MINISZTERELNÖKI HIVATAL KORMÁNYSZÓVIVİI IRODA. Januári változások. Háttéranyag a sajtó számára

Átírás

1 MINISZTERELNÖKI HIVATAL KORMÁNYSZÓVIVİI IRODA Januári változások Háttéranyag a sajtó számára 1. A munkavállalók számára kedvezı változások az adózásban 2008-ban mérséklıdnek a bérek adóterhei. Nem változik sem a munkavállalói, sem a munkáltatói járulékok mértéke, viszont érdemben mérséklıdik az átlagos keresetek személyi jövedelemadó terhe, és emelkedik néhány adómentes természetbeni juttatás értékhatára. Az adójóváírás változásával januártól 1,5 millió munkavállaló nettó keresete emelkedik változatlan bérek mellett is A munkavállalóknak eddig két címen járó adójóváírás ami a fizetendı adó összegét csökkenti egységessé válik és a korábbiaknál több ember veheti igénybe. A változatás, aminek alapvetı célja, hogy a béremelések adóterhének mérséklésével csökkentse a fekete-szürke foglalkoztatásban való érdekeltséget, egyúttal emeli 1,5 millió, havi ezer forint közötti keresető dolgozó borítékába kerülı összeget. A változtatással 2008-ban a évihez képest összesen 30 milliárd forinttal több marad a munkavállalók pénztárcájában. A nettó kereset növekedése 2008-ban változ atlan bérek mellett Ha a havi bruttó Nettó ke reset havi össze ge Nettó ke reset növe kedése kerese t Ft/ hó % Ft Ft Ft 0 Ft 0,0% Ft Ft Ft 333 Ft 0,5% Ft Ft Ft 833 Ft 1,1% Ft Ft Ft Ft 1,9% Ft Ft Ft Ft 2,7% Ft Ft Ft Ft 3,5% Ft Ft Ft Ft 4,6% Ft Ft Ft Ft 2,3% Ft Ft Ft 915 Ft 0,7% Ft Ft Ft 0 Ft 0,0%

2 Nınek a munkáltató által adómentesen adható juttatások Az Országos Érdekegyeztetı Tanácson elfogadottak szerint emelkedik a munkáltató által a munkavállalónak adott étkezési juttatások adómentes határa. Melegételutalvány esetében ez az összeg 10 ezerrıl 12 ezer forintra, hideg étel esetében ötezerrıl hatezer forintra nı. Változik az iskolakezdési támogatás adómentes felsı határa is: a munkáltatók által az iskolás gyermeket nevelıknek adható iskolakezdési támogatás adómentes határa a jelenlegi forintról a mindenkori minimálbér 30 százalékára emelkedik így ennek összege jövıre forint lesz. Az önkéntes kölcsönös egészség és/vagy önsegélyezı pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás havi adómentes összege a minimálbér 20 százalékáról 30 százalékra emelkedik, azaz a mai 13 ezer forintról forintra nı ban emelkedik a nyugdíjak vásárlóértéke 2008-ban az év eleji nyugdíjemelés és a nyugdíjkorrekciós program következı lépésének együttes hatására - átlagosan 6,5%-kal emelkednek a nyugdíjak. A fogyasztói árak 4,8%- os növekedése mellett a nyugdíjak vásárlóértéke mintegy 1,5%-kal emelkedik. Januárban 5%-kal emelkedik valamennyi nyugdíj és nyugdíjszerő ellátás A fogyasztói árak tervezett 2008-as 4,8%-os, a nettó keresetek 5,2%-os növekedése alapján a svájci indexálás szabálya szerint a nyugdíjemelést e két tényezı határozza meg 50-50%-ban a nyugdíjak januárban 5%-kal emelkednek. 2,8 millió nyugdíjas kap átlagosan Ft emelést, ezen belül az öregségi nyugdíjak átlagosan Ft-tal, a rokkantsági nyugdíjak Ft-tal, a fıellátásként folyósított özvegyi nyugdíjak Ft-tal emelkednek. 450 ezren részesülnek különbözı nyugdíjszerő rendszeres szociális ellátásban (rendszeres szociális járadék, vakok személyi járadéka, rokkantsági járadék), az ı ellátásuk is 5%-kal, átlagosan Ft-tal emelkedik. Az öregségi nyugdíj minimuma az idei Ft-ról Ft-ra emelkedik. Ezzel együtt emelkedik valamennyi, a nyugdíjminimumhoz kötött szociális ellátás összege is, így a GYES, a GYET, az ápolási díj, az idıskorúak járadéka. A minden nyugdíjasnak járó év eleji emelés már önmagában biztosítja a nyugdíjak reálértékének megırzését, mivel meghaladja a fogyasztói árak várható 4,8%-os növekedését. Természetesen amennyiben akár a nettó keresetek, akár a nyugdíjasokat terhelı árak alakulása eltérne a tervezettıl, úgy 2008 novemberében is sor kerül majd kiegészítı nyugdíjemelésre. Folytatódik a nyugdíjkorrekciós program végrehajtása, ami valamennyi nyugdíjasra számolva átlagosan további 1,5%-kal növeli januártól a nyugdíjak átlagos összegét január 1-jétıl a szolgálati idı hossza szerint differenciáltan emelkedik az között megállapított saját jogú nyugdíjak összege. Az érintett nyugdíjasok a januári 5%-os emelésen felül minimum további 4%-os emelésre számíthatnak, ami 29 2

