INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Átírás

1 PÉCS Megyei Jogú Város Önkormányzata INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ANTISZEGREGÁCIÓS TERV JÚLIUS 21.

2 I. ANTISZEGREGÁCIÓS TERV...3 I.1. AZ ANTISZEGREGÁCIÓS TERV CÉLJAI...3 I.2. MÓDSZERTAN...3 I.3. A PROBLÉMÁK HÁTTERE, CÉLCSOPORTOK...4 I.4. HELYZETELEMZÉS...5 I.4.1. A KSH által kimutatott szegregációk lehatárolása...5 I.4.2. A szegregátumok demográfiai, foglalkoztatási viszonyai, lakáshelyzete, infrastrukturális állapota...8 I.4.3. A szegregálódó területek jellemzői...22 I.4.4. A szegregátumok egészségügyi helyzete...27 I.4.5. Az önkormányzati lakások területi elhelyezkedése...29 I.4.6. A város és a szegregátumok szociális ellátórendszere, szociális segélyezések...31 I.4.7. A szociális ellátórendszerrel kapcsolatban lévő szervezetek...35 I.4.8. Oktatási szegregáció...37 I.4.9. Korábbi antiszegregációs tevékenységek értékelése...51 I Összegzés...60 I.5. STRATÉGIAI FEJEZET...61 I.5.1. Statégiai célok...61 I.5.2. Oktatási integráció...62 I.5.3. Foglalkoztatási integráció...71 I.5.4. A szegregátumok és szegregálódó területek infrastrukturális és lakásfejlesztései...80 I.5.5. A beavatkozások összesített táblázata, rangsorolás bemutatása...88 I.5.6. A Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, valamint a Roma Integrációs Tanáccsal való együttműködés kialakítása...93 I.5.7. A városfejlesztési akciók hatásai a szegregátumokra...95 I.5.8. Pályázati lehetőségek...96 I.6. MELLÉKLET AZ ANTISZEGREGÁCIÓS TERV KIDOLGOZÁSA SORÁN FELHASZNÁLT ANYAGOKRÓL I.7. MELLÉKLET AZ EGYES ÁLTALÁNOS ISKOLÁK OSZTÁLYAINAK SZEGREGÁCIÓJÁRÓL

3 I. ANTISZEGREGÁCIÓS TERV I.1. AZ ANTISZEGREGÁCIÓS TERV CÉLJAI A város hosszabb távú stratégiájának meghatározása során kiemelten fontos feladat annak a vizsgálata, hogy a város népességében megtalálhatóak-e olyan csoportok, amelyek az esélyegyenlőség szempontjából hátrányos helyzetben vannak, vagy veszélyeztetettnek tekinthetők. Az ilyen, valamilyen oknál fogva leszakadó csoportok vizsgálata elsősorban földrajzi szempontok alapján történik meg, főképpen olyan területegységeket, városon belüli lehetséges szegregátumokat megvizsgálva, ahol a szegénységi, szociális problémákra utaló statisztikai adatok kiugróan magasak a város többi területéhez képest. Az anti-szegregációs terv célja a telepszerű, szegregált lakókörnyezeti népesség társadalmi, gazdasági szempontú vizsgálata, a feltárt problémák alapján pedig cselekvési programok kidolgozása, amellyel ezek a gondok felszámolhatóak, vagy legalábbis csökkenthetőek lesznek. Az egyes szegregátumok esetében megvizsgáljuk a terület demográfiai viszonyait, a szociális ellátórendszer szerepét a lakosság jövedelmi helyzetének fenntartásában, ehhez kapcsolódóan foglalkoztatási és jövedelmi helyzetét, az infrastruktúra és az elérhető közszolgáltatásokat, illetve igen hangsúlyosan az oktatási szegregáció mértékét is I.2. MÓDSZERTAN Az Antiszegregációs terv két fő részre tagolódik, a helyzetelemzés részre, valamint a stratégiai részre. Előbbiben kerül sor a város szegregált területeinek megjelölésére, majd elemzésére, továbbá a város egészét érintő tényezők bemutatására. A fejezet támaszkodik az Integrált Városfejlesztési Stratégiára és a Városrehabilitáció ban Kézikönyv a városok számára által meghatározott mutatókra és helyzetelemzést segítő szempontokra. A stratégiai fejezetben kerülnek meghatározásra a helyzetelemzésben feltárt problémák alapján a program céljai és a szegregációt csökkentő eszközök. Az Antiszegregációs tervben foglalt területek kijelölése a évi KSH Népszámlálás adatai, valamint az antiszegregációs szakértők és a városvezetés véleményei alapján történt meg. Az adatokat a KSH bocsátotta rendelkezésünkre (2001-es Népszámlálás), valamint a város statisztikai adatbázisa adott további adatokat. A helyzetfeltáró részben felhasználtuk az önkormányzati lakások 2006-os felmérésének eredményeit is. 3

4 További fontos forrást jelentettek az antiszegregációs szakértőkkel, a város vezetőivel, valamint a helyi civil szervezetek képviselőivel folytatott megbeszélések is, ezen megbeszélések együttes figyelembevételével történt meg az Antiszegregációs terv kidolgozása. Folyamatos egyeztetéseket folytattunk többek között Gonda Tibor alpolgármesterrel, Dr. Kovács Katalin osztályvezetővel, Magay Miklós osztályvezetővel, Kiss András projektmenedzserrel, Huszár Ildikó projektmenedzserrel, továbbá számos információval látott el minket a stratégiai munkacsoport. Interjúkat készítettünk továbbá az egyes szegregátumok háziorvosaival. A város szegregátumaiban, valamint szegregálódó területeinek személyes terepbejárása további fontos információforrást jelentett az Antiszegregációs terv kidolgozása során május 16-án az antiszegregációs szakértőkkel, a város vezetőivel, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselőivel, továbbá a helyi képviselőkkel, valamint civil szervezetek képviselőivel megbeszélést folytattunk az Antiszegregációs Tervről, ahol számos javaslat, észrevétel hangzott el. A szegregátumok, valamint a meszesi városrész, továbbá Vasas, Somogy, Hird szegregálódó területeinek személyes bejárása is ekkor történt meg, amelynek során a helyi lakosság is észrevételeket tudott tenni május 27-én újabb terepbejárásra került sor, ahol az előbbieken túl a város más részein lévő szegregáló területek bejárására is sor került május 30-án egy újabb egyeztetés volt a stratégiai munkacsoporttal, ahol számos további észrevétel hangzott el az anyaggal kapcsolatban. Az antiszegregációs szakértőkkel mindezzel párhuzamosan folytak az egyeztetések, akik folyamatosan észrevételeket tettek az Antiszegregációs tervvel kapcsolatosan. A mellékletben felsoroljuk továbbá azon anyagokat, amelyeket az Antiszegregációs terv kidolgozása során felhasználtunk. I.3. A PROBLÉMÁK HÁTTERE, CÉLCSOPORTOK A város jelenlegi szociális problémáinak háttere elsősorban a rendszerváltozás utáni gazdasági változásokban keresendő. A korábbi nagyipari üzemek, a bányák bezárása mind odavezetett, hogy a foglalkoztatottak aránya nagy mértékben visszaesett, míg az inaktív keresőké rohamosan nőtt. A munkanélküliség, a jövedelmi szint esése a társadalom széles rétegeit hozta nehéz helyzetbe. Fontos megemlíteni ezzel kapcsolatosan azt, hogy a nehéz helyzetben lévő családok gyermekei gyakran szocializációs, értékrendbeli nehézségekbe is 4

