, a régióban is csökkent a tanulói létszám; ről re, illetve ról re. Közel 30 %-kal kevesebb tanuló tanult a szakképzésben évben a évhez képest. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2010-ben diák tanult a szakképzésben évben fő tanult a szakközépiskolai és a szakiskolai képzésben, ami 33 %-os csökkenést jelent. A két iskolatípus arányát tekintve az elmúlt öt évben néhány tizednyi változás volt csak; a tanulók 57 %-a szakközépiskolás, míg 43 %-a szakiskolás. 29.ábra A szakképzésben tanulók száma Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2010 és 2015 között (fő) A szakképzésben, nappali munkarend szerint tanulók száma 2010 és 2015 között (fő) Területi egység Szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók (fő) Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok /141

54 Észak-Alföld Szabolcs-Szatmár-Bereg Összesen Szakközépiskolai tanulók (fő) Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Összesen ábra A szakképzésben, nappali munkarend szerint tanulók száma Észak-Alföldön 2010 és 2015 között (fő) Jász-Nagykun-Szolnok megye három Szakképzési Centrumában október 1-jei adatok alapján több, mint 8000 diák tanult. Feladat-ellátási helyek száma A megyében 2010-ben 79 feladat-ellátási helyen folyt szakképzés. A vizsgált időszakban az ötödik évben 15-tel kevesebb helyen láttak el szakképzési feladatokat. A csökkenés mind régió, mind országos szinten megfigyelhető volt. Szakképző iskolák feladat-ellátási helyeinek száma (db) Területi egység Szakiskolai és speciális szakiskolai képzésben (db) Hajdú-Bihar Jász-Nagykun- Szolnok Szabolcs- Szatmár-Bereg Összesen Szakközépiskolai képzésben (db) Hajdú-Bihar Jász-Nagykun- Szolnok /141

55 Észak-Alföld Szabolcs- Szatmár-Bereg Összesen Szakképző iskolák feladat-ellátási helyeinek száma Észak-Alföldön 2010 és 2015 között (db) 31.ábra Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2010-ben szakiskolában 538, szakközépiskolában pedig 751 pedagógus látta el a nevelési-oktatási feladatokat évre 475-re, illetve 630-ra csökkent a pedagógusok száma az adott iskolatípusban. A csökkenés mértéke az országosan is hasonló képet mutat. Pedagógusok száma 2010 és 2015 között (fő) Területi egység Szakiskolai és speciális szakiskolai képzésben Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Összesen Szakközépiskolai képzésben Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Összesen Pedagógusok száma a szakképző iskolákban Észak-Alföldön 2010 és 2015 között 32.ábra 55/141

56 Változások a gyakorlati képzésben A szakképzési törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a gyakorlati képzési idő 5 %-át a tanuló, illetve kiskorú gyermek esetében a törvényes képviselő kezdeményezésére is lehessen az iskolai tanműhelyben tölteni a szakmai vizsgára történő felkészülés érdekében, a gazdasági kamara véleményének kikérése mellett az intézmény vezetőjének döntése alapján. A jogszabályi előírásoknak megfelelően a tanulót a gyakorlati képzéshez kapcsolódó pénzbeli juttatás csak a tanulószerződéses vagy az együttműködési megállapodás formában történő gyakorlati képzés esetében illeti meg. Duális képzés - Tanulószerződés Együttműködési megállapodás A duális képzésben való részvétel tovább segíti a tanulók szakmai tudását. Munkahelyi környezetben tapasztalhatják meg a munka világát, ahol nem csak a gyakorlati tudásukat bővíthetik, hanem megtanulják, hogy hogyan is kell helyt állni a munkapiacon. A munkakultúrák megismerése, a szakmai tudás, a megszerzett kompetenciák mind hozzásegítik a fiatalokat az eredményes munkába álláshoz. A szakképző iskolák a gazdasággal szoros kapcsolatra törekszenek, s ezt nap, mint nap erősíteni szükséges. Folyamatosan növekszik azon tanulók száma, akik tanulószerződéssel töltik szakmai gyakorlatukat. Nem minden tanuló esetében sikerül a tanulószerződés megkötése. Ennek oka egyrészt a vállalkozások nem elégséges száma, illetve kapacitása, valamint nem minden esetben hajlandó a szervezet a tanulót fogadni. A legnagyobb problémát a szakközépiskolai összefüggő nyári gyakorlat megvalósítása okozta ez ideig. A megyében októberi adat szerint darab tanulószerződés került megkötésre 301 gazdálkodó szervezetnél és 376 képzőhelynél. Felnőttoktatás és felnőttképzés A felnőttoktatás szerepe, jelentősége vitathatatlan. Egyre több felnőtt él a lehetőséggel, miszerint újra beülhet az iskolapadba, hogy tanuljon, s szakmát vagy éppen érettségit szerezzen. A második szakma ingyenessé tétele további vonzerő a beiskolázáskor. A szakképzési centrumok tagiskolái jellemzően esti munkarendben végzik a felnőttoktatást. A felnőttképzés hármas célja: a felnőtt lakosság tudásának és képességének felfrissítése az élethosszig tartó tanuláson keresztül; a társadalom hátrányos helyzetű tagjainak bekapcsolása az oktatásba; a felnőttképzés programjának hozzáigazítása a munkaerőpiac elvárásaihoz. A felnőttképzési óraszámok felülvizsgálata megtörtént. Változások elsősorban a képzések óraszámainak csökkenését jelentik: 135 szakképesítés és szakképesítés-ráépülés, valamint 30 részszakképesítés esetében % közötti mértékben. A Centrumok jogelőd intézményei több éves felnőttképzési tapasztalattal rendelkeznek. Azon kompetenciák, tudás birtokában vannak, amelyek szükségesek a tanfolyamok megszervezéséhez, valamint hogy hogyan kell hatékonyan tanítani a felnőtteket, milyen módszereket kell alkalmazni, hogy a legjobb eredményeket érjék el. Az elégedettségmérő lapok szerint a felnőttképzési tanfolyamok résztvevői elégedettek az oktatás színvonalával, az oktatók munkájával. Nagyra értékelik a pedagógusok magas szakmai tudását. A magas színvonalú minőségi munka tükröződik a szakmai vizsgákon nyújtott eredményekben is. 56/141

57 Nehézséget okoz az intenzív haladás, a tananyag nehézsége. Ezeket a problémákat a jövőben orvosolni szükséges: a tananyagot, a tanfolyamok hosszát a tanulók készségeihez és képességeihez kell igazítani és figyelemmel kell lenni arra a tényre, hogy a felnőttek az adott képzés előtt vélhetően hosszú ideig nem vettek részt formális képzésben és nem voltak hozzászokva, hogy hónapokon át intenzíven tanuljanak. Tehetséggondozás - Versenyek Tehetséggondozás célja, hogy a gyermek adottságai minél teljesebben kibontakozzanak. A gyermekeket folyamatosan figyelni szükséges, miközben az erős oldalukat keressük. A tanulók legjobb adottságait és személyiségük erős oldalát a pedagógusok szakmai tudásukkal tudják segíteni. Ezek pozitív megerősítésével és fejlesztésével a gyermek egész személyiségének fejlődésére hatunk. A versenyek alkalmat adnak arra, hogy a szakmájukat szerető, kitartó tanulók megmutassák tudásukat, szakértelmüket, s szakma iránti elkötelezettségüket. A kiemelkedő eredményeikkel példát mutatnak a többiek számára, így még inkább fókuszba kerül a piacképes tudás megszerzésének fontossága. Az eredményes versenyszereplések pozitívan hatnak, s erősítik a szakképzés rendszerének presztízsét. Az emelkedő színvonalú szakképzés erősebb és szélesebb szakemberbázist teremt a gazdaság számára. A világon egyre több ország ismeri fel, hogy nincs sikeres, versenyképes gazdaság szakképzés nélkül. A világban azok az országok fejlődnek gyorsan, amelyek a szakképzést jól szervezik meg, s ezzel nő az emberek életszínvonala és a gazdaság tőkevonzó képessége is. A jól képzett munkaerő iránt mindig és mindenhol van kereslet. Azok a diákok, akik a versenyeken vesznek részt, gyorsan és jellemzően jobb fizetéssel találnak munkahelyet. Példaképek lesznek a pályaválasztók számára. Mindez hozzájárul a szaktudás növekedéséhez és a szakmunkások társadalmi megbecsüléséhez. SWOT analízis A következő táblázat SWOT analízis módszer alkalmazásával mutatja be a Szakképzési Centrumok erősségeit, lehetőségeit, gyengeségeit és a veszélyeket: Erősségek A Centrum önállóan gazdálkodó szervezet. Stabil gazdasági működés. Gyorsan reagálni tudó hálózat. Jól megközelíthetőek a székhelyintézmények. A döntések helyi szinten születnek. Gyorsabb és rugalmasabb reagálás a gazdasági igények változására. A tagiskola részben önállóan gazdálkodó. A tagiskolák nagyobb önállóságot kaptak, mint fenntartóváltás előtt. A gyakorlati oktatás-vezető munkakör visszaállításával a gyakorlati oktatás nagyobb teret 57/141

58 nyert, így hatékonyabb és eredményesebb az ahhoz kapcsolódó feladat-ellátás. A munkaerő-piac és a gazdaság által keresett és elismert szakképesítések megszerzése biztosított. Képzési és életpálya tanácsadás. A nemzetgazdaság igényeinek kielégítésére egyaránt alkalmas, rugalmas, a foglalkoztathatóságot elősegítő szakképzési rendszer működtetésének vagyunk a részesei. Nagy múltú iskolákban alapításuk óta mindig a szakképzés dominált. A pedagógiai, szakmai munka magas színvonalú; jól felkészült, elkötelezett pedagógusok tanítják a diákokat. Tanulóközpontú intézmények. A középfokú oktatás mindhárom útja érettségihez vezet. A szakgimnáziumban és a szakközépiskolában az érettségi vizsga mellett szakmát is szerez a tanuló. Országos versenyeken is kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a diákok. Magyarországon az első, az állam által elismert szakképesítés megszerzését az állam az iskolai rendszerű szakképzés keretein belül ingyenesen biztosítja; új elemként, a második szakképesítés megszerzését is a felnőttoktatás keretein belül a szakképző iskolai tanulók számára. A megyében van olyan szakképző iskola, amelyik angol-magyar két tanítási nyelvű képzést folytat turisztika ágazatban. Az esti munkarend szerinti felnőttoktatás kedvelt képzési forma. A tanulószerződések száma növekszik. Az egyes tagiskolákban kialakult és jól működő hagyományok továbbvitele, megőrzése. A Szakmák éjszakája hagyományteremtő országos rendezvény, óriási sikere emeli a szakképzés presztízsét. Arany János Kollégiumi Program valamennyi tagiskola diákjainak lehetőséget nyújt a programban való részvételre. Jól működő partnerkapcsolatok. Gyengeségek A szakközépiskolások száma csökken, így a munkaerő-piaci igényeknek nehezebb megfelelni. (Több szakmunkásra, technikusra van szükség, mint amennyit jelenleg a képzési rendszer kibocsát.) A felvett tanulók esetében az alapfokon megszerezhető kompetenciák gyengék, hiányosak. A szakközépiskolai tanulók egy része nem motivált a tanulásra. Indokolatlan tanulói hiányzások nagy száma. Lehetőségek. A szakképzési centrumok képzési és szolgáltató központokká alakulnak át, ahol a szakmai tudás elsajátítása mellett az idegen nyelvi és az informatikai tudás bővítésére is lehetőség nyílik. Az életpálya-modell finomhangolása. Módszertani felkészültség növelése. Felnőttoktatás bővítése. Munkavállalói oldalról: A felnőttoktatásban tanítók esetében - a jogszabályi változás 58/141

59 alapján a szakképzési centrum saját, heti negyvenórás munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottját az esti, levelező munkarend szerint megszervezett osztályainak órái esetében megbízási jogviszonyban alkalmazhatja óraadóként. Ebben az esetben nem kell alkalmazni a nemzeti köznevelésről szóló törvényben az óraadókra vonatkozóan meghatározott óraszámkorlátot. Ezzel egy olyan kapu nyílt meg mind a pedagógus, mind az iskola számára, amellyel a munkavállaló többletjövedelemhez juthat a saját intézményében, míg az iskola az alkalmazásában álló oktatóit be tudja vonni a feladatellátásba abban az esetben is, ha már a nappali képzésben az óraszáma eléri a maximumot Felnőttképzés bővítése. Az új ösztöndíj-rendszer lehetősége minél több tanuló számára. Belső továbbképzések szervezése. Csapatépítő tréningekben részvétel. Egész életen át tartó tanulás lehetősége mindenki számára. Pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése. Veszélyek A demográfiai hullám kedvezőtlen alakulása. A számos és jelentős jogszabályi változások követése, időben történő reagálás. A tanulók szociális háttere egyre rosszabb. Családi, szociokulturális hátránnyal élő tanulók nagy száma. A tanulók hiányosságai, motiválatlansága. Cél a feltárt erősségekre építve kihasználni a lehetőségeket, elkerülni a veszélyeket, valamint megszabadulni a gyengeségektől, annak érdekében, hogy azok ne akadályozzák a lehetőségek kihasználását és ne adjanak teret a veszélyeknek. Fejlesztések javaslatok Humánerőforrás terület A szakmai elméletet és gyakorlatot tanítók pedagógus végzettség megszerzésére irányuló képzésben való részvétel támogatása. Az iskolákban az ügyviteli feladatokat végzők feladatainak áttekintése, a munkamegosztás újratervezése a hatékonyabb és pontosabb munkavégzés érdekében. Infrastruktúra, munkakörnyezet Épületek állagmegóvása, felújítása pályázati források megkeresése. Az elavult informatikai eszközök cseréje pályázati források keresése. Szakmai, pedagógia terület A jogszabályi változások figyelembevételével a jogszerű, szakszerű és költséghatékony intézményi működés megvalósítása. A változások okán az intézményi dokumentumok aktualizálása, korrekciója és kiegészítése. A szakmai munka az új szakmai vizsga követelmények, kerettantervek figyelembe vételével, s ehhez igazítva új helyi tanterveket szükséges kidolgozni. A tanulók motiválása, felkészítése a szakmai, a közismereti és a sportversenyekre egyaránt. A tanulószerződések számának növelése. A hiányszakmát választók számának növelése. 59/141

60 Kapcsolattartás erősítése a külső gyakorlóhelyekkel, s további képzőhelyek felkutatása a duális képzés magvalósítása érdekében. A duális képzés erősítése. A 9. évfolyamot követően a nyári összefüggő gyakorlat vállalati körülmények közötti megvalósítása. Egyre több kis- és középvállalatot szükséges meggyőzni és ösztönözni, hogy vegyenek részt a duális szakképzésben. A felnőttek számára élethelyzetükhöz igazodó képzés felkínálása, azaz felnőttoktatás esti munkarendben preferált a dolgozó emberek körében. A felnőttek munkaerő-piaci esélyeinek fenntartása, továbbképzési lehetőségeinek szélesítése érdekében szükséges kiterjeszteni a felnőttoktatást. A tárgyi feltételek jobb kihasználása érdekében fontos feladat a felnőttképzés megvalósításában történő szerepvállalás. A szakképző iskolák kiemelt feladata az élethosszig tartó tanulást lehetővé tévő kompetenciák kialakítása (különféle technikák és készségek, amelyek lehetővé teszik az információkeresést és felvételt, valamint annak értékelését, továbbá a másokkal való együttműködést). A kulcskompetenciák jelentősége miatt feladat, hogy a tankötelezettség végéig valamennyi diák elsajátítsa azokat, és a felnőtteknek pedig fejleszteniük kellene magukat életük végéig, bővítve a már kialakított készségeiket, képességeiket. Fontos feladat, hogy a tanulók rendelkezzenek azon elemi ismeretekkel, amelyek segítségével alkalmassá válnak az egész életen át tartó tanulásra. A tudás alapú társadalomban a digitális és az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése hangsúlyos szerepet kap. Felzárkóztatások során minőségi munka végzés újabb módszertani kultúrával az eredményesség növelése érdekében. Lemorzsolódások csökkentése érdekében egyéni és kiscsoportos foglalkozások keretében történő fejlesztés. Kiemelt cél az iskolai, társadalmi lemorzsolódás csökkentése. A hátrányos helyzetű gyermekek elmaradásaikat behozva sikeresen befejezzék középfokú iskolai tanulmányaikat, s szakmát szerezzenek. További állami fenntartású köznevelési intézmények Jász-Nagykun-Szolnok megyében Jász-Nagykun-Szolnok megyében további öt állami fenntartásban lévő iskola működik, ahol az alapító okirat, a szakmai alapdokumentum szerint szakgimnáziumi és szakközépiskolai feladat-ellátás szerepel az alapfeladataik között. A Földművelésügyi Minisztérium 3 középfokú iskolát tart fenn a megyénkben: Székács Elemér Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium (Törökszentmiklós) Kenderesi Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium (Kenderes) Szentannai Sámuel Középiskola és Kollégium (Karcag). A Minisztérium irányításában a év volt az első teljes év. Megvalósult egyfajta költségvetési konszolidáció, a szakmaszerkezet összehangolása a nem agrár jellegű szakmák esetében is. A szakképzés megújulása kiemelt szerepet kap az agrárgazdaság további megerősítése okán. Az agrár-szakképzés az ágazat fejlődésének kulcsa. 60/141

61 A 2016/2017. tanévet 24 ezer tanuló kezdte meg a Földművelésügyi Minisztérium fenntartásában lévő 48 agrárszakképző iskolában, 63 helyszínen, közel 4500 pedagógussal, oktatóval. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában és működtetésében jelenleg 2 középiskola lát el szakgimnáziumi feladatokat: Deák Ferenc Gimnázium, Közgazdasági és Informatikai Szakgimnázium (Jászárokszállás) Hajnóczy József Gimnázium, Humán Szakgimnázium és Kollégium (Tiszaföldvár) Egyházi és alapítványi fenntartású köznevelési intézmények Jász-Nagykun-Szolnok megyében Jász-Nagykun-Szolnok megyében nyolc köznevelési intézmény egyházi fenntartású, ahol szakképzési feladatok ellátása is szerepel az intézmény alapfeladatai között: Illéssy Sándor Baptista Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola (Kisújszállás) Árpád-házi Szent Piroska Szakközépiskola és Szakgimnázium (Szolnok) Karcagi Nagykun Református Gimnázium és Egészségügyi Szakgimnázium (Karcag) Móricz Zsigmond Református Kollégium, Gimnázium, Szakgimnázium és Általános Iskola (Kisújszállás) Terplán Zénó Ferences Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola (Jászberény) Jászapáti Gróf Széchenyi István Katolikus Középiskola és Kollégium (Jászapáti) Mezőtúri Református Kollégium, Gimnázium, Szakgimnázium, Általános Iskola és Óvoda (Mezőtúri) Jászberényi Nagyboldogasszony Katolikus Óvoda, Kéttannyelvű Általános Iskola, Középiskola és Kollégium (Jászberény) Tagintézménye: Jászberényi Katolikus Óvoda, Általános Iskola Liska József Középiskola és Kollégium Tagintézménye A megyében két alapítványi iskola lát el szakképzési feladatot: Magiszter Alapítványi Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola Fényes Adolf Szolnoki Gimnáziuma és Művészeti Szakgimnáziuma LIA Oktatási Központ Óvoda, Szakgimnázium és Szakközépiskola További javaslatok a szakképzési területen: 61/141

62 A magyar gazdaság versenyképességének növelése és a társadalmi kohézió javítása érdekében szükséges minél több jól képzett szakmunkás. A hiány-szakképesítések képzésébe minél nagyobb számú tanuló beiskolázása. A 2015-ben elfogadott szakképzés fejlesztési koncepció egyik sarkalatos pontja a szakképzésbe történő beiskolázás kereteinek kiterjesztése. Ennek érdekében fontos a felnőttoktatásba bevonható, tanulni vágyók széleskörű tájékoztatása. A gyakornoki rendszer további erősítése; minél több végzett tanuló kerüljön be a programba. A minél nagyobb számban szükséges bevonni a megyebeli vállalkozásokat a duális képzés megvalósításába. Növelni szükséges a tanuló szerződések számát. A modern kor kihívásaihoz, a digitalizációs folyamatokhoz alkalmazkodván kiemelt jelentőséggel bír a szakember-utánpótlást igénylő új irányoknak való megfelelés, azaz a megfelelő képzettségű szakemberek képzése. Helyi gazdasági szereplőkkel történő szorosabb kapcsolattartás. A munkaerő-piaci igények felmérése a megyében. Fejleszteni szükséges a pályaorientációs tevékenység-rendszert az érintettek megszólításával és az adekvát módszerek alkalmazásával. Széles partner-köri együttműködés szükséges a lemorzsolódás megelőzése, csökkentése érdekében. Jó gyakorlatok megosztása. A duális képzés során az iskola és a szervezet közötti együttműködést, együttgondolkodást erősíteni szükséges az eredményes vizsga elérése érdekében. A már beiskolázott tanulók rendszerben történő megtartása stratégiai fontosságú, hiszen ezzel, azaz a megfelelő végzettségű, szakképzettségű szakember kibocsátásával még inkább hozzájárul a szakképzés a munkaerő-piaci rések szűkítéséhez. A tanuló-barát iskolai környezet és atmoszféra biztosítása. A képzési struktúra szélesebb körben történő megismertetése. 6. A JNSZMKIK szakképzésben ellátott állami feladatai Kiemelt feladatok: A Kereskedelmi és Iparkamarák részére a törvényekben, rendeletekben és az állami szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokban meghatározott szakképzési feladatok ellátása és ezek végrehajtásának országosan egységes keretbe foglalt szabályozása a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Szak- és Felnőttképzési Önkormányzati Szabályzata alapján történik. A területi kereskedelmi és iparkamarák feladati - tanulószerződések, együttműködési megállapodások nyilvántartása, megkötésének elősegítése, 62/141

