Az ESPON TiPSE projekt eredményei a Duna programtér szemszögéből
|
|
- Bertalan Bognár
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az ESPON TiPSE projekt eredményei a Duna programtér szemszögéből The Territorial Dimension of Poverty and Social Exclusion in Europe ESPON Applied Research 2013/1/24 Tagai Gergely, PhD MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete, Budapest ESPON Területi folyamatok és fejlesztési lehetőségek a Duna Régióban, november 6.
2 A társadalmi kohézió kérdése az Európa 2020 stratégiában Prioritások intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés Inkluzív növekedés a gazdasági, szociális és területi kohéziót előmozdító, magas foglalkoztatási arányt biztosító gazdaság Stratégiai célok: foglalkoztatási arány növelése iskolázottság javítása (lemorzsolódási arány csökkentése, felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése) szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők (v. szegénység és kirekesztés által veszélyeztetettek) száma csökkenjen (2020-ig legalább 20 millióval) Szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők (AROPE) Szegénységi küszöb (országos medián jövedelem 60%-a) alatt élők aránya Súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya (min. 4 deprivációs jellemző teljesülése 9 tételből) Alacsony munkaintenzitású (kereső nélküli) háztartásban élők aránya
3 Szegénység és társadalmi kirekesztettség az EU-ban Szegénységi küszöb alatt élők aránya Súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya ~123 millió fő A X W Z Y B C Alacsony munkaintenzitású háztartásban élők aránya AROPE=A+B+C+W+X+Y+Z
4 Az ESPON TiPSE projekt Általános cél: megfelelő ismeretalap nyújtása a szegénység és társadalmi kirekesztettség európai jellemzőiről a szakpolitikák számára a társadalmi kohézió elősegítése érdekében, az Európa 2020 stratégia keretén belül Szakpolitikai kihívás: a szegénység és társadalmi kirekesztettség jelenségeinek helyi és regionális szinten való azonosítása TiPSE feladatok a szegénység és társadalmi kirekesztettséghez kapcsolódó adatokból regionális adatbázis összeállítása, indikátorok képzése valamint térképezése a szegénység és társadalmi kirekesztettség makro- és mikroregionális területi mintázatainak bemutatása az ESPON térben (helyi szintű) létező jó gyakorlatok azonosítása Szakpolitikai megközelítések, eszközök azonosítása, amelyek hatásosak lehetnek a társadalmi kirekesztettség veszélyeinek csökkentésében és így a területi kohézió erősítésében
5 A szegénység vizsgálata a TiPSE projektben Szegénység mint relatív fogalom: jövedelmi lehetőségek (anyagi források) egy minimális, elfogadható szint alatt vannak Szegénységi küszöb alatt élők (AROP) aránya az EU-ban 16,7% (2013) AROP adatok kiszámítása EU-SILC (European Union Statistics on Income and Living Conditions) adatfelvételből, jövedelemadatok alapján Elérhetőség legfeljebb NUTS0-2 szinten TiPSE cél: AROP ráta modellezése NUTS3-as szinten, egész Európát lefedően Megosztott feladat a Világbank kutatócsoportjával (Világbank új, TiPSE régi EU tagállamok) Adatforrások, módszerek Nemzeti jövedelemstatisztikák Nemzeti AROP becslések Világbank Poverty Mapping módszer Regressziós modellek, egyszerűbb becslések jövedelemadatok alapján Szegénység regionális jellemzőinek vizsgálata Európában Szegénység térbelisége ESPON tipológiákon keresztül Összefüggés-elemzés különböző társadalmi jelzőszámok bevonásával
6 A társadalmi kirekesztettség vizsgálata a TiPSE projektben Társadalmi kirekesztés/kirekesztettség: nem elsősorban egyéneket, hanem társadalmi csoportokat érint; nem feltétlenül anyagi jellegű (kirekesztettség a munkaerőpiacról, szolgáltatásokból, közösségekből, társadalmi életből stb.); nem állapot, hanem inkább folyamat A társadalmi kirekesztettség konceptualizációja során 4 kirekesztettségi tényezőcsoport/tartomány (domain) meghatározása (Talbot et al. 2014) Megélhetés (jövedelem, foglalkoztatás) Alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés (egészségi állapot, képzettség, lakhatás) Társadalmi környezet (életkor, migráció, nemzetiségi összetétel, háztartási jellemzők) Politikai participáció (állampolgárság) Az egyes kirekesztettségi dimenziókhoz indikátorok rendelése Térképezésen és elemzésen keresztül különböző, társadalmi sérülékenységgel összefüggésbe hozható jellemzők térbeli koncentrálódásának kimutatása
