Astressz hét köz na pi je len ség, és ha

Átírás

1 8 Stresszkezelés Mi a stressz? Ha ép pen annyi nyo - más nehezedik ránk, amennyit kezelni tudunk, egészséges és bol dog életet él hetünk. A túl sok stressz beteggé tesz ben nün ket, de a túl kevés kihívás is feszültséget okoz. Az una lom és az ön - bizalomhiány hasonlóképpen stresszt eredményez. sok KIHÍVÁS kevés 1 4 sok Astressz hét köz na pi je len ség, és ha meg fe le lô en irá nyít juk, jó té kony ha tá sát ki ak náz va nö vel het jük a telje sít mé nyün ket. Amennyi ben vi szont rosszul ke zel jük, sôt fi gyel men kí vül hagy juk, az éle tün ket tesszük koc ká ra. A stressz vol ta kép pen szer ve ze tünk re ak - ci ó ja a rá ne he zedô nyo más ra, és ép pen a ter he lés mér té ke ha tá roz za meg, hogy meg tu dunk-e ve le bir kóz ni, avagy sem. A ma ga zi nok és a na pi la pok ha sáb ja in gyak ran je len nek meg kü lön bözô stresszkér dô í vek, és a vál la la tok is elôsze re tet tel szer vez nek stressz ke zelô tan fo lya mo kat. A stresszel kap cso la tos be teg sé gek szá ma ta gad ha tat la nul nô, és egy re gyak rab ban ke rül nek ez zel kap cso la tos ügyek a vál la la - ti vizs gá ló bi zott sá gok és a bí ró sá gok elé. A stressz szó ere de te a la tin strin- ge re, mely nek je len té se: ne héz ség. Se lye Já nos pszi cho ló gus mun ká já nak kö szön hetôen már a het ve nes évek ben si ke rült kö ze lebb ke rül nünk a prob lé ma meg ér té sé hez. Töb bek kö zött ô hasz nál - VÁLASZTÁSI LEHETÔSÉG 2 3 kevés ta el sô ként a stressz szót a ben nün ket érô kár té kony ha tá sok jel lem zé sé re, és ô ha tá roz ta meg a stresszes ál la pot mi - ben lé tét is, vagy is azo kat a tes ti vál to záso kat, ame lye ket egy fe szült ség gel te li hely zet vált ki. A stressz ke ze lés tu laj don kép pen a ránk ne he zedô nyo más leg ha té ko nyabb ke ze lé sé nek tu do má nya. Az a ha tár, ame - lyen a po zi tív ter he lés ne ga tív ha tá sú stresszé vá lik, egyé nen ként vál to zó, sôt ez még éle tünk so rán is más és más. Ez újabb prob lé mát je lent a stressz ke ze lés el sa já tí tá sá ban. Stressz és be fo lyás A bal ol da li áb ra mu tat ja, hogy a stressz át élé sé ben mi lyen nagy sze re pe van egyé - ni dön té sünk nek és be fo lyá sunk nak. me zô: Vá lasz tott sok ki hí vás Egy ál ta lunk vá lasz tott, ki hí vá sok kal te li hely zet ben (mint pél dá ul egy si ke res ál - lás ban) csak mér sé kelt stresszel kell meg - bir kóz nunk. me zô: Nem vá lasz tott sok ki hí vás Ilyen hely zet ben je len tôs nyo más ne he ze - dik ránk, me lyet szin te alig tu dunk be fo - lyá sol ni. Pl. mun ka he lyi ha tár idôk. me zô: Nem vá lasz tott ke vés ki hí vás Ak kor is stressz hely zet ben ta lál hat juk ma gun kat, ha ke vés a te en dônk (pl. mun - ka nél kü li vé vá lunk). A be fo lyá sunk itt is cse kély. me zô: Vá lasz tott ke vés ki hí vás Ha sa ját aka ra tunk ból ke vés a te en dônk, ke ve sebb stresszel kell meg bir kóz nunk.

