Buskó András Buskóné Szatai Marianna RALLY POLSKA IV. Rész

Átírás

1 Buskó András Buskóné Szatai Marianna RALLY POLSKA 2014 IV. Rész 1

2 2

3 6. nap július 17. Opole Chrząszczyce Prószków Moszna Głogówek Krapkowice Rogów Opolski Dąbrówka Górna Kamień Śląski Otmice Żyrowa Jasiona Góra Świętej Anny Wysoka A Rally polska 2014 túraútvonal 6. napját Opoléban kezdtük. Opole egyik kedvenc városunk, 2006-ban már jártunk itt, majd 2011-ben, poznani Magyar- Lengyel Barátság Napja alkalmából átutaztam rajta. A Rally Polska 2014 útvonala során, a városközponton hajtottunk keresztül. Opole Opole (régi magyar formában: Opoly, németül Oppeln, csehül Opolí, latinul Opolia) járási jogú város Délnyugat- Lengyelországban az Odera partján. A város a Sziléziaifennsíkon fekszik óta az Opolei vajdaság székhelye, lakossága december 31-i adatok szerint fő, az egykori Felső-Szilézia fővárosa, jelentős német kisebbséggel. A vajdaság fő gazdasági, tudományos, kuturális és közigazgatási központja. Az opolei járás hatóságának székhelye. Felső-Szilézia történelmi fővárosainak és egyúttal a legrégebbi városainak egyike. A város nevének magyarázata A város neve, Opole az egyik legrégebbi középeurópai Słowian területi egység nevéből származik, ún. opola. Heinrich Adamy német nyelvész a Sziléziai helységnevekről készült 1888-ban, Wrocławban kiadott művében megemlíti, hogy a helység nevét egy 1146-os dokumentumban O pole néven jegyezték le. Opolák határvidékek még az államalapítás előtti törzsi időkben az i.sz. I. évezred első felétől kezdve létrejöttek. Ez a terminológia helyi területet jelölt, melyen együtt laktak a harci közösségek, az ellenséges határsávban. O-pole egy megművelt terület vagy legelő körüli szomszédos lokálisan letelepedő társadalmat jelölt, vagy na około pola, amely ottlétük alapját jelentette. Az opolék később zsellér-telepek és falucskák csoportjai voltak a középkori Lengyelországban (amelyek egyetemlegesen feleltek a biztonságért és a rendért). Az opolei szervezet a késő középkorig fennmaradt. Az opolék a várispánságok alá voltak rendelve és kisebb közigazgatási és adózó egységeket alkottak a középkori Lengyelországban. Egy 1136-ban kiadott bulla megemlíti az érsekséghez tartozó helységek között a Żnin környékén lévő lakott Opole nevű települést. Lengyelországban Opole városon kívül ebből a névből származó ilyen önálló helységek vannak, mint Opole Lubelskie a lubelski vajdaságban, Opole falu a lubelski vajdaságban, Opole-Świerczyna falu a mazóviai vajdaságban, Stare Opole és Nowe Opole falvak a mazóviai vajdaságban, Opole a łódzi vajdaságban, Opole nevű régió Ukrajnában, valamint más hasonló földrajzi nevek viselik ezt az elnevezést. I. Henrik, más néven Jámbor Henrik (lengyelül: Henryk II Pobożny), ( április 9.), legnicai, krakkói és nagy-lengyelországi herceg 1232-ben, Opoléban kiadott latin nyelvű dokumentumában a helység nevét Opol alakban említi. Opolei Bolesław szeptember 1-jén kiadott latin nyelvű dokumentumában a várst szintén Opol néven említik. A wrocławi püspökség latin nyelvű Liber fundationis episcopatus Vratislaviensis (lengyelül: Księga uposażeń biskupstwa wrocławskiego) jövedelem könyvében között a helységet latinizált formában, Oppol néven említik. A dokumentum a helyi lengyel jog, iure polonico alapján alapított falvakat is felsorolja, melyek az urbanizációs eljárásokban a várossal egyesületek és jelenleg annak kerületeit alkotják: Gosławice Goslavitz, Bierkowice Bircovicz solvitur decima more polonico töredékben, Nowa Wieś Królewska Nova villa formában valamint Okół falu Ocoli villa monachorum de Domo Dei solvitur decima more polonico töredékben ben Opole nevét említik más sziléziai városok között a II. (Nagy) Frigyes porosz király (der Alte Fritz; Berlin, január 24. Potsdam, augusztus 17.) által lengyel nyelven a sziléziai lakosok számára kiadott hivatalos intézkedésekben. Opole nevét megemlíti Józef Lompa sziléziai író az 1847-ben, Głogówekben kiadott Krótki rys jeografii Szląska dla nauki początkowej c. művében is. * 3

4 Földrajz o Fekvése Opole Lengyelország délnyugati részén, a Sziléziaifennsíkon fekszik, a Pradolina Wrocławska Wrocławi ősmeder mezorégióban (318.52) valamint a város keleti része az Opolei-síkságon. Az Odera és a Kanał Ulgi Opoléban Közigazgatási tekintetben, Opole az Opolei vajdaság székhelye valamint járási jogú város ig Németországhoz tartozott, 1950-ig pedig a sziléziai vajdaság területéhez. o Vizek Opole városszerkezetileg érdekes elrendezésű, az Odera mellett folyó Kanał Ulgi és a Kanał Młynówka, azaz a Malom-csatorna egy-egy szigetet képez. Opolén folyik keresztül Lengyelország második legnagyobb folyója, az Odera. Groszowice kerület környékén valamint a város központjában, a folyó medre széles kanyarulatokat képez. Ezeken kívül nem alakulnak ki rajta meanderek és nagyobb kanyarulatok. Már a város déli szakaszán folyik bele a kisebb felszíni vízfolyás, a Lutnia, vízgyűjtője néhány kilóméterre keletre, a Przywory falu környékén kezdődik. Az Odera és a város a vasúti hídról Az Odera következő jobbparti mellékága a kissé nagyobb Czarnka, amely Groszowicénél torkollik a folyóba. Más mellékágak a folyó bal oldalán találhatók: Prószkowski Potok és az Olszanka. A városban számos csatorna is található. Nowa Wieś Królewska kerületben az Odera kettéválik. Fő ága kezdetben északkaletre folyik, a kanał Ulgi meg északnyugatra. Az Opoléban található Kanał Ulgi az Odera mellékága. Hossza eléri az 5 km-t, szélessége meg kb. 25 méter. Nyugatról a Bolkoszigetet és a közte és az Odera közötti Opola részt határolja ben kezdődött meg a csatorna átépítése, megnövelték áteresztőképességét és megmagasították az árvízvédelmi falakat. Évente horgászversenyeket rendeznek itt. A Kanał Ulgi kiágazása után az Odera hamarosan újra szétválik, létrehozva a Kanał Młynówka csatonát, keresztülfolyva a város történelmi központján. A Kanał Młynówka a folyó fő völgyével még a Śródmieściében egyesül, a Kanał Ulgi az Oderába pontosan a város északi kerületeinek egyike, a Zakrzów (ném. Sakrau) környékén folyik bele. Az Odera ágai Opoléban Opoléban van Velence. Oly módon, hogy a hangulatos, egyenesen a Młynówka vizéből kinövő lakóházak, az opolei Velence. Az Odera holtágánál lévő házak éjszaka gyönyörűen kivilágítottak, és hihetetlen látványt nyújtanak. Az opolei Velence varázsát az a tény adja, hogy a lakóházak alapját a régi védőfalak teszik ki. Az opolei Velence házai közül szerencsésen túlélte a II. Világháborút a régi zsinagóga neoklasszicista épülete. Az egykori Szent Alexius Kórház mellett is megmaradt egy teljesen változatlan Kápolna. A téglafalaknak és a lekerekített sarkoknak köszönhetően a szentélyt nem érték se lángok, se golyók. 4

5 A kápolna belsejében a Czarnowasy-i kolostor 1421-ből származó orgonái kaptak helyet. A templomban 1920-ban a pápai követ, Achilles Ratti püspök, a későbbi XI. Pius pápa tartott misét. A Młynówka (malmocska) folyónál lévő malmok és magtárak, valamint a városi fürdő már csak emlékek. Az Odera a mellágaival együtt két szigetet képez: a Bolkot valamint a Pasiekát. Opolska Wenecja = Opolei Velence a Kanał Młynówka, azaz a Malom-csatorna mellett húzódik A Bolko-szigeten található a Kanał Wiński is, amely kisebb jelentőséggel bír. A város területén található nagyobb vízgyűjtők a Bolko és a Kamionka. A Pasieka-szigeten található a Barlicki víztározó. Természeti környezet o Állatvilág A változatos tájképének köszönhetően, Opole területén számos állatfaj megtalálható. Gerinctelen állatok A gerinctelen állatok között jelentős csoportot alkotnak a lepkék. Különböző közönséges fajok találhatók itt, mint a káposztalepke (Pieris brassicae), citromlepke (Gonepteryx rhamni), közönséges boglárka (Polyommatus icarus), nappali pávaszem (Inachis io), közönséges gyöngyházlepke (vándor gyöngyházlepke, Issoria lathonia), közönséges ökörszemlepke (Aphantopus hyperantus) avagy az erdei busalepke (Ochlodes venatus). Ide tartoznak a következők is: a sáfránylepke, W- betűs lepke (Satyrium w-album), törpeboglárka (Cupido minimus), kóbor ékesboglárka (Cupido argiades) valamint a réti tarkalepke (Melitaea cinxia), és szintén védettek a fecskefarkú lepke (Papilio machaon), vérfű hangyaboglárka, a zanótboglárka (Maculinea nausithous) és a kis színjátszólepke (Apatura ilia). A lepkék főleg a város keleti területein, Grudzice valamint Kolonia Gosławicka kerületek környékén találhatók. Opoléban a gerinctelen állatvilágot reprezenhtálják a pókok is, mint például a darázspók (Argiope bruennichi). Madarak Opoléban nagyon jó körülmények vannak a madarak megtelepedéséhez. Ilyen lehetőséget biztosít az Odera számos csatornájával, valamint a különböző városrészekben elehelyezkedő számos elárasztott kőbánya is. Egyik ilyen környéken, Groszowicében, meg a Malinában lévő kőbányákban, lehetőség van a búbos vöcsök (Podiceps cristatus), guvat (Rallus aquaticus), vörösnyakú vöcsök (Podiceps grisegena), küszvágó csér (Sterna hirundo), feketenyakú vöcsök (Podiceps nigricollis) valamint a bölömbika (Botaurus stellaris). A törpegém, más néven pocgém (Ixobrychus minutus) csupán a várost elkerülő út környékén fészkel, Kępa település közelében, néha Malinában, ugyanakkor régen Groszowicében is megtalálható volt. A város északi, déli és nyugati területein (Malina, Groszowice, Półwieś, Wójtowa Wieś, Wróblin) a fehér gólya (Ciconia ciconia) is megfigyelhető. Groszowice és Malina területein a bütykös hattyú (Cygnus olor), a partifecske (Riparia riparia), a böjti réce (Anas querquedula) valamint a barna rétihéja (Circus aeruginosus) is előfordul. A Gosławice környéki réteken a hamvas rétihéját (Circus pygargus) is meg lehet találni, Opolétól északra igen gyakori a vörös kánya (Milvus milvus), a déli erdőkben meg a karvaly (Accipiter nisus). Az egész városban élnek vörös vércsék (Falco tinnunculus). Kevés fürj (Coturnix coturnix) Szczepanowice, Sławice, Bierkowice, Malina, Grotowice valamint a Kolonia Gosławicka környékén fordul elő. Opole külterületein, a folyóvölgyekben és a nyirkos réteken a harissal (Crex crex), viszont a vajdaság székvárosától északra és délre a piroslábú cankóval (Tringa totanus) is találkozni lehet. Groszowice határában és Nowa Wieś Królewska területén lévő régi kőbányákban néhányszáz fészket számláló, nagyszámú dankasirály (Larus ridibundus) kolónia található. A város területén két gyöngybagoly (Tyto alba) költőhely is elhelyezkedik: a Belvárosban és Gosławicében. A Bolko-sziget és a Pasieka a következő jelentős madárköltőhely. Többek között a jégmadár (Alcedo atthis), a Függőcinege (Remiz pendulinus), karmazsinpirók (Carpodacus erythrinus), a hamvas küllő vagy szürke küllő (Picus canus), a balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus), a zöld küllő (Picus viridis) valamint a közép fakopáncs (Leiopicus medius) is megtalálható itt. 5

6 Számos lakótelepen (ZWM, Metalchem, Zaodrze, Malinka, Kolonia Gosławicka) nagy mennyiségű búbos pacsirta (Galerida cristata) található. A Kanał Ulgi mellett és Kolonia Gosławicka környékén cigánycsuk (Saxicola torquata), réti tücsökmadár (Locustella naevia) és berki tücsökmadár (Locustella fluviatilis) is fészkel. Az egész város területén vetési varjak (Corvus frugilegus) is találhatók. Az Odera mellett megjelenő költöző madarak között számos lúdalkatú: jegesréce (Clangula hyemalis), hegyi réce (Aythya marila) és örvös bukó (Mergus serrator) is előfordul. Ezeken kívül a városon keresztül vándorolnak a halászsasok (Pandion haliaetus), a bütykös hattyúk (Cygnus olor), a fehérfarkú rétisasok (Haliaeetus albicilla), a tőkés récék (Anas platyrhynchos), a kontyos récék (Aythya fuligula), a szárcsák (Fulica atra), a barátrécék (Aythya ferina), a viharsirályok (Larus canus), a bíbicek (Vanellus vanellus), a kanadai lúdak (Branta canadensis) valamint a Mandarinrécék (Aix galericulata L., 1758). A városi hulladéklerakókon számos sirályfaj is megfigyelhető, mint például a sarki sirály, a heringsirály (Larus fuscus), a dankasirály (Larus ridibundus) vagy a sztyeppi sirály (Larus cachinnans). Halak Az opolei folyókban, csatornákban és tavakban számos halfaj is található: pirosszárnyú keszeg (Rutilus rutilus), szélhajtó küsz (Alburnus alburnus), jász (Leuciscus idus), vágó durbincs (Gymnocephalus cernuus), compó (Tinca tinca), sügér (Perca fluviatilis) valamint a csuka (Esox lucius). Kétéltűek A város nedves élőhelyein békák találhatók: gyepi béka (Rana temporaria), kecskebéka (Rana esculenta) valamint a varangyok: a barna varangy (Bufo bufo) és a zöld varangy (Bufo viridis). Található itt zöld levelibéka (Hyla arborea) is, meg a várost elkerülő kerülőút környékén vöröshasú unka (Bombina bombina). Az Odera völgyében nagyon gyakran megfigyelhetők a farkos kétéltűek (Caudata): a pettyes gőte (Triturus vulgaris vagy Lissotriton vulgaris) és a tarajos gőte (Triturus cristatus). Hüllők A hüllők között gyakran találni gyíkokat: fürge gyíkot (Lacerta agilis) valamint lábatlan gyíkot (Anguis fragilis), meg cikk-cakkozó mérgeskígyót. A Bolko-szigeten viszont vízisikló (Natrix natrix) található. Kisemlősök A város területén rovarevő fajok is találhatók: közönséges vízicickány, erdei cickány (Sorex araneus), cickány, vakondok (Talpa europaea) valamint sün. Található itt denevér is. o Emlősök A külvárosokban meg vaddisznók, őzek és vadnyulak rohangálnak. o Növényvilág Erdők Opole területén kis mennyiségű erdőtársulás található. Legnagyobb kiterjedésűek a vegyes és a fenyőerdők. Ezek Grotowice környékén találhatók. A gyertyános-tölgyes és fűz-nyár ártéri erdők Grudzice környékén és a Bolko-szigeten találhatók. Grudzicében előfordulnak tölgyesek is. Kisebb erdőterületek találhatók még az Odera mellett is Groszowicéban valamint Groszowice határában és Nowa Wieś Królewskában is. o Virágok Opoléban 23 védett növényfaj található. Fő lelőhelyük egyike a Bolko-sziget. Található itt kis meténg (Vinca minor), tojásdad békakonty (Listera ovata), vizitök, ernyős sárma vagy ernyős madártej (Ornithogalum umbellatum) valamint hóvirág (Galanthus). Chabrów környékén előfordul a mocsári nőszőfű (Epipactis palustris), Gosławicébwen meg a Kis ezerjófű (Centaurium erythraea). A város keleti részében nő a farkasboroszlán (Daphne mezereum), hosszúlevelű madársisak (Cephalanthera longifolia), Széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine) valamint a fehér sarkvirág (Platanthera bifolia), viszont Grotowicéban a vizitök és az őszi kikerics (Colchicum autumnale). Ezeken kívül az elárasztott kőbányák mellett Nowa Wieś Królewska területén találkozhatunk a vidrafűvel (Menyanthes trifoliata), a Buglyos szegfűvel (Dianthus superbus L.) avagy a Széleslevelű ujjaskosborral (Dactylorhiza majalis (RCHB.)), a Kamionka Piast bányató mellett meg tövises iglicével (Ononis spinosa). A város területén több ritka, így szigorúan védett faj is található. A Kamionka Piast mellett nő a Csinos ezerjófű (Centaurium pulchellum) Grudzice környékén meg a Törpe dundi (Hacquetia epipactis), Groszowicében és a Chabry lakótelepen meg a Szürke füstike (Fumaria vaillantii). A Bolko-szigeten szórványosan előforduló fajok például a medvehagyma (Allium ursinum). Megtalálható a fehér májvirág (Parnassia palustris), a szürke aszat (Cirsium canum L. All.) valamint a vörös acsalapu (Petasites hybridus) Nowa Wieś Królewskán. 6

7 A Farkasszem (Anchusa arvensis) néhány lelőhelye található Szczepanowicében, az Oderán túl, Kolonia Gosławickában vagy Malinában. Délkeleten nő a kék tikszem (Anagallis foemina), a fehér acsalapu (Petasites albus), az Egylevelű kígyónyelv (Ophioglossum vulgatum L.), a Szeplőlapu (Cerinthe minor L.), a Fürtös zörgőfű (Crepis praemorsa), a Tarka nefelejcs (Myosotis discolor), a konkoly (Agrostemma githago L.) és a Cseplesz tátika (Kickxia elatine (L.) Dum). Gosławicében nő a Kétszínű tátika (Kickxia spuria), és a Nyári hérics (Adonis aestivalis) is. o Gombák Opole területén négy védett és két ritkán előforduló gombafaj található. A város északkeleti területein fordul elő a piros csészegomba (Sarcoscypha coccinea) valamint a Hármas csillaggomba (Geastrum triplex). A Bolkosziget északi részén található az óriáspöfeteg, a Kolonia Gosławicka területén pedig az ehető kucsmagomba [Morchella esculenta (L.)]. A Fattyú kucsmagomba (Mitrophora semilibera) a Pasieka és a Bolko szigeteken található, viszont Grudzice környékén az erdei szömörcsög (Phallus impudicus) fordul elő. o Természetvédelem Opoléban 27 természeti emlék található. Közülük az elsőket 2000-ben helyezték védelem alá: az Oświęcimska utcánál található kislevelű hársat (Tilia cordata), a Bolko-szigeten lévő kocsányos tölgyet (Quercus robur), mezei juhart (Acer campestre) és a bükköt (Fagus sylvatica) a Piastowska utcánál. A következőket 2001-ben nyilvánították természeti emléknek, melyek: páfrányfenyő és kocsányos tölgy (Quercus robur) az ulica Strzelców Bytomskich mellett; kocsányos tölgy a Norbert Barlicki utca mellett, juharlevelű platán Niedziałkowski utca, a Piast utca mellett valamint kettő a Szabadság téren, meg vénicszil (Ulmus laevis) a Mozart és a Żwirki és a Wigury utcák sarkán. Négy évvel később újabb tizenkét fát helyeztek védelem alá: két juharlevelű platánt a Barlicki utcában, amerikai tulipánfát (Liriodendron tulipifera), magas kőrist (Fraxinus excelsior) a Piastowski utcában, juharlevelű platánokat (egyiket a Wojciech Korfanty utcában, hármat a Wrocławi utcában valamint egyet az Odrowążów utcában), kettő kocsányos tölgyet (egyet az ul. Strzelców Bytomskich mellett, másikat a Pasieka parkban), valamint egy vénicszilt (Ulmus laevis) az Oleska utcában ben két természeti emléket nyilvánítottak védetté a Pasieka parkban: egy juharlevelű platánt valamint egy kocsányos tölgyet, egy évvel később egy kúp alakú kocsányos tölgyet az Ozimska utcánál. Opoléban több természetédelmi terület is létezik. Ezek: Las Grudzicki Természetvédelmi Terület, Dolina Strugi Lutnia, Grudzicki Grąd és a Łąki w Nowej Wsi Królewskiej ökológiai területek, Kamionka w Groszowicach, Kamionka Piast, Kamionka Odra, Żwirownie w Malinie természetvédelmi-tájképi együttesek. Ezeken kívül a Dolina Odry, és a Groszowickie Skały és a Skarpa w Malinie dokumentált termőhelyek is. Közlekedés o Kamionka Piast bányató Közutak és hidak A város központjától kb. 15 km távolságban vezet az A4-es autópálya. Opole közúthálózata 7

8 Opolén és északi körgyűrűjén át vezető országos főútvonalak: 45: ul. Krapkowicka Prószkowska Wróblewskiego Wojska Polskiego Hallera Domańskiego Partyzancka Powstańców Warszawskich Oleska 46: ul. Częstochowska Powstańców Warszawskich 94: ul. Strzelecka Powstańców Warszawskich Ezeken kívül az alábbi vajdasági utak érintik a várost: 414 : Prudnik Prószków (ul. Prószkowska Niemodlińska Wrocławska) Wrzoski 423 : Krapkowice (ul. Oświęcimska Popiełuszki Marka z Imielnicy Reymonta Ozimska Częstochowska) (do skrzyżowania z obwodnicą) 435 : Prądy Chróścina ul. Niemodlińska (do skrzyżowania z ul. Hallera) 454 : (pl. Konstytucji 3 Maja ul. Budowlanych Sobieskiego) Dobrzeń Wielki Namysłów 459 : ul. Partyzancka (od skrzyżowania z obwodnicą) Sławice Skorogoszcz Opoléban folyó Mała Panew, Swornica, Prószkowski Potok, de mindenekelőtt az Odera és mellékágai a Młynówka, a kanał Ulgi valamint a kanał Wiński részekre osztják a várost. Ez a helyzet megköveteli a jobb közlekedés érdekében a hídrendszer kiépítését. A város területén többek között az Oderán átvezető 4 közúti híd, 4 a kanał ulgi feletti és 3 a Młynówka feletti híd található. o Közlekedési rendszerek Városi buszközlekedés Az első autóbuszok Opole utcáin a XX. század 20- as éveiben kezdtek közlekedni. A II. világháború után rögtön a PKS vette át a buszközlekedést, majd 1953-ban megalakult a Városi Közlekedési Vállalat, amely jelenleg 16 nappali és 3 éjszakai járatot üzemeltet. 5 vonal a város határán túl közlekedik. A Városi Közlekedési Vállalat (MZK) több mint 90 busszal rendelkezik, ebből utasszállításban naponta több mint 70 autóbusz vesz részt. A külvárosi és távolsági buszok A Május 1. utcában van a buszpályaudvar, ahonnan az Opolei PKS buszai indulnak, ezen kívül PKSu és magántársaságok is közlekedtetnek buszokat. o Vasúti közlekedés Opole vasúthálózata A vasúti közlekedés kezdetei Opoléban a XIX. század első feléig nyúlnak vissza május 28- án adták át a kétvágányú, 37,4 km hosszú vasútvonalat a közeli Brzegig. Opoléban jelenleg 6 működő vasútállomás található. Opole vasútállomásai: Opole vasúti pályaudvara Opole főpályaudvar (Opole Główne) Opole főpályaudvara, az Opolei vajdaság legnagyobb vasútállomása a város központjában található. A PKP besorolása szerint A kategóriájú. A pályaudvar homlokzata A vasúti felvételi épületet 1899-ben építették. 8

