19. A MUNKAN ELKUUSEG LELEKTANA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "19. A MUNKAN ELKUUSEG LELEKTANA"

Átírás

1 642 KISS B. GYONGYI A kotelezo munkaido csokkenesevel, a munkanelkuliseg clte rjedesevel a rnun ka es a sza bad ido erteke is megvaltozott. Nyugaton az individ ualista ideol6gia eloreto reseve l az emberek onmegvalos itas i torekvesei kapt ak hangs ulyr. Az cgyeni kepessegek, tehetsegek realizalasara ne me lyek munkajukban, masok szabadidfis tevekenysegek so ran torekedn ek. A koz lekedesi es a komrnu nikacios eszkozok fejlodesevel, az idegen forgalm i iparag nagyrnertek ii terhodltasaval uj mu nkak6riik sziilettek, amelyek a megszokort61 elte ro eletrnodot es kepessegeket kovetelnck (pi. legikisasszonyok vagy idegenvezet ok m un kaja), A gazdasag eme fejlodesevel es emberekre gyakorolt hatasaval a gazdasagpsztcho logianak is folyamatosan lepcst kell tartania. 19. A MUNKAN ELKUUSEG LELEKTANA Szekely Vin ce BEVEZETES A gazdasagi folyam atok egyeni, lelektan i kovctkezmenyei a munkane lkuliseg eseteben a legszemberunobbek. A m unka elves ztese es a tart os rnunkanelkul iseg olyan elethc lyzer, am ely hatassal van az erinte ttek erze lmi allapo ta ra, gondolkodasrnodjara es magat artasara, Siilyosa bb ese tben az allasta lansag az egyen lelki es te sti eges zsege t fen yegeti, es visszafordithatatlan lelektan i valtozasokhoz vezet, A mun kajat vesztet t em ber feleslegesn ek es erte ktelennek kezd i erez ni onrnagat, egyre kevesbe bizik abban, hogy kepes lesz vissz ate rni a munka vilagaba, csokken a rnunkakepessege. N6 vekszik az eselye a komolyabb lelki es test i diszfunkci6k, beteg segek kialakulas anak, A m unkane lkuliseg lero nt ja a tarsas kapcso latok at, gyakoribba valnak a csala di konfliktusok, am i a valasok szamanak novekedeseh ez vezet. A hosszabb idejii mu nkanelkulisegnck te hat ara van. Ezt az arat cisosorba n a mun kanelkuli ve valt cgyenek es csaladjuk, a m unka nelku liseg altai sujtott kozossegek fizetik meg, de a nagyobb aranyu munkanelkul iseg az cgesz tarsad alomra nezve kedvezotlen hatasu, E fejezet else rcsz e a ku tat asi eredrnenyek alapjan rnutatja be, hogy m ilyen hatast gyakorol a munka elvesztes e es a munka nelkiili let az egyen lelkiallapotara, illetve mely egyeni es kornyezeti tenyezok eros ltik vagy tom pitjak az allasvesztes szerne Iyes kovetkezm en yeit. A kovetkezo resz betekintest nyujt a munkanelkuliseg pszicho szocialis koverkezmenyeinek magyarazat ara vallalko zo elme letek ko rebe. A fejezet zara resze az allaske resesi ma gatartashoz k6t odo elrnelct i megkozelltesek et ism ertet i. Az allasves ztes lelektanat sza mos nernzetkozi kut at as vizsgalta, Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyerrelm ti kepet leh etne alkotn i a munkan elkii liseg cgyeni kovetkezrnenyeirol. Vanna k olyan hat asok, jelensegek, amelyeket a legtobb vizsgalat megerosiren, mig mas kovetkczrnenyck kapcsan egyrnas nak teljesen ellentmon d6 ered rnenyekkel talalkozhatunk. Enn el is nagyobb vita t valt ki a terna kutato i kor eben, hogy minek tu dhatok be a mu nkanelkuliseg megelese teren tapasz talhato jelen tos egyeni kulonbsegek, azaz mely tenyezok jatszhatnak szerepet a mu nkanelkuli seg egyeni hatasainak tompitasaban vagy felerdsiteseben.

2 A MUNKANElKUUSEG l El EKTANA 5ZEKEl Y VINCE 6 45 A M UNKANELKUUSEG KOVETKEZME NYEI A munkanelk uliseg kovetkezrnenyeinck jelcn attekinresc ( tab lazat) elsosorban a harmineas es a nyolcvanas evek idejen, altalaba n ango lszasz nyelvteriil eten (elobb Nagy-Brita nnia, USA, Ausztralia, kesobb Ausz tria, Nagy-Britann ia) vegzett ku tatasok ered me nyeit tartalmazza, kiegesz ltvc egy hazan kban a kileneve nes evek vegen a regisztralt m unka ne lkuliek koreben vegzc tt kut atas tapasztalataival, Gazdasaq i, mate rial is hataso k A mun kan elkuliseg legaltalan osabb kiserojclcnscge a rossz anyagi helyzet, amely sok esetben a szegenyseget jelent i. A munkanelku Iiek koreben vegze tt vizsgalat ok a jovedclem sokszor igen jelcntos cso kkcneset allapitottak meg (Aiken et al., 1968). A jovcdclcrnkieses anyagi kenysze rhelyze thez veze thet (Kessler et al., 1988; Liern, Liern, 1988). Eletm6dbe li hat asok Az eletmod, a napi aktivitas megvaltozasa a gazdasagi hataso k mellett ta lan a lcgszernb enlnob b kovetkezrnenye a rnunkanelku lisegnek. Az allasuka t elvesztettek sza rnara sokszor prob lernat okoz, mivel toltsek felsza bad ult idejiiket. Hosszabb ido elteltevel csokken az akt ivitasi szint, a munkanelkul i paszszlvva valik. A munkanelkul iek megelik eletteruk beszfikiileset is. Fagin es Littl e (1984) alaeso ny aktivitasi szintet talalt a munkanelkiiliek koreben, kirnutatva, hogy a psziche s egeszseg megorzesenek legfont osabb moderatora lehet a napi aktivita s szintje. Erzel mi hatasok Az erzelm i reakci6k kozott a rernenyvesztettseget, kiabrandu lrsager, apatiat, levertseg erzeset Irjak Ie a kutatasok. Ezek az erze lmi allapotok a munkanelku liseg ideje alatt dinamikusa n valtoz nak. A munkaju kat elvesztett emberek egyarant rncgel het ik az ororn, a felszabad ultsag es a szo rnorusag, frusztrac io erzeset, Erzelm i hull am zas figyelhct f meg naluk, A kutatasok altai lefrt legfontosabb valtozasok: az elettel val6 elegedettseg erzesenek esokkenese es roml6 psziehol6giai kozer zet; rem enyte lenseg a jovovel szemben; rezigna ltsag, apa tia. Az enre gyakorolt hatas A munkane lkliliseg olyan elethelyzet, ame ly jelentos hatast gyakorol a mu nkaj at elvesztett egyen on magaval kapesolato s gondolataira es erzeseire. A munkan elkiili ve valtakna k rom lik az onbeesli lese, keveseb b lesz az on biza lmuk, negativabban itelik meg onmagukat (Leventman, 1981; Feat he r, 1982b; Branthwaite, Garcia, 1985). Cobb es Kasl (19 77), valam int Hartley (1980) azonba n vitatja, ho gy a munka elvesztese hat assal lenne az onerte kelesre. Valamelyest tisztazhatja a kepet Warr,Jackson es Banks (1982) eredmenye, akik kimuta ttak, hogy a pozitiv onerte keles-s kalaval szemben a negati v one rtekelesi skalara nines hat assal a munkanelklili seg. Az onbees iiles me llett megfigyelh et o az onkep es az identitas valtozasa is (Kelvin, Jarrett, 1985). Az anyagi bizton sag elvesztese mellett a muilkanelkliliseg legmelyebb lelektani kovetkezme nyenek azt tekinti k, ho gy az allasal elvesztett szemely masn ak latja magat, mint korabban, illetve a kornyezete is maskent viszon yul hozza. Az onmagar61korabban kialaki to tt kep es a munkan elkliliseg soran letrejott onkep kozott i elteres mert eke jelent osen befolyasolja a munkanel tablazat. A munkanelkiiliscg Jeltetelezett kozvetlen es kozvetett hatasainak attekintese a jelentiisebb eletdimenzi6k alapjall Elerdimenz i6k Gazdasagi, rnaterialis haraso k Elerm6dbeli valtozasok Pszichol6giai hatasok Puggosegl allapotok Tesri-Ielki egeszsegre gyakorolt hatas Tarsas kapcsolarokra gyakorolt haras Politikai aktivitas Kozvetleu es kozvetctt hatasok Iovedelem csokkenese (Aiken et al., 1968) Penztlgyi kenyszerhelyzet (Kessler et ai., 1988; Liem. Liem, 1988) Az eletvitel anyagi osszetevdinek leromlasa (Fryer, 1992b) Tobb ido alvassal es tevenezessel (lahoda et ai., 1999/ 1933; jahoda, 1987) Fizikai mozgaster beszuktll, tobb ido a lakason belu l Az elettel vale elegedenseg erzesenek csokkenese (Warr, 1987) Remenytelenseg a jovot illetden (Israeli, 1935) Depresszio, szorongas novekedesc (lahoda et al., 1999/1933; Winefield, Tiggeman, 1990; Hamilton et ai., 1993) Rezig nal rsag, apa ria erzese (lahoda et ai., 1999/ 1933;j ahoda. 1987) Unalom erzese (lahoda et ai., 1999/1933; j ahoda, 1987) One rtekeles csokke nese (Lcventman ; Feather, 1982b) Kisebbre ndtiseg erzese (Branthwaire. Garcia, 1985) Erzelmi trauma arelesc (Foltma n, 1968) Roml6 pszicho16giai kozerzer (Brenner, Bartell, 1983; jackson, Warr, 1984; Kinicki. 1985) Az onke p es az idenritas valtozasa, szocialis stigma (Kelvin, 1984) Az allaskercsesi aktivitas novekedese (Baik, Hosseini, Priemeyer, 1989) A kirartas csokk enese (Baum, Fleming, Reddy, 1986) Az ide szetfolyasa, iddbe ni dezin tegracic (lahoda et ai., 1999/ 1933; jahoda, 1987) Alacsony akrivirasi szinr, passaivit as (Fagin, Little, 1984) Keprelenseg erofeszftes kifejresere (lahoda et a!. 1999/1933; jahoda, 1987) Alkoholfogyasztas no (Catalano et al., 1993) Dohanyzas erosodik (Lee et ai., 199 1) Novekvo drogfogyasztas fiatal munkanelktili ferfiaknal (Winefie1d, Tiggeman, 1989) Szo matikus egeszseg romlasa (Stokes, Cochrane, 1984; Kessle r Ctal., 1988; Arnetz ot ai., 1991) A stressz (magas szorongas) fizio l6giai manifesztaci6ja (Marsh, 1938) Magas vernyomas (Brenner, 1971 ; Cobb, Kasl, 1977) Fizikai megbetegedcsek (Slate, 1969; Cobb, Kasl, 1977 ; jackson, Warr, 1984) Mentalis egeszseg hanyatlasa (Furnham, 1983b) Ongyilkossagok szama no (Platt, Kreitman, 1984 ; 1985; 1990) Csokkeno rarsas aktivitas es szuktilo kapcsolatok, szocialis izolaci6 Oahoda et ai., 1999/1933; Payne, Hanley, 1987; Warr, jackson, 1987 ;) CsaJadikonfliktusok es a valasok szamanak gyarapodasa (Liem, Liem, 1988) A munkahe1yen marad6k elkorelezettsege csokken (Davy, Kinicki, Scheck, 1991) A kozeleti es politikai aktivitas cso kkenese Oahoda et ai., 1999/1933)

