Tematikus füzetek. A 10 fő feletti KKV-k támogatási jellemzői és létszámalakulása ( )
|
|
- Ottó Biró
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A 10 fő feletti KKV-k támogatási jellemzői és létszámalakulása ( )
2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló A KKV-k elhatárolása A támogatások jellemzői Támogatások megoszlása nemzetgazdasági ág szerint Területi elemzés A támogatott 10 fő feletti KKV-k létszámalakulása Módszertani megjegyzések Mellékletek Fejlesztéspolitikai Tematikus füzetek október Szerző: Ember László Szerkesztő: Hajdu Szilvia A kiadványért felel: Dányi Gábor, európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár Kiadja: Monitoring és Értékelési Főosztály, Miniszterelnökség Európai Uniós Fejlesztésekért Felelős Államtitkárság 1077 Budapest Wesselényi utca
3 Vezetői összefoglaló A vállalkozások között jellegzetes csoportot alkotnak a közszektoron kívüli, főt alkalmazó, önállóan működő hazai vállalkozások, a 10 fő feletti KKV-k. Ennek oka, hogy 2013-ban vállalkozás tartozott e csoportba, éves átlagban 575 ezer alkalmazottat foglalkoztattak, ami az összes, 10 fő feletti vállalkozásokban alkalmazottak 34%-a. Ez a hazai, 10 fő feletti, magántulajdonú - csoport 445 Mrd Ft-ot, a teljes leszerződött kohéziós politikai EU támogatási összeg 5,3%-át kapta. A csoport 30%-a (6628 db vállalkozás) részesült támogatásban, és itt dolgozik az e körbe sorolható vállalkozások alkalmazottainak 37%-a. E támogatások 70%-a fős KKV-khoz került, a 100 fő feletti KKV-k a támogatások egytizedét kapták. Az e körben leszerződött támogatások 86%-a szorosan vett gazdaságfejlesztési célokat szolgált. A csoportban a legnagyobb támogatást a feldolgozóipari cégek kapták (42%). A csoporton belül Budapest és Pest megye, illetve Nógrád megye vállalkozásainak támogatottsága átlag alatti. A megyék fejlettsége és a támogatottak aránya között nem mutatható ki összefüggés. A csoport támogatottjainak 56%-ára, vállalkozásra igaz, hogy vagy csak egyszer nyert támogatást, vagy ha több alkalommal is, akkor a több szerződés azonos évhez kötődik. Közülük db vállalkozás szerződése lépett életbe a es időszakban. Erre a szűkített mintára megállapítható, hogy alkalmazotti száma 5700 fővel, 2-3%-kal volt magasabb 3 évvel a támogatást követően, mint amennyi akkor lett volna, ha fejlődésük a nem támogatott vállalkozások dinamikája szerint alakul. Extrapolálva az eredményeket a elemű vizsgálati csoportra többletmunkahelyet kapunk. Mindazonáltal hangsúlyozni kell, hogy ez nem a támogatás munkahelyteremtő hatását mutatja, hanem csak azt, hogy a támogatott vállalkozások ennyi többlet munkahelyteremtésre voltak képesek, részben saját jobb potenciáljuk révén, részben a támogatás segítségével. 5% feletti részesedést emellett a következő ágak mutattak: kereskedelem, gépjárműjavítás építőipar információ, kommunikáció szakmai, tudományos, műszaki szolgáltatás A feldolgozóipar és ez a 4 további ágazat együttesen a támogatások 81%-át adta. 6 7
4 1. A KKV-k elhatárolása A számítások kritikus pontját a KKV-k elhatárolása jelenti. Az országos statisztikai nyilvántartási rendszer nem rendelkezik ilyen besorolással, ezért több adatbázisra támaszkodó, önálló elemzést kell alkalmaznunk. A KKV-k fogalma a szakirodalomban nem egységes. Az EU vonatkozó ajánlása 1 és a KKV-k támogatásáról szóló hazai törvény 2 a vállalkozás méretéből indul ki és ehhez fűz további, szűkítő feltételeket. Eszerint annak feltétele, hogy egy vállalkozás KKV-nak minősüljön az, hogy foglalkoztatottainak átlagos létszáma vállalati csoport szinten - nem haladja meg a 250 főt, és emellett megfelel néhány további feltételnek. Így nem tekinthető KKV-nek alacsonyabb létszám mellett sem - az a szervezet, amelynek nettó árbevétele meghaladja az 50 M -nak megfelelő forintösszeget és mérlegfőösszege ugyanakkor meghaladja a 43 M -nak megfelelőt. Nem tekinthető KKV-nak az a szervezet sem, amelyben az állam és önkormányzatok közvetlen és közvetett részesedése meghaladja a 25%-ot, kivéve néhány sajátos esetet. Emellett alkalmazandó egy sajátos késleltetési szabály is, ami szerint ha egy szervezet egyszer KKV, akkor mindaddig annak tekintendő, amíg két évben egymás után meg nem sérti a KKV-kra vonatkozó korlátokat. A vállalkozások létszámát ugyanakkor nem egyedileg, hanem csoportszintű összeszámítással kell megállapítani, hasonlóan a számviteli konszolidáció és a részesedések elszámolása során alkalmazott eljáráshoz. 1 Ld 2003/361/EC Commission Recommendation concerning the definition of micro, small and medium sized enterprises. A szabályozáshoz kapcsolt eligazítást ld.: évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról, Ld: 50% feletti részesedés esetén a tulajdonos szervezet részesedését teljes egészében, 25% felett pedig arányosan kell figyelembe venni. 3 Az USA szabályozás 4 ágazatilag differenciált árbevétel és létszám kritériumokat alkalmaz. Így egyes ágazatokban (pl. a gépipar egyes ágazataiban) 1000 fő feletti létszámú vállalkozás is lehet KKV, más ágazatban (pl. a benzinkutaknál) 50 fő a határ. A hazai szakirodalom különböző megoldásokat alkalmaz. A Nemzetgazdasági Minisztérium az Országgyűlés számára készült jelentésében pusztán a létszámot veszi figyelembe, és ez alapján a fővel működő szervezetek minősülnek kis- és középvállalkozásnak. 