9 A főcsarnok homlokzata neogótikus, neoreneszánsz, szecessziós és neoklasszicista díszítésű. Opele Główne állomáson megtalálhatók a PKP Intercity társaság Express InterCity és Twoje Linie Kolejowe vonatai valamint a regionális Przewozy Regionalne társaság REGIO vonatai. További vasútállomások: Opole területén lévő további vasútállomások: Opole Zachodnie, Opole Wschodnie, Opole Gosławice, Opole Groszowice valamint Opole Grotowice. Opoléből indulnak: Villamosított vasútvonalak: 132. sz. vasútvonal: Brzegen át Wrocławba, 136. sz. vasútvonal: Kędzierzyna-Koźla 144. sz. vasútvonal: Fosowskie Tarnowskie Góry és tovább Lubliniec és Częstochowa felé, 277. sz. vasútvonal: Jelcz-Laskowice Wrocław Strzelce Opolskién át Gliwicébe. Nem villamosított vasútvonal: 301. sz. vasútvonal: Jełowán keresztül Nysy és Kluczbork irányába, a 6,1 km hosszú 301 Jełowa Mańczok vonalszakasz üzemen kívül van. Opolénak számos lengyel várossal közvetlen vasúti összeköttetése van: Białystok, Bielsko-Biała, Częstochowa, Ełk, Gdynia, Gliwice, Jelcz- Laskowice, Jelenia Góra, Katowice, Kielce, Koluszki, Kołobrzeg, Koszalin, Kraków, Legnica, Leszno, Lublin, Lubliniec, Olsztyn, Poznań, Racibór z, Radom, Rybnik, Słupsk, Suwałki, Szczecin, Świno ujście, Tarnów,Ustka, Wałbrzych, Warszawa, Wroc ław, Zabrze, Zakopane, Zamość, Zielona Góra. Ezeken kívül Opoléból indulnak vonatok Németországba (Hamburg, Berlin) és Csehországba (Bohumin, Jesenik, Ostruzna). Helyi kapcsolatok is működnek: Brzeg, Głuchołazy, Kędzierzyn-Koźle, Kluczbork, Namysłów, Nysa, Strzelce Opolskie, Zawadzkie irányában. o Légi közlekedés A legközelebbi repülőterek Wrocławban és Katowicében találhatók. Tervezték a helyi járatok forgalomba helyezését az Opole-Kamień Śląski regionális repülőtérről (kb. 24 km távolságban a város központjától). A város központjából mintegy 15 km-re található az Opole-Polska Nowa Wieś repülőtér ben nyílt meg hivatalosan a mentő leszállópálya a W. Witos sugárút közelében. * A város története o Középkor A cseh uralom 845 körül Geographus Bavarus bajor történetíró kétszer említi a várost, így írásos emlékekben Opole városa már 849-ben szerepelt a bajor földrajzban, - az Oderánál fekvő településként -, amit Karoling Feljegyzésnek is szoktak nevezni. Az ismeretlen szerző művére Német Lajos bajor elektor könyvtárában bukkantak rá, ahol egy XII. századi könyvben volt elrejtve, és 1772-ben tették közzé. Mivel a Karoling Birodalomban nem léteztek városok, ezért szükségszerű volt az okmányokat (sokszor jóval későbbi időben) kiállító egyházi személyeknek kisközségnek is nehezen nevezhető településeket felnagyítani; jelentőségüket, gazdagságukat eltúlozni, mert e nélkül egy még sivárabb múlttal kellett volna szembesülniük. Ezeket a feljegyzéseket történészeink tovább színesítve bővítik, mindig szemelőt tartva a középkor benépesítésének és kivilágításának fontosságát. 990-ben Sziléziát Opoléval együtt I. Mieszko ( május 25.), lengyel uralkodó, Lengyelországhoz csatolja, bár néhány történész ezt a dátumot I. Boleszláv uralkodása idejére, 999-re helyezi. I. Břetislav, magyarosan Bretiszláv, közkeletű nevén Megújító Břetislav (csehül Břetislav I. Obnovitel), a cseh Achilleus (csehül český Achilles), (1002 k január 10.) cseh fejedelem 1039-ben hadjáratot vezet Sziléziába. Opole 11 évre cseh uralom alá került. I. Břetislav évi két nagy hadjáratában nemcsak Morvaországot, hanem Sziléziát és Krakkót is visszaszerezte. Elfoglalta Poznańt és Gnieznót is. A nagy nyugati szláv ország megteremtésére irányuló becsvágya azonban nyugtalanította III. Henrik német-római császárt, aki fegyveres támadást indított, és Bretiszlávot csapatai kivonására kényszerítette egész Lengyelországból, leszámítva Sziléziát (amely néhány évvel később mégis visszakerült Lengyelországhoz). I. Břetislav Henriknek ben Regensburgban kénytelen volt hűbéri esküt tenni. Meghiúsultak Bretiszláv azon erőfeszítései is, hogy a mai Szlovákia területét visszaszerezze Magyarországtól ben a kudarcot vallott Břetiszláv Regensburgban egyezményt írt alá, melyben lemond minden lengyel földről Szilézia kivételével, melyet a cseh koronához akart csatolni. Ez Kázmér sikere volt a királyi hatalom megszilárdításában és a belharcok befejezésében, ezért hívják megújítónak. 9

10 Az egyezmény Kázmérnak egy ideig békét hozott a déli határon és Lengyelország fővárosát áthelyezték Krakkóba, az egyetlen fontosabb lengyel városba, melyet viszonylag nem érintették a háborúk. Valószínű, hogy a német-római császár meg volt elégedve azzal, hogy az erőegyensúly visszaállt a régióban és arra kényszerítette Kázmért, hogy ne koronáztassa magát Lengyelország királyává ban Henrik császár királyi és császári udvart tartott Merseburgban és Meißenben, befejezésül lovagi tornát rendeztek a Dux Bomeraniorum (Pomeránia hercege), I. Břetislav cseh fejedelem és I. Kázmér között ben Kázmér kijevi szövetségesével megtámadta Mazóviát, és elfoglalta. Valószínű, hogy Miecław pomerániai szövetségeseit is legyőzte és Gdańskot Lengyelországhoz csatolta. Mindez biztosította hatalmát Közép- Lengyelországban. I. Kázmér, más néven Megújító Kázmér (lengyelül: Kazimierz I Odnowiciel, Mnich), (1016. július november 28.) a császár akarata ellenére 1050-ben visszaszerzi a cseh uralom alatti Sziléziát Opoléval együtt, így visszaszerezte apja birodalmának legnagyobb részét ben Quedlinburgban a császár úgy döntött, hogy Szilézia maradjon lengyel kézen, évi 117 kg ezüst és 7 kg arany hűbérdíj fejében. Szilézia lengyel uralom alatt 1138-ban III. Boleszláv, más néven Ferdeszájú Boleszláv, Görbeszájú Boleszláv (lengyelül: Bolesław Krzywousty) (1085. augusztus október 28.), Lengyelország fejedelmének végrendelete alapján Sziléziát a herceg legidősebb fiának, II. Ulászlónak, más néven Száműzött Ulászlónak (lengyelül: Władysław II Wygnaniec), ( május 30.) örökségeként ismerték el ból való végrendeletében Ferdeszájú Boleszláv bevezette Lengyelországban a szeniorátus intézményét, hogy ilyen módon őrizze meg az ország egységét attól, hogy fiai harcoljanak egymással a hatalomért. Az országot részekre osztotta: Elűzött Ulászlónak Sziléziát adta Wrocław fővárossal, Göndörhajú Boleszlávnak Mazóviát Płock fővárossal, Öreg Mieszkónak Nagy- Lengyelországot Poznań fővárossal, Sandomierzi Henriknek a sandomierzi földeket, Sandomierz fővárossal. A legidősebb Piast lett a senior (princeps) az ő senior országrésze Kis- Lengyelország és Pomeránia lett. Lehet, hogy egy részt Boleszláv özvegye is örökölt. Halála után ennek ez rész visszaszállt a senior országrészhez ben Sziléziában zavaros események történtek. A zendülés következtében, melyet Magas Boleszláv ellen bátyja Mieszko és fia Opolei Jarosław robbantott ki, a wrocławi herceg száműzetésbe kényszerült Németországba. Szilézia valamint az Opolei és Raciborzi hercegségek I. Mieszko alatt között Hogy elejét vegye a császár beavatkozásának, III. Mieszko Magdeburgba ment 8000 grzywnia sarccal és azzal az ígérettel, hogy Boleszláv visszatérhet trónjára. Ebben az esetben a feltételek teljesültek. Boleszláv visszatért a hatalomba Wrocławban, azonban bele kellett egyeznie abba, hogy öccse és fia számára saját országrészt hasít ki ben Szilézit három részre osztották: elkülönült az opolei hercegség, melynek első uralkodója opolei Jarosław herceg volt. IV. Mieszko alatt IV. Mieszko, más néven Görbelábú Mieszko (lengyelül: Mieszko IV Plątonogi (Raciborski)), ( május 16.) lengyel király tól formálisan Szilézia társuralkodója, 1173-tól raciborzi herceg, 1177-től bytomi és oświęcimi, 1202-től opolei, 1210-től krakkói herceg volt. Mieszko Elűzött Ulászló és az osztrák Babenberg Ágnes második fia volt. Nevét nagybátyja, Öreg Mieszko fejedelem után kapta. Születésének időpontja ismeretlen, a különböző történészek a dátumot 1131 és 1146 közé teszik. Amikor apjával együtt száműzték, idejének legnagyobb részét a Hohenstaufok szászországi nemzetségi birtokán, Altenbergben töltötte. Nevelkedett a Bamberg közelében fekvő Michaelsberg kolostori iskolájában is. Lengyelországba valószínűleg 1163-ban tért vissza testvérével, I. Boleszláv későbbi sziléziai fejedelemmel, miután a császár beavatkozott a lengyel belpolitikába és visszaadta Sziléziát, apja, Elűzött Ulászló országrészét. Nagybátyja, Göndörhajú Boleszláv azonban továbbra is embereivel megszállva tartotta Szilézia legfontosabb városait, melyeket testvérével, katonai erővel kellett visszaszerezniük 1166-ban. 10

11 Kezdetben testvérével együtt ralkodtak az országrészen, de az együttműködésük nem volt nagyon sikeres, (főleg amiatt, hogy Miszko véleménye szerint kis részt kapott kormányzásból) ben Miszko fegyveres akciót kezdett saját országrész szerzése céljából. A lázadás remekül sikerült, különösen, mivel a kalandhoz csatlakozott Opolei Jaroszláv wroclawi herceg is, és Magas Boleszláv kénytelen volt német földre menekülni. A császár ismételt beavatkozása azonban arra szorította a lázadókat, hogy tárgyalásokat kezdjenek bátyjukkal és apjukkal, melynek eredményeképpen kompromisszum született: Boleszláv visszatért Sziléziába, de Mieszkonak és Opolei Jaroszlávnak ki kellett adnia acieszyni és raciborzi vármegyéket. Mieszko egyik első tevékenyége uralkodóként az volt, hogy feleséget keresett magának aki a cseh Přemysl dinasztiából származó Ludmilla lett. A mozgawai csata 1195-ben Görbelábú Mieszko unokatestvérével Jaroszlávval együtt fegyveres rajtaütést hajtott végre Krakkón, melyben Öreg Mieszko uralkodott. A nagy-lengyelországi herceg ki akarta használni öccsének, Igazságos Kázmérnak váratlan halálát és meg akarta kaparintani a hatalmat Kis- Lengyelország felett. Bytom és Oświęcim 1177-ben a raciborzi herceg segítséget nyújtott III. Mieszko azon törekvéséhez, hogy megszerezze a szeniorátust azzal, hogy megtámadta Magas Boleszlávot, aki a krakkói trón egyik követelője volt. A megdöbbent szenior raciborzi száműzetésben találta magát és egyszerre úgy tetszett, hogy a Miszko és Igazságos Kázmér közötti háború csak idő kérdése lesz. A krakkói uralkodó azonban más utat választott: hogy megnyerje hűségét, átengedte neki Oświęcimet, Bytomot, Mikołówot, Siewierzt és Pszczynát). Magas Boleszláv is visszakapta uralmát, de át kellett engednie Konrádnak a głogówi hercegséget. A krakkói és sandomierzi főurak Mikołaj vajdával az élen azonban más terveket forgattak fejükben és elhatározták, hogy támogatják Kázmér fiát, Fehér Leszeket. A fegyveres összetűzésre Jędrzejów közelében a Mozgawa folyónál került sor. A sziléziai hercegek segítségére küldött csapatok későn érkeztek a harcmezőre és akkor bukkantak fel, amikor a csata döntetlen eredménnyel véget ért. Mieszkonak azonban nem adatott meg, hogy békében hazatérjen. Váratlanul az elhagyott csatatéren feltünt Gaworek sandomierzi palatinus is és a második csata a sziléziaiak fényes győzelmével végződött. Öreg Mieszko Nagy-Lengyelországba történő korábbi visszavonulása azonban a győzelem csak presztízs nyereséget eredményezett. Opolei herceg IV. Mieszko 1202-ben, unokatestvére Jaroszláv halála után, aki opolei herceg és wrocławi püspök valamint Boleszláv testvére volt, kihasználva azokat a nehézségeket, melyekkel Szakállas Henrik a hatalom átvételekor találta magát szemben, Mieszko erővel elfoglalta az opolei hercegséget. Ez a változás tartósnak bizonyult és az opolei hercegséget a raciborzi hercegséghez csatolták. Szilézia valamint az Opolei és Raciborzi hercegségek I. Mieszko alatt között A vállalkozás ezúttal is kitűnően sikerült, de Boleszláv hirtelen megjelent Krakkóban és azzal a kérelemmel fordult az új uralkodóhoz, II. Igazságos Kázmérhoz, hogy avatkozzon közbe. Szilézia valamint az Opolei és Raciborzi hercegségek I. Mieszko alatt között 11

12 Krakkói herceg Görbelábú Mieszko és Szakállas Henrik konfliktusára hamar feledés borult, és már a 13. század első éveiben szoros együttműködés figyelhető meg a nagybácsi és unokaöccs között. Hamarosan meg is hozta gyümölcsét Mieszko életének legnagyobb győzelmével június 9- én III. Ince pápa egy meg nem nevezett sziléziai herceg tanácsára (ez csak Szakállas Henrik lehetett, mivel ekkor csak neki volt ilyen címe) elrendelte kiközösítés terhe mellett a szeniorátus visszaállítását. Az egész országban zavar támadt, és a gnieznoi érsek Borzykowába zsinatot hívott össze, ahol meg kívánták kísérelni a felmerült problémákat. Miszko azonban ahelyett, hogy Borzykowába ment volna, a Gryfiták nemzetséghez tartozó főurak támogatásával hadserege élén megtámadta Krakkót, amely a zűrzavar következtében teljesen kihalt. Ez azonban a herceg utolsó győzelme volt. Görbelábú Mieszko május 16-án valószínűleg a krakkói katedrálisban meghalt. III. Boleszláv, más néven Ferdeszájú Boleszláv, Görbeszájú Boleszláv (lengyelül: Bolesław Krzywousty) (1085. augusztus október 28.) Lengyelország fejedelme volt 1102-től haláláig. III. Boleszláv halála után Lengyelország részekre osztásakor, miután 1283-tól Opole és a hozzá tartozó földek önálló hercegségbe tartoztak, először Lengyelország fennhatósága, majd Szilézia fennhatósága álá került. A város további története között Opoléban Opolei I. Kázmér ( k május 13.) opolei-raciborzi herceg uralkodott előtt megalapítják a várost. I. Kázmér opolei herceg 1220-ban megkezdi a hercegi vár építését az Ostróweken (1289-ben Opolei I. Bolko fejezi be) ban, a wrocławi egyházmegye keretében megakalult az opolei főesperesi kerület ben megalapítják a ferences kolostorát ben tatártárjárás Batu kán úgy gondolta, hogy ha a háború Magyarországra is kiterjed, a lengyelek bizonyára segítségükre sietnek. Lengyelország ellen tehát harcosból álló hadsereget küldött Orda parancsnoksága alatt. Már 1241 januárjában feltűntek felderítő egységei Lublin és Zawichost alatt, a tényleges invázió azonban egy hónappal később következett be. Kis-Lengyelországban a mongolok nem találtak jelentős ellenállást, a krakkói és sandomierzi lovagokat egy-egy csatában megverték, és Brzeźnicai Klemens krakkói várnagy, valamint Włodzimierz vajda is súlyos vereséget szenvedett március 18-án Chmielniknél. Mindkét főnemes elesett, és Kis-Lengyelország Krakkó és Sandomierz vidékével a mongolok kezére került. II. Henrik lengyel fejedelem országa nyugati határán várt a nyugati hatalmak beígért segítségére, de közben a kis-lengyelországi hadak maradványait és saját friss alakulatait Legnica körzetébe vonta össze. Az európai uralkodók azonban a császárság és pápaság hatalmi harcával voltak elfoglalva, és nem vették komolyan Henrik segélykérését. Csak a templomos és a Szuverén Máltai Lovagrend, a johannita lovagok valamint a cseh király, I. Vencel küldött segítséget, de ez utóbbi végül elkerülte a csatát, csapatait Legnicától egy napi járásra megállította. Valószínűleg attól tartott, hogy a keresztény erők veresége esetén Csehország könnyű prédája lesz a mongoloknak. A legnicai csata április 9-én zajlott le, II. Henrik hadseregének vereségével és a fejedelem halálával végződött. A vereség okaként általában az Európában ismeretlen harcmodort és II. Mieszko váratlan megfutását tartják. A sziléziai herceg haláláról két feljegyzés maradt fenn: az egyik Jan Długosztól származik, a másik C. de Bridia Historia Tartatorumában fogalmazódott meg, és jelenleg ezt tartják hihetőbbnek, mivel az eseményekhez időben közelebb íródott, és értesülései az események szemtanúitól származnak. Lengyelország szerencséjére a mongolok nem akarták elfoglalni az országot, mivel a legnicai vereség után röviddel (miután hiába próbálták megostromolni Wrocławot) Morvaországon keresztül Magyarországra zúdultak, és csatlakoztak Batu kán főseregéhez. Henrik ruhátlan, lefejezett holttestét özvegye azonosította. II. Henrik bal lábán hat ujj volt, amit az évi exhumálás is megerősített. Henriket az általa alapított wrocławi ferences kolostorban temették el. A tatárjárás során a tatárok ostrom alá veszik Opolét és felgyújtják a vár alatti alsóvárost Mieszko II Otyły ( ) opole-racibórzi herceg uralkodása idején ben, Opolei Ulászló (Władysław opolski, /82) herceg halála után az Opolei hercegséget kisebb egységekre osztották. Opole Opolei I. Bolko ( ) uralma alá került. Újra cseh fennhatóság alatt között Opolei Ulászló Felső-Szilézia különálló részein uralkodó fiai, II. Vencel (csehül Václav II., lengyelül: Wacław II Czeski, németül Wenzel II. (Böhmen)), (1271. szeptember június 21.) cseh király hűbéresei lettek. II. Vencel tehát hűbéri jogot nyert a sziléziai hercegségek felett ben Felső-Szilézia bekebelezése után pedig elfoglalta Krakkót ban Nagy-Lengyelország királyává választották. 12