3 A M U N KAN~l KO lls~g lel EKTANA SZEKELY VINCE 6 47 kul iseg erze lrni kovct kezrnenycit. Amundson (1993) szerint a munka clvesztese megkerd ojelezi az egyen identitasat. Kutatasai so ran azt tapasztalta, hogy meg a sikeres, eros identi tastudat tal rendelkezok szamara is neh ezseget oko z ident itasuk fenntart asa. A munkanelkiiliseggel torteno megkuzdes elofelte rele az iden tit as ujratargyalasa, 5tresszreak ci6k sulyosbodasa, lelki eqeszseq han yatl asa, o nqyilkossaqi klserletek, foggos eg i aliapot A rnun kanel kuliek egyes kutatasok szerint akar hatszor ta roszszabb lelki :illapotban vannak, mint a rnun kaban allok (Hepwo rth, 1980), de a visszafogottabb ered rnenyek re juto kutatasok is Iegalabb ket szeresere teszik a stressz tunetein ek gyakorisagat a dolgoz6khoz kepe sr. Szarnos kutatas prob alta feltarni az ongyilkossag es a nem szandekos allasvesztes kozott i oss zefuggesr. Brenner (1973) pozitiv egyuttjarast talalt egy adott idoszak ( ) munkanel kuliseg-rataja es az ongyilkossagok szama nak alak ulasa kozotr. Mas eredme nyek nem tarnasztjak ala ezt a felterelezest, es han gsulyozzak, hogy a mun kanelkuliseg es az ongyilkos sag kapcsolat a komplex es nehezen bizony ithat6. Catalano es m unkatarsai (I 993b) az alkoh olfogyasz tas m ertekenek novekedeserol ad nak szamo t vizsgalataikban. Ugyanakkor Laybo urn es McPherson (1987) pelda ul azt mutatta ki, hogy nines osszefugges az alkoholfogyasztas es a rnunkanelkuliseg kozott. A dr ogfogyasztas eseteben viszont Wi nefield es munkatarsai (1989) novekedest talaltak rnun kan elkiili fiatal fer fiak marihuanafogyasztasaban. A bu nozesre, eroszakos cseleked et ekre val6 hajlam eroso dese Catalano es munkatar sai (l 993a) arr6! szarnolnak be, hogy a munka nelkul levdk majd hatszor ta hajlamosabbak voltak ero sza kos cselckederekre, mint munkaban all6 tarsaik. Mas kutatasok a btinoz esrc va16 hajlarn novekedesenek ellenkezojet allitjak: a munka nelkiiliek nem mint elkoveto k, hanem mint a biinesetek aldozat<li szerepelnek gyakrabban (W ine field, 1995). A kozoss eg i es politikai aktivitas cso kkenese A munkanelkiiliseggel jelent osen sujto tt te riilete n hatarozott an csokkent a helyi politi kai szervezetek taglet szama Uahod a et ai., 1999/1 933). A testi egeszsegre gyakorolt hatas A felm eresek ellent mo ndasos kepet mu tatn ak a munkanelkiili seg egeszsegi allapotra gyako rolt hatasar61. Brenne r (197 1, 1973, 1979), Cata lano es Dooley (1983), Kessler, Turn er es House (1988), Arn et z os munkararsai (199 1) nyilvanval6 osszefiiggest talaitak a m unk an elkiiliseg es aha land6sag novekedese kozot!. Mas kutarasok szerint ugyan a munkancl kiiliek tob b szo r jelen nek meg az orvosi rendeleseken, azonban a diagnosztizalt beteg segek sza rna, sulyossaga nem no. Enn ek ellent monda ni latszan ak Cobb es Kasl (1977) ered menyei, akik munkanelkuliek koteben a magas vernyomas es aitalaban a fizikal megbetegedesek gyakoribb megje leneset rogzite ttek. Hasonl 6 eredmenyekr e jut ntt jackson es Warr (1984) is. Kessler, Tu rner es Hou se (1988) vizsgalatuk soran" dl' pres szi6, a szorongas, a szomatizaci6 es a testi betegsege k szamanak - onbev"li: son alap ul6 - novekedeset regisztraltak a munkan elkiilikent eltiiltott idovel ossz,' fuggesb cn, A magas szorongasi szint fizio!6giai manifeszraciojat egyebirant m ar a harm incas evekben kirnutatta Marsh (1938). Mas szcrzok (Kagan, 1987; Smith, 199 1a) azonban ellenkezo velernenycn vannak, es vitatjak, hogy a munka elvesztesenek rorvenyszeru velejaroja lenne a testi egeszseg romlasa, Csokken o ta rsas a ktivitas, szocialis izolacio Szarnos kutatas sza rnol be a ta rsas kapcsolatok beszfl kiilese rol, a szocialis akt ivita s csokkeneserol (jah od a et al., 1999/1933; Payne, Hartl ey, 1987; Wan, jackson, 1987). Elmarad nak az ismcrosok, a mun kan elkiili maga is ritkabban megy ta rsasagb a, A legnagyobb veszteseg, hogy megszakad a kapcsolat a volt munkatarsakkal. A csaladi kapc so latok romlasa Liem es Liem (1988) a munka nelkuliek felesegei eseteben a lelki tii netek (szoron gas, erzekenyseg, ellensegesseg, dep resszi6) gyarapodasarol szarnolt be a munka elveszteset koveto negy h6n ap multa n. Ezek a tiinetek szignifika nsa n gyakoribba k voltak, m int a munkaviszonnyal rendelkezok felesegeinel, de ritkabbak a rnunkan elkuli ferjek tunete inel, A szerzok altai elemzett velet lenszertien kivalaszto tt - minta eseteben a valasok szama harorn es felszere se volt a munkanelkuli csalado knal a munkaviszonnyal rendelkczo csa lado khoz kepest. Mind ez arra utal, hogy a rnunkanelku liscg hatasara jelentosen rnegvalt ozik a csaladi legkor cs a hazastarsi kapcsolato k minosege. A mun kahelyen ma rad6k elkote lezettseqene k csokkenese A "t ulelcsi szindrorna" [elen segen ck lelroi sze rint az elbocsataso k negati v hatast gyakoroinak a munkahe lyen marad6 do lgoz6kra is. A pszich ol6giai reakciokat jelcnrosen meghatarozza, hogy a mar ad6k milyen mertekben tek intik a tarsak elbocsa tasat jogosn ak, valamint az, hogy mennyire fontos szarn ukra a biztos munkahely. Ezek a tenyczok jclentosen befolyasoljak a dolgoz6k munkahely iranti elkote lezode set, ami viszont meghatarozza a kilcpesi szandekot (Davy, Kinicki, Scheck, 1991). A munkanelkuliseg hatasa inak osszegezese Attekint ve a munkan elkiiliseg hatasait, megallapft hatjuk, hogy a munkajukat elvesz tett embe rek erzelm i allapo tat a lehangoltsag, remenyvesztett seg, apatia, felelem es szoronga s jellemz i. Az atelt fru szltaci6, stress z hatasara felerosodn ek a szoma tikus tunetek. A munkanelkiili napi aktivitasi szintje csok ken, ideje sze tfolyik. A m unkanclkiiliseg jelentosen csokkenti az onerte keles t, megkerdojelezi az egyen identitasar. A vizsgalato k legtob bjenek kozos elem e a mun kanelkiiliseghez kot od o tarsadalmi megbelyegzettscg erzese. A masik leggyakori bb eredmenye ezek ne k a felmereseknek a napi (ido-) sltuktura hianya (Kelvin, j arrett, 1985). Az eletmino seg nagym ervii lomlasa miatt tobb m unkanelkiili ugy tekint vissza ene az idoszakra, mint ejetenek egy sikertelen, negativ idoszakara. A m unkane lkiiliseg nemny hatasa szamos szerzo szerint visszafordfthatatla n. Kiilonosen a magasabban kepzett, vezetoi, szakertoi mun kat vegzo kben tovabb el a bizonytalansag erzese es az uj feladatok ellatasaval sze mbeni magas szorongas, mig a fiata lok es a nem kvalifikalt,

4 A MUNKANElKUUSEG l ELEKTANA SZEKELY VINCE 6 49 "kekgalleros" dolgozok eserebe n az (ujbo li) clhe lyczke des eredme nyekent len yegeben megszfinn ek a negativ kove tkezrnenyek (Winefleld, Tiggeman, 1990). Megjegyzendo, hogy neh any kutatas ta lalt "sikeres" munkanelkiilieket is (Fryer, Payne, 1984), akik sza ma ra az alias elvesztese inkabb pozi tiv valtozaskent jelent meg. Bar a m unka elvesztese nem volt sza ndekos, olyan cselekvesi forrnanak nyitott utat, ame lyet az egyenek joval kiclegltobbne k ta laltak, mint a ko rabbi mu nkajuka t. Teny ugyanakkor, hogy igen keyes m unkanelkiiii eseteben (rne nedzserek nel, magasan kvalifi kalt do lgozoknal) ford ult elo ez a kedvezo jelen seg (Fineman, 1983). Magyarorszagon a kilencvenes evek vegen tartosan munka nelku l levok koreben vegze tt vizsgalat (Szekely, 2000) eredrn en yei len yegeben megcrosftettek a korabbi, kulfoldi felmeresek altal leirt hatasokat. A legaltalan osabb negativ kove tke zrnenykent az anyag i, penzugyi helyzet roml asa fogalmaz6dott meg. Erzelrni allapotukat tek intve a kilatastalan sag es remenyvesztettseg volt a legrneghatarozobb a valaszado k koreben, Sulyosan erinte tte a tartos alias talansag az egyenek onbecstileset es szernelyes hat ekon ysagukkal kapcsolatos felfogasat is: folos legesnek es ertektelen nek iteltek meg magukat, akikre a tarsadalornnak mar nines sz uksege. Ugy erez tek, hogy ebbol a helyzetb cl onerejukbol nem kepesek kikeriilni, jovoj uk er kilatasta lannak veltek. A hazai m unk anelku liek koreben is megfogalmaz6dott a tarsas kapcsolatok roml asa, a baratok elmaradasa es - elsds orban a ferf m unkanelkuliek eseteben - a csalad i kapcsolat ok rosszabbodasa. A prolongalt m unkanelk iiliseg hat asara csokkent a rnasok iranti bizalorn, a megkerdezett allasta lanok egyre kevesbe veltek ugy, hogya kornyezctukben leva embe rek jo ind ulata ban, scgito szande kaban megbizhatnak. Ez a kutatasi ered me ny a nernzetkozi szakirodalomban eddig nem kapott figyelm et. A magyar vizsgalat is feltarr kedvezo hata sokat. Ez elsosorban az ido vel val6 szabadabb gazdalkodasra volt vissz avezetheto, amely reven a m unka nelkiil lev6k t6b bet foglalkozh attak csaladju kkal, 6nmagukkal. A kedvez6 hatasok masik k6re a megtapasztalt pozitiv szeme lyes valtozasokra ut alt. A munkan elkiiliek uj kepessegekre es szemelyes tulajdonsagokra talaltak ra 6nmagukban, illetve fontos errekeket fedeztek f61eletiikben. A MUNKANE LKULISEG HATAsAIT MODOsfTO SZEME LYES ES KORNYEZETI TENYEZOK A m unkanelkiiliseg hatasait feltar6 eredme nyek so k esetben ellentmondasosak, amelyek a kutatasi megk6zelft esek es m6dszerek k6z6 tti elte resek mellett arra utalnak, hogy a munkan elkiili segre adott reakci6k nem azo nosak mindenkinel, minden ido ben es helyen. A munkanelkiiliseg pszichoszocialis hatasain ak feltara. sakor szamos m6dosit 6 k6riilm eny szerepet vizsgaltak a kutat6k. Hangsu lyozn i kell, hogy ezek a tenyezok nem 6nall6a n, egymast6 1fiiggetl eniil, han em egymassal szoros interakci6ban, egymasra is hatva fejtik ki hatasukat. A k6ve tkezmenyek el befolyasol6 hat 6erok kapcsan se m beszelhe tiink egyseges allaspont r61a szakiroda' 10m alapjan. A korabban mar idezett hazai felme res eredrnenyei arra utalnak, hogy a lelektani hatasok sulyossagaban [elen tos sze repct jatszik az anyagi hclyzet rornlasana k mertcke, ugyan akkor kizarolag a penztelenseggel egyetlen kovetkezmeny se m magyarazhato, Fontos renyezonck bizonyult a m unkane lkiili egye n neme, eletkora, foglalkozasi presztl zse es a m unkanelkiiliscg idotartama is. Ezen kiviil a kutata si eredmenyek fclhivtak a figyclrnet az egyen akt ualis celjainak es pszichoszocialis elet felada ta inak szerepere is. Melyebbcn erinti a munka elvesztese azo kat az egyeneket, akike t az allastalansag megakadalyoz celjaik elereseben es elerfeladatuk rnegvalositasaban. A lelektan i reakciokra hatast gyakorl6 tenyezoket harem nagy csoportra oszthatj uk: a munkanelkulive valas rnodjahoz, gazdasagi jellcgehez, ha tte rehez k6todo sze mpontokra; a m unkanelkuli egyen megkuzdeset segft6 kornyezcti: illetve szemelyes, lelektani tenyczok csoporrjaira. A rnunkan elku live valas m6dja Bar a rnunkanelkiil iscg az erintettek dont o reszen el negativ eleteseme ny, bizonyos esetekben kifejezetten pozitiv for dul at ken t jelen he t meg. Tobb kutat as (Warr, Jackson, 1985; Burchell, 1992) is beszamo l arrol, hogy az elbocsa ta st kovetoen a munkanelkul iek egy kisebb resze ne l javult a testi es lelki cges zseg i allapot. Ez a jelen seg hason latos volt ahhoz, mintha valaki egy szama ra so kkal kielegit6bb allast ta lalt voln a a ko rabbi rossz ailash oz kepest. F6ltet elezhet 6en egy "rossz" alias utan "j6" munkan elkiil i-pozfci6b a t6rr en6 atmenet megk6nn yebb iilcssel jar az egyen szamara. A neok lasszikus k6zgazdasagtan i me gk6zelftes a munkanelkiili scget a munkaero-p iaci ker eslet es kfnalat atmeneti egyensu lytalan sagakent kezeli, s mi nt ilyet term eszet es jelen segn ek tekinti (Banfalvy, 1997). Az egye ns uly megbomlasa visszavezethet6 str uktu ralis okokra, amelyek akkor jelennek meg, ha a piaci igenyek valtozasa m iatt a term elesi szerkezet megvalto zik. A sze rkezetvaltas soran sziikseg te len ne valna k azok a dolgoz6k, akik a mar elavult termeleshez k6tod6 szakmaval, kepzettseggel rendelkez nek. A keresleti es kfnalat i viszonyo k visszavezet het6ek a munkaero-araml as normalis men etere is. Ebbe n az ese tben frikcionalis vagy surlodasos munkanelkiilisegriil bes zeliink: a regi mun kah ely e1hagyasa es egy uj e1foglalasa k6z6tt 6hatatla nul eltelik bizonyos id6, am ely az op tima lis munkah ely es mun kaero megtalalasan ak "arakent" tekinthe to. E k6zgazdasagi megk6zelftes te hat a munka ne lkiiliseg bizonyos szintjet elfogadhat6na k, so t kfvanatosnak is ta rrja. Gazdasagi sze mpontb61a munkanelkiiliseg harmadik formaja a recesszios munkanelkiiliseg. Az egesz gazdasagot erinto visszaeses miatt cs6kken a term eles es a munkae ro igeny, szamos do lgo z6 veszf ti el hosszabb-r6videbb id6re allasar. Mig az elobbi ket ese tben a m unkaerop iac normalis allapotar61volt sz6 (allitjak a neokl asszlkus felfogast vall6 k6zga zdaszok), az ut 6bbi - fokent t6meges es tarr6s jellege m iatt

