FEJÉR, KOMÁROM-ESZTERGOM ÉS VESZPRÉM MEGYEI REGIONÁLIS NONPROFIT INFORMÁCIÓS HÍRLAP

Átírás

1 FEJÉR, KOMÁROM-ESZTERGOM ÉS VESZPRÉM MEGYEI REGIONÁLIS NONPROFIT INFORMÁCIÓS HÍRLAP IX. évfolyam, 2008/2. szám Ára: 250 Ft A tartalomból: Bolygónkért kampányoltak - Greenpeace-aktivisták aláírásgyűjtő akciója Veszprém belvárosában Jó, de nem reménytelen - Felmérés az önkormányzati döntéshozatalról és a helyi demokráciáról Fehérváron Vitafórum a fejlesztési források elosztásáról - A találkozó célja az akcióterv megismerése és véleményezése Ifjúsági közösségfejlesztés Komáromban - A toleráns osztályokban zökkenőmentes a tanítás Pályázati figyeló Civil a Pályán időszaki kiadvány Felelős szerkesztő: Varga Endre Szerkesztő: Bozsik Péter (bozsikpeter@vpmegye.hu) Lapterv: Györgydeák György Szerkesztőbizottság: Bereznai Csaba, Fehér János, Horváth Viola, Kovács György, Kriston Renáta, Oláh Miklós, Öcsi József Alapító: Közigazgatási és Informatikai Szolgáltató Iroda Civil Háza, Veszprém Szerkesztőség: Veszprémi Civil Ház Tel.: 88/ Veszprém, Kossuth u. 10. II. emelet civilhaz@vpmegye.hu Felelős kiadó: Nyilvánosságért és Civil Társadalomért Alapítvány ISSN Nyomdai előkészítés: Tóbiás Krisztián Nyomda: Faa Produkt Kft., Veszprém Felelős vezető: Faa Judit E számunkat nov. 5-én adtuk nyomdába. cap.indd :46:16

2 CIVIL 2 Negyedik helyen a rendszerváltás óta Új helyre, a Balatoni útra, egy benzinkút és a vízügyi igazgatóság közti irodába költözött a Fejér Megyei Civil Szervezetek Szövetsége. A jelenlegi központ kiesik ugyan a fősodorból, de szemben a korábbi helyszínnel legalább akadálymentes márciusától egészen október 1-jéig a Fejér Megyei Művelődési Központban, ismertebb nevén a Barátság Házában működött a civil szervezetek szövetsége. Elekes Zsuzsa, a szervezet nemrég megválasztott új vezetője elmondta, hogy ott a bérleti szerződés még az előző vezetés idején lejárt, s az utóbbi időben nem volt érvényes bérletük. Mikor kiderült, hogy menni kell, elsősorban olyan helyszínt kerestek, ami akadálymentes, és fontos szempont volt az is, hogy a nyitva tartást ne másik intézmény szabja meg. A CISZ új helyén, a Balatoni út 8. alatt 300 négyzetméteren tudott berendezkedni, saját parkolási lehetősége és két rendezvényterme is van. Az iroda alig öt percre van a belvárostól, s ami elsőre nem tűnik annak, még előnyére is válhat közvetlenül a Jancsár utcai autóbusz-végállomás mellett található. Az iroda, éppen úgy, mint eddig, civil szervezeteknek nyújt majd szolgáltatásokat: dokumentumok elkészítésére, fűzésére, bekötésére van lehetőségük, de a civilek jogi, gazdasági tanácsokat is kaphatnak, és ingyenes internet-hozzáférést is igénybe lehet venni. A megyei civil szövetség megszokhatta a költözést. Néhány civil szervezettel együtt a rendszerváltás óta most már a negyedik helyen van. A Várkörúton lévő egykori Népfrontszékházból egy 1998-as megállapodás alapján előbb az Ady Endre utcai Civil Házba költöztek. Egyébként már akkori költözésük is hasonló körülmények között, kapkodva történt. A Várkörúton lévő egykori Népfront-székházból, ahol a Kincstári Vagyoni Igazgatóság is helyet kapott, ugyanígy, egyik napról a másikra kellett eljönniük. Az épületet ugyan az előző kormányzati ciklus közepén megpályáztatták, de a kiírást visszavonták. Az akadálymentes helyről aztán 2005 márciusában kellett a megyei művelődési központba, ismertebb nevén a Barátság Házába költözniük. Erre azt követően került sor, hogy a Civil Házat tulajdonosa, a Fejér Megyei Önkormányzat közel 90 millió forintért eladta egy cégnek. Bár a nonprofit szervezetek évek óta tudták, hogy az értékes belvárosi ingatlanban nem húzhatják ki a világ végezetéig, a hír két eredménytelen értékesítési kísérlet után legtöbbjüket váratlanul érte. A civilek, akik egy 1998-as megállapodás alapján kerültek a most megszűnő Civil Házba, feleakkora területet kaptak csak, mint amekkorát otthagytak. Nagyobb baj volt, hogy a Barátság Háza színházterme alatti részt felújították ugyan, de mivel az épületnek abban a szárnyában nem lehet a helyiségeket kerekes székkel megközelíteni, a szolgáltatásokból sokan kimaradnak. Civil Szervezetek Fejér Megyei Szövetsége, Székesfehérvár, Balatoni út 8. sz. Nyitvatartási idő: hétfő: óráig kedd: óráig szerda: óráig csütörtök: óráig péntek: óráig Eddigi elérhetőségeik élnek tovább: Tel.: 22/ , 22/ , Fax: 22/ , cím: civil@cisz.hu KEM A fõszerkesztõ jegyzete GYÓGYÍTÓ SZAKEMBEREKRE VAN SZÜKSÉG Olvasóink bizonyára tapasztalták, hogy egy ideig nélkülözniük kellett lapunkat, ám nem tűntünk el végleg: sajnos mi is forráshiánnyal küzdöttünk, ám sikerült orvosolnunk a problémákat. Ahogy mostanában észlelhető, a civil szféra is száz sebből vérzik, s hiányoznak a jó orvosok és főleg a mindenki számára elérhető, megfizethető, hatásos gyógyír! A helyzet azért nem olyan rossz, látva például azt, hogy a Nemzeti Civil Alapprogram elektori választása kapcsán milyen sok szervezet jelentkezett be. Legalábbis a mi régiónkban. Valószínűleg sokan gondolják úgy, hogy az NCA gyógyítható, csak fel kell tárni a sebeket. Talán azt is többen tudják, ezeket a sérüléseket javarészben nem mi, civilek okoztuk, így csak reménykedni lehet, hogy a gyógyítás folyamatába más oldalról is bekapcsolódnak, és újra egészséges lesz egyik legnagyobb hazai forrásteremtő rendszerünk! Rajtunk valószínűleg nem múlik. Feltételezhetően úgy fogjuk jövő év elején megválasztani a testületek tagjait, hogy azok hiteles, megbízható, felelősségteljes képviselőink legyenek, akiknek emberi jó tulajdonságai mellett megjelenik a szakértelem, a civil szféra iránti elkötelezettség is. Persze a fenti gondolatmenetet folytatva, jó lenne, ha értenének egy kicsit az orvosláshoz is, mert a kuruzslókból (sajnos az élet minden területén) lassan Dunát lehet rekeszteni. Varga Endre cap.indd :46:16