63 - gyakorlati képzőhelyek ellenőrzése, nyilvántartása, - vizsgabizottsági elnökök és tagok delegálása, tagi névjegyzék nyilvántartása, kezelése, - országos és nemzetközi szakmai versenyek szervezésében és lebonyolításában való közreműködés - szintvizsga szervezése és lebonyolítása, - működtetik a megyei fejlesztési és képzési bizottságokat (MFKB) - mesterképzés és vizsgáztatás szervezése, lebonyolítása, - kapcsolattartás és együttműködés a szakképzés helyi szereplőivel - az ISZIR- ben a területi adatok rögzítése és karbantartása, - szakmai munkát kísérő anyagok, dokumentumok véleményezése, - helyi szinten ellátja a kormányzati és egyéb szakmai szervezetekkel történő kapcsolattartást, együttműködést, illetve az ezzel járó feladatokat és képviseli a gazdaság érdekeit a szakképzés területén, - pályaorientációval kapcsolatos feladatok, - ellátják a felsőoktatási szakképzés területén jogszabályilag meghatározott feladatokat. Csatlakozva az előbbiekhez talán a kamara feladatát a Jász- nagykun- Szolnok Megyében a kamara elnöke Dr. Sziráki András fogalmazta meg a Pallasz Athéné Egyetem Szolnoki Gazdálkodási Karán november 09-én tartott hozzászólásában. A gazdaság előrelépésen nagyon légyeges aspektusa a humánerőforrás minősége és mennyisége, csak ez után következik az infrastruktúra kiépítettsége tőkevonzó képessége. Látványosan szűkül a munkaerőpiac, csökken, a létszám egyre fogy a beiskolázható tanulók száma. Ma már kialakult megye termelési struktúrája és termék szerkezet így hosszú távra lehet tervezni a célkitűzés pedig az, hogy racionálisan összehangolják a munkaerő kínálatot és vele a szakképzést a gazdasági szerkezetből adódó munkaerő kereslettel. Ehhez növelni kell a szakemberek anyagi és erkölcsi megbecsültségét is. Tehát a kamara feladata a fentiekben való egyensúlyteremtés elősegítése novemberében a kormány egymás után teszi a béremelési javaslatot, javaslatokat, amelyek százalékos értékei szinte meghaladják a munkavállalói oldal, a szakszervezetek elképzeléseit. Az SZFK aktualizálását végző munkacsoport indítványozza a Kamarának, hogy tegyen kísérletet egy iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli egységes szakképzési adatbázis létrehozására, amivel sokat segíthetne a vállalkozásokon. JNSZ Szolnok megyére vonatkozóan októberében az ISZIR adatbázisában az szerepel, hogy 2048 hatályos tanulószerződés köttetett. 301 gazdálkodó szervezetnél van tanulószerződés és a tanulók 376 képzőhelyen tölthetik szakmai gyakorlatukat. A tanulószerződések száma az előző évekhez képest nem csökkent, sőt növekedett annak ellenére, hogy a demográfiai hullám csökkenő korosztályos létszámot mutat. Mindez a szakképzési törvény változásának a kamarai garanciavállalás bevezetésének is köszönhető, de mögötte ott van a kamara szakképzés érdekében kifejtett sokrétű tevékenysége. 63/141

64 Továbbiakban szűkebb pátriánkkal foglalkozva nézzük meg Kelet- Magyarország néhány adatát az ISZIR- ből kinyerhető információk alapján. Fontos tudni a további elemző munkához, hogy a szakmák tanuló szerződéseinek száma hogy alakult Kelet Magyarországon: Régió Megye Tanuló szerződések száma Észak-Alföld Hajdú-Bihar 2497 Észak-Alföld Jász-Nagykun-Szolnok 2048 Észak-Alföld Szabolcs-Szatmár-Bereg 2922 Észak-Alföld Összesen 7467 Észak Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén 4640 Észak Magyarország Heves 1896 Észak Magyarország Nógrád 738 Észak Magyarország Összesen 7274 Dél-Alföld Bács-Kiskun 2441 Dél-Alföld Békés 1952 Dél-Alföld Csongrád 2819 Dél-Alföld Összesen ábra 34. ábra 64/141

65 35. ábra 36. ábra 65/141

66 37. ábra A tanulószerződések mellett fontos azt is látni, hogy melyek voltak a legnépszerűbb szakmák az elmúlt három tanévben, hogyan viszonyul a létszám a munkaerő-piaci trendekhez: Legnépszerűbb szakmák Tanév 2013/2014. tanév létszámok (fő) Szakma Targoncavezető Szakma Emelőgépkezelő 9730 Szakma Élelmiszer- és vegyiáru-eladó 7064 Szakma Szakács 6516 Szakma Földmunka-rakodó- és szállítógép kezelő 4562 Szakma Pincér 3477 Szakma CNC-forgácsoló 3307 Szakma Logisztikai ügyintéző 3096 Szakma Kézápoló és műkörömépítő 2854 Szakma Társadalom-biztosítási és bérügyi szakelőadó ábra 66/141

67 39. ábra Legnépszerűbb szakmák Tanév 2014/2015. tanév létszámok (fő) Szakma Szakács 3766 Szakma Pincér 2259 Szakma Élelmiszer- és vegyiáru-eladó 2117 Szakma Fodrász 1739 Szakma Cukrász 1347 Szakma Hegesztő 963 Szakma Villanyszerelő 925 Szakma Bútorasztalos 871 Szakma CNC-forgácsoló 843 Szakma Kozmetikus ábra 67/141

68 41. ábra Legnépszerűbb szakmák Tanév 2015/2016. tanév létszámok (fő) Szakma Szakács 1958 Szakma Pincér 1150 Szakma Élelmiszer- és vegyiáru-eladó 835 Szakma Fodrász 640 Szakma Cukrász 553 Szakma Villanyszerelő 287 Szakma Gépgyártástechnológiai technikus 285 Szakma Magasépítő technikus 259 Szakma Hegesztő 233 Szakma Bútorasztalos ábra 68/141

69 43. ábra Tegyünk néhány figyelemre méltó összehasonlítást a csökkenő gyerek létszám és a tanulói létszám vonatkozásában. Látjuk, hogy a pincér, szakács, élelmiszer- és vegyiáru- eladó és a CNC- forgácsoló szakmákban drasztikus a létszám csökkenés. 2013/ / /2016 Szakács 6516 fő 3766 fő 1958 fő Pincér 3477 fő 2259 fő 1150 fő Élelmiszer- és 7064 fő 2117 fő 835 fő vegyiáru- eladó CNC forgácsoló 3307 fő 843 fő nincs adat 6.1. Milyen területeken segíti a kamara a szakképzett munkaerő utánpótlást A kamarai garanciavállalás Az új szabályozás alapvető célja a gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzés elsődlegességének megerősítése, a duális képzés elterjedésének elősegítése. A szakképzésről szóló évi CLVII. törvény július 1-jén hatályba lépő módosítása szerint, amennyiben a területig illetékes kamara ellenőrzési és minősítési folyamata által megfelelőnek nyilvánított képzőhely biztosított és ezáltal a tanulószerződés is megköthető, a tanuló gyakorlati képzése a szakiskola 9. évfolyamának összefüggő gyakorlatától kezdődően, kizárólag ennek keretében szervezhető meg. 69/141

70 A kamarai garanciavállalás a jogszabály értelmezése alapján csak a szakiskola 9. évfolyamának összefüggő gyakorlatának kezdetétől folyó gyakorlati képzésre vonatkozik, természetesen sikeres szintvizsgát követően. A tanuló csak akkor vehet részt iskolai tanműhelyben a gyakorlati képzésen, ha a gazdasági kamara nem tudja a gazdálkodó szervezeteknél tanulószerződéses jogviszony keretében elhelyezni. A kamarai garanciavállalás legfontosabb dokumentuma az igazolás, amelyet a kamara akkor állít ki, ha részéről nem biztosított a megfelelő képzőhely egy adott tanuló számára. Ez teszi lehetővé az iskola számára, hogy gondoskodjon a tanuló gyakorlati képzéséről. A kamarai garanciavállalás rendszere jelentős mértékben elősegíti, hogy a tanulók minél hamarabb vállalati környezetben, munkafolyamatba ágyazott tanulással sajátítsák el a választott szakképesítést. A kamarai garanciavállalás a szakközépiskola szakképzési évfolyamán folyó gyakorlati képzésre nem alkalmazható. A gyakorlati képzés minőségének növekedését biztosítja, hogy a 2015/16-os tanévtől már csak mestervizsgázott oktatóval rendelkező vállalkozás folytathat képzési tevékenységet. Ez a szabályozás alátámasztja a duális képzés kiterjesztésének jogosultságát, a kamarai garanciavállalás intézményének bevezetésével pedig a tanulószerződések számának növekedése érhető el. Ez pedig további lehetőséget biztosít a tanulók munkavállalási lehetőségének megerősítésére, valamint a foglalkozási és a társadalombiztosítási rendszerbe beemeltek számának jelentős növelésére. Az új rendszer bevezetését követően, a korábbi évek gyakorlatától eltérően nagyon fontos változás, hogy a tanulószerződések megkötésének időszaka lényegesen korábbi időpontra (május hónap) esik. A kamarai garanciavállalás az együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzésre is kiterjed. Ha nem biztosított a megfelelő képzőhely, akkor a szakképző iskola gondoskodik a tanuló gyakorlati képzéséről. Ebben az esetben a tanulók gyakorlati képzése - iskolai tanműhelyben vagy - külső gyakorlati képzőhelyen együttműködési megállapodás keretében valósulhat meg. Kamarai igazolás kiadása tehát kiterjed az együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzésre is, azaz az Szt. 56 (1) bekezdésének a)-b) pontjában megadott összes esetre. Ennek megfelelően együttműködési megállapodás kötése is csak akkor lehetséges, ha a kamara kiadta az igazolást arról, hogy részéről nem biztosított a tanulószerződés kötéséhez megfelelő képzőhely az adott tanuló számára. Eredményes szintvizsga nélkül a tanulók gyakorlati képzése tanulószerződés keretében csak kizárólag gyakorlati képzés célt szolgáló tanműhelyben (KTM) valósítható meg. KTM hiányában ez a szigorítás azt eredményezi, hogy később lehet csak tanulószerződést kötni, s addig iskolai tanműhelyben kell lenniük a tanulóknak. Ha sikertelen szintvizsga esetén a tanuló gyakorlati képzése nem valósítható meg KTM- ben, akkor igazolás kiállítására kerül sor, mely első körben csak az összefüggő szakmai gyakorlat idejére szól. Fontos megjegyezni, hogy a gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezetek részéről jogos igényként merül fel, hogy a velük tanulószerződést kötni kívánó tanulók felkészültsége, munkához való hozzáállása megfeleljen az elvárásaiknak. Eredményes szintvizsga esetén a 70/141

71 legjobban teljesítő tanulók keresettek lesznek, nagyobb eséllyel vehetnek majd részt a vállalati gyakorlati képzésben. Azon tanulók számára, akiknek a szakmai elméleti és gyakorlati felkészültsége hiányos, illetve általános képességeik nem megfelelőek, iskolai felzárkóztatás keretében kerülhet sor a munkaerő- piaci kompetenciák, gyakorlati készségek megfelelő szintű fejlesztésére, tekintettel arra, hogy az iskola rendelkezik a megfelelő szakmai, pedagógiai és módszertani ismeretekkel, tapasztalatokkal További lépések a tanulók továbbfoglalkozási kedv növelése érdekében Egyszerűsödött a normatív elszámolások miatt a gazdálkodókat terhelő adminisztráció (havi elszámolás, tanulók pénzbeli juttatásának tanulói eredményhez igazíthatósága, decentralizált pályázati lehetőség, gyakorlati óraszám emelkedése, szakmunkás ösztöndíj rendszer, oktatói kötelező mestervizsga, ECVET, komplex záró vizsga, OKJ átdolgozás, racionalizálás) Normatívák szakképesítésenként OKJ szám Szakmák Súlyszorzó Igénybe vehető Tanuló/hó normatíva összege tanuló/év *súlyszorzó Asztalos 1, Ft Ft Ács, állványozó 1, Ft Ft Ács, állványozó 1, Ft Ft Autóelektronikai 1, Ft Ft műszerész Autóelektronikai 1, Ft Ft műszerész Autószerelő 1, Ft Ft Autószerelő 1, Ft Ft Autótechnikus 0, Ft Ft Autótechnikus 0, Ft Ft Burkoló 1, Ft Ft Bútorasztalos 1, Ft Ft Bútoripari technikus 1, Ft Ft Bőrdíszműves 1, Ft Ft Bőrdíszműves 1, Ft Ft Cipész, cipőkészítő, 1, Ft Ft cipőjavító Cipőkészítő 1, Ft Ft Cukrász 1, Ft Ft Cukrász 1, Ft Ft Eladó 1, Ft Ft Élelmiszer- és vegyiáru eladó 1, Ft Ft 71/141

72 Épületasztalos 1, Ft Ft Faipari technikus 1, Ft Ft Férfi szabó 1, Ft Ft Férfi szabó 1, Ft Ft Festő, díszítő, mázoló 1, Ft Ft és tapétázó Festő, mázoló, 1, Ft Ft tapétázó Fodrász 1, Ft Ft Gyakorló fodrász 1, Ft Ft Fogtechnikus 1, Ft Ft Fogtechnikus gyakornok 1, Ft Ft Normatívák szakképesítésenként Gépgyártástechnológ 1, Ft Ft iai technikus Gépgyártástechnológ 0, Ft Ft iai technikus Gépi forgácsoló 2, Ft Ft Gépi forgácsoló 2, Ft Ft Géplakatos 2, Ft Ft Hegesztő 2, Ft Ft Hegesztő 2, Ft Ft Hidegburkoló 1, Ft Ft Ipari gépész 2, Ft Ft Járműfényező 1, Ft Ft Járműfényező 1, Ft Ft Karosszérialakatos 1, Ft Ft Karosszérialakatos 1, Ft Ft Kárpitos 1, Ft Ft Kárpitos 1, Ft Ft Kozmetikus 1, Ft Ft Gyakorló kozmetikus 1, Ft Ft Kőműves 1, Ft Ft 44. ábra 7. MFKB és tevékenysége A Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Közgyűlés döntése alapján a 25/2013. (I.25.) számú határozata a Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció célrendszeréről, a megyét négy fejlesztési egységre kell osztani 1, JÁSZSÁG Jászberényi- Jászapáti Járások 2. SZOLNOK- TÖRÖKSZENTMIKLÓS Szolnoki- Törökszentmiklósi Járások 3, TISZAFÜRED- KARCAG Tiszafüredi- Karcagi Járások 4, MEZŐTÚR- KUNSZENTMÁRTON Mezőtúri- Kunszentmártoni Járások 72/141

73 A fejlesztési területi egységek képzési szükségleteinek kielégítése céljából a megyében három szakképzési centrum jött létre. Szolnokon kettő és Karcag központtal egy. A centrumok NGM fenntartásúak azonban nem magukban próbálják biztosítani a szakképzett munkaerőt, hanem rajtuk kívül más fenntartású iskolák is részt vállalnak a megye szakképzésben. A képzések helyszíneit és fajtáit fenntartóik szerint a megyei térkép mellékletek tartalmazzák: Az előzőekben bemutatottak alapján látható, hogy az MFKB legfontosabb feladata összehangolni ennek a meglehetősen széttagolt sokszínű különböző színvonalat képviselő képzők tevékenységét. Az MFKB (Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság) a szakképzés fejlesztése és a munkaerőpiaci igények érvényesítése céljából létrehozott konzultációs véleményező, javaslattevő és tanácsadó megyei (fővárosi) testület. Közreműködik a munkaerő- piaci információk, a foglalkoztatási, foglalkoztathatósági adatok prognózisok alapján a nemzetgazdasági igények és a szakképzés fejlesztésének összehangolásában. Az MFKB legfontosabb feladatának tekinthető a szakmaszerkezeti döntések meghozatala. Szakmaszerkezeti döntés folyamata: A megyei fejlesztési és képzési bizottság a gazdaság igényeit szem előtt tartva az egyes szakképesítések, illetve ágazatok támogatási formáira tesznek javaslatot. A Bizottságok a szakképzési törvényben foglaltak szerint a nemzetgazdasági igényeknek megfelelően és a szakképzés fejlesztésének összehangolása érdekében végzik munkájukat. Ezt követi a szakképző iskolák fenntartóinak javaslata arról, hogy milyen szakképesítés, illetve ágazatot kívánnak ellátni, megjelölve azt a minimum létszámot, mely során a képzés elindítása még számukra megengedhető, továbbá azt a maximum létszámot, amely felett már nem tudják a képzést a megfelelő színvonalon működtetni. A munka hatékony és pontos elvégzése érdekében egy szoftverrel támogatja a folyamatot, továbbá minél részletesebb útmutatókkal igyekszik segíteni a fenntartók javaslattételét. A fenntartói javaslattételt követően az agrárágazathoz tartozó szakképesítések esetében a Földművelésügyi Minisztérium, míg a többi szakképesítés esetén az állami szakképzési és felnőttképzési szerv tesz javaslatot a szakképesítések elosztására. Az egyeztetéseket követően az NSZFH a tervezetet elküldi a kormánynak, ahol a döntés megszületik. A fenntartóknak ezt követően még a társadalmi egyeztetés során van lehetőségük javaslataikon módosítani, észrevételt tenni a tervezettekkel kapcsolatban. Az előzőekben ismertetett folyamat eredményeként, a résztvevők javaslatait figyelembe véve és elemezve, a Kormány az iskola rendszerű szakképzés fenntartójaként hoz döntést a keretszámok elosztására vonatkozóan megyei és fővárosi bontásban. Szakmaszerkezeti döntés változásai a 2016/2017. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2016/2017. tanévben induló képzések tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítéseiről szóló 297/2015. (.13.) kormányrendelet (továbbiakban: kormányrendelet). Az eddigi gyakorlattól eltérően a 2016/2017. tanévben már nincs lehetőségük a fenntartóknak egymás közötti keretszám átadásra, ez azt jelenti, hogy kizárólag a meglévő létszám erejéig tudnak a felvett tanulók után költségvetési hozzájárulást igényelni a korlátozottan támogatott szakképesítések, illetve ágazatok esetében. Nagyon fontos, hogy az MFKB az iskolarendszeren kívüli szakmai képzéseket érintő javaslatát is a szakképesítésekre vonatkozó munkaerő- piaci kereslet és hiány szakképesítések figyelembevétele alapján, de évente legalább egy alkalommal teszi meg. Az MFKB a szakképzés irányának és arányainak rövid és középtávú tervét (szakképzésfejlesztési koncepció) a megyei terület fejle4sztési koncepció és terület fejlesztési program alapján készíti el. Közreműködik asz iskolai és iskolarendszeren kívüli szakképzés a köznevelés és a felsőoktatás összehangolásában, kezdeményezi a szükséges változtatásokat. 73/141