5 A MUNKANELKULISEG Lh EKTANA SZEKELY VINCE mindenkeppen karos es kikuszobolendo jelen seg. A munkan elkuliscg gazdasagi forrn aja az egye n szarnara gyakra n minr az allas vesztes.feleldse" fogalmaz6d ik meg. Lelektanil ag megalapozot tnak tfinik az a felte te lezes, hogy azok a m unkahelkiiliek, akik onrnagukat erzik fclelosn ek az elbocsatas ukert, nchczebben elik at a munkane lkuli seget azo khoz kep est, ak ik kulso, kezzelfoghato ok, igy peldau l a gyar beza rasa m iatt kerlil nek torncgesen utcara. A kuratasok eredrnenyei ugyan akk or nem tarnasztjak ala ezt a feltetclezest. Kess ler, T urner es House (1987), valami nr Winefield es munkatarsai (1992) vizsgalatai soran nem talaltak osszefuggest az al Ias elvcsztesenek oka es az atelt stressz merteke kozott, Addi son es Portugal (1987) kutatasai alatarnasztotta k, hogy nagyobb valosziniiseggel valnak tartosan munkan elku live azok, akiket varatlanul, eloze tes bejelentes nelkiil epitenek le, mi nr azo k, akiket varhato elbocsa tas ukra elore figyelmeztctn ek. A "gondoskod6" leepitessel probalk ozo vallalatok igyekezn ek elhc lyczkedest scgito (o utplacement) pro gram okkal tarnogatni az allas ukat e lves zito alkalma zotta kat es atmen eti ida biztosirasaval, sza kkepzett sza kem be re k bevon asaval leh ctove tenni az ujboli elhe lyezkedest vagy a rnu nkanelkuliseg tu lelesere to rte na felkeszulest. K6rnyezet i t enyezok Szoc ialis ta moqat as A munkanelkuli scg hatasainak enyhitcseben, illetve az ujb oli elhe lyezkedes eloscgiteseben a csaladtagokrol, bar atoktol es rn aso ktol kapott szocialis tamoga ta s meglete vagy hianya do nto fon tossagu. Ne m beszelhctiink ugyan akkor direkt osszefligjlesrol, hisz a kapott tarnogatas m inosege fon tosabbnak tiinik, minr a merteke. Igy peldaul Cap lan es Vinokur (1987) a szocialis tamogatas hatasat ku tatva azt talalta, hogy csak a specifikus, kon kretan az allaskeresesre vonatkoz6, azt eros ito tarsas tam ogatas gyako rol kedvezo hatast a mentalis egeszsegreoaz altalanos erze lm i biztatas e szemponr b61hatastalann ak bizonyul. A mu nkanelkliliseg ugyanakk or cso kkenr i a szocialis tam ogat as elerese ne k az eselyet. Az anyag i helyzet romlasa, a m unkanelklili szocialis statu sa nak hanyatla sa miatt elmaradnak az ismerosok es a bar ato k. A szo cialis tam ogatas igenybevetele ter en is mu tatkoznak nemi klilonb segek: Frydenberg es Lewis (1991) kim utatta, hogy a m UIlkanelkliliseggel torteno megklizdes sora n a nok nagyobb val6szi naseggel veszik igenybe tar sas kapcsolataik seg itseget. Munkaero piaei leh et osegek A munkaeropiacot a munkaero-kinalat es -kereslel foldrajzilag es/vagy sza kmailag behatarolt terliletekenr hatarozhatju k meg. Burc hell (1992) felhivja a figyelm et arra, hogy nem ert hetjlik meg a munkan elkliliseg lelki reak ci6it, ha nem vesszlik figyelembe a mu nkaeropiacot minr befo lyaso l6 ten yezol. Jackson es Warr (1987) a magasabb munkane lkliliseggel jellem ezh et o m Ullka ero-piaci kornyezetben leva mu nkanelkliliek ko re ben rosszabb lelki-egesz segi alia potot ta lalt, minr a jobb munkaero-piaci kornyezetben levok nel. A rossz elhe lyez. kedesi ese lyek nemcsak a munkanelkliliseg ideje alatt fokoz zak a slorongas t, a stresszt, han em a m unkanelkliliseget megelozo elboesatasi idoszakban, sot az Ilj. b61i elhelyezkedest kove toe n is. Azt, hogy az ujb61i elhe lyezkedes iranr motivalt, tartosan munka nelkul levok ne gatfv erzelmi allapot anak (dc prcsszio, rern cnyvesz te ttseg) kialaku lasaer t clsosorban a sikerte len allas kereses so ra n rapasztalt nyilt vagy burkolt visszautasitas a felelos, sza mos kutaras bizonyitja (Borge n, Amundso n, 1984; Vinokur, Caplan, 1987). Allamilag tarnoqatott pro g ramokba n torteno reszvete l Brant hwaite es Garcia (1985) azt ta lalta, hogy a munkanelkuliseg karos lelektani kovet kezrnenyeit je lentosen csokkcntctte az allarn ilag tamogato tt foglalkoztatasi programokba n (pl. kozhaszrni mu nkavegzes) torteno reszvetel is. Borgen es Amundson (1984) a munkanelkuliseg hat asait tornpiro tenyezok vizsgalara soran az ujboli clhe lyezkcdest segito (palyako rrekc ioval, allaskeresessel foglalkoz6) cso portos ta nacsadasi program ok jotekony hatasat is kimutatta, Ne m ennyire egyertelmti az allami scgitseg szerepe, ha figyelembe vesszuk a mu nkaligyi kiren deltsegek kel kapcsolatos kutarasok ered rnenyeit. Borgen es Amundson idezett vizsga lataban harmadik helyet kaporr a negativ erzeseket fokoz6 ten yezok soraban a m unkaligyi hivat alokban tapasztalt sze melytelen banasm od. Beelitz es Wilpert (1993) nernct munkanelkuliek allaskereses i viselkedeset vizsga lva arra a kovetk ez tet esre jutott, hogy azok, akik aktivan keresnek alias, nem keresnek kap csolatot az allarni m unkaligyi kirendeltseggel. Kulturalis jellem zok Az emberi viselkedes jelentos resze ku lnirafuggo: ami me g fellebbezhetetl en torvenyszer tisegnek bizonyu l az egyik ku lturaba n, az esetleg reyes kovetkeztetesn ck a rnasikban, A kultura lelektani oss zetevoi kozott olyan tenyezok et han gsul yoznak az edd igi kutatasok, m inr az alkalmazkodas, problema megoldas, tanulas, szokasok elsajatitasa (Berry ct al., 1992). Indok oltnak ttinik feltenni a kerdest, milyen m6d on hat a ku ltu ra a mu nkanelku liscg elrnenyeire es a munkan elkliliseggel kap csolatos viselked esre, alkalmaz koda sra. Furn ham (198 2a) bebizon yito rra, hogy jelenr as osszefligges van az egyenek m unkaval kapcsolat os h iede lem rendszere es a mu nkanelkli liseggel kapcsolatos attribuci6ja kozorr. Neve zetese n azok, akik a protestans munkaerk olcs mellerr kot eleztek el magukat, a munkanelklil iseg negat iv belso okat hangsu lyoztak, ezaltal egyertelmae ll magat a m unkanelkli lit teve felelosse a prablema iert. A munkanelklili seg ku lturalis klilonb segeinek megh atara zasa sze mpo nrjab61 igeretes ne k tannek a Meaning of Working Inrern ational Research Team (MOW, 1987) kutatasainak eredme nye i is. A MOW-kut atas altai aikalmazo rr elme leti modell kozponri elemet a ta rsadalmi normak adta k, amelyek teren a legjelenrosebb kulturalis klilonbsegek figyelhetoek meg. A munka val kapcsolatosan a tarsadalmi norm akat ket jellegzetes tipu sba soroltak. Az elsa tipusban a m unka minr lehetifseg (az egyennek joga van a jelenressel bir6, ertelmes es erdekes m un kavegzesre), a masodikban minr kotelezettseg (az egyennek munkajaval hozza kell jarul nia a ta rsa da lmi j61ethez) jelenr meg. Hollandiaban, Belgiumban es Nemetorszagban a munkara elsosorban minr leh et osegre tekinrettek a megkerdezerrek, mig az Egyeslilt Allamok ban a mun ka kot elezettseg oldala dominalt. Egyelore keveset tudunk arr61 mondani, hogy miert alak ultak igy az eredme nyek. A kutat6csoport szerinr a vitathatatl anu l jelen leva ku lturalis ha t6erok me llerr feltetl,enlil figyelembe kell ve n nlink a gazdasagi, ta rsadalmi es politikai te nyezoket is. Igy peldaul a fejlerr, ipara-

6 A MUNKANELKULISEG LELEKTANA sodott or szagokban magasabban kepzett a munkaer o, jobb a szocialis ellato rcndszer, a munkajukat elvesztett ernbcrck jobban bizakodh atn ak abban, hogy mun ~ at talalnak, emi att a munkan elkuli seg kisebb lelektani koverkezmenyekkel jarh at, mint a kevesbe fejlett orszago kban. Szernelyes szociodemog rm iai t enyezok A munkanelkuli seg egyeni hatasainak kialaku lasae rt felelos szcmelyes tenyezokct ket nagy csoportra oszthatj uk. Az elsa csoportba a konnyebbcn meghatarozhato dernografiai jellemzok tartoznak. A masodik csoportba a direkt med on neh ezebben megfigyelheto lelekt ani eroforraso kat so rolhatjuk. Eletko r Az erzelmi reakciok, a stressz ate lese kapcsan megallapit hato, hogy a kozep so koro sztaly sok kal neh ezebben viseli a munkan elkuliseget, mint a fiatalok vagy a nyugdfjhoz kozel allok. Peltch etolcg a fokozo ttabb anyagi felelosseg, a csaladfenntartas nagyobb terhet ro a kozepkoru akra, illetve a nyugdfjba vonulas mint megoldasi lehetcseg csokkenti a stress z merteket, A fiatalok eseteben a csaladi tarnogato hatter tolthet be veda szerepet. Nemi kulonb seq ek Bizonytalan, hogy a nemi kulonbsegek befolyasoljak-e a rnunkanelk tilisegre adott reak ciokat. Egyes kutatasok szerint a nok nagyobb mertekbcn szenvednek a munkanelkuliseg okozta stressztol, mas kutatasok ennek pont az ellenkezojet allitjak, lsrnet mas kut atasok nem talaltak elrerest a nernek szerint. Borgen es Amundson (1984) az ona llo, csaladfenntarto i szcrcpct bctolto no k eseteben nagy hason losagot latnak a szinten csaladfenntart6 ferflak erze lmi reakci6 ival. Leana es Feldmann (1991) ugyan nem tawtak elterest a stress z tiinetei kazatt, azonban a mu nka nelkiiliseggel val6 megkiizde s teren jellegzetes ferfl- (problema kazpontu) es noi (tiin etf6kuszu) strategiakat hataroztak meg. Iskolai vegze ttseg es fog lalkozasi presztizs Az iskolai vegzettseg - mint az a m unkane lkiiliek kepzettsegi szint szerint i ass zete telet elemzo statisztikai adatokb61kitgnik - pozitfv erofoml.s lehet az alias me gtarrasa, illetve az ujb6li elhel yezked es soran. A munkanelkiiliseg megelese szempontja b6l azonban, fokent, ha a magasabb iskolai vegzettseg vezeto beosztassal vagy szakerto i pozfci6val is egyiitt jart, mindenkeppen sulyosbft6 faktor lehet. A "feh ergallero s" munkan elkiiliek jelentosebb kii16nbseget, dis zkrepanciat elnek at a munkahelyi es a mun kanelkiili-status kazatt. A munka, a hivaras jelentosebb szerepet talt be identitasukban, jobban kat odnek a munkahoz. A foglalkozasi presztizs fontossagat alahuzzak a munkan elkiiliseg hara sainak reverzibilitasat vizsgal6 kutatasok is. A szakertoi, vezeto i munkakart bet6ito dolgoz6k jobb an szo ronganak az uj munkahelyiik an, jobb an agg6dna k azert, hogy megfeleljen ek a kihfvasokn ak. Ez a jelenseg a kekgalleros dolgoz6knal nem flgyelheto meg (Fineman, 1983). SZEKELY VINCE 653 Penz, anyagi helyzet A munka elvesztese ne k gazdasag i hatasa azoknal a reregeknel a leginkabb szembcni nd, akik sernmifele tart alekkal nem rend elkeznek, es a pe nzhez jutas mas forr asai (feketernunka, szocialis ellatas) nern elerhe toe k vagy nem kepesek fede zni a megelhetes korabbi szintjet, A munkanelkuliseg lelekt ani kovetkezme nyeiert szamos szakember kizarolag az elszegenycdest teszi felelosse (Fryer, 1992). Lazarsfeld (1935) egy korai vizsgalataba n parhuzarnot talalt az erzelrni allapot rornlasa es az anyagi helyzct alakulasa kozott. Hollandiaban, ahol viszonylag magas a mun kanelkulieknek nyujtott segelyosszege, Schaufeli es Van Yperen (1992) nem talalta olyan su lyosnak a lelektani reakciokat, Ezzel ellcnte tbe n egy Svedorszagban vegzett fclrneres (Kieselbach, Svensson, 1988) jelentos mentalis kovetkezrnenyeket rnutatott ki annak ellenere, hogy az akkori ellatas i rendszerben csak 10%-os jovedelemcsokkenest jelentett az alias elvesztese. A "segelyezettnek lenn i" olyan tarsadalmi stigma, ame ly az egyen onbecsuleset fenyegeti. Mas vizsgalatok alatarnasztottak, hogy az anyagi bizto nsag hianya jelentosen megnoveli a neu rotikus tunetek eloford ulasi ara nyat a rnun kanelkuli ferfiak eseteben (Rodgers, 1991). Egeszsegi aliapot A rnegvalt ozott munkakep esseggel es a seru lekenyebb egeszsegi allapottal rend elkezdk elhelyezkedes i eselyei rosszabbak, illetve ez a csoport jobban ki van teve a munkanelkiili seg okozta stressz egeszsegkarosito hatasanak, Szar rnazas Keves kutata s foglalkozott azzal, befolyasolja-e a munkanelkiili szarmaza sa a munk anelkul iseg megeleset. Warr, Bank s es Ullah (1985) fekere munkanelkilli fiata lok eseteben alacsonyabb mervii stresszallapotot talalt, mint a fch er palyakezdd rnunk anelkulieknel, Ha letezik is faji, etnikai alapu kulonbseg a munkanelkuliseg rncgeleseben, az a munkaeropiac egyik legellentrnondasosabb jelensegen, a szarmazas szer inti diszkrim inaci6n alapulhat. Szemelyes lelekt ani t enyezok A munkanelkii liseg egyeni, lelekt ani szintjet vizsgalva felvetodik a kerde s: leteznek-e olyan szemelyisegjellemzok, amelyek hozzasegftenek a munkanelkiili seg siker esebb kezelesehez, vagy, ellenkezoleg, seriilekenyebbe teszn ek az allasvesz tes kavetk ezmenyeivel szembe n. E kerdeskart a stressz helyzetekkel tarteno sikeres megkiizdest magyaraz6 elme lete k (Latack, Kinicki, Pru ssia, 1995) es kutarasok reszletesen elemz ik, lefrva azokat a szeme lyes eroforrasokat, illetve a megkiizdest segfto strategiakat, amelyek reven az egyenek bizonyos csoportja i hatekonyan kepese k alkalmazkodni azok hoz az elethelyzetekh ez, amelyek mas csoportok ese teben a lelki es tes ti egeszseg visszafordfthatatlan leroml asat okozzak. A kutatasok ezen a teren sem mentesek az ellent mondasokt6 1. Az azonba n altalanosa n elfogadott, hogy a szemelyisegjellemzo k jelentosen befolyasoljak a munkanelkiilisegre ado tt lelki reakci6kat, valamint az ujb6li elhelyezkedes ese lyet. Schaufeli (1988) ugy veli, hogy a munkanelkiiliseg soran elszenvedett lelki bantalmak keth armad reszeert a munkanelkiili stabil szemelyisegjellemzoi, az altala "se riilekenyseg i kom ponenseknek" nevezett tenyezok a felelosek.

