HIDROGEOLÓGIAI MODELLEZÉS SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRON ÁTNYÚLÓ HÁROM FELSZÍN ALATTI VÍZTESTEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HIDROGEOLÓGIAI MODELLEZÉS SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRON ÁTNYÚLÓ HÁROM FELSZÍN ALATTI VÍZTESTEN"

Átírás

1 HIDROGEOLÓGIAI MODELLEZÉS SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRON ÁTNYÚLÓ HÁROM FELSZÍN ALATTI VÍZTESTEN 1114 Budapest, Villányi út 9. Tel: , Fax: www. smaragd.hu Budapest, november 30.

2 Szakmai jelentés 3.4., 3.5, 3.6, és 3.11.(D.8.) számú melléklete Melléklet neve Szerz Melléklet típusa Feladatszám Projekt neve (D.8.) Három kiválasztott mintaterület hidrogeológiai modellje 3.4. Ipoly/Ipel-völgy körzetének modellezése II Aggteleki- és Szlovák karsztterület modellezése II Bodrogköz modellezése II. SMARAGD-GSH Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft. Jelentés 3.4., 3.5, 3.6, 3.11 Magyar-Szlovák határmenti közös felszinalatti viztestek környezetállapota és fenntarható használata (ENWAT) Kedvezményezett Magyar Állami Földtani Intézet Partner Štátny geologický ústav Dionýza Štúra - Geological Survey of Slovak Republic Hely/id Budapest, január 15. EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP INTERREG III A Közösségi Kezdeményezés Program Magyarország Szlovákia Ukrajna Szomszédsági Program Harmadik id közi jelentés 1 Szerz dés száma: HU-SK-UA/05/02/166 - Magyar-Szlovák határmenti közös felszinalatti viztestek környezetállapota és fenntarható használata (ENWAT)

3 TERVAZONOSÍTÓ Dokumentáció címe: Megbízó: Tervez megnevezése: Hidrogeológiai modellezés szlovák-magyar határon átnyúló három felszín alatti víztesten Magyar Állami Földtani Intézet 1143 Budapest, Stefánia út 14. SMARAGD-GSH Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft Budapest Villányi út 9. Végrehajtás ideje: április november 30. Témafelel s: Numerikus modellezés: Digitális térképszerkesztés: Közrem ködtek: Ellen rizte: Gondárné S regi Katalin hidrogeológus VZ-T vízimérnöki tervez (kamarai nyilvántartási száma: ) Ipoly/ Ipel völgy: Ács Viktor Aggteleki-, és Szlovák-karszt: Kun Éva Bodrog és vízgy jt je: Peth Sándor Könczöl Nándorné Weiser László Gazda Attila Gyulai Tamás Székvölgyi Katalin Zachar Judit Gondár Károly ügyvezet hidrogeológus, VZ-T vízimérnöki tervez (kamarai nyilvántartási száma:

4 Tartalomjegyzék I. fejezet: Három kiválasztott mintaterület hidrogeológiai modellje Bevezetés 1. A regionális modellezés szerepe a vízkeretirányelv végrehajtásában, a határmenti területeken Az EU Víz Keretirányelvr l A numerikus modellezés szerepe a vízgazdálkodási tervekben A vízkészlet számításának módja A vízkészlet gazdálkodás egységének meghatározása A felszíni és felszín alatti vízrendszer kapcsolata A projektben kiválasztott három modellterület Az adatforrások általános ismertetése A modellben felhasznált adatforrások A modellezésre felhasznált szoftverek általános ismertetése Az alapértékelésekhez felhasznált szoftverek ArcView 9.1 szoftver ismertetése WHI UnSat Suite Plus szoftver ismertetése A numerikus modellezéshez felhasznált szoftverek FEFLOW 5.0 végeselem módszer szoftver ismertetése Visual MODFLOW szoftver ismertetése II. fejezet: Ipoly/Ipel-völgy körzetének modellezése 1. Az Ipoly/Ipel-völgy és vízgy jt je modellterületének lehatárolása, a terület földrajzi helyzete A terület geomorfológiai viszonyai A lejt kategóriák eloszlását az alábbi ábrán mutatjuk be A terület vízrajzi viszonyai A terület éghajlati jellemz i Néhány megjegyzés a meteorológiai állomásokról Éghajlati osztályozás Napsütéses órák száma H mérséklet Csapadék Évi csapadékmennyiség Hótakaró, hóvastagság Szél A terület földtani viszonyai Az Ipoly/Ipel modellezett terület földtani felépítése Paleozoikum, mezozoikum

5 Eocén Oligocén Oligocén-miocén Miocén Pliocén Negyedid szak Holocén A modellezett terület hidrosztratigráfiai egységei és azok geometriája Pretercier aljzat Oligocén és miocén agyagos üledékek, homokok, homokkövek Repedezett bádeni vulkanitok Negyedid szaki képz dmények A terület beszivárgási viszonyai Az Ipoly/Ipel-völgy és vízgy jt je modellterületének földtani alapon történ beszivárgás számítása Utánpótlódó vízkészlet mennyiségének meghatározása Help szoftver alkalmazásával A területi beszivárgás számítása az ENWAT projektben A beszivárgás számítás menetének részletes ismertetése Az alapk zetet borító talaj fizikai félesége Az alapk zetet borító talaj vastagsága A felszín területhasználata Éghajlati jellemz k A felszín morfológiája, meredeksége A HELP számítási módszerér l röviden A beszivárgó csapadék összes mennyisége a modellezett területen A terület vízkivételei A Dejtári vízm A Per csény-tésa vízm A Szécsényi vízm A vámosmikolai vízm Az 1. számú termel kút termelése A 2. számú termel kút termelése A numerikus modellezés ismertetése Modellhatár és hálókiosztás Modellrétegek adatai Bemen paraméterek Szivárgási tényez Beszivárgás Peremfeltételek Termel és észlel objektumok A modell futtatása

6 9. Áramlási tér és a vízháztartás elemzése a modellezett eredmények alapján Az áramlási tér jellemzése Vízmérleg Irodalomjegyzék III. fejezet: Aggteleki- és Szlovák karsztterület modellezése 1. Az Aggteleki és Szlovák karszt modellezett terület lehatárolása, a terület földrajzi helyzete A terület geomorfológiai viszonyai A terület vízrajzi viszonyai A terület éghajlati jellemz i Éghajlati osztályozás Napsütéses órák száma H mérséklet Csapadék Az évi csapadékmennyiség Hótakaró, hóvastagság Szél Az Aggteleki és Szlovák karszt modellterület földtani és vízföldtani viszonyai Földtani jellemzés Vízföldtani jellemzés A terület beszivárgási viszonyai A terület vízkivételei, megcsapolási viszonyok A hidrodinamikai modell leírása Alkalmazott szoftver Koncepcionális modell Modellhatár és hálókiosztás Modellrétegek adatai Bemen paraméterek Szivárgási tényez Peremfeltételek Folyóhálózat Fix nyomású csomópontok, források Beszivárgás Termel és észlel objektumok Modell futtatása modellezési eredmények Áramlási tér és a vízháztartás elemzése a modellezett eredmények alapján Az áramlási tér jellemzése Irodalomjegyzék, felhasznált térképek

7 IV. fejezet: Bodrogköz modellezése 1. A modellezett terület lehatárolása, a terület földrajzi helyzete A terület geomorfológiai viszonyai A terület vízrajzi viszonyai A terület éghajlati jellemz i Utánpótlódásra közvetlenül ható éghajlati komponens Csapadék Utánpótlódásra közvetetten ható, párolgást befolyásoló éghajlati komponensek Napfénytartam H mérséklet Szél A terület földtani viszonyai A terület beszivárgási viszonyai A terület vízkivételei A modell leírása Hálókiosztás A modellezett terület hidrosztratigráfiai egységei és azok geometriája Peremfeltételek Termel - és észlel objektumok A modell futtatása Kalibráció Kalibráció természetes hidrogeológiai viszonyok mellett vizsgált vízgy jt medence esetén Kalibráció permanens víztermelési állapot mellett vizsgált vízgy jt medence esetén Áramlási tér és a vízháztartás elemzése a modellezett eredmények alapján Az áramlási tér jellemzése Vízmérleg Összegzés Irodalom

8 Ábrajegyzék 1. ábra: Felszín alatti vizek mozgása (USGS Water-Supply Paper 2325) ábra: Felszín alatti vizek elméleti áramlása vízgy jt medencékben (Tóth J. 1963) ábra: A projekt által vizsgált víztestek a VKI szerint ábra:...33 Véges differencia módszer Végeselem módszer ábra: A FEFLOW szoftverben alkalmazható elemek a) 4-csomópontos b) 8-csomópontos négyoldalú elemek, c) 3-csomópontos d) 6-csomópontos háromoldalú elemek e) 8- csomópontos f) 20-csomópontos négyoldalú prizmák g) 6-csomópontos h) 15- csomópontos háromoldalú prizmák ábra: A FEFLOW szoftverben egyedileg definiálható elemek ábra: Az Ipoly/Ipel-völgy és vízgy jt je modellterületének topográfiai térképe ábra: A lejt kategóriák eloszlása ábra: Az Ipoly/Ipel-völgy és vízgy jt je modellterület domborzati viszonyai ábra: Az Ipoly/Ipel-völgy és vízgy jt je modellterület domborzatának perspektivikus ábrázolása ábra: Az Ipoly/Ipel-völgy és vízgy jt je modellterület lejt kategória térképe ábra: Az Ipoly/Ipel-völgy és vízgy jt je modellterület felszíni lefolyási viszonyai ábra: Az Ipoly/Ipel-völgy és vízgy jt je modellterületének részvízgy jt i ábra: Az Ipoly/Ipeltölgyesi duzzasztóm ábra: A szetei duzzasztóm (Kubá ovo, Szlovákia) ábra: Ipoly/Ipeltölgyes, az épül nagyvízi hallépcs ábra: Ipoly/Ipeltölgyes, az épül kisvízi hallépcs ábra: Az Ipoly/Ipel-völgy és vízgy jt je modellterületének fedett földtani térképe ábra: A pretercier aljzat felszíne az Ipoly/Ipel-völgy és vízgy jt je modellterületen ábra: Az oligocén és miocén felszín az Ipoly/Ipel-völgy és vízgy jt je modellterületen ábra: A bádeni vulkanitok felszíne az Ipoly/Ipel-völgy és vízgy jt je modellterületen ábra: A kvarter felszín az Ipoly/Ipel-völgy és vízgy jt je modellterületen ábra: Hidrosztratigráfiai egységek az Ipoly/Ipel-völgy és vízgy jt je modellterületen ábra:csapadékeloszlás az Ipoly/Ipel-völgy és vízgy jt je modellterületen ábra:beszivárgás az Ipoly/Ipel-völgy és vízgy jt je modellterületen ábra: A beszivárgás számítással kapcsolatos térképi megjelenítés folyamatábrája ábra: A fizikai talajféleségek területi bemutatása az Ipoly/Ipel-völgy és vízgy jt je modellterületen ábra: A talajvastagság területi jellemzése az Ipoly/Ipel-völgy és vízgy jt je modellterületen ábra: Területhasználatok az Ipoly/Ipel-völgy és vízgy jt je modellterületen ábra: Részlet a National Engineering Handbook CN meghatározásával foglalkozó fejezetéb l ábra: A HELP szovtverrel modellezett beszivárgás értékek az Ipoly/Ipel-völgy és vízgy jt je modellterületen ábra: Termel - és figyel kutak az Ipoly/Ipel-völgy és vízgy jt je modellterületen