74 Az MFKB együtt működik a megyei önkormányzattal és közreműködik a pályaorientációs és pályakövetési feladatok megvalósításában. A bizottság létszáma öt fő a JNSZ megyei MFKB március 18-ai ülésén az alábbi delegáltakkal kezdte meg három éves munkáját. Név Delegáló szervezet Telekom Elnök Tag * Tag Tag Szoták- Nóvé Mária Kugler Krisztián Libor József Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Kormányhivatal Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács maria.nove@claas.com kuglerk@lab.hu Tag Dániel Csaba Nemzeti Agrárkamara liborj@szolf.hu daniel.csaba@citromail.hu Tanácskozás jogú delegált Gyökeres Sándor Földművelésügyi Minisztérium gyokeressandor@gmail.com 45. ábra *Nemzet Gazdasági és Társadalmi Tanács által delegált tag Dr. Bischof Zsolt lemondott bizottsági tagságáról május 02-án, így jelenleg helye üres pozíció. A bizottság elnökét és tagjait a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter kérte fel három éves időtartamra a bizottság munkájában való közreműködésre. A bizottság elnökére a bizottság tagjai közül az Országos Kereskedelmi és Iparkamara tesz javaslatot. A bizottság működtetésével, a hatáskörébe tartozó javaslatok állásfoglalások előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a bizottság munkaszervezeteként a gazdasági kamara látja el. A bizottság működtetésének költségeinek forrását a gazdasági kamara biztosítja. A bizottság működési rendjének részletes szabályait az egységes döntés előkészítő javaslattevő funkciója érvényesülése érdekében a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. A Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (JNSZ MFKB) megtette javaslatát a 2017/18. évi megyei beiskolázási irányokra és létszám arányokra. Március 30-án tartotta ülését a JNSZ MFKB, melyen a 2017/18 tanév beiskolázási irányaira és arányaira vonatkozó javaslatát fogalmazta meg. A Bizottság a javaslatait a vállalkozók munkaerő kereslete, a megye gazdaságának fejlesztési irányai és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet évi szakiskolai kutatási felmérésének figyelembe vételével hozta meg. A Bizottság javaslatát a szakképzési törvény 81. szerint március 31-ig megküldte a Magyar Kereskedelmi Iparkamara és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) részére a megyében folytatott szakképzésben állami költségvetési hozzájárulásban részesíthető és nem támogatott szakképesítéseire (a szakképzés irányaira) és a megyében indítható szakképesítések keretszámaira (beiskolázás arányaira), az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben támogatható szakképesítésekre, valamint a hiányszakmákra. Az előző évhez hasonlóan a bizottság 25 db a munkaerőpiacon legkeresettebb hiányszakmára adott javaslatot, melyben iskolai ösztöndíjat kapnak a tanulók. A hiányszakmának javasolt 25 szakmából 7 érettségire épülő és 18 szakiskolai képesítés. 74/141

75 A JNSZ MFKB által javasolt hiányszakmák JNSZ MFKB JAVASLAT ÖSZTÖNDÍJJAL TÁMOGATOTT SZAKKÉPESÍTÉSEK Magyar Közlöny 164. szám október Állattartó szakmunkás Autószerelő Burkoló Burkoló Családi gazdálkodó Családi gazdálkodó Eladó Épület- és szerkezetlakatos Épület- és szerkezetlakatos Gépgyártástechnológiai technikus Gépgyártástechnológiai technikus Gépi forgácsoló Gyakorló ápoló Gyakorló ápoló Hegesztő Hegesztő Ipari gépész Ipari gépész Járműfényező Járműfényező Karosszérialakatos Karosszérialakatos Kereskedő Kistermelői élelmiszerelőállító, falusi vendéglátó Kistermelői élelmiszerelőállító, falusi vendéglátó Kőműves Kőműves Mezőgazdasági gépész Mezőgazdasági gépész Mezőgazdasági gépésztechnikus Mezőgazdasági gépésztechnikus Női szabó Pincér Pincér Pék Pék Szerszámkészítő Szerszámkészítő Vállalkozási és bérügyintéző Vegyész technikus Villanyszerelő Villanyszerelő Honvéd altiszt (az ágazat/szakmairány megjelölésével) Ruhaipari technikus Szociális gondozó és ápoló Vízgépészeti technikus ábra A keretszámok fenntartók közötti elosztására a CLVII. tv. a szakképzésről 84. (5c) bekezdése alapján a szakképesítésért felelős miniszter tesz javaslatot az érintett tanévet megelőző év április utolsó munkanapjáig. A munkabizottság nem ért egyet több NGM döntéssel a 45. ábrát illetően például a megyébe települő Thyssenkrupp, például nagyon sok gépiforgácsolót, gépifogácsolóra épülő egyéb más forgácsolót fog igényelni (pl. köszörűs) ezért javasoljuk, hogy az MFKB tegyen meg mindent, hogy ez a szakmai is rövidesen ösztöndíjas lehessen. 75/141

76 8. Élethosszig tartó tanulás és kompetenciák Az élethosszig tartó tanulás fogalmával kapcsolatban szükséges kiemelni, hogy - a figyelem az oktatási intézményrendszerről a tanulókra, a tanulói igényekre fókuszál, - a hangsúly az önálló tanulásra való képesség kialakítására tevődik át, - a tanulás a legkülönbözőbb helyeken és formában valósulhat meg, - mely egész életpályán keresztül folyhat. A munkaerő-piacon végbemenő változások, a gazdasági szerkezet átalakulása olyan kihívásokat fogalmazott meg a társadalom egészére melyek alapján az az egyén és a közösség folyamatos tanulásra kényszerül. A globalizáció folyamata, a társadalmi, gazdasági kapcsolatok nemzetközivé válása, az Európai Unió nyitott munkaerő piaca, a technológiai fejlődés stb. új és gyorsan változó ismereteket igényel. A tradicionális tudás mellett megnőtt azon készségek, képességek jelentősége, melyek egy-egy terület, tantárgy vagy szakma keretein túlnyúlva szükségesek a személy boldogulásához, sikeres teljesítményéhez és beilleszkedéséhez akár az oktatás vagy a munka világába. A munkaerőpiacra való belépéskor a munkaadók a szaktudás mellett az új ismeretek elsajátításának képességét részesítik előnybe. Szinte nélkülözhetetlenné válik a számítástechnikai ismeret, idegennyelv-tudás, csapatmunkára való készség, kooperativitás, problémamegoldó készség, egyéni munkaszervezés, időgazdálkodás, új technológiák alkalmazásának képessége. A piacgazdaság folyamatos fejlődésének köszönhetően a munkavállalók korszerű szakképzettsége, illetve a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakmai felkészültsége napjainkra elengedhetetlenné vált. A versenyképesség alapfeltétele lett a folyamatos fejlődés, haladás, innováció. Kevésnek bizonyul az egyszer már megszerzett tudás, ismeret, elkerülhetetlenné válik az állandó, egész életen át tartó tanulás. A csak iskolarendszerben történő tanulmányok kevésnek bizonyulnak ahhoz, hogy az egyén a munkaerőpiac igényeinek megfeleljen. A munkahelyet nem elég megszerezni, azt meg is kell tartani, folyamatosan meg kell felelni a foglalkoztató elvárásainak. A fejlődő gazdaságban az ismeretek folyamatos felújítására, frissítésére, a mindig naprakész dolgozók hatékony munkájára van szükség. A tanulás egy jelentős szakasza a felnőttkorra helyeződik át, ebből adódóan az emberi erőforrásoknak történő legfontosabb beruházást a felnőttkori tanulás, a felnőttképzés jelentheti. Célja alapvetően a kulcskompetenciák és alapkészségek, képességek kialakítására, megszerzésére irányul az együttműködés készségének elsajátítása, fejlesztése mellett. Kulcskompetenciák az Európa Tanács meghatározása szerint anyanyelven való kommunikáció idegen nyelven folytatott kommunikáció matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén digitális kompetencia a tanulás elsajátítása szociális és állampolgári kompetenciák kezdeményező készség és vállalkozói kompetencia kulturális tudatosság és kifejező készség Nélkülözhetetlen, hogy az egyén önállóan tanulni, másokkal együtt élni és tanulni a megszerzett tudás birtokában. Fontos, hogy az egyes életkori szakaszokban lévő embereknél különböző módszerek, minták alkalmazása szükséges, az eltérő tudás szintek és képzési, 76/141

77 tanulási szükségletek figyelembevételével. Az általános iskoláskorú gyermekeknél épp úgy fontos az együttműködési készségek fejlesztése, mint a nappali tagozatú szakképzésben és felnőttképzésben valamint felnőttoktatásban. Az együttműködés alapja az egyén önismeretének önértékelő képességének kialakulása és a változásra változtatásra való hajlam kifejlődése A munkaerő-piaci igényeknek megfelelő tudás és kompetenciák megszerzése, az egész életen át tartó tanulás megalapozása kulcsfontosságú a munkaerő versenyképességének javítása és a tudásalapú társadalom igényeinek kielégítése szempontjából. A munkaerőpiac igényeinek megfelelni képes, hatékony és rugalmas oktatási és képzési rendszer hosszú távon hozzájárul a foglalkoztatás szintjének emeléséhez, és ezen kívül az oktatás és a képzés az egyenlőtlenségek kezelésének és a társadalmi befogadás előmozdításának eszköze is. E stratégiának többek között az oktatási és képzési rendszerek minőségének és hatékonyságának javítására kell irányulna, elősegítve, hogy az emberek megszerezhessék mindazokat az ismereteket, amelyeket a tudásalapú társadalom megkövetel a munkavállalóktól, és amelyek lehetővé teszik a szakmai előmenetelt, csökkentik a munkaerő kínálat és kereslet közötti eltérést és a szűk keresztmetszeteket. Az iskolarendszerű oktatás első szakaszában biztosítani kell, hogy a fiatalok megszerezzék az alapismereteket (írás-olvasás, számolás), valamint azokat a készségeket és kompetenciákat (információs és kommunikációs technológiai ismeretek, idegen nyelvtudás, életpályaépítéshez szükséges készségek, stb.), amely megfelel a munkaerőpiac igényeinek, és amelyek megkönnyítik számukra a munkaerőpiacra való beilleszkedést. Mindehhez az alapkészségek és kulcskompetenciák oktatásához és elsajátításához kapcsolódó pedagógiai eszközök átfogó fejlesztése és egységes bevezetése szükséges, beleértve az új pedagógiai programok, tananyagok kidolgozását, a pedagógusok és az oktatási intézmények vezetőinek továbbképzését, a megfelelő minőségbiztosítási rendszerek kifejlesztését. A magyar szakoktatási és képzési rendszer átfogó fejlesztéséhez elsősorban a munkaadói igényeknek jobban megfelelő képzési programok kidolgozása és egységes bevezetése szükséges. A munkaerő kereslet és kínálata közötti eltérés csökkentése érdekében növelni kell a képzésben résztvevő munkavállalók számát, valamint több és jobb lehetőséget kell kínálni a munkavállalók részére szakmai ismereteik fejlesztésére. Erre az elmúlt időszakban és a következő ig tartó EU költségvetési ciklusban is jelentős hazai és uniós források állnak rendelkezésre. A tudás alapú társadalomban nemcsak a tudás formái, hanem a tanulás helyszínei is változnak. A munkahelyek tanulásban betöltött szerepe növekszik. A munkaerő versenyképességének javítása és a változó technológiai igényekhez való alkalmazkodásának megkönnyítése érdekében nélkülözhetetlen a dolgozók munkahelyhez kötődő szakismereteinek és kompetenciáinak fejlesztése, valamint az egész életen át tartó tanulás megfelelő kereteinek kialakítása. A munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő és a vállalati versenyképesség javítását célzó képzések fontos szerepet játszanak mind a munkavállalók, mind a vállalatok alkalmazkodóképességének javításában. Minden segítséget meg kell adni a most induló megyei kiemelt beruházások megvalósulása és kezdeti működésének időszakában. Ilyen kiemelt beruházások Jász- Nagykun- Szolnok Megyében: BBCA Szolnok Biokémia Zrt. Szolnok 302/2012. (.26.) Korm. rendelet Várható létszám igény: 440 fő TISZA-TK PROJEKT KFT Tiszapüspöki 179/2015. (VII.7.) Korm. rendelet Várható létszám igény: 550 fő 77/141

78 ThyssenKrupp Presta Hungary Kft. Jászfényszaru 252/2015. (I.8.) Korm. rendelet Várható létszám igény: 500 fő Dispomedicor Zrt. Tiszafüred 299/2015. (.15.) Korm. rendelet Várható létszám igény: nincs információ Büntetés- végrehajtási intézet férőhelybővítési programja Kunmadaras 268/2016. (VIII.31.) Korm. rendelet Várható létszám igény: 500 fő A csak iskolarendszerben történő tanulmányok kevésnek bizonyulnak ahhoz, hogy az egyén munkaerő piac igényeinek megfeleljen. Szakképzettség illetve érettségi nélkül ma már szinte lehetetlen elhelyezkedni. Ma a munkahelyet nem elég csak megszerezni azt meg is kell tartani folyamatosan meg kell felelni a fejlődő technológia által meghatározott foglalkoztatói elvárásoknak. A fejlődő gazdaságban az ismeretek folymamatos felújítására, frissítésére a mindig napra kész munkavállalók hatékony munkájára van szükség, mivel a termelékenység csak így emelhető. A tanulás döntő szakasza a felnőttkorra helyeződik át ebből adódóan az emberi erőforrásokba történő legfontosabb beruházást a felnőttkori tanulás a felnőttképzés jelenti. 9. Pályaorientáció évi CLVII. törvény a szakképzésről Jogszabályi háttér 76. (1) A gazdasági kamara a pályaorientáció részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint közreműködik a pályaorientációval összefüggő, e törvényben meghatározott feladatok ellátásban. 85. (1) Az életpálya-tanácsadási (pályaorientációs) szolgáltatás magában foglalja a pályainformáció-nyújtást, a pályaválasztási tanácsadást, a továbbtanulási tanácsadást, a professzionális pályatanácsadást, a foglalkoztatási és munkába állási tanácsadást, a pályakorrekciós tanácsadást és a kompetenciák fejlesztését, amely segíti a szolgáltatást igénybe vevő pályaválasztását, továbbtanulását, az egész életen át tartó tanulását és a munka világába történő bekapcsolódását az alapfokú iskolába történő felvételtől a munkaerőpiac elhagyásáig. (2) Az iskolai rendszerű szakképzésbe történő beiskolázást az életpálya-tanácsadási szolgáltatás segíti. (3) Az életpálya-tanácsadási szolgáltatás megvalósulhat egyéni tanácsadás, csoportos tanácsadás, távtanácsadás, valamint elérő program formájában. (4) Az életpálya-tanácsadás feladatainak ellátásában részt vesz az alapfokú iskolai oktatást nyújtó intézmény, a szakképző iskola, az iskolafenntartó, a gazdasági kamara, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, a megyei fejlesztési és képzési bizottság, valamint a nemzeti foglalkoztatási szerv. Az életpálya-tanácsadási szolgáltatást valamennyi érintett részére elérhetővé kell tenni. (5) Az iskolai rendszerű oktatásban és szakképzésben tanulók kiskorú tanuló esetén a szülő (gyám) részére egyenlő hozzáférést kell biztosítani az életpálya-tanácsadási szolgáltatásokhoz. Ennek keretében biztosítani kell, hogy a tanuló az iskolai előmenetele során, a továbbtanulási, iskolaváltási, iskolatípus-váltási, továbbá szakmaválasztási vagy 78/141

79 szakmaváltási döntését megelőzően legalább egyszer személyre szabott életpálya-tanácsadási szolgáltatásban részesüljön. (6) Az életpálya-tanácsadási szolgáltatás a pályakövetési rendszer által szolgáltatott adatokon, valamint az alapfokú iskolai oktatást nyújtó intézmények és a szakképző iskolák pályaorientációs feladatellátásán alapul. (7) Az életpálya-tanácsadási szolgáltatás feladatainak ellátását a nemzeti foglalkoztatási szerv koordinálja. (8) Az életpálya-tanácsadási szolgáltatás feladatai ellátásának részletes szabályait kormányrendelet állapítja meg. A 320/2014. (II.13) Korm. rendelet alapján az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kormányhivatal feladatkörébe tartozik a munkaerő-piaci szolgáltatások működtetése, melynek keretében pályaorientációs tevékenységet végez a gazdasági kamarákkal együttműködve. A pályaorientáció A pályaorientáció egy olyan folyamat, amely a tanuló egyéni igényeinek figyelembevételével segíti a megfelelő pálya, szakma kiválasztását, a lehető legszélesebb információnyújtás révén. (Dr. Szilágyi Klára, 2005) A pályaorientáció a pályák világában történő tájékozódás a személy egyéni igényeinek megfelelően. A pályaorientáció tartalmilag tehát először a pályák, majd később a munka világában történő eligazodásra felkészítő folyamat, amely azon az individuális szűrőn keresztül zajlik, amely az adott személyiséget meghatározza, így elsősorban érdeklődése, képességei, munkamódja és értékei mentén. (Dr. Kenderfi Miklós: A pályaorientáció folyamatának korszerű értelmezése, 2012.) A tanulóknak is és a társadalom érdekeinek is leginkább megfelelő életpálya megtalálásához, az arra való felkészüléshez segítségre van szüksége. Ezt a segítséget a diákoknak részint az iskolától, részint pedig iskolán kívüli tanácsadó intézményektől kell megkapniuk pályaorientációs programok, illetve pályaválasztási- és életút-tanácsadásra hivatott szakmai szolgáltatások formájában. Az iskolának a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. (110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet) A pályaorientáció célja tehát, hogy a tanulók saját életpályájuk megalapozásához ismereteket kapjanak mind önmagukról, mind munkaerő-piaci környezetükről, és kellően megalapozzák a pályaválasztási döntésüket. Ehhez az is szükséges, hogy a képesítések rendszeréről, a pályák világáról megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek, jól ismerjék a munka világát. Személyes tapasztalataik alapján alakuljon ki bennük a szakmai szocializáció, a szakmatanulás igénye és fogadják el az életpálya-építés szükségességét. 79/141

80 A tanulóknak is és a társadalom érdekeinek is leginkább megfelelő életpálya megtalálásához, az arra való felkészüléshez segítségre van szükség. Ezt a segítséget a diákoknak részint az iskolától, részint pedig iskolán kívüli tanácsadó intézményektől kell megkapniuk pályaorientációs programok, illetve pályaválasztási- és életút-tanácsadásra hivatott szakmai szolgáltatások formájában. Jász-Nagykun-Szolnok Megyében 1995 óta a Foglalkoztatási Főosztály (korábban Megyei Munkaügyi Központ) végez pályaorientációs tevékenységet szakképzett munkavállalási tanácsadó szakemberekkel, számítógépes tanácsadó programokkal, írásos anyagokkal és komplex multimédiás rendszerek segítségével. Kialakult kapcsolatrendszer működik a megye alap-és középfokú tanintézményeivel, illetve az egyéb, pályaválasztásban, képzésben érintett intézményekkel is. Ennek színtere a 20 éves múltra visszatekintő nagyszabású rendezvény, a Pályaválasztási Kiállítás és Szakmai Napok. Nagy szerepe van a prevenciós tevékenységnek, hogy saját, és a munkaerőpiac elvárásainak leginkább megfelelő képzést, szakmát válasszanak a fiatalok, minél kisebb legyen a lemorzsolódás, a pályát elhagyók száma. Ennek érdekében pályaválasztási/pályaorientációs munka az iskolák, és a kormányhivatal, a kamarák közös feladata kell, hogy legyen. A hatékony pályaorientációs rendszer kialakításához segítségül szolgál a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által menedzselt TÁMOP / A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése című projekt, melynek eredményeként konkretizálódnak az elkövetkezendő feladatok. E program keretein belül vettek részt az érintett munkatársak a Pályaorientációs konzulens és Nemzeti Pályaorientációs Portál felhasználó akkreditált képzésen. A Kereskedelmi és Iparkamara feladata a szakképzés és a munkaerőpiac összhangjának megteremtése. Törekszik a pályaválasztás előtt álló diákok érdeklődését felkelteni a gyakorlatigényes, fizikai szakmák iránt, kiemelten a hiány és a munkaerő-piacon keresett szakképzések körében óta vesz részt ingyenes szolgáltatásaikkal a pályaorientációs rendszerben, mely tevékenységet szakképzett kamarai pályaorientációs tanácsadó segíti. Feladatok A pályaorientációs intézményi rendszer kialakítása, amelyben meghatározó szerepe van a Kormányhivatalok Foglalkoztatási Főosztályának, a területi kereskedelmi és iparkamaráknak, speciális esetekben a Pedagógiai Szakszolgálatnak. A minőségi szolgáltatáshoz szükséges a humánerőforrás, és az infrastruktúra fejlesztése. Nagy hangsúlyt kell helyezni arra, hogy az iskoláknak naprakész információja legyen az igénybe vehető szolgáltatásokról. Ennek érdekében folyamatosan aktualizálni kell az információs adatbázisokat és segítségével rendszeres tájékoztatást kell nyújtani az iskoláknak. Különböző életszakaszokban lévő tanulók teljes körű bevonása a pályaválasztási/pályaorientációs folyamatba. A 7. évfolyamosak tudatos pályaválasztási folyamara való előkészítése, a pálya-szakma ismeret bővítése, az önismeret, önértékelés fejlesztése. A 8. osztályosoknál az érdeklődési irány pontosításához, a pályaválasztási döntés meghozatalához, az iskolaválasztáshoz kell segítségnyújtás a megfelelő információk biztosításával. 80/141

