EGRI KERESKEDELMI, MEZŐGAZDASÁGI, VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM P E D A G Ó G I A I P R O G R A M J A

Átírás

1 AZ EGRI KERESKEDELMI, MEZŐGAZDASÁGI, VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM P E D A G Ó G I A I P R O G R A M J A E G E R, 2012

2 I TARTALOMJEGYZÉK A) NEVELÉSI PROGRAM 6 1. Az intézményről Alapadatok Története A jelenlegi helyzet 3 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka Pedagógiai alapelvek Nevelő-oktató munkánk céljai A nevelő-oktatómunka feladatai A nevelő-oktatómunka eszközei, eljárásai, módszerei 7 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulók érzelmi, akarati jegyeinek gazdagítása, önismeretük fejlesztése A személyiségfejlesztés segítése a tanulók műveltségének, világszemléletének, világképének formálásával Az intézmény szakmai képzéseinek megfelelő személyiség formálás és fejlesztéséhez _ A magatartás-, a viselkedéskultúra személyiségjegyeinek gazdagítása Egészségnevelési program Helyzetkép Erőforrások Alapelvek, célok Tanulásszervezési és tartalmi keretek Rendszeres programjaink Akció jellegű programjaink Egyéb módszerek, tanórán kívüli tevékenységek, programok Környezeti nevelési program A környezeti nevelés alapelvei Helyzetelemzés, helyzetkép Erőforrások Anyagi erőforrások Jövőkép, célok Tanulásszervezési keretek (módszerek, taneszközök, kommunikáció) A környezeti nevelés színterei az iskolában, tartalmi keretek Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli komplex foglalkozások Minőségfejlesztés A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai feladatok Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás Ökológiai fogyasztóvédelem Fenntartható fogyasztás 43

3 II Preventív fogyasztóvédelem A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban-nevelésben Tanórai foglalkozásokon kívüli tevékenységek Módszerek Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, tovább-fejlesztésének lehetőségei Az intézményben folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségfejlesztési rendszere Az intézmény alkalmazottainak értékelése Az iskola értékelése IMIP MÉCS Intézményi struktúra Iskolatípus Telephelyek Az iskola vezetési struktúrája A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 61 B) Helyi tanterv A nappali tagozat képzési rendje Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei: Magasabb évfolyamra lépés Átjárhatóság Iskolaváltás szabályozása Az eljárás kezdeményezésének okai Az eljárás rendje Az eljárás következménye 65

4 III 3. Felkészítés a kétszintű érettségire Az iskola egyes évfolyamain kötelező és választható tantárgyak és azok óraszámai, valamint az előírt tananyag és követelményei A sajátos nevelési igényű tanulók integrált iskolai nevelésének és oktatásának helyi tanterve Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei A tanulók értékelése A tanulmányi munka értékelése Az értékelés alapelvei Az iskola által alkalmazott ellenőrzési, értékelési formák Az értékelés formái Vizsgák fajtái Kiemelkedő teljesítmények elismerése A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei Alapelvek A magatartás és szorgalom értékelésének módja A magatartás értékelése A szorgalom értékelése Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérése, értékelése 84 C) SZAKMAI PROGRAM Az iskola szakképzési rendszere sz. melléklet - Gyakornoki szabályzat A szakmai munkakörhöz kapcsolódó speciális követelmények a haladó szakaszban A gyakornoki munkavégzés speciális szabályai A gyakornoki tapasztalatszerzés, számonkérés módszerei A szakmai segítő kijelölése, feladata A gyakornok értékelése, minősítése A gyakornok értékelésének, minősítésének kiemelt szempontjai A gyakornok értékelésének, minősítésének eljárásrendje Záró rendelkezések Záradék sz. melléklet A kollégium pedagógiai programja Bevezetés A pedagógiai program összeállításánál alapul vett főbb szempontok 206

5 IV 2. A működés belső feltételrendszerének bemutatása Személyi feltételek, illetve elvárások Tárgyi, környezeti feltételek, illetve elvárások A kollégiumi élet szervezettsége, illetve az ezzel kapcsolatos elvárások A kollégium kapcsolatrendszere Elvek Az intézmény alapvető nevelési alapelvei, céljai, küldetése A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló életkezdést elősegítő tevékenységek elvei A tanulók fejlődését elősegítő elvei: A tehetséggondozás elvei: A felzárkóztatás elvei: A pályaválasztást elősegítő tevékenység szervezésének elvei: Az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei: A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei A pedagógiai tevékenység szerkezete A kötelezően biztosítandó foglalkozások rendszere, szerkezete 216 Felkészítő foglalkozások Speciális ismereteket adó foglalkozások A kollégiumi élet szervezése Feladatok, tevékenységkategóriák A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése Tanulásirányítás, tanulásszervezés Hátrányos helyzetű tanulók szervezett felzárkóztatásának, tehetséggondozásának, társadalmi beilleszkedésük segítése Tehetségek kiválasztása, tehetséggondozás, tehetségvédelem Szociális kompetenciák fejlesztése Önálló életkezdés támogatása A kultúrált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakításának segítése Az egészséges életmód, a környezettudatos magatartás kialakításának segítése A társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése vállakozói kompetencia A pályaorientáció segítése A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység Az iskolával, szülőkkel való kapcsolattartás és együttműködés formái 225

6 V 5.7. Az etnikai kisebbséghez tartozók kollégiumi nevelése esetén, az etnikai kisebbség kulturális nevelésének feladatai Speciális programelemek A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A kollégiumi nevelés minőségének, eredményességének értelmezése Közzététel 228 A KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETE 230 A kollégiumi foglalkozások keretprogramterve 230 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet Az iskola vezetési struktúrája 2. sz. melléklet Taneszköz lista 3. sz. melléklet A középszintű érettségi szóbeli témakörei 4. sz. melléklet Tantárgyi rendszer és óraszámok (szakközépiskola, szakiskola évfolyam) 5. sz. melléklet Az egyes szakmák tantárgyi rendszere és óratervei a Központi Program alapján 6. sz. melléklet Kifutó osztályok képzési keretei 7. sz. melléklet Az akkreditált és a nyilvántartási számon engedélyezett felnőttképzési tevékenységek és szolgáltatások 8. sz. melléklet Az iskolai könyvtárhasználatról 9. sz. melléklet Tanulmányok alatti vizsgák rendjének szabályozása 10. sz. melléklet A tanügyi szolgáltatásokért kérhető térítési díjak és tandíjak megállapításának szabályai és eljárásrendje 11. sz. melléklet Gyakornoki szabályzat 12. sz. melléklet A Kollégium Pedagógiai Programja

7 A) NEVELÉSI PROGRAM

8 Az intézményről 1 B E V E Z E T É S Köszöntjük mindazokat, akik iskolánkkal, az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskolával korábban már kapcsolatba kerültek, s az itt folyó oktató-nevelő munkát ismerik; s azokat is, akik e program alapján szándékoznak eldönteni, hogy bekapcsolódjanak-e tevékenységünkbe a képzés valamely szintjén. Programunk szól az önkormányzathoz, Eger Megyei Jogú Város Közgyűléséhez, amely iskolánk alapítója, fenntartója s pedagógiai programunk jóváhagyója is egyben. Jóváhagyó döntése, elismerése múltunk hagyományainak, nevelő és oktató munkánk színvonalának és elsősorban azoknak a társadalmi igényeknek, amelyek a kereskedelmi, mezőgazdasági és vendéglátóipari jellegű ismeretek közvetítését várják tőlünk. Mi igyekszünk az elvárásoknak legjobb tudásunk szerint megfelelni, s a közötti évekre vonatkozó elképzeléseinket ennek alapján összeállítani. Eddigi tapasztalatainknak megfelelően terveinket arra alapozzuk, hogy az elkövetkező években e képzések, szakképzések iránti érdeklődés nem csökken, s a lényegében megújult keretek között továbbra is eredményesen dolgozhatunk. Ezért szeretnénk rugalmas rendszert kínálni, amely többféle bemeneti és kimeneti szintet tesz lehetővé, hogy teljesen kihasznált kapacitásunk minél hatékonyabb legyen. Ajánljuk tehát ezt a programot azoknak az általános iskolát végzett diákoknak és tanároknak, szülőknek, fiataloknak és felnőtteknek, akik kereskedelmi, mezőgazdasági vagy vendéglátóipari orientációjú szakmai vagy érettségi vizsgára épülő szakképzés iránt érdeklődnek. A program a Közoktatási Törvény, a Szakképzési Törvény valamint a Kerettanterv előírásain alapul. Tekintettel voltunk az iskolaszék, a diákönkormányzat, a szülők véleményére. A nevelőtestület több lépésben, vitában alakította ki e programban megfogalmazott határozatát. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik e munkában alkotó módon segítségünkre voltak. A program az alábbi jogszabályok, határozatok alapján készült: A évi LXI. törvénnyel módosított évi LXXIX. törvény a közoktatásról a Kormány 63/2000. (V.5) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv módosításáról alaprendelet: 130/1995.(X.26.) Kerettantervi rendelet évi LXXVI törvény a szakképzésről 11/1994.(VI:8) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

9 Az intézményről 2 a kormány 277/1997. (XII. 22) Korm. rendelete a továbbképzések módosításáról. alaprendelet: 185/1999.(XII.13.) - a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, - a évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről, Érettségi vizsgaszabályzat vizsgakövetelmények A fenntartó intézkedési terve A kötelező iskolai és felszerelési jegyzék A Kormány 202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelete a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 2/2005. (III. 1.) OM rendelet az SNI tanulók integrált oktatásának irányelveiről A nevelőtestület elfogadó határozata Az iskolaszék támogató véleménye A diákönkormányzat támogató véleménye Eger Megyei Jogú Város Oktatási Koncepciója

10 Az intézményről 3 1. Az intézményről Intézményünk neve: EGRI KERESKEDELMI, MEZŐGAZDASÁGI, VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Címe: 3300 Eger, Pozsonyi u szám Tel.: 36/ ; 36/ Fax.: 36/ suli462@miskolc.sulinet.hu Alapító szerve: Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Felügyeleti szerve: Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése OM azonosítója: Alapadatok A közelmúlt története 1.2. Története Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése döntése alapján, a Egri Mezőgazdasági Szakközép-, Szakképző Iskolát és Kollégiumot és a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép-és Szakképző Iskolát és Kollégiumot egy intézményként működteti, EGRI KERESKEDELMI, MEZŐGAZDASÁGI, VENDÉGLÁTÓIPARI, SZAKKÖZÉP-SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM néven A jelenlegi helyzet A képzési struktúra Iskolánk ma: szakközépiskolai, és szakiskolai képzést is folytat. A nevelés-oktatás a székhelyen kívül 3 telephelyen történik Felsorolás: 3300 Eger, Pozsonyi u Telephely 3300 Eger, Donát út Tangazdaság 3300 Eger Kertész u Telephely 3300 Eger, Kisvölgy u. 46. Tanpince Az így kialakult képzési struktúrában összesen 60 osztály több mint 1700 tanulója tanul a két épületben nappali tagozaton gazdasági-, szolgáltatás és agrár szakterületen.

11 Az intézményről 4 Tárgyi feltételek Az említett tanulólétszám miatt a Pozsonyi út 4-6. alatti épületben nagy a zsúfoltság, folytonos a teremhiány. Mindez nemcsak a kényelmes "emberi" körülmények biztosítását nehezíti, hanem erősen akadályozza a szakképzés mára már nélkülözhetetlen, modern tárgyi eszközeinek méltó elhelyezését, használatát is. Pedig az iskola széles kapcsolatrendszerének megfelelően a PHARE-program révén rendkívül fejlett eszközök segítik a szakképzést, miközben ezek rendeltetésszerű elhelyezése rendkívül korlátozott. A teremhiányt a Mátyás király úti épületben a kollégiumi szobák tanteremmé alakításával megoldottuk. A modern tárgyi eszközök legfontosabb részét képezi az a kb. 150 darab Pentium-alaplapú számítógép, amelyek zöme 8 szaktanteremben van elhelyezve. Minden gép az egységes számítógépes hálózatnak is eleme egyben, s részét alkotja az iskolai adminisztráció, ügyvitel is. Legújabb pályázatainknak köszönhetően valamennyi gépen használható az Internet-szolgáltatás is. Korszerű számítástechnikai háttér egészíti ki nyelvi laborunkat, s a kereskedelmi és vendéglátóipari szakképzést segítő modern tan- és tanutazás irodánkat is. Könyvtárainkat is számítógépes rendszer segíti. A tantermeket pedig zárt láncú TV-hálózat köti össze. Személyi feltételek Iskolánkban nappali és nappali munkarend szerinti felnőtt oktatásban valamint a tagintézményben összesen 107 fő tanári állás van. A folyamatosan változó tanulói létszámnak és jogszabályi háttérnek megfelelően alakul az intézmény tanári és technikai létszáma. A felvételi eljárás rendje a) A 9. évfolyamra (szakközépiskola, szakiskola) A felvételi kérelmek elbírálásával, kizárólag az általános iskolai tanulmányi eredmények alapján kapott pontszám figyelembe vételével történik. Maximálisan szerezhető pontszám: 60 pont. A hozott pontok számítása az általános iskola 7. év végi és a 8. félévi érdemjegyek alapján történik: Magyar nyelv és irodalom Matematika Történelem Idegen nyelv Kémia Biológia Valamennyi felvett tanulónak pályaalkalmassági orvosi vizsgálaton kell részt vennie. b) A szakképző évfolyamokra: Kizárólag a tanulmányi eredmények alapján, figyelembe véve az iskolai előképzettséget, a szakmai előképzettség meglétét, a pályaalkalmassági, a szakmai alkalmassági, az egészségügyi követelményeknek való megfelelést.

12 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka 5 Beiskolázási környezet Iskolánk hagyományos népszerűsége mindig is jelentős túljelentkezésben tükröződött. Heves megyén kívül szórványosan jelentkeznek a szomszédos megyékből is. Jövőképünk lényege, hogy az új évezred első évtizedének közepére tevékenységünk minőségi elemei környezetünk számára nyilvánvalóvá váljanak. A nevelő-oktatószolgáltatást megrendelő szülők, diákok s a fenntartó önkormányzat számára legyen evidencia iskolánk jellege, amelyben a tevékenykedők egymást és önmagukat ellenőrizve a minőségi színvonalat folyamatosan biztosítják. Iskolánk küldetése, hogy tanulóinknak a törvények és a fenntartó által megszabott keretek között magas színvonalú általános műveltségi, kereskedelmi, vendéglátóipari, mezőgazdasági és élelmiszeripari alapozást illetve szakképzést jelentő ismeretrendszert nyújtsunk. Nevelésünkkel pedig olyan értékrendet alakítsunk ki, amely szükséges az érvényesüléshez, megfelel a társadalmi igényeknek és hagyományainknak. 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka 2.1. Pedagógiai alapelvek Iskolánk nevelőtestülete az alábbi elveket tartja alapvető jelentőségűnek: A klasszikus emberi értékeken alapuló, általános és szakmai műveltséget megalapozó, naprakész, piacképes ismeretek közvetítése A kulcskompetenciák (anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematika kompetencia, természettudományos kompetencia, digitális kompetencia, hatékony, önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség) elsajátíttatása, begyakorlása A társadalmi igényeknek és partnereink elvárásának megfelelő sikerorientált, szakszerű, tanuló-centrikus nevelés és oktatás Az élethosszig való tanulás, önképzés igényének kialakítása Ellenőrizhetőség biztosítása, sokszínűség Korrekt, humánus emberi viszony fenntartása az iskola dolgozói és tanulói között Mindezek mellett az európai, humanista hagyományokra épülő erkölcsiséget és szellemiséget tartjuk közvetítendőnek. Ennek megfelelően továbbra is nyitottak vagyunk más népek kultúrájának megismerése iránt. Általános középfokú képzési, szakképzési és oktatási nevelési célok 2.2. Nevelő-oktató munkánk céljai - Korszerű, az ezredforduló igényeinek megfelelő természet és társadalomtudományos alapműveltség kialakítása

13 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka 6 - A versenyképesség, a globalizáció kihívásaira való gyors és hatékony alkalmazkodás képességének elsajátíttatása, begyakoroltatása az egyes tantárgyakon átívelve - Aktív szerepvállalásra nevelés a társadalmi, gazdasági folyamatok befolyásolásához - Sokoldalú, nyitott, érdeklődő és rugalmas személyiség kifejlesztése - Tanulóink testileg fejlett, egészséges életmódra nevelése - A társadalmi igényeknek megfelelő szakmai ismeretek megszerzésének segítése - Az iskola hagyományainak ápolása és továbbfejlesztése - Az ellenőrzés és értékelés elveinek elfogadása, rendszerének kialakítása - Az európai szellemiség és humanizmus elveinek, értékrendszerének kialakítása Az itt felsorolt általános célok mellett iskolánk sajátosságaiból, hagyományaiból további konkrét célok adódnak. Ebből következően is szeretnénk fenntartani a számítástechnikai és az idegen nyelvi képzés kiemelt szerepét. Ha a fenntartó nem finanszírozza, önköltséges formában is lehetőséget kívánunk adni tanulóinknak a második idegen nyelv választására, tanulására. Szakképzési céljaink kulcseleme kell, legyen a valódi vállalkozói szemlélet kialakítása, továbbfejlesztése, gyakorlati megvalósítása. Ez önmagában célja lehet ma már egy szakképző iskolának is, hiszen ennek társadalmi realitása van. Iskolánk lényegéből adódik mindezek mellett, hogy kezdeményezője, regionális példája legyen ennek az újszerű szemléletmódnak. Ennek a célnak a megvalósítására már csak azért is lehetőségünk van, mert számos tapasztalatot szereztünk széleskörű külkapcsolatainknak köszönhetően. Európa számos színvonalas középfokú oktatási intézményében vizsgálhattuk tanulmányútjaink, iskolalátogatásaink során a vállalkozás konkrét megnyilvánulási formáit, s az állandó kapcsolattartás, európai segíteni akarás folyamatos szakmai támogatást ad kezdeményezéseinkhez. Céljaink megvalósulása tehát városi érdek is: tapasztalataink példaértékűek lehetnek, s mi is szívesen segítünk másoknak. Iskolánk újszerűsége kötelez az értékek megőrzésére, átadására, ugyanakkor napjaink igényeihez igazodva új tradíciók teremtésére ösztönöz A nevelő-oktatómunka feladatai Ahhoz, hogy az iskolánkban folyó nevelés, a képességek, készségek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységét alkothassa szükségesek az alábbiak: - A szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása - A kerettanterveken alapuló tananyagszervezés és követelményrendszer folyamatos korszerűsítése, különös tekintettel a kulcskompetenciák megszerzéséhez szükséges módszerek, tananyagtémák korszerűsítése - A közismereti és szakmai tárgyak oktatási színvonalának fejlesztése - A pedagógusok továbbképzésének szervezése - Tehetséggondozás, felzárkóztatás - Az iskolától elvárt igények figyelemmel kísérése, megfelelés az elvárásoknak - Lehetőségek feltárása, részvétel pályázatokon

14 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka 7 - A nevelői tevékenység célirányos szervezése, személyiségfejlesztés - Önképzési lehetőségek biztosítása - Felkészítés az érettségi és szakmai vizsgára; ösztönzés a nyelvvizsga letételére - Tanulmányi és szakmai versenyekre való felkészülés segítése - Felkészítés továbbtanulásra - A piaci elvárásoknak megfelelő szakmai szemlélet, igény, ismeretanyag kialakítása - A szakmai kapcsolatrendszer ápolása, továbbfejlesztése - Diákvállalkozások támogatása - A hagyományok ápolása, aktualizálása 2.4. A nevelő-oktatómunka eszközei, eljárásai, módszerei Az eszközök, eljárások, módszerek két csoportra oszthatók: azok, amelyek a meghatározott feladatokhoz közvetlenül rendelhetők; és azok, amelyek a nevelő-oktató munkával kapcsolatosak, és amelyek külön döntéseket igényelnek. Ezek az eljárások az alábbiak: A feladatokhoz rendelt eszköz- és eljárásrendszer Feladatok A szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása A kerettanterveken alapuló tananyag-szervezés és követelményrendszer folyamatos korszerűsítése Eszköz- és eljárásrendszer Módszerek, eszközök, eljárások Igények felmérése (az iskolavezetés a szakmacsoportok segítségével) Tervezés A személyi feltételek biztosításához pályázatok kiírása Beérkezett pályázatok elbírálása Személyes beszélgetés a pályázóval A feltételeknek legjobban megfelelő pályázó kiválasztása A munkaerő belső átcsoportosítása Időkeretek szervezeti formák átalakítása Tárgyi feltételek biztosításához a legmegfelelőbb üzleti partner kiválasztása Nagy beruházás esetén pályáztatás Engedélyeztetés a fenntartóval Árajánlat kérése beszerzéshez Megvalósítás Tapasztalatszerzés Tapasztalatcsere iskolán belül és hasonló intézményekkel Szakmacsoport megbeszélések Egyéni kezdeményezések megvitatása Továbbképzéseken való részvétel Szakfolyóiratok, egyéb nyomtatott dokumentumok nyomon

15 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka 8 Feladatok A közismereti és szakmai tárgyak oktatási színvonalának fejlesztése A pedagógusok továbbképzésének szervezése Eszköz- és eljárásrendszer Módszerek, eszközök, eljárások követése A dokumentumok évenkénti felül-vizsgálata Innovációs lehetőségek számba vétele Beválás vizsgálat Megfelelő szelektálás Változatos módszerek alkalmazása A korszerű és hagyományos eszközök helyes arányban történő felhasználása A tanítási órák intenzitásának növelése Az életkornak és a tanulók fejlettségi szintjének megfelelően A tananyagnak megfelelő ellenőrzési és értékelési eljárások A reális önértékelés Differenciálás A pedagógusok szakmai és pedagógiai kultúrájának, tájékozottságának folyamatos szinten tartása és emelése Önképzés Belső továbbképzések Kölcsönös óralátogatások Előadások Tréningek Bemutató foglakozások Belföldi és külföldi tapasztalatcserék Továbbképzések Rendszeres közvetett és közvetlen ellenőrzés Óralátogatások Az igények, szükségletek felmérése és a törvény előírásai szerinti tervezése Ütemezése rövid és hosszabb távon Egyeztetés a fenntartóval A törvény adta lehetőségeknek meg-felelően a továbbképzések anyagi támogatása A szakmacsoportok és külső szakértők bevonásával belső továbbképzések szervezése (módszertani kultúra, számítástechnikai ismeretek) A Közlönyben közzétett akkreditált felsőfokú továbbképzéseken való részvétel támogatása Önköltséges alapon és alapítványi támogatással egyéb továbbképzéseken, konferenciákon való részvétel Külföldi kapcsolatrendszer kiépítése

16 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka 9 Feladatok felzár- Tehetséggondozás, kóztatás Az iskolától elvárt igények figyelemmel kísérése, megfelelés az elvárásoknak Lehetőségek feltárása, részvétel pályázatokon A nevelői tevékenység cél- Színterei: Eszköz- és eljárásrendszer Módszerek, eszközök, eljárások Meglévő külföldi kapcsolatok ápolása Tapasztalatcserék szervezése alapítványi támogatással Pályázati lehetőségek kihasználása A tehetséges és a tanulási kudarccal küzdő tanulók felkutatása A kudarc okának feltárása Személyes beszélgetések Szaktanárok és osztályfőnökök jelzései Felmérések Iskolai rendezvények tapasztalatai alapján differenciálás Egyéni módszerek alkalmazása Tanórán kívüli egyéni és csoportos foglalkozások Szakkörök Tanfolyamok Sport -, felzárkóztató és egyéb foglalkozások szervezése A tanulók felkészítése tanulmányi és egyéb versenyekre Rendszeres versenyeztetés Felkészítés felsőoktatási intézményben való továbbtanulásra Együttműködés a családdal Tanulók pályáztatása belföldi és külföldi táborokba Ösztöndíjakra A partnerek és a piaci viszonyok által diktált igények felmérése Kérdőív Személyes beszélgetések Piackutatás Ötletbörze Helyzetfelmérés Elvárások összevetése a jelenlegi helyzettel Hiányosságok feltárása Megoldási javaslatok összegyűjtése Átszervezés Innováció Egyéb változtatások Színvonalat emelő eljárások Beválás vizsgálat évente Folyóirat figyelő szolgálat Közlönyök Internetes pályázatok figyelemmel kísérése Pályázatok elkészítése egyénileg és csoportosan

17 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka 10 Feladatok irányos szervezése, személyiségfejlesztés Önképzési lehetőségek biztosítása Felkészítés az érettségi és szakmai vizsgákra Tanulmányi és szakmai versenyekre való felkészülés segítése Eszköz- és eljárásrendszer Módszerek, eszközök, eljárások tanóra tanórán kívüli tevékenység iskolán kívüli szabadidős tevékenység diákönkormányzat diáksportkör Kognitív, szociális, személyes és speciális kompetencia motívumainak, képességeinek készségeinek kialakítása Tanulás Alapvető tartalmak differenciált átadása Érdeklődési körnek megfelelő egyéb tevékenység Szervezett ismeretközvetítés Spontán tapasztalat Tananyag kiválasztása, elrendezése Összefüggések feltárása Személyiségfejlesztő oktatást ösztönző követelmények meghatározása Közös értékrend kialakítása Szakkönyvek Szakfolyóiratok Könyvtárhasználat (8. sz. melléklet) Internet használat Hang- és videó- anyag Digitális tudásbázis Tanítási óra Tanórán kívüli foglalkozás Szakkörök Tanfolyamok Külföldi csere- kapcsolatok Témakörök kidolgozása Rendszeres ellenőrzés Értékelés Próba érettségi Próbanyelvvizsga Érettségi és szakmai vizsgaszabályzat tanulóra vonatkozó részleteinek közlése Versenyek rendezése osztály-, évfolyam- és iskolai szinten A tehetséges tanulók kiválasztása Egyéni-és csoportos foglalkozások szervezése Tanulók nevezése területi és országos tanulmányi, szakmai és

18 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka 11 Feladatok Eszköz- és eljárásrendszer Módszerek, eszközök, eljárások sportversenyekre Megfelelő szakirodalom Könyvtárhasználat Internet hozzáférés Felkészítő táborokban való részvétel Alapítványi támogatás Felkészítés továbbtanulásra Továbbtanulási lehetőségek megismertetése Előadások Nyílt napok Kiadványok Elbeszélgetések Internet Önértékelés A piaci elvárásoknak megfelelő szakmai szemlélet, igény, ismeretanyag kialakítása támoga- Diákvállalkozások tása A szakmai kapcsolatrendszer ápolása, továbbfejlesztése Osztályfőnöki, szaktanári segítségnyújtás a megfelelő intézménykör kiválasztásához Tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon felkészítés a továbbtanulásra Az egyetemek által felkínált lehetőségek közlése Önértékelés Helyzetfelmérés Az érdekelt felek azonosítása Közvetlen és közvetett partnerek Igényfelmérés Összehasonlító elemzés Következtetések levonása Célmeghatározás Intézkedési terv készítése Megvalósítás Korrekciós terv Pedagógusok továbbképzése belső és külső szakértők által Elvárások tudatosítása Ismeretanyag összeállítása és folyamatos felülvizsgálata Korrekciója évente Szakmai támogatás Pályázatok

19 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 12 Feladatok Eszköz- és eljárásrendszer Módszerek, eszközök, eljárások Alapítványok Iskolai, helyi, területi, országos és nemzetközi vásárokon Fórumokon való részvétel A hagyományok ápolása, aktualizálása Kulturális hagyományok Iskolai hagyományok Diákönkormányzat hagyományai Ünnepségek Bálok Egyéb rendezvények Egyenruha Kiadványok 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulók személyiségének fejlesztése az iskolai nevelési folyamat állandó feladata. A NATban képviselt követelmények azt a célt szolgálják, hogy a tanulók az iskolában szerzett ismereteket biztonsággal, alkotó módon, határozottan tudják felhasználni és alkalmazni. A műveltségi területekben rejlő nevelési lehetőségek komplexitása jó alkalmat teremt azon személyiségjegyek fejlesztésére, amelyek összhangban állnak a mai kor követelményeivel. Az iskolai nevelőmunkában a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: A tantárgyak adta nevelési lehetőségek kihasználásával - a tanulókban kialakítsa az érdeklődés igényét, - a tájékozottságot, találékonyságot, - a rugalmasságot, aktivitást, - nyitottságot, problémaérzékenységet. Ugyanakkor a szerzett tudás felhasználásában - magabiztosságot, - határozottságot, - kreativitást feltételez, - és azt, hogy a folyamatos ismeretszerzés ne valamiféle kényszer legyen, hanem váljon számukra magától értetődő igénnyé. A fiatalok legyenek képesek a megújulásra, álljanak több lábon. A tanulókban e szemlélet kialakítása a társadalom által elvárt követelményeknek való megfelelést, a változó gazdasági feltételek kihívásaira való felkészülést célozza.

20 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 13 A különböző ismeretek elsajátítása egyrészt a tanulók önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek a kialakítását, fejlesztését szolgálja. Másrészt az ismeretszerzéssel egyidejűleg a tudományokra, művészetekre, a választott szakmára vonatkozó ismeretek elsajátításával alakítja a sokoldalú, kiegyensúlyozott ember személyiségjegyeit. Ebben figyelemmel van a tanulók életkori és értelmi fejlettségi szintjére a tananyag kiválasztásával, elrendezésével. A személyiségfejlesztés főbb területei A tanulók érzelmi, akarati jegyeinek gazdagítása, önismeretük fejlesztése. A tanulók műveltségének, világszemléletének, világképének formálása. Az intézmény szakmai képzésének, elvárásainak megfelelő személyiség formálása A tanulók életvitelével kapcsolatos személyiségfejlesztési feladatok A magatartás-, viselkedéskultúra jegyeinek gazdagítása 3.1. A tanulók érzelmi, akarati jegyeinek gazdagítása, önismeretük fejlesztése Az intézmény kiemelt feladata, hogy tanulóinkban kialakítsuk és fejlesszük a mai kor követelményeinek, igényeinek megfelelő személyiségjegyeket. Érzelmileg legyen kiegyensúlyozott, rendelkezzen empatikus készségekkel, tudjon tolerálni. Akarati tulajdonságait tekintve legyen határozott, céltudatos, kitartó, megbízhatóságra, rendszerességre törekvő. Ismerje önmaga pozitív tulajdonságait. Tudja, mire képes, s ennek jegyében vállaljon feladatokat. Énképének tudatos alakításával igyekezzen megteremteni belső harmóniáját. Legyen kreatív, rendelkezzen mobilizálható tudással, az önképzés és az élethosszig tartó tanulás igényével, s legyen képes önmaga menedzselésére. Műveltségi területek: - anyanyelv, irodalom, - élő idegen nyelv, - ember és társadalom társadalmi, történelmi ismeretek, - ember és természet: fizika, kémia, biológia - földünk és környezetünk - művészetek: ének-zene, vizuális kultúra - informatika: számítástechnika; könyvtárhasználat - pályaorientáció 3.2. A személyiségfejlesztés segítése a tanulók műveltségének, világszemléletének, világképének formálásával

21 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 14 - testnevelés és sport területén Az intézmény szakmai képzéseinek megfelelő személyiség formálás és fejlesztéséhez Ki kell alakítani a tanulókban a gazdasági vállalkozói szemléletet, a kreativitást. Rendelkezniük kell mobilizálható tudással, megfelelő ismeretekkel az üzleti élet szereplőivel, - üzletkötők, menedzserekkel, az ügyfelekkel szemben - a viselkedés, bánásmód területén. Az informatika korlátlan lehetőségei, állandó változásai permanens önképzést követelnek tanártól és tanulótól egyaránt, ami kialakítja az állandó tanulás igényét. A számítógépes tanulási környezetben kitüntetett szerepe van az értelem kiművelésének. Ez feltétele az Interneten megjelenített tananyag hatékony feldolgozásának, elsajátításának. A hálózaton végzett munka individuális tevékenység, szemben a frontális osztály (csoport) munkával. Az új technika alkalmazása új módszertani kultúrát igényel, s ez szétfeszíti a hagyományos tanórai kereteket Az elektronikus levelezésben való részvétel jelentősen növeli a kommunikációs képességeket. A világhálónak az önálló tanulás képességének kialakításában kulcsszerepe van. A számítógéppel történő munkavégzéshez speciális képességek szükségesek. Ezeket felmérni és fejleszteni kell! Az új médium használata befolyásolja ismeretszerzési és kommunikációs szokásainkat. Ezt vizsgálni érdemes. A tanuló személyisége megjelenik az általa készített hálózati anyagban. A Hálózat az önmegvalósítás-megvalósulás óriási lehetősége. A hálózaton történő levelezésnek szerepe van a családi kapcsolat fejlesztésében, a gyors, spontán, érzelemgazdag érintkezésben. A tanulókban (de a tanárokban is) ki kell alakítani egy ésszerű egyensúlyt és ezen egyensúly iránti igényt a technika túlzások nélküli alkalmazására, megtartani az érzelmi és értelmi kreatív eszközöket a mindennapok feladatainak megoldásánál A magatartás-, a viselkedéskultúra személyiségjegyeinek gazdagítása Tisztelettudó, intelligens, kulturált magatartás kialakítása és megkövetelése a tanulóktól az intézményen belül - egymással, tanáraikkal s az intézmény minden dolgozójával, - - az intézménybe érkezők vendégekkel, - az intézményen kívül, nyilvános helyeken egyaránt, hogy a tanulók viselkedésükkel, magatartásukkal hozzájáruljanak az intézmény jó hírnevéhez. A megfelelő hangnem, kulturált beszédmodor elengedhetetlen követelmény iskolánk diákjaival szemben, a közösségfejlesztés érdekében. Nyugodt, higgadt, a másik fél személyiségét, érdekeit tiszteletben tartó fellépés a konfliktushelyzetekben is.

22 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 15 A fentiek elsajátítására számos alkalom kínálkozik az iskola által szervezett rendezvényeken, közös mozi-, színházlátogatások alkalmával, tanulmányi kirándulásokon Egészségnevelési program Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és a tanulók egészség-ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére, az oktatói-nevelői tevékenységben a személyközpontú megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében. Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki és szociális jól-lét állapota (WHO). Az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat; fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az egyént az egészségét meghatározó tényezők felügyeletére, és ez által egészségének javítására. Az egészségfejlesztés magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit Helyzetkép Tanulóink hosszú éveket töltenek el iskolánkban. A 14 éves koruktól 18 éves korukig tartó időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, értékrendjüket. Az iskolának a tanulókra gyakorolt hatása összetett, többszintű. Egyrészt a céltudatos oktatási-nevelési terv, másrészt a mindennapok hatása, amelyben az iskola tárgyi környezete, és az emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik. Mindezeket figyelembe véve, az iskola a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Az iskolának az elsődleges megelőzésben van jelentős szerepe, amely a betegség első megjelenésének megakadályozására és az egészség megőrzésére irányul. A másodlagos prevenció körébe tartozik az iskolás gyermekek életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatainak rendszere. Az egészségfejlesztő és mentálhigiénés tevékenységhez igyekszünk megfelelő feltételeket biztosítani (bár sokszor hiányzik a támogató szülői háttér): - jó osztályközösségek; aktív diákönkormányzat - igényes baráti kör - nyitott szemléletű pedagógusok - többféle módon szerveződő tanórai, és tanórán kívüli csoportok kortárssegítő diák tanévenként; biztosított utánpótlás - szülői közösség az iskolával rendszeres kapcsolatot tart 50-60%-uk - egyre több tanuló küzd beilleszkedési-, magatartási zavarokkal.

