KÜLFÖLDI TŐKE A KÖZÉP-DUNÁNTÚLON

Átírás

1 Központi Statisztikai Hivatal KÜLFÖLDI TŐKE A KÖZÉP-DUNÁNTÚLON Veszprém, május 31.

2 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN (internetes) Felelős szerkesztő: Szemes Mária igazgató További információ: Berta Györgyné tájékoztatási osztályvezető Tel.: 06 (88) Internet: 06 (1) (telefon), 06 (1) (fax)

3 TARTALOM MEGJEGYZÉSEK-JELMAGYARÁZAT 4 ÖSSZEFOGLALÓ 5 Külföldi tőke a Közép-Dunántúlon 6 Külföldi tőke a közép-dunántúli kistérségekben 12 A külföldi érdekeltségű vállalkozások beruházásai és hatása a régió gazdaságára 18 TÁBLÁZATOK 23 MÓDSZERTAN 34

4 MEGJEGYZÉSEK JELMAGYARÁZAT A százalék- és viszonyszámokat a kerekítés nélküli adatokból számítjuk. Az adatok és a megoszlási viszonyszámok kerekítése egyedileg történik, ezért a részadatok összegei eltér(het)nek az összesen adatoktól. A népességre vetített mutatókat lakónépességi adatok alapján számítottuk. A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő... Az adat nem ismeretes. 0 A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad. + Előzetes adat. A vonallal elválasztott adatok összehasonlíthatósága korlátozott. X A mutató nem értelmezhető. 4

5 ÖSSZEFOGLALÓ A külföldi tőke jelenléte meghatározó tényezővé vált a Közép-Dunántúlon, melynek fontos szerepe van a régió népességének foglalkoztatásában, a beruházások megvalósulásában és gazdaságának eredményességében. A külföldi érdekeltségű vállalkozások jelentősége elvitathatatlan a térségben. Bár a régióban székhellyel rendelkező vállalkozások számából mindössze 1,4%-ot tesznek ki, de foglalkoztatottaik egynegyede ezeknél a részben vagy teljes egészében külföldi tulajdonú cégeknél dolgozott, és 2006-ban itt állították elő a nettó árbevétel 60%-át. A kiadvány első fejezetében a külföldi működő tőke főbb jellemzőit mutatjuk be (letelepedésének térbeli, időbeli és ágazati sajátosságait, megyénkénti eltéréseit). Ebből megtudhatjuk többek között, hogy a legutolsó, a évi ismert adatok szerint 1652 külföldi érdekeltségű vállalkozás székhelye volt a Közép-Dunántúl, ahol több mint 83 ezer főt foglalkoztattak és 4823 milliárd forint nettó árbevételt realizáltak. A második fejezet a külföldi működő tőke kistérségi elhelyezkedéséről ad részletes ismertetést, majd röviden áttekintjük ezeknek a vállalkozásoknak a beruházási tevékenységét. Eszerint a régióban székhely szerint jelenlévő vállalkozások összes beruházásának 55%-át (157 milliárd forint értékben) a külföldi részvétellel működő cégek valósították meg 2006-ban. Végül kitérünk a külföldi tőkének a gazdaság teljesítményeit befolyásoló szerepére. A táblázatokban a Közép-Dunántúlon működő külföldi tőke legfontosabb összefoglaló adatai mellett megyénként rangsorba rendeztük a legnagyobb foglalkoztatókat, a legnagyobb beruházókat, illetve régiós rangsort készítettünk a saját tőke, az árbevétel és a létszám szerinti legnagyobbakról. 5

6 Külföldi tőke a Közép-Dunántúlon A magyar gazdaság átalakításának, a világpiaci áramlatokba való bekapcsolódásának nélkülözhetetlen feltétele a külföldi működő tőke jelenléte. Hazánkban a törvényes rendelkezések már a hetvenes évek kezdete óta lehetőséget adnak külföldi érdekeltségű vállalkozások alapítására, megjelenésük azonban a rendszerváltás előtt kismértékű és esetleges volt. A vállalkozások alapítása 1989 óta lendült föl amikor az életbe lépett társasági és külföldi befektetési törvény kedvező lehetőségeket biztosított a külföldi vállalkozások számára, s a kilencvenes évek első felében ugrásszerű növekedést mutatott. A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma az országban az évi 1350-ről 1995-re 24 ezer fölé emelkedett, majd a növekedés üteme lelassult ben volt a legtöbb, szervezet, azóta viszont lassú csökkenés tapasztalható ban külföldi érdekeltségű vállalkozás működött az országban. A vállalkozások számának mérséklődése ellenére a külföldi tőkebefektetések értéke folyamatosan emelkedett. A közép-dunántúli régióban a külföldi vállalkozások száma az országos tendenciához hasonlóan alakult: az évi 1703-ról 2001-re 1813-ra növekedett, azóta fokozatosan (2006-ra 1652 gazdasági szervezetre) csökkent. A régióba befektetett külföldi tőke az országosnál jóval dinamikusabban növekedett, viszont 2006-ban a szervezetek száma mellett már a befektetett tőke is csökkenést mutatott A külföldi érdekeltségű vállalkozások külföldi tőkéjének alakulása (1995=100,0%) százalék Ország Közép-Dunántúl A külföldi érdekeltségű vállalkozások befektetett tőkéje a vállalkozások számánál jóval gyorsabb ütemben emelkedett, az egy vállalkozásra jutó tőke nagysága folyamatosan, az országosnál nagyobb ütemben nőtt. 6

7 Az egy külföldi vállalkozásra jutó saját tőke alakulása Egy vállalkozásra jutó saját tőke, millió Ft Év összes ebből: külföldi összes ebből: külföldi Magyarország Közép-Dunántúl ,0 58,2 66,5 47, ,1 73,3 89,4 73, ,3 122,8 136,0 116, ,1 149,0 175,1 153, ,8 190,3 177,8 156, ,9 209,4 238,0 217, ,1 234,7 306,0 284, ,4 262,0 353,4 335, ,8 325,3 536,0 495, ,0 375,5 638,8 591, ,9 453,3 767,5 715, ,8 535,2 733,2 687,9 A Közép-Dunántúl az ország egyik legfontosabb tőkebefektetési területe ban a vállalkozások száma alapján harmadik, az egy vállalkozásra jutó külföldi befektetések alapján második volt a régiók között. A befektetett külföldi tőke saját tőkén belüli aránya, és az egy vállalkozásra jutó külföldi tőke is magasabb volt az országos átlagnál. Az egy lakosra jutó külföldi tőke országos átlagát csak Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl múlta felül, a Közép-Dunántúl így is a rangsor harmadik helyén található, nagyságrendekkel megelőzve a többieket. Egy lakosra jutó külföldi tőke régiónként, millió Ft Országos átlag: Közép- Magyarország Nyugat- Dunántúl Közép- Dunántúl Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Dél-Dunántúl A működő tőke kezdetektől kedvezőnek ítélte a régió adottságait (jó földrajzi fekvését, fejlett infrastruktúráját, a szakképzett munkaerőt, az önkormányzatok befektetés ösztönző politikáját, az adókedvezményeket). A multinacionális cégek számára vonzó volt Fejér és Komárom-Esztergom megye, ahol az 1990-es évek első felében nagy léptékű stratégiai befektetések valósultak meg. Fejér megyébe (elsősorban Székesfehérvárra) tőkeerős, nagy foglalkoztatók települtek: többen zöldmezős beruházással létesítettek gyárakat (pl. a Ford, a 7