81 Szakgimnáziumokban és szakközépiskolában a korábbi pályaválasztási döntés felülvizsgálata, a pályaidentitás fejlesztése, szükség esetén pályakorrekció feladatok. A munkavállalás során számukra fontos értékek tudatosítása. Gimnáziumi tanulóknál a fakultáció választás időszakában hangsúlyos a személyes tulajdonságok, az érdeklődés, képességek feltárása. Érettségi/végzés évében a pályainformációk, munkatevékenységek körülményeinek, kompetenciáinak megismertetésében, képzési irány, képző intézmény választásában alternatívák meghatározásában van szerepe a tanácsadónak. Kiemelt faladat a munkaerő-piaci információk biztosítása a sikeres munkába álláshoz. Megvalósítás: a feladat eredményes megvalósításának feltétele a pályaorientációban, pályaválasztásban érintettekkel való együttműködés. Az együttműködés lehetséges partnerei: Tanulók, szülők Általános iskolák Szakképző iskolák Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya Szakképzési Centrumok Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Pedagógiai intézetek, pedagógiai szolgáltató és kutató központok Gazdálkodó szervezetek, vállalkozások Munkavállalói, munkáltatói érdekképviseletek szervezeti Kamarák Ifjúsági szervezetek Esélyegyenlőséget szolgáló szervezetek A fenti feladatok megvalósulását szolgáló tevékenységformák 1. Egyéni pályaorientációs konzultáció: Olyan egyéni tanácsadás, amely személyes konzultáció formájában valósul meg. A tanácsadási folyamat non-direktív. Módszere a célzott beszélgetés és az önértékelési eljárások. Az egyéni tanácsadói beszélgetés során a tanácskérő megerősítést kaphat elképzelésében, bizonytalanságát, kétségeit eloszlathatja, és a megszerzett tudása, készségei, munkatapasztalatai birtokában, igényeihez igazodó döntést hozhat további szakmai pályafutásával kapcsolatban, és elhelyezkedésére irányuló tervet dolgozhat ki. 2. Csoportos pályaorientációs konzultáció: A pályaorientáció információ feldolgozását jelenti csoportos formában, a résztvevők egyéni igényeire alapozva. A csoportos foglalkozások eszköze az információnyújtás, a direkt és konkrét segítségnyújtás és meghatározott élmények megbeszélése. A résztvevőknek nemcsak az információhoz való hozzájutásra van lehetőségük, hanem annak megvitatására is. Csoportos foglalkozás keretében sor kerül az önismeret mélyítésére, pályaismeret bővítésére, munkaerő-piaci ismeretek elsajátítására, egyéni terv készítésére. 81/141

82 A részvevők segítséget kapnak a pályaválasztási döntésük meghozatalában, a céljaik megvalósítása érdekében a további lépéseik megtervezésében. A foglalkozás végére a résztvevők egyéni tervet készítenek, amelyben a további lépéseiket tünetik fel, a munkaerőpiacra lépésük, pályaválasztásuk érdekében. A foglalkozások menete az önismeret, a pályaismeret és a munkaerőpiac sajátosságainak ismerete köré fűződik. pl. az általános iskolába járó gyerekek és/vagy szüleik részére tájékoztató előadások, osztályfőnöki órák, szülői értekezletek alkalmával. a végzős diákoknak a tanulmányaik befejezését követő elhelyezkedés, munkába állás lehetőségeinek megismertetése. 3. Elérő programok során a konzulens egy nagyobb csoportnak ad át pályaorientációval kapcsolatos információkat, így az informáló, orientáló típusok esetén vezethet eredményre ez a forma. Például: Pályaválasztási és pályaorientációs rendezvények szervezése, lebonyolítása (Pl. a Szakmák világa Pályaválasztási Kiállítás) Gyár- és üzemlátogatások megszervezése és lebonyolítása. A hazai szakmai versenyein (pl. Szakma Kiváló Tanulója Verseny, Országos Szakmai Tanulmányi verseny, SkillsHungary Nemzeti Döntő Verseny) és nemzetközi szakmai versenyein (EuroSkills, WorldSkills) eredményesen szereplő tanulók népszerűsítése, bemutatása a médiumokban. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett Szakma Sztár Fesztiválra való látogatás megszervezése a 7-8. osztályos és szak(közép)iskolai diákoknak. 4. A számítógéppel támogatott konzultáció során a konzulens a következőkben tud segítséget nyújtani: távtanácsadással (pl. , skype, chat, stb.) olyanok számára is elérhetővé válik a konzultáció, akiknek erre térben vagy időben az informatikai eszközök nélkül nem lenne lehetőségük. Ezen tanácsadási formák előnye, hogy megtartható az anonimitás, így az egyének könnyebben felvállalják problémáikat. on-line önértékelő kérdőívek segítségével önismeret mélyítése, on-line adatbázisokban történő keresésekkel, illetve böngészésekkel pályaismeret, munkaerő-piaci ismeretek bővítése. mindezek segítségével az életpálya-döntések megalapozása. Figyelembe kell venni az érintett korosztály megváltozott kommunikációs szokásait a hatékonyság érdekében: a fiatalokat könnyebb elérni, közös tevékenységbe bevonni az általuk leginkább használt infokommunikációs csatornákon keresztül (internet, on-line felületek) Ezt a célt kiválóan szolgálja a munkaügyi szervezet által fejlesztett és működtetett számos internetes oldal: Nemzeti Pályaorientációs Portál ( Nemzeti Pályainformációs Központ ( Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat hivatalos oldala ( Virtuális Munkaerő-piaci Portál ( Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal ( valamint más egyéb pályaorientációs portálok pl.: 82/141

83 Szakmavilág honlap ( Ezek az internetes oldalak mindig aktuális, naprakész információval látják el a felhasználókat közös munka során és az önálló használatkor is. 10. Esélyegyenlőség Az esélyegyenlőség az egyenlő hozzáférés azonos módon történő biztosítását, azaz az egyenlő bánásmódot jelenti; mindenki számára biztosítja a különböző lehetőségekhez való hozzáférést. Alapelvek: a megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód, az emberi méltóság tiszteletben tartása, partneri kapcsolat, együttműködés, társadalmi szolidaritás, méltányos és rugalmas ellátás. Az oktatási esélyegyenlőség biztosítása kiemelt fontosságú feladat, melynek megvalósítása során komoly kihívásokkal kell szembe nézni. A cél az igazságosság és a befogadás biztosítása az oktatási rendszer különböző szintjein. Az igazságosság annak biztosítását jelenti, hogy a személyes és társadalmi körülmények ne jelentsenek akadályt az oktatási lehetőségek kihasználásában. A befogadás alatt azt értjük, hogy az oktatás alapvető szintje mindenki számára biztosított; legyen képes mindenki írni, olvasni, számolni. Az igazságos és befogadó oktatás az egyik leghatásosabb eszköz a társadalom egyenlőbbé és méltányosabbá tételére. Az oktatási esélyegyenlőség erősíti a társadalmi összetartozást és a bizalmat. Javaslatok: Az iskolák közötti választási lehetőségek felkínálásakor figyelemmel kell lenni az esélyegyenlőség megvalósulására. A cél az, hogy a választás lehetősége esetén is biztosítható legyen az iskolák egyenletes társadalmi összetétele. A középfokú köznevelési intézmények vonzó választási lehetőségeket kínáljanak. Az iskola és a szülői otthon közötti kapcsolattartást erősíteni szükséges. A hátrányos helyzetű tanulók kapjanak támogatást az iskolától a tanulásuk segítésében, valamint a tanulást segítő otthoni környezet kialakításában. A veszélyeztetettség korai felismerése, azonosítása, s a segítő támogatás nyújtása. A pályatervezési tanácsadással segíteni szükséges a fiatalokat. Az oktatást és a munkavilágát együtt kell kezelni. Az évismétlő tanulók számának csökkentése szükséges. Ennek érdekében az iskolák segítsék a tanulókat a felzárkóztatásban. (Az évismétlés költséges és nem bizonyított a pedagógiai haszna.) A pedagógusok vegyenek részt olyan továbbképzéseken, ahol ehhez kapcsolódó jó gyakorlatokat sajátíthatnak el, megismerhetnek olyan osztálytermi technikákat, amellyel a tanulókat a felzárkóztatásban segítik. 83/141

84 10.1. Hídprogramok a köznevelés rendszerében A Hídprogramok bevezetése, célja A Hídprogramok a 2013/2014. tanévben kerültek bevezetésre. A Programok megalkotóinak elsődleges célja az volt, hogy azok a diákok, akik csak hat évfolyamot tudtak sikeresen teljesíteni az általános iskolában, illetve akik megszerezték az alapfokú iskolai végzettséget, de nem nyertek felvételt egyetlen középfokú iskolába sem, bekerülhessenek egy olyan képzésbe, ahol figyelembe véve lemaradásukat, s felismerve az egyéni fejlesztés iránti szükségletüket, folytathassák tanulmányaikat iskolai rendszerű képzésben úgy, hogy egyrészt az alapfokú iskolai végzettséget megszerezhessék, másrészt a szakma tanulásával mintegy lehetőséget kapjanak a munkavilágába történő belépésre vagy bekapcsolódhassanak a szakképzésbe további szakképesítés megszerzése céljából. A Program kiemelt célja, összhangban az Európai Unió stratégiai céljával, hogy minél kisebb számban legyenek azok, akik nem rendelkeznek alapfokú, illetve középfokú végzettséggel, ezzel is támogatva a sikeresebb belépést a munkaerőpiacra. A Programban való részvétel egy újabb esélyt, lehetőséget jelenthet azoknak a fiataloknak, akiknek a tanulás folyamata kudarcélménnyel társult, s nem tudták befejezni az általános iskolai tanulmányaikat. A Program fontossága és jelentősége abban áll, hogy a tanuló bennmaradjon, visszataláljon az oktatás világába. A Program további célja, hogy segítse a tanulót a képességeinek megfelelő szintű eredmény elérésében. Az egyénre szabott, differenciált fejlesztési program erősíti a fiatal önbizalmát és motivációját. A tanuló teljesítményének mérésére szolgáló fejlesztő, tanulást támogató értékelés alkalmazása is nagyban segíti a továbblépését. HÍD I. és HÍD II. programok A HÍD I. programba azon tanulók kerülhettek beiskolázásra, akik az általános iskola nyolcadik évfolyamát sikeresen befejezték és nem nyertek felvételt középfokú intézménybe. A tanulók e Program keretében teljesítik a tankötelezettségüket. A HÍD II. program azon fiatalok számára biztosítja a tankötelezettségük teljesítését, akik legalább hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégeztek, de alapfokú iskolai végzettséggel még nem rendelkeznek. Időtartamát tekintve lehet egy-, illetve kétéves (tíz-, illetve húszhónapos). A tízhónapos HÍD II. program szakképzés nélküli, közismereti, a szakképző évfolyamra való belépésre felkészítést célozza. A képzés során a tanuló a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati kompetenciákat szerzi meg. A húszhónapos HÍD II. programnak két típusa van: a rövidebb képzési idejű részszakképesítés mellett hosszabb közismereti képzés a jelentősebb alapkompetencia-hiányokkal küzdő tanulóknak, 84/141

85 a hosszabb képzési idejű részszakképesítés mellett alacsonyabb arányú közismereti képzés a felkészültebb tanulók számára. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a 2013/2014. tanévben öt állami és egy nem állami köznevelési intézmény kapott engedélyt a Hídprogram indítására. A 2014/2015. tanévben hét állami és egy nem állami iskola került kijelölésre. Majd az ezt követő tanévben a Program megvalósításába további iskolák kapcsolódtak be, így tíz intézmény szerzett jogosultságot. Változások a 2016/2017. tanévtől A Hídprogram rendszerének felülvizsgálatát követően a 2016/2017. tanévben új név, s új tartalmi elemek jelentek meg; a Köznevelési Hídprogram mellett a Szakképzési Hídprogram elindult. A képzés kis létszámú osztályokban történik. A jogszabályi előírások alapján egyegy osztályban 8 10 fő tanul. A Szakképzési Hídprogram indítására mindhárom megyebeli szakképzési centrum jogosult. A Szakképzési Hídprogram keretében a megyében 6 településen 7 iskolában 9 osztállyal 103 tanulóval indult el a tanítási év. A beiskolázásra került tanulók 10 féle részszakképesítés megszerzésére irányuló képzésben vesznek részt. A képzési idő két tanév. A tanulók a második tanév végén záróvizsgát, valamint részszakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgát tesznek. A sikeres záróvizsga esetén a tanuló tanúsítványt kap, amely alapfokú iskolai végzettséget igazol az alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezők számára. A Szakképzési Hídprogramban az a tanuló folytathatja tanulmányait, aki annak a tanévnek a végéig, amelyben betölti a tizenötödik életévét legfeljebb hat általános iskolai évfolyamot végzett el sikeresen. E határidő egy évvel meghosszabbodik abban az esetben, ha a tanuló az általános iskolai tanulmányait a hetedik életévében kezdte meg, az első évfolyamot megismételte, vagy ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudta teljesíteni, mert tartós gyógykezelés alatt állt vagy a tanulmányait külföldön folytatta. Továbbá részt vehet a Programban a nem tanköteles tanuló is, aki a képzésbe való belépés időpontjáig legfeljebb a huszonharmadik életévét töltötte be. A tanuló a Szakképzési Hídprogramot nem ismételheti meg. A Szakképzési Hídprogram keresztfélévben is indítható. A 2016/2017. tanévben új elem, hogy a Szakképzési Hídprogramban tanuló diák ösztöndíjra jogosult, míg a pedagógus, aki a tanulók egyéni képességeihez igazodó pedagógiai tevékenységrendszer megvalósításában vesz részt pótlékra jogosult. Az ösztöndíj és a pótlék mértékét a Kormány rendeletben határozza meg. A Szakképzési Hídprogram a szakképző iskolai feladatot ellátó intézményben indítható. Az iskolákat a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter jelöli ki, a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter egyetértésével és az oktatásért felelős miniszter véleményének kikérésével. A kerettantervet a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendeletben határozza meg az oktatásért felelős miniszter egyetértésével és a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter véleményének kikérésével. A jogszabályi előírások szerint az a tanköteles korú tanuló, aki sikeresen elvégezte az általános iskola nyolc évfolyamát, azaz alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, ám középfokú köznevelési intézménybe nem nyert felvételt, tanulmányait az általános iskola 85/141

86 kezdeményezésére a Köznevelési Hídprogramban folytatja. Ebben a Programban a tanuló egy tanévet tölt. A Köznevelési Hídprogram keretében a tanuló az egyéni képességeihez igazodó tanulási módszereket sajátít el, s a pályaorientációs tevékenység során a munkaerőpiacra történő belépéshez szükséges ismereteket is elsajátítja. A Program keretében a tanuló középfokú iskolába történő felvételi vizsgát tesz. A Program végén a tanulmányi követelmények teljesítéséről a szervező iskola tanúsítványt állít ki. A Köznevelési Hídprogramot a tanuló nem ismételheti meg. A 2016/2017. tanévben Jász-Nagykun-Szolnok megyében a Köznevelési Hídprogram indítására az Egri Főegyházmegye fenntartásában lévő Jászapáti Gróf Széchenyi István Katolikus Gimnázium, Szakképző Iskola, Kollégium, valamint a kijelöléskor még a KLIK fenntartásába tartozó Hajnóczy József Gimnázium, Humán Szakközépiskola és Kollégium Dr. Hegedűs T. András Tagintézménye kapott engedélyt. Ez utóbbi iskola július 1-jétől a Szolnoki Szolgáltatási Szakképzési Centrum tagintézménye telephelyeként működik a Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásában. Hídprogramokban részt vevő tanulók létszámadatai szeptember 1-jétől október 1-jéig 443 tanuló került bevonásra a HÍD Programba. A 20 hónapos képzésben, az első tanévben 3 szakmában 46 tanuló tanult, majd a következő tanévben 65 fő képzése 4 szakmában zajlott. A HÍD I. programba az elmúlt 3 tanévben egyetlen egy tanuló sem került beiskolázásra. Ez egyben azt is jelenti, hogy valamennyi, alapfokú végzettséggel rendelkező diák aki tanköteles, illetve aki nem tanköteles, de tanulni szeretett volna felvételt nyert középfokú intézménybe. Összegzés az elmúlt három tanév tapasztalatai alapján A Programba bevont tanulók vonatkozásában: A tanulók tanulással kapcsolatos motiváltsága alacsony. Tanulási zavar valamely formájával küzdenek. Korábban többen magántanulók voltak, amely megnehezíti a közösségbe való beilleszkedést, az iskolai szabályokhoz való alkalmazkodást és azok betartását. A más településről bejáró tanulók elzárkóznak a kollégiumi szolgáltatás igénybevételétől; inkább ingáznak nap, mint nap. Így viszont fáradtan érkeznek az iskolába, illetve gyakran elkésnek az első órákról. A tanulók nagy része mentális problémákkal, magatartási és tanulási zavarral küzd. Pszichológus, mentálhigiénés szakember, fejlesztőpedagógus egyre nagyobb mértékű bevonása szükséges. A tanulók megismerése - életkori sajátosságaiból és élettörténetükből adódóan hosszabb idő alatt valósul meg. A fiatalok megsegítése a hiányos ismeretek miatt esetleg későn valósul meg, vagy a diák tanulói jogviszonyát addig megszakítja. A tanév indításakor javasolt projekt-hetet tartani, ahol lehetőség van a tanulók megismerésére. A projekt-hét programjaiba célszerű pszichológus és fejlesztőpedagógus bekapcsolása. 86/141

87 A Program pozitív tapasztalatai: A szakképző intézmények a korábbi szakmai tapasztalataik és meglévő tárgyi feltételeik segítségével optimális tanulási környezetet alakítottak ki a tanulók számára. Pedagógiai munkát az egyéni ütemterven alapuló fejlesztés jellemzi, melyben hangsúlyos szerepet kap a kompetencia-fejlesztés és a kooperatív tanulásszervezés. A Hídprogramban dolgozó pedagógusok többsége tapasztalatokat szerzett már különböző innovatív programokban (SZFT II, Dobbantó Program). Munkájuk során a személyiségközpontú pedagógia elveit követik és a korábbi évek jó gyakorlatait megtartva követték a kerettantervben foglaltakat. Az iskolák igénylik a szakmai egyeztetéseket és szívesen vesznek részt továbbképzéseken, konferenciákon. Fontosnak tartják a felmerülő problémák egységes kezelésének megbeszélését, a tapasztalatcserét, a szakemberekkel való találkozást és a konzultáció lehetőségét. A programban résztvevő tanulók a kortársaik körében jobban bevonhatók a közösségi életbe. A korábbi tanulási sikertelenségek után már apróbb eredményeket is megtapasztalhattak a tanulók, ami a további időszakban a tanulás és a szakma elsajátításának motivációját növelheti. Javaslatok: Széleskörű tájékoztatás az érintettek (általános iskolák, szülők, diákok) körében a Programról. Jó gyakorlatok megosztása. A Hídprogramba bevont iskolák közötti együttműködés, kapcsolattartás Esélyteremtés biztosítása Az esélyegyenlőség olyan helyzetre utal, melyben a társadalom tagjainak politikai, gazdasági és szociális életben való aktív ténykedése elől megszűnnek az akadályok. Mindenki ugyanazokkal a lehetőségekkel indul az élet minden területén. A megyében jelentős a hátrányos, vagy kiemelten hátrányos helyzetben élők száma. Az esélyelosztás tényezőinek hatásai, mint a családok jövedelme, szülők iskolázottsága, településszerkezet és ellátottság a fiatalok körében is érzékelhető. A megyében számos település halmozottan hátrányos helyzetű (Tiszabő, Tiszabura, Kunmadaras stb.). Az ott élő lakosság leszakadása olyan mértékű, amely már a köznevelés alsó szintjén is jelentős állami beavatkozást igényel. A szakképzés területén is biztosítani kell a halmozottan hátrányos helyzetűek, a fogyatékkal élők, a roma népcsoporthoz tartozók, a nők esélyegyenlőségét. A évi CV. tv. elismeri, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása állami kötelezettség. Jász-Nagykun-Szolnok megyében fontos feladat az oktatási egyenlőtlenségek feltérképezése, a különbségek számbavétele. A tapasztalt problémák megoldására stratégia kidolgozása. A nők esélyegyenlősége: A nők és a férfiak közötti esélyegyenlőség az Európai Unióban a kezdetektől fogva nagy hangsúlyt kapott. A munkaerő minőségét nem az határozza meg, hogy a munkavállaló férfi 87/141