3 3 CIVIL Munkahelyet teremtett az egyetértés Elhelyezkedni is segítenek Tizenöt megváltozott munkaképességű munkavállaló kezdett dolgozni egy októberben átadott, a Konszenzus Alapítvány által létrehozott szolgáltató központban Székesfehérváron. A egykori Köfém Szállóban lévő helyiségben a nyáron csődbe ment, pécsi központú UWYTA Kht. Fejér megyei igazgatóságának munkatársai kaptak munkát. Több ezer sorstársuk nincs ebben a szerencsés helyzetben. A Köfém-lakótelepi alapítványi helyiségekben néhány hete még a víz csorgott a falon, a dolgozók kiszolgáló helyiségeiben kerékpárok voltak. Október első napjaiban azonban az öt megyében jelen lévő Konszenzus Alapítvány szociálpolitikai tevékenységének kedvezményezettjei kezdhették meg munkájukat. Az itt dolgozók főleg számítógépes munkával, honlapkészítéssel és -feltöltéssel, adatrögzítéssel és telefonos ügyfélszolgálati tevékenységgel jutnak keresethez. A központban a fogyatékkal élő, de dolgozni akaró emberek számára az elhelyezkedést elősegítő szolgáltatások is elérhetőek mondta Petróczi Ferencné, az alapítvány kuratóriumának titkára. A gyermekekre is szeretnének kiemelkedő figyelmet fordítani, a kialakított fejlesztőszobával. A Konszenzus Alapítványt 1996 júliusában hat, a szociálpolitikai fejlesztésekben tevékenykedő magánszemély alapította. A nonprofit szervezet főbb céljai a szociálpolitika, szociális munka, intézmények, egyesületek tevékenységének segítése, a segítségre szoruló gyermekek, fiatalok, felnőttek, időskorúak, fogyatékkal élő személyek támogatása, a fogyatékosok, megváltozott munkaképességűek munkaerő-piaci és társadalmi integrációja, a kulturális hátrányok mérséklése, a társadalmi élet területén megjelenő érdekkülönbségek, érdekellentétek, konfliktusok feloldása. A célok megvalósítása érdekében több szervezeti egységet hoztak létre, és az alapítvány tevékenységei is folyamatosan bővültek. Jelenleg Heves, Nógrád, Fejér megyékben és Budapesten működik önálló alapítvány. A szervezetek közül elsőként a Fejér megyei szervezet vállalta fel a hátrányos helyzetű, elsősorban megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását. Székesfehérváron a Konszenzus Alapítvány Szolgáltató Központ tevékenységét három szakterületre fokuszálja. Az első terület a szakmai koncepció szerint az informatikai és a szellemi munkát igénylő feladatkörökben történő foglalkoztatás. Ezen a területen azok a megváltozott munkaképességű emberek dolgoznak, akik informatikai tudásukat folyamatosan fejlesztették, részt vettek szakmai továbbképzésekben, tanfolyamokon, és idegen nyelvet is legalább alapfokon elsajátítottak. Az alapítvány kiemelten kíván foglalkozni azokkal a gyermekekkel, akiknek mozgásfejlesztésre, képességfejlesztésre van szükségük ahhoz, hogy sikeresek legyenek a tanulásban, és felnőtt korukban képességeik szerinti munkát találjanak. A harmadik kiemelt területe az alapítványi központ tevékenységének a megváltozott munkaképességgel, fogyatékossággal élő és dolgozni akaró emberek számára az elhelyezkedést segítő szolgáltatások biztosítása. Az alapítvány a fehérvári modellkezdeményezéssel gyakorlatilag megmentette a pécsi központú UWYTA Kht. Fejér megyei igazgatósága korábbi, megváltozott munkaképességű munkatársainak munkahelyét. A UWYTA Rehabilitációs és Foglalkoztatási Kht.-t mint neve is mutatja, a United Way szervezettel együttműködve 1995-ben alapította Fonai László. A Baranya Megyei Bíróság kiemelkedően közhasznú szervezetként vette nyilvántartásba, február 1-jétől pedig célszervezeti kijelöléssel rendelkezett. A több mint 1000 fő megváltozott munkaképességű, jellemzően 50 67%-os munkaképesség-csökkenéssel bíró munkavállalót foglalkoztató szervezet idén nyáron ment csődbe, miután a szaktárca nem írta alá az erre az évre szóló támogatási szerződést arra hivatkozva, hogy a kht.-nak rendezetlenek a munkaügyi kapcsolatai. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) hivatalos álláspontja szerint a munkáltató nem felelt meg egyes jogszabályi feltételeknek, amelyek előírják, hogy csak rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkező munkáltatónak nyújtható költségvetési támogatás. Mindez többek között azt jelenti, hogy a kérelem benyújtását megelőző két éven belül a céget nem sújthatták jogszabálysértés miatt jogerősen munkaügyi bírsággal. Az UWYTA Kht. esetében az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség 2006-ban 1 millió forint, 2007-ben 300 ezer forint összegű munkaügyi bírságot szabott ki munkaidőkerettel kapcsolatos jogsértés és túlórapótlék-elmaradás miatt. (A Civil a Pályán információi szerint ez egészen pontosan azt takarja, hogy 2006-ban a nagyatádi telephelyen 12 helyett 13 órát túlóráztak a dolgozók, a jegyzőkönyvek szerint a saját beleegyezésükkel, pihenőnapon kellett megrakni egy kamiont, hogy megmaradjon a 70 fős varroda. A plusz egy óra miatt a munkaügyi felügyelőség megbírságolta a kht.-t.) Az SZMM mindenben a hatályos jogszabályoknak megfelelően járt el, amikor a támogatás megtagadásáról döntött, a tárcának ilyen esetben nincs mérlegelési joga szögezi le a tárca június 3-án kelt közleménye, amely szerint Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter utasítást adott, hogy a tárca szakemberei kezdjenek tárgyalásokat az UWYTA alkalmazottainak továbbfoglalkoztatásáról, a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató védett szervezetekkel és civil szervezetekkel. KEM cap.indd :46:16

4 CIVIL Bolygónkért kampányolnak A Greenpeace Magyarországon és Veszprémben 4 Veszprém belvárosában szeptember közepén Greenpeace-pólós fiatalok állították meg a sétálókat. Ennek apropóján Dóci Gabriellát, a szervezet magyarországi irodájának sajtószóvivőjét kérdeztük. Veszprémben a jövőnkért Milyen apropóból jöttek Veszprémbe az aktivisták? A Greenpeace júliusban országjáró körútra indult Energia(forradalom) országjáró túra 1000 szél túra címmel. Az országos túra küldetése a megújuló energiatechnológiákról és energiahatékonysági lehetőségekről szóló ismeretterjesztésen és bemutatón túl, hogy Magyarországon is lehetővé váljon minimum 1000 megawatt szélenergiát rendszerbe állítani a lehető leghamarabb, valamint hogy megváltozzon az a mai képtelen helyzet, ami ellehetetleníti a magyar szélenergia, illetve a magyarországi megújuló energiás és energiahatékonysági szektor jelenét és jövőjét! Magyarországon a tudományos ismeretek szerint az átlagnál nagyobb mértékben és hamarabb következhetnek be az éghajlatváltozás katasztrofális következményei. Kérdés, hogy az átlagnál majdnem másfélszer veszélyeztetettebb országként vajon mennyire készülünk fel a kihívásokra? A Greenpeace túráján végre új szelek kezdenek fújni megyéink többségében. Mindannyiunk felelőssége, a polgármesterektől a hatóságokon át a lakosokig, hogy 5 10 év múlva is ki tudjuk fizetni otthonaink kivilágítását, méghozzá zöld áramból, s hogy meg tudjunk venni elegendő klímabarát fűtést, hőenergiát is. A fenntartható, decentralizált