5 Laki Mihály és Szalai Júlia 2013-ban megjelent könyvükben 6 létszám és árbevétel korlátot alkalmaz 7. Jelen elemzés céljára köztes megoldást követünk. 10 fő feletti KKV-nak azokat az áfa alanyokat tekintjük, amelyekre egyszerre teljesülnek az alábbi feltételek: A NAV nyilvántartása szerint évi alkalmazottainak átlagos létszáma eléri a 10 főt de nem éri el a 250-et 3 A részletes útmutatót ld.: sme_user_guide_en.pdf 4 Ld. eligibility-size-standards 5 J/8112. számú jelentés a kis- és középvállalkozások évi helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről, a vállalkozásfejlesztés érdekében megtett intézkedésekről, valamint a kisés középvállalkozások részére nyújtott állami támogatások eredményeiről: oldal 6 Laki Mihály Szalai Júlia: Tíz évvel később: magyar nagyvállalkozók európai környezetben. Budapest, Közgazdasági Szemle Alapítvány, 2013., 12. oldal 7 A szerzők azokat a vállalkozásokat tekintik nagyvállalkozásnak, amelyek létszáma az 500 főt vagy árbevétele az 1 Mrd Ft-ot meghaladja. Kisvállalkozások közé azokat sorolják, amelyek létszáma a 10 főt vagy éves árbevételük a 10 M Ft-ot nem éri el. Az egyik csoportba se sorolható vállalkozásokat középvállalkozásnak tekintik. 8 9
5 A KSH statisztikai számjel nyilvántartásában rögzített gazdálkodási forma kódja alapján vállalkozás, kivéve: o az egyéb önálló vállalkozókat (ügyvédek, végrehajtók, közjegyzők) o a vízi társulásokat, erdőtársulásokat o takarékszövetkezeteket, Jeremie közvetítő pénzügyi szervezeteket Nem mutatható ki benne 25% feletti közvetlen vagy közvetett - állami vagy önkormányzati, illetve külföldi társasági tulajdon és gazdálkodási forma kódja alapján nem külföldi vállalkozás fióktelepe Az Opten Kft munkatársai figyelembe véve a pénzügyi korlátadatokat, a csoportszintű összeszámítási szabályt és a köztulajdonra vonatkozó korlátokat - nem sorolták a nem KKV-k közé. EU-s pályázataiban - az EMIR nyilvántartása szerint - nem nyilatkozott úgy, hogy a KKV körön kívüli vállalkozás. A fenti elhatárolás jól közelíti az EU előírások szerinti kis- és középvállalat fogalmakat, de nem azonos velük. 8 Ezért a jelen elemzésben a 10 fő feletti KKV-k alatt a fős, hazai, magántulajdonú vállalkozásokat értjük. 9 8 Nem tartalmazza a 10 fő alatti olyan vállalkozásokat, amelyek a vállalatcsoport szinten való számítás miatt tartoznak a kis- illetve esetenként a középvállalatok közé, és nem alkalmazza a késleltetési szabályt sem. 9 Ez természetesen nem jelenti, hogy a 10 fő alatti KKV-k, illetve a KKV-nak nem tekinthető vállalkozások ne lennének fontosak a fejlesztéspolitika szempontjából, csupán annyit, hogy ezek sajátosságaik miatt önálló tárgyalást kívánnak, ami túl megy jelen elemzés keretein. 2. A támogatások jellemzői között a leszerződött támogatások (8.384 Mrd Ft) összegének 43%-a került állami és magán vállalkozásokhoz, ebből 445 Mrd Ft, a teljes leszerződött támogatás 5,3%-a, jutott el a 10 fő feletti KKV-khoz. A támogatások fő adatai: 1. táblázat: A 10 fő feletti KKV-k fő adatai Adat Érték Mértékegység Támogatott vállalkozások száma db Támogatott projektek száma db A támogatások összege 445 Mrd Ft A projektek összköltsége 950 Mrd Ft Egy pályázóra jutó támogatás 67 M Ft/vállalkozás Átlagos támogatás egy projektre 31 M Ft/projekt Átlagos összköltség egy projektre 66 M Ft/projekt Átlagos támogatási intenzitás 47 % A 10 fő feletti KKV-k 30%-a részesült támogatásban, itt dolgozik az e körben alkalmazottak 37%-a. Amint a 2.táblázat mutatja, a támogatottak részarányára az egyes létszám kategóriákon belül - nincs hatással, hogy létszám vagy vállalkozás alapon számítjuk-e. Ez azt mutatja, hogy létszám-kategórián belül nem figyelhet meg olyan összefüggés, hogy az átlag feletti vagy alatti vállalkozások eltérő támogatást kapnának, ilyen szempontból a támogatási rendszer semleges
6 2. táblázat: A 10 fő feletti KKV-k adatai létszám-kategóriák és támogatottság szerint Létszámkategória Adat ME csoport Összesen támogatottak A leszerződött támogatások megoszlását a támogatott vállalkozások alkalmazotti létszáma szerint az 1. ábra mutatja: fő 19% fő 11% 10-20fő 29% Vállalkozások száma darab nem támogatottak összes vállalkozás fő 41% támogatottak Létszám fő nem támogatottak összes vállalkozás ábra: A 10 fő feletti KKV-k támogatásainak megoszlása a vállalkozás mérete szerint Az összes támogatás 70%-a az 50 fő alatti KKV-khoz került, a 100 fő feletti KKV-k a támogatások egytizedét kapták. Támogatottak részaránya Átlagos létszám % fő vállalkozások 23% 39% 47% 47% 30% létszám 24% 40% 47% 46% 37% támogatottak nem támogatottak A támogatási részarányok trendjének értelmezésénél figyelembe kell venni, hogy a létszám-kategória besorolás évi létszám alapján történt. Ezért amennyiben a támogatás hozzájárult a növekedéshez, akkor ez önmagában abban az irányban hat, hogy a évben magasabb létszámcsoportban a támogatottak részaránya is magasabb lesz. Adat 3. táblázat: A 10 fő feletti KKV-k támogatásainak adatai, létszám-kategóriák szerint Leszerződött támogatás Leszerződött összköltség Támogatott vállalkozások száma Támogatott vállalkozások alkalmazottai Egy vállalkozásra jutó támogatás Egy alkalmazottra jutó támogatás Támogatás intenzitás ME Létszámkategória Összesen M Ft M Ft darab fő M Ft/db M Ft/fő 2,9 2,4 1,7 1,2 2,1 50% 48% 43% 41% 47% 12 13