23 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 16 Az intézmény épületei megfelelőek. A folyosókon, pihenőhelyeken és az udvaron sok szép növény található. A tantermek jól szellőztethetőek, a forgalmas utcákra nyíló ablakok hangszigeteltek ( A épület). A világítás (fénycsövek), és a fűtési rendszer korszerűtlen. A tantermek egy részében új bútorok (tanulópadok és székek) találhatók, a régiek cseréje is folyamatosan, terv szerint zajlik. Az iskola helyiségeinek felújítása, karbantartása folyamatos. A felszerelések az érintésvédelmi és tűzvédelmi előírásoknak megfelelőek. Az iskolai büfé választéka a korszerű táplálkozási igényeknek megfelelő (gyümölcslevek, joghurtok, gabonapelyhes édességek, magvas péksütemények). Az iskola jelenleg saját konyhával rendelkezik, ahol változatos, a serdülők fejlődéséhez szükséges összetételű ebédet fogyaszthatnak el a diákok, kulturált körülmények között. A jól felszerelt szaktantermek, a tornaterem, a kondicionáló terem, a hangulatos étterem és a szabadidős helyiségek (könyvtár, klubhelyiség, szülői fogadó) megfelelő környezetet biztosítanak a tanórai és tanórán kívül szervezett közösségi és egészségfejlesztő programoknak Erőforrások Személyi Belső: - iskolaorvos, védőnők, fogorvos - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, egyben drogkoordinátor - kortárssegítő diákok: fő - szabadidő szervező, diákönkormányzatot segítő pedagógus - testnevelők - osztályfőnökök Külső kapcsolatok (támogató szervezetek): - egészségügyi (ÁNTSZ, Drogambulancia, Vöröskereszt, kórházak szakorvosai) - pedagógiai szakszolgálatok (városi és megyei) - Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálat - Gyermekjóléti Szolgálatok és Családsegítő Központok - Nevelési Tanácsadó - a drogmegelőzési pályázatok iskolával együttműködő szakemberei - SOS Szervezet a Szenvedélybetegekért - karitatív szervezetek - Tárgyi és anyagi Könyvek: egészséges táplálkozással, szenvedélybetegségekkel, szexuális felvilágosítással, családi életre való felkészítéssel, serdülőkori változásokkal, pszichológiával foglalkozó szakkönyvek tanárok és diákok számára;

24 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 17 CD-ROM-ok: szenvedélybetegségekkel, drogokkal kapcsolatban a tanárok és a kortárssegítő diákok számára; Videofilmek: családi élettel, konfliktusokkal, szenvedélybetegségekkel, táplálkozási zavarokkal, szexuális felvilágosítással, AIDS-megelőzéssel foglalkozó műsoros videokazetták, valamint sok tudományos ismeretterjesztő film, amelyet a televízió műsoraiból rögzítünk. A könyveket, CD-ket és videofilmeket a továbbiakban is minden egyes nyertes drogprevenciós- és egészségfejlesztő pályázat keretében szándékozunk vásárolni. A filmeket osztályfőnöki órákon, kortárssegítő tanfolyamon és szabadidős programok, filmklubok alkalmával tekinthetik meg tanulóink. Az egészséges életmóddal kapcsolatos cikkek, képek, írások elhelyezésére az iskola központi helyén faliújságok állnak rendelkezésre; az iskolaorvosi váróhelyiségben, pedig szexualitással, AIDS-megelőzéssel kapcsolatos szemléltető táblák vannak elhelyezve. A legfrissebb információkat, valamely szakterület részletesebb ismereteit kereső tanulóink és tanáraink számára Internet-elérhetőség áll rendelkezésre a könyvtárban, a számítógépes termekben, a szakmacsoport-vezetők irodáiban. Az iskola mellett működő Keris Diákok Egyesülete Alapítvány az iskola egészségnevelési és sporttevékenységének támogatója. A gyermekvédelmi, drogprevenciós és egészségfejlesztő tevékenység támogatására kiírt pályázatokat rendszeresen figyelemmel kísérjük, már több alkalommal nyertünk anyagi támogatást programjainkhoz Alapelvek, célok Iskolánk egészségfejlesztő tevékenységének stratégiai célja, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek a személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az egészség értékké váljon számukra, az ezzel kapcsolatos beállítódásuk megszilárduljon, s konkrét tevékenységekben alapozódjon meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek: - önmagunk és egészségi állapotunk ismerete - az egészséges testtartás, a mozgás fontossága - az értékek ismerete - az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe - a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat - a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben - a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete - a tanulás és a tanulás technikái - az idővel való gazdálkodás, a tervezés szerepe - a rizikóvállalás és határai - a szenvedélybetegségek elkerülése - a tanulási környezet alakítása - a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége

25 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 18 Hosszú távú pedagógiai célok - a stratégiai célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása - rendszerszemléletre nevelés - holisztikus szemléletmód kialakítása - önismeret, tolerancia és empátia fejlesztése - az egészségmegőrző magatartás és életvitel segítése - a személyes felelősség tudatosítása - ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát. - problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség - az életminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása - a családi életre nevelés fejlesztése - az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése Középtávú célok és feladatok Célok: - a tantestület és a szülők egységes egészségfejlesztési szemléletmódjának formálása - a tantestület nevelési módszereinek gazdagítása - a tantestület egészséges életmóddal és drogprevencióval kapcsolatos ismereteinek gyarapítása - készségfejlesztő módszerek alkalmazása a tanulók egészséges életmódra nevelésének folyamatában - a tanulók megterhelés- és konfliktustűrő képességének, problémamegoldó kapacitásának növelése - a tanulók egészségmegőrző szokásainak kialakítása, és a káros szenvedélyektől mentes életmód értékeit tükröző életvitel kialakítása Feladatok: - az iskolai egészségfejlesztési szakcsoport létrehozása - állapotfelmérés készítése: - a diákok egészségi állapota, életmódja ~ a diákok ismeretszintje, attitűdjei - a szülők véleményének megismerése - a kollégák körében a problémaérzékenység szondázása, a kooperáció mérése - a szülőkkel való kommunikáció fejlesztése, igényfelmérés - a támogató szervezetekkel, személyekkel való együttműködés fenntartása, fejlesztése - a kortárssegítő diákok működésének szervezése, utánpótlásuk biztosítása - a tanórán kívüli tevékenységi formák bővítése, rendszeressé tétele - az egészségnevelési szakkönyvek és videofilmek rendszerezése, továbbiak beszerzése

26 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 19 - a diákok dohányzásának visszaszorítása, az alkohol- és drogfogyasztás megelőzése - a daganatos betegségeket megelőző önvizsgálat módszereinek megtanítása - az egészséges táplálkozás igényének kialakítása - a lelki egészség megőrzése, stresszoldó módszerek megismertetése - a mindennapi testmozgás elterjesztése A rövidtávú célokat és feladatokat a tanévi munkatervek tartalmazzák, az alkalmazott módszerekkel és felelősökkel együtt Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórai keretek - tantárgyakba építve - testnevelés órák - szakórák - osztályfőnöki órák A tantárgyak lehetőségei Magyar nyelv és irodalom A tanulók - legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, véleményalkotásra, vitára, érvelésre, - esztétikai és az erkölcsi érzéke fejlődjön, - sajátítsák el a médium értelmezésének, lényegkiemelésének módjait, - foglalkozzanak a reklámnyelvvel, feliratokkal; ismerjék fel a reklám kommunikációs csapdáit. - A tanulókban alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, - erősítsük az egészséghez, mint értékhez való pozitív érzelmi és tudatos hozzáállást, - fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével. Történelem; Társadalomismeret A tanulók - ismerjék meg a különböző népek és korok higiénés viszonyait, egészségügyi ellátásának módjait és táplálkozási szokásait, - ismerjék meg a járványok hatását a történelmi események és a társadalom alakulására, - ismerjék meg a vallási előírások egészségvédelmi vetületét, - értsék meg, hogy az új találmányokhoz tartozó erkölcsi, etikai kérdésekkel foglakozni kell, - ismerjék meg a természet közelében élő, annak változási ütemét tiszteletben tartó, azt felhasználó életmód értékeit - értsék meg a népszokások egészségvédelmi szerepét (ünnepek előtti böjtök), - A tanulókban alakuljon ki a hagyományok tisztelete. Idegen nyelv

27 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 20 A tanulók - tudják megfogalmazni az egészségüket veszélyeztető tényezőket, és ismerjék meg más országok hasonló problémáit, - legyenek képesek az egészségmegőrzéssel, baleset-megelőzéssel kapcsolatos idegen szövegek megértésére, feldolgozására, - ismerjék meg más népek szokásait, hagyományait (táplálkozás, aktív kikapcsolódás), - foglalkozzanak drogprevenciós célú és fertőző betegségek megelőzését célzó történetek, szövegek feldolgozásával (legális és illegális drogok, AIDS) A tanulókban fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit. Matematika A tanulók - legyenek képesek a mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával, - tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni, - logikus gondolkodása, szintetizáló és lényegkiemelő képessége fejlődjön, - váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására, - ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni. A tanulókban alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás képessége. Természetismeret A tanulókban fejlesszük a természettudományos gondolkodás kialakításához szükséges készségeket: - helyes attitűdök, - magatartás, - értékrend, - felelősségérzet, - döntéshozás. Fizika A tanulók - ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, elektromosság, zaj, rezgés) következményeit, ezek megelőzését; s tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit, - ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat, - értsék meg annak fontosságát, hogy az új találmányokat csak erkölcsi felelősséggel szabad felhasználni. Kémia A tanulók

28 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 21 - ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, s tartózkodjanak ezek kipróbálásától - tanulják meg a háztartási vegyszerek és a kozmetikumok célszerű és tudatos használatát, - ismerjék meg a legális és illegális drogok szerkezetét és hatásmechanizmusát, - értsék meg a különböző technológiák hatását az egészségre. Földrajz A tanulók - érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, s azok közvetlen illetve közvetett hatását az egészségre, - értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei meghatározzák szokásaikat, hagyományaikat, gondolkodásmódjukat, - ismerjék meg a különböző kultúrákban hagyományosan használatos szerek egészségre gyakorolt hatását, és az eltérő alkalmazások veszélyeit (drogok), - élvezzék a természetjárás, kirándulás, túrák testi-lelki állapotukra kifejtett hatását. A tanulókban fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség. Biológia A tanulók - ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit, - sajátítsanak el testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat, - értsék meg a védőoltások hatásmechanizmusát és jelentőségét, - ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat, - legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére, - ismerjék meg a más élőlényekkel (növények, állatok) való együttélés, róluk való gondoskodás egészségvédelmi szabályait (allergiák, a kapcsolatok lélektani jelentősége) - ismerjék meg a drogok hatását az idegi ingerületvezetésre, s a tudatmódosult állapot veszélyeit önmagunkra és másokra nézve. Ének-zene A tanulók - legyenek képesek érzelmeiket hangokkal, zenével kifejezni, - tapasztalják meg a zene lelkiállapotra, érzelmekre gyakorolt hatását (pozitív és negatív), - ismerjék meg, és tudják hasznosítani a zene stresszoldó szerepét (relaxálás), - érezzék meg a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét, - fedezzék fel a zenei környezetszennyezés egészségkárosító hatását, és tudjanak ellene védekezni. Rajz és vizuális kultúra

29 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 22 A tanulók - élvezzék a műalkotások érzelmeikre gyakorolt hatását, - ismerjék fel az emberi test szépségét, harmóniáját, - hasonlítsák össze a különböző népek és korok szépségideáljait, - ismerjék meg a színek jelentőségét (hangulatunk, érzelmeink tükröződése), - legyenek képesek az érzelmeiket képi eszközökkel kifejezni, - legyenek képesek egészségfejlesztési célú alkotásokat létrehozni (drogellenes plakát), - tanulmányozzák a reklám képi nyelvét és hatásait, - ismerjék a tartalom és a forma összefüggését, - tudjanak példákat mondani az egészségvédelmi szempontok szerinti formatervezésre, - használják az elsajátított technikákat önmegvalósításra, önkifejezésre. Szakmai orientáció A tanulók - sajátítsák el az alapvető kertészeti ismereteket, - ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelemeit, - sajátítsák el a gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályait, - ismerjék meg a baleset megelőzés elemeit, - ismerjék meg az egészséges lakás és lakberendezés jellemzőit. - A tanulókban - alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény, - alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás. Informatika A tanulók - legyenek képesek az Interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, - legyenek képesek konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, ezeket elemezni, és tudjanak megfelelő következtetéseket levonni, - legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására, - használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre, - szerkesszenek és nyomtassanak egészségvédelmi cikkeket és posztereket, - ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések egészségkárosító hatásait, - legyenek képesek a mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével. Testnevelés A tanulók - fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket,

30 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 23 - győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve, - tapasztalják meg a mozgás stresszcsökkentő hatását, - legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében A tanulókban - tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását, - alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására, - segítse az egészséges napi-, heti-, évszakos életritmus kialakulását. A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel A fiatalok osztályközösségi létének keretét az osztályfőnök teremti meg. Az osztályfőnök személyisége és elhivatottsága nagy szerepet játszik a tanulók valóságképének alakulásában. A tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. Az egészségnevelés szempontjából az osztályfőnököt nem a szaktárgyi hovatartozása, hanem általános tájékozottsága, problémafelismerő és -feldolgozó képessége és módszertani ismeretei segíthetik abban, hogy ezt a sokszínű témakört pedagógiai céljaira használni tudja. A kerettanterv előírásai szerint az osztályfőnöki órákba építve az évfolyamon évi 10 órában egészséges életmódra neveléssel kapcsolatos foglalkozásokat tartunk. Az előforduló témák főbb egységei: - testi egészségünk, életmód - önismeret, egészséges életvezetés - káros szokások, szenvedélybetegségek - emberi kapcsolatok, családi élete nevelés Az egészségnevelési foglalkozásokat különböző formában valósítjuk meg. Közös beszélgetés keretében, csoportmunkában, ötletbörze jelleggel; illetve tanévenként több alkalommal előadást hallhatnak a tanulók. Az előadásokat, foglalkozásokat az iskolaorvos, a védőnő, az egészségfejlesztő-mentálhigiénikus szakember, a kortárssegítő diákok vagy a segítő intézmények, szervezetek munkatársai tartják. A témák feldolgozásához videofilmek is rendelkezésre állnak. Tanórán kívüli tevékenységi formák A tanulók egészségre vonatkozó ismereteinek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával; és interaktív, készségfejlesztő módszerek alkalmazásával kívánjuk elősegíteni a tanulók személyiségfejlődését. Célunk, hogy diákjaink a saját és mások egészségéért felelősséget vállalni tudó felnőttekké váljanak. A választott programok és az alkalmazott módszerek - fejlesszék a tanuló szociális készségét, - adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére - rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévő ismereteket

31 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 24 - szintetizálják az egyes tantárgyak nyújtotta ismereteket, tanítsanak rendszerszemléletre - fejlesszék a tanulók önismeretét, toleranciáját és empátiáját, - alakítsanak ki kritikus gondolkodást - fejlesszék a problémamegoldó, konfliktuskezelési és döntéshozási készséget, - alakítsanak ki helyes szokásokat, viselkedési normákat - mutassanak követendő mintákat - ösztönözzenek felelősségteljes cselekvésekre Rendszeres programjaink Előadások Minden tanévben rendszeresen tart előadásokat osztálykeretben vagy évfolyamonkénti szervezésben: - a rendőrség ifjúságvédelmi szakembere (szenvedélybetegségek, fiatalkori bűnözés és az áldozattá válás elkerülése) - nőgyógyász szakorvos (szexualitás és fogamzásgátlás) - orvostanhallgató (szexuális úton terjedő betegségek és megelőzésük.) Alkalmanként meghívunk szakembereket is, akik egy-egy osztályt érdeklő témáról beszélgetnek a tanulókkal. Kortárssegítő csoport A serdülő fiatalok számára a felnőttnél lényegesen hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással is van, ezért fontos eleme lehet a megelőzésnek. A tanfolyamon kiképzett kortárssegítő diákok néhány témából (szexualitás, AIDS-megelőzés, szenvedélybetegségek) több ismerettel, pontosabb információval rendelkeznek; nagyobb empátia és segítőkészség jellemzi őket. Az ő segítségük a meghallgatás gesztusától a megfelelő szakemberhez való irányításig terjed. Iskolánkban tanévenként kortárssegítő diák tevékenykedik. Tanulmányi kirándulások Az egyes tantárgyakat (főleg szakmai) helyi tantervében leírtak alapján szervezzük. Táborok Az évente megszervezett gólyatábor, téli sítábor, az egészségnevelés fontos színtere. Az egy hetes tábor ideje alatt segítségnyújtásból, veszélyhelyzetek elhárításából nagyon sok tapasztalatot szerezhetnek a tanulók. A szokásostól eltérő helyzetekben fejlődik a tanulók toleranciája, empátiás készsége; a problémák megoldása komoly együttműködést kíván. Barátságok szövődnek, fejlődnek a tanár-diák kapcsolatok. Ilyen alkalmakkor van legnagyobb szerepe a tanár személyes példamutatásának, egészségmegőrző attitűdjének. Az egészségvédelem jeles napjai

32 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 25 A jeles napokról a tanórákba beépítve illetve külön programokat szervezve emlékezünk meg, és tudatosítjuk a jelentőségüket. A diákok plakátokat vagy rövid műsort készítenek az iskolarádióban, esetleg vetélkedőt szervezünk. Február 4. Rákellenes Világnap Április 7. Egészségügyi Világnap Május 8. A Nemzetközi Vöröskereszt Napja Május 31. Dohányzásmentes Világnap Június 26. A Kábítószerfogyasztás Elleni Küzdelem Napja Szeptember 24. A Szív Világnapja Október 10. A Lelki Egészség Napja Október 15. Nemzeti Gyaloglónap Október 16. Élelmezési Világnap November 17. Füstmentes Nap November 27. Véradók Napja December 1. Az AIDS Elleni Küzdelem Világnapja Vetélkedők Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat, csapatokat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt városi, regionális és országos versenyeken (Vöröskereszt: egészséges életmód levelezős- internetes vetélkedő; városi drogmegelőzési vetélkedők). A kortárssegítő diákok bevonásával alkalmanként egy-egy évfolyamon az egészséges életmód népszerűsítése céljából iskolai vetélkedőket rendezünk. Művészeti csoportok Az iskolában működő művészeti csoportoknak (Diákszínpad, énekkar, fotó-videó szakkör) nagy jelentőségű a mentálhigiénés szerepe. Több osztályból kerülnek össze diákok, akiket a közös érdeklődési kör köt össze; új barátságok, kapcsolatok születnek. A művészet eszközeivel tudják kifejezni érzelmeiket, fejlettebb az empátiás készségük. Sokan lesznek közülük kortárssegítők is. A csoportot irányító tanár szerepe is más. Megérezheti és felismerheti a tanuló problémáit, segítője lehet családi, iskolai vagy magánéleti konfliktusaiban. Iskolai médium Az iskolaújságban, minden alkalommal megjelentetünk életmóddal, kortárssegítőkkel, szenvedélybetegségekkel kapcsolatos cikkeket. A jeles napok kapcsán az iskolarádióban rövid műsort sugárzunk. A faliújságon folyamatosan találhatók az egészséges életmóddal foglalkozó cikkek, amelyeket a kortárssegítők segítségével folyóiratokból, internetes oldalakról gyűjtünk.

33 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 26 Szülői értekezletek Minden tanév elején tájékoztatjuk a szülőket az iskola tervezett ill. folyamatban lévő egészségfejlesztő és drogmegelőző programjairól. Az osztályfőnök az osztályt (az adott tanévben) érintő aktuális egészségnevelési feladatokat ismerteti, s a megvalósításhoz a témában jártas szülők segítségét kéri. A szülők számára felajánljuk egészségnevelési célú előadások szervezését, s felmérjük az igényeket Akció jellegű programjaink Kirándulások, túrák Lelkes természetjáró tanárok vezetésével alkalmi túrákat szervezünk. Drogmegelőző szabadidős program Pályázati támogatás segítségével lehetőségünk nyílik egy-egy tanévben szabadidős programokat szervezni. (Pl. kávéház keretében beszélgetés, filmnézés, reformélelmiszerek kóstolása.) Kiállítások szervezése, látogatása Iskolánkban alkalmanként kiállítást rendezünk (pl. tej és tejtermékek fogyasztását népszerűsítő); illetve ellátogatunk kisebb-nagyobb diákcsoportokkal egészségnevelési célzatú kiállításokra. Kapcsolattartás külső segítő partnerekkel Programok és rendezvények kapcsán a tanulóink találkozhatnak a helyi és országos egészségvédő, AIDS-megelőző és drogprevenciós civil szervezetekkel; részt vehetnek diákkonferenciákon (Kortárssegítők konferenciája; Országos Gyermek-egészségügyi Intézet Diákkonferenciája). Aktívan bekapcsolódhatnak egészségvédő mozgalmakba (Vöröskereszt Ifjúsági Tagozata). Az egészségnevelés pedagógiai céljai, feladatai határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Nevelő tevékenységünk során az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkoztunk, a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük. Az egészségnevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének! A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. Eredmény-, illetve hatékonyságvizsgálatunk Az egyes tanulók esetében: - az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulására - a szociális képességek alakulására - a beállítódások és értékorientáció fejlődésére - a csoporthelyzet megismerésére - a konfliktuskezelés módjára irányul.

34 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 27 Az osztályközösségek esetében: - a csoportviszonyok alakulásának - a közvéleménynek, a morális gondolkodásnak - az informális kapcsolatrendszernek - a tevékenységrendszernek a megismerésére irányul. Eredményvizsgálati módszereink a következők lehetnek: - folyamatkövető megfigyelés - célzott megfigyelés - helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat) - tevékenységelemzés - egyéni és csoportos megbeszélés, interjú - évfolyamonkénti orvosi, fogorvosi szűrővizsgálat. A mindennapi iskolai testedzés programja Cél: Az egészséges iskolai testmozgás a gyermekek, fiatalok egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítését célozza a testmozgás eszközeivel. A modern kor és az azzal járó technológiák az embert olyan életmódra kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az egészségfejlesztő testmozgás pedagógiai szempontjai: - minden tanuló minden nap részt vehessen a testmozgás-programban - minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténjen a keringési és légző-rendszer megfelelő terhelése - a testmozgás örömöt jelentsen minden tanulónak - a testnevelés és sport személyiség-fejlesztő hatásai érvényesüljenek a programban - a testmozgási-program tartalmazzon játékos elemeket is. Órarendbe tartott forma minden évfolyam részére A Nemzeti Alaptanterv testnevelés óraszám redukálását jelentő iránymutatása alapján minden tanulócsoport részére heti 2 testnevelés órát órarendbe iktatunk Egyéb módszerek, tanórán kívüli tevékenységek, programok Tömegsport: Minden tanítási napon lehetőséget biztosítunk tömegsport órák keretében a kondicionáló terem önálló, vagy csoportos használatára, illetve egyéb létesítményeinkben gyakorlásra és játékra.

35 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 28 Sportfoglalkozási kínálat: Néhány sportágban iskolai házibajnokságot rendezünk (pl. labdarúgás, 1848 perc foci, Farsangi Kupa, diáknapi bajnokságok, kosárlabda, röplabda). Szakosztályi sportfoglalkozásokat kínálunk kosárlabda, röplabda, labdarúgás, kézilabda és atlétika sportágakban. Versenyeken, bajnokságokban szerepelünk. Alapos előkészítéssel, szervezéssel lehetővé tesszük a diákolimpia más sportágaiban való részvételt, megmérettetést is. Időszakos lehetőséget szervezünk a mozgásra a túrák alkalmával. Minden télen sítábor, valamint CERRY CROSS szerepel programunkban. A könnyített testnevelésben részesülő tanulók számára a testnevelési órákon differenciált, illetve más jellegű feladattal igyekszünk a rendszeres mozgás fontosságát hangsúlyozni. A gyógytestnevelésre utalt tanulóinknak a város egy kijelölt intézményében kötelező foglalkozásokat tartanak Környezeti nevelési program Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel; kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; felkelti az igényt, képessé tesz: a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására; összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére; a problémák megkeresésére, okainak megértésére; kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ez által a lehetséges megoldások megkeresésére; az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre A környezeti nevelés alapelvei - A környezeti nevelés fontosnak tartja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítését. - A környezeti nevelés tartalma a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul.

36 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 29 - Meg kell alapozni gyermekeink társadalmi-természeti felelősségét, környezeti erkölcsét. - Formálni kell tanítványaink alakuló értéktudatát, együttműködési képességét. - A környezeti nevelés kiterjed a személyes és a közös felelősségtudat alapjainak lerakására, fejlesztésére; a kölcsönös függőség, az ok-okozati összefüggések, helyi és globális szintek kapcsolatainak láttatására. - Az ember - természet kapcsolat bemutatásával erősíti a környezeti- és egészségtudatos magatartás fejlődését. - A környezeti nevelés legfontosabb értéktartalmai hangsúlyosan erkölcsi-etikai irányultságúak, így attitűdöket és szokásokat formálóak. A biológiai és társadalmi sokféleség tisztelete ugyanolyan fontos, mint a fenntarthatóság elve, tehát a bioszféra iránti felelősség hangsúlyozása elengedhetetlen, kikerülhetetlen. - A környezeti nevelés során felértékelődik a tantárgyak közötti integráció, a különböző tantárgyak ismeretkészletét összekapcsoló, harmonizáló pedagógiai törekvés Helyzetelemzés, helyzetkép Az iskola helye és épülete Az iskola Eger külvárosában két épületegységből áll, felújításuk folyamatos. Az udvarunk nagyméretű, részben betonozott, a fennmaradó rész parkosított. Számtalan szabadidős tevékenységre alkalmas. A padok száma azt is lehetővé teszi, hogy bizonyos órákat a szabadban tartsunk meg. Iskolánk épületeihez tornaterem kapcsolódik, melyet sokféleképpen használunk. Az iskola helye befolyásolja a környezeti nevelési munkánk tartalmát, lehetőségeit. Az iskola tantermeinek megvilágítása, fűtésrendszere felújításra szorul. Sokak szerint iskolánk barátságos, a gyerekek szeretnek itt tartózkodni, az otthonos környezetet a dekorációk, növények, faliújságok, tárlók teremtik meg. A mosdók száma, higiénés viszonyai megfelelőek. Iskolánk technikai felszereltsége jó (televízió, videó, magnó, CD-lejátszó, írásvetítő, diavetítő, számítástechnikai felszerelés, szerszámok stb.), de az eszközök fejlesztésére, modernizálására lenne szükségünk, például több projektor, lap-top beszerzése. Az iskolánkban főznek, az ételek minősége, tartalmassága megfelelő, az étkezések megkezdésekor választási lehetőségük is van a tanulóknak. Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Fontos, hogy továbbra is megőrizzük ezt a helyzetet, hogy a büfé nem egy nagyvállalat része, hanem egy, az iskolánkra szabottan működő önálló egység Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Az iskolában jelenleg a tantestület kisebb része foglalkozik környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol csak nagyon fokozatosan és lépésenként haladunk előre. A

37 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 30 további munkában is szükség van az iskolavezetőség, a tapasztaltabb és a fiatal kollegák együttműködésére A környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai oktatásszervezésben Tanórán, szaktantermekben A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Az egyszerű víz-, talaj- és levegővizsgálati módszereket az előadókban megtartott tanórákon, laboratóriumi gyakorlatokon tanítjuk meg. Külön, kiemelten kezeljük a vizsgálatok eredményeinek elemzését, a következtetések megfogalmazását, a tapasztalatok hatásainak értékelését. Nem hagyományos tanórai keretben Tanórán kívüli programok: - A kirándulások, terepgyakorlatok, táborozások környezeti nevelésben betöltött szerepe azon alapul, hogy mind az érdeklődéshez alkalmazkodó témaválasztásban, mind pedig szervezeti formájában rugalmasabb, mint a tanítási óra. Diákjaink szívesen vesznek részt kirándulásokon, táborozásokon, melyek nagy számban szerepelnek iskolánk programjában, például: sporttáborok, szakmai terepgyakorlatok a Bükk-, és a Mátra-hegységekben. - Figyelemmel kísérik tanulóink az aktuális eseményeket az újságokban és a - televízióban. Rendszeresen szervezünk előadásokat az érdeklődő tanulók számára, ahol a globális problémák is előkerülnek. - A környezetvédelmi szakköri munkájában főleg a technikusok veszik ki részüket. Szerteágazó tevékenységünk közül kiemelhető közvetlen környezetünk (városrészünk) és Eger város környezetállapotának felderítése. Munkánk között szerepel az Eger völgye és vízfolyásainak kapcsolata a várossal (a vízminőség vizsgálata), a porszennyezés és a hulladékgazdálkodás felderítése, értékelése a város különböző területein. A természetvédő embernek gyakran van szüksége arra, hogy beszéljen, ismereteit továbbadja, agitáljon, tehát előadni is meg kell, hogy tanuljon. Diákjaink eredményeiket előadások formájában társaik számára is hozzáférhetővé teszik, például tanórákon, szakköri foglalkozásokon, városi szervezésű rendezvényeken (Föld napja, Környezetvédelmi Világnap). Faliújságot hoztunk létre, mely alkalmas az eredmények bemu-

38 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 31 tatására, ismeretek közlésére. Cél a figyelem felkeltése, a meggyőzés főleg azok számára, akik nem vállalnak részt a szakkör munkájában, ám érdeklődők. - A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat (pl. Kitaibel Pál biológiaverseny. - A Természet Világa című folyóirat Természet-tudomány diákpályázatán azon diákjaink vesznek részt, akik szívesen mélyülnek el egy-egy témában, tárják fel közvetlen környezetünk értékeit. - Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra, például a Föld Napján rajz- és fotókiállítást, illetve a táborokról bemutatkozót az aulában Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. Az osztályfőnöki munkaközösség évfolyamokra lebontva foglalkozik a környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával. Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak (pl. szakkör). Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a nyári, téli táboroknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket ott-

39 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 32 hon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét a lehetőségeiket figyelembe véve a családok maguk is biztosítják. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Az iskola orvosa, védőnői sokat segítenek előadások tartásában, melyek az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról szólnak. Iskolán kívüli együttműködés Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés az iskola egész életén belül a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz előadásaikon, továbbképzéseiken, illetve mi is tartunk előadásokat, továbbképzéseket a civil szervezetek által szervezett programokon. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen. A jövőben felvesszük a kapcsolatot az Életfa Környezetvédő Szövetség egri szervezetével. Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában Anyagi erőforrások Saját erőforrások Költségvetés. Az iskola az éves közoktatási normatívából a környezeti nevelési munkához szükséges kisebb eszköz- és szakkönyvvásárlás, valamint iskolai környezeti témájú versenyek lebonyolítása, jutalmazása lehetséges. Az iskolai költségvetésből minden évben olyan felújí-

40 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 33 tásokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kultúrált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják. Alapítvány. Az iskolai alapítvány rászorultsági alapon támogatja a tanulók nyári táborokban való részvételét. Minden diáknak szülői írásos kérvényt kell beadnia a támogatás kérésére. Alapítványaink arra is lehetőséget adnak, hogy a tábori munkához szükséges eszközöket megvásároljuk. Külső erőforrások Fenntartó A fenntartó az iskola környezeti nevelési programját külön nem támogatja, a költségvetésnek nincs erre elkülönített része. Saját bevétel: Az iskolának terembérletből, étkeztetésből, rendezvények lebonyolításából van saját bevétele, ebből meghatározott összeget fordítunk környezeti nevelési célokra. Pályázat A pályázat-megjelenések figyelése igazgatóhelyettesi, szabadidős programokat szervező tanári feladat. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollegákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt Jövőkép, célok Hosszú távú célok Jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: - a környezettudatos magatartást és életvitelt; - a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt; - a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát; - a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését; - a rendszerszemléletet; - tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését; - az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például: - alternatív, problémamegoldó gondolkodás; - ökológiai szemlélet, gondolkodásmód; - szintetizálás és analizálás; - problémaérzékenység, integrált megközelítés;

41 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 34 - kreativitás; - együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód; - vitakészség, kritikus véleményalkotás; - kommunikáció, média használat; - konfliktuskezelés és megoldás; - állampolgári részvétel és cselekvés; - értékelés és mérlegelés készsége Az iskola környezeti nevelési szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és maradt. Tanórán, laboratóriumban, táborokban és a terepgyakorlatokon megismertetjük gyerekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké. Konkrét célok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. Új tervek - az egészségnevelési program megvalósítása; - a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához;

42 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 35 - tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása; - új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése: témanap, szakkör újraszervezése; - a kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése, tananyagba építése. Hagyományok ápolása - táborok, versenyek szervezésének folytatása; - drog-prevenciós program folytatása; - osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában. Szaktárgyi célok - a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei); - a kétszintű érettségire felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák és megoldási lehetőségeik); - a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre); - interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok); - tanórán kívüli szakórák szervezése; - természetvédelmi versenyekre felkészítés; - multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon; - a számítógép felhasználása a tanórákon Tanulásszervezési keretek (módszerek, taneszközök, kommunikáció) Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért érdemes olyan tanárképzést szervezni, keresni, amelyen megismerhetőek az interaktív módszerek. Fontos, hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt diákokkal alkalmazza, foglalkozások csak így válnak hitelessé. Néhány, munkánk során alkalmazott módszercsoport: - kooperatív (együttműködő) tanulási technikák; - játékok; - modellezés; - riportmódszer; - projektmódszer;

43 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 36 - terepgyakorlati módszerek; - kreatív tevékenység; - közösségépítés; - művészi kifejezés. Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. A szakmai terepgyakorlatok, és a táborok számára biztosítani kell a biológiai és kémia vízvizsgálatokhoz, illetve a levegő- és talajvizsgálatokhoz szükséges eszközöket, vegyszereket. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális, ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is. Kommunikáció A környezeti nevelésben jellegénél, összetettségénél fogva nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Iskolán belüli kommunikáció formái - kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel; - házi dolgozat készítése; - poszterek készítése és bemutatása; - iskolarádió felhasználása híradásra; - faliújságon közölt információk készítése; - szórólapok készítése. Iskolán kívüli kommunikáció formái - környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból; - környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása; - környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése; - a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel; - a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal.

44 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A környezeti nevelés színterei az iskolában, tartalmi keretek Hagyományos tanórai foglalkozások, tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Testnevelés A tanulók - fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket; - legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében; - értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes; - igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek; - sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat (pl. karikahajtás, gólyalábazás, zsákban futás); - tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását. Magyar nyelv és irodalom A tanulók - ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását és mindezt tudják alkalmazni a természeti és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben; - törekedjenek az anyanyelv védelmére; - sajátítsák el a média elemzésének technikáit; - legyenek képesek lényeges és lényegtelen információk közötti különbségtételre, - ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, harmonikus kapcsolatokat; - legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre; - tudjanak hivatalos iratokat (petíciókat, kérvényeket, javaslatokat) készíteni; - tudatosan készüljenek a nyelvi környezetszennyezés elkerülésére; A tanulókban - alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés; - növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezetés természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával;

45 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 38 - fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével. - fejlesszük az esztétikai, erkölcsi érzékenységet. Történelem A tanulók - értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet; - tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására; - ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete; - - értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Idegen nyelv A tanulók - váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével; - legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit; - ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit; - legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni; - állampolgári felelősségtudata fejlődjön. A tanulókban - alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben; - fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége és fedezzék fel ennek lehetőségeit. Matematika A tanulók - váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják; - legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával;

46 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 39 - tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni; - logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön; - tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait; - váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására; - ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni; - legyenek képesek reális becslésekre; - tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. A tanulókban - alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás; - alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket. Fizika A tanulók - váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára; - ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit; - ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat; - tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra; - mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni; - ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak. Földrajz A tanulók - szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről; - érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit; - ismerjék meg a világ globális problémáit; - ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit.

47 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 40 Biológia A tanulók - ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit; - ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet; - ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket; - ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat; - legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére; - sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. A tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód. Kémia A tanulók - rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel; - törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására; - legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére; - értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. Ének-zene A tanulók - ismerjék fel a természeti, ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; - ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait; - fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban; - vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét; - tudják, hogy az élő ill. élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek; - fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni. Rajz és vizuális kultúra A tanulók - ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; - ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit; - ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira; - ismerjék a természetes alapanyagok használatát;

48 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 41 - legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni; - legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően; - ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését; - tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre; - kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli komplex foglalkozások Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. A komplexitás jellemzői: - tantárgyakon átívelő; - sokoldalú megközelítése egy adott tartalomnak; - a természet és társadalom kapcsolatrendszerének holisztikus megközelítése; - kölcsönös kapcsolat; - sokféleség összekapcsolódása; - különféle tevékenységek; - kapcsolatközpontú; - rendszerező; - projekt; - értelem és érzelem; - változás; - ismeretek összekapcsolása; - módszerek sokfélesége; - egység ; - gondolkodásmód; - integrált; - globális. Lehetőségeink - terepi munka során: terepgyakorlatok, táborok, tanulmányi kirándulások, tanösvények, városismereti játékok stb.; - akciók : pályázatok, kiállítás-rendezés, film- és interjúkészítés, kérdőíves felmérés, vetélkedők, kutatómunka; - iskolarádió működtetése; - modellezés: számítógépes játékok; - látogatás : múzeumok, állatkert, botanikus kert, nemzeti parkok, - valamint szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító stb.;

49 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 42 - versenyek, szakkörök, iskolazöldítés, jeles napok ; - projektek (pl. savas eső, vízvizsgálat; - Zöld Napokon néhány jeles nap megünneplése, a naphoz kapcsolható programok, vetélkedők, kiállítás; - iskolai, nemzetközi projektek több diákcsere valósul meg évente Minőségfejlesztés Az iskolai környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett a többi tantárgyhoz képest markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretében kerülnek mérésre is. Környezeti attitűdvizsgálatot tervezünk az iskolába érkező tanulók körében, a mérés helyet kap az éves munkatervben is. Az osztályfőnök és a szaktanárok megbeszélik a mérés eredményét, majd felhasználják azt további munkájuk tervezésében. Továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai feladatok A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban (NAT) Cél: a szociális és társadalmi kompetencia tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben résztvevő, és közreműködő fiatalok nevelése, a cselekvési kompetenciák fejlesztése tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása. Az oktatás, nevelés feladata ismereteket elsajátítatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet formálni a fenntartható fogyasztás érdekében. A évfolyamokon a fogyasztói magatartások, az áruismeret, a döntés, a kiválasztás, a bizalmi elv érvényesülésének megismertetése elsősorban a feladat. A évfolyamokon megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni.

50 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 43 Az értékek formálásában lényeges - a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése, - az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása - a természeti értékek védelme - Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá tenni őket az eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és takarékosságot. - A fogyasztói kultúra, valamint a konkrét fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében fontos az alábbi fogalmak megismertetése, megértetése és a tanulók életében való alkalmazása Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás Olyan viselkedés, melyet a marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, felmerülő problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége jellemzi Ökológiai fogyasztóvédelem Annak felismerése, hogy a fogyasztói szokások, az ön- vagy vállalati profitcélok hozzájárulnak a természeti környezetünk elszennyezéséhez. E szemlélet a környezet szempontjait figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztói magatartást alakít ki Fenntartható fogyasztás A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely jobb társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a mérgező anyagok használatát, a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását Preventív fogyasztóvédelem A vevő érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszjelentésekre és bírósági perekre A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban-nevelésben Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba beépíthető fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak: Szakmai tantárgyak - áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggése Matematika - banki, biztosítási, üzemanyag fogyasztási számítások Fizika - mérés, mértékegység, mérőeszközök Földrajz - eltérő fogyasztási szokások és kultúrák Magyar - reklámnyelvek, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái

51 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 44 Biológia - táplálkozási kiegészítők, táplálkozás és divatjai, egészséges táplálkozás, génmódosított élelmiszerek Kémia - élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok) vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használata Informatika - elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztói veszélyforrások Történelem - EU fogyasztói jogok, fogyasztótörténet és médiaismeret, a reklám képi nyelve és hatásai Osztályfőnöki órák témái lehetnek: Hogyan készül a reklám? A zsebpénz Az iskola, mint fogyasztó és mint piac Tanórai foglalkozásokon kívüli tevékenységek - vetélkedők, rendezvények, piaci séták, bankok látogatása - együttműködés állami és civil szervezetekkel, cégekkel Módszerek - Interjúk, felmérések készítése az emberekkel vásárlói szokásaikról - riportkészítés - média megfigyelés, reklámkritika - egyéni és csoportos döntéshozatal - helyi, országos, EU-s szabályozások tanulmányozása - adatgyűjtés, adatfeldolgozás - viták, szituációs játékok. 4. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az iskola közvetíti mindazokat az értékeket és követelményeket, melyeket a tanulók az iskola közösségében elsajátítanak, s felnőttként társadalmi gyakorlatként alkalmazni tudnak. Hozzásegíti a tanulókat a demokratikus joggyakorlás elsajátításához és az iskolában szerzett tapasztalatok későbbi hasznosításához. Ennek színterei és tevékenységei: A tanórákon az ismeretek átadásával, azok számonkérésével olyan objektív követelményrendszerbe illeszti be a tanulót, mely az egyénnek, mint a közösség tagjának az állandó fejlesztését szolgálja az ismeretek befogadásával. Harmonikus kapcsolat kialakítása a társadalmi környezettel, népünk kulturális hagyományainak ismerete, ápolása.

52 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 45 tanulmányi kirándulások mozi-, színház-, hangverseny-látogatások különböző szabadidős tevékenységek A magyar nyelv és irodalom, a történelem tantárgyban országunk kiemelkedő íróinak, költőinek műveivel, népünk történelmi múltjának ismertetésével, hagyományainak bemutatásával ki kell alakítani nemzeti múltunk, hagyományaink megbecsülését, megőrzését, az összetartozás erősítését. Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz: A világtörténelmi események bemutatásával, a világirodalom kiemelkedő alkotóinak, nagy gondolkodóinak, tudományos vívmányainak ismertetésével a tájékozottsági szintet emelve meg kell találni országunk kötődését Európához és a nagyvilághoz. Az idegen nyelvek tanulása más népek szokásaival, életmódjával, kultúrájával is megismerteti a tanulókat. A gyakorlati életben más országokban történő eligazodás, kommunikáció lehetőségét is szolgálja. A tanulók és az iskola különböző tanulmányutak, cserekapcsolatok révén közvetlenül is részt vesz a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. /Olaszország, Ausztria, Németország, Svájc, Franciaország stb./ Külhoni iskolákkal dokumentált cserekapcsolatok bővítése A központi költségvetés által támogatott, határon túli kirándulások szervezése évfolyamokon A magyarországi és a külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakítása és erõsítése Nemzeti Összetartozás Határtalanul! témanap megszervezése A szakmai együttműködés során kialakult határokon túlnyúló magyar-magyar kapcsolat, a múlt értékeiből és a jelen igyekezetéből merítve, megalapozza annak nemcsak szakmai céllal történő- továbbmélyítését. Harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti környezettel, a környezeti értékek megőrzése

53 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 46 A közösségek fontos kérdése a környezeti konfliktusok megoldása, a környezeti ártalmak kezelése. E téma fontosságára tekintettel központi kérdése kell hogy legyen a természettudományok csoportjába tartozó földrajz, biológia, kémia, fizika, és a társadalomismereti körhöz tartozó tantárgyaknak is. A tanulóknak tudniuk kell arról, hogy mik a környezetet károsító anyagok. Magatartásukkal tudatosan védeniük kell környezetük tisztaságát, tudniuk kell a környezetet károsító anyagok megfelelő helyen történő tárolásáról. Ki kell alakítani bennük az igényt a környezetbarát termékek használatára. Kommunikációs kultúra fejlesztése A kommunikációs kultúra fejlesztésének leghatékonyabb lehetősége az ismeretszerzés. Az ismeretek gazdagítása révén árnyaltabbá válik a kifejezőkészség és gyarapszik a szókincs. A tanulóknak lehetőséget kell kapniuk a tanítási órákon ismereteik, ehhez kapcsolódó véleményeik kifejtésére, érdekeik ütköztetésére, a vélemények, érvek kifejtésére, értelmezésére, megvédésére. A kommunikációs kultúra fejlesztésének, a demokratikus joggyakorlás megtanulásának legfőbb színtere a diákönkormányzat munkájában való részvétel, ahol a problémaérzékenység, a vitakultúra fejlesztése, a feladat- és felelősségvállalás, a konfliktuskezelés módjait sajátítják el a diákok. A problémaérzékenység mellett a kritikai képességek fejlesztése is feladat. A kreatív képességek fejlesztése váljon a megoldáskeresés erősségévé. A kooperációs készség, az együttműködés lehetőségeinek keresése, a kommunikációs készség fejlesztése a kapcsolatteremtésben nyújt segítséget a demokratizmus tanulásához, gyakorlásához. Eligazodás az információs környezetben Az iskola informatikai lehetőségeit kihasználva a tanulóknak képessé kell válniuk az információ-áradatban történő eligazodásra, a lényeges és lényegtelen információk szétválasztására, az így szerzett ismeretek kritikus kezelésére, az értékes információk gyakorlati felhasználására. Elfogadó és segítőkész magatartás speciális nevelési igényű tanulókkal, a másság tiszteletben tartása A tanulókban fel kell ébreszteni a beteg, a hátránnyal küszködő embertársaik iránti empátiát, segítőkész magatartást. Erre jó alkalmat adnak a sérültek világnapja, az idősek világnapja stb. rendezvényei. Más emberek világnézeti, vallási nézeteinek elfogadása, másságának tiszteletben tartása alapvető vonásukká kell, hogy váljon.

