Lipóti Boglárka: Árvíz, árvízvédelem. Bevezetés

Átírás

1 Lipóti Boglárka: Árvíz, árvízvédelem Bevezetés A globális felmelegedés hatására egyre gyakrabban extrém időjárási jelenségek okoznak károkat. Gyakorivá váltak az özönvízszerű esőzések, dió nagyságú jéggel érkező jégesők, hóviharok, szélviharok, sorra dőlnek meg a nyári hőségrekordok. Ezek a jelenségek az utóbbi időkben egyre gyakoribbá váltak Magyarországon is. Hiába élünk a technika világában a meteorológiai előrejelzések a szélsőséges időjárási jelenségek tekintetében nem mindig pontosak, az általuk okozott kárt megjósolni előre nem lehet. Az időjárási viszonyok lassan teljesen megváltoznak, átalakulnak. (Kuti-Földi 2014) A több napig tartó nagy esőzések, a hirtelen nagy mennyiségű hóolvadások árvizet okozhatnak. Tehát az árvíz csapadékfüggő jelenség. Az egyik legsúlyosabb természeti katasztrófa, amivel Magyarország is évente küzd. 1.kép: árvíz Győrben 2013 (Forrás: A hirtelen lehullott, az átlagosnál jóval nagyobb mennyiségű csapadék hatalmas folyóvá tudja duzzasztani a kis patakokat is. Ugyanígy a folyók esetében. Heves esőzések azonban nem mindig kiszámíthatók. Heves esőzéskor nagy csapadék esik le rövid idő alatt, melyet a vízelvezetők nem bírnak elvezetni, a víz halmozódik a lakott területeken és belvizet okoz. 1

2 Az árvizek osztályozása vízszint magassága szerint: 2.kép: vízmérce (Forrás:győrújfalui árvíz kis árvíz középmagas árvíz magas árvíz Kis árvíz esetén a folyó, vagy patak az ártérnek csak az alacsonyabb részét önti el. Nagy árvíz pedig mikor olyan területet önt el, vagy fenyeget elöntéssel a folyó, amelyek mezőgazdasági művelés alatt vannak, továbbá lakott területeket, közlekedési utakat és egyéb építményeket is veszélyeztethet az árvíz. Árvizek keletkezését tekintve lehetnek: jégtorlódásból adódó jeges árvizek, hóolvadásból származó tavaszi árvizek, nagy tavaszi, vagy nyári esőzésekből származó zöldár, özönvízszerű eső okozta villámárvíz. 2

3 Az árvizek kialakulását, az időjárás szeszélyességét nem vagyunk képesek megváltoztatni vagy átalakítani. Törekednünk kell, hogy negatív hatásaikra felkészültek legyünk, ezért a legfontosabb feladat a védekezés. (Török 2012) A magyarországi árvízvédelmi létesítményeinél tapasztalható árvízi jelenségek 3.kép: Agyagmagosgát készítése (Forrás: Nagy László:Nagygátak ppt. előadás) Magyarország földrajzi fekvéséből adódóan lakott területeink nagy részét földgátak védik az árvizek káros hatásaitól. Az épített támfalaktól eltérően, melyeken az árvízvédekezés viszonylag biztonságosabb, a földgátaknál számos problémával találkozunk. A problémák okait a földgátak létesítésében, fejlesztésében és elöregedésében találhatjuk meg. Az okok az eltérő és nem mindig megfelelő építési anyagra, hibás építés technológiára vezethetők vissza, továbbá az öregedésre. Komoly gondokat okozhatnak az állatjáratok, állatfészkek üregei is. A földgátakat gyakran szilárd burkolattal látják el, de többségükben a gyepburkolatot alkalmazzák a rézsűk védelmére. A gyepburkolatok tönkremenetele, állagromlása is gyengítheti a földgátak védelmi biztonságát. A különböző árvízi jelenségek bekövetkezésének okai többnyire a védmű talaj állapotából következik. A védmű alatt a töltést, valamint az alatta lévő talajtömböt értjük. Legtöbbször 3