13 1295-ben felépül a domonkos kolostor (a dombon ) ben épül fel az opolei városháza ben II. Ulászló, eredeti nevén Jagelló (lengyelül: Władysław II Jagiełło, litvánul: Jogaila, belaruszul: Ягайла, Litvánia, körül Gródek, május 31. vagy június 1.) lengyel király katonasága ostromolja, válaszul Oppelni László herceg lengyelellenes intrikáira. Opuliai vagy Oppelni László (lengyelül Władysław Opolczyk; 1327 körül május 8.) opuliai és wieluni herceg, Magyarország nádora, kunok bírája, temesvári-, gímesi-, lévai várnagy volt. Apja Piast II. Bolkó opolei herceg, I. (Nagy) Lajos magyar király és Luxemburgi Károly cseh király rokona. Felesége Ofka (Eufémia, meghalt 1418 után), III. Ziemowit mazóviai herceg lánya volt. Opolei lászló Károly cseh király követeként került Magyarországra, I. Lajos bizalmasaként udvarában élt között nádor és bihari, kevei, krassói, pozsonyi és turóci ispán, között vasi és soproni ispán, között temesi ispán, között oroszországi (Halics és Lodoméria) hűbérbirtokos vajda között zempléni és abaúji ispán, között I. Lajos lengyelországi kormányzója, melyről a lengyel nemesség elégedetlenkedése miatt lemondott. Támogatta Luxemburgi Zsigmond és Anjou Mária hercegnő házasságát. Az I. Lajostól kapott wieluni hercegségben megalapította a częstochowai pálos kolostort. Opole uralkodói között található még Bolko (Bolesław) IV (1363 vagy május 6.) valamint Bernard (1374 és 1378 között április 2-4 között) niemodlini herceg. Életrajzát a magyar vonatkozások miatt a későbbiekben klön tárgyaljuk. XV-XVI. század 1471-ben meghalt a Csehországot birtokló és Hunyadi Mátyással éppen tárgyalásban lévő Podjebrád és a csehek helyette az ekkor 15 éves lengyel Jagelló Ulászlót választották meg cseh királynak. Ugyanakkor május 28-án Lorenzo Roverella pápai legátus Jihlavában Mátyást is megerősítette cseh királyi címében. A harcok ben újultak ki, amikor Ulászló apja, IV. Kázmér (lengyelül: Kazimierz IV Jagiellończyk), (Krakkó, november 30. Grodno, június 7.) lengyel király segítségével rászánta magát arra, hogy fegyverrel űzze el Mátyást ben IV. Kázmér ostromolja Opole városát. A lengyelek 50 ezer fős, a csehek pedig 15 ezer fős hadsereggel indultak Szilézia meghódítására. Velük szemben Hunyadi Mátyás haditerve szerint mindössze 8000 fős zsoldosseregével vonult Sziléziába, megszállta a várakat, a falvakat felgyújtotta, lakóikat élelmükkel együtt ugyancsak a várakba irányította. Ő maga Boroszlóba vette be magát, amit a lengyelcseh sereg október 26-án vett ostrom alá. Ratiborban a Piastok lengyel ága 1336-ban halt ki, majd a család cseh ága uralkodott ott 1521-ig, amikor is egyesült az Opole hercegséggel. A Habsburg Birodalomban 1526-ban Opole és Szilézia a Habsburg Monarchia államának része lett ben elhunyt II. (Jó). János (1460 körül- Racibórz, március 27.), az utolsó Piast-házi opolei herceg. Halála után a két hercegség a Hohenzollern, majd Habsburg uralom alá jutott, de a XVIII. században Poroszországnak kellett átengedni és 1945 után került Lengyelországhoz. Opole város legrégebbi ismert teljes képe délkeleti irányból (1535. évben) Wilhelm Gottlieb Korn "Historyczne Widoki z czterech stuleci" (az eredeti kép a Würzburgi Egyetemi Könyvtárban található) Opole között Brandenburgi György, egyik ismert neve Jámbor György (Georg der Fromme, lengyelül: Jerzy Hohenzollern-Ansbach) (Ansbach, március 4. Ansbach, december 27.) a brandenburgi Ansbach és Bayreuth őrgrófja, - II. Ulászló (lengyelül: Władysław II Jagiellończyk, csehül Vladislav Jagellonský; Krakkó, március 1. Buda, március 13.), vagyis Dobrze (Dobzse) László, Magyarország és Csehország királya unokaöccse, II. Lajos magyar király nevelőjének zálogbirtoka között Jagelló Izabella (Krakkó, január 18. Gyulafehérvár, szeptember 15.) magyar királyné, Jagelló (Öreg) Zsigmond lengyel király és Sforza Bona milánói hercegnő leánya, 1556 és 1559 között Erdély kormányzója Habsburg I. Ferdinánd ( ) német-római császár hűbéreseként a város új uralkodónője ben kiűzik a zsidó lakosságot Opoléből ban nagy árvíz sújtja a várost, az Odera a Pasieka nyugati partjára helyezi át folyását ben pedig tűzvész pusztítja a város nagy részét. o Újkor 1632-ben Opolét a szász és a svéd csapatok foglalják el. A megszállás két évig tartott és a városnak közel 10 ezer forintba került. 13

14 Újra Lengyelország része 1645-ben Opole az egész Opole-Ratibori hercegséggel együtt a lengyel Vasa dinasztia uralma alá kerül ben II. János Kázmér lengyel király (lengyelül Jan II Kazimierz Waza) (Krakkó, március 22. Nevers, december 16.) egész udvarával együtt Opoléba vonult, ahol menedéket keresett az őt üldöző svédek elől. Ám míg a lengyel nemesség nem volt hajlandó a svédek ellen harcolni, megtette azt a paraszti lakosság és a kisnemesség, amely a svéd katonaság rekvirálásai és súlyos visszaélései miatt lázadt fel, s sikerült megvédeni a jasna górai magyar alapítású pálos kolostort. Ennek hatására a király Magyarország érintésével tért haza Lengyelországba és az egykori hívei visszatértek. Négyévi kemény háborúban kiverték a svédeket és a németeket Lengyelországból ban a Habsburgoknak fizetett zálog után Opole és az Opole-Ratibori hercegség újra önálló lett. III. Boleszláv lengyel fejedelem halála után Lengyelország részekre osztásakor, miután 1283-tól Opole és a hozzá tartozó földek önálló hercegségbe tartoztak, először Lengyelország fennhatósága, majd Szilézia fennhatósága álá került. Az utolsó uralkodó, aki Opole hercege címet viselte II. János Kázmér volt, aki 1668-ban mondott le, ennek ellenére a hercegség továbbra is fennállt, mint adminisztratív egység 1742-ig a Habsburgok uralma alatt is, akik cseh királyokként töltötték be a rangot. XVIII XIX század, porosz uralom alatt A Porosz Királyság igazán jelentős területi gyarapodása Nagy Frigyes ( ) uralkodása alatt ment végbe. Frigyes király uralkodását Szilézia megszerzésével kezdte, melyet az Ausztria ellen vívott háborúban szerzett meg ben II. (Nagy) Frigyes porosz király megindítja az első sziléziai háborút a három közül Szilézia meghódítására ben, a Habsburg Birodalom és Poroszország közötti sziléziai háború kitörése következtében Opolét a porosz hadsereg foglalja el ben Sziléziát porosz és osztrák Sziléziára osztják. Az első sziléziai háborút lezáró, 1742 júliusában megkötött wrocławi béke után Opole Sziléziával együtt Poroszországhoz került ben, néhányszáz év után megérkeznek az első betelepülő zsidó családok Opoléba között, a hétéves háború idején a várost kétszer is elfoglalják az osztrákok (1757, 1762) és az oroszok (1761). A hubertsburgi béke után Opole és Felső-Szilézia továbbra is porosz uralom alatt maradt. Opole a XVIII. században. Friedrich Bernhard Werner műve 1800-ban lengyel nyomdát alapítanak a városban ben, a napóleoni háborúk során a városba a francia szövetséges bajorok vonulnak be, később meg francia helyőrség (Opolét 1808 júliusában hagyja el) ben alakul meg az önálló zsidó község, amely 1821-ben megalapítja az első zsidó temetőt ban Opole az egész Felső-Sziléziát magába foglaló közigazgatási egység, az opolei kormányzóság székhelye lesz. A városban megalakult a kormányzósági hivatal (németül: Regierungsbezirk Oppeln), a sziléziai tartomány négy kormányzósági hivatalának egyike ben megnyílik az első közkönyvtár ben Opole utcáin 17 lámpával első ízben közvilágítás indul ban megjelenik az első városi hivatalos újság, a Stadtblatt für Oppeln, amely később a Oppelner Stadtblatt nevet kapja ban Wrocławból Opoléba érkezik az első sziléziai vasútvonal között Bernard Jakób Bogedain, tulajdonképpen Bernhard Bogedain (Wróblin,1810. szeptember 11.- Pszczyna, szeptember 17.) római katolikus püspök, között wrocławi segédpüspök kiadja a lengyelnyelvű Gazetę miejską dla Górnego Śląska újságot ben felépült a városi gázgyár, melynek köszönhetően Opoléban nemsokára 140 utcai gázlámpa világított ben Opoléban megjelenik a legrégebbi német folyóirat, a kezdetben Wochenblatt für Stadt und Land nevet viselő, majd 1890-től Oppelner Zeitung napilap szeptemberétől megkezdi tanulmányait az opolei gimnáziumban Jan Kasprowicz ( ) lengyel költő, dramaturg és irodalomkritikus. Többször felkereste a Czarnowąsyban lévő Harenda lengyel gazdaságot is. 14

15 1890-ben Bronisław Koraszewski (Kijewice, február 15.- Katowice, április 4.) megkezdi a Gazeta Opolska kiadását, 1922-ig jelent meg ben megnyílik a Népbank, lengyel szövetkezeti fiók ben Zakrzówot a városhoz csatolják. Opole az önálló járási jogú város székhelye lesz. o A XX. században között 1908-ban megalakult a Towarzystwo Łyżwiarskie (németül: Eislaufverein, magyarul: Korcsolyázó Egyesület) ben a Pasieka-szigeten, a Vártónál (Staw Zamkowy) megnyílt a jégpálya épülete, a Domek Lodowy, az egyesület székhelye ben megnyílik az Opole-Wschód vasúti pályaudvar ben a Bolko-szigetet a város veszi meg ben, a posta főépülete előtt avatják fel Otto Eduard Leopold von Bismarck emlékművét ben Franciszek Ksawery Kurpierz ( ) megkezdi a Nowiny című újság kiadását, amely 1922-től Nowiny Codzienne jelenik meg ban, Zakrzówban (ném. Sakrau) megnyílik a folyami kikötő. Az első világháború idején között a 4. Górnośląskiego Pułku Piechoty nr 63 (4. Oberschlesisches Infanterie- Regiment Nr. 63) 4. Felső-Sziléziai Gyalogos Ezred Nr. 63 katonái a háború valamennyi frontján harcolnak: Lotharingiában, Champagneban, Flandriában és keleten, Daugavpils (a Daugava partján elterülő város, Lettország) környékén, Dél-Tirolban, a Piavénál. A két világháború között november 7-én kikiátják a Lengyel Köztársaságot. November 11-én Lengyelország 123 év után újra függetlenné válik. Opoléban az ún. novemberi forradalom idején a Ryneken lezajlott tüntetés után megalakult a helyőrségi tanács és a munkástanács (amely később Néptanáccsá alakult át). Ezek mellett megalakultak a lengyel nemzeti tanácsok is, melyeket azonban a Wrocławi Központi Néptanács nem ismert el ban a városban Szymon Koszyk (Opole- Zaodrze, július 3.-Opole, augusztus 11.) lengyel újságíró és nemzeti aktivista kezdeményezésére megalakult az Opolei Cserkészek Társasága, amely hamarosan a Németországi Lengyel Cserkészek Szövetsége tagja lett. 33 regionális körben, többek között Grudzicében, Gosławicében, Szczedrzykben a szervezet néhányszáz tagot számlált. A szervezet 1939-ig működött. A felső-sziléziai népszavazás elkőkészítése érdekében Opolébe érkezett a Międzysojusznicza Komisja Rządząca i Plebiscytowa na Górnym Śląsku (fr. Commission Interalliée de Gouverment et de Plébiscite de Haute Silésie) keretében Henri Le Rond tábornok (Ruen, október 9.- Párizs, május 29.) vezetésével Harold Percival ezredes és Andreo de Marinis tábornok április 25-én tartották a nagy lengyel tüntetést a Zaodrze területén a német rendőrség és közigazgatás lengyelellenes működése miatt, amelyben a lakosság követelte a Sicherheitspolizei (biztonsági rendőrség) feloszlatását. A demonstrációt a német fegyveresek csoportokkal verték le április 28-án Opoléba érkezett Wojciech Korfanty, aki Adalbert Korfanty néven született (Sadzawka (jelenleg Siemianowice Śląskie), április 20.-Varsó, augusztus 17.), ami a következő lengyelellenes megmozduláshoz vezetett a városban. A német fegyveresek eltávolították a Lengyel Köztársaság címerét a konzulátus épületéről, megtámadták a Gazety Opolskiej nyomdáját. Ebbe az akcióba beavatkozott a francia katonaság, amely megvédte a pusztulástól a Népbank Bronisław Koraszewski által alapított opolei kirendeltségét között a Mezőgazdászok Bankja (Bank Rolników) épületében, a mai Opolei Hercegek utcájában (ul. Książąt Opolskich) működött a Lengyel Köztársaság Főkonzulátusa. Az 1921-ben lezajlott népszavazás a jelentős, mintegy 25%-os német emigráns szavazók támogatásával :1098 arányban a Németországhoz való tartozás mellett döntött. A harmadik sziléziai felkelés során, Opoléban a Wawelberg-féle destruktív felkelő csoport felrobbantotta a vasúti hidakat. A Nagykövetek Tanácsának döntése és a szavazókörzetek feloszlatása után Opole Német Birodalomhoz került ben visszaállították a német közigazgatást és a katonai helyőrséget. Opole a kormányzóság és ezzel együtt a felső-sziléziai tartomány székhelye lett 1938-ig. Michael Graf von Matuschka 15

16 között a landrat állását Michael Graf von Matuschka (*Świdnica, szeptember 29.- Berlin-Plötzensee, szeptember 14.), Opole utolsó nem náci előljárója töltötte be, akit később a Hitler elleni merénylet részvételével vádoltak meg ban lebontották a Piastok várát a Pasiekasziget területén, csupán csak a tornya maradt meg. A zsidó lakosság Palesztinába vándorlása következtében Opoléban mindössze 430 zsidó személy maradt (1922-ben a városban közel ezer zsidó lakott) április 28-án első ízben érkezett Opoléba lengyel színház (a Katowicei Lengyel Színház), a városháza termében színrevitték Stanisław Moniuszko Halka című operáját. Az előadást követően a művészeket a német fegyveresek brutálisan megverték ben Bytomból Opoléba helyezik át a Lengyel Köztársaság Főkonzulátusát, melyet a mai Konsularna utcai épületben helyeztek el ban Opole területéhez csatolták Szczepanowicét és Półwieśt ban, a Kristályéjszakán (németül: Kristallnacht) hitlerista fegyveresek kényszerítették a Hafenstrasse (ma ul. Piastowska) melletti Új Zsinagóga rabbiját a szentély belsejének benzinnel való leöntésére és annak felgyújtására. Elpusztult 13 zsidó bolt, a családokat megverték, majd hadisarcot róttak ki rájuk. Megkezdődött a maradék zsidó lakosság emigrációja a városból (főleg az Egyesült Államokba) ben Opole a 10. Német Hadsereg fegyveres erőinek összevonási helye és parancsnokságának szálláshelye lett. A Németországi Lengyelek Szövetségének aktivistáit bebörtönözték. A bebörtönzött lengyel aktivisták csoportjait a főpályaudvarról buchenwaldi és ravensbrücki koncentrációs táborokba szállították. A második világháborúban között, a II. világháború idején Opoléban kényszermunkatábor és a hadifoglyok munkatáborai működtek. A lakosok száma a III. Birodalom bombasújtotta területeiről menekülő emberekkel közel 60 ezerre nőtt között a zsidókat Opole és környékéről, akik nem tudtak időben elmenekülni a háború előtt, a terezíni és a brzezinkai koncentrációs táborokba deportálták (KL Theresienstadt valamint KL Birkenau) ben a Wehrmacht keleti fronton lévő kritikus helyzete és az Odera védelmének előkészítése miatt Opolét erődvárossá nyilvánították (ném. Festung Oppeln). Az erőd parancsnoka von Pfeil gróf lett. Friedrich-Albrecht Graf von Pfeil városparancsnok december 18-án a várost az amerika légierő bombázta. Céljuk a főpályaudvar (bombák hullottak az Oderán túli Zaodrze földjére) valamint a hidak voltak. Az Odera átkelőhelyei megmenekültek, a bombák a mai Józef Piłsudski téren álló épületekre, a bíróság épületére valamint a mai Maria Konopnicka utcában álló hotelre hullottak, melyben az esküvőket tartották. A felszabadulás után január 17-én az opolei rádióban kiadott közlemények elrendelték a nők, a gyerekek és a betegek evakuálását. Január 20-án elrendelték az összes lakos evakuálását. A mai Mikołaj Kopernik térről autóbuszokkal szállították őket a Groszowice pályaudvarra, ahonnan vonatokkal menekültek Kłodzko felé. Ezen az oldalon a fennálló 26 munkatáborból evakuált hadifoglyokat és kényszermunkásokat gyalogosan hajtották tovább. Négy nap alatt a várost 58 ezer személy hagyta el. Január 21/22-én von Pfeil tábornok, Opole tarthatatlanságára való tekintettel, öngyilkosságot követett el. A 10 ezer védőt számláló Festung Oppeln őrségének (köztük a Főkormányzóságból visszavonuló lengyel gránátos rendőrség, németül: Polnische Polizei im Generalgouvernement) parancsokságát Fritz-Hubert Gräser (*Frankfurt (Oder), november 3.- Göttingen, október 4.) tábornok vette át. Fritz-Hubert Gräser tábornok 16

17 Gräser tábornok visszavonta a város védelméről szóló parancsot és elrendelte a visszavonulást az Oderán túlra, az új védelmi vonalra január 24-én a jobbparti Opolét a Vörös Hadsereg 1. Ukrán Front osztályai foglalták el, nemi erőszakkal és gyilkolással összekapcsolva, főleg a mai külváros területén (a város jobbparti részén mindössze lakos maradt). Opole balparti része megerősített területével Matthias Wensauer őrnagy parancsnoksága alatt állt. A németek márciusig birtokolták ezt a pozíciót. A szovjet katonai parancsnokság bevezette a lengyel közigazgatást. Opoléba megérkeztek a Bugon túli területekről kitelepített lengyelek első csoportjai. A keleti terülekről érkezettek részt vettek a város újjáépítésében. Megkezdte működését a Gimnázium és a Mikołaj Kopernik Liceum. Opole és Nyugat-Szilézia sorozatos uralkodó váltásai és politikai, állami változásai után, a Szent Német-római Birodalom és Poroszország uralmát követően, 610 év után újra Lengyelország része lett szeptember között Opoléban tartották a Sziléziai Aratóünnepet (Dożynki Śląskie) Bolesław Bierut (Orosz-Lengyelország, Lublin, április 18. Szovjetunió, Moszkva, március 12.), lengyel kommunista politikus, a Lengyel Népköztársaság elnöke valamint a miniszterelnök első helyettese ( ) és a Központi Bizottság főtitkára ( ), valamint a 1945 és 1949 között a Visszaszerzett Területek minisztere, Władysław Gomułka (Białobrzegi, február 6. Konstancin-Jeziorna, szeptember 1.) részvételével. Az ünnepségen részt vett Aleksander Zawadzki ( ) vajda is. Az egész országból közel 300 ezer küldött vett részt. A rendezvény tájékoztatója 1947-ben nyílt meg a Városi Közkönyvtár. Megalakult az Őstörténet Kutató Bizottság, 1955 májusában az Opolei Tudomány Barátai Társaságává (Opolskie Towarzystwo Przyjaciół Nauk) alakult át május 9-én Opoléban megnyílt a Gimnázium és a Visszalengyelesítési Liceum (Liceum Repolonizacyjne) ben átadták a színház felújított épületét a Március 24-e utcában (jelenleg Wolfgang Amadeusz Mozart utca). Megalakult a Bábszínház. Átépült a régi Szent Adalbert Kórház is a Vörös Hadsereg terén (jelenleg Mikołaj Kopernik tér) ben megalakult az Opolei vajdaság ben megalakult az Opolei Szimfónius Zenekar (1972 szeptemberében Opolei Józef Elsner Filharmóniára változtatta nevét) és az Opole Tánc és Énekegyüttes. Január 1-jén megjelent a Trybuna Opolska első száma, a Polska Zjednoczona Partia Robotnicza (PZPR) Lengyel Egyesült Munkáspárt (LEMP) akkori orgánuma június 18-án megnyílt a Lengyel Rádió opolei kirendeltsége. Július 22-én megnyílt a Vajdasági Kultúrház július 26-án, Opoléban elhunyt Stanisław Wasylewski kiváló író és szerkesztő, a Na Śląsku Opolskim mű szerzője október 1-jén az egyetemi év ünnepélyes megnyitását Wrocławból az Opolei Pedógiai Főiskolába helyezték át augusztus 1-jén megalakult a Lengyel Írószövetség opolei osztálya, melynek élén a głogóweki Rafał Urban (Głogówek, Winiara kerület, prudnicki járás, július 24.-Varsó, január 12.) állt ban kezdte meg sugárzását a Lengyel Rádió Opolei Rádióállomása ban rendezték az I. Opolei Tavaszt a Keleti és Nyugati Földek Művészeti Fesztiválját ben Kolonia Gosławickát Opoléhoz csatolták. Május 26-án Opoléba érkezett az első villamos vonat ban szervezték az I. Országos Lengyel Dalok Fesztiválját. Május 2-án megnílt a fedett uszoda ben kezdte meg működését Łambinowicei Hadifoglyok Mártirológiai Múzeum, az igazgatóság székhelye Opoléban van márciusában az opolei Pedagógiai Főiskola hallgatói röplap akciót és egynapos elnyomásellenes sztrájkot szerveztek, amint megtámadták a krakkói és varsói egyetemi központokat. Válaszul, a pártbizottság vezetősége által eltávolítottak az opolei tanintézetből néhánytíz diákot és munkásokat. 17

18 Prof. Maurycy Horn rektorsága idején eltávolították a fegyveres diákokat is július 20-án, a vajdasági és városi nemzeti tanács ünnepélyes ülése idején nyitották meg az új Okrąglaka előadó-sport csarnokot, amely azóta, a lepusztult állapota miatt felújítás alatt áll. o A rendszerváltozás után, napjainkban A rendszerváltozás után, 1990-ben jelent meg a Gazeta Opolska első száma, melynek főszerkesztője Edward Pochroń volt ben megnyílt a Német Szövetségi Köztársaság alkonzulátusa Opoléban május 6-án, a Juliusz Słowacki utcában lévőépületben megnyílt a Gyermekkori Agybénulásos Betegek Rehabilitációs Központja július 10-én, Opolét és más városokat és falvakat borzalmas árvíz sújtotta. Az Okrąglaka felújítás utáni látványterve 1970-ben jelent meg az Opole című kulturális havilap első száma, szerkesztője Edward Pochroń volt. Szeptember 23-án Opole-Bierkowicében megnyílt a Muzeum Wsi Opolskiej november 14-én alakult az Opolei Kulturális- Művelődési Társaság ben a Kowalczyk testvérek, Ryszard Kowalczyk és Jerzy Kowalczyk robbanóanyagot helyeztek el az Opolei Pedagógiai Főiskola aulájában. Elpusztult a Pedagógiai Főiskola aulája és a könyvtár raktára januárjában megnyílt a Jan Kochanowski Színház. Május között tartották az I Opolskie Konfrontacje Teatralne Klasyka Polska rendezvényét május 26-án, az Opolei Jövő (Przyszłość) Lakásszövetkezet képviselőinek gyűlésén elhatározták a Związku Walki Młodych Lakótelep építését. Megkezdődött a legnagyobb opolei lakótelep építése szeptember 23-án elhunyt Franciszek Jop opolei megyéspüspök, az új püspök Alfons Nossol lett ban figyelmeztető sztrájkhullám zajlott az opolei munkahelyeken. Szeptember 29-én találkozott Józef Masny, a Lengyel Egyesült munkáspár Vajdasági Bizottságának első titkára a Solidarność Független Önkormányzó Szakszervezet aktivistáival júniusában megalakult az Opolei Jazz Társaság Tadeusz Pabisiaki vezetésével. Június 15- én az opolei amfiteátrumban szervezték Lech Wałęsának, a Solidarność Szakszervezet vezetőjének találkozóját Opole lakosaival. November-december között az opolei oktatási intézményekben kitört diklázadás a munkássztrájkokkal együtt zajlott. A több mint 20 napig tartó diák sztrájk volt a leghosszabb ilyen típusú megmozdulás 1981-ben Opole területén. Opole az árvíz idején augusztus 1-jén megkezdte működését a Vajdasági Egészségügyi Központ az Aleja Wincentego Witosa mellett ben helyezték el az opolei katedrálisban a 4,5 tonnás bronzharangot, Adolf Panitz alkotását január 11-én, a helyi önkormányzati elit megalakította az Obywatelski Komitet Obrony Opolszczyzny (OKOOP) március 11-én néhány ezer opolei tüntetett az Opolei Szilézia Lengyelség Harcosa emlékművénél (pomnik Bojownikom o Polskość Śląska Opolskiego) a kormány Opolei vajdaság felszámolása és a Sziléziai vajdasághoz csatolásával kapcsolatos terve ellen május 16-án ünnepélyesen átadták Opole Díszzászlaját, az Európa Tanács elismeréseként az európai integráció érdekében kifejtetett tevékenységért. Az Opolei vajdaság járásai 1998-tól 18