9 33. ábra: Dejtár környéki termel - és figyel kutak az Ipoly/Ipel-völgy és vízgy jt je modellterületen ábra: Dejtár 9. sz. termel kút ábra: Dejtár III/1 sz.észlel kút háttérben az Ipollyal ábra: A modellben figyelembevett földtani kategóriák ábra: A modellben használt szivárgási tényez k ábra: Beszivárgás értékek a modellterületen ábra: A modellben figyelembevett beszivárgás értékek ábra: A mért és számított értékek összehasonlítása az egész modellterületre ábra: A mért és számított értékek összehasonlítása az Ipoly/Ipel völgyére ábra: A kalibrációs különbség hisztogrammon ábrázolva az egész modellterületre ábra: A modellel számított potenciál-eloszlás ábra: Számított potenciálszint az Ipoly/Ipel-völgy és vízgy jt je területén ábra: Figyel kutak vízszint id sorai ábra: A Dejtári öblözetben lév figyel kutak vízszint id sorai ábra: A modellel számított vízmérleg ábra: Az Aggteleki- és Szlovák-karszt model területének topográfiai térképe ábra: Szádel i-völgy (Szlovákia) bejáratánál jellegzetes karsztformák ábra: Az Aggteleki- és Szlovák-karszt modellterüleénekt domborzati viszonyai ábra: A lejt kategóriák eloszlása ábra: Az Aggteleki- és Szlovák-karszt modellterületének lejt kategória térképe ábra: Az Aggteleki- és Szlovák-karszt modellterületének felszíni lefolyási viszonyai ábra: Az Aggteleki- és Szlovák-karszt modellterületének vízgy jt térképe ábra: Az Aggteleki- és Szlovák-karszt modellterület fedett földtani térképe ábra: Az Aggtelek-Rudabányai-hegység triász fáciesegységeinek kapcsolatai, és a kés triász idejére kialakult üledékképz dési környezeteket bemutató modell (Kovács, 1984 nyomán, módosítva Less, 2007) ábra: Fedetlen mészk terület dolinákkal az Aggteleki-hegységben Alaphegységi felszín az Aggteleki- és Szlovák-karszt modellterületen ábra: Hidrosztratigráfiai egységek az Aggteleki- és Szlovák-karszt modellterületen ábra: Csapadékeloszlás az Aggteleki- és Szlovák-karszt modellterületen ábra: Beszivárgás az Aggteleki- és Szlovák-karszt modellterületen ábra: Termel -, figyel kutak és karsztforrások az Aggteleki- és Szlovák-karszt modellterületén ábra: Kis Vecsem forrás ábra: Nagy Vecsem forrás bukója ábra: Pasnyag forrás túlfolyójának bukója (Komjáti) ábra: Kastélykerti forrás (Tornanádaska) ábra: Tapolcai forráscsoport, nyugati forrás ábra: Tapolcai forráscsoport, középs forrás ábra: Tapolcai forráscsoport, keleti forrás ábra: Nagy Tohonya forrás bukója

10 71. ábra: Kis Tohonya forrás bukója ábra: A Kecs -forrás bukója ábra: Az Aggteleki- és Szlovák-karszt modellábrája a FeFlow szoftverben ábra: Modellhatár és hálókiosztás az Aggteleki- és Szlovák-karszt modellterületen ábra: Az alaphegység 3D-s felszíne (3. modellréteg) ábra: A fed réteg szivárgási tényez értékei ábra: A modellben alkalmazott beszivárgási értékek ábra: A mért és számított vízszintek eredményei diagramon ábrázolva ábra: Számított vízszint-eloszlás modellábrája [mbf] ábra: A számított vízszint metszeti ábrája a háromfázisú zóna elhagyásával [mbf] ábra: A számított potenciálszint az Aggteleki- és Szlovák-karszt modellterületen ábra: A teljes modellezett terület vízmérlege ábra: A Bodrog-mednce és vízgy jt je modellterületének topográfiai térképe ábra: lejt kategóriák eloszlása a Bodrog-medence és vízgy jt je modellterületen ábra: A Bodrog-medence és vízgy jt je modellterületének domborzati viszonyai ábra: A Bodrog-medence és vízgy jt je modellterületének lejt kategória térképe ábra: A Bodrog-medence és vízgy jt je modellterületének felszíni lefolyási viszonyai ábra: A Bodrog-medence és vízgy jt je modellterületének vízgy jt térképe ábra: A Bodrog-medence és vízgy jt je modellterületének fedett földtani térképe ábra: A Bodrog-medence és vízgy jt je modellterület talajvízadó összletének aljzatfelszíne ábra: A Bodrog-medence és vízgy jt je modellterület kvarter összletének aljzatfelszíne ábra: A Bodrog-medence és vízgy jt je modellterület fels -pannóniai összletének aljzatfelszíne ábra: Hidrosztratigráfiai egységek a Bodrog-medence és vízgy jt je modellterületen ábra: Csapadékeloszlás a Bodrog-medence és vízgy jt je modellterületen ábra: Beszivárgás a a Bodrog-medence és vízgy jt je modellterületen ábra: Termel - és figyel kutak a Bodrog-medence és vízgy jt je modellterületen ábra: A víztermelés nagyságának gyakorisági eloszlása a Bodrog-medence és vízgy jt je modellterületén figyelembe vett víztermel kutak esetén ábra Hidrosztratigráfiai egységek laterális eloszlása a negyedid szaki összlet talajvíztartó hidrosztratigráfiai egységében (1. modellréteg) ábra Hidrosztratigráfiai egységek laterális eloszlása a negyedid szaki összlet alsóbb helyzet hidrosztratigráfiai egységében (2-3. modellréteg) ábra: Hidrosztratigráfiai egységek laterális eloszlása a fels pannóniai hidrosztratigráfiai egységében (4-7. modellréteg) ábra: Hidrosztratigráfiai egységek vertikális eloszlása a modellterületen áthaladó jellemz Ny-K-i szelvényben ábra: Hidrosztratigráfiai egységek vertikális eloszlása a modellterületen áthaladó jellemz D-É-i szelvényben ábra: Els dleges beszivárgási zónák laterális eloszlása a modellben (1. modellréteg)

11 104. ábra: Párolgási (evapotranszspirációs) zónák laterális eloszlása a modellben (1. modellréteg) ábra: Evapotranszspiráció mértéke a Bodrog-medence és vízgy jt je modellterületen ábra Megcsapoló zóna kiterjedése a modellben egységes szürke színnel jelölve, valamint a folyó típusú határok helyzete kék szín vonalakkal jelölve (1. modellréteg) ábra: A modellbe beépített termel kutak sz r közép-szintjeinek gyakorisági eloszlása ábra: A víztermel kutak elhelyezkedése a modellben ábra: A modellbe beépített figyel kutak sz r közép szintjeinek gyakorisági eloszlása ábra: A figyel kutak elhelyezkedése a modellben ábra: A kalibrációhoz felhasznált 117 db figyel kút mért (observed) és számított (calculated) vízszintértékeinek kapcsolata természetes hidrogeológiai körülmények esetén ábra: A kalibrációhoz felhasznált 117 db figyel kút mért (observed) és számított (calculated) vízszintértékeinek kapcsolata permanens víztermelési állapot mellett ábra: A felszín alatti víz potenciáleloszlása permanens állapotú vizsgálatakor az 1. modellrétegben (modellábra) ábra: Számított potenciálszint a Bodrog-medence és vízgy jt je modellterületen ábra: Vízmérleg-komponensek és azok aránya a medence természetes hidrogeológiai rendszerének permanens állapotú vizsgálatakor ábra: Vízmérleg-komponensek és azok aránya permanens víztermelés mellett Táblázatjegyzék 1. táblázat A modellkeret sarokpontjainak koordinátái táblázat A modellkeret sarokpontjainak koordinátái táblázat A modellkeret sarokpontjainak koordinátái táblázat: A képz dmények beszivárgás értékei (%) táblázat: Az egyes k zetek fizikai jellemz i (HELP) táblázat: Az egyes talajtípusok fizikai jellemz i (HELP) táblázat: A talajfizika és a földtan alapján meghatározott talajhidrológiai kategóriák táblázat: A területhasználat és a talajhidrológia alapján meghatározott CN értékek táblázat: Az egyes földtani kifejl dések során használt szivárgási tényez k táblázat: A képz dmények beszivárgás értékei (%) táblázat: A modellben alkalmazott szivárgási tényez értékek táblázat: A 84 db észlel kút átlagos mért vízszintjének a számított eredménnyel való összehasonlítása táblázat A modellkeret sarokpontjainak koordinátái táblázat Az egyes földtani képz dményekre jellemz els dleges beszivárgási képesség %- ban táblázat Az egyes földtani képz dményekre jellemz els dleges beszivárgási képesség %- ban

