A Magyar orvosi nyelv : egy éledô új tantárgy a Semmelweis Egyem Általános Orvosi Karán és a Doktori Iskolában

Átírás

1 BÔSZE PÉTER A Magyar orvosi nyelv : egy éledô új tantárgy a Semmelweis Egyem Általános Orvosi Karán és a Doktori Iskolában A Magyar Orvosi Nyelv címû folyóirat korábbi számaiban már értesítettük az olvasókat, hogy a Semmelweis Egyem Általános Orvosi Karán a Magyar orvosi nyelvet 2002-ben, új, szabadon választható, 2003/2004 tanévben pedig kötelezôen választható, pontértékû tantárgynak fogadták el. A Magyar orvosi nyelv a magyar nyelv oktatásának késôi gyermeke, 212 évvel a magyar nyelv mint hivatalos tantárgy a közép és felsôoktatásban bevezetése után kezdtük oktatni a Semmelweis Egyetemen. Egy újszülött tantárgy, de máris nagy érdeklôdést váltott ki. A 2003/2004-es tanévben 203 hallgató vette fel, és vizsgázott belôle. Ékes bizonyítéka az érdeklôdésnek, hogy az elôadásokon hallgatónál kevesebb soha nem volt. Ismerve az elôadások gyér látogatottság kivételek természetesen vannak ezek a számok önmagukért beszélnek. Az elôadásokra a II. sz. Nôi Klinika tantermében került sor; a lehetôségért a Tanulmányi Osztálynak, nagyvonalú támogatásáért pedig Dr. Paulin Ferenc professzor úrnak tartozom hálával. Az elôadók elkötelezettsége, önzetlen, lelkes munkája minden tiszteletet, elismerést megérdemel. Nélkülük ez a tantárgy nem ölthetett volna testet. Nem kevésbé vagyok lekötelezett a hallgatóknak; közel 200, lelkes, nyílt, érdeklôdô, figyelô arc még egy harcedzett elôadónak is meghatározó élmény. Nehézséget jelentett az írott ismeretanyag hiánya, amin egy honlap ( létrehozásával igyekeztünk javítani. A honlap megalkotásáért, elkészítésért, önzetlen munkájáért Bôsze Domonkosnak mondok köszönetet. Szükséges volt a honlap a részletes tájékoztatás (tanrend, tételek stb.) miatt is, hiszen a Neptun-rendszer befogadóképessége véges. A túlterhelt elôadóktól nem várhattuk el, hogy elôadásaik anyagát néhány hét alatt dolgozat formájában rendelkezésünkre bocsássák. Ennek ellenére néhánytól megkaptuk, és a teljes szöveget a honlapon megjelentettük. Más esetekben csak az elôadások képsorát bocsáthattuk a hallgatók részére. A vizsgatételek összeállításához is a tapasztalatlanság bélyegével nyúltunk; végül is nem sikertelenül. A vizsga szóbeli és nyelvhelyességi írásbeli részbôl állt. Az utóbbiért t illeti elismerés. A tanév és a vizsga tapasztalatai, a hallgatók, elôadók véleményei összegezôdtek, és megfogant a Magyar orvosi nyelv címû tantárgy tankönyvének gondolata. Az elôadók egy emberként vállalták, hogy közremûködnek. Reménnyel hiszem, hogy a 2005/2006-os tanév hallgatói már ebbôl vizsgáznak. Amikor ezeket a sorokat írom, néhány nappal vagyunk a tantárgy kezdete elôtt. Felemelô érzés, hogy az ÁOK hallgatók száma 213. Ketten a Doktori Iskola hallgatói közül is jelentkeztek. Köszönöm a bizalmat és a támogatást a Semmelweis Egyetem profeszszorainak, többek között Szollár Lajos dékán úrnak, Szél Ágoston egyetemi tanár úrnak, Tulassay Tivadar rektor úrnak, Donáth Tibor és Paulin Ferenc professzor uraknak. 2005/2006-os tanév tanterve 1 hét A magyar orvosi szaknyelv története napjainkig Prof. dr. Keszler Borbála A magyar orvosi nyelv mûvelésének kérdései 2. hét A gyógyszerészeti alapkutatás szaknyelve Prof. dr. Tekes Kornélia Nyelvtani alapkérdések és általános szövegalakítási nehézségek 2 MAGYAR ORVOSI NYELV 2005, 2:2 6