3 évnél több szolgálati idı esetén többletévenként további 0,5 %-os, legfeljebb 10 %-os emelést jelent. Az intézkedés 700 ezer öregségi és rokkantsági nyugdíjasnak biztosít átlagosan 7%-os, a szolgálati idı hosszától függıen 4-14% közötti emelést. Az emelés várhatóan 42 milliárd forinttal növeli a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásait, és az érintetteknek átlagosan Ft-os emelést biztosít ban a nyugdíjak vásárlóértéke a évi a nyugdíjasok fogyasztói árindexével számolt 1,5%-os csökkenést követıen ismét eléri a évi szintet, 42%-kal lesz magasabb, mint volt 2001-ben. A nyugdíj és nyugdíjszerő ellátások vásárlóértékének alakulása (a évi %-ában) 145,0% 142% 140% 142% 140,0% 135,0% 135% 130,0% 125,0% 120,0% 119% 124% 115,0% 110% 110,0% 105,0% 100,0% várható tervezett 3

4 Nyugdíj és nyugdíjszerő ellátások átlagos összege (13. havi nyugdíjjal) Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft várható tervezett 3. A nyugdíjreform 2008-ban életbe lépı új intézkedései A kormány mindent megtesz azért, hogy méltó életkörülményeket biztosítson az elmúlt évtizedekben sok áldozat elviselésére kényszerült három millió nyugdíjas számára, a lehetıségek határain belül óvja és növeli nyugdíjuk vásárlóértékét. Eközben azonban nyomasztó felelısségként nehezedik rá, hogy a meglévı viszonyok a túlságosan kedvezı nyugdíjszabályok, a korai nyugdíjazásban való érdekeltség, a fiatal rokkantnyugdíjasok kilátástalan helyzete - néhány évtizeden belül súlyosan veszélyeztetnék a jövıben nyugdíjba menık anyagi biztonságát, békés idıskorát. A nyugdíjreform részeként jövıre hatályba lépı szabályokat nem mai költségvetési gondok diktálták, ezeknek rövid távon nincs érdemi hatása a nyugdíjalap kiadásaira. Céljuk, hogy azok, akik jövıre és az azt követı években mennek nyugdíjba év múlva is értékét megırzı nyugdíjból, biztonságban élhessenek januárjától változnak az új nyugdíjak megállapítási szabályai A nyugdíjmegállapítás jelenlegi szabályai amelyben a nyugdíjat nem a tényleges nettó jövedelem, hanem csak a személyi jövedelemadóval csökkentett kereset alapján számolják - a korábban vártnál magasabb, 80% feletti helyettesítési rátát, egyes esetekben a korábbi kereset nettó összegét meghaladó nyugdíjakat eredményeztek. Az új nyugdíjakat még további 8%-kal növeli az idıközben bevezetett 13. havi nyugdíj. A nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága elkerülhetetlenné tette a nyugdíj megállapítás szabályainak korrekcióját, melyek együttes hatására a korábbi szabályhoz képest 6-8%-kal mérséklıdik az induló nyugdíjak szintje. Az induló nyugdíjak szintjét csökkenti, hogy kiszámítására 2008-tól a tényleges nettó keresetek alapján kerül sor, vagyis a nyugdíjat már nem csupán a személyi jövedelemadóval, hanem a járulékokkal is csökkentett kereset alapján számolják ki. 4