7 A MUNKANElKUUSEG lelektana SZEKELY VINCE 655 Ovatosnak kell lennlink azo nban a munkanclkuliseg lelektani hatasainak ilyen jellegg mc gkozeliteseivel, indivi du alizalasaval. A rnunkanelkuli seg egyold alu an pszichol6giai vagy orvos i szc rnlelere elveze thet oda, hogy egyedul a munkan elkuli cgyenr tekin tik felelosnek azert, rnert nem tud elhelyezkedni, s rehabilitacios foglalkozasokon vagy tr eningeken probaljak megvaltoztatni magatartasukar, att it Gdje i keto A rnunkan elkuliseg problernaja mi nde n esetbcn a szernelyes es a korn yezcti (ta rsadalmi. gazdasagi) ten yezdk kolcsonhat asaban kezelh ero, Az eg yen celjai, elkotelezodesei es eletfelada tai Kezenfekvonek tiinik, hogy az egyen aktualis celjai es te rvei, valamint tor ekveseit hosszabb rave n megha ta ro zo elkotelezodesei es eletfeladatai rneghatarozoan befolyaso ljak a rnunka nelkuliseg megeleset, Fryer es Payne (1984) vizsgalati eredme nyei szerint kedvezon ek ertekeltek az allastalansagot azok, akikne k a rnunkan elkuli seg nem gatolta sze rnelyes to rekvese ik (pi. regi karrieralrnuk) megvalosu lasar. A munkavallalas ira nti elkotel ezodes A munka iranti elkotelezodest tiibb tenyezo hatarozza meg (pi. az aktualis anyagi helyzet, a szernelyes ertekrend, a munkaval kapcsolatos attitfidok), erniatt nem teljesen egyertelmti, hogy mit mernek azok a vizsga latok, amelyek a negativ erzelrni allapot es a rnunkaba alias iranti elkotelezodes kapcsolatat probaljak kimuratni. Shamir (1986) peldaul szoros osszefu ggest talalt a protestans munkaetika es az ate lt stressz kozott. Warr es j ackson (1987) kutat asai pedi g azt bizonyitottak, hogy a rnun kaval kapcsolatos attinidok rnegvaltoztatasa reven enyhithctoek a rnunkan elkuliseg so ran atelt negativ erzelrni reakci6k. Banks es Henry (1993) vitatja, hogy a munkavallalas iran ti elkotclczett seg stabil szemelyisegjellemzo lenn e. Gallic es Vogler (1992) kuta tasai soran se m m ifele a ssze fliggest nem tawt a mu nkanelklilf szemely munkavallalas iranti attitgdje es a te nyleges elhelyezkedes bekiivetkezte ka za tt. A ja vovel kap csolatos vara kozasok Borgen es Amundson (1984) az egyene k javovel kapc solatos tu lzo tt varakozasa inak ne gativ erze lm i kiivetkezmenyeit irta Ie munkanelklilfek eseteben. Az egyen ek gyakran ugy elik meg, hogy allasu k elvesztese egyfajta tamadas jiivobeni celjaikka l szemben. Onbecsliles A munkanelkliliseg lelki jelen segeit leir6 kutatasok altalaban arra a kavetkeztetesre jumak, hogy az allasukat vesztettek anbecslilese csiikk en. A sze mely a ne rre keleset ugyan akkor a legujabb kutat asok az egye n alkalmazas i sta tusat6 1fliggetlen tenyezokent kezelik, s mint ilyennek, jel entos moderal6 hatast tulajd onitan ak a munkanelkliliseggel tiirren o sike res me gklizdes teren. Schaufeli (1992) es masok is azt mutattak ki, hogy a pozitivabb iine rrekelessel bir6 szem e lyek jobban viselik a munkan elkliliseg lelektani terhe it. Enn ek bizonyos szemp0nlb6l ellentmond az a vizsgalat, amely szerint a ne gativ iinerrekelesg allas keresok j6 val rugalm asabbn ak mutatkozn ak a munkaalkalm ak elfogadasaban, ezalt al nagyobh ese llyel helyezkedn ek el, mint a magas a nbecslilessel jellemezheto ta rsaik (Shamir, 1986). A sze rnelyes hat ekonysaq hied elme A munkan clkuliscget sokka l negativabban eltek meg azok, akik ugy veltek, hogy nem lesznek kepesek vegrehajta ni olyan cse leked eteket, amelyek a munkanclkuli seggel torteno sikeres mcgkilzdeshez vezetnek (DeFranck, Ivan ccvich, 1986). A kontroll he lye A bclso kontroll altalaban jobb alkalrnazkodasi kepcssegre utal, A munkanelkuliseg lele ktani kover kezmenyeinek kutatasaiban - az one rtekeleshez hasonl6an - mind fuggo, mind fugge tlen renyezokent megjelen ik a kontroll helye. Polt eh ctoleg a munkan elkuli kent elto lto tt ido fuggvenyeben valtozik, hogy az egyen mennyire erzi onmagat sajat sorsa iran yitojanak, es ellen kezo leg. mennyire eli meg, hogy klilso ten yezok iranyitjak eletet. A tar tosan munkane lkuliek "passzivakka" valnak, helyzetuk megoldasat a kornyezerukrol varjak. Ugyan akk or a kul so kontroll az erzelmi rnegkuzdes szempontjabol poz itiv hatasu lehet, hisz meg6v az onvadolasbol eredo depressziv rea kciokto l, A kutatasok csa k reszbcn erositik meg ezeket a felterelezeseket. Furnham (198 2a) a munkanelkuliseggel kapcsolatos hiedelmek teren kirnutatta, hogy rninel regebben munkanelkuli valaki, annal inkabb a tarsadalrnat, illetve a so rso t, a balszerencset okolja a munkan elkullsegert. Schaufeli (198 8) nem talalt sem rnifele osszefugges t a kontroll helye es a munkanelkuliseggel val6 megkuzdes sikeressege kozott. Az egyeni kepesseqek hia nya A munkanelkuliseg erzelrni tcrhcivel torteno megkiizde s, de kulonosen az ujboli elhclyczkedes szamos "iinmen edzselesi" keszsegct igenyel az allastalanoktol. Azok, akik hatekonyan es konstr uktivan kcpe sek idejuket megszervezni, jobban viselik a m unkan elkuliseg negatfv h atasait (Fea ther, 1989). A munkanelkuliek segitesere letr ehozott programok olyan alka lmazkodasi technikakat oktamak a mun kanelk lilieknek, ame lyek reven hateko nyabban klizdhemek meg a mun kanel kliliseg na pi gondjaival, illetve magaval az allaskeresesse l. Lelki edzettseg es A tipusu viselkedes A mu n kanelkliliseggel szemben serlilekenyebbnek bizonyultak azok a szemelyek, akik alacsonyabb lelki edzettsegge l voltak jellemezhetoek, illetve akik hajlamosabbak voltak az A tipusu (versengo, agre sszivabb) viselkedesre (De Fran ck, Ivance vich, 1986). Neuroticizmus es int rove rzi6 Payne (1988) tarr6san munkanelklili ek longitu dinalis vizsga lata soran ero s korrelaci6t talalt a neuroticizmus mint szeme lyisegvonas es az ate lt stresszre adott reakci6k kiizatt. Elsosor ban a szorongasra val6 hajlam erositette fel e reakci6kat. Schaufeli (1992) palyakezdo munkanelkliliekn el szinten kimutatta a neuroticizmus moderal6 hat asar. Kirchl er (198 5) kutatasi eredmenye i szerint a neuroticizmus- es az introverzi 6skalakon magasab b erreket elerok nehezebben viselik a munkanelkliliseg hat asait. Az elh<\rit6 mechan izmu sok fejlettsege Vaillant (1995/ 1977) a Harward Egyetem egy vegzos evfolyamanak sorsat tiibb mint atven even at nyomon kave to kutatas i program errekelese alapjan azt tawta, hogy az egyenek magan eleti boldogulasat es karri er-el omen etelet nem elsosorban a klilso tenyezok, hanem az ego vede ke-

8 A MUNKANEl KULISEG l ElEKTANA z6 mechanizm usainak erettscge hatarozta meg. A vizsgalat soran mcgku lonboztcttek els6 szintii vagy pszichotikus, masodik sz inni vagy eret len, harmadik szintfi, mas neven neuroti kus, illetve ne gyedik sz intfi, azaz erett clha rlto mechan izrnuso-' kat. Vaillant egye bkent sokat vitatott, de kcrsegtelcniil nagy hata su elcrnzese ala p jan kim utatta, hogy a vizsgalt peri6dus soran a legkcvesbe erett, sok esetben pszicho tikus elharfro mechanizmussal ren delk ez6 csoporrba ta rtozok 47%-a volt hosszabb vagy rovidebb id6re m unkanelkuli. Az erett elharlto mechanizm ussal jellem ezhetok koreben ez az arany 3%-ot tett ki. A MUNKAN ELKU USEG LE LEKTAN I KOVETKE ZMENYE IT MAGYARAZO ELMELETEK Szarnos clmeleti modell sz uletctt a mu nkanelkuliseg lelck tani koverkezmenyeinek indoklasara (19.2. tablazat). Ezek az elmeletek arra keresik a valasz t, rniert okoz lelektani valtozasokat az allasvesztes es a ta rtos munkanelkuliseg. Valojaban azt a kozvetfto tenyezot probaljak rnegh atarozn i, ame ly felel6s az cgyeni kovctkezrnenye kert, A legatfogobb es legtobber idezctt modell (lah oda, 1981b) a m unka mint tarsada lmi intezrnen y lelektan i, szocialis funkci6ira he lyezi a hangs ulyr, Mas megkozelites (Fryer, 198 6) viszo nt egyszergen a materi alis de privacionak, az elszegenyedesnek a szerepet emeli ki. A munkanelkuli cgye nek megertese szcrnpcntjabol nagyon biztatoak az identitas szerepet vizsgalo kurat asok. Vegezerul az elrne letek egy negyedik kore nem az ok-okozati osszefuggesek leirasara, hane rn a munkan elku liseg erzelrni dina m ikajana k, szakaszainak meghata rozasara tett kiserlere r ta blazat. A munkanelkiiliseg lelektani kovetkezmenyeit magyaraz6 elmeletek Speciflkus elmeletek Depr ivacios elmeletek Funkcionalis e1melet Oahoda, 1981) Vitaminmodell (Warr, 1987) Cselekvesi eselytelenseg elmelete (Fryer, 1986) Szakaszelmeletek (Bakke, 1933; Eisenberg, Lazarsfeld, 1938; Borgen, Amundson, 1984) Altalanos elmeletek Varakozas-crtekesseg elmeler (Feather, 1959) Szemelyes hatekonysagelmelete (Bandura, 1989) Attribtici6s elmelet m6dositasa (Weiner, 1985) Tanulttehetetlenscg elmeiete (Seligman, 1975) Szocialis idemitas elmelete (Breakwell, 1984) Stressz es megkgzdesi modellek (Lazarus, Folkmann, 1984; Latack, Kinicki, Prussia, 1995) Elethosszig tan6 fejl6des elmelete (Erikson, 1959) Depri vacios elmelete k Jah oda funkcionalis elme let e 5lEKEl Y VINCE 657 A munkan elkul iseg pszichoszocialis elme lctci koz ul Mari e j ah oda felfogasa gyakorolt talan a legjelent6seb b hat ast a te rnaval fog lalkoz6 szakem bere kre. j ahoda akt iv reszese volt a harmineas eve k elejen a Becstol nehan y kilom eter tavolsagra lev6 kis osztra k faluba n, Mari enthalb an vegzett kutat asn ak. A vizsgalat ered rne nyeit 1933-ban Lipcsebcn publikaltak (lahod a et al., 1999/1 933). Ez a mfi, ame lyne k angol ford itasa ben, m ig ma gyar forditasa 1999-ben jelen t meg, ta lan a legrob bet idezett munka a m unkan elkuliseg lelekt ani kovctkczmen yeivel es a mentalis egeszscggel foglalkoz6 psziehol6giai es szociol6giai rmivek soraban (Fryer, 1992). Az egyen mentalis egeszsegenek a fenntartasahoz megfele l6 szocialis kornyezetre van szukseg. j ahoda megkozeliteseben a szocialis korny ezet fontos eleme a rnunka, a foglalkoztatas is. A m unkanak mint szoc ialis intezrnenynek kezzelfogha to credrnenye, hogy m egelhe test, jovedelmet biztosit a dolgoz6 szama ra. Ugyanakkor a munka ezen man ifeszt funkci 6ja mellett legalabb en nyire fontos Iaten s szerepet is betolt az egye n elete ben. Erzelm ileg kevesbe telitett szoc ialis kon taktusokat biztosit, masok szarnara is fontos celokat, aktivitast, iddstrukturat, elleno rzest "k en y sze rit ra" a dolgoz6k ra. j ahoda szavaival: "El6szor is, me gszabja az adott nap idost rukt urajat: m asodszor, rendszeres tar sas kontaktusok at biztosit a nuklearis csa ladon kiviili szemclyekkel: harm adszor, olyan celokat kovetel meg az egye nto l, amelyek t ulrnutatnak az ind ividualis tor ekveseken: negyedszer, meghatarozza a statust es az identita st: es vegezetul, aktivitasra kesz tet. " (Iahoda, 1981b, 188.) Az elrnelet melyeb b megertesehez tekints iik at roviden, mit is ert pontosan j ahod a a m unka laten s funkei6in: A munka strukturalja az idift. A munka srrukrur<i1ja a napot, a hetet, de akar az evet is. E srruktura elvesz tese az id6b en torte n6 tajekoz6das zava rahoz veze t, e1 vesz az elet ritmusa. Feath er es Bon d (19 83) osszehasonhtotta, hogyan alak ul a munkan elkuli es a munkab an all6 egyetemet vegzettek eelrudato s teveken ysege. A munkanelkuliek kevesbe ha sznaltak ki az idejuket, nem voltak annyira szervezettek, eelt uda tosak, s a szerz6k feltetelezese szerint ennek kovetkezm en ye volt, hogy a kortikben gyakoribbak voltak a depresszi6 t unerei is. A munka kozos elmenyekre esezek megosztasara ad lehetiiseget. A m un ka bizto sitj a a nuklearis esalad tagjain kivuli kapesolatok, tar sas erintkezes lehet6seget. A ta r sas erintkezes az ember alapvet6 szukseglet e. A szo cialis kap esolatok fontos szerepet toltenek be a neh ez elethelyzetekkel to rte n6 m egku zdesben is. A szo eialis izolaci6 ugyanakkor feler6slti a lelki problem akat. A munka az alkotas oromet, a hozzaertes, a kreativitas eimenyer nyujtja. Meg a kevesse kielegit6 munka is lehet6seget nyujthat a teljes itme ny sikerelmeny enek atele-