54 A Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Az iskolánkba kerülő tanulók eltérő családi háttérrel, neveltségi szinttel érkeznek az intézménybe. Az iskola pedagógusaira hárul a szűrés, diagnosztizálás feladata, hogy leküzdve az iskolaváltással járó nehézségeket, a heterogén közösségeket összekovácsolják, hiszen a közösséghez tartozni, annak munkájában részt venni csak úgy lehet, ha ezt az igényt a tanuló maga is felismeri. Ehhez a tanulókban tudatosítani kell a közösség által támasztott, viselkedéssel szembeni elvárásokat. Az első órák ezért bemutatkozással telnek. A bemutatkozás mellett a külső jegyek öltözködés, hajviselet stb.- is árulkodóak. Az osztályokban egyre több az olyan tanuló, aki beilleszkedési, magatartási gondokkal küzd. A 9. osztályban az osztályközösségek megformálása, a középiskolai követelmények elfogadtatása kiemelt feladat, melyben nagy szerepe van az osztályfőnököknek, tanároknak. E feladatok mellett az osztályba érkezett diákok családi, neveltségi, szociális helyzetéről is képet kell kapnia nemcsak az osztályfőnöknek, hanem az ott tanító kollegáknak is. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel kapcsolatos pedagógiai feladatok az okok feltárása: a család megismerése, a tanuló helye a családban környezettanulmány az osztályban tanító pedagógusok bevonása a nevelési gondok megoldásába a szülők bevonása a nevelési problémák megoldásába súlyosabb esetben szakember segítségének kérése /ifjúságvédelmi felelős, pszichológus stb./ a tanulóval való egyéni bánásmód, beszélgetések, személyre szabott, nevelő szándékú feladatok adása (fejlesztő pedagógus), a szabályok be nem tartása esetén következetes bánásmód, szankciók különféle lehetőségek ajánlása a szabadidő hasznos eltöltésére a baráti társaság figyelemmel kísérése (kortárs-segítő csoport bevonása) szociális helyzetfelmérés, lehetőség szerinti segítségnyújtás tájékoztató előadások a fiatalok káros szenvedélyeiről (orvosi és rendőrségi szakemberek bevonásával) a nevelőtestület konzultációja a problémás kérdésekben (nevelési értekezlet, belső továbbképzések) A pedagógus munkáját csak a kölcsönös bizalom, tapintat, a személyiségjogok tiszteletben tartásával végezheti, főleg olyan kérdésekben, amelyek a tanuló alapvető személyiségjegyeit érintik. 6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséggondozás legfontosabb színtere a tanóra, ahol differenciált foglalkozással, eredményességet segítő módszerekkel, pozitív pedagógiai ráhatásokkal ösztönözzük a tehetséges tanulókat.

55 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 48 A szakkörök, fakultációk feladata, hogy keretet, lehetőséget adjanak a legkiválóbbaknak arra, hogy egy-egy tantárgyhoz kapcsolódóan a tananyagon túlmenően magasabb szintű ismeretanyag birtokába jussanak. Kötelességünk elősegíteni, hogy ezen tanulók megfelelő megmérettetési lehetőséget kapjanak. Legfontosabb formái a szakmai és közismereti versenyek. A versenyzési lehetőségek színterei: - iskolai, - városi, - megyei, - területi, és országos szintű a legjobbaknak (OKTV, OSZTV, OKSZTV stb.). A versenyeredmények publikálásával ösztönözzük a többi tehetséges tanulót a részvételre. A felsőoktatási intézményekbe való továbbtanulást segítik a tantárgyankénti felvételi előkészítők, fakultációk. Feladatunk, hogy segítséget nyújtsunk tanulóinknak abban, hogy tudásszintjüknek, adottságaiknak megfelelően reális legyen további pályaválasztásuk. Felzárkóztatás Tanulóink eltérő tudásszinttel, egyre gyengébb előképzettséggel érkeznek hozzánk (MÉCS mérései). Az esetleges lemaradások pótlását a 9. osztályban a tanórákon differenciált foglalkoztatással igyekszünk biztosítani. Ez alatt az idő alatt tanulóink megismerik és hozzászoknak az iskola tanulmányi elvárásaihoz, követelményszintjéhez. A felzárkóztatás és tehetséggondozás feladata, hogy tanulóink az iskolából kikerülve, minél több területen (felsőoktatási intézményben, munkahelyeken) magas színvonalon állják meg helyüket. 7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A megváltozott, egyre romló gazdasági körülmények, a szülők szociális-egzisztenciális elbizonytalanodása évről-évre több feladatot rónak az ifjúsággal foglalkozókra. Ennek következtében az ifjúságvédelemi munka a fiatalok életvitelével - életmódjával, szabadidejük hasznos eltöltésével, az ehhez kapcsolódó prevenciós munkával, a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulókkal való kiemelt foglalkozásban jelölhető meg. Az intézmény eredményes működéséhez elengedhetetlen mind a tanárok, mind a fiatalok részéről a kiegyensúlyozott, nyugodt légkör. Az ifjúságvédelemmel foglalkozó szakemberre hárul az a igen nehéz feladat, hogy a híd szerepét betöltve közvetítsen pedagógus, diák és szülő között, kölcsönös és

56 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 49 őszinte bizalmat feltételezve és egymás személyiségi jogait a legmesszebbmenőkig tiszteletben tartva. A gyermek-és ifjúságvédelem kiterjed: - a tanulók személyes gondjainak feltárására, segítésére, - a hátrányos helyzet enyhítésére, a nehéz családi és anyagi helyzet lehetőség szerinti enyhítésére, - a tanuló veszélyeztetett helyzetének megszüntetésére, ehhez a hivatalos szervek megkeresésére, - a tanulási és egyéb problémákban való segítségnyújtásra, - életmód-életvitel megváltoztatására, különféle hasznos szabadidős tevékenységek ajánlására, - különböző előadások, rendezvények szervezésére, - a továbbképzési lehetőségek kihasználására. - kapcsolattartás az osztályfőnökkel a valamilyen problémával küzdő, hátrányos helyzetű tanulók segítése érdekében - rendkívüli segélyekre javaslattétel, - krízishelyzetben lévő tanulók gondjainak megoldása, - a szülő és a tanuló gyermekvédelmi, rendőri, gyámügyi stb. segítségnyújtásával kapcsolatban. A gyermek-és ifjúságvédelmi munkával kapcsolatos iskolai feladatok Helyzetfelmérés Tájékozódás a fiatalok családban elfoglalt helyéről, életmódjáról, életviteléről, a fiatalok káros szenvedélyeiről önértékelési gondok, kudarc, önmegvalósítás, példaképek, célok stb. tanulási, beilleszkedési stb. nehézségeiről stb. Szervezési feladatok Előadások szervezése a fiatalokat érintő témakörökben Szabadidős tevékenységek ajánlása Rendhagyó osztályfőnöki órák tartásához szakemberek meghívása Egyéni és csoportos problémafeltáró beszélgetési lehetőségek szervezése Fogadó órák tartása: kapcsolattartás a szülőkkel, diákokkal Kapcsolattartás az osztályfőnökökkel, a nevelőtestülettel Közvetítés a pedagógusok, diákok és szülők között Segítségnyújtás ahhoz, hogy a diákok egyéni problémáikhoz külső szakember segítségét igénybe vehessék Klubfoglalkozások /viselkedéskultúra, káros szenvedélyek, generációs problémák feloldása stb./ Közvélemény-kutatás megszervezése

57 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 50 Prevenciós munka Pedagógusok, szülők és diákok számára előadások szervezése /dohányzás, drog, AIDS, alkohol/ Tájékoztató kiadványok terjesztése Felmérés az osztályokban a káros szenvedélyekről Személyes beszélgetés, tanácsadás, szakemberhez irányítás A fiatalok folyamatos továbbképzése, bekapcsolódás a Kortársak az Egészséges Fiatalokért Mozgalomba stb. Szociális jellegű feladatok Kapcsolattartás az osztályfőnökökkel a valamilyen problémával küzdő, hátrányos helyzetű tanulók segítése érdekében Rendkívüli segélyekre javaslattétel Krízishelyzetben lévő tanulók gondjainak megoldása, a szülő és a tanuló gyermekvédelmi, rendőri, gyámügyi stb. segítségnyújtásával kapcsolatban Továbbképzési lehetőségek - Egyetemi kiegészítő szakok /pedagógia, pszichológia/, - speciális ifjúságvédelmi továbbképzési lehetőségek /Megyei Pedagógiai Intézet, különböző egyesületek által felajánlott lehetőségek/ kihasználása - Pedagógiai szakirodalom, szakkönyvtár létesítése - Videokazetták, videofilmek - Pedagógusok és diákok továbbképzése. 8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Diagnosztizálás Az iskola fontos feladatának tekinti, hogy időben felismerje és kiszűrje a tanulási kudarcnak kitett tanulókat. Az igazgatóhelyettesek és a gyermekvédelmi felelősök irányításával az iskola minden pedagógusa felelős e feladat végrehajtásáért, melyet már a 9. évfolyamon az első félév első hónapjaiban el kell kezdenünk. Természetesen minden évfolyamon figyelemmel kell kísérjük a tanulók tanulmányi előmenetelében előforduló problémákat. A naplók rendszeres ellenőrzése az igazgatóhelyettesek és az ifjúságvédelmi felelősök által Az osztályfőnökök és szaktanárok jelzései alapján Problémafeltáró egyéni és csoportos beszélgetések Felmérések, interjúk készítése

58 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek 51 A tanulók felzárkóztatását segítő programok, eljárások, módszerek A felzárkóztató programok, eljárások és módszerek kiválasztása függ a tanuló problémájának sajátosságától, a probléma feltételezhető okától, a tanuló életkori sajátosságaitól, az iskola és a tanuló sajátos körülményeitől, lehetőségeitől. A szülő írásbeli értesítése, személyes elbeszélgetés formájában tanácsadás a gyermek felzárkóztatásával kapcsolatban Tanórai differenciálás, csoportbontás A szakértői szakvélemény alapján beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanulók számára Egyéni felzárkóztató foglalkozások szervezése a közoktatási törvény 52. -ának (7) illetőleg (10) bekezdésének figyelembe vételével Pedagógiai-szakszolgálat igénybevétele Egészségkárosodás esetén gyógy-testnevelési foglalkozásokra való utalás Kapcsolatfelvétel a nevelési tanácsadó szolgálattal ill. a családsegítő szolgálattal, amennyiben az okok a családi körülményekre, magatartási rendellenességre vezethetők vissza A tanuló mentesítése bizonyos tantárgyak tanulása, illetve e tantárgyaknál az értékelés alól, amennyiben szakértői és rehabilitációs bizottság által kiállított szakértői szakvéleménnyel rendelkezik. A nem organikus okokra visszavezethető sajátos nevelésű igényű tanulókkal integráltan foglalkozik iskolánk képességfejlesztő pedagógus segítségével. (Ennek érdekében két fejlesztő terem áll rendelkezésünkre, a tanulókról rendszeres kimutatást készítünk, szakértői vélemény és felmérések alapján soroljuk be tanulóinkat a fejlesztő csoportokba, egyénre szabott fejlesztési terv alapján a kötelező óraszám 15 %-ában fejlesztő foglalkozásokat biztosítunk számukra.) Egyéni továbbhaladás engedélyezése, annak kikötésével, hogy melyik évfolyam utolsó napjáig kell a tanulónak utolérni a többieket. Amennyiben a tanuló képességeire vezethető vissza a kudarc, javaslattétel és segítségnyújtás, hogy más típusú nevelési- oktatási intézményben folytathassa tanulmányait a tanuló. A program eredményességének értékelési módszerei A tanuló előmenetelének ellenőrzése az osztálynapló alapján Az osztályfőnökök és a szaktanárok rendszeres beszámoltatása Felmérések és kiértékelésük Szóbeli, írásbeli beszámoltatás Az iskola által félévi és év végi értekezleteken 9. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Helyzetfeltárás A tanulók szociális hátrányainak felderítése, nyomon követése az osztályfőnök felelőssége.

59 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek 52 A szélsőségesen hátrányos illetve veszélyeztetett tanulókra vonatkozó adatokat egyezteti az ifjúságvédelmi felelőssel, aki a tanuló helyzetét szintén figyelemmel kíséri. A tanuló szociális támogatásának elbírálási szempontjai - a szülő/k/ gondviselő/k családi helyzete, munkaviszonya - a szülők jövedelme - az eltartottak száma - a tanuló iskolai teljesítménye - a tanuló magatartása - Rendkívüli esetben adott anyagi támogatásra - feltétel: a tanuló írásban benyújtott, KDE-nek címzett kérelme - forrás: alapítvány - Anyagi támogatásra vonatkozó eljárás - kérelem beadása az osztályfőnöknek (aki a kérelmet javasolja) - az osztályfőnök írásban véleményt nyilvánít, több kérelem esetén rangsorol - az ifjúságvédelmi felelős írásban véleményt nyilvánít, rangsorol - a KDE vezetősége Egyéb anyagi jellegű támogatás - étkezési hozzájárulás: a 31/1999 (X.26) közgyűlési rendelet alapján - tankönyvtámogatás: jogszabály alapján - az anyagi hozzájárulás továbbításával - a tartós könyvek használatba adásával Egyéb tevékenységek a szociális hátrányok enyhítésére - Felzárkóztató, tehetséggondozó programok /matematika, fizika, idegen nyelvek stb./ - Tehetséggondozás: verseny-előkészítés - Drog- és bűnmegelőző programba való bekapcsolódás /kapcsolattartás segítő szervezetekkel, drogambulanciával, részvétel a továbbképzéseken stb./. - Rendőrségi előadók meghívása. - Orvosi előadások, videofilmek az egészséges életmódról /iskolaorvos, orvostanhallgatók/. - Szükség esetén kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézményekkel /családsegítő szolgálat, jogsegély-szolgálat, szociális osztály, gyámügyi hivatal, területileg illetékes gyermekjóléti szolgálatok stb./. - Pályaorientációs tevékenység tanórai keretek között, végzősök számára nyílt napok, tájékoztatók szervezése, kapcsolattartás a munkaügyi központtal. Felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről.

60 A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, tovább-fejlesztésének lehetőségei 53 Pályázatok útján elnyerhető különböző tanulmányi, továbbtanulási ösztöndíjak /önkormányzati, iskolai, Útravaló pályázat, stb./ elnyerési lehetőségeinek figyelemmel kísérése. Hozzájárulás a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók különféle továbbképzési, nyelvi tábori, felvételi előkészítő tábori lehetőségeihez, illetve a tanulmányi kirándulásokhoz. 10. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, tovább-fejlesztésének lehetőségei A szülő, tanulók és az iskola kapcsolata Az iskola, mint nevelő-oktató intézmény eredményes működéséhez nemcsak a tanulók érdeklődésének, hanem a szülők érdekeinek figyelembe vétele is szükséges. A szülői ház és a pedagógus közösség aktív koordinált együttműködése nélkül lehetetlen az iskolai nevelés és a tanulók személyiségfejlesztésének eredményes megvalósítása. Az együttműködés alapjául a tanulók iránt érzett közös felelősség szolgál. Egymás kölcsönös támogatása és a koordinált pedagógiai tevékenység révén lehet elérni a megfelelő eredményt. A kedvezően fejlődő gyermeki személyiség kialakulásának feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás. Az iskola különböző közösségeinek tevékenységét az iskola igazgatója és az általa megbízott igazgatóhelyettes fogja össze. Az együttműködés formái az iskola részéről Rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről és magatartásáról Nyílt napok, nyílt órák szervezése Fórumok Értekezletek, tanácskozások, iskolagyűlések Üzemlátogatások szervezése Előadások szervezése (nevelési tanácsadó, pszichológus, egészségügyi szakember, rendőrség stb. meghívásával) Prevenciós napok szervezése Szülők meghívása az iskola és a DÖK rendezvényei Együttműködés formái a tanulók részéről A tanuló kötelességeinek a közoktatási törvénynek és az iskola házirendjének megfelelő teljesítése A tanuló éljen a közoktatási törvényben és az iskola házirendjében biztosított jogaival A tanuló hozzájárulása javaslatokkal, ötletekkel az iskola életének gazdagításához Őszinte, tisztelettudó vélemény-nyilvánítás a tanulókat érintő kérdésekben Aktív részvétel a tanuló által választott foglalkozásokon Együttműködés formái a szülők részéről

61 A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, tovább-fejlesztésének lehetőségei 54 Aktív részvétel az iskolai rendezvényeken. Aktív részvétel a Szülői Munkaközösség munkájában, ötletnyújtás, az igények és problémák őszinte feltárása az iskola oktató-nevelő munkájával kapcsolatban. Őszinte véleménynyilvánítás az iskola által felvetett kérdésekben. Együttműködő magatartás a nevelési problémák leküzdésében, a tanulók felzárkóztatásának segítésében és a tehetséggondozásban. Érdeklődő, segítő hozzáállás. Szponzori segítségnyújtás A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: - Közös rendezvények szervezése a szülők és pedagógusok részvételével - A meglévő hagyományok bővítése - Rendkívüli, kötetlen formában megrendezett szülői értekezletek - A szülők tájékoztatásának további javítása. - Szülők bevonása a tanulók szabadidős programjainak szervezésébe, a pályaválasztással kapcsolatos felvilágosító, tájékoztató munkába.( pl. munkahelyek, munkakörök megismertetése) A kollégiumok és az iskola kapcsolata A kapcsolattartás megvalósításáért az iskola igazgatója által megbízott igazgatóhelyettes és a kollégium vezetője, valamint helyettese a felelősek. Visszacsatolási módszerek A mérés, ellenőrzés és értékelés rendszerében foglaltak alapján. Külső kapcsolatok Az iskola külső kapcsolatai egyfelől determináltak, másfelől olyan megfontolás alapján születnek, hogy mennyire segíti az oktató- nevelőmunka célkitűzéseinek megvalósulását, a tanulóifjúság, a nevelőtestület érdekeinek védelmét. Együttműködési megállapodás alapján partnerei az iskolának a gyakorlati képzőhelyek (élelmiszeripari, kereskedelmi, vendéglátóipari), amelyekkel a kapcsolatot a szakmai igazgatóhelyettes és a gyakorlati oktatásvezetők tartják. A külföldi kapcsolatok testvériskola néven működnek. A kapcsolatok tartásáért egy megbízott kolléga a felelős, akinek a munkáját az idegen nyelv szakos pedagógusok, illetve a szakmais kollégák segítik. Egymás rendezvényein részt veszünk, tanulóink összefüggő szakmai gyakorlatát a testvériskola országába is szervezzük, melynek célja a szakmai ismeretek jobb elsajátítása, idegen nyelv tanulása.

62 Az intézményben folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségfejlesztési rendszere 55 A kollégium és az iskola kapcsolata A kapcsolattartás megvalósításáért az iskola igazgatója által megbízott igazgatóhelyettes és a kollégium vezetője, valamint helyettese a felelősök. Intézményünk saját kollégiummal rendelkezik, azzal közös igazgatású. Élén a kollégiumvezető áll. A kollégium Pedagógiai Programja része az iskola Pedagógiai Programjának. A kollégiumi nevelőtanárok az intézmény pedagógusai, akik az osztályfőnökökkel tartanak szoros kapcsolatot és fordítva. Ellenőrzik a csoportjukba tartozó tanulók tanulmányi előrehaladását, hiányzásait, magatartásával kapcsolatos bejegyzéseit. Rendezvényeink közösek, kivételt képeznek a sajátosan kollégiumi események (pl. kollégiumi kulturális verseny, stb.) Az osztályfőnök kapcsolatot tart a kollégiummal, részt vesz rendezvényeinken. 11. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségfejlesztési rendszere A pedagógusok értékelése 1. A teljesítményértékelés alapelvei Az értékeltek által elfogadott normarendszer alapján történjen Az értékelést tényanyag támassza alá Személyre szóló legyen Ösztönző hatású legyen A fejlesztés, a korrekció követhető legyen A munkaértékelés humánus légkörben történjen. 2. Célok A minőségbiztosítás folyamatosság Az önértékelési képesség fejlesztése A szakmai pályaterv, karriertervezés elősegítése Az egyéni és szervezeti célok összehangolása A belső kommunikáció felgyorsítása A probléma- és konfliktuskezelés javítása Az intézmény alkalmazottainak értékelése 3. A teljesítményértékelés területei Tanári személyiség Tanítás

63 Az intézményben folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségfejlesztési rendszere 56 Nevelés Eredményesség Munkafegyelem Többletek Emberi kapcsolatok, kommunikáció Az iskolai szervezethez való kötődés, rendszerszemlélet Vezetés, tantestületi képviselet A nem pedagógus munkatársak munkájának értékelése A teljesítményértékelés területei: A szakmai munka minősége Munkafegyelem Emberi kapcsolatok, kommunikáció Az iskola értékelése 1. Az értékelés alapelvei Terjedjen ki az iskolai élet egészére (egyénekre és közösségekre is), Legyen folyamatban ágyazott, kiszámítható, megalapozott Törekedjen az objektivitásra, komplexitásra, igazságosságra Személyre, közösségre szólóan ösztönözzön, fejlesztő szándékú legyen Az értékelés az iskolában elfogadott követelményrendszerre épüljön, biztosítva a követelmények nyilvánosságát (SZMSZ, Házirend, munkaköri leírások, tantervi követelmények, stb.) 2. Az iskolai munka értékelésének céljai Minőségfejlesztés az iskolai munka minden szintjén és területén Eredményességre törekvés a személyiségfejlesztésben, a vizsgákra való felkészítésben, a továbbtanulásban és szakmaszerzésben, stb. Motiváció (tanulói, tanári, szülői) Kontroll (ellenőrzés, korrekció) Jövőkép-alakítás 3. Az értékelési területeket meghatározó iskolai folyamatok A tanulók tanulásvezetése (pedagógiai menedzsment) Tantervfejlesztés (tantárgyi) módszertan, tanítási folyamat Tantárgyi eredményesség

64 Az intézményben folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségfejlesztési rendszere 57 Tanulói személyiségfejlesztés, szocializáció Értékelési folyamatok Képzés és innováció (vezetésfejlesztés, személyiségfejlesztés) Iskolai szervezetfejlesztés Marketing (elégedettségi vizsgálatok, reklámtevékenység, stb.) 4. A pedagógiai program megvalósulásának szabályozása Szakmai munkaközösség-vezetők ellenőrzésével Az iskolavezetés ellenőrzésével, értékelésével Külső szakértők szakmai segítségével A pedagógiai program beválása során észlelt hibákat saját erőből kijavítjuk, szakértők bevonásával. Mit? (Kit?) Ki? Milyen rendszerességgel? Milyen formában Amit értékelnünk kell Akik értékelik Az értékelés rendszeressége Az értékelés formája Pedagógiai programunk Iskolavezetés Évente Írásban Helyi tantervünk Szakmacsoportok Évente Írásban Kiemelkedő tanulmányi, ill. sporteredménök, ill. Szaktanár, osztályfőnyek igazgató Nagyobb osztály, ill. Osztályfőnök, ill. igazgató iskolai rendezvény Magatartás, szorgalom Osztályfőnök Esetenként, félévenként Amikor aktuális Írásban, az oszt.közösség ill. az iskola közösség előtt szóban Amikor aktuális Az osztályköz. ill. a tantestület, az iskola közössége előtt szóban, a legkiemelkedőbbeket írásban is Szóban, érdemjeggyel írásban

65 Az intézményben folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségfejlesztési rendszere 58 Tanulmányi munka Szaktanár, osztályfőnök szaktanár Igazgató Folyamatosan Szóban Félévente legalább háromszor félévkor, Ellenőrző könyvbe bizonyítványba év végén szóban szóban Tantárgyi felmérés Szakmacsop. vez. Amikor aktuális Írásban eredménye Érettségi, szakmai Szakmacsop.vez. Végzés utáni testületi Szóban és írásban vizsgaeredmények oszt.f., igazgató értekezleten Az értékelés rendje Mit? (Kit?) Ki? Milyen rendszerességgel? Milyen formában Országos (megyei) Szaktanárok, oszt.f. Folyamatosan Írásban Városi verseny eredmények igazgatóhelyettesek Félévente Felvételi eredmények Szakmacsoport.vez. Az új tanévnyitó Szóban és írásban Tanárok munkája Szakmacsoport.vez. igazgató, ig.h. Amikor aktuális Évente Szóban Szóban A könyvtáros munkája Igazgatóhelyettesek Évente Szóban A diákmozgalom tevékenysége Az iskola gazdálkodása, ügyviteli munkája Igazgatóhelyettesek Évente Szóban Igazgató Félévente Szóban A szakmacsoportok Igazgatóhelyettesek, Évente Írásban munkája szakmacsop.vezetők Szóban Az oktató, nevelő Szakmacsoportvez., Évente Írásban munka körülményei igazgató Szóban

66 Az intézményben folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségfejlesztési rendszere 59 Az épület rendje, tisztasága Technikai dolgozók munkája Az iskolai munka Pedagógusok és munkatársak átfogó teljesítményértékelése Gondnok Évente Szóban Gondnok Évente Szóban Iskolaszék, Évente szülők, diákok Minőségfejlesztési Évente csoport Szóban Írásban kérdőívvel Teljesítményértékelő interjú IMIP A pedagógiai programban megfogalmazott minőség megőrzésének és fejlesztésének stratégiája az IMIP, amely egy olyan önértékelésen alapuló folyamatos és tudatos tevékenység, amely az intézmény kitűzött céljainak és tényleges munkájának a közelítését szolgálja és egyben az ellenőrzés, értékelés során felszínre kerülő hiányosságok, problémák folyamatos javítását is jelenti. A kompetencia mérés eredményének ismeretében ha szükséges intézkedési tervet készít, gondoskodik a visszacsatolásról MÉCS A Szakiskolai Fejlesztési Program keretén belül iskolánkban a 2005/2006-os tanévtől kezdődően működik a MÉCS, melynek munkája kiterjed a szakközépiskolai képzésre is. A MÉCS munkája A Fenntartó által az ÖMIP-ben kijelölt mérések végzése Részvétel az országos mérések lebonyolításában a kompetencia mérés előkészítése, felhasználva a diagnosztikai mérés eredményét A kompetenciamérés eredményének kiértékelése a nevelőtestület bevonásával Tantervfejlesztés (szakiskola)

67 Az intézményben folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségfejlesztési rendszere 60 Mérőanyagok összeállítása tantárgyi mérésekhez és egyéb műveltségterületekhez (pl. neveltségszint-mérések) oszt. bemeneti és kimeneti mérések (magyar nyelv és irodalom, matematika) Mérőanyagok javítása, feldolgozása, értékelése Tájékoztatás az eredményekről (Fenntartó, nevelőtestület) Folyamatos kapcsolattartás, tájékoztatás az SZFP-ben résztvevő iskolák MÉCS-csoportjaival.

68 Intézményi struktúra Intézményi struktúra Iskolatípus A Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági és Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium nevének megfelelően alapvetően szakközépiskolai, szakiskolai és felnőtt nevelésseloktatással foglalkozik nappali munkarend szerint. Ebből következően tanulóink a illetve a évfolyamokon közismereti tárgyakat, s emellett a szakiránynak, szakmacsoportnak megfelelő szakmai orientációs, alapozó tárgyakat tanulnak. Az utolsó évfolyam befejezése illetve az érettségi vizsga után azoknak a tanulóknak, akik nem szándékoznak felsőfokú intézményben továbbtanulni, felajánljuk a szakképzés lehetőségét. A telephelyek felsorolása: Telephelyek 3300 Eger, Mátyás király út (Tagintézmény) 3300 Eger, Donát út (Tangazdaság) 3300 Eger, Kisvölgy u. 46. (Tanpince) Az iskola központi épülete Eger, Pozsonyi u szám alatt található. A főépületben dolgozik az iskola vezetése, adminisztrációja. Az intézmény székhelyén történik a szakiskola évfolyamának képzése, valamint az agrár és élelmiszer, a kereskedelmi és szakképző évfolyamok nevelése, oktatása A Mátyás király úti telephelyen a mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmacsoportok, valamint a kereskedelmi és vendéglátóipari szakképző évfolyamok nevelése, oktatása. A Donát úti tangazdaságban a mezőgazdasági szakmacsoport gyakorlati képzése folyik. A Kisvölgy úti tanpincében a borász és vincellér tanulók borászati gyakorlati képzése folyik Az iskola vezetési struktúrája A főépületben dolgoznak az iskola igazgatóján kívül az igazgatóhelyettesek, valamint a vendéglátás idegenfogalom szakterület tagozatvezetője. 13. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Az iskola alapító okiratában meghatározott tevékenységhez szükséges kötelező (minimális ) eszközök, felszerelések túlnyomó többségével rendelkezünk. Az 1/1998 (VII.24.) OM rendelet alapján járunk el, a konkrét feltételeket, az ütemezést a fenntartóval egyeztettük. A részletes eszközök és felszerelések jegyzékét a 2. számú melléklet tartalmazza.

69 B) Helyi tanterv

70 A nappali tagozat képzési rendje A nappali tagozat képzési rendje 1.1. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei: A felvételi életkor: Iskolánk a 9. évfolyamra a Ktv a értelmében 14 éves kortól maximum 18 éves korig iskoláz be. A 11. évfolyamra a más iskolából érkező tanulók maximum 20 éves korig jelentkezhetnek. A 13. évfolyamra az érettségi utáni szakképző szakaszra, a más iskolából érkező tanulók 23 éves korig jelentkezhetnek nappali tagozatra. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvételről vagy az átvételről az iskola igazgatója dönt. Felvételi követelmény a 9. évfolyamra: 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi tanulmányi eredménye, Felvételi követelmény szakképző évfolyamokra: A 11. évfolyamon induló szakképesítés megszerzésére irányuló pedagógiai szakaszra: sikeresen befejezett 10. évfolyam, amelyre az OKJ előírja pályaalkalmassági vizsga (egészségügyi alkalmasság, szakmai rátermettség) b.) Az érettségi utáni szakképző szakra (OKJ előírás alapján) érettségi bizonyítvány pályaalkalmassági vizsga Nappali rendszerű felnőttoktatásra: elsősorban szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők szakiskola évfolyamát 1 évfolyamnak (9. szakközép) számítjuk be, 3.00 átlag alatt szakiskola évfolyamát 2 évfolyamnak (10. szakközép) számítjuk be, 3,00 átlag felett. A beiratkozás feltételei: a tanév rendjében meghatározott időpontban, személyesen, a szükséges dokumentumok bemutatásával Magasabb évfolyamra lépés A magasabb szintre jutás feltétele minden évfolyamon a minimális tantervi követelmények teljesítése. Amennyiben a tanuló nappali tagozaton valamely tantárgyból a tanév végén elégtelen osztályzatot kap, úgy abból a tárgyból javítóvizsgát tehet. Hasonló feltételekkel tehet javítóvizsgát két elégtelenre értékelt tantárgyból is. Három, vagy több tantárgyból szerzett elégtelen osztályzat esetén a nevelőtestület a tanév végi konferencián dönt arról, hogy a tanuló javítóvizsgát tehet-e az aktuális tantárgyakból. A mérlegelés szempontjai: a többi tárgyból elért eredmény, a sikeres felkészülés esélye, tanulói magatartás, egészségi állapot. Háromnál több elégtelennel záruló tantárgy esetében amennyiben a tantestület nem járul hozzá a javító vizsga letételéhez - a tanuló csak a tanév megismétlése és annak sikeres elvégzése után léphet magasabb évfolyamra. Ha a tanuló valamely tantárgyból a heti óraszám 30 százalékánál többet hiányzik, a nevelőtestület dönt arról, hogy a tanuló köteles-e osztályozó vizsgát tenni.

71 Iskolaváltás szabályozása Átjárhatóság A 10. szakiskolai évfolyamot sikeresen elvégzett tanuló szakközépiskolai tanulmányait folytathatja az alábbiak szerint: Ha az érettségi vizsgatárgyak átlaga 4,00-5,00 közötti, akkor a szakközépiskola 11. évfolyamán folytathatja tanulmányait, azzal a feltétellel, hogy az érettségi tantárgyak évfolyamos anyagából különbözeti vizsgát tesz, ha 4,00 alatti és amennyiben a különbözeti vizsgát az érettségi tantárgyakból nem vállalta fel a tanuló, akkor a szakközépiskola 10. évfolyamán folytathatja tanulmányait. Tanköteles tanuló esetében a tanulói jogviszonyt csak a törvényi keretek biztosította feltételek szabályainak megfelelően szűntetjük meg. 2. Iskolaváltás szabályozása Intézményünk a közoktatási törvény 46. (1) értelmében biztosítja a tanulók számára az iskolaváltást a következő feltételek mellett: 2.1. Az eljárás kezdeményezésének okai - a tanuló életpálya-elképzeléseinek megváltozása, - érzelmi motivációk, - szociális és környezeti tényezők megváltozása (anyagi helyzet, illetve lakóhelyváltás) Az eljárás rendje - A kiskorú tanuló szülője kíséretében, nagykorú tanuló pedig személyesen jelenik meg intézményünkben, és jelzi iskolaváltási szándékát, valamint annak indokait, kérvényt nyújt be az iskola igazgatójához (megfelelő formanyomtatvány felhasználásával) az intézményváltás tényének és okainak rögzítése érdekében. - - A kérvény mellékletét képezik az alábbi dokumentumok: - félévi, illetve év végi bizonyítvány, - ellenőrző, az aktuális félév tanulmányi előmenetelének nyomon követhetősége érdekében, - amennyiben tanév közben történik az iskolaváltás, az adott tanévről szóló naplóoldal fénymásolata hitelesítő pecséttel ellátva. - A kérvényt a benyújtástól számított 15 napon belül az igazgató elbírálja, és a sikeres átvételről, illetve az elutasításról határozatot hoz, amit a szülő, tanuló postán keresztül kap meg. Az elutasítás okai lehetnek: - helyhiány a választott szakközépiskolai, illetve szakiskolai szakágon, óránál több hiányzás,

72 Felkészítés a kétszintű érettségire 65 - az igazolatlan órák igazolt hiányzásokat meghaladó száma, - teljes osztályozhatatlanság 1 vagy több tantárgyból a félévi-, illetve év végi osztályozó értekezlet előtt 2 héttel. Amennyiben az átvétel iránti kérelem sikeres elbírálást nyert, a tanuló az értesítés kézhez vételétől számított 1 napon belül köteles felvenni a kapcsolatot osztályfőnökével, beiratkozni, beszerezni a tanuláshoz szükséges eszközöket (pl. tankönyv), illetve megjelenni az iskolaorvosnál az alkalmassági vizsgálat ügyében. Az iskolaváltás elutasításának nem lehet oka semmiféle diszkrimináció, amely etnikai, vallási, nemi alapon történő megkülönböztetésre épül Az eljárás következménye Amennyiben a tanuló olyan intézményből érkezik, amelyben a nálunk oktatott tantárgyak közül nem szerzett mindenből érdemjegyet, a következő módon köteles ezt pótolni: - A nem tanult tárgyak esetében a kijelölt időpontban osztályozó vizsgát tesz. - A korábban már valamelyik évfolyamon általa tanult tantárgy érdemjegyét az évfolyam követelményeinek figyelembe vételével beszámítjuk. - Amennyiben olyan képzésen ill. vizsgán szerzett jeggyel, illetve teljesítménnyel rendelkezik, amelyben az adott tantárgy oktatott tananyagát lefedi, érdemjegye, ill. teljesítménye a tárgyat tanító szaktanár egyetértésével beszámítható (pl. ECDL vizsga az informatika tantárgy esetében). 3. Felkészítés a kétszintű érettségire Minden képzési formában középszintű érettségi vizsga lehetőségét és a felkészítést biztosítjuk függetlenül a jelentkezők számától: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika és az első idegen nyelv, biológia, földünk és környezetünk, informatika és szakmai alapozó tantárgyakból legalább 8 fő jelentkezése esetén kínáljuk a középszintű érettségi vizsgára való felkészítést. Középszintű érettségire elsődlegesen a kötelező óratervi órákon készítjük föl a diákokat. Emelt szinten a felsorolt tantárgyakból biztosítjuk a felkészülést (alapóraszám + 2 óra) minimum 4 fő jelentkezése esetén. Amennyiben a jelentkezők száma 4-nél kevesebb, a város önkormányzati fenntartású iskoláival együttműködve oldjuk meg a felkészülést. A kétszintű érettségi vizsgával kapcsolatos egyéb eljárási rend az alábbiak szerinti: Azon évismétlő tanulót, aki előrehozott érettségi vizsgát tett, a sikeresen teljesített vizsgatárgy tanulása, értékelése alól felmentjük (kérvény, igazgatói döntés). Az írásbeli dolgozatokat elsősorban a vizsgázó tanára javítsa. Volt diákjaink ismétlő kieg. vizsgára való jelentkezését fogadjuk el középszinten. Vizsgadíja az OKÉV által megállapított díj Ft/bizonyítvány. Az érettségi szoftver kezelője a rendszergazda és a tanügyi igazgatóhelyettes. (A jegyzők azonosítót kapnak.)

73 Az iskola egyes évfolyamain kötelező és választható tantárgyak és azok óraszámai, valamint az előírt tananyag és követelményei 66 A középszintű érettségi szóbeli témakörei a 3. számú mellékletben találhatóak. 4. Az iskola egyes évfolyamain kötelező és választható tantárgyak és azok óraszámai, valamint az előírt tananyag és követelményei A szakközépiskolai és a szakiskolai képzés a gazdasági szolgáltatási szakterületen kereskedelem marketing, üzleti adminisztráció és vendéglátás idegenforgalom szakmacsoportban folyik. Az agrárszakterületen mezőgazdaság és élelmiszeripar szakmacsoportban történik. A nyelvi előkészítő évfolyam első osztálya a 2004/2005-ös tanévben indult, célunk, hogy 5 év múlva használható nyelvtudással kerüljenek ki tanulóink az iskolából. A 2010/11. tanévben kimenő rendszerrel levizsgázik az utolsó osztályunk, s ezzel megszüntetjük ezt az oktatási formát. Az egyes képzési szintek és évfolyamok tantárgyi rendszere és óraszámai a 4. számú mellékletben találhatóak. A kerettanterv alapján készült helyi tantervünkben az egyes tantárgyak tantervében került megfogalmazásra a kulcskompetenciák megszerzésének, begyakoroltatásának a módszerei, színterei, az egyes tantárgyakon átívelő rendszere. E rendszer alapvető céljai az alábbiak: Tanulóink személyes boldogulásához, fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához nélkülözhetetlenek a kulcskompetenciák. Alapvető célunkká lépett elő ezen kompetenciák megszerzéséhez juttatni tanulóinkat. Mivel ezen kompetenciák egymásba átnyúlnak, így nem köthetők az egyes tantárgyakhoz. A tanítási órák keretében, a tanórán kívüli foglalkozásokon, a szabadidős tevékenységekben nevelő-oktató munkánkat tudatosan kell áthatnia ennek a szemléletnek, így közvetíteni a tanulók felé az ismeretek, a képességek megszerzésének útját, a készségek fejlesztését. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése: a hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás, kreatív nyelvhasználat; a szókincs, a nyelvtan, az egyes nyelvi funkciók alapjainak lerakása a magyar nyelv és irodalom tantárgy szaktanárainak a feladata, a hallott és olvasott szöveg értésének, a szövegalkotásnak a gyakoroltatása az egyes tanítási órák keretében a nevelők feladata.