5 ütköznek, ami tovább rontja a folyamatot. Mindezek a problémák nagyobb mértékben érintették a város azon tagjait, akik korábban elsősorban az alacsonyabb presztízsű foglalkoztatási csoportokban kaptak munkát. Az átalakulás vesztesévé elsősorban a roma népesség vált., leginkább ugyanis ők váltak érintetté a munkahelyek bezárásában. Munkahelyük elvesztésével gyakorta a mai napig terjedően nem tudtak újra munkához jutni, ami számos szociális probléma forrását jelenti. A szociális problémák gyakorta nagyobb összefüggő területrészekre is jellemzőek, emiatt Pécsett olyan slumosodó városrészek is találhatóak, ahol a szociálisan hátrányos helyzetűek koncentrációja jóval meghaladja a város más részeire jellemző értékeket. Ez a slumosodás, földrajzi szegregálódás öngerjesztő folyamat is egyben: az ilyen közegből elköltöző, módosabb családok helyére az alacsonyabb fenntartási költségek miatt szegényebb, szociális problémákkal küzdő lakosok költöznek be, ezzel gyorsítva a városrész leszakadásának folyamatát. A leszakadó városrészek lakosságának mindezen okok miatt szembe kell nézniük a kirekesztődés folyamatával. A jövedelmektől, a munkaerőpiactól, a szolgáltatásoktól és a társas kapcsolatoktól való elesés az egyének társadalmi részvételét akadályozva hozzájárul ahhoz, hogy az ilyen gondokkal küzdők számára az egyenlő hozzáférés lehetősége csorbul, amelyben leginkább a roma lakosság és a szegénységben, egyszülős családban nevelkedő, inaktív vagy tartós munkanélküli eltartóval rendelkező családokban nevelkedő gyermekek a legveszélyeztetettebbek. I.4. HELYZETELEMZÉS I.4.1. A KSH által kimutatott szegregációk lehatárolása A város szegregátumainak lehatárolása a Városrehabilitációs Kézikönyvben meghatározott szegregációs mutató alapján történik. A Kézikönyvben foglaltak szerint azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot, továbbá a terület népességszáma 50 fő fölötti (a szegregációs mutató a 2001-es népszámlálási adatokból állítható elő). Az alábbi kartogramok jelzik, hogy mely területek tesznek eleget a szegregátum kritériumainak (vagyis ahol a szegregációs mutató 50%, illetve a fölötti értéket vesz fel). (Jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett 5

6 értékeit a következő színek jelölik: 0-39% = türkizkék, 40-49%=fekete, %=pink) A kartogram olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk (50 fő alatti népességszám) miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak. Azok a területek, amelyek népességszáma kielégíti a szegregátum fogalmát, azok bekarikázva szerepelnek a térképeken. Az egész Pécset ábrázoló, áttekintő térképpel kapcsolatosan mindenképpen fontos megjegyezni, hogy a rajta szereplő, lila színnel jelzett területek döntő többsége intézmény, illetve iparterület, a valódi szegregátumokat, valamint a szegregációval érintett, azonban alacsony népességszámú, vagy az 50%-ot csak megközelítő területeket külön felsoroljuk majd az anyagban. 1. ábra: áttekintő térkép Pécs Megyei Jogú Város szegregátumaitól, valamint a szegregátumnak nem tekinthető területekről (2001) Forrás: KSH 6

7 2. ábra: Pécs pécsbányai és szabolcsi szegregátumai (2001) Forrás: KSH 3. ábra: Pécs vágóhídkörnyéki, valamint a két gyárvárosi szegregátuma (2001) Forrás: KSH A térképek alapján látható, hogy a városban összesen 5 területegységet tekinthetünk szegregátumnak. Ezek mindegyike a város olyan területein találhatóak meg, amelyek számos társadalmi és gazdasági problémákkal küzdenek. Ezek a területek a szabolcsi városrész északi részén, Pécsbánya északi részén találhatóak, továbbá a Vágóhídkörnyékén, valamint Gyárvárosban két területen is. 7

8 A város szegregátumait az alábbiakban részletesen is jellemezzük. A helyzetelemzés alapjául a Központi Statisztikai Hivatal és Pécs MJV Önkormányzata adott területekre vonatkozó adatai, a területen dolgozó önkormányzati, civil, egészségügyi szakemberek interjúk során tett beszámolói, valamint a helyszínbejárások során tapasztalt, illetve a lakosok által elmondott jellemzők szolgáltak. Ezeken kívül felhasználjuk a Családsegítő Szolgálat 2006-ban készült kérdőíves felmérését is, amely a keleti városrész slumosodó területein végeztek. I.4.2. A szegregátumok demográfiai, foglalkoztatási viszonyai, lakáshelyzete, infrastrukturális állapota I A pécsbányai szegregátum (1.) A pécsbányai szegregátum a Sétatér utca, Pécsbányatelepi út, Károly utca, Kórház utca, Pécsbányatelepi út, Károlyi tér, Kénes út, valamint a településhatár közötti területet foglalja magába. A szegregátum kialakulása elsősorban arra az okra vezethető vissza, hogy a terület egykoron - a közeli bányáknak köszönhetően bányászkolóniaként funkcionált, azonban a város más részein kialakult, magasabb minőséget nyújtó lakótelepeinek megépülésével az egykoron itt élő, magasabb presztízsű bányászok és családjuk fokozatosan átköltöztek az újonnan megépült lakótelepekre (elsősorban a Meszesi lakótelepre, valamint Uránvárosba az 1950-es évektől kezdődően). Helyükre azonban folyamatosan érkeztek egyfelől a város más részeiből, másfelől az ország más területeiről olyan személyek, akik elsősorban az alacsony fenntartási költségeknek, valamint a közeli munkalehetőségeknek köszönhetően költöztek be az elhagyott épületekbe. A munkalehetőségek megszűntével azonban az újonnan beköltözők életminősége nagymértékben csökkent, és alakította ki a jelenlegi, számos gonddal tűzdelt társadalmi helyzetet. A város egészére jellemző folyamatok alapvetően befolyásolták nem csupán a pécsbányai, hanem a város összes szegregátumának kialakulását. Az 1990 utáni gazdasági és társadalmi változások és az 1980-as évek végén meginduló városi lakásprivatizáció és ingatlanpolitika jelentős folyamatokat indított el a város térszerkezetének alakulásában. Az ingatlanpiac kialakulásával megkezdődött a korábban elhanyagolt épületek felvásárlása, felújítása, az üres ingatlanok hasznosítása, felértékelődtek a korábban kevésbé értékesnek tartott területek (pl.tettye). Emellett megindult a városi ipari övezet átalakulása (ld. pl.: Ipari Park), amely 8

