19. A MUNKAN ELKUUSEG LELEKTANA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "19. A MUNKAN ELKUUSEG LELEKTANA"

Átírás

1 642 KISS B. GYONGYI A kotelezo munkaido csokkenesevel, a munkanelkuliseg clte rjedesevel a rnun ka es a sza bad ido erteke is megvaltozott. Nyugaton az individ ualista ideol6gia eloreto reseve l az emberek onmegvalos itas i torekvesei kapt ak hangs ulyr. Az cgyeni kepessegek, tehetsegek realizalasara ne me lyek munkajukban, masok szabadidfis tevekenysegek so ran torekedn ek. A koz lekedesi es a komrnu nikacios eszkozok fejlodesevel, az idegen forgalm i iparag nagyrnertek ii terhodltasaval uj mu nkak6riik sziilettek, amelyek a megszokort61 elte ro eletrnodot es kepessegeket kovetelnck (pi. legikisasszonyok vagy idegenvezet ok m un kaja), A gazdasag eme fejlodesevel es emberekre gyakorolt hatasaval a gazdasagpsztcho logianak is folyamatosan lepcst kell tartania. 19. A MUNKAN ELKUUSEG LELEKTANA Szekely Vin ce BEVEZETES A gazdasagi folyam atok egyeni, lelektan i kovctkezmenyei a munkane lkuliseg eseteben a legszemberunobbek. A m unka elves ztese es a tart os rnunkanelkul iseg olyan elethc lyzer, am ely hatassal van az erinte ttek erze lmi allapo ta ra, gondolkodasrnodjara es magat artasara, Siilyosa bb ese tben az allasta lansag az egyen lelki es te sti eges zsege t fen yegeti, es visszafordithatatlan lelektan i valtozasokhoz vezet, A mun kajat vesztet t em ber feleslegesn ek es erte ktelennek kezd i erez ni onrnagat, egyre kevesbe bizik abban, hogy kepes lesz vissz ate rni a munka vilagaba, csokken a rnunkakepessege. N6 vekszik az eselye a komolyabb lelki es test i diszfunkci6k, beteg segek kialakulas anak, A m unkane lkuliseg lero nt ja a tarsas kapcso latok at, gyakoribba valnak a csala di konfliktusok, am i a valasok szamanak novekedeseh ez vezet. A hosszabb idejii mu nkanelkulisegnck te hat ara van. Ezt az arat cisosorba n a mun kanelkuli ve valt cgyenek es csaladjuk, a m unka nelku liseg altai sujtott kozossegek fizetik meg, de a nagyobb aranyu munkanelkul iseg az cgesz tarsad alomra nezve kedvezotlen hatasu, E fejezet else rcsz e a ku tat asi eredrnenyek alapjan rnutatja be, hogy m ilyen hatast gyakorol a munka elvesztes e es a munka nelkiili let az egyen lelkiallapotara, illetve mely egyeni es kornyezeti tenyezok eros ltik vagy tom pitjak az allasvesztes szerne Iyes kovetkezm en yeit. A kovetkezo resz betekintest nyujt a munkanelkuliseg pszicho szocialis koverkezmenyeinek magyarazat ara vallalko zo elme letek ko rebe. A fejezet zara resze az allaske resesi ma gatartashoz k6t odo elrnelct i megkozelltesek et ism ertet i. Az allasves ztes lelektanat sza mos nernzetkozi kut at as vizsgalta, Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyerrelm ti kepet leh etne alkotn i a munkan elkii liseg cgyeni kovetkezrnenyeirol. Vanna k olyan hat asok, jelensegek, amelyeket a legtobb vizsgalat megerosiren, mig mas kovetkczrnenyck kapcsan egyrnas nak teljesen ellentmon d6 ered rnenyekkel talalkozhatunk. Enn el is nagyobb vita t valt ki a terna kutato i kor eben, hogy minek tu dhatok be a mu nkanelkuliseg megelese teren tapasz talhato jelen tos egyeni kulonbsegek, azaz mely tenyezok jatszhatnak szerepet a mu nkanelkuli seg egyeni hatasainak tompitasaban vagy felerdsiteseben.

2 A MUNKANElKUUSEG l El EKTANA 5ZEKEl Y VINCE 6 45 A M UNKANELKUUSEG KOVETKEZME NYEI A munkanelk uliseg kovetkezrnenyeinck jelcn attekinresc ( tab lazat) elsosorban a harmineas es a nyolcvanas evek idejen, altalaba n ango lszasz nyelvteriil eten (elobb Nagy-Brita nnia, USA, Ausztralia, kesobb Ausz tria, Nagy-Britann ia) vegzett ku tatasok ered me nyeit tartalmazza, kiegesz ltvc egy hazan kban a kileneve nes evek vegen a regisztralt m unka ne lkuliek koreben vegzc tt kut atas tapasztalataival, Gazdasaq i, mate rial is hataso k A mun kan elkuliseg legaltalan osabb kiserojclcnscge a rossz anyagi helyzet, amely sok esetben a szegenyseget jelent i. A munkanelku Iiek koreben vegze tt vizsgalat ok a jovedclem sokszor igen jelcntos cso kkcneset allapitottak meg (Aiken et al., 1968). A jovcdclcrnkieses anyagi kenysze rhelyze thez veze thet (Kessler et al., 1988; Liern, Liern, 1988). Eletm6dbe li hat asok Az eletmod, a napi aktivitas megvaltozasa a gazdasagi hataso k mellett ta lan a lcgszernb enlnob b kovetkezrnenye a rnunkanelku lisegnek. Az allasuka t elvesztettek sza rnara sokszor prob lernat okoz, mivel toltsek felsza bad ult idejiiket. Hosszabb ido elteltevel csokken az akt ivitasi szint, a munkanelkul i paszszlvva valik. A munkanelkul iek megelik eletteruk beszfikiileset is. Fagin es Littl e (1984) alaeso ny aktivitasi szintet talalt a munkanelkiiliek koreben, kirnutatva, hogy a psziche s egeszseg megorzesenek legfont osabb moderatora lehet a napi aktivita s szintje. Erzel mi hatasok Az erzelm i reakci6k kozott a rernenyvesztettseget, kiabrandu lrsager, apatiat, levertseg erzeset Irjak Ie a kutatasok. Ezek az erze lmi allapotok a munkanelku liseg ideje alatt dinamikusa n valtoz nak. A munkaju kat elvesztett emberek egyarant rncgel het ik az ororn, a felszabad ultsag es a szo rnorusag, frusztrac io erzeset, Erzelm i hull am zas figyelhct f meg naluk, A kutatasok altai lefrt legfontosabb valtozasok: az elettel val6 elegedettseg erzesenek esokkenese es roml6 psziehol6giai kozer zet; rem enyte lenseg a jovovel szemben; rezigna ltsag, apa tia. Az enre gyakorolt hatas A munkane lkliliseg olyan elethelyzet, ame ly jelentos hatast gyakorol a mu nkaj at elvesztett egyen on magaval kapesolato s gondolataira es erzeseire. A munkan elkiili ve valtakna k rom lik az onbeesli lese, keveseb b lesz az on biza lmuk, negativabban itelik meg onmagukat (Leventman, 1981; Feat he r, 1982b; Branthwaite, Garcia, 1985). Cobb es Kasl (19 77), valam int Hartley (1980) azonba n vitatja, ho gy a munka elvesztese hat assal lenne az onerte kelesre. Valamelyest tisztazhatja a kepet Warr,Jackson es Banks (1982) eredmenye, akik kimuta ttak, hogy a pozitiv onerte keles-s kalaval szemben a negati v one rtekelesi skalara nines hat assal a munkanelklili seg. Az onbees iiles me llett megfigyelh et o az onkep es az identitas valtozasa is (Kelvin, Jarrett, 1985). Az anyagi bizton sag elvesztese mellett a muilkanelkliliseg legmelyebb lelektani kovetkezme nyenek azt tekinti k, ho gy az allasal elvesztett szemely masn ak latja magat, mint korabban, illetve a kornyezete is maskent viszon yul hozza. Az onmagar61korabban kialaki to tt kep es a munkan elkliliseg soran letrejott onkep kozott i elteres mert eke jelent osen befolyasolja a munkanel tablazat. A munkanelkiiliscg Jeltetelezett kozvetlen es kozvetett hatasainak attekintese a jelentiisebb eletdimenzi6k alapjall Elerdimenz i6k Gazdasagi, rnaterialis haraso k Elerm6dbeli valtozasok Pszichol6giai hatasok Puggosegl allapotok Tesri-Ielki egeszsegre gyakorolt hatas Tarsas kapcsolarokra gyakorolt haras Politikai aktivitas Kozvetleu es kozvetctt hatasok Iovedelem csokkenese (Aiken et al., 1968) Penztlgyi kenyszerhelyzet (Kessler et ai., 1988; Liem. Liem, 1988) Az eletvitel anyagi osszetevdinek leromlasa (Fryer, 1992b) Tobb ido alvassal es tevenezessel (lahoda et ai., 1999/ 1933; jahoda, 1987) Fizikai mozgaster beszuktll, tobb ido a lakason belu l Az elettel vale elegedenseg erzesenek csokkenese (Warr, 1987) Remenytelenseg a jovot illetden (Israeli, 1935) Depresszio, szorongas novekedesc (lahoda et al., 1999/1933; Winefield, Tiggeman, 1990; Hamilton et ai., 1993) Rezig nal rsag, apa ria erzese (lahoda et ai., 1999/ 1933;j ahoda. 1987) Unalom erzese (lahoda et ai., 1999/1933; j ahoda, 1987) One rtekeles csokke nese (Lcventman ; Feather, 1982b) Kisebbre ndtiseg erzese (Branthwaire. Garcia, 1985) Erzelmi trauma arelesc (Foltma n, 1968) Roml6 pszicho16giai kozerzer (Brenner, Bartell, 1983; jackson, Warr, 1984; Kinicki. 1985) Az onke p es az idenritas valtozasa, szocialis stigma (Kelvin, 1984) Az allaskercsesi aktivitas novekedese (Baik, Hosseini, Priemeyer, 1989) A kirartas csokk enese (Baum, Fleming, Reddy, 1986) Az ide szetfolyasa, iddbe ni dezin tegracic (lahoda et ai., 1999/ 1933; jahoda, 1987) Alacsony akrivirasi szinr, passaivit as (Fagin, Little, 1984) Keprelenseg erofeszftes kifejresere (lahoda et a!. 1999/1933; jahoda, 1987) Alkoholfogyasztas no (Catalano et al., 1993) Dohanyzas erosodik (Lee et ai., 199 1) Novekvo drogfogyasztas fiatal munkanelktili ferfiaknal (Winefie1d, Tiggeman, 1989) Szo matikus egeszseg romlasa (Stokes, Cochrane, 1984; Kessle r Ctal., 1988; Arnetz ot ai., 1991) A stressz (magas szorongas) fizio l6giai manifesztaci6ja (Marsh, 1938) Magas vernyomas (Brenner, 1971 ; Cobb, Kasl, 1977) Fizikai megbetegedcsek (Slate, 1969; Cobb, Kasl, 1977 ; jackson, Warr, 1984) Mentalis egeszseg hanyatlasa (Furnham, 1983b) Ongyilkossagok szama no (Platt, Kreitman, 1984 ; 1985; 1990) Csokkeno rarsas aktivitas es szuktilo kapcsolatok, szocialis izolaci6 Oahoda et ai., 1999/1933; Payne, Hanley, 1987; Warr, jackson, 1987 ;) CsaJadikonfliktusok es a valasok szamanak gyarapodasa (Liem, Liem, 1988) A munkahe1yen marad6k elkorelezettsege csokken (Davy, Kinicki, Scheck, 1991) A kozeleti es politikai aktivitas cso kkenese Oahoda et ai., 1999/1933)

3 A M U N KAN~l KO lls~g lel EKTANA SZEKELY VINCE 6 47 kul iseg erze lrni kovct kezrnenycit. Amundson (1993) szerint a munka clvesztese megkerd ojelezi az egyen identitasat. Kutatasai so ran azt tapasztalta, hogy meg a sikeres, eros identi tastudat tal rendelkezok szamara is neh ezseget oko z ident itasuk fenntart asa. A munkanelkiiliseggel torteno megkuzdes elofelte rele az iden tit as ujratargyalasa, 5tresszreak ci6k sulyosbodasa, lelki eqeszseq han yatl asa, o nqyilkossaqi klserletek, foggos eg i aliapot A rnun kanel kuliek egyes kutatasok szerint akar hatszor ta roszszabb lelki :illapotban vannak, mint a rnun kaban allok (Hepwo rth, 1980), de a visszafogottabb ered rnenyek re juto kutatasok is Iegalabb ket szeresere teszik a stressz tunetein ek gyakorisagat a dolgoz6khoz kepe sr. Szarnos kutatas prob alta feltarni az ongyilkossag es a nem szandekos allasvesztes kozott i oss zefuggesr. Brenner (1973) pozitiv egyuttjarast talalt egy adott idoszak ( ) munkanel kuliseg-rataja es az ongyilkossagok szama nak alak ulasa kozotr. Mas eredme nyek nem tarnasztjak ala ezt a felterelezest, es han gsulyozzak, hogy a mun kanelkuliseg es az ongyilkos sag kapcsolat a komplex es nehezen bizony ithat6. Catalano es m unkatarsai (I 993b) az alkoh olfogyasz tas m ertekenek novekedeserol ad nak szamo t vizsgalataikban. Ugyanakkor Laybo urn es McPherson (1987) pelda ul azt mutatta ki, hogy nines osszefugges az alkoholfogyasztas es a rnunkanelkuliseg kozott. A dr ogfogyasztas eseteben viszont Wi nefield es munkatarsai (1989) novekedest talaltak rnun kan elkiili fiatal fer fiak marihuanafogyasztasaban. A bu nozesre, eroszakos cseleked et ekre val6 hajlam eroso dese Catalano es munkatar sai (l 993a) arr6! szarnolnak be, hogy a munka nelkul levdk majd hatszor ta hajlamosabbak voltak ero sza kos cselckederekre, mint munkaban all6 tarsaik. Mas kutatasok a btinoz esrc va16 hajlarn novekedesenek ellenkezojet allitjak: a munka nelkiiliek nem mint elkoveto k, hanem mint a biinesetek aldozat<li szerepelnek gyakrabban (W ine field, 1995). A kozoss eg i es politikai aktivitas cso kkenese A munkanelkiiliseggel jelent osen sujto tt te riilete n hatarozott an csokkent a helyi politi kai szervezetek taglet szama Uahod a et ai., 1999/1 933). A testi egeszsegre gyakorolt hatas A felm eresek ellent mo ndasos kepet mu tatn ak a munkanelkiili seg egeszsegi allapotra gyako rolt hatasar61. Brenne r (197 1, 1973, 1979), Cata lano es Dooley (1983), Kessler, Turn er es House (1988), Arn et z os munkararsai (199 1) nyilvanval6 osszefiiggest talaitak a m unk an elkiiliseg es aha land6sag novekedese kozot!. Mas kutarasok szerint ugyan a munkancl kiiliek tob b szo r jelen nek meg az orvosi rendeleseken, azonban a diagnosztizalt beteg segek sza rna, sulyossaga nem no. Enn ek ellent monda ni latszan ak Cobb es Kasl (1977) ered menyei, akik munkanelkuliek koteben a magas vernyomas es aitalaban a fizikal megbetegedesek gyakoribb megje leneset rogzite ttek. Hasonl 6 eredmenyekr e jut ntt jackson es Warr (1984) is. Kessler, Tu rner es Hou se (1988) vizsgalatuk soran" dl' pres szi6, a szorongas, a szomatizaci6 es a testi betegsege k szamanak - onbev"li: son alap ul6 - novekedeset regisztraltak a munkan elkiilikent eltiiltott idovel ossz,' fuggesb cn, A magas szorongasi szint fizio!6giai manifeszraciojat egyebirant m ar a harm incas evekben kirnutatta Marsh (1938). Mas szcrzok (Kagan, 1987; Smith, 199 1a) azonban ellenkezo velernenycn vannak, es vitatjak, hogy a munka elvesztesenek rorvenyszeru velejaroja lenne a testi egeszseg romlasa, Csokken o ta rsas a ktivitas, szocialis izolacio Szarnos kutatas sza rnol be a ta rsas kapcsolatok beszfl kiilese rol, a szocialis akt ivita s csokkeneserol (jah od a et al., 1999/1933; Payne, Hartl ey, 1987; Wan, jackson, 1987). Elmarad nak az ismcrosok, a mun kan elkiili maga is ritkabban megy ta rsasagb a, A legnagyobb veszteseg, hogy megszakad a kapcsolat a volt munkatarsakkal. A csaladi kapc so latok romlasa Liem es Liem (1988) a munka nelkuliek felesegei eseteben a lelki tii netek (szoron gas, erzekenyseg, ellensegesseg, dep resszi6) gyarapodasarol szarnolt be a munka elveszteset koveto negy h6n ap multa n. Ezek a tiinetek szignifika nsa n gyakoribba k voltak, m int a munkaviszonnyal rendelkezok felesegeinel, de ritkabbak a rnunkan elkuli ferjek tunete inel, A szerzok altai elemzett velet lenszertien kivalaszto tt - minta eseteben a valasok szama harorn es felszere se volt a munkanelkuli csalado knal a munkaviszonnyal rendelkczo csa lado khoz kepest. Mind ez arra utal, hogy a rnunkanelku liscg hatasara jelentosen rnegvalt ozik a csaladi legkor cs a hazastarsi kapcsolato k minosege. A mun kahelyen ma rad6k elkote lezettseqene k csokkenese A "t ulelcsi szindrorna" [elen segen ck lelroi sze rint az elbocsataso k negati v hatast gyakoroinak a munkahe lyen marad6 do lgoz6kra is. A pszich ol6giai reakciokat jelcnrosen meghatarozza, hogy a mar ad6k milyen mertekben tek intik a tarsak elbocsa tasat jogosn ak, valamint az, hogy mennyire fontos szarn ukra a biztos munkahely. Ezek a tenyczok jclentosen befolyasoljak a dolgoz6k munkahely iranti elkote lezode set, ami viszont meghatarozza a kilcpesi szandekot (Davy, Kinicki, Scheck, 1991). A munkanelkuliseg hatasa inak osszegezese Attekint ve a munkan elkiiliseg hatasait, megallapft hatjuk, hogy a munkajukat elvesz tett embe rek erzelm i allapo tat a lehangoltsag, remenyvesztett seg, apatia, felelem es szoronga s jellemz i. Az atelt fru szltaci6, stress z hatasara felerosodn ek a szoma tikus tunetek. A munkanelkiili napi aktivitasi szintje csok ken, ideje sze tfolyik. A m unkanclkiiliseg jelentosen csokkenti az onerte keles t, megkerdojelezi az egyen identitasar. A vizsgalato k legtob bjenek kozos elem e a mun kanelkiiliseghez kot od o tarsadalmi megbelyegzettscg erzese. A masik leggyakori bb eredmenye ezek ne k a felmereseknek a napi (ido-) sltuktura hianya (Kelvin, j arrett, 1985). Az eletmino seg nagym ervii lomlasa miatt tobb m unkanelkiili ugy tekint vissza ene az idoszakra, mint ejetenek egy sikertelen, negativ idoszakara. A m unkane lkiiliseg nemny hatasa szamos szerzo szerint visszafordfthatatla n. Kiilonosen a magasabban kepzett, vezetoi, szakertoi mun kat vegzo kben tovabb el a bizonytalansag erzese es az uj feladatok ellatasaval sze mbeni magas szorongas, mig a fiata lok es a nem kvalifikalt,