7 A társadalmi kirekesztettség vizsgálata a TiPSE projektben Tényezőcsoport Dimenzió Indikátorok elsősorban cenzusadatokból (2001-re LFS-ből is) Elemzési szempontok/indikátorválasztás: lefedettség, harmonizációs kérdések, diszkrimináció, interpretáció, NUTS szint Relevancia! Kirekesztettségi dimenziók szisztematikus elemzése után szintézis a jellemző földrajzi mintázatok alapján Nagytérségi különbségek (pl. Kelet-Közép-Európa EU15) Városi rurális terek egyenlőtlenségei Indikátorok száma (2001) (2011) Megélhetés Jövedelem 2 2 Alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés Foglalkoztatás 27 4 Egészségi állapot 3 3 Képzettség 2 2 Lakhatás 6 3 Társadalmi környezet Életkor 3 3 Nemzetiségi összetétel 1 1 Migráció 1 1 Háztartási jellemzők 4 2 Politikai participáció Állampolgárság 1 1 Periférikus helyzet (elérhetőség, határ menti, partvidéki stb. helyzet) Helyspecifikus jellemzők (válságterületek, napfényövezetek )
8 Országtipológia a szegénységi és kirekesztettségi profil alapján TiPSE projektben széles körben elterjedt mérőszámok használata a szegénység és kirekesztettség kontextusában (NUTS3-as szint!) Nincs saját TiPSE indikátor vagy regionális tipológia Országtipológia, térségprofilok felrajzolása a szegénység és társadalmi kirekesztettség területi jellemzői alapján Klaszteranalízis 21 mutató bevonásával Bizonyos mértékű egybeesés, bizonyos mértékű elkülönülés az európai jóléti rendszerekkel/-től Szegénység és kirekesztettség eltérő jelentései különböző társadalmi környezetben eltérő szakpolitikai válaszok Ramos Lobato Kaup, 2014
9 Esettanulmányok, szakpolitikai és monitoring ajánlások 10 tematikus esettanulmány a szegénységi és kirekesztettségi mintázatok társadalmi és intézményi hátterének értelmezéséhez Kvalitatív szemlélet Helyi szakpolitikai folyamatok és eszközök a szegénység és kirekesztés leküzdése érdekében, jó gyakorlatok bemutatása Téma Etnikai kisebbségekhez kapcsolódó kirekesztettség rurális terekben Szolgáltatásokhoz való hozzáférés kérdése, életkorból adódó kirekesztettség Képzettség, oktatás városi terekben Etnikai és társadalmi szegregáció nagyvárosi régiókban Munkanélküliség (fiatalkori és hosszú távú) Terület Nógrád megye (HU), Banskobystrický kraj (SK) Western Isles (UK,), La Manchuela/Albacete (ES) Dortmund (DE), Izmír (TR) Stockholm (SE), Athén (GR) Lieksa, Pohjois-Karjala (FI), Portó (PT) Szakpolitikai következtetések a szegénységi vizsgálatok, kirekesztettségi elemzések és esettanulmányok alapján Javaslattétel a szegénység és kirekesztettséggel kapcsolatos monitoringeljárások fejlesztésére vonatkozóan
10 A TiPSE projekt és a Duna Program kapcsolódása Transznacionális együttműködések a Duna térségében 4. prioritás: Jól kormányzott Duna-régió Tematikus cél: a többszintű és transznacionális kormányzás erősítése, intézményi és jogi keretek hatékonyságának növelése, szélesebb körű és mélyebb kooperáció a főbb társadalmi kihívások leküzdése érdekében (kapacitásépítés, kölcsönös tanulás, stratégiafejlesztés, pilot beavatkozások) Potenciális együttműködési témák (kihívások) Munkaerő-piaci és képzési programok A demográfiai átmenet és a migráció kihívásai Marginalizált társadalmi csoportok (pl. romák) felzárkóztatása Társadalmi részvétel fejlesztése Nagyvárosi térségek integrációja stb. TiPSE eredmények a Duna programtér szemszögéből
11 A szegénység területi jellemzői Európán belül nagy különbségek Kedvező helyzetben: északi, atlanti és közép-európai országok Nagyobb szegénységi ráta: mediterrán térség, Kelet- Közép-Európa Duna programtérben Dél-Németország, Ausztria, Csehország kisebb szegénységi ráta Magyarország, Románia, Bulgária, Horvátország kedvezőtlenebb helyzet Jelentős eltérések országokon belül is, jellemző térbeli mintázatok (pl. Mo.) Copus, 2014 A szegénységi küszöb alatt élők aránya, 2011