8 Philips); mások állami vállalatok privatizációjánál szereztek érdekeltséget (pl. az ALCOA); megint mások termelési együttműködés keretében jelentek meg, főként az iparban. Komárom-Esztergom megyében az idegen tőke először a meglévő létesítmények (üzemek) megvásárlásában vett részt, emellett egyre nagyobb jelentőséggel bírtak az új, zöldmezős fejlesztések is (pl.: a Suzuki Esztergomban, a NOKIA Komáromban, a SUOFTEC Tatabányán). Veszprém megyében a Bramac, a Balluff, majd más, új beruházással letelepült külföldi cégek mellett jelentősek voltak az üzleti, családi, baráti kapcsolatban létrejött kisebb tőkeerejű vállalkozások. Időközben a betelepült cégek közül jónéhányan bővítették tevékenységüket, amit az általuk megvalósított beruházások növekedése jelez. Ugyanakkor az évtized elején alakult külföldi cégek egy része új tulajdonosokhoz került, új néven, új tevékenységgel tovább működik. Kisebb számban, de tovább bővült a kör azokkal, akik hazai cégekben tulajdoni részarányt szereztek, és folytatódott újak zöldmezős letelepülése is. Így a külföldi érdekeltségű vállalkozások száma 2001-ig tovább növekedett. A fordulópontot az országoshoz hasonlóan a év jelentette, ettől kezdve a külföldi érdekeltségű vállalkozások száma fokozatosan csökkent. E folyamat jelentős eseménye volt 2002-ben az IBM székesfehérvári gyárának bezárása. A legnagyobb létszámot foglalkoztató külföldi érdekeltségű vállalkozások megyénkénti sorrendjét székhely szerinti adatok alapján a 32. oldalon tesszük közzé. A legnagyobb foglalkoztatók 15-ös listáján a Fejér megyei cégek közül csupán ketten, a DENSO (Székesfehérváron) és az AFL Hungary (Móron) kezdték a termelést a kilencvenes évek végén. Komárom-Esztergom megyébe ugyanakkor a legnagyobb cégek kétharmada 1999 után települt (a NOKIA, a FIH, a PERLOS Komáromba, a SANYO Dorogra, a GRUNDFOS és a COLOPLAST Tatabányára, a Wescast Oroszlányba, a Holcim Hungária Lábatlanba), aminek óriási hatása volt a megye gazdaságának fellendülésére. A külföldi érdekeltséggel működő vállalkozások régiós szintű listáját a saját tőke nagysága, az értékesítés nettó árbevétele és a foglalkoztatottak alapján rangsorolva a 33. oldalon közöljük. A régió 15 legtőkeerősebb külföldi vállalkozásából 8 Fejér megyei, és mindössze egy Veszprém megyeit találunk. A nettó árbevétel és a foglalkoztatottak alapján is csak egy-egy cég szerepel Veszprém megyéből a rangsorban, 14 helyen Fejér és Komárom-Esztergom osztozik. Az utóbbi években jelentősen átrendeződött a külföldi érdekeltségű cégek tőketulajdonosi összetétele. A külföldi tőkével működő vállalkozások saját tőkéjében egyre növekedett a külföldi tulajdoni részesedés aránya. A külföldi érdekeltségű vállalkozások 87%-a, a saját tőke 96%-a kizárólag külföldi, illetve többségében külföldi tulajdonban volt a régióban. A külföldi érdekeltségű vállalkozások tulajdonosi összetétele, 2006 Megnevezés Száma Saját tőke Külföldi tőke Közép-Dunántúl Ország Kizárólag külföldi tulajdonú szervezetek 68,7 47,3 50,4 53,4 Külföldi többségi tulajdonú szervezetek 18,2 49,0 47,8 41,9 Hazai többségi tulajdonú szervezetek 13,1 3,7 1,8 4,7 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 (%) 8

9 2006. december 31-én 1652 külföldi érdekeltségű vállalkozás volt a Közép-Dunántúlon, ami az országban letelepedett külföldi vállalkozások 6,4%-a. Ehhez a külföldi befektetéseknek 8,2%-a tartozott. A vállalkozások saját tőkéjén belül a külföldi tőke részesedése 94%-ot (országosan 77%-ot) tett ki. A régióban a külföldi érdekeltségű vállalkozások 85%-a négy gazdasági ágban, a feldolgozóiparban, a kereskedelem, javítás, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás és a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás területén koncentrálódott. Továbbra is csekély a külföldi tőke jelenléte a mezőgazdaságban, az építőiparban és a szolgáltató ágazatok többségében. A külföldi tőke ágazati szerkezete az országostól teljesen eltérő. A régióban a külföldi tőkebefektetések mintegy kilenctizede az iparhoz köthető, míg országosan csupán négytizede. A külföldi tőke megoszlása, 2006 Ország Közép-Dunántúl Veszprém Komárom-Esztergom Fejér 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás Ipar Kereskedelem, javítás Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb A régióban bejegyzett székhelyű külföldi érdekeltségű vállalkozások egynegyede volt ipari jellegű, ugyanakkor a saját tőkének és a külföldi tőkének kilenctizedét képviselték. Az iparban nagy tőkeerejű vállalkozások jelentek meg, ahol az egy vállalkozásra jutó külföldi tőke 2006-ban a régió átlagának három és félszerese volt. 9

10 Külföldi érdekeltségű vállalkozások, 2006 Megnevezés Vállalkozás Saját tőke Ebből: külföldi részesedés Egy vállalkozásra jutó saját tőke Ezen belül: külföldi részesedés Egy lakosra jutó külföldi tőke. milliárd Ft millió Ft ezer Ft Összes külföldi érdekeltségű vállalkozás Fejér megye , 4 516, ,8 1298, ,3 Komárom-Esztergom megye ,8 458,2 756,2 739, ,5 Veszprém megye ,1 161,5 269,8 254,7 443,9 Közép-Dunántúl , ,4 733,3 687, ,2 Ország , ,7 678,5 524, ,0 Ebből: ipar Fejér megye ,5 424, , ,1 990,9 Komárom-Esztergom megye ,0 437, , , ,2 Veszprém megye ,9 148, , ,9 409,0 Közép-Dunántúl , , , ,0 913,5 Ország , , , ,0 548,4 Az ipari vállalkozásoknak a régióban sok helyen korszerű infrastruktúrával felszerelt ipari parkok adnak helyet ban az ország 190 ipari parkja közül 30 a Közép-Dunántúlon működött. A tízezer lakosra jutó külföldi vállalkozások száma,