9 jelentős átrendeződéseket eredményezett a városi ingatlanpiacon. Újabb magasabb presztízsű lakóterületek alakultak ki (pl. az un Papkert területen, Meszes alatt). Ezzel szemben azonban az elmúlt évtizedek elmaradt lakásfelújításai miatt a város tulajdonába maradt lakások állaga katasztrofális mértékben leromlott. Emiatt megkezdődött, illetve felgyorsult bizonyos külső lakóterületek leépülésének folyamata, néhány területen beindult a gettósodás (István-akna, Györgytelep, Rücker-akna, stb.). A megélhetési és a lakásfenntartási költségek emelkedése következtében a lakótelepi lakásaikat megvásárlók jelentős része komoly adósságokat halmozott fel, ezáltal helyzete kiszolgáltatottá vált, csapdába került. A piaci hatások következtében elindult egyes lakótelepek leértékelődése is (pl.kertváros egyes területei). Az egyes szegregátumok problémáit nagyban befolyásolja az is, hogy a lakások döntő részének tulajdonosa az Önkormányzat, amely csak a legalapvetőbb veszélyelhárítási feladatokat tudja felvállalni, így a lakások állagát egyre inkább a bent lakók jövedelmi, életmódbeli helyzete, önerős felújításai határozzák meg. Emiatt jelentős különbségek vannak az egyes épületek állapotában. További probléma, hogy sok helyen megoldatlan a szeméttárolás. A közvilágítás szintén több helyen nem megoldott: a legfőbb oka ennek, hogy több helyen illetéktelenül csatlakoztak rá a közvilágításra. A több mint fős pécsi lakosság korstruktúrájában a fiatalkorúak országhoz viszonyított alacsonyabb, az aktív korúaknak pedig magasabb aránya figyelhető meg (14,5%, illetve 64,8%), míg az időskorúak aránya kicsivel meghaladja az országos átlagot (20,7%). A pécsbányai szegregátum esetében összesen 251 állandó lakosról beszélhetünk, akiknek korstruktúrája nagymértékben eltér a városi adatoktól, elsősorban annak köszönhetően, hogy a fiatalkorúak aránya nagyon magas, a népességnek közel 22%-a. Ezzel szemben az aktív korúak relatíve alacsony arányban vannak jelen a területen (mindössze 57,7% az arányuk), az időskorúak aránya pedig hozzávetőlegesen a városi átlaghoz közeli (20,6%). A fiatalkorúak magas aránya, illetve az ezt okozó magas gyerekszám több társadalmi tényező együttes hatására vezethető vissza. Kutatások megállapítják, hogy e tekintetben országos viszonylatban a legerősebb hatása az elért jövedelmeknek, az iskolai végzettségnek és a kornak együttesen van. A családokban egy főre jutó munkajövedelmek hatása közel 33 %, a kor hatása 31 %, az iskolai végzettségé pedig 20 %. Mindehhez a települési elhelyezkedés, a szegregáció, stb. 9

10 nem járul hozzá magyarázó erővel. Noha a magas gyermekszámnak van jövedelemcsökkentő hatása, az kevésbé erős, mint az alacsony jövedelmek gyermekszám-emelő, illetve a magas jövedelmek gyermekszámcsökkentő hatása. Mindebben a klasszikus demográfiai paradigma érhető tetten: az alacsony várható élettartam növeli a populációban a gyermekek számát, azonban a népességen belül a növekvő társadalmi státusz hatására csökken a gyermekszám. 1 Már korábban is említettük, hogy a városban a foglalkoztatási helyzet jelentős mértékben romlott a rendszerváltozás idejéhez képest, 2001-ben a foglalkoztatottak aránya mindössze 52,9%-ot tett ki az aktív korú népességből. A pécsbányai szegregátum területének lakosságából a foglalkoztatottak aránya rendkívül alacsony, mindössze 32,7%. Ennek köszönhetően mind a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (53,9%), mind a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya (63%) is jóval meghaladja a város egészét jellemző átlagokat (39,8%, illetőleg 43,4%). A gazdaságilag nem aktív népesség mindebből következően igen magas számban vannak jelen (70%), illetve ugyancsak kiugróan nagy a munkanélküli népesség aránya is (27,6%). A helyi lakosság igen alacsony iskolázottsággal rendelkezik, felsőfokú végzettségű lakos a területen nem rendelkezik lakhellyel, ugyanígy, igen alacsony a középfokú végzettségűek aránya is. Ezzel szemben a népességnek közel 80%-a csupán nyolc általános végzettséggel rendelkezik. A népesség hátrányos munkaerőpiaci helyzetét mutatja, hogy a csekély számú foglalkoztatott döntő többsége, közel 84%-a alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban volt foglalkoztatva. A terület lakáshelyzetében az alacsony komfortfokozatú lakások kiugró aránya jellemző. A 93 lakás 55%-a ebbe a kategóriába tartozik. A szegregátum lakásai közül 79 önkormányzati bérlakás (az összes lakás 85%-a). A lakosok szociális helyzetének alacsony fokát mutatja, hogy azon aktív korú lakosok aránya, akiknek egyedüli jövedelemforrása kizárólag helyi vagy állami támogatás volt, meghaladta a 20%-ot is. A területen élők szociális segélyeiről a város és a szegregátumok szociális ellátórendszere fejezetben írunk bővebben (I.4.6-os fejezet). Az itteni lakosok egészségi állapota rossz: elsősorban légúti megbetegedések, idült gyulladásos betegségek jellemzik a lakosságot, elsősorban a nem megfelelő lakhatási és 1 Forrás: A szegénység csapdájában. Cigányok magyarországon szociális-gazdasági helyzet, egészségi állapot, szociális, és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés. Delphoi Consulting,

11 higiéniai körülmények miatt. Gyakoriak a krónikus betegségek, sok a mentálisan sérült ember. Gyakori jelenség a káros szenvedély, elsősorban a cigarettázás (már igen fiatal korban), valamint a gyakori alkoholfogyasztás is jellemző. Az ezt az állapotot meghatározó tényezők közül kiemelkedő szerepe van az iskolai végzettségnek, a jövedelmi helyzetnek, az aktivitásnak, a lakásviszonyoknak és a lakóhelyi környezetnek. E faktorok együttesen járulnak hozzá a testi és mentális megbetegedések megjelenéséhez és tartóssá válásához. A terült infrastrukturális ellátottsága: gáz-, vízszolgáltatás az összes utcában biztosítva van, a csatornázás pedig 2008-ban a legtöbb utcában kiépül. Ugyancsak teljeskörű a közvilágítás is, azonban az útminőség több helyen alacsonyabb színvonalú. A terület lakásállománya ugyancsak leromlott állapotú, a Balogh-ház életveszélyes, sem víz-, sem áramszolgáltatás nincsen az épületben. 4. ábra: A Balogh-ház A szegregátum tömegközlekedési elérhetőségét jelenleg két buszjárat biztosítja. A főpályaudvarra menő 40-es busz munkanapokon csúcsidőben 15 percenként jár, csúcsidőn kívül viszont csak fél óránként. Szabad- és munkaszüneti napokon ugyancsak fél órás időközönként indul buszjárat. A 40-es buszhoz hasonlóan a 11-es busznak is itt van a végállomása: a budai állomásra induló járat igen ritka, munkanapokon óránként egy járatot jelent, szabad- és munkaszüneti napokon pedig csupán naponta néhányszor. A terület 11

