GYORSJELENTÉS ÁLLAMHÁZTARTÁS

Átírás

1 GYORSJELENTÉS április 2. 2,2%-os hiánnyal zárt tavaly a költségvetés, ami a hiánycélnál 0,5%-ponttal alacsonyabb A KSH tegnapi adatai szerint a maastrichti cél szempontjából releváns hiánymutató (EDP-egyenleg) a GDP 2,2%-a volt 2013-ban. A költségvetés ESA-95 szemléletű hiánya a GDP 2,3%-a volt. A két szám a kamatkiadások elszámolásában különbözik egymástól. A tavalyi kormányzati hiánycél 2,7% volt (EDP-egyenleg), azaz a hivatalos célnál 0,5%-ponttal jobb az egyenleg. Az alacsonyabb hiány újra bizonyítja, hogy kiemelt gazdaságpolitikai prioritás a hiánycél tartása. Prognózisunkhoz képest a jövedelmekhez köthető adó- és járulékbevételek magasabb értékben, a fogyasztáshoz köthető adóbevételek alacsonyabb értékben teljesültek. A kiadási oldalon prognózisunkat meghaladta a költés, de a bevételi oldal hatása erőteljesebb volt, így alakulhatott ki az alacsonyabb hiány. Az MNB pénzügyi számlái szerint az államháztartás nettó finanszírozási igénye a GDP 2,4%-a volt, ami 0,1%-ponttal alacsonyabb, mint a februári előzetes adat. Az év végi államadósság az előzetesen közölt 79%-nál kissé magasabb, 79,2% volt. Az államháztartás hiánya idén is 3% alatt maradhat, a 2,9%-os hiánycél elérhető. Nincs okunk feltételezni, hogy további kiigazítások lennének szükségesek a költségvetésben. 1. ábra Az államháztartás konszolidált egyenlege a KSH és az MNB statisztikája szerint (4 negyedéves gördülő a GDP %-ában, ESA-hiány) Treasury Sales üzletkötőink Kovácsné Tarsoly Edit TarsolyE@otpbank.hu Meichl Márton MeichlM@otpbank.hu Mladoniczki János MladonoczkiJ@otpbank.hu Torma Attila TormaA@otpbank.hu Lovas Szilvia LovasSz@otpbank.hu Fekete Ákos FeketeAko@otpbank.hu Soós Frigyes SoosF@otpbank.hu Turai Ádám TuraiA@otpbank.hu Pozsgai Gábor PozsgaiG@otpbank.hu Keresztyén Attila KeresztyenA@otpbank.hu Zölde Zsombor ZoldeZs@otpbank.hu Forrás: KSH, MNB, OTP Elemzés Tavaly is alulteljesült a hiánycél A KSH tegnapi adatai szerint a maastrichti cél szempontjából releváns hiánymutató (EDP-egyenleg) a GDP 2,2%-a volt 2013-ban. A költségvetés ESA-95 szemléletű hiánya a GDP 2,3%-a volt. A két szám a kamatkiadások elszámolásában különbözik egymástól. A kormányzati hiánycél 2,7% volt (EDP-egyenleg), azaz a hivatalos célnál 0,5%-ponttal jobb az egyenleg. Saját tavalyi várakozásunknál 0,4%-ponttal kedvezőbb lett a hiány. Elemző Kondora Szilárd KondoraSz@otpbank.hu 1