energiagazdálkodáshoz vezető úton a ma használtnál ezerszer tisztább energiákkal kell eljutnunk az ezerszer jobb jövőig, az ezerszer versenyképesebb Magyarországig! A túra során 15 megyeszékhelyet kerestünk fel, köztük Veszprémbe is ellátogattunk. A programjaink között voltak bemutatók (majd' 7 méter magas, 2,7 m átmérőjű szélturbina és napelemes rendszer), szél- és napenergiás hűsölés, infosátor kiállításokkal, interaktív játékok és kérdőív nem csak gyerekeknek, napelemes játékok, napszakács stb. Kerekasztal-beszélgetéseket szerveztünk a helyi megújuló energiákról és energiatakarékossági lehetőségekről szakértők részvételével. Mennyi aláírást sikerült gyűjteniük és mi lesz az aláírások sorsa? Veszprémben közel háromszázat, a túra során összesen at, ami folyamatosan bővül az online petíciók aláírásával, ami az alábbi link alatt található: php?m=peticio&alm=2&peticio=4 A szervezetről Mivel foglalkozik a Greenpeace, és mióta működik irodája Magyarországon? A Greenpeace egy nemzetközi, független, konfrontatív, globálisan kampányoló környezetvédelmi szervezet, amely bolygónk biodiverzitását és a környezetet fenyegető problémák megoldására helyezi a hangsúlyt. Minden országban és régióban, ahol a Greenpeace jelen van, a helyi törvényeknek és nonprofit szervezeteknek megfelelő jogi személyiségként működik. Magunk között ezeket a jogi személyiségeket NRO-knak hívjuk (Nemzeti Regionális Irodák). Minden NRO tagja a Greenpeace Internationalnek (GPI), amelynek Amszterdamban van a központja. Az NRO-k és a GPI közötti kapcsolatot különböző licenszszerződések szabályozzák. Ezen szerződések alapján minden NRO önállóan működik. A magyar iroda a Greenpeace bécsi központú közép-kelet-európai regionális szervezetéhez tartozik. A GP CEE a közép-kelet-európai régióban kilenc országban van jelen, a budapesti iroda mellett vannak még kampányirodák Pozsonyban, Varsóban és Bukarestben is. A Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet 2002 júniusában nyitotta meg magyarországi irodáját. Az elmúlt évek alatt a szervezet nemcsak országos ismertségre tett szert, hanem környezetvédelmi kérdésekben a lakosság véleményét is befolyásoló erővé vált. A kilenc magyar munkatárs tevékenységét közel adományozó és több száz aktivista segíti. Az eltelt évek során hazánkban a szervezet fellépett a Tisza védelmében, a génmanipulált élelmiszerek és vetőmagok elterjedése ellen, felhívta a figyelmet a paksi atomerőműben bekövetkezett problémákra, valamint óceánvédelmi kampányának eredményeképp Magyarország tagja lett a bálnák védelmét garantáló nemzetközi testületnek, a Nemzetközi Bálnavadászati Tanácsnak. Az aktivisták Magyarországon és Romániában is több alkalommal, látványos akciókkal hívták fel a figyelmet a romániai Verespatakra tervezett aranybánya lehetséges veszélyeire. A Greenpeace legemlékezetesebb magyarországi fellépése a Zengőre tervezett NATO-lokátorhoz kapcsolódik. A Civilek a Zengőért Mozgalommal, a védegylettel és az MTVSZ-el alkotott szövetség meg tudta óvni a Zengő fáit és védett növényeit a környezetet veszélyeztető katonai beruházásától. Az utóbbi két évben a globális éghajlatváltozás erősödése miatt energia/klíma kampányunk került előtérbe. Elkészítettük az Energiaforradalom A fenntartható energiagazdálkodás Magyarországon a 21. században című tanulmányunkat, amely alternatív energiapolitikai út hazánk számára. Konferenciát szerveztünk, és a tanulmánnyal összhangban 15 várost érintő országjáró körútra indultunk. Harcolunk a Rába további szenynyezésének megakadályozásáért. Stop Szmog kampányunkban a légszennyezés csökkentését tűztük ki célként. GMO kampányunkban pedig a genetikailag módosított növények termesztésére és a vetőmagok árusítására vonatkozó tilalmat kívántuk megerősíteni és támogatni. Milyen a Greenpeace elfogadottsága, támogatottsága hazánkban? A Cognative Kft ban készített közvélemény-kutatása alapján a Greenpeace még mindig messze a legnépszerűbb zöld civil szervezet Magyarországon. A kutatásból kiderül, hogy a Greenpeace-t 20%-ban nevezték meg mint környezetvédelmi szervezetet, míg a második helyezett csak 12%-ot kapott. Aktív támogatóink száma 10 ezer felett van, mintegy 30 ezer ember támogatta az elmúlt hat évben akár egy forinttal is tevékenységünket. Hány aktivista dolgozik Magyarországon a szervezetnek? 1400 ember jelentkezett Greenpeace-aktivistának, akik helyi, tematikus csoportokban segítik munkánkat. A Greenpeace cap.indd :46:17

5 5 CIVIL magyar kampányaiban vesznek részt, előadásokat tartanak, rendezvényeken képviselik szervezetünket. Veszprémben nincs helyi csoportunk, ha szükséges, akkor keressük a helyi környezetvédő szervezeteket, vagy aktivistáinknak azt tanácsoljuk, hogy segítsék az ő munkájukat is (mint pl. a Csalán, www. csalan.hu). Kampányaik országonként más témájúak, vagy az egész Földre kiterjedőek szoktak lenni? A Greenpeace alapvetően egy nemzetközi mozgalom, így kampányaink 80%-ban nemzetközi témájúak, természetesen ezeknek mindig vannak magyar vonatkozásaik is, így azokat sokszor a hazai vagy a környező országokban megjelenő problémák kapcsán vetjük fel. Célunk hazai és nemzetközi szinten, hogy ráirányítsuk a döntéshozók figyelmét a fenyegető veszélyekre, továbbá hogy nyomást gyakoroljunk rájuk a gyors és határozott lépések megtétele érdekében. Meggyőződésünk, hogy a környezetszennyezés nem ismer határokat, és globális szervezetként sokszor hatékonyabban tudunk fellépni a környezet védelmében. Hiszen legtöbbször működik Greenpeace-iroda ott, ahol a szennyezés történik, ahonnan a cég származik, ahol részvényeseinek többsége él, ahol a környezetszennyezésnek még komoly hatása lehet. Mennyire fogékonyak az emberek a Greenpeace javaslataira Magyarországon? Szembesítő, konfrontatív akcióink mozgósítják az embereket, és a közvélemény nyomásának köszönhetően tudunk változásokat elérni. A magyar környezetvédelem sok évtizedes múltra tekint vissza, és rengeteg a véleményünkre nyitott ember. Noha nagyon nehéz a gazdasági szempontok kizárólagosságát és állandó elsőbbségét védő embereket meggyőzni, mégis muszáj, mert Egy nyitott szervezet A Veszprémi Civil Kerekasztal közgyűlése A Veszprémi Civil Kerekasztal szeptember 30-ai közgyűlésén újraválasztották Vass Tibor elnököt és Farkas László alelnököt. Az új alelnök Gadár László, az új titkár pedig Miklós Ágnes lett. Vass Tibor irányítja a szervezetet, Farkas László