12 elérhetősége csúcsidőn kívül emiatt nehézkes. A szegregátum önkormányzati lakásairól 2006-ban készült egy felmérés, amely a lakások infrastrukturális ellátottságát, valamint a benne élők szociális és anyagi helyzetét mérte föl. A felmért lakások infrastrukturális állapota igen alacsony szinten áll: a lakásoknak alig több mint felében (54%-ában) található fürdőszoba, mindössze 57%-ában pedig WC. A felmért lakások 43%-a gondozott megfelelően, közepesen gondozott 41%-a, 15%-a ellenben elhanyagolt állapotú. A lakosok eladósodottsága igen magas fokú, a háztartások összjövedelméhez viszonyítottan 186%-os. Ez az eladósodottság a lakbér, a víz, a villany, a szemétdíjakból tevődött össze. A szegregátum lakásainak infrastrukturális állapota tehát igen rossz, ami jelentős jövedelmi problémával párosul ban a Családsegítő Szolgálat a Kórház utca házaiban készített lakossági kérdőívezést. 32 lakás található itt, ebből 1 saját tulajdonú, 2 befalazott. 25 lakásban sikerült elkészíteni a kérdőívet. A mellékhelységek romosak, tetőszerkezetük beomlik. A kültéri WC tisztítása nincs megoldva. A lakások állapota nagyon rossz. A tetőszerkezet omlik, a cserepek potyognak, a tető beázik és baleset veszélyes. A nyílászárók rosszak, a lépcső omlik. A lakások egyértelműen felújításra szorulnak, lelakottak. Az alagsori lakások dohosak és vizesek. A falak és támfalak omlanak. A családok többsége festett és mázolt, mióta a lakásban laknak. 6 család komfortjavítást és burkolást is végzett. A megkérdezettek használnak áramot, azonban hárman nem rendelkeznek villanyórával. Az utca felében kültéri a WC, ezekben a lakásokban nincs csatorna. A többi lakásban aknás rendszer van, mely ürítésével problémák vannak. 10 családnak nincs tartozása, a többiek általában a szemétszállítási díjat nem fizetik a leginkább. Mindenki szeretne változtatni lakáskörülményein: öten komfortjavítással, a többiek minőségi lakáscserével. 4 család rendelkezik lakásigényléssel. A kórház u. 1-ben a tetőt teljesen kicserélték (új gerenda és cserép), de az egyik lakás be van falazva, és üresen áll. Az egyik épületet teljesen lebontották, csak az alagsor maradt meg, ahol még mindig élnek emberek. Ha esik az eső, akkor minden falon csurog a víz, és a padlón több centis víz áll. A födém véleményem szerint életveszélyes. Ebből az épületből azonnal ki kellene költöztetni az embereket. A telepen nyüzsögnek a patkányok, egerek, csótányok. Az udvaron mindennapos látogatók a kígyók. A lakosok jelentős száma a következőkből él: családi pótlék, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, rokkant nyugdíj, rendszeres szociális segély, GYES, GYET. A Czerék-völgy területén végzett felmérés szerint az itteni környezet nagyon szemetes, gazos és elhanyagolt. Nagy a fertőzésveszély. A vezetékek, csapok rozsdásak. A vízcsap télen gyakran befagy. 3 lakás található itt, melyből egy üres. Két kérdőívet készített itt 2006-ban a 12

13 Családsegítő Szolgálat. A lakásproblémájukat minőségi lakáscsere igénylés beadásával kívánják megoldani. Sok patkány, egér, csótány és kígyó található itt I A szabolcsi szegregátum (2.) A szabolcsi szegregátum a Komlói út mentén fekszik a Gorkij utcáig, valamint a Tűzoltó utca, Kolónia utca, Baltika utca, Török I. utca, Bánya utca mindkét oldala, a településhatár György-akna területén található. A szergegátum kialakulása hasonló okokra vezethető vissza, mint a pécsbányai szegregátum esetében: az 1950-es évektől kezdődően az egykor itt élt bányászok helyére alacsonyabb presztízsű csoportok települtek, akiknek munkalehetőségek híján életkörülményei nagy mértékben leromlottak a rendszerváltozást követő években. Az ide költözöttek elsősorban a környező településekről érkeztek, valamint a város más részeiből, hogy a korábbiaknál magasabb minőségű lakókörülmények között tudjanak élni. A 694 állandó lakossal rendelkező területegység korszerkezetét a fiatalkorúak rendkívül magas aránya jellemzi. A népességnek közel 31%-a 15 év alatti, az idősek aránya ezzel szemben nagyon alacsony, csupán 11%-uk 60 év fölötti. A fiatalkorúak magas aránya a pécsbányai szegregátum esetében is bemutatott összefüggésekkel magyarázható, míg az idősek alacsony aránya vélhetően összefüggésben van a szegény rétegekre jellemző, a rossz egészségügyi állapotból is következő, alacsonyabb várható élettartammal. Az aktív népesség aránya is alacsonyabb, mint a város egészében, itt a 60%-ot sem éri el. A népesség munkapiaci helyzetére jelentős hátrány jellemző. A foglalkoztatottak aránya mindössze 32%, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya emiatt kiugróan magas, közel 52%-os. Rendszeres munkajövedelemmel az aktív népesség 66%-a nem rendelkezik, ami 28%-os regisztrált munkanélküliséggel párosul. A népesség jelentős része tehát nem rendelkezik munkahellyel, a kis számú foglalkoztatottnak pedig több mint fele, 56%-a csupán alacsony presztízsű munkahelyen tudott elhelyezkedni. A népesség iskolázottsága is viszonylag alacsony: a 25 év feletti népességnek csupán elhanyagolható része, 2,8%-a rendelkezett felsőfokú oklevéllel, ezzel szemben a csupán általános iskolai végzettségűek aránya igen magas, 67%-os. A terület lakásállományát 221 lakás adta 2001-ben. Rendkívül magas körükben az alacsony komfortfokozatú lakások aránya, közel 73%. A területen nagy számban vannak jelen 13

14 önkormányzati fenntartású lakások, ezek száma 209, az összes lakás 95%-a. Itt is jellemző tehát az erőteljes szociális hátrány, amit a nem önkormányzati lakások igen kis hányada is mutat. A lakások jelentős része igen rossz állapotú, felújításra szorul. 5. ábra: Lakóház a Györgytelepen A lakosok szociális helyzetének hátránya nem csak ez alapján látható. Az aktív korú lakosságnak több mint 30%-a egyedül állami, vagy helyi támogatásoknak köszönhetően rendelkezik egyáltalán bevétellel. A területen élők szociális segélyeiről a város és a szegregátumok szociális ellátórendszere fejezetben írunk bővebben (I.4.6-os fejezet).. A lakosok egészségügyi helyzetét a rossz higiéniai állapot befolyásolja elsősorban. Gyakoriak a légúti, krónikus megbetegedések, a káros szenvedélyek (cigaretta, alkohol), valamint a táplálkozás nem megfelelő volta befolyásolja kedvezőtlenül a lakosság egészségügyi állapotát. A terület infrastrukturális ellátásában a vízszolgáltatás, valamint a közvilágítás teljeskörű, a csatornázás 2008-ban pedig ugyancsak mindenhol kiépül. Gázszolgáltatás az utcák felében nincsen. Az úthálózat a legtöbb utcában aszfaltozott, néhány utcában viszont csak zúzalékos. A szegregátum tömegközlekedési elérhetőségét a 12-es, a 31-es, valamint a 31/A buszok biztosítják. A Budai állomásról induló 12-es busz az elérhetőséget csak kevésbé képes javítani, munkanapokon elsősorban a reggeli órákban és a délutáni órákban jár, viszont akkoris igen ritkán. Szabad- és munkaszüneti napokon összesen 6 járat indul, ami csak kis mértékben képes ellátni a tömegközlekedési igényeket. A főpályaudvarról induló 31-es busz szabad- és munkaszüneti napokon még ennél is ritkábban jár, naponta összesen 3 járattal. Munkanapokon is ritka, reggel és kora délután is csupán pár járattal. A főpályaudvarra induló 14