4 tehát a jelenség okai között a töltés vagy altalajának nem megfelelő állapotát, illetve a kettőnek együttes minőségi romlását találjuk. Nagyon gyakori a kedvezőtlen állapot a töltés és az altalaj, illetve a töltésrétegek csatlakozásánál. A földgátaknál fellépő jelenségeket részint a védőtöltés magasságát tartósan vagy időszakosan (hullámzás) meghaladó vízszintek váltják ki, részint a tartósan magas vizek által okozott nyomás, amely a töltéstestben, illetve az alatta lévő talajtömbben, más szóval az altalajban idéz elő mozgást. A földgátaknál fellépő árvízi jelenségek kialakulása tehát a vízmagasságtól, továbbá az árvíz időbeli lefolyásától is függnek. Ezek a jelenségek három csoportba foglalhatók össze: 1. A víz és a jég elragadó erejének hatására a védőtöltés felszínének megbontása Vízoldali elhabolásos erózió Átbukó víz a töltéskoronát és a mentett oldali rézsűt megbontva hátrarágódásos eróziót okoz A fenti említettekből jól érzékelhető, hogy az eróziót a vízmozgás okozza (hullámzás, illetve átbukás), és ez a vízmozgás a töltés felszínét, rézsűjét, illetve a gátkoronát bontja meg. 2. A töltéstestbe kerülő víz mozgásának hatására kialakult jelenségek átázás csurgás járatos erózió rézsűcsúszás A töltéstestbe került víz hatását nehéz nyomon követni. Igen súlyos következményeket okozhat, bármilyen formában is indul vízmozgás a töltéstestben, illetve azon keresztül. 4

5 3. Altalajon keresztül történő vízmozgás hatására kialakult jelenségek mentett oldalai felpuhulás, felpúposodás mentett oldalon fedőréteg felszakadás buzgár Altalaj folyósódás A földgátaknál fellépő árvízi jelenségek közül legalattomosabbak és legveszélyesebbek azok, melyek az altalajon keresztül történő vízmozgás hatására alakulnak ki. (Szlávik 2001) 4.kép:Buzgár (Forrás: győrújfalui árvíz 2013, ) Árvízi védekezés Az árvízvédelem komplex feladat a védekezést gondosan meg kell tervezni (Kuti 2009). Árvízkor az érintett település polgármesterének a gyors helyszíni felmérést követően, fel kell venni a kapcsolatot a Hivatásos Katasztrófavédelmi Szervezettel, a Vízügyi Igazgatósággal és a Polgári Védelemmel. A vízügyi szakemberek határozzák meg a készenlét típusát, amely lehet I. II. III. fokú, vagy rendkívüli készültség. Ezen szervek elérhetőségének megtalálhatónak kell lennie minden Polgármesteri Hivatalban. Egyes esetekben nincs idő a hivatalos szervekre várni és azonnal el kell kezdeni a védekezést. Minden esetben először 5

6 helyszíni felmérést kell végezni. Ha a helyi erők és eszközök mennyisége elegendő a védelemhez, akkor is értesíteni kel a vízügyi igazgatóságot. A kézi munkaerő szakasz, brigádvagy csapat formájában való mozgósítása a legcélszerűbb. Azt is meg kell határozni, hogy műszakos vagy folyamatos munkavégzésre lesz szükség. Ha a helyi erők nem elegendőek, akkor segítséget lehet kérni civil szervezetektől is. Speciális esetekben segítségül lehet hívni a tűzoltóságot, a katasztrófavédelmet, a rendőrséget (Kuti-Horváth 2011). 5.kép: árvízi védekezés (Forrás:győrújfalui árvíz 2013, ) 6.kép:árvízi védekezés (Forrás:győrújfalui árvíz 2013, ) 6

7 Cél, hogy minél hamarabb reagáljunk, hisz így megakadályozható vagy mérsékelhető lesz a kár és emberéleteket is menthetünk. Miután a polgármesteri hivatal értesítette a megfelelő szerveket tájékoztatnia kell őket az árvíz pontos helyszínéről, nagyságéról, kiterjedéséről, feladat jellegéről és a gyülekezési pontról. Közölnie kell, hogy eddig milyen intézkedések történtek, milyen eszközök állnak rendelkezésre. Ha nem elegendők a saját gépek, eszközök akkor más szervezetektől felajánlott gépeket, eszközöket is igénybe lehet venni. A hivatal dolgozóiból meg kell alakítani a 24 órás ügyeletét. Meg kell szervezni a lakosság tájékosztatását és riasztását. A bevont külső erőkkel ismertetni kell, hogy mi a feladat, meg kell mutatni a munkavégzés helyszínét, meg kell határozni a gyülekezés idejét és helyét, tőlük elvárt segítség jellegét és idejét. Minden bevont külső erőnek ismernie kell vezetőjének nevét és elérhetőségét és meg kell adni saját elérhetőségüket. Ha kitelepítés szükségessé válik, akkor fel kell venni a kapcsolatot a befogadó intézménnyel és a társ-önkormányzatokkal. Állandó orvosi ellátást is biztosítani kell, továbbá gondoskodni az esetleges betegelszállításról is. Minden munkaterületen a feladathoz szükséges létszámnak kell rendelkezésre állnia. A fizikai munkához minimum 6-10 főre van szükség. Gondoskodni kell váltásukról, ellátásukról. Biztosítani kell számukra a szükséges szerszámokat. Minden védekezési helyszínre kell egy helyszíni irányító. A részfeladatokat irányító egységeknek ismerniük kell. A legmegfelelőbb irányító, aki rendelkezik szakmai tapasztalattal. A dolgozóknak figyelniük kell egymásra, főleg este ne járjanak egyedül. A helyszíni irányítónak fel kell állítania egy intézkedési sorrendet. Személyek biztonságát kell szem előtt tartania. Meg kell állapítania, hogy vannak-e veszélyben lakosok, amennyiben vannak, kimentésükről kell gondoskodnia. Ezt a feladatot elsősorban a tűzoltóság végzi. Először s súlyosabb eseteket menekítik. A kitelepített lakosok számát és összetételét azonnal jelenteni kell. Kitelepítéskor nyilvántartást kell készíteni. Értékmenetesítést csak akkor lehet végezni, ha van felesleges ember. Előbb a nagyobb veszélyben lévő házakból menekítik az értéket ügyelve a repedező falakra. A kimentett értékeket ideiglenes raktárban helyezik el. A 7