2 Mi a stressz? 9 A stressz ára Szám ta lan adat iga zol ja azt, hogy tu laj don kép pen mennyi be is ke rül a stressz az egyén, a mun kál ta tó és a kor mány szá má ra. Ezek bôl az ada - tok ból kör vo na la zó dik az is, hogy egy re több a stresszel kap cso la tos be teg ség, és az eb bôl adó dó költ sé gek is egy re ma - gas ab bak. Mér hetô stressz A mun ka he lyi stressz tíz szer ak ko ra be - vé tel ki e sést okoz, mint a mun ka be szün te - té sek. Na pon ta több mint 250 ezer em - ber hi ány zik a mun ka he lyérôl va la milyen stresszel kap cso la tos be teg ség (pl. ko szo - rú ér pa na szok, agy vér zés, ideg rend sze ri prob lé mák vagy al ko hol okoz ta be teg sé - gek) mi att. Ang li á ban pél dá ul a mun ka - adók nak ez éven te 7 9 mil li árd font já ba ke rül! Ter mé sze te sen ezek csak a mér - hetô ada tok, ame lyek messze el ma rad nak a va lós ér té kektôl. Nem mér hetô stressz Bi zo nyos költ sé ge ket le he tet len pon to san meg ha tá roz ni. Ho gyan is szá mol hat nánk el a stressz okoz ta hibás döntések kel vagy a csök kent kre a ti vi tás ból ere dô vesz te sé - gek kel? Fog lal ko zá si ár ta lom A stresszt ma már fog lal ko zá si ár ta lom - nak te kin tik, és ko moly kár té rí tést fi zet - nek utá na. Az el sô ilyen kár té rí tést egy vidéki szo ci ál is mun kás nak ítél ték meg. Az osz tály át szer ve zé se után lé nye ge sen na gyobb mun ka há rult a pert me gin dí tó al kal ma zott ra, és az eb bôl ere dô stressz és szo ron gás vé gül ide gössze om lást ered - mé nye zett. A mun ka adó ja meg ígér te, hogy a mun ká ban se gít sé get kap, ám ez nem va ló sult meg, így a stressz tü ne tei is csak to vább fo ko zód tak. A má so dik ide g össze om lás után az alkalmazott vé - gül kény te len volt idô elôtt nyug díj ba vo nul ni. A bí ró ság ha tá ro za ta sze rint az ön kor mány zat fe lelôs volt az al kal ma zott má so dik ideg össze om lá sá ért, enn él fogva te te mes kár té rí té si össze get ítélt meg a szo ci ál is mun kás szá má ra. A STRESSZ MÉRHETÔ KÖLTSÉGEI n betegség n korai nyugdíj n munkahelyi halál n balesetek/sérülések n hiányzások n betegellátási költségek A STRESSZ NEM MÉRHETÔ KÖLTSÉGEI n lassú/gyenge teljesítmény n kedvezôtlen idôbeosztás n rossz döntések n eredménytelen vezetés n hajlam a balesetekre n konfliktusok az emberi kapcsolatokban n a koncentráció hiánya n rossz ítélôképesség n csökkent kreativitás 1995-ben a kiesô munkanapok száma: szívbetegség: 8 millió agyvérzés: 62 millió idegrendszeri problémák: 91 mil lió (forrás: CBI) Nagy-Britanniában az alkohol okozta betegsé gek éven te 1,7 mil - liárd font költséget jelentenek.

3 14 Stresszkezelés Változás-index Az aláb bi táb lá zat Hol mes és Ra he Vál to zás-in de xe alap ján ké szült. Az in dex se gít sé gé vel pont szá mot ren del he tünk az éle tünk ben be kö vet ke zô leg fon to sabb vál to zá sok hoz. Je löl je meg azo kat az ese mé nye ket, ame lyek az el múlt 12 hó nap so rán az Ön éle té ben is be kö - vet kez tek, majd ad ja össze a pont szá mo - kat. A vé ge red mény alap ján meg jó sol ha tó az esé lye an nak, hogy a kö zel jö vô ben Ön a stressz kö vet kez té ben meg be teg szik-e. Sen ki sem egy for ma A be kö vet ke zett vál to zá sok ter mé sze te sen nem min den ki re hat nak egy for mán, mi több, a ha tá sok kul tú rán ként is kü lön bö - zô ek le het nek. A há zas ság és a vá lás meg - íté lé se pél dá ul or szá gon ként kü lön bö zô, te hát az egyén is el té rô en éli meg az ezzel kap cso la tos stressz hely ze te ket. Az Ön egyé ni hely ze te, ér ték rend je és egész sé ge szin tén be fo lyá sol hat ja az egyes vál to zá - sok je len tô sé gét. Esemény Átlagpontszám Esemény Átlagpontszám Házastárs halála 100 Gyermek kirepülése 29 Válás 73 Vita a házastárs hozzátartozóival 29 Házastársak szétköltözése 65 Házastárs dolgozni kezd/ Börtönbüntetés 63 felhagy a munkával 28 Közeli családtag halála 63 Kimagasló egyéni teljesítmény 26 Sérülés vagy betegség 53 Iskolakezdés vagy -befejezés 26 Házasság 50 Változás az életkörülményekben 25 Elbocsátás munkahelyrôl 47 Életvitel változása 24 Házastársak kibékülése 45 Vita a fônökkel 23 Nyugdíjba vonulás 45 Munkaidô vagy -feltételek változása 20 Családtag betegsége 44 Lakóhelyváltozás 20 Terhesség 40 Iskolaváltás 20 Szexuális problémák 39 Szórakozási szokások megváltozása 19 Új családtag megjelenése 39 Változások a vallási szokásokban 18 Munkahelyi környezet változása 39 Társasági szokások megváltozása 18 Anyagi helyzet változása 38 Alvási szokások megváltozása 16 Közeli barát halála 37 Családi összejövetelek Munkakörváltás 36 számának megváltozása 15 Veszekedés a házastárssal 35 Evési szokások megváltozása 15 Magas jelzálog 31 Szabadság 13 Végrehajtás kölcsön/jelzálog miatt 30 Karácsony 12 Munkahelyi felelôsség növekedése 29 Kis súlyú törvénysértés 11