15 31/A ezzel szemben viszonylag gyakrabban, csúcsidőben negyedóránként, csúcsidőn kívül átlagosan fél óránként indul. Ez a körülbelül fél órás követési távolság a szabad- és munkaszüneti napok egészére jellemző. A szegregátum területének elérhetőségét tehát ez utóbbi járat képes megfelelő szinten biztosítani, csúcsidőn kívüli, átlagosan fél órás követési távolsága azonban nem biztosítja a terület optimális elérhetőségét. Az önkormányzati lakások 2006-os felmérése alapján a lakások közel 90%-ában nincsen fürdőszoba, illetve illemhely is a lakásoknak csak alig több mint 10%-ában található. A lakásoknak mindössze fele megfelelően gondozott. 32%-a közepesen gondozott, közel 18%-a elhanyagolt. A lakosság eladósodottsága itt is jellemző: a közüzemi, valamint lakbérek összhátralékának aránya közel 142%-kal haladja meg a háztatások összjövedelmének átlagát. A Családsegítő Szolgálat 2006-os felmérése azt mutatja, hogy a György-telepen összesen 113 fő él a telepen, ebből 41 nő, 26 férfi és 46 gyermek. 12 család önkényes. A lakások többsége a téli időszakban nedves és penészes, a melléképületek omlanak, sokszor életveszélyesek. Jelentős a szolgáltatók felé meglévő tartozás, mivel az adósságkezelési program előírásának sokan nem felelnek meg. Probléma van a kígyókkal, amelyek bemennek a lakásokba. A telepen a patkányok is jelen vannak. I A vágóhídkörnyéki szegregátum (3.) A vágóhídkörnyéki szegregátum a Nyírfa utca, Légszeszgyár utca, Tüskésréti út, valamint a Sport utca mindkét oldalát magába foglalja. A szegregátum a keleti városrész szegregátumaival ellentétben nem egykori bányászkolóniák létének köszönhetik kialakulásukat, hanem annak, hogy a vasút közvetlen szomszédságában, attól délre egykoron nem az ipari funkció dominált, hanem a lakófunkció. Az ipar itteni, folyamatos kiépülésével a 1900-as évek közepétől kezdődően azonban az egykori lakások döntő részét lebontották, helyükre iparvállalatok települtek. Néhány kisebb, pontszerű zárvány azonban megmaradt, ezek egyike a vágóhídkörnyéki szegregátum, amelynek igen alacsony minősége, alacsony fenntartási költsége ide vonzotta a társadalom szegényebb rétegeit, akik számos társadalmi problémával küzdenek munkalehetőségek hiányában. A 172 állandó lakosú terület korösszetétele az előzőekben már taglalt szegregátumokhoz hasonlóan nagy mértékben eltér a város egészének értékeitől, elsősorban a fiatalok szempontjából, részarányuk ugyanis itt is kiugróan magas, 27%-os, ami a korábban 15

16 bemutatott szegregátumokhoz hasonlóan a jövedelmi és képzettségi helyzettel van összefüggésben.. Az alacsony arányú időskorú-népesség (15,3%) mellett az aktív korú népesség is viszonylag alacsony aránnyal képviseli magát a területen (58%). Munkaerőpiaci szempontból a lakosság igen hátrányos helyzetűnek tekinthető: a foglalkoztatottak aránya rendkívül alacsony, az aktív korú népességnek mindössze 15%-a rendelkezett munkahellyel a legutóbbi népszámlálás évében, ezáltal azon háztartások aránya, ahol aktív kereső nem található, kiugróan magas, közel 76%-os. Az előzőekből is következik, hogy a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korú népesség aránya is igen nagy (83%), hasonlóan a regisztrált munkanélküliek arányához (58,5%), ami a legmagasabb a város lehatárolt szegregátumai körében. A munkaerőpiaci lehetőségeket nagy mértékben beszűkíti a lakosság alacsony iskolázottsága: a felsőfokú végzettségűek aránya minimális (2,1%), ezzel szemben igen magas a csupán nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (76,5%). A területen összesen 48 lakás volt megtalálható 2001-ben, a nagyobbik részük azonban nem képes a mai kornak megfelelő lakhatási körülményeket biztosítani, az alacsony komfortfokozattal rendelkező lakások aránya ugyanis közel 56%-os. Az önkormányzati lakások száma a többi szegregátumhoz mérten alacsony, összesen 7 lakás van ilyen tulajdonban (az összes lakás 15%-a), ennek ellenére ez is magas értéknek tekinthető a város egészéhez viszonyítva. A lakosok alacsony szintű gazdasági helyzetét mutatja még, hogy az aktív korúak egynegyedének egyedüli bevételi forrása állami vagy helyi támogatás volt 2001-ben. A területen élők szociális segélyeiről a város és a szegregátumok szociális ellátórendszere fejezetben írunk bővebben. A terület higiéniai problémái miatt a lakosság egészségi állapotában problémák mutatkoznak. Elsősorban légúti megbetegedések és káros szenvedélyek jelentik a főbb problémát. Nagy gond, hogy a cigarettázás már az egészen fiatal gyermekekre is jellemző. Az egészségtelen táplálkozásmód ugyancsak negatívan befolyásolja a lakosok egészségét. Sok továbbá a mentálisan beteg személy is, amely skizofréniától debilitásig terjedhet. A terület infrastruktúrájában a vízszolgáltatás teljeskörű, közvilágítás ugyancsak minden utcában megvan. A gázhálózat, valamint a csatornázás azonban kiépítetlen, az utcák pedig nem rendelkeznek szilárd burkolattal. A terület közvetlenül tömegközlekedési eszközzel nem elérhető, azonban a közeli buszjáratok 16

17 méter sétával megközelíthetőek. Ezeknek köszönhetően a területet viszonylag nagy számú buszjárat lát el, konkrétan a 3-as, 6-os, 7-es, 41-es, 50-es, 103-as, 106-os, valamint a 107-es. A buszok többségének igen gyakori menetrendjéből (5-10 perces követési távolság) fakadóan a szegregátum tömegközlekedési elérhetősége megfelelő. A szegregátum önkormányzati lakásait 2006-ban mérték fel. Eszerint a területre jelentős infrastrukturális és szociális problémák jellemzőek. A lakások felében nincsen fürdőszoba és illemhely (43,7%). Megfelelően gondozott a lakások 56%-a, a fennmaradó hányadra közepes gondozottság jellemző. Az eladósodottság itt is jellemző, a háztartások összjövedelmének átlagát ugyanis 134%-kal haladja meg a közüzemi díjhátralékok összegének átlaga. I A gyárvárosi, északi szegregátum (4.) A gyárvárosi, északi szegregátum az Álmos és az Előd utca közötti területet jelenti. A szegregátum kialakulása hasonlóan a vágóhídkörnyéki szegregátumhoz elsősorban annak köszönheti létét, hogy a környékről az egykori lakóépületek többsége helyére ipar települt, csupán néhány zárványszerű településrész maradt meg, ahova alacsonyabb presztízsű lakosok költöztek. Ez a folyamat a területen az 1950-es évektől kezdődően indult meg, amely időpont után folyamatosan érkeztek ide a város más területeiről, illetve a környező településekről. A szegregált területek közül a legalacsonyabb népességszámmal rendelkezik, 2001-ben az állandó népesség száma csupán 74 fő volt. A többi szegregátumhoz képest a népesség korösszetétele közelít a város egészéhez, bár több százalékpontos eltérés még így is található a város egészéhez viszonyítottan. A fiatalkorúak aránya több mint 5%-kal haladja meg azt (19,7%), illetve ugyancsak magasabb az idősek aránya, mint Pécs egészében (23,7%). Alacsonyabb azonban az aktív korú népesség aránya, amely 2001-ben 56,6% volt. A szegregátum lakosságának munkaerőhelyzete alapján igen hátrányos helyzetű: a foglalkoztatottak aránya mindössze 32%, rendszeres munkajövedelemmel pedig az aktív korúak 63%-a nem rendelkezett a Népszámlálás évében. A regisztrált munkanélküliek aránya ugyan csupán 5,9% a területen, azonban tekintettel arra, hogy országszerte nagy számban vannak olyanok, akik nem regisztrálták magukat a helyi munkaügyi központnál - valamint a foglalkoztatottak kiugróan alacsony értéke alapján - a valós munkanélküliség ennél vélhetően jóval nagyobb. Pozitívum azonban, hogy a többi szegregátummal összehasonlítva jóval alacsonyabb azoknak 17