2 A második Varga-csomaggal a meglévő kockázatok kezelésében túlbiztosította magát a kormány A 2013-as költségvetést először 2012 nyarán nyújtotta be a kormány az Országgyűlésnek. Rövidesen azután jelentették be Munkahelyvédelmi Akciótervet, amely az akkori kalkulációk szerint milliárd forint bevételkieséssel járt volna 2013-ban. Ezt a lazítást végül 2012 októberében ellentételezte a kormány, amikor három lépcsőben szigorítást jelentett be. Ekkor emelték többek között a készpénzfelvétel tranzakciós illetékének mértékét (3 -ra), valamint a tranzakciós illeték általános kulcsát (2 -ra). Az energiaellátók különadóját is ekkor növelték; valamint bevezették a közműadót és eltörölték a munkavállalói nyugdíjjárulék plafonját. Mindezek után egészen 2013 májusáig számunkra a 3%-os uniós deficitplafon körüli hiány tűnt reálisnak. Számos bizonytalanság volt ugyanis, pl. az e-útdíj tender nyertes pályázója januárban visszalépett vagy az on-line pénztárgépek bekötéséből származó bevétel is kérdéses volt. Májusban a nemzetgazdasági miniszter költségvetési intézményeket és fejezeteket érintő zárolásokat jelentett be, ezzel a mi számításunk szerint már rendben lett volna a költségvetés (azzal együtt is, hogy mi saját előrejelzésünkben a később bejelentett pedagógus béremelés hatását is figyelembe vettük). Az Európai Bizottság szerint is rendben volt a költségvetés, május 29-én publikált dokumentumában az EB azt javasolta, hogy Magyarországgal szemben szüntessék meg a Túlzott Deficit Eljárást (EDP). Röviddel ezután (június 19-én) azonban váratlanul újabb kiigazításról döntött a kormány, a készpénzfelvétel tranzakciós illetéke 3 -ról 6 -ra változott és eltörölték az tranzakciónkénti maximális (6 ezer forintos) illetékmértéket, valamint a számlaforgalom illetéke 2 -ról 3 -ra változott. Ezen kívül egyszeri, 75 milliárd forintos tranzakciós illetéket vetettek ki a pénzforgalmi szolgáltatókra. Mivel a második Varga-csomag tavalyi egyenlegjavító hatása kb. a GDP 0,4%-a volt, így anélkül is meg lehetett volna a hiánycél; a 3% uniós plafon elérése pedig egyáltalán nem forgott volna veszélyben. Úgy tűnik a kormány tavaly is túlbiztosította magát, a meglévő kockázatok (pl. Takarékbank feltőkésítése, ami végül egyelőre nem jelent meg a tavalyi deficitben) kezelése kiemelkedően óvatos volt. 2. ábra A költségvetési hiányra adott piaci előrejelzések az egymást követő hónapokban (a GDP %-ában) Forrás: KSH, Consensus Economics, OTP Elemzés 2

3 A jövedelmekhez köthető adó- és járulékbevételek okoztak számunkra pozitív meglepetést, a fogyasztáshoz köthető adók alulteljesültek; a kiadási oldal év végén sem volt laza A KSH és az NGM tényadatait a tavaly szeptemberi prognózisunkkal összehasonlítva a hiány 92 milliárd forinttal (azaz 0,4%-ponttal) alacsonyabb, mint előrejelzésünk. A bevételek 144 milliárd forinttal, a kiadások 51 milliárd forinttal lettek magasabbak, mint szeptemberi prognózisunk (lásd 1. táblázat). 1. táblázat A költségvetési egyenleg főbb eltérések a tényadat és az OTP szeptemberi becslése között Forrás: KSH, MNB, NGM, OTP Elemzés, a pirossal jelölt számok általunk becsült kategóriák A bevételi oldalon kiemelendő, hogy az ÁFA-bevételek lényegesen, 58 milliárd forinttal alacsonyabban teljesültek, mint prognózisunk. Ez azért váratlan, mivel sem az alacsony infláció, sem a fehéredésből várt bevételek elmaradása nem volt ismeretlen előttünk szeptemberben. Ráadásul az uniós transzferek lehívása is felülmúlja akkori elképzelésünket, ami éppen a magasabb ÁFA-bevétel irányába mutatott volna. Egyéb információ hiányában azt gondoljuk, hogy ennek az adóbevétel-elmaradásnak tartósan kedvezőtlen hatása van a költségvetési alapfolyamatokra. Ezen túl az e-útdíjból, az energiaellátók különadójából és egyéb termelési adó bevételekből teljesült a mi várakozásunknál kedvezőtlenebbül a bevétel. 3