tartja a kapcsolatot az önkormányzattal, Gadár László írja a pályázatokat (az ő sikeres pályázatának köszönhetően kaptak támogatást a civil napra), Miklós Ágnes pedig nagyon jó szervező, igazi lelkes civil. A 38 szervezetet számláló kerekasztal nyitott szervezet: nem alapszabályhoz, hanem alapelvekhez tartják magukat a tagjai mondja Vass Tibor. Így előfordulhat például az is, hogy egy közgyűlésen olyan résztvevő is szavazhat, aki nem valamely tagszervezetet képviseli, hanem esetleg csak egy, a kerekasztallal szimpatizáló egyesületet. A szervezet már a márciusi közgyűlésén elfogadta azokat az alapelveket, amelyek alapján működik. Ebben olvasható többek között, hogy a Veszprémi Civil Kerekasztal nyitott, tevékenységéhez a Veszprém területén működő civil szervezetek bármikor csatlakozhatnak írásbeli szándéknyilatkozatuk megtételével, ezen túlmenően a Veszprémi Civil Kerekasztal tagszervezetei hálózati együttműködés keretében kívánják elősegíteni a civil szervezetek egymás közötti, valamint az önkormányzattal való kapcsolatok továbbfejlesztését. Célja a a környezet védelmére fordított erőfeszítések megtérülnek. Ha nem cselekszünk, akkor élhetetlenné válhat bolygónk. A magyar lakosság az európai átlagnál sokkal inkább tisztában van azzal, hogy a legfenyegetőbb környezeti katasztrófa a klímaváltozás. Tudjuk, hogy az emberi tevékenység és egyéni életmódunk jelentősen felerősíti azt. A Kárpát-medence a klímaváltozás által jobban fenyegetett térségek közé tartozik. (lásd: greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=5199 ) A legsürgősebb feladatok Melyek a legsürgősebben megoldandó feladatok Magyarországon, amelyek komolyan veszélyeztetik környezetünket? A klímavédelem érdekében az energiaszektor teljes átalakítása úgy, hogy a fosszilis és nukleáris energiahordozók használata helyett az energiahatékonyságra és a helyben hasznosítható megújuló energiaforrásokra helyezzük a hangsúlyt. Határokon átnyúló környezetszennyezés is veszélyezteti életminőségünket, ivóvízbázisunkat, mint pl. a Rába-ügy vagy Verespatakon a cianidos aranybányászat lehetősége. A génmódosított növénytermesztési tilalom fenntartása környezetvédelmi és gazdasági szempontból is nagyon fontos érdekünk. Legközelebbi kampányuk? Az Energiaforradalom országjáró túra ugyan véget ért, de a kampányunk még folytatódik, hiszen mi is készülünk a decemberi poznani klíma-csúcstalálkozóra, ahol sorsdöntő kérdéseket tárgyalnak meg a világ nagyhatalmai a klímavédelemmel és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésével kapcsolatban. er partneri kapcsolatok kialakítása, a civil érdekérvényesítés hatékonyabbá tétele. A szeptemberi közgyűlésen újrafogalmazták a kerekasztal céljait. Ezek a következők: civil szervezetek összefogása, hatékony információáramlás és konzultációs lehetőség biztosítása, civil szervezetek érdekeinek képviselete, egységes véleményezés és javaslattétel, közös rendezvények szervezése, szakmai háttér biztosítása a civil szervezeteket érintő önkormányzati döntések véleményezésére, hasonló profilú szervezetek közötti kapcsolat kialakításának segítése, rendszeres kapcsolat és együttműködés az önkormányzattal. A célok megvalósítása érdekében pedig a következő feladatokat kell elvégezni: tevékenységek összehangolása, programok koordinálása, évenkénti civil nap megrendezése, állásfoglalás és véleménynyilvánítás a város civil szervezetei (polgárai) szempontjából fontos és szélesebb közösséget érintő kérdésekben, a tagok érdekképviselete, a tagok érdekérvényesítő képessége érdekében fórumok, tanfolyamok szervezése, pályázatok írása a programok támogatása érdekében. Természetesen 2009-ben is lesz civil nap nyomatékosította az elnök. A megrendezéséhez szükséges pénz már megvan pályázatokból. Veszprém polgármesterével, Debreczenyi Jánossal már beszéltem arról, hogy jövőre is a civil nap keretében kellene átadni a civil díjat, és arról is szó volt, hogy ha az önkormányzat támogatná a rendezvényt, akkor a résztvevőknek egy-egy apró, de értékes emléktárgyat tudnánk ajándékozni. er cap.indd :46:17

6 CIVIL Jó, de nem reménytelen A polgárok elégedettek, de nem nagyon látják át az önkormányzati döntéshozatalt 6 Meglepő eredményt hozott egy, a szeptember a között megrendezett Állampolgári részvétel hete elnevezésű program keretében készült felmérés Székesfehérváron. Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet Helyi Demokrácia Audit című kutatásának adatai szerint a válaszolók közel 81 százaléka elégedett volt azzal, hogy a városban mennek a dolgok, nagy részük azonban a 2006-osnál kevésbé látta átláthatóbbnak az önkormányzati döntési mechanizmusokat. A válaszadók szerint a médiumok a két évvel korábbinál erősebb önkormányzati, városvezetői befolyás alatt állnak. Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet az Echo Network HDA (Helyi Demokárcia Audit) programjának keretén belül rendszeres társadalomtudományi kutatással vizsgálja a székesfehérvári helyi demokrácia helyzetét tájékoztatott Domokos Tamás módszertani vezető. A kutatóintézet kérdezőbiztosai 300 véletlenszerűen kiválasztott, 18 éven felüli székesfehérvári lakossal készítettek telefonos interjút standard kérdőívek segítségével. A mintavételből eredő kisebb elétéréseket több szempontú matematikai súlyozással korrigáltuk, így a minta pontosan reprezentálja Székesfehérvár város teljes felnőtt, vezetékes telefonnal rendelkező lakosságát. A kutatási beszámolóban közölt adatok hibahatára az egyes kérdésekre válaszolók számától függően +/ 3-5 százalék. A kutatók a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően abból indultak ki, hogy a városi közhangulat egyik fokmérője az, mennyire elégedettek a lakosok azzal, ahogy Székesfehérváron mennek a dolgok. Ezzel kapcsolatban a HDA 2006-os adatfelvétele nagyfokú elégedettséget mért, a válaszolók 10 százaléka nagyon, további 75 százaléka inkább elégedett volt akkor, kritikus véleményt 15 százalék fogalmazott meg ban a fehérváriak 15 százaléka nagyon, 66 százaléka pedig inkább elégedett azzal, ahogy a városban mennek a dolgok, s 19 százalékuk inkább elégedetlen vele. Jellemző változás, hogy 2006 óta a férfiak és a fiatalok elégedettsége nőtt, a nőké és a középkorú, illetve idősödő lakosoké pedig csökkent. A város tekintetében ha összehasonlítjuk a helyzetet az előző évekkel a lakosok döntő többsége, 58 százaléka nem lát érdemi