19 A Szejm július 18-án fogadta el a Lengyelország új közigazgatási felosztásával kapcsolatos határozatot, melynek alapján 16 vajdaságot hoztak létre, az opoleivel együtt, melyet Olesnoval és az olesnói járáshoz tartozott helységekkel növeltek meg február 17-én, az Opolei Vajdasági Rendőrkapitányság kriminalisztikai laboratóriumában átadták a genetikai kutató laboratóriumot, az ország legkorszerűbb munkahelyeinek egyikét ben a Vajdasági Gyűlés tanácsosai az utolsó Piast herceg, Jan II Dobry címerét választották az opolei vajdaság címeréül. Az Opolei vajdaság címere 2000-ben Opole megkapta az Európai Parlament által adományozott Európa Tanács díszplakettjét a nemzetközi kapcsolatok terén kifejtett tevékenységéért és a modern Európa ideájának propagálásáért. A felújítása után megnyílt a Norbert Barlicki utcánál lévő tó melletti műemlék Dom lodowy, vagyis a PTTK épülete ben II. János Pál pápa a Vatikánban átvette az Opolei Egyetem tiszteletbeli doktorátus (doctor honoris causa) elismerést. A város műemlékei o Szent Kereszt Felmagasztalása Bazilika (Bazylika katedralna Podwyższenia Krzyża Św.) A Szent Kereszt Felmagasztalása Bazilika XV. századból való gótikus templom, két darab 73 méteres, 1899-ben épült toronnyal. Azon a helyen áll, amelyen I. Boleszláv, ismertebb nevén Vitéz Boleszláv (lengyelül: Bolesław I Chrobry [vagy Wielki]), régiesen Boleszló (966/ június 17.) lengyel uralkodó 1005 körül fatemplomot építtettett, altemplomában a Sziléziai Piastok síremlékei találhatók. A Szent Kereszt-katedrális (Kościół katedralny Świętego Krzyża) római katolikus plébániatemplom és katedrális a Katedrális utca 2. szám alatt helyezkedik el. A templom az opolei Szent Kereszt Felmagasztalása plébániához tartozik, az Opolei egyházkerületben április 3-án 763/64 szám alatt a templomot az opolei vajdaság műemlékei közé vették fel. Szent Kereszt Felmagasztalása Bazilika (Bazylika katedralna Podwyższenia Krzyża Św.) A templomot a XI. században alapították, és többször átépítették. A 73 m magas tornyának köszönhetően a város legmagsabb építménye. A templomban található az Opolei Istenanya kép, melyet Piekary Śląskiéból 1702-ben hoztak át ide. A templom története A hagyomány szerint az első templomot I. Boleszláv alapította 1005 körül. A legrégebbi ismert és fennmaradt írásos említése 1223-ból való (Wawrzyniec püspök dokumentuma), ugyanakkor a hagyomány szerint 1024-ben Klemens wrocławi püspök átadta az Opoléban lévő templomnak a Szent Kereszt ereklyét (ekkor a város címerébe a sashoz a keresztet is felvették), ugyanakkor a XVII. század végéről származó krónika hivatkozik egy 1102-ból való elveszett dokumentumra is. A XIII. század elején alapítják meg az opolei káptalant körül alapítják meg az opolei főesperesi kerületet, melyet 1230-ban említenek ben említik az I. Tamás wrocławi püspök által alapított társaskáptalanok templomát, melynek első plébánosa Grzegorz volt ben az opolei plébániát a Legszentebb Szűz Máris és Szent Adalbert-templomból (kościół Najświętszej Maryi Panny i św. Wojciecha) a nem sokkal korábban Opolei I. Bolko herceg alapított későromán, falazott, tornyos bazilikális templomba helyezik át. A Szent Kereszt társaskáptalani templom felszentelésére november 16-án került sor. A templom 1415-ben, a városi tűzvész idején elpusztult, leégett többek között 15 oltár és a gótikus szárnyasoltár rész, az ereklye ugyanakkor megmenekült. A templom átépítése az anyagi források hiánya miatt elhúzódott ben elmítik új sekrestyéjét, 1446-ban a káptalan pnaszkodott wrocławi a szinódus előtt a kárra, 1447-ben említik az új szentélyét, 1470-ben meg alapot gyűjtöttek a megrongált templom felújítási munkáira. 19

20 Ebben az időben későgótikus stílusban építették, a korábbi építmény falaira, a templomtest csarnokát a torony alsó szintjeivel együtt. A XV. és XVI. század fordulóján építették a templom csarnoka melletti melléképületeket, ebből 1518-ban említik a Szent Háromság-kápolnát (ún. Piast-kápolna, eredetileg Oppersdorff-kápolna) valamint a Szent Hedvig és Szent Anna kápolnákat. Az évi tázvész után a templom átépítésének végső befejezésére 1520-ban, Jan II Dobry herceg uralkodása idején került sor; a korábban említett részeken kívül a felújított templomhoz második sekrestye is épült. A következő felújításra 1555 és 1557 években került sor, lehet, hogy ekkor cserélték ki a régi boltozatait újra (a kiugró oldalhajókban). A várost sujtó 1615-ös tűzvész során elpusztult a tetőzete, a homlokzata és az egyik tornya, meg a belső díszítésének többsége is az összes oltár (a későreneszánsz Szent Háromság oltáron kívül); a kő síremlékek és az öntöttvas táblák megmaradtak ben fejeződött be a templom felújítása, de 1622-ben és 1647-ben újabb sérülést szenvedett tázvész következtében (leégett a teteje), ennek következtében oltárait barokkra cserélték ben átépült a teteje, 1653-ban megújult boltozata. A XVII. század második felében új sekrestye épült ben a zsindelytetőzetét cserépre cserélték. Az 1810-ben lezajlott szekularizáció után, a XIII. században alapított társaskáptalani templom megszűnt. A XIX. században újabb felújítást végeztek el rajta, 1836-ban megerősítették boltozatát, 1837-ben felújították és részben új gyámfalakat építettek, 1882-ben pedig neogótikus stílusban felújították belsejét, falfestést végeztek és felújították a szentély üvegablakait között újabb felújítást végeztek. Jelentős változtatásokat végeztek. Megváltoztak a külső homlokzatai, befalazták az ablakrészt, egységesítették a melléképítményeket, valamint között Józef Cimbollek építész tervei szerint felépítették a nyugati homlokzatát a toronyráépítéssel együtt. Ebben az időben megnövelték egy fesztávolságú déli előcsarnokát. A XIX. század végén a barokk oltárokat a Szent Család, az Úr Jézus Szíve, Szűz Mária Szeplőtelen Szíve valamint Szent Hedvig neogótikus oltárokra cserélték, melyeket Buhl wrocławi cége készítette, a képeket a wrocławi H. Heinisch készítette. Beszerelték az új orgonát is a neogótikus orgonakarzattal, amelynek készítője Schlag świdniki cége készítette között a templomtest nyugati térközébe beépült a zenei kórus, a déli toronyhoz lépcső tornyocska épült augusztus 15-én August Hlond, Lengyelország prímása felállítja az Opolei Szilézia első apostoli adminisztrátorát (Bolesław Kominek apostoli protonotarius), ami az egyházkerület megalapításával volt egyenértékű és a templomot prokatedrális rangra emelte ben ünnepelték az Opolei Istenanya kép Opoléba hozatalának 250. évfordulóját. Ezt az ünnepséget Stefan Wyszyński (Zuzela, augusztus 3. Varsó, május 28.), Lengyelország prímása részvételével tartották között Antoni Jokiel prelátus törekvése eredményeképpen Franciszk Jop püspök (*Stara Słupia, október 8. - Opole, szeptember 24.) megbizásából felújították a templomot; a munkálatok alatt többek között elfalazták az ablaknyílások alsó szakaszait a hajókban a keleti oldalon, új déli és északi kapukat készítettek, rekonstruálták a bejárat oldalsó részét, csökkentették az alapokat mind a három hajóban, részben feltárták a belső gótikus téglafelületét valamint a krakkói Stanisław Szmuc elkészítette a falfestést, a sgraffitokat és az üvegablakokat. Eltávolították a neogótikus díszítés többségét (köztük az összes mellékoltárt a főhajóból, kettő kivételével, melyeket az oldalkápolnába vittek át) és helyettük felszereléseket és művészeti műveket hoztak az opolei vajdaság területéről (többek között gótikus szárnyasoltárt a Pias-kápolnából és a főhajóban az oszlopnál álló barokk szószéket). A munkák során ideiglenesen feltárták a falakat és az elemeket, rámutatva a templom eredeti, bazilikális szerkezetére. A milleniumi ünnepségen, melynek során újraszentelték a templomot, megjelent többek között Stefan Wyszyński és Karol Wojtyła érsek is ban a templomot felújították kívülről ben ünnepelték a templom fennállásának 700. évfordulóját, ebből az alkalomból Stefan Baldy prelátus plébános kezdeményezésére átépítették és restaurálták az orgonát, a templomba vezető főbejáratba pedig az opolei föld történetéből vett jeleneteket ábrázoló bronzkaput helyeztek el ban exhumálták Jan Dobry herceg főhajóban lévő sírját, egy évvel később pedig maradványait ünnepélyesen elhelyezték a Piast-kápolnában lévő síremlékbe. A XXI. század első negyedében elvégezték a mindkét torony felújítását. Ez alkalomból levették a toronysisakok végéről a gömböt és a keresztet. A baloldali (északi) torony revonálása 2008 szeptemberében kezdődött és a csúcsáról előkerült tokban megtalálták az Opolénak címzett, újév kezdete alkalmából írott köszönőlevelet; a kis téglácskákat (2 levelezőlap és egy ezüst medál) az Opolei Legszentebb Szűz Mária ruhájának képmásával, amelynek eladása lehetővé tette a katedrális XIX. századi átépítését. Fényképeket is találtak még a katedrális eredeti oltárairól, többek között a XIX. század végén szétszedett márvány oltárról, amelyben az Opolei Legszentebb Istenanya képe volt. 20

21 A kereszt alatt megtalálták az ólom borítékot, a fő tartógerenda megvizsgálása során meg egy leplombált tokocskát. Az összes talált tárgyat újra elhelyezték a toronysisak gömbjében a felújítás befejezése után. A jobboldali (déli) torony gömbjét és a keresztjét január 20-án szerelték le. A gömb belsejében találtak egy tokot a XIX. és XX. század fordulójáról. Ebben többek között 21 Opolét a századfordulón ábrázoló képeslap, 10 db 10 pfennig 2 márka közötti névértékű pénzdarab, a Szentföldről származó medál és kis kereszt valamint a Lourdes-i Miasszonyunk-szentélyből egy medál volt elhelyezve. Találtak még különböző méretű Opolei Istenanya képmásokat, melyek közül a legnagyobb egy 60 cm 50 cm méretű plakát volt. Volt még egy katalógus a Reichstag korabeli opolei követeiről, ez egy könyv volt fényképekkel és rövid életrajzokkal. Elhelyeztek még benne egy újság és folyóirat tekercset is, továbbá kézzel írt a torony építésében szerződtetett híveket valamint a templomépítés során felmerült problémákat leíró német nyelvű dokumentumokat valamint Opole és környékének 1810-ből való térképét. Találtak még egy biorítékot, melynek tartalmát csak komolyabb kutatás után lehet megállapítani. Az összes előkerült tárgyat és dokumentumot Wrocławba szálíltották, ahol lemásolták őket és archiválták valamint konzerválták azokat. Ezek után a műveletek után újra a toronysisak gömbjében helyezték el azokat. Ráadásul tervezték a jobboldali torony gömbjében elhelyezni a felújítás idejéből való dokumentumokat tartalmazó kapszullákat is: a politika, az egyház és a plébánia helyzetének leírásával, a tornyokon folyó munkálatok és a felújítás leírásával, helyi újsággal, pénzekkel és árjegyzékkel. A templom külső leírása A katedrális gótikus jellegű, tornyai neogótikusak. Téglából épült. A régi falmaradványok vend stílusúak. Az egészet meredek tető fedi, melyet 1978-ban rézzel borítottak. Szent Kereszt Felmagasztalása Bazilika 3D-s képe A templom tömbje 60,7 m hosszú, 26,5 m széles és 18 m magas. A toronyok magassága 73 m és között felújított toronysisakokkal és keresztekkel koronázták. A katedrális területére műemlék kapuzat vezet, melynek csúcsán Jézus Krisztus megfeszítése jelenetét helyezték el. A jobboldalon, az alsóbb szinteken a gostyni Edmund Bojanowski (*Grabonóg, november 14. Górka Duchowna, augusztus 7.), a Zgromadzenie Sióstr Służebniczek Najświętszej Maryi Panny Niepokalanie Poczętej megalapítójának szobrát helyezték el, ugyanakkor a baloldalon az opolei templomban megkeresztelt boldog Alojzy Liguda (*Winów, január 23. KL Dachau, december 8/9.), Isten Igéjének Gyülekezete lengyel katolikus lelkész, szobra található. A kapu közelében található Stefan Baldy (*Bukowno, január 1. Opole, február 24.) prelátus síremléke, aki között, haláláig az itteni plébánia plébánosa volt december 13-án, a hadiállapot bevezetésének 30. évfordulóján, a katedrális előtt szentelték fel Boldog Jerzy Popiełuszko (*Suchowola, szeptember 14. Włocławek, október 19.) lengyel római katolikus pap emlékművét, a Solidarność Szakszervezet Opolei Regionális Vezetősége alapítványát. A szoborban található dobozka a pap ruhájának II. fokú ereklyéjével. A templomba két útvonalon lehet bemenni: a főbejáraton és a déli előcsarnokon keresztül. A főkapu Adolf Panitz tervei szerint bronzból készült ben helyezték el, Szent Adalbert halálának 1000 éves és a plébánia fennállásának 700 éves évfordulóján. Az ajtón ábrázolt jelenetek a város és a templom történetét mutatják be. Megjelennek rajta többek között a szentek képmásai: Opolei Istenanya, Szent Anna, Péter apostol, tarsusi Pál, Sziléziai Hedvig, Jacek Odrowąż (*Kamień Śląski, Krakkó, augusztus 15.), Czesław Odrowąż OP (*Kamień Śląski, között- Wrocław, július 15.), Boldog Bronisława, Szent Borbála ( Nikomédia, 306. december 4.), Szent Flórián. Megtalalálható rajta Szent Maximilian Kolbe (Zduńska Wola, január 8. Auschwitz, augusztus 14.) lengyel ferences rendi minorita szerzetes, vértanú; Keresztes Szent Terézia Benedikta, Edith Stein (latinul: Sancta Teresia Benedicta a Cruce; született: Edith Stein (Wrocław, október 12. Auschwitz, augusztus 9.) zsidó származású német filozófus, kármelita apáca, katolikus szent (Európa társvédőszentje, az árvák és a mártírok védőszentje); továbbá Jan III Dobry herceg, Franciszek Jop (*Stara Słupia, október 8.- Opole, szeptember 24.), opole püspöke; Szent II. János Pál pápa (latinul Ioannes Paulus PP. II; olaszul: Giovanni Paolo II; lengyelül: Jan Paweł 21

22 II; született: Karol Józef Wojtyła; Wadowice, május 18. Róma, április 2.) valamint Alfons Nossol érsek. A kapu felső részén a teremtés műve látható. A déli előcsarnok bejárata felett timpanon található, melyet szintén Adolf Panitz tervezett. Többek között Mária a kis Jézussal és II. János Pál látható rajta. A templom belseje A katedrális háromhajós, fő és két mellékhajója van, félköríves szentéllyel és két mellékapszisszal kiegészítve. A szentélyben három későbarokk oltár található. A főoltárt 1773-ban állították. Valószínűleg Itáliában készítették. Középpontjában található keresztre feszítés jelenete ugyanakkor száz évvel később, 1885-ben, München készült. A tabernákulum két oldalán angyalszobrok találhatók, ugyanakkor csúcsánál a Húsvéti Bárányka szobrát lehet látni. Feljebb, az oltár fő részében a Golgotán kersztre feszített Jézus jelenet látható: Krisztus Mária, Szent János valamint a térdelő Mária Magdolna társaságában. Két oldalt, egy-egy konzolon, a kezében kulcsot tartó Szent Péter és a könyvet tartó tarsusi Pál áll. Az egész oltár csúcsán az angyalokkal övezett Szentháromság ábrázolás látható. A főoltárt két stukkos Szent József és Szent Orbán mellékoltár egészíti ki. Az oltár középső részében található az Atya Úr Istent, Jézust valamint alattuk galamb formájában a Szentháromságot ábrázoló kép. Feljebb helyezkedik el Szent Júdás Tádé apostol ábrázolása. Baloldalon, a falon két síremlék található. Az első közülük Małgorzata Schreiber 1627-ből való síremléke, Jézust ábrázolja a következő felirattal: Ez a szeretett házastárs síremléke, melyet Grzegorz opolei patrícius és polgár állíttatott. A következő, az oltártól távolabb található síremléket a półwieśi (Opole) János papnak, a társaskáptalani templom gyűjteményőrének szentelték. Őt az altemplomba temették. A síremléken a következő szöveg látható: Itt nyugszik János, Półwieś örökös ura, ennek a templomnak a gyűjteményőre. Imádkozzatok érette és az ő Mikołaj atyjáért 1557 Az oltár és a Szent Hedvigkápolna között még két tábla található. Wacław Czibulka XVI. századi síremléke sírlappal, melyen napjainkig csupán felirattöredék maradt: Szlachetny Pan Wacław ( ) ibulka z ( ) ultowicz dziedzic. Jerzy Skopk, a társaskáptalani templom egykori gyűjteményőrének síremléke 1630-ból való, és a hercegi családot, Baltazart és Helenát örökíti meg. A másik mellékapszisban álló mellékoltáron az Opolei Istenanya (Matka Boska Opolska) képe látható, melyet Piekary Śląskie templomából hoztak át ide a XVII. és XVIII. század fordulóján, ban II. János pál pápa koronázta meg. A képet hársfa deszkára festette egy ismeretlen festő között. A kép a bal karján a gyermek Jézust tartó Máriát ábrázolja. Jobb kezében almát tart, fejével enyhén fia felé hajol. A főoltár Az egyik mellékapszisban található a barokk Szentháromság-oltár ben alapították és a legrégebbi templomban állt. Öt méter magas, festett fából készült. Gazdag aranyozás jellemzi. Egykor a Piast-kápolnában állt, azonban a tűzvész után, amelyből kimentették, a Szent Hedvig-kápolnába vitték át óta áll jelenlegi helyén. Opolei Istenanya 22

23 Jézus pedig anyja irányába néz, felemelt jobb kezével áldást adva, bal kezével a Szentírást tartja. A műleírás a jezsuiata atyák krónikájában találató: ( ) zda się jakoby ta Matka przedziwna oczyma Swymi na każdego patrzy, a choćby i tysiące było przytomnych, każdy z nich sądzi, że Matka Jezusa na niego samego Swym macierzyńskim okiem spogląda. ha egy is úgy gondolja, hogy Mária reá néz, több ezren vélhetik úgy, hogy Mária csak őt nézi. A festmény Piekary Śląskie templomából való ban Prágába szállították. Nemsokára visszatért Piekary Śląskiéba, és a jezsuiták a török támadástól félve Opoléba szállították. Piekary Śląskiéban a kép másolata található. A veszély elmúltával a kép visszatért Piekary Śląskie templomába, ugyanakkor 1702-ben, a harmadik északi háborúra való tekintettel újra Opoléban található ban Mária képmása az opolei Szent Kereszt-templomban található, ahol napjainkban is van. A következő években a kép kultusza továbbfejlődött június 21-én, Opolétól néhánytíz kilométerre, délkeleti irányban, a Góra Świętej Anny hegyén, II. János Pál pápa ezüst-arany koronával ékesítette fel a művet. A kép mindkét oldalán angyalok találhatók, az oltár csúcsán az Úr Isten képmása látható angyalok társaságában. Az oltárt vitrinek veszik körül, fogadalmi adományokkal, hálaimákkal. Az oltár bal oldalán Franciszek Jop, Opole első megyéspüspökének síremléke található. Az emléktábla a papot ábrázolja. Az opolei A. Panitz szobrász alkotása. A katedrális déli maradványában található a XV. és XVI. század fordulóján épült Piast-kápolna. Ennek középső részében helyezték el Jan Dobry, a Piastok opolei ága utolsó tagjának síremlékét, aki anyagilag támogatta a dégi Szent Kereszt társaskáptalani templom, a mai katedrális építését. Jan II Dobry (1460 k.- Raciborz, március 27.) 1532-ben hunyt el, és a templom főhajójában temették el. A XVI. század második felében készítették márvány szarkofágját ban a herceget exhumálták, és egy évvel később maradványait a jelenlegi nyughelyére vitték át. A síremlék az elhunyt Jan Dobryt ábrázolja. Talpánál található az Opolei Piastok kiterjesztett szárnyú sast ábrázoló címere. A sírkövön kívül Jan Dobry vörösmárványból készült reneszánsz síremléke is látható. Sisakján az Opolei Piastok címere látható, melyről a címert övező sisakpalást terjed szét. Feljebb latin nyelvű felirat olvasható, lengyel nyelvű fordítása így hangzik: 27 marca 1532 roku zmarł wielmożny i sławny książę Jan, ostatni książę śląski w Opolu, Głogówku i Raciborzu wielce pobożny i szczodrobliwy wobec Boga i ludzi. Amen március 27-én elhunyt a nagyságos és hírneves Jan herceg, a sziléziai Opole, Głogówek és Raciborz utolsó hercege, felette kegyes és bőkezű az Isten és az emberek iránt. Amen A síremlék mindkét oldalán Lengyelország és Opole zászlói helyezkednek el. Jan Dobr síremlékével szemben 1519-ből való későgótikus szárnyasoltár található, 1965-ben, Kostówból (ném. Kostau) hozták át a katedrálisba ban restaurálták. A szárnyasoltár középső részén Szűz Mária a gyermek Jézussal és Szent Borbála valamint Szent Katalin szobrai láthatók. Az előszárnyon Keresztelő Szent János és János evangélista képe látható, ugyanakkor a hátlapon Szent Péter és Szent Pál ábrázolás található. A szárnyasoltártól balra a templom kriptájában nyugvó ks. dz. Jerzy Stefecjusz síremléke található. A Piast-kápolnában található még II. János Pál pápa mellszobra, a holland Gustin Keser alkotása. A kápolna nyugati falán található a sziléziai felkelők és patrióták emléktáblája, melyen olvashatjuk: W 75. rocznicę III Powstania Śląskiego 1921, żołnierze Armii Krajowej i społeczeństwo Opolszczyzny W hołdzie ludowi śląskiemu za zachowanie mowy, wiary i przywiązania do polskiej macierzy. Az 1921-es III. Sziléziai Felkelés 75. évfordulóján, a Honi Hadsereg katonái és Opole társadalma Szilézia népének hálából a beszéd, a hit fenntartásáért és a lengyel anyaföldhöz való ragaszkodásáért. A táblán koronás sas látható. Jan II Dobry síremléke 23