2 3. hét. A tudományos tevékenység mérése tudománymérés Irodalomkeresés a könyvtár és a világháló szerepe (Index Medicus, Medline, PubMed stb.) 4. hét Globalizáció és anyanyelv, európai tapasztalatok az anyanyelv és az önazonosság Prof. dr. Grétsy László Hogyan írjunk tudományos közleményt: általános ismeretek. 5. hét Az orvosi viselkedés és a nyelvhasználat összefüggése Prof. dr. Szirmai Imre Szócsisolási és szövegszerkesztési gyakorlatok 6. hét Lehet-e, érdemes-e, kell-e magyar orvosi nyelven közölni? Prof. dr. Bertók Lóránd A vírusok, baktériumok, gombák stb. neveinek írása, a mikrobiológia nyelve A különírás, egybeírás szabályai 7. hét Az Orvosi Hetilap és Markusovszky Lajos Prof. dr. Fehér János Zárthelyi dolgozat 8. hét Az orvosi tankönyvek, kézikönyvek írásának, szerkesztésének szempontjai Prof. Dr. Gaál Csaba Az idegen szavak írásának szabályai, nehézségei Dr. Laczkó Krisztina 9. hét Az anatómiai nevek írása és magyarítása Prof. dr. Donáth Tibor A magyar szavak eredete, a szóalkotás módjai, magyarítás, magyarosítás, nyelvújítás Dr. Búvári Márta 10. hét A folyóirat a szerkesztôségben, a szerkesztôk és bírálók szerepe, felelôssége Prof. dr. Vécsei László Szócsiszolási és szövegszerkesztési gyakorlatok 11. hét Az élettan, az immunológia és a társtudományok szaknyelve Dr. Mitsányi Attila A rövidítések, betû- és mozaikszók írásának szabályai és alkalmazásuk az orvosi irodalomban, a kötôjelek használata 12. hét A tudományos fokozatok rendszere, a Magyar Tudományos Akadémia szerepe kezdettôl napjainkig Prof. dr. Dobozy Attila Hogyan tartsunk tudományos elôadást: a tudományos elôadások tartásának és a poszterek készítésének alapvetô szempontjai; az elôadások összefoglalóinak megírása 13. hét Bizonyítékokra alapozott orvoslás és kezelési irányelvek fogalmai és nyelvhasználata Prof. dr. Kerpel-Fronius Sándor Önéletrajz és pályázatok írása Az elhangzottak megbeszélése, zárszó Miért fontos a Magyar orvosi nyelv és annak oktatása? 1. A magyar nyelvû orvosi irodalom tele van nyelvi vonatkozású kérdôjelekkel. Messzemenôen nincs egyetértés még a latin szavak írásmódját illetôen sem, az angol szavakról, kifejezésekrôl nem is beszélve. Van, aki az eredeti írásmód mellett foglal állást, mások a magyaros írásmódot részesítik elônyben, de nagyon sokan s talán ez a legrosszabb a kettôt keverik, evvel elég nagy összevisszaságot szülve a szaknyelv használatában. 