4 Felülmúlta viszont prognózisunkat a tb-járulékok, a jövedelemadók és a tőkeadók bevétele. A tb-járulékok eltérésében szerepet játszott a Munkahelyvédelmi Akcióterv kisadóinak várttól elmaradó mértékű igénybevétele. Egy váratlan egyszeri bevétel is volt, az uniós transzferek elszámolásának megváltozott módszertana miatt 35 milliárd forinttal lett kisebb a hiány. A kiadási oldalon prognózisunkat meghaladta a bértömeg. Itt nem a pedagógus béremelés magyarázza az eltérést, mert azzal számoltunk. Arra vezethetjük vissza a különbség nagy részét, hogy az állami szférában a köztisztviselők, közalkalmazottak állománya nem csökkent az év utolsó harmadában, hanem 10 ezer főt meghaladó mértékben emelkedett. Ezt tartós hatásnak tekintjük. A kamatkiadás is meghaladta várakozásunkat. A MOL-nak 2013 őszén 36 milliárd forintot fizetett a kormány egy jogerős bírósági ítélet alapján, ami növelte a hiányt prognózisunkhoz képest. A tényadatok szerint végül a pénzbeni társadalmi juttatások (szociális kiadások) alacsonyabb értékben teljesültek, mint szeptemberi várakozásunk. Az egyéb kiadások (dologi kiadás, nem EU-s finanszírozású költségvetési beruházás, folyó- és tőke transzferek) szintén kedvezőbben alakultak, így ezekben a kiadásokban várakozásunknál szigorúbb volt az év végi költségvetési politika, amit tartós hatásnak tekintünk. Ez utóbbi kiadásokat azért célszerű együtt vizsgálni, mert a tapasztalatok szerint az őszi, szélesebb információs bázison elkészített statisztikák ezek között a kategóriák között átsorolással pontosítják majd a kiadások értékét. Így a beruházási kiadások értéke később módosulhat a tőketranszferek rovására vagy fordítva, a hiány változatlansága mellett. Az uniós pályázatok szabálytalansága miatt hazánkra kirótt pénzügyi korrekció várakozásunkkal ellentétben nem 75 milliárd forint kiadást jelentett 2013-ban, hanem ennél kevesebbet, 57 milliárd forintot. Összességében azt mondhatjuk, hogy a két váratlan egyszeri tétel (a MOL kártérítés és az uniós támogatások módszertanának változása miatt elszámolt bevétel) semlegesíti egymást, így összességében pozitív a költségvetési alapfolyamatok szempontjából a tegnapi költségvetési statisztika. Az államháztartás hiánya idén is 3% alatt maradhat, a 2,9%-os hiánycél elérhető. Nincs okunk feltételezni, hogy további kiigazítások lennének szükségesek a költségvetésben. Az elmúlt évekkel ellentétben 2014-ben nincsen jelentős változás az adózásban. A második Varga-csomag intézkedései (TRILL-, telefonadó-, bányajáradék emelés) már az egész évben éreztetik hatásukat, viszont az idei évben várhatóan nem lesz 75 milliárd forintos egyszeri TRILL- befizetés. A munkahelyvédelmi akcióterv kedvezményes adóinak igénybevétele várakozásunk szerint nem gyorsul fel, önmagában emiatt előrejelzésünk a GDP 0,3%-ával kedvezőbb, mint a kormány prognózisa. A teljes keresettömeg emelkedése miatt a tb-járulék bevételek összességében bővülhetnek. Ennek hátterében ugyanakkor két ellentétes irányú egyszeri folyamat húzódik meg. A pedagógus béremelés hatása az idei évben már teljes egészében jelentkezik, ami a GDP 0,2%-ával emeli a bruttó módon számított tb-járulék bevételeket, míg ugyanennyivel csökkenti a járulékbevételeket, hogy az alacsony keresetű munkavállalók számára lehetővé tették a családi adókedvezmény tb-járulékból történő levonását. Az állami alkalmazottak esetében idén egész évben jelentkezik a pedagógus béremelés hatása, illetve a közmunkaprogramok kibővítése is emeli az állami bértömeget. A pénzbeli társadalmi juttatások kiadása csökkenhet a GDP-arányában. Ennek hátterében alapvetően a korhatár alatti ellátások további csökkenése áll és az a tény, hogy a közmunkaprogram miatt az egyéb szociális kiadások egy része bértömegként jelenik meg. A nyugdíjak az idei évben is a várható infláció felett emelkednek, így a nyugdíjak alakulása alapvetően semleges az költségvetési egyenleg szempontjából Az állami kamatkiadás számításunk szerint is csökkenhet. 4

5 A tisztán hazai forrásból finanszírozott beruházások és az uniós programok hazai önrésze a GDP 0,6%-ával emelkedhet idén. Az idei évben is tervez a kormány frekvencia-értékesítést, mi óvatosságból 120 milliárd forint helyett csak 80 milliárd forint bevétellel számolunk. 2. táblázat A költségvetési bevétele, kiadása és hiánya 2013-ban és 2014-ben (a GDP %-ában) Forrás: KSH, MNB, NGM, OTP Elemzés, a pirossal jelölt számok általunk becsült kategóriák Negatív kockázatként jelenik meg, hogy a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének átutalt 135,5 milliárd forint 2013-ban nem jelent meg költségvetési egyenleget rontó tényezőként, így az idei évben annak elköltése kedvezőtlenül érintheti a hiányt. Pozitív kockázat, hogy az uniós transzferek elszámolásának módszertana megváltozott, amelynek következtében 2014-ben (és kisebb részben akár 2015-ben) emelkedhet az uniós társfinanszírozás részaránya, amely így javíthatja az egyenleget. 5