24 Jan Dobry síremlékének másik oldalán, a falon Tadeusz Podkówka ( ) emléktáblája található, melyen ez olvasható: ( ) wybitny leśnik, naukowiec i wynalazca, niestrudzony orędownik sprawy katyńskiej ( ), ( ) kiváló erdész, tudós és felfedező, a katyńi ügy fáradhatatlan szószólója ( ) Itt helyezték el a katyńi bűntény áldozatainak emlékurnáját is, kérve Máriát segítsen imádkozni érettük. A déli falon látható Solidarność Szakszervezet hálaadó táblája 2010-ből való. Az északi falon viszont az opolei Piastok családfája látható. Az egészet két színes üvegablak tölti ki, melyek Opole műemlékeit ábrázolják, mint például a Katedrálist, a Városházát és a Piast-tornyot. A templom Piast-kápolnához viszonyítva a szemközti oldalon található Szent Hedvig-kápolna. Itt áll a főhajóból 1966-ban áthozott Szent Hedvig oltár. Az oltáron három szobor található: középen Szent Hedvig, jobbról boldog Czesław valamint balról Szent Jácint. Az egészet az Irgalmas Jézus képe tölti ki, melynek szívéből vér és víz folyik, meg Szent Faustyna Kowalska képmása is. A kápolna középső részén ugyanakkor egy 1850-ből való keresztelőmedence áll, melynek csúcsán Jézus Jordánban való megkeresztelését ábrázoló jelenet látható. Feljebb Zawadzki terve szerint 1963-ban készül üvegablak látható. A következő kápolna a templom északi részében található Szent Anna-kápolna. Itt áll a Franciszek Backer művét, Szent Anna Jézus Krisztussal képet tartalmazó oltár. A kápolna bejáratánál lévő a falon helyezték el Dorota Jędrzyczka a Kereszt előtt térdeplő házastársakat ábrázoló síremlékét. Felirata így hangzik. Pomnik ten postawił szanowny i zasłużony Joachim Jędrzyczka, obywatel i patrycjusz Opola, swej pobożnej i uczciwej małżonce Dorocie, pochodzącej ze szlachetnego rodu Zubrzyckich, na dowód wdzięczności. Zmarła pobożnie w grudniu roku 1574 w prawdziwej wierze i po wezwaniu Syna Bożego. Ezt a síremléket állíttatta a tiszteletreméltó és neves Joachim Jędrzyczka, Opole polgára és patríciusa, kegyes és tiszeteltre méltó, a nemes Zubrzycki családból származó felesége, Dorota emlékére, a hála bizonyságául. Elhunyt jámborságban 1574 év december havában igaz lélekkel, Isten Fia megvallása után. A katedrális nyugati részében lévő falmélyedésben található a XIV. századból való gótikus, műemléki keresztelőmedence, a templom legrégebbi műtárgya, homokkőből és mészkőből készült körül a plébánia környékén elásták. Véletlenül tárták fel a XX. század 60-as éveiben. A keresztelőmedencén túl található Borromeo Szent Károly (eredeti nevén Carlo Borromeo; Arona, október 2. Milánó, november 3.) olasz bíboros érseket és Szent Tivadar (Tódor, Theodóros) vértanút ( 303) ábrázoló üvegablak. A katedrális belseje A templomban két jellegzetes szószék található. Közülük a legrégebbi reneszánsz stílusban készült, az oltárhoz közelebb található. Głuchołazyból került ide. A másik, a templom középpontjához közelebb fekvő klasszicista stílusban készült, Jan Echter alkotása 1805-ből. A felújítás idején, az új vakolatra sgraffito technikával vallásos jeleneteket készítettek: a Szent Kereszt feltalálása. A katedrális orgonája 1898-ban készült. Eredetileg 34 hangú volt, 1941-ben azonban 59 hangúra alakították át ban felújították. A városban további templomok is találhatók: Szentháromság-templom, Szűz Mária és Szent Adalbert-templom, Szent Sebestyén-templom, Szent Elek-templom, Szent Péter és Szent Pál Apostolok temploma. o Szentháromság-templom (Kościół Świętej Trójcy) Az 1309-ból származó Szentháromság-templom, római katolikus fíliális csarnoktemplom a plac Wolności 2 alatt, a szomszédos Rynek közelében található. A XVIII. és XX. század folyamán átépült. Barokk belsővel rendelkezik. A templom kriptájában a sziléziai Piastok síremlékei található. A templom az opolei Szent Kereszt felmutatása plébániához tartozik az Opolei Egyházkerületben április 5-én műemléki védelem alá helyezték. 24

25 A templom története A XIII. század 30-as éveiben a lengyel földre megérkeztek a ferencesek körül kolostort alapítottak, amely a tatárjárás során pusztult el. A XIII. század első felében kezdődött meg a falazott kolostor és a ferences templom építése, azonban ez az építmény az évi tűzvész során elpusztult ben kezdődött ezen építmények átépítése. A templom építészete és belső tere A templom tömbje koragótikus, későreneszánsz és barokk elemeket tartalmaz. Tornya a XV. század végéről származik, 1902-ben beobarokk stílusban építették át. A templom belseje háromhajós, csarnok rendszerű. Az opolei Szentháromság-templom 1516-ban Jan II Dobry herceg eltávolította a kolostorból a ferenceseket és helyettük bencéseket hozatott ben a templomot és a kolostort újra a ferencesek foglalták el. Tíz évvel később az építmény leégett, a harmincéves háború következtében tovább pusztult. A templom és a kolostor 1646-ban újra átépült. A svéd özönvíz idején, között, az opolei kolostorban működött János Kázmér király kancelláriája november 30-án a kolostor ebédlőtermében hangzott el a király felhívása a lengyel nemzethez a svédek elleni felkelés ügyében ben és ben a tűzvészek következtében újabb nagy pusztulásokat szevedett. Az átépítés során a templom épülete manierista és barokk elemeket kapott, megtartva azonban a templom eredeti, gótikus formáját tól egészen a II. világháború végéig a templom az avangélikusoké volt. A templomban nyugszanak az opolei Piastok földi maradványai. Rögtön a templom mellett található a ferences kolostor. A templom mellett, az utolsó felújítás idején, az Opole címeres kőburkolat alatt valószínűleg a napóleoni háborúk idejéből való orosz katonai tömegsírokat tártak fel (a templomban akkoriban tábori kórház működött). Az egykori ferences templom A templomhoz ferences templom csatlakozik. A kolostort és a templomot a Szent Anna-kápolna, ismertebb nevén Piast-kápolna köti össze. A XV. század II. felében a tűzvész után a kápolna famennyezetét háromfesztávú csillagboltozatra cserélték. A boltozat közepének zárókövében, az opole-racibórzi hercegek címere, kék mezőben koronás arany sas látható. A kápolna falait freskó díszíti. Piast-kápolna a feltárás idején A kápolna főfalánál található szárnyasoltár Szent Annát ábrázolja a kolostor alapítója, I. Władysław valamint a Jasna Góra kolostorát alapító Opolei László, Szent Borbála és Sziléziai Szent Hedvig, Szakállas Henrik (lengyelül: Henryk/Jędrzych I Brodaty) feleségének társaságában. 25

26 A kápolna egyúttal az opolei Piastok mauzóleuma, I. Bolko, II. Bolko és III. Bolko valamint Oświęcimi Anna hercegnő közötti időből származó sírköveivel. A főoltár alatti kriptában nyolc herceg és öt hercegnő maradványa nyugszik, köztük Łokietek Ulászló unokája, Elżbieta Łokietkówna. Ezen kívül található ott a XIV. század as éveiből származó keresztrefeszítés jelentetét ábrázoló falfestés Szilézia legrégebbi fennmaradt falfestménye. A templomban figyelmet érdemel többek között a kórus a XVIII. század második felében, Lipcsében készült kormányzói-barokk orgonaállvánnyal; az angyalokkal övezett Dávid és Sába királynői szobrai, a Częstochowai Istenanya-kápolna, a Legszentebb Szentség-kápolna, a Megfeszítéskápolna valamint Św. Maksymilian Maria Kolbe ( ) kápolnája (a felszentelés idején tárták fel a kápolnában a XV. századi freskó töredékeit). A templom előtt áll Nepomuki Szent János XVIII. századból való szobra. o Fájdalmas Istenanya és Szent Adalbert temploma (Kościół Matki Boskiej Bolesnej i św. Wojciecha) Opole legrégebb temploma (X. század), a hagyomány szerint Szent Adalbert lelkes beszéde helyén építették; 1739-ben barokk stílusban építették át, 1875-ben toronyot építettek hozzá. Elhelyezkedése alapján neve: kościół na górce = templom a hegyen (hegyi templom). A templom története A templom a X. századból való, amely a hagyomány szerint Szent Adalbert lelkes beszéde helyén épült között a plébániatemplom szerepét töltötte be, között a domonkos rendé volt tól újra plébániatemplom. Kezdetben ezen a helyen az Opoléba a XIII. században érkezett domonkosok fatemploma állt ben a templom téglából épült, gótikus stílusban, melyet 1430-ban szenteltek fel az Istenanya, Szent Adalbert, Szent György, Szent Domonkos és Szent Anna tiszteletére ban az evangélikusok foglalták el, majd császári rendelet alapján bezárták. A dominikánusok 1604-ben kapták vissza. A XVII. században a templomot tűzvész pusztította, majd a harmincéves háború idején a svéd katonaság dúlta fel ben a templom barokk stílusban épüt át, az északi gótikus hajóját meghagyták ben a rnd birtokait államosították, a templom raktár és kórház része lett től újra szentmiséket mutattak be benne, az opolei Szent Kereszttemplom fíliája lett ben toronyot építettek hozzá, kicserélték tetőzetét is. A XX. század 30-as éveiben átépítették a Rynek felől vezető lépcsőket, a homlokzati falat és a bejáratot, ugyanakkor a padlószintet egy méterrel megemelték. Ekkoriban átépítették a főoltárát és a keresztutat is, amlakait megnövelték. A II. világháború után a régi sekrestyéjét leválasztották a kórház területéről és újra a templomhoz kapcsolták, kialakítva a Częstochowai Istenanya-káponát. A templom gótikus épület, barokk belsővel és neoromán homlokzattal. Fájdalmas Istenanya és Szent Adalbert temploma A templom belsejében figyelmet érdemel a XIV. századból való "Niepokalana Matka" = Szeplőtelen Anya szárnyasoltár, Szent Ágnes, Szent Borbála, Szent Cecilia és Szent Katalin vértanú szentek környezetében. A főoltáron lévő XVII. századból való kép Szent Adalbert Opolében tartózkodását jeleníti meg. Egy másik XVII. századi kép Szűz Mária szeplőtelen fogantatását jeleníti meg, melyet a hazatelepülők a stanisławówi társaskáptalani templomból hoztak ide. A barokk, ún. częstochowai kápolna valószínűleg XVII. századi, a Częstochowai Istenanya képe Brodyból (ukr. Броди, lemberi egyházkerület) került ide. A Piekary Śląskie-i Istenanya képe Szilézia népének patrónusa. A kép másolata XIX. század első feléből való. 26

27 Obraz Matki Boskiej Piekarskiej o Szent Sebestyén templom (Kościół św. Sebastiana) A Szent Sebestyén templom római katlikus fíliális templom, mely a plac św. Sebastiana 2 alatt található Opoléban. o Szent Elek templom (Kościół św. Aleksego) Az Edesszai Szent Elek templom 1421 után épült Jan Kropidła püspök alapításából a közeli kórházzal együtt (jelenleg kolostor és a Caritas menedékháza) ben a gótikus templomot átalakították, jelenleg barokk külsejű ben a templom teljesen leégett, között pedig újra felépítették, a jelenlegi formáját adva neki. A templom beljesében található többek között a Czarnowąsy kolostor műemléki orgonája. A Szent Elek római katolikus fíliális templom (Kościół św. Aleksego) a plac Katedralny mellett. A templom az opolei Szent Kereszt Felmagasztalása plébániához tartozik az opolei egyházkerületben április 3-án 765/64 szám alatt a templomot műemléki védelem alá helyezték. Szent Sebestyén templom A templom az opolei Szent Kereszt Felmagasztalása plébániához tartozik az opolei egyházkerületben június 15-én, 1949/71 szám alatt a templomot műemléki védelem alá helyezték. A templom története és építészete A Szent Sebestyén templom 1696-ban háladádozatként épült az 1680-as pestisjárvány megszűnése után. A barokk templomot annak a kocsmának a helyen építették fel, ahol 1679-ben ajárvány első áldozata elhunyt. Vasárnap német nyelvű misét mutatnak be itt. Hetenként vasárnap római katolikus rendkívüli szentmisét mutatnak be ben átépült a szentélye és előcsarnok épült hozzá. A templom belsejében található többek között az orgona, az első, már nem létező jezyuita templomból. Szent Elek templom o Szent Péter és Pál apostolok temploma (Kościół Świętych Apostołów Piotra i Pawła) A Szent Péter és Pál apostolok római katolikus plébániatemplom a plac Mickiewicza 1 alatt található. A templom a Szent Péter és Pál apostolok plébániához tartozik. A templom Arthur Kickton tervei szerint között, modern, háromhajós bazilikális stílusban épült, nyugati toronnyal. A templom története A város keleti irányú fejlődése új templom építését tette szükségessé, az akkori Szent Kereszt plébániatemplom elégtelennek bizonyult januárjában, a városi hatóság egyetértésével két telket ajánlottak fel a Krakkói és a Reymont utcák valamint a közeli jelenlegi Daszyński tér között. Ezt azonban nem valósult meg. 27

28 1913-ban a templom új tervét készítették el, már a jelenlegi helyén, de az I. világháború kitörése keresztezte az építkezés megkezdését. Magassága 42 m, kilátóterasz található rajta. Egykor a Pasieka-sziget védelmét látta el a vele északról szomszédos Ostrówek középkori telep Opolan végvár felől. Kościół św. Apostołów Piotra i Pawła (Peter und Paul Kirche), Opole (Korabeli felvétel) A háború után, a kellő pénzügyi alap megteremtését és az engedély megszerzését követően végül az építkezés április 23-án kezdődött, sajnos néhány hónap múlva a pénzügyi támogatás megszűnt, végül a plébánia tagjainak és az emberek áldozatkézségéből fejeződött be. Az építkezést többek között XI. Piusz pápa (Achille Ratti; Milánó, május 31. Róma, február 10.) is támogatta, aki 1920-ban, mint pápai megbízott vendégeskedett Opoléban, majd 1922-től pápa lett június 19-én helyezték el az alapkövét, decemberben már tető alatt volt május 1-jén, a Szent Kereszt plébániából vált ki az új, Szent Péter és Pál plébánia Opole keleti részében. Még ez év október 26-án a templomot Adolf Bertram bíboros felszentgelte, az oltárban Szent Klementin és Szent Diodor ereklyéit helyezték el. A későbbi években a plébániától elcsatolták Gosławicét és Kolonia Gosławickát. o A templom napjainkban Piast-torony (Wieża Piastowska) A kerek Piast-torony 1300 körül épült, a XX. század 40-as éveiben elbontott Piast-vár egyedüli maradványa, annak délkeleti sarkában állt. A Piast-vár maradványa a Piast-torony (1300 körül) a Vajdasági Hivatal szomszédságában A torony története A torony Lengyelország egyik legrégebbi védelmi jellegű műemlék építménye, 1300 körül építtették azt I. Bolko opolei herceg uralkodása idején, mint I. Kázmér opolei herceg várának kerek, falazott tornyát (a közeli régészeti kutatások szerint így tehát pontosan a XIV. század első felében keletkezett). A torony 6 m mély terméskő alapokra téglából épült, a falak szélessége az alsó szinten 3 m. A toronyba eredetileg egy 9 magasságban lévő nyíláson keresztül lehetett bejutni, jelenleg befalazva. A tornyot fatornác kötötte össze a várfallal. A torony belsejében börtön, konyha, szoba, terem és őrszoba volt. A XX. században az opolei kormányzóság hatósága a várat kevéssé hasznosíthatónak és fenntartását túl költségesnek nyilvánította és leromboltatta azt. Opole lengyel lakossága és a Németországi Lengyelek Szövetségének aktivistái heves ellenállásának köszönhetően ugyanakkor a vár tornyát műemléknek nyilvánította ban a várat elbontották, a megmaradt toronyot beleillesztették az opolei kormányzói hivatalának, jelenleg a Vajdasági Hivatal székhelyének építési tervébe. A toronysisakot sokszor átépítették, a falai meg nagyon szilárdak voltak. A torony túlélte az ös opolei nagy tűzvészt, azonban az 1739-es tűzvész idején elpusztult az eredeti, kúp alakú toronysisak, amit lőrésekkel cseréltek ki. Később a tornyot kúpos, gránit csúcsos sisakkal látták el, 1906-ban pedig cseréppel fedett sátortetőre cserélték le ben, újabb átépítés során Gies professzor tervei szerint kúpos horganytetőt kapott, sassal ben 11 méteres gránit toronysisak épült rá, ezzel együtt a torony magassága 42 m-t ért el. 28

29 1962-ben a tornyon Marian Nowak által készített, Pist sassal díszített gúla alakú tűt helyeztek el. A Piast-torony a város egyik látványossága Az egyenlőtlen alapozás miatt a Piast-torony könnyen elhajolhat. Jelenleg az elhajlás a függőleges iránytól eléri a 1,5 0 -ot. A torny június június 2. között felújítás miatt zárva volt. A Piast-torony azóta újra látogatható. Nyitvatartási idő keddtől vasárnapig és ünnepnapokon és óra között. A közeli opolei amfiteátrum lett X-XI századi szláv telepet tártak fel, a lelőhelyet betemették. o A Fellegvár tornya (Wieża Zamku Górnego) A Felsővár tornya a XIV. század végéről való, az 1615-ben leégett vár maradványa ben átépült, jelenleg a közeli iskola épületéhez kapcsolódik. Az opolei Felsővár a két opolei vár egyike ben bontották el. Egyik maradványa a XIV. század végén épült torony. Jelenleg a Gépészeti Iskola épületegyüttesének része az Edmund Osmańczyk utca mellett. A vár története A Fellegvár tornya Két elképzelés van a vár alapításának témájával kapcsolatban. Az egyik szerint a XIII. század előtt épült, mint kastelláni favár. A másik szerint a Felsővárat a XIV. században Opolei Ulászló építette. A XVI. században börtönné alakították át. A Felsővár kápolnáját a XVII. században az erdélyi Bethlen Gábor erdélyi fejedelem a protestánsoknak adományozta, az ő felső-sziléziai uralma idején, között. Bethlen Gábor (Marosillye, 1580 Gyulafehérvár, november 15.) erdélyi fejedelem ( ), I. Gábor néven megválasztott magyar király ( ), a XVII. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége. Pályafutása kezdetén, híven szolgálta Báthory Zsigmondot, Székely Mózest, Bocskai Istvánt és Báthory Gábort, majd amikor ez utóbbi a Habsburgokkal akart szövetségre lépni, szembefordult vele, és magát választatta fejedelemnek. Uralkodása alatt megszilárdította Erdély helyzetét, az ország gazdasága és kulturális élete egyaránt fejlődésnek indult ezt az időszakot általában Erdély aranykora néven ismerik. A harmincéves háború kitörése Bethlen Gábornak alkalmat adott arra, hogy megindítsa a harcot a Habsburgok ellen ben, szövetkezve a cseh protestáns rendekkel, elfoglalta a királyi Magyarországot, s csapatai már Bécs alatt álltak, amikor Homonnai György Lengyelországból betörve hátba támadta, mire kénytelen volt visszavonulni. A besztercebányai országgyűlés augusztus 25-én magyar királlyá választotta, a csehek fehérhegyi veresége után azonban kénytelen volt a császárral béketárgyalást kezdeni január 6-án a nikolsburgi békében lemondott a királyi címről, ennek fejében viszont megkapta a német-római birodalmi hercegi címet, valamint a hét felső-tiszai vármegyét és Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségeket. Második Habsburg-ellenes hadjáratával, 1624-ben újabb eredményt nem ért el, május 8-án a bécsi békében lemondott sziléziai birtokairól. Ezután kísérletet tett a bécsi udvarhoz való közeledésre, török elleni szövetséget ajánlott II. Ferdinándnak, ha kezébe adják az ország kormányzását és feleségül kapja a 13 éves Cecília Renáta Habsburg osztrák főhercegnőt (első felesége 1622-ben meghalt). Ajánlatát azonban elutasították. Széles Habsburg-ellenes nemzetközi koalíciót próbált létrehozni a nyugat-európai országok és a kelet-európai népek között. Ez azonban nem járt sikerrel és meg kellett kötnie a pozsonyi békeszerződést, amely lényegében a korábbi békekötéseket erősítette meg. További terveinek megvalósítását, amelyek svéd és orosz szövetségben a lengyel korona megszerzésére irányultak, november 15-én bekövetkezett halála akadályozta meg ben, a Habsburg uralom alatt, a vár területét a jezsuitáknak adományozták. 29