74 Az iskola egyes évfolyamain kötelező és választható tantárgyak és azok óraszámai, valamint az előírt tananyag és követelményei 67 Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése: az anyanyelvi kommunikáció elemeivel megegyező módon gondolatokat, tényeket, véleményeket segítsen megérteni, a mobilitást tegye lehetővé a szakmai életben, segítse a kulturális sokféleség tiszteletben tartását, nyelvek és kultúrák közötti kommunikáció működését: - más népek történelmének, földrajzának megismerésével a motivációt növelni, - külföldi szakmai gyakorlatok szervezése, - közös pályázatok, projektek külföldi társintézményekkel, - más népek szokásainak, hagyományainak a megismerése (Nemzetközi Karácsony, Húsvéti szokások a tanult nyelvek országaiban, stb.), - tanulmányi versenyek, szabadidős tevékenységek. A matematikai kompetencia fejlesztése: a mindennapi élet problémáinak megértését, megoldását segítse a logikus okokon és érvényességen belül, neveljen az igazság tiszteletére; - számok, mértékek és struktúrák, alapműveletek begyakoroltatása, a matematikán valamint az egyes tantárgyakon átívelően, - súlyozottan figyelni a tantárgyak közötti koncentráció megvalósulására, - a mindennapi életben adódó feladatokon történő gyakoroltatás az egyes tantárgyakat tanítók feladata, - szakképző évfolyamokra felkészítésként a szakmai számításokat szolgáló területek kiemelése, azok begyakoroltatása, - tanulmányi versenyek, szabadidős foglalkozások. A természettudományi kompetencia fejlesztése: gyakorlatias módon tudják a tanulók a természetben, az emberben, az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló folyamatokat értelmezni, kíváncsiságot ébreszteni bennük a körülöttünk zajló folyamatok megértéséhez, környezettudatos magatartások kialakítása, elmélyítése; - az egyes tantárgyakon átívelő módszerek alkalmazása, - a mindennapi életben történő dolgok logikájának, elvének megértetése problémamegoldó feladatokon, - a tudásuk gyakorlatias módon történő felhasználása, projektek készítése, - egyéni, közösségi célok elérése a természettudományos, műszaki ismereteik felhasználásával, - a fenntartható fejlődés szerint alakítani tudják véleményüket, cselekedeteiket, - tanulmányi versenyek, szabadidős foglalkozások. A digitális kompetencia fejlesztése: a digitális technika alkalmazása szolgálja az összes többi kompetenciát magabiztosan, kritikusan a mindennapi élet, a munka, a kommunikáció, a tanulás terén; - a technológia megismerése, magabiztos, kritikus használata az informatikát tanítók felelőssége, - az inf. technológia felhasználása az egyes tantárgyi órákon,

75 Az iskola egyes évfolyamain kötelező és választható tantárgyak és azok óraszámai, valamint az előírt tananyag és követelményei 68 - multimédiás tantermek használata, - gyakorlati feladatok megoldása, megoldatása az inf. technológia használatával, - projekt munkák készítése, - tanulmányi versenyek, szabadidős tevékenységek. A hatékony, önálló tanulás fejlesztése: hozzásegíteni a tanulókat a munka-, a karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz, a tanulási motiváció megszerzéséhez, fenntartásához, a korábbi tanulási és élettapasztalatok felhasználásához, új tanulási lehetőségeken belül. Figyelemfejlesztés Beszédtechnikák Szókincsgyarapítás Élőbeszéd Felolvasás Szövegértés Egyéni csoportfeladatok megoldásával Emlékezetfejlesztés Gondolkodtatás Önvizsgálat Pályaorientációs vizsgálatok Osztályfőnöki foglalkozások Szabadidős tevékenységek A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése: a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedést segítse a tanulóknál, hogy elkötelezettek legyenek a közjó iránt, hatékonyan és építő módon tudjanak részt venni a társadalmi, a szakmai életben. Az emberi jogokat tiszteletben tartsák (egyenlőség, demokrácia, vallási, etnikai sokszínűség tisztelete). Tudatában legyenek az Európához való tartozásnak. A nevelő-oktató munkánkat a tanítási órákon, a tanórán kívüli tevékenységeken, szabadidős foglalkozásokon tudatosan át kell hatnia, különösen a szabadidős tevékenységek alkalmasak erre. A kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia: a gazdasági életben való eligazodást kell segítse, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés képességét szolgálja; - a tervezés, szervezés, irányítás, elemzés, a tapasztalatok értékelése valamennyi tantárgyi órán meg kell jelenjen, - a szakképző évfolyamokon a tanterv része. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: a tanulók érzéseit, élményeit segítse kifejezni a művészetek (irodalom, zene, tánc, rajz, fotók, mozgóképek) nyelvén, segítse eligazodni őket a média világában, segítse önismeretüket, emberi viszonyaik alakítását, eligazodását a világban;

76 A sajátos nevelési igényű tanulók integrált iskolai nevelése és oktatása 69 - konkrétan köthető e képesség, készség megszerzése az irodalom, a történelem, a rajz és vizuális kultúra, az ének-zene tantárgyak keretén belül, - az egyes szakmai képzések tantervében részletei megjelennek (virágkötő-berendező, pékcukrász, bolti eladó, stb.), - szabadidős tevékenységek szervezése (üvegfestés, kézművesség, tánc, stb.), - tanórán kívüli foglalkozások (pl. tanulmányi kirándulás). Mindezen kompetenciákra épülnek alapvető nevelési céljaink: énkép, önismeret, hon- és népismeret, európai azonosságtudat, egyetemes kultúra, aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, gazdasági nevelés, környezettudatosságra nevelés, a tanulás tanítása, testi és lelki egészség, felkészülés a felnőtt lét szerepeire. 5. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált iskolai nevelése és oktatása Szakértői szakvélemény alapján a tanulók felmenthetőek az ajánlott érettségi- tantárgyakból (idegen nyelv, matematika, magyar nyelv, stb.) a következő feltételekkel: - amennyiben szakközépiskolai képzésben történik, a tanuló más érettségi tárgyat köteles választani a 10. év végén, - amennyiben a sajátos nevelési igényű tanulók a tantárgyi értékelés alól felmentést kaptak az évi LXXIX Kt a alapján, az adott tantárgy tanóráinak időtartamában fejlesztő foglalkozásokon kell részt venniük. Sajátos nevelési igényű tanulók integrációja Tudatos integráció akkor valósul, meg ha a sérülés tényével, mértékével, a fejlesztés irányával és lehetőségeivel a pedagógusok és a szülők tisztában vannak, biztosított a szakember, a gyógypedagógus és fejlesztőpedagógus folyamatos jelenléte, megvalósul a szakszerű habilitáció, rehabilitáció, fejlesztés, az integrált tanuló fejlődése objektíven, meghatározott időnként ellenőrzött. Az iskola dokumentumai tartalmazzák az integrációval kapcsolatos gyakorlati elveket, tartalmakat. A fejlesztő és habilitációs-rehabilitációs foglalkozások az intézmény jól felszerelt fejlesztő helységeiben, a tanulók órarendjéhez igazodó fejlesztő órarend szerint valósulnak meg. A pedagógiai programunk módosítása során figyelembe vesszük a közoktatási törvény, a NAT és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelveiben foglaltakat. Azok a sajátos nevelési igényű tanulók kapnak ingyen tankönyvet, akik a fejlesztő, rehabilitációs órákon részt vesznek. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységek célja: A tanulók sérült funkcióinak helyre állítása, újak kialakítása.

77 A sajátos nevelési igényű tanulók integrált iskolai nevelése és oktatása 70 Alapelvek A meglevő funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében, illetve a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. A szükséges speciális eszközök elfogadtatása, használatuk megtanítása. A sajátos nevelési igényből adódó fejlesztés, a szükséges kompenzáció megvalósulásának érdekében a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók közoktatási törvénynek megfelelő óraszámban rehabilitációs célú fejlesztő terápián, az egyéni képességfejlesztést, a sérülésből adódó hiányok kompenzálását szolgáló rehabilitációs foglalkozásokon vesznek részt. A rehabilitációs fejlesztést szakirányú végzettségű gyógypedagógus végzi. Az integrált oktatásba kapcsolódó tanulók körét az alábbi elvek alapján határozzuk meg: A sajátos nevelési igényt a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság állapítja meg komplex vizsgálat alapján és erről szakértői szakvéleményt állít ki. Az Alapító Okiratban foglaltak szerint intézményünk integrálja az oktatási és képzési rendszerébe ezen tanulókat: a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelésű tanulók (Ktv /b.) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelésű tanulók (Ktv /a.) Ezen belül az alábbi típusok ellátását végzi: o diszlexia o diszgráfia o diszkalkulia o az iskolai készségek kevert zavara o az iskolai készségek egyéb fejlődési zavara o az iskolai készségek nem meghatározott fejlődési zavara o kevert specifikus fejlődési zavarok o az aktivitás és a figyelem zavarai A megvalósítás menete Az érvényes szakvéleménynek tartalmaznia kell az intézményünket, mint feladat ellátási helyet kijelölő határozat. A bizottság javaslata alapján lehetőség van a Ktv. 30. (9) bekezdése értelmében az iskolai oktatásban érvényesíteni az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítést abban az esetben, ha ezt a tanuló az intézmény igazgatójához kérvény formájában benyújtja. A kérvényt a mentességek érvényesítése érdekében minden évben újra be kell nyújtani, kiskorú tanuló esetében szülői aláírással. A szakértői véleményt a törvényi előírásnak megfelelően meg kell újítani. Érettségi-, technikus-, és szakmunkásvizsga előtt a szakértői bizottság szakvéleménye alapján igénybe vehető kedvezményeket az intézményvezető határozatban biztosítja a Ktv. 52. (3.) és (6.) bekezdése alapján. A szakvéleménnyel rendelkező valamennyi tanuló törvényben meghatározott heti kötelező rehabilitációs és fejlesztő foglalkozásokon vesz részt. A fejlesztés gyakorlata

78 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei 71 A gyógypedagógus és a fejlesztőpedagógus az integrált nevelés, oktatás során: Év eleji bemeneti képességvizsgálatot, félévkor hatásvizsgálatot, év végén kimeneti képességvizsgálatot végez. A csoportokat azonos, hasonló fejlettségi szinten álló tanulókból, illetve azonos vagy hasonló nehézséggel küzdő tanulókból szervezi. Együttműködik a pedagógussal, segíti a pedagógiai diagnózis, a szakértői vélemény értelmezését. Segíti a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók egyéni igényeihez szükséges optimális környezet kialakítását. Figyelemmel kíséri a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók haladását, javaslatot tesz a fejlesztés irányára. Egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő tevékenységeket végez. Együttműködik a pedagógusokkal, a tantestülettel. Kapcsolatot tart a szülőkkel. A sajátos nevelési igényű tanulóknak a rehabilitáció és a fejlesztőórák száma a közismereti órák számának 15%-a, azaz, heti 4 óra (9-10. évfolyam szakiskola és évfolyam szakközépiskolai osztályok). A foglakozások megtartásának ideje a nulladik órában és/vagy az utolsó tanítási órája után. Tantárgyi mentesség esetén a tanulót a fejlesztő tanár az adott tanítási óra alatt a fejlesztő szobában részesíti terápiában. Szakképző osztályok ( évfolyam) esetében, a szakmai elméleti órák számának 15%-a, vagyis, heti 2 óra. Ezen órák a következő módon kerülnek megszervezésre: nulladik, 7. vagy 8. óra illetve a szakmai gyakorlat után. 6. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van. A tankönyvek kiválasztásának elvei: Az egyes munkaközösségeken belül a szaktanárok döntik el mely tankönyvből, tanulmányi segédletből, taneszközzel kívánják az adott tantárgyat tanítani. Javaslatuk alapján az intézmény igazgatója hagyja jóvá. Az intézmény igazgatója által megbízott tankönyvfelelős tanár az osztályfőnökökkel felméretteti az osztály tankönyvigényét és időben megrendeli azokat. A tankönyvek, tanulmányi segédletek s taneszközök kiválasztásának szempontjai: - csak a valóban szükséges tankönyvek rendelhetők meg, - használhatóság, - taníthatóság,

79 A tanulók értékelése 72 - megtanulhatóság, - mértéktartó tankönyvtár - párhuzamos osztályoknál (egy évfolyamon belül) egy adott tantárgy tanításához egyféle tankönyv használható. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanévvégén) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév első hetére a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: - A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. - Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használható. - A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. - A taneszköz ára mértéktartó legyen, de nem menjen a minőség rovására. - Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják, figyelembe véve a törvényi rendelkezéseket. 7. A tanulók értékelése Az értékelés alapelvei 7.1. A tanulmányi munka értékelése - Sokoldalú, tervezett és megbízható legyen, - személyre szóló legyen, - fejlesztő, ösztönző jellegű legyen, - ne legyen megtorló, fegyelmező jellegű, - folyamatosságot biztosítson, - az iskolai (szakmacsoporti) követelményrendszerre épüljön, - biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges arányát, - legyen tárgyszerű (mik az erős pontok, melyek a gyengeségek, hogyan lehetséges a javítás), - félelemmentes légkörben történjen, - ismert legyen a követelményrendszer tanár, diák és szülő előtt.

80 A tanulók értékelése 73 Ahhoz, hogy alapelveink megvalósulhassanak, a tanév elején az egyes tantárgyak követelményeit világosan meg kell fogalmazni és a tanulók tudomására kell hozni. Az egyes tantárgyak egységes iskolai követelményrendszerét minden tanár köteles betartani Az iskola által alkalmazott ellenőrzési, értékelési formák Megfigyelés: A tanulók tanórai egyéni munkájának alapvető ellenőrzési módszere. Megfigyelhetjük a tanuló tanulásának sajátosságait, munkavégzését, kitartását, szorgalmát. Megítélhetjük motiváltságát. Megláthatjuk, hogy melyik tanulónak van szüksége több magyarázatra, melyikük terelhető további részletekkel. Információkat gyűjthetünk a tanulók önállóságáról. Házi feladat: A tanulók számára napi, heti rendszerességgel adunk írásbeli és szóbeli házi feladatot. A házi feladat célja, hogy alkalmat adjunk az önálló tanulásra és feladatmegoldásra, az órán tanultak ismétlésére, rögzítésére, begyakorlására. A házi feladat hasznossága a rendszeres ellenőrzésen múlik. A tanulói füzetek ellenőrzése nem teljes körű javítással valósul meg. A tanítási órán és néha összeszedve részleges betekintés alapján írásos és szóbeli megjegyzéseket teszünk a tartalomra, áttekinthetőségre, rendezettségre, külalakra és a helyesírásra. Csoportmunka megfigyelése: A csoportmunka megfigyelése közben is egyéni értékelést végzünk. A teljesítmény mellett értékelendő az együttműködés és a kommunikációs készség. Dolgozat: Az egyes tantárgyak tartalmához igazodó, minden nagyobb egységet lezáró témazáró írásbeli dolgozat mellett kisebb tananyagot felölelő röpdolgozat, egy éves tananyagot átfogó évfolyamdolgozat, melyeknek a célja a tananyag elsajátításának az ellenőrzése, illetve az új típusú érettségi rendszerben előírt írásbeli dolgozatra felkészülés A dolgozat feladatait lehetőség szerint írásos formában adjuk a tanulóknak (könyv, feladatlap). A dolgozatírás kezdetén meghatározzuk az értékelési rendszert (elsősorban pontozásos javítást végzünk, ponthatárokat közlünk az érdemjegyekhez) és az időtartamot. A dolgozat megíratása után ismertetjük a helyes végeredményeket és a feladatok megoldásait is. A dolgozatot mindig a tanulóétól jól elütő színű tintával javítjuk (ez a piros). A javítás tartalmazza a részpontszámokat, az összes pontszámot, a dolgozatra adott érdemjegyet és a javító tanár kézjegyét. A javításkor használt jegyek egyértelműek a dolgozatba írt megjegyzések értékelő jellegűek, segítő szándékúak. Szóbeli felelet: A felelet nem azonos a tankönyv szövegének szó szerinti elmondásával. Tanulóinktól megköveteljük, hogy tantárgyi ismereteikről önálló szerkesztésű mondatokban a szakkifejezések használatával beszéljenek. A gyakorlati feladatok, példák táblánál történő megoldása közben szóbeli magyarázatokat, indoklásokat adjanak. Megköveteljük a jól hallható, tagolt beszédet. A kiejtésbeli, nyelvhelyességi, stilisztikai hibákat javítjuk. Nem célszerű ezeket a hibákat minden esetben azonnal javítani, mert ez gátolhatja a tanulót gondolatai kifejtésében. A hibák javítása segítő szándékú, a figyelmet felébresztő hatású. A felelet elhangzása után azonnal szóban értékeljük és osztályozzuk. Referátum, beszámoló: Az előadói készség fejlesztése céljából a tanulóknak beszámolási témákat tűzünk ki.

81 A tanulók értékelése 74 A beszámoló fontos elemei az érthetőség, a világosság, a beszédritmus, a szakszavak használata, a nyelvi formák tudatos használata. A beszámoló címzettje az osztály legyen. A beszámolót tartó diák lépjen az osztálytársak elé, mintegy vállalva a nyilvános megszólalás terhét. A beszámolót elhangzása után azonnal szóban értékeljük és osztályozzuk. Értékeléseink funkciója a tanítási folyamatban Szintfelmérő (diagnosztikai) értékelés: A tanítási folyamat kezdetén alkalmazzuk: - az iskolába lépéskor-korábban már tanult anyagból, - a tanév kezdetén, - az új témakör elején. Célja a követendő tanítási módszer megválasztása, a feladat felmérése. Esetleg a tantervben rögzített cél változtatása. Fejlesztő (formatív) értékelés: a tanítási folyamat során végzett értékelés. Célja kettős, egyrészt visszajelzést ad a tanárnak munkájáról, másrészt segíti a tanulót figyelmeztetve őt arra, hogy mit tud már és mit kell még megtanulnia, miben kell fejlődnie. Az értékeléskor a szaktanárok a tanulók érdekében kihasználják az önértékelési, pályaorientálási, szakmaválasztási lehetőségeket. Lezáró (szummatív) értékelés: hosszabb tanítási - tanulási időszak végén történő értékelés. Formája elsősorban a nagydolgozat, témazáró dolgozat, szóbeli beszámoló. Az érdemjegyek és az osztályzat, osztályozás: a tanuló teljesítményének számszerű mérése a Közoktatási Törvény által meghatározott ötfokú osztályozási rendszert használjuk. Más jelet és egyebet osztályozott tantárgy esetében a naplóba, ellenőrző könyvbe, bizonyítványba, törzslapba nem írunk. Érdemjegyek: a tanuló minden a szaktárgyról szóló megnyilvánulása osztályozható. Használhatunk információs, szóbeli feleleti, röpdolgozati, elméleti, gyakorlati, feladat megoldási, nagydolgozati, témazáró dolgozati, beszámolói, kiselőadási és egyéb érdemjegyeket. A sokféle érdemjegy között színben, a beírás helyében különbséget teszünk. A különböző érdemjegyek meghatározását (definícióit), egymással való összehasonlításuk rendszerét a tanulókkal és a szülőkkel év elején ismertetjük. A csoportot tanító tanár feladata és kötelessége, hogy minden tanuló minden hónapban legalább egy érdemjegyet kapjon. Röpdolgozatot, témazáró dolgozatot és minden egyéb írásbeli vagy számítógép segítségével rögzített anyagot legfeljebb egy hét alatt kijavítjuk. A kijavított dolgozatot a tanuló számára tanulmányozásra odaadjuk. Gyakran célszerű a szülővel is megnézetni, esetleg láttamoztatni. A tanuló szülője, gondviselője kérése esetén a tanuló dolgozatait tanulmányozásra átadjuk. A dolgozatok értékelésénél lehetőség szerint pontozásos rendszert alkalmazunk. A feladatok pontszámait és az egyes érdemjegyek ponthatárait a dolgozatíráskor a tanulókkal ismertet-

82 A tanulók értékelése 75 jük. Nem pontozott dolgozatok esetén az érdemjegy mellett észrevételeinket írásban közöljük. A 20 percnél hosszabb dolgozat írását legalább egy héttel korábban a tanulónak bejelentjük. Egy csoport egy nap legfeljebb 2 egész órás vagy hosszabb dolgozatot írhat. A csoport többségét érintő estébe nyúló osztály, évfolyam vagy iskolai rendezvény másnapján írásbeli dolgozatot nem íratunk. Érdemjegyek javítási lehetősége, pótlása: minden érdemjegy javítható, illetve a megszerzett mellé egy másik szerezhető. Az elmaradt dolgozatok, beszámolók és egyéb előírt tanulói produktumok pótolhatók. A javítás vagy pótlás minden esetben a tanuló és tanára eseti megegyezésén alapul. Az iskola tanárai saját belátásuk alapján felajánlhatják az érdemjegy javítását tanulóik számára. A lehetőség megadása (pótlása esetén is) nem feltétlenül a teljes csoport számára történik. A tanulók fizikai állapotának mérése: A közoktatásról szóló törvény 41 (5) kimondja, hogy középiskolában és szakiskolában évente két alkalommal, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetőek az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál, mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszűntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. Iskolánk a Mérey Ildikó-féle Hungarofit tesztsort választotta a méréshez szükséges módszernek. A tanulók a teljesítményükről ősszel és tavasszal is egyenként tájékoztatást kapnak Az értékelés formái Szóbeli értékelés történik: - a tanítási órákon, ahol a tanár folyamatosan megerősít, korrigál, segít, tanácsot ad - a tanár megragadja a tanórán kívüli lehetőségeket is - a szaktanárok által az évközi érdemjegyek és az osztályzatok megállapításakor - a fogadó órákon - a szülői értekezleten az osztályfőnök által - az osztályfőnök az osztályban tanító tanárok véleményét is közvetíti a magatartás- és szorgalom jegyek kapcsán - az osztályfőnök által a naplók és ellenőrzők havi felülvizsgálatakor

83 A tanulók értékelése 76 - az iskola által szervezett programok értékelésekor (kirándulás, színházlátogatás, iskolai műsorok, vetélkedők, stb kapcsán) - a tantestület előtt - az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek által (kiemelkedő eredmények, illetve fegyelmi vétségek kapcsán) - Szöveges értékelés írásban - a szaktanár vagy az osztályfőnök által szükség esetén - (kiemelkedő teljesítmények illetve problémás tanulók) - szaktanárok dolgozatokra írott véleményei - külső felkérésre készített minősítések, vélemények (gyermekvédelem, rendőrség, bíróság, pályázatok, stb ) Értékelés és minősítés A szaktanárok minden tanév első óráján a tantárgy követelményrendszere mellett ismertetik saját értékelési rendszerüket, a hiányzások és a mulasztások következményeit, a pótlási és javítási lehetőségeket. A szaktanárok a tanulók teljesítményeit tanév közben érdemjegyekkel értékelik (1-5-ig), félévkor és a tanév végén osztályzatokkal minősítik (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen). Értékelés, osztályozás A komplex tantárgy résztantárgyakból, illetve modulokból tevődik össze. A résztantárgyak, modulok évi óraszáma a meghatározó. A heti egy órás résztantárgyban szerzett érdemjegy egyszer, a heti két órás tantárgyban szerzett kétszer, a heti három órás tantárgyban szerzett érdemjegy pedig háromszor kerül beszámításra a komplex osztályzat megállapításakor. A modulok beszámítása összóra-számaik szerint történik. Az átlag kiszámításakor a tizedes tört eredményt a kerekítés szabályai szerint kerekítjük egy számra. A komplex tárgyak minősítése ezek alapján egy érdemjeggyel történik (pl. 2,5 3) A tanév végén az egész tanévben nyújtott teljesítményt értékeljük. A félévi osztályzat az ellenőrző könyvbe, az év végi osztályzat a bizonyítványba kerül. A szóbeli feleletek értékelésénél a nyelvi kifejezőkészség is szempont. A tanórai aktivitást és a plusz munkákat is értékeljük. Az érdemjegyek minimális száma félévente: a tantárgy heti óraszám +1. Az a tanuló, aki hiányzásai miatt nem osztályozható, a törvényben előírt módon osztályozó vizsgát tehet. A diák vagy a szülő kérheti a tanuló osztályzatának felülbírálását a törvényben meghatározott módon. Az értékelés nyilvános fórumai - házi versenyek és vetélkedők - bemutatóórák

84 A tanulók értékelése 77 - speciális tantárgyi felmérések lehetősége külső, illetve belső szervezésben - értékelés az egész diákközösség előtt (tanévzáró, tanévnyitó ünnepélyek, iskolai rendezvények) - értékelés a nevelőtestület előtt (tantestületi értekezletek, iskolai események). Mindennapos testnevelés Azoknak a tanulók az értékelése, akik a mindennapos testnevelésben részt vesznek A 9. évfolyamos tanulók a mindennapos testnevelés 4. és 5. óráit a délutáni iskolai sportköri foglalkozások keretében, a választott sportágakban teljesítik. A hivatalosan órarendben ezeknek az iskolai sportköri óráknak az időpontjai rögzítésre kerülnek. A foglalkozást vezető szaktanár adminisztrálja a foglalkozás témáját, valamint a hiányzást is. Az osztályfőnök végzi a hiányzások igazolását. A délutáni iskolai sportköri foglalkozásokon való részvétel értékelése: az érdemjegy a testnevelés tantárgyi részét képezi, melyet a szaktanár minden hónap végén a testnevelés tantárgynál rögzít. Mentesülhet az a tanuló a délutáni foglalkozások látogatása alól, aki a es köznevelés törvény pont (d) bekezdés előírásainak megfelel. versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel. A hónap végi érdemjegy ezeknél a tanulóknál jeles Vizsgák fajtái (A tanulmányok alatti vizsgák rendjét a 9. sz. melléklet tartalmazza.) Az érettségi, szakmai vizsgaszabályzat szabályozza. Helyi tantervünk határozza meg azokat a tárgyakat, amelyeket a évfolyamokon a tanulóinknak tanulniuk kell, illetve választani lehet. Az osztályozó, javító, pótló-, stb. vizsgákat, beszámolókat évente 2 alkalommal a tanév megkezdése előtt, illetve a tanév végén bonyolítja iskolánk. A különbözeti vizsgák lebonyolításánál a helyi tanterv követelményei a mérvadók. Belső vizsgarendszer kialakítására van lehetőség, amennyiben egy munkaközösség azt a tanév elején meghirdeti, és az iskola vezetésével, valamint a tantestülettel elfogadtatja azt. Az érettségi és a szakmai vizsgák rendje központilag meghatározott Kiemelkedő teljesítmények elismerése A jutalmazás alapja - kimagasló tanulmányi eredmény, - jó tanulmányi eredmény, s 1 vagy több tantárgyból kimagasló teljesítmény, - közösségért végzett tevékenység, - diákkörben kiemelkedő színvonalú szereplés, - kiemelkedő sportteljesítmény, - minden olyan tevékenység, amely az iskola hírnevét öregbíti.

85 A tanulók értékelése 78 A jutalmazás formái - írásbeli szaktanári, illetve osztályfőnöki dicséret, - igazgatói írásbeli dicséret, - az egész tanévben végzett kiemelkedő munkáért a bizonyítványba is beírt dicséret, - oklevelek, - egyéb egyéni és csoportos jutalmak A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök végzi a pedagógiai programban rögzített alapelvek szerint. E jogosítvány lehetővé teszi, hogy érvényesüljön az osztályban az osztályfőnök pedagógiai hitvallása, erkölcsi-etikai értékrendje. A magatartás és szorgalom értékelésénél az osztályfőnök azt mérlegeli, hogy a tanuló a társadalom és az iskola által meghatározott értékrendszert milyen mértékben fogadja el, és milyen fokon képes ehhez alkalmazkodni. Elengedhetetlen azonban, hogy a tanulót önmagához mérje, figyelembe vegye családi körülményeit, örökletes vagy szerzett személyiségjegyeit. A minősítésnek a meg kívánt teljesítménybeli és magatartásbeli változásokat is értékelni kell. Az osztályfőnök a magatartás és szorgalom minősítése előtt kikéri az osztályban tanító pedagógusok, az osztály (vagy a diákbizottság) és a tanuló - önmagáról alkotott - véleményét. A magatartás minősítésének fő területei - személyiségjegyek és azok változása - munkához való viszony, felelősségérzet - viselkedési normák, az általános emberi értékek elfogadása - közösségi tevékenység - a tanulókra vonatkozó törvények, szabályok betartása A szorgalom minősítésének fő területei - a tanulmányi követelmények képességhez viszonyított teljesítése, folyamatosság - kötelességtudat - érdeklődés, aktivitás, önként vállalt feladatok - önálló tevékenység, az önállóság szintje Magatartás értékelésének követelményei A tanuló - legyen képes a különböző viselkedések mögötti mozgatókat felismerni, helyesen értékelni, - fogadja el a sokak által elismert viselkedési normákat, - ismerje képességeit, adottságait, korlátait,

86 A tanulók értékelése 79 - törekedjen saját problémáinak és konfliktusainak feloldására, - ismerje az alapvető emberi-, gyermeki- és diákjogokat, - iskolai és iskolán kívüli magatartása feleljen meg az iskola szellemiségének és a házirend előírásainak. - Rendelkezzen az értéket teremtő, erkölcsi tartással bíró kulturált magatartású ember személyiségjegyeivel (nyitottság, őszinteség, becsületesség, kreativitás, illemtudás,...) vagy legyen észrevehetően pozitív irányú a személyiségében végbemenő változás, - legyen képes a helyes önismeret kialakítására, - legyen képes a másik ember személyiségének tiszteletére, - a közösségi munkából képessége, szellemi és fizikai ereje arányában vegye ki a részét. Ha nem kezdeményező típus, a rábízott feladatokat maradéktalanul végezze el! Munkához való viszonyával a közösséget jó irányba befolyásolja. Szorgalom értékelésének követelményei - Képességeinek, körülményeinek megfelelően egyenletesen, rendszeresen tanuljon, - a tanulásra ne kelljen ösztönözni, legyen szorgalmas, - kötelességtudata legyen magas fokú, munkatempója állandó, - tudása gyarapítása érdekében igyekezzen minden lehetőséget kihasználni, - törekedjen önálló ismeretszerzésre, saját egyéni, hatékony tanulási módszerek kialakításával. Az értékelés formái Félévkor és év végén a szorgalmat és a magatartást az osztályfőnök osztályzattal minősíti a hagyományos 4 fokozatú skálán. Szorgalom: hanyag, változó, jó, példás Magatartás: rossz, változó, jó, példás A kiemelkedő tanulói teljesítményeket dicsérettel ismeri el, a kirívóan fegyelmezetlen magatartást viszont bünteti az iskola. Az elismerés és a fegyelmezés fokozatai: Szaktanári dicséret Osztályfőnöki dicséret illetve figyelmeztetés Igazgatói dicséret illetve figyelmeztetés, megrovás A fegyelmi büntetés csak a közoktatási törvényben rögzített eljárás során és feltételekkel szabható ki Alapelvek Iskolánk a magas színvonalú szakmai oktatással párhuzamosan arra törekszik, hogy az intézmény tanulóinak magatartása megfeleljen mindazon elvárásoknak, melyeket egyrészt a

87 A tanulók értékelése 80 közösségi magatartás szabályai, másrészt a társadalmi normák támasztanak. Ezért az iskola nevelőtestülete a szülői szervezetekkel és a diákönkormányzattal együttműködve a házirendben kidolgozta a tanulók magatartásával kapcsolatos elvárásait is a következőkben: - minden tanuló igyekezzen megismerni iskolánk múltját, - ápolja hagyományait, - tanáraikkal együtt dolgozzanak iskolánk jó hírnevének öregbítésén, - vigyázzanak maguk és társaik testi épségére, tulajdonára, - óvják és védjék az iskola vagyontárgyait, - társas életükben tartsák be a kulturált viselkedés szabályait, - iskolai rendezvényeken, tanórákon, az órai szünetekben magatartásuk, - viselkedésük legyen kulturált, - legyenek udvariasak, előzékenyek, - tiszteletet és megbecsülést tanúsítsanak tanáraik, az iskola dolgozói és - tanulótársaikkal szemben, - a tanítási órákról csak indokolt esetben, hiányzásának okát igazolva, - maradjon távol. Az értékelés helyi rendszerében belül a magatartás és a szorgalom értékelésekor kiemelt fontosságúnak tartjuk az alábbiakat: - segítse az iskola nevelési és oktatási céljainak elérését - segítse a tanuló önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre is - az értékelés általában a tanuló iskolai tevékenységére vonatkozzon A magatartás és szorgalom értékelésének módja Az osztályfőnök összegzi az osztály és a kollégák javaslatait. Lényeges különbségek esetén osztályfőnöki óra keretében megvitatja azokat. Végleges döntést az osztályfőnök hoz. Ha nem sikerül közös minősítést kialakítani, az osztályfőnök az osztályozó konferencia segítségét kérheti. Az év végi minősítés az egész tanévre szól A magatartás értékelése Az értékelés szempontjai: Megfelelés az iskolai követelményeknek Követelmények: - a házirend, az iskolai követelmények ismerete, azok betartása és betartatása - szükség esetén aktív kiállás a rendbontók, fegyelmezetlenek ellen, az iskolai viselkedés szabályainak megtartásáért. A közösséghez és annak tagjaihoz való viszony Követelmények: - beilleszkedés a közösségbe, mások beilleszkedésének elősegítése - aktív szerepvállalás a közösség előtt álló feladatok megoldásában

88 A tanulók értékelése 81 - segítőkészség a problémák feltárásában és megoldásában. Megfelelés az általános viselkedési normáknak megfelelően Követelmények: - udvarias, figyelmes viselkedés és kulturált hangnem minden körülmények között. Az értékelés módja PÉLDÁS magatartású az a tanuló, aki az elbírálás minden szempontjának következetesen megfelel. Tanáraival, az iskola dolgozóival szemben és tanulótársaival szembeni viselkedése és hangneme kifogástalan. Követelmény a jó órai magatartás és az órákon tanúsított aktív közreműködés is. Az osztályközösség életére véleményével, javaslataival, tetteivel pozitív hatást gyakorol. Megbízható, szívesen vállal feladatokat, s azokat megbízhatóan teljesíti. JÓ magatartású az a tanuló, aki kisebb hiányosságok, kifogások mellett felel meg az elbírálás szempontjainak. A tanítási órákon kifogástalan viselkedésű, az osztályközösségbe jól beilleszkedik, de annak alakítására különösebb befolyást nem gyakorol. Maga ugyan nem kezdeményez, de a kapott feladatot teljesíti. Igazolatlan mulasztása nem haladja meg a három órát. VÁLTOZÓ magatartású az a tanuló, aki nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni. Magatartásával nem árt ugyan a közösségnek, de számítani nem lehet rá, mert megnyilvánulásai megbízhatatlanok, a követelményeket csak többé-kevésbé teljesíti. Hangneme társaival, tanáraival esetenként udvariatlan, viselkedése kifogásolható. Véleményével az osztályközösséget inkább negatív irányban befolyásolja. Igazolatlan mulasztása 4-10 óra, legfeljebb fegyelmező intézkedésben részesült. ROSSZ magatartású az a tanuló, aki a követelményeknek sorozatosan nem felel meg, vagy a magatartásával kapcsolatban olyan súlyos kifogás merült fel, hogy igazgatói megrovásban, vagy fegyelmi eljárásban büntetésben részesült. A magatartásjegyek kialakításának rendszerében tükröződik az a határozott, társadalmi szinten is jelentkező igény, mely olyan munkatársakra alapoz, akik az ügyfelekkel és munkatársaikkal intelligensek, kulturált kapcsolatot tudnak kialakítani, munkájuk végzése során pedig megbízhatóak és kötelességtudóak A szorgalom értékelése Az oktató munka hatékonyságának elengedhetetlen feltétel az egyenletes teljesítmény megkövetelése mind az elméleti, mind a szakmai tárgyakban. A szorgalmat minősítő osztályzat fokozatainak megállapításában a legfőbb megkülönböztető vonás az, hogy a tanulóra mennyire jellemző a tanulmányi rendszeresség, a kötelességtudás és az érdeklődés. A szorgalomjegyek megállapításakor viszont nem minden esetben lehet a teljesítmény függvényében minősíteni: figyelembe kell venni

89 A tanulók értékelése 82 - az egyes tantárgyak sajátosságait s a tanulók eltérő egyéni képességéhez viszonyított teljesítményét is, - a fejlődés irányát, a tanuló törekvéseit, egyéniségét és körülményeit, vitás esetben a két érdemjegy közül azt kapja a tanuló, amivel nagyobb nevelő hatást érünk el. Az iskolai házirend a tanulók tanulmányi, szakmai teljesítményével kapcsolatos elvárásokat a következőkben rögzíti: - a tanuló megfelelő általános műveltséget és minél magasabb szintű szakmai felkészültséget szerezzen, - vegyen részt a kötelező és választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon, - rendszeres munkával tegyen eleget tanulmányi kötelezettségeinek, képességeit szorgalmával igyekezzen gyarapítani. A szorgalom értékelésének szempontjai: A motiváltság Követelmények: - a tudás megszerzésének igénye - az egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény A tanulási folyamat Követelmények: - jó idő és munkaszervezés - kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés - fegyelmezett, aktív tanórai tevékenység Az értékelés módja 1 tantárgyi bukás esetében a tanuló szorgalmi minősítése változó -nál nem lehet jobb. A tanulók jutalmazásának, fegyelmezésének módjait, formáit az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. PÉLDÁS szorgalmú az a tanuló, aki a fenti követelményeknek maradéktalanul megfelel. Tanulmányi munkájában a tudás megszerzésének igénye nyilvánul meg és ennek érdekében céltudatosan, ésszerűen szervezi meg munkáját. Munkavégzése pontos, megbízható, a tantárgyi feladatokat pontosan teljesíti. Határozott érdeklődése van, ebben az irányban önkéntesen többletfeladatot is vállal. JÓ szorgalmú az a tanuló, aki a követelményeket általában teljesíti, de képességei alapján néhány területen még fejlődnie kell. Az órákra lelkiismeretesen felkészül, rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, de adottságai révén többre is képes lenne. VÁLTOZÓ szorgalmú az a tanuló, aki nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni. Tanulmányi munkájában ingadozó teljesítményt nyújt, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan. Eredményei emiatt változóak, tükrözik a rendszertelenséget.

90 A tanulók értékelése 83 HANYAG az a tanuló, aki nem is próbál megfelelni a követelményeknek. Több tantárgyból sikertelen tanulmányi munkájának megbízhatatlansága miatt, feladatait rendszeresen nem végzi el, érdektelenséget mutat Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az ismeretek megszerzésének, a tanulási folyamatnak legfontosabb szervezési formái: - a közösségben végzett tanulás - az egyéni tanulás Mindkettőnek fontos szerepe van a tanulási folyamatban, a személyiség fejlődésében. Ezért különösen lényeges a közös és az egyéni tanulás megfelelő arányának fenntartása. A házi feladatnak, mint önálló tanulási munkának a jelentősége: - fontos szerepe van a tanulás tanulásában, - szerves kapcsolatot tart fönn két tanítási óra között, - nélkülözhetetlen az ismeretek megszilárdításához, emlékezetbe véséshez, - segíti az alapfogalmak, összefüggések megértését, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését. Alapelvek: A házi feladat legyen a tanuló felkészültségének megfelelő. Az önálló ismeretszerzést, információ feldolgozást kívánó feladatoknál gondoskodni kell arról, hogy a tanár által megjelölt források, segédeszközök minden tanuló számára rendelkezésre álljanak. Legyen megfelelően előkészítve, pontosan meghatározva a tennivaló, a határidő, a felhasználható eszközök. Rendszeresen ellenőrizve legyen. Korlátok: Lényeges a házi feladat elkészítéséhez szükséges időtartam megállapítása, amelynek meghatározásához a tanulócsoportba tartozó diákok között az átlagos képességű tanuló számára szükséges időt kell figyelembe venni. A napi írásbeli és szóbeli házi feladat elkészítésének időtartama tantárgyanként ne haladja meg átlagosan a napi percet. Az ennél hosszabb időt igénybevevő több témát átfogó feladatok elvégzéséhez egy hetet biztosítani kell. Hétvégére, hosszabb, több napos szünetekre az egyik óráról a másikra adottnál ne legyen több a házi feladat. A szóbeli és írásbeli házi feladatok arányát a tantárgyak követelményei határozzák meg.