9 A MUNKANElKUlISEGl ELEKTANA sere. Az egyen azt erezheti, hogy neki is szerepe van egy tcrrnek letrehozasban vagy egy szolgaltatas rncgvalositasaban. A munka a sze,,"i/yes identitas esstatus[omi sa. Az iparilag fejlett ta rsada lrnakban a munka a sta tus es az identitas fontos ind ikatora, A mu nka ne mesak rnaganak a dolgoz6na k, han em a csaladjanak a stat usat is jelzi, hatast gyakorolva peldaul a gyermekek iskolaban elfoglalt helyere es ezen keresztu l az onkepere is. A munkanelkuli szeme ly a foglalkozasi statusanak elvesztesevel elveszi the ti az iden ti tasat, Az onertekeles jelcntos csokkenese nem velet len tehat a rnunkanelkuliek koreben. A munka az aktivitas[orrasa. Minden mu nka bizonyos mertekf mentalis es fizikai akt ivitast igenycl a do lgoz6t61. A mun kanelkuliseg destrukt fv psziehol6giai koverkez rnenyeit az okozza, hogy megszgnnek a mentalis egeszseg fenntartasahoz szukseges latens tenyczok.[ ahoda a munka altai biztositott latens funkei6k komplem enter lelektan i szukseglereit tetelezi fol. Az egyen lelektani egeszsegenek bizrosirasah oz szuksege van az ido strukturalasara, kulso eelokra, ta rsada lrnilag er tekes stat usra, arra, hogy kollektfv erofeszltesekben vegyen reszt, hogy aktiv legyen. Ezekn ek a szukseglereknek a kieleglrese valik lehetetlenne a munka elvesztesenek kovetkezteben. A mu nkanelkuli egyen kiviil reked abb61 a tarsadalrni intezrnenybol, amely alapveto psziehol6giai szuksegleteit kielegithetne.j ahoda allitasa sze rint meg a legrosszabb foglalkoztatas is job b, mint a munkan elkuliseg, hisz valam ilyen mert ekben lehetoseget biztosit a szuksegletek kielegiteserc. A rnun kanelkul iek azo n szfik kore, akik nem szenvednek a munkanelkuli segtol, kepes volt olyan szocialis int ezrncnyt talalni onma ga szamara, ame ly p6tolja a foglalkozt atast. [ ahoda elrneletcne k kritikajakent legfokepp en a pen z, az anyagiak szerepene k relady elhanyagolasat r6jak fel. A munkan elkuliseg lelki k6vetkezmenyeit 0 kizar61ag a laten s te nyezok hianyaval hozza 6sszefligges be. Konstatalja ugyan az anyagi kenysze rhelyzetet, de nem int egralja ezt elmeletebe. A deprivaei6s elmelet eze n tulmenoen azt sem veszi figyelembe, hogy a munkanelkiiliseg negad v hat asai valtozna k az eletkorral (a fiatalok es az idosebbek kevesbe int enziven, mig a felnott kor derekin levok sokkal sulyosabban elik meg a munk anelkgli seget). A legt6bb kritika azo nba n azert eri Jahodat, mert feltetelezi, hogy meg a legrosszabb munka is jobb, mint a mun kanelkgliseg. Wine field es mun kat arsai (J 993) tizeves longitud inalis kutatast vegez tek palyakezdo fiatalok k6re ben. Ete d menyeik arra utalnak, hogy azok, akik elegede tlenek voltak a m unkajukkal, nem ereztek rnagukat jobb an, mint azo k, akik mun kanelkiiliek voltak. Ez alapjan a szerzok vita tjak Jahoda allaspontj it. O'Brien es Feather (J 990) azt talalta, hogy a munkaval val6 elegedett seg legfontosabb felte tele a kepessegek hasznalat anak leh etosege, amely tenyezo kimarad t a laten s tenyezo k k6r ebol. Vegeze tiil fakt oranalitikus vizsgalato k (Sehaufeli, VanYperen, 1992) keyes bizon yitekot talalnak arta, hogy a foglalkoztatas t6bbet is jelentene, mint a manifeszt tenyezot: az anyagi biztonsagot. War r vita minmode llje SZEKELYVINCE 6 59 Mig [ ahoda elmelete nek megalkotasakor szoeio l6giai ana logiat hasznalt (Merto n funkcionalis modclljebol indult ki), Wart szarnara egy orvosi modell, a vita mino k fclretclezett hata smechan izrnusa adta az alapm intat. Warr (J 987) vitaminmodellje a funkc iona lis modellh ez hasonl6an szinte n a lelki egeszseg mcgorzesehez szukse ges korn yczeti te nyezoket veszi szarnba. Ezek koze olyanokat sorol, mint a penz, a fizikai biztonsag, az ertekes tarsadalmi pozici6, a klvulrol kitgz6tt eelok, a valto zatossag, a komyezet bejosolha tosaga, a kont roll, a kepessegek felhasznalasa es vegezetul a tarsas kapcsolatok. Bizon yos kornyczcti tenyczok oly m6don visclk cdn ek, mint az A- es a D-vitamin: szukseg van beloliik bizonyos menn ylsegre, azonban tu l sok artalmas a szcrvezet szamara. Ebbc a korbe tartoznak a kiilscleg rncghatarozott eelok, a valtozato ssag, a bcjosolhatosag, az elleno rzes, a kep essegek hasznalara es a tar sas kapcso latok, A lelki egeszseg szernpo ntjabol peldau l igen fontos, hogy az egyen mun kaja ne legyen ni l rnonoton, allandoan kiszarnlthato, ame ly nem jelent sernmifele valtozatossagot, Legalabb ennyire karos azonban a tul zott valtozatossag, amely allando srresszhelyzetet oko z, ahol a dolgoz6 clveszlt min denfele kont rollt. Mas tenyezok esete ben azonba n egyertelrnfien ervenyesulhet a.minel tobb, annal jobb" elv. Wart a C- es az E-vita min (constant effects) harasm echan izrnusah oz hasonlitj a ezeket a renyezdket: a penzt, a fizikai bizto nsagot es az ertekes szoc ialis pozici6r. (Napjaink kutat asi ered rnenyei sze rint ugyan ezekbo l a vita minokb61is artalmas lehet a tulzott d6zis.) Wa rr elmelete jelenrosen egybevag jahoda latens funkei6kkal kapcsolatos elkepzelesevel. Igaz, Wart az idostrukturalast, a.kollckrfv eelok reszesenek len ni" es a "kiviilrol iranyitott celok jelenlctet" egy tenyezobc, a "kulsoleg kit fi zot t celok" tenyczojcbe siirit i. Uj elem a kcpessege k hasznalatanak es a kontroll Iehetosegenek beillesztese a k6rny ezeti tenyezok k6ze, iiietvc ezen tenyezok elter o harasm eehanizmusanak megvilagitasa. Jahoda kesobb maga is elismerte, hogy a kont rolliehetosegene k kihagyasa az 0 megk6zelitesenek gyengesege voir. Ezckkel a valtoz tataso kkal Wart elmelete kepes magyarazatot adni arra, hogy miert nin es kul6nbseg a "rossz foglalkoztatas" es a munkanelkiiliseg k6z6 tt. Az elmelet nem huz eles hatirt a m unka es a mu nkane lkgliseg k6ze. A vitaminmodell megmagyarazhatja, miert valtoz ik a munkanelkiiliseg idot art a manak fliggvenyeben a lelki eges zsegre gyakotolt hatas, miert van az peldau l, hogy az elboesa tast61szamitott kb. 3-6 h6 napon belul a negat iv hatasok egyfajta plat6ra jurnak, ezt valami fele javulas k6veti, majd az ido elorehaladtaval ismet hanyatl as k6vetkezik. A vitaminmodell ertelmeben a vitamin megvonas karos k6vet kezmenyei azonnal k6vet ik a tenyezok es6kkeneset (penz, kulso eelok, feladatok hianya, kepessegek hasznalatanak lehetosege, ert ekes szoeia lis poziei6 stb.). Az ido elorehaladt aval a munkanelkglinek lehetosege van valamilyen m6don p6roln i a kiilso tenyezoker. Celokat dolgoz ki, es6kken a kezdeti bizonytalansaga, alkalmazkodi k az uj elethelyzethez. Kialakit valam ifele napirendet, es megszervezi idejenck elt6lteser. Warr sze rint ez a modell megmagyara zza a nok, a ferfiak, a fiata lok es az idosek m unkanclkgliseggel kapesolatos clme nyei k6z6tti elte reseket is. Az peldaul, hogy a k6zcpkor u ferfiak a leginkabb erinte ttek a munkanclkuli seg sora n, azza l indokolha-

10 A MUNKANtlKUUStG ltlektana SztKElY VINCE 66 1 t6, hogy oket jobban erinti a penz csokkenese, hisz a csaladfc nntartoi sze rep miatt nagyobb szukseguk van ra. Szarnukra jelentosebb problernat jclent tarsadalrni pozici6juk elvesztese, es a mar kiep ult karri erjiik derekba to rese is nagyobb bizonyta Ian sagot jelent a jovovel kapesolato san. Egy fiaral eseteben nines jclentos kul onbseg a jovedelcm teren, raadasul ok nem is rendelkezn ek olyan nagy penz ugyi kotelezettsegekkel, Warr elrnelet e az egyik legjobban kidolgozott mode ll, es a legin kabb kepes figyelembe venni az idorartarn, a kulon bozf eletkori esoporrok kulonbsegeit. A cselekvesi eselyte lenseq elmelet e Fryer (1992) olyan altematfvat allit Iah oda ertelrnezesevel szembe, amely pontosa n az ellenkezo okokkal rnagyarazza a munka elvesztese nek lclk i es viselkcdesbeli kovetkezrnenyeit. Mig j ahoda elmeletenek sarkkove a munka laten s tenyezoinek kiernelese, Fryer a manifeszt tenyezokre helyezi a hangsul yt, A rnunkan elkulisegnek a mentalis egeszsegre gyakorolt kedvezotl en hat asat sze rinte nem a pszichol6giai, han em az an yagi deprivacio okozza: a negativ koverkezrnen yek nem magaval a munka elvesztesevel, han em a szegenyseggel fiiggnek ossze. Fryer az egye nt aktfvnak, kezdemenyezonek, jovoorientalm ak, on rnaga sorsanak alakulasae rt tevekenykedone k latja. A pe nzte lenseg azert jelentos csapas az egyen szarnara, rnert meggatolj a a cselekvesben, nem bizt osit sza rnara es zkozo ket, elbatortalanit, alk alm atlanna te sz, me gfoszt a jovo terveze senek es mcgvalositasan ak lch ctosegetdl. A szocialis id entitas elmelete A munkane lktiliek korebcn gyakran tapasztalha to, hogy helyzetiik et igyeke znek kornyezetiik elott titokban tarrani. Ezt akar olyan aron is megteszik, hogy ezaltal nem resze siilhemek masok segitsegeben. Tobb szerzo is ut al arra, hogy azerr nem ker segftseget a munkan elkiil iek jelentos resze, merr a seg irseg igenybevetelet megbelyegzonek erzi (Liem, Liem, 1988; Kieselbaeh, 1990). Mi lehet e magat arras hatte reben? E jelenseg magyarazatara valla lkoznak azok a megkozelitesek, amclye k a szoeialis identitas elmeletere epiilne k. Ezek kozii l a munkan elkiiliseg kutatasa teren Tajfel (l 98 2a) elmeletenek alkalmaz hat6sagat Breakwell (1984) tesztelte. Tajfel kutarasai a szocialis konfliktusok es a diszkriminaci6 te ren harom mega1 lapitash oz veze ttek: A tarsadalom szocialis esoporrokb61 epiil fel, es eze k szerint kategorizalhat6. Ezek a szoci alis esop orrok egymast61elkiilon iilnek. A szoeialis esoporrok kijelolese sohase m abszolut, mindig valamilyen ma s esopomal torreno osszevetes termeke. A esoporr tagjai osszehaso nlitjak maguk at a relevan s esoporr ta gjaival. Enn ek az osszehasonlirasnak a eelja a poz it iv szoeial is identitas elerese. A pozitiv szocialis ident itas keresese fogja meghatarozni, me ly esopomagsagunkra helyezziik a hangsulyt az osszehaso nlitas soran. Azok at a esopo m agsagainkat, amelyek nem kecsegtetnek pozitiv szocialis iden titassal, figyelmen kiviil ha gyjuk. Ugyanesak a poz itiviras ra torekves hatarozza meg azt, hogy mely esoporrot tekintiink relevansna k az osszehasonlitaskor, bar ezt a kornye zeti tenyezok is jelentosen bc folyasoljak. Tajfel clkcpzelese a szocialis identirasrol arra utal, hogy azo k a szeme lyek, aki knek az identitasa csopo rt-hova tartozasuk rniatt fen yeget ett, megprobaln ak uj keretet talalni idcntitasuknak. Ezt sza mos m6don erhetik el. Az egyik leh etoseg, hogy egy u] cso po rt ta gjaival hasonl itjak ossze maguk at, akik et leertekelnek, ezaltal me gerositik sajat statusukat, A rnasik m6d az leh et, hogy minirnalizaljak a sajat es a sikeresebb szocialis esoporr kozotti kulonbseget, Breakwell es mun katarsai (1984) kutata saik soran ez ut ob bi folyamatra ta laltak bizonysagot, Munkanelkuli fiata loknak kellett me glteln iuk a dolgoz6, a munkane lku li es a palyake zdok elhe lyezkedeset segiro allarni program reven foglalkoztatott fiatalok jellcm zdit, es eze n csoportok veliik kapcsolatos er tekeleset is eloverelezn iuk. A rnunkanelkuliek ugy veltek, hogy a tob biek lenezik es alulertekelik oket. j oval alaesonyabbnak gondo lrak a varhato ertekelest, mint amit valojaban kaptak. Ez a jelen seg az iden tiras fenycgetettsegen ek erzesere ural, Ugyan akk or a sajat ertekeles uk soran onmaguk es a dolgozo fiatalok ~ozo tt i kulo nbseget mini malizaltak, bizonyos tekintetbe n felulertekelve magukat. Erdekes me don a munkan elkiilikent eltol tott idovel nem volt osszefuggesben ez a tendenci a, ame ly a kutatok sze rint alatam asztja, hogy a hatterben a kategorizacio meehani zmusa huzodhat meg. Egy masfajta identitaske zelesi strategiat alka lma zta k azok a fiatalok, akik a kutatasi interju soran egyszeriien lenyegtelen szempo nmak tartottak a m unkat es a fog. lalkozast egy szernely megltelese szernpontjabol (Ullah, 1987). Sokkal me ghataroz6bb ertekelesi dimenzi6 volt szarnukra, hogy ki mive l foglalkozik szabadidcjeben, h ogyan oltozkodik, mil yen szeme lyisegjegyekkcl bir. Brant hwaite es Truem an (1989) szerint azerr kell odafi gyelniink a szo cialis identi tas es a munkanelkii liseg hatasai kozotti osszefiigges re, merr a pozitiv szoe ialis ident itas fenntarr asa iranti igeny miatt a munkanelkiiliek kor eben folerosodhet a diszkriminaci6, ezalta l foko z6dhamak a rarsadalmi konfliktusok. A munkanelkoliseg szakaszelm eletei A szakaszelmeletek kozos kiin dul 6pontja az a felteves, hogy a munkanelkiiliseg lelektani elmen ye egymast 61 j61 elkiilon it heto, sajatos m inta alapjan jellem ezheto szakaszokra oszthat6. A szakaszok meghatarozasa (lasd tablazat) a legtobb szerzone l a munkanelkii liseg es a veszteseg neopszichoanalit ikus fel fogasa (Bowlby, 1980), illetve a mu nkanelkiiliseg es a bio l6giai st resszreakei6 (Selye, 1956) par h uzamba allitasan alapult.