12 16. táblázat Hidrosztratigáfiai egységek és azok szivárgási tényez (K [m/s]) értékei táblázat: A modellben definiált vízfolyások vízszint adatai, évi középvízszintek alapján táblázat: A modellben definiált vízfolyások mederanyag-ellenállása táblázat: Vízmérleg-komponensek és azok adatai a medence természetes hidrogeológiai rendszerének permanens állapotú vizsgálatakor táblázat: Vízmérleg-komponensek és azok adatai permanens víztermelés mellett

13 I. fejezet Három kiválasztott mintaterület hidrogeológiai modellje

14 Szakmai jelentés D8 számú melléklete Melléklet neve Szerz HÁROM KIVÁLASZTOTT MINTATERÜLET HIDROGEOLÓGIAI MODELLJE SMARAGD-GSH Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft. Témavezet : Szöveg: Gondárné S regi Katalin, Peth Sándor Gondárné S regi Katalin, Peth Sándor Melléklet típusa Feladatszám Projekt neve Kedvezményezet t Partner Indikátor Magyar-Szlovák határmenti közös felszinalatti viztestek környezetállapota és fenntarható használata (ENWAT) Magyar Állami Földtani Intézet Štátny geologický ústav Dionýza Štúra - Geological Survey of Slovak Republic Hely/id Budapest, január 15. EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP INTERREG III A Közösségi Kezdeményezés Program Magyarország Szlovákia Ukrajna Szomszédsági Program Második id közi jelentés 1 Szerz dés száma: HU-SK-UA/05/02/166 - Magyar-Szlovák határmenti közös felszinalatti viztestek környezetállapota és fenntarható használata (ENWAT)

15 Bevezetés A Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) (1143 Budapest, Stefánia út 14.) januárjában közbeszerzési eljárás keretében, nyílt ajánlati felhívással pályázatot írt ki HIDROGEOLÓGIAI MODELLEZÉS címmel, mely feladatot a pályázatkiírás értelmében a MÁFI részvételével zajló nemzetközi Magyar-Szlovák határmenti közös felszínalatti víztestek környezetállapota és fenntartható használata (ENWAT) HUSKUA 05/02/166 INTERREG III. cím projekthez kapcsolódóan és annak célkit zéseit betartva kell elvégezni. A kiírás nyertese, a SMARAGD-GSH Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft. (1114 Budapest, Villányi út 9.) lett. A pályázatkiíró és a nyertes pályázó közötti szerz déskötésre április 18-án került sor. A szerz désben részletezésre kerültek a alapfeladatai, és a MÁFI adatszolgáltatási kötelezettségei. A szerz désben rögzített alapfeladatok a projekt munkaértekezletein kerültek pontosításra. A projekt eredeti elképzelése szerint a numerikus hidraulikai modellezés a határmenti víztesteken külön-külön lett volna elkészítve szlovák, illetve a magyar fél részér l. A vízkészlet gazdálkodási szempontú egyeztetés a két fél külön-külön elkészült modellje alapján készült volna. A projekt kezdetén azonban felmerült annak az igénye, hogy a határmenti víztesteket összevontan, együtt modellezzük, amely jóval nagyobb feladatot rótt cégünkre, mint ahogy azt a szerz désben rögzítettük. A feladatot az növelte, hogy a szlovák, illetve magyar oldalról érkez adatokat, alaptérképeket el ször összhangba kellett hozni, az egységes feldolgozás céljából. Az alábbi dokumentációban el ször a modellezésre vonatkozó általános információkat közöljük, majd modell területenként külön-külön ismertetjük a modellezés eredményeit, a projekt el rehaladási jelentése szakmai mellékleteinek megfelel bontásban és számozásban. 10

16 1. A regionális modellezés szerepe a vízkeretirányelv végrehajtásában, a határmenti területeken 1.1. Az EU Víz Keretirányelvr l Az EU Víz Keretirányelv (VKI) december 22-én lépett életbe. Az irányelv olyan egységes vízvédelmi politika életbe lépését jelentette, amely állam- és országhatárokon túlnyúlva a vízgy jt kön való koordinált vízgazdálkodás megvalósulását segíti el. A Víz Keretirányelv el írásai szerint az Európai Unió tagállamaiban 2015-ig jó állapotba kell hozni minden olyan felszíni és felszín alatti vizet, amelyek esetén ez egyáltalán lehetséges és fenntarthatóvá kell tenni a jó min ségi és mennyiségi állapotot. Az ENWAT projekt a felszín alatti víztestekkel foglakozik, ezért a továbbiakban csak a felszín alatti vízkészlet gazdálkodásról beszélünk. A felszín alatti víztest jó mennyiségi állapotú, ha abban: a hosszabb id szakra, legalább 10 évre számított átlagos éves vízkivétel nem haladja meg a hasznosítható felszín alatti vízkészletet, és a víz-, illetve nyomásszintekben a víztest egyetlen pontján sem következik be vízkivételhez kapcsolódó tartós süllyedés, és nem következik be a vízmozgás irányának olyan megváltozása, ami tartós állapotromláshoz vezet, és a felszín alatti víztest kémiai és fizikai állapotára vonatkozó környezeti célkit zések akadálytalanul teljesülhetnek. A felszín alatti víztest jó min ségi állapotú, ha annak min ségi állapotjellemz iben bekövetkez változások nem eredményezik: a min ségi állapot jelent s és tartós romlását, és a természetes kémiai és fizikai állapot lényeges változását, és jogszabályban, illetve vízgy jt -gazdálkodási tervben meghatározott min ségi határértékekt l való eltérést, és nem rontják a felhasználás lehet ségét. 11

17 Magyarországon az ivóvízellátás 90 %-a felszín alatti vízb l történik. A jó min ség ivóvíz nélkülözhetetlen a lakosság jólétéhez. Alapvet jognak tekinthet, hogy szennyez désmentes ivóvizet lehessen szolgáltatni a lakosságnak a jöv ben is. E cél elérése érdekében Magyarországon 2005-re el zetesen lehatárolásra kerültek a felszín alatti víztestek. Nagy általánosságban a magyarországi víztestekr l a következ k mondhatók el. Magyarországon az összes felszín alatti víz része valamely víztestnek. Felszín alatti vizeinket széleskör en hasznosítjuk, így az átlagosan 10 m 3 /nap-nál nagyobb hozammal megcsapolt vízadók az ország teljes területén el fordulnak. A geológiai-hidrogeológiai szempontokat szem el tt tartva a víztesteket a következ hierarchikus rendszer szerint jelölték ki. 1. Lehatárolás földtani alapon a. Medencebeli, uralkodóan porózus k zetekben lév vizek b. Karsztvizek (Szerkezeti egységek szerint) c. Hegyvidéki területek vegyes összetétel k zeteiben lév vizek (kivéve az el z csoportba sorolt karsztvizeket) 2. Lehatárolás a vízh mérséklet alapján a. Hideg vizek b. Termálvizek 3. Lehatárolás a felszíni vízgy jt k alapján a. Források vízgy jt i b. Kisvízfolyások vízgy jt i 4. F bb hidrodinamikai egységek szerint a. Beszivárgási területek b. Megcsapolási területek A víztestek kijelölésének léptékét és részletességét a vízkészletekkel való gazdálkodás szempontjai határozzák meg, azaz az utánpótlódási és megcsapolási viszonyok, a kémiai összetétel és a h mérsékleti jellemz k szerinti elkülönítés. 12

18 A Víz Keretirányelv több el írásának pontosításához kutatási munkákra van szükség, ezért az EU kutatási keretprogramjai számos olyan kutatási hálózatot, illetve nagy projektet támogatnak, amelyek a VKI végrehajtását segítik. A kutatás a Víz Keretirányelv végrehajtásának els feladataira koncentrálva, a vizek tipizálásával kezd dik és az emberi tevékenységekb l származó jelent s terhelésekre vonatkozó definiálási kérdések, illetve gazdasági elemzésekre vonatkozó kérdésekhez szükséges ökológiai kritériumok értékelésével és rögzítésével folytatódik. A VKI nemzetközi vízgy jt gazdálkodásban betöltött fontos szerepét jelzi az, hogy a támogatott projektek és hálózatok között több olyan is van, amely kifejezetten vagy részben a VKI nemzetközi vízgy jt -gazdálkodási vonatkozásaival foglalkozik. Magyarország vízgy jt területen belül elfoglalt helyéb l, valamint medence jellegéb l adódóan, a felszín alatti víztestek több mint a fele 60 db víztest országhatárral osztott. A nemzetközi vízgy jt k esetében az érintett országoknak közösen kell a koordináció megvalósításán fáradozniuk. A nemzeti és nemzetközi vízgy jt egységeken egyetlen vízgy jt -gazdálkodási tervet kell készíteni. Nemzeti vízgy jt -gazdálkodási terv elkészítése csak abban az esetben jöhet szóba, ha a koordináció végrehajtása nem járt sikerrel. Mindemellett a nemzetközi vízgy jt n érintett tagállamoknak amennyire lehetséges, együtt kell m ködniük a nem tagállamokkal a közös vízgy jt -gazdálkodási terv elkészítésében. Határvízi egyeztetésekre eddig az ICPDR (Duna Védelmi Egyezmény Nemzetközi Bizottsága) keretében került sor. A lehatárolás módszertanának országonkénti különböz sége miatt az egyeztetés a víztestnél nagyobb hidrogeológiai rendszerek szintjén történt. A Duna vízgy jt terület szintjén nem tárgyalt, határokkal osztott víztestek egyeztetése folyamatban van. A 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet 2 -a szerint az országhatárral osztott víztest kijelölését egyeztetni kell az érintett országgal, amelyr l a Magyar Geológiai Szolgálat keretében m köd Magyar Állami Földtani Intézet (továbbiakban MÁFI) bevonásával a környezetvédelmi és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik az irányítása alá tartozó szervezetek révén, a külön jogszabályban meghatározottakra tekintettel. A határ mindkét oldalán olyan vízgy jt gazdálkodást kell folytatni az EU VKI és az annak alapján született nemzeti jogszabályok alapján, (Magyarországon a 221/2004. (VII. 21.) Korm.rendelet alapján), mely el segíti, hogy a vizek 2015-ig jó mennyiségi és min ségi állapotba kerüljenek. A felszín alatti vizek esetében a jogszabály szerint a környezeti célkit zés az, hogy a vízgy jt gazdálkodási tevnek tartalmaznia kell a jó mennyiségi és 13