11 A nagy tőkeerővel rendelkező külföldi vállalkozások legkedveltebb célterülete Fejér, majd Komárom-Esztergom megye volt. Kevesebb számú, de nagy tőkeerővel rendelkező cég található ma is ebben a két megyében. Veszprém megyébe ugyanakkor nagyszámú, de csekély tőkebefektetést invesztáló külföldi vállalkozást jegyeztek. Ha a régió kistérségeiben regisztrált vállalkozás-sűrűséget ábrázoló térképet összehasonlíthatjuk a külföldi tőke 14. oldalon található, népességarányos mutatóival, láthatóvá válik a vállalkozások, illetve a működő tőke eltérő területi koncentrációja. A régiót alkotó 3 megye tőkevonzó képessége eltérő: Fejér megyében összpontosult 2006-ban a régióba fektetett külföldi tőke 45%-a, Komárom-Esztergom megyében 40%-a, míg Veszprém megye részesedése nem érte el a 15%-ot. Az egy vállalkozásra jutó külföldi tőke Fejér megyében a régió átlagának közel duplája, Komárom-Esztergom megyében a régiós átlagnál 7%-kal magasabb, Veszprém megyében viszont annak csupán 37%-a. A külföldi tőke szerepe a közép-dunántúli régió gazdaságában igen jelentős. Egy viszonylag kevés számú a vállalkozások 1,4%-át alkotó szervezet koncentrált gazdasági erőt képvisel: 2006-ban a régióban bejegyzett vállalkozások létszámának egynegyedét foglalkoztatta, és az általuk előállított nettó árbevétel hattizedét produkálta. A külföldi érdekeltségű vállalkozások szerepe a régió megyéiben, 2006 Megnevezés A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma létszáma, fő A külföldiek részesedése a megye, régió vállalkozásaiból nettó vállalkozás árbevétele, szám létszám millió Ft alapján, % nettó árbevétel Fejér megye ,9 34,0 60,6 Komárom- Esztergom megye ,9 36,3 67,6 Veszprém megye ,5 20,9 34,1 Közép-Dunántúl ,4 24,9 59,6 A külföldi tőkével működő vállalkozások elsősorban a multinacionális cégek pozitív hatást gyakorolnak a gazdaságra, új munkahelyeket teremtenek, jelentős beruházásokat eszközölnek, korszerű technológiákat honosítanak meg, s folyamatosan bővülő beszállítói lehetőséget biztosítanak a hazai vállalkozásoknak. Ugyanakkor mint az IBM példája is mutatja ha az anyavállalat érdeke úgy kívánja, bármikor helyet változtatnak. 11

12 Külföldi tőke a közép-dunántúli kistérségekben A külföldi érdekeltségű vállalkozások, illetve a külföldi tőke régión belüli kistérségenkénti jelenlétét vizsgálva jelentős területi különbségek tapasztalhatók. Az adatok értékelésénél azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a tőkebefektetések megfigyelése székhely szerint történik, ezért a több kistérségben (sőt esetenként több megyében vagy régióban) is telephelyet létesítő vállalkozások működő tőkéje nemcsak az adott kistérség gazdaságát erősíti. A évi adatok alapján a Közép-Dunántúl összesen 1652 külföldi érdekeltségű vállalkozásának csaknem 17%-a a Tatabányai kistérségben telepedett le, 12%-uk választotta a Székesfehérvári, 11%-uk pedig a Tapolcai kistérséget. A legkevesebb ilyen vállalkozás az Abai (10 gazdasági szervezet) és a Sárbogárdi (9 szervezet) kistérségben működött. A vállalkozások sűrűsége a Tapolcai kistérségben a legmagasabb: itt lakosra 50 vállalkozás jut, ami több mint háromszorosa a régiós átlagnak. A külföldi érdekeltségű vállalkozások jellemzői kistérségenként, 2006 Kistérség A vállalkozások számának megyén A külföldi tőkeösszeg A vállalkozások számának belüli megoszlása, % régión A külföldi tőkeösszeg A lakosra jutó vállalkozások száma Egy vállalkozásra Egy lakosra jutó külföldi tőkeösszeg millió Ft ezer Ft Abai 2,5 0,2 0,6 0,1 4 89,0 36,9 Adonyi 2,8 2,5 0,7 1, ,4 525,3 Bicskei 6,5 6,9 1,6 3, ,8 944,1 Dunaújvárosi 11,3 20,7 2,7 9, , ,1 Enyingi 2,8 0,2 0,7 0, ,0 54,4 Ercsi 4,0 1,7 1,0 0, ,6 362,4 Gárdonyi 9,0 1,7 2,2 0, ,3 349,8 Móri 9,3 12,0 2,2 5, , ,8 Sárbogárdi 2,3 0,0 0,5 0,0 3 23,7 8,3 Székesfehérvári 49,5 54,1 11,9 24, , ,2 Fejér megye 100,0 100,0 24,1 45, , ,3 Dorogi 5,2 3,8 1,9 1, ,2 436,7 Esztergomi 15,6 32,2 5,9 13, , ,8 Kisbéri 5,3 1,4 2,0 0, ,0 311,4 Komáromi 13,5 28,2 5,1 11, , ,1 Oroszlányi 2,4 7,6 0,9 3, , ,9 Tatai 13,4 2,6 5,0 1, ,0 294,3 Tatabányai 44,5 24,1 16,7 9, , ,9 Komárom-Esztergom megye 100,0 100,0 37,5 40, , ,5 Ajkai 10,7 18,1 4,1 2, ,6 511,3 Balatonalmádi 7,3 1,4 2,8 0, ,7 80,4 Balatonfüredi 12,5 2,8 4,8 0, ,9 203,4 Pápai 10,1 6,1 3,9 0, ,0 157,9 Sümegi 2,8 5,6 1,1 0, ,9 569,0 Tapolcai 28,4 2,0 10,9 0, ,3 91,5 Várpalotai 3,0 0,8 1,2 0,1 5 71,4 36,6 Veszprémi 21,9 62,3 8,4 8, , ,0 Zirci 3,3 0,9 1,3 0, ,3 66,7 Veszprém megye 100,0 100,0 38,4 14, ,7 443,9 Közép-Dunántúl összesen x x 100,0 100, , ,2 12

13 Négy kistérség az Esztergomi, Várpalotai, Ercsi és Dorogi kivételével a régió többi térségében a külföldi érdekeltségű vállalkozások több mint fele kizárólagosan külföldi tulajdonban áll. Az arány a Tapolcai kistérségben a legmagasabb, ahol az összesen 180 szervezet 90%-ában teljes körű a külföldi tulajdonlás. A külföldi tőke területi megoszlása a vállalkozások térbeli koncentrációjától eltérő rangsort állít fel a kistérségek között. A régióban befektetett külföldi tőke egynegyede a Székesfehérvári kistérségben csaknem teljes egészében a Fejér megyei megyeszékhelyen jelenik meg. Az Esztergomi kistérség részesedése 13%, a Komáromi kistérségé 11%, a Tatabányai és a Dunaújvárosi kistérségbe pedig a régiós külföldi tőkebefektetések megközelítőleg egy-egy tizede érkezett. A Dunaújvárosi és az Oroszlányi kistérségben működnek a leginkább tőkeerős gazdasági szervezetek, ahol átlagosan 2,3 milliárd forintnyi külföldi tőkét (a régió azonos jellemzőjének csaknem 3 és félszeresét) fektettek be egy-egy vállalkozásba a tulajdonosaik. Ezt követi a Móri, Komáromi, Esztergomi, Székesfehérvári és Bicskei kistérség, vállalkozásonként átlagosan 1,7-1,4 milliárd forintnyi befektetett tőkeösszeggel. Egy vállalkozásra jutó külföldi tőkeösszeg, 2006 millió Ft Az egy lakosra jutó külföldi működőtőke-állomány területi eloszlásán ugyancsak jól láthatóak a külföldi tőke által preferált, valamint az alacsony vonzerővel bíró területek. A befektetett tőke régiós átlaga 1 millió forint minden egyes lakosra, de a Komáromi kistérségben ennek háromszorosa, az Esztergomiban két és félszerese, és a Székesfehérvári kistérségben is a kétszerese jut egy-egy lakosra. A Veszprém megyei kistérségek közül egyedül a megyeszékhely és vonzáskörzetének mutatója (1,2 millió forint) haladja meg a régió átlagértékét, a Tapolcai, Balatonalmádi, Zirci és Várpalotai kistérségben viszont az egy lakosra jutó külföldi tőke összege 100 ezer forint alatt van. 13