2. A magyar nyelven író orvosok, kutatók körében nemcsak, hogy egyetértés nincs az idegen nyelvekbôl átvett új kifejezések magyar megfelelôit illetôen, de úgy tûnik, hogy széles körben erre még az igény sem merült fel. Pedig a magyar orvosi nyelvet, hasonlóan más szaknyelvekhez és a köznyelvhez is, ellepik az idegen kifejezések. Az orvosi, biológiai szakma a molekuláris biológia korát éli, az orvosi irodalom átíródik a betegségek molekuláris alapú osztályozása szerint. Ez a változás hasonló ahhoz, mint aminek elôdeink voltak tanúi, amikor a mikroszkóp az orvosi gyakorlat részévé vált, és az addig kézzel fogható szöveti, illetve sejtszintûvé zsugorodott. A betegségek szövettani beosztást nyertek. A mai változások azonban nagyságrendekkel nagyobbak, a sejtek, a sejtelemek és a kromoszómák szintjén keresztül a molekuláris nagyságrendig jutottunk. Az ismeretek mennyisége hatványozódva növekszik. A molekuláris biológia új fogalmak ezreit szüli, új szakszavak garmadája születik, és mind angolul. Az angol kifejezések rátelepszenek más nyelvekre, beléjük épülnek, és elôbb-utóbb uralni fogják azokat. Ez a veszély minket is fenyeget, és, ha nem találunk magyar megfelelôket, nem készítjük az új szótárt magyarul is, akkor a magyar orvosi nyelv csenevésszé válik, egy kificamodott zagyva keverékké, melyet még MAGYAR ORVOSI NYELV 2005, 2:2 6 3

3 az orvosok is csak nehezen, sokszor egyáltalán nem fognak érteni ennek elôjeleit, jeleit máris tapasztalhatjuk. 3. Jogilag elôírt kötelességünk, hogy a betegeket felvilágosítsuk a betegségükkel, a kezelés lehetôségeivel kapcsolatban, és minden ezzel összefüggô kérdésükre választ adjunk. Kezelést csak megfelelô tájékoztatás után szabad végezni. A tájékoztatást a beteg, a kezelésébe való beleegyezéssel együtt, aláírásával igazolja. A tájékoztatás magába foglalja azt is, hogy a beteg az orvosi jelentést, zárójelentést is megértse. Magától értetôdôen a tájékoztatás csak magyar nyelven lehetséges. Ez azt jelenti, hogy ahol ez egyáltalán lehetséges a latin kifejezések magyar megfelelôire is szüksége van a szakmának. 4. Ez az igény határozottan szélesedik is, hiszen a népesség egyre inkább igyekszik tájékozódni az egészségét és annak megôrzését, a betegségek megelôzését illetôen. Természetesen ezzel kapcsolatban is minden tájékoztatás, ismeretterjesztés, az egész hazai népességre kiterjedô felvilágosítás is csak magyar nyelven történhet. A magyar orvosi nyelv ápolása nem lehet sikeres, ha oktatását nem az orvostanhallgatók, kezdô orvosok, kutatók körében kezdjük. Ezért hoztuk létre és tartjuk fontosnak a Magyar orvosi nyelv címû tantárgyat, amely az alapvetô nyelvi kérdések mellett az orvosi nyelvvel, az orvosi irodalom mûvelésével és tanulmányozásával kapcsolatos egyéb fontos kérdésekrôl is szól. A tantárgy bevezetése és az elsô tanfolyam A Magyar Orvosi Nyelv nevû szabadon választható tantárgyat 2002-ben indítottuk volna. Kezdeti szervezési nehézségek miatt azonban nem nagyon jutottunk el a hallgatókhoz ban már sokkal szélesebb körben kezdtük a tájékoztatást, de így is voltak nehézségek. Végül elején, 12 hallgatóval kezdtük el az oktatást (15 héten keresztül heti két órában), amelyet vizsga követett. Mind a 12 hallgató sikeres vizsgát tett, érdeklôdésük és lelkesedésük megható volt. A tantárgynak különös jelentôséget ad, hogy tudomásom szerint ilyen témájú oktatás a magyar orvosi egyetemeken még nem zajlott. Az elôadók között rangos nyelvészek és szakmánk kiemelkedô képviselôi voltak: Prof. dr. Bertók Lóránd,, Prof. dr. Donáth Tibor, Prof. dr. Fábián Pál, Prof. dr. Fehér