88 vagy nő, sokkal inkább az, hogy milyen képzettséggel, ismeretekkel rendelkezik. A munka világában zajló változások megszüntették a korábban jellemző fizikai erő kifejtésével járó tevékenységeket, így elmosódnak a férfi és női szakmák között a különbségek. A pályaválasztás, pályaorientáció eszközeivel elősegíthető, hogy a szakképzésbe belépő lányok olyan szakmákban is tanulhassanak, amelyeket korábban csak a fiúk választottak. Ezekkel az eszközökkel visszaszoríthatóak a nemekhez kötődő sztereotípiák is. E mellett a szakképzés területén olyan szakma kínálatot kell kialakítani, amely figyelembe veszi munkaerő-piac keresleti oldalát, valamint a szakképzésbe belépők nemek szerinti megoszlását. Annak érdekében, hogy a férfi női munkavállalói egység megvalósuljon már a szakképzésben részt vevő lányok számára a munka világába történő belépés előtt speciális programokat kell biztosítani. Javaslatok: A nők munkaerő-piaci szerepének felmérése megyei szinten. Igény- és kompetencia felmérés készítése a női tanulók körében. Fokozott pályaválasztási, pályaorientációs tanácsadás. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége: A fogyatékossággal élők a munkaerő-piacon kiemelt hátránnyal indulnak. Életkörülményeik sok tekintetben jelentősen kedvezőtlenebbek az átlagnépességénél. Az Európai Unióban a fogyatékosok, illetve a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatottsági helyzete és esélyegyenlősége köztudottan jóval magasabb szinten áll hazánkénál. Éppen ezért legsürgetőbb célunk kell, hogy legyen legalább az EU-ra vonatkozó mutatókhoz hasonló eredmények elérése. Javaslatok: Felmérés készítése a fogyatékkal élők helyzetéről, igényeiről. A többségi iskolákban folyó oktatás feltételezi a jelnyelvi tolmács és egyéb alkalmas segítő szolgáltatások biztosítását. Ki kell alakítani a megfelelő hozzáférhetőséget és támogató szolgáltatásokat, hogy kielégítsék a fogyatékossággal élő emberek szükségleteit. Folyamatos gazdasági, munkaerő-piaci elemzéssel, a fogyatékkal élő személyek részére elősegíteni a szakmakínálat bővítését. A romák esélyegyenlősége: Hazánkban a legjelentősebb munkaerő-piaci feszültségekkel rendelkező kisebbség a cigányság. Társadalmi mutatóik lényegesen rosszabbak az országos átlagnál, többségük bizonytalan, kiszolgáltatott helyzetben, a létminimum alatt él. A roma származású népességet az átlagot meghaladó munkanélküliség és alacsonyabb iskolai végzettség jellemzi. A szakképzésbe igen kevesen lépnek be, a roma tanulók többsége a képzés alatt lemorzsolódik. A roma népesség növekvő száma is indokolja, társadalmi, munkaerő-piaci integrációjukat fokozottan elősegítsük. A jövedelemszerző képességüket a munkaerő-piac elvárásainak megfelelő szakmai képzésben való részvétel növelheti. Javaslatok: Kiemelt figyelmet kell fordítani az iskola előtti oktatásra, a cigány gyermekek óvodai nevelésére. 88/141

89 Meg kell teremteni a szülők motiváltságát a fiatalok oktatásban való részvételének támogatására. Tanácsadással, folyamatos munkaerő-piaci felkészítéssel a képzést elhagyók arányának csökkentése Pályakövetési rendszer A pályakövetési rendszerek célja a végzett tanulók sorsának nyomon követése annak érdekében, hogy a képző intézmény a képzés munkaerő-piaci eredményességéről információhoz jusson. Ez a feladat nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unió minden országában az oktatást, ezen belül a szakképzést különösen érintő egyik legnagyobb kihívásnak mondható főleg azért, mert az igazán eredményes pályakövetés azon alapszik, hogy a képzés befejezését követően még hosszú ideig és rendszeresen szükséges megkérdezni a végzett célcsoportot. A pályakövetés minden oktatási intézmény vonatozásában releváns tevékenység, azonban a szakképző intézmények vonatkozásában ez még inkább különös jelentőséggel bír, hiszen a tevékenységük alapját érinti: mely szakmákra és milyen arányban van szükség a munkaerőpiacon. A kérdés megválaszolását nehezíti, hogy a gazdaság igényei is állandóan változnak, vagyis minden megválaszolt pályakövetési kérdőív pillanatkép csupán, amely állandó változásban van. A pályakövetés legfontosabb kiinduló elve az egyszerűség. Csak akkor működőképes egy rendszer, ha azt a működtetői átlátják, így garantálható a fenntarthatósága is. Az egyszerűség nemcsak az egyszerűen megválaszolható kérdéseket jelenti, hanem azt is, hogy a pályakövetés kevés adminisztrációs teherrel jár. Adatszolgáltatási kötelezettség főbb területei a pályakövetésben Az iskolai rendszerű képzésben részt vevő tanuló a komplex szakmai vizsgája sikeres befejezését követő három éven belül az iskolában megszerzett, államilag elismert szakképesítése hasznosulásával kapcsolatban, feltéve, hogy nem létesített foglalkoztatási jogviszonyt. A szakképző iskola jelentést készít a vele tanulói jogviszonyban állt tanulók komplex szakmai vizsgájáról. A szakképző iskola a honlapján egyedi azonosításra alkalmatlan módon nyilvánosságra hozza a szakképzési évfolyamon tanulmányaikat befejezők munkaerőpiaci helyzetével kapcsolatos, a pályakövetési rendszerben keletkezett adatokat. Az iskolarendszeren kívüli, az államháztartás vagy európai uniós források által támogatott képzésben részt vevő felnőtt a képzés befejezését követő három éven belül a képzéssel megszerzett szakképesítés vagy egyéb kompetencia hasznosulására vonatkozóan. Ha a volt tanuló vagy iskolarendszeren kívüli képzésben részt vett felnőtt az adatszolgáltatás időpontjában vállalkozó vagy önfoglalkoztatóvá vált, közli, hogy milyen vállalkozást, tevékenységet végez. Ha a volt tanuló vagy az iskolarendszeren kívüli szakképzésben részt vett felnőtt foglalkoztatási jogviszonyt létesített, a foglalkoztató szolgáltat adatot, hogy a volt tanulót milyen munkakörben foglalkoztatják, illetve milyen tevékenységet lát el. 89/141

90 Javaslatok: Egységes, egyszerű és jól értelmezhető minden képző intézményre érvényes pályakövetési rendszer kidolgozása és bevezetése. Pályakövetés-adatbázis létrehozása. Adatelemzés, kiértékelés. Adatok integrálása a beiskolázási arányok és irányok meghatározásához. Visszajelzés az intézmények felé. 11. Fejlesztési koncepció A megyei szakképzési koncepció felülvizsgálata, illetve a fejlesztési prioritások meghatározása során szükséges figyelembe venni a Kormány által elkészített, 2014-ben közzétett Köznevelés-fejlesztési stratégiában foglaltakat. A Köznevelés-fejlesztési stratégia az Európai Unió Európa 2020 stratégiájának kiemelt célkitűzéseivel összhangban a magyar köznevelés helyzetét is értékelve kijelöli az ágazat fejlesztési irányait a közötti időszakra. A Köznevelés-fejlesztési stratégia főbb vezérelvei közé tartozik egyebek mellett a tanulói tárgyi tudás, a készségek, képességek szintjének emelése, fejlesztése. A 21. század társadalmi, gazdasági és munkaerő-piaci környezetében az állampolgárok állandó kihívásokkal, változásokkal, folyamatos technológiai fejlődéssel, az információs és kommunikációs technológiák óriási térhódításával szembesülnek. A változáskezelés, az egyre inkább globalizált, versenyorientált, sokrétű és összetett nemzetközi környezethez való alkalmazkodás képességének megalapozása, az egész életen át tartó tanulás iránti nyitottság és az ezzel összefüggő készségek elsajátítása már a köznevelés rendszerében meg kell, hogy kezdődjön. Az iskolai rendszerű képzésben is komoly problémát jelent a munkaerőpiac gyorsan változó igényeihez való alkalmazkodás. Különösen fontos ez a munkanélküliek, a kistelepüléseken élők és alacsony végzettségűek körében, akiket szinte csak az iskolai rendszerű felnőttoktatás vagy iskolarendszeren kívüli felnőttképzés keretében lehet megszólítani. Magyarországon a éves népesség 2,8%-a vesz részt valamilyen képzésben, míg az unióban ez az arány 9,1%. A köznevelés rendszerében lévő hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, kiemelten a roma tanulók iskolai sikerességének elősegítése, végzettségi szintjének emelése különösen fontos, hiszen ettől nagyban függ későbbi foglalkoztathatóságuk. Demográfiai adatok alapján a szakképzésbe jelentkezők prognosztizált létszáma és intézményi kapacitás Az előző fejezetekben bemutatott statisztikák egyértelműen bizonyítják, hogy nem lehet megyei szinten tanulói létszám növekedésére alapozni, sőt annak csökkenésére kell számítani. Egyértelműen megállapítható, hogy az intézmények egy része még az 50%-os kihasználtságot sem éri el, sőt kirívó esetben a 20%-ot sem. Ezen anomáliát tovább erősíti, ha megvizsgáljuk 90/141

91 a szakképző évfolyamokon tanulók számát. Itt is tapasztalhatók olyan esetek, amelyek szerint egy évfolyamon 2-3 tanuló került beiskolázásra. Az újonnan létrehozott 3 megyei Szakképzési Centrum kihasználtsága 74 %. A demográfiai adatok ismeretében egyértelműen prognosztizálható, hogy az elkövetkezendő években a szakképző iskolákban tanulók száma jelentősen, 8-10%-ban csökken, így az intézményi kapacitásokban továbbra is jelentős többlet tapasztalható, ezért annak átgondolása szükséges. A köznevelési törvény által megállapított 16 éves korig tartó tankötelezettség következtében, felmenő rendszerben, az egy időben nappali tagozatos képzésben részt vevők száma csökkeni fog. Tovább fogja csökkentette a rendszerben egy időben bent lévők számát a három éves szakképzés bevezetése, valamint az érettségi utáni szakképzések egy évre való csökkenése is. A fenti okok miatt a kapacitások kihasználtsága tovább romlik. A férőhelyek és a tanulói létszám arányainak meghatározásakor (kihasználtság) figyelni kell a kapacitási adatok szubjektivitására, megbízhatatlanságára. Számolni kell továbbá a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók szorzószámaival is. Ugyanis előfordulhat, hogy egy integrált oktatást folytató szakképző intézmény kihasználtsági mutatói rosszak a statisztikai létszám alapján, ugyanakkor, ha az értékeket az SNI szorzószámokkal korrigáljuk a jelenleg hatályos jogszabály alapján (számított létszám), az arány jelentősen magasabb értéket mutat. A kihasználtsági mutatók javítására, a problémák kezelésére több lehetőség is kínálkozik: 1. A tényleges tanulói létszámhoz arányos a feladatellátási helyek számának csökkentése legalább olyan mértékig, hogy a kihasználtsági mutató a 70%-ot elérje. 2. A Szt a adta lehetőségek kihasználása az állami szakképzési rendszerbe bevonható tanulók létszámának preferálásával. 3. Gimnáziumi képzésben résztvevők felvételi rendszerének változtatása. 4. Szakközépiskolai képzésben résztvevők ösztöndíj rendszerének kiszélesítése. 5. Fentiek együttes, kombinatív alkalmazása A megyei szintű kapacitások csökkentése elkerülhetetlen a létszámprognózisokat tekintve, azonban a feladatellátás más helyszínre történő átcsoportosítása jelentős előzetes hatásvizsgálatokat igényel. Ennek keretében elsőként az infrastrukturális feltételeket, az épületek állapotát, az eszközellátottságot kell felmérni egy adott szakképesítés képzési helyszínének meghatározása érdekében. A fizikai infrastruktúra magában foglalja az elméleti és a gyakorlati képzés tárgyi feltételeit is. Ugyanakkor jelen dokumentumban főként a gyakorlati képzés feltételeit szükséges vizsgálni, hiszen az elméleti képzés infrastrukturális feltételei az intézmények jelentős részében adottak, ugyanakkor a tanműhelyi férőhelyek száma, felszereltsége és fejleszthetősége jelentős eltéréseket mutat. A vizsgálat során részletesen fel kell térképezni az egyes feladatellátási-helyeken található épületek korát, műszaki állapotát, oktatásra való alkalmasságát, a felújítás, bővítés és korszerűsítés lehetőségeit. A hosszú távon a hatékony feladatellátás biztosítása érdekében képzési helyszínként azon épületeket érdemes előnyben részesíteni, melyek alkalmasak a későbbi esetleges bővítésekre, technológiai fejlesztésekre. Természetesen figyelembe kell venni azokat a pályázati fenntartási kötelezettségeket is, amelyek a TISZK TÁMOP és TIOP projektjeihez kapcsolódnak. Ezekben az esetekben ezen épületek szerepelhetnek bázisként az adott térség szakképzési feladatainak szervezésénél (Ez a fizikai infrastruktúrát és nem az oktatási intézményt jelenti). Az infrastrukturális jellemzők következő szintje a feladatellátást szolgáló eszközrendszer vizsgálata. Ennek keretében a jelenleg rendelkezésre álló eszközparkot abból a szempontból is 91/141

92 szükséges vizsgálni, hogy alkalmas-e olyan szintű fejlesztésre, melynek eredményeként az adott feladatellátási-hely központi (intézményközi és üzemek feletti) műhelyként üzemeltethető, vagy csupán alapműhelyi funkciókat képes ellátni. Itt kell említést tenni azon infrastrukturális beruházásokról (Szolnok, Túrkeve, Karcag, Jászberény, Jászapáti), melyek a TISZK TIOP pályázat keretében kerültek kialakításra, de tervezett funkciójukat ma nem töltik be. A központi műhelyek kialakításának célja, hogy a források leghatékonyabb kihasználása érdekében a gyakorlati képzéshez kapcsolódó beszerzések esetén ugyanazon eszköz több képzési helyre történő beszerzése csak akkor támogatható, ha az alapműhely tárgyi eszköz feltételeinek megteremtését szolgálja, illetve ha a kihasználtság valamennyi helyen eléri a 60-70%-ot. Egyéb esetekben a fejlesztés egy helyszínen történjék és az eszköz használata valamennyi partnerintézmény tanulói számára biztosított legyen. Ezen elv alapján jelentősen nagyobb számú különböző eszköz, korszerű technológia biztosítható a minőségi képzéshez. A központi műhelyek célja olyan korszerű technológiát felsorakoztató képzési hely biztosítása a gyakorlati képzésben résztvevők számára, melyben olyan eljárások, eszközök tanulmányozása, kezelésük elsajátítása biztosított, melyekkel a tanuló a külső gyakorlati képzőhelyen sok esetben nem találkozik a vállalkozások eltérő infrastrukturális felszereltsége miatt. Ezen műhelyek segítik, hogy a tanulók egyenlő eséllyel sajátíthassák el a munkaerőpiac által igényelt korszerű szakmai ismereteket. A tanműhelyi kapacitások tervezése folyamán nagy figyelmet kell fordítani az új típusú szakközépiskolai (volt szakiskolai) képzés jogszabályi előírása szerinti első szakképző évfolyamon történő gyakorlati képzés tanműhelyi oktatására. A szakképzési törvény a gyakorlati képzés elveinek meghatározásával a duális képzés elveit is rögzíti. Eszerint a szakközépiskolai (volt szakiskolai) képzésben a kilencedik évfolyamon a szakmai gyakorlati képzést az összefüggő szakmai gyakorlat kivételével a szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kell megszervezni. Következő lépésként fel kell mérni, hogy az adott feladatellátási-hely tanulói milyen arányban rendelkeznek tanulószerződéssel, mekkora a gyakorlati képzésbe bevonható vállalkozások aránya, illetve ezek közül hány vállalkozást sikerült már bevonni az oktatásba. Fontos információ, hogy a külső képzőhelyek gyakorlati oktatói milyen végzettséggel és tapasztalattal rendelkeznek a szakképzés területén, milyen mértékben felelnek meg az Szt. előírásainak. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy az elméleti és a tanműhelyi képzés más feladatellátásihelyen történő folytatása esetén is elsődleges szempontnak kell lennie annak, hogy a külső gyakorlati képzőhelyet a tanuló lakóhelyéhez minél közelebb tudjuk biztosítani. Ennek egyik célja az utazással töltendő idő fokozatos csökkentése a képzés előrehaladásával, másrészt opcionálisan a lakóhelyhez közeli későbbi munkahelyek felkutatása és a tanulóval történő megismertetése. 92/141

93 JNSZ megye területfejlesztési térségei 47.ábra Az átszervezések után továbbra is figyelmet kell fordítani a JNSZ megyei fejlesztési tervben megfogalmazott fejlesztési elképzelésekre, azok területi megosztására, hiszen a munkaerőpiaci igények ezen fejlesztések kapcsán fogalmazódnak meg. A fentieket összegezve az infrastrukturális és eszközberuházásoknak elfogadhatóak bizonyos alapelvei, amelyek mutatják azt, hogy a milyen irányban kívánatos haladni ezen a területen. 1. A lehető legtöbb tanulót érintő szakmák gyakorlati képzését kell támogatni a központi beruházásokkal (modulok prioritási sorrendjének felállítása) 2. A legkönnyebben elérhető helyszíneken szükséges a fejlesztéseket elhelyezni. 3. A csúcstechnológiás gépek beszerzését kell támogatni. 4. A párhuzamosságokat el kell kerülni a nagy értékű beruházásoknál kiegészíthetőség. 5. Olyan beruházásokat kell támogatni, amelyek esetében a lehető legnagyobb mértékben biztosítható a kihasználtság. 6. Ki kell alakítani az egységes elbírálás szempontrendszerét annak érdekében, hogy ne az érdekérvényesítő képesség határozza meg a fejlesztések irányultságát, földrajzi elhelyezkedését. 7. Olyan helyszínen kell megvalósítani a központi fejlesztéseket, ahol rendelkezésre áll az új technológiákat bemutató, használó és oktató kompetens humán-erőforrás. 8. A beruházási tervek készítésekor figyelembe kell venni a vállalati képzőhelyeken már meglévő eszközparkot valamint azok fejlesztési irányát, meg kell vizsgálni a közös fejlesztések lehetőségét. 9. Az újonnan betelepülő nagy létszámot foglalkoztató vállalkozókat például Jászfényszaru ThyssenKrupp, kapacitálni illetve segíteni kell abban, hogy vállalati tanműhelyt létesítsenek munkaerő utánpótlásuk biztosítása, képzése, kondicionálása céljából. 10.A humán-erőforrás fejlesztéseknek összhangban kell lennie az infrastrukturális fejlesztésekkel. 93/141

94 Az infrastruktúra jellemzőinek feltérképezését követően meg kell vizsgálni az intézmények szakmai munkáját, valamint elsőként azt, hogy az egyes intézményekbe jelentkezők, mely településekről érkeznek. Meg kell vizsgálni, hogy amennyiben adott településen lehetőség van az adott képzésre történő beiskolázásra, az ott élő fiatalok mely okok miatt választják más település szakképző intézményét (kevés férőhely, képzés színvonala, tárgyi feltételek, stb.) A fenti adatok elemzését követően lehet dönteni arról, hogy szükséges-e a párhuzamos képzések fenntartása, vagy a tanulói érdekek sérelme nélkül átszervezhető a képzési struktúra. Konkrét munkaerő-piaci igény nélkül is szinten tartandó valamint megszüntetendő szakképzési kapacitások Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségei kedvezményezettség szerint Jászberényi Tiszafüredi Szolnoki Törökszentmiklósi Karcagi Mezőtúri Kunszentmártoni Jelmagyarázat: Nem kedvezményezett Hátrányos helyzetű Leghátrányosabb Leghátrányosabb komplex programmal 48.ábra A megye GDP termelő képessége és kistérségi kedvezményezettsége alapján is igen eltérő képet mutat. A középfokú képzésben és a szakképzésben résztvevők számára egyaránt biztosítani kell az esélyegyenlőséget. Ebből kiindulva, megfelelő személyi és infrastrukturális háttér esetén a változó igényeknek való megfelelés érdekében továbbra is indokolt lehet az egy szakmacsoportba tartozó különböző képzések több településen történő egyidejű megszervezése. A két- három évente felülvizsgált és szükség szerint módosított szakképesítés kínálat ennek eredményeként biztosíthatja a munkaerőpiac változó igényeinek való megfelelést. Ezen feltétel csak akkor teljesíthető, ha az indítandó szakképesítés tekintetében az adott intézményben fennáll a Nkt 4. mellékletében kritériumként megállapított létszám (szakközépiskola elméleti képzés 16 fő; szakgimnázium 26 fő). Az állami és nem állami fenntartók közötti párhuzamosságok kezelése esetleges töredék csoportok áthelyezése további feladatokat jelent, hiszen a megyében növekvő számban működtetnek szakképző intézményeket az egyházak. Kisújszállás és Jászapáti esetében a 94/141