18 az aránya, akik alacsony presztízsű munkakörben vannak foglalkoztatva (37,5%), amely mögött meghúzódik a helyi lakosság aránylag jobb iskolázottsági helyzete: a felsőfokú végzettségűek aránya pontosan 10%-os, a legfeljebb 8 általános iskolát végzettek aránya pedig 60,5%, jóval alacsonyabb, mint ami a többi szegregált területet jellemzi. Ez alapján elmondhatjuk, hogy a helyi társadalom jóval sokrétűbb, mint a többi szegregátum esetében, itt ugyanis nem kizárólag a legképzetlenebb, leghátrányosabb, gyakran roma rétegek élnek. A helyi lakásösszetételt ennek ellenére az alacsony komfortfokozatú lakások uralják, a 28 lakásnak csupán 39%-a volt magas komfortokozatú. Több épület kifejezetten rossz állapotú. A lakások több mint fele, összesen 15 önkormányzati tulajdonú. 6. ábra: Gyárváros észak házsora A népesség szociális helyzete ez alapján egyértelműen alacsony szintű, ezt mutatja az is, hogy azon aktív korúak aránya, akiknek egyedüli bevételi forrása valamilyen állami, vagy helyi támogatás, meghaladta a 20%-ot is. A területen élők szociális segélyeiről a város és a szegregátumok szociális ellátórendszere fejezetben írunk bővebben (I.4.6-os fejezet).. A lakosság egészségügyi helyzete rendkívüli módon leromlott állapotú, köszönhetően a nem megfelelő higiéniai körülményeknek. A légúti, hurutos, mentális betegségek mellett jellemző az alkoholizmus, illetve jellemzőek a keringési, magas vérnyomásos betegségek is. A terület infrastrukturája igen leromlott: a víz-, gáz-, csatornahálózat kiépített ugyan, de több ház nincsen rákötve, a wc-k az udvaron találhatóak. Az út zúzalékos, nehezen megközelíthető. 18

19 A szegregátum köszönhetően annak, hogy a tömegközlekedési járatokban bővelkedő Zsolnay Vilmos út mentén fekszik elérhetősége megfelelő. A területet érinti a 2-es, 2/A, 20-as, 20/A, 21-es, 31-es, 31/A, 43-as, 60-as buszjárat. A szegregátum infrastrukturális állapota a 2006-os felmérés szerint igen kedvezőtlen, ugyanis a lakások 100%-ában nincsen illemhely, csak a lakásokon kívül. Lakáson belüli vízcsap is csak a lakások 83%-ában található. A lakások 18%-a gondozott megfelelően, 71%-a közepesen gondozott, míg igen elhanyagolt több mint 10%-uk. A lakosok eladósodottsága is jellemző, a háztartások átlagos jövedelmét közel 150%-kal haladják meg a közüzemi tartozások. A 2006-os kérdőíves felmérés során a házsor 12 lakásából 11-en válaszoltak a megkeresésre. A lakók elmondása szerint a tetőszerkezet van rossz állapotban, gyakori a beázás. A lakások lelakottak és általában piszkosak. A falak repedeznek, több helyen várható, hogy leomlik. A melléképületek omlanak, veszélyesek. A lakók környezetükre nem fektetnek nagy hangsúlyt, sok a szemét. Hat család más településről költözött ide. 9 család önkényes. Egy közkútról történik a víz vételezése. Sok család végzet komfortjavítást. Tartozás főleg lakbérből, vízből és szemétből van. 4 család nyilatkozta, hogy nincs tartozása. Kevés a melléképületben lévő WC. A partoldalban lévő bozótos nagyon gondozatlan. Konténer van, melybe összeszedték a szemetet. Van patkány, egér és csótány is. 8 család kap családi pótlékot és rendszeres gyermekvédelmi támogatást. 6 fő van GYES-en. 4-en rokkant nyugdíjasok és 4-en kapnak rendszeres szociális segélyt. I A gyárvárosi, déli szegregátum (5.) A gyárvárosi, déli szegregátum (5.) a Mohácsi út, a vasútvonal, valamint a Csaba utca mentén fekszik, a bemutatott kartogram azonban nem a pontos helyét mutatja, a jelzett helyszíntől észak-nyugati irányban található. A szegregátum kialakulása is ugyanarra az okra vezethető vissza, mint ami a vágóhídkörnyéki, valamint a gyárváros északi részének szegregátumaira jellemző. A környékre ipar települt, a megmaradt lakóházakba pedig alacsonyabb presztízsű lakosok költöztek az 1950-es évektől kezdődően. A terület lakosságszáma 2001-ben 89 fő volt, körükben kiugróan magas a fiatalok aránya (34%). Az alacsony aktív korú (54%), valamint az ugyancsak alacsony időskorú népesség 19

20 (12%) munkaerőhelyzete siralmas képet mutat: a foglalkoztatottak aránya épphogy eléri a 8%-ot, ezáltal rendszeres munkajövedelemmel az aktív népesség 92%-a nem rendelkezett 2001-ben. Az extrém magas értékek mellé felsorakozik a gazdaságilag nem aktív népesség is (92,1%), azonban a munkanélküliségi ráta csupán 43%-os, ami ismételten felhívja a figyelmet a regisztrálás elmaradásából adódó bizonytalanságra. A népesség iskolázottsága nagyon alacsony: diplomás ember a területen nem lakik, a maximum nyolc általános iskolát végzettek aránya 90%-os, tehát középfokú végzettségűek is alig laknak a területen. Az itt található 20 lakás 65%-a alacsony komfortfokozatú, többségük igen rossz állapotú, a rendkívül rossz szociális helyzet tehát infrastrukturális problémákkal is párosul. Ezt tetézi, hogy a lakások mindegyike önkormányzati tulajdonú, a lakosság szociális helyzete tehát rendkívül előnytelen. 7. ábra: Gyárváros déli lakóházak Az aktív korúak 33%-ának egyetlen jövedelmi forrása helyi vagy állami támogatások voltak. A területen élők szociális segélyeiről a város és a szegregátumok szociális ellátórendszere fejezetben írunk bővebben (I.4.6-os fejezet). A lakosság egészségügyi helyzete a nem megfelelő lakókörülmények miatt problémákkal tűzdelt. A többi szegregátumhoz hasonlóan jellemzőek a légúti betegségek és káros szenvedélyek. A fiatalok érintettsége utóbbiakban itt is jelen van. A terület infrastrukturája: minden utcában van gáz- és vízszolgáltatás, a csatornázás