változást, szerintük ugyanúgy mennek a dolgok. Azok, akik szerint idén jobban mennek a város ügyei, a minta 27 százalékát teszik ki, míg az ellenkező póluson egytizedük található hoz képest e kérdésben kismértékű pozitív elmozdulás tapasztalható. A nők, az alacsonyabb iskolai végzettségűek és az idősebbek az átlagnál kritikusabb véleményt fogalmaztak meg e kérdésben. Arról, hogy az önkormányzat mennyire ismeri, hogy mit szeretnének a Fehérváron élő emberek, 2006-ban megoszlottak a vélemények, 7 százalékuk szerint teljesen, további 53 százalékuk szerint inkább ismerik az önkormányzatnál, hogy mit szeretnének az itt élők, negatív véleményt formált viszont 28 százalékuk, s minden tizedik lakos bizonytalan volt. Idén a bizonytalanok aránya a felére csökkent, s ugyanakkor felére csökkent azoké is, akik szerint az önkormányzatnál teljesen ismerik, hogy mit szeretnének az itt élő emberek. Az 53 százalékos inkább pozitív vélemény is 47 százalékra csökkent, miközben azok aránya, akik szerint csak kicsit vagy egyáltalán nem ismerik az emberek szándékait, véleményét, 44 százalékra nőtt. A 30 év alattiak ennél is rosszabb véleménnyel vannak ( 6 pont), míg az idősek sokkal elégedettebbek (+14 pont). Ezek után nem meglepő, hogy arra a kérdésre, hogy mennyire veszik figyelembe az önkormányzati döntésekben az itt élő emberek igényeit, szintén inkább negatív ítélet született, mindössze 4 százalék mondta, hogy teljesen és további 39 százalék válaszolt inkább igennel, míg a többség úgy érzi, hogy csak kismértékben vagy egyáltalán nem veszik figyelembe az önkormányzati döntésekben az emberek igényeit. A 2006-ban mért 4 pont idén 8 pontra csökkent. Hasonló a helyzet a lakosság körében az önkormányzati döntések átláthatóságával kapcsolatban. Míg 2006-ban 45 százalékuk szerint teljesen vagy nagyrészt nyomon követhető, a lakosok számára átlátható volt a döntéshozatal folyamata, addig idén már csak 37 százalékuk nyilatkozott így, s 29 százalékuk úgy foglalt állást, hogy kismértékben, 20 százalékuk szerint pedig egyáltalán nem látható át az, hogy hogyan születnek a döntések az önkormányzatnál. Az is informatív, hogy a bizonytalanok aránya is nőtt 6 százalékponttal. A helyi demokrácia helyzete más településekhez képest a megkérdezettek közel fele szerint jobb Székesfehérváron, a pozitívan nyilatkozók aránya 5 százalékponttal nőtt két év alatt, ugyanakkor azok aránya is nőtt 5 százalékponttal, akik szerint rosszabb, vagyis differenciáltabb lett a véleménystruktúra. A kutatói hipotézis szerint a demokratikus társadalmi működés egyik fontos eleme, hogy a lakosok beleszólhassanak abba, ahogy a városban mennek a dolgok. A lakosok 42 százaléka úgy érzi, egyáltalán nem, 49 százaléka pedig csak kismértékben tud beleszólni abba, ahogy a városban zajlanak az ügyek, s mindössze minden tizedik választópolgár érzi úgy, hogy nagyrészt van belecap.indd :46:19

7 7 CIVIL szólása a dolgokba. E tekintetben negatív tendencia tapasztalható, mert 2006-ban még a polgárok fele formált pozitív véleményt. A válaszokból látszik, hogy szinte minden dimenzióban romlott a lakossági megítélés. Szembetűnő, hogy míg a civil szervezetek városi döntésekbe való bevonására százfokú skálán 56 pontot adtak a lakosok, addig idén már csak 42 pontot, s hasonlóan sokat romlott annak megítélése, hogy a lakosok aktívan részt vesznek-e saját városuk életében. Az önkormányzati képviselők és a lakosság kapcsolatában nem érzékelnek változást a lakosok, s jellemzően úgy gondolják, a lakosok nem szólhatnak bele az őket érintő döntésekbe. A helyi demokrácia kiemelt összetevője a helyi média függetlenségének kérdése ban a lakosok többsége a helyi médiatermékeket inkább függetlennek tartotta az önkormányzattól és a város vezetésétől, azok közül is elsősorban a Fehérvár Televíziót és a Fehérvár Rádiót (78 80 százalék) kell kiemelni, s jellemzően egyedül a Fehérvári Polgárnál vélték többen úgy, hogy szerkesztése nem független a város vezetésétől (40 százalék) ban azonban már a két rádiót kivéve minden vizsgált médiatermék esetében erősebb önkormányzati, városvezetői befolyást vélnek a lakosok, mint 2006-ban. Különösen sokat, 22 százalékpontot romlott a lakosok szerint a Fehérvári Polgár függetlensége, de a Fehérvár Tv és a Fejér Megyei Hírlap tekintetében is százalékponttal romlott a lakosok véleménye. Sokat javít a helyzeten, hogy Felelősen Fehérvárért elnevezéssel Székesfehérvár önkormányzata elindított egy programot, amely új alapokra helyezheti a kapcsolatot a fehérváriakkal, az itt dolgozó vállalatokkal, munkatársaikkal, a városban bejegyzett aktív, tenni akaró, a közösség érdekeit szolgáló civil szervezetekkel, az önkormányzati és egyéb fenntartású nevelési, oktatási intézményekkel és a környező települések vezetőivel. Erről a programról minden ötödik fehérvári lakos hallott már valamit saját bevallása alapján. Idén ősszel szeptember 20-a volt Székesfehérvár felelősségnapja. Egy nap, amikor szervezetten mindenki saját belátása, saját anyagi lehetőségei, fizikai állapota, segítő szándéka szerint jót cselekedhetett a városrészért, az ott élő emberekért. Erről a rendezvényről a lakosok 28 százaléka értesült, ám a lakossági részvétel ennél alacsonyabb volt, a megszólított lakosok mindössze 2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy részt vett az akcióban, elsősorban a 60 éven felüliek. A kutatás során természetesen megkérdezték arról is a fehérváriakat, hogy milyen konkrét városi kérdésekről vagy problémákról kellene társadalmi vitákat szervezni Fehérváron, miről kellene az emberek véleményét kikérni. A legtöbb válaszoló az utak, útszakaszok felújításáról, a közbiztonság kérdésköréről, valamint a közlekedés szervezéséről rendezne lakossági vitákat. KEM Nem látva is látszani Döntéshozói kerekasztal az érintettek érdekében A Vakok és Gyengén Látók Veszprém Megyei Egyesülete szeptember elején egy kerekasztal-megbeszélést hívott össze a helyi döntéshozók számára, Nem látva is látszani címmel. A kerekasztalt az országos szövetség sikeres pályázata révén tudták megszervezni minden megyében, így Veszprémben is. Tízéves az esélyegyenlőségi törvény mondja Szőke László, a veszprémi egyesület elnöke. A törvény egyes pontjaiban foglaltak ugyan megvalósultak, de nagyon sok még a hiányosság, és a helyi döntéshozók nem tudják, mit várunk el tőlük. Erre a megbeszélésre azért volt szükség, hogy közvetlenül nekik