7 A leszerződött támogatás operatív programok közti megoszlását a 2. ábra mutatja. A legnagyobb tételt a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) támogatásai teszik ki (58%). A regionális operatív programok az összes támogatás 36%-át finanszírozzák. 5% kerül a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében felhasználásra, 94%-ban munkahelymegőrző támogatások és munkahelyi képzési, egészségmegőrző programok formájában. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében nyújtott támogatások (1%) 98%ban megújuló energia és energiahatékonysági projektek megvalósítását segítik. Konvergencia ROP-ok 24% 4. táblázat: 10 fő feletti A KKV-k támogatásainak megoszlása célok szerint Főcél Cél OP Közvetlen gazdaságfejlesztés Leszerződött támogatás (Mrd Ft) Arány K+F+I GOP + KMOP % Technológia fejlesztés GOP + KMOP % Üzleti környezet GOP + KMOP 24 5% Regionális gazdaságfejlesztés ROP - konvergencia régióban 76 17% Összesen % Turizmus ROP-ok 31 7% Környezet KEOP + ROP 7 2% KEOP 1% TÁMOP 5% GOP 58% További célok Munkahely és képzés TÁMOP 18 4% Egészségmegőrzés TÁMOP 3 1% Egyéb TÁMOP 1 0% KMOP 12% Összesen 60 14% Összesen % 2. ábra: A támogatások megoszlása OP-k szerint A leszerződött támogatások fejlesztési célok szerinti összetételét a 4. táblázat mutatja. Az operatív programok a végrehajtás eszközei, tagolásuk döntően szabályozási, végrehajtás szervezési követelményeket tükröz. Ezért egyes fejlesztési célok több operatív programban is megjelennek. A kimutatásból látható, hogy az e körben leszerződött támogatások 86%-át fordították szorosabb értelemben vett gazdaságfejlesztésre. Ennek négy tétele vitathatatlanul e körbe tartozik. A turisztikai fejlesztések és a képzések hatása azonban összetettebb, részben ezek is tekinthetők gazdaságfejlesztésnek, részben azonban a helyi életminőséget és a társadalmi befogadást szolgálják. Ezért ezeket külön, további célokként mutattuk ki, hogy láthatóvá váljon az egyértelműen gazdaságfejlesztési beavatkozások magas súlya. Ezekkel együtt azonban a támogatásoknak nagyobb része, 86-97%-a szolgálja a gazdaságfejlesztést
8 (További táblázatokat a témában a Mellékletben közlünk.) A támogatási átlagok és a fejlesztési célok összevetése alapján az alábbi kép rajzolódik ki: 3. Támogatások megoszlása nemzetgazdasági ág szerint 5. táblázat: A 10 fő feletti vállalkozási támogatások fajtái a támogatás átlagos összege szerint Csoport Kisebb összegű támogatások <=50 Közepes támogatások Támogatások átlaga (M Ft) Példák technológiai fejlesztés képzés, egészség Nagy összegű támogatások 100< turizmus megújuló energia, energiahatékonyság K+F+I, üzleti környezet regionális gazdaságfejlesztés, A támogatások megoszlását az egyes nemzetgazdasági ágak között az alábbi táblázat mutatja. A legnagyobb támogatást a feldolgozóipari cégek kapták (42%). 5% feletti részesedést emellett a következő ágak mutattak: kereskedelem, gépjárműjavítás építőipar információ, kommunikáció szakmai, tudományos, műszaki szolgáltatás Ez az 5 ágazat együttesen a támogatások 81%-át adta. 6. táblázat: A 10 fő feletti KKV-k támogatása ágazatonként Kód Nemzetgazdasági ág Támogatás (M Ft) Arány A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat % B Bányászat, kőfejtés % C Feldolgozóipar % D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 497 0% E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése; hulladékgazdálkodás; szennyeződésmentesítés % F Építőipar % G Kereskedelem, gépjárműjavítás % H Szállítás, raktározás % I Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás % J Információ, kommunikáció % K Pénzügyi, biztosítási tevékenység % L Ingatlanügyletek % M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység % 16 17
9 N Adminisztratív és támogató szolgáltatási tevékenység % O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 1 0% P Oktatás % Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás % R Művészet, szórakoztatás, szabadidő % S Egyéb szolgáltatás % Összesen % A 7. táblázat azokat az ágazatokat mutatja, amelyekben a 10 fő feletti KKV-k az átlagosnál nagyobb arányban kaptak támogatást. Ebbe a csoportba tartoznak mindenekelőtt az ipar nemzetgazdasági ágai, az információ, kommunikáció és a humán egészségügyi szolgáltatás, szociális ellátás vállalkozásai. 7. táblázat: 10 fő feletti KKV-k esetében átlag felett támogatott ágak Nemzetgazdasági ág Részarány (vállalkozás) Részarány (létszám) Bányászat, kőfejtés 56% 60% Feldolgozóipar 41% 51% Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése; hulladékgazdálkodás;szennyeződésmentesítés 42% 67% 41% 49% Információ, kommunikáció 42% 48% Humán-egészségügyi, szociális ellátás 40% 43% Összesen 30% 37% A 7. táblázat értelmezése: a KKV-k 30%-a kapott támogatást. (Ők foglalkoztatják a csoport foglalkoztatotti létszámának 37%-át). Ehhez az átlaghoz képest érzékelhetően nagyobb arányú támogatást találunk az ipar egyes ágaiban és a humán, egészségügyi és szociális ágazat vállalkozásainál. 4.Területi elemzés Az egyes megyék KKV-inak támogatási részarányát a 8. táblázat mutatja be. Megye 8. táblázat: a 10 fő feletti KKV-k támogatási részaránya megyénként Összes vállalkozás (darab) Összes vállalkozás (létszám) Támogatott vállalkozás (darab) Támogatott vállalkozás (létszám) Részarány (vállalkozás) Részarány (létszám) Bács-Kiskun % 49% Baranya % 46% Békés % 38% Borsod-Abaúj- Zemplén % 44% Budapest % 26% Csongrád % 47% Fejér % 44% Győr-Moson- Sopron % 43% Hajdú-Bihar % 47% Heves % 49% Jász-Nagykun- Szolnok Komárom- Esztergom % 43% % 42% Nógrád % 34% Pest % 30% Somogy % 47% Szabolcs- Szatmár-Bereg % 45% Tolna % 40% Vas % 45% Veszprém % 45% Zala % 41% Total % 37% 18 19