21 ban teljeskörűen kiépül, a közvilágítás pedig ugyancsak teljeskörű. Az úthálózat azonban több helyen szilárd burkolattal nem rendelkező makadámút. A szegregátum területe tömegközlekedési eszközökkel jól megközelíthető, a járatok száma és követési távolsága megfelelően képes kielégíteni az igényeket. A szegregátumból elérhető a 2-es, 2/A, 20-as, 20/A, 21-es, 21/A, 31-es, 31/A, 43-as, 60-as, M89-es buszjárat. A terület 2006-os felmérése alapján az itt található önkormányzati lakások infrastrukturálisan igen elhanyagoltak. A lakások közel negyedében található csak fürdőszoba, illemhely pedig még ennél is kevesebb lakásban lelhető fel (17,6%). A lakások kevesebb mint fele gondozott megfelelően (46%), közepesen gondozott 52%-uk. Elhanyagolt állapotban viszont igen kisszámú lakás van. A háztartások eladósodottsága különösen jellemző az itt élőkre: közüzemi és lakbér hátralékok ugyanis a jövedelemátlagot 253%-is meghaladják. A 2006-ban készült kérdőíves felmérés során a Csaba utcában készült kérdőívezés. Ennek során 23 lakásból 15-ben készült kérdőív. 2 család megtagadta a válaszadást és 1 lakás üres. 7 család másik településről költözött ide. 3 önkényes lakásfoglaló van, melyből egy rendelkezik lakáshasználati megállapodással. A családok többsége a bentlakásuk óta meszelt. 5 család javított a komfort fokozaton, és szigetelést is végeztek. 8 családnak elmondásuk szerint nincs tartozása. Mindenkinek van áram a lakásában. Minden család egymaga használhatja a kültéri WC-t. Egy háztartás villannyal, a többi fával oldja meg a fűtést. A jövedelem többségét a családi pótlék, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás és a rokkant nyugdíj teszi ki. Sok a patkány, az egér és a csótány. A vizsgált szegregátumok mindegyikéről tehát elmondható, hogy az itteni társadalom hátrányos helyzete négy fő problémakör mentén rajzolódik ki: egyfelől iskolázottsági szintjük nagyon alacsony, körükben maximum az általános iskola nyolc osztálya a legáltalánosabb. Nagy részben ennek is betudható az a tény, hogy az aktív korúak jelentős része munkanélküli, egyedüli bevételi forrásuk leginkább az állami vagy önkormányzati segélyek. Harmadrészt lakókörülményeik sem kielégítőek, az alacsony komfortfokozatú lakások aránya ugyanis kimagaslóan magas. Jelentős problémának tekinthető továbbá a lakosok kifejezetten rossz egészségi állapota. A következő táblázatból jól látható, hogy a szegregátumok legfontosabb társadalmi jellemzői nagy mértékben különböznek a város egészének értékeitől. A fiatalkorúak aránya magas, a foglalkoztatottak aránya igen alacsony, ami magas munkanélküliséggel párosul, alacsony továbbá a felsőfokú végzettségűek aránya, míg az 21

22 alacsony komfortfokozatú lakások aránya jóval meghaladja a város egészét jellemző értékeket. Fiatalkorúak aránya Pécsbányai Szabolcsi Vágóhídkörnyéki Foglalkoztatottak aránya Munkanélküliségi ráta Felsőfokú végzettségűek aránya Alacsony komfortfokozatú lakások aránya Gyárvárosi északi Gyárvárosi déli Város egésze 22% 31% 27% 19,7% 34% 14,5% 32,7% 32% 15% 32% 8% 52,9% 27,6% 28% 58,8% 5,9% 43% 3,8% 0% 2,8% 2,1% 10% 0% 18,8% 55% 73% 56% 61% 65% 8% 1. táblázat: az egyes szegregátumok főbb gazdasági-társadalmi adatai (2001) Forrás: KSH I.4.3. A szegregálódó területek jellemzői I Szegregálódó területek A városban találhatóak olyan területek, amelyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk (50 fő alatti népességszám) miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak. Ezek a területek a következők: - Somogy-Bányatelep - István-akna - Rücker-akna - Káposztásvölgyi út - Szabolcsfalu - Füzes Somogy-Bányatelep lakosságának 40%-50% közötti aránya nem rendelkezik állandó jövedelemmel, emellett maximálisan nyolc általános végzettséggel rendelkezik, a KSH adatai alapján vett szegregátumról ezért itt nem beszélhetünk. Ennek ellenére vizsgálata, valamint a beavatkozások megállapítása feltétlenül szükséges a terület további szegregálódásának elkerülése érdekében. A terület lakossága nagyrészt erős helyi identitással rendelkezik, amit 22

23 mutat, hogy közel 10 civil szervezet működik a városrész egészében. A bűnözés is igen alacsony szintű a területen. A munkalehetőségek azonban igen gyérek, a lakosok egy jelentős része munkanélküli. A területen nagy probléma a csapadékvíz-elvezetés kérdése, ugyanis a csapadékvíz-elvezető árkok nem kellően kiépítettek, kezeletlenek, emiatt a szennyvíz sok esetben az utcán folyik keresztül, a mélyebb területeken pedig összegyűlve mintegy tavat alkot. A terület úthálózata is fejlesztésre szorul, legtöbb esetben aszfaltozatlan. A 2006-os kérdőíves felmérés során a 21 önkormányzati lakásból 15-en válaszoltak a kérdésekre. A lakások többségénél beázik a tető és a tetőszerkezet veszélyes állapotban van. A falak repedeznek. Némelyik épület fala omlik. Szinte mindegyik család festett már mióta bent laknak a lakásban, ennek ellenére 5 kivételével mindegyikre ráférne egy alapos tisztasági meszelés. 3 lakó illetéktelen áramvételezéssel jut elektromossághoz. A 14 kérdőívből 6 esetben nincs tartozás, a többiek nem nyilatkoztak tartozásukról. Ugyanazon 6 család nem szeretne elköltözni a telepről, míg a többiek szeretnének változtatni lakóhelyükön. 8. ábra: Somogy-Bányatelep utcakép Az István-akna szintén nem valódi szegregátum, lakosságának 40%-50% közötti aránya nem rendelkezik állandó jövedelemmel, akik emellett maximálisan nyolc általános végzettséggel rendelkeznek. A lakosok száma 318 fő, a fiatalkorúak aránya 33,3%, tehát igen magas, míg a fiatalkorúak aránya mindössze 4,1%. Az iskolázottság alacsony, a népességnek ugyanis 60%- a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, míg a felsőfokú végzettségűek aránya minimális (1,3%). A lakásállomány 92 lakásból áll, ezek 31,5%-a alacsony komfortfokozatú. 23