12 A szegénység területi jellemzői A szegénységi ráta országon belüli különbségeinek lehetséges típusai Régiók besorolása különböző ESPON tipológiák szerint Város vidék Németországban a szegénység inkább városi jelenség, Ausztria kiegyenlített, KKE országokban a vidéki szegénység domináns A rurális szegénység agrár szegénység Határmentiség kérdése (perifériák) Periférikus, határ menti helyzet szegénységi kockázati tényező lehet a legtöbb Duna menti országban Szegénység városi vagy rurális? Rurális szegénység EDORA tipológia Szegénység határ menti vagy belső térségek? Copus, 2014
13 A társadalmi kirekesztettség területi jellemzői Megélhetés makroregionális különbségek Kedvezőbb inaktivitási értékek a kontinens északnyugati és középső részein, pl. Duna-régió nyugati területein (Németország, Ausztria, Csehország) Magas az inaktívak aránya Magyarországon, Romániában, Horvátországban, Szerbiában, Bulgáriában Országon belüli különbségek leképeződése (városi térségek kedvezőbb helyzete, leszakadó térségek azonosítása) A gazdaságilag inaktív népesség aránya, 2011
14 A társadalmi kirekesztettség területi jellemzői Szolgáltatásokhoz való hozzáférés város vidék különbségek + perifériák hátrányban Humán tőke kapcsolata a munkaerő-piaci lehetőségekkel, jövedelmi viszonyokkal Képzési hagyományok szerepe Városi térségek előnyösebb helyzetben oktatási lehetőségekhez való közvetlen és közvetett hozzáférés Rurális, kedvezőtlen elérhetőségű térségek fokozottabb sérülékenysége pl. elvándorló fiatalok, kevésbé vonzó munkaerő-piaci körülmények Felsőfokú iskolai végzettséggel NEM rendelkező népesség aránya, 2011
15 A társadalmi kirekesztettség területi jellemzői Társadalmi környezet többszörösen hátrányos helyzetű térségek Roma népesség kirekesztettség által többszörösen veszélyeztetett társadalmi csoport Alacsony jövedelem, alacsony részvétel a munkaerőpiacon, nem megfelelő képzettség, szolgáltatásokhoz való hozzáférés kérdése, kedvezőtlen lakhatási viszonyok, háztartási összetétel Magas arány Romániában Bulgáriában Magyarország, Szlovákia, Szerbia egyes részein (belső fejlettségi tagozódás) A roma népesség aránya, 2011
16 A társadalmi kirekesztettség területi jellemzői Politikai participáció nagytérségi + város vidék különbségek Állampolgárságból fakadó előnyök kérdése Éles különbség a KKE-i és nyugati/mediterrán térségek között (előbbiek nem migrációs célpontok) Magasabb arány Dél- Németországban, Ausztriában Országokon belül több a külföldi a nagyvárosi térségekben, határ menti régiókban Az állampolgársággal nem rendelkező népesség aránya, 2011
17 A társadalmi kirekesztettség területi jellemzői Időbeli trendek 2001 es és 2011-es mintázatok összehasonlítása Általánosságban javuló tendenciák a képzettség, lakhatás, várható élettartam terén Átalakuló társadalmi struktúrák: háztartási összetétel, korszerkezet (elöregedés) Krízisjelenségek az elmúlt évek folyamatainak hatásaként Elszegényedés munka mellett, hosszan tartó távolmaradás a munkaerőpiactól (hosszú távú munkanélküliség, inaktivitás) Szolgáltatásokhoz való hozzáférés bizonyos mértékű romlása különböző ágazatokban Egyenlőtlen hatások a Duna-régió különböző országaiban Országokon belül is differenciált a válság (Kelet-Közép- és Dél- Kelet-Európában a rurális, periférikus térségeket jobban sújtotta)
18 Esettanulmányok és szakpolitikai következtetések Duna programtér területéről két esettanulmány (Nógrád, Banskobystrický kraj) kisebbségi lét kirekesztettség kérdése, társadalmi marginalizáció, szegregáció, rurális/perifériahelyzet, szolgáltatásokhoz való hozzáférés Helyi történetek a nagytérségi helyzetkép, a kvantitatív vizsgálatok által sejtetett tendenciák mögött (pl. kivételek) Benyomások arról, hogyan élik meg a helyiek a szegénységet, a potenciális kirekesztődést Helyi szereplők, intézményi vezetők benyomásai, tapasztalatai a szegénység és társadalmi kirekesztettség formáiról, azok leküzdéséről Folyamatok, összefüggések megismerése a társadalmi és intézményi kapcsolódások hátterén keresztül Esettanulmányok eredményeinek beépülése a szakpolitikai következtetések közé