91 A tanulók értékelése A tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérése, értékelése A testnevelési munkaközösség munkaterve szerint: a tananyag elsajátíttatásán és begyakoroltatásán kívül szakmai célkitűzés és kötelesség valamennyi tanuló testi képességének felmérése / erő, gyorsaság, állóképesség, ügyesség, hajlékonyság). A mérések, értékelések szempontjainak egyeztetésével az évfolyamok számára egységes, 10 feladatot tartalmazó tesztet állítottunk össze. Az objektív mérés alapjául: Dr. F. Mérey Ildikó főiskolai docens 1997-es Hungarofit c. kiadványt használjuk (Ezen belül: Dr. Arday László, Dr. Farmosi István: Tesztek a 8 és 18 éves fiúk és lányok fizikai teljesítőképességének méréséhez c. rész ( oldalak)). Minden évfolyamon a mérésre évente egy alkalommal kerül sor. A teljesítményeket évfolyamonként, egyenként és nemenként is ellenőrzi a munkaközösség. A tanulók értékelésénél figyelembe vesszük a tanuló felmérés előtti legjobb teljesítményéhez viszonyított egyéni fejlődést, javítást. Az alkalmazott tesztek: 12 perces futás- Cooper-teszt (méter) A tanulók minden korosztályban állórajttal induljanak és 12 perces időtartam alatt törekedjenek a lehető legnagyobb távolság megtételére. Kifulladás esetén gyaloglás átmenetileg engedélyezett, de minél kisebb mértékben. Cél, hogy a tanulók folyamatos futással végezzék a felmérést. Mérési pontosság 10 méter. 60 méteres futás (másodperc) A felmérés az atlétika szabályai szerint történik. A tanulók térdelőrajttal induljanak, tornacipőben, két alkalommal fussanak. A két mért kísérletből a jobbik lesz az érvényes idő, a mérési pontosság 0,1 másodperc. Helyből távolugrás (centiméter) Az atlétika helyből ugrásokra vonatkozó szabályai szerint történik. A két mért kísérletből a jobbik lesz az érvényes eredmény. Súlypontemelkedés (centiméter) A falra, vagy állványra rögzített mérőeszköz alatt, a skálára merőlegesen helyezkedik el a tanuló. Összezárt bokával, egyenes tartással, a skálához közelebbi kart a lehető legmagasabbra nyújtva érintse meg a mérőeszközt (érintőmagasság). ezután helyből, a lehető legmagasabbra ugorva érintse meg ismét a skálát (ugrómagasság). három kísérletből a legjobbat kell figyelembe venni, az érvényes eredményt az ugrómagasság és az érintőmagasság különbsége adja. Az ugrás előtt egyik lábbal való hátralépés engedélyezett, de a másik lábnak ekkor is az ugrópozícióban kell maradnia.

92 A tanulók értékelése 85 Fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás (darab) A karhajlítás-nyújtást egyenes törzzsel, előre néző ujjakkal kell végrehajtani úgy, hogy a könyök az alsó holtpont elérésekor maximum derékszögben legyen hajlítva. Az ennél nagyobb szögű karhajlítások nem számítanak bele az eredménybe. A két karnak a nyújtás minden fázisában szimmetrikusan kell mozognia, tehát tilos a féloldalazás. Ha a tanuló leteszi a térdét, felemeli valamelyik kezét, vagy nagyobb pihenőt tart fekvőtámasz helyzetében, a felmérés véget ér. Az érvényes eredmény az elvégzett szabályos ismétlések száma. Négyütemű fekvőtámasz (db) A tanuló a következő gyakorlatot hajtsa végre folyamatosan, 60 másodpercen keresztül: Kiindulóhelyzet: terpeszállás, oldalsó középtartás. - ütem: ugrás guggolótámaszba; - ütem: ugrás fekvőtámaszba; - ütem: ugrás terpeszállásba tapssal a fej fölött. Egy kísérlet van, az érvényes eredményt az elvégzett szabályos ismétlések száma adja. Az idő lejártakor az a megkezdett ismétlés, melynél a tanuló legalább a második ütemig eljutott, még hozzáadható a végeredményhez. Tömöttlabda-dobás két kézzel, fej fölött hátra (centiméter) A tanuló a dobásiránynak háttal helyezkedjen el, a labda két kézben, enyhén hajlított könyökkel magastartásban. súlypontsüllyesztés közben lendítse le a labdát a térdek közé, majd egyenes háttal, a láb emelő erejét is lehetőleg maximálisan kihasználva dobja el a labdát a feje fölött hátrafelé. A vonalra rálépni, vagy azon túllépni tilos, azonban a dobás utáni hátravetődés engedélyezett, ezért a dobóhely mögött legyen mindig egy tornaszivacs. Három kísérlet tehető, a legnagyobb szabályos dobás adja az érvényes eredményt. A tömöttlabda súlya: oszt. fiúk: 4 kg oszt. lányok: 3 kg Ingafutás (db) A tanuló egy 9 méter hosszúságú pályán 30 másodpercig dolgozik, a cél az adott idő alatt a lehető legtöbb hossz teljesítése. A 9 méteres távolság jelzésére egy-egy darab medicinlabda szolgál, melyet minden egyes hossz teljesítésekor a tanulónak kézzel kell megérintenie. A labdaérintések nélküli ismétlések nem számítanak bele az eredménybe. A fordulás irányának és az érintő kéznek a megválasztása tetszőleges. Az érvényes eredményt a labdaérintéssel lezárt ismétlések száma adja. Hasizomgyakorlat (db) A tanuló hanyattfekvésben, tarkóratartással helyezkedjen el, a térdek legyenek felhúzva, a talpak egymástól egy lábfejnyi távolságban támaszkodjanak a talajon. a térdszög megközelítőleg derékszög legyen. A számolást végző tanuló rögzítse a társa lábfejét. A felmérés menete: felülés balra törzsfordítással, jobb könyökkel bal térdérintés, majd a viszszaereszkedést követően az előző mozdulat ismétlése ellenkező irányba. Minden felülés, melynél a térdérintés megvalósult egy ismétlésnek számít, a rendelkezésre álló idő 60 másodperc. Az érvényes eredményt az elvégzett szabályos ismétlések száma adja. Hátizomgyakorlat (db)

93 A tanulók értékelése 86 A tanulók hasonfekvésben, tarkóratartással helyezkedjenek el. Az ujjak legyenek összekulcsolva és a felmérés egésze során maradjanak így. A cipőorr érintse a talajt. A felmérés menete: 1. ütem: törzsemelés 2. ütem: könyökzárás 3. ütem: könyöknyitás 4. ütem: törzsleengedés. A végrehajtás sebessége tetszőleges, cél a lehető legtöbb ismétlés elvégzése, de csak azok az ismétlések számítanak bele az értékelésbe, melyeknél a négy különálló ütem felismerhető. A rendelkezésre álló idő 60 másodperc, az érvényes eredményt az elvégzett szabályos ismétlések száma adja. C) SZAKMAI PROGRAM

94

95 88 8. Az iskola szakképzési rendszere Iskolánkban agrár és gazdasági-szolgáltatási szakterületen folyik szakközépiskolai és szakiskolai képzés az alábbi szakmacsoportok szerint: Agrár szakterületen: - mezőgazdasági és - élelmiszeripari Gazdasági-szolgáltatási szakterületen: - vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportokban. - kereskedelem-marketing és Szakközépiskola Az érettségire felkészítő, általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyamból álló képzési forma. A évfolyamon a szakterületeknek megfelelő szakmai alapozó ismeret és alapozó gyakorlat oktatása folyik heti öt órában, a évfolyamokon a szakmacsoportos alapozó ismeretek és alapozó gyakorlat oktatása heti 8 órában történik. A szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyi rendszerét és óraszámait a 4. számú melléklet tartalmazza. A 12. évfolyam elvégzése után a tanulók érettségi vizsgát tehetnek. Az érettségi vizsga letétele után a tanulók folytathatják tanulmányaikat az alábbi szakképesítések megszerzésére irányuló szakképző évfolyamokon. Nappali rendszerű szakképzés érettségit igénylő OKJ szakmákban évfolyam Szakterület: gazdasági-szolgáltatási Szakmacsoport: kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció; vendéglátásidegenforgalom OKJ szám szakképesítés megnevezése évfolyamok a) felmenő rendszerben (kifutó képzések) : Vendéglátó technikus Idegenforgalmi technikus 2 b) modulszerű képzésben: Marketing- és reklámügyintéző Kereskedő Virágkötő, berendező, virágkereskedő Protokoll és utazásügyintéző Vendéglős 2

96 Idegenvezető 2 Nappali rendszerű szakképzés érettségit igénylő OKJ szakmákban évfolyam Szakterület: agrár Szakmacsoport: élelmiszeripar, mezőgazdaság OKJ szám szakképesítés megnevezése évfolyamok a) felmenő rendszerben (kifutó képzések) : Sütő- és cukrász technikus 2, Virágkötő-berendező 2 b) modulszerű képzésben: Kertész- és növényvédelmi technikus Sütő- és cukrászipari technikus Vadgazdálkodási technikus Erdésztechnikus 2 A közoktatási törvénynek megfelelően, azon tanulók számára, akik szakmai előképzettséggel rendelkeznek, maximum fél év számítható be. Azon szakmák tantárgyi rendszerében, amelyeknél a beszámíthatóság miatt a képzési idő lerövidül, a beszámított tantárgyak felsorolásra kerülnek. Szakiskola A évfolyamon az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás mellett a szakmai kerettantervek alapján a tanulók szakterületüknek megfelelő alapozó ismereteket és alapozó gyakorlatot tanulnak. A 2006/2007-es tanévtől kezdődően az SZFP-ben előírtak alapján kezdi meg a 9. szakiskolai évfolyam a tanulmányait felmenő rendszerben. A 9. évfolyamon heti 6, 10. évben heti 10 szakmai alapozó órában. A szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyi tanterveit és óraszámait a 5. számú melléklet tartalmazza. A 10. évfolyam sikeres elvégzése után a tanulók az alábbi szakmák közül választhatnak, és szakképző évfolyamon folytathatják tovább tanulmányaikat. OKJ szám szakképesítés megnevezése évfolyamok Agrár szakterület, Mezőgazdaság szakmacsoport:

97 90 a) felmenő rendszerben (kifutó képzések) : Vadász, vadtenyésztő 2, Dísznövénykertész 2,5 b) modulszerű képzésben: Dísznövénykertész Kertész 2 A kertész képesítésen belüli leágazások : Szőlőtermesztő Gyümölcstermesztő Zöldségtermesztő 2 Agrár szakterület, Élelmiszeripar szakmacsoport: a) felmenő rendszerben (kifutó képzések) : Pék Borász Pék-cukrász 3 b) modulszerű képzésben: Pék Borász Pék-cukrász 3 OKJ szám szakképesítés megnevezése évfolyamok Gazdasági-szolgáltatási szakterület, Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport: Bolti eladó szakképesítés Elágazásai: Élelmiszer- és vegyi áru eladó Műszaki cikk eladó Ruházati eladó OKJ szám szakképesítés megnevezése évfolyamok

98 91 Gazdasági-szolgáltatási szakterület, Vendéglátás, idegenforgalom szakmacsoport: a) felmenő rendszerben (kifutó képzések) : Pincér Vendéglátóipari eladó Cukrász Szakács 3 b) modulszerű képzésben: Pincér Cukrász Szakács 3 Azon tanulók számára, akik nem teljesítették a 10. évfolyam követelményeit, de betöltötték a 16. életévüket /teljesítették a tankötelezettséget/, az alábbi szakmák tanulását tesszük lehetővé: OKJ szám szakképesítés megnevezése évfolyamok Agrár szakterület, Élelmiszeripar szakmacsoport: Pék 2 A szakképző évfolyamok szervezése az egyes szakmák központi programja alapján az abban meghatározott általános irányelvek figyelembe vételével történik (tantárgyi rendszerét és óraszámait a 6. és a 7. sz. melléklet tartalmazza). A szakmai előtanulmányok beszámíthatósága Második vagy további szakképesítések megszerzésére irányuló tanulmányokat folytatók írásban kérhetik előzetes tanulmányaik beszámítását. A szakmai képzés szervezésének általános feltételei között szereplő beszámíthatóságot figyelembe véve az iskola igazgatója dönt a kérelmekkel kapcsolatosan. A szakmai gyakorlati képzés helyei és formái Az évközi és év végi szakmai gyakorlat formája és mértéke az oktatott szakmák esetében eltérő, melyet részletesen a 7. számú mellékletben található központi programok óratervei tartalmaznak.

99 92 Az iskola, valamennyi tanulószerződéssel nem rendelkező tanulójának biztosítja a szakmai gyakorlat megszervezését, a külső gyakorlati munkahelyeken és az iskola által fenntartott tanüzemekben, tanboltokban, tanirodákban és tangazdaságban. A tanulószerződéses fiatalok a szerződtetőnél töltik gyakorlatukat. Az iskolai és üzemi gyakorlatokat, - a fel nem dolgozható területeken a szakoktatók irányításával szervezett - szakmai tanulmányutak, üzemlátogatások egészítik ki. Felnőttképzés A 2001.évi CI. felnőttképzési törvény alapján iskolánkban az alábbi formákban történik az oktatás szervezése. Iskolarendszerű, érettségire felkészítő képzés felnőttoktatás A felnőttoktatási kerettanterv tantárgyi rendszerének alapján, nappali munkarend szerint történik. A képzési idő 4 év, melyet a szakmai végzettséggel rendelkezők számára a évfolyam beszámításával 2 vagy 3 év. A 12. évfolyam sikeres befejezése után a tanulók érettségi vizsgát tehetnek. Túljelentkezés esetén a felvételnél előnyt élveznek a jobb tanulmányi eredménnyel rendelkezők és a saját tanulóink. (Az érettségi vizsgatárgyak átlaga 3,0 alatt 10. évf., 3,00 felett 11. évfolyamon folytathatja tanulmányait.) Iskolarendszeren kívüli, szakmai képzés - felnőttképzés Az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ nyilvántartásba vétele alapján az intézmény a 7. sz. mellékletben felsorolt szakmákban végezhet felnőttképzést. Az intézmény felnőttképzést alanyi jogon azokban a szakmákban, illetve a moduláris oktatás alapján részképesítésekben is folytathat, amelyeket nappali képzésben is oktat.

100 Az iskola szakképzési rendszere számú melléklet Az iskola vezetési struktúrája

101 94 2. számú melléklet Taneszköz lista Tanulói eszközök: tankönyvek, munkafüzetek, írószerek, füzetek, az idegen nyelv tanulásához kis kéziszótárak, rajzeszközök (rajz- és vizuális kultúra és matematika) Ezen eszközök beszerzése a szülő feladata.(ha szükséges, a szociális ellátórendszer segítségét biztosítjuk, pl. ingyenes tankönyvellátás rendje, könyvtári kölcsönzés.) Tanári eszközök: A tanított tantárgyak tankönyvei, kézikönyvek, szakirodalom (folyóirat és szakkönyvek, lexikonok, korszerű hangzó és video anyagok, CD-rom-ok). Felszerelések meghatározása A fenntartó önkormányzatunk számára már összeállítottuk a minimális taneszközjegyzék szerinti igényünket. Ebben a jegyzékben szerepelnek mindazon felszerelési tárgyak, eszközök, amelyek elavultak, korszerűsítésük, cseréjük indokolt. Ezen jegyzék alapján a fenntartó külön erre a célra biztosított pénzéből végéig biztosítja a szükséges eszközök beszerzését. A korszerű nevelés-oktatáshoz szükséges eszközök beszerzésének ütemezése. A helyi tanterveinkben tantárgyanként rögzítettük azoknak az eszközöknek a jegyzékét, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a tantárgy tanításához. Ezeknek az eszközöknek a beszerzését háromféle forrásból tervezzük: - a kötelező taneszközjegyzék alapján (az abban szereplő eszközök) biztosított anyagi forrásból, - az iskola mindenkori éves költségvetésében meghatározott eszközbeszerzésre biztosított keretből - pályázatokon nyert pénzösszegekből. Az elhasználódott eszközöket folyamatosan, az anyagi helyzet függvényében cseréljük, korszerűsítjük. Az eszközök beszerzésénél, pótlásánál a fontossági sorrendet betartva végezzük az ütemezést.

102 95 3. számú melléklet A középszintű érettségi szóbeli témakörei (nyomtatott formában részletezve)

103 96 4. számú melléklet Tantárgyi rendszer és óraszámok (szakközépiskola, szakiskola évfolyam) (nyomtatott formában részletezve)

104 97 5. számú melléklet Az egyes szakmák tantárgyi rendszere és óratervei a Központi Program alapján

105 BORÁSZ ÓRATERV Azonosító Tananyagegység 1. évfolyam 2. évfolyam Együttes Óraszám Heti Óraszám Heti óraszám Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai idegen nyelv Informatika /1.0/ Ált. élelmiszeripari munka-, tűz-, baleset- és körny. véd. fel. 410/3.0/ Munkaterület átvétele, anyagismeret /2.0/ Minőségbiztosítás, higiénia /1.0/ /2.0/ Gyártás előkészítés, befejezés /1.0/ Alapmérések 0 410/4.0/ Borturizmus /3.0/ /2.0/ /1.0/ /2.0/ /3.0/ /1.0/ /2.0/ /3.0/ Gazdálkodás, kereskedelem, dokumentálás Szőlőtermesztés, gondozás és betakarítás 30 1, Hőcserélés, szeparálás, besűrítés, érlelés /4.0/ Anyagok kiszerelése

106 99 410/1.0/ /2.0/ /3.0/ /4.0/ /5.0/ /1.0/ /2.0/ Szőlőfeldolgozás általános technológiája; fehérborszőlő, kékszőlő feldolgozás Borhibák, borbetegségek; borok érzékszervi bírálata Egyszerű pincemunkák, pinceműveletek Borászati gépek Elmélet összesen , /1.0/ Alapmérések, laborvizsgálatok /1.0/ Szőlőtermesztő gyakorlat /3.0/ Kereskedelmi gyakorlat /2.0/ Pincemunkák, gyártási folyamat Nyári gyakorlat Gyak. összesen ÖSSZES ÓRASZÁM , Eger, szaktanár agrártagozat-vezető igazgató

107 DÍSZNÖVÉNYKERTÉSZ ÓRATERV Azonosító Tananyagegység 1. évfolyam 2. évfolyam 3.évfolyam Együttes 391/1.0/ /2.0/ /4.0/ /1.0/ /1.0/ /1.0/ /3.0/ /1.0/ /1.0/ Heti Óraszám Óraszám Heti Óraszám Heti óraszám Osztályfőnöki Testnevelés Informatika Növénytan 36 1 Termesztési ismeretek 72 2 Műszaki alapismeretek 72 2 Mikroszaporítás 72 2 Virágkötészet 64 2 Munkavállalói ismeretek 36 1 Műszaki ismeretek 72 2 Vállalkozói és kereskedelmi ism. Szabadföldi dísznövények /1.0/2224- Fásszárú dísznövények

108 /1.0/ Elmélet összesen 391/2.0/ /2.0/ /2.0/ /2.0/ /5.0/ /4.0/ /3.0/ /2.0/ /2.0/ /2.0/ Növényházi dísznövények Szabadföldi dísznövényterm Fásszárú dísznövénytermesztés Növényházi dísznövényterm Mikroszaporítás gyakorlat Műszaki alapismeretek gyak Műszaki i.gyak.dísznövényterm. Termesztési ismeretek gyak Váll.-i és keresk.-i ism. gyak Virágkötészet gyakorlat Parkgondozás gyakorlat Nyári gyakorlat

109 102 Gyak. összesen ÖSSZES ÓRASZÁM Eger, szaktanár agrártagozat-vezető igazgató PÉK ÓRATERV Azonosító Tananyagegység 1. évfolyam 2. évfolyam Együttes Óraszám Heti Óraszám Heti óraszám Osztályfőnöki Testnevelés /1.0/ Ált. élelmiszeripari munka-, baleset-, tűz és körny.véd feladatok 416/2.0/ Higiénia /3.0/ /4.0/ Munkaterület átvétele, anyagismeret, gyártás előkészítés /1.0/ A sütőipar nyersanyagai /2.0/ Tésztakészítési eljárások /3.0/ Kenyértészta készítése /4.0/ Péksütemények készítése

110 /1.0/ /2.0/ /3.0/ /4.0/ Tésztafeldolgozás műveletei /1.0/ Kelesztés feltételei /2.0/ Kelesztés műveletei 46 1, /2.0/ Mikrobiológia /2.0/ Minőségbiztosítás /3.0/ Gazdálkodás, kereskedelem /2.0/ Dokumentálás /2.0/ Gyártás befejezés /1.0/ Sütés feltételei, folyamatai 96 3, /2.0/ /1.0/ /2.0/ Elmélet összesen /1.0/ Alapmérések, minőségbizt., anyagism. gyak Pék technológiai gyakorlat Nyári gyakorlat 140 Gyak. összesen ÖSSZES SZÁM Szakmai gépek (kelesztés, sütés) ÓRA Eger, szaktanár agrártagozat-vezető igazgató

111 PÉK-CUKRÁSZ ÓRATERV Azonosító Tananyagegység 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam Együttes Óraszám Heti Óraszám Heti Óraszám Heti óraszám Osztályfőnöki Testnevelés /1.0/ Ált. élelmiszeripari munka-, baleset-, tűz és körny.véd. fela /2.0/ Minőségbiztosítás, higiénia az élelmiszeriparban /3.0/ Munkaterület átvétele, anyagism /1.0/ A sütőipar nyersanyagai /2.0/ /3.0/ /4.0/ /1.0/ /2.0/ /3.0/ /4.0/ /1.0/ /2.0/ Tésztakészítési eljárások, kenyértészta és péksütemények készítése Tésztafeldolgozás műveletei (kenyér, pék- és finomsütemény tészta feldolgozás) Kelesztés feltételei, műveletei /2.0/ Mikrobiológia /1.0/ /2.0/ Sütés feltételei, folyamatai 80 80

112 /2.0/ Gyártás befejezés /1.0/ /2.0/ /3.0/ /2.0/ /2.0/ /2.0/ /1.0/ /6.0/ /5.0/ /7.0/ /8.0/ /9.0/ /3.0/ /4.0/ /10.0/ /13.0/ /11.0/ /12.0/ Üzemtani ismeretek I. - II Gazdálkodás, kereskedelem, dokumentálás Szakmai gépek (kelesztés, sütés) Gyártás előkészítés, gyümölcs tartósítás, töltelék készítés Élesztős tészták, cukrászati félkész termékek gyártása Cukorkészítmények, bevonóanyagok előállítása Torták, szeletek, tekercsek, teasütemények gyártása Csemegék, krémesek, desszertek minyonok előállítása /14.0/ Hidegcukrászati készítmények eá Elmélet összesen /1.0/ Alapmérések, minőségbizt. gyak Cukrász technológiai gyakorlat Pék technológiai gyakorlat Nyári gyakorlat

113 106 Gyak. összesen ÖSSZES ÓRASZÁM Eger, szaktanár agrártagozat-vezető igazgató SÜTŐ- ÉS CUKRÁSZIPARI TECHNIKUS ÓRATERV Azonosító Tananyagegység 1. évfolyam 2. évfolyam Együttes Óraszám Heti Óraszám Heti óraszám Osztályfőnöki /1.0/ Ált. élelmiszeripari munka-, baleset-, tűz és körny.véd. fela. 412/2.0/ Minőségbiztosítás, higiénia az élelmiszeriparban 412/1.0/ /3.0/ Munkaterület átvétele, anyagismeret, gyártás előkészítés /1.0/ Munkaterület technológiája /3.0/ Informatika az élelmiszeriparban /1.0/ /2.0/ /3.0/ /4.0/ /5.0/ Szétválasztás, homogenizálás, anyagátadás műveletei Kalorikus műveletek

114 /6.0/ /1.0/ Tésztakészítés /2.0/ Sütés, termékkezelés /3.0/ Péksütemények /4.0/ Cukrászipari gyártástechnológia /5.0/ Egyéb cukrásztermékek /2.0/ Gyártás befejezés, dokumentálás /1.0/ /2.0/ Szakmai gépek (tésztakészítés, sütés) /4.0/ Szakmai számítások /3.0/ /2.0/ Gazdálkodás, kereskedelem, törvények Elmélet összesen /1.0/ Alapmérések, minőségbizt., anyagism. gyak Cukrász technológiai gyakorlat Pék technológiai gyakorlat Nyári gyakorlat Gyakorlat összesen ÖSSZES ÓRASZÁM Eger, szaktanár agrártagozat-vezető igazgató

115 SZŐLŐTERMESZTŐ ÓRATERV Azonosító Tananyagegység 1. évfolyam 2. évfolyam Együttes Óraszám Heti Óraszám Heti óraszám Osztályfőnöki Testnevelés /3.0/ Informatika /1.0/ Növénytan /2.0/ Termesztési ismeretek /4.0/ Műszaki alapismeretek /1.0/ Munkavállalói ismeretek /1.0/ Szőlőtermesztés I /3.0/ Szőlőtermesztés II /5.0/ Műszaki ismeretek /1.0/ Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek Elmélet összesen /2.0/ Szőlőtermesztés gyakorlat I /4.0/ Szőlőtermesztés gyakorlat II /5.0/ Műszaki alapism. gyakorlat /3.0/ Termesztési ism. gyakorlat /5.0/ Műszaki ism. gyakorlat

116 /2.0/ Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek gyakorlat Gyakorlat összesen Nyári gyakorlat ÖSSZES ÓRASZÁM Eger, szaktanár agrártagozat-vezető igazgató VADGAZDÁLKODÁSI TECHNIKUS ÓRATERV Azonosító Tananyagegység 1. évfolyam 2. évfolyam Együttes Óraszám Heti Óraszám Heti óraszám Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai idegen nyelv Informatika /1.0/ Vadgazdaságtan /2.0/ /3.0/ vadtakarmá Vadegészségtan, nyozás 409/4.0/ Állományhasznosítás 18 0, /5.0/ Trófeakikészítés és bírálat 16 0, /9.0/ Mesterséges vadtenyésztés

117 /6.0/ Vadbefogás, vadtelepítés 18 0, /8.0/ Környezet és természetvédelem 18 0, /7.0/ Vadkármegelőzés, vadkárbecslés 16 0, /1.0/ Mező- és erdőgazdálkodás /1.0/ Vadászati állattan /4.0/ Baleset-, munka-, tűzvédelem /2.0/ Géptan és műszaki ismeretek /5.0/ Ökológia 54 1, /2.0/ Kynológia /3.0/ /4.0/ /1.0/ /2.0/ Vadászati jog és etika Üzemgazdaságtan és vezetéstan, munkaszervezéstan /1.0/ Fegyver- és lőszertan Elmélet összesen /6.0/ Üzemi vadász gyakorlat /2.0/ Géptan és motorfűrész gyakorlat Mg-i és erdőgazd.-i gyakorlat Nyári gyakorlat Gyak. összesen ÖSSZES ÓRASZÁM Eger,

118 111 szaktanár agrártagozat-vezető igazgató VIRÁGKÖTŐ-, BERENDEZŐ, VIRÁGKERESKEDŐ ÓRATERV Azonosító Tananyagegység 1. évfolyam 2. évfolyam Együttes Óraszám Heti Óraszám Heti óraszám Osztályfőnöki Testnevelés Szakami idegen nyelv Informatika /1.0/ Általános áruismeret /2.0/ Áruforgalmi ismeretek /1.0/ Áruforgalom tervezése /2.0/ Áruforgalomi tev. eredményessége /1.0/ Vállalkozási ismeretek /4.0/ Vezetési ismeretek /2.0/ Vállalkozások gazdálkodása /1.0/ Marketing ismeretek /2.0/ Jogszabályok alkalmazása /4.0/ Műszaki és építészeti ismeretek /2.0/ Tervkészítés /3.0/ Művészeti ismeretek 48 1, /1.0/ Térberendezés 80 2,5 80

119 /1.0/ Dísznövényismeret /1.0/ Virágkötészet Elmélet összesen /1.0/ Dísznövényismeret gyakorlat 126 3, /1.0/ Virágkötészet gyakorlat /4.0/ Műsz. és építészeti ism. gyak /1.0/ Térberendezés gyakorlat /5.0/ Rajz 112 3, /1.0/ Marketing ismeretek gyakorlat /1.0/ Üzleti levelezés /3.0/ Forgalom és eredményelemzés 49 3, /2.0/ Jogszabályok alkalmazása gyak /1.0/ Vállalkozási ismeretek gyakorlat /3.0/ Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek 42 3,5 42 Gyakorlat összesen Nyári gyakorlat ÖSSZES ÓRASZÁM Eger, szaktanár agrártagozat-vezető igazgató

120 ERDÉSZTECHNIKUS ÓRATERV Tantárgy Azonosító Tananyagegység 1. évfolyam 2. évfolyam Együttes Óraszám Heti Óraszám Heti óraszám Osztályfőnöki Osztályfőnöki Informatika Növénytan 393/1.0/ Növénytan Erdészeti állattan 393/3.0/ Állattan Termőhelyismeret 393/5.0/ Termőhelyismeret Erdőműveléstan 393/1.0/ Maggazdálkodás /3.0/ Csemetetermesztés /5.0/ Mesterséges erdősítés /7.0/ Természetes erdőfelújítás /9.0/ Erdőnevelés Ökológia 393/7.0/ Ökológia Erdő- és környezetvédelem 393/11.0/ Erdővédelem /13.0/ Környezetvédelem Fakitermelés, faanyagmozgatás és gépei 393/1.0/ Fakitermelés /2.0/ Faanyagmozgatás /3.0/ Munkarendszerek 4 4 Gallyazás, darabolás Gallyazás, darabolás, felkészítés, készletezés 18 0,5 18 Fahasználat és gépei 393/1.0/ Fahasználat tevékenységi köre 4 2, /2.0/ Fahasználat munkahelyei és a faanyagmozgatás 28 1, /3.0/ Fahasználati munkarendszerek /4.0/ Fahasználat tervezése Fafeldolgozás, hasznosítás 393/5.0/ Erdei mellékhaszonvétel 24 1, /6.0/ Fafeldolgozás 24 24

121 114 Vadgazdálkodás 393/1.0/ Vadászható vadfajok ismerete /2.0/ Vadgazdálkodás /3.0/ Vadászat Gazdálkodási, vezetési, szervezési ismeretek Gazdálkodási, vezetési, szervezési ismeretek Vállalkzói ismeretek 393/1.0/ Vállalkozói ismeretek Biztonságos munkavégézs Balesetelhárítás Munkavédelem és tűzvédelem 6 6 Környezetvédelem 6 6 Erdőbecslés, erdőrendezés Erdészeti földmérés Erdőbecslés, erdőrendezés Elmélet összesen Vadgazdálkodás gyakorlat Fakitermelés, gallyazás, darabolás gyakorlat Erdészet gyakorlat Nyári gyakorlat Gyakorlat összesen ÖSSZES ÓRASZÁM

122 115 Élelmiszer és vegyiáru-eladó 11. évfolyam Tantárgy: Tananyagegység azonosító: Megnevezés: Óraszám: Elmélet Elméletigényes gyakorlat Gyakorlat Összesen: Heti Óraszám: Áruismeret Áruforgalmi ismeretek Tankabinet 309/1.0/ Általános áruimeret 309/4.0/ Élelmiszer és vegyiáruk ismerete I. 309/2.0/ Áruforgalmi ismeretek I 309/4.0/ Áruforgalmi gyakorlat I. 309/1.0/ Élelmiszer és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I. 309/6.0/ Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata I. 309/4.0/ Áruforgalmi gyakorlat I ,

123 116 Bolti gyakorlat Szakmai idegen nyelv Jogszabályok alkalmazása 309/1.0/ Élelmiszer és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I. 309/6.0/ Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata I. szabadsáv /6.0/ Kommunikáció idegen nyelven 309/2.0/ Jogszabályok alkalmazása I. Testnevelés 36 1 Osztályfönöki 36 1 Összesen: ,5 Összefüggő nyári szakmai gyakorlat : 140 óra

124 117 Ruházati eladó 11. évfolyam Tantárgy: Tananyagegység azonosító: Megnevezés: Óraszám: Elmélet Elméletigényes gyakorlat Gyakorlat Összesen: Heti Óraszám: 309/1.0/ /4.0/ Általános áruimeret Ruházati termékek áruismerete Áruforgalmi ismeretek I Áruforgalmi gyakorlat I. Ruházati termékek vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I. Ruházati termékek gyakorlata I. is- Áruismeret Áruforgalmi meretek Tankabinet 309/2.0/ /4.0/ /1.0/ /6.0/ /4.0/0004- Áruforgalmi ,5

125 118 Bolti gyakorlat Szakmai idegen nyelv Jogszabályok alkalmazása 06 gyakorlat I. 309/1.0/0008- Ruházati termékek vásár- láshelyi ösztönzésének gyakorlata I. 309/6.0/0008- Ruházati termékek gyakor- lata I. szabadsáv /6.0/ /2.0/ Kommunikáció idegen nyelven Jogszabályok alkalmazása I Testnevelés 36 1 Osztályfönöki 36 1 Összesen: ,5 Összefüggő nyári szakmai gyakorlat: 140 óra Műszaki cikk eladó 11. évfolyam 14 Tantárgy: Tananyagegység azonosító: Megnevezés: Óraszám: Elmélet Elméletigényes gyakorlat Gyakorlat Összesen: Heti Óraszám: 309/1.0/0004- Általános

126 119 Áruismeret 06 áruimeret is- Áruforgalmi meretek Tankabinet Bolti gyakorlat Szakmai idegen nyelv Jogszabályok alkalmazása 309/4.0/ /2.0/ /4.0/ /5.0/ Műszaki cikkek áruismerete Áruforgalmi ismeretek I Áruforgalmi gyakorlat I. Műszaki cikkek eladási gyakorlata Áruforgalmi gyakorlat I. Műszaki cikkek eladási gyakorlata 309/4.0/ /5.0/ szabadsáv /6.0/0004- Kommunikáció idegen nyelven 309/2.0/0005- Jogszabályok alkalmazása I. Testnevelés 36 1 Osztályfönöki 36 1 Összesen: ,5 Összefüggő nyári szakmai gyakorlat: 140 óra 3,5 14 Élelmiszer és vegyiáru-eladó 12. évfolyam

127 120 Tantárgy: Tananyagegység azonosító: Megnevezés: Óraszám: Elmélet Elméletigényes gyakorlat Gyakorlat Összesen: Heti Óraszám: 309/4.0/ Áruismeret Áruforgalmi ismeretek Tankabinet Bolti gyakorlat 309/3.0/ /5.0/ /2.0/ /7.0/ /5.0/ /2.0/ Élelmiszer és vegyiáruk ismerete II. Áruforgalmi ismeretek II. Áruforgalmi gyakorlat II. Élelmiszer és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata II. Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata II. Áruforgalmi gyakorlat II. Élelmiszer és vegyiáruk vásárláshelyi ösztön ,

128 121 Szakmai nyelv idegen 309/7.0/ zésének gyakorlata II. Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata II szabadsáv /3.0/0004- Élelmiszer értékesítés idegen nyelven Jogszabályok alkalmazása 309/3.0/ Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszer Üzleti levelezés 309/1.0/ /4.0/ Jogszabályok alkalmazása II. Üzleti levelezés Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszer ,5 Testnevelés 36 1 Osztályfönöki 36 1 Összesen:

129 122 Ruházati eladó 12. évfolyam Tantárgy: Tananyagegység azonosító: Megnevezés: Óraszám: Elmélet Elméletigényes gyakorlat Gyakorlat Összesen: Heti Óraszám: 309/5.0/ Áruismeret Áruforgalmi ismeretek Tankabinet Bolti gyakorlat 309/3.0/ /5.0/ /2.0/ /7.0/ /5.0/ /2.0/ Ruházati termékek ismerete II. Áruforgalmi ismeretek II. Áruforgalmi gyakorlat II. Ruházati termékek vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata II. Ruházati termékek eladási gyakorlata II. Áruforgalmi gyakorlat II. Ruházati termékek vásár ,

130 123 Szakmai nyelv idegen Jogszabályok alkalmazása 309/7.0/ Üzleti levelezés 309/1.0/ Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszer láshelyi ösztönzésének gyakorlata II. Ruházati termékek eladási gyakorlata II szabadsáv /3.0/0008- Ruházati termékek értékesí- tés idegen nyelven 309/3.0/0005- Jogszabályok alkalmazása II. 309/4.0/ Üzleti levelezés Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszer ,5 Testnevelés 36 1 Osztályfönöki 36 1 Összesen:

131 124 Műszaki cikk eladó 12. évfolyam Tantárgy: Tananyagegység azonosító: Megnevezés: Óraszám: Elmélet Elméletigényes gyakorlat Gyakorlat Összesen: Heti Óraszám: is- Áruismeret Áruforgalmi meretek Tankabinet Bolti gyakorlat Szakmai nyelv idegen 309/4.0/ /3.0/ /5.0/ /6.0/ /5.0/ /6.0/ Műszaki cikkek áruismerete II. Áruforgalmi ismeretek II. Áruforgalmi gyakorlat II. Műszaki cikkek eladási gyaokrlata Áruforgalmi gyakorlat II. Műszaki cikkek eladási gyaokrlata szabadsáv /2.0/0123- Műszaki cikkek értékesítése idegen nyelven Jogszabályok alkalmazása 309/3.0/ Jogszabályok alkalmazása II ,5 14

132 125 Üzleti levelezés 309/1.0/ Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszer 309/4.0/ Üzleti levelezés Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszer ,5 Testnevelés 36 1 Osztályfönöki 36 1 Összesen: Marketing- és reklámügyintéző Modul száma Modul megnevezése Tananyagegység megnevezése Elm.ig.g y. Elmélet Gyakorlat Összesen: 319/1.0/ Üzleti adminisztráció A levélírás tartalmi, formai és nyelvhelyességi követelményei Az ügyintézői feladatok, ügyviteli rend Általánosan használt ügyiratok Az üzleti tevékenységgel kapcsolatos feladatok Pénzforgalommal kapcsolatos ügyintézés A munkaviszonnyal kapcsolatos ügyintézői feladatok /2.0/ Alkalmazott számítástechnika Számítástechnikai alapismeretk, fájlkezelés Szövegszerkesztés, alapismeretek Táblázat és adatbázis kezelési alapismeretek Hálózati kommunikáció

133 /3.0/ Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció Magatartás, viselkedés, illem, modor A kommunikáció szerepe, csatornái, a tömegkommunikáció eszközei Hétköznapi kommunikáció, köznapi viselkedési formák Üzleti kommunikáció. A kereskedelmi tárgyalás Konfliktuskezelés /4.0/ Szakmai kommunikáció idegen nyelven PR, kommunikáció, protokoll Bemutatkozás, foglalkozás, család Szabadidős tevékenységek Közlekedés, utazás, turizmus Országismereti alapvető tudnivalók Étkezés, élelmiszerek, vendéglátási formák Egészség, orvosi ellátás Munkahelyi környezet, munkavállalás, önéletrajz Leggyakoribb hivatali feladatok

134 /1.0/ Marketing- és PR alapismeretek A marketing tartalma, szerepe a vállalati irányításban Piac típusok, piackutatás és a,arketing stratégia kialakítása A marketingkutatás típusai és megvalósításuk a gyakorlatban Fogyasztói és szervezeti magatartás jellemzői A szervezeti piacok és a vevő magatartásának elemzése, marketing feladatok Marketing-mix elemei és kialakításuk Reklám és PR tevékenységek Marketing-mix kialakítása a gyakorlatban és illeszkedési a marketingstratégiához 320/2.0/ Sajtókapcsolatok Alapismeretek a sajtókapcsolatok területén Sajtótájékoztató szervezése 320/2.0/ Rendezvényszervezés A rendezvények jellege, az előkészítés elméleti alapjai A rendezvények előkészítésének gyakorlati teendői A rendezvény szervezési folyamata és lebonyolítása A rendezvény utáni tevékenységek 320/3.0/ Vállalati promóció eszközei Vállalati arculat kialakítása Reklámkampány-szervezés feladatai A vállalati arculatkialakítés és a reklámykampány-szervezés

135 128 gyakorlati feladatai Tantárgy megnevezése: Marketing kommunikáció Szponzorációval kapcsolatos tevékenységek 320/1.0/ Marketing környezeti elemzés SWOT-analízis lényege SWOT-analízisa gyakorlatban /2.0/ /3.0/ Marketing kommunikáció alapelemei A védjgyeztetés menete, szabályai Marketing kommunikáció a gyakorlatban A TL kampánytervezés A TL kampány lebonyolítása 320/4.0/ Marketing eszközök kommunikációs A TL kampány utómunkálatok POS kampány tervezési folyamata /5.0/ Marketing eszközök kommunikációs POS kampány értékelése Promóció tervezése Promóció szervezése Promóció értékelése /6.0/0066- Marketing kommunikációs Kereskedői program tervezése, szervezése

136 eszközök 320/7.0/ Marketing eszközök kommunikációs Program értékelése DM akciók előkészítése, lebonyolítása 0 DM akciók értékelése Testnevelés 64 Osztályfönöki óra 32 Mindösszesen óra évfolyam Az OKJ azonosító számú Kereskedő szakma Tantárgy megnevezése: Tanegység azonosító: Elmélet: Elméletigényes gyakorlat: Gyakorlat: Összesen: Heti óraszám: Vállalkozási ismeretek 314/1.0/ Áruforgalom tervezése 314/1.0/ Általános áruismeret 314/1.0/ Áruforgalmi ismeretek I. 314/2.0/ Tanirodai gyakorlat 314/4.0/ /5.0/ /1.0/ Jogszabályok alkalmazása 314/2.0/ /3.0/ Élelmiszer áruismeret 314/4.0/

137 /5.0/ Ruházati áruismeret 314/4.0/ Marketing 314/1.0/ Üzleti kommunikáció szabadsáv Pénztárgép ismeret 314/4.0/ Élelmiszerek és vegyi áruk eladási gyakorlata 314/6.0/ /7.0/ ,5 Idegen nyelv 314/6.0/ /3.0/ Testnevelés Osztályfőnöki Összesen: Összefüggő nyári szakmai gyakorlat: 90 óra 14. évfolyam Az OKJ azonosító számú Kereskedő szakma Tantárgy megnevezése: Vállalkozások gazdálkodása Tanegység azonosító: Elmélet: Elméletigényes Gyakorlat: Összesen: Heti óraszám: gyakorlat: 314/2.0/ Marketing 314/1.0/ Elemzés 314/2.0/ /3.0/ Vezetési ismeretek 314/4.0/ Idegen nyelv 314/3.0/ /3.0/ Bútor és lakástextil áru- 314/1.0/

138 131 ismeret 314/2.0/ Ruházati áruismeret 314/5.0/ Tanirodai gyakorlat 314/5.0/ szabadsáv( számvitelipénzügyi, adózási ismeretek ) Eladási gyakorlat 314/4.0/ /5.0/ /6.0/ /7.0/ Kisvállalkozások alapítása, müködtetése, megszüntetése Szabadsáv Testnevelés Osztályfőnöki Összesen:

139 132 A kompetencia alapú, moduláris rendszerű szakképzés A közleményben kiadott központi programok a képzés folyamatát, míg a rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények a kimenetet, vagyis a szakmai vizsgáztatást szabályozzák. Az új OKJ szerinti szakképesítések nem tantárgyakból, hanem követelménymodulokból épülnek fel. Ezek tartalma több szakma esetében azonos, ami megkönnyíti a beszámítást a következő szakma megszerzésénél. A követelménymodulokhoz tananyagegységek kapcsolódnak, melyek tananyagelemekből épülnek fel. Ezek összefüggő rendszere adja meg az adott szakképesítésnél azt, hogy mit és hogyan kell elsajátítani, elsajátíttatni. Ezek kerülnek nyilvántartásra a tanügyigazgatási dokumentumokban és ezekkel lehet igazolni a követelménymodulok teljesítését. Iskolánkban a szakképző évfolyamon is alkalmazzuk a többi évfolyamnál érvényes értékelési elveket. Az adott fejezetek végén témazáró dolgozatokat íratunk és a tanórákon, foglalkozásokon szóban is számon kérjük diákjainkat. Az értékelés normarendszer alapján valósul meg: - adatok támasztják alá - személyre szóló és ösztönző - segíti a pozitív megerősítést. Az értékelés célja a tanulás/oktatás minőségének javítása. A számonkérések fajtái követik a szakmai vizsgák vizsgatevékenységeit. Így az írásbeli, szóbeli, gyakorlati és interaktív tevékenységeket is értékeljük. A minősítés tananyag-elemenként történik, hiszen ezekből épülnek fel a tananyagegységek és a követelménymodulok. A diákok ezek elvégzésével élhetnek egy további szakma elsajátítása során a beszámítás lehetőségével. A tananyagelemek nyilvántartása az azonosítószámokkal történik. Ezek megjelennek a naplóban, az ellenőrzőben, a bizonyítványban, a törzslapokon és a vizsgákon is. Az évközi értékelés megfelel az SZVK értékelésének, mindenesetben a vizsgakövetelményeket vesszük alapul. Az érdemjegyek a következőképpen alakulnak: % jeles % jó % közepes % elégséges % elégtelen Szóbeli feleteknél a felépítettséget, lényegkiemelést, logikus érvelést, helyes és szakmai szóhasználatot várunk el. A házi dolgozatok értékelésénél a tématartást, a korszerűséget, a szakmaiság és az önálló munkát helyezzük középpontba. A gyakorlati képzésben (pl. tanirodai képzés) az elkészített anyagokat, szabályzatokat, feladatokat, vagyis a tanuló személyes portfóliójának vezetését, de a kommunikációs képességet, a projekt munkát is figyelemmel kísérjük. Értékeljük a gyakorlati munkavégzések jellegét, pontosságát, precizitását.