6 Jogi nyilatkozat A jelen dokumentumban közölt megállapítások nem objektív és nem független magyarázatot tartalmaznak. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jelen dokumentum a) nem a befektetési elemzés függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, és b) nem vonatkozik rá a befektetési elemzés terjesztését, közzétételét megelőző ügyletkötésre vonatkozó tilalom. A tájékoztatás nem teljes körű. Jelen tájékoztatás nem minősül ajánlattételnek, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak, befektetésre való ösztönzésnek, jogi-, adó vagy számviteli tanácsadásnak, a benne foglalt adatok tájékoztató jellegűek. A tájékoztatás a dokumentum készítésének idején irányadó piaci helyzetet tükrözi, azonban az információk csak időleges tájékoztatást nyújtanak, és a piaci viszonyokkal, körülményekkel megváltozhatnak. További információk állhatnak az Önök rendelkezésére, amennyiben ezt az OTP Bank Nyrt.-től igényli. Bár az OTP Bank Nyrt. jóhiszeműen hagyatkozott olyan forrásokra a dokumentum elkészítésekor, amelyeket megbízhatónak gondol, semmilyen szavatosságot, jótállást vagy kötelezettséget nem vállal azért, hogy a dokumentumokban foglalt adatok pontosak és teljesek. A dokumentumban megjelenő vélemények és becslések az OTP Bank Nyrt. dokumentum készítésének idején irányadó megítélésén alapulnak, amely a jövőben külön értesítés nélkül is változhat. Az OTP Bank Nyrt. tájékoztatja a dokumentum felhasználóit, hogy jogosult a jelen dokumentumban megjelölt kibocsátók által forgalomba hozott pénzügyi eszközök vonatkozásában árjegyzési, egyéb befektetési tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást, illetve egyéb pénzügyi vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtani a kibocsátónak és egyéb személyeknek. A jelen dokumentum semmilyen további elemzés alapjául nem szolgálhat a benne feltüntetett pénzügyi eszközök vonatkozásában. Amennyiben a dokumentum bármely pénzügyi eszköz jövőbeni forgalomba hozatalára utal ez kizárólag indikatív, előzetes és tájékoztatási célokat szolgál, és egy ilyen pénzügyi eszközre vonatkozó elemzés kizárólag azokon a nyilvános információkon alapul, amelyek a vonatkozó tájékoztatóban vagy hirdetményben találhatók. A jelen dokumentumban foglaltak nem jelentik azt, hogy az OTP Bank Nyrt. ügynökként, megbízottként vagy bármely más módon járna el bármely olyan jövőbeni befektető javára vagy nevében, amely a jelen tájékoztatóban meghatározott pénzügyi eszközbe kíván befektetni, és ugyanígy nem felelős az OTP Bank Nyrt. a befektetők által a jelen dokumentum alapján hozott befektetési döntésért, különös tekintettel a befektetés jogszerűsége és alkalmassága (megfelelősége) vonatkozásában. Kérjük, hogy befektetésre, szolgáltatás igénybevételére vonatkozó megalapozott döntés meghozatalát megelőzően az adott termékre, szolgáltatásra vonatkozó dokumentációt, tájékoztatót, szabályzatokat, szerződési feltételeket, hirdetményeket, kondíciós listát figyelmesen olvassa el, és óvatosan mérlegelje befektetése tárgyát, kockázatát, a felmerülő díjakat és költségeket, az esetleges veszteség bekövetkezésének lehetőségét, valamint tájékozódjon a termékkel, befektetéssel kapcsolatos adójogi jogszabályokról. A jelen kiadványban foglaltak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli, az OTP Bank Nyrt-t nem terheli felelősség a befektetési döntések eredményességéért, az ügyfél által kitűzött cél eléréséért. Az adatok, illetve információk a múltra vonatkoznak. A múltbeli adatokból és információkból nem lehetséges a jövőbeni hozamra, változásra, illetőleg teljesítményre vonatkozó megbízható következtetéseket levonni. OTP Bank Nyrt. (cégjegyzékszám: ; székhely: 1051 Budapest, Nádor utca 16.; felügyeleti hatóság: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.sz. PSZÁF engedélyszám: III/ /2002 és E-III/456/2008, további információk: Minden jog fenntartva, a jelen kiadvány az OTP Bank Nyrt. kizárólagos tulajdonát képezi, ennek további felhasználása, sokszorosítása, terjesztése csak az OTP Bank Nyrt. előzetes írásos engedélyével lehetséges. Amennyiben a jelen hírlevelet az OTP Bank Nyrt.-től kapta, akkor az Ön hozzájárulásával juttattuk el Önhöz. A hírlevél küldéséhez való hozzájárulását visszavonhatja az elemzes@otpbank.hu címre küldött elektronikus üzenettel vagy az Elemzési Központ 1051, Budapest Nádor u. 21 címre eljuttatott levélben. Kérjük, hogy mindkét esetben, levelében adja meg a következő adatokat: Név, cím. 6