19 Esettanulmányok és szakpolitikai következtetések Az érintett szakpolitikák place- és space-blind jellegének oldása Területiség és lépték szerepe a szegénység és társadalmi kirekesztettség (ki)alakulásában Adott térbeli helyzet (pl. rossz elérhetőség) felerősítheti a szegénység és kirekesztettség kockázatát (pl. társadalmi izoláció vidéki térségekben) Szegénységgel kapcsolatos szakpolitikák egyoldalúsága csak a jövedelmi szegénység kap szerepet; egyéb társadalmi aspektusok érvényesítésének szükségessége Szegénység alacsony jövedelem megélhetési költségek területi eltérései és ezek kialakulása, társadalmi-gazdasági háttere is fontos a jelenség megítélésében Gazdasági célú migráció hatásai (átalakulnak a szakpolitikai beavatkozások terei); migráció a vidéki terekből a városi térségekbe (demográfiai, társadalmi, gazdasági kihívások fölerősödése) Társadalmi kirekesztettség szélesebb spektrumának kezelése jelenleg a megélhetési tényezőkkel kapcsolatos intézkedések vannak túlsúlyban; integrált horizontális kirekesztettségi szakpolitika szükségessége Koherencia a szakpolitikai válaszokban a releváns szereplők, intézmények összehozásával (többszintű kormányzás)
20 Köszönetnyilvánítás TiPSE partnerek Nordregio - Nordic Centre for Spatial Development, Stockholm (SE) UHI Millennium Institute, Inverness (UK) Newcastle University, Newcastle (UK) ILS - Research Institute for Regional and Urban Development, Dortmund (DE) EKKE - National Centre for Social Research, Athén (GR) James Hutton Institute, Aberdeen (UK) search/tipse.html
A társadalmi depriváció területi vetületei Európában és Magyarországon
A társadalmi depriváció területi vetületei Európában és Magyarországon Kovács Katalin MTA, 2014. november 20. AZ MTA RKK 30. évfordulójára A magas munkanélküliséggel sújtott NUTS-3 régiók Európa 4 ország-csoportjában
RészletesebbenÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN
ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés
RészletesebbenÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK
ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa
Részletesebben7655/14 ek/agh 1 DG B 4A
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés. Közösségi jóllét Prof. Dr. Báger Gusztáv
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Közösségi jóllét Prof. Dr. Báger Gusztáv 1 FŐBB TÉMAKÖRÖK 1. Reagálás a Jó Állam Jelentés 2015-tel kapcsolatos szakmai
RészletesebbenA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát
RészletesebbenMagyarország és a fenntartható fejlődési célok- Javaslatok a hazai megvalósításhoz
Magyarország és a fenntartható fejlődési célok- Javaslatok a hazai megvalósításhoz Jász Krisztina szociológus- Magyar Szegénységellenes Hálózat 2018. május 31. A módszertanról röviden 2000-ig jövedelemalapú
RészletesebbenKoós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont
Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés
RészletesebbenMérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint
Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív
RészletesebbenA 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei
A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus
RészletesebbenTervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására
Tervezett humán fejlesztések 2014-2020. között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására Horváth Viktor főosztályvezető Balatonföldvár, 2013. augusztus 29. FEJLESZTÉSEK 2014-2020. KÖZÖTT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL
RészletesebbenBevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak
Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak Gödri Irén Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015. november 16 17. Bevezető gondolatok (1) A magyarországi bevándorlás
RészletesebbenA DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI
A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási
RészletesebbenDATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére
DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria
RészletesebbenKözösségi közlekedési vizsgálatok a vidéki térségekben
Közösségi közlekedési vizsgálatok a vidéki térségekben A közlekedési eredetű kirekesztés a vidéki térségekben Lieszkovszky József Pál, PhD-hallgató MRTT XV. Vándorgyűlés Mosonmagyaróvár, 2017.10.19-20.