140 133 Készségtantárgyak esetén az évközi munka értékelése folyamatos és változatos módon történik. (Órai munkák ellenőrzése, röpdolgozatok, dolgozatok íratása.) A félévi és év végi osztályzatok megállapításakor az érdemjegyek azonos súllyal veendők figyelembe, szemelőtt tartva a szakképesítések központi programjainak előírásait. A külső gyakorlóhelyeken az értékelést a diákokkal közvetlen kapcsolatot tartó munkatárs, ill. a tanulófelelős közösen végzi. A hozzájuk kiadott tananyagegységek elsajátítását, gyakoroltatását kötelesek nyomon követni és a diákok tevékenységét érdemjeggyel értékelni. Ők is tananyag-elemenként minősítenek, majd a félév, év vége vagy az összefüggőnyári szakmai gyakorlat elteltével tantárgyanként/tananyag-egységenként egy jeggyel zárnak. A diák szakmai munkáján túl annak szorgalmát, magatartását is értékelik egy jeggyel, ill. néhány mondattal. A külső gyakorlóhelyek az iskolát az általuk adott összes jegyről tájékoztatni kötelesek. Szintvizsga A gyakorlati képzés mérésére, arra, hogy a tanuló a szakmai alapképzés során elsajátította-e - az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, a szakmai és - vizsgakövetelményekben előirt, szintvizsgát szervezünk azoknál a szakképesítéseknél, amelyeknél a Kamara dolgozta ki az SZVK-t. A szintvizsgát az MKIK az iskolával közösen szervezi. A sikeres vizsga a szakmai vizsgára bocsátás egyik feltétele. A vizsgáztatás országosan egységes szintvizsga-feladatbank, szintvizsga-követelmény és értékelési rendszer alapján történik. Megszervezésére gyakorlatigényes szakmáknál kerül sor és időarányos a számonkérés. A vizsga maximum 300 perces. Tantestületünk a vizsga lebonyolítását pedagógiai, gyakorlati és módszertani szerepe miatt is fontosnak tartja. Előnyeit a következőkben látjuk: növeli a tantervi fegyelmet, nem a záróvizsgán derül ki, hogy a tanuló nem sajátította el a szükséges kompetenciákat, lehetőséget teremt a feltárt hiányosságok pótlására, javul az együttműködés az iskola és a gazdálkodó szervezet között és ezzel nő a gyakorlati képzés színvonala. A sikeres szintvizsgáról a kamara tanúsítványt állít ki. A vizsga eredményéről a naplóba érdemjegy kerül.

141 számú melléklet Kifutó osztályok képzési keretei

142 135 Éves óraszámok évfolyamonként ÓRAKERET a szakközépiskolások számára Tantárgy évi heti évi heti évi heti évi heti Magyar nyelv és irodalom Történelem és társ-i ism Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz- és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika 2 Ø Földünk és környezetünk Ø 2 Biológia 166,5-166,5 2, Kémia 2,5 - Informatika Szakmacsoportos alapozó oktatás Kötelező óraszám a törvény alapján ,5 27,5 1017,5 27, Összes óraszám 1091,5 29,5 1091,5 29,5 A szabadon tervezhető óraszámok felhasználása:

143 évf. 0,5 ó../hét kémia (környezetvédelem) 0,5 ó./hét 11. évf. 2 ó./hét idegen nyelv 1 ó. (48,5 ó./év) (74 ó./év) fakultáció 1 ó. 10. évf. 0,5 ó./hét biológia (környezetvédelem) 0,5 ó./hét 12. évf. 2 ó./hét történelem 1 ó. (18,5 ó./év) (64 ó./év) fakultáció 1 ó. 2 AGRÁR SZAKTERÜLET Szakközépiskola 9. évfolyam Agrár orientációs ismeretek Agrár orientációs gyakorlatok 2 óra/hét 3 óra/hét 10. évfolyam Agrár orientációs ismeretek: - Az agrárgazdaság környezete és védelme 1 óra/hét - Műszaki ábrázolás 1 óra/hét Agrár orientációs gyakorlatok: 3 óra/hét Mezőgazdasági szakmacsoport 11. évfolyam Mg-i szakmacsoportos alapozó ismeretek: - Agrometeorológiai és talajtani ismeretek 2 óra/hét

144 137 - Műszaki alapismeretek I. 2 óra/hét Mg-i szakmacsoportos alapozó gyakorlatok: - Agrometeorológiai és talajtani gyakorlatok 2 óra/hét - Műszaki alapgyakorlatok 2 óra/hét 12. évfolyam Mg-i szakmacsoportos alapozó ismeretek: - Műszaki alapismeretek II. (Erőgépek) 2 óra/hét - Gazdálkodási ismeretek 2 óra/hét Mg-i szakmacsoportos alapozó gyakorlatok: - Műszaki alapgyakorlatok (Vezetés) 2 óra/hét - Gazdálkodási gyakorlatok 2 óra/hét 3 Élelmiszeripari szakmacsoport 11. évfolyam Élelmiszeripari szakmacsoportos alapozó ismeretek: - Élelmiszer-kémia 3 óra/hét - Élelmiszeripari műveletek és gépek 3 óra/hét Élelmiszeripari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok (labor) 2 óra/hét 12. évfolyam Élelmiszeripari szakmacsoportos alapozó ismeretek: - Gazdálkodási és szervezési alapismeretek 1 óra/hét - Mikrobiológia 2 óra/hét

145 138 - Élelmiszeripari műveletek és gépek 3 óra/hét Élelmiszeripari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok (labor) 2 óra/hét VENDÉGLÁTÁS SZAKTERÜLET Szakközépiskola 9. évfolyam Munkavállalás, munkavégzés 1 óra/hét Kommunikáció 1 óra/hét Vendéglátó alapgyakorlat 4 óra/hét 10. évfolyam kimenő rendszerű 2009/10. évre érvényes Élelmiszer alapismeretek 2 óra/hét Italismereti alapok 1 óra/hét Munkavállalás,munkavégzés 1 óra/hét Gasztronómiai alapgyakorlatok 6 óra/hét 10. évfolyam 2010/11. tanévtől érvényes Élelmiszer alapismeretek 2 óra/hét Italismereti alapok 1 óra/hét Gazdasági környezetünk 3 óra/hét Gasztronómiai alapgyakorlatok 4 óra/hét 11. évfolyam Marketing 2 óra/hét Szállodai ismeretek 2 óra/hét Vendéglátás és turizmus ismeretek 2 óra/hét Ételkészítés gyakorlat 2 óra/hét

146 139 Pincér gyakorlat 2 óra/hét 12. évfolyam Marketing 2 óra/hét Szállodai ismeretek 2 óra/hét Vendéglátás és turizmus ismeretek 2 óra/hét Cukrász gyakorlat 2 óra/hét 5 KERESKEDELEM SZAKTERÜLET 9. évfolyam Kommunikáció, viselkedéskultúra 1 óra/hét Gazdasági környezet 2 óra/hét Információkezelés 2 óra/hét 10. évfolyam Információkezelés Gazdasági környezet Kommunikáció, viselkedéskultúra 11. évfolyam Közgazdaságtan Marketing Tanirodai gyakorlat Szakmai idegennyelv 12. évfolyam Közgazdaságtan Marketing 2 óra/hét 2 óra/hét 1 óra/hét 3 óra/hét 2 óra/hét 2 óra/hét 1 óra/hét 3 óra/hét 2 óra/hét

147 140 Tanirodai gyakorlat Szakmai idegennyelv 2 óra/hét 1 óra/hét ÓRAKERET a nappali rendszerű felnőtt szakközépiskolások számára Éves óraszámok évfolyamonként Tantárgy 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam heti évi heti évi heti évi Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Osztályfőnöki Testnevelés Földrajz F +64 Biológia /2007-től /2008-től - 1 Kémia /2007-től 1 2 F Informatika F Gazdasági ismeretek F Kötelező óraszám F 2 = csoportbontás F = szabadon választható tanítási órák Választható érettségi tantárgyak: földrajz, informatika, közgazdasági ismeretek, 2007/2008-tól biológia Matematika: a 10. évfolyamon 3 óra csoportbontásban történik, 2 óra közös, a 11. évfolyamon 2 óra csoportbontásban történik, 2 óra közös, a 12. évfolyamon 2 óra csoportbontásban történik, 3 óra közös. -

148 141 Biológia: a 11. évfolyammal kezdő osztályoknál a biológiát vizsgatárgyként választók számára + 1 ó. FAKT van a heti órakeretben (kötelező óraszámuk 30 ó/hét). Érvényes: szeptember 1-től felmenő rendszerben (Szakiskolai Fejlesztési Program alapján) Tantárgyak Heti óraszám ÓRAKERET a szakiskolások számára 9. évfolyam 10. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 3 3 Idegen nyelv 3 3 Matematika 2 2 Történelem 2 2 Biológia 2 1 Kémia - 2 Fizika 1 - Földrajz 2 - Ének 1 - Rajz - 1 Informatika 2 2 Életvitel és gyakorlati ismeretek (of) 1 1 Testnevelés 2 2 Osztályfőnöki 1 1 Pályaorientáció 2 - Szakmai alapozás 6 10

149 142 ÖSSZESEN: évfolyam: Agrár agrár előkészítő gyakorlatok (labor) 3 ó/hét agrárágazati előkészítő ismeretek (mg. alapism.) 1 ó/hét kertészeti alapismeretek 2 ó/hét = 6 óra/hét 2 Kereskedelem-marketing szakmacsoport - Boltok, áruházak helyiségei és berendezései 2 ó/hét - Az áru útjának megismerése 2 ó/hét - Eladás szereplői 1 ó/hét - Gépírás 1 ó/hét Összesen: 6 óra/hét Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport - Gasztronómiai alapgyakorlatok 2 ó/hét - Kommunikáció 1 ó/hét - Gazdasági környezetünk 3 ó/hét Összesen: 6 óra/hét

150 143 ÓRAKERET Sorsz. A tananyagegység azonosítója Marketing és reklámügyintéző (OKJ ) Megnevezése Óraszáma elméleti elméletigényes gyakorlati gyakorlati 320/1.0/ Üzleti adminisztráció /2.0/ Alkalmazott számítástechnika /3.0/ Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció 320/4.0/ Szakmai kommunikáció idegen nyelven 320/1.0/ Marketing és PR-alapismeretek /1.0/ Sajtókapcsolatok /2.0/ Rendezvényszervezés /3.0/ Vállalati promóció eszközei /1.0/ Marketing körny. elemzés /2.0/ Marketing kommunikáció alapelemei 320/3.0/ Marketing kommunikáció a gyakorlatban 320/4.0/ Marketing kommunikációs eszközök (POS) 320/5.0/ Marketing kommunikációs eszközök (Promóció) összes

151 /6.0/ Marketing kommunikációs eszközök (kereskedői program) 320/7.0/ Marketing kommunikációs eszközök (DM akciók) ÖSSZESEN ÓRA: Testnevelés Osztályfőnöki MINDÖSSZESEN: A szakképesítés/elágazások vizsgáztatási követelményei, a szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Iskolai rendszerű szakképzés esetén: a képzési programban előírt gyakorlat teljesítéséről szóló igazolás.

152 145 Sorsz. Tantárgy Évfolyam óraszámai 1/11. Éves (heti) ÓRAKERET -PINCÉR Szakmai tantárgyak 2/12. Éves (heti) 3/13. Éves (heti) Osztályfőnöki óra 37 (1) 37 (1) 33 (1) 107 Testnevelés 37 (1) 37 (1) 33 (1) Vendéglátó gazdálkodási és vállalkozási alapismeretek Szakmai ismeretek 55 (1,5) 55 (1,5) 50 (1,5) Élelmiszerismeret 55 (1,5) 37 (1) 33 (1) Italismeret - 19 (0,5) 17 (0,5) Szakmai idegen nyelv (pincér) 74 (2) 74 (2) 66 (2) Pincérismeretek 74 (2) 74 (2) 66 (2) 214 Kötelező elmélet Szakmai gyakorlat 5. Pincérgyakorlatok Üzemi 648 (17,5) 648 (17,5) 660 (20) Nyári gyakorlat Szakmai gyakorlat összesen Kötelező összesen Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak Társadalmi ismeretek 37 (1) Az iskola helyi programja (elmélet) 107 Összesen

153 146 Élelmiszerhigiéniai alapismeretek 37 (1) 37 (1) 33 (1) Vendéglátás környezetismeret 9. Az iskola helyi programja 252 (7) 252 (7) 231 (7) 735 SZAKOKTATÁS Összesen: 1446 (35) 1411 (34) 1222 (37) 4079 A -gal jelölt tantárgyak feldolgozása csoportbontást igényel! Sorsz. Tantárgy Évfolyam óraszámai 1/11. Éves (heti) ÓRAKERET - SZAKÁCS Szakmai tantárgyak 2/12. Éves (heti) 3/13. Éves (heti) Osztályfőnöki óra 37 (1) 37 (1) 33 (1) 107 Testnevelés 37 (1) 37 (1) 33 (1) Vendéglátó gazdálkodási és vállalkozási alapismeretek Szakmai ismeretek 55 (1,5) 55 (1,5) 50 (1,5) Élelmiszerismeret 55 (1,5) 55 (1,5) 66 (2) Szakmai idegen nyelv (szakács) 74 (2) 74 (2) 66 (2) Ételkészítés ismeretek 74 (2) 111 (3) 83 (2,5) 268 Kötelező elmélet Szakmai gyakorlat 5. Ételkészítési gyakorlatok Üzemi 648 (17,5) 648 (17,5) 660 (20) Nyári gyakorlat Összesen

154 147 Szakmai gyakorlat összesen Kötelező összesen Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak Társadalmi ismeretek 37 (1) Az iskola helyi programja (elmélet) Élelmiszerhigiéniai alapismeretek 37 (1) 33 (1) 33 (1) 103 Vendéglátás környezetismeret 9 Az iskola helyi programja 126 (3,5) 126 (3,5) 116 (3,5) 368 SZAKOKTATÁS Összesen: 1320 (32) 1316 (32) 1140 (35) 3776 A -gal jelölt tantárgyak feldolgozása csoportbontást igényel! Sorsz. Tantárgy Évfolyam óraszámai 1/11. Éves (heti) ÓRAKERET - CUKRÁSZ Szakmai tantárgyak 2/12. Éves (heti) 3/13. Éves (heti) Osztályfőnöki óra 37 (1) 37 (1) 33 (1) 107 Testnevelés 37 (1) 37 (1) 33 (1) Vendéglátó gazdálkodási és vállalkozási alapismeretek Szakmai ismeretek 55 (1,5) 74 (2) 66 (2) Élelmiszerismeret 55 (1,5) 55 (1,5) 66 (2) 176 Összesen

155 Szakmai idegen nyelv (cukrász) 74 (2) 74 (2) 66 (2) Cukrászati ismeretek 74 (2) 111 (3) 83 (2,5) 268 Kötelező elmélet Szakmai gyakorlat 5. Cukrászgyakorlatok 648 (17,5) 648 (17,5) 660 (20) Nyári gyakorlat Szakmai gyakorlat összesen Kötelező összesen Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak Szakmai esztétika-szakrajz 74 (2) 74 (2) Társadalmi ismeretek 37 (1) Az iskola helyi programja (elmélet) Élelmiszerhigiéniai alapismeretek Vendéglátás környezetismeret 37 (1) 37 (1) 33 (1) Az iskola helyi programja SZAKOKTATÁS 126 (3,5) 126 (3,5) 116 (3,5) 368 Összesen: 1320 (32) 1413 (34) 1230 (37) 3963 A -gal jelölt tantárgyak feldolgozása csoportbontást igényel! ÓRAKERET - SZÁLLODAI PORTÁS Szakmai tantárgyak 1/13. évfolyam 2/14. évfolyam Összes Elm. Gyak. Össz. Elm. Gyak. Össz. Elm. Gyak. Osztályfőnöki óra

156 Vendéglátó szakmai alapismeretek Gazdálkodási alapismeretek Számítástechnika Kommunikáció Szakmai idegen nyelv Idegenforgalmi földrajz Az idegenforgalom és a vendéglátás gazdaságtana Szállodai ismeretek Szállodai gyakorlatok Nyári gyakorlat Kötelező összesen Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak a) Idegenforgalmi rendezvények és kongresszusok szervezése (74) - (74) (74) - b) Társadalmi ismeretek (36) - (36) (36) - c) Ember és környezete (74) - (74) =74) - d) Az iskola helyi tantárgyi programja (37) - (36) (73) - Összesen: Összesen: 2015 óra Megjegyzés: A mindennapi testedzéshez szükséges időkeretet a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret terhére kell megteremteni. Javasoljuk az 1/13. évfolyamon 74 óra, a 2/14. évfolyamon 36 óra testnevelés órarendbe állítását.

157 150 A javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre, valamint a szabad sávra fordítandó időt is. Az egyes tantárgyak szabad sávra fordítható órakerete felhasználható a központi programokban megadott témák nagyobb óraszámban történő feldolgozására, a javaslatként külön megadott témákra, valamint a helyi igényeknek megfelelő speciális ismeretekre. Osztályfőnöki óra Élet és pályatervezés ÓRAKERET - IFOTECHNIKUS Szakmai tantárgyak 1/13. évfolyam 2/14. évfolyam Összes Elm. Gyak. Össz. Elm. Gyak. Össz. Elm. Gyak Vendéglátó szakmai alapismeretek Gazdálkodási alapismeretek Szervezés-vezetés Marketing Kommunikáció Jogi ismeretek Gépírás és szakmai levelezés Számítástechnika Idegenforgalmi gazdálkodási ism Idegenforgalmi ismeretek Idegenforgalmi földrajz Idegenforgalmi ügyintézés Szállodai ismeretek Szakmai idegen nyelv Idegenvezetés gyakorlat és módszertan

158 Gasztronómia Nyári szakmai gyakorlat Kötelező összesen Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak a) Rendezvényszervezés (37) - (37) (35) - (35) (72) - b) Művészettörténet (74) - (74) (74) - c) 2.(szakmai idegen nyelv (111) - (111) (105) - (105) (216) - d) Társadalmi ismeretek (37) - (37) (37) - e) Ember és környezete (70) - (70) (70) - f) Az iskola helyi tantárgyi pr-ja (37) - (37) (70) - (70) (70) - Összesen: Összesen: 2650 óra Megjegyzés: A mindennapi testedzéshez szükséges időkeretet a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret terhére kell megteremteni. Javasoljuk az 1/13. évfolyamon 74 óra, a 2/14. évfolyamon 70 óra testnevelés órarendbe állítását. Osztályfőnöki óra Élet és pályatervezés ÓRAKERET - VENDÉGLÁTÓ TECHNIKUS Szakmai tantárgyak 1/13. évfolyam 2/14. évfolyam Összes Elm. Gyak. Össz. Elm. Gyak. Össz. Elm. Gyak Vendéglátó szakmai alapismeretek Gazdálkodási alapismeretek Szervezés-vezetés

159 Marketing Kommunikáció Jogi ismeretek Gépírás és szakmai levelezés Számítástechnika Élelmiszer alapismeretek Italismeret Táplálkozástan Szállodai és idegenforgalmi ism Szakmai idegen nyelv Vendéglátó ismeret Vendéglátó gazdálkodási ism-ek Vendéglátó technológia Nyári szakmai gyakorlat Kötelező összesen Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak a) Rendezvényszervezés (105) - (105) (105) - b) 2.(szakmai) idegen nyelv (111) - (111) (105) - (105) (216) - c) Társadalmi ismeretek (37) - (37) (37) - d) Ember és környezete (74) - (74) (74) - e) Az iskola helyi tantárgyi pr-ja (37) - (37) (70) - (70) (105) - Összesen: Összesen: 2650 óra Megjegyzés: A mindennapi testedzéshez szükséges időkeretet a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret terhére kell megteremteni. Javasoljuk az 1/13. évfolyamon 74 óra, a 2/14. évfolyamon 70 óra testnevelés órarendbe állítását.

160 153 ÓRAKERET - ABC ELADÓ Szakmai tantárgyak Sorszám Tantárgy Óraszám Osztályfőnöki óra 11 Testnervelés Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek Élelmiszer és vegyi áru áruismeret 121 Kötelező elmélet összesen Iskolai csoportos kereskedelmi alapgyakorlat 126 Bolti gyakorlat 714 Kereskedelmi gyakorlat összesen 840 Kötelező tantárgyak összesen Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak 88 a) Eladástan 33 b) Pénztárelszámolás számítógépen (33) c) Környezetvédelem (22) d) Az iskola helyi tantárgyi programja (33) Összes óraszám: 1225 Megjegyzés: A javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre, valamint a programon belüli szabad sávra fordítandó időt is. Az egyes tantárgyak szabad sávra fordítható órakerete felhasználható a központi programokban megadott témák nagyobb óraszámban történő feldolgozására, a javaslatként külön megadott témákra, valamint a helyi igényeknek megfelelő speciális ismeretekre.

161 154 Minden tanulónak kötelező 1225 óra tanórai, illetve gyakorlati foglalkozáson részt venni a szakképesítés megszerzéséhez. A kötelező tantárgyak össz-óraszámán felül a hiányzó órákat szabadon választható kötelező szakmai tantárgyakkal kell kitölteni. A -gal jelölt tantárgy feldolgozása csoportbontást igényel! A -gal jelölt tantárgy elméletigényes gyakorlat, és feldolgozása csoportbontást igényel! ÓRAKERET MŰSZAKI, KULTÚRCIKK, RUHÁZATI, ÉLELMISZER- ÉS VEGYIÁRU KERESKEDŐ Sorsz. Tantárgy Évfolyam 1/11. 2/12. Összesen Osztályfőnöki óra 36 (1) 32 (1) 68 Testnevelés 36 (1) 32 (1) 68 Szakmai ismeretek 1. Kereskedelmi és vállalkozási ism. (élelmiszer- és 144 (4) 128 (4) 272 vegyiáru-kereskedő) 2. Élelmiszer- és vegyiáru-ismeret 144 (4) 128 (4) Szakmai idegen nyelv (élelmiszer- és vegyiárukereskedő 108 (3) Kötelező elmélet Szakmai gyakorlat 4. Kereskedelmi gyakorlat (élelmiszer- és vegyiárukereskedő) 126 (3,5) 112 (3,5) Bolti gyakorlat Nyári gyakorlat

162 155 Szakmai gyakorlat összesen Kötelező összesen Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak Pénztárelszámolás számítógépen - 32 (1) Dekorációs ismeretek - 32 (1) Munka- és környezetvédelem 36 (1) Az iskola helyi tantárgyi programja (Társadalomismeret, etika) 36 (1) - 36 Összesen: 1400 (35) 1120 (35) 2520 Megjegyzés: A javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre, valamint a programon belüli szabad sávra fordítandó időt is. ÓRAKERET SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSTERMESZTŐ Sorsz. Tantárgy megnevezése I. évfolyam (37 hét) II. évfolyam (35 hét) Összes óraszám Osztályfőnöki Testnevelés Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek Informatika Gazdálkodási, vállalkozási és jogi ismeretek Vezetési és szervezési alapismeretek Kereskedelmi ismeretek Szakmai idegen nyelv Táplálkozás-élettan, higiénia és mikrobiológia 37 37

163 156 Kertészeti alapismeretek Műszaki ismeretek Szőlőtermesztés Gyümölcstermesztés Borászati technológia Kötelező elmélet összesen: Kötelező gyakorlat Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek Informatika Gazdálkodási, vállalkozási és jogi ismeretek Vezetési és szervezési alapismeretek Kereskedelmi ismeretek Táplálkozás, élettan, higiénia és mikrobiológia Kertészeti alapismeretek Műszaki ismeretek Szőlőtermesztés Gyümölcstermesztés Borászati technológia Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Kötelező gyakorlat összesen: Szabadon választható kötelező szakmai elmélet Szabadon választható kötelező szakmai gyak. Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen

164 157 ÓRAKERET DÍSZNÖVÉNYKERTÉSZ 2,5 ÉVES KÉPZÉSHEZ Sorsz. Tantárgy megnevezése 1/11. évfolyam (37 hét) 2/12. évfolyam (37 hét) 3/13. évf. (18 hét) Osztályfőnöki 37 (1) 37 (1) 18 (1) 92 Társ.ismeret és etika 37 (1) Testnevelés 74 (2) 74 (2) Informatika 55,5 (1,5) 37 (1) 18 (1) 110,5 Szakmai idegen nyelv 37 (1) 37 (1) 18 (1) 92 Kertészeti alapismeretek 55,5 (1,5) ,5 Növénytan 37 (1) Munka- és környezetvédelem 37 (1) Dísznövénytermesztés 74 (2) 111 (3) 36 (2) 221 Kertépítés és fenntartás - 37 (1) 36 (2) 73 Virágkötészet - 37 (1) 36 (2) 73 Műszaki ismeretek 37 (1) 37 (1) 18 (1) 92 Vállalk. és kereskedelmi ismeretek - 37 (1) 18 (1) 55 Vezetési ismeretek (1) 18 Európai Uniós ismeretek (1) 18 Kötelező elmélet összesen: 481 (13) 444 (12) 234 (13) 1159 Kertészeti alapgyak. növénytan, kertépítés és 222 (6) 111 (3) 54 (3) 387 fenntart.gyakorlat Virágköt.,váll-i és ker-i, vez-i gyakorlatok 111 (3) 111 (3) 54 (3) 276 Műszaki gyakorlat 111 (3) 222 (6) 108 (6) 441 Dísznövényterm.gyak. 222 (6) 222 (6) 108 (6) 552 Nyári összefüggő szakmai gyakorlat 140 (7) 140 (7) Összes óraszám

165 158 Kötelező gyakorlat összesen: Kötelező tantárgyak összesen: ÓRAKERET DÍSZNÖVÉNYKERTÉSZ Sorsz. Tantárgy megnevezése I. évfolyam (37 hét) II. évfolyam (37 hét) III. évfolyam (35 hét) Osztályfőnöki óra Testnevelés Munka-,környezet- és tűzvédelmi ismeretek Gazdálkodási és jogi ismeretek Informatika Vezetési és szervezési ismeretek Kereskedelmi ismeretek Kertészeti alapismeretek Dísznövénytermesztés Kertépítés és fenntartás Virágkötészet Műszaki, építészeti ismeretek Szakmai idegen nyelv Kötelező elmélet összesen Szakmai gyakorlat Gazdálkodási és jogi ismeretek Informatika Vezetési és szervezési ismeretek Összes óraszám

166 159 Kereskedelmi ismeretek Kertészeti alapismeretek Dísznövénytermesztés Kertépítés és -fenntartás Virágkötészet Műszaki, építészeti ismeretek Nyári összefüggő szakmai gyakorlat 4 hét Kötelező gyakorlat összesen Kötelező tantárgyak összesen Fakultatív tantárgyak Szabadon választható kötelező szakm. elmélet Szabadon választható kötelező szakm. gyak Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen: Összes óraszám: ÓRAKERET BORÁSZ Sorsz. Tantárgy megnevezése I. évfolyam (37 hét) II. évfolyam (34 hét) Összes óraszám Osztályfőnöki óra Testnevelés Gazdálkodási ismeretek Higiénia Mikrobiológia Táplálkozás-lettan Munkavédelem 37-37

167 160 Informatika Borászati gépek Borászati technológia Kötelező elmélet összesen: Minőségbiztosítás Szakmai gyakorlat Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Kötelező gyakorlat összesen: Kötelező tantárgyak összesen: Szabadon választható kötelező szakmai elméleti tantárgyak Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlati tantárgyak Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen Összes óraszám:

168 161 ÓRAKERET VIRÁGKÖTŐ-BERENDEZŐ 2,5 ÉVES KÉPZÉSHEZ Sorsz. Tantárgy megnevezése 3/15. évf. 1/13. évf. 2/14. évf. Összes óraszám Előkészítő ismeretek 1. Szakmai orientáció az agrár szakterületekre Szakmacsoportos alapozó oktatás a mg-i szakcsoportokra Előkészítő ismeretek összesen Kötelező elméleti órák 2. EU-s ismeretek 17 (1) Osztályfőnöki 8,5 (0,5) 18 (0,5) 17 (0,5) 43,5 4. Testnevelés - 37 (1) 34 (1) Virágkötészet 17 (1) 55 (1,5) 68 (1,5) Térberendezés (1) Dísznövényismeret 17 (1) 55 (1) 51 (1,5) Művészeti ismeretek - 55 (1,5) Műszaki és építészeti ismeretek - 37 (1) 34 (1) Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek (1) Vezetési ismeretek 17 (1) Munka- és környezetvédelem - 37 (1) Informatika 17 (1) 17 (1,5) 17 (1,5) Szakmai idegen nyelv 17 (1) 55 (1,5) 51 (1) Társadalomismeret - 37 (1) - 37 Kötelező elmélet összesen 592 (6,5) 366 (11,5) 374 (10) 740 Kötelező gyakorlat 16. Virágkötészet (12) 217 (6) 742

169 Térberendezés (3) Dísznövényismeret (3) 210 Rajz 3 70 (6) Műszaki és építészeti ismeretek Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek (6) 105 Vezetési ismeretek Informatika Nyári összefüggő szakmai gyakorlat ÓRAKERET VINCELLÉR 2,5 ÉVES KÉPZÉSHEZ Sorsz. Tantárgy megnevezése 1/13. évf. (37 hét) 2/14. évf. (37 hét) 3/15. évf. (18 hét) Osztályfőnöki 37 (1) 37 (1) 18 (1) 92 Vezetési ismeretek - 37 (1) - 37 Testnevelés 74 (2) 74 (2) Informatika 37 (1) 37 (1) 18 (1) 92 Szakmai idegen nyelv 37 (1) 37 (1) 18 (1) 92 Kertészeti alapism. 37 (1) - 18 (1) 55 Alkalmazott kémia 74 (2) Tápl.élettan, higiénia és mikrobiológia 37 (1) Munka- és környezetvédelem 37 (1) Szőlőtermesztés 37 (1) 74 (2) 36 (2) 147 Borászati technológia 37 (1) 74 (2) 36 (2) 147 Műszaki ismeretek 37 (1) 37 (1) 36 (2) 110 Vállalk. és ker-i ism-ek - 74 (2) 18 (1) 92 Összes óraszám

170 163 Kötelező elm. összesen: 481 (13) 481 (13) 198 (11) 1160 Kertészeti alapgyak. 111 (3) Kertészeti műszaki gyakorlatok 111 (3) 111 Szőlőtermesztési gyakorlatok 222 (6) 222 (6) 108 (6) 552 Borászati techn. gyakorlatok 222 (6) 222 (6) 108 (6) 552 Borászati műsz. gyakorlatok (3) 54 Vezetési, váll-i, keresk-i gyak-ok (3) Laboratóriumi gyakorlatok (3) 54 (3) 165 Nyári összefüggő szakmai gyakorlat 140 (7) 140 (7) Kötelező gyakorlat összesen: Kötelező tantárgyak összesen: ÓRAKERET VADÁSZ, VADTENYÉSZTŐ 2,5 ÉVES KÉPZÉSHEZ Sorsz. Tantárgy megnevezése 1/11. évf. (37 hét) 2/12. évf. (37 hét) 3/13. évf. (18 hét) Osztályfőnöki 37 (1) 37 (1) 18 (1) 92 Társadalomism. és etika 37 (1) Testnevelés 74 (2) 74 (2) Informatika 37 (1) 37 (1) - 74 Szakmai idegen nyelv 37 (1) 37 (1) 18 (1) 92 Mezőgazd. alapism. 37 (1) Munkavédelem 74 (2) Géptan, műszaki ismeretek 74 (2) Összes óraszám

171 164 Vadászati jog 37 (1) Természet- és környezetvédelem - 37 (1) 18 (1) 55 Erdőgazd. alapismeretek - 37 (1) - 37 Fegyver- és lőszertan 74 (2) Vadegészségtan 74 (2) Vadászati állattan 37 (1) 37 (1) 36 (2) 110 Vadgazdaságtan 37 (1) 74 (2) 36 (2) 147 Kinológia - 37 (1) 36 (2) 73 Mesterséges vadteny. 37 (1) 37 (1) 36 (2) 110 Vadtakarmányozás - 74 (2) - 74 Üzemgazdaságtan (2) 36 Járművezetési ismeretek (3) 54 Európai Uniós ismeretek (1) 18 Kötelező elmélet összesen: 703 (19) 518 (14) 306 (17) 1527 Műszaki alapgyak. 129,5 (3,5) 259 (7) - 388,5 Szakmai gyakorlatok 259 (7) 518 (14) 252 (14) 1029 Járművezetői gyak.-ok 129,5 (3,5) - 63 (3,5) 192,5 Nyári összefüggő gyakorlat 140 (7) 140 (7) Kötelező gyakorlat összesen: Kötelező tantárgyak összesen: ÓRAKERET VADÁSZ, VADTENYÉSZTŐ 2 ÉVES KÉPZÉSHEZ Sorsz. Tantárgy megnevezése I. évf. (37 hét) Kötelező elméleti órák II. évf. (35 hét) Összes óraszám

172 165 Osztályfőnöki Testnevelés Munkavédelem Természet- és körny.védelem Mg-i és erdőgazdasági alapism Üzemgazdaságtan Vadászati jog Vadegészségtan Vadgazdaságtan Vadászati állattan Kynológia Mesterséges vadtenyésztés Vadtakarmányozástan Fegyver- és lőszertan Géptan- és műsz. ismeretek Kötelező elmélet összesen: Kötelező gyakorlat Szaktárgyi gyakorlatok Géptan, járművez-i ism.és vezetési gyakorlat Motorfűrész és motoros kézieszközkezelő ismeretek és gyakorlat Tanév végi összefüggő üzemi gyakorlat Kötelező gyakorlat összesen Kötelező tantárgyak összesen Szabadon választható kötelező szakmai elmélet Szabadon választható kötelező tantárgyak öszszesen

173 166 Szabadon választható kötelező tantárgyak öszszesen: ÖSSZES ÓRASZÁM:

174 167 ÓRAKERET PÉK Sorsz. Tantárgy megnevezése I. évfolyam (37 hét) II. évfolyam (35 hét) Összes óraszám Kötelező elméleti órák Osztályfőnöki óra Testnevelés Mikrobiológia Munkavédelem és higiénia Gép- és műszerismeret Gazdálkodási ismeretek Szakmai technológia Szakmai gépek Kötelező elmélet összesen Kötelező gyakorlat Szakmai technológiai gyakorlat Élelmiszervizsgálat Géptani gyakorlat Nyári gyakorlat Kötelező gyakorlat összesen Kötelező tantárgyak összesen Fakultatív tantárgyak Fakultatív elmélet Fakultatív gyakorlat Fakultatív tantárgyak összesen Összes óraszám

175 168 ÓRAKERET PÉK-CUKRÁSZ Sorsz. Tantárgy megnevezése I. évfolyam (37 hét) II. évfolyam (37 hét) III. évfolyam (35 hét) Összes óraszám Osztályfőnöki Testnevelés Pék-cukrász technológia - pék cukrász Mikrobiológia Szakmai gépek 74 Gép- és műszerismeret Munkavédelem és higiénia Gazdálkodási ismeretek 2 70 Társ.ism. és etika 1 Informatika 2 Elmélet összesen: Pék-cukrász technológiai gyakorlat - pék cukrász Géptan gyakorlat Élelmiszervizsgálat Gyakorlat összesen: Szabadon választható kötelező szakmai elméleti tárgyak Szabadon választható kötelező szakmai elméleti tárgyak

176 169 ÓRAKERET Összesen: Nyári gyakorlat Összesen: KERTÉSZ- ÉS NÖVÉNYVÉDELMI TECHNIKUS 2,5 ÉVES KÉPZÉS Sorsz. Tantárgy I. évf. (37 hét) II. évf. (37 hét) III. évf. (35 hét) Heti Éves Heti Éves Heti Éves Összesen Osztályfőnöki Munka-, körny. és tűzvéd.ism Informatika Gazálkodási,váll-i és jogi ism Kereskedelmi ismeretek Vezetési és szervezési ism Ált. növényvéd. ismeretek Alk. kémia és növényvédőszerism Szőlő termesztése és növényvéd. Gyümölcsfélék növényvéd. term.és Zöldségfélék term.és növényvéd Dísznövények term. és növényvéd Műszaki és építészeti ismeretek Szakmai idegen nyelv

177 170 ÓRAKERET Összes elmélet Szőlő term-e és növ.véd. gyak Gyüm.félék term-e és növ.v.gyak Zöldségfélék term.és növ.véd.gyak Dísznöv-ek term-e és növ.véd.gy Műsz-i és ép-i ism-ek gyak Összes évközi gyakorlat Nyári gyakorlat Összes gyakorlat Elmélet és gyakorlat együtt SÜTŐ- ÉS CUKRÁSZTECHNIKUS 2,5 ÉVES KÉPZÉS Sorsz. Tantárgy megnevezése I. évf. II. évf. III. évf. Összesen Osztályfőnöki 36 (1) 36 (1) 16 (1) 88 Munkavédelem és higiénia 72 (2) Gép- és műszerismeret 72 (2) Informatika 36 (1) 36 (1) - 72 Gazdálkodási és szervezési ismeretek - 36 (1) 16 (1) 52 Minőségbiztosítás 72 (2) Szakmai technológia sütő 108 (3) 144 (4) 16 (1) 268

178 171 cukrász 108 (3) 144 4) 16 (1) Szakmai gépek (3) 48 (3) 156 Kötelező elméleti órák összesen 514 (14) 504 (14) 112 (7) Élelmiszervizsgálat 144 (4) Géptan gyakorlat (4) Sütő szakmai gyakorlat 252 (7) 252 (7) 112 (7) Cukrász szakmai gyakorlat 252 (7) 252 (7) 112 (7) 616 Nyári gyakorlat 140 (7) 140 (7) Kötelező gyakorlati órák összesen: Összes kötelező óraszám: (Zárójelben a heti óraszámok!) Beszámított tantárgyak és óraszámok: Alapmérések osztályban (148 óra) 74 óra Központi program szerinti kötelező óraszám: 3476 Géprajz, gépelemek osztályban (148 óra) 74 óra Pályaorientációs gyakorlat 10. osztályban (74 óra) 37 óra Különbség: 556 Élelmiszeripari mű-ek és gépek osztályban 207 óra Élelmiszer kémia 11. osztályban 111 óra Mikrobiológia 12. osztályban 64 óra Gazdálkodási és szerv. alapism-ek 11. osztályban 32 óra Összesen: 599 óra

179 számú melléklet Az akkreditált és a nyilvántartási számon engedélyezett felnőttképzési tevékenységek és szolgáltatások

180 173 Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium 3300 Eger, Pozsonyi út 4-6. Telefon: 36/ ; Fax: 36/ A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ intézményünket az alábbi felnőttképzési tevékenységekkel és szolgáltatásokkal nyilvántartási számon nyilvántartásba vette. A fentiek alapján intézményünk az alábbi felnőttképzési tevékenységre és szolgáltatásra jogosult: Kereskedelem-marketing szakmacsoport: ABC eladó Élelmiszer- és vegyi áru kereskedő Hús- és hentesáru eladó Kereskedő-vállalkozó Kereskedelmi menedzser Marketing- és reklámmenedzser Élelmiszeripari szakmacsoport: Borász Dohányfeldolgozó Pék Sütőipari munkás Száraztészta-készítő Tejtermékgyártó Mezőgazdasági szakmacsoport: Biotermesztő Dísznövény- és zöldségtermesztő Dísznövénykertész Dísznövénytermelő Gombatermelő Gyümölcstermelő

181 174 Kertész Kerti munkás Méhész Mezőgazdasági munkás Mezőgazdasági vállalkozó Növényvédő- és méregraktár-kezelő Parkgondozó Szőlő- és gyümölcstermesztő Szőlőtermelő Vadász, vadtenyésztő Virágkötő Zöldség- és fűszernövény-termelő Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport: Falusi vendéglátó Pincér Szakács Vendéglátó mendzser Vendéglátó-vállalkozó Szolgáltatások: Előzetes tudásszint-felmérés Pályaorientációs, pályakorrekciós tanácsadás Egyéb felnőttképzési szolgáltatás Nemzetközi nyelvvizsga megszerzésére irányul, német nyelv, alapfok, Általános Egynyelvű A Nemzetközi nyelvvizsga megszerzésére irányul, német nyelv, alapfok, Szakmai nyelvvel bővített Egynyelvű A A Felnőttképzési Akkreditáló Testület a 22/2004. (II. 16.) Kormányrendelet alapján lefolytatott intézmény-akkreditációs eljárás eredményeként tanúsítja, hogy iskolánk felnőttképzési tevékenysége, illetve az ehhez kapcsolódó szolgáltató tevékenysége megfelel a 24/2004. (VI. 22.) FMM rendeletben előírt akkreditációs követelményeknek és ezt a január 25-én kiadott AL-1219 akkreditációs lajtstromszámmal igazolja.