95 teljes szakképzés egyházi fenntartású intézményekben folyik. Ebben az esetben a Szt. vonatkozó előírásai az irányadóak. A kapacitás csökkentés esetleges következményeként az állami intézmények nem minden esetben tudnak majd bérleményként helyszínt biztosítani a nem állami fenntartók számára szakképzési tevékenységük folytatásához. Figyelembe véve, hogy a kihasználtsági mutatók javítása érdekében a teljes állami oktatási rendszert szükséges racionalizálni, tehát a szabad kapacitásoknak minden szinten csökkenniük kell, a nem állami fenntartók a képzési helyszínt a későbbiekben csak új, nem oktatási célra létrehozott infrastruktúrák bevonásával tudják majd biztosítani. Ennek következménye várhatóan a nem állami intézmények szakképzésének kényszerű átalakulása is. Fontos vizsgálati szempont az azonos szakmacsoportban képző intézmények szakmai eredményeinek összehasonlítása. A képzési struktúra átalakításának rendkívül fontos szempontja kell, hogy legyen a szakmai eredmények, módszertani eszköztárak megtartása, a jó gyakorlatok átadása, az igazolhatóan eredményes pedagógiai módszerek implementációja. A kompetenciamérések eredményei, tendenciái megmutatják, hogy az adott intézmény a lehetőségeit milyen hatékonysággal fordítja a tanulói készségek, képességek fejlesztésére. A szakmai versenyek eredményei nem csupán a konkrét szakmai tudás magas színvonalon történő átadását bizonyítja, hanem rámutat az elméleti képzést nyújtó intézmény és a külső gyakorlati képzőhely kapcsolatának minőségére, a tanulók motiválásának hatékony képességére, a hitelességre és a közösségi és egyéni érdekek magas szintű összehangolására is. Ezeket az eredményeket nem csupán a szakmai megmérettetéseken elért helyezések vonatkozásában, hanem komplexen kell vizsgálni. A pályakövetési adatok (amennyiben rendelkezésre állnak) nem csupán arra mutatnak rá, hogy az adott intézmény tanulói milyen arányban helyezkednek el szakmájukban, hanem rámutat az intézmény azon oktató-nevelő munkájára, melynek eredményeként végzett tanulói alkalmasakká válnak a pályakorrekcióra, a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásra. A jelenlegi pályakövetői rendszerben a kibocsájtó intézmény gondoskodik az információk begyűjtésről a jövőben indokolt lesz ennek átgondolása, esetleg fenntartói szintre való delegálása. A pályaválasztás, pályaorientációs tevékenység nagymértékben befolyásolhatja a tanulói létszámok alakulását a különböző típusú középfokú oktatási intézmények között. Jelentős szerepet kell játszania a szakképzés presztízsének növelésében a szakképző intézményekben tanulók számának növelésében. Az általános iskola 6. évfolyamától egy olyan együttműködési rendszer szükséges a képzési szintek között, melynek keretében az általános iskolások a lehető legszélesebb körű ismereteket szerezhetik magáról a szakképzési rendszerről, az egyes szakképesítésekről. A pályaválasztási támogatási és tanácsadási tevékenységekkel kiegészítve a kialakítandó rendszer jelentős segítséget nyújt a megalapozott továbbtanulási döntések meghozatalához. A Szt. 85. (5) kimondja, hogy az iskolai rendszerű oktatásban és szakképzésben tanulók - kiskorú tanuló esetén a szülő (gyám) - részére egyenlő hozzáférést kell biztosítani az életpálya-tanácsadási szolgáltatásokhoz. Ennek keretében biztosítani kell, hogy a tanuló az iskolai előmenetele során, a továbbtanulási, iskolaváltási, iskolatípus-váltási, továbbá szakmaválasztási vagy szakmaváltási döntését megelőzően legalább egyszer személyre szabott életpálya-tanácsadási szolgáltatásban részesüljön. A pályaorientáció erősítése érdekében a TISZK keretein belül közös pályaválasztási támogatási rendszer került kialakításra. Ezt folytatnia kell a megalakult Szakképzési Centrumoknak is. Ezt kiegészítendően valamennyi intézmény jelentős figyelmet fordít a képzések gyakorlatban történő bemutatására (Szakmasziget a pályaválasztási kiállításon, 95/141

96 intézményi nyílt napokon, Szakma sztár kiállításon bemutatón, Szakmák éjszakája rendezvényeken). A pályaorientációs rendszert tehát tovább kell működtetni és ki kell alakítani az alapfokú képzéssel az együttműködést a megalapozottabb pályaválasztás érdekében. Ezen belül különös figyelmet kell fordítani: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése; a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. A fentieken túl tudatosítani kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek, fel kell készülniük az egész életen át tartó tanulásra..(130/1995. (. 26.) Korm. rendelet) Természetesen a fenti változásoknak olyan eredményt kell hoznia, amely biztonságos, vonzó tanulási környezetet teremt, hogy a 8. osztályos pályaválasztók az állami szakképző intézményeket részesítsék előnyben döntésük meghozatalakor. A beiskolázási és képzési rendszer strukturálásán belül, célként kell megfogalmazódnia a valamilyen szempontból hátránnyal rendelkezők segítésének a képzéseken való részvétel során. A következő három tényező, vagyis a képzési igények összehangolása a munkaerőpiaccal és a régió stratégiájával, a megalapozott beiskolázási döntések elősegítése, valamint az azonos szakmacsoportban képző intézmények tevékenységének összehangolása, mind az önfenntartás eredményes megvalósításához járulhatnak hozzá azáltal, hogy az igényekhez alakítjuk és hatékonyabbá formáljuk a képzési rendszert. Végül a hosszú távú és jövőbe mutató stratégiában való gondolkodást szemléltet a Life Long Learning képzési kínálat létrehozásának célja szakmacsoportonként. Az erőforrások és az önfenntartó működés témáját illetően az erőforrások tervezése merült fel kardinális pontként, amely hozzásegíthet a szintén említett költséghatékonyság és maximális forrásbevonás eléréséhez. Lehetséges és kiaknázandó forrásként a hazai és Európai Uniós pályázatokat kell említenünk, a költséghatékonyság kapcsán pedig a párhuzamosságok megszüntetését és a szervezet működtetési költségek minimalizálását javasoljuk. Végül, e területhez meg kell említenünk az irányítási folyamatokat is, ezen belül: a munkaerő-piaci igényeket, az átképzések biztosítását, a pályázati források összehangolt bevonását és az élet hosszanti tanulási kínálat létrehozását (Life Long Learning). A külső kapcsolatok a közvetítő, illetve katalizátor szerepét is betölthetik, ami megnyilvánulhat pályázatok és érdekegyeztetések során is. További fontos része a jövőképnek, ami a leendő munkáltatók minél szélesebb körű bevonását teszi lehetővé a szakképzésbe. A szakképzésben résztvevők lehetőség szerint nemzetközi projekteket igénybe véve fejlett technológiákkal rendelkező államokban kapjanak lehetőséget gyakorlati készségeik fejlesztésére. A pedagógiai munka összehangolására irányuló kezdeményezések részben a minőség fejlesztésére irányulnak (pl.: sztenderdek kidolgozása a versenyképes szakmai színvonal megvalósítása érdekében; korszerű ismeretekkel, a munkavállaláshoz szükséges kompetenciákkal rendelkező munkavállalók kibocsátása) illetve valódi innovációkat jelenthetnek. A képzési színvonal javítása és a pedagógiai-szakmaifejlesztések bevezetése mellett nagy figyelmet kell fordítani a minőség mérésére és kontrollálására is, rendszeres nyomon követésekkel, a szakképzés eredményességének vizsgálatával. Fenntartói elvárás, hogy az együttműködés és minőség javítása érdekében az intézmények között élő kapcsolat alakuljon ki, ami összekapcsolja ezt a fent említett külső kapcsolatokkal, de az alább bemutatandó belső kapcsolatok és hálózati együttműködés területével is. 96/141

97 A belső kapcsolatok és hálózati együttműködés legjelentősebb aspektusának az információáramlás javítása, és az intézmények közötti átjárhatóság megteremtésére (adminisztráció, tanterv) való igény, ami tulajdonképpen egy szorosabb kapcsolat létrejöttét feltételezi, azaz a valóban egy intézményként való gondolkodás és tevékenykedés feltételeit teremti meg. A gyakorlati képzés minőségének javítása célként fogalmazódik meg, beleértve ebbe a technikai eszközök fejlesztését is. Ezen kívül fontos a gyermekközpontúság is, vagyis a képzésben résztvevők igényeire való nagyobb érzékenység megteremtése is. Centrumban a szakképzés A szakképzési centrumok előtt álló feladatok: A megyei szakképző iskolák számának meghatározásához vizsgálni kell a létszámok várható alakulását. Ere vonatkozóan a Szt. 5. -a ad egyértelmű iránymutatást. A demográfiai adatok alapján a 14 éves korosztály, és az ez alatti korosztály létszáma nem csökken. Viszont a jelenlegi 18 éves korosztályhoz képest jelentős kb. 10% os csökkenés várható. Amennyiben a középfokú oktatási intézmények beiskolázási arányai nem változnak jelentősen, a középfokú képzés összetétele a következők szerint várható: gimnázium 33%, szakgimnáziuma 40%, szakközépiskola 26%, speciális szakiskola 1%. Az elmúlt évek tendenciáját figyelembe véve azonban az arány a szakiskola szempontjából - amennyiben a felvételi rendszerbe beavatkozás nem történik- romlani fog. A képzési idő rövidülése miatt az intézményrendszerben lévő tanulók létszáma 2018-ig további csökkenést eredményezhet (kb fő). Az állami agrárszakképző intézmények Földművelésügyi Minisztérium fenntartásába kerülése összesen 3 intézmény közel tanulóját érinti a megyében. Az állami fenntartású szakképzési intézményrendszer kapacitás racionalizálásának és a szakképzés-fejlesztési irány-arány döntések várható eredményeként a nem állami fenntartók beiskolázási lehetőségei is korlátozottabbá válnak. Rövid-, illetve középtávú tervezés esetén ez érdemi eltolódást nem jelent a teljes szakképzési rendszerben elfoglalt arányokban. Ezért jelenleg nem tervezhetünk sem jelentős elszívó, sem pedig vonzó erővel az állami intézmények vonatkozásában. A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 21. (1) bekezdés a) pontja értelmében azonosítani kell a konkrét munkaerő-piaci igény nélkül is szinten tartandó, valamint a megszüntetendő szakképzési kapacitásokat. A szabályozás értelmében meghozandó döntések a tanulói létszámot jelentősen nem befolyásolják, hiszen egyrészt minimális létszámcsökkentési, másrészt minimális szinten tartási döntések születnek. A JNSZ TISZK fennállása alatt többször is próbálkozott a párhuzamosságok csökkentésével vagy megszüntetésével. Ez azonban nem járt mérhető sikerrel, hiszen az önkormányzati társulási forma érdekeltsége mást diktált. Minden önkormányzat védte saját iskoláját és annak szakképzési struktúráját. Ennek pedig az lett a következménye, hogy az RFKB által hozott döntéseket konszenzussal fűnyíró elven teljesítették. Nem sikerült még részlegesen sem profilt tisztítani a nem támogatott szakképesítések tekintetében sem. A jelenlegi fenntartó struktúra teljesen más, hiszen a fenntartó az állam és az önkormányzatok érdekeltsége lényegesen lecsökkent. Ennek következtében a három intézménybe történő integráció nem nehezíti meg a feladatellátást. Természetesen az átszervezés nagyon komoly 97/141

98 előkészítést igényelt, hiszen a meglévő iskolarendszernek az átalakítás alatt annak folyamatában is meg kellet felelni a Nkt. és a Szt. előírásainak. Az új intézményi struktúra kialakítása úgy történt, hogy az elmúlt években kialakított területi munkabizottságokhoz tartozó iskolák, decentrumok együtt maradtak, a megyei területfejlesztési tervben körvonalazott határok mentén tömörültek. Koordináció és irányíthatóság szempontjából ez a jelenlegi megoldás a kisebb volumenű átalakítás miatt hatékonyabb működtetést eredményezhet. Az intézmények várható ellenállása kezelhető az egyéni arculat és szakmai hagyományok megőrzésével, az új intézmények alapdokumentumaiba történő beépítésével. Könnyebb dolga van a Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum és Szolnoki Szolgáltatási Szakképzési Centrum főigazgatóinak mivel már a tagiskoláik zöme több évet töltött el nagyobb iskola komplexum részeként. Nehezebb helyzete van a Karcagi Szakképzési Centrum főigazgatójának mivel az ő tagiskolái most találkoznak először több intézmény közös működtetésével. Annak meghatározásához, hogy az újonnan megalakult szakképzési centrumokban a jelenleg működő szakképző intézmények mely feladatellátási-helyeikkel, milyen szakképzési kínálataikkal jelennek meg, további vizsgálatok szükségesek. Ezek közé tartozik a fizikai és az eszköz infrastruktúra rendelkezésre állásának és minőségének, továbbá a személyi feltételek (szakképzett pedagógusok) vizsgálata. A gyakorlati képzőhelyek (tanműhely és vállalati képzőhely) biztosításának lehetőségei az erőforrások kezelésének egységes, megyei szintű rendszerben való kialakítása után határozható meg. Fontos megvizsgálni az agrár-szakképzés kiválásának, a rendszerből történő kivezetésének hatásait. A vizsgálat során az alábbi kérdésekre különös figyelmet kell fordítani: Hány intézménynek kell megváltoztatni szakképzési szerkezetét, hol és mekkora szabad kapacitás keletkezik a kötelezően megszüntetendő agrárképzések felmenő rendszerben történő kivezetésével? Ez a felszabaduló kapacitás alkalmas-e illetve alkalmassá tehető-e munkaerő-piaci igényeket kiszolgáló struktúraváltásra, vagy a feladatellátás teljes megszüntetése a megoldás? Mi lesz az FM -hez kerülő iskolák nem agrár tárcához tartozó szakképesítéseivel, melyek arányaikat tekintve az összes tanulólétszám létszám kb. 50%-át teszi ki? A szakképzés fejlesztésének irányai A szakképzés tervezéséhez szükséges ismeretekkel rendelkezni arról, hogy a megye településeinek fejlesztési stratégiáiban szereplő célok melyikéhez állnak rendelkezésre anyagi erőforrások, melyek valósulnak meg, a munkaerő-piac igényeket ezen beruházások hogyan változtatják meg. A megye fejlesztési stratégiájában szereplő célok megvalósulása befolyásolja a külföldi tőke megyébe történő beáramlását, illetve az uniós pályázati források elérhetőségét. A megyei szakképzés fejlesztési terv összetettségéből adódóan szükséges néhány meghatározó területet kiemelni, amely reprezentálja a legfőbb irányokat és törekvéseket: az átalakított állami szakképzés intézményrendszerének megszilárdítása gyakorlati képzés eszközrendszerének és tartalmának fejlesztése a beiskolázási és a képzési rendszer strukturálása és hatékonyabbá tétele az erőforrások és az önfenntartás lehetőségének megteremtése és stabilizálása külső kapcsolatok erősítése, hazai és nemzetközi partnerek bevonása pedagógiai munkát segítő tevékenységek fejlesztése belső kapcsolatok, kommunikáció javítása és hálózati együttműködések erősítése Megyei fejlesztési prioritások: 98/141

99 A megye gazdasági struktúrájához, stratégiai ágazataihoz igazodó felső- és középfokú műszaki képzés bővítése a megyében, a szomszédos megyék képzőintézményeivel összehangoltan. Felsőfokú- és középfokú oktatás-képzés minőségi és tartalmi korszerűsítése elektrotechnika- és infokommunikáció, agrár- és élelmiszeripar, gép- és járműipar, zöldipar és megújuló energiaipar, integrált víz- és tájgazdálkodás, idegenforgalom-vendéglátás területén. Célirányos középszintű műszaki szakoktatás megerősítése, az oktatás feltételeinek javítása, képzések vonzerejének növelése, a képzőhelyek kapcsolatának erősítése a gazdálkodó szervezetekkel, szakmai gyakorlatok és végzett fiatalok gyakorlatszerzése céljából. Felnőttképzés, az egész életen át tartó tanulásban résztvevők számának növelése, a hozzáférés tartalmi és területi bővítése (munkaerő saját képzettségi szintjének megfelelő munkaerő-piaci pozíciójának javítása tudásbővítéssel, korszerűsítéssel, készségfejlesztéssel; hálózattársadalomba való bekapcsolódás érdekében számítógép felhasználói készségek és idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése) Oktatási központ szerepű városok fiatalok számára vonzó szolgáltatásainak bővítése (Ösztöndíj- és letelepedési programok, város rehabilitáció és iskolavárosi vonzerő-fejlesztés összehangolása, tanulást, önképzést és a szabadidő eltöltését értelmesen, vonzó formában biztosító szolgáltatások bővítése, Kollégiumi férőhelyek bővítése, minőségi fejlesztése, felszereltség korszerűsítése, Igényes kollégiumi férőhelyek számának emelése, megnyitása a lakosság és a bejáró diákok számára, kollégiumi szolgáltatások többcélú hasznosítása) A megye szakképzői előtt álló legfontosabb feladatok A fentiek figyelembe vételével meghatározhatóak azok az irányok, feladatok, amelyek a megye szakképző intézményei előtt állnak. a. Jász-Nagykun-Szolnok megye MFKB által meghatározott képzése és képzési szerkezete a szakirányok és a létszámok vonatkozásában igazodjon a területfejlesztési koncepcióhoz, ill. a mindenkori gazdaság igényeihez, ez megköveteli a központosított irányítást. A központosított irányítás feladatai között meg kell jelenjen a szakképzésben részt vevők szakmánkénti eloszlásának szabályozása, figyelembe véve a régió fejlesztési céljait, a munkaerő-piaci igényeket. b. A megye új intézményrendszere átláthatóan, koordináltan és költséghatékonyan működjön, minden fenntartóra vonatkozóan. c. A megye szakképzése amellett, hogy a gazdaság valós igényének megfelelő szerkezetben biztosítsa a szakképzett munkaerőt, egyben segítse elő a társadalmi felzárkózást is, a hátrányos helyzetű fiatalok képzésben tartásával, és tegye lehetővé számukra, hogy szakképzett munkavállalóként lépjenek be a munkaerő piacra. Az egyházi fenntartású intézmények vegyék föl feladataik közé a testi, érzékszervi és értelmi fogyatékosok valamint a hátrányos helyzetűek, a cigány etnikumhoz tartozók kenyérkereső foglalkozáshoz való juttatását. d. Alapvető cél, hogy a megye fiataljai a munkaerő piacra történő lépés feltételül szolgáló, államilag elismert első szakképesítésüket az iskolai rendszerű szakképzésben szerezzék meg. 99/141

100 e. Teljes körűen biztosítani kell a szakképzési feladatok megvalósítását szolgáló humánerőforrással (pedagógusok, szakoktatók) történő megfelelő gazdálkodást. f. Meg kell szüntetni azokat a párhuzamosságokat, amelyeket a helytelen berögzülések és az indokolatlan továbbműködtetéshez fűződő érdekek tartanak életben. Ennek szükséges, de korántsem figyelmen kívül hagyható velejárója, bizonyos szakképesítések, osztályok jövőbeni megszüntetése, kapacitások, felesleges és költséges tanműhelyek átszervezése, racionalizálása, akár egyes tagintézmények, iskolák bezárása, a drága anyag és energia igényes és sok esetben kihasználatlan iskolai gyakorlati helyeket koncentrálni kell. g. Az állami fenntartású intézmények fenntartóváltásával átalakításával tényleges együttműködést kell kialakítani. A szakképzéssel kapcsolatos feladatokat, szolgáltatásokat; pályaorientációt, tanácsadást, iskolapszichológiát, szabadidős tevékenységek megvalósítását hatékonyabban, központosítottan kell végezni centrum és megyei szinten. h. Közös pályázati és közbeszerzési eljárásokat kell folytatni. A szűkebb és specializáltabb menedzsment előbb-utóbb kevesebb adminisztrációt és kisebb járulékos terhet fog jelenteni, így a szakmai munkára több idő, figyelem, forrás és energia jut. i. Egy szakképző osztályba lehetőleg egyféle, de maximum két, egymáshoz közel álló szakmacsoporton vagy ágazaton belüli szakképesítést adó szakmát kell tanítani. Előfordul sok féle és alacsony létszámú szakképesítést zsúfolunk össze szakképző osztályainkban. A közismereti óraszámok alacsony volta miatt, ha a szakmák egymástól távol esnek, akkor nagyon sok óraszámmal jár a tanítás, és így rendkívül drága. j. A szakképző intézményeknek, intézményegységeknek jobban specializálódni kell a szakmák, szakterületek vonatkozásában. Ebből következik, hogy valamilyen képzést megszüntetnek, átadják a másik közelben lévő szakképzőnek, ugyanakkor átvesznek egy másikat. Ez jelentheti az állami tulajdonba került képzéshez (elméleti, gyakorlati) szükséges eszközök átadását, átvételét is. k. A Megyei Területfejlesztési Tervben meghatározott négy fejlesztési régiót figyelembe kell venni a Megyei Szakképzés Fejlesztési Tervnek is esetleges szakképzési decentrumként. Ezek a decentrumok csatlakoznak a megyei három iskolaközponthoz. l. A szakközépiskolákban 2017-ben bevezetésre kerül a kötelező ágazati szakmai érettségi (emelt és középszinten) (2016. évi L. törvény). Azok számára, akik az iskolarendszerből gimnáziumi érettségi vizsgával fognak kikerülni, meg kell szervezni az érettségire épülő szakmai végzettségek esetében a két évfolyamos szakképzést a szakközépiskolákban ezt a felsőoktatás keretszámainak csökkenése is indokolja. Ennek megyei szintű szabályozása is az iskolaközpontok feladatának kell lenni. Várhatóan a két évfolyamos szakképzésre a tagintézmények, tagiskolák környezetében lesz a legnagyobb igény a gimnáziumok is ott vannak -, tehát ezen képzési forma feltételeit hosszú távon a tagiskolákban logikus megteremteni. m. Az iskolaközpontok feladata az egységes pedagógiai program, szakmai program megalkotása, az ügyviteli és dokumentációs rendszer kialakítása. A pályaorientáció, a pályakövetés, a tanulókkal való speciális foglalkozás megszervezése, mindez a költséghatékonyság szem előtt tartásával. n. A pályakövetési rendszer által nyújtott adatokra a szakképzés-szabályozásnak nagy szüksége van. A pályakezdők szakmai életútjának követése a szakképzés-szervezés, a felsőoktatás, a munkaügy valamint a gazdaság szereplőinek közös érdeke. Egy esetleges adatszolgáltatási kötelezettség a pályakezdők foglalkoztatásával, regisztrálásával, továbbtanulásával kapcsolatban sokat javítana az adatfeldolgozás eredményességén. o. A demográfiai hullámvölgy, a szakképzési évfolyamok számának csökkenése, a szakképzés rendszerének racionalizálása miatt bekövetkező létszámcsökkenést és az ebből adódó pedagógus álláshely szükséglet csökkenést a HÍD programok bevezetésével lehet némileg kompenzálni. 100/141