10 Feltűnő a KMR-hez tartozó Budapest és Pest megye, illetve Nógrád megye vállalkozásainak átlag alatti támogatottsága. A KMR régióra egyedi támogatási helyzete és a regionális támogatási térkép alapján van magyarázat, de Nógrád megye adata legalábbis meglepő. A megyék fejlettsége és a támogatott vállalkozásoknak az összes 10 fő feletti vállalkozáshoz képest számított részaránya között nem mutatható ki összefüggés. (r=-0,04, p=0,86), ami azt jelenti, hogy nem figyelhető meg e szempont szerinti erőteljes kedvezményezés. A két kiugróan alacsony érték Pest megye és Nógrád megye adata. Az egy vállalkozásra illetve egy alkalmazottra jutó támogatás sem korrelál a megye fejlettségi mutatójával. (Első esetben r=0,004, p=0,99, második esetben r= 0,02, p=0,93). Az egy vállalkozásra illetve egy alkalmazottra jutó támogatás tekintetében újfent Nógrád megye adata a legkedvezőtlenebb, de hasonlóan alacsony Tolna, Jász-Nagykun-Szolnok, és Komárom-Esztergom megye adata is. (Kapcsolódó táblázatokat és szórás-diagrammokat a Melléklet tartalmazza.) Nógrád megye adata ugyanakkor extrém értéket képez. Nógrád (és Pest megye) alkalmazotti létszámban mért támogatási részaránya jóval átlag alatti. Darabszámban 21-23% az átlagos 30%-kal szemben. Létszám alapon vizsgálva a különbség Nógrád megye esetében leszűkül, amit az okoz, hogy a támogatott Nógrád megyei KKV-k átlagos létszáma magasabb az országosan megfigyelhetőnél. A jelenség vizuálisan is megjeleníthető. A 3. ábra a vállalkozások darabszám alapján számolt részarányokat szórásdiagramon ábrázolja a megyék egy főre jutó GDP (ezer / fő) adatának függvényében. 3. ábra: a megyék 10 fő feletti KKV-inak támogatási részaránya a megye GDP/fő mutatójának függvényében (Budapest nélkül) 20 21
11 5. A támogatott 10 fő feletti KKV-k létszámalakulása A támogatott KKV-k 56%-ára, darabra igaz, hogy csak egyetlen évben nyert támogatást. A több évben is támogatott vállalkozásokat nem tudtuk vizsgálni, mivel a különböző időponti támogatások hatása nem elkülöníthető. A csak egy évben támogatottak közül db vállalkozás szerződése lépett életbe a es időszakban. Ezeknél volt mód annak vizsgálatára, hogy vajon alkalmazotti létszámuk a támogatást követő 3 év alatt kedvezőbben alakult-e, mint az ugyanazon ágazatba tartozó, de nem támogatott vállalkozások létszáma. A vizsgálatot a támogatás éve szerint négy csoportra végeztük el. Így biztosítottuk, hogy a támogatott és a velük összehasonlítható, nem támogatott vállalkozások azonos makró- és ágazati hatásoknak legyenek kitéve. 10 Arra kerestünk választ, hogy a támogatott vállalkozásoknak ez az alcsoportja létszámdinamikája eltér-e a velük összehasonlítható vállalatcsoportétól. Az egyes évekre a következő eredmények adódtak: 9. táblázat: A támogatott vállalkozások hároméves létszámalakulása az összehasonlítható vállalkozásokhoz képest, a támogatás éve szerint A támogatás éve 3 éves létszámnövekedés (%) ÖH csoport Támogatott Többlet Létszám nyereség (fő) Bázislétszám (fő) Relatív nyereség (%) ,8% 6,8% 2,0% ,8% ,2% 7,4% 1,2% ,9% ,9% 10,9% 1,0% ,0% ,7% 11,1% 2,4% ,8% Az első oszlop a támogatási szerződés(ek) hatályba lépésének évét mutatja. Az összehasonlítható (ÖH) csoport adata az azonos 2 jegyű TEÁOR alapján azonosított ágazatba tartozó, nem támogatott, 10 fő feletti KKV-k létszámnövekedési üteme a támogatást követő 3 év alatt. Azaz pl. a évben támogatottaknál ez a es időszak teljes növekedése. A támogatottak oszlopában a vizsgált támogatotti kör megfelelő adatát találjuk, a többlet oszlopban a két adat különbségét. Ebből látható, hogy mind a négy évben a támogatottak létszáma gyorsabban nőtt, mint a nem támogatottaké. A létszám nyereség azt mutatja, hogy mennyivel magasabb volt a támogatottaknál a záróévi létszám, annál, mint ami akkor lett volna, ha az adott ágazat összehasonlítható 10 fő feletti KKV-ival azonos ütemben nőtt volna. 10 Az elgondolásért ezúton is köszönetet mondok Dr. Major Klárának
