A projekt eredményeinek kommunikációja és az érdekeltek bevonása

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A projekt eredményeinek kommunikációja és az érdekeltek bevonása"

Csongor Horváth
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 2012/VI. Augusztus A projekt eredményeinek kommunikációja és az érdekeltek bevonása Kedves Olvasó, A hírlevél ezen kiadása két témát vesz górcső alá: az ICER projekt keretében Lahtiban szervezett konferenciát, melynek célja a projekt eredményeinek és finnországi környezetbarát turisztikai infrastruktúra-fejlesztési jó gyakorlatoknak a részletes bemutatása. A hírlevél másik témája a projektpartnerek régióiban dolgozó érdekelt szervezetek bevonásának rövid bemutatása. A témának különös jelentőséget a áprilisában Szófiában az INTERREG IVC program által szervezett kommunikációs szeminárium adott. (További információk: A projekt futamideje: január december 31 Költségvetés: ,00 EUR ERFA-támogatás: ,50 EUR Együttműködés: 7 partner 7 különböző országból Projektpartnerek: Auvergne Régió Turizmusfejlesztési Bizottsága (FR) Shannon Fejlesztési Ügynökség (IE) Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (HU) Valladolid Provincia Kormánya (ES) Lahti Önkormányzatának Regionális Környezetvédelmi Szolgálata, Technikai és Környezeti Osztály (FI) Gozo Minisztérium (MT) A környezetileg fenntartható turizmus eszközei A környezeti értelemben fenntartható turizmus volt a június 6-án Lahtiban szervezett konferencia fő témája. A konferencia fő célja a fenntartható és környezettudatos turizmus jelentőségének bemutatása, a megvalósítása és továbbfejlesztése érdekében alkalmazható eszközök bemutatása. A megnyitó beszédet Lahti város fejlesztési Mura Regionális Fejlesztési Ügynökség (SI)

2 szervezetének vezetője, José Valanta tartotta, melyben bemutatta, hogy a város milyen stratégiai jellegű lépéseket tett a környezetbaráttá válás irányában. Megemlítette, hogy a jövőben a nagyszámú turistát vonzó sportesemények során melyből a városban elég sokat rendeznek nagyobb hangsúlyt kapnak a környezeti kérdések, pl. hulladékkezelés, anyaghasználat, közlekedés. Az első előadást Thomas Ducloutrier tartotta, az ICER projekt vezető partnere, Auvergne Régió Turizmusfejlesztési Bizottságának képviseletében. Bemutatta a projekt fő célját: a vidéki térségek vonzerejének megőrzését, a versenyképesség erősítését, a vidéki térségek turizmusa jövedelemtermelő képességének fokozását, melynek eszköze a környezettudatosság. Ennek érdekében a partnerrégiókban jó gyakorlatok beazonosítására került sor, melyet a témában illetékes szakértők mutattak be. Ezt követően Guilhem Poncy, szintén Auvergne Régió Turizmusfejlesztési Bizottságától, bemutatta az egyik jó gyakorlatot: a franciaországi Nattitude kezdeményezést. A koncepció lényege az Auvergne régióról kialakult természetközeli régió kép tudatosítása, mindez környezetbarát turisztikai szálláshely-szolgáltatások kialakításával, a helyi lakosság figyelmének felkeltésével és aktív részvétel generálásával. A Shannon Development nevű írországi fejlesztési szervezet képviseletében Phil Deegan mutatta be a Burren Ökoturisztikai Hálózatot, annak kialakítását, a működés során tapasztalt kihívásokat és az alkalmazott minősítési eljárást. A működő és együttműködő tagokból álló hálózat kulcsa a benne dolgozók kitartása, szívóssága, a számtalan találkozó és megbeszélése, mely lehetőséget ad a problémák megbeszélésére és a gondolatcserére.