182 számú melléklet Az iskolai könyvtárhasználatról könyvek nélkül senki nem lehet tudós még az iskolában sem Comenius gondolata napjainkban is megállja a helyét, amikor az információdömpingben eligazodást remél az olvasó. Könyvek nélkül nincs kultúra, nincs műveltség, könyvek nélkül a világ nem megy előbbre. Az iskolai könyvtár az iskola pedagógiai tevékenységéhez, nevelő, oktató munkájához, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát, a könyv és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység. A korszerű iskolarendszerben forrásközpont, ami azt jelenti, hogy gyűjteménye tartalmazza az intézmény által igényelt információkat és dokumentumokat. Szakszerűen elhelyezett és feltárt gyűjteményére, valamint az információs könyvtári rendszer forrásaira alapozott szolgáltatásaival közreműködik a helyi pedagógiai program megvalósításában. A könyvtár adatbázis, rugalmas, internetes oktatási segédeszközként is működik, mely egyaránt szolgálja a tanítás-tanulás folyamatát és szabadidős tevékenységeket. Az iskola alapfeladatainak ellátásához szükséges a könyvtár működőképességének anyagi és erkölcsi támogatása. A könyvtár rendszeres használata hozzájárul a korszerű információszerzéshez, segíti az életben való eligazodást, tájékozódást. Az Internet használata az információs társadalomban segít az eligazodásban. Használói kör: az iskolai könyvtárat mindazok használhatják, akik az intézményben dolgoznak vagy tanulnak.

183 sz. melléklet Tanulmányok alatti vizsgák rendjének szabályozása (Pedagógiai Program Tanulók értékelése című fejezetének pontjának módosítása100. oldal) 41/2007 (XII.22.) OKM rendeletének értelmében a tanulmányok alatti vizsgák helyi szabályozási rendje a következőképpen alakul intézményünkben: A tanulmányok alatti vizsgák fajtái és időpontjuk: Javítóvizsga: augusztus végén, kijelölt időpontban Osztályozóvizsga: a májusi érettségi írásbeli időszak kezdetekor Különbözeti vizsga: az osztályozóvizsga időpontjában Beszámoltató vizsga: szakmai oktatás szabályozása szerint Pótló vizsga: egyéni elbírálás alapján igazgatói döntéssel tehető le, - abban az esetben, amennyiben a tanuló fel nem róható - okból maradt távol az előző vizsgák valamelyikéről és erről két héten belül igazolással szolgál. A vizsgák követelményei Az iskola helyi tantervében évfolyamonként meghatározott ismeretanyagot öleli fel és ennek tudását követeli meg a tanulóktól. Értesítés a tanulók felé Az iskola előzetes értesítést küld (magántanulóknak írásban, osztályozóvizsgát illetve különbözeti vizsgát tevőknek az ellenőrzőn keresztül), amely tartalmazza: A vizsga helyét (szóbeli és írásbeli résznél) A vizsga időpontját (szóbeli és írásbeli résznél) A vizsgatárgyakat és azok vizsgáztatásának módját A szükséges segédeszközöket, amelyeket a vizsgázónak magával kell hoznia Az egyes vizsgatárgyak számonkérési formái Írásbeli vizsgát kell tenni az alábbi tárgyakból: Matematika, magyar nyelvtan, szakmai alapozás Szóbeli vizsgát kell tenni az alábbi tárgyakból: Irodalom, idegen nyelv, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz, ének, társadalomismeret, szakmai kommunikáció, stb. Gyakorlati vizsgát kell tenni az alábbi tárgyakból: Testnevelés, számítástechnika-informatika, rajz, szakmai gyakorlati tárgyak Az egyes vizsgarészek szabályozása: Az egyes vizsgarészek körülményeit az iskola biztosítja az alábbi módon:

184 177 Írásbeli vizsgarésznél A vizsgázók a kijelölt vizsgaterembe érkeznek Kijelölésre kerülnek a felügyelőtanárok és helyetteseik (elkészül a felügyeleti beosztás) A vizsgázók iskolai bélyegzővel ellátott feladatlapokat kapnak, melyeket előzetesen az illetékes szakmacsoportok állítanak össze ( a vizsgázók bélyegzővel ellátott pótlapokat is használhatnak a kidolgozásnál). A felügyelőtanárok jegyzőkönyvet vezetnek a vizsga menetéről, amelyet az igazgató, vagy igazgatóhelyettes, vagy vizsgaelnök átvesz tőlük a vizsga befejezésekor az összegyűjtött feladatlapokkal együtt és azokat eljuttatja az egyes javítótanárokhoz. A vizsgaelnökök megbízás alapján, az írásbeli és szóbeli vizsgán egyformán, folyamatosan törvényességi felügyeletet látnak el. Egy- egy vizsgatárgyra 45 perc írásbeli időt kötelező fordítani Egy vizsganapon a vizsgázó maximum két írásbeli vizsgát tehet A rajz kivételével minden írásbeli csak tollal írható meg. Amennyiben a vizsgázó kérvényezi az írásbeli vizsgát szóbeli vizsgával helyettesítheti. Ezt a szándékát, a szükséges dokumentumok bemutatásával, a vizsga előtt két héttel írásban kell kérvényeznie. Amennyiben a vizsgázó neki fel nem róható okból elkésik, vagy távol marad az írásbeli vizsgától pótló vizsgát tehet. Szóbeli vizsgarésznél A vizsgázók a kijelölt vizsgaterembe érkeznek pontos beosztás szerint, ahol az egyes vizsgabizottságok előtt adnak számot tudásukról. A vizsgázó a vizsga megkezdése előtt tíz perccel köteles megjelenni A szóbeli vizsgához vizsgabizottságot kell szervezni, melynek elnökét az igazgató nevezi ki, tagjai pedig csak az adott tantárgyhoz szakmai felkészültséggel rendelkező tanárok lehetnek. A vizsgabizottság három fős és folyamatosan jelen van a szóbeli vizsgáknál. A vizsgáztatás törvényességi felügyeletét a vizsgabizottság elnöke látja el, aki a vizsga jegyzőkönyvet is vezeti. A vizsgateremben egyidőben legfeljebb 6 vizsgázó tartózkodhat. Egy vizsgázónak egy napra maximum 4 tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A felelő vizsgatárgyanként húz szóbeli tételt ( a tételsor kidolgozása a szakmacsoportok feladata). A vizsgázónak egy-egy tárgyból 20 perc gondolkodási időt kell biztosítani a tétel kidolgozására. A feleltetés időtartama maximum 10 perc. A vizsgázó teljes tájékozatlanság esetén egy alkalommal póttételt húzhat. A vizsgázónak két különböző tantárgyi felelete között legalább 30 perc pihenőidőt kell biztosítani. Az egyes tantárgyak kapott érdemjegyeit a vizsgabizottság döntése értelmében az elnök vezeti rá a jegyzőkönyvre.

185 178 Amennyiben a tanuló kéri szóbeli vizsgáját írásbelivel helyettesítheti. Ezt a szándékát, a szükséges dokumentumok bemutatásával, a vizsga előtt két héttel írásban kell kérvényeznie. Amennyiben a szóbeli helyett írásban vizsgázik a tanuló, a szükséges feltételeket ehhez biztosítani kell. Szabálytalanság esetén a vizsga eljárásának megfelelő jegyzőkönyv készül és a tanuló javítóvizsgára utalható. Amennyiben a vizsgázó neki fel nem róható okból elkésik, vagy távol marad az írásbeli vizsgáról pótló vizsgát tehet. Gyakorlati vizsgarésznél A vizsgát megelőzően két hónappal a megfelelő szaktanár szakmacsoportja ellenőrzése mellett és az igazgató jóváhagyásával elkészíti a gyakorlati vizsgafeladatokat. A gyakorlati vizsga megkezdése előtt a vizsgázót tájékoztatni kell a vizsga rendjéről, a gyakorlati vizsga helyéről, és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi szabályokról. A gyakorlati részt a vizsgafeladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó: Nevét Születési idejét Tanszak megnevezését Vizsgamunka tárgyát Vizsga értékelését Az osztályzatot Az értékelést a gyakorlati oktatást végző tanár írja alá. Záró rendelkezések: A Pedagógia Programban rögzített szabályzatot az iskola nyilvánosságra hozza, az iskolai könyvtárban történő elhelyezéssel. A vizsgázó, illetve kiskorú tanuló esetében a szülő a vizsga eredményével kapcsolatban 15 napon belül jogorvoslati kérelmet nyújthat be, amennyiben eljárási kifogása van. Azon tanulók számára, akik fel nem róható ok miatt távol maradnak a javító-, osztályozó-, illetve különbözeti vizsgákról és azt igazolással bizonyítani tudják, meghatározott szabályok szerint pótló vizsgát szervezünk Azok a magántanulók, akik nem tudnak eleget tenni a számonkérés feltételeinek az osztályozóvizsgán, évfolyamismétlésre kötelezettek, és azt már nem tehetik meg magántanulóként, csak nyomatékos indoklás mellett. Ezen indoknak, vagy indokoknak az elbírálását az igazgató végzi.

186 melléklet A tanügyi szolgáltatásokért kérhető térítési díjak és tandíjak megállapításának szabályai és eljárásrendje 1. Térítési díjfizetési kötelezettség eljárásrendje 1.1. A nappali oktatás munkarendje szerinti felkészítésben a második szakképesítésre való felkészüléskor, valamint szakközépiskolában a 11. évfolyamtól kezdődően vagy szakképző évfolyamon tanulmányi eredmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő ismétlésekor, a második szakképesítés megszerzésekor térítési díjat kell a tanulónak fizetni A térítési díj megállapításának alapja a szakmai feladatra és a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának a 25 %-a a tizennyolc éven felüli, de a huszonkettő éven aluli tanulóknál Szakközépiskolában a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően, továbbá szakközépiskolában vagy szakiskolában a szakképzési évfolyamon tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor a térítési díjfizetési kötelezettség mértéke az 1. pont alapján megállapított kiadások 50 %-a A megállapított térítési díjat, illetve tandíjat a fenntartó által meghatározottak szerint csökkenteni kell félévenként az előző félév tanulmányi eredménye alapján a) a tanulmányi eredménytől függően: 4,51 tanulmányi átlag felett 50 %-kal, 4,01-4,50 40 %-kal 3,51-4,00 30 %-kal. b) szociális helyzet alapján a tanulmányi eredmény figyelembe vételével megállapított térítési díj, illetve tandíj összege: - 25 %-kal csökken, ha a tanuló családjában az 1 főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének kétszeresét %-kal csökken, ha a tanuló családjában az 1 főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét %-kal csökken, ha a tanuló családjában az 1 főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegét.

187 A térítési díj-, illetve tandíjfizetési kötelezettséggel rendelkező tanulók az I. félévre az eljárásrendben megállapított térítési díj 70 %-át fizetik. A térítési díjat, tandíjat a tanuló köteles két részletben tárgy október 15-ig és február 15-ig befizetni az iskola pénztárába. A térítési díjmentességet csak a Kt (2) bekezdése teszi lehetővé. (Halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra alkalmazható.) 1.6. Mentesül a térítési tandíjfizetési kötelezettség alól az állami gondoskodás alatt álló, tartós nevelésbe vett tanuló Mentesül a térítési és a tandíjfizetési kötelezettség alól a versenyt követő tanévben az a tanuló, aki az Oktatási és Kulturális minisztérium által meghirdetett országos tanulmányi verseny első tíz helyezett tanulója Az egy tanulónak megállapítható a tanulmányi eredménye alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezmény mértéke együttesen a térítési díj, a tandíj alapösszegének 80 %-át nem haladhatja meg Ha a tanulót azért terheli térítési díjfizetési illetve tandíjfizetési kötelezettség, mivel tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt kényszerül évfolyamot, illetőleg érettségi vizsgát, szakmai vizsgát megismételni vagy ezeken a vizsgákon javítóvizsgát tenni, szociális kedvezményben nem lehet részesíteni A kérelem elbírálásáról az intézmény vezetője dönt. A kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazolást. 2. Tandíj ellenében igénybe vehető szolgáltatások köre és a tandíjfizetési kötelezettség mértéke 2.1. A tandíj mértéke tanévenként a szakmai feladatra a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 100 %-a A szakközépiskolában a 11. évfolyamtól kezdődően, továbbá a szakközépiskolában vagy szakiskolában a szakképzési évfolyamon tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlésekor tandíjat kell fizetni.

188 A tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett érettségi vizsga és szakmai vizsga beleértve a javító- és pótlóvizsgát is -, továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga esetén tandíjat (vizsgadíjat) kell fizetni A tandíjat az 1. pontban felsoroltak szerint kell illetve lehet csökkenteni. 3. A térítési díjak és a tandíjak közlésének, megállapításának és befizetésének szabályai 3.1. Az intézmény vezetője az érintetteket tájékoztatja a díjak várható alapösszegéről, az adható kedvezményekről, a díjfizetés szabályairól a felvételkor Az intézmény vezetője a következő tanévben fizetendő térítési díjak és tandíjak alapösszegét szakmai feladatonként minden év május 15-ig határozza meg, május 30-ig tájékoztatja Eger Megyei Jogú Város jegyzőjét, a képzésben érintetteket Az intézmény vezetője a fizetendő térítési díj, tandíj összegéről szeptember 30-ig, illetve február 28-ig határozatban értesíti az érintetteket (a tanulót, kiskorúság esetén a szülőt), megjelölve a szolgáltatást, a díj alapösszegét, a kiszámítás módját, a szociális helyzet és tanulmányi eredmény alapján figyelembe vett kedvezmény mértékét, a fizetendő összeget, a díjfizetési kötelezettség hatályát, a fizetés módját, határidejét, a jogorvoslat lehetőségét, módját Beiratkozáskor a tanuló vagy szülője köteles írásban nyilatkozni arról, hogy tudomásul veszi a 3. pontban foglaltakat, elmaradása esetén a szolgáltatásból való kizárást A határozat ellen a közoktatási törvény által megszabott módon (Kt. 83. ) felülbírálati kérelem, illetve törvényességi kérelem nyújtható be A fizetési kötelezettség törvényes határideje a kérelem elbírálását követően válik jogszerűvé. A fizetési kötelezettség előírására akkor is szükség van, ha annak összege nulla forint A térítési díjat és tandíjat a tanulónak a tanév során két részletben, félévenként kell megfizetnie az intézmény igazgatója által megszabott határidőig. Indokolt esetben kérelemre az intézmény vezetője hozzájárulhat havi részletfizetéshez, különösen indokolt esetben kérelemre az esedékes részlet kifizetésének legfeljebb három hónappal történő halasztásához A vizsgákkal kapcsolatban előírt tandíj és térítési díjfizetési kötelezettségének a tanuló a vizsgára jelentkezéskor tesz eleget.

189 Az intézmény igazgatója a nem magyar állampolgárok által fizetendő díj megállapításával, megfizetésével kapcsolatos adatokról tanulónként nyilvántartást vezet. A díjak megállapításával, fizetésével kapcsolatos intézményi szintű szabályozásról az intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell gondoskodni A tanuló, a kiskorú tanuló szülője köteles haladéktalanul bejelenteni, ha a jövedelmi viszonyaiban olyan mértékű változás következett be, amely miatt fennálló fizetési kötelezettségét nem tudja teljesíteni, vagy a korábban megállapított kedvezményre a továbbiakban nem jogosult. 4. A nem magyar állampolgárok fizetési kötelezettsége a Ktv a szerinti 1. és 2. pontban felsoroltak szerint történik azzal a kitétellel, hogy a szociális helyzet és a tanulmányi eredmény alapján biztosítható kedvezmény együttesen nem haladhatja meg az alapösszeg 80 %-át. Prof. Dr. Vasas Joachim Igazgató

190 sz. melléklet - Gyakornoki szabályzat Az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium Eger, Pozsonyi út 4-6. Gyakornoki szabályzat A közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény 22. (9) bekezdés, valamint a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 4/B. (1) bekezdése szerint kiadom az alábbi szabályzatot, mely a meghatározott feladatok szakszerűbb és hatékonyabb végrehajtását szolgálja, a gyakornoki követelmények teljesítésével és teljesítmény mérésével, értékelésével összefüggő eljárásrendet rögzíti. 1. Fogalmak meghatározása Gyakornok: az a közalkalmazott, aki nem rendelkezik három évet meghaladó szakmai gyakorlattal, és az alaptevékenységhez tartozó munkakörbe, határozatlan időre történik a kinevezése. Az intézmény alaptevékenységével összefüggő munkakör: a gyakornoki idő kikötése szempontjából alaptevékenységnek minősül minden olyan tevékenység, amelynek ellátására a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet mellékletében meghatározottak szerint pedagógus munkakörben, pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátására létesített ügyintézőszakértő, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, ügyintéző munkakörben foglalkoztatják a közalkalmazottat. Gyakornoki program: egy olyan folyamat, amelynek során a pályakezdő megismeri a munkahely belső értékeit, szervezeti kultúráját, meghatározott módszertan alapján támogatást kap, hogy megtalálja helyét a munkaszervezetben, mintát kap a feladatok hatékony elvégzéséhez. Kezdő szakasz: a gyakornoki program első szakasza, mely kb. az első év végéig tart. Jellemző tipikus viselkedés mód, hogy a gyakornok megfontolt, általában racionális, de rugalmatlan. Ez a szakasz elsősorban a gyakorlatszerzés szintje, amikor a valós gyakorlatszerzés sokkal fontosabb, mint a verbális információ. Az elméleti tudás vezérli elsődlegesen a gyakornokot. Haladó szakasz: a gyakornoki program második szakasza, mely kb. a második év végéig tart. Jellemző tipikus viselkedés mód, hogy a gyakornok már képes mindent megfigyelni, nem vész el a részletekben. Ez a szakasz az eseti tudás szintje, mely személy és kontextus függő. A tapasztalat befolyásolja a viselkedést. Befejező szakasz: a gyakornoki program harmadik szakasza, mely kb. a harmadik év végéig tart. Jellemző tipikus viselkedés mód, hogy a gyakornok képes már arra, hogy racionálisan, tudatosan kiválassza, hogy mit fog tenni, prioritásokat határoz meg, képes a tanulási-tanítási folyamat ésszerű irányítására.

191 184 Szakmai segítő: az intézményvezető által kijelölt pedagógus (pedagógusok), aki rendelkezik legalább tíz éves gyakorlattal, legalább öt éve az intézmény alkalmazottja, szakterületének kiváló képviselője. Közvetlen felettes: Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint a pedagógus munkaköri leírásában közvetlen felettesként megjelölt személy. 2. A szabályzat területi, személyi hatálya Jelen szabályzat a/ az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium E-H fizetési osztályba sorolt, az intézmény alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe, határozatlan időre kinevezett közalkalmazottaira terjed ki, amenynyiben nem rendelkeznek a munkakörhöz szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget igénylő, a három évet meghaladó időtartalmú szakmai gyakorlattal, valamint kiterjed az intézményvezető által szakmai segítői feladatok ellátásával megbízott közalkalmazottaira. 3. A szabályzat időbeli hatálya Jelen szabályzat január elsejétől visszavonásig hatályos. 4. A szabályzat módosítása A szabályzatot módosítani kell, amennyiben a benne foglaltakat érintő jogszabályváltozás következik be, valamint amennyiben a nevelőtestület legalább fele írásban kéri. 5. A szabályzat célja A szabályzat célja a gyakornokok felkészítésének, beilleszkedésük segítésének megalapozása, a foglalkoztatási feltételek rögzítése, annak érdekében, hogy segítse a gyakornokok tudásának, képességeinek, készségeinek fejlesztését, alakítsa, fejlessze az elkötelezettségüket a pedagógushivatás iránt, segítse az oktatás ágazati céljaival, az intézményi célokkal való azonosulást. 6. A gyakornok felkészítésének szakaszai A gyakornoki időt a Kinevezésben kell kikötni. A gyakornoki idő az E fizetési osztályba sorolt közalkalmazott esetén két év, az F-H fizetési osztályba sorolt közalkalmazott esetén három év. A gyakornok felkészítésének lehetséges szakaszolása. Időszak Szakasz megnevezése Elvárás

192 év kezdő Csak minimális készséget lehet elvárni a tanítás terén Szabályok követése 1-2 év haladó Szabályok követése Kontextusok felismerése, rendszerezése Gyakorlati tudás megalapozása 2-3 év befejező szakasz Tudatosság Tervszerűség Prioritások felállítása Gyakorlati tudás A további fejlődési szakaszok már túlmutatnak a gyakornoki időn. (jártas szint, szakértő szint) 6.1 Általános követelmények a kezdő szakaszban A gyakornok ismerje meg: A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvényt, különösen a) általános rendelkezések (a törvény szabályozási köre, alapelvek, a tankötelezettség, a nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszai), b) a gyermek, a tanuló és a szülő jogai és kötelességei, c) a pedagógus jogai és kötelességei, d) a közoktatás intézményei, ezen belül azt az intézménytípus, amelyben dolgozik, e) a működés általános szabályai, f) a működés rendje, g) a szakmai munkaközösség, h) a tanulók közösségei, a diákönkormányzat. i) A nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletet, különösen j) a működés rendje, k) a nevelőtestület, l) a szakmai munkaközösség, m) a diákönkormányzat, n) 2. számú melléklet, o) 4. számú melléklet. Az intézmény nevelési, pedagógiai programját, ezen belül különösen a) Az intézmény küldetését, jövőképét

193 186 b) az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait c) a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, d) a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, e) a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet, f) a tehetség-, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet, g) az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit, h) az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét, i) az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit, j) az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, k) a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, formáját, l) moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe. Az intézmény egészségnevelési, környezeti nevelési programját. Az intézmény minőségirányítási programját, különösen: a) az intézmény működésének folyamatát, b) ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását, c) az intézményben, pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és értékelés rendjét, d) a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. e) Az intézmény szervezeti és működési rendjét az SZMSZ alapján, különösen f) a gyermekek, a tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelésioktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét, g) a pedagógiai munka belső ellenőrzés rendjét, h) a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket, i) a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást, j) az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat,) k) az intézményi védő, óvó előírásokat, l) a rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendőket, m) a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáit,

194 187 n) a diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása), o) az iskolai könyvtár működési rendjét. Az intézmény házirendjét, különösen a) tanulói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve kell végrehajtani, b) tanulói munkarendet, c) a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét, d) az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendjét, e) az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken tiltott tanulói magatartást f) a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezéseket, g) a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit, h) a tanulók jutalmazásának elveit és formáit, i) a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit, j) a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket. Az intézményi érdekképviseleti szervek működését, dokumentumát, tisztségviselőit. Az intézményi képviseleti szervek működését, dokumentumát, tisztségviselőit Az intézmény éves munkatervét. A tanügy-igazgatási dokumentumokat, ezek alkalmazásának módját. A munkavédelemre, balesetvédelemre, tűzvédelemre vonatkozó általános szabályokat. Az intézmény gyakornoki szabályzatát. 6.2 Általános követelmények a haladó szakaszban A gyakornok ismerje meg: A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvényt, különösen a) az ágazati irányítás, az oktatásért felelős miniszter és a Kormány szabályozási feladatai, b) a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal, c) a közoktatás országos mérési feladatai, d) a fenntartói irányítás, a fenntartói minőségirányítási program, az intézménnyel szemben támasztott elvárások, e) a közoktatási intézmény ellenőrzése.

195 188 A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvényt, és a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet kapcsolódó szakaszait, különösen a) a közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása, megszüntetése, b) fegyelmi felelősség, c) munkaidő, pihenőidő, d) a közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere. Az intézmény nevelési, pedagógiai programját, ezen belül különösen a) a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, b) a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot, c) a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, d) a szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit, e) az intézményi belső vizsgák rendjét, középiskola esetén az állami vizsgák rendjét, Az intézmény panaszkezelési eljárását A szakmai munkakörhöz kapcsolódó speciális követelmények a kezdő szakaszban A gyakornok ismerje meg: Az intézménynevelési, pedagógiai programját, ezen belül például: a) nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás esetén a nemzeti, etnikai kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyagot, b) nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő tanulók részére a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyagot, c) a nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot, d) szakközépiskola és szakiskola esetén a szakmai programot, e) oktatásszervezés gyakorlati feladatait, f) az intézménybe járó gyermekek, tanulók sajátos felkészítésének problémáit (az intézmény profiljának megfelelő specifikációk) g)... h)... (az intézmény profiljának megrelelő specifikációk) A szakmai munkakörhöz kapcsolódó speciális követelmények a haladó szakaszban A gyakornok mélyítse el ismereteit: - A tanított korosztály életkori sajátságai, pszichológiai fejlődése területén - Tanulói kompetenciák fejlesztése területen (szakmai, módszertani fejlődés) - A fejlesztésre orientált tanulási folyamat irányítása területén (tanulásszervezés) - Tehetséggondozás területén - Hátránykompenzálás területén

196 189 - Az adott műveltségterület (tantárgy) módszertanában - Az oktatáshoz kapcsolódó eszközök használata területén A gyakornok fejlessze képességeit: - Szociális tanulás - Az önálló tanulás képességének fejlesztése (élethosszig tartó tanulás) - Kommunikáció a tanulókkal, szülőkkel, munkatársakkal - Konfliktuskezelési technikák megszerzése, fejlesztése - Időgazdálkodás, tervezés, tudatosság A gyakornoki munkavégzés speciális szabályai A gyakornok heti teljes munkaideje 40 óra, kötelező órája a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 3. számú melléklete által meghatározott. A gyakornok a kötelező órák teljesítésén túli feladatok közül csak a nevelőtestület munkájában való részvételre, továbbá a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákra kötelezhető. Kötelező órán túli többlettanítás csak abban az esetben rendelhető el a gyakornok számára, ha a betöltött munkakör feladatainak ellátás betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. A gyakornok osztályfőnöki megbízást csak írásbeli hozzájárulásával kaphat. A kötelező óra és a heti teljes munkaidő közti időben a gyakornok órát látogat, konzultál a szakmai segítővel, szükség szerint az intézményvezetővel, egyéb munkatársakkal. Óralátogatás: legalább heti egy óra. (az azonos tantárgyat tanító pedagógus óráján, az általa tanított osztályokban más órán, a szakmai segítő óráján, tanórán kívüli foglakozáson) Az óralátogatást rövid megbeszélésnek kell követnie. (az órát tartó pedagógussal) Konzultáció: legalább heti két óra. (szakmai segítővel, egyéb pedagógussal, vezetővel, szakmai munkaközösség-vezetővel) Az óralátogatást a gyakornok a haladási, mulasztási naplóban aláírásával jelöli, a konzultációról az időpont, időtartam rögzítésével, a résztvevők aláírásával nyilvántartás készül. Az óralátogatásokat a gyakornok az intézményvezetővel, szakmai segítővel, az órát tartó pedagógussal egyeztetve egy hónapra előre ütemezi. A gyakornok és a szakmai segítő órarendjét úgy kell összeállítani, hogy legalább a hét egy napján azonos időben fejezzék be a tanítást, ily módon legyen lehetőség a konzultáció megtartására. (ha megszervezhető a kötelező óra a hét négy napjára kerüljön elosztásra, így egy nap maradhatna az óralátogatásra, konzultációra) 8.3. A gyakornoki tapasztalatszerzés, számonkérés módszerei

197 190 Időszak, szakasz megnevezése év kezdő szakasz Tapasztalatszerzés módszere Óralátogatás Óramegbeszélés Konzultáció a szakmai segítővel Konzultáció egyéb pedagógussal Konzultáció az igazgatóval Konzultáció a szakmai munkaközösségvezetővel Team munkában részvétel Esetmegbeszélő csoport munkájában részvétel Coaching Tanév eleji szülői értekezlet látogatása Számonkérés módszere Egyéni tanmenet elkészítése Óravázlat készítése Szülői panaszra megoldási terv, intézkedési terv készítése (a megismert jogszabályok, intézményi alapdokumentumok alapján) sza- 1-2 év haladó kasz Óralátogatás Óramegbeszélés Konzultáció a szakmai segítővel Konzultáció egyéb pedagógussal Konzultáció az igazgatóval Konzultáció a szakmai munkaközösségvezetővel Team munkában részvétel Esetmegbeszélő csoport munkájában részvétel Coaching Családlátogatás a gyermekvédelmi felelőssel, osztályfőnökkel Tanév végi értékelő szülői értekezlet látogatása Egy munkaközösségi értekezlet egy részének megtartása (szakmai téma) Egy munkaközösségi program megszervezése (pl. iskolai tanulmányi verseny) Egyéni fejlesztési terv készítése Tanulók, osztályok között kialakult külső beavatkozást igénylő-konfliktus megoldásnak tervezése, intézkedési terv készítése Tanév végi beszámoló elkészítése a vezető által meghatározott szempontok szerint sza- 2-3 év befejező kasz Óralátogatás Óramegbeszélés Konzultáció a szakmai segítővel Konzultáció egyéb pedagógussal Konzultáció az igazgatóval Konzultáció a szakmai munkaközösségvezetővel Team munkában részvétel Esetmegbeszélő csoport munkájában Bemutató óra tartása Az általa tanított osztályok egyikében a szülői értekezlet egy részének megtartása (pl. szakmai téma, szervezés) Az intézmény éves munkatervében meghatározott nevelési értekezlet egy részének megtartása (szakmai témában)

198 191 Időszak, szakasz megnevezése Tapasztalatszerzés módszere részvétel Coaching Számonkérés módszere Az intézmény éves munkatervében meghatározott intézményi szintű program megszervezése (pl. kirándulás, hagyományápolás, projekt nap, hét, diákönkormányzati program, diákközgyűlés) Helyzetértékelés, feladatkitűzés elkészítése az osztályfőnökkel együttműködve tanév elején az általa kiválasztott osztályban Tanév végi beszámoló elkészítése a vezető által meghatározott szempontok szerint Fentieken túl természetesen alkalmazhatók az intézmény által fontosnak tartott egyéb számonkérési módok is. (pl. beszámoltatás, teszt stb.) 8.4. A szakmai segítő kijelölése, feladata A szakmai segítőt (segítőket) az intézmény igazgatója jelöli ki szakterületenként, az intézményben legalább öt éve alkalmazott, legalább tíz éves gyakorlattal rendelkező pedagógusai közül. A döntés előtt az igazgató beszerzi az iskolavezetőség véleményét. Kötelező órán túli többlettanítás csak abban az esetben rendelhető el a szakmai segítő számára, ha a betöltött munkakör feladatainak ellátás betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. A szakmai segítő munkaköri leírásában jelölni kell a három évre szóló szakmai segítői feladattal megbízást. (a munkaköri leírás módosítása csak közös megegyezéssel történhet) A szakmai segítőt feladatai ellátásáért (óralátogatás, konzultáció) kiemelt munkavégzésért járó kereset - kiegészítésként a felhasznált órákra számított óradíjának megfelelő díjazás illeti meg. Fentieken túl az intézmény eseti bérmegtakarításának függvényében tanév végén céljutalomban részesíthető, melynek minimális összege egy havi alapilletménye. Az óralátogatást a szakmai segítő a haladási, mulasztási naplóban aláírásával jelöli, a konzultációról az időpont, időtartam rögzítésével, a résztvevők aláírásával nyilvántartás készül. A szakmai segítő feladata különösen: - Elkészíti a gyakornoki programot a gyakornokkal egyeztetve

199 192 - Az intézményvezetővel jóváhagyatja a gyakornoki programot - Felkészíti, segíti a gyakornokot a) az általános követelményekben meghatározott jogszabályok, intézményi alapdokumentumok, szabályzatok megismerése, értelmezése. b) az intézmény nevelési programjában, pedagógiai programjában, helyi tantervében foglaltak szakszerű alkalmazására. c) a tanítási (foglalkozási) órák felépítésének, az alkalmazott módszereknek, tanulmányi segédleteknek, taneszközöknek célszerű megválasztására. d) a tanítási (foglalkozási) órák előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátására, közös tanmenet, óravázlat készítése, módszerek átadása. e) a gyakornoki szabályzatban meghatározott feladatok ellátására (részt vesz a nevelőtestület munkájában, ellátja a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező feladatokat) az intézményi feladatok megismertetése (ügyelet, helyettesítés), tanórán kívüli tevékenységekre való felkészítés lebonyolítás segítése (kirándulás, ünnepségek), az adott munkaközösség munkájának a bemutatása (megállapodások, szabályok), a helyi kommunikációs szokások megismertetése. - Szükség szerint, negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok tanítási óráit - Rendelkezésre áll a problémák megbeszéléséhez, a kérdések megválaszolásához. - Segíti a gyakornokot a tanításhoz kapcsolódó adminisztráció elvégzésében, folyamatos ellenőrzi a teljesítését - Évente szövegesen, írásban értékeli a gyakornok teljesítményét, ezzel megalapozza az új pedagógus további alkalmazásának meghosszabbításáról születendő döntést, a gyakornok minősítését. - Az értékelésbe bevonja mindazokat a pedagógusokat, akik adott időszakban részt vettek a gyakornok beilleszkedésének segítésében. - Értékelését minden esetben összeveti a gyakornok önértékelésével, és az intézményvezetővel egyeztetve meghatározza a gyakornok további teendőit, feladatait, a fejlesztési irányokat A gyakornok értékelése, minősítése A gyakornok értékelésének alapját az intézmény minőségirányítási programjában rögzített pedagógus értékelési-rendszer képezi. A gyakornok értékelése során kiemelten jelenik meg a végzett munka minőségének értékelése, valamint a munkavégzés során tanúsított viselkedés A gyakornok értékelésének, minősítésének kiemelt szempontjai - a tudás használata, - széleskörű pedagógiai tartalmi tudás,

200 193 - probléma megoldási stratégiák, - a célok jobb adaptációja és megváltoztatása különféle tanulók számára, improvizációs készség, - döntéshozatal, - célok meghatározása, - tantermi hangulat, - a tantermi események észlelése, képesség a tanulóktól érkező jelzések megértésére - érzékenység a kontextus iránt, - a tanulási folyamat figyelemmel kísérése és visszajelzés a tanulóknak, - a feltevések gyakori ellenőrzése, - tisztelet a tanulók iránt, - a tanítás iránti elkötelezettség, - együttműködés a nevelőtestületi közösséggel A gyakornok értékelésének, minősítésének eljárásrendje A gyakornoki idő első két évében fejlesztési célú értékelés folyik. Célja: a gyakornok beilleszkedésének segítése, munkájának, viselkedésnek fejlesztése, motiváció, szakmai fejlesztés, támogatás. A gyakornok fejlesztő értékelést minden tanév végén a szakmai segítő készíti el. Az értékelésbe bevonja a gyakornok felkészítésében részt vevő egyéb kollégákat is, valamint figyelembe veszi a gyakornok által készített önértékelést. Az értékelő megbeszélés lépései: - A gyakornok önértékelése - A szakmai segítő értékelése - Az eltérő vélemények megbeszélése - A problémák feltárása, megbeszélése - A következő időszak fejlesztési területeinek meghatározása - A résztvevők feladatainak meghatározása - Az értékelő lap kitöltése, aláírása Az értékelő megbeszélésen a szakmai segítő és a gyakornok vesz részt. Az értékelő lapot a szakmai segítő és a gyakornok írja alá. A gyakornoknak lehetőséget kell adni, hogy észrevételeit, megjegyzését az értékelő lapon rögzítse. Az értékelő lap egy aláírt példányát a gyakornoknak át kell adni. Az értékelő lapot a szakmai segítő őrzi a gyakornoki idő leteltéig, majd a minősítés után megsemmisíti. A gyakornoki idő lejártának hónapjában a gyakornokot minősíteni kell. A minősítés eredményeként megfelelt és nem megfelelt minősítés adható. A közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a gyakornok nem megfelelt minősítést kap. A jogviszony megszűnésének határidejét a jogszabály rögzíti. A gyakornokminősítésről az intézmény vezetője dönt. Az intézmény vezetője döntése előtt beszerzi a közvetlen felettes véleményét, javaslatát, valamint a szakmai segítő (amennyiben

201 194 nem azonos a közvetlen felettessel) véleményét, javaslatát, figyelembe veszi az évenkénti értékelés megállapításait, a fejlesztési javaslatok megvalósulását. A minősítést értékelő megbeszélés előzi meg. A értékelő megbeszélésen a szakmai segítő, a gyakornok és az intézményvezető vesz részt. A minősítést megelőző értékelő megbeszélés lépései: - A gyakornok tájékoztatása a minősítés céljáról, menetéről, jogkövetkezményéről - A gyakornok tájékoztatása a minősítés eredményéhez kapcsolódóan jogorvoslati lehetőségről - A gyakornok önértékelése, mely összefoglalja a gyakornoki programban meghatározott célok elérésének értékelést is - A szakmai segítő összegző értékelése - A vezető értékelése - Az eltérő vélemények megbeszélése - A minősítő lap kitöltése, aláírása A minősítő lapon a minősítést nem megfelelt minősítés esetén indokolni kell, az indoklásnak valósnak, okszerűnek kell lenni. A minősítő lapot az intézményvezető, a szakmai segítő és a gyakornok írja alá. A minősítő lap részét képezi a közalkalmazott személyi anyagának Záró rendelkezések A gyakornoki szabályzatban foglaltakról a szakmai munkaközösségek véleményt nyilvánítanak. A gyakornoki szabályzat a nevelőtestület véleményének kikérése után került kiadásra. A gyakornoki szabályzatot az intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni, ennek hiányában a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

202 Záradék A gyakornoki szabályzatot a nevelőtestület 20. (hónap) (nap) nevelőtestületi ülésén véleményezte. Dátum Aláírás A szabályzat mellékletét képezi 1. számú melléklet: Értékelő lap 2/1. számú melléklet: Minősítő lap 2/2. számú melléklet: A minősítés területei Dátum intézményvezető A szabályzathoz készült egyéb segédanyagok A gyakornok önértékelésének szempontjai A gyakornok felkészítésének lehetséges főbb témakörei A gyakornoki programban szereplők feladatai Szempontok a szakmai segítő/segítők kiválasztásához

203 számú melléklet Munkáltató megnevezése Címe Értékelő lap Az értékelt személyi adatai Név: Születési hely, idő: Az értékelés időpontja: Az értékelés megállapításai: Fejlesztendő területek: Javasolt célok, feladatok: Az értékelés során az alábbi kollégák véleményt nyilvánítottak: Az értékelt észrevételei: értékelést végző szakmai segítő értékelt gyakornok

204 197 2/1. számú melléklet Munkáltató megnevezése Címe A minősített személyi adatai Név: Születési hely, idő: A minősítés időpontja: A minősítés megállapítása: Minősítő lap Értékelési terület Megfelelt Nem felelt meg Szakmai ismeretek alkalmazása Módszertani tudás Empátia Kommunikáció Felelősségtudat Problémamegoldás Kreativitás, innováció Együttműködés A minősítés összegző megállapítása Megfelelt Nem felelt meg Indokolás: Nem megfelelt minősítés esetén részletes indokolás szükséges A közalkalmazott tájékoztatása az estleges jogvita kezdeményezésének lehetőségéről megtörtént. A minősített észrevételei: A minősítést elfogadom. A minősítésben foglaltakra az alábbi észrevételeket teszem. minősítést végző minősített igazgató szakmai segítő gyakornok Ph.