4 A MUNKANElKUUSEG l ELEKTANA SZEKELY VINCE 6 49 "kekgalleros" dolgozok eserebe n az (ujbo li) clhe lyczke des eredme nyekent len yegeben megszfinn ek a negativ kove tkezrnenyek (Winefleld, Tiggeman, 1990). Megjegyzendo, hogy neh any kutatas ta lalt "sikeres" munkanelkiilieket is (Fryer, Payne, 1984), akik sza ma ra az alias elvesztese inkabb pozi tiv valtozaskent jelent meg. Bar a m unka elvesztese nem volt sza ndekos, olyan cselekvesi forrnanak nyitott utat, ame lyet az egyenek joval kiclegltobbne k ta laltak, mint a ko rabbi mu nkajuka t. Teny ugyanakkor, hogy igen keyes m unkanelkiiii eseteben (rne nedzserek nel, magasan kvalifi kalt do lgozoknal) ford ult elo ez a kedvezo jelen seg (Fineman, 1983). Magyarorszagon a kilencvenes evek vegen tartosan munka nelku l levok koreben vegze tt vizsgalat (Szekely, 2000) eredrn en yei len yegeben megcrosftettek a korabbi, kulfoldi felmeresek altal leirt hatasokat. A legaltalan osabb negativ kove tke zrnenykent az anyag i, penzugyi helyzet roml asa fogalmaz6dott meg. Erzelrni allapotukat tek intve a kilatastalan sag es remenyvesztettseg volt a legrneghatarozobb a valaszado k koreben, Sulyosan erinte tte a tartos alias talansag az egyenek onbecstileset es szernelyes hat ekon ysagukkal kapcsolatos felfogasat is: folos legesnek es ertektelen nek iteltek meg magukat, akikre a tarsadalornnak mar nines sz uksege. Ugy erez tek, hogy ebbol a helyzetb cl onerejukbol nem kepesek kikeriilni, jovoj uk er kilatasta lannak veltek. A hazai m unk anelku liek koreben is megfogalmaz6dott a tarsas kapcsolatok roml asa, a baratok elmaradasa es - elsds orban a ferf m unkanelkuliek eseteben - a csalad i kapcsolat ok rosszabbodasa. A prolongalt m unkanelk iiliseg hat asara csokkent a rnasok iranti bizalorn, a megkerdezett allasta lanok egyre kevesbe veltek ugy, hogya kornyezctukben leva embe rek jo ind ulata ban, scgito szande kaban megbizhatnak. Ez a kutatasi ered me ny a nernzetkozi szakirodalomban eddig nem kapott figyelm et. A magyar vizsgalat is feltarr kedvezo hata sokat. Ez elsosorban az ido vel val6 szabadabb gazdalkodasra volt vissz avezetheto, amely reven a m unka nelkiil lev6k t6b bet foglalkozh attak csaladju kkal, 6nmagukkal. A kedvez6 hatasok masik k6re a megtapasztalt pozitiv szeme lyes valtozasokra ut alt. A munkan elkiiliek uj kepessegekre es szemelyes tulajdonsagokra talaltak ra 6nmagukban, illetve fontos errekeket fedeztek f61eletiikben. A MUNKANE LKULISEG HATAsAIT MODOsfTO SZEME LYES ES KORNYEZETI TENYEZOK A m unkanelkiiliseg hatasait feltar6 eredme nyek so k esetben ellentmondasosak, amelyek a kutatasi megk6zelft esek es m6dszerek k6z6 tti elte resek mellett arra utalnak, hogy a munkan elkiili segre adott reakci6k nem azo nosak mindenkinel, minden ido ben es helyen. A munkanelkiiliseg pszichoszocialis hatasain ak feltara. sakor szamos m6dosit 6 k6riilm eny szerepet vizsgaltak a kutat6k. Hangsu lyozn i kell, hogy ezek a tenyezok nem 6nall6a n, egymast6 1fiiggetl eniil, han em egymassal szoros interakci6ban, egymasra is hatva fejtik ki hatasukat. A k6ve tkezmenyek el befolyasol6 hat 6erok kapcsan se m beszelhe tiink egyseges allaspont r61a szakiroda' 10m alapjan. A korabban mar idezett hazai felme res eredrnenyei arra utalnak, hogy a lelektani hatasok sulyossagaban [elen tos sze repct jatszik az anyagi hclyzet rornlasana k mertcke, ugyan akkor kizarolag a penztelenseggel egyetlen kovetkezmeny se m magyarazhato, Fontos renyezonck bizonyult a m unkane lkiili egye n neme, eletkora, foglalkozasi presztl zse es a m unkanelkiiliscg idotartama is. Ezen kiviil a kutata si eredmenyek fclhivtak a figyclrnet az egyen akt ualis celjainak es pszichoszocialis elet felada ta inak szerepere is. Melyebbcn erinti a munka elvesztese azo kat az egyeneket, akike t az allastalansag megakadalyoz celjaik elereseben es elerfeladatuk rnegvalositasaban. A lelektan i reakciokra hatast gyakorl6 tenyezoket harem nagy csoportra oszthatj uk: a munkanelkulive valas rnodjahoz, gazdasagi jellcgehez, ha tte rehez k6todo sze mpontokra; a m unkanelkuli egyen megkuzdeset segft6 kornyezcti: illetve szemelyes, lelektani tenyczok csoporrjaira. A rnunkan elku live valas m6dja Bar a rnunkanelkiil iscg az erintettek dont o reszen el negativ eleteseme ny, bizonyos esetekben kifejezetten pozitiv for dul at ken t jelen he t meg. Tobb kutat as (Warr, Jackson, 1985; Burchell, 1992) is beszamo l arrol, hogy az elbocsa ta st kovetoen a munkanelkul iek egy kisebb resze ne l javult a testi es lelki cges zseg i allapot. Ez a jelen seg hason latos volt ahhoz, mintha valaki egy szama ra so kkal kielegit6bb allast ta lalt voln a a ko rabbi rossz ailash oz kepest. F6ltet elezhet 6en egy "rossz" alias utan "j6" munkan elkiil i-pozfci6b a t6rr en6 atmenet megk6nn yebb iilcssel jar az egyen szamara. A neok lasszikus k6zgazdasagtan i me gk6zelftes a munkanelkiili scget a munkaero-p iaci ker eslet es kfnalat atmeneti egyensu lytalan sagakent kezeli, s mi nt ilyet term eszet es jelen segn ek tekinti (Banfalvy, 1997). Az egye ns uly megbomlasa visszavezethet6 str uktu ralis okokra, amelyek akkor jelennek meg, ha a piaci igenyek valtozasa m iatt a term elesi szerkezet megvalto zik. A sze rkezetvaltas soran sziikseg te len ne valna k azok a dolgoz6k, akik a mar elavult termeleshez k6tod6 szakmaval, kepzettseggel rendelkez nek. A keresleti es kfnalat i viszonyo k visszavezet het6ek a munkaero-araml as normalis men etere is. Ebbe n az ese tben frikcionalis vagy surlodasos munkanelkiilisegriil bes zeliink: a regi mun kah ely e1hagyasa es egy uj e1foglalasa k6z6tt 6hatatla nul eltelik bizonyos id6, am ely az op tima lis munkah ely es mun kaero megtalalasan ak "arakent" tekinthe to. E k6zgazdasagi megk6zelftes te hat a munka ne lkiiliseg bizonyos szintjet elfogadhat6na k, so t kfvanatosnak is ta rrja. Gazdasagi sze mpontb61a munkanelkiiliseg harmadik formaja a recesszios munkanelkiiliseg. Az egesz gazdasagot erinto visszaeses miatt cs6kken a term eles es a munkae ro igeny, szamos do lgo z6 veszf ti el hosszabb-r6videbb id6re allasar. Mig az elobbi ket ese tben a m unkaerop iac normalis allapotar61volt sz6 (allitjak a neokl asszlkus felfogast vall6 k6zga zdaszok), az ut 6bbi - fokent t6meges es tarr6s jellege m iatt

5 A MUNKANELKULISEG Lh EKTANA SZEKELY VINCE mindenkeppen karos es kikuszobolendo jelen seg. A munkan elkuliscg gazdasagi forrn aja az egye n szarnara gyakra n minr az allas vesztes.feleldse" fogalmaz6d ik meg. Lelektanil ag megalapozot tnak tfinik az a felte te lezes, hogy azok a m unkahelkiiliek, akik onrnagukat erzik fclelosn ek az elbocsatas ukert, nchczebben elik at a munkane lkuli seget azo khoz kep est, ak ik kulso, kezzelfoghato ok, igy peldau l a gyar beza rasa m iatt kerlil nek torncgesen utcara. A kuratasok eredrnenyei ugyan akk or nem tarnasztjak ala ezt a feltetclezest. Kess ler, T urner es House (1987), valami nr Winefield es munkatarsai (1992) vizsgalatai soran nem talaltak osszefuggest az al Ias elvcsztesenek oka es az atelt stressz merteke kozott, Addi son es Portugal (1987) kutatasai alatarnasztotta k, hogy nagyobb valosziniiseggel valnak tartosan munkan elku live azok, akiket varatlanul, eloze tes bejelentes nelkiil epitenek le, mi nr azo k, akiket varhato elbocsa tas ukra elore figyelmeztctn ek. A "gondoskod6" leepitessel probalk ozo vallalatok igyekezn ek elhc lyczkedest scgito (o utplacement) pro gram okkal tarnogatni az allas ukat e lves zito alkalma zotta kat es atmen eti ida biztosirasaval, sza kkepzett sza kem be re k bevon asaval leh ctove tenni az ujboli elhe lyezkedest vagy a rnu nkanelkuliseg tu lelesere to rte na felkeszulest. K6rnyezet i t enyezok Szoc ialis ta moqat as A munkanelkuli scg hatasainak enyhitcseben, illetve az ujb oli elhe lyezkedes eloscgiteseben a csaladtagokrol, bar atoktol es rn aso ktol kapott szocialis tamoga ta s meglete vagy hianya do nto fon tossagu. Ne m beszelhctiink ugyan akkor direkt osszefligjlesrol, hisz a kapott tarnogatas m inosege fon tosabbnak tiinik, minr a merteke. Igy peldaul Cap lan es Vinokur (1987) a szocialis tamogatas hatasat ku tatva azt talalta, hogy csak a specifikus, kon kretan az allaskeresesre vonatkoz6, azt eros ito tarsas tam ogatas gyako rol kedvezo hatast a mentalis egeszsegreoaz altalanos erze lm i biztatas e szemponr b61hatastalann ak bizonyul. A mu nkanelkliliseg ugyanakk or cso kkenr i a szocialis tam ogat as elerese ne k az eselyet. Az anyag i helyzet romlasa, a m unkanelklili szocialis statu sa nak hanyatla sa miatt elmaradnak az ismerosok es a bar ato k. A szo cialis tam ogatas igenybevetele ter en is mu tatkoznak nemi klilonb segek: Frydenberg es Lewis (1991) kim utatta, hogy a m UIlkanelkliliseggel torteno megklizdes sora n a nok nagyobb val6szi naseggel veszik igenybe tar sas kapcsolataik seg itseget. Munkaero piaei leh et osegek A munkaeropiacot a munkaero-kinalat es -kereslel foldrajzilag es/vagy sza kmailag behatarolt terliletekenr hatarozhatju k meg. Burc hell (1992) felhivja a figyelm et arra, hogy nem ert hetjlik meg a munkan elkliliseg lelki reak ci6it, ha nem vesszlik figyelembe a mu nkaeropiacot minr befo lyaso l6 ten yezol. Jackson es Warr (1987) a magasabb munkane lkliliseggel jellem ezh et o m Ullka ero-piaci kornyezetben leva mu nkanelkliliek ko re ben rosszabb lelki-egesz segi alia potot ta lalt, minr a jobb munkaero-piaci kornyezetben levok nel. A rossz elhe lyez. kedesi ese lyek nemcsak a munkanelkliliseg ideje alatt fokoz zak a slorongas t, a stresszt, han em a m unkanelkliliseget megelozo elboesatasi idoszakban, sot az Ilj. b61i elhelyezkedest kove toe n is. Azt, hogy az ujb61i elhe lyezkedes iranr motivalt, tartosan munka nelkul levok ne gatfv erzelmi allapot anak (dc prcsszio, rern cnyvesz te ttseg) kialaku lasaer t clsosorban a sikerte len allas kereses so ra n rapasztalt nyilt vagy burkolt visszautasitas a felelos, sza mos kutaras bizonyitja (Borge n, Amundso n, 1984; Vinokur, Caplan, 1987). Allamilag tarnoqatott pro g ramokba n torteno reszvete l Brant hwaite es Garcia (1985) azt ta lalta, hogy a munkanelkuliseg karos lelektani kovet kezrnenyeit je lentosen csokkcntctte az allarn ilag tamogato tt foglalkoztatasi programokba n (pl. kozhaszrni mu nkavegzes) torteno reszvetel is. Borgen es Amundson (1984) a munkanelkuliseg hat asait tornpiro tenyezok vizsgalara soran az ujboli clhe lyezkcdest segito (palyako rrekc ioval, allaskeresessel foglalkoz6) cso portos ta nacsadasi program ok jotekony hatasat is kimutatta, Ne m ennyire egyertelmti az allami scgitseg szerepe, ha figyelembe vesszuk a mu nkaligyi kiren deltsegek kel kapcsolatos kutarasok ered rnenyeit. Borgen es Amundson idezett vizsga lataban harmadik helyet kaporr a negativ erzeseket fokoz6 ten yezok soraban a m unkaligyi hivat alokban tapasztalt sze melytelen banasm od. Beelitz es Wilpert (1993) nernct munkanelkuliek allaskereses i viselkedeset vizsga lva arra a kovetk ez tet esre jutott, hogy azok, akik aktivan keresnek alias, nem keresnek kap csolatot az allarni m unkaligyi kirendeltseggel. Kulturalis jellem zok Az emberi viselkedes jelentos resze ku lnirafuggo: ami me g fellebbezhetetl en torvenyszer tisegnek bizonyu l az egyik ku lturaba n, az esetleg reyes kovetkeztetesn ck a rnasikban, A kultura lelektani oss zetevoi kozott olyan tenyezok et han gsul yoznak az edd igi kutatasok, m inr az alkalmazkodas, problema megoldas, tanulas, szokasok elsajatitasa (Berry ct al., 1992). Indok oltnak ttinik feltenni a kerdest, milyen m6d on hat a ku ltu ra a mu nkanelku liscg elrnenyeire es a munkan elkliliseggel kap csolatos viselked esre, alkalmaz koda sra. Furn ham (198 2a) bebizon yito rra, hogy jelenr as osszefligges van az egyenek m unkaval kapcsolat os h iede lem rendszere es a mu nkanelkli liseggel kapcsolatos attribuci6ja kozorr. Neve zetese n azok, akik a protestans munkaerk olcs mellerr kot eleztek el magukat, a munkanelklil iseg negat iv belso okat hangsu lyoztak, ezaltal egyertelmae ll magat a m unkanelkli lit teve felelosse a prablema iert. A munkanelklili seg ku lturalis klilonb segeinek megh atara zasa sze mpo nrjab61 igeretes ne k tannek a Meaning of Working Inrern ational Research Team (MOW, 1987) kutatasainak eredme nye i is. A MOW-kut atas altai aikalmazo rr elme leti modell kozponri elemet a ta rsadalmi normak adta k, amelyek teren a legjelenrosebb kulturalis klilonbsegek figyelhetoek meg. A munka val kapcsolatosan a tarsadalmi norm akat ket jellegzetes tipu sba soroltak. Az elsa tipusban a m unka minr lehetifseg (az egyennek joga van a jelenressel bir6, ertelmes es erdekes m un kavegzesre), a masodikban minr kotelezettseg (az egyennek munkajaval hozza kell jarul nia a ta rsa da lmi j61ethez) jelenr meg. Hollandiaban, Belgiumban es Nemetorszagban a munkara elsosorban minr leh et osegre tekinrettek a megkerdezerrek, mig az Egyeslilt Allamok ban a mun ka kot elezettseg oldala dominalt. Egyelore keveset tudunk arr61 mondani, hogy miert alak ultak igy az eredme nyek. A kutat6csoport szerinr a vitathatatl anu l jelen leva ku lturalis ha t6erok me llerr feltetl,enlil figyelembe kell ve n nlink a gazdasagi, ta rsadalmi es politikai te nyezoket is. Igy peldaul a fejlerr, ipara-