30 A szörnyű állapot miatt a szerzetesek elbontották a romokat, és csak egy bástyát hagytak meg ben négyszintesre magasították és neogótikus lőrésekkel koronázták. A XIX. század végén a toronyhoz gimnáziumot építettek, között még egy szárnyat. A torony felújítási és hasznosítási terve A toronyban fennmaradtak a befalazott csúcsíves kapuzata és valószínűleg a bejárati kapu maradványaiként a falfülkék. A torony oldalában a gótikus védőfal maradványainak rövidebb szakasza található. A városban más helyeken is fellelhetők a városfalak maradványai. o Városháza Az opolei Belvárosban (Śródmieście) található Városházát a korábbi épület helyén a Firenze történelmi központjában, a Piazza della Signorián található Palazzo Vecchio (am. Régi Palota) mintájára 1864-ben, neoreneszánsz stílusban építették ban, a torony összeomlását követően átépítették. Közismert, hogy a XVIII. században a Ryneken pellengér állt, amelynél 1794-ben megkorbácsolták, majd később a városból száműzték Mareket, az 1747-ben, Jemielnicában született paraszti lázadót ben építették a Városháza hagymakupolás barokk tornyát körül tűzvész helye, melyben a torony egészen az alapjáig teljesen elpusztult között a városházát teljesen felújították, a tornyát is egyidejűleg változatlan formában helyreállítva, kupoláját pedig 150 tallér összegért bearanyozva ban vagy 1863-ban, a helyreállítási munkálatok idején elhatározták a megrongált torony elbontását ben, Albrecht építész irányítása alatt új, 60 m- es toronyot építettek a firenzei Palazzo Vecchio (am. Régi Palota) mintájára ban fogtak hozzá a városháza piacteret elcsúfító melléképületeinek elbontásához, sajnos a torony nem kellő biztosítása mellett, amely július 15-én reggel összedőlt. Szerencsére senki sem halt meg, a szomszédos lakóházas sem sérültek meg. Gyorsan megkezdődött az átépítése: 1936-ban már a korábbihoz hasonló 65 m magas toronyot építettek, hozzáépítették a városháza déli szárnyát az árkádokkal valamint felújították az épületkomplexum többi részét. A városháza túlélte Opole bombázását a II. világháború idején, és napjainkig a városi hatóság székhelyeként üzemel ben felújították homlokzatát, két évvel később pedig, az egykor ott működő Piwnica Świdnicka hagyománait felelevenítve megnyílt a söröző a pincében. A Városháza 3D-s modellje Városháza az autó ablakából (2014) Jelenleg az épületben működik a városi hatóság székhelye és a város elnökének kabinetje. A városháza tornyából pedig naponta felhangzik Opole szignálja, a hejnał. 30

31 A városháza tornya (2006-os felvétel) o Neogótikus víztorony (Wieża ciśnień w Opolu) Az Oleska utcában álló neogótikus víztorony ban épült. A Stadion Odry Opole létesítménnyel szemben található műemlék építmény az Opolei Vízművekhez tartozik ben kezdték meg a vítorony építését. A W. Pfeffer mérnök tervei szerint víztorony építése 1893-ban fejeződött be a modern vízvezetékhálózattal és szennyvízcsatornákkal valamint az új vízművekkel együtt, 1896-ban helyezték üzembe. o Régi zsinagóga (Stara Synagoga) A Kórház utca 1. (német időkben: Hospitalstrasse) mellett álló, 1842-ben épített Régi Zsinagóga épülete jelenleg a TVP Opole székhelye. A Régi Zsinagóga 1842-ben a helyi zsidó családok kezdeményezésére épült. Az építés költségeit adományokból, gyűjtésekből és beruházási hitelekből nyerték. A zsinagóga ünnepélyes megnyitását Abraham Geiger wrocławi rabbi végezte ban átépült és délnyugat felől Felix Henry ( ) német építész tervei szerint két szélső rizalit épült hozzá. Évek múltával a zsinagóga épülete a számos hívőt nem tudta megfelelően elhelyezni ban a zsinagógát márkáért eladták Emilia Roegnernak. Hamarosan ő is eladta az épületet, melyet Erdman Raaby litográfiai üzeme céljára. Az eladás összege lehetővé tette a zsidó községnek az Új Zsinagóga építésének befejezését. A Régi Zsinagógában az utolsó istentiszteletet június 21-én, hétfőn mutatta be Leo Baeck új, és a távozó Hermann Vogelstein opolei rabbi, és mondták el a búcsúimát. Ekkor ünnepélyes keretek között átvitték a Tóra tekercseit és a liturgikus eszközöket a Régi Zsinagógából az Új Zsinagógába. Június 22-én, Leo Baeck opolei rabbi ünnepélyes megnyitotta az Új Zsinagóga ajtaját. (Az Új Zsinagógában november 9-én mutatták be az utolsó istentiszteletet november között, a kristályéjszakán a hitleristák az akkori rabbit, Hans Hirshberget a zsinagóga sajátkezű felgyújtására kényszerítették (ezután a rendőrség őrizetbe vette a rabbit a zsinagóga felgyújtásáért). A zsinagógában leégett a könyvtár és a zsidó község levéltára is. Néhány nappal később a zsinagógát lerombolták áprilisában a zsinagóga helyén már csak üres terület maradt.) Az opolei víztorony Az opolei víztorony 51,3 m magas, az acéltartály térfogata 750 m³, a torony szép körvonalú és gazdagon díszített, a XIX. század végének eklektikus stílusában. A régi zsinagóga a Młynówka felől A Régi Zsinagóga gyakorlatilag kár nélkül átvészelte a kristályéjszakát és a II. világháborút ban könyvraktárat helyeztek benne. 31

32 1972-ben belsejét átépítették és heherfelvonót helyeztek el benne. Nemrég a zsinagógát a alposan felújították és a TVP3 Opole székhelyét helyezték el benne. A zsinagóga épülete falazott és keletelt, 14,7 x 20 m négyszög alaprajzú, neoklasszicista stílusú. Földszintjén iskolahelyiségek és a község adminisztrációs irodái helyezkednek el, az emeletén a fő imaterem. Máig fennmaradtak a magasan található üvegablakok maradványai és az északnyugati oldalon lévő félköríves záródású ablakok. o A Vajdasági Hivatal épülettömbje Az egykori opolei kormányzóság, jelenleg az Opolei Vajdaság Hivatalának épülettömbje a Piastvár helyén épült, melynek egyetlen maradványa a XIII. százaból való Piast-torony. A vár elbontását július 18-án kezdték meg és augusztus 13-án kezdődött meg az épülettömb építése Friedrich Lehmann piłai városi építész tervei szerint, aki megnyerte a versenykiírást és az építés idejére Opoléba költözött. A Vajdasági Hivatal épülettömbje Az épület 112 m hosszú és 14 m széles. Az építészetileg merész épület, mint a modernizmus építészetének pontos példája (Bauhaus) műemléki védelem alatt áll. Az épületet 1934-ben adták át. A székház Opole legkorszerűbb építménye volt a maga idejében. o A főpályaudvar épülettömbje (gmach Dworca Głównego) Opole főpályaudvara az Opolei vajdaság legnagyobb vasútállomása, mely a város központjában található. A PKP osztályozása szerint A kategóriájú. A felvételi épület 1899-ben épült. A főcsarnok a neogótikus, neoreneszánsz, szecessziós és neoklasszicista építészet elemet tartalmazza, díszes főhomlokzattal. Az opolei főpályaudvar a megkülönböztető jellegzetességei az íves peronrenszer és sajátos akusztikája. A csarnok egyik részén folytatott beszélgetést az épület másik végén is lehet hallani. Opole főpályaudvara Opole Główne állomáson a PKP Intercity vasúttársaság Express InterCity és a Twoje Linie Kolejowe vonatai valamint a Przewozy Regionalne regionális társaságok REGIO vonatai egyaránt megtalálhatók. A város turista látványosságai o Óvárosi piactér (Rynek Starego Miasta) Az opolei Rynek (Rynek w Opolu) fennmaradt középkori formája, ezen régió korabeli városainak típusa. Kezdetben fából épült, ami a tűzvészek kedvező feltételeit jelentette, tehát már a XIV. századtól megkezdődött a falazott házak megjelenése. Már ebben az időszakban is megjelent a városháza, amely a fa kereskedőházakból épült át és a városi hatóságok székhelye lett, majd téglából építették át. Számos átépítés és tűzvész után a városháza a velencei épületek mintájára épült át ban, a hozzá simuló kőházak elbontása után, a városháza tornya összedőlt. Kissé más stílusban építették át, a városháza épületéhez hozzzáépítették az árkádokkal gazdagított déli szárnyat is (1936). Az opolei Rynek műholdas képe Az opolei Rynek 1945-ben jelentős károkat szenvedett a Vörös Hadsereg ostroma idején. A műemlék lakóházak többsége elpusztult a nyugati 32

33 és keleti házsorban. Maradványaikat átépítették a háború után, de többségüket nem a régi, háború előtti formájukban. A lengyel építészek az új épületeknek barokkos formát adtak. Keleti házsor A sarokházban, melyben jelenleg könyvesbolt működik, a XVIII. században a Nemzeti Kormány működött, később Szülészeti Intézet (Instytut Położnictwa) volt. A XIX. században Erdmann Raabe, az Európaszerte ismert kiadó tulajdonosa vásárolta meg, és nyomdát alapított benne, a XIX. század végén meg papírbolt volt. A házsor másik oldalán fekvő 24 és 25 számú épület, melyben jelenleg bank található, a háború előtti házakhoz hosonló. A háború előtt itt működött a "Ehape" Áruház, a 70-es évek után kapta vissza régi formáját. A Rynek felújított régi házai Az északi házsor A háború után a XIX. és XX. század fordulójáig jellemző klasszicista stílusban felújított 11. számú lakóház egykor az első opolei postafogadó székhelye volt. A XX. század elején eklektikus stílusban építették át, és a fogadóból a "Pod Orłem" hotel lett. Az egykori postafogadó, Rynek 11 A 13. számú épület vendéglő, dohánybolt, papírüzlet volt, az emeletén órásmester működött. A 14. sz. épületben olasz fagylaltozó, végül ezen a házsoron könyvkölcsönző és ruhaház működött. A műemlék északi házsor A déli házsor A Rynek keleti házsora A déli házsornál (a ferences templom oldalán) lévő három lakóházat a háború előtti formájához hasonlóan építették át. A háború előtt boltok, borkereskedés és likőrgyár voltak itt (nr 30), női ruházati bolt (nr 31), az utolsó ház a legrégebbi, és története a XIV. századig nyúlik vissza. Henger alakú tornya van. Nyugati házsor A háborús tűzvészt túlélt 1. számú középkori épület, ismertebb nevén hercegi vagy "Pod Lwem" = Oroszlánhoz (a falában elhelyezett szoborról). A 32. szám alatti házhoz hasonlóan hengeres donjonja van ben az opolei Piast hercegeké volt, a XVII. századi tűzvész után pedig az Oppersdorf család volt. A svéd özönvíz idején Jan Kazimierz Waza lengyel király tartózkodott benne, itt szólította fel a nemzetet a svédek elleni harcra ig az épületet barokk kapu díszítette, jelenleg az északi házsorban található. A két szomszédos épülettel együtt a háború előtti formájában épült át, ugyanakkor a 4 és 5 számú teljesen más formájú. Az 5, 6 és 7. számú épületben többek között vendéglő és étterem található, ugyanakkor ennek a házsornak az utolsó kőházaiban boltok valamint szjgyártó és cipész üzem van. * 33

34 o Krakowska utca A Krakkói utca (lengyelül: Ulica Krakowska, németül: Krakauerstrasse, Krakauer Vorstadt, a XX. század 30-as éveiben Hindenburgstrasse) reprezentációs utca Opole központjában. A Ryneknél kezdődik és déli irányban vezet egészen a ul. Korfantego és 1 Maja utcák kereszteződéséig, a PKP pályaudv közelében. A ul. Damrota és a pl. Wolności között sétálóutca. Kezdetben az utca a városfalban található Bytomski-kaputól a Bytomska nevet viselte. A XIX. században kapta jelenlegi, Krakowska / Krakauerstrasse nevét. A náci hatalomátvétel után 1933-ban Helmut Brückner ( ), az NSDAP funkcionáriusa tiszteletére a Helmut-Brücknerstrasse nevet kapta. Már egy évvel később elvesztette Adolf Hitler kegyeit és az utca a Hindenburgstrasse nevet kapta. Opole Lengyelországhoz csatolása után kapta vissza történelmi Krakowska utca nevét, viszont 1949-ben Józef Stalinról nevezték el. Korábbi, Krakowska utca nevét 1956-ban kapta vissza. Ebben az utcában található többek között a Galeria Centrum (DH Ziemowit), az EMPiK (DH Ziemowit), a hotel Accor Mercure Opole valamint a Gazeta Wyborcza opolei osztálya. o Plac Ignacego Daszyńskiego, a Ceres szökőkúttal A Plac Ignacego Daszyńskiego (1945-ig Friedrichsplatz) Opole központjában található tér, melyen kis park és az 1907-ből való szökőkút, az ún. opolei Ceres található. A tér a Kościuszko, Reymont, Damrot és Kołłątaj utcák által határolt negyed nyugati részében található. Az 1594-ből való opolei urbáriumban jegyzik fel először a jelenlegi tér területeit, rét vagy mező terült el itt, és a jelenlegi szökőkút helyén kút állt ben a tér és környékének jelenlegi területét (ún. Przedmieście Krakowskie vagy Bytomskie) a város határához csatolták, viszont a parkot mintegy 100 évvel később. A szökőkút Edmund Gomansky (Szczecin, november 6.- Berlin, február 6.) berlini szobrász aláírása alapján a szecessziós szökőkút és a szobor ben, még a jelenlegi bíróság és iskolaépület építése előtt már készen állt. A virágágyak és metszett vadrózsák, hársak és gesztenyefák között kanyargó ösvények valamint a tér központjában található gyönyörű szökőkút díszíti ezt a különleges helyet. Egészen 1945-ig a tér a Friedriechsplatz nevet viselte. A II. világháború idején a tér alatt légvédelmi bunkerek épültek, melyek a tér egyenetlen kinézetét eredményezték. A háború után a tér Ernst Thälmann (Hamburg- Altona, április 16. KZ Buchenwald, augusztus 18.) a német és a nemzetközi munkásmozgalom kimagasló vezetője nevét kapta, majd a 90-es évek elején Ignacy Ewaryst Daszyński (*Sbarasch, október 26.- Cieszyn, október 31.), szocialista politikusról, az első lengyel kormány miniszterelnökéről (1918. november 7- étől) nevezték el. Ignacy Daszyński helyét november 18-án Jędrzej Moraczewski vette át ben a tér alapos felújításon ment keresztül Henryk Dąbrowski kertépítészt (opolei Miastoprojekt cégtől) tervei alapján. A tér egész területének szintjét fél méterrel megemelték, kis lépcsőt és alacsony falacskát és gyepet alakítottak ki. A füves ágyások között betonjárdákat alakítottak ki ben, a tér 100 éves évfordulója alkalmából, a sétányokat felújították és a tér háború előtti kinézetét adták vissza, ugyanakkor pénzügyi források hiányában 2008 júliusában indult meg gyökeresen felújítása. Az alsó szobrok az opolei halászatot, cement- és mészipart valamint mezőgazdaságot szimbolizáló két halászt hálóval, bányászt fejtőcsákánnyal és nőt búzakalásszal meg nőt kossal ábrázolnak. Felettük magasodik Ceres alakja, aki a római mitológiában a növények ültetése (főleg a gabonáé) és az anyai szeretet istennője volt. A II. világháborúig áttört réz baldachim állt felette. A szökőkút felirata így hangzik: DES BÜRGERS TREU MIT FLEISS GEPAART EIN JUNGBORN GUTER DEUTSCHER ART (Obywatelska wierność z pilnością w parze odmładzającym źródłem dobrej niemieckiej duszy = Az állampolgári hűség a szorgalommalpárosulva a jó német lélek megújító forrása). Plac Ignacego Daszyńskiego a szökúkúttal 34

35 Azonban a 70-es években ezt a feliratot vakolatréteg fedte. A műemléki helyreállítás keretében 2009-ben ezt a feliratot felújították. Ceres Szökőkút Ceres (lat. Cerēs, gör. Démétér) a római mitológiában a növények ültetése (főleg a gabonáé) és az anyai szeretet istennője volt. o Plac Wolności Az opolei Szabadság tér (Plac Wolności w Opolu) az Óvárostól délre található Belvárosban fekszik. A tér több utcával is határos. Délen a Krakkói utca határolja, nyugaton a Wolfgang Amadeusz Mozart utca, keleten pedig az Ozimska utcával határos. A plac Wolności a középkorban a városfalakon túl feküdt. Opole város népességének növekedése miatt a városfalat elbontották. Az első épületek egyike volt az opolei kormányzóság régi épülete, amely között épült, innen ered a tér első elnevezése, Regierungsplatz (Plac Rejencji = Kormányzóság tér). A kormányzóság 1930-ban a Pasieka szigeten új épületbe költözött ben, a téren állították fel I. Vilmos császár (Berlin, március 22. Berlin, március 9.) emlékművét. I. Vilmos császár emlékműve Opoléban, között. Forrás. ) 1970-ben avatták fel az ún. Opolei Niké, az Opolei Szilézia Lengyelségéért Harcoló emlékművét (Pomnik Bojownikom o Polskość Śląska Opolskiego). Opolei Niké emlékmű Harminc évvel később, 2000-ben a parkban avatták fel az opolei vajdaságért folyó küzdelem emlékművét. A plac Wolności az utóbbi években teljes egészében megújult és átépült, hiszen a Krakkói utca sétálóutcává alakult, körforgalom található rajta. A park közelében található a Florian Jesionowski által tervezett szökőkút, amelynek formáját a lepketánc inspirálta. Ez a hely az egyik olyan hely, ahol a városi ifjúság a szabad idejét tölti. Nyáron a tér sétányán számos konvertet rendeznek. A szökőkutat 2011-ben újították fel. Az opolei Szabadság tér (Plac Wolności w Opolu) A II. világháború alatt a tér körül található épületek szinte teljesen elpusztultak. A kormányzóság régi épületét és I. Vilmos császár emlékművét lerombolták, az Európa Ház (Dom Europa) megsérült, majd elbontották. Jelebleg az egykori kormányzósági épület helyén park található. Florian Jesionowski szökőkútja 35

36 Opolei Szilézia Lengyelségéért Harcoló emlékműve (Pomnik Bojownikom o Polskość Śląska Opolskiego) május 9-én a Németországi Lengyelek Szövetsége megalakulásának 75. évfordulója valamint a Németországi Lengyelek I. Kongresszusán, március 6-án, meghirdetett Pięć prawd Polaka (a Lengyel Öt Igazsága) 60. évfordulója alkalmából avatták fel az ún. Opolei Niké, az Opolei Szilézia Lengyelségéért Harcoló emlékművét (Pomnik Bojownikom o Polskość Śląska Opolskiego), Jan Borowczak alkotását. A saját vajdaságukért harcolók emlékműve Az emlékmű a saját vajdasága fennmaradásáért küzdő opolei társadalom egységének szimbóluma. Az emlékmű formája Andrzej Czyczylo karikatúristának köszönhető, aki a vajdaságért folyó harc alatt alkotta meg a Piast-tornyot ábrázoló ágyút, amely mellett vigyázállásban tisztelgő ulánus a felkeléssel kapcsolatos. Opolei Niké emlékmű 2006 augusztusában Az emlékmű kivitelkezési munkáit az Opolei Építőipari Vállalat munkásai, a műszaki munkálatokat pedig a Zakłady Naprawcze Taboru Kolejowego (w skrócie: ZNTK) vasúti járműjavító vállalat dolgozói végezték. Az emlékmű a győzelmet és a szabadságot szimbolizáló kiterjesztett szárnyú Nikét ábrázolja, egy erőt és makacsságot szimbolizáló bölényen. Az opoleiek egyszerűen csak azt mondják rá: baba na byku = nő a bikán vagy baba na krowie = nő a tehénen. Az emlékmű Opole központjában, a Krakkói utca mellett található. Évente itt rendezik a Munka Ünnepét, a Május 3-i Alkotmány Ünnepét és a Függetlenség Ünnepét ben 119 ezer złoty értékű renoválási munkának köszönhetően megújult. Az ulánus szobor Opolét a szimpatikus, bajszos tatár kán (ulánus) védi, aki az ágyúnál tiszteleg augusztus 6-án avatták fel az emlékművet I. Vilmos császár régi emlékműve helyén, az egykori kormányzósági épület bejárata közelében. Humoros emlékmű a következő felirattal: "Brońmy Swego Opolskiego" = Védjük a magunk Opoléjét!. A bajszos ulánus az emlékművön Az egész a vajdaság térképét ábrázoló talapzaton áll. Ez a rajz volt nyomtatva akkoriban a plakátokon és a szórólapokon. o Az Óváros épületei műemléki védelem alatt állnak o Garasos híd (Most Groszowy, ún. most Zielony) A Garasos híd (Most Groszowy w Opolu), másképpen Zielony mostek (Zöld hidacska), Most Zakochanych (Szerelmesek hídja) a kis gyalogos híd a Młynówka csatorna felett ível át. Közvetlenül a Mozart és a Piastowska utcákat és az ul. Strzelców Bytomskich köti össze. 36

37 A híd története A Garasos hídat (Most Groszowy) Opole hatósága létesítette 1858-ban. A Városszépítő bizottság ("Komitet upiększania miasta"), amely a sziget átvételét tervezte a vártól, megtervezte az utcákat és kijelölte a telkeket a villák építéséhez, és látogathatóvá tette a vár parkot meg az Odera melletti parkot. A Mozart utca, amely a sátány funkciójáról "Promenadowa" elnevezést kapta, a hidacskáig vezetett. A XIX. században a sétálók fő helye a Krakkói utca egyik szakasza volt. A Krakkói utca nyugati szakaszát az opolei lakosok egyszerűen festők utcájának, "Droga do małżeństwa" (ném. "Heiratstrottoir") nevezték, melyet a gliwicei K. Urbanek is megemlített 1879-ben, ott tartózkodása idején. A Młynówkán átvezető Garasos hidat a gyalogosok számára szánták 1894-ben. A kétnyílású híd 1903-ban épült. A híd nevét abból az időből kapta, amikor az átkelését egy garast kellett fizetni től a híd éjszaka díszkivilágítást kapott. A Zöld híd Opoléban o Állatkert (Ogród zoologiczny) Az Opolei Állatkert (Ogród zoologiczny w Opolu) a két lengyelországi gorillát is tartó állatkert egyike, Lengyelországban a kaliforniai oroszlánfóka (Zalophus californianus) egyedül itt található. A 20 ha kiterjedésű állakert a Bolko szigeten található. Az Opolei Állatkert a Bolko szigeten Az állatkertben 227 fajt reprezentáló több mint 1000 egyede található benne (89 madárfaj, 73 emlős, 43 gerinctelen faj, 11 kétéltű és hüllő), köztük 3 alföldi gorilla valamint 4 kaliforniai oroszlánfóka. Az Opolei Állatkert területe Az Állatkert gyökerei 1912-re nyúlnak vissza, amikor a a szigeten, ahol a parkot alapították, körülkerített területrész volt, melyen magánterület volt, idillikus helye az őzek, pávák, fácánok és más állatok számára, melyeket megtekinthettek az itt áthaladó opolei lakosok ban vagy 1937-ben ezt a város vásárolta meg. 1,5 hektáros vadaspark volt ez, Felső-Szilázia második ilyen létesítménye a Bytomi ZOO után, de ez a legrégebbi tovább működők egyike, mert a Bytomi ZOO 1957-ben bezárt. Az akkori vadaspark nagy része madárbemutató célját szolgálta, mint az egzotikus madarak közül flamingók, pelikánok és papagájok, a nagy madarak közül fehér gólya, szürke gém. A kedvenc maradaknak madárház épült, a többi madár számára körülkerített tavak és madárketrecek létesültek. A XX. század 30-as éveiben fejlődni kezdett és megalakult az állatkert (Tierpark Bolko), számos állatfajjal gazdagodott és 1938-ban a területét is megnövelték. A háború előtt az említett madárgyűjteményen kívül az állatkertben más egzitikus állatfajokat is bemutattak, köztük valószínűleg Hermann Göring által adományozott oroszlánokat, pumákat, afrikai majmokat és antilopokat valamint országos fajokat, mint például a vaddisznót vagy a szarvast. Az állatkert területén Alfred Kunast vezette választékos étterem is volt (Tierpark-Gaststätte). A 30-as évek végén évente 50 ezer ltogató kereste fel. A háború alatt részben vagy egészben elpusztult ben megalakult az Állakert Átépítő Bizottság (Komitet Odbudowy Zwierzyńca) és 1953 júliusában az állatkert újra megnyílt. Jelenleg Felső-Szilézia második legnagyobb állatkertje (az 1954-ben megnyílt chorzówi állatkert után). 37