205 198 2/2. számú melléklet Értékelési terület Szakmai ismeretek alkalmazás a Megszerzett ismereteit a gyakorlatban nem tudja hasznosítani, nem tudja átadni tudást, tanulók nem értik a magyarázatait Módszertani tudás Empátia Kommunikáció Felelősségtudat Gondolatait beszédben/írásban nem képes érthetően közölni, többször konfliktus forrása volt a nem megfelelő közlésmódja a munkatársak, tanulók szülők körében Nem vállalja cselekedetei, döntései következményeit, a felelősséget külső körülményekre hárítja, nem képes előre felmérni tettei, döntései következményeit Problémamegol dás Képes felismerni és megoldani a munkaköréhez kapcsolódó, gyakran jelentkező problémákat Kreativitás, innováció Együttműködés Megfelelt Megszerzett szakmai ismereteit a gyakorlatban hasznosítani tudja, az órái logikusak, a tanulók számára jól követhetőek, tanítványai motiváltak Megszerzett módszertani ismereteit a tanórákon az osztály szintjének, a tanuló képességeinek megfelelően hasznosítja, képes a differenciált oktatásra, az egyéni képességfejlesztésre Képes a mások személyiségjegyeinek, igényeinek, problémáinak megértésére, szükség szerint megfelelő támogatást, segítséget nyújt, nyitott a másság elfogadására, megértésére Gondolatait beszédben, írásban érthetően, logikusan képes közölni, megtalálja a megfelelő közlési módot mind a munkatársakkal, mind a tanulókkal, mind a szülőkkel Képes, kész cselekedetiért, döntéseiért felelősséget vállalni, mindig felméri tettei következményeit Ötletgazdag, lelkes, keresi az újszerű megoldásokat, de mindezt felelősséggel, a tanulástanítás hatékonyságának érdekében teszi Képes beilleszkedni a szervezetbe, megtalálja helyét, a szervezeti célokat össze tudja egyeztetni az egyéni célokkal, csapatjátékos, aktívan vesz részt a csapatmunkában Nem felelt meg Módszertani ismereteit nem tudja alkalmazni Nem képes figyelni mások személyiségjegyeire, igényeire, érzelmeire. Nem nyitott a másság elfogadására A problémákat nem ismeri fel, hárít, A bevált gyakorlattól nem mer eltérni, ha vannak is ötletei nem képes azok kivitelezésre Nem tudott a szervezetbe beilleszkedni, az egyéni céljait sokszor a szervezeti célok fölé helyezi A kritériumok meghatározásakor az intézményi pedagógus értékelési rendszert célszerű alapul venni, ill. annak alapján lehet meghatározni. Fontos rögzíteni, hogy miből tevődik össze a végleges minősítés. Pl. A lehetséges 8 terület közül, ha 4 területen nem megfelelt minősítést kap a gyakornok, akkor a minősítése nem megfelelt lesz. Az intézmény nevelési filozófiájának megfelelően prioritásokat célszerű meghatározni az értékelési területei között.

206 199 Segédanyagok A gyakornok önértékelésének szempontjai A gyakornoki szabályzatban megjelölt kiemelt szempontokon felül az alábbiak szerint készülhet fel a gyakornok az önértékelésre 1. Mely feladatok voltak számára a legfontosabbak, legérdekesebbek? 2. Mely feladatok igényelték a legtöbb felkészülést? 3. Milyen eredményeket ért el? 4. Sikerült-e a kitűzött célokat megvalósítania? 5. Milyen problémákba ütközött a feladatok megvalósítása során? 6. Eddigi tapasztalatai alapján hogyan lehetne ezeket a problémákat kiküszöbölni? 7. Meglátása szerint mik az erősségei, gyengeségei? 8. Mely területeken szeretne több tapasztalatot szerezni? 9. Vannak-e olyan képességei, amelyeket az eddigiekben nem használt, de szeretné jobban hasznosítani? 10. Milyen segítségre lenne szüksége a vezető részéről? 11. Milyen segítségre, támogatásra lenne szüksége a szakmai segítő részéről? 12. Milyen segítségre, támogatásra lenne szüksége a többi kolléga részéről? A gyakornok, értékelő megbeszélésre való felkészülését segíthető az alábbi önismereti kérdőív is: 1. Hányszor végzett pontatlan munkát? 2. Hányszor késett határidővel? 3. Milyen típusú feladatokkal voltak problémái? 4. Ismeri az Önnel szemben támasztott követelményeket elvárásokat? 5. Ha hibázott kiben, miben kereste az okokat? Magában, kollégákban, tanulókban, szülőkben, egyéb külső körülményekben? 6. Megfelelőnek tartja-e az időgazdálkodását? 7. A feladatok megoldása során kialakít-e prioritásokat? Ezeket betartja-e? 8. Felméri-e előre a megvalósítás lehetőségeit? 9. Képes-e megfelelő részfeladatokra bontani a megoldandó problémát? 10. Megítélése szerint megfelelő szinten ismeri a szakmai szabályokat, előírásokat? 11. Szigorúan betartja-e a szabályokat, szakmai előírásokat? 12. Inkább a szabályok, szakmai előírások mellőzésével szeretné végezni a munkáját? 13. Amióta befejezte tanulmányait megtett-e mindent, hogy tudása naprakész legyen? 14. Ön szerint milyen kép alakult ki Önről a vezetőiben, szakmai segítőjében, munkatársaiban, tanulókban, szülőkben? 15. Amennyiben voltak konfliktusok, mi lehet ezek forrása? 16. Döntéseiben elfogulatlan tud lenni? 17. Vállalta feladataiért, döntéseiért a felelősséget? 18. Hányszor kellett a vezető, más kolléga segítségét kérnie egy konfliktus megoldásához?

207 200 A gyakornok felkészítésének lehetséges főbb témakörei (a szakmai segítő számára) Szervezeti kultúra megismerése a) A közalkalmazotti lét, a pedagógushivatás, munka, pálya megismerése b) Az intézmény egységeinek, folyamatainak, feladatainak, a benne dolgozóknak a megismerése c) Az intézményi működést szabályozó dokumentumoknak a megismerése d) Az intézmény írott és íratlan szabályai e) A szervezeti kultúra jellemzőinek, belső értékeknek a megismerése f) A pedagógus etika, viselkedés szabályainak megismerése g) Viselkedés szabályai a vezetőkkel, munkatársakkal, tanulókkal, szülőkkel h) A kommunikáció szabályai vezetőkkel, munkatársakkal, tanulókkal, szülőkkel, mindazokkal, akikre kiterjednek az intézmény kapcsolatai A szervezet megismertetése a) A közoktatási rendszer felépítése b) Szervezeti struktúra c) Kinevezés d) Munkakör e) A szolgálati út (a gyakornoki szabályzatban meghatározott jogszabályok, intézményi alapdokumentumok alapján) Kompetenciák fejlesztése a) Erősségek, gyengeségek b) Kompetenciák c) Képességleltár d) Célok, ambíciók e) Saját fejlődési területek meghatározása f) Szerepek a csoportban g) Időgazdálkodás h) Kommunikáció i) Konfliktuskezelés j) Együttműködés

208 201 A gyakornoki programban szereplők feladatai Az intézmény vezetőjének feladatai A szakmai segítő feladatai A többi munkatárs feladata A gyakornok feladatai A belépési adminisztráció megszervezése A megismerendő jogszabályok, dokumentumok előkészítése, rendelkezésre bocsátása Szakmai segítő kijelölése Munkatársak tájékoztatása Gyakornok bemutatása Munkahely kijelölése, felszerelése A gyakornok tájékoztatása a munkafeladatairól, a munkaköri követelményekről,a munkarendről, a lehetséges szociális ellátásokról, a szervezet felépítéséről, a pedagógus értékelés rendszeréről, a gyakornoki rendszerről, a gyakornok értékelésének, minősítésnek speciális szabályairól, az egyéni ambíciók megvalósulásának lehetőségeiről, a továbbképzési rendszerről, az Etikai kódex- 1. Önfejlesztés a szakmai segítői szerep ellátására 2. A gyakornoki program elkészítése 3. Az együttműködés feltételeinek egyeztetése 4. Az elvárások rögzítése 5. Konzultációkra felkészülés 6. Konzultációk 7. Óralátogatások 8. Folyamatos rendelkezésre állás szükség szerint a problémák megbeszéléséhez, a kérdések megválaszolásához (havonta, hetente célszerű fix időt kijelölni) 9. Beszámolás az intézményvezetőnek a gyakornoki program menetéről 10. A gyakornok értékelése 11. Részvétel a gyakornok minősítésébe 1. Együttműködés a szakmai segítővel a gyakornoki program végrehajtásában 2. A gyakornok támogatása, óralátogatások lehetővé tétele 3. Lehetőség szerint a gyakornok óráinak látogatása (pl. saját osztályaikban) 4. A gyakornok tájékoztatása a különleges bánásmódot igénylő tanulókról, problémáik hátteréről 5. Jó gyakorlat megosztása 6. A gyakornok segítése szakmai anyagokkal 7. A szakmai segítő kérésére a gyakornok munkájáról, teljesítményéről vélemény formálása (szükség szerint írásban véleményezés) A jogszabályok, dokumentáció áttanulmányozása, értelmezése a szakmai segítővel a szervezet működési rendjének megismerése szolgálati út megismerése Elvárások megismerése Viselkedési szabályok megismerése, betartása Óralátogatások ütemezése (havi ütemterv) a gyakornoki program feladatainak végrehajtása a program által meghatározott adminisztráció vezetése önértékelés saját fejlődési területek meghatározása problémák jelzése, kérdések feltevése

209 202 Az intézmény vezetőjének feladatai A szakmai segítő feladatai A többi munkatárs feladata A gyakornok feladatai ről(ha van az intézményben), a munkavédelmi ismeretekről (ezt a kijelölt felelős is végezheti) A szakmai segítő által elkészített beilleszkedési program jóváhagyása Rendelkezésre állás szükség szerint a problémák megbeszéléséhez, a kérdések megválaszolásához (havonta, hetente célszerű fix időt kijelölni) A gyakornoki program nyomon követése (a szakmai segítő beszámoltatása) A gyakornok minősítése

210 203 Szempontok a szakmai segítő/segítők kiválasztásához - A kezdő tanár segítője sose legyen a felettese, mert így a mentorálás, szakmai segítés mint folyamatos értékelés jelenhet meg, félő, hogy a gyakornok így kevésbé mer majd szabadon kérdéseket megfogalmazni, - fontos, hogy hasonló legyen az érdeklődési körük, hasonló e3lveket valljanak a pedagógushivatásról, tanításról, - ha van lehetőség, több mentor közül választani, akkor ügyelni kell arra, hogy ugyanazt a korosztályt, vagy ugyanazon szinten lévő csoportot tanítsa a mentor, mint a gyakornok, - a jó mentor elfogadja a kezdő tanárt, - a mentornak a kezdő tanárt, mint leendő professzionális kollégát kell kezelnie, engednie kell kibontakozni, - a kezdő tanárnak szüksége van a gyakorlatra, és a törődő útmutatásra.

211 sz. melléklet A kollégium pedagógiai programja A kollégium pedagógiai programja

212 205 Ha a szerint bánunk az emberekkel, amilyennek mutatják magukat, akkor egyre rosszabbak lesznek. Ha úgy viszonyulunk hozzájuk, amilyennek látni szeretnék magukat, segítünk nekik azzá válni, amire képesek. (Goethe)

213 Bevezetés Intézmény neve: Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium Székhelye: Eger, Pozsonyi út 4-6. Alapítója: Megyei Jogú Város Közgyűlése, Dobó tér 1 Felügyeleti szerv: Megyei Jogú Város Közgyűlése, Dobó tér 1 Működési területe: országos Jogállása: többcélú intézmény kollégiuma Alaptevékenység: kollégiumi ellátás Kiegészítő tevékenysége: Egyéb korlátozottan igénybe vehető szálláshely szolgáltatás A pedagógiai program összeállításánál alapul vett főbb szempontok A Kollégiumi Alapprogram 2001 évi elfogadása óta számos változás történt, ez indokolta azt, hogy felül kell bírálni a kollégiumok Pedagógiai Programját, és módosításokat kell végrehajtani az Alapprogram változásainak megfelelően. Az egyik legfontosabb változás, hogy megváltoztak a Nemzeti Alap Tanterv közoktatási intézményekkel szemben így a kollégiumokkal szemben is támasztott, a neveléssel, oktatással, fejlesztéssel kapcsolatos kompetenciákra vonatkozó elvárásai. További változások történtek a nevelés-oktatás folyamatának fogalomrendszerében és a társadalmi szerepek változásában is. Ezek alapján a felülvizsgálat és a szükséges módosítások célja a következő: - A NAT-al való koherencia megteremtése A kompetencia alapú foglalkozás-szervezés támogatásának érvényesítése Szerkezeti, tartalmi ellentmondások kiküszöbölése, korrekciója A társadalompolitikai szerep változásának követése (hátrányos helyzet, integráció, tehetséggondozás). - Ezen belül: 1. befogadó szerep növelése 2. személyiség központúság növelése 3. mentális intelligencia előtérbe állítása 4. pályakép, egyéni karrierterv, önmenedzselés Kollégiumunk a hagyományoknak megfelelően a tanulói személyiség tiszteletben tartása jegyében neveli és oktatja a kollégistákat. Ehhez az évek folyamán pedagógusainkban kialakult szilárd értékrendszer amely társadalmunk és nevelésünk pozitív értékeit képviseli nyújt segítséget. Értékrendszerünkre épített, jól átgondolt és világos cél- és követelményrendszerünk határozza meg egész tevékenységrendszerünket, melyben pedagógusaink hitvallása fogalmazódik meg.

214 207 Tanárok, tanulók hisszük és valljuk, hogy kollégiumunk olyan alkotó pedagógiai, emberi, szellemi környezet, amely alkalmas a folyamatos megújulásra, amelyben valamilyen fokon mindenki nevel mindenkit. Pedagógiai közösségünk segíti az egyén fejlődését. Az egyén fejlődése visszahatva az egész közösségre annak jobbá alakulását eredményezi. A pedagógiai program átdolgozása az alábbi dokumentumok segítségével történt: - a 46/2001 (44/2002 és a 9/2004) OM rendelet a kollégiumi nevelés országos alapprogramja - 36/2009. (XII. 23) OKM rendelet sz. mellékletei - a Nemzeti Alaptanterv - KT bekezdése - Eger Megyei Jogú Város Közoktatásra irányuló határozatai, dokumentumai - A Kollégiumi Szövetség továbbképzési anyagai Budapest 2. A működés belső feltételrendszerének bemutatása 2.1. Személyi feltételek, illetve elvárások Nevelőtanári létszám 7 fő kollégiumi nevelő 1 fő kollégiumvezető 1 fő kollégiumi ápoló Képzettségük szerint középiskolai tanár 4 fő általános iskolai tanár 3 fő Szaktárgyi megosztás testnevelő (E), politológia (E), földrajz 1 fő történelem német pedagógia 1 fő magyar (E) 1 fő földrajz (E) rajz 1 fő kollégiumi nevelőtanár (E) matematika technika 1 fő testnevelés (E) földrajz 1 fő pedagógia szlovák 1 fő pedagógia 1 fő - A kollégiumi nevelőtanárok szakmai felkészültsége jó, mindenki több éve ezen a területen dolgozik. Nagy tapasztalatokkal rendelkező és lelkes pedagógusok. Alapfeladataik mellett különféle kollégiumi nevelési feladatokat is koordinálnak. Pályázati tevékenységben és a minőségügyi feladatokban is jelentős részt vállalnak. A nevelőtestület szaktárgyi összetétele kielégítő a tantárgyakat végzettségük vagy érdeklődési körük alapján tudják korrepetálni. Angol, német és szlovák nyelvből biztosítani tudjuk a tanulóink felkészítését, emellett az informatikai feladatok megoldásában is támogatást kapnak az ECDL vizsgával rendelkező kollégáktól.

215 208 Képzési igény az alábbi területeken van: - intenzív pedagógiai, módszertani képzés, vizsgával befejezve főiskolai kereteken belül, - nyelvi képzés szervezett formában (angol, francia), - további számítógépes és audiovizuális eszközhasználat folyamatos képzési lehetősége. Szervezeti formák A kollégium szerkezeti felépítése - az iskolával egybeszervezett - költségvetési intézmény által fenntartott - középfokú, koedukált kollégium - férőhelyét tekintve optimális /140 fő/ - belső szerkezeti felépítését illetően kollégiumi csoportokra és emeletekre épülő tagozódású - az ellátottságot illetően közepesen ellátott kollégium Nevelőtestületi szervezeti formák - a nevelőtestület a közös igazgatású intézmény tantestületéhez tartozó, de bizonyos pedagógiai szempontokat figyelembe véve önálló testület, szükség esetén szakos nevelőtanáraink tanítanak a tagiskolában. - a nevelőtanárok a kollégiumi élet különböző tevékenységi területeit irányítják Ezek a következők: diákönkormányzatot segítő, tanulmányi munkát segítő, tisztasági munkát segítő, egészségügyi feladatokat irányító, kulturális tevékenységet segítő, kollégiumi fiókkönyvtárt működtető kollégiumi médiakör irányító, sportfelelős, szolgálatvezető tanár A kollégiumi diákönkormányzat: Szervezete kollégiumi csoportokra épül. Minden kollégiumi csoport delegál 2 fő önkormányzati vezetőt a KDÖK-ba, mely a KDÖK vezetőjével egészül ki, aki az iskolai DÖK tagja. A KDÖK munkáját, diákönkormányzatot patronáló tanár segíti. Egyének, csoportok, közösségek: Kollégiumunkban tanulóink 8 tanulócsoportban tevékenykednek. Ezek a kollégiumi csoportok évfolyam- és hálóközösségekre épülnek 2.2. Tárgyi, környezeti feltételek, illetve elvárások Kollégiumunk 62 szobával rendelkezik. Minden szoba 4 ágyas, melyek felszereltségén az Európai Uniós elvárásoknak megfelelően javítottunk. A férőhelyek száma: 250.

216 209 Szintenként 2 mellékhelyiség, mosdó és zuhanyzó van. A fiúknak és lányoknak 1-1 betegszoba van kialakítva, valamint egy könyvtárszoba, két klubszoba illetve szakköri helyiség, leánykondicionáló szoba és egy teakonyha. Tanulóink a délutáni órákban használhatják az iskola tantermeit, tornatermét. Terveink között szerepel a fiú szinten is kialakítani egy teakonyhát és egy fiúkondicionáló szobát, melyhez a felszerelést pályázat útján már beszereztük. Folyamatban van a szobák burkolatának cseréje. Ezek mellett a negyedik emelet vizesblokkjának felújítása szerepel rövidtávú céljaink között A kollégiumi élet szervezettsége, illetve az ezzel kapcsolatos elvárások A kollégium biztosítja a gyermekek optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, beleértve a rendszeres étkezést, a tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. Figyelembe veszi a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi hagyományokat, szokásokat is. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezi, hogy az egyes tevékenységek belső arányai a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A kollégiumi élet belső szabályozását a kollégium vezetőjének irányításával a nevelőtestület a belső és a külső környezet változásait figyelembe véve alakítja. A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. A kollégiumnak biztosítani kell, hogy a diákok választott tisztségviselőik révén részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. Lehetővé kell tenni, hogy a diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerjék és alkalmazzák a demokratikus érdekérvényesítés, a problémamegoldás és a konfliktuskezelés technikáit, módszereit. A kollégium folyamatosan ápolja és megújítja hagyományait, erősítve a kollégiumi közösség együvé tartozását. (KNOAP) 2.4. A kollégium kapcsolatrendszere A kollégiumunk törekszik arra, hogy közvetlen és közvetett partnereivel a kapcsolattartás a kölcsönös alapon történő együttműködést szolgálja. Partnereink véleményét kollégiumunkról a Partneri igény-, és elégedettségmérésekkel évenként mérjük. A mérési eredményeket a további munkánk során felhasználjuk. A kollégiumi csoportvezetők, a kollégiumvezető és helyettese a bázis iskola osztályfőnökeivel, szaktanáraival, heti rendszerességgel kölcsönösségi alapon tartja a kapcsolatot. Részt vesznek az iskolai szülői értekezleteken, fogadó órákon és a tanulók félévi és év végi magatartás és szorgalom jegyeinek kialakításában. A szülők véleményét, javaslatait felhasználjuk nevelő munkánkhoz. A szülők és a csoportvezető személyes találkozása egyéni időpont egyeztetés esetén bármikor lehetséges.

217 210 Ennek célja: - személyes problémák megbeszélése, - személyre szabott tájékoztatás a tanuló magtartásáról, fejlődéséről, - egységes követelményrendszer kialakítása, - szóbeli tájékoztatás a kollégiumi programokról vagy a tanuló magatartásáról. Kapcsolatot tart társintézményekkel, a szociálisan hátrányos helyzetű tanuló, valamint veszélyeztetett gyermek esetében a gyermekjóléti szolgálattal, a település a tanulók nevelésében érintett intézményeivel, civil szervezeteivel, szakmai közösségeivel, a helyi kisebbségi önkormányzatokkal. Egyéb kapcsolataink: Egri Gárdonyi Géza Színház TISZK RÉV 3. Elvek 3.1. Az intézmény alapvető nevelési alapelvei, céljai, küldetése (Közokt. tv. 49. (2) ) A kollégiumi nevelés célja a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. A kollégium céljai elérése érdekében az alábbi elveket tartja szem előtt: a) az Alkotmányban biztosított állampolgári és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; b) demokráciára, humanizmusra, nemzeti és európai önazonosságra nevelés elveinek alkalmazása a Nat által megfogalmazott elvekkel és kiemelt fejlesztési feladatokkal összhangban; c) a kollégiumi tanulók, a csoportok és közösségek iránti felelősség, bizalom, szeretet, segítőkészség és tapintat alkalmazása a nevelésben; d) a tanulók aktivitásának, alkotóképességének, érdeklődésének fenntartása és fejlesztése, az öntevékenység és az ifjúsági önszerveződési formákba való bekapcsolódásának támogatása, a tanulói önszerveződő képesség folyamatos fejlesztése és felhasználása; e) a szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal, az intézmény környezetében levő társadalmi és civil szervezetekkel való konstruktív együttműködés; f) a kollégiumi tanulók, valamint a kollégiumi nevelő-oktatómunka rendszerszemléletű, tudatos, tervszerű vezetéssel, szervezéssel és pedagógiai gyakorlattal való fejlesztése; g) a nevelési folyamatban részt vevők - szülő, tanuló, tanulói csoportok és közösségek, a kollégiumi és iskolai tantestület, a küldő és befogadó környezet - számára elfogadott norma- és követelményrendszer alkalmazása, melynek jellemzője a rendszeresség és a következetesség; h) kulturált, ösztönző környezet kialakítása, szociális, érzelmi, lakhatási biztonság nyújtása; széleskörű szabadidős tevékenységkínálat biztosítása; i) az integrált nevelés megvalósítása;

218 211 j) orientáló, motiváló, aktivizálni képes, tevékenységközpontú, segítő pedagógia módszerek alkalmazása; k) az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembe vétele, az egyéni bánásmód alkalmazása; l) a nemzeti hagyományok, a nemzeti azonosságtudat, valamint a nemzeti az etnikai hagyományok, az etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása. Kollégiumunk törekszik arra, hogy az elvárásoknak megfelelve minden tanuló esetében jól meghatározott feladatokat adjon meg ezáltal konkrét célokat meghatározva törekedjen a kompetencia alapúságra. Ezen feladatok ellátása közben meg kell feleljen a fenntartói előírásoknak, a törvényi előírásoknak és a Kollégiumi Alapprogram előírásainak. Az önálló életvitel gyakorlásának színtere a kollégiumi (diák önkormányzati, diákügyeleti) csoportfoglalkozások, emellett az életvitel, gyakorlati ismeretek foglalkozásai A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei Életrend A tanulók életrendjét a kollégium házi-, napi-, és heti rendje szabályozza. Ezek a szabályzatok biztosítják a gyermekek optimális testi lelki felüdülésének feltételeit, figyelembe veszik a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint a kollégiumnak szokás rendszerét. A tanulók napi életének keretei az egyes tevékenységek belső arányai a jogszabályban is biztosított egyéni és életkori sajátosságokhoz igazodnak A tanulók életrendjének szervezési elvei: szakszerűség, rendezettség, következetesség, tapintat, zavartalanság, bizalom, felelősség, építés a tanulói önállóságra Tanulás Kollégiumunkban törekszünk arra, hogy tanulóink zavartalanul készülhessenek az iskolai tanórákra. Kiemelt feladatként tartjuk számon a kollégisták egyéni teherbírásának figyelembevételét, törekszünk arra, hogy a kötelező kollégiumi tanulószobai foglalkozások keretében a kollégisták el tudják sajátítani a tananyagot. A tanulók tanulásának szervezési elvei: szakszerűség, rendszeresség, következetesség, tapintat, motiváció, az egyéni sajátosságok figyelembe vétele, az egyéni teherbíró képesség figyelembe vétele. Szabadidő Kollégiumunkban minden nevelőtanár törekszik arra, hogy a tanulók szabadidejében hasznos és fejlesztő foglakozások keretében minél több kollégistát tudjon lekötni. A szakkörök megalakulásánál figyelembe vesszük a kollégisták igényeit. Kiemelt területként kezeljük a testmozgást és a kulturális terjesztését. Szakköreink között vannak tehetségfejlesztéssel, önműveléssel, kreativitással és testmozgással kapcsolatos foglalkozások.

219 212 A tanulók szabadidejének szervezési elvei: szakszerűség, komplexitás, világnézeti semlegesség, építés a tanuló öntevékenységére, az egyéni és az életkori sajátságok figyelembe vétele, bizalom A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló életkezdést elősegítő tevékenységek elvei A tanulók fejlődését elősegítő elvei: Következetesség elve Egyenletes terhelés elve Rendszeresség és fokozatosság elve Tudatos tervezettség elve Szakszerűség elve empátia Életkori sajátosságok figyelembevételének elve Szakmai önállóság elve motiváció elve Folyamatos nyomon követés elve konstruktív partnerség A képességfejlesztés alapjai a tanulók testi, lelki, szellemi adottságai, képességei. A követelmények meghatározásánál figyelembe vesszük a tanulók életkorát, a tanulói-, szülői-, iskolai igényeket, elvárásokat. A kollégisták fejlődésének érdekében a differenciált elvét betartva egyéni és csoportos foglalkozásokat szervezünk. Feltárjuk a tanulók személyes terveit, vágyait, szándékait egyéni és fejlesztési programjaik kidolgozásához. A nevelés hatékonyságának érdekében a szülőkkel és az iskolákkal rendszeres kapcsolatot tartunk. Idegnyelvből szaktanárokkal biztosítjuk a foglalkozást diákjaink számára A tehetséggondozás elvei: következetesség a tanulók képességének, adottságainak megfelelő terhelés elve versenyképes ismeretek megszerzésének elve a konstruktív életvitelre felkészítés elve A kiemelkedő képességű tanulók személyiség és képesség fejlesztése a képzési idő folyamán tervszerű és folyamatos. A tehetséggondozó tevékenységhez igyekszünk feltárni a tanulók adottságait, igényeit és feltárásait. Célunk a tanulók tudásának, képességének versenyképessé tétele, a sokoldalú képzettség biztosítása. Elvünk a tanulók felkészítése a konstruktív életvitelre és az egész életen át tartó önálló tanulásra, művelődésre. A tehetséggondozást éves munkatervünkben rögzítjük, melynek alapja a felmérés.

220 A felzárkóztatás elvei: Következetesség elve, Egyenletes terhelés elve Rendszeresség és fokozatosság elve Tudatos tervezettség elve Szakszerűség elve Életkori sajátosságok figyelembevételének elve Szakmai önállóság elve Egyéni felelősség elve Folyamatos nyomon követés elve A felzárkóztató tevékenységünket a rászorultak felmérése alapján végezzük. Az érintett tanulóknál feltárjuk a tanulást gátló tényezőket, az eredménytelenség okát (alapok hiánya, motiválatlanság, akaratgyengeség). A feltárt okok alapján szervezzük meg a felzárkóztató foglalkozások formáját, tartalmát, módszereit. A foglalkozások lehetnek: egyéni, eseti korrepetálás tervezett egyéni és csoportos szaktanári korrepetálás tanulási módszerek elsajátítását segítő foglalkozások (szervezett jellegűek) A felzárkóztató foglalkozásokat éves munkatervben rögzítjük A pályaválasztást elősegítő tevékenység szervezésének elvei: Képességeinek megfelelő jövőkép kialakításának elve. Egyéni sajátosságok figyelembevételének elve. Képességének, tudásának megfelelő terhelés elve. Fokozatosság elve. Széles látókör kialakításának elve A tanulói pályaválasztás segítése a csoportvezető, nevelő tanár alapvető feladata. Ez irányú munkáját az osztályfőnökökkel és az iskolai pályaválasztási felelősökkel kapcsolatot tartva végzi. A pályaválasztási tevékenység alapja a kollégisták érdeklődése, egyéni ambíciója, képessége és akarati tulajdonsága. A tanulói elképzeléseket és rendelkezésre álló lehetőségeket személyre szabottan egyéni foglalkozás keretén belül egyeztetjük. Pályaorientációs foglalkozásokat már a 9. osztálytól folyamatosan minden évfolyam számára szervezünk. Munkánkhoz igénybe vesszük a Foglalkoztatási Információs Tanácsadó Iroda segítségét és a felsőoktatási intézmények, Munkaügyi Központok rendezvényeit. Pályaválasztási tevékenységünket éves munkatervünk tartalmazza.

221 Az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei: A konstruktív életvitelre nevelés elve. Tudatosság és következetesség elve Egyenlő terhelés elve A reális értékrend és énkép kialakításának elve A pozitív személyiségjegyek kialakításának és fejlesztésének elve Egyéni felelősségvállalás elve Alapelvünk, hogy a képzési idő végére a kollégisták rendelkezzenek a konstruktív életvitel ismeretével, és ezt meg is tudják valósítani. A felkészülésben biztosítjuk a reális énkép kialakulását, a pozitív életvitelre alkalmas személyiségjegyek fejlesztését. A családi és munkahelyi szerepek bemutatásával felkészítjük a felelősség vállalásra, a konfliktus helyzetek megoldására és a helyes döntések meghozatalára a tanulókat. Az önálló életvitel gyakorlásának színterei a kollégiumi, (diák önkormányzati, diákügyeleti) csoportfoglalkozások és az életvitel, gyakorlati ismeretek foglalkozásai, amelyeket már 9. évfolyamtól folyamatosan szervezünk. Munkánkhoz igénybe vesszük a Foglalkoztatási Információs Tanácsadó Iroda segítségét és a felsőoktatási intézmények, Munkaügyi Központok rendezvényeit. Pályaválasztási tevékenységünket éves munkatervünk tartalmazza A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei A kollégiumi együttélés feltétele a közösen meghatározott szabályok betartása, a bizalmi légkör kialakítása a csoportban, a közösségben. A,,kollégiumi közösségi tudat kiépítése a kollégiumi közösség minőségének jelzője lehet. Ugyancsak a jó kollégiumi légkör alapvető feltétele a kölcsönös bizalom a diákok és a tanárok között. A kollégium segíti a tanulókat a kollégiumi foglalkozási tervekben meghatározott ismeretek elsajátításában, biztosítja a képességek fejlődéséhez szükséges tevékenységeket. A kollégium a kompetenciák fejlesztését úgy segíti, hogy a tematikus csoportfoglalkozások során olyan tevékenységeket szervez, amelyek által a tanulók ismeretei bővülnek, képességeik gyarapodnak, attitűdjeik pozitív irányba formálódnak. A kollégiumi foglalkozások az önismeretre, a közösségi kapcsolatok kialakítására, a szociális képességek fejlesztésére, és felelősség tudatra nevelnek. A kollégium a biztonságos és befogadó környezet kialakításával hozzájárul a tanulók kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődéséhez. A tanulók a kollégiumi életben képessé válnak a szokásrendszer kialakítására, elsajátítják az ehhez szükséges ismereteket, készségeket, ismereteket, készségeket. A kollégium, hagyományrendszerével, foglalkozásaival, tevékenységeivel, a szabadidő megszervezésének változatos módjaival hozzájárul ahhoz, hogy az itt eltöltött idő hasznos legyen. Tanulóink rendszeresen járnak színházi előadásokra, mely nagymértékben hozzájárul kulturális ízlésviláguk fejlődéséhez. Ehhez szorosan kapcsolódik a heti rendszerességgel működő filmklub, ahol a gyerekek igényeinek megfelelően tanári irányítás mellett láthatnak művészeti alkotásokat, melyről a későbbiekben irányított beszélgetéseket folytatnak. A közösségi élet megnyilvánulásának egyik színtere, az évenként megrendezésre kerülő Kulturális Fesztivál, ahol tanulóink bemutathatják tudásukat, hagyományaikat a művészetek különböző ágazataiban.

222 215 A szabadidős foglalkozásokon szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása. A változatos sportolási lehetőségek kínálatával a tanulóknak lehetősége nyílik a mindennapos testedzésre. Az egyes sporttevékenységeket a nevelőtanárok irányításával, közreműködésével végezhetik tanulóink. Ezáltal kialakul a sportoláshoz, mozgáshoz való pozitív viszonyuk. Művelődési és sportolási tevékenységünket a kollégiumi foglalkozások szervezésének rendje tartalmazza, mely az éves munkaterv része. A nevelőtanárok által alkalmazott módszerek: Személyes példamutatás, Következetesség Céltudatosság Ösztönzés Irányítás Elvek: Következetesség elve, Rendszeresség és fokozatosság elve Tudatosság elve Szakszerűség elve Életkori sajátosságok figyelembevételének elve Egyéni felelősség elve Folyamatos nyomon követés elve Célkitűzéseink: Embereszmény, kollégistáink jellemzői (amit el szeretnénk érni): - a kollégisták személyiségének fejlesztése, adottságaik, képességeik kibontakoztatása, optimális szintre emelése, műveltségük gyarapítása, az önművelésre való igény kialakítása - olyan erkölcsös, becsületes, jellemes, erős akaratú, igényes, önismerettel rendelkező, öntudatos, saját értékeit, érdekeit, életprogramját érvényesíteni tudó, mások értékeivel és érdekeivel toleráns, egyéni és közösségi sikerekre törekvő, viselkedni tudó, hazáját szerető magyar állampolgárok nevelése, akik az értékrendszerben meghatározott értékeket tisztelik, elfogadják, magukénak tekintik - a kollégista segítése a választott, a reális életpályára való felkészülésben - a kollégista felkészítése a közösséggel való pozitív viszony, a harmonikus társas kapcsolatok, az együttműködés és a társadalmi aktivitás kialakítására - a demokrácia működtetésének szabályaival, az érdekeltségek, érdekütköztetések alkalmazásával, az önkormányzó képesség kialakításával, felelős döntési helyzetekbe való hozással a kollégisták felkészítése a társadalmi élet gyakorlatára

223 A pedagógiai tevékenység szerkezete A kollégium a közoktatási törvény alapján a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységet annak céljától, jellegétől függően nagycsoportos, kiscsoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi. A foglalkozások során az alábbi tevékenységeket végzik a kollégiumi nevelőtanárok. A készenléti (ügyelet) tevékenység a heti 30 óra terhére nem tervezhető. Foglalkozási kategóriák foglalkozás (F;SZ) Tervezett módon foglalkozni egy-két tanulóval Tervezett módon (hely, idő, tartalom, módszer) foglalkozni egy csoporttal Járni az épületet, a szobákat. megszólítani (mozgatni), majd értékelni a gyerekeket. egyéni törődés (fogl) koll.élet szervezése (fogl) f) felügyelet Járni az épületet, a szobákat, figyelni a történéseket és beavatkozni, ha szükséges ügyeleti A tanáriban tartózkodik, vagy a kijelölt helyen és őrzi a rendet, nyugalmat ügyelet, készenlét 4.1. A kötelezően biztosítandó foglalkozások rendszere, szerkezete Felkészítő foglalkozások Tanulást segítő foglalkozások Rendszeres iskolai felkészülést biztosító foglalkozás Tehetséggondozó foglakozás Felzárkóztatás, a kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladását A sajátos érdeklődésű tanulók foglakoztatásának biztosítása Szakkörök, diákkörök Csoportfoglalkozások Tematikusfoglalkozások Általános csoport foglakozás Speciális ismereteket adó foglalkozások Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások Egyéni törődést biztosító foglalkozások A kollégiumi nevelőtanári munka struktúrájában változás, hogy az ügyeleti feladatok ellátása kikerül a 30 órás munkaidő keretéből. A munka ellátását az alábbi kritériumoknak megfelelően kell megszervezni.

224 217 Kötelező 30 óra terhére Ráfordítandó munka mennyisége és minősége Kötelező foglalkozások: - tanulószobai foglalkozás 12 óra / hét - csoportfoglalkozás 1 óra / hét (a kollégiumi foglalkozások keretterve alapján) - szakkör 1 óra / hét - korrepetálás 1 óra / hét - pótló tanulószobák, esetenként a csoportvezető által meghatározva Szabadon választhatók: A kollégium által kínált lehetősek közül választhatnak a tanulók (tehetség kibontakoztató, felzárkóztató, egyéni törődést és szabadidő eltöltést biztosító foglalkozások). Minden tanuló heti 14 órában köteles részt venni a kötelező foglalkozásokon és heti 1 órában az általa választott foglalkozásokon. TÉMAKÖRÖK Témakör Tanulás Énkép, önismeret, pályaorientáció Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra Környezettudatosság Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt szerepeire, Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági ne- velés Hon- és népismeret óra 22 óra 22 óra 20 óra 20 óra