12 A bázislétszám az adott évben támogatottak összesített átlagos alkalmazotti létszáma a támogatás évében. A relatív nyereség a létszámnyereség és a bázislétszám hányadosa. Az eredmény azt mutatja, hogy 3 évvel a támogatást követően az egyes években támogatottak létszáma fővel, 2-3%-kal volt magasabb, mint amennyi akkor lett volna, ha fejlődésük a nem támogatott vállalkozások dinamikája szerint alakul. A 4 év alatt ez közel új munkahelyet jelent a vizsgált többszörösen szűkített vállalati körben. Módszertani megjegyzések A számítások alapját a Nemzeti Adó és Vámhivatal ra vonatkozó havi alkalmazotti létszámadatok, illetve az EU-s támogatásokat nyilvántartó EMIR adatai alkották. Támogatottnak azokat 10 fő feletti KKV-kat tekintjük, amelyeknek december 31-én hatályos, vissza nem térítendő támogatást tartalmazó szerződésük van. Fel kell ugyanakkor hívni a figyelmet arra is, hogy ez nem jelenti azt, hogy a megfigyelt különbség a támogatás hatása lenne. Minden bizonnyal ennek is van benne szerepe, ugyanakkor a hatás keveredik a szelekciós torzítással, azaz vélelmezhető, hogy a támogatott vállalkozások létszáma részben azért nőtt gyorsabban, mert a támogatástól függetlenül is nagyobb növekedési potenciállal rendelkeztek. A két tényező hatása csak kifinomult matematikai módszereket alkalmazó hatásértékeléssel lenne szerencsés esetben szétválasztható. Amennyiben ezt a dinamikát gondolatkísérletként kivetítjük a elemű teljes támogatotti körre, többletmunkahelyet kapunk. Mindazonáltal még ha el is fogadnánk ezt a becslést hangsúlyozni kell, hogy ez nem a támogatás munkahelyteremtő hatását mutatja, hanem csak azt, hogy a támogatott vállalkozások ennyi többlet munkahelyteremtésre voltak képesek, részben saját jobb potenciáljuk révén, részben a támogatás segítségével
13 Mellékletek 10. táblázat: Fajlagos támogatások megyénként (10 fő feletti KKV-k) Megye Egy vállalkozásra jutó támogatás (M Ft) Egy alkalmazottra jutó támogatás (M Ft) Bács-Kiskun 70,0 2,1 Baranya 76,4 2,6 Békés 68,7 2,3 Borsod-Abaúj-Zemplén 66,2 2,2 Budapest 78,2 2,4 Csongrád 77,7 2,6 4. ábra: Az egy vállalkozásra jutó támogatás a megye GDP/fő mutatójának függvényében (10 fő feletti KKV-k) Fejér 73,3 2,1 Győr-Moson-Sopron 61,9 2,0 Hajdú-Bihar 65,6 1,9 Heves 71,5 1,9 Jász-Nagykun-Szolnok 51,3 1,4 Komárom-Esztergom 52,0 1,6 Nógrád 47,3 1,2 Pest 61,5 1,9 Somogy 61,8 1,9 Szabolcs-Szatmár-Bereg 56,0 2,0 Tolna 50,8 1,6 Vas 56,8 1,9 Veszprém 60,7 2,0 Zala 54,7 1,8 Összesen 67,1 2,
14 11. táblázat: A 10 fő feletti KKV-k leszerződött támogatásának kvartilisei (M Ft) Cél Téma Terület Kvartilis Közvetlen gazdaságfejlesztés K+F+I Technológia fejlesztés Üzleti környezet Regionális gazdaságfejlesztés Turizmus KONV KMR KONV KMR KONV KMR DA KD ÉA ÉM DD NYD DD ÉM KM DA NYD Egyéb célok Fejlesztéspolitikai Tematikus füzetek október Szerző: Ember László Szerkesztő: Hajdu Szilvia ÉA KD képzés TÁMOP egészség TÁMOP megújuló energia KEOP A kiadványért felel: Dányi Gábor, európai uniós fejlesztések koordinációjáért energiahatékonyság KEOP felelős helyettes államtitkár Kiadja: Monitoring és Értékelési Főosztály, Miniszterelnökség Európai Uniós Fejlesztésekért Felelős Államtitkárság 1077 Budapest Wesselényi utca
15
A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia
A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes
RészletesebbenTrendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében
Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében TOP 1+2 kiadvány bemutatója Veszprém 217. november 7. Freid Mónika elnökhelyettes A bruttó hazai termék (GDP) alakulása
RészletesebbenA Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER
A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági
RészletesebbenPest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete
www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási
RészletesebbenVédjegyintenzív ágazatok Magyarországon
Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.
STATISZTIKAI TÜKÖR 2016. július 11. A gazdasági teljesítmény bővülésével párhuzamosan hazánkban nem csak a foglalkoztatottak létszáma, de a munkaerő iránti kereslet is folyamatosan növekszik, ami egyes
Részletesebben2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA
2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt és
Részletesebben2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA
2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett
Részletesebben2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA
2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt
RészletesebbenTÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint
TÁBLAJEGYZÉK A munkahelyre történő közlekedés formái 1/a A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és korcsoportok szerint 1/b A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő
RészletesebbenAz almatermesztés időjárási
Az almatermesztés időjárási vonatkozásai Tőkei László, Sepsi Panna Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék 1118 Budapest, Villányi út 29-43. K épület, 3. emelet
RészletesebbenNEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS III. NEGYEDÉV
GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI LESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS 2017. III. NEGYEDÉV
RészletesebbenA fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai
A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei
RészletesebbenKérdőív a kkv-panel tagjainak a 2003/361/EK ajánlás (a kkv-k fogalommeghatározása) felülvizsgálatáról
Kérdőív a kkv-panel tagjainak a 2003/361/EK ajánlás (a kkv-k fogalommeghatározása) felülvizsgálatáról Az Európai Bizottság felülvizsgálja a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) fogalommeghatározását
RészletesebbenAutóipari befektetések támogatása Magyarországon. Szandrocha Kamilla 2010. Január 18.