6 A MUNKANELKULISEG LELEKTANA sodott or szagokban magasabban kepzett a munkaer o, jobb a szocialis ellato rcndszer, a munkajukat elvesztett ernbcrck jobban bizakodh atn ak abban, hogy mun ~ at talalnak, emi att a munkan elkuli seg kisebb lelektani koverkezmenyekkel jarh at, mint a kevesbe fejlett orszago kban. Szernelyes szociodemog rm iai t enyezok A munkanelkuli seg egyeni hatasainak kialaku lasae rt felelos szcmelyes tenyezokct ket nagy csoportra oszthatj uk. Az elsa csoportba a konnyebbcn meghatarozhato dernografiai jellemzok tartoznak. A masodik csoportba a direkt med on neh ezebben megfigyelheto lelekt ani eroforraso kat so rolhatjuk. Eletko r Az erzelmi reakciok, a stressz ate lese kapcsan megallapit hato, hogy a kozep so koro sztaly sok kal neh ezebben viseli a munkan elkuliseget, mint a fiatalok vagy a nyugdfjhoz kozel allok. Peltch etolcg a fokozo ttabb anyagi felelosseg, a csaladfenntartas nagyobb terhet ro a kozepkoru akra, illetve a nyugdfjba vonulas mint megoldasi lehetcseg csokkenti a stress z merteket, A fiatalok eseteben a csaladi tarnogato hatter tolthet be veda szerepet. Nemi kulonb seq ek Bizonytalan, hogy a nemi kulonbsegek befolyasoljak-e a rnunkanelk tilisegre adott reak ciokat. Egyes kutatasok szerint a nok nagyobb mertekbcn szenvednek a munkanelkuliseg okozta stressztol, mas kutatasok ennek pont az ellenkezojet allitjak, lsrnet mas kut atasok nem talaltak elrerest a nernek szerint. Borgen es Amundson (1984) az ona llo, csaladfenntarto i szcrcpct bctolto no k eseteben nagy hason losagot latnak a szinten csaladfenntart6 ferflak erze lmi reakci6 ival. Leana es Feldmann (1991) ugyan nem tawtak elterest a stress z tiinetei kazatt, azonban a mu nka nelkiiliseggel val6 megkiizde s teren jellegzetes ferfl- (problema kazpontu) es noi (tiin etf6kuszu) strategiakat hataroztak meg. Iskolai vegze ttseg es fog lalkozasi presztizs Az iskolai vegzettseg - mint az a m unkane lkiiliek kepzettsegi szint szerint i ass zete telet elemzo statisztikai adatokb61kitgnik - pozitfv erofoml.s lehet az alias me gtarrasa, illetve az ujb6li elhel yezked es soran. A munkanelkiiliseg megelese szempontja b6l azonban, fokent, ha a magasabb iskolai vegzettseg vezeto beosztassal vagy szakerto i pozfci6val is egyiitt jart, mindenkeppen sulyosbft6 faktor lehet. A "feh ergallero s" munkan elkiiliek jelentosebb kii16nbseget, dis zkrepanciat elnek at a munkahelyi es a mun kanelkiili-status kazatt. A munka, a hivaras jelentosebb szerepet talt be identitasukban, jobban kat odnek a munkahoz. A foglalkozasi presztizs fontossagat alahuzzak a munkan elkiiliseg hara sainak reverzibilitasat vizsgal6 kutatasok is. A szakertoi, vezeto i munkakart bet6ito dolgoz6k jobb an szo ronganak az uj munkahelyiik an, jobb an agg6dna k azert, hogy megfeleljen ek a kihfvasokn ak. Ez a jelenseg a kekgalleros dolgoz6knal nem flgyelheto meg (Fineman, 1983). SZEKELY VINCE 653 Penz, anyagi helyzet A munka elvesztese ne k gazdasag i hatasa azoknal a reregeknel a leginkabb szembcni nd, akik sernmifele tart alekkal nem rend elkeznek, es a pe nzhez jutas mas forr asai (feketernunka, szocialis ellatas) nern elerhe toe k vagy nem kepesek fede zni a megelhetes korabbi szintjet, A munkanelkuliseg lelekt ani kovetkezme nyeiert szamos szakember kizarolag az elszegenycdest teszi felelosse (Fryer, 1992). Lazarsfeld (1935) egy korai vizsgalataba n parhuzarnot talalt az erzelrni allapot rornlasa es az anyagi helyzct alakulasa kozott. Hollandiaban, ahol viszonylag magas a mun kanelkulieknek nyujtott segelyosszege, Schaufeli es Van Yperen (1992) nem talalta olyan su lyosnak a lelektani reakciokat, Ezzel ellcnte tbe n egy Svedorszagban vegzett fclrneres (Kieselbach, Svensson, 1988) jelentos mentalis kovetkezrnenyeket rnutatott ki annak ellenere, hogy az akkori ellatas i rendszerben csak 10%-os jovedelemcsokkenest jelentett az alias elvesztese. A "segelyezettnek lenn i" olyan tarsadalmi stigma, ame ly az egyen onbecsuleset fenyegeti. Mas vizsgalatok alatarnasztottak, hogy az anyagi bizto nsag hianya jelentosen megnoveli a neu rotikus tunetek eloford ulasi ara nyat a rnun kanelkuli ferfiak eseteben (Rodgers, 1991). Egeszsegi aliapot A rnegvalt ozott munkakep esseggel es a seru lekenyebb egeszsegi allapottal rend elkezdk elhelyezkedes i eselyei rosszabbak, illetve ez a csoport jobban ki van teve a munkanelkiili seg okozta stressz egeszsegkarosito hatasanak, Szar rnazas Keves kutata s foglalkozott azzal, befolyasolja-e a munkanelkiili szarmaza sa a munk anelkul iseg megeleset. Warr, Bank s es Ullah (1985) fekere munkanelkilli fiata lok eseteben alacsonyabb mervii stresszallapotot talalt, mint a fch er palyakezdd rnunk anelkulieknel, Ha letezik is faji, etnikai alapu kulonbseg a munkanelkuliseg rncgeleseben, az a munkaeropiac egyik legellentrnondasosabb jelensegen, a szarmazas szer inti diszkrim inaci6n alapulhat. Szemelyes lelekt ani t enyezok A munkanelkii liseg egyeni, lelekt ani szintjet vizsgalva felvetodik a kerde s: leteznek-e olyan szemelyisegjellemzok, amelyek hozzasegftenek a munkanelkiili seg siker esebb kezelesehez, vagy, ellenkezoleg, seriilekenyebbe teszn ek az allasvesz tes kavetk ezmenyeivel szembe n. E kerdeskart a stressz helyzetekkel tarteno sikeres megkiizdest magyaraz6 elme lete k (Latack, Kinicki, Pru ssia, 1995) es kutarasok reszletesen elemz ik, lefrva azokat a szeme lyes eroforrasokat, illetve a megkiizdest segfto strategiakat, amelyek reven az egyenek bizonyos csoportja i hatekonyan kepese k alkalmazkodni azok hoz az elethelyzetekh ez, amelyek mas csoportok ese teben a lelki es tes ti egeszseg visszafordfthatatlan leroml asat okozzak. A kutatasok ezen a teren sem mentesek az ellent mondasokt6 1. Az azonba n altalanosa n elfogadott, hogy a szemelyisegjellemzo k jelentosen befolyasoljak a munkanelkiilisegre ado tt lelki reakci6kat, valamint az ujb6li elhelyezkedes ese lyet. Schaufeli (1988) ugy veli, hogy a munkanelkiiliseg soran elszenvedett lelki bantalmak keth armad reszeert a munkanelkiili stabil szemelyisegjellemzoi, az altala "se riilekenyseg i kom ponenseknek" nevezett tenyezok a felelosek.

7 A MUNKANElKUUSEG lelektana SZEKELY VINCE 655 Ovatosnak kell lennlink azo nban a munkanclkuliseg lelektani hatasainak ilyen jellegg mc gkozeliteseivel, indivi du alizalasaval. A rnunkanelkuli seg egyold alu an pszichol6giai vagy orvos i szc rnlelere elveze thet oda, hogy egyedul a munkan elkuli cgyenr tekin tik felelosnek azert, rnert nem tud elhelyezkedni, s rehabilitacios foglalkozasokon vagy tr eningeken probaljak megvaltoztatni magatartasukar, att it Gdje i keto A rnunkan elkuliseg problernaja mi nde n esetbcn a szernelyes es a korn yezcti (ta rsadalmi. gazdasagi) ten yezdk kolcsonhat asaban kezelh ero, Az eg yen celjai, elkotelezodesei es eletfelada tai Kezenfekvonek tiinik, hogy az egyen aktualis celjai es te rvei, valamint tor ekveseit hosszabb rave n megha ta ro zo elkotelezodesei es eletfeladatai rneghatarozoan befolyaso ljak a rnunka nelkuliseg megeleset, Fryer es Payne (1984) vizsgalati eredme nyei szerint kedvezon ek ertekeltek az allastalansagot azok, akikne k a rnunkan elkuli seg nem gatolta sze rnelyes to rekvese ik (pi. regi karrieralrnuk) megvalosu lasar. A munkavallalas ira nti elkotel ezodes A munka iranti elkotelezodest tiibb tenyezo hatarozza meg (pi. az aktualis anyagi helyzet, a szernelyes ertekrend, a munkaval kapcsolatos attitfidok), erniatt nem teljesen egyertelmti, hogy mit mernek azok a vizsga latok, amelyek a negativ erzelrni allapot es a rnunkaba alias iranti elkotelezodes kapcsolatat probaljak kimuratni. Shamir (1986) peldaul szoros osszefu ggest talalt a protestans munkaetika es az ate lt stressz kozott. Warr es j ackson (1987) kutat asai pedi g azt bizonyitottak, hogy a rnun kaval kapcsolatos attinidok rnegvaltoztatasa reven enyhithctoek a rnunkan elkuliseg so ran atelt negativ erzelrni reakci6k. Banks es Henry (1993) vitatja, hogy a munkavallalas iran ti elkotclczett seg stabil szemelyisegjellemzo lenn e. Gallic es Vogler (1992) kuta tasai soran se m m ifele a ssze fliggest nem tawt a mu nkanelklilf szemely munkavallalas iranti attitgdje es a te nyleges elhelyezkedes bekiivetkezte ka za tt. A ja vovel kap csolatos vara kozasok Borgen es Amundson (1984) az egyene k javovel kapc solatos tu lzo tt varakozasa inak ne gativ erze lm i kiivetkezmenyeit irta Ie munkanelklilfek eseteben. Az egyen ek gyakran ugy elik meg, hogy allasu k elvesztese egyfajta tamadas jiivobeni celjaikka l szemben. Onbecsliles A munkanelkliliseg lelki jelen segeit leir6 kutatasok altalaban arra a kavetkeztetesre jumak, hogy az allasukat vesztettek anbecslilese csiikk en. A sze mely a ne rre keleset ugyan akkor a legujabb kutat asok az egye n alkalmazas i sta tusat6 1fliggetlen tenyezokent kezelik, s mint ilyennek, jel entos moderal6 hatast tulajd onitan ak a munkanelkliliseggel tiirren o sike res me gklizdes teren. Schaufeli (1992) es masok is azt mutattak ki, hogy a pozitivabb iine rrekelessel bir6 szem e lyek jobban viselik a munkan elkliliseg lelektani terhe it. Enn ek bizonyos szemp0nlb6l ellentmond az a vizsgalat, amely szerint a ne gativ iinerrekelesg allas keresok j6 val rugalm asabbn ak mutatkozn ak a munkaalkalm ak elfogadasaban, ezalt al nagyobh ese llyel helyezkedn ek el, mint a magas a nbecslilessel jellemezheto ta rsaik (Shamir, 1986). A sze rnelyes hat ekonysaq hied elme A munkan clkuliscget sokka l negativabban eltek meg azok, akik ugy veltek, hogy nem lesznek kepesek vegrehajta ni olyan cse leked eteket, amelyek a munkanclkuli seggel torteno sikeres mcgkilzdeshez vezetnek (DeFranck, Ivan ccvich, 1986). A kontroll he lye A bclso kontroll altalaban jobb alkalrnazkodasi kepcssegre utal, A munkanelkuliseg lele ktani kover kezmenyeinek kutatasaiban - az one rtekeleshez hasonl6an - mind fuggo, mind fugge tlen renyezokent megjelen ik a kontroll helye. Polt eh ctoleg a munkan elkuli kent elto lto tt ido fuggvenyeben valtozik, hogy az egyen mennyire erzi onmagat sajat sorsa iran yitojanak, es ellen kezo leg. mennyire eli meg, hogy klilso ten yezok iranyitjak eletet. A tar tosan munkane lkuliek "passzivakka" valnak, helyzetuk megoldasat a kornyezerukrol varjak. Ugyan akk or a kul so kontroll az erzelmi rnegkuzdes szempontjabol poz itiv hatasu lehet, hisz meg6v az onvadolasbol eredo depressziv rea kciokto l, A kutatasok csa k reszbcn erositik meg ezeket a felterelezeseket. Furnham (198 2a) a munkanelkuliseggel kapcsolatos hiedelmek teren kirnutatta, hogy rninel regebben munkanelkuli valaki, annal inkabb a tarsadalrnat, illetve a so rso t, a balszerencset okolja a munkan elkullsegert. Schaufeli (198 8) nem talalt sem rnifele osszefugges t a kontroll helye es a munkanelkuliseggel val6 megkuzdes sikeressege kozott. Az egyeni kepesseqek hia nya A munkanelkuliseg erzelrni tcrhcivel torteno megkiizde s, de kulonosen az ujboli elhclyczkedes szamos "iinmen edzselesi" keszsegct igenyel az allastalanoktol. Azok, akik hatekonyan es konstr uktivan kcpe sek idejuket megszervezni, jobban viselik a m unkan elkuliseg negatfv h atasait (Fea ther, 1989). A munkanelkuliek segitesere letr ehozott programok olyan alka lmazkodasi technikakat oktamak a mun kanelk lilieknek, ame lyek reven hateko nyabban klizdhemek meg a mun kanel kliliseg na pi gondjaival, illetve magaval az allaskeresesse l. Lelki edzettseg es A tipusu viselkedes A mu n kanelkliliseggel szemben serlilekenyebbnek bizonyultak azok a szemelyek, akik alacsonyabb lelki edzettsegge l voltak jellemezhetoek, illetve akik hajlamosabbak voltak az A tipusu (versengo, agre sszivabb) viselkedesre (De Fran ck, Ivance vich, 1986). Neuroticizmus es int rove rzi6 Payne (1988) tarr6san munkanelklili ek longitu dinalis vizsga lata soran ero s korrelaci6t talalt a neuroticizmus mint szeme lyisegvonas es az ate lt stresszre adott reakci6k kiizatt. Elsosor ban a szorongasra val6 hajlam erositette fel e reakci6kat. Schaufeli (1992) palyakezdo munkanelkliliekn el szinten kimutatta a neuroticizmus moderal6 hat asar. Kirchl er (198 5) kutatasi eredmenye i szerint a neuroticizmus- es az introverzi 6skalakon magasab b erreket elerok nehezebben viselik a munkanelkliliseg hat asait. Az elh<\rit6 mechan izmu sok fejlettsege Vaillant (1995/ 1977) a Harward Egyetem egy vegzos evfolyamanak sorsat tiibb mint atven even at nyomon kave to kutatas i program errekelese alapjan azt tawta, hogy az egyenek magan eleti boldogulasat es karri er-el omen etelet nem elsosorban a klilso tenyezok, hanem az ego vede ke-