RészletesebbenA TransWaste projekt bemutatása
A TransWaste projekt bemutatása TransWaste A projekt a CENTRAL EUROPE Program keretén belül kerül megvalósításra és az ERDF (European Regional Development Fund) által támogatott A programról részletesen:
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenTransznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla
Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A
RészletesebbenTÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA
EFOP-3.6.2-16-2017-00007 "Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban TÁRSADALMI
RészletesebbenEURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.
EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:
RészletesebbenÚjdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében
Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.
RészletesebbenTERÜLETI VONZÓKÉPESSÉG A DUNA RÉGIÓBAN ÉS HAZÁNKBAN ATTRACTIVE DANUBE
TERÜLETI VONZÓKÉPESSÉG A DUNA RÉGIÓBAN ÉS HAZÁNKBAN ATTRACTIVE DANUBE Jaschitzné Cserni Tímea Lechner Nonprofit Kft. http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/attractive-danube Project co-founded
RészletesebbenLisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok
Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása
Részletesebben12606/16 eh/zv/zv/eh/ju 1 DG B 1C
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. szeptember 27. (OR. en) 12606/16 SOC 565 EMPL 375 ECOFIN 837 EDUC 302 FEDŐLAP Küldi: Címzett: Tárgy: a szociális védelemmel foglalkozó bizottság az Állandó Képviselők
RészletesebbenA társadalom, mint erőforrás és kockázat I. és II. (előadás + gyakorlat)
TÓTH ANTAL EKF TTK Földrajz Tanszék A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. és II. (előadás + gyakorlat) Alkalmazható természettudományok oktatása a tudásalapú társadalomban TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0038
RészletesebbenLépések a fenntarthatóság felé(?) NFFT-MTVSZ-műhelybeszélgetés. A humán erőforrások legfontosabb jellemzői. Jász Krisztina Budapest, május 10.
Lépések a fenntarthatóság felé(?) NFFT-MTVSZ-műhelybeszélgetés A humán erőforrások legfontosabb jellemzői Jász Krisztina Budapest, 2017. május 10. A Keretstratégia egyik alapállítása: az ember a nemzet
RészletesebbenKözlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita
Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében 2014 2020) Kovács-Nagy Rita Balatonföldvár 2013. május 15. 2007-2013 időszak általános végrehajtási tapasztalatai Az operatív
RészletesebbenA Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június
A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,
RészletesebbenKomplex regionális elemzés és fejlesztés tanév DE Népegészségügyi Iskola Egészségpolitika tervezés és finanszírozás MSc
Komplex regionális elemzés és fejlesztés 2016-2017. tanév DE Népegészségügyi Iskola Egészségpolitika tervezés és finanszírozás MSc 1. előadás A fejlettségi térszerkezet és az egészségi állapot területi
RészletesebbenÁgazatközi együttműködés a gyakorlatban
Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László
RészletesebbenKüzdelem a társadalmi kirekesztettség ellen
Rácz Andrea Küzdelem a társadalmi kirekesztettség ellen Az Európai Unióban a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok kérdéskörét a 70-es évek közepéig a Közösség a tagállamok belügyének tekintette, az
RészletesebbenMigrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben
Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben GÖDRI Irén SOLTÉSZ Béla Migráció, munkapiac és demográfia Magyarországon a SEEMIG projekt főbb eredményei Budapest, 2014.
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
RészletesebbenKözlekedés és térségfejlesztés kapcsolata
A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató
RészletesebbenBevándorlás és társadalmi integráció
Bevándorlás és társadalmi integráció A társadalmi beilleszkedés vizsgálatának fogalmi kerete Asszimiláció (lineáris vs. szegmentált) Akkulturáció Integráció/Szegregáció Multikulturalitás, multikulturalizmus
RészletesebbenOBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON
Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,
RészletesebbenMigrációs kihívások a multikulturalizmus vége?
Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenFoglalkoztatáspolitika
A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓBAN Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika Foglalkoztatáspolitika Az Európa 2020 stratégia legfontosabb célkitűzései közé
RészletesebbenHajdúszoboszló, június 1., Oross Jolán
Hajdúszoboszló, 2010. június 1., Oross Jolán A szociális védelemről és a társadalmi összetartozásról szóló nemzeti stratégiai jelentés (Prioritások 20062010) Hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
RészletesebbenA Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.