38 1997-ben, az árvíz idején az Állatkert nagymértékben elpusztult től kezdődött meg lassú átépítése, amely napjainkban is tart. Az állatkert területén lévő épületek nagy része az utóbbi években átépült, melnek következtében az opolei állatkert Lengyelország legkorszerűbb állatkertjeinek egyike decemberében a parti pavilonban kitört tűzvész során az épület nagy része leégett. Az állatkert több sikeres állattenyésztést is végzett, mint például a örvös medve (Ursus thibetanus) szaporítása az 50-es években, a Bennett-kenguru (Macropus rufogriseus) tenyésztése. Napjainkban szabályozott körülményekben folyik a veszélytetett állatfajok megőrzése. o Aleja Gwiazd Festiwalu Polskiej Piosenki A fasor 2004-től Opoléban, a városháza és a lakóházak között található, a Rynek keleti oldalán. A Fundacja Stolicy Polskiej Piosenki (ul. Królowej Jadwigi 20, Opole) alaptól Janusz Kowalski, Jerzy Golczuk és Joanna Wanot-Stauffer alapították. o Amfiteátrum (Amfiteatr) Az opolei Amfiteátrumot Narodowe Centrum Polskiej Piosenki w Opolu a város elnöke, Karol Musioł ( ) kezdeményezésére alapították. Az opolei amfiteátrum Florian Jesionowski tervei szerint épült. A város egyik szimbóluma júniusától, valamint 1982-ben és 2010-ben itt rendezték meg a Krajowy Festiwal Piosenki Polskiej rendezvényt. Az amfiteátrumban működik a Narodowe Centrum Polskiej Piosenki. Az amfiteátrum a legrégebbi opolei szláv település helyén épült, ahol több éven keresztül régészeti feltárást végeztek, melynek során feltárták az épületek jól fennmaradt faszerkezeteit és az utcák fa alapozását. A régészek kívánságaival egyetértve ezen a helyen muzeumot alapítottak, melyben Opole legrégebbi épületeinek konzervált maradványait mutatják be ben kezdődtek meg az építési munkálatok tavaszán a létesítmény teljesen átépült és a nézőtér jelenleg 3653 ülőőhelyes, az átépítés előtt 4800 férőhelyes volt. o Opolei Velence (Opolska Wenecja) A Młynówka (ném. Mühlgraben) az Odera régi medre Opole központjában, helytelenül csatornának vélik. A város jobbparti részét választja el a Pasieka szigettől. A Młynówka az 1600-as nagy árvízig az Odera fő medre volt. Ezután az esemény után a folyó nyugatra helyezte át fő irányát és szinte 200 évvel később a jelenlegi Młynówka a város térképein, mint Oder Fluss vagy Oder Strom (prąd Odry = Odera ág) szerepelt ben kapta a jelenlegi nevét Mühlgraben, amely a parton működő két malomtól, a Kórház utca felőli városi malomtól és a Piast-vár oldalán lévő vármalomtól származik. A középkori dokumentumokból kiderül, hogy már 1240-ben volt híd a Pasieka és a város között, de pontos helye nem határozható meg ből való feljegyzés elmondja, hogy pontosan a jelenlegi katedrális híd helyén volt az átkelőhely között a Młynówka átrakó kikötő szerepét játszotta, utána ezt a szerepet a Zakrzówban újonnan épült folyami kikötő vette át ban megépült a zsilip, nemrég felújították és kinézete is megújult. Az 1894-ből való városi terveken a Młynówka mint "Winter Hafen", vagyis "port zimowy" (téli kikötő) tűnik fel június 10-én díszkivilágítást kapott az ún. Opolska Wenecja, vagyis a Młynówka Katedrálishídtól a Vár-hídig tartó szakasza. Jelenleg az árvízveszély esetén a Młynówkát a katedrális hídnál és a Pasieka déli szegélyénél újonnan épült két zsilipnek köszönhetően teljes egészében el lehet választani az Oderától. o A Wrocławi utcában lévő temető A Wrocławi utcában lévő temető (Cmentarz przy ul. Wrocławskiej w Opolu) 1934 előtt 8 ha, jelenleg 6,5 ha kiterjedésű használaton kívüli sírkert. A temető története 1813-ig nyúlik vissza, amikor azt megalapították a Przedmieście Odrzańskie (Oder Vorstadt) területén, a Kakas Társaság Háza (Dom Strzelecki Bractwa Kurkowego) közelében. A keresztények használták, egy rendelettel a katolikusok és az evangélikusok közösen használták (ez az állapot 1874-ig tartott) ben fallal vették körül, a következő szakaszokban (1860, 1872, 1888) megnövelték méretét ben a városi előljáróság vette át, akkoriban egy épület, egy kápolna és egy halottasház épült. A XX. század első évében ökumenikus neogótikus temetőkápolna épült. Ebben az időszakban már a temetőt városi házak vették körül, ami lehetetlenné tette további növelését. Egy forrás szerint, között a temetések száma 529 (1924) és 609 (1929) között 38

39 ingadozott, ami kétszer nagyobb volt, mint az akkori temetések száma a másik opolei temetőben, Zakrzówban ban, az árvíz és az Ulgi csatorna megépítése utáni talajvízszint megemelkedése miatt a temetéseket megszüntették. A következő évben a temetőt bezárták. Nem sokkal utána, 1934-ben, a temető területén vezették át a jelenlegi Niemodlińska utcát. o Az opolei zsidó temető Az opolei zsidó temető (Cmentarz żydowski w Opolu) a zsidó közösség sírkertje a Graniczna utca mellett található. A régi temető területe 1945 után megnyílt a temető, a német hamvakat akkoriban a Półwieś temetőben lévő tömegsírba vitték át. A temető legrégebbi, déli részét, Niemodlińska utcától felszámolták. A jelenlegi temetőt a 60-as évekig használták, 1963-ban zárták be ben, a felmérés idején kb síremlék volt rajta, melyből közel 2500 a háború előtti időből származott. A temető maradványa A legrégebbi létező síremlék a Süssenbach családé (Christian Jan Süssenbach, királyi erdész (+1832) valamint Cathrina Ernestin Süssenbach (+1831)) volt. A temető fennmaradt része mára teljesen elpusztult. A zsidó temető Nowa Wieś Królewska területén, 1822-ben alapították, a zsidó közösség megalakulását követő tizedik évben. Korábban Opole zsidó lakossága kénytelen volt a Biała Prudnicka területén lévő temetőt használni, ami az anyaközség székhelye volt. Amikor 1812-ben Szilézia zsidó lakosságát egyenjogúsították, Opole zsidó közösségének száma 48 személy volt. Ugyanebben az évben 12 zsidó család képviselői megalakították az önálló községet és saját temet és zsinagóga használatára törekedtek július 3-án Opole Magisztrátusa engedélyt adott egy a városon kívüli zsidó temető létesítésére. A zsidó község javaslatot tett a város akkori határától 2,5 km-re déli irányban fekvő temető elhelyezésére, mely javaslatot a hatóság február 16-án fogadott el. Opole Magisztrátusa hozzájárulását adta Józef Kurpiers földműves Nowa Wieś Królewska falu területén lévő földjének megvásárlására. Az első temetést az opolei zsidó temetőben 1821 őszén végezték, amikor Gimpel Pozner tanító hamvait helyezték el benne. Ez még a temető hivatalos megnyitása előtt történt, amely 1822-ben volt. Az akkori temető kicsi volt, az I parcella mintegy 0,12 ha ban B. Duda földművestől 0,43 ha területet vásároltak, és megnyílt a II parcella, majd a XIX. és XX. század fordulóján hozzákapcsolták a III parcellát. A két világháború között a temető újra megtelt és a zsidó község a várostól megvásárolta a telket a Półwieśben lévő kommunális temetőben, azonban három évvel később át kellett adni azt a területet katonai szállás céljára, 1939-ben pedig a maradékot is. Az utolsó temetés az opolei zsidó temetőben 1940-ben volt. A II. világháború idején nem érte több pusztulás. 39

40 A háború után a wrocławi zsidó község vette át és őrt foglalkoztatott valamint felújította a halottasházat után, amikor elhunyt a sírkert gondnoka, pusztulásnak indult ban a temetőt hivatalosan is bezárták ben leválasztották a temetőt a Józef Walecko utca felől a korábbi halottasházzal, csontkamrával és a gondnok lakásával. Ezt követően a temetőt felszámolták és helyén lakóházakat és műhelyeket alakítottak ki között megépült a déli és nyugati körítő falrész valamint új bejárati kaput nyitottak a Graniczna utca felől. A 0,3 ha területen mintegy 150 síremlék maradt fenn, melyből a legrégebbi 1840-ből való (Margaliot Schnitzer, Mehmet Emin Pasa, születéskori nevén Isaak Eduard Schnitzer, a keresztségben (1874) szerzett nevén Eduard Carl Oscar Theodor Schnitzer (1840. március október 23.) orvos, természettudós és Egyiptom Equatoria tartományának kormányzójának nagymamája). A temető az opolei zsidóság sajátos panteonja. Rabbik, kereskedők, orvosok, patikusok, ügyvédek, vállalkozók nyugszanak benne. Az I. számú parcellában hagyományos héber felirítú síremlékek vannak, a II. parcellában több síremlék héber-német vagy csak német feliratú. Anyagát tekintve fehér erezet nélküli márvány, szürke és fekete gránit, kisebb mennyiségük fekete bazalt, és a legújabbak vegyes kevert anyagokból készültek augusztusában a Lengyelországi Zsidó Örökségvédelmi Alap (Fundacja Ochrony Dziedzictwa Żydowskiego w Polsce) kezdeményezésére Németországból, Izraelből és Lengyelországból érkezett ifjúsági csoport az opolei zsidó temető rendbetételi munkálatait végezte. o Az opolei koleratemető Az opolei koleratemető (Cmentarz choleryczny w Opolu) Nowa Wieś Królewska kerületben található sírkert, a Szent Jácint, a Struga és a Graniczna utcák kereszteződésében ben, mint segéd-temetőt létesítették a kolerajárvány idején. Néhány hét alatt 83 személyt temettek el benne. Az itt nyugvó személyek között van többek között Wilhelm Thau, a Breslauerplatzon (jelenleg plac Piłsudskiego) lévő sörfőzde tulajdonosa, Franz Adamczyk, királyi járási bírósági tanácsos valamint dr. Zedler városi orvos felesége, aki egyike volt azoknak, akik harcot vívtak a járvány megfékezésére (sőt ennek a témának szentelt újságot adott ki). Az utolsó temetést 1880 körül tartották benne. Ez a máig fennmaradt legrégebbi opolei temetők egyike, ugyanakkor semmi sem maradt fenn belőle. Fal veszi körül, mely mellett a Szent Jácintkápolnácska található. A Szent Jácint-kápolna a temető sarkán Gazdaság Opoléban élelmiszeripari, gép és szerszámipari, informatikai és más üzemek működnek. o Élelmiszeripar Opoléban saját termelőüzemmel rendelkezik: Nutricia Csecsemő és gyermek élelmiszert és tápszert termelő cég, a Danone Csoport tagja. Európa legnagyobb gyára, amely csecsemő és gyermek élelmiszert és tápszert termel. Nutricia az átépített ipari csarnoka Befektető: Nutricia Zakłady Produkcyjne Sp. z o.o. Hasznos alapterülete: ok m 2 Légköbméter: ok m 3 Projekt: 2013 Megvalósulás: 2013 Zott GmbH tejkészítményeket gyárt Animex fehér húskészítményeket gyárt; a nemzetközi Smithfield Foods Inc. konszern tagja. Ezen kívül a francia Stefano Toselli cég és a belga tőzsdén jegyzett Euronext spółka Ter Beke ben Lengyelországban alapította meg a The Pasta Food Company társaságot, amely az első élelmiszeripari cég, amely a Wałbrzychi Speciaális Gazdasági Övezet Opolei alövezetében kezdte meg működését. o Gép és szerszámipar Opoléban saját székhellyel rendelkezik. 40

41 Remak S.A. Przedsiębiorstwo Modernizacji Urządzeń Energetycznych GEA Technika Cieplna Sp. z o.o. a nemzetközi GEA AG konszern tagja. fűtéstechnikai cég APC Presmet Sp. z o.o., - fémipari berendezéseket és eszközöket gyártó cég. Energomet Sp. z o.o. többek között szélerőművek alkatrészeit gyártja. Tower Automotive Polska Sp. z o.o. a Tower International konszern része autóalkatrészelet gyárt. o Építőanyagok Opole gazdaságtörténetére a legnagyobb hatással az építőanyagok gyártása, különösen a cementgyártás volt től fejlődött Opoléban a cementipar. Az évek során 9 cementrgyár működötött Opoléban: Odra (ul. Budowlanych), Groszowice, Bolko (Nowa Wieś Królewska), Piast (Opole-Miasto), Grundmann, Pringsheim, Giesel, Wróblin és a Silesia (ul. Kępska). A háború utáni években az első négy működött tovább, ugyanakkor jelenleg csak az 1911-ben épült Odra, jelenleg Cementownia "Odra" S.A.. rendszerek valamint a pénzügyi szektor eljárás és rendszereszközök. optadata GmbH a német egészségügyi piac szolgálata és a velekapcsolatos szolgáltatás. o Mások: A Speciális Gazdasági Övezettel szomszédos területeken számos kulcsfontosságú helyi városi beruházás valósult meg a Kongresszusi Kiállítási Központban és a Műszaki Tudományos Parkban. Tervezett az Opolei Villamos Erőmű átépítése is, ahol két új blokk üzembehelyezését tervezik. Az új beruházás 11 milliárd złotyt tesz ki. Ezen kívül itt működik még: Monier-Brass Sp. z o.o. tetőfedő anyagokat gyárt. Schiedel Sp. z o.o. kéményrendszereket gyárt. Az első speciális gazdasági övezetben elhelyezkedő ágazati befektető a beton és gipszlapokat gyártó Stegu Sp. z o.o. cég volt. o Informatikai cégek: Atmoterm S. A. és az IFM Electronic részét képező IFM Ecolink. o Outsourcing szolgáltató központok Opoléban saját irodát nyitott: Capgemini konsulting, technologiai és outsourcing szolgáltatás. Future Processing egészségügyi ábrázoló, inteligens video és adatelemző monitoring, A tervezett új beruházás (Forrás: o Kereskedelem Opole pénzügyi, üzleti és kereskedelmi központ. A Business Centre Club saját székhellyel rendelkezik. Centrum Handlowe Karolinka 41

42 Opoléban számos kereskedelmi központ és galéria működik: Centrum Handlowe Karolinka, Real (Opole első kereskedelmi központja), Galeria Ozimska (a galéria a bútorgyár helyén épült), Galeria Opolanin (pl. Teatralny 13), Galeria Piastowska (a régi Odra mozi), Galeria Ziemowit (egykori áruház). A Solaris Center A Solaris Center (amely a még el nem készült Copernicus Center helyére épült). Már Opole közigazgatási határán túl, Zawada falu területén, a Varsói Felkelők utcájában található a Turawa Kereskedelmi Park. Egészségügy o Vajdasági Közkórházak (Szpitale publiczne Szpital Wojewódzki w Opolu) Opole fejlett egészségügyi ellátással rendelkezik, itt működik a: Szpital Specjalistyczny Ginekologiczno- Położniczy i Noworodków w Opolu Opolskie Centrum Onkologii Wojewódzkie Centrum Medyczne w Opolu Wojewódzki Szpital Specjalistyczny Zespół Neuropsychiatryczny w Opolu 116 Szpital Wojskowy z Przychodnią SP ZOZ w Opolu Szpital Ministerstwa Spraw Wewnętrznych i Administracji (MSWiA) w Opolu Oktatás A városban 31 óvoda (ebből 2 integrációs és speciális), 21 általános iskola (1 speciális, 1 integráció osztállyal, a katolikus), 11 gimnázium (ebből 1 integrációs osztállyal, 1 speciális és 1 katolikus) működik. Ezeken a nyilvános iskolákon kívül néhány társadalmi és magániskola is működik. Felsőfokú tanintézmények közül az Opolei Műszaki Egyetem és az Állami Egészségügyi Főiskola valamint az Idegennyelvi Tanárok Kollégiuma is működik. Ezek mellett magánintézmény az Igazgatási Főiskola (Wyższa Szkoła Zarządzania i Administracji w Opolu), a Szkoła Wyższa im. Bogdana Jańskiego főiskola és a Wrocławi Pénzügyi Főiskola opolei kihelyezett tagozata (Wyższa Szkoła Bankowa we Wrocławiu Wydział Ekonomiczny w Opolu). Kultúra és művészet o Időszakos rendezvények Krajowy Festiwal Piosenki Polskiej w Opolu (KFPP OPOLE) 1963 óta szervezett lengyel zenei fesztivál. Międzynarodowy Festiwal Perkusyjny nemzetközi dobos fesztivál. Ulica Kultury Opolskie Konfrontacje Teatralne Klasyka Polska Hosszú hagyományai vannak Klasyka Polska elnevezésű színházi találkozónak. A fesztivál érdekessége, hogy a klasszikus lengyel műveket történelmi hűséggel rendezik meg, és ezeket szembesítik a kísérleti rendezésekkel. Párhuzamosan európai klasszikusokat is játszanak. Opolski Festiwal Teatru Lalek bábszínházak fesztiválja Czas Europy, czas teatru utcaszínházak ifjúsági fesztiválja Opolska Jesień Literacka őszi irodalmi találkozó Ogólnopolski Festiwal Filmów Niezależnych Opolskie LAMY - filmfesztivál Międzynarodowe Dni Młodej Dramaturgii ODRAMA (w Teatrze im. J. Kochanowskiego od 2005 roku) Opolska Noc Kabaretowa Dni Opola Opolei Napok rendezvénye Międzynarodowa Wystawa Psów nemzetközi kutyakiállítás Międzynarodowa Wystawa Kotów nemzetközi macskakiállítás Opolskie Targi Budownictwa Mój Dom építészeti kiállítás Opolskie Targi Książek Naukowych Tudományos környvek piaca Międzynarodowe Targi Motoryzacyjne Wyścigi 1/4 mili w Porcie Lotniczym Opole-Kamień Śląski 42

43 Jarmark Franciszkański ferences vásár Jarmark Świętego Wojciecha (odbywa się w Święta Wielkanocne) Szent Adalbert vásár Jarmark Bożonarodzeniowy, német kisebbség ifjúsága által szerezett Jazz Rock Meeting A jazz zenészek és jazzrajongók találkozására a Jazz Ősz nyújt lehetőséget (november eleje). Międzynarodowy Plener Rzeźbiarski (we współpracy z włoskim miastem Carrara) Silesia Superior Attack Opolskie Dni Tybetu Áprilisban, Szt. Adalbert névnapjának környékén rendezik meg az Opolei Napokat. A legnagyobb látványosság ilyenkor az Adalberti Vásár. A város utcáin fellép az Opolei Lovag Társaság, az Opolei Adalbert Társaság, az EKo Studio Színház és mások. o Színházak és filharmonia Opoléban a következő színházak és studiók működnek: Teatr Dramatyczny im. Jana Kochanowskiego Opolski Teatr Lalki i Aktora im. Alojzego Smolki Teatr Eko Studio Teatr Jednego Wiersza Akademicki Teatr Tańca Kabaret Cegła Teatr Komedii Improwizowanej Narwani z Kontekstu Filharmonia Opolska im. Józefa Elsnera o Múzeumok és galériák Opoléban néhány múzeum és galéra működik. Legrégebbi közülük a Muzeum Śląska Opolskiego, amelyet már 1900-ban megalapítottak. Opolei Sziléziai Múzeum Jelenleg itt található a Muzeum Polskiej Piosenki lengyel zenével valamint a Krajowy Festiwal Piosenki Polskiej rendezvénnyel kapcsolatos gyűjteménye. Az Egyházmegyei Múzeum nagy attrakciója az Opolei Szűzanya ezüst ruhája, melyet Sobieski János csináltatott az 1687-es bécsi győzelem emlékére. o Mozik Centrum Filmowe Helios: a Solaris Centerben található 6 termes, 1240 férőhelyes (Helios) mozi, Klub Dobrego Filmu Studio Uniwersytecki Klub Filmowy egyetemi filmklub Kino Meduza a Kulturális Központban (Oleska 45) o Más kulturális és művészeti intézetek Opoléban található a Városi Kultúrális Központ (Miejski Ośrodek Kultury), az Ifjúsági Ház (Młodzieżowy Dom Kultury), a Krakkói Költészeti Szalon (Krakowski Salon Poezji w Opolu), a Klub Literacki Suterena. Itt működik a Klub Nadwórnian (Adam Karcher elnök), a Wojewódzka Biblioteka Publiczna im. Emanuela Smołki w Opolu vajdaságikönyvtár és a Miejska Biblioteka Publiczna w Opolu im. Jana Pawła II városi közkönyvtár. o Helyi média Opoléban két tévécsatorna és számos rádióállomás működik. Tévécsatonák: TVP Opole és a TVO Telewizja Opolska. Regionális és helyi rádióállomások: Polskie Radio Opole, Radio Eska Opole, Radio Planeta, Radio Plus Opole, Radio Roxy, Radio Sygnały (internetes), Radio TOK FM, Radio Złote Przeboje 92,8 FM, Radio Złote Przeboje 104,1 FM, RMF Maxxx Opole, Studenckie Studio Radiowe Emiter (internetes sugárzás) Sajtó: Gazeta Wyborcza Opole, Nowa Trybuna Opolska, Polska The Times - dział "Opole", Schlesisches Wochenblatt, Niezależna Gazeta Obywatelska w Opolu - NGO Opole. Opole közigazgatási felosztása Opole mint egység nem oszlik kerületekre és lakótelepekre, használatban vannak azonban a városrészek különlege nevei október 18-án voltak az első településrészi tanácsválasztások: Gosławice, Grudzice, Nowa Wieś Królewska és Zakrzów kerületekben előtt Opolét a jelenlegi 43