4 Mi a stressz? 15 Ke zel je a stressz hely ze te ket! A táb lá zat út mu ta tást ad hat ar ra néz ve, mennyi re stresszes a min den ko ri éle tünk. Ha új ese mé nyek tör tén nek, a stressz - pont szám is meg vál to zik. Ilyen kor nem árt, ha új ra gon dol juk az éle tün ket, hát ha csök ken te ni tud nánk a ránk ne he ze dô nyo mást. Ha pél dá ul mun ka he lyet vál toz tat tunk, el köl töz tünk, meg nö vel tük a ha von ta ese - dé kes tör lesz tô rész le tün ket, és a gyer me - ke ink új is ko lá ba ke rül tek, ér de mes csök - ken te nünk a kö te le zett sé ge ink szá mát: pl. ne tú ló ráz zunk annyit, mond junk le a la kó kö zös ség ben be töl tött tiszt sé günk rôl stb. Új fel ada to kat csak né hány hó nap eltel té vel ve gyünk a vál lunk ra, ami kor már hoz zá szok tunk a vál to zá sok hoz, és nem kö tik le min den ener gi án kat a korábbi kötelezettségek. Mit je len te nek a pont szá mok? A legrosszabb eset ben is 10 szá za lék az esé lye an nak, hogy a stressz 2 éven be - lül be teg sé get okoz Az át la gos nál 40 szá za lék kal na gyobb esé lyünk van ar ra, hogy 2 éven be lül egész ség ká ro so dást okoz zon a stressz. Mos ta ná ban va ló szí nû leg több gond - ja van a szo ká sos nál. Pi hen jen töb bet és ke zel je tu da to san a stressz hely ze te ket Az át la gos nál más fél szer na gyobb esé lye van ar ra, hogy a stressz 2 éven be lül aláás sa az egész sé gét. Va ló szí nû leg éle te egyik leg ne he zebb idô sza kát éli. Ha ingerült, tegye fel magának a következô kérdéseket: n Mit mondogatok magamnak, amikor így ér zem ma gam? n Mi az az el vá rás, aminek az adott helyzetben meg kell felelnem? n Különleges bánásmó dot vá rok el ma - gammal szemben? n Vajon nem valaki mást hibáztatok-e, amikor valójában önmagamban kellene keresni a hi bát? n Mi fo rog koc kán az adott helyzetben? 300-nál több Az át la gos nál 80 szá za lék kal na gyobb es éllyel be teg szik meg a stressz mi att az el kö vet ke zen dô 2 év ben. Még nem ké sô vál toz tat ni! Gon dol ja vé gig az éle tét, és ha la dék ta la nul vál toz tas son raj ta!