14 Egy lakosra jutó külföldi tőkeösszeg, 2006 ezer Ft A külföldi tőkének a régió megyei jogú városaiban való jelenléte erősen polarizált. Dunaújvárosban telepedett le szám szerint a legkevesebb külföldi érdekeltségű vállalkozás, de az egy szervezetre jutó külföldi tőke összege a négy város közül itt a legmagasabb, átlagosan közel 3 milliárd forint. Az egy lakosra jutó külföldi tőkeösszeg Székesfehérváron és Dunaújvárosban meghaladja a régiós átlag kétszeresét, míg a komárom-esztergomi megyeszékhelyen ahol a legnagyobb a vállalkozás-sűrűség a régió átlagértéke alatt marad. A külföldi érdekeltségű vállalkozások jellemzői a megyei jogú városokban, 2006 Megyei jogú város A vállalkozások számának A külföldi tőkeösszeg saját megyén A vállalkozások számának belüli megoszlása, % régión A külföldi tőkeösszeg A lakosra jutó vállalkozások száma Egy vállalkozásra Egy lakosra jutó külföldi tőkeösszeg millió Ft ezer Ft Dunaújváros 8,8 20,1 2,1 9, , ,9 Székesfehérvár 44,7 53,2 10,8 24, , ,1 Tatabánya 21,9 15,2 8,2 6, ,1 989,3 Veszprém 16,6 56,0 6,4 8, , ,7 Megyei jogú városok összesen x x 27,5 47, , ,2 A közép-dunántúli régió kistérségeinek háromnegyedében döntően az ipar, ezen belül is elsősorban a feldolgozóipar ágazatai vonzzák a külföldi tőkét. Ebből a szempontból kiemelkedik Oroszlány, Esztergom, Dunaújváros és Mór térsége, ahol szinte kizárólag az iparban működik külföldi tőke. 14

15 A Dorogi, Oroszlányi, Móri, Kisbéri és Tatai kistérségekben az összes ipari befektetés több mint 90%-a a gépiparban jelenik meg, de 80% feletti a gépipar súlyaránya a Veszprémi, Komáromi és Ercsi kistérségekben is. A külföldi tőke megoszlása a kiemelt ipari ágazatokban, 2006 Kistérség Ipar összesen, millió Ft Élelmiszeripar Ebből: az ágazatok részesedése, % Vegyipar Nemfém ásványi termék gyártása Fa-, papíripar Fémalapanyag gyártása Gépipar Székesfehérvári ,4 0,0 0,2 4,3-56,3 35,3 Esztergomi ,8 0,1 2,5 0,0 17,4 0,9 79,1 Komáromi ,7 4,8 4,3 5,9-0,7 84,1 Tatabányai ,5 0,6 1,6 17,2 24,8 3,5 51,9 Dunaújvárosi ,6 0,0 2,0 2,1-91,7 3,1 Veszprémi ,0 2,4 0,3 2,7 6,5 0,7 87,2 Móri , ,0-5,4 94,5 Oroszlányi , ,1-3,7 95,2 Ajkai ,8 0,0 1,1 1,2 0,0 46,1 39,9 Dorogi ,3-1, ,7 98,7 Adonyi ,9 92,4 7, Pápai 9 433,6 0,6-1,1 8,8 24,9 10,9 Sümegi 8 860, ,0 0,8 0,3 Ercsi 7 952, ,2 18,1-81,6 Gárdonyi 7 787,6 86,5 0, ,5 - Tatai 7 734,6 1,5 0,1 0,0 1,3 5,7 90,4 Kisbéri 6 278,3 7,6-0,0-0,5 91,9 Az iparon kívüli gazdasági ágakba befektetett külföldi tőke elsősorban néhány Fejér és Veszprém megyei kistérségben képvisel jelentős súlyarányt: az Abai kistérségbe invesztált összesen 890 millió forintnyi tőke fele, az Enyingi kistérségben működő 1,2 milliárd forintnak pedig a 70%-a a mezőgazdaságot erősítette. A Balatonfüredi és Sárbogárdi kistérségekben az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások ágazatban emelkedett 50% fölé a külföldi tőke aránya. A közép-dunántúli székhelyű külföldi érdekeltségű vállalkozásoknál alkalmazásban állók száma meghaladja a főt. A foglalkoztatottak legnagyobb hányadának, közel főnek a Székesfehérvári kistérség ezen belül 98%-ban a megyeszékhely gazdasági szervezetei biztosítanak munkát. A Sárbogárdi és Abai kistérségben a letelepedett vállalkozások alacsony számához hasonlóan a foglalkoztatottak száma is a legkisebb: 179, illetve 122 fő. A régió valamennyi kistérségében a Zirci és Bicskei kivételével a foglalkoztatottak legalább 70%-a ipari tevékenységet végző vállalkozásnál dolgozik. (A Zirci térségben a munkavállalók közel 40%-a a szolgáltató ágazatokban tevékenykedik, a Bicskeiben pedig a kereskedelem a húzóágazat). A Székesfehérvári kistérség koncentrálja a közép-dunántúli székhelyű külföldi érdekeltségű ipari vállalkozások alkalmazottainak ötödét, a Komáromi, Esztergomi és Dunaújvárosi térségek pedig együttesen további egyharmadát. 15

16 A külföldi érdekeltségű vállalkozások foglalkoztatotti létszámának megoszlása az iparban kistérségenként, 2006 Abai Adonyi Bicskei Dunaújvárosi Enyingi Ercsi Gárdonyi Móri Sárbogárdi Székesfehérvári Dorogi Esztergomi Kisbéri Komáromi Oroszlányi Tatai Tatabányai Ajkai Balatonalmádi Balatonfüredi Pápai Sümegi Tapolcai Várpalotai Veszprémi Zirci Élelmiszeripar Vegyipar Fémalapanyag gyártása Energiaipar Fa-, papíripar Nemfém ásványi termék gyártása Gépipar Ipar többi ágazata % A megyei jogú városokban székhellyel rendelkező 454 külföldi érdekeltségű vállalkozás 29 ezer főt foglalkoztat, a régió összes ilyen vállalkozásában alkalmazásban állók több mint egyharmadát. Ezen belül 16 ezer fő a 100%-ban külföldi tulajdonban álló gazdasági szervezeteknél, megközelítőleg fő pedig többségi külföldi részesedéssel bíró vállalkozásoknál vállalt munkát. 16

17 A külföldi érdekeltségű vállalkozások számának és alkalmazotti létszámának részaránya a megyei jogú városokban, 2006 Megnevezés Kizárólagosan külföldi száma Többségében külföldi tulajdonban lévő vállalkozások alkalmazottmazotti alkal- száma száma létszáma, létszáma, fő fő Többségében belföldi alkalmazotti létszáma, fő Összes külföldi érdekeltségű vállalkozás száma alkalmazotti létszáma, fő Közép-Dunántúl összesen Ebből: a megyei jogú városok részaránya, % Dunaújváros 1,9 3,2 2,7 10,8 2,3 1,7 2,1 6,7 Székesfehérvár 9,2 20,5 13,6 15,8 15,3 3,1 10,8 17,4 Tatabánya 9,7 8,9 6,3 3,2 3,2 0,8 8,2 5,8 Veszprém 5,6 7,5 8,3 2,8 7,4 6,0 6,4 5,2 Megyei jogú városok együtt 26,4 40,1 30,9 32,5 28,2 11,6 27,5 35,1 A évi adatok alapján az egy külföldi érdekeltségű vállalkozásra jutó éves nettó árbevétel a Közép-Dunántúlon átlagosan 2,9 milliárd forint, de a Komáromi kistérségben ennek 5 és félszeresét realizálták a vállalkozások. A Bicskei kistérségben közel 10 milliárd, a Székesfehérváriban pedig 6,3 milliárd forint értékesítésből származó nettó árbevételt ért el átlagosan egy-egy gazdasági szervezet az év során. Az egy foglalkoztatottra jutó éves árbevétel ugyancsak a Komáromi kistérségben a legmagasabb: megközelítőleg 130 millió forint a régiós átlag több mint kétszerese. A legalacsonyabb értéket a Zirci kistérség képviseli, ahol egy munkavállalóra átlagosan 6,8 millió forintnyi árbevétel jutott. 17