Autóipari befektetések támogatása Magyarországon Szandrocha Kamilla 2010. Január 18. Az autóipar támogatása Magyarországon 1) Egyedi kormánydöntéssel megítélt közvetlen támogatás 2) EU társfinanszírozott
RészletesebbenTájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz
Jelen tájékoztatóban foglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatokkal kapcsolatos információk tájékoztató jellegűek,
RészletesebbenA fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai
A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei
RészletesebbenGazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Fukker Gabriella főosztályvezető Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály 2015. február 25.
RészletesebbenMFB az ország fejlesztési bankja
MFB az ország fejlesztési bankja Czirják Sándor vezérigazgató Szeged, 2008. október 7. [ ] Az európai állami fejlesztési bankok szerepe Híd szerep: gazdaságpolitika és szereplői között Stratégiai célok
RészletesebbenGINOP 2.1.1-15. Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása
Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP 2.1.1-15 Célja Jelen pályázat célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének növelése olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs
RészletesebbenKD. Regionális Fejlesztési Ügynökség 8000. Székesfehérvár, Rákóczi u. 25. E L İ T E R J E S Z T É S
KD. Regionális Fejlesztési Ügynökség 8000. Székesfehérvár, Rákóczi u. 25. E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. május 28-i ülésére Tárgy: Tájékoztató Közép-Dunántúli régió
RészletesebbenKITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ PÁLYÁZATI ADATLAPHOZ
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ PÁLYÁZATI ADATLAPHOZ AZ EU 7. KERETPROGRAMBA ÉS EGYÉB KÖZÖS EU-S KEZDEMÉNYEZÉSEKBE VALÓ BEKAPCSOLÓDÁS TÁMOGATÁSA TÁRGYÚ PÁLYÁZATI FELHÍVÁSHOZ NEMZ_12 1 Az útmutató azon pontok kitöltésében
RészletesebbenMunkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése IV. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye
Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2017. IV. Győr-Moson-Sopron megye Győr, 2017. november 28. Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztály 9021 Győr, Jókai utca 12. - 9002 Győr Pf.: 224.
RészletesebbenNEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS I. NEGYEDÉV
GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS 2017. I. NEGYEDÉV Konzorciumvezető:
RészletesebbenÁtadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése
A TÁMOP-3.4.2.B Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja (ok fejlesztése) kiemelt projekt keretében beszerzett és a pedagógiai szakszolgálatok számára átadott informatikai eszközök Átadásra került
RészletesebbenNEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS II. NEGYEDÉV
GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI LESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS 2017. II. NEGYEDÉV
RészletesebbenNEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS I. NEGYEDÉV
GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS 2018. I. NEGYEDÉV Konzorciumvezető:
RészletesebbenNEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS IV. NEGYEDÉV
GAZDASÁG- ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS 2018. IV. NEGYEDÉV Konzorciumvezető:
RészletesebbenNEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS IV. NEGYEDÉV
GAZDASÁG- ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS 2018. IV. NEGYEDÉV Konzorciumvezető:
RészletesebbenMUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS
PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Baranyai Ákos Jóváhagyta: dr. Iróczki Lénárd 2013. május 1 Tartalomjegyzék Fogalmi háttér... 3 A KSH lakossági
RészletesebbenNEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS II. NEGYEDÉV
GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS 2018. II. NEGYEDÉV Konzorciumvezető:
RészletesebbenMunkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése II. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye
Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2018. II. Győr-Moson-Sopron megye Győr, 2018. május 25. Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztály 9021 Győr, Jókai utca 12. - 9002 Győr Pf.: 224.
RészletesebbenA GDP területi különbségei Magyarországon, 2007
2009/99 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 99. szám 2009. július 06. A GDP területi különbségei Magyarországon, 2007 A tartalomból 1 Egy főre jutó GDP 2 Bruttó hozzáadott
RészletesebbenÖsszefoglaló a magán-munkaközvetítők évi tevékenységéről
Foglalkoztatási Hivatal Összefoglaló a magán-munkaközvetítők 2005. évi tevékenységéről Budapest 2 A magán-munkaközvetítők működését a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló
RészletesebbenFéléves gazdasági és foglalkoztatási gyorsjelentés IV. negyedév I. negyedév
Foglalkoztatási Paktum Békés Megyében TOP-5.1.1-15-2016-00001 Féléves gazdasági és foglalkoztatási gyorsjelentés 2017. IV. 2018. I. Készítette: Békés Megyei Paktumiroda 2018 1. Bevezetés a gyorsjelentés
RészletesebbenNEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS III. NEGYEDÉV
GAZDASÁG- ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS 2018. III. NEGYEDÉV Konzorciumvezető:
RészletesebbenMunkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése III. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye
Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2018. III. Győr-Moson-Sopron megye Győr, 2018. augusztus 28. Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztály 9021 Győr, Jókai utca 12. - 9002 Győr Pf.:
RészletesebbenMUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS
PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Baranyai Ákos Jóváhagyta: Dr. Iróczki Lénárd 2013. február 1 Tartalomjegyzék Fogalmi háttér... 3 A KSH lakossági
RészletesebbenMunkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése I. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye
Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2018. I. Győr-Moson-Sopron megye Győr, 2018. március 2. Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztály 9021 Győr, Jókai utca 12. - 9002 Győr Pf.: 224.
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE
8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;
RészletesebbenMUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS
PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Baranyai Ákos Jóváhagyta: Dr. Iróczki Lénárd 2012. szeptember 1 Tartalomjegyzék Fogalmi háttér... 3 A KSH lakossági
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2
215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.
RészletesebbenA foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)
A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Székesfehérvár, 2017. január 31.