mondjuk el, hogyan segíthetnének vak és gyengén látó embertársaikon. Közel harminc szervezet képviselőjét hívtuk meg, és örömünkre 25 meghívott el is jött: közintézmények vezetői, polgármesterek, pénzintézetek, valamint az egészségbiztosító képviselői. Az egyesület elnöke szerint az akadálymentesítés lenne nagyon fontos a vakok és gyengén látók számára, ami esetükben azt jelenti, hogy az autóbuszokon működjön a megfelelő és hangos tájékoztató rendszer, a gyalogátkelőknél szintén, az intézményekben a felvonók kezelőfelülete legyen alkalmas arra, hogy egy vak vagy gyengén látó ember is tudja kezelni, fontos volna a lépcsők felfestése. Mindezen túl nagyon lényeges a személyi segítés, ami semmibe sem kerül, pusztán az intézményben dolgozók jóindulatán múlik. A megyei kórházban például dolgozik egy személyi segítő, aki az ilyen betegeket elkíséri vizsgálatra, segít nekik kitölteni az iratokat. A kerekasztal meghívottjai nyitottak voltak a javaslatokra, az pedig a jövő titka, hogy ezekből mi fog megvalósulni. A Vakok és Gyengén Látók Veszprém Megyei Egyesülete egyébként 2004-ben alakult. Korábban az országos szövetségen belül léteztek a megyei szervezetek, de a centralizált szervezeten belül nem rendelkeztek önálló jogalanyisággal szeptemberében az országos küldöttgyűlés döntött arról, hogy megalakuljanak a megyei egyesületek, amelyek már önálló jogi személyiségek, ily módon maguk is pályázhatnak, szerződéseket köthetnek. A veszprémi egyesület például évente több százezer fonrinttal tudja ily módon kiegészíteni a központi költségvetési támogatást. Az egyesületnek jelenleg 608 tagja van, akiknek többsége vak, 8 10 tagtárs pedig gyengén látó. Az egyesület nemcsak a látási fogyatékossággal kapcsolatos problémák megoldásában segít tagságának, hanem pályázatírásban, nyomtatványok kitöltésében, tájékoztatja a tagokat a jogszabályváltozásokról, javaslatokat továbbít az önkormányzatok felé szociális támogatásokra. Az egyesületnek hét kistérségi csoportja (Ajka, Balatonfüred, Pápa, Tapolca, Várpalota, Zirc, Veszprém) van azért, hogy helyi szinten is adott legyen a tagság számára a lehetőség az érdekérvényesítésre. Minden kistérségben háromfős vezetőség dolgozik. Ők a helyi önkormányzatoktól, illetve más szervezetektől kapnak helyiséget ügyfélfogadásaik megtartásához. A veszprémi egyesület maga is rendszeresen ír ki pályázatokat (legutóbb például segédeszközökre lehetett pályázni), ezen túlmenően pedig az egyesület a közösségi élet szervezésében is főszerepet vállal. re cap.indd :46:20

8 CIVIL Öreg ember nem vén ember Több pénz kellene az idősekkel foglalkozó civileknek 8 A társadalmak demográfiai összetétele változik, világszerte növekszik az idősek aránya, ezért egyre nagyobb szükség van arra, hogy az emberek ebben az életkorban is aktívan részt vehessenek a társadalom életében, s ne jelentsenek tehertételt senkinek véli Thomas Nofre, az Idősek Világszervezete (FIAPA) elnöke. Az 1982-ben Bécsben alakult szervezet szeptember utolsó hétvégéjén Budapesten és Székesfehérváron tartotta tanácskozását. A rendezvényen, amelyre a világ 70 országából közel háromszáz résztvevő érkezett, Orsós Éva, a Nyugdíjasklubok és Idősek Életet az Éveknek Országos Szövetségének az elnöke úgy fogalmazott: az idősödéssel késő csak időskorban foglalkozni, s habár e területen nélkülözhetetlen a civil szervezetek szerepe, az állam sem hagyhatja magára az embereket. A szemléletváltás egyik roppant fontos eleme az öregedési folyamat menedzsmentjének menete. Ez teszi lehetővé, hogy az életben minél tovább őrizhessük meg az élet minőségét, ebben az egyént nem lehet magára hagyni, s e területen minden szektornak van felelőssége szögezték le a résztvevők. Nagyon fontos, hogy vannak-e olyan támogató programok és szolgáltatások, amelyek ebben segítenek. A társadalomnak is fontos, hogy az emberek minél tovább maradjanak a munkaerőpiacon aktívak, amihez elengedhetetlen az élethosszig való tanulás, de talán e kettőnél is fontosabb lenne az öngondoskodás. Akinek vannak megtakarításai, ismerete arról, hogy ezeket hogyan forgassa eredménnyel, az kevésbé kiszolgáltatott, és nagyobb az esélye arra, hogy jó minőségben éljen aktív kora után. Az idősszervezetek szerint szükség van kormányzati intézkedésekre, és nagyon fontos felelősségük van az önkormányzatoknak, a piaci szektor szereplőinek és a nonprofit szervezeteknek, illetve e szektorok közti együttműködésre lenne szükség. Az államnak érdemes úgy módosítani az adójogszabályokat, hogy azok hozzásegítsenek az öngondoskodáshoz vagy az egészség a megőrzéséhez. Ehhez számos példa van Írországban, Svédországban, Dániában, Norvégiában, az Egyesült Királyságban. Ma már vannak olyan civil szervezetek, amelyek lehetőséget biztosítanak az időseknek a közéletben való részvételre, szabadidejük eltöltésére, ezeknek a szerveződéseknek azonban a mainál több forrásra lenne szükségük hangzott el. Nagyon fontos természetesen a piaci szektor jelenléte is hangsúlyozta Orsós Éva. Az Életet az Éveknek szövetség pár éve kezdeményezte a Magyar Szállodaszövetségnél az idősbarát szálloda cím adományozását, s azt is, hogy vizsgálják meg az idősek üdülési szokásait. Először kicsit mosolyogtak, kételkedtek, mert úgy számoltak az idősekkel, mint akiknek ezekre a szolgáltatásokra nincs szükségük, főleg azért, mert pénzük sincsen rá. Ezek az elemzések azt mutatták meg, hogy egy jövedelem szempontjából ötfokozatú skálát tekintve a legjobb anyagi helyzetűek körében is megtaláljuk az időseket. Lehet, hogy nem ők vannak a legnagyobb százalékos arányban, de jelen vannak. Ugyanúgy megtaláljuk őket a legszegényebbek között is, bár meglepő módon nem ők vannak e csoportban legnagyobb arányban, azaz nem lehet az időseket a szegényekkel azonosítani. Az is kiderült, hogy az időseknek az üdülés során nagyon érdekes szokásaik vannak, és ennek a tudásnak a birtokában lehet szolgáltatásokat fejleszteni nekik. KEM A Nemzeti Csúcs és a magyar civil szektor helye A rendszerváltás óta leghosszabb ideje hivatalban levő miniszterelnök Nemzeti Csúcsra hívta az ország mindazon szervezeteinek a vezetőit, amelyeket fontosnak tartott a globális pénzügyi és gazdasági (végső soron persze morális) válság kezelésében és elviselésében. A meghívottak között szerepeltek a kormány, a törvényhozás, a munkaadók, a munkavállalók, az önkormányzatok szövetségei, az MTA, az AB, az ÁSZ képviselői, az aktív