18 A külföldi érdekeltségű vállalkozások beruházásai* és hatása a régió gazdaságára A közép-dunántúli régió beruházásaiban kiemelkedő helyet foglalnak el a külföldi érdekeltségű vállalkozások fejlesztései ban a régióban az összes beruházás 55%-át külföldi részvétellel működő cégek valósították meg. Komárom-Esztergomban a megyei összberuházás háromnegyede, Fejérben több mint a fele, míg Veszprémben közel az egynegyede volt külföldi fejlesztés. A külföldi és a vegyes tulajdonú vállalkozások a régióban összesen 157,4 milliárd forint értékű beruházást végeztek, ennek 42%-át kizárólag külföldi, 54%-át többségében külföldi és mindössze 4%-át belföldi többségi tulajdonú cégek eszközölték. A gazdasági szervezetek beruházásainak megoszlása tulajdonosi szerkezet szerint a Közép-Dunántúlon, 2006 Fejér 18,5 31,4 5,9 44,2 Komárom- Esztergom 32,4 40,1 0,2 27,3 Veszprém 12,5 8,6 1,4 77,5 Közép-Dunántúl 23,2 29,8 2,3 44,7 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Kizárólag külföldi Hazai többségű Külföldi többségű Kizárólag hazai A külföldi beruházások területi elhelyezkedése és tőkeösszege a működőtőke befektetésekhez hasonlóan erős koncentrációt mutat. Azok a térségek fejlődnek leginkább, amelyek a nemzetközi cégek letelepedési centrumai közelében fekszenek. Ezek a gócok a fő útvonalak mentén, a Duna vonalában, a régió szélein helyezkednek el (Komárom, Esztergom, Tatabánya, Oroszlány, Dunaújváros). A centrumoktól távolabb fekvő belső területek, főként a Bakony, Balaton-felvidék és Somló-vidék, illetve a Vértes és Fejér megye déli térsége gazdasági szempontból jóval elmaradottabbak ban a közép-dunántúli fejlesztések 94%-a a külföldi érdekeltségű ipari vállalkozásoknál realizálódott. A beruházások fő iránya a gépjárműipar, melynek az autóipari szegmens jelentős részét teszi ki. Meghatározó volt még a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék, illetve a nemfém ásványi termék gyártásban megvalósuló invesztíciók nagysága is. *A Közép-Dunántúlon működő és beruházó külföldi érdekeltségű vállalkozások adatai. 18

19 A külföldi érdekeltségű vállalkozások beruházásainak több mint a fele néhány nagyvállalat nevéhez fűződik. Az utóbbi két évet tekintve Komárom-Esztergomban 3 autóipari cég, a Suzuki, az AGC és a Wescast adták a régió külföldi fejlesztéseinek 35,5%- át. Ebből a Suzuki egymaga 23,6%-ot képviselt. Ebben az időszakban Fejér megye legnagyobb beruházóinak rangsorában első helyen a gépjárműalkatrészeket gyártó DENSO állt, őt követte az ISD Dunaferr, és az ALCOA-KÖFÉM, régiós részesedésük összesen 17,3% volt. Veszprém megyében a Continental Teves, a Rockwool és a Valeo invesztáltak a legtöbbet, az összbefektetés 3%-át. A Közép-Dunántúli régióban működő külföldi érdekeltségű vállalkozások beruházásai anyagiműszaki összetétel szerint, gazdasági áganként, 2006 Gazdasági ág Épület, egyéb építmény Gép, berendezés, jármű Ültetvény, erdő, tenyészés igásállat Föld, telek Fejér megye Összesen Megoszlás, % (millió forint) A gazdasági ág összes beruházásának %-ában Mezőgazdaság ,6 6,6 Ipar ,8 83,7 Kereskedelem, javítás ,5 36,9 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ,1 32,6 Többi ág ,0 2,3 Összesen ,0 55,8 Komárom-Esztergom megye Mezőgazdaság ,2 53,9 Ipar ,0 85,6 Kereskedelem, javítás ,5 54,9 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Többi ág ,3 1,4 Összesen ,0 72,7 Veszprém megye Mezőgazdaság ,5 1,9 Ipar ,6 35,2 Kereskedelem, javítás ,9 34,2 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Többi ág ,0 0,0 Összesen ,0 22,5 A Közép-Dunántúlon 2006-ban a fejlesztésekre szánt összeg több mint háromnegyedét (118,3 milliárd forintot) gépek, berendezések, járművek beszerzésére fordították. A befektetések 51%-át komárom-esztergomi, 37%-át Fejér, és 12%-át Veszprém megyei cégek eszközölték. Az épületek, egyéb építmények létesítésére összesen 37,2 milliárd forintot költöttek, amelynek döntő részét Komárom-Esztergom megyei vállalkozások biztosították. A külföldi részesedésű ipari vállalkozások beruházásainak kistérségi eloszlásában a régión belül meglehetősen nagy különbségek alakultak ki. A fejlesztések Komárom- Esztergomban minden kistérséget érintettek. Kiemelkedik Esztergom és környezete: a 19

20 beruházott tőkeösszeg közel egyharmada ebből a térségből származott. Az egy lakosra jutó beruházás is itt volt a legmagasabb, 802 ezer Ft hatszorosa a régió átlagának. Jelentős befektetések valósultak meg Oroszlány, Komárom és Tatabánya körzetében is. Veszprém megyében kisebb tőkeerejű ipari vállalkozások telepedtek le. A szervezetszám és a fejlesztések területi eloszlása is egyenetlen. A veszprémi és az ajkai kistérségben működik a vállalkozások nagy része, és itt realizálódott a megyei beruházások négyötöde. Fejér megyében ugyancsak jelentős a koncentráció. A székesfehérvári és dunaújvárosi kistérségi fejlesztések tették ki a megyei beruházások háromnegyedét, a régiós invesztícióknak pedig az egynegyedét. A külföldi érdekeltségű ipari vállalkozások beruházásai kistérségenként, 2006 Kistérség A beruházó vállalkozások számának megyén A beruházott tőkeösszeg A beruházó vállalkozások számának belüli megoszlása, % régión A beruházott tőkeösszeg Egy lakosra jutó beruházás, Ft Abai 1,9 0,5 0,5 0, Adonyi 3,7 11,2 1,1 3, Bicskei 5,6 0,4 1,6 0, Dunaújvárosi 13,0 25,5 3,7 8, Enyingi 3,7 0,1 1,1 0, Ercsi 1,9 4,9 0,5 1, Gárdonyi 1,9 0,1 0,5 0, Móri 20,4 7,0 5,9 2, Sárbogárdi Székesfehérvári 48,1 50,3 13,8 16, Fejér megye 100,0 100,0 28,7 32, Dorogi 6,8 5,3 2,7 3, Esztergomi 26,0 51,7 10,1 30, Kisbéri 8,2 0,7 3,2 0, Komáromi 15,1 12,8 5,9 7, Oroszlányi 6,8 16,4 2,7 9, Tatabányai 28,8 12,0 11,2 7, Tatai 8,2 1,0 3,2 0, Komárom- Esztergom megye 100,0 100,0 38,8 58, Ajkai 27,9 30,2 9,0 2,7 71 Balatonalmádi 4,9 0,5 1,6 0, Balatonfüredi 1,6 0,6 0,5 0, Pápai 11,5 4,9 3,7 0, Sümegi 3,3 5,8 1,1 0, Tapolcai 8,2 2,0 2,7 0, Várpalotai 6,6 3,2 2,1 0, Veszprémi 32,8 52,6 10,6 4, Zirci 3,3 0,0 1,1 0,0 296 Veszprém megye 100,0 100,0 32,4 9, Közép-Dunántúl x x 100,0 100,