11 A MUNKANElKUlISEG l h EKTANA SlEKEl Y VINCE ta blazat. A munkanelkiiliseg lelletsegcs erzelm i szakaszai nak elvesztese jelcntos erzclmi vesztcseggcl jar. Az elbocsatast kovcto crzelmi rcakei6k a gyaszrn unka modelljet alkalma zva a tagadas, a duh, az alkudozas, a depresszi6 es az elfogadas. Bor gen es Amundson hiporezise szerint, amikor lezarul Borgen es Hopson es Harrison Hill (1977) Briar (id. Hayes. Hayes cs Amu ndson Adam s (1976) (1976) Nutman. 1981) Nutm an (1981) (1984) a vcsz tcseg fcldolgozasdnak ezen szakasza, a mu nkanelkuli egyen elfogadja, hogy a I. Gyasz korab bi allasa visszafordithatatlan ul elvcszcrt, s ezzel egyutt felism eri egy uj allas lmmobilizacio Sokk Trauma, Sokk Sokk es imrnobilizacio megszerzesenek sz uksegess eget. tagadas Minimalizacio Optimizmu s Optimizmu s Tagadas Az ezt koveto allaskeresesi peri odu st egy neh ezen kontrollalha to, sok kudareea l Depressaio Depresszi6 es Doh Depresszi6 Pesszim izmus Onvadlas visszahuzodas jar6 akt ivitasnak tekintik, es a st resszirod alornba n alka lmazott munkahelyi kicges Adapracio Alkudozds Elfogadas Fatalizmus Depressaio Deaorganizacio es krizis zisai magukban foglaljak a lelkesedes, a stagnacio, a frusztracio es az apatia erzelm i (Ede lwich, Brodsky, 1980) modclljen ek seglrsegevel Irjak Ie. A kieges (bl/mol/t) fa Depressz i6 Uj lehetosegek Tehetetlenseg felku tatasa Elfogadas periodusa t. Ha a rnunkacro-piaci realitasokat a rnun kan elkiili ugy Iteli meg, hogy Elhelyezkedes II. Allaskereses nines erte lrne allast keresni, abban az esetben az aktiv allaskereses fazisa hclyett a Ertelemkereses Sragnacio Ol/t vegso allomasa is. Lelkcsedes rernenytelenseg es stagnac io erzelmi allapota fogja jellernezni, ami egyebkent a bl/m lntemalizacio Frusatracic Apatia Bor gen es Amundson az allitasaik empirikus bizonyitasa erde kebe n vegzetr ku tatasaikb an az alta luk meginterjuvolt munkan elkuli ek 52%-ana l talaltak hason l6 nak az erzclmi reakciok valtozasat az ida fuggvenyeben. Az is cgyerte lmuve valt az A szaka szelmeletek osszegzese kent Hayes es Nutrnan (1981, ) a kovetkezo eredrnenyek feldolgozasa so ran, hogy a rnunkanelku liek kulonbozo esoportjai ma s megallapit asra jutott: kent elik at a m unka elveszteset es az allasker esest. Harem jellcgzct cs cso po rto t lehetett szignifikansa n elkulonitc ni a mu nkan elkuliscg elrnenyc alapjan,,,0gy tti nik, hogy az atmenet harem nagy szakas zkent kezelendo. Ezek ko zul az elsa a sokk es im mobi lizacio kezdet i fazisa, amelyet a megujult rem cnnycl, optim izm ussal es anna k a min irnalizalasaval vagy tagadasaval [ellem czheto szakasz kovet, ho gy barrni is valtozott volna. A masodik szeles szakasz, ugy ttinik, magaban foglalja a»vegen minden j6ra fordul«elkepzcles megkerdcjclczodeset, es az egyen iden titasa nyomas ala keru l, Ez a szakasz gyakran asszocialod ik dcp resszioval es visszahuz6dassal. E szakasz kezdete gyakran azzal jar egyutt, hogy az egyen elfogadja a valto zas tenyet, "elengedi«a mu ltat. Ez alatt a masodik szakasz alatt elkezdi keresni es fokozatosan kipr 6balni az en es a kornyezet kozotti uj viszonylato kat. Ha a munkanelkuliseg idotart ama megnyulik, es ha sikertelenne valik az elvesztett allas visszaszerzese, az egyennek egy uj identitast kell megtalalnia es internalizaln ia. Ez az ujraalkalmazkod asi folyamat jelenik meg a harm a dik, utol s6 szeles szakaszban, fu ggetl enui att61, hogy az egyen sikerese n visszakapesol6d ik a munka vilagaba, egy uj munkaszerepbe, vagy folyrat 6d ik a munkanelkuliseg Az elsii <soportba a 25 evesnel idosebb ferfia k es azo k a 25 evcsnel idoscbb nok tarto ztak, akik csaladfc nntarto szereppel birtak, azaz jovcdc lmiik a csalad clsod legcs jovedelernforrasdt jelentette. Ugyanesak e esoport ba so ro ltak be azokat a bevandorlokat, akik eltero ku lturalis hatterrcl rendelkcztek. E esoport crzclrn i reakci6in ak m intazata lenyegeben mcgegyezett a gyasz rnunkan es a kiegescn alapul6 kiindul6 modc llcl. J61clkulon fthcto volt a gyasz cs az allaskerc scs periodu sa, azzal a kiilonbseggel, hogy a gyaszolas szakasza i rovidebb idot te ttek ki, mint az allaskereses szakaszai. A munkanelktiliek ateltek ezeket az erze lmi seaci6kat, de nem mertiltek el sokaig ben nuk. Az elsa erzes, ami t megtapaszt altak, a gyasz erzese, ez az elsa reakei6 az allas elvesz tesere. Azean lelkesedessel kezdtek hozza az allas kereseshez, es am ikor nem sikertilt e1helyezkedn iuk, egyre jobban elbizonytalanodtak. A kezdeti mod ellhez kepest tovabbi elterest jelentett az ugynevezett "joj6effektus" megjelenese az allas keresesi peri6d us erzelm i reakci6i kozott. Az allas kereses so ran atelt vissz autas itasok az emberekben az erte ktelenseg, az izolaci6, a leverts eg allapota. negatlv erzeset valto ttak ki. A kozvetl en visszautasit ast kovetoen bizon yos idonek Ez tehat a dezor gan izaci6 es krizis peri6dusa, am ely felolvasz rja min d az kellett elte lnie, amig a munkan elkuli a esaladi tamo gatas t es szemelyes eroforrasait egyent, mind a esaladjar, segirsege t nyujtva szamukra a jelenhez jobban illeszkedo ertekek es sta nda rdok kereseseben es megtalalasaban." vabbi allas kereses hez szukseges volt. A folytat 6d6 visszautasitaso k m iatt azo nban igenybc veve os szeszedte magat, es visszaju tott arra az erzelmi szintre, ame ly a to a visszaszerzett erzelmi egyensuly egyre melyebb szint en volt, a esokkeno allaskeresesi A szaka szelmeietek kozui a munkanelkuliseg "erzelmi hullamvasu t" -modellje (Borge n, Amundson, 1984) a legkidolgozottabb es empirikusan is alata masztott elmelet aktivitash oz es erte kte lenseg erzeseh ez juttatva el az egyent. Borgen es Amundson (198 7, 182.) megfogalmaz asaban:. A szerzok kiindu16 modelljukben a munkanelkuliseg soran ate It elme nyek es erzesek valtozasat egy hull amvasut palyajahoz hasonlitjak. Ez az erzelmi ciklus a KUbler-Ross (19 88) altal leirt, a gyaszo las erzelmi allapotat repr ezental6 szakasszal kezdod ik. A mu nka az egyen eleteben meghat aroz 6 szukseg leteke t elegit ki, igy an-

12 A MUNKANElKUUSEG l ElEKTANA SZEKELY VINCE 665 "Az allaskeresesi aktivitas csokkenesenck ezen periodusa soran, ame lyet a remen ytelen seg es kiabrandultsag erzelrni allapota jcllernzett, az egyen eljuto tt abba a fazisba, hogy ujragon dolja onrnaga erte keit, es hogy ujra figyelembe vegye karrierje megvaltoztat asan ak leh erosegelt". A masodik csoporrba azok a ferfiak es n6k tart oztak, akik anticipaltak az allasuk elveszteset, igy egyfajta gyaszrnunkan mar azel6tt atrnentek, hogy tc nylcgesc n megtorrent voln a az elbocsa tas. Esetu kben az elbocsatast k6vet6en egyfajra megkonn yebbul es volt tapaszta lhato. Ezt kovet te egy.vakaciohoz", szabadsaghoz kapcsolodo allapo t, majd az allaskereses szakasza. Az allaske reses soran ate ltek megegyeztek az el6z6 csoport eredmenyeivel. A harmadik csoportba azo k a n6k tartoztak, akik nem mint els6dleges csaladfenntartok dolgozt ak, Oket sokkal kevesbe sulyosan erintette munkajuk mcgszunese, mint az els6 ket csoportba rartozokar. Szom oruak volta k, es megeltek stat us uk elveszteset. Az 6 esetukben is eltelt bizonyos id6, miel6tt hozzakezdt ek volna az allaskereseshez, A szakaszelrnelete kkel szemben megfogalmaz6d6 kritikak szerint ezek az elrneletek inkabb leiro, mintsem magyarazo jellegtiek. Nem egyertelmti, milyen renyezok hatarozzak meg az egyik szakaszbol a masikba torteno atlepest vagy eppen a fixalodast. A szakasze lmeletek altalaban linearis mode llek, ezer t nem kepesek kezeln i a mu nkanelku liseg tenyleges jelen seget, ame ly progres sziv es regre ssziv folyamatokat egyarant magaban foglalhat, Vegezetul, minel tobb szaka szt ir Ie egy elrnelet, annal ser ulekenyebbnek bizon yul, ann al neh ezebb en igazolhato empirikusan. AZ ALLAsKERESESI MAGATARTAsT MAGYARAZO ELMELETEK A gazdasag mas te riilete ihez hasonl6an a munkan elkiiliseg eseteben is van letjogosultsaga az egyeni reakci6k es cselekvesfor mak gazdasagi folyamatokat befolyaso l6 hatasar61beszelni. A mu nkanelkiiliseg kapcsan ez az egyene k allaske resesi magatartasahoz kot6d ik, amely a gyakorlatban csak korlatozott mertekben koveti a racionalis torvenyszerusegeket. A sikeres elhelyezkede s a munkaer6-p iaci leh et6segek, a szakmai es allaskeresesi kepessegek meglete mellett sajatos pszichol6giai allapotot kovetel meg. A munkanelkiiliseg jelent6s mertekben hat az egyen munkakesz ailapota ra es az allaske resesi aktivitasra. Ez ut6bbi magatartas komplex, kognitfv, motivad6s hatterebe nyujtunk nehany elmelet segitsegevel rovid bet ekintest. A varak ozas-ertekesseg es a szemelyes hatekon ysag elmelete A varakozas-ertekesseg elm"'etet az allaskereses i viselkedes magyarazadra alkalmazta Feather es O'Brien del-ausztraliai, munkanelkiili fiatalok koreben vegzett kut adsaik soran. Feather ket, a nyolcvanas evek elejen igen nepszerg elm eleti modellre alapozta vizsgalatat. Az auribuci6s es a tanult teh etetlen seg elmeletere. Mindket elmelet az erzelmek es a visejkedes kognitfv oss zetev6jere hel yezi a hangsulyt. A va- rakoz as-ert ekesscg elmelct lenycge, ho gy egy szernely akkor tesz crofeszfrest egy cselekedet vegreh ajrasara, ha igennel t ud valaszolni a kovetkezo har em kerdesre : I. A cselekedet vegrehajthato-e egy elvart szint nek megfelel6en? 2. A cselekedet vegreh ajrasa biztositj a-e a sikeres kimen etelt? 3. Az elert eredrneny, output eleg ertek es-e az egyen szarnara? Egy allaskereso varakozasat a cselekves sikeres kivitelezesevel kapcsolatosan alapvet6e n az cgyen azo n hiedelm e hatarozza meg, hogy van-e az 6 kepessegeinek, ado ttsagaina k megfelel6 rnunkakor. Ehhez jarul nak a korabb i munkaero-felvetelek saran szerze tt kedvez6 es kedvez6tle n tapasztalatok. A megszer zend6 alias szubjektfv ertekesseger, valcnciajat az alias eszlelt jellemz 6i es a szemely szukse gletei es ertekei szabjak meg. Egy alias tiinh et vonzonak, mert minden.viramint" biztosit, vagy azer t, mert a szcrnely er6s teljesitme nyszuksegle ttel rendelkezik, vagy elkotelezetten szeretne rnasoknak segltseger nyujrani, A szernely a varakozas es az ert e kesseg, vonz osag egyiittes merlegelese alapjan alakitja ero feszite seir. Lehet, hogy egy alias nagyon vonzo, de kicsi a valoszinii sege a megszerzesenek, mig egy kevesbe von zo alias, amely elerhetobbne k ttinik, nagyobb ero feszites re sarkallja az allaskeres6t. Ez persze fordltva is igaz: Iehet egy alias konnyen elerhcto, azonban ha negativ valenciaval bir, az egyen nem te sz erofe szltest a megszerzesere, A varakoz as-ert ekesseg elmelete t jol klegeszlti Bandura elmelete (1989) a szeme Iyes hatekonysagr6/. Bandura szerint minden egyen ren de lkezik egy bels6 varakozassal azzal kapcsolato san, hogy kepe s-c vegre hajta ni egy cselekedetet vagy sem. Ez az onrnagara von atkozo erzes aztan rneghatarozza a viselkedes kirncnet et. Minel kedvez6bb a cselekves ered me nyessegevel kapcsolato s hiedelem, annal nagyobb esellyel jar sikerrel az egyen. A munkaero-felvetel teren vegzctt kutatasok (Herriot, 1990) ujabb adalekkal jarulnak hozza e jelenseg mege rte sehez. A munkaad6kn ak keyes kozvetlen tapasztalatu k lehet arra vonatkoz6an, hogy egy palyaz6 kepes lesz-e eleget tenni az alias kovetelme nyeinek vagy sem. Ugyana kkor kozvetlen megfigyeleseket te hetnek azza l kapcsolatosan, hogy maga az allaskeres6 hogyan velekedik err61. A dontes soran ezt az informaci6t - amely mogott lenyegeben a palyaz6nak az adott allassal kapcsolatos szemelyes hatekonysager zese huz6dik meg nagyobb mertekben veszi figyelembe a mu nkaad6, mint a korabbi munkatortenetre vonatkoz6 adatokat. A tanult tehetet lenseg elmelete A tanult tehetetlenseg elmelete eredetileg allalokkal vegzett kut at asok eredmenyein nyugszik. Seligman (1975) felfedezte, hogy a nem kontrollalhat6, averziv inge reknek, igy peldaul a kiszamithatatlan id6kozokb en adott e1ektrosokknak kit ett ku tyak fokozatosan "tehetetlenne" valnak, s meg akkor sem mutatnak elkeriil6 viselkedes t, ha erre nyilvanval6 lehe t6segiik lenn e. Seligman szerint azoknal az embereknel, akik alta luk nem befolyasolhat 6, kedvez6tlen hatasokn ak vannak kiteve, hasonl6 jelenseget figyelhetiink meg. A munkanelkiili seg nem kontrolialhat6 esemeny. Az egyen azt eli meg, hogy barmit tesz, nem kepes befolyasolni azt, hogy elbocsatjak-e vagy sem. Kezdetben az allaske reses tunhet iranyithat6 tevekenyseg-