8 házi állatokat olyan sorrendben menekítik, amelyet a helyzetük és a vízben várható viselkedésük meghatároz. Elhelyezésükről egy megbízott gondoskodik. A felügyelet nélkül hagyott házakat lezárják. A rendőrség vagy a polgárőrség folyamatosan ellenőrzi a területet. A kimenekített lakosokat is csak igazolványuk bemutatása után engedik be. A kitelepítéssel párhuzamosan dolgoznak a veszély csökkentésén, megszüntetésén. Védelmi munkát addig kell folytatni, míg a területen a víz mennyisége a terület rendeltetésszerű használatát lényeges mértékben akadályozza (Kuti: Műszaki mentések 2007). A készültség megszüntetését követően a megrongált védműveket helyre kell állítani, a védekezési anyagokat, eszközöket, felszereléseket össze kell gyűjteni, javítani/selejtezni, raktározni. A hiányzó eszközöket, anyagokat pótolni kell. Védekezés során felmerülő kiadásokkal el kell számolni. Más szervektől, állampolgároktól igénybe vett eszközöket el kell számolni, vagy vissza adni. Árvízvédelmi tapasztalatokat ki kell értékelni. Kártalanításra beérkezett igényeket el kell bírálni. (Kuti: Intézkedési program 2007) Az elöntött házaknál, épületeknél szükség van fertőtlenítésre. A fertőtlenítést az ÁNTSZ vagy a Polgári Védelem végzi. Összegzés Magyarországon a globális klímaváltozásnak köszönhetően a szélsőséges időjárási jelenségek egyre jobban érzékeltetik hatásukat. Az elmúlt években hosszan tartó esőzések következtében folyóinkon levonuló hosszan tartó árvizek elleni védekezés jelentette a legtöbb feladatot. Ahhoz azonban, hogy a károkat csökkenteni lehessen és a hatékony megelőző intézkedéseket meg lehessen tenni, illetve az esetleges hatékony védekezést el lehessen végezni, szükség van az árvízi jelenségek hatásainak ismeretére. A bemutatott témát azért választottam, mert lényeges aktuális kérdés, az extrém időjárási kihívások kezelése azon belül az árvizek hatásainak csökkentése. Fel kívántam hívni a figyelmet arra, hogy a védekezésre történő hatékony felkészüléshez mekkora szükség van lakosság tájékozottságára, a védekezés során történő aktív részvételére. Irodalomjegyzék: Kuti Rajmund, Földi László: Extreme weather phenomena 2. the process of remediation HADMÉRNÖK 2014/2 8

9 Kuti Rajmund, Horváth Galina: Об опыте базовой подготовки профессиональных пожарных к проведению аварийно-спасательных работ в Венгерской Республике УДК 614.8, АКАДЕМИЯ ГПС МЧС Poccии (Москва 2011) Kuti Rajmund: Műszaki mentések I-II. Egyetemi jegyzet, ZMNE Budapest 2007 Kuti Rajmund: Extrém hőség hatásai elleni védekezés önkormányzati feladatai. VÉDELEM ONLINE: TŰZ- és KATASZTRÓFAVÉDELMI SZAKKÖNYVTÁR 2014 Kuti Rajmund: Intézkedési program belvízi-védekezési munkálatokhoz VÉDELEM - KATASZTRÓFA- TŰZ- és POLGÁRI VÉDELMI SZEMLE 2007 Kuti Rajmund: Komplex műszaki mentések tervezésének lehetőségei, VÉDELEM ONLINE: TŰZ- és KATASZTRÓFAVÉDELMI SZAKKÖNYVTÁR 2009 Szlávik Lajos: Árvízvédekezés a gyakorlatban 2001 Közlekedési Dukomentációs Kft.Budapest Török Imre György: Árvízi jelenségek osztályozása 2012 Közlekedési Dukomentációs Kft.Budapest 9