21 A évben megvalósult legjelentősebb beruházásokat a külföldi érdekeltségű vállalkozások teljesítményének megyénkénti rangsora alapján a 31. oldalon mutatjuk be. A külföldi tőke kedvező hatással volt a megyék gazdasági teljesítményeire. A gazdasági fejlettség mérésére szolgáló egyik legfontosabb mutatóban, az egy főre jutó GDP-ben megmutatkozik ennek eredménye. A nagy külföldi termelő cégek letelepedése, illetve termelésének felfutása és a megyék fajlagos GDP-jének alakulása között kronológiai szinkron fedezhető fel. Az egy főre jutó bruttó hazai termék Fejér megyében 1996-tól 2001-ig jóval az országos átlag felett volt, 2002-től kezdődően azonban néhány százalékkal alatta marad. Komárom-Esztergom megye teljesítménye 2003-tól kezdődően került az országos átlag fölé, mint láttuk, ide az ezredforduló táján történt nagyobb méretű külföldi tőke beáramlás. Veszprém megyébe nem érkezett annyi külföldi tőke, mint a másik két helyre, de az 1990-es évek elején betelepült külföldi cégek gazdaságra gyakorolt élénkítő hatása (2002-től csökkenő mértékben, de továbbra is) stabilnak bizonyult. % Az egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában * 130,0 120,0 110,0 100,0 90,0 80,0 70, Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl * Forrás: Magyarország nemzeti számlái, Elsősorban a gépipari multinacionális cégek jelenlétének köszönhető, hogy a középdunántúli régió megyéiben jóval magasabb az ipar részaránya a bruttó hazai termék előállításában, mint országosan. Emiatt viszont alacsonyabb a szolgáltató ágazatok részesedése. Valamelyest kivétel Veszprém megye, ahol természeti adottságainak köszönhetően jelentős az idegenforgalom. Ezzel összefüggésben a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban előállított GDP (2,7%) részaránya magasabb az országosnál (1,6%), illetve a másik két megyeinél (1%). A külföldiek érdeklődése a Balaton északi partján a nagyszámú, de tőkeszegény vállalkozások jelenlétét hozta, ami a külföldi vállalkozások kistérségi gyakoriságát ábrázoló térképen (10. oldal) jól látható. Ezek a vállalkozások foglalkoztatás szempontjából sem jelentősek. 21

22 A bruttó hozzáadott érték megoszlása gazdasági ágak szerint, 2006 Megye, régió Mezőgazdaság Ipar Építőipar Szolgáltatások Ágazatok összesen (alapáron) Fejér megye 5,5 43,4 4,8 46,3 100,0 Komárom-Esztergom megye 3,6 52,8 4,0 39,6 100,0 Veszprém megye 5,0 30,8 5,5 58,6 100,0 Közép-Dunántúl 4,8 43,1 4,8 47,4 100,0 Országosan 4,1 25,3 4,8 65,8 100,0 A Közép-Dunántúlon a külföldi működőtőke-befektetések döntő hányada az iparba és a legversenyképesebb ágazatokba került. A külföldi tőke jelenléte meghatározó tényezővé vált a térség gazdaságában, ami elsősorban a régió népességének foglalkoztatásában, a beruházások megvalósulásában és a gazdasági eredményességben mutatkozik meg. 22

23 TÁBLÁZATOK

24 A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma és saját tőkéje Időpont (év vége) Vállalkozások száma Saját tőke milliárd Ft Ebből: külföldi tőke A külföldi befektetés aránya a saját tőkéből, % Magyarország , ,1 71, , ,7 76, , ,3 75, , ,8 78, , ,5 79, , ,6 78, , ,1 79, , ,9 80, , ,2 86, , ,9 76, , ,0 75, , ,4 77,7 ebből: Közép-Dunántúl ,2 80,4 71, ,9 130,3 82, ,6 219,4 85, ,2 274,2 87, ,4 277,3 87, ,2 391,3 91, ,7 515,0 82, ,5 577,4 94, ,5 860,5 92, , ,9 92, , ,7 93, , ,4 93,8 24

25 A külföldi érdekeltségű vállalkozások gazdasági ág szerint, 2006 Ágazati kód Gazdasági ág Fejér Komárom- Esztergom megye Veszprém Közép- Dunántúl Vállalkozások száma A,B Mezőgazdaság, vad-,erdő-, halgazdálkodás C,D,E Ipar F Építőipar G Kereskedelem, javítás H Szálláshely-szolgáltatás vendéglátás I Szállítás, raktározás, posta, távközlés J Pénzügyi közvetítés K Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás M Oktatás N Egészségügyi, szociális ellátás O Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Összesen Saját tőke, millió Ft A,B Mezőgazdaság, vad-,erdő-, halgazdálkodás C,D,E Ipar F Építőipar G Kereskedelem, javítás H Szálláshely-szolgáltatás vendéglátás I Szállítás, raktározás, posta, távközlés J Pénzügyi közvetítés - -3 K Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás M Oktatás N Egészségügyi, szociális ellátás O Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Összesen Külföldi tőke, millió Ft A,B Mezőgazdaság, vad-,erdő-, halgazdálkodás C,D,E Ipar F Építőipar G Kereskedelem, javítás H Szálláshely-szolgáltatás vendéglátás I Szállítás, raktározás, posta, távközlés J Pénzügyi közvetítés - -1 K Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás M Oktatás N Egészségügyi, szociális ellátás O Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Összesen

26 A külföldi érdekeltségű vállalkozások adatai kistérségenként, 2006 Kistérség Vállalkozások száma Saját tőke, millió Ft Ebből: külföldi részesedés, millió Ft Értékesítés nettó árbevétele, millió Ft Alkalmazásban állók száma, fő Abai ,7 890, ,3 122 Adonyi , , ,3 393 Bicskei , , , Dunaújvárosi , , , Enyingi , , ,5 277 Ercsi , , ,9 555 Gárdonyi , , ,6 329 Móri , , , Sárbogárdi 9 215,2 213, ,8 179 Székesfehérvári , , , Fejér megye , , , Dorogi , , , Esztergomi , , , Kisbéri , , ,0 946 Komáromi , , , Oroszlányi , , , Tatai , , , Tatabányai , , , Komárom-Esztergom megye , , , Ajkai , , , Balatonalmádi , , ,4 278 Balatonfüredi , , ,1 391 Pápai , , , Sümegi , , ,6 484 Tapolcai , , ,1 523 Várpalotai , , ,1 806 Veszprémi , , , Zirci , , ,1 182 Veszprém megye , , , Közép-Dunántúl összesen , , ,

27 A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma és alkalmazotti létszáma kistérségenként, 2006 Kistérség Kizárólagosan külföldi száma alkalmazotti létszáma, fő Többségében külföldi tulajdonban lévő vállalkozások száma alkalmazotti létszáma, fő Többségében belföldi száma alkalmazotti létszáma, fő Összes külföldi érdekeltségű vállalkozás száma alkalmazotti létszáma, fő Abai Adonyi Bicskei Dunaújvárosi Enyingi Ercsi Gárdonyi Móri Sárbogárdi Székesfehérvári Fejér megye Dorogi Esztergomi Kisbéri Komáromi Oroszlányi Tatai Tatabányai Komárom- Esztergom megye Ajkai Balatonalmádi Balatonfüredi Pápai Sümegi Tapolcai Várpalotai Veszprémi Zirci Veszprém megye Közép-Dunántúl összesen