5 20 Stresszkezelés Korai figyelmeztetô jelek A stressz mibenlétét nem könnyû meghatáro zni. Az aláb bi táb lá zat ból ki ol vas hat juk, me lyek a stressz leggya ko ribb tü - ne tei. A szimp tó má kat négy cso - port ba so rol hat juk: tes ti, ér zel mi, men tá - lis és vi sel ke dés be li jelek. Amikor sa ját stressz-szint je nö ve ke dik, tapasztalhatja a tü ne tek egy ré szének jelentkezését. Szin te min den ne he zebb élet hely zet ben gya nús elô je lek buk kan nak fel. Pél dá ul van, aki rend szeresen ki üté ses lesz, eset - leg el vesz í ti az ét vá gyát, éme lyeg vagy éppen ne he zen al szik el, és nyug ta lan az ál ma, ami kor ide ges. Ezek kel a kelle met - len tü ne tek kel leg több ször együtt le het él ni, ám eköz ben tu da tá ban kell len nünk an nak, hogy tes ti és lel ki szem pont ból is nyo más nehe ze dik ránk. Ha azo no sí ta ni tud juk eze ket a ko rai jel zéseket, meg elôz - hetjük a sú lyosabb tü ne tek kiala ku lását. Az akt ív és a passzív pi he nés idô tar ta - mának meg nö ve lé sé vel a kez de ti prob lé - mák vissza szo rít ha tók vagy teljesen meg - szüntethetôk. Szá mol juk össze, hány tü ne tet ve - szünk ész re ma gun kon, akár fo lya ma - tosan, akár idôn ként vissza té rô en. Ne Testi jelek Érzelmi jelek Egyre gyakoribb és egyre súlyosabb fejfájás a nehéz helyzetekben. A nehéz helyzetekben sokan ingerlékenyek lesznek. A nya kon, há ton és a vál lon je lent ke zô izom - fesz ülés a stressz egyik ko rai tü ne te. A stresszbôl eredô lehangoltság és depreszszió az egész életszemléletünke rányomja bélyegét. A bôr kü lö nö sen ér zé keny a stressz re. A bôr - szárazság, a pattanások vagy a viszketés Ha nem tu dunk meg bir kóz ni a ve lünk szem - ben támasztott követelményekkel, annak ilyenkor nagyon gyakoriak. gyakran az önbizalom és az önbecsülés elvesztése a következménye. A gyomorbántalmak (émelygés, emésztési za var, fek ély stb.) sok szor a stressz re ve zet - Ha az életünk tele van feszültséggel, kimerültnek és fásultnak érezhetjük magunkat. hetôk vissza. A szívdobogás és a mellkasi fájdalmak gyakori stressztünetek. A stressz gyak ran vált ja ki az el ide ge ne dés érzését.

6 Mi a stressz? 21 fe led jük, hogy a stressz re olyan je lek is utal hat nak, ame lye ket ed dig más prob - lémá nak tu laj do ní tot tunk (pl. fáradé - kony ság, alu szé kony ság, ingerlékenység, viszketegség, impotencia stb.). Azo kat a tü ne te ket is ve gyük figye - lem be, ame lyek ma gya rá za ta egy ér tel mû (pl. azért van nak emész té si za va ra ink, mert rend szer te le nül ét ke zünk, vagy azért fáj a fe jünk, mert nincs elég fény az iro dá ban), ugyanis ezek ha át té te le - sen is ugyan csak kap cso lat ban áll hat - nak a stresszel. TEGYEN A STRESSZ ELLEN! n Amennyiben tudatosítjuk magunk - ban a problémáinkat, már félig nyert ügyünk van. n Alaposan gondoljuk végig az életünket. n Igyekezzünk minél hamarabb felismerni a stressz tüneteit és okait. n Tegyünk meg mindent a stressz kiváltó okainak megszüntetése vagy legalább csökkentése érdekében. Mentális jelek Viselkedésbeli jelek A koncentrálóképesség romlása gyakori tünete an nak, hogy túl sok do log jár a fe jünk ben. Az alvászavarok biztos jelei annak, hogy a stressz állandó szereplôje az életünknek. A döntésképtelenség akár jelentéktelen ügyek ben is a stressz egyik leg jel lem zôbb Sokan azzal igyekeznek ellensúlyozni az ôket ért stresszt, hogy a szo ká sos nál töb bet do há - tünete. nyoz nak vagy isz nak. A stressz ront ja a me mó ri át. Ilyen kor olyan információk sem jut nak eszünk be, ame lye ket A szexuális érdeklôdés csökkenése gyakori tünete a stressznek. korábban esetleg mindennap használtunk. A stressz az ér ték íté let re is rossz ha tás sal le - het: ilyenkor rossz döntéseket hozunk és A családtagjaink, barátaink vagy munkahelyi ismerôseink elhanyagolása a stressz egyik gyakrabban hibázunk. legbiztosabb jele. A negatív énkép an nak a je le, hogy nem tu - dunk megküzdeni a ránk nehezedô problémák- Legtöbbször a stressz számlájára írható az is, ha nehezünkre esik a kikapcsolódás vagy kal, ezért tovább romlik a teljesítményünk. képtelenek vagyunk egy helyben maradni.