19 min ségi állapot eléréséhez, illetve fenntartásához szükséges terveket, így azoknak az intézkedéseknek a körét, amelyek megel zik, megakadályozzák, illetve korlátozzák a felszín alatti vizek állapotának romlását, a szennyez anyagoknak a felszín alatti vizekbe történ bejutását. A jogszabályok el írják, hogy a vízgy jt gazdálkodási terveknek a víztestek leírásán, állapotfelmérésén, az emberi tevékenységek hatásainak számbavételén és értékelésen kell alapulniuk A numerikus modellezés szerepe a vízgazdálkodási tervekben Az értékelések és az intézkedési programok alapját regionális hidrogeológiai modellek képezhetik. A regionális modell egy eszköz arra, hogy a víztesteket leírjuk, a víztesteket jellemz hidrogeológiai jellemz ket egységes, mindenki számára, és különösen a nem szakemberek számára érthet formába öntsük. A regionális modellekkel és a hidrogeológiai értékelésekkel a leírás mellett a következ hatásokat lehet vizsgálni: a víztestek együttes jelenlegi mennyiségi és min ségi állapotát, a víztestek beavatkozások el tti lehetséges állapotát, a víztestek jöv beli állapotát a két ország által az EU VKI alapján közösen meghatározott vízgazdálkodási szcenáriók esetében. A hidrogeológia jelenségek, vagy a természetben megfigyelhet természetes folyamatok numerikus modellezése során a területr l alkotott el zetes képünk (hidrogeológiai elképzelésünk) modellbe építése után azt tudjuk vizsgálni, hogy a vizsgálni kívánt folyamat egyes összetev jének változtatása milyen hatással van a rendszer egészére. Ez földtani modelleknél azt jelenti, hogy a modell nem oldja meg helyettünk a bonyolult földtani helyzetet, vagyis egy el zetes koncepció szükséges a modellalkotás megkezdése el tt, ezt szokás koncepcionális modellnek nevezni. A koncepcionális modell tehát a vizsgálandó terület viselkedését f bb vonalakban leíró koncepció, amelynek a modellbe történ építése után a modell jóságát pontosan azzal tudjuk ellen rizni, hogy az el zetes koncepciónknak a modellel alkotott eredmények megfelelnek-e vagy sem. Ez azt jelenti, hogy hibás elméleti modell esetén függetlenül attól, hogy a számított eredményeink illeszkednek a hibás koncepciónkhoz, minden további, a modellb l levonható következtetés hibás, hiszen a 14

20 kiindulási feltevés is rossz volt, ebb l látható, hogy kiemelt fontosságú az elméleti modell helyes megalkotása. A modellalkotás során arra törekszünk, hogy a koncepcionális modell által elvárt folyamatokat az alkotott modell valamilyen szinten leírja. Mint az a modellalkotás szóban is jól kifejezett, a valóságos, összetett és túl bonyolult folyamatok egzakt leírására módunk nincsen, csupán a f bb tendenciák közelítésére, modellezésére vállalkozhatunk. A numerikus modell esetében következésképpen nem várhatunk el nagyobb pontosságot, mint a rendelkezésünkre álló koncepcionális modellalkotás során felhasznált adatok által megadott pontosság. A valóságban a hidraulikai modelleket a modellezett területen található vízszintfigyel objektumokban mérhet vízszint valamilyen jellemz értéke és a modell által ugyanarra a pontra meghatározott számított vízszint értékek összevetésével ellen rzik a modell jóságát. A fentebbi sorban megfogalmazottak szerint azonban ez azt jelenti, hogy a modellel elvárható pontosság elméletileg sem lehet nagyobb, mint a rendelkezésre álló, bemeneti adatok pontossága. A modellel elérhet pontosság természetesen még ett l is rosszabb, hiszen a valóságot közelít, az azt leíró egyenletrendszerben mivel parciális differenciál-egyenletredszert oldunk meg, iteratív vagyis nem egzakt módon bizonyos diszkretizálást hajtunk végre, vagyis a tér adott méret elemeire próbáljuk megadni az általunk vizsgálni kívánt paraméterértéket, jelen esetben a nyomásszintet. Természetesen a diszkretizálás foka, a modell felbontása a pontossággal arányos, vagyis minél nagyobb felbontással próbáljuk meg leírni a valóságot, elvileg annál pontosabb lesz az eredmény. Természetesen a felbontás növelése a számítás id igényét nagyságrendekkel befolyásolja, hiszen minél több elemre (nagy felbontás) kívánjuk meghatározni a vizsgálandó paramétert, annál több egyenletet kell egyszerre iteratív úton megoldani. A numerikus modellekben a valós földtani helyzet egyszer sített leírására törekszünk, hiszen a valós, bonyolult földtani felépítést a modellbe építeni csak közelít leg lehetséges. A modellek technikai sajátossága, hogy sok esetben olyan térrészre is, (pl. nagy mélység réteg) amit direkt módon nem vizsgálhatunk, vagy nem rendelkezünk közvetlen mérési adattal (pl. maradó beszivárgás nagysága), folytonos paramétermez t kell el állítanunk, és ezen paraméter kombinációk mellett tudjuk elvégeztetni a számítást: Természetesen el ny, hogy maga a paramétermez egyszer változtatása után viszonylag gyorsan láthatjuk a hatást. Mivel a legtöbb esetben a földtani paraméterek közvetlenül nem mérhet ek, illetve, ha rendelkezünk is mért értékkel, az nem szükségszer en reprezentatív a modellezett tér 15

21 egészére, ezért el bb-utóbb találkozunk azzal a problémával, hogy a modellezett területre valamilyen megfontolás alapján paramétereket kell megadnunk. A április 17-ei, Betliar-en, a HUSKUA 05/02/166 INTERREG III. projekt 2nd Joint Technical Meeting értekezlet keretében lezajlott els megbeszélés szerint a modellezéssel szemben támasztott alapkövetelményeket a következ kben foglaltuk össze. A regionális hidraulikai modellek négyszög kivágatú területeinek a projekt által érintett teljes területet le kell fedniük az adott régióban. A projekt célkit zéseivel összhangban a permanens állapotú modellezés megfelel. A modellezéskor törekedni kell a valós adatok felhasználására, átlagértékek, becsült adatok csak ezek hiányában alkalmazhatók. A koncepcionális modellekben a területek folyói mentén kialakult alluviális összletek hatását nagy hangsúllyal szükséges figyelembe venni. A területeken eddig elkészült lokális lépték modellek eredményeit fel kell kutatni. A modelleknek legalább 200 m-es felszín alatti mélységet kell átfogniuk. Az adott kutatási területek hidrosztratigráfiai egységeit el kell különíteni. A regionális modellekben a negyedid szaki összletet, beleértve az allúviumokat is egy rétegként lehet kezelni. A munka koordinátarendszere: X, Y: UTM-34, Z: Balti tengerszint. A megfelel koncepciális modell felépítése a modellezési folyamat legfontosabb és legid igényesebb része. A három modellterületre felépített koncepcionális modellünk elméleti alapjában a szlovák és magyar hidrogeológusok teljesen egyetértettek, miszerint az adott víztestet egy komplex hidrogeológiai rendszer részeként, nem pedig különálló egységként kell vizsgálni (1. és 2. ábrák). Alapelvként rögzítettük, hogy a szlovák-magyar határszakaszok mellett elhelyezked felszín alatti víztestek egymással összefügg rendszert alkotnak. 16

22 1. ábra: Felszín alatti vizek mozgása (USGS Water-Supply Paper 2325) 2. ábra: Felszín alatti vizek elméleti áramlása vízgy jt medencékben (Tóth J. 1963) A modellezés alapját szolgáltató további fontos szakmai koncepciókat az alábbiakban ismertetjük. A modellezés alapját szolgáló szakmai fogalmak, folyamatok tisztázása az együttgondolkodás miatt szükséges A vízkészlet számításának módja Egy hidrogeológiai egység vizsgálatakor célszer rendszerelv megközelítést alkalmaznunk. A rendszerelv megközelítés el nye, hogy a vizsgálathoz integráló és integrált keretet ad ( rendet teremt a káoszban ), megköveteli a különféle alrendszerek közötti kapcsolatok egzakt megfogalmazását, és lehet vé teszi a probléma matematikai leírását. Ezzel kvantitatív alapokra helyezhet a felszíni, valamint a felszín alatti vízkészletek vizsgálata és ésszer felhasználása. A felszín alatti vizeket is magában foglaló hidrológiai ciklus a valós világ fizikai rendszere, alkotóelemei - a rendszerszemlélet szerint - tulajdonságaik és jellemz ik révén kapcsolatban állnak egymással. Globálisan vizsgálva a föld víztömege konstansnak tekinthet, a földi vízciklus tehát zárt hidrológiai rendszert alkot. Egy tetsz leges területet tekintve azonban a vízkörforgalom nyílt rendszerként értelmezhet, melynek alrendszerei a felszín alatti vizek szempontjából a növényzet, a medertárolás, a földfelszín, a talajnedvesség és a felszín alatti vizek. A rendszer maga és alrendszerei a dinamikus rendszerek elvén m ködnek, vizet transzportáló folyamataik külön kezelend k az adott rendszer, illetve alrendszer szempontjából. Egy komplex, felszíni-felszín alatti nyitott, mesterséges vízkivétellel nem terhelt, vízgy jt egységre a fentiek alapján, egyenlet formájában a következ vízmérleg írható föl: 17