28 A külföldi érdekeltésű vállalkozásoknál alkalmazásban állók megoszlása a kiemelt nemzetgazdasági ágakban, 2006 (százalék) A, B C-E F G H I K Kistérség Ipar Mezőgazdaság Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Abai 1,9 0,1 7, ,0 Adonyi - 0,5-0,1 0,3 10,4 0,3 Bicskei - 0,6 1,4 77,7 0,5 2,0 0,0 Dunaújvárosi 1,8 8,1-0,3-13,9 2,2 Enyingi 4,8 0, ,2 Ercsi 1,7 0,6-0,2 0,3 10,4 2,9 Gárdonyi - 0,4 4,7 0,2 1,1 1,0 0,3 Móri 3,1 8,1 0,5 0,3 22,5 0,8 2,4 Sárbogárdi 0,3 0, ,3-3,7 Székesfehérvári 2,5 20,0 21,3 4,8 1,3 19,6 16,6 Fejér megye 16,0 39,1 35,5 83,6 26,3 58,0 28,5 Dorogi - 3,2 2,4 0,3-4,7 1,9 Esztergomi 0,6 11,8 2,8 1,1 1,9 0,6 3,3 Kisbéri 4,3 1,2 1,4 0,7 2,4-0,2 Komáromi 53,1 13,3 1,9 7,6 5,3-2,9 Oroszlányi 3,7 2, ,6 2,4 Tatai 0,5 2,1 24,6 0,4 15,1 1,0 3,2 Tatabányai 11,4 7,3-2,3 13,5 11,2 22,1 Komárom- Esztergom megye 73,6 41,1 33,2 12,5 38,2 18,0 36,0 Ajkai 0,5 6,0-0,5 0,3 4,7 17,8 Balatonalmádi 2,3 0,3-0,1 1,6 4,5 1,1 Balatonfüredi 0,3 0,4 9,0 0,3 5,8 0,4 1,1 Pápai - 3,5 0,5 0,3 9,5 0,4 1,4 Sümegi 5,4 0,6-0, ,2 Tapolcai 0,5 0,6-0,4 2,7 2,5 3,5 Várpalotai - 0,8 0,5 1, ,0 Veszprémi 0,1 7,3 21,3 0,5 2,1 11,4 9,2 Zirci 1,2 0,2-0,0 13,5-1,1 Veszprém megye 10,3 19,8 31,3 3,9 35,5 23,9 35,5 Közép-Dunántúl összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 28

29 A külföldi érdekeltségű vállalkozások jellemzői az értékesítés nettó árbevételének tükrében kistérségenként, 2006 Kistérség Egy vállalkozásra Egy foglalkoztatottra jutó nettó árbevétel, millió Ft Az értékesítés nettó árbevétele a saját tőke a külföldi tőke százalékában Abai 282,5 23,2 3,1-szeres 3,2-szeres Adonyi 3 414,9 95,6 172,8 289,8 Bicskei 9 886,9 26,9 7,1-szeres 7,2-szeres Dunaújvárosi 6 319,7 49,7 260,7 266,4 Enyingi 308,0 12,2 283,1 290,4 Ercsi 1 006,2 29,0 137,5 182,4 Gárdonyi 589,0 64,4 240,3 247,2 Móri 3 306,7 21,3 195,9 197,9 Sárbogárdi 201,5 10,1 8,4-szeres 8,5-szeres Székesfehérvári 6 320,4 84,9 3,9-szeres 4,5-szeres Fejér megye 5 004,5 53,0 3,5-szeres 3,9-szeres Dorogi 3 897,5 52,5 6,7-szeres 7,1-szeres Esztergomi 5 591,5 65,0 3,6-szeres 3,7-szeres Kisbéri 766,0 26,7 3,8-szeres 3,9-szeres Komáromi ,5 129,6 10,3-szeres 10,5-szeres Oroszlányi 4 741,5 46,4 203,0 203,6 Tatai 497,6 24,8 294,8 3,5-szeres Tatabányai 870,6 42,2 215,4 217,6 Komárom-Esztergom megye 3 881,8 77,5 5,1-szeres 5,3-szeres Ajkai 1 259,8 19,7 249,0 293,9 Balatonalmádi 165,6 27,4 284,7 3,4-szeres Balatonfüredi 124,2 25,1 212,5 218,3 Pápai 586,2 15,0 3,7-szeres 3,8-szeres Sümegi 559,9 20,8 110,9 111,1 Tapolcai 130,9 45,0 6,9-szeres 7,1-szeres Várpalotai 1 021,6 24,1 13,5-szeres 14,3-szeres Veszprémi 1 650,6 44,0 220,9 228,0 Zirci 59,3 6,8 81,7 86,9 Veszprém megye 669,3 28,8 248,1 262,8 Közép-Dunántúl összesen 2 919,4 57,9 4-szeres 4,2-szeres 29

30 A külföldi érdekeltségű vállalkozások beruházásai gazdasági áganként, 2006 Gazdasági ág Fejér megye Komárom- Esztergom megye Veszprém megye (millió forint) Közép- Dunántúl Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás Bányászat Élelmiszer, ital, dohány gyártása Textília, bőrtermék, lábbeli gyártása Fa-, papírtermékek gyártása, nyomdai tevékenység Vegyipar Nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása Gépipar Máshova nem sorolt feldolgozóipar Feldolgozóipar együtt Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Ipar együtt Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Összesen

31 A külföldi érdekeltségű vállalkozások sorrendje beruházásaik teljesítményértékének megoszlása szerint, Vállalkozás Épület, egyéb építmény Gép, berendezés és jármű Összesen megyén régión megyén régión megyén régión belüli megoszlása, % Fejér megye DENSO Gyártó Magyarország Kft 31,4 7,1 31,3 9,7 31,3 9,0 ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. 19,3 4,3 18,6 5,8 18,7 5,4 ALCOA-KÖFÉM Könnyűfémmű Kft. 6,4 1,4 11,0 3,4 10,1 2,9 Hungrana Keményítő és Isocukorgyártó Kft. 1,9 0,4 5,8 1,8 5,1 1,5 Philips Industries Magyarország Gyártó és Kereskedelmi Kft. 1,2 0,3 4,8 1,5 4,2 1,2 BERICAP Záródástechnikai Cikkeket Gyártó Bt. 3,0 0,7 2,8 0,9 2,8 0,8 Generál Kereskedelmi Kft. 15,3 3,4 0,0 0,0 2,8 0,8 Többi cég 21,4 4,8 25,7 8,0 25,0 7,2 Összesen 100,0 22,5 100,0 31,0 100,0 28,7 Komárom-Esztergom megye Magyar Suzuki Zrt. 10,0 7,4 49,0 29,0 37,5 23,6 AGC Autóipari Magyarország Kft. 24,5 18,1 8,7 5,1 12,9 8,1 Wescast Hungary AutóipariZrt. 19,5 14,4 0,9 0,5 6,0 3,8 FIH Europe Kft. 9,1 6,7 4,6 2,7 5,8 3,6 Zoltek Vegyipari Zrt. 3,6 2,6 5,3 3,1 4,7 3,0 NOKIA Komárom Kft. 1,7 1,3 4,1 2,4 3,4 2,1 PERLOS Preciziós Műanyagipari Kft. 3,9 2,9 2,6 1,5 2,9 1,8 SANYO Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft. 3,7 2,7 2,5 1,5 2,8 1,8 Többi cég 24,1 17,8 22,3 13,2 23,9 15,1 Összesen 100,0 74,0 100,0 59,1 100,0 62,9 Veszprém megye Continental Teves Magyarország Ipari Kft. 6,0 0,2 19,9 2,0 18,5 1,5 Rockwool Hungary Szigetelőanyaggyártó Kft. 9,6 0,3 15,3 1,5 14,7 1,2 Valeo Autoelektric Magyarország Kft. 10,8 0,4 8,4 0,8 8,7 0,7 POPPE & POTTHOFF HUNGÁRIA Gépgyártó Bt. 3,2 0,1 7,9 0,8 7,5 0,6 Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. 3,2 0,1 7,9 0,8 7,5 0,6 Le Bélier Magyarország Formaöntöde Zrt. 6,8 0,2 5,1 0,5 5,3 0,4 Többi cég 60,3 2,1 35,3 3,5 37,9 3,2 Összesen 100,0 3,5 100,0 9,9 100,0 8,3 Közép-Dunántúl összesen x 100,0 x 100,0 x 100,0 31