8 A MUNKANEl KULISEG l ElEKTANA z6 mechanizm usainak erettscge hatarozta meg. A vizsgalat soran mcgku lonboztcttek els6 szintii vagy pszichotikus, masodik sz inni vagy eret len, harmadik szintfi, mas neven neuroti kus, illetve ne gyedik sz intfi, azaz erett clha rlto mechan izrnuso-' kat. Vaillant egye bkent sokat vitatott, de kcrsegtelcniil nagy hata su elcrnzese ala p jan kim utatta, hogy a vizsgalt peri6dus soran a legkcvesbe erett, sok esetben pszicho tikus elharfro mechanizmussal ren delk ez6 csoporrba ta rtozok 47%-a volt hosszabb vagy rovidebb id6re m unkanelkuli. Az erett elharlto mechanizm ussal jellem ezhetok koreben ez az arany 3%-ot tett ki. A MUNKAN ELKU USEG LE LEKTAN I KOVETKE ZMENYE IT MAGYARAZO ELMELETEK Szarnos clmeleti modell sz uletctt a mu nkanelkuliseg lelck tani koverkezmenyeinek indoklasara (19.2. tablazat). Ezek az elmeletek arra keresik a valasz t, rniert okoz lelektani valtozasokat az allasvesztes es a ta rtos munkanelkuliseg. Valojaban azt a kozvetfto tenyezot probaljak rnegh atarozn i, ame ly felel6s az cgyeni kovctkezrnenye kert, A legatfogobb es legtobber idezctt modell (lah oda, 1981b) a m unka mint tarsada lmi intezrnen y lelektan i, szocialis funkci6ira he lyezi a hangs ulyr, Mas megkozelites (Fryer, 198 6) viszo nt egyszergen a materi alis de privacionak, az elszegenyedesnek a szerepet emeli ki. A munkanelkuli cgye nek megertese szcrnpcntjabol nagyon biztatoak az identitas szerepet vizsgalo kurat asok. Vegezerul az elrne letek egy negyedik kore nem az ok-okozati osszefuggesek leirasara, hane rn a munkan elku liseg erzelrni dina m ikajana k, szakaszainak meghata rozasara tett kiserlere r ta blazat. A munkanelkiiliseg lelektani kovetkezmenyeit magyaraz6 elmeletek Speciflkus elmeletek Depr ivacios elmeletek Funkcionalis e1melet Oahoda, 1981) Vitaminmodell (Warr, 1987) Cselekvesi eselytelenseg elmelete (Fryer, 1986) Szakaszelmeletek (Bakke, 1933; Eisenberg, Lazarsfeld, 1938; Borgen, Amundson, 1984) Altalanos elmeletek Varakozas-crtekesseg elmeler (Feather, 1959) Szemelyes hatekonysagelmelete (Bandura, 1989) Attribtici6s elmelet m6dositasa (Weiner, 1985) Tanulttehetetlenscg elmeiete (Seligman, 1975) Szocialis idemitas elmelete (Breakwell, 1984) Stressz es megkgzdesi modellek (Lazarus, Folkmann, 1984; Latack, Kinicki, Prussia, 1995) Elethosszig tan6 fejl6des elmelete (Erikson, 1959) Depri vacios elmelete k Jah oda funkcionalis elme let e 5lEKEl Y VINCE 657 A munkan elkul iseg pszichoszocialis elme lctci koz ul Mari e j ah oda felfogasa gyakorolt talan a legjelent6seb b hat ast a te rnaval fog lalkoz6 szakem bere kre. j ahoda akt iv reszese volt a harmineas eve k elejen a Becstol nehan y kilom eter tavolsagra lev6 kis osztra k faluba n, Mari enthalb an vegzett kutat asn ak. A vizsgalat ered rne nyeit 1933-ban Lipcsebcn publikaltak (lahod a et al., 1999/1 933). Ez a mfi, ame lyne k angol ford itasa ben, m ig ma gyar forditasa 1999-ben jelen t meg, ta lan a legrob bet idezett munka a m unkan elkuliseg lelekt ani kovctkczmen yeivel es a mentalis egeszscggel foglalkoz6 psziehol6giai es szociol6giai rmivek soraban (Fryer, 1992). Az egyen mentalis egeszsegenek a fenntartasahoz megfele l6 szocialis kornyezetre van szukseg. j ahoda megkozeliteseben a szocialis korny ezet fontos eleme a rnunka, a foglalkoztatas is. A m unkanak mint szoc ialis intezrnenynek kezzelfogha to credrnenye, hogy m egelhe test, jovedelmet biztosit a dolgoz6 szama ra. Ugyanakkor a munka ezen man ifeszt funkci 6ja mellett legalabb en nyire fontos Iaten s szerepet is betolt az egye n elete ben. Erzelm ileg kevesbe telitett szoc ialis kon taktusokat biztosit, masok szarnara is fontos celokat, aktivitast, iddstrukturat, elleno rzest "k en y sze rit ra" a dolgoz6k ra. j ahoda szavaival: "El6szor is, me gszabja az adott nap idost rukt urajat: m asodszor, rendszeres tar sas kontaktusok at biztosit a nuklearis csa ladon kiviili szemclyekkel: harm adszor, olyan celokat kovetel meg az egye nto l, amelyek t ulrnutatnak az ind ividualis tor ekveseken: negyedszer, meghatarozza a statust es az identita st: es vegezetul, aktivitasra kesz tet. " (Iahoda, 1981b, 188.) Az elrnelet melyeb b megertesehez tekints iik at roviden, mit is ert pontosan j ahod a a m unka laten s funkei6in: A munka strukturalja az idift. A munka srrukrur<i1ja a napot, a hetet, de akar az evet is. E srruktura elvesz tese az id6b en torte n6 tajekoz6das zava rahoz veze t, e1 vesz az elet ritmusa. Feath er es Bon d (19 83) osszehasonhtotta, hogyan alak ul a munkan elkuli es a munkab an all6 egyetemet vegzettek eelrudato s teveken ysege. A munkanelkuliek kevesbe ha sznaltak ki az idejuket, nem voltak annyira szervezettek, eelt uda tosak, s a szerz6k feltetelezese szerint ennek kovetkezm en ye volt, hogy a kortikben gyakoribbak voltak a depresszi6 t unerei is. A munka kozos elmenyekre esezek megosztasara ad lehetiiseget. A m un ka bizto sitj a a nuklearis esalad tagjain kivuli kapesolatok, tar sas erintkezes lehet6seget. A ta r sas erintkezes az ember alapvet6 szukseglet e. A szo cialis kap esolatok fontos szerepet toltenek be a neh ez elethelyzetekkel to rte n6 m egku zdesben is. A szo eialis izolaci6 ugyanakkor feler6slti a lelki problem akat. A munka az alkotas oromet, a hozzaertes, a kreativitas eimenyer nyujtja. Meg a kevesse kielegit6 munka is lehet6seget nyujthat a teljes itme ny sikerelmeny enek atele-

9 A MUNKANElKUlISEGl ELEKTANA sere. Az egyen azt erezheti, hogy neki is szerepe van egy tcrrnek letrehozasban vagy egy szolgaltatas rncgvalositasaban. A munka a sze,,"i/yes identitas esstatus[omi sa. Az iparilag fejlett ta rsada lrnakban a munka a sta tus es az identitas fontos ind ikatora, A mu nka ne mesak rnaganak a dolgoz6na k, han em a csaladjanak a stat usat is jelzi, hatast gyakorolva peldaul a gyermekek iskolaban elfoglalt helyere es ezen keresztu l az onkepere is. A munkanelkuli szeme ly a foglalkozasi statusanak elvesztesevel elveszi the ti az iden ti tasat, Az onertekeles jelcntos csokkenese nem velet len tehat a rnunkanelkuliek koreben. A munka az aktivitas[orrasa. Minden mu nka bizonyos mertekf mentalis es fizikai akt ivitast igenycl a do lgoz6t61. A mun kanelkuliseg destrukt fv psziehol6giai koverkez rnenyeit az okozza, hogy megszgnnek a mentalis egeszseg fenntartasahoz szukseges latens tenyczok.[ ahoda a munka altai biztositott latens funkei6k komplem enter lelektan i szukseglereit tetelezi fol. Az egyen lelektani egeszsegenek bizrosirasah oz szuksege van az ido strukturalasara, kulso eelokra, ta rsada lrnilag er tekes stat usra, arra, hogy kollektfv erofeszltesekben vegyen reszt, hogy aktiv legyen. Ezekn ek a szukseglereknek a kieleglrese valik lehetetlenne a munka elvesztesenek kovetkezteben. A mu nkanelkuli egyen kiviil reked abb61 a tarsadalrni intezrnenybol, amely alapveto psziehol6giai szuksegleteit kielegithetne.j ahoda allitasa sze rint meg a legrosszabb foglalkoztatas is job b, mint a munkan elkuliseg, hisz valam ilyen mert ekben lehetoseget biztosit a szuksegletek kielegiteserc. A rnun kanelkul iek azo n szfik kore, akik nem szenvednek a munkanelkuli segtol, kepes volt olyan szocialis int ezrncnyt talalni onma ga szamara, ame ly p6tolja a foglalkozt atast. [ ahoda elrneletcne k kritikajakent legfokepp en a pen z, az anyagiak szerepene k relady elhanyagolasat r6jak fel. A munkan elkuliseg lelki k6vetkezmenyeit 0 kizar61ag a laten s te nyezok hianyaval hozza 6sszefligges be. Konstatalja ugyan az anyagi kenysze rhelyzetet, de nem int egralja ezt elmeletebe. A deprivaei6s elmelet eze n tulmenoen azt sem veszi figyelembe, hogy a munkanelkiiliseg negad v hat asai valtozna k az eletkorral (a fiatalok es az idosebbek kevesbe int enziven, mig a felnott kor derekin levok sokkal sulyosabban elik meg a munk anelkgli seget). A legt6bb kritika azo nba n azert eri Jahodat, mert feltetelezi, hogy meg a legrosszabb munka is jobb, mint a mun kanelkgliseg. Wine field es mun kat arsai (J 993) tizeves longitud inalis kutatast vegez tek palyakezdo fiatalok k6re ben. Ete d menyeik arra utalnak, hogy azok, akik elegede tlenek voltak a m unkajukkal, nem ereztek rnagukat jobb an, mint azo k, akik mun kanelkiiliek voltak. Ez alapjan a szerzok vita tjak Jahoda allaspontj it. O'Brien es Feather (J 990) azt talalta, hogy a munkaval val6 elegedett seg legfontosabb felte tele a kepessegek hasznalat anak leh etosege, amely tenyezo kimarad t a laten s tenyezo k k6r ebol. Vegeze tiil fakt oranalitikus vizsgalato k (Sehaufeli, VanYperen, 1992) keyes bizon yitekot talalnak arta, hogy a foglalkoztatas t6bbet is jelentene, mint a manifeszt tenyezot: az anyagi biztonsagot. War r vita minmode llje SZEKELYVINCE 6 59 Mig [ ahoda elmelete nek megalkotasakor szoeio l6giai ana logiat hasznalt (Merto n funkcionalis modclljebol indult ki), Wart szarnara egy orvosi modell, a vita mino k fclretclezett hata smechan izrnusa adta az alapm intat. Warr (J 987) vitaminmodellje a funkc iona lis modellh ez hasonl6an szinte n a lelki egeszseg mcgorzesehez szukse ges korn yczeti te nyezoket veszi szarnba. Ezek koze olyanokat sorol, mint a penz, a fizikai biztonsag, az ertekes tarsadalmi pozici6, a klvulrol kitgz6tt eelok, a valto zatossag, a komyezet bejosolha tosaga, a kont roll, a kepessegek felhasznalasa es vegezetul a tarsas kapcsolatok. Bizon yos kornyczcti tenyczok oly m6don visclk cdn ek, mint az A- es a D-vitamin: szukseg van beloliik bizonyos menn ylsegre, azonban tu l sok artalmas a szcrvezet szamara. Ebbc a korbe tartoznak a kiilscleg rncghatarozott eelok, a valtozato ssag, a bcjosolhatosag, az elleno rzes, a kep essegek hasznalara es a tar sas kapcso latok, A lelki egeszseg szernpo ntjabol peldau l igen fontos, hogy az egyen mun kaja ne legyen ni l rnonoton, allandoan kiszarnlthato, ame ly nem jelent sernmifele valtozatossagot, Legalabb ennyire karos azonban a tul zott valtozatossag, amely allando srresszhelyzetet oko z, ahol a dolgoz6 clveszlt min denfele kont rollt. Mas tenyezok esete ben azonba n egyertelrnfien ervenyesulhet a.minel tobb, annal jobb" elv. Wart a C- es az E-vita min (constant effects) harasm echan izrnusah oz hasonlitj a ezeket a renyezdket: a penzt, a fizikai bizto nsagot es az ertekes szoc ialis pozici6r. (Napjaink kutat asi ered rnenyei sze rint ugyan ezekbo l a vita minokb61is artalmas lehet a tulzott d6zis.) Wa rr elmelete jelenrosen egybevag jahoda latens funkei6kkal kapcsolatos elkepzelesevel. Igaz, Wart az idostrukturalast, a.kollckrfv eelok reszesenek len ni" es a "kiviilrol iranyitott celok jelenlctet" egy tenyezobc, a "kulsoleg kit fi zot t celok" tenyczojcbe siirit i. Uj elem a kcpessege k hasznalatanak es a kontroll Iehetosegenek beillesztese a k6rny ezeti tenyezok k6ze, iiietvc ezen tenyezok elter o harasm eehanizmusanak megvilagitasa. Jahoda kesobb maga is elismerte, hogy a kont rolliehetosegene k kihagyasa az 0 megk6zelitesenek gyengesege voir. Ezckkel a valtoz tataso kkal Wart elmelete kepes magyarazatot adni arra, hogy miert nin es kul6nbseg a "rossz foglalkoztatas" es a munkanelkiiliseg k6z6 tt. Az elmelet nem huz eles hatirt a m unka es a mu nkane lkgliseg k6ze. A vitaminmodell megmagyarazhatja, miert valtoz ik a munkanelkiiliseg idot art a manak fliggvenyeben a lelki eges zsegre gyakotolt hatas, miert van az peldau l, hogy az elboesa tast61szamitott kb. 3-6 h6 napon belul a negat iv hatasok egyfajta plat6ra jurnak, ezt valami fele javulas k6veti, majd az ido elorehaladtaval ismet hanyatl as k6vetkezik. A vitaminmodell ertelmeben a vitamin megvonas karos k6vet kezmenyei azonnal k6vet ik a tenyezok es6kkeneset (penz, kulso eelok, feladatok hianya, kepessegek hasznalatanak lehetosege, ert ekes szoeia lis poziei6 stb.). Az ido elorehaladt aval a munkanelkglinek lehetosege van valamilyen m6don p6roln i a kiilso tenyezoker. Celokat dolgoz ki, es6kken a kezdeti bizonytalansaga, alkalmazkodi k az uj elethelyzethez. Kialakit valam ifele napirendet, es megszervezi idejenck elt6lteser. Warr sze rint ez a modell megmagyara zza a nok, a ferfiak, a fiata lok es az idosek m unkanclkgliseggel kapesolatos clme nyei k6z6tti elte reseket is. Az peldaul, hogy a k6zcpkor u ferfiak a leginkabb erinte ttek a munkanclkuli seg sora n, azza l indokolha-