3 Lahti városa részéről Päivi Liikonen mutatta be a széndioxid-lábnyom modelljét, a régióban alkalmazott egyik jó gyakorlatot. A modell lényege, hogy az egyes szálláshely-szolgáltatókra kiszámolják a működésből eredő széndioxid-terhelést, illetve segítséget nyújtanak az adott vállalkozásnak a kibocsátás-csökkentéséhez. A cél a vállalkozók környezettudatosságának, ismereteiknek és képességeik fejlesztése, illetve annak elérése, hogy környezeti kérdésekben sokkal proaktívabbak legyenek, mivel ez a szemlélet a jövőben egyre fontosabb lesz. A széndioxid-kibocsátás csökkentéséhez kapcsolódóan a Motiva Ltd. részéről Risto Larmio tartott előadást, aki bemutatta az Energiahatékonysági megállapodások rendszerét, mely, mint gyakorlat beazonosítására az ICER projekt keretében került sor. A megállapodáshoz való csatlakozás önkéntes, azonban fontos országos szintű energiahatékonyság-növelési eszköz. Hasonlóan nagy jelentősége van az EU energiaszolgáltatási irányelvének alkalmazásában is. A megállapodáshoz való csatlakozás lehetővé teszi, hogy a vállalkozások energiaauditok és energiahatékonysági beruházások készítéséhez támogatási forrásokhoz jussanak. Tomi Saarelainen, a Scandic Vierumäki cég képviseletében bemutatta a Scandic hotellánc hosszútávú és sikeres munkáját a környezettudatosság fejlesztésében, a Swan (Hattyú) öko-védjegy szerepét. Az előadás bemutatta, hogy a szálláshely-szolgáltatási ágazat milyen környezeti hatást gyakorol, illetve hogy milyen kedvező hatásai vannak a környezettudatosság növelését célzó tevékenységeknek. A vállalkozások környezeti felelősségének hangoztatása és kommunikálása az ügyfelek számára gyakran háttérbe szorul, holott ez a róluk alkotott kép szerves része. Pauliina Silvennoinen, a Jyväskylä-i Alkalmazott Tudományok Egyetemének munkatársa bemutatta egy energia-ház példáján keresztül, hogy hogyan és mikor érdemes környezeti kérdéseket kommunikálni az ügyfelek felé. Fontos, hogy az üzenet pozitív legyen, de ugyanakkor figyelemfelkeltő. A lahti Zöld Város Fejlesztési Program fejlesztési vezetője, Saara Vauramo bemutatta a bioszféra-térség koncepciót,

4 melynek célja a fenntartható fejlesztések támogatása. A fenntartható turizmus egy a fenntarthatóan működtethető regionális iparágak közül, azokban a térségekben (akár bioszféra-rezervátumokhoz tartozó térségekben is), ahol jelenleg a turizmus jelentősége még nem kiemelkedő. A koncepció számukra nyújt támogatást, ugyanis a turizmusban az egyik legfontosabb vonzerő a környezet és a természet. Jaakko Lehtonen, a Finn Turisztikai Tanács ügyvezető igazgatója a konferencia záróbeszédében hangsúlyozta, hogy bár Finnországról a világban egy meglehetősen határozott környezetbarát kép él, és valóban nagy előrelépés történt ezen a területen, további komoly lépések megtételére van szükség. Az érdekeltek bevonásának gyakorlata az ICER projektben Az ICER projektet támogató INTERREG IVC program Közös Technikai Titkársága nemzetközi kommunikációs szemináriumot szervezett Szófiában (Bulgária). A rendezvény egyik fő témája az érdekeltek (ún. stakeholderek: külső, a projekt témájához szakmailag kapcsolódó szereplők) bevonása a projekt megvalósításába és a kommunikációba. A rendezvény kiváló alkalom volt az ICER projektben alkalmazott gyakorlat áttekintésére. Az ICER projekt valamennyi partnere tudatában van annak, hogy az érdekeltek minél szélesebb bevonása fontos, azonban a partnerek által alkalmazott megközelítések különbözőek. Általánosságban az érdekeltek köre megegezik, a turisztikai infrastruktúrafejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó személyek: helyi és regionális döntéshozók, turisztikai szakpolitikai szakértők, turisztikai szolgáltatók, helyi kis- és közepes vállalkozások és maguk a turisták. Az érdekeltek egy része már a projekt előkészítése során ismert volt: a közszféra szereplői, turisztikai szakértők, a tudományos szféra képviselői. A projektpartnerek zöme