101 p. Erősíteni kell a szakma tanulás presztízsét. Ennek hatékony eszköze lehet a pályaorientáció, amelyet a Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának és a Kereskedelmi és Iparkamara együttes, tevőleges közreműködésével lehet hatékonyan és eredményesen végezni. q. Az iskolai rendszerű szakképzés nagyon időigényes az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés nyújthat további szabályozási lehetőséget hirtelen megjelenő szakmunkaerőigény, továbbképzések, stb. -, ezért indokoltnak tűnik ezen képzési forma bevonása a megyei szintű szakképzés szabályozási rendszerébe. A második szakképesítés ingyenes megszerzésének lehetőségét ki kell használni a felnőttoktatásban részt vevők számának jelentős növelésére. r. Az egységes, magas képzési színvonal elméleti gyakorlati oktatás, szakmai technikai feltételek, infrastruktúra megköveteli az iskolarendszeren kívüli felnőttképzést folytató szervezetek tevékenységének fokozottabb ellenőrzését, a Szakképzési Centrumokkal való szorosabb együttműködést. s. Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés eszközigényes, a kvalifikáltabb képzéseit a Szakképzési Centrumoknak kellene ellátnia. t. Az kijelölt szabad vállalkozási zónára kiemelt figyelmet kell fordítani, mivel az ottani vállalkozások adókedvezményben részesülnek és speciális pályázati forrásokhoz juthatnak, amelyek képzett munkaerő-igényt támasztanak. u. Az MFKB- nak fel kell készülnie arra, hogy a 2017/2018. tanévtől kezdődően a szakmaszerkezeti döntés előkészítés folyamatában külön kell kezelni az iskolarendszerű számokat, a nappali tagozaton, a felnőttoktatásban és a két éves érettségi felkészítésben. 101/141

102 Mellékletek 102/141

103 A tanulók a Centrumok tagiskoláiban szakgimnáziumi képzésben az alábbi ágazatokban folytathatnak tanulmányokat: Ágazat száma és megnevezése Karcagi Szakképzési Centrum Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum Szolnoki Szolgáltatási Szakképzési Centrum I. Egészségügy II. Egészségügyi technika III. Szociális IV. Pedagógia V. Képző- és iparművészet VIII. Épületgépészet I. Gépészet I. Villamosipar és elektronika III. Informatika IV. Vegyipar V. Vegyész VI. Építőipar VII. Könnyűipar VIII. Faipar I. Közlekedés II. Közlekedésgépész III. Környezetvédelem IV. Közgazdaság V. Ügyvitel VI. Kereskedelem VII. Vendéglátóipar VIII. Turisztika. Szépészet VII. Sport VIII. Rendészet és közszolgálat I. Közművelődés L. Közlekedés, szállítmányozás és logisztika LI. Vízügy 103/141

104 Szakmacsoport száma Képzés időtartama 1. melléklet A következő táblázat összefoglalja a centrumok szakmakínálatát a képzési idő feltüntetésével: Szakma OKJ azonosító száma Szakma megnevezése Karcagi Szakképzési Centrum Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum Szolnoki Szolgáltatási Szakképzési Centrum Abroncsgyártó 8 3 év Ács 9 3 év Államháztartási mérlegképes könyvelő 15 1 év Államháztartási ügyintéző 15 2 év Alternatív gépjárműhajtási technikus 13 1 év Ápoló 1 1 év Asztalos 11 3 év Audio- és vizuáltechnikai műszerész Audiológiai asszisztens és hallásakusztikus 6 1 év 1 2 év Autóbuszvezető 13 0,5 év Autóelektronikai műszerész 13 2 év Autógyártó 5 3 év Automatikai berendezés karbantartó 5 1 év Automatikai technikus 6 2 év Autószerelő 13 2 év Autótechnikus 13 1 év Bádogos 9 3 év Beszédátviteli rendszerüzemeltető technikus 6 0,5 év 104/141

105 Szakmacsoport száma Képzés időtartama Bőrdíszműves 10 3 év Szakma OKJ azonosító száma Szakma megnevezése Bőrfeldolgozó-ipari technikus Karcagi Szakképzési Centrum Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum Szolnoki Szolgáltatási Szakképzési Centrum 10 2 év Burkoló 9 3 év CAD-CAM informatikus 7 2 év Cipőkészítő 10 3 év CNC gépkezelő 5 1 év Cukrász 18 3 év Csecsemő és gyermekápoló 1 1 év Dekoratőr 4 2 év Demencia gondozó 2 1 év Diétás szakács 18 0,5 év Díszítő festő 4 1 év Dísznövénykertész 20 3 év Divat- és stílustervező 4 2 év Drog- és toxikológiai technikus Egyéb szervezeti mérlegképes könyvelő 8 1 év 15 1 év Eladó 17 3 év Elektromechanikai műszerész Elektromos gép- és készülékszerelő 6 3 év 6 3 év Elektronikai műszerész 6 3 év Elektronikai technikus 6 2 év 105/141

106 Szakmacsoport száma Képzés időtartama Szakma OKJ azonosító száma Elektronikus hozzáférési és magánhálózati rendszerüzemeltető technikus Szakma megnevezése Építő- szállító- és munkagép-szerelő 6 0,5 év Karcagi Szakképzési Centrum 5 3 év Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum Épület- és szerkezetlakatos 5 3 év Épületgépész technikus 5 2 év Erősáramú elektrotechnikus 6 2 év Szolnoki Szolgáltatási Szakképzési Centrum Faipari technikus 11 2 év Fegyverműszerész 5 2 év Fehérnemű-készítő és kötöttáru összeállító 10 3 év Férfiszabó 10 3 év Festő, mázoló, tapétázó 9 3 év Finommechanikai műszerész 5 3 év Fitness-wellness instruktor 3 2 év Fizioterápiás asszisztens 1 2 év Fodrász 19 2 év Fogadós 18 3 év Fogászati asszisztens 1 2 év Foglalkozás-szervező 2 1 év Fogtechnikus 1 1 év Fogtechnikus gyakornok 1 2 év Formacikk-gyártó 8 3 év 106/141

107 Szakmacsoport száma Képzés időtartama Szakma OKJ azonosító száma Gáz- és hőtermelő berendezés-szerelő Szakma megnevezése 5 1 év Karcagi Szakképzési Centrum Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum Szolnoki Szolgáltatási Szakképzési Centrum Gazda 20 3 év Gazdasági informatikus 7 2 év Gépgyártástechnológiai technikus 5 2 év Gépi forgácsoló 5 3 év Gépjármű mechatronikus 13 3 év Gépjármű-építési, szerelési logisztikus 13 3 év Gépjárműépítő, szerelő 13 3 év Gerontológiai gondozó 2 1 év Gumiipari technikus 8 2 év Gyakorló ápoló 1 2 év Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló klinikai laboratóriumi asszisztens 1 2 év 1 2 év Gyakorló mentőápoló 1 2 év Gyakorló szövettani asszisztens Gyártósori gépbeállító 5 3 év Gyermekotthoni asszisztens 1 2 év 2 2 év Gyógymasszőr 1 2 év Gyógypedagógiai segítő munkatárs Gyógyszeripari szaktechnikus 3 2 év 8 1 év 107/141

108 Gyógyszerkészítménygyártó Szakmacsoport száma Képzés időtartama Szakma OKJ azonosító száma Szakma megnevezése 8 3 év Karcagi Szakképzési Centrum Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum Szolnoki Szolgáltatási Szakképzési Centrum Gyógyszertári asszisztens 1 2 év Háztartási gépszervíz szaktechnikus 5 1 év Hegesztő 5 3 év Hulladékgazdálkodó szaktechnikus 14 0,5 év Húsipari termékgyártó 21 3 év év 5 1 év Idegenvezető 18 2 év Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő Hűtő-, klíma- és hőszivattyú berendezésszerelő Idegennyelvű ipari és kereskedelmi ügyintéző Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető Információrendszerszervező Informatikai rendszerüzemeltető 16 2 év 7 2 év 7 0,5 év 7 2 év Ipari gépész 5 3 év Irodai titkár 16 2 év IT mentor 7 2 év Járműfényező 13 3 év Járműipari fémalkatrészgyártó Járműipari karbantartó technikus Járműkarosszéria előkészítő, felületbevonó 5 3 év 5 1 év 13 3 év 108/141

109 Szakmacsoport száma Képzés időtartama Szakma OKJ azonosító száma Járműkarosszéria készítő, szerelő Szakma megnevezése 13 3 év Karcagi Szakképzési Centrum Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum Jegyvizsgáló 13 2 év Kardiológiai és angiológiai asszisztens Szolnoki Szolgáltatási Szakképzési Centrum 1 2 év Karosszérialakatos 13 3 év Kárpitos 11 3 év Kerámia, porcelán készítő (a szakmairány megjelölésével) 4 3 év Kerámiaműves 4 2 év Kereskedelmi képviselő 17 2 év Kereskedő 17 2 év Kertész 20 3 év Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I Kis- és középvállalkozások ügyvezetője II Kisgyermekgondozó, - nevelő Kishajóépítő, -karbantartó 13 3 év Klinikai fogászati higiénikus Klinikai laboratóriumi szakasszisztens Klinikai neurofiziológiai asszisztens 19 1 év 19 1 év 2 2 év 1 0,5 év 1 0,5 év 1 2 év Kozmetikus 19 2 év Kőműves 9 3 év Környezetvédelmi technikus 14 2 év 109/141

110 Szakmacsoport száma Képzés időtartama Szakma OKJ azonosító száma Környezetvédelmi-mérés szaktechnikus Szakma megnevezése Közlekedésautomatikai műszerész Közművelődési és közönségkapcsolati szakember (a szakmairány megnevezésével) Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó 14 0,5 év Karcagi Szakképzési Centrum 13 2 év Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum Szolnoki Szolgáltatási Szakképzési Centrum 4 2 év 5 3 év 13 2 év Közszolgálati ügyintéző 22 2 év Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző 17 2 év Magasépítő technikus 9 2 év Mechatronikai technikus 5 2 év Mechatronikus-karbantartó 5 3 év Mentálhigiénés asszisztens 2 1 év Mentőápoló 1 0,5 év Mezőgazdasági gépész 20 3 év Mezőgazdasági gépjavító 20 1 év Mobilalkalmazás fejlesztő 7 0,5 év Motorkerékpár-szerelő 13 3 év Multimédiaalkalmazásfejlesztő 7 0,5 év Műanyagfeldolgozó 8 3 év Műanyagfeldolgozó technikus 8 2 év 110/141

111 Szakmacsoport száma Képzés időtartama Műszaki informatikus 7 2 év Szakma OKJ azonosító száma Népi kézműves (a szakmairány megjelölésével) Szakma megnevezése 4 3 év Karcagi Szakképzési Centrum Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum Szolnoki Szolgáltatási Szakképzési Centrum Női szabó 10 3 év Pedagógiai- és családsegítő munkatárs 3 2 év Pék 21 3 év Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) Pénzügyi-számviteli ügyintéző 15 2 év 15 2 év Perioperatív asszisztens 1 2 év Pincér 18 3 év Postai üzleti ügyintéző 17 2 év Pszichiátriai gondozó 2 1 év Radiográfiai asszisztens 1 2 év Rehabilitációs nevelő, segítő Rendészeti őr 22 3 év Rendőr tiszthelyettes (a szakmairány megjelölésével) 2 2 év 22 2 év Ruhaipari technikus 10 2 év Sommelier 21 1 év Sportedző (a sportág megjelölésével) 3 2 év Sportmasszőr 1 1 év 111/141

112 Szakmacsoport száma Képzés időtartama Szakács 18 3 év Szakma OKJ azonosító száma Számítógép-szerelő, karbantartó Szakma megnevezése 7 3 év Karcagi Szakképzési Centrum Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum Szárazépítő 9 3 év Szolnoki Szolgáltatási Szakképzési Centrum Szenvedélybeteg gondozó 2 1 év Szerszámkészítő 5 3 év Szociális asszisztens 2 2 év Szociális gondozó és ápoló 2 3 év Szociális szakgondozó 2 2 év Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző 2 1 év Szoftverfejlesztő 7 2 év Szövettani szakasszisztens 1 0,5 év Távközlési technikus 6 2 év Tehergépkocsi-vezető 13 0,5 év Települési környezetvédelmi szaktechnikus 14 0,5 év Térinformatikus 7 1 év Természetvédelmi szaktechnikus 14 0,5 év Tetőfedő 9 3 év Textilipari technikus 10 2 év Textilműves 4 2 év Turisztikai szervező, értékesítő 18 2 év 112/141

113 Szakmacsoport száma Képzés időtartama Útépítő 13 3 év Útépítő és fenntartó tech év Szakma OKJ azonosító száma Szakma megnevezése Üzleti szolgáltatási munkatárs Vállalkozási és bérügyintéző Vállalkozási mérlegképes könyvelő Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző Vasútforgalmi szolgálattevő Vasúti árufuvarozási ügyintéző Karcagi Szakképzési Centrum Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum Szolnoki Szolgáltatási Szakképzési Centrum 15 2 év 15 2 év 15 1 év 15 2 év 13 2 év 13 2 év Vegyész technikus 8 2 év Vegyipari rendszerkezelő 8 3 év Vendéglátásszervező 18 2 év Vendéglátó-üzletvezető 18 1 év Villanyszerelő 6 3 év Víz-, csatorna- és közműrendszerszerelő 5 3 év Vízépítő szaktechnikus 23 1 év Vízgazdálkodó technikus 23 2 év Vízgépészeti és technológiai berendezésszerelő 5 1 év Vízgépészeti technikus 23 2 év Vizi sportmotor-szerelő 13 1 év Víziközmű technikus 23 2 év 113/141

114 Szakmacsoport száma Vízügyi szakmunkás 23 3 év Webfejlesztő 7 0,5 év 2. melléklet A három megyebeli szakképzési centrum az alábbi részszakképesítések indítására jogosult: OKJ azonosító szám Részszakképesítés megnevezése Karcagi Szakképzési Centrum Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum Szolnoki Szolgáltatási Szakképzési Centrum Asztalosipari szerelő Bevontelektródás kézi ívhegesztő Bolti hentes Csontozó munkás Csőhálózatszerelő Élelmiszer-, vegyiáru eladó Építményzsaluzat és fémállvány szerelő Faipari gépkezelő Falusi vendéglátó Famegmunkáló Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő Fröccsöntő Gázhegesztő Gyártósori gépész Házi időszakos gyermekgondozó Hulladékválogató és - feldolgozó /141

115 Szakmacsoport száma Húskészítmény gyártó Kerti munkás Konyhai kisegítő 18 OKJ azonosító szám Részszakképesítés megnevezése Karcagi Szakképzési Centrum Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum Szolnoki Szolgáltatási Szakképzési Centrum Lakástextil-készítő Motorfűrész-kezelő Műanyag hegesztő Parkgondozó Raktáros Sütőipari és gyorspékségi munkás Szobafestő Textiltermék-összeállító Vágóhídi munkás Vendéglátó eladó Virágbolti eladó Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztő Zöldség- és gyümölcsfeldolgozó Számítógépes adatrögzítő melléklet 115/141

116 A következő táblázat tartalmazza azokat az ágazatokat, amelyek esetén a 3 iskola jogosult tanulók beiskolázására: Ágazat száma és megnevezése Székács Elemér Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium Kenderesi Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium Szentannai Sámuel Középiskola és Kollégium III. Informatika III. Környezetvédelem IV. Közgazdaság VI. Kereskedelem VII. Vendéglátóipar I. Agrár gépész III. Mezőgazdaság IV. Kertészet és parképítés VI. Élelmiszeripar VIII. Rendészet és közszolgálat Szakma OKJ azonosító száma 40.ábra Az iskolák nyolc szakmacsoport szakmáinak oktatására iskolázhatnak be az alábbiak szerint: Székács Elemér Mezőgazdasági Kenderesi Szakmacsoport és Mezőgazdasági Szakma megnevezése Élelmiszeripari Szakképző száma Szakképző Iskola és Iskola és Kollégium Kollégium Agrár áruforgalmazó szaktechnikus Állattartó szakmunkás Állattenyésztő és állategészségügyi technikus Biogazdálkodó Cukrász 18 Szentannai Sámuel Középiskola és Kollégium 116/141

117 Családi gazdálkodó Dísznövénykertész Édesipari termékgyártó 21 Szakma OKJ azonosító száma Szakma megnevezése Szakmacsoport száma Székács Elemér Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium Eladó 17 Kenderesi Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium Szentannai Sámuel Középiskola és Kollégium Élelmiszeripari technikus Gazda Gyógy- és fűszernövénytermesztő Hulladékgazdálkodó szaktechnikus Húsipari termékgyártó Kereskedő Kertész Kertészeti szaktechnikus Kistermelői élelmiszerelőállító, falusi vendéglátó Környezetvédelmi technikus Közszolgálati ügyintéző Közszolgálati ügykezelő Lovász Malom- és keveréktakarmány-ipari szaktechnikus Mezőgazdasági gépész Mezőgazdasági /141

118 gépésztechnikus Mezőgazdasági gépjavító Mezőgazdasági technikus 20 Szakma OKJ azonosító száma Szakma megnevezése Szakmacsoport száma Székács Elemér Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium Kenderesi Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium Szentannai Sámuel Középiskola és Kollégium Molnár Növényvédelmi szaktechnikus Parképítő és fenntartó technikus Pék Pénzügyi-számviteli ügyintéző Pincér Sütő- és cukrászipari szaktechnikus Szakács Szoftverfejlesztő Települési környezetvédelmi szaktechnikus Vendéglátásszervező Vidékfejlesztési szaktechnikus Zöldség- és gyümölcstermesztő ábra 118/141

119 Részszakképesítés OKJ azonosító száma Részszakképesítés megnevezése Szakmacsoport száma Székács Elemér Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium Kenderesi Mezőgazdasá gi Szakképző Iskola és Kollégium Szentannai Sámuel Középiskola és Kollégium Agrár vállalkozó Élelmiszeripari higiéniai és minőségbiztosítási munkatárs Faiskolai kertész Hulladékfelvásárló és -gazdálkodó melléklet A KLIK fenntartású intézmény az alábbi érettségire épülő szakképesítés megszerzésére irányuló képzésre jogosult beiskolázni: Hajnóczy József Iskolarendszeren Szakmacsoport Humán Gimnázium, Szakma megnevezése kívüli száma Szakgimnázium képzési idő és Kollégium Szakma OKJ azonosító száma Deák Ferenc Gimnázium, Közgazdasági és Informatikai Szakgimnázium Gyógypedagógiai segítő munkatárs Pedagógiai- és családsegítő munkatárs 3 2 év 3 2 év Szociális asszisztens 2 2 év 5. melléklet 119/141

120 Illésy Sándor Baptista Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola Árpád-házi Szent Piroska Szakközépiskola és Szakgimnázium Móricz Zsigmond Református Kollégium, Gimnázium, Szakgimnázium és Általános Iskola Karcagi Nagykun Református Gimnázium és Egészségügyi Szakgimnázium Terplán Zénó Ferences Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola Jászapáti Gróf Széchenyi István Katolkus Középiskola és Kollégium Mezőtúri Református Kollégium, Gimnázium, Szakgimnázium, Általános Iskola és Óvoda Jászberényi Nagyboldogasszony Katolikus Óvoda, Kéttannyelvű Általános Iskola, Középiskola és Kollégium A két intézmény a következő négy ágazatban iskoláz be fiatalokat a 9. évfolyamon: Ágazat száma és megnevezése Hajnóczy József Gimnázium, Humán Szakgimnázium és Kollégium III. Szociális IV. Pedagógia Deák Ferenc Gimnázium, Közgazdasági és Informatikai Szakgimnázium III. Informatika IV. Közgazdaság 6. melléklet Az egyházi fenntartású nyolc megyebeli iskola az alábbi szakmák indítására jogosult: OKJ azonosító szám Megnevezés Ács Agrár 0 1 áruforgalmazó szaktechnikus Állattartó szakmunkás Ápoló Asztalos Autóelektronikai műszerész Automatikai technikus Autószerelő Biogazdálkodó CNC gépkezelő Cukrász Családsegítő 120/141