10 A MUNKANtlKUUStG ltlektana SztKElY VINCE 66 1 t6, hogy oket jobban erinti a penz csokkenese, hisz a csaladfc nntartoi sze rep miatt nagyobb szukseguk van ra. Szarnukra jelentosebb problernat jclent tarsadalrni pozici6juk elvesztese, es a mar kiep ult karri erjiik derekba to rese is nagyobb bizonyta Ian sagot jelent a jovovel kapesolato san. Egy fiaral eseteben nines jclentos kul onbseg a jovedelcm teren, raadasul ok nem is rendelkezn ek olyan nagy penz ugyi kotelezettsegekkel, Warr elrnelet e az egyik legjobban kidolgozott mode ll, es a legin kabb kepes figyelembe venni az idorartarn, a kulon bozf eletkori esoporrok kulonbsegeit. A cselekvesi eselyte lenseq elmelet e Fryer (1992) olyan altematfvat allit Iah oda ertelrnezesevel szembe, amely pontosa n az ellenkezo okokkal rnagyarazza a munka elvesztese nek lclk i es viselkcdesbeli kovetkezrnenyeit. Mig j ahoda elmeletenek sarkkove a munka laten s tenyezoinek kiernelese, Fryer a manifeszt tenyezokre helyezi a hangsul yt, A rnunkan elkulisegnek a mentalis egeszsegre gyakorolt kedvezotl en hat asat sze rinte nem a pszichol6giai, han em az an yagi deprivacio okozza: a negativ koverkezrnen yek nem magaval a munka elvesztesevel, han em a szegenyseggel fiiggnek ossze. Fryer az egye nt aktfvnak, kezdemenyezonek, jovoorientalm ak, on rnaga sorsanak alakulasae rt tevekenykedone k latja. A pe nzte lenseg azert jelentos csapas az egyen szarnara, rnert meggatolj a a cselekvesben, nem bizt osit sza rnara es zkozo ket, elbatortalanit, alk alm atlanna te sz, me gfoszt a jovo terveze senek es mcgvalositasan ak lch ctosegetdl. A szocialis id entitas elmelete A munkane lktiliek korebcn gyakran tapasztalha to, hogy helyzetiik et igyeke znek kornyezetiik elott titokban tarrani. Ezt akar olyan aron is megteszik, hogy ezaltal nem resze siilhemek masok segitsegeben. Tobb szerzo is ut al arra, hogy azerr nem ker segftseget a munkan elkiil iek jelentos resze, merr a seg irseg igenybevetelet megbelyegzonek erzi (Liem, Liem, 1988; Kieselbaeh, 1990). Mi lehet e magat arras hatte reben? E jelenseg magyarazatara valla lkoznak azok a megkozelitesek, amclye k a szoeialis identitas elmeletere epiilne k. Ezek kozii l a munkan elkiiliseg kutatasa teren Tajfel (l 98 2a) elmeletenek alkalmaz hat6sagat Breakwell (1984) tesztelte. Tajfel kutarasai a szocialis konfliktusok es a diszkriminaci6 te ren harom mega1 lapitash oz veze ttek: A tarsadalom szocialis esoporrokb61 epiil fel, es eze k szerint kategorizalhat6. Ezek a szoci alis esop orrok egymast61elkiilon iilnek. A szoeialis esoporrok kijelolese sohase m abszolut, mindig valamilyen ma s esopomal torreno osszevetes termeke. A esoporr tagjai osszehaso nlitjak maguk at a relevan s esoporr ta gjaival. Enn ek az osszehasonlirasnak a eelja a poz it iv szoeial is identitas elerese. A pozitiv szocialis ident itas keresese fogja meghatarozni, me ly esopomagsagunkra helyezziik a hangsulyt az osszehaso nlitas soran. Azok at a esopo m agsagainkat, amelyek nem kecsegtetnek pozitiv szocialis iden titassal, figyelmen kiviil ha gyjuk. Ugyanesak a poz itiviras ra torekves hatarozza meg azt, hogy mely esoporrot tekintiink relevansna k az osszehasonlitaskor, bar ezt a kornye zeti tenyezok is jelentosen bc folyasoljak. Tajfel clkcpzelese a szocialis identirasrol arra utal, hogy azo k a szeme lyek, aki knek az identitasa csopo rt-hova tartozasuk rniatt fen yeget ett, megprobaln ak uj keretet talalni idcntitasuknak. Ezt sza mos m6don erhetik el. Az egyik leh etoseg, hogy egy u] cso po rt ta gjaival hasonl itjak ossze maguk at, akik et leertekelnek, ezaltal me gerositik sajat statusukat, A rnasik m6d az leh et, hogy minirnalizaljak a sajat es a sikeresebb szocialis esoporr kozotti kulonbseget, Breakwell es mun katarsai (1984) kutata saik soran ez ut ob bi folyamatra ta laltak bizonysagot, Munkanelkuli fiata loknak kellett me glteln iuk a dolgoz6, a munkane lku li es a palyake zdok elhe lyezkedeset segiro allarni program reven foglalkoztatott fiatalok jellcm zdit, es eze n csoportok veliik kapcsolatos er tekeleset is eloverelezn iuk. A rnunkanelkuliek ugy veltek, hogy a tob biek lenezik es alulertekelik oket. j oval alaesonyabbnak gondo lrak a varhato ertekelest, mint amit valojaban kaptak. Ez a jelen seg az iden tiras fenycgetettsegen ek erzesere ural, Ugyan akk or a sajat ertekeles uk soran onmaguk es a dolgozo fiatalok ~ozo tt i kulo nbseget mini malizaltak, bizonyos tekintetbe n felulertekelve magukat. Erdekes me don a munkan elkiilikent eltol tott idovel nem volt osszefuggesben ez a tendenci a, ame ly a kutatok sze rint alatam asztja, hogy a hatterben a kategorizacio meehani zmusa huzodhat meg. Egy masfajta identitaske zelesi strategiat alka lma zta k azok a fiatalok, akik a kutatasi interju soran egyszeriien lenyegtelen szempo nmak tartottak a m unkat es a fog. lalkozast egy szernely megltelese szernpontjabol (Ullah, 1987). Sokkal me ghataroz6bb ertekelesi dimenzi6 volt szarnukra, hogy ki mive l foglalkozik szabadidcjeben, h ogyan oltozkodik, mil yen szeme lyisegjegyekkcl bir. Brant hwaite es Truem an (1989) szerint azerr kell odafi gyelniink a szo cialis identi tas es a munkanelkii liseg hatasai kozotti osszefiigges re, merr a pozitiv szoe ialis ident itas fenntarr asa iranti igeny miatt a munkanelkiiliek kor eben folerosodhet a diszkriminaci6, ezalta l foko z6dhamak a rarsadalmi konfliktusok. A munkanelkoliseg szakaszelm eletei A szakaszelmeletek kozos kiin dul 6pontja az a felteves, hogy a munkanelkiiliseg lelektani elmen ye egymast 61 j61 elkiilon it heto, sajatos m inta alapjan jellem ezheto szakaszokra oszthat6. A szakaszok meghatarozasa (lasd tablazat) a legtobb szerzone l a munkanelkii liseg es a veszteseg neopszichoanalit ikus fel fogasa (Bowlby, 1980), illetve a mu nkanelkiiliseg es a bio l6giai st resszreakei6 (Selye, 1956) par h uzamba allitasan alapult.

11 A MUNKANElKUlISEG l h EKTANA SlEKEl Y VINCE ta blazat. A munkanelkiiliseg lelletsegcs erzelm i szakaszai nak elvesztese jelcntos erzclmi vesztcseggcl jar. Az elbocsatast kovcto crzelmi rcakei6k a gyaszrn unka modelljet alkalma zva a tagadas, a duh, az alkudozas, a depresszi6 es az elfogadas. Bor gen es Amundson hiporezise szerint, amikor lezarul Borgen es Hopson es Harrison Hill (1977) Briar (id. Hayes. Hayes cs Amu ndson Adam s (1976) (1976) Nutman. 1981) Nutm an (1981) (1984) a vcsz tcseg fcldolgozasdnak ezen szakasza, a mu nkanelkuli egyen elfogadja, hogy a I. Gyasz korab bi allasa visszafordithatatlan ul elvcszcrt, s ezzel egyutt felism eri egy uj allas lmmobilizacio Sokk Trauma, Sokk Sokk es imrnobilizacio megszerzesenek sz uksegess eget. tagadas Minimalizacio Optimizmu s Optimizmu s Tagadas Az ezt koveto allaskeresesi peri odu st egy neh ezen kontrollalha to, sok kudareea l Depressaio Depresszi6 es Doh Depresszi6 Pesszim izmus Onvadlas visszahuzodas jar6 akt ivitasnak tekintik, es a st resszirod alornba n alka lmazott munkahelyi kicges Adapracio Alkudozds Elfogadas Fatalizmus Depressaio Deaorganizacio es krizis zisai magukban foglaljak a lelkesedes, a stagnacio, a frusztracio es az apatia erzelm i (Ede lwich, Brodsky, 1980) modclljen ek seglrsegevel Irjak Ie. A kieges (bl/mol/t) fa Depressz i6 Uj lehetosegek Tehetetlenseg felku tatasa Elfogadas periodusa t. Ha a rnunkacro-piaci realitasokat a rnun kan elkiili ugy Iteli meg, hogy Elhelyezkedes II. Allaskereses nines erte lrne allast keresni, abban az esetben az aktiv allaskereses fazisa hclyett a Ertelemkereses Sragnacio Ol/t vegso allomasa is. Lelkcsedes rernenytelenseg es stagnac io erzelmi allapota fogja jellernezni, ami egyebkent a bl/m lntemalizacio Frusatracic Apatia Bor gen es Amundson az allitasaik empirikus bizonyitasa erde kebe n vegzetr ku tatasaikb an az alta luk meginterjuvolt munkan elkuli ek 52%-ana l talaltak hason l6 nak az erzclmi reakciok valtozasat az ida fuggvenyeben. Az is cgyerte lmuve valt az A szaka szelmeletek osszegzese kent Hayes es Nutrnan (1981, ) a kovetkezo eredrnenyek feldolgozasa so ran, hogy a rnunkanelku liek kulonbozo esoportjai ma s megallapit asra jutott: kent elik at a m unka elveszteset es az allasker esest. Harem jellcgzct cs cso po rto t lehetett szignifikansa n elkulonitc ni a mu nkan elkuliscg elrnenyc alapjan,,,0gy tti nik, hogy az atmenet harem nagy szakas zkent kezelendo. Ezek ko zul az elsa a sokk es im mobi lizacio kezdet i fazisa, amelyet a megujult rem cnnycl, optim izm ussal es anna k a min irnalizalasaval vagy tagadasaval [ellem czheto szakasz kovet, ho gy barrni is valtozott volna. A masodik szeles szakasz, ugy ttinik, magaban foglalja a»vegen minden j6ra fordul«elkepzcles megkerdcjclczodeset, es az egyen iden titasa nyomas ala keru l, Ez a szakasz gyakran asszocialod ik dcp resszioval es visszahuz6dassal. E szakasz kezdete gyakran azzal jar egyutt, hogy az egyen elfogadja a valto zas tenyet, "elengedi«a mu ltat. Ez alatt a masodik szakasz alatt elkezdi keresni es fokozatosan kipr 6balni az en es a kornyezet kozotti uj viszonylato kat. Ha a munkanelkuliseg idotart ama megnyulik, es ha sikertelenne valik az elvesztett allas visszaszerzese, az egyennek egy uj identitast kell megtalalnia es internalizaln ia. Ez az ujraalkalmazkod asi folyamat jelenik meg a harm a dik, utol s6 szeles szakaszban, fu ggetl enui att61, hogy az egyen sikerese n visszakapesol6d ik a munka vilagaba, egy uj munkaszerepbe, vagy folyrat 6d ik a munkanelkuliseg Az elsii <soportba a 25 evesnel idosebb ferfia k es azo k a 25 evcsnel idoscbb nok tarto ztak, akik csaladfc nntarto szereppel birtak, azaz jovcdc lmiik a csalad clsod legcs jovedelernforrasdt jelentette. Ugyanesak e esoport ba so ro ltak be azokat a bevandorlokat, akik eltero ku lturalis hatterrcl rendelkcztek. E esoport crzclrn i reakci6in ak m intazata lenyegeben mcgegyezett a gyasz rnunkan es a kiegescn alapul6 kiindul6 modc llcl. J61clkulon fthcto volt a gyasz cs az allaskerc scs periodu sa, azzal a kiilonbseggel, hogy a gyaszolas szakasza i rovidebb idot te ttek ki, mint az allaskereses szakaszai. A munkanelktiliek ateltek ezeket az erze lmi seaci6kat, de nem mertiltek el sokaig ben nuk. Az elsa erzes, ami t megtapaszt altak, a gyasz erzese, ez az elsa reakei6 az allas elvesz tesere. Azean lelkesedessel kezdtek hozza az allas kereseshez, es am ikor nem sikertilt e1helyezkedn iuk, egyre jobban elbizonytalanodtak. A kezdeti mod ellhez kepest tovabbi elterest jelentett az ugynevezett "joj6effektus" megjelenese az allas keresesi peri6d us erzelm i reakci6i kozott. Az allas kereses so ran atelt vissz autas itasok az emberekben az erte ktelenseg, az izolaci6, a leverts eg allapota. negatlv erzeset valto ttak ki. A kozvetl en visszautasit ast kovetoen bizon yos idonek Ez tehat a dezor gan izaci6 es krizis peri6dusa, am ely felolvasz rja min d az kellett elte lnie, amig a munkan elkuli a esaladi tamo gatas t es szemelyes eroforrasait egyent, mind a esaladjar, segirsege t nyujtva szamukra a jelenhez jobban illeszkedo ertekek es sta nda rdok kereseseben es megtalalasaban." vabbi allas kereses hez szukseges volt. A folytat 6d6 visszautasitaso k m iatt azo nban igenybc veve os szeszedte magat, es visszaju tott arra az erzelmi szintre, ame ly a to a visszaszerzett erzelmi egyensuly egyre melyebb szint en volt, a esokkeno allaskeresesi A szaka szelmeietek kozui a munkanelkuliseg "erzelmi hullamvasu t" -modellje (Borge n, Amundson, 1984) a legkidolgozottabb es empirikusan is alata masztott elmelet aktivitash oz es erte kte lenseg erzeseh ez juttatva el az egyent. Borgen es Amundson (198 7, 182.) megfogalmaz asaban:. A szerzok kiindu16 modelljukben a munkanelkuliseg soran ate It elme nyek es erzesek valtozasat egy hull amvasut palyajahoz hasonlitjak. Ez az erzelmi ciklus a KUbler-Ross (19 88) altal leirt, a gyaszo las erzelmi allapotat repr ezental6 szakasszal kezdod ik. A mu nka az egyen eleteben meghat aroz 6 szukseg leteke t elegit ki, igy an-

12 A MUNKANElKUUSEG l ElEKTANA SZEKELY VINCE 665 "Az allaskeresesi aktivitas csokkenesenck ezen periodusa soran, ame lyet a remen ytelen seg es kiabrandultsag erzelrni allapota jcllernzett, az egyen eljuto tt abba a fazisba, hogy ujragon dolja onrnaga erte keit, es hogy ujra figyelembe vegye karrierje megvaltoztat asan ak leh erosegelt". A masodik csoporrba azok a ferfiak es n6k tart oztak, akik anticipaltak az allasuk elveszteset, igy egyfajta gyaszrnunkan mar azel6tt atrnentek, hogy tc nylcgesc n megtorrent voln a az elbocsa tas. Esetu kben az elbocsatast k6vet6en egyfajra megkonn yebbul es volt tapaszta lhato. Ezt kovet te egy.vakaciohoz", szabadsaghoz kapcsolodo allapo t, majd az allaskereses szakasza. Az allaske reses soran ate ltek megegyeztek az el6z6 csoport eredmenyeivel. A harmadik csoportba azo k a n6k tartoztak, akik nem mint els6dleges csaladfenntartok dolgozt ak, Oket sokkal kevesbe sulyosan erintette munkajuk mcgszunese, mint az els6 ket csoportba rartozokar. Szom oruak volta k, es megeltek stat us uk elveszteset. Az 6 esetukben is eltelt bizonyos id6, miel6tt hozzakezdt ek volna az allaskereseshez, A szakaszelrnelete kkel szemben megfogalmaz6d6 kritikak szerint ezek az elrneletek inkabb leiro, mintsem magyarazo jellegtiek. Nem egyertelmti, milyen renyezok hatarozzak meg az egyik szakaszbol a masikba torteno atlepest vagy eppen a fixalodast. A szakasze lmeletek altalaban linearis mode llek, ezer t nem kepesek kezeln i a mu nkanelku liseg tenyleges jelen seget, ame ly progres sziv es regre ssziv folyamatokat egyarant magaban foglalhat, Vegezetul, minel tobb szaka szt ir Ie egy elrnelet, annal ser ulekenyebbnek bizon yul, ann al neh ezebb en igazolhato empirikusan. AZ ALLAsKERESESI MAGATARTAsT MAGYARAZO ELMELETEK A gazdasag mas te riilete ihez hasonl6an a munkan elkiiliseg eseteben is van letjogosultsaga az egyeni reakci6k es cselekvesfor mak gazdasagi folyamatokat befolyaso l6 hatasar61beszelni. A mu nkanelkiiliseg kapcsan ez az egyene k allaske resesi magatartasahoz kot6d ik, amely a gyakorlatban csak korlatozott mertekben koveti a racionalis torvenyszerusegeket. A sikeres elhelyezkede s a munkaer6-p iaci leh et6segek, a szakmai es allaskeresesi kepessegek meglete mellett sajatos pszichol6giai allapotot kovetel meg. A munkanelkiiliseg jelent6s mertekben hat az egyen munkakesz ailapota ra es az allaske resesi aktivitasra. Ez ut6bbi magatartas komplex, kognitfv, motivad6s hatterebe nyujtunk nehany elmelet segitsegevel rovid bet ekintest. A varak ozas-ertekesseg es a szemelyes hatekon ysag elmelete A varakozas-ertekesseg elm"'etet az allaskereses i viselkedes magyarazadra alkalmazta Feather es O'Brien del-ausztraliai, munkanelkiili fiatalok koreben vegzett kut adsaik soran. Feather ket, a nyolcvanas evek elejen igen nepszerg elm eleti modellre alapozta vizsgalatat. Az auribuci6s es a tanult teh etetlen seg elmeletere. Mindket elmelet az erzelmek es a visejkedes kognitfv oss zetev6jere hel yezi a hangsulyt. A va- rakoz as-ert ekesscg elmelct lenycge, ho gy egy szernely akkor tesz crofeszfrest egy cselekedet vegreh ajrasara, ha igennel t ud valaszolni a kovetkezo har em kerdesre : I. A cselekedet vegrehajthato-e egy elvart szint nek megfelel6en? 2. A cselekedet vegreh ajrasa biztositj a-e a sikeres kimen etelt? 3. Az elert eredrneny, output eleg ertek es-e az egyen szarnara? Egy allaskereso varakozasat a cselekves sikeres kivitelezesevel kapcsolatosan alapvet6e n az cgyen azo n hiedelm e hatarozza meg, hogy van-e az 6 kepessegeinek, ado ttsagaina k megfelel6 rnunkakor. Ehhez jarul nak a korabb i munkaero-felvetelek saran szerze tt kedvez6 es kedvez6tle n tapasztalatok. A megszer zend6 alias szubjektfv ertekesseger, valcnciajat az alias eszlelt jellemz 6i es a szemely szukse gletei es ertekei szabjak meg. Egy alias tiinh et vonzonak, mert minden.viramint" biztosit, vagy azer t, mert a szcrnely er6s teljesitme nyszuksegle ttel rendelkezik, vagy elkotelezetten szeretne rnasoknak segltseger nyujrani, A szernely a varakozas es az ert e kesseg, vonz osag egyiittes merlegelese alapjan alakitja ero feszite seir. Lehet, hogy egy alias nagyon vonzo, de kicsi a valoszinii sege a megszerzesenek, mig egy kevesbe von zo alias, amely elerhetobbne k ttinik, nagyobb ero feszites re sarkallja az allaskeres6t. Ez persze fordltva is igaz: Iehet egy alias konnyen elerhcto, azonban ha negativ valenciaval bir, az egyen nem te sz erofe szltest a megszerzesere, A varakoz as-ert ekesseg elmelete t jol klegeszlti Bandura elmelete (1989) a szeme Iyes hatekonysagr6/. Bandura szerint minden egyen ren de lkezik egy bels6 varakozassal azzal kapcsolato san, hogy kepe s-c vegre hajta ni egy cselekedetet vagy sem. Ez az onrnagara von atkozo erzes aztan rneghatarozza a viselkedes kirncnet et. Minel kedvez6bb a cselekves ered me nyessegevel kapcsolato s hiedelem, annal nagyobb esellyel jar sikerrel az egyen. A munkaero-felvetel teren vegzctt kutatasok (Herriot, 1990) ujabb adalekkal jarulnak hozza e jelenseg mege rte sehez. A munkaad6kn ak keyes kozvetlen tapasztalatu k lehet arra vonatkoz6an, hogy egy palyaz6 kepes lesz-e eleget tenni az alias kovetelme nyeinek vagy sem. Ugyana kkor kozvetlen megfigyeleseket te hetnek azza l kapcsolatosan, hogy maga az allaskeres6 hogyan velekedik err61. A dontes soran ezt az informaci6t - amely mogott lenyegeben a palyaz6nak az adott allassal kapcsolatos szemelyes hatekonysager zese huz6dik meg nagyobb mertekben veszi figyelembe a mu nkaad6, mint a korabbi munkatortenetre vonatkoz6 adatokat. A tanult tehetet lenseg elmelete A tanult tehetetlenseg elmelete eredetileg allalokkal vegzett kut at asok eredmenyein nyugszik. Seligman (1975) felfedezte, hogy a nem kontrollalhat6, averziv inge reknek, igy peldaul a kiszamithatatlan id6kozokb en adott e1ektrosokknak kit ett ku tyak fokozatosan "tehetetlenne" valnak, s meg akkor sem mutatnak elkeriil6 viselkedes t, ha erre nyilvanval6 lehe t6segiik lenn e. Seligman szerint azoknal az embereknel, akik alta luk nem befolyasolhat 6, kedvez6tlen hatasokn ak vannak kiteve, hasonl6 jelenseget figyelhetiink meg. A munkanelkiili seg nem kontrolialhat6 esemeny. Az egyen azt eli meg, hogy barmit tesz, nem kepes befolyasolni azt, hogy elbocsatjak-e vagy sem. Kezdetben az allaske reses tunhet iranyithat6 tevekenyseg-