23 I fv +I fav +P=R fv +R fav +ET± S fv ± S fav (Betáplálás=Kimenet±Tározás), ahol: I fv felszíni víz-hozzáfolyás, I fav felszín alatti víz-hozzáfolyás, P csapadék, R fv felszíni víz-elfolyás, R fav felszín alatti víz-elfolyás, ET evapotranspiráció, S fv felszínen tárolt vízmennyiség megváltozása, S fav felszín alatt tárolt vízmennyiség megváltozása. A rendszerbe való betáplálást a csapadék, a felszíni és a felszín alatti víz-hozzáfolyás jelenti. A víz az alrendszerekben tározódik, melyek folyamatos és összetett kölcsönhatása révén a rendszerben tárolt felszíni és felszín alatti víz mennyisége megváltozik. A rendszer kimeneteit a fizikai párolgás (evaporáció), a növényi párologtatás (transpiráció), a felszíni és a felszín alatti víz-elfolyás teszi ki. A vázolt hidrológiai leltár adott térfogatra és id tartamra vonatkoztatható. A fentiekb l következik, hogy egy rendszerb l hosszú távon nem vehet ki a betáplálást meghaladó vízmennyiség a tárolt vízkészlet mennyiségének káros mérték csökkentése nélkül. Azaz, a sokszor egy nagyobb hidrológiai-hidrogeológiai egység részét képez felszín alatti víztestb l csak a teljes rendszer hosszú id szakra vonatkozó dinamikus egyensúlyának határáig történ vízkivétel engedhet meg. A hasznosítható felszín alatti vízkészlet meghatározásakor különös figyelmet kell fordítanunk a vonatkozó 219/2004. (VII.21.) Korm. rendeletben foglaltakra is. A rendelet megfogalmazása szerint, a hasznosítható felszín alatti vízkészlet a felszín alatti víztest utánpótlódásának hosszú id szakra megállapított éves átlagos értékéb l a vele kapcsolatban lev felszíni vizek meghatározott ökológiai állapotához szükséges, hosszú id szakra megállapított éves átlagos vízhozamának, továbbá a felszín alatti vizekt l is függ szárazföldi ökoszisztémák felszín alatti víz felé támasztott ökológiai vízigényének levonásával adódó érték (m 3 /év) A vízkészlet gazdálkodás egységének meghatározása A vízkészletek fenti módon történ számítása, ha ismerjük a bemen és kimen paramétereket viszonylag egyszer matematikai feladat. A problémát általában az jelenti, hogy nem tudjuk pontosan a térrészt, a rendszert, a hidrogeológiai egységet, amire a számításokat el kell végezni, pedig ez az egész vízkészlet gazdálkodás alapja. Nehezíti a megoldást, hogy a vízkészlet gazdálkodás nemcsak ökológiai kérdés, hanem els sorban 18

24 gazdasági, ily módon a rendelkezésre álló vízkészletet sokszor nem regionálisan, hanem termel kút szintjén kell meghatározni. A vízkészlet gazdálkodást semmi esetre sem lehet csak földtani alapon meghatározott k zettestekhez kapcsolódó vízkészletekhez kötni. Ha a kitermelhet vízkészlet alapja az utánpótlás mértéke, akkor a vízgazdálkodás egységei a vízgy jt (felszíni és felszíni alatti) területek kellenek, hogy legyenek. A felszíni vízgy jt k általában könnyen meghatározhatók. A felszín alatti vízgy jt k meghatározása azonban már bonyolultabb feladat. A gravitáció által vezérelt felszín alatti vízmozgást a hidrogeológiai környezet elemei módosítják, és így válik egyedivé egy adott régió (hegység, medence) felszín alatti vízáramlási rendszere, vízháztartása. A hidrogeológiai környezet a következ három f elemb l áll: Az áramlási tér geometriája Az áramlási tér földtani felépítése Az éghajlati viszonyok Mérsékelt övi kontinentális éghajlatunkon a topográfia legfontosabb hatása az, hogy a domborzat vonásainak, a lineáris lejtést l való eltérésének megfelel en különböz áramlási rendszerek alakulhatnak ki. Általánosan a felszín alatti vízáramlási rendszerek háromféle rend ek lehetnek: helyi (lokális); köztes (intermedier); regionális A különböz hierarchiájú áramlási rendszerek mindegyikéhez háromféle áramlási rezsim tartozik: beáramlás, átáramlás és kiáramlási. Egy rendszer: lokális, ha a be- és a kiáramlási területe szomszédos és ezek nem a f vízválasztó, illetve a f megcsapolódási területen vannak, valamint adott méretarányban szemlélve már nem tagolható tovább; intermedier, ha két végpontja nem esik egybe a f vízválasztó és a f kiáramlási területtel, és ezek egy vagy több lokális rendszert fognak közre; 19

25 regionális, ha az áramlás a medence f vízválasztójától a f megcsapolódási területéig tart - melyek földrajzilag is távol vannak egymástól - és alacsonyabb hierarchiájú köztes és helyi rendszereket ölel át. Egy medencén belül a regionális léptékt l a helyi lépték felé haladva a rendszerek mélysége és kiterjedése egymáshoz viszonyítva csökken. A három rendszer a vízháztartás szempontjából is három nagyságrend. Az áramlási térben, kis, vagy nagy felszíni regionális lejtés mellett, kis, vagy nagy lokális felszíni topográfiai hullámzások esetén is, - az alacsonyabb hierarchiájú vízáramlási rendszerek mellett - kialakulnak a regionális vízáramlási rendszerek. Ezen különböz rend rendszerek mélysége és felépítése - az egyéb hidrogeológiai tényez ket most nem tekintve - a fenti két felszíni topográfiai paraméter függvényei. Sekély medencében, nagy regionális lejtés mellett, jól fejlett hierarchikusan felépül áramkép jöhet létre, ahol a regionális rendszer mellett, intermedier és lokális rendszerek alakulnak ki. Ugyanebben a medencében kis regionális lejtés és/vagy nagy lokális felszíni topográfiai hullámzás esetén, csak lokális illetve intermedier rendszerek jönnek létre. Az áramképet tehát alapvet en a felszíni topográfiai különbségek határozzák meg, mivel ezek generálják a hajtóer t. Ezért sok esetben, f képpen talajvíz rendszerek esetén a felszíni és a felszín alatti vízgy jt k megegyeznek. A földtani felépítés azonban, amely az áramlási teret felépít összletek heterogenitásából és anizotrópiájából adódik, jelent sen befolyásolhatja a felszín alatti vízáramlási képet és az áramlás intenzitását. A permeabilitás térbeli változásának leggyakoribb geológiai okai: a rétegzettség (vízszintes, illetve d lt), az összefogazódás-kiékel dés, a lencsésség, és a vet k. A felszíni domborzat áramlást gerjeszt szerepét, és a geológiai felépítés módosító hatását, azaz az áramképet és az áramintenzitást - a különböz klimatikus tényez k (csapadék, h mérséklet, széler sség, napsugárzás stb.) révén - az éghajlat is befolyásolja. Humid viszonyok mellett, sokcsapadékú, alacsony evapotranspirációjú területeken, a vízszint a felszín közelében van, így az áramlást er sen meghatározza a felszíni domborzat. Arid területeken viszont, ahol a vízszint több tíz vagy száz méterrel a felszín alatt lehet, alig ismerhet fel az összefüggés az áramlási hálózat és a felszíni topográfia között. 20

26 A felszíni és felszín alatti vízrendszer kapcsolata A modellezés lehet séget ad a felszíni és felszín alatti vízrendszer kapcsolatának vizsgálatára is. A modellezés alapja egyrészt a rendszerbe történ utánpótlás mértékének és módjának meghatározása. A vízföldtani modellek segítségével azonban választ keresünk a természetes megcsapolódási helyeken a felszín alatti vizekt l függ ökoszisztémák vízigényeinek kérdésére is. A felszín alatti vízt l függ felszíni vízi és szárazföldi ökoszisztémák fennmaradását, a felszín alatti víztestek mennyiségi és min ségi szempontú jó állapotban tartása biztosítja. A fentiek teljesülése az ökoszisztémák szemszögéb l azt eredményezi, hogy: a kapcsolódó felszíni vizekre külön jogszabályban [220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet] megállapított környezeti célkit zések teljesülnek, és a víz hiányából és min ségi változásából adódóan jelent s romlás nem következik be azok ökológiai vagy kémiai állapotában, és a felszín alatti vízt l közvetlenül függ szárazföldi ökoszisztémákat nem éri károsodás. Az elkészül modellek lehet vé teszik, hogy vízmérleg számítás segítségével az adott víztest terhelésének különböz eseteiben vizsgálni lehessen a felszín alatti vizekt l függ ökoszisztémákhoz jutó vízmennyiséget, és ennek valószín leg bekövetkez változásaikor értékelni lehessen az ökoszisztémákra gyakorolt hatását. A felszín alatti vizek min ségi értékelése és így a vizsgálandó ökoszisztémákhoz jutó víz min ségi értékelése nem képezi e modellezési feladat tárgyát, de a modellek megfelel hidraulikai alapot fognak nyújtani az ilyen jelleg vizsgálatokhoz, illetve el készítik a kés bbi, az ökoszisztémákra is kiható szennyez désérzékenységi vizsgálatokat. 21

27 2. A projektben kiválasztott három modellterület A projekt tárgyát három szlovák-magyar víztest csoport képezi (3. ábra). A mintaterületek kiválasztásánál szempont volt, hogy földtani felépítés szempontjából különböz típusú víztesteket vizsgáljunk. 3. ábra: A projekt által vizsgált víztestek a VKI szerint (1) Felszín alatti víztestek az Ipoly medencében és a vízgy jt szerint hozzájuk kapcsolódó oligocén, miocén hegyvidéki részeken. Az érintett terület nagysága Szlovákiában 198,07 km 2, (Ipel basin), Magyarországon 58,8 km 2 Ipoly-völgy sz kebb körzetére, és 1436,9 km 2 az Ipoly-vízgy jt jére es Börzsöny- és Cserháthegységi területek. Az EU VKI szerinti víztest-kódok: SK P, HU-p , HU-h.1.8 (2) Felszín alatti víztestek a Szlovák-Karszt (594,6 km 2 ) és az Aggteleki-karszt (492,1 km 2 ) területén. SK K és HU-K (3) Felszín alatti víztestek a Bodrog vízgy jt jén. Szlovákiában negyedid szaki alluviális üledékek, Magyarországon negyedid szaki és pannóniai alluviális és eolikus üledékek területére. EU-VK kódok SK P, (max. 1470,9 km 2 ), valamint HU_P (Bodrogköz 737,7 km 2 )., és HU_P (Rétköz 565,8 km 2 ). A fenti víztest határokat a Betliar-en és kés bb május 28-án Pozsonyban tartott harmadik találkozón a modellezés szempontjait figyelembe véve módosítottuk. 22