5 Növeli viszont a nyugdíj összegét, hogy míg eddig a korábbi évek keresetét csak a nyugdíjazást megelızı második év szintjére számolták át (az éves nettó kereset növekedéssel valorizálva), addig a jövıben ezt a nyugdíjazást közvetlenül megelızı évig végzik el. Ez a szabály a korábbiakhoz képest a nyugdíjazást megelızı év nettó keresetnövekedésének mértékével növeli a nyugdíj alapját. A hosszú szolgálati idıvel rendelkezık és különösen a korhatár betöltését követıen is munkában maradók nyugdíját az új szabályok csak csekély mértékben, vagy egyáltalán nem mérséklik tól 1,5%-ról 2%-ra emelkedik a 40 évnél hosszabb szolgálati idıvel rendelkezık esetén a nyugdíjnál figyelembe vehetı százalékos mérték. Így például, ha valaki 42 év munkaviszony után megy nyugdíjba, akkor idén a nyugdíj alapjául szolgáló keresetének 83%-át kapja, jövıre pedig 84%-át. Egyáltalán nem mérséklıdik azok induló nyugdíja, akik a nyugdíjkorhatár betöltése, azaz 62 éves koruk után nyugdíjuk megállapítása nélkül akár csak egy évvel is tovább dolgoznak. A 2004 óta érvényes szabály szerint ugyanis az ı nyugdíjuk havonta 0,5%-kal, évente 6%-kal emelkedik tól szigorodnak az elırehozott nyugdíj melletti munkavégzés feltételei Ma, miközben a nyugdíjkorhatár 62 év, az öregségi nyugdíjba vonulók férfiak és nık átlagos életkora 58,6 év, a rokkantsági nyugdíjasok figyelembevételével pedig csupán 55 év. Ennek oka, hogy lényegében mindenki, az érintett korosztályok 94%-a él a különbözı korai nyugdíjazás rendkívül kedvezı lehetıségével. A változtatás célja, hogy a nyugdíjkorhatár emelése nélkül növekedjen a nyugdíjba vonulás tényleges korcentruma, mindazok, akiknek egészségi állapota ezt lehetıvé teszi, lehetıleg a nyugdíjkorhatár tényleges betöltésekor vegyék csak igénybe a nyugdíjukat. Az új szabályok nem vonatkoznak azokra, akik már betöltötték a nyugdíjkorhatárt, elmúltak 62 évesek, ık továbbra is munkajövedelmük korlátozása nélkül megkapják nyugdíjukat tól A korai nyugdíjazás feltételévé válik az aktív biztosítási jogviszony megszüntetése. Ma több tízezerre tehetı azok száma, akik korábbi munkakörüket változatlanul betöltve élnek az elırehozott nyugdíjazás lehetıségével, és a munkabérük mellett 62 éves koruk helyett a nık már 57 éves koruktól, a férfiak 60 éves koruktól a nyugdíjukat is felveszik. A 2008-tól elırehozott nyugdíjba menık már csak korábbi munkaviszonyuk megszüntetése után lesznek jogosultak a korai nyugdíjazásra ban a korhatár alatt nyugdíjba menık a nyugdíjuk folyósítása mellett legfeljebb az éves minimálbérnek megfelelı összegő munkajövedelmet szerezhetnek. Az éves keretösszeg elérését követı hónaptól nyugdíjuk folyósításának szüneteltetését kell kérniük. Az azonos feltételek megteremtése érdekében, kellı felkészülési idıt biztosítva, a korlátozás 2010-tıl valamennyi korábban korhatár alatti nyugdíjasra kiterjed, mindaddig, amíg nem töltik be 62. évüket. 5