A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. január INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8948000000,0 9000000000,0 8000000000,0
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében
21.10.2015 A8-0307/2 2 3 a bekezdés (új) 3a. sajnálatosnak tartja, hogy nem történt általános utalás az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos célkitűzésére;
RészletesebbenTerületi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH
Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi
RészletesebbenHogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium
Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi
RészletesebbenKISVÁROSOK KÖZÖTT A LEGKISEBBEK. A VÁROSFEJLŐDÉS ATIPIKUS FORMÁI?
Eger, 2015. november 19-20. Az előadás és a tanulmány elkészülését az OTKA (NK 104985) Új térformáló erők és fejlődési pályák Kelet-Európában a 21. század elején kutatási projekt támogatja. KISVÁROSOK
RészletesebbenTérségtípusok az Európai Unió területi rendszerében és kohéziós politikájában. Igari András - Szabó Pál ELTE Regionális Tudományi Tanszék Budapest
Térségtípusok az Európai Unió területi rendszerében és kohéziós politikájában Igari András - Szabó Pál ELTE Regionális Tudományi Tanszék Budapest Térségtípus - térség (területi egység): táj és körzet,
Részletesebbenas uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető
2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott
RészletesebbenTársadalmi egyenlőtlenségek a térben
Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány
RészletesebbenHogyan változott a magyar foglalkoztatás 2008 óta?
Hogyan változott a magyar foglalkoztatás 2008 óta? Molnár Tamás Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet MKT Vándorgyűlés, Kecskemét 2016 szeptember 16. Tartalom! Trendek a foglalkoztatottsági adatokban!
RészletesebbenA programozás lehetőségei és kihívásai. 2011. június
A programozás lehetőségei és kihívásai 2011. június Tartalom 1. Programozás lényeges keretfeltételei (2014-től) Fő irányok: A kohéziós politika és az EU2020 stratégia összehangolása A stratégia programozás
RészletesebbenStratégiai és programozási felkészülés a as fejlesztési periódusra különös tekintettel a területi tervezésre és elérhetőség kérdéseire
Stratégiai és programozási felkészülés a 2014-20-as fejlesztési periódusra különös tekintettel a területi tervezésre és elérhetőség kérdéseire Salamin Géza főosztályvezető Tervezéskoordinációért Felelős
RészletesebbenSztenderdizálható-e a sokszínűség? A hatásmérés dilemmái. Tóth Laura - NESsT. NESsT
Sztenderdizálható-e a sokszínűség? A hatásmérés dilemmái Tóth Laura - NESsT NESsT A NESsT STRATÉGIAI CÉLJA A PORTFÓLIÓVAL Leszakadó közösségek életminőségének javítása. HATÁSTERÜLETEK A NESsT portfólió-tagok
Részletesebben3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás
3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás 1. Társadalmi egyenlőtlenségek Fogalma: az egyének, családok és más társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban jelentős
RészletesebbenAz Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program partnersége. Salgótarján 2013. Június 27.
Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program partnersége Salgótarján 2013. Június 27. A 2007-2013-as időszak általános tapasztalatai 2 A 2007-2013-as tapasztalatok beépítése Fenntartói szemlélet (pénzügyi
RészletesebbenA gazdaságstatisztika szerepe a munkaerőpiaci folyamatok elemzésében a Visegrádi Négyek körében. Dr. Lipták Katalin
A gazdaságstatisztika szerepe a munkaerőpiaci folyamatok elemzésében a Visegrádi Négyek körében Dr. Lipták Katalin egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Budapest, 2017. szeptember
RészletesebbenHORIZONTÁLIS KAPCSOLÓDÁSOK
Monitoring Bizottsági tagok felkészítése a fejlesztéspolitikai tevékenységükhöz kapcsolódóan 2015. június 3. HORIZONTÁLIS KAPCSOLÓDÁSOK GYENE GYÖNGYVÉR MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY A horizontális
RészletesebbenTÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.
TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás
RészletesebbenA társadalmi egyenlőtlenségek, a szegénység
A társadalmi egyenlőtlenségek, a szegénység A., Alapfogalmak I. Egyenlőség egyenlőtlenség 1. társadalmi egyenlőtlenség a., a társadalmi pozíciók közötti egyenlőtlenség b., a társadalmi pozícióba jutás
RészletesebbenDuna Transznacionális Program. Budapest, 2015 március 26.