5 tapasztalt a turizmusban tevékenykedő kis- és közepes vállalkozásokkal (kkv) való együttműködésben, széles adatbázissal rendelkeznek a turisztikai kkv-król és befektetőkről, akik az érdekeltek körének másik felét alkotják. Az érdekeltek számára megfogalmazott üzenetek az egyes célcsoportokra specifikusan lettek megfogalmazva. A regionális turisztikai döntéshozók számára a jó gyakorlatok megismerése, a hasonló adottságokkal és problémákkal rendelkező régiókból álló hálózathoz való csatlakozás, a regionális turisztikai fejlesztéspolitika hatékonyságának növelése egyaránt hangsúlyt kapott a kommunikációban, csakúgy, mint a több témát átfogó javaslati kézikönyv ígérete, mely a projekt egyik fő eredménye. A helyi vállalkozók számára a jó gyakorlatok ismerete, az esetlegesen átültethető projektötletek kaptak nagyobb hangsúlyt. A vállalkozások közötti hálózatosodás, mint lehetőség, szintén vonzó üzenet volt. A szlovén partner esetében a vidéki szálláshely-fejlesztés által generált tovagyűrűző fejlesztő hatások kerültek középpontba. Az ír partner (Shannon Development) az üzleti terjeszkedés lehetőségéből származó hosszú távú hasznokra helyezte a fő hangsúlyt. A hírlevelek fontos szerepet töltenek be a célcsoporttal való kommunikációban. Az egyes partnerországokban működő érdekeltek a hírlevelet saját anyanyelvükön kapják. Meghívást kapnak a projekt keretében rendezett eseményekre (pl. konferenciák), ők alkotják a regionális munkacsoportokat. A regionális munkacsoportok alkalmasak a regionális turizmusfejlesztési szakpolitikai kérdések áttekintésére, a szakpolitika alakításában kulcsszerepet játszók irányába javaslatok megfogalmazására. Megemlítendő, hogy a spanyol partner (Valladolid megye) javasolta, hogy látogassanak meg a megyében minden egyes érdekelt szálláshelyet és a helyszínen ismertessék a projekt tevékenységeit és eredményeit. A finn partner (Lahti) az érdekelteket bevonta a projekttel kapcsolatban végzett médiakommunikációba. Bármi is legyen a célcsoport bevonásának módszere, a

6 projekt eredményei csak abban az esetben lesznek fenntarthatóak, amennyiben a közszféra, a tudományos élet és a vállalkozói szektor együttműködik. Ez vezethet egy hatékonyabb és környezetileg fenntarthatóbb turisztikai infrastruktúra-fejlesztési politikához és gyakorlathoz a következő programozási időszakban. Következő hírlevél tartalmából: Melyek a Javaslati Kézikönyv fő következtetései? Melyek voltak a szeptemberi projektzáró konferencia legfontosabb eredményei? További információ: Kontaktszemély: Pámer Zoltán Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Tel: pamer.zoltan@deldunantul.eu

Hasonló dokumentumok

Nemzetközi konferenciák a projekt eredményeinek ismertetésére

2012/IV. Május Nemzetközi konferenciák a projekt eredményeinek ismertetésére Tisztelt Olvasó, A jó gyakorlatok körének meghatározását követően két nemzetközi konferenciát szerveztünk, egyet 2011. októberében,