13 A MUNKANELKULISEG LELEKTANA SZEKELY VINCE 667 nek, azo nban a gyakori visszautasltas es a visszajclzesek hianya m iatt a rnu nkane l kuli egyen szamara ez is kontrollalhatatlan, averziv csemcnnye valhat. Az, ho gy az egyene k akkor sc m probalnak mcgku zden i az aket era negativ hatasokkal, ami kor erre cgycbkent leh ctoscguk lennc, tobbfelekeppen magyar azharo: motivacios deficittel, azaz csokken az egyenek motivacioja a kirnenc t kon trollalasara; kog niti v deflcittcl, azaz az cgyc ncknek az a hiedclm uk, hogy ncm kcpesck kontrollalni a kimenetet: es vegezetiil- amcnnyibe n a kimenet averzfv - cmociona lis deficittel, azaz az egye ne k szorongast es de presszi6t elnek at. A rehererlenseggel jcllemezheto munkan elkuliek korebcn cso kken az allaskcrcsesi aktivitas, az uj kcszsegek es ismerctek megszerzese irant i torekves (motivacios de ficit), on rnagu kat oko ljak a munkan elkulisegert (kognitiv defi cit), es szorongas, de pressziv erzelrni allapot jellemz i oket (emocionalis deficit). Az elme let ujrafogalrnazasakor Seligman es Abra mson (Abrams on et ai., 1978) a tanult te hetetlenseget kapcsolatba hozta az attribucioval, vagy ahogyan ezt legujabba n a szerzok nevezik: az egye n rnagyarazo stilusaval. Velcrncnyuk sze rint a ta nult rcheterlenseggel jellemezheto egyene k jellegzetes m6don magyarazzak az oket era negativ esemenyeket. Enn ek len yege, hogy belso, globalis es alland o okoknak tulajdonitjak eze ket a kedvczotlen escmcnyckct. Az ilycn jellegg oktulajdonitas kovetkezmenye az on vad olas, az ehhez tarsulo one rtekeles-csokkenes es a depressziv erzelmi allapo t, A rnunkanelkuliscg lelekt ani kovetkezmcnycit rnagyarazo irodalomban szamos szerza alkalmazta a tanult te hetetlenseg elme letet (Wi nefie ld, 1995). Izgalm as kutatasi ered me nye kra l szamo lt be Baum, Flem ing es Reddy (19 86), akik laborat6ri u mi kiserle t so ran azt kutatrak, hogy hogyan alakul a m unkan elkiiliek kitartasa. Ered me nyeik szerint azok a kiserleti sze melyek, akik mar tbbb m int harom h6n apja voltak munka nelkii l, csbkk ena kitartassal es ugyancsak cso kkena adrenalin- es noradrena linszinttel reagaltak a nem ko nt rolialhat6 felada to k elvegzesere olyan visszajelzes mellett, am ely nem volt osszefiiggesben a cselekves ten yleges kimene tevel. Ezzel szemben azo k, akik munkaban alltak, illetve harom hetn el rovidebb ideje voltak mu nka nelkiil, novekva kitartassal es novekva adre nalin-, valamint noradren alin szinttel ("reakta nciaval") reag aitak ugyan ana a feladathelyzetre ugyan azo n visszajelzes mellett. Baum es munkat arsai idezett kutatasanak ere dmenyei egybevagnak a kontroll elvesztese alta i kivaltott lelekran i jelensegral a tudomanyteriileten korab ban kialakul t diskurzus kovetkezteteseivel. Brehm (1966) kezdetben vita tta, hogy a kontroll elvesztese a te hetetlenseg jelen segehez vezeme. Velemenye szeri nt pont elle nkezaleg, az egyen rea kci6ja epp a ko ntroll megszer zesere tett na gyobb ermesz ites formaj aban nyilvanul m eg: az egye n khart6an es elszantan pr6baija visszanyern i a kontrollt. A kesabbiek soran azonban Brehm (Wortman, Brehm, 1975) m6do sito t ta velemenye t. Eszerint a rea ktancia az ese me ny feletti kon tr oll elveszteset kozvetlen iii koveta idaszakban jelenik m eg, mig az ida elareh alad taval a tanult teh etetl enseg kap szerepet. Darity es Golds mith (1993) a tanult tehetetl enseg te6riaja es a kozg azdaszok aital "munkanelkiilisegi hiszter iakent" em legetett jelen seg ko zotti jelenta s parhuzam ra hivja fel a figyelmet. Ez a megkozelites azt jelzi, hogy a munkan elkiiliek ai- laskeresesi magatartasa visszahat a munkacro-piaci folyamatokra. A mu nkanelkiilisegi rata alakulasat elernzo kozgazdaszok felfigyelrck arra, hogy az ak t ua lis mu n kanelkulisegi rata es a munkane lku liseg mcgszokott szintje kozott osszefugges van. Ha az akt ualis m unkan elkulisegi rata meghaladja a gazdasagba n szokasos szintet, az tovabbi novekedest gerjeszt, viszont ha alatta marad cnnck a szintnek, az tovabbi csokkenesscl jar, fuggc rlen ul a ren yleges m unkaer o-kercslct alakulasatol. A szerzok sze rint e te ndencia mogou a korabbi rnu nkan elku liseg idejen kialakult es a foglalkoztatas altai teljesen m eg nem szgnt tanult tehetetlensegbo l fakad6 pcsszim izmus all. Mint a m unkanelkuliseg hatasainak reve rzibilitasa kapcsan mar volt r61a sz6, szarnos ku tatas jelcztc, hogy a m unk anelku lick egy reszenel a munkanelkuliseg ta r sadalm i es lelektani traurnaja nem m ul ik el nyorn talanul. Liern es Liern (1988) eredrnenyei szeri nt, ha valaki 4-7 h6napig volt munkanelkiili, ak ko r legalabb 5-8 h6n apot vehet igenybe, am ig kiheveri az atelt erzel rni traumat, Ez az ida meg hosszabb is lchet, ha az uj alias ncm megfelelo a sza ma ra, peldaul nem haszn alhatja ki a kepcssegeit, "gyen gebb" adottsagokkal is betolrheto lenne az ad ott munk akor. A m unkanelku liscg rnaradvan yhatasai csokkentik a mun kanelkiili sikcres beillcszkcdesenek valosz lnuscger, ezalral novelik annak az cselyet, hogy aki egyszer mar volt m un kane lkiili, isrnet azza valjon, A m unkanelkulisegi hiszteria veger edrn en y ben egy negativ sp iral ere dmenye. Mine l tobbcn valnak on hibajukon kfvul m unk a ncl ku live, s minel tobb m unkanelku li eseteben alakul ki a tanult tehetetl en seg allapot a, an na l nagyobb sza mban talalunk a munkakereses te ren elbatorra lanodott es a mu nka vilagab61visszavonult egye neket. A munkanelkiiliseg tehat munkan elkiili seget sziil, es e folyamat hattereben a tan ult te hetetle nseg kialak ulasa all. Mind az elvaras-errekesseg, mind a ta n ult tehetetl enseg elmelete azt jelzi, hogy a korabbi tapasztalatok teheta k felelasse a munkaker eses feladasaert, ami a tarr6s m unkanelkiiliseg kialakulasahoz vezet. Megjegyzenda ugya nakkor, hogy az aktiv allaskeresestal torrena elfordulas nem m inden esetben ma ladaptiv re akci6. Hami lton, Hoffma n, Broman es Rau ma (1993) egy gyar bezarasakor kovettek nyomon a dolgoz6k reakci6it. Az iizem bezara sa egye rre lmgen sorsszerg eseme ny volt, am ely felet t a do lgoz6knak nem volt ko ntrollja. A kutatas eredme nye i azt bizonyito ttak, hogy a pro blemakozpontu megkiizdes csak abban az esetben optimalis a mentalis egeszseg szempontjab61, ame nnyiben te nyleges elhe lyez kedessel jar. Rossz munkaera-piaci koriilmenyek kozott, ahol nincsenek elerheta allasok, adaptivabbnak bizonyu lt az elkeriila, passziv strategia. OSSZEGZES HELYETT A munkane lkiiliseg lelektanat vizsgal6 ku tat asok eredmenyei, valam int az elme leti modellek osszegzesekent erdemes falte nni a kerdest, mil yen haszonnal jarhat a munkanelkiiliseg pszichoszocialis dimenzi6jana k kutarasa? A m un kan elkiiliseg lelektani reak ci6inak megism erese es e reakci6k tbrve nysz ergsegeinek m egerrese elengedhetetleniil fontos a munkan elkiilie k sza kszergseg itesehez. A munkan elkiili seg pontos ab razolasa reven az elbocsaras elatt all6k, illetve allasukat frissen el-

14 A MUNKANELKUlISlG LELEKTANA vesztettek szama ra lehetove tcszi, hogy fclkeszu ljenek a varhato csapa sokra. Ez csokkenti az atelt stressz mert ekct, es az egyenek erofcrrasaikat a problernak megoldasara fordithatjak, A mu nkanelkuliseg kovct kezmenyeit enyhito es erosfto faktorok pontos lefrasa ugyancsak az egyeni megku zdesi straregiak kialakitasaho z [arulhat hozza. Ezen nil azonban az allarnilag tarnogatott progra mok hat ekon ysagar fokozhatj a, hisz a munkanelkiilive valta k koreben mar elozerese n meghat arozhatova valik a leginkabb veszelyezte tet tek csoporrja. A tapasztalatok azt jelzik, hogy amikor mar tartosan rnunk anelkulive valr valaki, sokkal nehezebb es tobb erofeszitest igenylo feladat a munkaeropiacra torten o visszateres, mint ha ezt egy korabbi iddszakban, prevent fv m6don tudjuk mcgtenni. IV. RESZ GAZDASAG ES AZ EMBERI VISZONYOK

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ 33. szám Ára: 3887, Ft TARTALOMJEGYZÉK 62/2006. (III. 27.) Korm. r. Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól...

Részletesebben

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda 38. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 79/2006. (IV. 5.) Korm. r. A fel sõ ok ta tás ról szóló 2005. évi CXXXIX. tör vény egyes

Részletesebben

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete 2009/96. sz m M A G Y A R K Z L N Y 24407 A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete a k lcs n s megfeleltet s k r be tartoz ellenдrz sek lefolytat s val, valamint

Részletesebben

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek 155. szám Ára: 1110, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXI. tv. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXXIII. tör -

Részletesebben

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE XIII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2007. SZEPTEMBER 30. 2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE A Turisz ti kai Ér te sí tõ Szer kesz tõ sé ge

Részletesebben

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102.

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelmérõl A Kor mány a kör nye zet vé del

Részletesebben

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek 75. szám Ára: 2478, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXI. tv. A cég nyil vá nos ság ról, a bí ró sá gi cég el já rás ról és a vég el szá

Részletesebben

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se 711/I/2003. AB eln ki v gz s 1779 711/I/2003. AB eln ki v gz s Az Al kot m ny b r s g el n ke jog sza b ly alkot m ny elle ness g nek ut la gos vizs g la

Részletesebben

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök 166. szám Ára: 2921, Ft TARTALOMJEGYZÉK 289/2005. (XII. 22.) Korm. r. A felsõoktatási alap- és mesterképzésrõl, valamint a

Részletesebben

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek 123. szám TARTALOMJEGYZÉK 241/2007. (IX. 21.) Korm. r. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szó ló 1992. évi XXXIII. tör

Részletesebben

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27.

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. T A R T A L O M Szám Tárgy O l d a l Törvények 2006: X. tv. A szövetkezetekrõl --------------------------------------- 370 2006: XI. tv. Az ál lat

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám TARTALOMJEGYZÉK 2008:

Részletesebben

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd 148. szám Ára: 1701, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2006: C. t v. A kül föl di bi zo nyít vá nyok és ok le ve lek el is me ré sé rõl szóló 2001.

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv.

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2005. évi CLXIII. tv. 2005. évi CLXXIV. tv. Az adózás rendjérõl szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 11., szerda 93. szám Ára: 588, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CIII. tv. A pénz mo sás meg elõ zé sé rõl és meg aka dá lyo zá sá ról szó ló 2003.

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS!

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! LVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1-120. OLDAL 2007. január 9. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1113 FT FELHÍVÁS! Fel hív juk tisz telt Ol va só ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 1. (1) A ren de let cél ja a mo ni tor ing ada tok egy sé ges rend - szer alap ján tör té nõ adat szol gál ta tá si ke re te i nek meg ha tá - ro zá sa. (2)

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 9. szám 2008. szep tem ber 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest,

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 19., szerda 46. szám I. kötet Ára: 1679, Ft TARTALOMJEGYZÉK 20/2006. (IV. 19.) BM r. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A ma gyar la kos ság bel föl di uta zá sai PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Ké szí tet te: a Ma gyar Tu riz mus Rt. Ku ta tá si Igaz ga tó sá gá nak meg bí zá sá ból a M.Á.S.T. Pi ac- és Köz vé le mény ku ta tó

Részletesebben

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök 147. szám Ára: 2116, Ft TARTALOMJEGYZÉK 246/2005. (XI. 10.) Korm. r. A vil la mos ener gi á ról szóló 2001. évi CX. tör vény

Részletesebben

Feltétel. Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás. Érvényes: 2007. januártól

Feltétel. Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás. Érvényes: 2007. januártól Feltétel Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás Érvényes: 2007. januártól Perfekt Vagyon- és üzemszünet biztosítás feltételei TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK 3 1.1 A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS HATÁLYA

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVIII. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 3657-3768. OLDAL 2008. július 7. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1365 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, köztársasági

Részletesebben

12. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. február 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

12. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. február 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. február 3., péntek 12. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 22/2006. (II. 3.) Korm. r. A fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásá

Részletesebben

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)...

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2011. áp ri lis 30. TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... Oldal Melléklet

Részletesebben

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd 79. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: XLVI. tv. A ma gyar ál lam pol gár ság ról szóló 1993. évi LV. tör vény és a kül föl di ek be uta

Részletesebben

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. május 31., kedd 72. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2005: XXXVII. tv. Má jus 9-e Eu ró pa Nap já vá nyil vá ní tá sá ról... 3520 2005: XXXVIII. tv.

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Tartalom VI. ÉVFOLYAM 1. szám 2008. ja nu ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata egyszerû eljárás ajánlattételi felhívása (12070/2004)

Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata egyszerû eljárás ajánlattételi felhívása (12070/2004) 356 Közbeszerzési Értesítõ, a Közbeszerzések Tanácsa Hivatalos Lapja (2005. I. 5.) 1. szám Pos tai irá nyí tó szám: 1163 Te le fon: 401-1459 Telefax: E-ma il: B. MEL LÉK LET: A RÉ SZEK RE VO NAT KO ZÓ

Részletesebben

6. szám. 2006/6. szám HATÁROZATOK TÁRA 51. Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 414, Ft. Oldal

6. szám. 2006/6. szám HATÁROZATOK TÁRA 51. Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 414, Ft. Oldal 2006/6. HATÁROZATOK TÁRA 51 Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ 6. TARTALOMJEGYZÉK 2019/2006. (II. 13.) Korm. h. Az Or szá gos Tu do má nyos Ku ta tá si Alap prog ra mok 2006. évi több - lettámogatához

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap 128. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap TARTALOMJEGYZÉK 24/2008.

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete 15946 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2009/66. szám A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM V. ÉVFOLYAM 1. szám 2007. ja nu ár 31. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA Szo ci á lis Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Akadémia u. 3. Telefon: 475-5745 Megjelenik szükség szerint.

Részletesebben

Kosztolányi Ádám jegyzetfüzetéből

Kosztolányi Ádám jegyzetfüzetéből Kosztolányi Ádám jegyzetfüzetéből 68 Emlékek között Karinthy Gáborról Kö ze leb bi kap cso lat ba ti zen há rom éves ko rom ba ke - rül tünk egy más sal. Álom vi lág ban élt, ami ta lán nem lett vol na

Részletesebben

104. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú li us 26., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1150, Ft. Oldal

104. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú li us 26., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1150, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 26., kedd 104. Ára: 1150, Ft TARTALOMJEGYZÉK 67/2005. (VII. 26.) FVM r. A 2004. évi nem ze ti ha tás kör ben nyúj tott ag rár- és vi dék fej

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 2. szám 2008. feb ru ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek 40. szám Ára: 207, Ft TARTALOMJEGYZÉK 83/2006. (IV. 7.) Korm. r. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 31., péntek 35. szám I. kö tet Ára: 943, Ft TARTALOMJEGYZÉK 24/2006. (III. 31.) FVM r. Az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap

Részletesebben

III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. TARTALOM. oldal oldal. Az ARTISJUS Ma gyar Szer zõi Jog vé dõ Iro da Egye sü let

III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. TARTALOM. oldal oldal. Az ARTISJUS Ma gyar Szer zõi Jog vé dõ Iro da Egye sü let III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tó ra és a 2011. évi elõ

Részletesebben

Ajánlat. Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től

Ajánlat. Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től Ajánlat Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től UNIQA Biztosító Zrt. 1134 Budapest, Károly krt. 70 74. Tel.: +36 1 5445-555 Fax: +36 1 2386-060 Gyertyaláng III. Temetési biztosítás Ajánlatszám: Ajánlat

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. júni us 21. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/25. szám Ára: 345 Ft ÚJ HELYEN A KÖZLÖNYBOLT! 2006. jú li us 3-tól a Köz löny bolt új hely re, a

Részletesebben

13. szám C É G K Ö Z L Ö N Y II. K Ö T E T [2016. március 31.] 2769

13. szám C É G K Ö Z L Ö N Y II. K Ö T E T [2016. március 31.] 2769 13. szám C É G K Ö Z L Ö N Y II. K Ö T E T [2016. március 31.] 2769 y szám: 16112 * * * A Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (Cg.: [01 09 920128]; szék hely: 1055 Bu da pest, Baj csy-zsi

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE TARTALOM

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE TARTALOM A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. szeptember 20. Megjelenik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/38. szám Ára: 315 Ft TARTALOM Álláspályázatok I. FÕRÉSZ: Személyi és szervezeti hírek A Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE

A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE Mirnics Károly A DESTRUKTURÁLÓ TÉNYEZÕK SZÁMBAVÉTELE ÉS A DESTRUKCIÓ FOLYAMATÁNAK SZOCIOLÓGIAI MEGVILÁGÍTÁSA Egy nemzetrész

Részletesebben

2 0 1 2. F E B R U Á R. egyenlítô L L É K L E T. BÁ RÁN DY GER GELY PhD AZ IGAZ SÁG ÜGYI A CHRONOLOGY OF JUDICIAL CONSTITUTIONALIZATION FROM PAGE 24

2 0 1 2. F E B R U Á R. egyenlítô L L É K L E T. BÁ RÁN DY GER GELY PhD AZ IGAZ SÁG ÜGYI A CHRONOLOGY OF JUDICIAL CONSTITUTIONALIZATION FROM PAGE 24 2 0 1 2. F E B R U Á R egyenlítô M E L L É K L E T BÁ RÁN DY GER GELY PhD OR SZÁG GYÛ LÉ SI KÉP VI SE LÔ AZ IGAZ SÁG ÜGYI AL KOT MÁ NYO ZÁS KRONOLÓGIÁJA A CHRONOLOGY OF JUDICIAL CONSTITUTIONALIZATION FROM

Részletesebben

Hírmondó. Fegyverneki. Bu da pes ten az Er dő há ti tán cok. Gránitdiploma. Zbrojnikyben jár tunk

Hírmondó. Fegyverneki. Bu da pes ten az Er dő há ti tán cok. Gránitdiploma. Zbrojnikyben jár tunk Fegyverneki Hírmondó Fegyvernek Önkormányzatának kiadványa XVIII. évfolyam 5. szám 2007. október 17. Bu da pes ten az Er dő há ti tán cok Szep tem ber 14-én há rom fegyverneki előadóművészeti cso port

Részletesebben

Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám TARTALOMJEGYZÉK

Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám TARTALOMJEGYZÉK Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2006. évi LIX. tv. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról... 224 2006. évi LX. tv.