6 Új rehabilitációs rendszer 2008-tól esély a megváltozott munkaképességőeknek Ma 450 ezer a nyugdíjkorhatárt még be nem töltött rokkantnyugdíjasok száma és további 200 ezer ember részesül a megváltozott munkaképességőek járadékában. Megfelelı rehabilitációs szolgáltatás és foglalkozatási lehetıség mellett közülük is sokan visszatérhetnének a munka világába. Ma azonban végzetesen bezáródik a kapu, aki egyszer rokkantnyugdíjassá válik, nem, vagy csak a nehéz helyzetüket kihasználó, feketén foglalkoztatóknál tud ismét munkát vállalni. A megváltozott munkaképességőeknek hazánkban csupán 10%-a dolgozik bejelentve, miközben a fejlett országokban ez az arány 30-50%. Becslések szerint ugyanakkor mintegy 30%- uk dolgozik mindenfajta munkajogi védelem nélkül, feketén. Ha a feltételek nem változnának, hasonló, kiszolgáltatott sors várna az évente újonnan rokkantnyugdíjassá váló ezer emberre is. Rokkantnyugdíjasok és megváltozott munkaképességőek száma Érintettek száma (ezer fı) Rokkantnyugdíjas 803 korbetöltött (62 éven felüli) 351 korhatár alatti (62 évnél fiatalabb) 452 Megváltozott munkaképességőek járadékában részesül 207 Összesen tól azok a megváltozott munkaképességőek, akik egészségi állapotuk, képességeik, életkoruk és újrafoglalkoztatási lehetıségeik miatt jó eséllyel rehabilitálhatók, a rokkantnyugdíj helyett úgynevezett rehabilitációs járadékban részesülnek. A legfeljebb három évig folyósítható járadék nettó összege megegyezik a III. csoportos rokkantság esetén nekik járó nyugdíj összegével, de a passzív ellátás mellett aktív rehabilitációs szolgáltatásokra jogosultak és együttmőködésre kötelezettek. A rehabilitáció új rendszerének nem célja a már rokkantnyugdíjban lévık eddiginél szigorúbb elbírálása, de közülük is sok embernek esélyt, lehetıséget kíván adni a munkába való visszatérésre. Nem változik a rokkantnyugdíjasok felülvizsgálati rendszere. A évi kötelezı felülvizsgálat során még nem kell a komplex minısítést elvégezni, és csak saját kérésükre lehet rokkantnyugdíj helyett részükre rehabilitációs járadékot megállapítani. A fokozatos átmenetet szolgálja az a rendelkezés is, hogy azok, akik december 31.-éig, 10 éven belül elérik a nekik irányadó nyugdíjkorhatárt és az egyéb feltételeknek megfelelnek akkor is, ha rehabilitációs járadékra lennének 6