13 A MUNKANELKULISEG LELEKTANA SZEKELY VINCE 667 nek, azo nban a gyakori visszautasltas es a visszajclzesek hianya m iatt a rnu nkane l kuli egyen szamara ez is kontrollalhatatlan, averziv csemcnnye valhat. Az, ho gy az egyene k akkor sc m probalnak mcgku zden i az aket era negativ hatasokkal, ami kor erre cgycbkent leh ctoscguk lennc, tobbfelekeppen magyar azharo: motivacios deficittel, azaz csokken az egyenek motivacioja a kirnenc t kon trollalasara; kog niti v deflcittcl, azaz az cgyc ncknek az a hiedclm uk, hogy ncm kcpesck kontrollalni a kimenetet: es vegezetiil- amcnnyibe n a kimenet averzfv - cmociona lis deficittel, azaz az egye ne k szorongast es de presszi6t elnek at. A rehererlenseggel jcllemezheto munkan elkuliek korebcn cso kken az allaskcrcsesi aktivitas, az uj kcszsegek es ismerctek megszerzese irant i torekves (motivacios de ficit), on rnagu kat oko ljak a munkan elkulisegert (kognitiv defi cit), es szorongas, de pressziv erzelrni allapot jellemz i oket (emocionalis deficit). Az elme let ujrafogalrnazasakor Seligman es Abra mson (Abrams on et ai., 1978) a tanult te hetetlenseget kapcsolatba hozta az attribucioval, vagy ahogyan ezt legujabba n a szerzok nevezik: az egye n rnagyarazo stilusaval. Velcrncnyuk sze rint a ta nult rcheterlenseggel jellemezheto egyene k jellegzetes m6don magyarazzak az oket era negativ esemenyeket. Enn ek len yege, hogy belso, globalis es alland o okoknak tulajdonitjak eze ket a kedvczotlen escmcnyckct. Az ilycn jellegg oktulajdonitas kovetkezmenye az on vad olas, az ehhez tarsulo one rtekeles-csokkenes es a depressziv erzelmi allapo t, A rnunkanelkuliscg lelekt ani kovetkezmcnycit rnagyarazo irodalomban szamos szerza alkalmazta a tanult te hetetlenseg elme letet (Wi nefie ld, 1995). Izgalm as kutatasi ered me nye kra l szamo lt be Baum, Flem ing es Reddy (19 86), akik laborat6ri u mi kiserle t so ran azt kutatrak, hogy hogyan alakul a m unkan elkiiliek kitartasa. Ered me nyeik szerint azok a kiserleti sze melyek, akik mar tbbb m int harom h6n apja voltak munka nelkii l, csbkk ena kitartassal es ugyancsak cso kkena adrenalin- es noradrena linszinttel reagaltak a nem ko nt rolialhat6 felada to k elvegzesere olyan visszajelzes mellett, am ely nem volt osszefiiggesben a cselekves ten yleges kimene tevel. Ezzel szemben azo k, akik munkaban alltak, illetve harom hetn el rovidebb ideje voltak mu nka nelkiil, novekva kitartassal es novekva adre nalin-, valamint noradren alin szinttel ("reakta nciaval") reag aitak ugyan ana a feladathelyzetre ugyan azo n visszajelzes mellett. Baum es munkat arsai idezett kutatasanak ere dmenyei egybevagnak a kontroll elvesztese alta i kivaltott lelekran i jelensegral a tudomanyteriileten korab ban kialakul t diskurzus kovetkezteteseivel. Brehm (1966) kezdetben vita tta, hogy a kontroll elvesztese a te hetetlenseg jelen segehez vezeme. Velemenye szeri nt pont elle nkezaleg, az egyen rea kci6ja epp a ko ntroll megszer zesere tett na gyobb ermesz ites formaj aban nyilvanul m eg: az egye n khart6an es elszantan pr6baija visszanyern i a kontrollt. A kesabbiek soran azonban Brehm (Wortman, Brehm, 1975) m6do sito t ta velemenye t. Eszerint a rea ktancia az ese me ny feletti kon tr oll elveszteset kozvetlen iii koveta idaszakban jelenik m eg, mig az ida elareh alad taval a tanult teh etetl enseg kap szerepet. Darity es Golds mith (1993) a tanult tehetetl enseg te6riaja es a kozg azdaszok aital "munkanelkiilisegi hiszter iakent" em legetett jelen seg ko zotti jelenta s parhuzam ra hivja fel a figyelmet. Ez a megkozelites azt jelzi, hogy a munkan elkiiliek ai- laskeresesi magatartasa visszahat a munkacro-piaci folyamatokra. A mu nkanelkiilisegi rata alakulasat elernzo kozgazdaszok felfigyelrck arra, hogy az ak t ua lis mu n kanelkulisegi rata es a munkane lku liseg mcgszokott szintje kozott osszefugges van. Ha az akt ualis m unkan elkulisegi rata meghaladja a gazdasagba n szokasos szintet, az tovabbi novekedest gerjeszt, viszont ha alatta marad cnnck a szintnek, az tovabbi csokkenesscl jar, fuggc rlen ul a ren yleges m unkaer o-kercslct alakulasatol. A szerzok sze rint e te ndencia mogou a korabbi rnu nkan elku liseg idejen kialakult es a foglalkoztatas altai teljesen m eg nem szgnt tanult tehetetlensegbo l fakad6 pcsszim izmus all. Mint a m unkanelkuliseg hatasainak reve rzibilitasa kapcsan mar volt r61a sz6, szarnos ku tatas jelcztc, hogy a m unk anelku lick egy reszenel a munkanelkuliseg ta r sadalm i es lelektani traurnaja nem m ul ik el nyorn talanul. Liern es Liern (1988) eredrnenyei szeri nt, ha valaki 4-7 h6napig volt munkanelkiili, ak ko r legalabb 5-8 h6n apot vehet igenybe, am ig kiheveri az atelt erzel rni traumat, Ez az ida meg hosszabb is lchet, ha az uj alias ncm megfelelo a sza ma ra, peldaul nem haszn alhatja ki a kepcssegeit, "gyen gebb" adottsagokkal is betolrheto lenne az ad ott munk akor. A m unkanelku liscg rnaradvan yhatasai csokkentik a mun kanelkiili sikcres beillcszkcdesenek valosz lnuscger, ezalral novelik annak az cselyet, hogy aki egyszer mar volt m un kane lkiili, isrnet azza valjon, A m unkanelkulisegi hiszteria veger edrn en y ben egy negativ sp iral ere dmenye. Mine l tobbcn valnak on hibajukon kfvul m unk a ncl ku live, s minel tobb m unkanelku li eseteben alakul ki a tanult tehetetl en seg allapot a, an na l nagyobb sza mban talalunk a munkakereses te ren elbatorra lanodott es a mu nka vilagab61visszavonult egye neket. A munkanelkiiliseg tehat munkan elkiili seget sziil, es e folyamat hattereben a tan ult te hetetle nseg kialak ulasa all. Mind az elvaras-errekesseg, mind a ta n ult tehetetl enseg elmelete azt jelzi, hogy a korabbi tapasztalatok teheta k felelasse a munkaker eses feladasaert, ami a tarr6s m unkanelkiiliseg kialakulasahoz vezet. Megjegyzenda ugya nakkor, hogy az aktiv allaskeresestal torrena elfordulas nem m inden esetben ma ladaptiv re akci6. Hami lton, Hoffma n, Broman es Rau ma (1993) egy gyar bezarasakor kovettek nyomon a dolgoz6k reakci6it. Az iizem bezara sa egye rre lmgen sorsszerg eseme ny volt, am ely felet t a do lgoz6knak nem volt ko ntrollja. A kutatas eredme nye i azt bizonyito ttak, hogy a pro blemakozpontu megkiizdes csak abban az esetben optimalis a mentalis egeszseg szempontjab61, ame nnyiben te nyleges elhe lyez kedessel jar. Rossz munkaera-piaci koriilmenyek kozott, ahol nincsenek elerheta allasok, adaptivabbnak bizonyu lt az elkeriila, passziv strategia. OSSZEGZES HELYETT A munkane lkiiliseg lelektanat vizsgal6 ku tat asok eredmenyei, valam int az elme leti modellek osszegzesekent erdemes falte nni a kerdest, mil yen haszonnal jarhat a munkanelkiiliseg pszichoszocialis dimenzi6jana k kutarasa? A m un kan elkiiliseg lelektani reak ci6inak megism erese es e reakci6k tbrve nysz ergsegeinek m egerrese elengedhetetleniil fontos a munkan elkiilie k sza kszergseg itesehez. A munkan elkiili seg pontos ab razolasa reven az elbocsaras elatt all6k, illetve allasukat frissen el-

14 A MUNKANELKUlISlG LELEKTANA vesztettek szama ra lehetove tcszi, hogy fclkeszu ljenek a varhato csapa sokra. Ez csokkenti az atelt stressz mert ekct, es az egyenek erofcrrasaikat a problernak megoldasara fordithatjak, A mu nkanelkuliseg kovct kezmenyeit enyhito es erosfto faktorok pontos lefrasa ugyancsak az egyeni megku zdesi straregiak kialakitasaho z [arulhat hozza. Ezen nil azonban az allarnilag tarnogatott progra mok hat ekon ysagar fokozhatj a, hisz a munkanelkiilive valta k koreben mar elozerese n meghat arozhatova valik a leginkabb veszelyezte tet tek csoporrja. A tapasztalatok azt jelzik, hogy amikor mar tartosan rnunk anelkulive valr valaki, sokkal nehezebb es tobb erofeszitest igenylo feladat a munkaeropiacra torten o visszateres, mint ha ezt egy korabbi iddszakban, prevent fv m6don tudjuk mcgtenni. IV. RESZ GAZDASAG ES AZ EMBERI VISZONYOK

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se 711/I/2003. AB eln ki v gz s 1779 711/I/2003. AB eln ki v gz s Az Al kot m ny b r s g el n ke jog sza b ly alkot m ny elle ness g nek ut la gos vizs g la

Részletesebben

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú li us 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK Oldal 95. szám 2009. évi LXXVII. tör vény A köz te her vi se lés rend sze ré nek át ala kí tá sát cél zó tör - vénymódosításokról...

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ III. év fo lyam 7. szám 28 Ft 2006. jú li us 0. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÚJ HELYEN A KÖZLÖNYBOLT! 2006. jú li us 3-tól a Köz löny

Részletesebben

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 338 A fény ké pe ket a Ma gyar Nem ze ti Mú ze um Tör té ne ti Fény kép tárából (Nép sza bad ságar chí vu m, Ká dár

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. áp ri lis 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK Oldal 44. szám 2009. évi XVII. tör vény A Ma gyar Köz tár sa ság 2008. évi költ ség ve té sé rõl szó ló 2007. évi

Részletesebben

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 3. SZÁM

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 3. SZÁM CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 3. SZÁM AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA B U D A P E S T, 2 0 0 6. M Á R C I U S 3 1. TARTALOM TÖRVÉNYEK 2006: XIII. tv. a Ma gyar Köz tár sa ság Al kot má nyá ról

Részletesebben

Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott

Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott Me se ku tyá val és bi cik li vel Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott egy gyö nyö rû bi cik lit. volt két nagy ke re ke, két kis ke re ke, egy szél vé dõ je, ben zin tar tá lya, szi ré ná ja,

Részletesebben

AZ AL KOT MÁNY BÍ RÓ SÁG HATÁROZATAI

AZ AL KOT MÁNY BÍ RÓ SÁG HATÁROZATAI 2013. január 15. 2013. 1. szám AZ AL KOT MÁNY BÍ RÓ SÁG HATÁROZATAI AZ AL KOT MÁNY BÍ RÓ SÁG HI VA TA LOS LAP JA T A R T A L O M 45/2012. (XII. 29.) AB ha tá ro zat Ma gyar or szág Alap tör vé nye át me

Részletesebben

SzerkesztetteRAINER M. JÁ NOS. Ta nul má nyok HAT VA NAS ÉVEK MA GYAR OR SZÁ GON. 1956-os Intézet

SzerkesztetteRAINER M. JÁ NOS. Ta nul má nyok HAT VA NAS ÉVEK MA GYAR OR SZÁ GON. 1956-os Intézet HAT VA NAS ÉVEK MA GYAR OR SZÁ GON Ta nul má nyok SzerkesztetteRAINER M. JÁ NOS 1956-os Intézet HAT VA NAS ÉVEK MA GYAR OR SZÁ GON HATVANAS ÉVEK MAGYARORSZÁ GON TA NUL MÁ NYOK Szerkesztette RAINER M.

Részletesebben

A COOP-RENDSZER KIFEJLŐDÉSÉNEK STÁCIÓI, TOVÁBBRA IS A FOGYASZTÓK SZOLGÁLATÁBAN 2

A COOP-RENDSZER KIFEJLŐDÉSÉNEK STÁCIÓI, TOVÁBBRA IS A FOGYASZTÓK SZOLGÁLATÁBAN 2 146 SZÖVETKEZÉS XXXIII. évfolyam, 2012/1 2. szám Mu rá nyi Lász ló 1 A COOP-RENDSZER KIFEJLŐDÉSÉNEK STÁCIÓI, TOVÁBBRA IS A FOGYASZTÓK SZOLGÁLATÁBAN 2 Cselekvési változatok Az ál ta lá nos fo gyasz tá si

Részletesebben

Feltétel. Quattro. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás személybiztosítási kiegészítővel

Feltétel. Quattro. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás személybiztosítási kiegészítővel Feltétel Quattro Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás személybiztosítási kiegészítővel Ügyféltájékoztató QUATTRO fo lya ma tos dí jas, be fek te té si egy sé gek hez kö tött élet biz to sí tás

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú li us 25., péntek. 109. szám. Ára: 895, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú li us 25., péntek. 109. szám. Ára: 895, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú li us 25., péntek 109. szám Ára: 895, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú li us 25., péntek 109. szám Ára: 895, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

92. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 10., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3234, Ft. Oldal

92. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 10., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3234, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 10., kedd 92. szám Ára: 3234, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CI. tv. A döntéselõkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetõségének biz to sí tá sá

Részletesebben

S Z L A U K Ó L Á S Z L Ó C O M I X

S Z L A U K Ó L Á S Z L Ó C O M I X SZLAUKÓ LÁSZLÓ C O M I X A cím OL da LOn SZLAUKÓ LÁSZLÓ COMIX (RÉSZLET) 1996 SZLAUKÓ LÁSZLÓ 2006 KÉPÍRÁS MÛVÉSZETI ALAPÍTVÁNY 2006 SZLAUKÓ LÁSZLÓ COMIX KÉPÍRÁS MÛVÉSZETI ALAPÍTVÁNY, KAPOSVÁR SZIGETVÁRI

Részletesebben

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek 145. szám Ára: 1344, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXVII. tv. A fog lal koz ta tói nyug díj ról és in téz mé nye i rõl... 10192 282/2007.