28 A modellterületek meghatározásakor els dleges szempont volt a f ként természetes peremekkel lehatárolható, egységes vízforgalommal jellemezhet felszín alatti vízgy jt szemlélet koncepció, mellyel egy régió vízháztartása kielégít pontossággal leírható, jellemezhet. A négy sarokponttal meghatározott technikai modellterület némileg mindig nagyobb ennél, egyrészt azért, hogy szükség esetén a vizsgált modellterület kiterjesztésére maradjon lehet ség, másrészt azért, hogy a szerkesztési eljárásokból adódóan a technikai határok felé kissé bizonytalanabbá váló szerkesztett felszínek, paraméterzónák megbízhatósága a vizsgált területen megfelel legyen. Az Ipoly/Ipel-völgy és vízgy jt je modellterület Az Ipoly/Ipel-völgy modellezett terület az Északi Kárpát-medence (Északnyugati- Kárpátok) Északi-középhegység tájegységén, Magyarország és Szlovákia területén helyezkedik el. Az Északi Kárpát-medence területéhez soroljuk északon a Kárpátok vonulatainak vízválasztó vonalától az Alföld felé ereszked valamennyi tájegységet, a hegyvidékeket is beleértve. A Kárpát-medence Európa legnagyobb hegységközi medenceegyüttese, amely a miocénben a Kárpátok kiemelkedésével és a bels területek besüllyedésével, majd a pliocén kori Pannon-tenger kiszáradása során alakult ki. A modellezett terület lehatárolása az Ipoly vízgy jt területe és a hozzá tartozó víztestek alapján történt. A magyarországi oldalon a Börzsöny Cserhát Ipoly vízgy jt HU_h.1.8 számú víztest és az Ipoly-völgy HU_p számú víztest tartozik ide. Földrajzilag Ny-ról K-felé a Börzsöny, a Nógrádi-medence, az Északi-Cserhát és a Karancs tájaira osztható. Az Ipoly völgye választja el a magyar és a szlovákiai területet. A szlovák oldalon a terület É-i részét a Selmeci-hegység D-DK-i lejt i, a Jávoros-hegység D-i lejt i és a Szlovák Érchegység DNy-i része képezi. D-i része a hegységek fel l az Ipoly felé fokozatosan lejt peremhegységeket és hegylábi felszíneket és a Korponai-erd területét foglalja magába: A Ipoly/Ipel-völgy technikai modellterülete sarokpontjainak UTM koordinátáit az 1. táblázat összegzi. UTM X UTM Y minimum maximum táblázat A modellkeret sarokpontjainak koordinátái 23

29 Az Aggteleki- és Szlovák-karszt modellterület A kutatási és modellezett terület Szlovákia és Magyarország területén helyezkedik el, mely határait nyugaton és délen a Sajó-völgye, északon a karsztosodott mészk felszínek elterjedési határa, keleten a termálkarszt víztest határa mentén húztuk meg. A modellezés szempontjából Aggteleki- és Szlovák-karszt gy jt néven a Pels ci, Szilicei fennsíkot, a Fels hegyet és Alsóhegyet valamint az Aggteleki hegységet értjük, mely kiegészül további kisebb karsztos és nemkarsztos egységekkel. A szlovákiai területrészen a Pels ci-fennsík, a Szilicei-fennsík, a Fels hegy valamint az Alsóhegy északi fele és köztük húzódó Tornai medence tájegységek találhatók. A magyarországi térségen az Aggteleki karszt, délre t le a Galyaság, délkeletre a Szalonnai hegység, a Tornai dombság helyezkedik el. A nyugati, délnyugati határ a Borsodi dombságot szegélyez Sajó völgye. Vizsgálataink fókuszában els sorban a karsztos területek áramlási viszonyai állnak. A modellhatár kijelölését mindkét országban a területet ismer szakért k húzták meg, igazodva a víztest határokhoz, így ezt kiindulási feltételnek fogadtuk el. Az Aggteleki- és Szlovák-karszt technikai modellterülete sarokpontjainak UTM koordinátáit a 2. táblázat összegzi. UTM X UTM Y minimum maximum táblázat A modellkeret sarokpontjainak koordinátái 24

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

Integrált földtani, vízföldtani és geotermikus modell fejlesztés a TRANSENERGY projekt keretében

Integrált földtani, vízföldtani és geotermikus modell fejlesztés a TRANSENERGY projekt keretében Integrált földtani, vízföldtani és geotermikus modell fejlesztés a TRANSENERGY projekt keretében Rotárné Szalkai Ágnes, Tóth György, Gáspár Emese, Kovács Attila, Gregor Goetzl, Stefan Hoyer, Fatime Zekiri,

Részletesebben

Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál

Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál Felszín alatti vizek, mint a globális vízkörforgalom elemei Légkör víztartalma (néhány nap) Biomassza

Részletesebben

A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben

A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben Rotárné Szalkai Ágnes, Gál Nóra, Kerékgyártó Tamás, Maros Gyula, Szőcs Teodóra, Tóth György, Lenkey

Részletesebben

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer a klímaváltozás lehetséges hatásainak regionális léptékű előrejelzése és az alkalmazkodási intézkedések megalapozása érdekében Szőcs Teodóra, Kovács Attila,

Részletesebben

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről Liebe Pál 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 3. E rendelet alkalmazásában: 6. (Mi) igénybevételi határérték: a víztest egy adott lehatárolt részén a legnagyobb megengedhető

Részletesebben

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György 1 Miért fontosak a felszín alatti vizek? Felszín alatti vizek áramlási rendszere kondenzáció csapadék Párolgás Párolgás Beszivárgási terület

Részletesebben

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT.

VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT. VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT. A Víz Keretirányelv keretében a felszín alatti víztestek határvízi szintű egyeztetéséhez szükséges alapanyagok előkészítése és az egyeztetések

Részletesebben

A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai

A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai Nádor Annamária Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében -

Részletesebben

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben

Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben Deák József 1, Szűcs Péter 2, Lénárt László 2, Székely Ferenc 3, Kompár László 2, Palcsu László 4, Fejes Zoltán 2 1 GWIS Kft., 8200. Veszprém,

Részletesebben

SMARAGD-GSH. Peth Sándor 1 Kun Éva 1 Ács Viktor 1 Tóth György 2 Jaromir Svasta 3. SMARAGD-GSH KFT, 1114 Budapest, Villányi út 9., smaragd@smaragd.

SMARAGD-GSH. Peth Sándor 1 Kun Éva 1 Ács Viktor 1 Tóth György 2 Jaromir Svasta 3. SMARAGD-GSH KFT, 1114 Budapest, Villányi út 9., smaragd@smaragd. A NUMERIKUS HIDRAULIKAI MODELLEZÉS SZEREPE A HATÁR MENTI KÖZÖS FELSZÍN ALATTI VÍZTESTEK KÖRNYEZETÁLLAPOTÁNAK ÉS FENNTARTHATÓ HASZNÁLATÁNAK MEGHATÁROZÁSÁBAN SMARAGD-GSH Peth Sándor 1 Kun Éva 1 Ács Viktor

Részletesebben

Regionális termálvíz áramlási rendszerek és jelentőségük

Regionális termálvíz áramlási rendszerek és jelentőségük Regionális termálvíz áramlási rendszerek és jelentőségük A regionális áramlási rendszerek modellezése, a hévíz- és a geotermikus energia-gazdálkodás támogatására a TRANSENERGY szupra-területén Tóth György

Részletesebben

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Koncepcionális modellek az alföldi rétegvíz áramlási rendszerek működésére gravitációs

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja A vízgyűjtő-gazdálkodás célja a felszíni (folyók, patakok, csatornák, tavak, tározók) és a felszín alatti vizek állapotának megőrzése és javítása, a jó állapot elérése

Részletesebben

Hidrodinamikai modellezés a Dráva környéki távlati vízbázisok védelmében

Hidrodinamikai modellezés a Dráva környéki távlati vízbázisok védelmében Hidrodinamikai modellezés a Dráva környéki távlati vízbázisok védelmében Dr. Füle László Kiss Szabolcs XVIII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2011. április 5. Siófok A munka keretei Távlati Vízbázisok

Részletesebben

A TRANSENERGY projekt hozzájárulása a hazai és nemzetközi vízgazdálkodási és környezetvédelmi feladatokhoz

A TRANSENERGY projekt hozzájárulása a hazai és nemzetközi vízgazdálkodási és környezetvédelmi feladatokhoz A TRANSENERGY projekt hozzájárulása a hazai és nemzetközi vízgazdálkodási és környezetvédelmi feladatokhoz Szőcs Teodóra Nádor A., Tóth Gy., Rotárné Szalkai Á., Kerékgyártó T., Gál N. (MFGI), J. Prestor,

Részletesebben

A projekt részletes bemutatása

A projekt részletes bemutatása HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

Hidrogeológiai kutatások. Mező Gyula hidrogeológus

Hidrogeológiai kutatások. Mező Gyula hidrogeológus A Paks II atomerőmű telephelyvizsgálatának tudományos eredményei Hidrogeológiai kutatások Mező Gyula hidrogeológus 1 A vízföldtani kutatás célja, hogy adatokat szolgáltasson a nukleáris létesítmény tervezéséhez,

Részletesebben

MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIV. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉSE DEBRECEN

MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIV. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉSE DEBRECEN MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIV. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉSE DEBRECEN FELSZÍN ALATTI VIZEKTŐL FÜGGŐ ÖKOSZISZTÉMÁK HIDROLÓGIÁJA: MÓDSZERTANI ELŐRELÉPÉS, NÖVEKVŐ ISMERETIGÉNY Ács Tamás, Dr. Kozma Zsolt Budapesti

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

Lossos László-TIKÖVIZIG. 2010. November 19.