és az egykorvolt miniszterelnökök, házelnökök, MNB-elnökök és persze a sajtó. Volt, aki elfogadta a meghívást és volt, aki nem. A magyar nonprofit szektor (továbbá a kisebbségek, az egyházak, s ha már nemzeti a csúcs: a határokon túli szervezetek) véleményére a miniszterelnök nem volt kíváncsi, de a meghívottak számára sem tűnt fel senkinek a civilek hiánya. Hiba volt. Végső soron bizalmi válságról lévén szó, nem ártott volna, ha a közvélemény által viszonylagosan leghitelesebbnek tartott, a rendezvénynek is helyet adó MTA-t nem sokkal követő civil szféra hangja eljut az ország vezetőihez és a közvéleményhez. Az összejövetel aligha hozott használható elemet a válságkezelésbe. Tulajdonképpen mindenki hozta a maga formáját, és semmi olyan nem történt, ami utólag indokolta volna azt, hogy egy egyébként csodálatos őszi szombaton valaki hat órát szenteljen életéből a programnak. A kormányzati felelősséget ilyen módon megosztani szándékozó miniszterelnök gesztusáról annak a tanárnak a teljesítménye juthatott az ember eszébe, aki készületlenül érkezve az osztályba, mulasztását egész órai feleltetéssel kompenzálja. Hogy milyen szerepe lehetett volna a civil képviselő jelenlétének a Nemzeti Csúcson? A résztvevők hosszú ideje ismert, viszont bizonyos szubkultúrákban tabunak számító olyan kérdésekről beszéltek, mint például a piac mindenhatósága. Ki-ki szerepének megfelelően elmondta, mit csinálna máshogyan, mint a jelenlegi kormány, megnevezett néhány kiadáscsökkentő és bevételnövelő tételt, és szó esett még a lakosság közteherviselő képességéről is. Szó esett még azon, többnyire cap.indd :46:20

9 9 CIVIL Hátrányba kerülhetnek a régió civil szervezetei Nonprofit szervezetek a régiós forrásokért Veszélybe került annak a lehetősége, hogy a civil szervezetek közhasznú tevékenységét és megerősödését szolgáló pályázati kiírások szülessenek a regionális fejlesztési forrásokkal kapcsolatban figyelmeztet Mátyás Mónika, a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Civil Egyeztető Fórumának elnöke. Az Európai Uniótól a közép-dunántúli régió fejlesztésére nagy összegű források állnak rendelkezésre, melyek a közötti időszakra vonatkozó akciótervben megfogalmazottaknak megfelelően kerülhetnek felhasználásra. Az elsősorban gazdasági érdekeket szolgáló, mintegy 100 milliárdos támogatási forrás azonban a többi régióban tapasztaltakkal ellentétben nem tervez azokkal a közhasznú civil szervezetekkel, melyek a régióban az élhetőséget és a helyi társadalmak fejlődését szolgálják. Amennyiben a közép-dunántúli régió akciótervébe most nem kerülnek be a közhasznú civil szervezetek erősítését szolgáló elemek, úgy a többi régióban tevékenykedőkkel szemben hátrányba kerülhetnek a régió civil szervezetei és az általuk képviselt közhasznú célok mondta el Mátyás Mónika. Mivel a civilek szerint ez nyilvánvalóan nem érdeke a régióban élőknek, hiszen nagymértékű egyenlőtlenségek alakulhatnak ki a társadalmi szereplők között, mely egy, a gazdasági érdekek által uralt régió kialakulásához vezethet, november 6-ra az akciótervet megvitató fórumot hívtak össze a székesfehérvári Viktória Rehabilitációs Központba. Az Európai Uniótól kapott fejlesztési források elosztását a korábban kidolgozott regionális programok alapján az egyes régiók maguk határozhatják meg. Jelenleg folyik a es időszakra szóló pályázati prioritások meghatározása. Ennek véleményezésére azonban már igen rövid idő áll rendelkezésre. A régió civil szervezeteinek fontos érdeke, hogy elmondják véleményüket a tervezett pályázati prioritásokról annak érdekében, hogy a későbbi pályázatokon indulni tudjanak. Olyan pályázati kiírások szükségesek, melyek a civil szervezetek szükségleteiből indulnak ki és valódi fejlesztési igényeket fogalmaznak meg. A találkozó célja az akcióterv megismerése és annak véleményezése, formálása a régió civil szervezeteinek igényei alapján, s roppant fontos, hogy minél több civil szervezet képviseltesse magát a találkozón és elmondja véleményét érvelnek a szervezők. Az akcióterv dokumentumait a honlapon a Stratégiai dokumentumok pontból lehet elérni, kérés esetén a szervezők en is megküldik. Időpont: november 6., csütörtök 15 óra Helyszín: Székesfehérvár, Viktória Rehabilitációs Központ, Erzsébet út 20. (bejárat a Lövölde utca felől) (A helyszín akadálymentesített.) Tervezett program: Országos kitekintés a civil szervezetek szerepéről és helyzetéről a régiós akcióprogramokban (Magyar Természetvédők Szövetsége) Tájékoztató a közép-dunántúli régió es akciótervéről (Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség) Beszélgetés régiós civil vélemény kialakítása Szervező: Csalán Egyesület Elérhetőségük: 88/ , csalan@csalan.hu KEM kétharmados döntéseket igénylő, valóban anyagilag, erkölcsileg egyre kevésbé fenntartható problémák rendezésének aktualitásáról, mint amilyen a pártfinanszírozás, az önkormányzati rendszer (ezen belül is az örökzöldnek számító középszint-kérdés), a fejlesztéspolitika stb. A képviseleti demokrácia önkorrekciós képességének megkérdőjelezése a hatvanvalahány résztvevő egyikétől sem lett volna részben korrekt, részben pedig hiteles. Ez lett volna valójában a civil képviselő dolga. Azt, hogy kisebbségi kormány nem a legalkalmasabb a válságkezelésre, aligha kell hangoztatni. Azt, hogy meztelen a király, csaknem mindenki tudja. Pénteken a Roosevelt téren viszont tételesen senki sem mondta ki. A jelenlevők úgy gondolhatták, nem áll érdekükben az előre hozott választások kiírásának firtatása. Pedig a legoptimálisabb válságkezelő program is csak hiteles kormánnyal vezethet sikerre. A jelenlegi status quo megtartása jóval kockázatosabb, mint a politikai elit előre hozott választásokon történő megújításával járó összes vesződség. Ha az Egyesült Államok, Kanada nem halaszt a válságra hivatkozva választást, talán Magyarország politikai elitjét sem kellene, hogy eltántorítsa az előre hozott választásoktól néhány, káoszt kilátásba helyező félelemkeltő figyelmeztetés. Valamiben azért mindannyian egyetértettek a pénteki Nemzeti Csúcs résztvevői. A válság valóságos dolog, a legjobb esetben is komoly megpróbáltatások elé néz a világ, és különösen igaz lehet ez a nem túl stabil költségvetési és gazdasági helyzetben levő Magyarországra. Igaza van a miniszterelnöknek: most mindenkinek engednie kell valamennyit saját korábbi álláspontjából. Az ő részéről a szükséges és elégséges engedmény a Nemzeti Csúcs által is felvetett programelemek kidolgozásával párhuzamosan az előre hozott választások időpontjának kitűzésébe való beleegyezés. Valóban, ezt is konszenzusosan, együtt kell kezdeményezni, a hagyományos kampányelemeket pedig a nyilvánosság által is figyelemmel kísérhető programalkotásban való aktivitásnak kell kiváltania. E munka során a takarékos megoldásokon belül ismételten ajánlom az aktorok figyelmébe a decentralizációs paradigmát és ezen belül is a civil társadalom nagykorú partnerként való kezelését. Nélkülünk ugyanis nem megy. (első közlés: vehir.hu) Oláh Miklós cap.indd :46:20