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete

A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete 2007/181. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 13569 A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete a vasúti pályahálózathoz történõ nyílt hozzáférés részletes szabályairól A vas úti

Részletesebben

86. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 2., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2289, Ft. Oldal

86. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 2., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2289, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 2., hétfõ 86. szám Ára: 2289, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXXXIV. tv. A re ha bi li tá ci ós já ra dék ról... 6340 2007: LXXXV. tv. A Ma gyar

Részletesebben

85. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 24., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 345, Ft. Oldal

85. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 24., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 345, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú ni us 24., péntek 85. szám TARTALOMJEGYZÉK 22/2005. (VI. 24.) EüM r. A rez gésex po zí ci ó nak ki tett mun ka vál la lók ra vo nat ko zó mi ni má

Részletesebben

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal XX. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM 2011. nove mber T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal 83/2011. (XI. 10.) AB ha tá ro zat Mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló al kot mány el le nes ség vizs gá la tá ról a kö te - le zõ

Részletesebben

AZ AL KOT MÁNY BÍ RÓ SÁG HATÁROZATAI

AZ AL KOT MÁNY BÍ RÓ SÁG HATÁROZATAI 2012. november 12. 2012. 9. szám HATÁROZATAI HI VA TA LOS LAP JA T A R T A L O M 3301/2012. (XI. 12.) AB ha tá ro zat jog sza bály fo lya mat ban lé võ ügy ben al kal ma zá sá nak kizárá - sáról... 603

Részletesebben

15. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ja nu ár 31., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 465, Ft. Oldal

15. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ja nu ár 31., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 465, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. ja nu ár 31., csütörtök 15. szám TARTALOMJEGYZÉK 1/2008. (I. 31.) OKM r. A szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeirõl szóló 10/2006.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 27., péntek. 94. szám. Ára: 1540, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 27., péntek. 94. szám. Ára: 1540, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 27., péntek 94. szám Ára: 1540, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 27., péntek 94. szám Ára: 1540, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal XX. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 2011. szeptember T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal 458/D/2008. AB határozat A bün te tõ el já rás ról szó ló 1998. évi XIX. tör vény 74. (1) be kez dés c) pont - ja szö ve gé ben a

Részletesebben

VICTORIA Lakásbiztosítás

VICTORIA Lakásbiztosítás VICTORIA Lakásbiztosítás Ny.sz.: 1010V01 BIGS1001V01 1 www.victoria-volksbanken.hu Tisz telt Ügy fe lünk! La kás biz to sí tá sá ban kü lö nö sen fon tos a vé den - dô va gyon értéké nek pon tos meg ha

Részletesebben

2006/2. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 25 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE T A R T A L O M

2006/2. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 25 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE T A R T A L O M XII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2006. AUGUSZTUS 31. 2006/2. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 25 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE A Turisz ti kai Ér te sí tõ Szer kesz tõ sé ge 1012

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS!

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! á á á é é ť ť é é ó Ó ď Á é í é ú é é é LVII. ÉVFOLYAM 21. SZÁM 2649-2784. OLDAL 2007. október 31. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1113 FT FELHÍVÁS! Fel hív juk tisz telt Ol va só ink

Részletesebben

Bu da pest, 2007. március 12. Ára: 1533 Ft 3. szám

Bu da pest, 2007. március 12. Ára: 1533 Ft 3. szám Bu da pest, 2007. március 12. Ára: 1533 Ft 3. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK RENDELETEK 356/2006. (XII. 27.) Korm. r. 6/2007. (I. 24.) Korm. r. 1/2007. (I. 30.) PM-ÖTM e. r. 17/2007. (II. 2.) GKM-KvVM-PM

Részletesebben

96. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 20., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 210, Ft. Oldal

96. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 20., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 210, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 20., péntek 96. szám Ára: 210, Ft TARTALOMJEGYZÉK 38/2007. (VII. 20.) IRM r. A belföldi Állami Futárszolgálat tevékenységének szabályozásáról

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. má jus 14., szerda. 74. szám. Ára: 1755, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. má jus 14., szerda. 74. szám. Ára: 1755, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. má jus 14., szerda 74. szám Ára: 1755, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. má jus 14., szerda 74. szám Ára: 1755, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

160. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. no vem ber 14., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 465, Ft. Oldal

160. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. no vem ber 14., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 465, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. no vem ber 14., péntek 160. szám Ára: 465, Ft TARTALOMJEGYZÉK 42/2008. (XI. 14.) EüM SZMM e. r. A ká bí tó szer-füg gõ sé get gyó gyí tó ke ze lés,

Részletesebben

183. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. de cem ber 19., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1540, Ft. Oldal

183. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. de cem ber 19., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1540, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. de cem ber 19., péntek 183. szám Ára: 1540, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2008: XCVI. tv. A cég nyil vá nos ság ról, a bí ró sá gi cég el já rás ról és a vég el

Részletesebben

186. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. de cem ber 21., vasárnap TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 5625, Ft. Oldal

186. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. de cem ber 21., vasárnap TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 5625, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. de cem ber 21., vasárnap 186. TARTALOMJEGYZÉK 2008: CII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2009. évi költ ség ve té sé rõl... 24366 Oldal Ára: 5625, Ft 24366

Részletesebben

Kérdôív. Önértékelés. A vállalat elvárásainak kielégítése Általában Néha Ritkán

Kérdôív. Önértékelés. A vállalat elvárásainak kielégítése Általában Néha Ritkán Önértékelés 15 Kérdôív Válaszoljon az alábbi kérdésekre oly módon, hogy az általában, néha, ritkán oszlopok közül azt jelöli be, ame lyik leginkább igaz az Ön viselkedésére! A vállalat elvárásainak kielégítése

Részletesebben

Multi Casco Plus. gépjármû-biztosítási szabályzat. Módozat: 275

Multi Casco Plus. gépjármû-biztosítási szabályzat. Módozat: 275 Multi Casco Plus gépjármû-biztosítási szabályzat ALAP BIZ TO SÍ TÁS 1. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK A fe lek jog vi szo nyá ra a biz to sí tá si szer zô dés, a sza bály zat, va la mint a ha tá lyos ma gyar jog

Részletesebben

C_barna_Lola könyv tördelt_11_1+6i.qxd:layout 1 6/15/11 5:20 PM Page 1 Nagylánykönyv

C_barna_Lola könyv tördelt_11_1+6i.qxd:layout 1 6/15/11 5:20 PM Page 1 Nagylánykönyv Nagylánykönyv D. Tóth Kriszta, 2011 Sanoma Media, 2011 Szerkesztette: Erdélyi Z. Ágnes Az illusztrációkat készítette: Faltisz Alexandra Borító és könyvterv: Czeizel Balázs Megjelent a Sanoma Media Budapest

Részletesebben

159. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. no vem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 399, Ft. Oldal

159. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. no vem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 399, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 22., csütörtök 159. szám Ára: 399, Ft TARTALOMJEGYZÉK 315/2007. (XI. 22.) Korm. r. A köztisztviselõi teljesítményértékelés és jutalmazás

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVII. ÉVFOLYAM 12. SZÁM 1585-1672. OLDAL 2007. május 16. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1113 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, köztársasági

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. feb ru ár 14., szombat 18. szám TARTALOMJEGYZÉK 4/2009. (II. 14.) MNB ren de let Új biz ton sá gi elem mel el lá tott 500 fo rin tos cím le tû bank

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR HIVATALOS LAPJA

AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR HIVATALOS LAPJA V. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2006. JÚNIUS 30. AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR HIVATALOS LAPJA Szerkesztõség: 1139, Vá ci út 73/A. Telefon: 350-1617 E-mail: akarsai@oep.hu Meg je le nik havonta Ára: 1817

Részletesebben

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelete

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelete 16620 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám (2) Az R. 18. -ának (7) be kez dé se a kö vet ke zõ f) pont - tal egé szül ki: (Az OMMI biz to sít ja:) f) vá gó mar hák ra, vá gó ju hok ra és vá gó kecs

Részletesebben

107. szám KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. július 29., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 855 Ft. Oldal

107. szám KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. július 29., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 855 Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. július 29., szerda 107. szám Ára: 855 Ft TARTALOMJEGYZÉK Oldal 156/2009. (VII. 29.) Korm. ren de let A köz úti áru fu va ro zás hoz, sze mély szál lí

Részletesebben

170. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Az egészségügyi miniszter 53/2007. (XII. 7.

170. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Az egészségügyi miniszter 53/2007. (XII. 7. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. de cem ber 7., péntek 170. szám TARTALOMJEGYZÉK 53/2007. (XII. 7.) EüM r. A gyógy szer ren de lés hez hasz ná lan dó szá mí tó gé pes prog ram mi nõ

Részletesebben

Előreszentelt Adományok Isteni Liturgiája

Előreszentelt Adományok Isteni Liturgiája Előreszentelt Adományok Isteni Liturgiája Egyéb nagyböjti énekek (hajnali istentisztelet) A Magyar Ortodox Egyházmegye tulajdona Tropárion a harmadik imaórán 6. hang U-ram, a - ki a Szent Lel-ke-det a

Részletesebben

22. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 14., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1325, Ft

22. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 14., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1325, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 14., csütörtök 22. szám Ára: 1325, Ft TARTALOMJEGYZÉK 25/2008. (II. 14.) Korm. r. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006.

Részletesebben

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal XX. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM 2011. június T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal 41/2011. (VI. 9.) AB ha tá ro zat Az Or szá gos Vá lasz tá si Bi zott ság 385/2009. (IX. 15.) OVB ha tá ro za tá - nak hely ben ha gyá

Részletesebben

43. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A Kormány 87/2006. (IV. 14.) Korm.

43. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A Kormány 87/2006. (IV. 14.) Korm. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 14., péntek 43. szám Ára: 391, Ft TARTALOMJEGYZÉK 87/2006. (IV. 14.) Korm. r. Veszélyhelyzet kihirdetésérõl és a veszélyhelyzet során teendõ

Részletesebben

124. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 22., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 210, Ft. Oldal

124. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 22., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 210, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. szep tem ber 22., szombat 124. szám TARTALOMJEGYZÉK 82/2007. (IX. 22.) GKM r. A föld gáz köz üze mi dí ja i nak meg ál la pí tá sá ról szóló 96/2003.

Részletesebben

Újhelyi Imre Élelmiszeripari Közép- és Felsõfokú Szakképzõ Intézmény és Kollégium ajánlati felhívása nyílt eljárás megindítására (11904/2004)

Újhelyi Imre Élelmiszeripari Közép- és Felsõfokú Szakképzõ Intézmény és Kollégium ajánlati felhívása nyílt eljárás megindítására (11904/2004) 424 Közbeszerzési Értesítõ, a Közbeszerzések Tanácsa Hivatalos Lapja (2005. I. 5.) 1. szám 17) Az ajánlatkérõ jelen ajánlattételi felhívásban megadott - nál elõbbi befejezést (mûszaki elõteljesítést) elfogad.

Részletesebben

AZ AL KOT MÁNY BÍ RÓ SÁG HATÁROZATAI

AZ AL KOT MÁNY BÍ RÓ SÁG HATÁROZATAI 2012. december 5. 2012. 11. szám HATÁROZATAI HI VA TA LOS LAP JA T A R T A L O M 3351/2012. (XII. 5.) AB vég zés al kot mány jo gi pa nasz vissza uta sí tá sá ról... 698 3352/2012. (XII. 5.) AB vég zés

Részletesebben

12. sz m A MAGYAR K ZT RSAS G HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ja nu r 25., p ntek TARTALOMJEGYZ K. ra: 250, Ft. Oldal

12. sz m A MAGYAR K ZT RSAS G HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ja nu r 25., p ntek TARTALOMJEGYZ K. ra: 250, Ft. Oldal A MAGYAR K ZT RSAS G HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. ja nu r 25., p ntek 12. sz m ra: 250, Ft TARTALOMJEGYZ K 1001/2008. ( 25.) Korm. h. A Magyar Nemzeti VagyonkezelД Z rtk r en m k dд R szv nyt r sa s

Részletesebben

MÛHELY VÁLTOZÓ CSALÁD VÁLTOZÓ POLITIKÁK* NEMÉNYI Má ria TA KÁCS Ju dit

MÛHELY VÁLTOZÓ CSALÁD VÁLTOZÓ POLITIKÁK* NEMÉNYI Má ria TA KÁCS Ju dit Szociológiai Szemle 2005/4, 3 35. MÛHELY VÁLTOZÓ CSALÁD VÁLTOZÓ POLITIKÁK* NEMÉNYI Má ria TA KÁCS Ju dit MTA Szociológiai Kutatóintézet 1014 Budapest, Országház u. 30.; e-mail: nem13249@socio.mta.hu MTA

Részletesebben

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA VII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2008. JANUÁR 15. A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1260 FORINT F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét az Értesítõ utol só ol

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ALACSONY ENERGIFELHASZNÁLÁSÚ LAKÓÉPÜLETEK ÉPÍTÉSÉNEK TÁMOGATÁSA A++ az Energia Unió Zrt és a ProKoncept Építési Rendszer támogatásával Energiatudatos, Klímabarát élhetőbb Otthon, legyen

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. április 5. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/14. szám Ára: 345 Ft T A R T A L O M Álláspályázatok I. FÕRÉSZ: Személyi és szer ve ze ti hírek Kunszentmiklós

Részletesebben

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIV. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2007. má jus 30. 945 Ft

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIV. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2007. má jus 30. 945 Ft CXXXIV. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2007. má jus 30. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA 945 Ft T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal Ha tá ro za tok 69/2007. (HK 10.) HM ha tá ro zat 70/2007. (HK 10.) HM ha tá

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVI. ÉVFOLYAM 5. SZÁM I. KÖTET 889-1032. OLDAL 2006. március 24. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1104 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ III. év fo lyam 10. szám 1218 Ft 2006. ok tó ber 16. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM Kormányrendeletek Oldal 182/2006. (VIII. 28.)

Részletesebben

Ál la mi lag tá mo ga tott és költ ség té rí té ses kép zé sek je lent ke zôi szá mok, je lent ke zé si stra té gi ák

Ál la mi lag tá mo ga tott és költ ség té rí té ses kép zé sek je lent ke zôi szá mok, je lent ke zé si stra té gi ák Ál la mi lag tá mo ga tott és költ ség té rí té ses kép zé sek je lent ke zôi szá mok, je lent ke zé si stra té gi ák FELSÔOKTATÁSI MŰHELY Garai Or so lya Kiss Lász ló Az el múlt évek el sô he lyes je

Részletesebben

VICTORIA Lakásbiztosítás www.victoria-volksbanken.hu

VICTORIA Lakásbiztosítás www.victoria-volksbanken.hu Ny.sz.: 1020V02 VICTORIA Lakásbiztosítás www.victoria-volksbanken.hu Tisz telt Ügy fe lünk! A VICTORIA Lakásbiztosítás Alap, Bővített és Callisto csomagjai megoldást nyújtanak az előre nem látható, hirtelen

Részletesebben

EGY LEHETSÉGES JÖVŐKÉP (ÚJ TIPUSÚ MODELL) A FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETI KERESKEDELEMBEN

EGY LEHETSÉGES JÖVŐKÉP (ÚJ TIPUSÚ MODELL) A FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETI KERESKEDELEMBEN Cselekvési változatok 157 Dr. Géró Imre 1 EGY LEHETSÉGES JÖVŐKÉP (ÚJ TIPUSÚ MODELL) A FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETI KERESKEDELEMBEN Cselekvési változatok A ma gyar szö vet ke ze ti moz ga lom te rü le tén a

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 31., szerda 147. szám I. kö tet Ára: 2289, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXVIII. tv. A Bol gár Köz tár sa ság nak és Ro má ni á nak az Euró pai

Részletesebben

INFORMATIKAI PROBLÉMÁK ÉS AZOK MEGOLDÁSAI AZ ÁLLATORVOSI PRAXISBAN. 2010. Október 18. Lorászkó Péter, NexusVet Kft.

INFORMATIKAI PROBLÉMÁK ÉS AZOK MEGOLDÁSAI AZ ÁLLATORVOSI PRAXISBAN. 2010. Október 18. Lorászkó Péter, NexusVet Kft. INFORMATIKAI PROBLÉMÁK ÉS AZOK MEGOLDÁSAI AZ ÁLLATORVOSI 2010. Október 18. Lorászkó Péter, NexusVet Kft. INFORMATIKAI ESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI IA? C N A GAR BIZT O? JOGSZABÁL ÁR/ÉRTÉK Y KÖVETÉS?

Részletesebben

A foglalkoztatási problémák társadalmi hatásai, a vidéki Magyarország lehetőségei G Y O M A E N D R Ő D, 2 0 1 4. A U G U S Z T U S 2 9.