24 A szociális gondokat mutatja, hogy rendszeres munkajövedelemmel az aktív korúak közel 40%-a nem rendelkezik. A terület lakásállománya leromlott állapotú, fejlesztésre szorulnak, nagy gond a nem megfelelő szigetelés, a beázás. A 2006-os önkormányzati lakások felmérése alapján a terület lakásai infrastrukturálisan viszonylag jól ellátottak, csupán 1,4%-ukban nincsen fürdőszoba, 6%-ukban pedig illemhely. Igen magas azonban az elhanyagolt lakások átlaga: a lakások közel 26%-a elhanyagolt, közepesen gondozott a lakások negyede, közel felük (48%) pedig megfelelően gondozott. Rendkívül nagy a háztartások eladósodottsága, a közüzemi és lakbér-hátralékok a háztartások összjövedelmének átlagát 366%-kal is meghaladják. A 2006-os kérdőíves felmérés során a telep 34 lakásából 14-en válaszoltak a kérdésekre. E szerint a lakók többsége a belvárosból költözött ide. 4 család rendelkezik határozatlan idejű bérleti szerződéssel, 2 határozott idejűvel. A többi válaszadó önkényes, ebből 4 család rendelkezik lakáshasználati szerződéssel. A lakók többsége a bentlakása óta csak festést, illetve mázolást végzett karbantartási munkaként. Többségnek van áram a lakásában, közülük hárman nem rendelkeznek villanyórával. Egy háztartás kivételével mindenkinek van tartozása. Szinte mindenki (2 kivétel) el szeretne innen költözni. Ezt másik bérlakással képzelik el, azonban egy család rendelkezik minőségi lakáscsere igényléssel.az aktív korú lakók többsége GYES-en van, rendkívüli segélyt vagy rokkant nyugdíjat kap. A jövedelem jelentős hányadát a családi pótlék és a rendszeres gyermekvédelmi támogatás teszi ki. A területen rengeteg a patkány. Több lakásban van egér és csótány. 9. ábra: István-akna házai 24

25 A Rücker-akna szintén nem valódi szegregátum, a területen ugyanis mindösszesen 36-an élnek. 25%-uk gyermekkorú, időskorú pedig mindössze 2,8%-uk. Felsőfokú végzettségű lakos nincsen körükben, 85%-uk mindössze általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A 11 lakás mindegyike alacsony komfortfokozatú. A terület problémájának súlyosságát mutatja, hogy az aktív korúak 85%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A terület távol van a város egészétől, infrastrukturális ellátottsága emiatt minimális. A 2006-os felmérés szerint a lakásoknak csupán 10%-ában található fürdőszoba és illemhely, megfelelően gondozott a lakásoknak pedig csupán 23%-a. Közepesen gondozott továbbá 63%-uk, az elhanyagolt lakások aránya viszont igen magas (13%). A lakosok eladósodottsága itt is jellemző: a háztartások összhátraléka 171%-kal haladja meg összjövedelmét. A 2006-os felmérés szerint sok probléma van a szemétszállítással és a díjának a fizetésével. A területen sok lakás beázik, emellett vizet a lakások előtti csapból lehet vételezni, bár kettő lakó végzett komfort javítást és bevezették a vizet, illetve fürdőszobát alakítottak ki. Több családnak is van tartozása. Az emberek nagyon csekély jövedelmekből élnek. Sokan rokkant nyugdíjat, rendszeres szociális segélyt kapnak. A pécsbányai szegregátumhoz közel található egy igen kis lakosságszámú területegység, ahol csupán néhány tízen laknak. Ez a terület a Káposztásvölgyi út mentén található, ahol a pécsbányai szegregátumhoz hasonlóan igen leromlott állagú épületek találhatóak, nagyrészt munkanélküli lakossággal. A 2006-os felmérés szerint a lakások 38%-ában nincsen fürdőszoba, 12%-ában pedig illemhely. A lakások közel negyede különösen elhanyagolt állapotú, háromnegyede pedig közepesen gondozott. A lakosok eladósodottsága ellenben nem akkora mértékű, mint a már vizsgált szegregátumokban és szegregálódó területeken, a közüzemi és lakbérhátralékok összegének átlaga ugyanis nem éri el a háztartások összjövedelmének átlagát (72%). Problémájára megoldást fog adni a szociális városrehabilitáció, amely környezetét nagy mértékben fogja érinteni. A szabolcsi szegregátumhoz közel található Szabolcsfalu. Összesen 14 ház található itt, lakosságszáma alacsony. Főként társadalmilag hátrányos helyzetűek lakják. Infrastrukturálisan fejlődik, az ISPA keretében valósul meg a területen víz és szennyvízberuházás. A lakossági problémákra megoldást fognak jelenteni a város egészére megfogalmazott beavatkozások mellett a szociális városrehabilitáció beavatkozásai is. Megemlítendő, hogy a Szeptember 6. tér környékén, a Krúdy Gyula utca, valamint a Bródy Sándor utca környékén is be van jelölve egy szegregálódó területrész, azonban 2001 óta ez a terület sokat fejlődött, infrastrukturálisan megfelelően kiépített, kellemes környezettel, 25

26 magasabb presztízsű lakosokkal. A felsorolt területek mindegyikének kialakulása hasonlóan történt, mint ami a pécsbányai, valamint a szabolcsi szegregátum esetében volt: az egykori bányászkolóniákon az egykoron élt bányászok folyamatosan elköltöztek, helyükre pedig alacsonyabb presztízsű lakosság érkezett. A Füzes területe szintén egy szegregációval érintett területrész a KSH adatok alapján, azonban lakosságszáma minimális, mindössze 30 fő lakik a területen. Nagy mértékben különbözik azonban a fentebb felsorolt szegregátumoktól, valamint szegregálódó területektől. Infrastrukturálisan ugyanis kiépített, úthálózatát jelenleg újítják fel, emellett a víz, az áramszolgáltatás, a szennyvízelvezetés kiépített. A lakosság összetétele is más: viszonylag magas a felsőfokú végzettségűek aránya (7,7%), A foglalkoztatottak aránya is magas, az aktív korúak 47,8%-ának volt munkája 2001-ben, a munkanélküliségi ráta ennek ellenére igen magas (15,4%). A 12 lakásból 4 lakás önkormányzati fenntartású. A terület tehát lényegesen jobb helyzetben van, mint a többi említett területrész, mind infrastrukturális, mind társadalmi állapota rendezettebb azoknál, a KSH adatokkal ellentétben a valóságban ma már szegregációval nem érintett. Számos kisebb területrész található még a város környékén, amelyet a KSH kartogramja szegregációval érintett területként jelöl. Ezek közül azonban számos szőlőhegyet, és ottani présházakat jelöl, amelyek népességszáma minimális, sok esetben még a 10 főt sem éri el. Ezek a térképen jelzett, érintett területek a következők: a Postavölgytől keletre jelzett 2 területrész, továbbá Hirden a Kerékhegy, Múrom szőlőhegye, valamint három kisebb terület a Szabolcshegyen. Ezek mindegyike minimális lakosságszámmal rendelkezik, elsősorban idősebb lakosokkal, akik valamilyen oknál fogva kiköltöztek a városból a szőlőkbe. Társadalmilag ezért nem hasonlíthatóak össze a szegregátumok lakosságával, lakosságszámuk pedig minimális, ezért a szegregáció veszélye ezeken a területeken nem áll fönn. I Egyéb, a KSH által jelölt területek Ahogy már említettük, a KSH által kijelölt területek jelentős része intézményeket, vagy iparterületeket jelöl. Ezek mindegyikének felsorolásától eltekintünk, felsoroljuk azonban azokat a területeket, amelyek a 2001-es Népszámlálás alapján ugyan szegregálódó területeknek voltak tekinthetőek, azonban mára helyzetük jobbra fordult. Ilyen területek találhatóak a Patacs északi részén lévő domboldalon, amely ma már egy rendezett terület, számos, jól karbantartott családi házzal. A Málom területén jelzett területek ma már szintén 26