Részletesebben

TISZTELT TAGTÁRSAK! Tagság létszámának alakulása

TISZTELT TAGTÁRSAK! Tagság létszámának alakulása TISZTELT TAGTÁRSAK! 1994. ja nu ár 26-án 151 sze mély meg ala kí tot - ta a Moz gás kor lá to zot tak Mély kú ti Egye sü le tét. A he lyi szer ve zet lét re ho zá sá nak több cél ja is volt. Leg fon to

Részletesebben

(Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto)

(Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto) A borítóillusztráció Gruber Ferenc fotójának felhasználásával készült (Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) A borító Kiss László munkája. Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto) Kiadja

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. március 8. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/10. szám Ára: 345 Ft T A R T A L O M I. FÕRÉSZ: Személyi és szer ve ze ti hírek Sze mély ügyi hírek...

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelete

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelete 3048 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2007/48. szám A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerûsítéséhez

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú li us 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK Oldal 95. szám 2009. évi LXXVII. tör vény A köz te her vi se lés rend sze ré nek át ala kí tá sát cél zó tör - vénymódosításokról...

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ IV. év fo lyam 14. szám 1344 Ft 2007. december 31. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink

Részletesebben

160. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3801, Ft. Oldal

160. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3801, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek 160. szám Ára: 3801, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXXXIII. tv. A bá nyá szat ról szóló 1993. évi XLVIII. tör vé ny mó do sí tá sá

Részletesebben

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA B U D A P E S T, 2 0 0 6. F E B R U Á R 2 8. TARTALOM Oldal TÖRVÉNY 2003. évi CXXIX. tv. a köz be szer zé sek rõl (egy sé

Részletesebben

47. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. áp ri lis 14., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 966, Ft. Oldal

47. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. áp ri lis 14., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 966, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. áp ri lis 14., szombat TARTALOMJEGYZÉK 70/2007. (IV. 14.) Korm. r. Egyes mun ka vé del mi tár gyú kor mány ren de le tek mó do sí tá sá ról... 2948

Részletesebben

A nonprofit számvitel alapjai

A nonprofit számvitel alapjai Nonprofit Képzési Füzetek Dr. Baráth Katalin A nonprofit számvitel alapjai Nonprofit Szolgáltató Központ Zalaegerszeg, 2010 NONPROFIT KÉPZÉSI FÜZETEK Dr. Baráth Katalin Nonprofit számvitel alapjai Landorhegy

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. má jus 21., hétfõ 63. szám I. kö tet Ára: 3234, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: XXXIX. tv. Egyes adótör vények mó do sí tá sá ról... 4132 18/2007. (V. 21.)

Részletesebben

A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA XV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2007. MÁJUS 10. A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA Szer kesz tõ ség: 1051 Bp., Arany Já nos u. 25. Te l.: 301-2924 Megjelenik szükség szerint Ára: 924 Ft I. Jogszabályok

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVIII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2089-2192. OLDAL 2008. május 8. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1365 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, kormányrendeletek

Részletesebben

118. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. szep tem ber 1., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

118. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. szep tem ber 1., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. szep tem ber 1., csütörtök 118. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 170/2005. (IX. 1.) Korm. r. A Magyar Köztársaság Kormánya és az Olasz Köztársaság

Részletesebben

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2008. (XII. 31.) KvVM rendelete

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2008. (XII. 31.) KvVM rendelete 26734 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2008/193. szám A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2008. (XII. 31.) KvVM rendelete a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról

Részletesebben

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. 943 Ft. Szám Tárgy Oldal.

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. 943 Ft. Szám Tárgy Oldal. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA 943 Ft T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal Jog sza bá lyok 95/2006. (IV. 18.) Korm. ren de let 11/2006. (IV. 10.) HM ren

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSÁNAK HIVATALOS LAPJA

A KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSÁNAK HIVATALOS LAPJA A KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSÁNAK HIVATALOS LAPJA http://www.kozbeszerzes.hu Éves elõfizetési díj 94 700 Ft Ára: 1630 Ft Az árak az áfát tartalmazzák. X. ÉVFOLYAM 135. SZÁM 2004. NOVEMBER 24. TARTALOM HIRDETMÉNYEK

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. október 4. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/40. szám Ára: 315 Ft T A R T A L O M Álláspályázatok I. FÕRÉSZ: Személyi és szer ve ze ti hírek Apc

Részletesebben

6060 Ti sza kécs ke, Er kel fa sor 10. Te le fon: 76/441-255, 76/441-592 Fax: 76/440-063, 76/441-592 OM azo no sí tó: 027 955

6060 Ti sza kécs ke, Er kel fa sor 10. Te le fon: 76/441-255, 76/441-592 Fax: 76/440-063, 76/441-592 OM azo no sí tó: 027 955 fuzet 2011:SZOROLAP10.QXD 2011.10.13. 8:10 Page 1 MÓ RICZ ZSIG MOND Ál ta lá nos Is ko la, Gim ná zi um, Szak kép zõ Is ko la, Kollégium, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény és Pe da gó gi ai Szak szol

Részletesebben

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 29., csütörtök 172. szám II. kö tet TARTALOMJEGYZÉK 125/2005. (XII. 29.) GKM r. A köz úti jár mû vek mû sza ki meg vizs gá lá sá ról szóló

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ III. év fo lyam 7. szám 28 Ft 2006. jú li us 0. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÚJ HELYEN A KÖZLÖNYBOLT! 2006. jú li us 3-tól a Köz löny

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 3. szám 2008. már ci us 31. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 737-888. OLDAL 2006. március 3. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1104 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, kormányrendeletek

Részletesebben

115. szám 1. kö tet* A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. au gusz tus 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. 1 2. kö tet ára: 5124, Ft

115. szám 1. kö tet* A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. au gusz tus 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. 1 2. kö tet ára: 5124, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. au gusz tus 31., péntek 115. szám 1. kö tet* 1 2. kö tet ára: 5124, Ft TARTALOMJEGYZÉK 1. kö tet: 224/2007. (VIII. 31.) Korm. r. A köz al kal ma zot

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd. 31. szám I. kötet. Ára: 895, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd. 31. szám I. kötet. Ára: 895, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd 31. szám I. kötet Ára: 895, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd 31. szám I. kötet TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

KÖZÖS UTASÍTÁSA. A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. ÉS IV. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK 004. számú. Budapest, 1965. évi március hó 1-én BELÜGYMINISZTÉRIUM

KÖZÖS UTASÍTÁSA. A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. ÉS IV. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK 004. számú. Budapest, 1965. évi március hó 1-én BELÜGYMINISZTÉRIUM BELÜGYMINISZTÉRIUM SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA! 10-26/4/1965. Hatályon kívül helyezve: 17/73. min. par. A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. ÉS IV. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK 004. számú KÖZÖS UTASÍTÁSA Budapest, 1965. évi március

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. szeptember 30. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM TARTALOM UTASÍTÁSOK KÖZLEMÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. szeptember 30. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM TARTALOM UTASÍTÁSOK KÖZLEMÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2006. szeptember 30. TARTALOM UTASÍTÁSOK 20/2006. (ÜK. 9.) LÜ utasítás a vádelõkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 22., péntek TARTALOMJEGYZÉK 1. kö tet 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730 Oldal 2. kö tet

Részletesebben

19. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A pénzügyminiszter 12/2005. (II. 16.

19. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A pénzügyminiszter 12/2005. (II. 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. feb ru ár 16., szerda 19. szám TARTALOMJEGYZÉK 12/2005. (II. 16.) PM r. A kincs tá ri rend szer mû kö dé sé vel kap cso la tos pénz ügyi szolgálta -

Részletesebben

30. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 17., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2047, Ft. Oldal

30. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 17., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2047, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 17., péntek 30. szám Ára: 2047, Ft TARTALOMJEGYZÉK 4/2006. (III. 17.) MNB r. A Bartók Béla születésének 125. évfordulója emlékérme kibocsá

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben

ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben A je len mó do sí tás sal az Ala pí tók a Fô vá ro si Bí ró ság ál tal nyil ván tar - tás ba vett Ala pít vány Ala pí tó oki ra tát úgy kí ván ják mó do sí

Részletesebben

A HELYI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA

A HELYI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA XX. évfolyam 1. szám www.domsod.hu A HELYI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA 2010. január Ára: 150.- Ft Új esztendõ új jót hozzon, régi jótól meg ne fosszon, S ha már több jót nem is hozhat, vigye el a régi rosszat.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 21., kedd 31. szám I. kö tet Ára: 4807, Ft TARTALOMJEGYZÉK 57/2006. (III. 21.) Korm. r. A gyám ha tó sá gok ról, valamint a gyer mek vé del

Részletesebben

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 338 A fény ké pe ket a Ma gyar Nem ze ti Mú ze um Tör té ne ti Fény kép tárából (Nép sza bad ságar chí vu m, Ká dár

Részletesebben

96. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. jú li us 10., TARTALOMJEGYZÉK. péntek. Ára: 3825 Ft

96. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. jú li us 10., TARTALOMJEGYZÉK. péntek. Ára: 3825 Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú li us 10., TARTALOMJEGYZÉK Oldal péntek 96. szám Ára: 3825 Ft 2009. évi LXXX. tör vény A Bün te tõ Tör vény könyv rõl szóló 1978. évi IV. tör vény

Részletesebben

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2008. FEBRUÁR 15. A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1260 FORINT TARTALOM Oldal I. RÉSZ SZEMÉLYI HÍREK 5/2008. (I. 31.) ME h. egyes két ol da lú gaz da sá

Részletesebben

KÖNYVEK A HA TAL MI PA RA DIG MA ÉR TEL ME ZÉ SI LE HE TÕ SÉ GEI A SZER VE ZET EL MÉ LET BEN. PAPHÁZI Ti bor

KÖNYVEK A HA TAL MI PA RA DIG MA ÉR TEL ME ZÉ SI LE HE TÕ SÉ GEI A SZER VE ZET EL MÉ LET BEN. PAPHÁZI Ti bor Szociológiai Szemle 2006/1, 116 128. KÖNYVEK A HA TAL MI PA RA DIG MA ÉR TEL ME ZÉ SI LE HE TÕ SÉ GEI A SZER VE ZET EL MÉ LET BEN PAPHÁZI Ti bor Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet H-1134 Budapest,

Részletesebben

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 3. SZÁM

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 3. SZÁM CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 3. SZÁM AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA B U D A P E S T, 2 0 0 6. M Á R C I U S 3 1. TARTALOM TÖRVÉNYEK 2006: XIII. tv. a Ma gyar Köz tár sa ság Al kot má nyá ról

Részletesebben

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató 1. A biz to sí tó tár sa ság ra vo nat ko zó ada tok UNION Vienna Insurance Group Biz to sí tó Zrt. 1082 Bu da pest, Ba ross u. 1. H-1461 Bu da

Részletesebben

29. szám. I. rész HATÁROZATOK. A Kormány határozatai. A Kormány

29. szám. I. rész HATÁROZATOK. A Kormány határozatai. A Kormány 006/9. HATÁROZATOK TÁRA 59 Budapest, 006. június 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK /006. (VI. 8.) Korm. h. A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 006. évi LV. tör vény. -ából ere dõ egyes

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M 2006/4. szám H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ 137 A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. január 25. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/4. szám Ára: 345 Ft T A R T A L O M I. FÕRÉSZ:

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 3113-3264. OLDAL 2008. június 2. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM ÁRA: 1365 FT I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, kormányrendeletek

Részletesebben

1956 HA TÁ SA A KÁ DÁ RI AG RÁR PO LI TI KA KI ALA KU LÁ SÁ RA

1956 HA TÁ SA A KÁ DÁ RI AG RÁR PO LI TI KA KI ALA KU LÁ SÁ RA 1 Var ga Zsu zsan na 1956 HA TÁ SA A KÁ DÁ RI AG RÁR PO LI TI KA KI ALA KU LÁ SÁ RA Bevezetés A ma gyar pa raszt ság ere jét, po li ti kai érett sé get, oly kor böl - cses sé gét mi sem bi zo nyít ja job

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. má jus 24., szerda 62. szám I. kötet TARTALOMJEGYZÉK 40/2006. (V. 24.) FVM r. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. áp ri lis 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK Oldal 44. szám 2009. évi XVII. tör vény A Ma gyar Köz tár sa ság 2008. évi költ ség ve té sé rõl szó ló 2007. évi

Részletesebben

Bástya 2010. lakossági és kisvállalkozói biztosítások feltételek

Bástya 2010. lakossági és kisvállalkozói biztosítások feltételek Bástya 2010 lakossági és kisvállalkozói biztosítások feltételek BÁSTYA BIZTOSÍTÁSI AJÁNLAT ÉRTÉKKÖVETÉSES LAKOSSÁGI ÉS KISVÁLLALKOZÓI VAGYON-, FELELŐSSÉG-, BALESET- ÉS KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁS JELEN MÓDOZAT

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 11., hétfõ 96. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: LXXXIII. tv. A köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá - lya

Részletesebben

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIII. ÉVFOLYAM 18. SZÁM 2006. szep tem ber 20. 861 Ft. Jog sza bá ly

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIII. ÉVFOLYAM 18. SZÁM 2006. szep tem ber 20. 861 Ft. Jog sza bá ly CXXXIII. ÉVFOLYAM 18. SZÁM 2006. szep tem ber 20. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA 861 Ft T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal Jog sza bá ly 23/2006. (VI II. 30.) HM ren de let A mun ka ügyi el len

Részletesebben

13. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ja nu ár 26., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 465, Ft. Oldal

13. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ja nu ár 26., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 465, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. ja nu ár 26., szombat 13. szám TARTALOMJEGYZÉK 9/2008. (I. 26.) Korm. r. Egyes épí té si tár gyú kor mány ren de le tek mó do sí tá sá ról... 622 10/2008.

Részletesebben