RészletesebbenA legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május
A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése - 2004. május A regisztrált munkanélküliek főbb adatai - 2004. május Megnevezés 2004 május Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző
RészletesebbenMunkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése IV. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye
Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2018. IV. Győr-Moson-Sopron megye Győr, 2018.november 23. Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztály 9021 Győr, Jókai utca 12. - 9002 Győr Pf.: 224.
RészletesebbenOSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló
OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a
RészletesebbenBARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER
BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. nov. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott
RészletesebbenAdminisztráció
Pro Bérjelentés Adminisztratív alkalmazott - Adminisztráció Adminisztráció 2019.08.01. Adminisztratív alkalmazott - Adminisztráció A pozíció a fizetések rangsorában a(z) 414. helyet foglalja el A helyzetben
RészletesebbenMunkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése III. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye
Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2017. III. Győr-Moson-Sopron megye Győr, 2017. augusztus 21. Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztály 9021 Győr, Jókai utca 12. - 9002 Győr Pf.:
RészletesebbenBeruházás-statisztika
OSAP 1576 Beruházás-statisztika Egészségügyi ágazat Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók 2011 Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók beruházási és felújítási
RészletesebbenPÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15
PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP-2.1.1-15 A célja: Olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek a, amelynek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó,
RészletesebbenMUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS
PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Valdáné Pató Klára Jóváhagyta: Dr. Iróczki Lénárd 2011. november 1 Tartalomjegyzék Fogalmi háttér...3 A KSH lakossági
RészletesebbenMUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS
MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Baranyai Ákos Jóváhagyta: Dr. Iróczki Lénárd 2012. május 1 Tartalomjegyzék Fogalmi háttér...3 A KSH lakossági munkaerős-felmérés fogalmai...3 Pest megye gazdasági
RészletesebbenAz egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon
Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság
RészletesebbenFoglalkoztatási Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT 2006 január
Foglalkoztatási Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT Megnevezés 2006 január Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli és nyilvántartott
RészletesebbenA BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN
Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN Veszprém, 2007. június 10. Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Igazgatóság, 2007 Igazgató:
Részletesebben10. 10. Vallás, felekezet
10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült
RészletesebbenMunkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése IV. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye
Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2016. IV. Győr-Moson-Sopron megye Győr, 2016. november Foglalkoztatási Főosztály 9021 Győr, Jókai utca 12. - 9002 Győr Pf.: 224. Telefon: +36 (96) 795-877
RészletesebbenMegyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás
RészletesebbenA KKV adatok és amit róluk tudni kell
A KKV adatok és amit róluk tudni kell A Magyar Regionális Tudományi Társaság XIV. Vándorgyűlése Kis- és középvárosok szerepe a területi fejlődésben Nagyvárad, 2016. szeptember 15-16. Dr. Laczka Éva 1 Vázlat
RészletesebbenBARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE OKTÓBER
BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. aug. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4.
STATISZTIKAI TÜKÖR 1 negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) 1/5 1. június. EMBARGÓ! Közölhető: 1. június -én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal...
RészletesebbenMunkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése II. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye
Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2017. II. Győr-Moson-Sopron megye Győr, 2017. május Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztály 9021 Győr, Jókai utca 12. - 9002 Győr Pf.: 224. - Telefon:
RészletesebbenRegionális Gazdaságtan II 3. Gyakorlathoz
Regionális Gazdaságtan II 3. Gyakorlathoz Beadandó Házi Feladat Magyarországi megyék versenyképessége Beadandó házi feladat levelezı tagozatosoknak A 3. gyakorlatban bemutatott eljárással elkészített megyék
RészletesebbenMTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)
MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek
RészletesebbenKonjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015
Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 A vállalati konjunktúra-felmérés az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) 1998 áprilisa óta tartó kutatássorozata, amely minden év áprilisában
RészletesebbenFéléves gazdasági és foglalkoztatási gyorsjelentés II. negyedév III. negyedév
Foglalkoztatási Paktum Békés Megyében TOP-5.1.1-15-2016-00001 Féléves gazdasági és foglalkoztatási gyorsjelentés 2018. II. 2018. III. Készítette: Békés Megyei Paktumiroda 2018 1. Bevezetés a gyorsjelentés
Részletesebben1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület
1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006 1. Gyermekjóléti alapellátások Az intézmény fenntartója önkormányzat a) egyház, egyházi intézmény alapítvány, közalapítvány egyesület egyéni
RészletesebbenMórahalom és térsége Foglalkoztatási Paktum. Gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési előrejelzés
2018. I. negyedév Mórahalom és térsége Foglalkoztatási Paktum Gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési előrejelzés Készült a FOGLALKOZTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS MÓRAHALOM TÉRSÉGÉBEN című, TOP-5.1.2. 15-CS1-2016-00001
RészletesebbenNEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM. MIN [SGTIs R
3 1't' Cáitt Iromány: Érkezett : 2012 JÚN 2 6, NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MIN [SGTIs R Iktatószám: NGM/t 3098 (2012) Válasz a K/7593-7611 számú írásbeli kérdésekre: Fiatalok munkaerő-piaci integrációjának
RészletesebbenAz egész büntetőeljárás időtartama a kizárólag fiatalkorú terheltek ellen indult ügyekben
1. sz. táblázat Az egész büntetőeljárás időtartama a kizárólag fiatalkorú terheltek ellen indult ügyekben Ügyészségek A nyomozás elrendelésétől számított A nyomozás elrendelésétől a jogerős bírósági 1
RészletesebbenMórahalom és térsége Foglalkoztatási Paktum. Gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési előrejelzés
2017. III. negyedév Mórahalom és térsége Foglalkoztatási Paktum Gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési előrejelzés Készült a FOGLALKOZTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS MÓRAHALOM TÉRSÉGÉBEN című, TOP-5.1.2. 15-CS1-2016-00001
RészletesebbenA munkahelyi, települési és területi polgári védelmi szervezetek megalakítása 2011-ben
A munkahelyi, települési és területi polgári védelmi szervezetek megalakítása 2011-ben Az elmúlt évben főigazgatói intézkedés határozta meg a polgári védelmi szervezetek gyors (12 órás) és rövid (24 órás)
RészletesebbenMuzeális intézmények munkaerő-állományához kapcsolódó információk
Muzeális intézmények munkaerő-állományához kapcsolódó információk A muzeális intézmények működési vonatkozású statisztikai adatait a statisztikai adatszolgáltatásra kötelezett intézmények által feltöltött
RészletesebbenMunkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése III. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye
Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2016. III. Győr-Moson-Sopron megye Győr, 2016. augusztus Foglalkoztatási Főosztály 9021 Győr, Jókai utca 12. - 9002 Győr Pf.: 224. Telefon: +36 (96) 795-877
RészletesebbenBARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE AUGUSZTUS
BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 216. aug. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott
RészletesebbenAz Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai
RészletesebbenKisvállalkozás-fejlesztési Központ
Kisvállalkozás-fejlesztési Központ 1 Filep Judit Szirmai Péter CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOK DEMOGRÁFIAI MEGKÖZELÍTÉSBEN - SPECIÁLIS MAGYAR FEJLŐDÉSI ÚT 2 AZ ÉLETCIKLUS, MINT KIHÍVÁS A vállalkozó v/s a vállalkozás
RészletesebbenA Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai
A ra utazó magyar háztartások utazási szokásai Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2000 októberében vizsgálta a magyar
RészletesebbenA fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai
A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei
RészletesebbenMunkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése I. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye
Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2017. I. Győr-Moson-Sopron megye Győr, 2017. március Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztály 9021 Győr, Jókai utca 12. - 9002 Győr Pf.: 224. -
RészletesebbenMUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok
MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j a n. f e b r. m á r c.