121 Illésy Sándor Baptista Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola Árpád-házi Szent Piroska Szakközépiskola és Szakgimnázium Móricz Zsigmond Református Kollégium, Gimnázium, Szakgimnázium és Karcagi Általános Nagykun Iskola Református Gimnázium és Egészségügyi Terplán Szakgimnázium Zénó Ferences Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola Jászapáti Gróf Széchenyi István Katolkus Középiskola és Kollégium Mezőtúri Református Kollégium, Gimnázium, Szakgimnázium, Általános Iskola és Óvoda Jászberényi Nagyboldogasszony Katolikus Óvoda, Kéttannyelvű Általános Iskola, Középiskola és Kollégium asszisztens Dísznövénykertész OKJ azonosító szám Megnevezés Divat- és 0 2 stílustervező Eladó Elektromechanikai műszerész Elektromos gép- és 0 2 készülékszerelő Elektronikai műszerész Elektronikai technikus Élelmiszeripari technikus Épület- és 0 3 szerkezetlakatos Épületgépész technikus Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló Erősáramú berendezések felülvizsgálója Erősáramú elektrotechnikus Faipari technikus Festő, mázoló, 0 4 tapétázó Gazda Gazdasági informatikus Gépgyártástechnol ógiai technikus 121/141

122 Illésy Sándor Baptista Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola Árpád-házi Szent Piroska Szakközépiskola és Szakgimnázium Móricz Zsigmond Református Kollégium, Gimnázium, Szakgimnázium és Általános Iskola Karcagi Nagykun Református Gimnázium és Egészségügyi Szakgimnázium Terplán Zénó Ferences Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola Jászapáti Gróf Széchenyi István Katolkus Középiskola és Kollégium Mezőtúri Református Kollégium, Gimnázium, Szakgimnázium, Általános Iskola és Óvoda Jászberényi Nagyboldogasszony Katolikus Óvoda, Kéttannyelvű Általános Iskola, Középiskola és Kollégium Gépi forgácsoló Gépjármű mechatronikus OKJ azonosító szám Megnevezés Gépjárműépítő, szerelő Gyakorló ápoló Gyógy- és fűszernövényterme sztő Gyógypedagógiai segítő munkatárs Háztartási 0 6 gépszervíz szaktechnikus Hegesztő Húsipari termékgyártó Hűtő- és 0 5 légtechnikai rendszerszerelő Hűtő-, klíma- és 0 3 hőszivattyú berendezés-szerelő Idegenvezető Idegennyelvű ipari és kereskedelmi ügyintéző Infokommunikáció 0 3 s hálózatépítő és üzemeltető Informatikai rendszerüzemeltető Ipari gépész Irodai informatikus 122/141

123 Illésy Sándor Baptista Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola Árpád-házi Szent Piroska Szakközépiskola és Szakgimnázium Móricz Zsigmond Református Kollégium, Gimnázium, Szakgimnázium és Általános Iskola Karcagi Nagykun Református Gimnázium és Egészségügyi Szakgimnázium Terplán Zénó Ferences Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola Jászapáti Gróf Széchenyi István Katolkus Középiskola és Kollégium Mezőtúri Református Kollégium, Gimnázium, Szakgimnázium, Általános Iskola és Óvoda Jászberényi Nagyboldogasszony Katolikus Óvoda, Kéttannyelvű Általános Iskola, Középiskola és Kollégium Irodai titkár Járműfényező OKJ azonosító szám Megnevezés Kádár, bognár Karosszérialakatos Kereskedelmi, háztartási és 0 2 vendéglátóipari gépszerelő Kereskedő Kertész Kertészeti szaktechnikus Kisfeszültségű FAM kábelszerelő Kisfeszültségű kábelszerelő Kisfeszültségű szabadvezeték 0 7 hálózati FAM szerelő Kőműves Közszolgálati ügyintéző Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző Mechatronikai technikus Méhész Mentálhigiénés asszisztens Mezőgazdasági gépész Mezőgazdasági 123/141

124 Illésy Sándor Baptista Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola Árpád-házi Szent Piroska Szakközépiskola és Szakgimnázium Móricz Zsigmond Református Kollégium, Gimnázium, Szakgimnázium és Általános Iskola Karcagi Nagykun Református Gimnázium és Egészségügyi Szakgimnázium Terplán Zénó Ferences Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola Jászapáti Gróf Széchenyi István Katolkus Középiskola és Kollégium Mezőtúri Református Kollégium, Gimnázium, Szakgimnázium, Általános Iskola és Óvoda Jászberényi Nagyboldogasszony Katolikus Óvoda, Kéttannyelvű Általános Iskola, Középiskola és Kollégium gépésztechnikus Mezőgazdasági gépjavító OKJ azonosító szám Megnevezés Mezőgazdasági technikus Műanyagfeldolgoz ó Műanyagfeldolgoz ó technikus Műbútorasztalos Műszaki informatikus Női szabó Növényvédelmi szaktechnikus Óvodai dajka Parképítő és 0 2 fenntartó technikus Pedagógiai- és családsegítő munkatárs Pék Pénzügyiszámviteli ügyintéző Pincér Ruhaipari technikus Sommelier Speciális állatfeldolgozó Sportedző (a sportág megjelölésével) 124/141

125 Illésy Sándor Baptista Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola Árpád-házi Szent Piroska Szakközépiskola és Szakgimnázium Móricz Zsigmond Református Kollégium, Gimnázium, Szakgimnázium és Általános Iskola Karcagi Nagykun Református Gimnázium és Egészségügyi Szakgimnázium Terplán Zénó Ferences Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola Jászapáti Gróf Széchenyi István Katolkus Középiskola és Kollégium Mezőtúri Református Kollégium, Gimnázium, Szakgimnázium, Általános Iskola és Óvoda Jászberényi Nagyboldogasszony Katolikus Óvoda, Kéttannyelvű Általános Iskola, Középiskola és Kollégium Sütő- és cukrászipari szaktechnikus OKJ azonosító szám Megnevezés Szakács Szállodai recepciós Számítógépszerelő, karbantartó Szerszámkészítő Szociális gondozó 0 1 és ápoló Szociális szakgondozó Szoftverfejlesztő Tetőfedő Turisztikai szervező, értékesítő Ügyfélszolgálati ügyintéző Vállalkozási és 0 2 bérügyintéző Vállalkozási mérlegképes könyvelő Vendéglátásszervez ő Vendéglátóüzletvezető Vidékfejlesztési szaktechnikus Villamos alállomás 1 1 kezelő Villamos berendezés szerelő és üzemeltető 125/141

126 Illésy Sándor Baptista Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola Árpád-házi Szent Piroska Szakközépiskola és Szakgimnázium Móricz Zsigmond Református Kollégium, Gimnázium, Szakgimnázium és Általános Iskola Karcagi Nagykun Református Gimnázium és Egészségügyi Szakgimnázium Terplán Zénó Ferences Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola Jászapáti Gróf Széchenyi István Katolkus Középiskola és Kollégium Mezőtúri Református Kollégium, Gimnázium, Szakgimnázium, Általános Iskola és Óvoda Jászberényi Nagyboldogasszony Katolikus Óvoda, Kéttannyelvű Általános Iskola, Középiskola és Kollégium Villamos elosztóhálózat szerelő, üzemeltető OKJ azonosító szám Megnevezés Villamos gép és készülék üzemeltető Villamos hálózat 1 4 kezelő Villamos 1 5 távvezeték építő, üzemeltető Villámvédelmi felülvizsgáló Villanyszerelő Virágdekoratőr Virágkötő és 0 4 virágkereskedő Webfejlesztő Zöldség- és 0 2 gyümölcstermesztő 7. melléklet 126/141

127 Illésy Sándor Baptista Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola Árpád-házi Szent Piroska Szakközépiskola és Szakgimnázium Móricz Zsigmond Református Kollégium, Gimnázium, Szakgimnázium és Általános Iskola Karcagi Nagykun Református Gimnázium és Egészségügyi Szakgimnázium Terplán Zénó Ferences Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola Jászapáti Gróf Széchenyi István Katolkus Középiskola és Kollégium Mezőtúri Református Kollégium, Gimnázium, Szakgimnázium, Általános Iskola és Óvoda Jászberényi Nagyboldogasszony Katolikus Óvoda, Kéttannyelvű Általános Iskola, Középiskola és Kollégium Részszakképesítés OKJ azonosító száma Részszakképesítés megnevezése Állatgondozó Aranykalászos gazda Asztalosipari szerelő Bevontelektródás kézi ívhegesztő Bolti hentes Csontozó munkás Faipari gépkezelő Fakitermelő Falusi vendéglátó Famegmunkáló Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő Gázhegesztő Gyümölcspálinkagyártó Horgásztókezelő Hulladékgyűjtő és - szállító Hulladékválogató és -feldolgozó Húskészítmény gyártó Kertépítő és - fenntartó Kerti munkás Konyhai kisegítő Lakástextil-készítő Lóápoló és gondozó Mezőgazdasági munkás Motorfűrész-kezelő Műszakicikk-eladó Parkgondozó PLC programozó Raktáros Sörgyártó 127/141

128 Illésy Sándor Baptista Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola Árpád-házi Szent Piroska Szakközépiskola és Szakgimnázium Móricz Zsigmond Református Kollégium, Gimnázium, Szakgimnázium és Általános Iskola Karcagi Nagykun Református Gimnázium és Egészségügyi Szakgimnázium Terplán Zénó Ferences Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola Jászapáti Gróf Széchenyi István Katolkus Középiskola és Kollégium Mezőtúri Református Kollégium, Gimnázium, Szakgimnázium, Általános Iskola és Óvoda Jászberényi Nagyboldogasszony Katolikus Óvoda, Kéttannyelvű Általános Iskola, Középiskola és Kollégium Részszakképesítés OKJ azonosító száma Részszakképesítés megnevezése Sütőipari és gyorspékségi munkás Tejtermékgyártó Vágóhídi munkás Vendéglátó eladó Virágbolti eladó Virágkötő Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztő Zöldség- és gyümölcsfeldolgozó 8. melléklet Az intézmények a következő szakmák indítására rendelkeznek engedéllyel: OKJ azonosító szám Megnevezés Szakmacsoport száma Képzési idő Magiszter Alapítványi Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola Fényes Adolf Szolnoki Gimnáziuma és Művészeti Szakgimnáziuma LIA Oktatási Központ Óvoda, Szakgimnázium és Szakiskola Dekoratőr 4 2 év Díszítő festő 4 1 év Divat- és stílustervező 4 2 év Festő 4 2 év Foglalkozás-szervező 2 1 év Gazdasági informatikus 7 2 év 128/141

129 OKJ azonosító szám Megnevezés Szakmacsoport száma Képzési idő Magiszter Alapítványi Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola Fényes Adolf Szolnoki Gimnáziuma és Művészeti Szakgimnáziuma Grafikus 4 2 év LIA Oktatási Központ Óvoda, Szakgimnázium és Szakiskola Idegenvezető 18 2 év Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető 7 2 év Kerámiaműves 4 2 év Kereskedő 17 2 év OKJ azonosító szám Megnevezés Mentálhigiénés asszisztens Szakmacsoport száma Képzési idő Magiszter Alapítványi Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola Fényes Adolf Szolnoki Gimnáziuma és Művészeti Szakgimnáziuma LIA Oktatási Központ Óvoda, Szakgimnázium és Szakiskola 2 1 év Műszaki informatikus 7 2 év Művészeti és médiafotográfus Pedagógiai- és családsegítő munkatárs Pénzügyi-számviteli ügyintéző 4 2 év 3 2 év 15 2 év Szobrász 4 2 év Szociális asszisztens 2 2 év Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző 2 1 év Szoftverfejlesztő 7 2 év 129/141

130 OKJ azonosító szám Megnevezés Táncos II. (a szakmairány megjelölésével) Szakmacsoport száma Képzési idő Magiszter Alapítványi Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola Fényes Adolf Szolnoki Gimnáziuma és Művészeti Szakgimnáziuma 4 2 év LIA Oktatási Központ Óvoda, Szakgimnázium és Szakiskola Távközlési technikus 6 2 év Vállalkozási és bérügyintéző Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző 15 2 év 15 2 év 9. melléklet 130/141

131 A megyebeli alapítványi fenntartású két iskolában az alábbi tizenhárom ágazatban jogosult tanulókat beiskolázni: Magiszter Alapítványi Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, LIA Oktatási Központ Szakgimnázium és Ágazat száma és megnevezése Óvoda, Szakgimnázium Szakközépiskola Fényes Adolf és Szakiskola Szolnoki Gimnáziuma és Művészeti Szakgimnáziuma III. Szociális IV. Pedagógia V. Képző- és iparművészet I. Gépészet III. Informatika Ágazat száma és megnevezése Magiszter Alapítványi Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola Fényes Adolf Szolnoki Gimnáziuma és Művészeti Szakgimnáziuma LIA Oktatási Központ Óvoda, Szakgimnázium és Szakiskola VII. Könnyűipar VIII. Faipar V. Ügyvitel VI. Kereskedelem VII. Vendéglátóipar VIII. Turisztika LII. Előadóművészet 10. melléklet 131/141

132 HÍD I. HÍD II. (C) 10 hónapos HÍD II. (A-B) 20 hónapos Létszám október 1-jén HÍD I. Létszám október 1-jén HÍD II. (C) Létszám október 1-jén HÍD II. (A-B) A következő táblázat összefoglalja tanévenként, iskolánkénti és program szerinti bontásban a Hídprogramba bevont tanulók létszámát (fő) az adott tanév október 1-jei adatai alapján: Tanév Intézmény neve az engedélyezés időpontjában Részszakképesítés megnevezése Az intézmény fenntartója Megjegyzés 2013/ / / / / / /2015. Dr. Hegedűs T. András Szakiskola, Középiskola, Általános Iskola és Kollégium Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Lábassy János Szakközépiskola és Szakiskola Kunhegyesi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Szakiskola Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Varró István Szakiskola, Szakközépiskola, Általános Iskola és Kollégium Dr. Hegedűs T. András Szakiskola, Középiskola, Általános Iskola és Kollégium Számítógépes adatrögzítő Falusi vendéglátó Lakástextilkészítő Számítógépes adatrögzítő x - x x - x - x x x x x x x Országos Roma Önkormányzat Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Országos Roma Önkormányzat /141

133 HÍD I. HÍD II. (C) 10 hónapos HÍD II. (A-B) 20 hónapos Létszám október 1- jén HÍD I. Létszám október 1- jén HÍD II. (C) Létszám október 1- jén HÍD II. (A-B) Tanév Intézmény neve az engedélyezés időpontjában Részszakképesítés megnevezése Az intézmény fenntartója Megjegyzés 2014/2015. Hámori András Szakközépiskola és Szakiskola Konyhai kisegítő x x Klebelsberg Intézményfenntartó Központ / / /2015. Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Lábassy János Szakközépiskola és Szakiskola Kunhegyesi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Szakiskola Martfűi Damjanich János Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium Falusi vendéglátó - x - x x x Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Klebelsberg Intézményfenntartó Központ /2015. Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Lakástextilkészítő x x Klebelsberg Intézményfenntartó Központ / /2015. Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Varró István Szakiskola, Szakközépiskola, Általános Iskola és Kollégium - x - x x Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Klebelsberg Intézményfenntartó Központ /141

134 HÍD I. HÍD II. (C) 10 hónapos HÍD II. (A- B) 20 hónapos Létszám október 1-jén Létszám HÍD I. október 1-jén HÍD Létszám II. (C) október 1-jén HÍD II. (A-B) Tanév Intézmény neve az engedélyezés időpontjában Részszakképesítés megnevezése Az intézmény fenntartója Megjegyzés 2015/ / / /2016. Dr. Hegedűs T. András Szakiskola, Középiskola, Általános Iskola és Kollégium Hámori András Szakközépiskola és Szakiskola Jászapáti Gróf Széchenyi István Katolikus Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Kunhegyesi Nagy László Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium Számítógépes adatrögzítő Konyhai kisegítő Faipari gépkezelő x x x Országos Roma Önkormányzat / Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Klebelsberg Intézményfenntartó Központ / Nemzetgazdasági Minisztérium - x Egri Főegyházmegye 0 x x Klebelsberg Intézményfenntartó Központ / Nemzetgazdasági Minisztérium Az intézmény neve megváltozot t: Hajnóczy József Gimnázium, Humán Szakközépis kola és Kollégium Dr. Hegedűs T. András Tagintézmé nye Az intézmény neve től megváltozot t: Karcagi SZC Hámori András Szakgimnáz iuma és Szakközépis kolája Az intézmény neve től megváltozot t: Karcagi SZC Nagy László Gimnázium a, 134/141

135 HÍD I. HÍD II. (C) 10 hónapos HÍD II. (A-B) 20 hónapos Létszám október 1- jén HÍD I. Létszám október 1- jén HÍD II. (C) Létszám október 1- jén HÍD II. (A-B) Szakgimnáz iuma, Szakközépis kolája és Kollégiuma Tanév Intézmény neve az engedélyezés időpontjában Részszakképesítés megnevezése Az intézmény fenntartója Megjegyzés 2015/ /2016. Kunszentmártoni Gimnázium és Szakképző Iskola Martfűi Damjanich János Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium - x x x Klebelsberg Intézményfenntartó Központ / Nemzetgazdasági Minisztérium Klebelsberg Intézményfenntartó Központ / Nemzetgazdasági Minisztérium Az intézmény neve től megváltozot t: Karcagi SZC Kunszentmá rtoni Gimnázium a, Szakgimnáz iuma és Szakközépis kolája Az intézmény neve től megváltozot t: Szolnoki Szolgáltatási SZC Damjanich János Szakképző Iskolája és Kollégiuma 135/141

136 HÍD I. HÍD II. (C) 10 hónapos HÍD II. (A-B) 20 hónapos Létszám október 1-jén HÍD I. Létszám október 1-jén HÍD II. (C) Létszám október 1-jén HÍD II. (A- B) Tanév Intézmény neve az engedélyezés időpontjában Részszakképesítés megnevezése Az intézmény fenntartója Megjegyzés 2015/ / /2016. Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Törökszentmiklósi Lábassy János Szakközépiskola és Szakiskola Lakástextilkészítő x - x - x x Klebelsberg Intézményfenntartó Központ / Nemzetgazdasági Minisztérium Klebelsberg Intézményfenntartó Központ / Nemzetgazdasági Minisztérium Klebelsberg Intézményfenntartó Központ / Nemzetgazdasági Minisztérium Az intézmény neve től megváltozot t: Szolnoki Szolgáltatási SZC Ruhaipari Középiskolá ja, Általános Iskolája és Kollégiuma Az intézmény neve től megváltozot t: Karcagi SZC Mezőtúri Szakközépis kolájaés Kollégiuma Az intézmény neve től megváltozot t: Karcagi SZC Lábassy János Szakgimnáz iuma és Szakközépis kolája 136/141

137 HÍD I. HÍD II. (C) 10 hónapos HÍD II. (A-B) 20 hónapos Létszám október 1-jén HÍD I. Létszám október 1-jén HÍD II. (C) Létszám október 1-jén HÍD II. (A- B) Tanév Intézmény neve az engedélyezés időpontjában Részszakképesítés megnevezése Az intézmény fenntartója Megjegyzés 2015/2016. Varró István Szakiskola, Szakközépiskola, Általános Iskola és Kollégium - x x Klebelsberg Intézményfenntartó Központ / Nemzetgazdasági Minisztérium 0 17 Az intézmény neve től megváltozot t: Karcagi SZC Varró István Szakgimnáz iuma, Szakközépis kolája és Kollégiuma 11. melléklet A 2016/2017. tanévtől induló Szakképzési Hídprogramban tanulók október 1-jei létszámadatait mutatja a következő táblázat: Intézmény neve Település Részszakképesítés megnevezése Karcagi SZC Lábassy János Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Létszám október 1- jén (fő) Törökszentmiklós Faipari gépkezelő 8 Karcagi SZC Kunszentmártoni Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Kunszentmárton Élelmiszer-, vegyiáru eladó Építményzsaluzat és fémállvány szerelő 28 Karcagi SZC Mezőtúri Szakközépiskolája és Kollégiuma Mezőtúr Bevontelektródás kézi ívhegesztő Konyhai kisegítő 12 Karcagi SZC Nagy László Gimnáziuma, Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma Szolnoki Szolgáltatási SZC Damjanich János Szakképző Iskolája és Kollégiuma Szolnoki Szolgáltatási SZC Ruhaipari Középiskolája, Általános Iskolája és Kollégiuma Szolnoki Szolgáltatási SZC Sipos Orbán Szakképző Iskolája és Kollégiuma Kunhegyes Faipari gépkezelő 17 Martfű Cipőfelsőrész-készítő 11 Szolnok Lakástextil-készítő Számítógépes adatrögzítő Szolnok Kerti munkás /141

138 12. melléklet 13. melléklet 138/141

139 14.melléklet 139/141

140 15. melléklet 140/141

141 16. melléklet 141/141