Lossos László-TIKÖVIZIG. 2010. November 19. Kutatási program a Körös-medence Bihar-Bihor területén, a határon átnyúló felszínalatti víztest hidrogeológiai viszonyainak, állapotának megismerésére (HURO/0801/047) Magyar oldali munkák ismertetése Lossos

Részletesebben

Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén

Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén Pálfi Gergely DHI Hungary Kft. 2016.07.07. MHT, XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen Villám árvíz modellezés A villámárvizek általában hegy és dombvidéki

Részletesebben

Kun Éva Székvölgyi Katalin - Gondárné Sőregi Katalin Gondár Károly XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok,

Kun Éva Székvölgyi Katalin - Gondárné Sőregi Katalin Gondár Károly XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, Sűrűségüggő geotermikus modellezés tapasztalatai magyarországi esettanulmányok tükrében Kun Éva Székvölgyi Katalin - Gondárné Sőregi Katalin Gondár Károly, 2014.04.02-03 Előadás vázlata Csatolt víz és

Részletesebben

T-JAM Thermal Joint Aquifer Management

T-JAM Thermal Joint Aquifer Management T-JAM Thermal Joint Aquifer Management Közös felszín alatti termálvíztest lehatárolási és termálvíz-gazdálkodási javaslat a magyar-szlovén határmenti régióban Szőcs Teodóra Magyar Állami Földtani Intézet

Részletesebben

A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi monitoring hálózata

A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi monitoring hálózata A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi monitoring hálózata Bagi Márta 1, Maginecz János 1, Rotárné Szalkai Ágnes 2, Szalai József 1, Szurdiné Veres Kinga 1 FAVA 2018 Siófok 1 Országos Vízügyi Főigazgatóság,

Részletesebben

Benyhe Balázs. Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

Benyhe Balázs. Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Hidrológiai modellezés a Fehértó-majsaifőcsatorna vízgyűjtőjén Benyhe Balázs Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Bevezetés Aszályok a Kárpát-medencében: növekvő gyakoriság növekvő intenzitás Kevés objektíven

Részletesebben

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2015. április 8-9. A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata Bodor Petra 1, Erőss Anita 1, Mádlné Szőnyi Judit 1, Kovács

Részletesebben

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. NOVEMBER 29-I ÜLÉSÉRE

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. NOVEMBER 29-I ÜLÉSÉRE E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. NOVEMBER 29-I ÜLÉSÉRE 14. IKTATÓSZÁM: 2-14/2012. MELLÉKLET: 2 DB TÁRGY: Javaslat Tabajd Község Településszerkezeti Terve elızetes véleményezésére ELİTERJESZTİ:

Részletesebben

Az MFGI regionális vízföldtani modellvizsgálatai a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervekhez és a Vízkészlet-gazdálkodási Térségi Tervekhez

Az MFGI regionális vízföldtani modellvizsgálatai a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervekhez és a Vízkészlet-gazdálkodási Térségi Tervekhez Az MFGI regionális vízföldtani modellvizsgálatai a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervekhez és a Vízkészlet-gazdálkodási Térségi Tervekhez Kun Éva, Tóth György, Szőcs Teodóra, Kerékgyártó Tamás (MFGI) Felszín

Részletesebben

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI Bányászati konferencia 2016 november 23-24 Egerszalók *Háttér

Részletesebben

A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal

A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal Deák József Maginecz János Szalai József Dervaderits Borbála Földtani felépítés Áramlási viszonyok Vízföldtani kérdések

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Hegyi Róbert OVF Gál Nóra Edit MFGI Tolmács Daniella - MFGI FAVA 2016.04.06-07. Siófok Háttér Komplex érzékenységi és

Részletesebben

NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI

NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI Dr. Kling István államtitkár, KvVM A felszíni és a felszín alatti vizek,

Részletesebben

A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN

A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN Doktori (PhD) értekezés Csüllög Gábor Debreceni Egyetem Debrecen, 2006 TARTALOM BEVEZETÉS... 4 IRODALMI ÁTTEKINTÉS... 7 I. A TERÜLETI

Részletesebben

Földtani és vízföldtani ismeretanyag megbízhatóságának szerepe a hidrodinamikai modellezésben, Szebény ivóvízbázis felülvizsgálatának példáján

Földtani és vízföldtani ismeretanyag megbízhatóságának szerepe a hidrodinamikai modellezésben, Szebény ivóvízbázis felülvizsgálatának példáján Földtani és vízföldtani ismeretanyag megbízhatóságának szerepe a hidrodinamikai modellezésben, Szebény ivóvízbázis felülvizsgálatának példáján Molnár Mária, Dr. Zachar Judit, Gondárné Sőregi Katalin, Büki

Részletesebben

I. A rendelet hatálya

I. A rendelet hatálya 29/2011. (X. 07.) önkormányzati rendelete a zöldfelület-gazdálkodás helyi szabályairól (A 17/2012. (V.31.) önkormányzati rendeletek módosításával egységes szerkezetben) Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat

Részletesebben

SZIMULÁCIÓS FUTTATÁSOK ALKALMAZÁSA A VÉDŐIDOMOK MEGHATÁROZÁSÁBAN

SZIMULÁCIÓS FUTTATÁSOK ALKALMAZÁSA A VÉDŐIDOMOK MEGHATÁROZÁSÁBAN A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 72. kötet (2007) SZIMULÁCIÓS FUTTATÁSOK ALKALMAZÁSA A VÉDŐIDOMOK MEGHATÁROZÁSÁBAN Dr. Füle László - Korcsog Attila Aquaprofit RT. Környezetvédelmi és

Részletesebben

Vízminőségvédelem km18

Vízminőségvédelem km18 Vízminőségvédelem km18 2004/2005-es tanév I. félév 4. rész Dr. Zseni Anikó egyetemi adjunktus, SZE, MTK, ÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Vízkészlet-gazdálkodás ~ a természetes és felhasználható vízkészletek

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE Gál Nóra Edit Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Transenergy: Termálvizek az Alpok és Kárpátok ölelésében, 2012. 09. 13. FELHASZNÁLÓ ADATBÁZIS

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarország vízgazdálkodása. 5.lecke 1. Magyarország a legek országa: a Föld egyik

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon Felszín alatti vizeink kémiai állapota Szőcs T. Zöldi I. Deák J. Tóth Gy. Cserny T. Magyar Állami Földtani Intézet, Vízügyi Tudományos Kutatóközpont,

Részletesebben

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv. egy hidrogeológus. szemével

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv. egy hidrogeológus. szemével A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv egy hidrogeológus szemével Mennyit termelhetünk, ha azt akarjuk, hogy a felszín alatti víztestek jó mennyiségi állapota megmaradjon? A VGT érvénybe lépése után az igénybevételi

Részletesebben

Vízkutatás, geofizika

Vízkutatás, geofizika Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli

Részletesebben

1.2. A VÁLLALATI KÖRNYEZETVÉDELEM, MINT A KÖRNYEZETI GONDOLKODÁS LOKÁLIS SZÍNTERE

1.2. A VÁLLALATI KÖRNYEZETVÉDELEM, MINT A KÖRNYEZETI GONDOLKODÁS LOKÁLIS SZÍNTERE Tartalomjegyzék EL SZÓ 9 1. BEVEZETÉS 10 1.1. CÉLMEGHATÁROZÁS 10 1.2. A VÁLLALATI KÖRNYEZETVÉDELEM, MINT A KÖRNYEZETI GONDOLKODÁS LOKÁLIS SZÍNTERE 11 1.3. KÖRNYEZETMENEDZSMENT RENDSZER (KMR), MINT A VÁLLALATI

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program. Vízbázisvédelem a KEOP-ban

Környezet és Energia Operatív Program. Vízbázisvédelem a KEOP-ban Környezet és Energia Operatív Program Vízbázisvédelem a KEOP-ban Huszár Hajnalka KvVM FI Balatonfüred 2008. március 26. Háttér - Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT): az EU Kohéziós Alapjának és

Részletesebben

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul FÖLDTUDOMÁNYI BSC METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Óraszám: 3+0 Kredit: 4 Tantárgyfelelős: Dr habil Tar Károly tanszékvezető egyetemi docens

Részletesebben

Felszín alatti vizek mennyiségi állapotának meghatározása

Felszín alatti vizek mennyiségi állapotának meghatározása A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV Felszín alatti vizek mennyiségi állapotának meghatározása 6-4-1 háttéranyag A tartós vízszintsüllyedések vizsgálata Projektvezető: Gondárné

Részletesebben

Talpunk alatt is folyik. Felszín alatti vizek

Talpunk alatt is folyik. Felszín alatti vizek Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet Általános és középiskolai földrajztanárok szaktárgyi továbbképzése 2013. március 19. Mádlné Dr. Szőnyi Judit Talpunk alatt is folyik (ME 2.0) Felszín

Részletesebben

Vízkészlet-számítás és idősorok elemzése a Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer adatai alapján

Vízkészlet-számítás és idősorok elemzése a Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer adatai alapján Vízkészlet-számítás és idősorok elemzése a Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer adatai alapján Darabos Enikő, Tóth Márton, Lénárt László Miskolci Egyetem Almássy Endre XXVI. Konferencia a Felszín Alatti

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A MTA HIDROGEOLÓGIAI ALBIZOTTSÁG MUNKÁJÁRÓL. XXI. FAVA konferencia. Siófok 2014 április 2 3. Székely Ferenc, Szűcs Péter

BESZÁMOLÓ A MTA HIDROGEOLÓGIAI ALBIZOTTSÁG MUNKÁJÁRÓL. XXI. FAVA konferencia. Siófok 2014 április 2 3. Székely Ferenc, Szűcs Péter BESZÁMOLÓ A MTA HIDROGEOLÓGIAI ALBIZOTTSÁG MUNKÁJÁRÓL XXI. FAVA konferencia Siófok 2014 április 2 3 Székely Ferenc, Szűcs Péter A MTA FTB Hidrogeológiai Albizottság feladata, célkitűzései 1) A hidrogeológia

Részletesebben

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06.