7 jogosultak, kérhetik, hogy részükre rokkantnyugdíjat állapítsanak meg. Vagyis az 52. évüket betöltöttek számára az új rendszer szabad választási lehetıséget kínál ban az inflációt meghaladó mértékben nı a gyermeket nevelı családok támogatása A családi támogatások együttes összege a évi 495 milliárd forintról 2008-ban 536 milliárd forintra emelkedik. 41 milliárd forinttal, 8,3%-kal többet fordítunk jövıre a családok támogatására. A fogyasztói árak várhatóan 4,8%-os növekedése mellett ez a családi támogatások reálértékének közel 3,5%-os emelkedését eredményezi. Az inflációnál gyorsabban emelkedik a családi pótlék összege, de úgy, hogy a legnehezebb helyzetben lévık a nagycsaládosok, a gyermekeiket egyedül nevelık az átlagosnál nagyobb emelést kapnak. Az egy-két gyermekes családban élı gyermekek családi pótléka átlagosan 4,5%-kal, gyermekenként havi Ft-tal emelkedik. Az egyedülálló szülık által nevelt és a három és több gyermekes családban élı gyermekek ık teszik ki a gyermekek közel felét - családi pótléka ennél gyorsabban, 7-8%-kal, átlagosan havi Ft-tal emelkedik. Családi pótlék gyermekenkénti összegének változása évi növekedés %- ban Házaspá r-éle ttárs Egy gyermekesek ,3% Két gyermekesek ,7% három és több gyermekesek ,4% Egyedülálló szülı gyermeke Egy gyermekesek ,9% Két gyermekesek ,2% három és több gyermekesek ,9% Tartósan beteg, fogyatékos gyerek Családban ,5% Egyedülálló ,1% Saját jogon ellátást kapó nagykorú ,6% A kisgyermeket nevelı szülık támogatásai 2008-ban megırzik reálértéküket. Az öregségi nyugdíj minimumának januári 5%-os emelésével együtt emelkedik a GYES valamint a GYET összege. A gyes havi összege a évi havi Ft-ról Ft-ra nı. A évi bruttó keresetnövekedésnek megfelelıen átlagosan mintegy 8%- kal emelkedik a GYED összege. Emelkedik a szociálisan hátrányos helyzető gyermekek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményére jogosító jövedelemhatár és bıvülnek az ezzel járó támogatások ban már minden olyan gyermek jogosult a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, akinek családjában az egy fıre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum 125%-át, tartósan beteg, fogyatékos gyermek, vagy 7

8 egyedülálló szülı esetén pedig a 135%-át. (2007-ben ez a határ 120 illetve 130% volt.) Jövıre tehát nemcsak a nyugdíjminimum növekedése, hanem a jogosultsági határ emelkedése miatt is szélesedik a kedvezményre jogosultak köre. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult a gyermek, ha a család egy fıre jutó havi jövedelme nem haladja meg Két szülıs családban Egyedülálló, vagy tartósan beteg, fogyatékos gyermeket nevelık esetén A kedvezmények köre is bıvül jövıre. Már nem csupán a bölcsıdében, az óvodában és az általános iskola 1-4. osztályában, hanem az 5. osztályban is ingyen kapják az étkezést a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak (a közoktatás többi évfolyamán 50%- os a kedvezmény). Természetesen továbbra is megilleti ıket a közoktatás mind a 13 évfolyamán az ingyenes tankönyvellátás. A szociálisan hátrányos helyzető gyermekek nyári étkeztetését eddig évrıl évre külön döntéssel biztosította a kormány. Most elıször a költségvetés külön címen, elıre tartalmazza, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülı gyermekeknek a nyári iskolai szünetben való étkezését megszervezı önkormányzatok összesen 1,2 milliárd forintos támogatásban részesülhetnek. Az évente kétszer járó pénzbeli támogatás eddigi 5000 Ft-os összege jövıre 5500 Ft-ra emelkedik. Egy két gyermekes család családi pótlékának havi összege Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft I.félév