János, Prof. dr. Grétsy László,, Dr. Gyarmati Zsuzsanna, Prof. dr. Lapis Károly, Dr. Mitsányi Attila, Prof. dr. Palkovits Miklós, Dr. Tekes Kornélia, Dr. Törôcsik Beáta, Dr. Varga Zoltán, Prof. dr. Vécsei László. A fontosabb szóba került témák: 1. A magyar orvosi szaknyelv fejlôdésének, mûvelésének története, szaknyelvünk jelenlegi helyzete, napjaink nehézségei, a szaknyelvmûvelés céljai, lehetôségei; 2. A magyar orvosi szaknyelv mûvelésének szervezetei, formái, a magyarítás kérdése; 3. A magyar helyesírási és stiláris ismeretek alapjai; 4. A globalizáció és az anyanyelv viszonya, illetve az ezzel kapcsolatos európai tapasztalatok, tehát az anyanyelv és az önazonosság kérdésköre; 5. Lehet-e, érdemes-e, kell-e magyar orvosi nyelven közölni? 6. Az anatómiai nevek írása és magyarítása; 7. Az angol és latin szavak írásának elvei; 8. Hogyan tartsunk tudományos elôadást? 9. A nemzetközi és a magyar tudományos folyóiratok a klinikus szemével; 10. Az orvos orvos-párbeszéd, az orvos nôvér-párbeszéd, az orvos beteg-párbeszéd nehézségei, lehetôségei; 11. Hogyan írjunk tudományos közleményt? 12. A szakirodalom helyes értésének, értékelésének, fordításának nehézségei; 13. A szaknyelvi helyesírási és stiláris ismeretek alapjai; 14. A daganatgyógyászat szaknyelve, különös tekintettel a tájékoztatásra; 15. Az élettan és a társtudományok szaknyelve; 16. A gyógyszernevek és a gyógyhatású készítmények neveinek írása; 17. A tudományos tevékenység mérése tudománymérés; 18. Irodalomkeresés a könyvtár és a világháló szerepe (Index Medicus, Medline, PubMed stb.); 19. A molekuláris biológia és az alapkutatás szaknyelve; 20. Az orvosi szótárak készítésének szempontjai és buktatói; 21. A szakfolyóiratok szerkesztése, a szerkesztô helye stb. A tantárgy oktatása során a hallgatók és az elôadók részérôl is egyértelmûen megfogalmazódott a magyar orvosi nyelv mûvelésének fontossága, oktatásának szükségessége. Nehézséget jelent, hogy az egyetemi elôadók többsége erre nem fordít gondot, és bizony az is, hogy az egyetemi tankönyvek nyelve is sok kívánni valót hagy maga után. Nagyon fontos lenne, hogy a szakbírálatok mellett az egyetemi tankönyvek szaknyelvi bírálata is megtörténjék. Donáth Tibor professzor úr elôadása világossá tette, hogy az anatómiai képletek magyar neveinek elsajátítása rendkívül fontos. A cél megvalósítása érdekében levélben fordultunk Szél Ágoston professzor úrhoz, Csillag András professzor urat, pedig személyesen kerestük meg és kértük, hogy az anatómia oktatása során a latin anatómiai nevek mellett azok magyar megnevezései is ugyanolyan hangsúlyt kapjanak. Célszerû lenne a hallgatóktól megkövetelni, hogy az anatómiai képletek latin és magyar neveit egyaránt ismerjék és használják, és hogy megértsék a magyar elnevezéseket is. Meggyôzôdésem, hogy a jövô magyar orvosnemzedékének nyelvhasználatának szempontjából ez meghatározó lépes lenne. Az elôadások helye a Bôr és Nemikórtani Klinika II. emeleti tanterme volt. A lehetôségért és segítségért Horváth Attila professzor úrnak és a klinikai mûszaki személyzetének hálával tartozunk. Részvétel a HEFOP IH pályázatban Prof. dr. Szollár