10 CIVIL Mindenki a másikra vár? Nem találnak egymásra a cégek és a civilek 10 A vállalatvezetők gondolkodásában az elmúlt években pozitív változás ment végbe a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban. Többségük ismeri a problémát és annak aspektusait, a stratégiai szintű megközelítés, a gyakorlati alkalmazás, a megfelelő források és keretfeltételek hozzárendelése azonban még várat magára, és a legtöbb cég esetében hiányzik annak felismerése is, miként lehet a civil szervezeteket aktívan bevonni a vállalati stratégiai döntésekbe a pozitív környezeti és társadalmi hatások érdekében derül ki a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért Közhasznú Egyesület (BCSDH) legfrissebb tanulmányából. Érthető hát, ha vállalatvezetők várják és igénylik az állam ösztönző, támogató megjelenését ezen a területen fogalmazta meg a kutatás legfontosabb üzeneteit Varga István, a szervezet elnöke, a Shell Hungary Zrt. vezérigazgatója. A fenntartható fejlődés a cégek többségének üzleti stratégiájában szerepel, pozitív hatást gyakorol a társadalomra, a természeti környezetre és a gazdaságra, továbbá az imázsuknak is jót tesz derül ki a Szonda Ipsos online vállalati kutatási paneljén végzett legfrissebb felmérésből. Kifejezetten pozitív környezeti hatást azonban csupán a cégvezetők egytizede gondol vállalata működéséről. Bár a klímaváltozás a fenntartható fejlődés ökológiai pillérének egyik legjelentősebb kihívása, a közeljövőben erre és a magyar társadalom égető problémájára, a romák helyzetének javítására terveznek legkevésbé figyelmet fordítani a cégek. A hazai cégek kétharmadának üzleti stratégiájában szerepet játszanak a fenntartható fejlődés szempontjai, annak ellenére, hogy magát a fogalmat a felső vezetők negyedrésze tudta csak pontosan vagy a valóságoshoz hasonlóan meghatározni. A cégvezetők a fenntartható fejlődés szerinti működés lehetséges következményei közül legkedvezőbben a társadalomra, a természeti környezetre és a gazdaságra gyakorolt kedvező hatást említették, illetve bíznak abban is, hogy vállalatuk imázsa javulni fog. Nem pénz, inkább szemléletmód kérdése A vállalati felelősségvállalás folyamatosan jelen van a cégek mindennapi kommunikációjában, ezt bizonyítja, hogy a fogalmát kétszer annyian tudták pontosan meghatározni, mint a fenntartható fejlődését. A cégvezetők több mint kilenctizede úgy véli, hogy az államnak is ösztönöznie kellene azokat a cégeket, amelyek többet tesznek a fenntartható fejlődésért. A kormányzattól leginkább adókedvezményeket, adócsökkentést várnak el, pedig héttizedük szerint a környezettudatos üzletpolitika érvényesítése nem pénz, inkább szemléletmód kérdése. Minden második cégnél hiányzik az a személy, aki felelős lehetne ezért a területéért. A cégvezetők felerészben negatívan látják cégük természeti környezetre gyakorolt hatását, ennek ellenkezőjét, a kifejezetten pozitív környezeti következményeket csupán a cégvezetők alig egytizede gondolja cége működéséről. A társadalmi hatások tekintetében jóval optimistábbak a megkérdezettek, minden cégvezető említett pozitív társadalmi hatást, voltak olyanok, aki kettőt is. Pozitív hatások között például az előállított termékek hasznossága, az alkalmazottak megélhetésének biztonsága, a munkahelyteremtés szerepelt. A cégek negyede számolt be arról, hogy az elmúlt öt évben kapott a tevékenységére vonatkozóan negatív visszajelzéseket civil szervezetektől, hatóságoktól, vevőktől. A kedvezőtlen reakciók között a civil szervezeteké elenyésző, csupán a cégek öt százaléka érezte úgy, hogy működése ilyen kontextusban támadások célpontjává vált. Egyre több adományozó Az elmúlt öt évben a cégek kétharmada vett részt adományozási tevékenységben, majd négytizedük működött együtt civil szervezetekkel. Ezek az együttműködések többségében konzervatív formákban realizálódnak (anyagi és természetbeni támogatások), a partnerségi együttműködés ennél kisebb mértékű. A céget körülvevő környezetben a vezetők számára egyébként legkevésbé az érintett helyi közösség, civil szervezet ítélete a fontos, sokkal jobban odafigyelnek a fogyasztókra, a saját alkalmazottakra, és adnak a beszállítók véleményére is. Azok a cégek, amelyek az üzleti stratégiájukban nem érvényesítik a fenntartható fejlődés szempontjait, felerészben motivációhiánnyal magyarázzák, harmadrészük a profitot féltve, annak gazdaságosságát kérdőjelezik meg. Ezek a cégek jellemzően nem is tervezik a jövőben, hogy erre a területre koncentrálnak, de egyötödük most úgy gondolja, hogy hosszú távú elképzeléseik között ez a szemlélet szerepelni fog. A kutatást a BCSDH megrendelésére a Szonda Ipsos készítette online módszerrel, 100 fő feletti közép- és nagyvállalatok felső vezetői körében. A több mint 7000 vállalatot tömörítő adatbázis tulajdonos, régió és ágazat szerint reprezentálja a magyar vállalkozásokat. Kutatási célokból a nagyobb cégek ( főt és több mint 250 főt foglalkoztató vállalatok) számarányukon felül találhatók meg a panelban, ami lehetővé teszi átfogó felmérések elvégzését ezen cégek körében is. A vállalatokat képviselő válaszadók szinte kizárólag döntéshozó vezetők vagy a döntéshozásban közvetlenül részt vevő vezető beosztású alkalmazottak. A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért Közhasznú Egyesület 2005-ben alakult olyan hazai és külföldi tulajdonú vállalatok részvételével, melyek elkötelezettjei a fenntartható fejlődés, a vállalati felelősségvállalás elveinek. Jelenleg az egyesületnek 18 tagvállalata van a gazdaság különböző szegmenseiből. A BCSDH célja, hogy a hazai üzleti, civil, tudományos és politikai szféra szereplőivel közösen keressenek válaszokat az egyre égetőbb globális és helyi szintű ökológiai és társadalmi kihívásokra. KEM cap.indd :46:20