9 ban is jelentıs, de a szociális helyzetüktıl függı támogatást kapnak a családok a gáz- és távhıszámláik kifizetéséhez Az elmúlt években a gáz és a távhı hazai fogyasztói ára teljesen elszakadt a világpiaci árak változásától, miközben a hazai fogyasztás 80%-át importból kell fedeznünk. A hazai fogyasztók számára a háromszorosára növekvı világpiaci árakat évrıl évre növekvı összegő, a fogyasztás mennyiségéhez igazodó fogyasztói ártámogatás mérsékelte. A kıolaj világpiaci ára és a lakosság által fizetett gáz árának változása és elsı féléve között (a évi %-ában) 280,0% 260,0% 261% 240,0% 220,0% 200,0% 180,0% 160,0% 140,0% 126% 120,0% 100,0% I. félév Kıolaj világpiaci ára Gáz fogyasztói ára A kıolaj világpiaci ára és a lakosság által fizetett gáz árának változása és elsı féléve között (a évi %-ában) 280,0% 260,0% 261% 240,0% 220,0% 200,0% 180,0% 160,0% 140,0% 126% 120,0% 100,0% I. félév Kıolaj világpiaci ára Gáz fogyasztói ára Így jött létre az a helyzet, hogy a hazai fogyasztói árak teljesen elszakadtak a világpiaci áraktól és júliusában az Eurostat adatai szerint egy átlagos fogyasztású háztartásban egy gigajoule gáz ténylegesen fizetett fogyasztói ára az Európai Unió 25 országa között Magyarországon volt a legalacsonyabb. Pontosan a fele a hozzánk hasonló fejlettségő szlovák, lengyel, vagy cseh áraknak, és csupán 30%-a a szomszédos Ausztriáénak, miközben a világpiacon valamennyi ország ugyanazon az áron tudja megvenni a gázt. 9

10 Egy gigajoul gáz lakossági ára egy átlagos - évi 83,7 GJ - fogyasztású háztartásban júliusában az Európai Unióban (euróban adóval) 36,6 27,0 9,7 9,8 17,1 17,2 17,6 15,7 13,5 13,6 13,8 14,1 14,1 12,5 9,9 10,3 10,8 4,8 4,9 6,4 7,0 Magyarország Észtország Lettország Litvánia Szlovákia Lengyelország Egyesült Királyság Csehország Luxemburg Írország Franciaország Spanyolország Szlovénia Portugália Belgium Ausztria Hollandia Németország Olaszország Svédország Dánia A támogatás korábbi rendszere nem csupán pazarló volt, ami évrıl évre nagyobb terhet hárított a költségvetésre, de egyúttal igazságtalan is. A lakossági terheknek a fogyasztói árakon keresztül nyújtott mérséklése ugyanis nem csupán a szociálisan rászorulókat, hanem mindenkit megvédett a világpiaci árak változásának hatásától, s nagyobb fogyasztásuk alapján több támogatást adott a tehetısebb családoknak, mint a nehéz helyzetben, kis lakásban élıknek. A világpiaci áraktól teljesen elszakadt magyar gázárak korrekciójaként augusztusában a gáz - meghirdetett és egyúttal a ténylegesen fizetett árakban is érvényesített fogyasztói ára átlagosan 30%-kal emelkedett. Az augusztusi áremelést követıen azonban továbbra is hatalmas állami támogatás szakította el a ténylegesen fizetett árakat annak valóságos költségeitıl, és továbbra sem az kapott több támogatást, akinek erre nagyobb szüksége volt, hanem az, aki többet fogyasztott. Gázár-támogatás éves összege a különbözı típusú háztartásokban szeptemberében Ft Ft Ft Ft 1000 m3 gázfogyasztású 55 m2-es kislakás 1300 m3 gázfogyasztású 65 m2-es közepes lakás 2800 m3 gázfogyasztású 100 m2-es családi ház 4000 m3 gázfogyasztású uszómedencés villa 10