Lajos dékán úr tájékoztatása szerint: A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Humánerôforrásfejlesztés Operatív Program Irányító Hatósága (HEFOP IH) 3.3 pályázati felhívására ( A felsôoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése ) válaszolva a négy magyarországi orvostudományi kar közös pályázatot kíván benyújtani. A pályázat egyik súlyponti része új tárgyak bevezetését célozza meg. A kreditalapú képzésre történô áttérés komoly kihívást jelent, és újra kell gondolni, hogy milyen ismeretanyagok tartozzanak a kötelezô és a választható kategóriába. [...] Úgy gondoljuk, hogy a Magyar orvosi nyelv tantárgy a kreditrendszerhez elsôsorban egyediségével, különlegességével járul- 4 MAGYAR ORVOSI NYELV 2005, 2:2 6

4 hat hozzá. További jelentôsége, hogy olyan dolgokat tanít, amelyekre minden hallgatónak szüksége van, tehát a részvétel nem kötött évfolyamhoz. A tanagyagban a magyar orvosi nyelv elvi (helyesírási, írásmódbeli stb.) szempontjai és gyakorlati oktatása mellett a tudományos közlemények írásának, a tudományos elôadások tartásának tanítása, továbbá könyvészeti ismeretek (tudománymérés), a tudományos fokozatok rendszerének és az orvostudomány fontosabb szakterületeinek (pl.: anatómia, élettan, gyógyszertan stb.) sajátságos nyelvi kérdései is megbeszélésre kerülnek. A tananyag elektronikus segédleteinek elkészítését, a világhálón történô megjelenítését is vállaljuk. A 2004/2005-ös tanév Nagy örömmel vettem kézhez Prof. dr. Szollár Lajos dékán úr válaszlevelét, amelyet ismételt elôterjesztésünkre küldött. Ebben tájékoztatást kaptunk, hogy a Kari Tanács a Magyar orvosi nyelvet kötelezôen választható (két kreditpontos) tantárgynak fogadta el. A határozat egyértelmûen tükrözi, hogy a Kari Tanács elkötelezett a magyar orvosi, biológiai nyelv mûvelése iránt. Szél Ágoston professzor úr, a Doktori Tanács elnöke válaszlevelében a következôket írja: Az Egyetemi Doktori Tanács Oktatási Bizottsága megvizsgálta elôterjesztését, amelyben javasolja a graduális képzésben korábban bevezetett Magyar Orvosi Nyelv tantárgy oktatását a Doktori iskola hallgatói számára is. A javaslattal a Bizottság egyetértett, ezért az említett tantárgyat kötelezôen választható kurzusként a doktori képzés részeként elismerjük, és amennyiben Professzor Úr számonkérést is végez, 2 kreditponttal értékeljük. A bizalmat nagyon köszönjük. A tantárgy oktatására február májusában késôbb egyeztetett idôpontban kerül sor az alábbiak szerint. A MAGYAR ORVOSI NYELV CÍMÛ KÖTELEZÔEN VÁLASZTHATÓ, PONTSZERZÔ EGYETEMI TANTÁRGY Az elôadások helye: Semmelweis Egyetem, Bôr- és Nemikórtani Klinika II. emeleti tanterme (218-as szoba) Cím: Budapest, Mária u. 41. Felelôs oktató:. ( , távmásoló: , villanyposta: bosze@axelero.hu) Idôpont: február május A tantárgyat a Semmelweis Egyetem bármelyik évfolyamának és a Doktori Iskolának a hallgatói is felvehetik. Az elôadások az ELTE hallgatói számára is nyitottak. TANREND 1. hét A magyar orvosi szaknyelv története, jelenlegi helyzete és mûvelésének jelentôsége Prof. dr. Keszler Borbála A magyarítás elvi szempontjai, a fordítás alapelvei, szócsiszolás 