A foglalkoztatási problémák társadalmi hatásai, a vidéki Magyarország lehetőségei G Y O M A E N D R Ő D, 2 0 1 4. A U G U S Z T U S 2 9. A foglalkoztatási problémák társadalmi hatásai, a vidéki Magyarország lehetőségei D R. B A L C S Ó K I S T V Á N L É L E K K E L A V I D É K É R T T U D O M Á N Y É S V I D É K F E J L E S Z T É S A H

Részletesebben

SZIGORÚAN TITKOS! Hatályon kívül helyezve: 001/65 min. 0017. számú. B u d a p e s t, 1964. j ún i u s 1 - é n.

SZIGORÚAN TITKOS! Hatályon kívül helyezve: 001/65 min. 0017. számú. B u d a p e s t, 1964. j ún i u s 1 - é n. BELÜGYMINISZTÉRI UM 1024/17/1964 A SZIGORÚAN TITKOS! Hatályon kívül helyezve: 001/65 min. u t. MAGYAR N É P K Ö Z T Á R S A S Á G b e l ü g y m i n i s z t e r h e l y e t t e s é n e k 0017. számú U T

Részletesebben

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2007. már ci us 2. 945 Ft

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2007. már ci us 2. 945 Ft CXXXIV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2007. már ci us 2. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA 945 Ft T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal Jog sza bá lyok 3/2007. (I. 30.) HM ren de let 18/2007. (II. 6.) GKM HM IRM

Részletesebben

félidőben 2012. november sport, kultúra, egészség

félidőben 2012. november sport, kultúra, egészség 2010 2012 félidőben 2012. november A különkiadása sport, kultúra, egészség 2 köszöntő Tisztelt Bagi Polgárok! Az Önök bi zal má ból im má ron második pol gár mes teri meg bí za tá so mat tölt he tem, és

Részletesebben

IV. ÉVFOLYAM 12. szám 2006. de cem ber 29. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. Elõ fi ze té si díj: egy évre 14 112 Ft

IV. ÉVFOLYAM 12. szám 2006. de cem ber 29. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. Elõ fi ze té si díj: egy évre 14 112 Ft IV. ÉVFOLYAM 12. szám 2006. de cem ber 29. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA Szo ci á lis Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Akadémia u. 3. Telefon: 475-5745 Megjelenik szükség szerint.

Részletesebben

Mi re szer ve zô dik, az az mi lyen koc ká za to kat fed le a kö te le zô egész ség biz to sí tás? Szem pon tok az új ra gon do lás hoz. I rész.

Mi re szer ve zô dik, az az mi lyen koc ká za to kat fed le a kö te le zô egész ség biz to sí tás? Szem pon tok az új ra gon do lás hoz. I rész. Mi re szer ve zô dik, az az mi lyen koc ká za to kat fed le a kö te le zô egész ség biz to sí tás? Szem pon tok az új ra gon do lás hoz. I rész. Dr. Kin cses Gyu la, egészségügyi szakértô A XXI. szá zad

Részletesebben

1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ja nu ár 4., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 465, Ft. Oldal

1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ja nu ár 4., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 465, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. ja nu ár 4., péntek 1. szám Ára: 465, Ft TARTALOMJEGYZÉK 1/2008. (I. 4.) Korm. r. A Magyar Köztársaság Kormánya és a Cseh Köztársaság Kormánya közötti,

Részletesebben

A KI HALL GA TÁ SI TECH NI KÁK EM LÉ KE ZET RE GYA KO ROLT HA TÁ SA: A SZEM TA NÚ-EM LÉ KE ZET SÉ RÜ LÉ KENY SÉ GÉ NEK BI ZO NYÍ TÉ KAI

A KI HALL GA TÁ SI TECH NI KÁK EM LÉ KE ZET RE GYA KO ROLT HA TÁ SA: A SZEM TA NÚ-EM LÉ KE ZET SÉ RÜ LÉ KENY SÉ GÉ NEK BI ZO NYÍ TÉ KAI ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2011/4, 39 62. 39 A KI HALL GA TÁ SI TECH NI KÁK EM LÉ KE ZET RE GYA KO ROLT HA TÁ SA: A SZEM TA NÚ-EM LÉ KE ZET SÉ RÜ LÉ KENY SÉ GÉ NEK BI ZO NYÍ TÉ KAI RÉPÁSI Éva HA LÁSZ Er

Részletesebben

Egészséges környezetben tudatos gazdálkodás

Egészséges környezetben tudatos gazdálkodás Egészséges környezetben tudatos gazdálkodás Egészséges környezet alatt azt az élõ és élettelen természeti környezetet összhangban a tevékenységi kör - kell érte nünk, amely ben a mikro és makro világ össz

Részletesebben

A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA XV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2007. NOVEMBER 23. A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA Szerkesztõség: 1051 Bp., Arany Já nos u. 25. Te l.: 301-2924 Megjelenik szükség szerint Ára: 924 Ft F E L

Részletesebben

Feltétel. Bónusz Pro III.

Feltétel. Bónusz Pro III. Feltétel Bónusz Pro III. Ügyféltájékoztató Tisztelt Partnerünk! Kér jük, hogy biz to sí tá si aján la tá nak aláírá sa elôtt fi gyel me sen ol vas sa el az igény fel mé rés alap ján Ön nek aján lott ter

Részletesebben

47. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A Kormány 97/2006. (IV. 20.) Korm.

47. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A Kormány 97/2006. (IV. 20.) Korm. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 20., csütörtök 47. szám Ára: 391, Ft TARTALOMJEGYZÉK 97/2006. (IV. 20.) Korm. r. A 2006. évi rend kí vü li ár víz vé de ke zés költ ség ve

Részletesebben

LUK ÁCS TA MÁS. Add, hogy lás sak... SEMJÉN ZSOLT: JUS RESISTENDI

LUK ÁCS TA MÁS. Add, hogy lás sak... SEMJÉN ZSOLT: JUS RESISTENDI LUK ÁCS TA MÁS Add, hogy lás sak... SEMJÉN ZSOLT: JUS RESISTENDI 33 34 KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET LUK ÁCS TA MÁS Add, hogy lás sak... SEMJÉN ZSOLT: JUS RESISTENDI 35 22 KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET Git tá nak

Részletesebben

24. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. már ci us 1., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal

24. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. már ci us 1., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. már ci us 1., csütörtök 24. szám TARTALOMJEGYZÉK 13/2007. (III. 1.) FVM r. A zöldség-gyümölcs termelõi értékesítõ szervezetek támogatásáról 1202 14/2007.

Részletesebben

SZOCIÁLPOLITIKAI HELYZETKÉP ALULNÉZETBŐL. Szabó János szociálpolitikus szabo-janos@t-online.hu

SZOCIÁLPOLITIKAI HELYZETKÉP ALULNÉZETBŐL. Szabó János szociálpolitikus szabo-janos@t-online.hu SZOCIÁLPOLITIKAI HELYZETKÉP ALULNÉZETBŐL Szabó János szociálpolitikus szabo-janos@t-online.hu MIRŐL IS LESZ SZÓ? A mai ella to rendszer feszültse gpontjai. Merre tova bb? Lehetse ges ira ny: u j struktu

Részletesebben

Ellenõrzési Figyelõ. 2007. 3. szám Ellenõrzési szakfolyó irat

Ellenõrzési Figyelõ. 2007. 3. szám Ellenõrzési szakfolyó irat Ellenõrzési Figyelõ Interjú Wittich Tamással, az NFH fõigazgatójával Kerekasztal: Ellenõrzések a feketegazdaság visszaszorítására Fókusz: Uniós támogatások teljesítmény-ellenõrzése Mûhely: A folyószámla-kezelés

Részletesebben

IX. Híresvárosi Vigadalom 2011. szeptember 17. R é s z l e t e s p R o g R a m a 9. o l d a l o n. Régi és új csoportfoglalkozások a művelődési házban

IX. Híresvárosi Vigadalom 2011. szeptember 17. R é s z l e t e s p R o g R a m a 9. o l d a l o n. Régi és új csoportfoglalkozások a művelődési házban 1991 2011 20éves a ingyenes közéleti havilap XX. évfolyam 9. szám 2011 szeptember KMOP-5.2.1/A-09-2009-0014 Tura Városközpont rehabilitációja többfunkciós tér kialakításával FelAVATásrA Vár Az új FőTér

Részletesebben

Kistelek Város Önkormányzat képviselő-testületének 4/2013 (II.25.) Kt. számú rendelete a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról

Kistelek Város Önkormányzat képviselő-testületének 4/2013 (II.25.) Kt. számú rendelete a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról Kistelek Város Önkormányzat képviselő-testületének 4/2013 (II.25.) Kt. számú rendelete a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról Kistelek Város Önkormányzat képviselő-testülete kéményseprő-ipari közszolgáltatásokról

Részletesebben

www.dancsopeter.extra.hu

www.dancsopeter.extra.hu MENEDZSMENT- EMBERI ERÕFORRÁS 10 FÕS KFT. SZERVEZETI FELÉPÍ TÉSE DANCSÓ PÉTER 3LI FBP NEPTUN KÓD: CGL7L9 ELÕADÓ: SUSZTER ZOLTÁN 1 A DANCSÓ PANZI Ó KFT. SZERVEZETI FELÉPÍ TÉSE A Dancsó Panzió Kf t egy 26

Részletesebben

CI VIL (AL TER NA TÍV) JE LEN TÉS AZ ENSZ GYER MEK JO GI EGYEZ MÉNY MA GYAR OR SZÁ GI VÉG RE HAJ TÁ SÁ RÓL 2006-2012

CI VIL (AL TER NA TÍV) JE LEN TÉS AZ ENSZ GYER MEK JO GI EGYEZ MÉNY MA GYAR OR SZÁ GI VÉG RE HAJ TÁ SÁ RÓL 2006-2012 CI VIL (AL TER NA TÍV) JE LEN TÉS AZ ENSZ GYER MEK JO GI EGYEZ MÉNY MA GYAR OR SZÁ GI VÉG RE HAJ TÁ SÁ RÓL 2006-2012 CI VIL (AL TER NA TÍV) JE LEN TÉS AZ ENSZ GYER MEK JO GI EGYEZ MÉNY MA GYAR OR SZÁ GI

Részletesebben

EGYETEMES ÉRTÉKEK AZ EGYETEMEN

EGYETEMES ÉRTÉKEK AZ EGYETEMEN EGYETEMES ÉRTÉKEK AZ EGYETEMEN Kutatási jelentés ELTE Az Élethosszig Tartó Művelődésért Alapítvány Collegium Pannonicum Író Gergely Alapítvány Kulturális Sokszínűség Alapítvány Budapest, 2011 2 EGyETEMES

Részletesebben

68. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2009. évi XXXV. törvény. Budapest, 2009. má jus 14., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK.

68. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2009. évi XXXV. törvény. Budapest, 2009. má jus 14., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. má jus 14., csütörtök 68. szám TARTALOMJEGYZÉK Oldal 2009. évi XXXV. tör vény Egyes adótör vények és az zal össze füg gõ egyéb tör vények módosításáról...

Részletesebben

Aján lá sok a sváj ci ta pasz ta la tok fel hasz ná lá sá val

Aján lá sok a sváj ci ta pasz ta la tok fel hasz ná lá sá val MT_füzet_2014_2_magyar_0918_2_Layout 1 9/23/14 2:06 PM Page 1 Az idő sebb ko rosz tály hoz tar to zó mun ka vál la lók fog lal koz ta tá sát elő se gí tő megol dá sok Aján lá sok a sváj ci ta pasz ta la

Részletesebben

Fegyverneki. Fegyvernek Önkormányzatának kiadványa XVI. évfolyam 3. szám 2005. június 21.

Fegyverneki. Fegyvernek Önkormányzatának kiadványa XVI. évfolyam 3. szám 2005. június 21. Fegyverneki Hírmondó Fegyvernek Önkormányzatának kiadványa XVI. évfolyam 3. szám 2005. június 21. II. Országos Diák-Gulyásfesztivál Fegyvernek Ön kor mány zat Kép - vi se lõ tes tü le te, az Or czy An

Részletesebben

Pál fel tá ma dás hi té rõl

Pál fel tá ma dás hi té rõl Pál fel tá ma dás hi té rõl Hogyan alakult ki Pál hite Jézus feltámadásában, és miért vált szá má ra min den mást el söp rõ vé? A kor rekt vá lasz hoz (rész- ben te o ló gi ai, rész ben pszi cho ló gi

Részletesebben

Tör vé nyek. 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrõl* I. FEJEZET AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ. Az egyéni vállalkozói tevékenység

Tör vé nyek. 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrõl* I. FEJEZET AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ. Az egyéni vállalkozói tevékenység 40136 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2009. évi 161. szám II. Tör vé nyek 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrõl* Az Országgyûlés elismerve a kisvállalkozók gazdasági életben betöltött

Részletesebben

A vilai Te réz bel sõ vár kas té lyá ban, az az Is ten nel va ló kap cso la tunk tu -

A vilai Te réz bel sõ vár kas té lyá ban, az az Is ten nel va ló kap cso la tunk tu - Elhatározottság-biztonság A vilai Te réz bel sõ vár kas té lyá ban, az az Is ten nel va ló kap cso la tunk tu - da tos mé lyí té si fo lya ma tá ban két meg ha tá ro zó hoz zá ál lás meg ta nu - lá sá

Részletesebben

Kötéstechnika. Ka ra bi ne rek. Egy sze rû ru gós ten gely biz to sí tó

Kötéstechnika. Ka ra bi ne rek. Egy sze rû ru gós ten gely biz to sí tó Automata kötélbilincs WIC Ko vá csolt seklik Ka ra bi ne rek Lánctoldószem Nagyszilárdságú gyûrû S-kampó Vonóhorog lemezbiztosítóval Drót kö tél bi lincs DIN 741 Egy sze rû ru gós ten gely biz to sí tó

Részletesebben

Kiszámítható és igazságos kormány kell!

Kiszámítható és igazságos kormány kell! Komplett való, Önnek. II. évfolyam, 1. szám Csepel és Soroksár közéleti lapja 2013. március Uszoda vagy út? Úszó út! (5. ol dal) Veszélyben a Burattino? (9. ol dal) Mélyütés: a röplabdának is vége (13.

Részletesebben

Hit, remény, a hévízgyörki református egyházközség hírlevele l 2011/május

Hit, remény, a hévízgyörki református egyházközség hírlevele l 2011/május Hit, remény, szeretet a hévízgyörki református egyházközség hírlevele l 2011/május Hús vé ti üze net Mert úgy sze ret te Is ten e vi lá got, hogy egy szü lött FI át ad ta, hogy aki hisz Ben ne el ne vesszen,

Részletesebben

19. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 7., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 250, Ft. Oldal

19. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 7., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 250, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 7., csütörtök 19. szám Ára: 250, Ft TARTALOMJEGYZÉK 20/2008. (II. 7.) Korm. r. A Kor mány nak a köz igaz ga tá si ha tó sá gi ügyek kel össze

Részletesebben

K Ö Z C É L Ú F O G L A L K O Z T A T O T T A K A L K A L M A Z Á S Á V A L K A P C S O L A T O S F E L A D A T O K

K Ö Z C É L Ú F O G L A L K O Z T A T O T T A K A L K A L M A Z Á S Á V A L K A P C S O L A T O S F E L A D A T O K K Ö Z C É L Ú F O G L A L K O Z T A T O T T A K A L K A L M A Z Á S Á V A L K A P C S O L A T O S F E L A D A T O K G Y A K O R L A T I K É R D É S E K F E R E N C V Á R O S B A N ELŐZMÉNYEK AKTÍV KORÚ

Részletesebben

ú ľ ľę ľ ú Ż Ż ü ľ ľ ľ ü ú Ö ľ ü ú ľ ö ľ í ű ľ ľ ľ ľ ľ ő ľ ľ ľ ľ í ő ő ľ öľ ö ľ ő ľ ő ľ ö ö ĺ ö ľ ľ ľ ľ ö ľő ő ľ ő ľ ľ Í ő Ź ö ľ ö ľ Í Í í ľ ü ö ľ Í ľ őł ü ľ ü ö ľ ö ľ ľ ę ő ę ĺľ ľü ü ľ ľ ľ ő ľ ő ľ ľ í

Részletesebben

Multi Help 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Multi Help 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Feltétel Multi Help Multi Help 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Je len fel té te lek ér vé nye sek az UNIQA Biztosító Zrt. (székhelye: 1134 Buda - pest, Róbert Károly krt. 7074. a továbbiakban: biztosító) se

Részletesebben

Bu da pest, 2008. április 15. Ára: 1890 Ft 5. szám TARTALOMJEGYZÉK

Bu da pest, 2008. április 15. Ára: 1890 Ft 5. szám TARTALOMJEGYZÉK Bu da pest, 2008. április 15. Ára: 1890 Ft 5. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2008. évi III. tv. Az 1 és 2 fo rin tos cím le tû ér mék be vo ná sa kö vet kez té ben szükséges kerekítés szabályairól...

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. má jus 8., csütörtök. 71. szám. Ára: 4765, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. má jus 8., csütörtök. 71. szám. Ára: 4765, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. má jus 8., csütörtök 71. szám Ára: 4765, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. má jus 8., csütörtök 71. szám Ára: 4765, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A köz be szer zés mint ár ve rés

A köz be szer zés mint ár ve rés n Antal-Pomázi Krisz ti na A köz be szer zés mint ár ve rés A tanulmány A Pénzügyi Szemle elsõ PhD-PályázAtán i. helyezést ért el. El mé le ti mo del lek és gya kor la ti prob lé mák ÖS Sze fog la lás:

Részletesebben