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Bevezetés...

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt

Részletesebben

Zebegény Község Önkormányzata Képviselő-testületének / 2015. ( ) számú önkormányzati rendelete Zebegény Község Helyi Építési Szabályzatáról ELSŐ RÉSZ

Zebegény Község Önkormányzata Képviselő-testületének / 2015. ( ) számú önkormányzati rendelete Zebegény Község Helyi Építési Szabályzatáról ELSŐ RÉSZ Zebegény Község Önkormányzata Képviselő-testületének / 2015. ( ) számú önkormányzati rendelete Zebegény Község Helyi Építési Szabályzatáról Zebegény község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi

Részletesebben

"A A Dunántúli-középhegységi

A A Dunántúli-középhegységi "A A Dunántúli-középhegységi ntúli-középhegys gi karsztvíz-testek testek állapotértékelése llapotértékel Csepregi A. (Hydrosys Kft.) Gondárné Sőregi Katalin (Smaragd GSH) Fórum a Dunántúli-középhegység

Részletesebben

9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek

9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek 9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek TARTALOM 1 Hazai stratégiai dokumentumok és programok... 3 1.1 Kvassay Jenő terv - A nemzeti Vízstratégia.... 3 1.2 Árvízi kockázatkezelés (ÁKK)... 9 1.3 Nagyvízi

Részletesebben

Pap Gábor Fiatal szakember képzés Európában: Csehország 2009.

Pap Gábor Fiatal szakember képzés Európában: Csehország 2009. Köszönetnyilvánítás:... 4 Csehország vízgazdálkodási rendszere... 5 1. Terület bemutatása... 5 1.1 Elhelyezkedés domborzat... 5 1.2 Éghajlati, vízrajzi viszonyok... 6 2. Vízgazdálkodási rendszer bemutatása...

Részletesebben

Ingatlanvagyon értékelés

Ingatlanvagyon értékelés Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanfejlesztı 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanvagyon értékelés 2. Számviteli alapok Szerzı: Harnos László

Részletesebben

Dévaványa Város Önkormányzata

Dévaványa Város Önkormányzata Dévaványa Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi és Fenntarthatósági Terv Készítette: Educatio Bene Kft. 21. március 11. I. BEVEZETŐ...4 II. III. 1. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG...4 2. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS...4

Részletesebben

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban Nádor Annamária Joerg Prestor (), Radovan Cernak (), Julia Weibolt () Termálvizek az Alpok és a Kárpátok

Részletesebben

Tűgörgős csapágy szöghiba érzékenységének vizsgálata I.

Tűgörgős csapágy szöghiba érzékenységének vizsgálata I. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Tudományos Diákköri Konferencia Tűgörgős csapágy szöghiba érzékenységének vizsgálata I. Szöghézag és a beépítésből adódó szöghiba vizsgálata

Részletesebben

ÖNKÖLTSÉG-SZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT

ÖNKÖLTSÉG-SZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA 2014. Dunaújváros 2. kiadás 0. módosítás 2(21) oldal Dunaújvárosi Főiskola Szenátusa 49-2013/2014.(2014.04.01.) számú határozatával 2014.04.01. napján fogadta el. Hatályos:2014.április

Részletesebben

A HÓBAN TÁROLT VÍZKÉSZLET MEGHATÁROZÁSA AZ ORSZÁGOS VÍZJELZŐ SZOLGÁLATNÁL február 21.

A HÓBAN TÁROLT VÍZKÉSZLET MEGHATÁROZÁSA AZ ORSZÁGOS VÍZJELZŐ SZOLGÁLATNÁL február 21. A HÓBAN TÁROLT VÍZKÉSZLET MEGHATÁROZÁSA AZ ORSZÁGOS VÍZJELZŐ SZOLGÁLATNÁL 2018. február 21. A HÓVÍZKÉSZLET MEGHATÁROZÁSÁNAK NÉHÁNY JELLEGZETESSÉGE A tényleges érték nem mérhető, tapasztalati úton nem becsülhető

Részletesebben

"Talajvízdomborzat modellezés klímamodellezési adatok felhasználásával"

Talajvízdomborzat modellezés klímamodellezési adatok felhasználásával "Talajvízdomborzat modellezés klímamodellezési adatok felhasználásával" Tóth György Kovács Attila, Szőcs Teodóra, Kerékgyártó Tamás és Kun Éva Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Hatásvizsgálói konzultációs

Részletesebben

A nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén

A nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén A nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén Maller Márton projekt felelős ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS 2007. november - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza

Részletesebben

melynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás:

melynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Ügyiratszám: 91.480-2-74/2013. Ea: Hargitai Attila dr. Ruzsáli Pál Berényi Anita Balatonyi Zsolt Lovászi Péter Tárgy: Országos

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. február - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

NAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

NAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Jóváhagyási dokumentáció 2014. június 24. NAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV ÚJ SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TERVEZETT TERÜLETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ 2014. ÉVI MÓDOSÍTÁS (Dokumentáció a 314/2012.(XI.8.) korm. rendelet

Részletesebben

Régészeti feltáráshoz kapcsolódó kézi feltáró földmunka és gépi földmunka elvégzése vállalkozási szerződés keretében

Régészeti feltáráshoz kapcsolódó kézi feltáró földmunka és gépi földmunka elvégzése vállalkozási szerződés keretében Régészeti feltáráshoz kapcsolódó kézi feltáró földmunka és gépi földmunka elvégzése vállalkozási szerződés keretében Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/63 Beszerzés tárgya: Építési beruházás Hirdetmény

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. augusztus Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

SEGÉDLET A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

SEGÉDLET A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Fejezet: (Kitöltés és szakasztördelés a kézikönyv elkészítése után) Oldalszám: 1/18 SEGÉDLET A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A minőségügyi kézikönyv a minőségirányítási rendszert alapdokumentuma,

Részletesebben

TARTALOM JEGYZÉK ALÁÍRÓLAP

TARTALOM JEGYZÉK ALÁÍRÓLAP ALÁÍRÓLAP AZ ANGOL NYELVET EMELT SZINTEN OKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉPÜLETENERGETIKAI FELÚJÍTÁSA PROJEKT, 1046 BUDAPEST, FÓTI ÚT 66. ÉS 75214/4 HELYRAJZI SZÁM ALATTI INGATLANON, AJÁNLATKÉRÉSI MŰSZAKI TERVDOKUMENTÁCIÓ

Részletesebben

A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN

A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN 44. Meteorológiai Tudományos Napok Budapest, 2018. november 22 23. A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN Kis Anna 1,2, Pongrácz

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET

BUDAPEST, VII. KERÜLET M.sz.: 1430 BUDAPEST, VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2014/1. félév Budapest, 2014.július BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2014/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN ALATTI

Részletesebben

Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 34/2005.(X.18.) számú rendelete. Szentendre Város zöldfelületeinek használatáról és védelméről

Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 34/2005.(X.18.) számú rendelete. Szentendre Város zöldfelületeinek használatáról és védelméről Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 34/2005.(X.18.) számú rendelete Szentendre Város zöldfelületeinek használatáról és védelméről Szentendre Város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. szeptember 22-ei rendes, nyílt ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. szeptember 22-ei rendes, nyílt ülésére Dunavarsány Város Önkormányzatának Polgármestere 2336 Dunavarsány, Kossuth Lajos utca 18., titkarsag@dunavarsany.hu 24/521-040, 24/521-041, Fax: 24/521-056 www.dunavarsany.hu ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány

Részletesebben

Aszálykezelés a vízügyi szolgálat védelmi rendszerében LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG

Aszálykezelés a vízügyi szolgálat védelmi rendszerében LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Aszálykezelés a vízügyi szolgálat védelmi rendszerében LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Klímaváltozás: A hidrológiai ciklus felgyorsulása ÁRVÍZ BELVÍZ ASZÁLY SZÉLSŐSÉGEK

Részletesebben

J a v a s l a t a 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a 2011. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására

J a v a s l a t a 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a 2011. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására J a v a s l a t a 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a 2011. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására Ózd, 2011. április 21. Előterjesztő: Pénzügyi és Gazdasági

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Csengeri halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH033 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló tipus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

A növénytermesztési technológiák élelmiszerbiztonsági kérdései. 2014. július 9.

A növénytermesztési technológiák élelmiszerbiztonsági kérdései. 2014. július 9. A növénytermesztési technológiák élelmiszerbiztonsági kérdései 2014. július 9. 2 Készült a TÁMOP-4.1.1.C- 12/1/KONV-2012-0014: Élelmiszerbiztonság és gasztronómia vonatkozású egyetemi együttműködés, DE-SZTE-EKF-NYME

Részletesebben

Macsinka Klára. Doktori értekezés (tervezet) Témavezető: Dr. habil. Koren Csaba CSc egyetemi tanár

Macsinka Klára. Doktori értekezés (tervezet) Témavezető: Dr. habil. Koren Csaba CSc egyetemi tanár Macsinka Klára A területhasználati funkciókhoz tartozó tényleges parkolási igények modellezése (meghatározásának módszertana) a fenntartható közlekedés elvei szerint Doktori értekezés (tervezet) Témavezető:

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó DÉLEGYHÁZA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA A JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK VÉGLEGESÍTÉSI DOKUMENTÁCIÓJA PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó Törzsszám: 2-03-365 Délegyháza

Részletesebben

Méréselmélet MI BSc 1

Méréselmélet MI BSc 1 Mérés és s modellezés 2008.02.15. 1 Méréselmélet - bevezetés a mérnöki problémamegoldás menete 1. A probléma kitűzése 2. A hipotézis felállítása 3. Kísérlettervezés 4. Megfigyelések elvégzése 5. Adatok

Részletesebben

Liebe Pál. A termálvíztestek mennyiségi állapota

Liebe Pál. A termálvíztestek mennyiségi állapota A termálvíz (geotermikus energia, termálkarszt-balneológia) és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek kapcsolódásai, intézkedések és feladatok Liebe Pál A termálvíztestek mennyiségi állapota Gondárné Sőregi Katalin

Részletesebben