2. hét A szaknyelvmûvelés célja, lehetôségei és a szótárak jelentôsége, különös tekintettel az orvosi szaknyelvre Prof. dr. Fábián Pál Az idegen szavak írásának szabályai, nehézségei, szövegszerkesztési gyakorlat 3. hét Globalizáció és anyanyelv, európai tapasztalatok az anyanyelv és az önazonosság Prof. dr. Grétsy László Hogyan írjunk tudományos közleményt: általános ismeretek, a tudományos közlemények fajtái 4. hét Az anatómiai nevek írása és magyarítása Prof. dr. Donáth Tibor Az egybe- és különírás szabályai és alkalmazásuk a magyar orvosi irodalomban, szövegszerkesztési gyakorlat 5. hét Lehet-e, érdemes-e, kell-e magyar orvosi nyelven közölni? Prof. dr. Bertók Lóránd Hogyan írjunk tudományos közleményt: az eredeti közlemények szerkezete, tervezése és megírása 6. hét A daganatgyógyászat szaknyelve, különös tekintettel a tájékoztatásra Prof. dr. Lapis Károly Az ismeretterjesztés nyelvi vonatkozásai Dr. Piróth Eszter Az orvos és orvos, az orvos és nôvér, illetve az orvos és beteg közötti párbeszéd, a beleegyezô nyilatkozat 7. hét A kötôjelek, az írásjelek és a számok írásának szabályai és alkalmazásuk a magyar orvosi irodalomban, szövegszerkesztési gyakorlat Hogyan írjunk tudományos közleményt: az összefoglaló közlemények, esetismertetések stb. szerkezete, tervezése és megírása 8. hét A tudományos tevékenység mérése tudománymérés Irodalomkeresés a könyvtár és a világháló szerepe (Index Medicus, Medline, PubMed stb.) MAGYAR ORVOSI NYELV 2005, 2:2 6 5

5 9. hét A rövidítések és mozaikszók írásának szabályai és alkalmazásuk az orvosi irodalomban, szövegszerkesztési gyakorlat 10. hét Hogyan tartsunk tudományos elôadást: a tudományos elôadások tartásának és a poszterek készítésének alapvetô szempontjai; az elôadások összefoglalóinak megírása 11. hét A nemzetközi és a magyar tudományos folyóiratok a klinikus szemével Prof. dr. Vécsei László A szakfolyóiratok szerkesztése, a szerkesztô és a bírálók helye az Orvosi Hetilap tükrében Prof. dr. Fehér János 12. hét A gyógyszernevek és a gyógyhatású készítménynevek írása Dr. Gyarmati Zsuzsanna A gyógyszerészeti alapkutatás szaknyelve Dr. Tekes Kornélia Szócsiszolás, szövegszerkesztési gyakorlat 13. hét A vírusok, baktériumok, gombák stb. neveinek írása, a mikrobiológia nyelve Prof. Dr. Nász István Szövegszerkesztés, szócsiszolás 14. hét A molekuláris biológia nyelve Dr. Törôcsík Beáta Az élettan, immunológia és a társtudományok szaknyelve Dr. Mitsányi Attila 15. hét Tallózás az orvosi irodalomban a könyvtáros szemével Dr. Vasas Lívia Ismétlô összefoglalás; a ma még megoldatlan kérdések áttekintése és Vizsga: és Bízunk a hallgatók érdeklôdésében, és mindenkit szeretettel várunk. Nagy segítséget jelentene és kérjük is olvasóinkat, hogy a Magyar orvosi nyelv tantárggyal, annak szervezésével kapcsolatos véleményüket, javaslataikat juttassák el szerkesztôségünkbe. Fontos lenne, hogy a magyar orvosi nyelv és az ezzel kapcsolatos kérdéskörök oktatása hazánk többi orvostudományi egyetemén, de a határainkon kívüli magyar nyelvû egyetemeken, fôiskolákon is létjogosultságot nyerjen. 6 MAGYAR ORVOSI NYELV 2005, 2:2 6