Duna Transznacionális Program Budapest, 2015 március 26. Tartalom - Danube Transznacionális Program: területi fókusz, prioritások és specifikus célok, költségvetés, ütemezés - Duna Program (DTP) Duna Stratégia
RészletesebbenSEEMIG A migráció és a migrációs hatások kezelése Délkelet-Európában Határokon átnyúló együttműködés a tényekre alapozott stratégiákért
SEEMIG A migráció és a migrációs hatások kezelése Délkelet-Európában Határokon átnyúló együttműködés a tényekre alapozott stratégiákért Simonfalvi Ildikó SEEMIG projektvezető-helyettes Kontakt Pont záró
RészletesebbenKÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS
KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS HORVÁTH CSILLA OSZTÁLYVEZETŐ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG STRATÉGIAI TERVEZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI
RészletesebbenA KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY
A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY TÉMÁK TÉMÁK I. Célok, célkitűzések, prioritások, műveletek II. Régiótípusok, alapok III. Elvek, fogalmak IV. Éves fejlesztési
RészletesebbenDUNA Új Transznacionális Együttműködési Program. Közép-Európa Pecze Tibor Csongor elnök
A Duna 2014-2020 - Új Transznacionális Együttműködési programban rejlő lehetőségek és kihívások BKIK - Budapest, 2014. október 16. DUNA 2014-2020 Új Transznacionális Együttműködési Program Közép-Európa
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenA válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira
Dr. Váradi Monika Dr. Hamar Anna Dr. Koós Bálint A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Budapest, 2012. április 26. MTA KRTK Fogalmi keretek Szuburbanizáció egy átfogó
RészletesebbenA városokat és vidéküket érintő as tervezés: stratégiai irányok, tervek, programok
A városokat és vidéküket érintő 2014-2020-as tervezés: stratégiai irányok, tervek, programok Salamin Géza főosztályvezető Tervezéskoordinációért Felelős Államtitkárság Területfejlesztési Tervezési Főosztály
RészletesebbenÚj módszerek és eljárások a térbeli folyamatok értékeléséhez. Dr. Németh Zsolt Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettes
Új módszerek és eljárások a térbeli folyamatok értékeléséhez Dr. Németh Zsolt Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettes A 2016. évi mikrocenzus, kis népszámlálás Célja, hogy két népszámlálás között
RészletesebbenJAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS
JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS A 21. SZÁZAD TÁRSADALMI KÉRDÉSEI ÉS KIHÍVÁSAI Budapest 2016. április 6. Előadó: Laki Ildikó Ph.D Szegedi Tudományegyetem Zsigmond Király Főiskola főiskolai docens Tartalmi
RészletesebbenTransznacionális programok
Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális
RészletesebbenAz egyetemek fejlesztő szerepe egy transznacionális tudásrégióban
Regional universities as generators of a transnational knowledge region Centre for Regional Studies Hungarian MTA Regionális Academy Kutatások of Központja Sciences Az egyetemek fejlesztő szerepe egy transznacionális
RészletesebbenMigrációs trendek és tervek Magyarországon
Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958
RészletesebbenLemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer - szabályozás. Köznevelésért Felelős Helyettes Államtitkárság
Lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer - szabályozás Köznevelésért Felelős Helyettes Államtitkárság 1 Oktatáspolitikai ajánlások EU 2020 stratégia Európai Tanács,
RészletesebbenA Duna, Central Europe és INTERREG Europe együttműködési programok bemutatása szeptember
A Duna, Central Europe és INTERREG Europe együttműködési programok bemutatása 2015. szeptember INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8 948 000 000 9 000 000 000 8 000 000 000 7 750 000 000 7 000 000
RészletesebbenVÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN
Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu
Részletesebben2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013
Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.