32 A külföldi érdekeltségű vállalkozások rangsora a foglalkoztatotti létszám alapján a Közép-Dunántúl megyéiben, 2006 Rangsor Cégbejegyzés éve Vállalkozás Székhely szerinti település Nemzetgazdasági ágazat (TEÁOR '03) Fejér megye Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. Bicske ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. Dunaújváros DENSO Gyártó Magyarország Kft. Székesfehérvár AFL Hungary Ipari és Termelési Kft. Mór ALCOA-KÖFÉM Székesfehérvári Könnyűfémmű Kft. Székesfehérvár Philips Industries Magyarország Gyártó és Kereskedelmi Kft. Székesfehérvár Visteon Hungary Termelő és Értékesítő Kft. Székesfehérvár Hammerstein Autórészegységgyártó és -fejlesztő Bt. Mór Harman Becker Gépkocsirendszer Gyártó Kft. Székesfehérvár SEWS Magyarország Kábel Kft. Mór Emerson Process Management Magyarország Kft. Székesfehérvár BODY FASHION /Magyarország / Ruházati Termelő Kft. Dunaújváros Aikawa Hungária Elektronikai Kft. Dunaújváros Musashi Hungary Ipari Kft. Ercsi Vincotech Hungária Elektronikai Gyártó Kft. Bicske 32 Komárom-Esztergom megye Magyar Suzuki Zrt. Esztergom NOKIA Komárom Kft. Komárom FIH Europe Kft. Komárom SANYO Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft. Dorog Tyco Electronics Hungary Termelő Kft. Esztergom PERLOS Precíziós Műanyagipari Kft. Komárom GRUNDFOS Magyarország Gyártó Kft. Tatabánya IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Zrt. Bábolna COLOPLAST Hungary Gyártó Kft. Tatabánya Zoltek Vegyipari Zrt. Nyergesújfalu Güntner-Tata Hűtőtechnika Kft. Tata Wescast Hungary Autóipari Zrt. Oroszlány Holcim Hungária Cementipari Zrt. Lábatlan FCI Connectors Hungary Kft. Tatabánya SUOFTEC Könnyűfémtermék Gyártó és Forgalmazó Kft. Tatabánya 34 Veszprém megye Pápai Hús Élelmiszeripari Feldolgozó Zrt. Pápa Continental Teves Magyarország Ipari Kft. Veszprém Le Bélier Magyarország Formaöntöde Zrt. Ajka Valeo Autoelektric Magyarország Kft. Veszprém Ajkai Elektronikai Gyártó és Szolgáltató Kft. Ajka Balluff-Elektronika Villamossági és Elektronikai Kft. Veszprém Payer Industries Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft. Ajka Bourns Alkatrészgyártó Kft. Ajka MTD Hungária Kft. Nemesvámos Veszprémtej Tejtermék Előállító és Értékesítő Zrt. Veszprém Bakonyi Erőmű Zrt. Ajka Rockwool Hungary Szigetelőanyaggyártó Kft. Gógánfa Dikon Készülékgyártó Kft. Várpalota Termelés-Logistic-Centrum Kereskedelmi Kft. Balatonfüred Johnson Controls Mezőlak Fémalkatrész Gyártó Kft. Mezőlak 34 32

33 A külföldi érdekeltségű vállalkozások rangsora a Közép-Dunántúlon, 2006 Rangsor Vállalkozás A saját tőke alapján Székhely szerinti település 1. ALCOA-KÖFÉM Székesfehérvári Könnyűfémmű Kft. Székesfehérvár 2. Magyar Suzuki Zrt. Esztergom 3. ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. Dunaújváros 4. NOKIA Komárom Kft. Komárom 5. Continental Teves Magyarország Ipari Kft. Veszprém 6. Hammerstein Autórészegységgyártó és -fejlesztő Bt. Mór 7. Visteon Hungary Termelő és Értékesítő Kft. Székesfehérvár 8. Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. Bicske 9. AGC Autóipari Magyarország Kft. Környe 10. DENSO Gyártó Magyarország Kft. Székesfehérvár 11. Alcoa Európai Keréktermék Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Székesfehérvár 12. Holcim Hungária Cementipari Zrt. Lábatlan 13. Wescast Hungary Autóipari Zrt. Oroszlány 14. Hungrana Keményítő és Isocukorgyártó és Forgalmazó Kft. Szabadegyháza 15. Suoftec Könnyűfémtermék Gyártó és Forgalmazó Kft. Tatabánya Az értékesítés nettó árbevétele alapján 1. NOKIA Komárom Kft. Komárom 2. Philips Industries Magyarország Gyártó és Kereskedelmi Kft. Székesfehérvár 3. Magyar Suzuki Zrt. Esztergom 4. ALCOA-KÖFÉM Székesfehérvári Könnyűfémmű Kft. Székesfehérvár 5. ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. Dunaújváros 6. Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. Bicske 7. DENSO Gyártó Magyarország Kft. Székesfehérvár 8. FIH Europe Kft. Komárom 9. SANYO Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft. Dorog 10. Continental Teves Magyarország Ipari Kft. Veszprém 11. IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Zrt. Bábolna 12. Visteon Hungary Termelő és Értékesítő Kft. Székesfehérvár 13. Hammerstein Autórészegységgyártó és -fejlesztő Bt. Mór 14. COLOPLAST Hungary Gyártó Kft. Tatabánya 15. BorgWarner Turbo Systems Alkatrészgyártó Kft. Oroszlány A foglalkoztatotti létszám alapján 1. Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. Bicske 2. ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. Dunaújváros 3. Magyar Suzuki Zrt. Esztergom 4. DENSO Gyártó Magyarország Kft. Székesfehérvár 5. NOKIA Komárom Kft. Komárom 6. AFL Hungary Ipari és Termelési Kft. Mór 7. FIH Europe Kft. Komárom 8. ALCOA-KÖFÉM Székesfehérvári Könnyűfémmű Kft. Székesfehérvár 9. Philips Industries Magyarország Gyártó és Kereskedelmi Kft. Székesfehérvár 10. Pápai Hús Élelmiszeripari Feldolgozó Zrt. Pápa 11. SANYO Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft. Dorog 12. Visteon Hungary Termelő és Értékesítő Kft. Székesfehérvár 13. Tyco Electronics Hungary Termelő Kft. Esztergom 14. PERLOS Precíziós Műanyagipari Kft. Komárom 15. GRUNDFOS Magyarország Gyártó Kft. Tatabánya 33