11 2007. januárjában került sor a korábbi, valamennyi fogyasztónak támogatást adó, az elfogyasztott gáz mennyisége alapján járó árkiegészítés megszüntetésére. Helyét a családok jövedelmi helyzetétıl függı új szociális támogatási rendszer vette át, ami azonban már nem csupán a gázzal, hanem a távhıvel főtött lakásokban élıket is támogatja. Az új támogatási rendszer indulásakor a kormány a valóban rászorulóknak tekinthetı családoknál szélesebb kör az érintett családok kétharmada számára biztosította a terheik mérséklését, annak érdekében, hogy az átlagos jövedelmőeknek se egyszerre kelljen főtési költségeik 50-65%-os növekedésével szembesülnie. Az új támogatási rendszer a családok kétharmadának ad, de már a jövedelem emelkedésével csökkenı mértékő támogatást. Az új támogatási rendszer a legalacsonyabb jövedelmő 800 ezer családnak biztosította a támogatás korábbi mértékét, így az ı főtési költségeik januárjában nem emelkedtek. További 1,2 millió család kap ma is támogatást, de ennek mértéke már kisebb, mint a korábbi, így számukra az átállás a jövedelmőktıl függıen 2007-ben 10-30% közötti áremelkedést jelentett. A családok legmagasabb jövedelmő egyharmadának azonban már tavaly is a gáz és a távhı tényleges, támogatás nélküli árát kellett megfizetnie, így az ı kiadásaik tavaly 50-65%-kal emelkedtek. A KSH adatai szerint a támogatási rendszer megváltozása a gáz ténylegesen fizetett fogyasztói árának átlagosan 18%-os növekedését eredményezte. A augusztusi 30%-os áremelés és a támogatási rendszer átalakítását követıen is a lakosság által fizetett gázár még mindig a legalacsonyabbak közé tartozik az Európai Unióban. Egy gigajoul gáz lakossági ára egy átlagos - évi 83,7 GJ - fogyasztású háztartásban júliusában az Európai Unióban (euróban adóval) 32,6 26,6 9,6 13,5 13,7 13,8 14,0 10,7 11,0 11,5 11,7 11,8 10,2 15,1 16,0 17,5 18,3 18,4 7,1 7,3 7,4 Litvánia Lettország Észtország Csehország Egyesült Királyság Magyarország Lengyelország Luxemburg Szlovákia Belgium Franciaország Szlovénia Spanyolország Portugália Írország Ausztria Németország Olaszország Hollandia Svédország Dánia Az elkövetkezı években a relatíve magasabb jövedelmőek számára nyújtott támogatás fokozatos mérséklésével biztosítani kell, hogy közeledjen egymáshoz a gáz tényleges és a fogyasztók által fizetett ára, de úgy, hogy közben elegendı forrás maradjon a valóban rászorulók érdemi, és a költségvetés által finanszírozható mértékő támogatására. A gáz- és 11

12 távhıtámogatásra 2007-ben összesen 112 milliárd forintot fordít a kormány, ennek összege 2008-ban a magasabb jövedelmőek támogatási mértékének csökkentésével 82 milliárd forint lesz. Mind 2007-ben, mind 2008-ban differenciált mértékben azok a családok jogosultak gázés távhıtámogatásra, ahol a család egy fogyasztási egységére jutó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 3,5-szeresét ban azonban már csökken a magasabb jövedelmőek támogatása, miközben a legalacsonyabb jövedelmőeké, ahol az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladja meg jövıre a 71 ezer forintot továbbra is a évi szinten marad. A gáz és távhı támogatásra jogosultak száma és a támogatás mértéke ban Érintett Felsı jövedelemhatár Egy köbméter gáz Egy gigajule távhı Ha a család egy fogyasztási családok (Ft/hó/fı) támogatása (Ft/m3) támogatása (Ft/GJ) egységre jutó jövedelme száma kevesebb, mint a nyugdíjminimum kétszerese Ft Ft 40 Ft 40 Ft Ft Ft nyugdíjminimum 2-2,5-szerese Ft Ft 33 Ft 33 Ft Ft Ft nyugdíjminimum 2,5-3-szorosa Ft Ft 26 Ft 22 Ft Ft 924 Ft nyugdíjminimum 3-3,5-szerese Ft Ft 18 Ft 15 Ft 768 Ft 609 Ft nyugdíjminimum 3,5-szerese felett nincs támogatás nincs támogatás 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft Az új támogatási rendszer nem csak kevesebbe kerül, mint a korábbi, hanem igazságosabb is. Már nem azoknak ad több támogatást, akik többet fogyasztanak, sıt a magas jövedelmőek fogyasztásához egy fillért sem ad, hanem azoknak, akiknek erre szerény jövedelmük miatt a legnagyobb szüksége van. Így 2008-ban ahogy az elızı évben is azok az átlagos gázfogyasztású családok, ahol az egy fıre jutó jövedelem nem haladja meg a havi 57 ezer forintot, évi Ft támogatást kapnak a közös kasszából, ahol viszont az egy fıre jutó kereset 100 ezer forint fölött van, már egy fillér sem jár. 12