RészletesebbenA közlekedés ágazati szerkezete és nemzetgazdasági súlya
A közlekedés ágazati szerkezete és nemzetgazdasági súlya Dr. Horváth Balázs tanszékvezető, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék 1 Nemzetgazdasági ágak besorolása Primerszektor kitermelő
RészletesebbenTovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések többségéért.
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 6. hét Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések
RészletesebbenFoglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai
Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai Megnevezés 2004 Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli 364858
RészletesebbenFoglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai
Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai Megnevezés 2004 Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli 368093
RészletesebbenFoglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai
Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai Megnevezés 2004 Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli 378737
RészletesebbenHeringes Anita és Gúr Nándor országgyűlési képvisel ő Budapest
NEMZETGAZDASÁG I MINISZTEIZfUM CSLRE;SNYf S Pf Cl R Országgy űlés Hivatala Irományszám li So 1 Érkezett Z01 MÁJ o 5e IIUNKA1 ;RC)PL\CÉRT fa KI!PY.ISSI',.R r F1 ;l,f* ;I,ns AL].ANIT1TKr1 R Iktatószám :
RészletesebbenA NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI
NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2019. II. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) 1 Készült A Pénzügyminisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán Készítette:
RészletesebbenMunkaerőgazdálkodási felmérés megyei elemzése I. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye. Győr, február. Munkaügyi Központja
Munkaügyi Központja Munkaerőgazdálkodási felmérés megyei elemzése 213. I. negyedév Győr-Moson-Sopron megye Győr, 213. február 921 Győr, Árpád út 32. - 92 Győr Pf.: 224. - Telefon: +36 (96) 522-245 - Fax:
RészletesebbenA TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) AKTUALITÁSAI
A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) AKTUALITÁSAI GÉCZYNÉ POLYÁK EDIT NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG 2016. NOVEMBER
RészletesebbenAz Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. decemberben az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai
RészletesebbenElőadó: Dégi Zoltán igazgató NAV Veszprém Megyei Adó- és Vámigazgatósága. Veszprém, november 7.
Előadó: Dégi Zoltán igazgató NAV Veszprém Megyei Adó- és Vámigazgatósága Veszprém, 2017. november 7. VESZPRÉM MEGYE 2016. TOP 100+200 Amiről szó lesz.. 1 TOP 100+200 elemzés 2 Kedvezmények 3 Adóbevételek
Részletesebben1/2009. (I. 20.) NFGM rendelet
a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekrıl A szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény
RészletesebbenUTÓDLÁS, GENERÁCIÓVÁLTÁS A MAGYAR VÁLLALKOZÓI SZEKTORBAN* Csákné Filep Judit Pákozdi Imre
Tudományos konferencia Általános Vállalkozási Főiskola UTÓDLÁS, GENERÁCIÓVÁLTÁS A MAGYAR VÁLLALKOZÓI SZEKTORBAN* Csákné Filep Judit Pákozdi Imre * Az előadás alapját képező kutatás a Budapesti Corvinus
RészletesebbenÖsszefoglaló a magán munka-közvetítők évi tevékenységéről
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Összefoglaló a magán munka-közvetítők 2006. évi tevékenységéről Budapest 2007. május Bevezetés A magán-munkaközvetítők működését a foglalkoztatás elősegítéséről és
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép Foglalkoztatáspolitikai, szakképzési és felnőttképzési válaszok
Munkaerő-piaci helyzetkép Foglalkoztatáspolitikai, szakképzési és felnőttképzési válaszok Pölöskei Gáborné Szakképzésért és Felnőttképzésért Felelős Helyettes Államtitkár 2017. november 07. 4500,0 FOGLALKOZTATOTTSÁG
RészletesebbenA Pénzügyi Békéltető Testület első 100 napjának eredményei
A Pénzügyi Békéltető Testület első 100 napjának eredményei A korábbi (2011. július 1-jét) megelőző helyzet Kettősség: 1. A kamarák mellett működő békéltető testületek jellemzői - jó szándék - speciális
RészletesebbenAZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE szeptember / September 2007
AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE Kategóriák / Categories Létszám, fő Number of képest / Changes compared to previous Változás az előző
RészletesebbenGazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési
Részletesebben