RészletesebbenAz integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre
Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március
RészletesebbenKOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT
INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat
Részletesebben1. óra: A területi adatbázis elkészítése, területi szintek
1. óra: A területi adatbázis elkészítése, területi szintek Az informatika alkalmazása a társadalomföldrajzban (TTGBL6520) gyakorlat 2018-2019. tanév A területi adatbázis A statisztikai jellegű információk
RészletesebbenVersenyképességi tendenciák, gazdaságpolitika és értékek
Friedrich Ebert Stiftung - Gazdaságkutató Zrt. Magyar versenyképesség régiós kitekintéssel Versenyképességi tendenciák, gazdaságpolitika és értékek Chikán Attila Professor emeritus, igazgató BCE Versenyképesség
RészletesebbenA területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében
A területi tervezés megújításának szempontjai a 2014-2020 időszakra szóló kohéziós politika tükrében Kajdi Ákos XVII. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2011. október 27., Pécs Kohéziós politika területi
RészletesebbenVersenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából
Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár,
RészletesebbenHelyzetjelentés az európa 2020 dokumentumban kitűzött célok teljesüléséről. Dr. Nagy Henrietta, egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI
Helyzetjelentés az európa 2020 dokumentumban kitűzött célok teljesüléséről Dr. Nagy Henrietta, egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI 5 fő célkitűzés a 20-64 évesek körében a jelenlegi 69%-ról legalább
RészletesebbenSzociálpolitikai monitoring tanulmányok
Szociálpolitikai monitoring tanulmányok Szociálpolitikai monitoring tanulmányok AZ ALANYI JOGÚ ÁPOLÁSI DÍJ RENDSZERE ÉS AZ ELLÁTOTTI KÖR MAGYARORSZÁGON RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI KEDVEZMÉNYRE JOGOSULT
RészletesebbenBEZZEG A MI IDŐNKBEN MÉG GENERÁCIÓS ÉRTÉKKÜLÖNBSÉGEK
BEZZEG A MI IDŐNKBEN MÉG GENERÁCIÓS ÉRTÉKKÜLÖNBSÉGEK Messing Vera Ságvári Bence Az öregedés káráról és hasznáról Társadalomtudományok a demográfiai öregedésről 2013 november 20. Az ESS kutatásról Az ESS-ről
RészletesebbenFejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul. 2007 augusztus
Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul 2007 augusztus A modul szerkezete Munkaszervezeti, Szervezetközi viszonyok Munkaerő, foglalkoztatás Alkalmaztatás, önfoglalkoztatás, munkavégzés Szervezeti
Részletesebben4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata
4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata Tér és társadalom (TGME0405-E) elmélet 2018-2019. tanév A területi fejlődés és a területi egyenlőtlenségek kapcsolata Visszatérés
RészletesebbenCENTRAL EUROPE Program TRANSENERGY: Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében. TRANSENERGY Konferencia Budapest, szeptember 13.
CENTRAL EUROPE Program 2007-2013 TRANSENERGY Konferencia Budapest, 2012. szeptember 13. TRANSENERGY: Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében Lubor Jusko JTS CENTRAL EUROPE PROGRAMME CENTRAL EUROPE
RészletesebbenNUTS 2 régiók helyzete Kelet- Közép-Európában
NUTS 2 régiók helyzete Kelet- Közép-Európában Az Európai Unió regionális politikája Európai Gazdasági Közösség 1957-es Római Szerződés Egységes piac, mint cél regionális politikák egyeztetése 1973 Dánia,
RészletesebbenÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA
ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.
RészletesebbenTerület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK
SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe
RészletesebbenAktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter
Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon Bagó Eszter SNA 2008 Külkereskedelmi statisztika A Stiglitz jelentés utóélete Európa 2020 SNA 2008 Az ENSZ Statisztikai Bizottsága februári ülésén elfogadta
RészletesebbenNemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia indikátor rendszer
Szociális ÁIR (Szociális Ágazati Információs Rendszer) Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia indikátor rendszer Felhasználói útmutató Budapest, 2012. december 1 Tartalomjegyzék 1. Előzmények, célok...
RészletesebbenA LIFE PROGRAM
Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. A LIFE PROGRAM 2014-2020 Dr. Kocsis-Kupper Zsuzsanna Közép-Európai Koordinátor, Az Európai Bizottság Külső Monitoring
Részletesebbentartó tanulás segítségével Európában TÁMOP 4.2.1..B-09/1/KMR ELTE Az élethosszig tartó tanulás társadalmi folyamatainak viselkedési- és idegtudományi háttere PPK alprojekt 1. pillér Elemi projekt vezető:
RészletesebbenAz Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei
Az Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei Szeminárium: "Hogyan alkalmazható a sikeresebb szociális párbeszéd rendszerek "bevált gyakorlata?" Magyarország, 2016.ápr.21. Ruairi Fitzgerald, ESZSZ
RészletesebbenA magyar-szerb határmenti térség társadalmi integrációs ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata
INNOAXIS The borderline as an axis of innovation A magyar-szerb határmenti térség társadalmi integrációs ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata INNOAXIS PROJECT Hungary-Serbia
RészletesebbenKelet-Közép-Európa térszerkezeti képe
Kelet-Közép-Európa térszerkezeti képe Dr. habil Szabó Pál adjunktus Farkas Máté PhD hallgató Eötvös Loránd Tudományegyetem Regionális Tudományi tanszék Térszerkezet A kép alkotásához kell a térszerkezet
RészletesebbenJAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk
Részletesebben