13 Gázár-támogatás éves összege egy átlagos fogyasztású, évi 1663 m3-t fogyasztó háztartásban a család egy fıre jutó jövedelme szerint Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft 0 Ft 0 Ft kevesebb, mint a nyugdíjminimum kétszerese nyugdíjminimum 2-2,5- szerese nyugdíjminimum 2,5-3- szorosa nyugdíjminimum 3-3,5- szerese nyugdíjminimum 3,5-szerese felett Amennyiben 2008-ban nem változna a gáz ára, úgy az alsó két jövedelmi csoportba tartozó 1,3 millió család és a már ma is piaci árat fizetık főtési kiadása nem emelkedne, a felsı két támogatási csoportba tartozó 700 ezer háztartásé pedig a támogatás csökkenése miatt 4,5%-kal nıne. A gázárakat alapvetıen meghatározó kıolaj világpiaci ára azonban II. félévében minden korábbinál magasabb szintre emelkedett, így januárjától elkerülhetetlenné vált a gáz meghirdetett árának 5%-os emelése. A támogatás jövı évi mértékei mellett az áremelés a különbözı támogatási csoportokban tartozó családoknál a gáz általuk fizetett árának eltérı mértékő emelkedését eredményezi, átlagosan 7-8%-kal növelve a gáz ténylegesen megfizetett fogyasztói árát. A lakosság által ténylegesen fizetett gázárak változása 2008-ban 5%-os gázáremelés mellett Ha a család egy fogyasztási egységre jutó jövedelme Gáz ára (Ft/m3) Támogatás (Ft/m3) Támogatott ár (Ft/m3) Gáz ára (Ft/m3) Támogatás (Ft/m3) Támogatott ár (Ft/m3) Lakossági árváltozás 2008-ban % kevesebb, mint a nyugdíjminimum kétszerese 100,9 40,1 60, ,1 65,9 8,4% nyugdíjminimum 2-2,5-szerese 100,9 32,8 68, ,8 73,2 7,5% nyugdíjminimum 2,5-3-szorosa 100,9 25,5 75, ,4% nyugdíjminimum 3-3,5-szerese 100,9 18,2 82, ,5 91,5 10,6% nyugdíjminimum 3,5-szerese felett 100, , ,0% 13

14 A valóságosan fizetett árak 2008-ban látszólag éppen a támogatottak körében nınek a leggyorsabban, és legkevésbé a leggazdagabbaknál. Ennek oka azonban éppen az, hogy azok, akik támogatásban részesülnek, sokkal alacsonyabb árat fizetnek a gázért, mint azok, akiknek ez nem jár. Ehhez az alacsonyabb árhoz viszonyítva a gáz köbméterenkénti meghirdetett fogyasztói árának 5 Ft 10 filléres emelkedése nagyobb arányú növekedést jelent, mint azoknál, akik már ma is piaci árat fizetnek. Egy köbméter gáz után januárjától is azok fizetnek többet, akiknek magas a jövedelme, és azok fizetnek lényegesen kevesebbet, akik megélhetési gondokkal küzdenek. A legalacsonyabb jövedelmő 800 ezer család pontosan 40 Ft-tal fizet kevesebbet egy köbméter gázért, mint amennyit a legmagasabb jövedelmő családok. Egy köbméter gáz ténylegesen megfizetett ára a különbözı jövedelmő háztartásokban 2008-ban (Ft/m3) ,9 73, ,5 kevesebb, mint a nyugdíjminimum kétszerese nyugdíjminimum 2-2,5- szerese nyugdíjminimum 2,5-3- szorosa nyugdíjminimum 3-3,5- szerese Ahol a család egy fogyasztási egységre jutó jövedelme nyugdíjminimum 3,5-szerese felett 14