44 Śródmieście, Wyspa Pasieka valamint a Zaodrza rész alkotta. A II. világháború előtt a városhoz csatolták Zakrzów, Półwieś és Szczepanowice településeket. Az 50-es években Nowa Wieś Królewska a Bolkoszigettel, a 60-as években Groszowice és Kolonia Gosławicka, a 70-es évek első felében pedig Bierkowice, Gosławice, Grotowice, Grudzice, Malina, Wójtowa Wieś és Wróblin került a városhoz. Egyház 1972-től Opole az opolei egyházkerület székhelye. Itt található a Szent Kereszt katedrális, amely basilica minor (lat. 'kisebb bazilika') meg további 16 római katolikus plébánia. o Római katolikus plébániák: Opolei egyházkerület: A már korábban említett Szent Kereszt Felmagasztalása Bazilika (Bazylika katedralna Podwyższenia Krzyża Świętego), Szentháromságtemplom (Kościół Świętej Trójcy), Fájdalmas Istenanya és Szent Adalbert temploma (Kościół Matki Boskiej Bolesnej i św. Wojciecha), Szent Sebestyén templom (Kościół św. Sebastiana), Szent Elek templom (Kościół św. Aleksego) valamint a Szent Péter és Pál apostolok temploma (Kościół Świętych Apostołów Piotra i Pawła) mellett a városrészekben is működnek katolikus templomok. A porotestáns egyházak közül az evangélikusoknak, adventistáknak, baptistáknak és a pünkösditsáknak is van gyülekezetük Opoléban. A kerestény egyházakon kívül a buddhisták és a Jehova Tanúi is megtalálhatók a város területén. Sport Opole számos sportintézménnyel rendelkezik. Legngyobb közülök a Stadion Odry Opole, a Lodowisko Toropol jégpálya, a Hala widowiskowosportowa Gwardia és a Hala widowiskowosportowa Okrąglak sportcsarnok, Stadion lekkoatletyczny im. Opolskich Olimpijczyków atlétikai stadion. Számos uszoda is működik itt. Opole lakossága számos sportegyesületet és szakosztályt működtet. Opoléval kapcsolatos személyek o Hercegek Władysław Opolczyk (Opuliai vagy Oppelni László) herceg, a Jasna Górai kolostor alapítója Władysław Opolczyk (Opuliai vagy Oppelni László, nevezik Opolei Lászlónak is) herceg ( között született- Opole, május 18.), opolei és wieluni herceg, Magyarország nádora, kunok bírája, temesvári-, gímesi-, lévai várnagy volt. Származása Władysław a Piast dinasztiából származott. Piast II. Bolkó (1300 körül június 21.) opolei herceg és świdnicai Elżbieta (Władysław Łokietek unokája, február 8-án hunyt el) legidősebb fia, I. (Nagy) Lajos magyar király és Luxemburgi Károly cseh király rokona. Még az 1356-ban elhunyt apja életében Władysław politikai tapasztalatok szerzése céljából Magyarországra ment, ahol 1353 körül találkozott feleségével, Lackfi András előbb székely ispán (Comes Siculorum), majd erdélyi vajda leányával, Erzsébettel. Némely történész szerint Władysław felesége Miklós Sándor vagy Nicolae Alexandru (? november 16.) havasalföldi vajda egyik leánya, I. Basarab unokája lett volna. Władysław opolei herceg II. Bolko halála után, 1356-ban Władysław a cseh király alattvalójaként a kis opolei hercegség uralkodója lett, III. Bolko és Henryk társuralkodókkal együtt. II. Bolko legidősebb fiaként nem osztotta fel közöttük a csekély örökséget körül elhunyt Władysław első felesége. Az új opolei herceg másik feleséget keresett magának Mazóviában. III. Siemowit leányát, Eufémiát vette feleségül. Władysław Opolczyk között, mint cseh hűbéres, 1370-ig testvéreivel együtt társuralkodó volt. Opolei László ábrázolása Opolei László nagy politikája az Anjouk oldalán Władysław Opolczyk (Opolei László) hatalmas politikai karrierjét a XIV. század hatvanas éveinek első felében Nagy Lajos magyar király udvarában kezdte. IV. Károly vagy Luxemburgi Károly (csehül Karel IV., németül Karl IV), (Prága, május 14. Prága, november 29.) cseh király követeként került Magyarországra, I. Lajos bizalmasaként udvarában élt. Władysław már ben részt vett azon a krakkói királyi találkozón, amelyen a lengyel uralkodó meghívására több 44

45 jelentős európai uralkodó vett részt: IV. Károly német-római császár, Nagy Lajos magyar, IV. Valdemár dán, Péter ciprusi király, a brandenburgi őrgróf és az osztrák főherceg, ahol olyan egyetemet alapítottak, ahol a sok külföldi diák között egyre növekvő számban tanultak magyarok is. Władysław több fontosabb küldetésének egyike volt két évvel később, amikor Nagy Lajos megbízásából tárgyalt az Anjou unokahugának házassági feltételeiről IV. Vencellel vagy Luxemburgi Vencellel (németül Wenzel von Luxemburg), (1361. február augusztus 16.). Władysław hű szolgálata nagyon gyorsan gyümölcsözött és között nádor és bihari, kevei, krassói, pozsonyi és turóci ispán, között vasi és soproni ispán, között temesi ispán, között oroszországi (Halics és Lodoméria) hűbérbirtokos vajda lett között zempléni és abaúji ispán, között I. Lajos lengyelországi kormányzója, melyről a lengyel nemesség elégedetlenkedése miatt lemondott. Opolei László pecsétje, 1369 Dercsényi Dezső: Nagy Lajos kora Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, Budapest, év nélkül, 25. old. Władysław Opolczyk herceg 1372-ben, a Wrocław és Krakkó közötti kereskedelmi úton megalapítja Lubliniecet között wieluni föld és Częstochowa, 1370-től (életfogytiglan) Bolesławiec ura között a Rusz Halics kormányzója és Nagy Lajos követe az ororosz cárnál között Pszczyna ura, 1378-ban Lengyelország kormányzója, között Karniowban uralkodik között (mint lengyel hűbéres) dobrzyni és kujáviai herceg, 1383-tól Głogówekben uralkodik között Strzelecben és Niemodlinban régens, 1396-tól formálisan opolei herceg. Tehát számos tisztséget viselt Lengyelországban is. A Jasna Góra-i pálos kolostor alapítása Az I. Lajostól kapott wieluni hercegségben, Częstochowában megalapította Jasna Góra-i pálos kolostort. A kolostort Nagy Lajos király alapította, majd Opolei Ulászló herceg adományozta a Magyar Pálos Rendnek a 293 méter magas hegyet. Nevét is a magyar pálosoktól kapta, akik Szent Lőrincről nevezett anyaházuk nevéből kölcsönözték. Ennek helyét jelölték így: In Claro Monte Budensi (a budai Fényes Hegyen). A kolostorban található a częstochowai Fekete Madonna (Czarna Madonna vagy Matka Boska Częstochowska lengyelül) ikon, Európa egyik legismertebb Szűz Mária ábrázolása, a lengyel katolicizmus és függetlenség szimbóluma. A legenda szerint Szent Lukács evangélista festette egy cédrustáblára, amely a Szent Család otthonából származott. Az egyik legrégebbi Jasna Góra-i irat szerint a kép Jeruzsálemből Konstantinápolyon és Belzen át került a kolostorba, 1382 augusztusában. Ugyanebben az évben kapták birtokul Jasna Górát (magyarul Fényes Hegy) a magyar pálosok. Nagy Kázmér halála. Hűbérbérbitokot kap Lengyelországban. Az opolei herceg palotagróf hivatalának idején sem hanyagolta el a külügyi politikát sem, 1368-ban részt vett a bulgáriai hadjáratban is. Nagy Kázmér 1370-ben bekövetkezett halála folytán Opolei László részt vállalt Nagy Lajos lengyel királlyá koronázása ügyében is között a Rusz Halics kormányzója és Nagy Lajos követe az ororosz cárnál ban Halics Lengyelország elidegeníthetetlen részévé válik, Lwów (Lemberg) többször is koronázási ceremónia színhelyévé válik ben Nagy Lajos király országgyűlést tart Kassán, ezen a rendek elismerik a leányági örökösödést szeptember 17-én Nagy Lajos kiadja a kassai privilégiumot, melyben a leányági örökösödés elismerése fejében bővíti a lengyel nemesség előjogait. Viszont még ugyanebben az évben Moldva és Havasalföld elismerik a török szultánt hűbéruruknak. A pápa keresztes hadjáratra szólítja fel I. Lajos magyar és lengyel királyt, de a hadjárat elmarad ben Opolei László megalapítja Jarosław városát, egy évvel később pedig Lubaczówot. Jarosław ugyanis 1375-ben, Opolei Lászlótól, Nagy Lajos király halics-lodomériai kormányzójától nyert magdeburgi városjogot, és 1387-ben került, immár több mint 400 évre, Lengyelországhoz. Lubaczów pedig 1376-ban kapott városi jogokat ben Nagy Lajos királlyal és a kislengyelországi és sziléziai lovagokkal részt vett a Litvánia elleni hadjáratban, melynek keretében megszerezték Bełz, Chełm, Horodło, Grabowiec és Sewołoż városokat. Chełm 1366-ban véglegesen Lengyelországhoz került és 1392-ben a magdeburgi városjogokat is megkapta. Władysław rövid ideig Lengyelország kormányzója. Anjou Nagy Lajostól megszerzi akujáviai földbérleményeket. 45

46 Nagy Kázmér 1370-es halála után Lajost lengyel királlyá koronázták. A magyar uralkodó az országot anyjára, Kázmér nővérére bízta. A perszonálunió sok feszültséget rejtett magában, mivel Erzsébet és Lajos elsősorban a kislengyel nemzetségekre támaszkodott: ez azonban kiváltotta a nagylengyel nemesség elégedetlenségét. Összeesküvést is szőttek a magyar uralom ellen, trónkövetelőként Erzsébet másod-unokatestvérét, a már kolostorba vonult Fehér Ulászlót léptették fel, akit csak a pannonhalmi apátsággal sikerült egy időre lecsendesíteni ban Nagy Lajos visszahívta Opolei Lászlót a Rusz földről és egy időre Lengyelország kormányzójává neezte ki. A magyarok és lengyelek közötti feszültség 1376 decemberében véres összetűzéshez vezetett: Krakkóban 160 magyart mészároltak le az idős királyné kíséretéből. Erzsébet erre elhagyta Lengyelországot és visszatért Budára. A lengyelek már nem érezték őt maguk közül valónak, hiszen szülőföldjén is magyar kísérettel vette körül magát. I. Lajos magyar és lengyel királynak, valamint Kotromanić Erzsébet bosnyák hercegnőnek csak leánygyermekei voltak. Az első lányuk, (Idősebb) Mária ( ) hercegnő még csecsemőkorában meghalt, de a többi lányuk, köztük a legidősebb, Katalin hercegnő már túlhaladták a csecsemőkort, és az utána következők, így (Ifjabb) Mária ( ) és Hedvig ( ) már a szüleiket is túlélték, és megérték a felnőtt kort. Katalint augusztus 10-én eljegyezték Valois Lajos ( ) francia királyi herceggel, V. Károly francia király másodszülött fiával. Egyes vélemények szerint Nagy Lajos a három lányát az Anjou-ház uralta országok trónjaira szerette volna ültetni, és a házasságaikat is eszerint rendezte. Katalint a francia király fiával akarta összeházasítani, és ezzel a már gyermektelen I. Johanna nápolyi királynő utódaiként a Nápolyi Királyságot szánta Katalinnak és leendő férjének. Másodszülött lányát, (Ifjabb) Máriát Luxemburgi Zsigmonddal ( ), a nagybátyjának, III. Kázmér lengyel királynak a dédunokájával jegyezte el, és számukra a lengyel koronát jelölte ki. A legkisebb lányának, Hedvignek juttatta volna a Magyar Királyságot, ezért neki az apja a szomszédos Ausztria egyik hercegét, Habsburg Vilmost ( ) szánta leendő házastársnak. A házassági tervek mindaddig működtek, ameddig mindegyik lány életben volt. A legidősebb, Katalin azonban 1378-ban meghalt, és ezzel a francia házasság kútba esett. A francia magyar szerződés ugyan biztosította, hogy Katalin halála esetén, a soron következő lány, ez esetben (ifjabb) Mária lépjen nővére helyére, de a folytatás mindkét fél részéről elakadt. Nagy Lajos sem ajánlotta föl egy másik lányát, hogy a francia szövetséget fenntartsa, de 1378-tól Franciaország és Magyarország eltérő politikát folytatott, hogy az immár kettős pápaválasztás során a (törvényes) római (Nagy Lajos) vagy az avignoni (ellen)pápát (V. Károly) támogatja. A francia házasságot így sokáig jegelték, és végül Katalin jegyesét legidősebb húga, Mária, már mint királynő "örökölte" meg 1385-ben. Ebben az évben korábbi jegyesét, Zsigmondot ejtették, és néhány hónapig papíron Valois Lajos lett Mária királynő első férje, azonban sohasem teljesedett be ez a házasság. Ennek ellenére a három nővér apjuk által eltervezett házasságaiból csak Máriáé valósult meg Zsigmonddal, de ő Lengyelországot nem, csak Magyarországot örökölte meg. Hedvig kapta meg végül a lengyel trónt, de a Habsburg-házasság Lengyelország számára nem volt előnyös, így Hedvig királynő a szomszédos és addig ősellenségnek számító Litvánia uralkodójával, Jagellóval kötött házasságot ban. Opolei László herceg pecsétje 1379-ből Opolei László támogatta Luxemburgi Zsigmond és Anjou Mária hercegnő házasságát, és 1382-ben az ő hatására választották Krakkóban Lajos király leányát, Hedviget lengyel kirnővé. Nagy Lajos halála, Opolei László kapcsolata Jagelló Ulászlóval 1384-ben a lengyelek Magyarország ellen hívták segítségül, s cserébe I. Lajos király lányának, Hedvignek a kezét ajánlották föl. Hedvig ugyan ragaszkodott jegyeséhez, de Vilmos Jagelló közeledésének hírére elmenekült. A lengyel nemzet pedig annyira kívánta a litván fejedelemmel való házasságot, hogy Hedvig, bár sajgó szívvel, Jagellóhoz ment feleségül. Miután Jagelló február 15-én felvette volt a keresztséget, március 4-én királlyá koronázták, s Opolei László közreműködésével megszületett a frigy, amely egyúttal a két ország perszonálunióját jelentette. Jagelló a II. Ulászló nevet vette fel, de a királyi hatalom egyelőre Hedvig kezében maradt, aki hozzálátott, hogy a litvánokat a kereszténység befogadására kényszerítse. 46

47 Együttműködés a német lovagrenddel, háború a lengyel királlyal 1386-tól kiújultak II. Ulászló harcai Vitolddal, akit megint a Német Lovagrend támogatott. A két állam kilátásai is meglehetősen borúsak voltak: keletről a tatárokkal, északról a Német Lovagrenddel és délről, valamint nyugatról Németország Magyarországgal való szembenállás kötötte le. I. Zsigmond ugyanis aktív támogatója volt a teuton lovagoknak, akik a korábbi években anyagilag segítették. Seregében szolgált a legendás huszita vezér Jan Žižka ben megszerezte a magyaroktól a halicsi várakat. Állítólag a vajdává kinevezett Cudar Péter és testvére Imre pénzért eladták neki, de ez eléggé valószínűtlen ben II. Ulászló egyezményben elismerte Vitoldot nagyfejedelemnek, de ő ezzel nem érte be és a királyi címet is meg akarta szerezni, akárcsak Ulászló. Opolei László ebben az időszakban a német lovagrenddel szemben saját birtokai védelmére kelt, de Jagellóval is konfliktusba keveredett november 3-án Opolei László és Luxemburgi Zsigmond Újváron találkoztak ban Opolei László és II. Ulászló lengyel király harcai kiújultak ben Jagiełło Szepesófaluban írta alá a békét Luxemburgi Zsigmonddal, a békekötéskor Opolei László is jelen volt ben Zsigmond felkereste rokonait Krakkóban, ahol a polgárság fényesen fogadta. Még ebben az évben megszületett gyermekével együtt elhunyt Ulászló felesége, Hedvig, s ezután a lengyel trón szuverén ura lett. Ulászló nem egészen viszonozta Zsigmond barátságos indulatát, mert amikor a magyar főúri ellenzék Zsigmondot 1401-ben elzáratta, Ulászló az egyik párt hívására fegyveres kísérettel a Szepesség tört, de a Garák visszaverték. Néhány hónappal később Ulászló és Zsigmond ennek ellenére megújították barátságukat és ez alkalommal Ulászló Cillei Annát, Zsigmond pedig Cillei Borbálát vette nőül. o Művészek és költők Zofia Badura Zofia Badura lengyel költőnő május 15-én, Opoléban született ban kapott ifjúsági irodalmi díjat (Nagroda Literacka Młodych im. Włodzimierza Pietrzaka). Michał Bajor Michał Bajor színész és énekes, Ryszard Bajor színész fia és Piotr Bajor színész testvére június 13-án, Głuchołazyban született. Gyerekkora óta kapcsolatban állt az opolei színházi környezettel, ahol apja a bábszínház művésze volt. Opoléban mutatkozott be először. Többek között 1988-ban szerepelt Szabó István Oszkár-díjra jelölt Hanussen c. filmjében (címváltozata: A próféta). Az 1988-ban bemutatott magyar-német-osztrák játékfilm rendezője Szabó István, aki a forgatókönyvet Dobai Péterrel közösen írta. Az alkotók úgynevezett német trilógia -jának harmadik, befejező darabja (Mephisto (1981); Redl ezredes (1985); Hanussen). A cmszerepet Klaus- Maria Brandauer játszotta (Klaus Schneider / Hanussen) ben pedig Jerzy Kawalerowicz Quo vadis c. filmjében Néró császár szerepét játszotta ben vették fel első saját tenei lemezét: Michał Bajor Live. A lengyel Związek Producentów Audio- Video (ZPAV) Akademia Fonograficzna szervezetének tagja. Anna Brzezińska Anna Brzezińska fantasy író 1971-ben, Opoléban született. Elvégezte a II. János Pál Lublini Katolikus Egyetemet (Katolicki Uniwersytet Lubelski Jana Pawła II) és a budapesti Középeurópai Egyetemet (ang. Central European University, CEU), ahol középkorkutatásból doktorált. Az Agencja Wydawnicza RUNA kiadó társtulajdonosa. A Nagroda im. Janusza A. Zajdla díj háromszoros győztese. Az internetes álneve Sigrid. Grzegorz Wiśniewski science fiction író neje. Jelenleg Varsóban lakik. Krzysztof Bartnicki Krzysztof Bartnicki lengyel fordító május 7- én született Opoléban. A Nemzeti Örökségvédelmi és Kulturális Minisztérium ösztöndíjasa. Jan Fethke Jan Fethke (Opole, február 26.-Berlin, december 16.) sziléziai író és rendező, forgatókönyvíró és filmrendező, eszperantó író. Walter Geisler (Opole, Berlin, június 9) német operaénekes. Max Glauer Max Glauer (Wrocław, akkoriban Breslau, augusztus 11. Opole, akkoriban Oppeln, augusztus 27.) német és sziléziai fotóművész. Fényképet készített többek közöt II. Vilmos württembergi király (németül: König Wilhelm II. von Württemberg, teljes nevén Wilhelm Karl Paul Heinrich Friedrich; Stuttgart, február 25. Bebenhausen, október 2.), majd többek között Hindenburg és 1933-ban Adolf Hitler portfréját is elkészítette. Elisabeth Grabowski Elisabeth Grabowski írónő (Ratibor, június 13.- Oppeln, február 11.) Opoléban hunyt el. Jerzy Marian Grotowski Jerzy Marian Grotowski (Rzrszów, augusztus 11.-Pontedera, január 14.) lengyel színházi rendező, színházi teoretikus, tanár valamint a 47

48 színészi módszer megteremtője. A legnagyobb XX. századi színházi reformátorok egyike. Opole díszpolgára. Edyta Anna Górniak Edyta Anna Górniak lengyel énekesnő, zeneszerző és dalszövegíró, producer, rendező, musical színésznő november 14-én, Ziębicében született. A lengyel Związek Producentów Audio- Video (ZPAV) Akademia Fonograficzna szervezetének tagja. A lengyelek dalok fővárosának tiszteletbeli nagykövete (Honorowy Ambasador Stolicy Polskiej Piosenki Opole). Edyta Górniak második helyezést ért el az eurovíziós dalfesztiválon Dublinban (1994-ben), egy jótékonysági koncerten pedig a nagy tenor, José Carreras partnere volt. Az angol és a német sajtó az elmúlt tíz év legnagyobb felfedezéseként tartja számon. Minden adottsága megvan ahhoz, hogy a jövőben elfoglalja Liza Minnelli vagy Whitney Houston helyét: egzotikus szépség, nagyszerű hang és óriási tehetség. Jan Kasprowicz Jan Kasprowicz (Inowrocław-Szymborz, december 12.-Zakopane, augusztus 1.) lengyel költő, dramaturg, irodalomkritikus és fordító. A Młoda Polska (Ifjú Lengyelország) képviselője től Jan Kasprowicz az inowrocławi porosz gimnáziumban tanult, ahol a Kis-Lengyelország függetlesnégéért küzdő Towarzystwo Tomasza Zana ifjúsági szervezethez tartozott Poznańban, Opoléban és Raciborzban ben érettségizett a poznańi Szent Mária Magdolna Gimnáziumban. Filozófiát és irodalomtörténetet hallgatott a lipcsei és wrocławi német egyetemeken. Jan Kasprowicz a korabeli irodalmi irányzatok közül mindenekelőtt a naturalizmussal, a szimbolizmussal és az expresszionizmussal állt kapcsolatban. A modern szabadvers, a katasztrofizmus előfutára volt. A katasztrofizmus kifejezést a lengyel irodalomkritikában a két világháború közötti időszak bizonyos eszmei-, művészeti áramlataira használják. Edyta Anna Górniak, 1993-ban Edyta Anna Górniak The Power of Love (Copyright by Polsat) Alfons Hayduk Alfons Hayduk (Oppeln, november 18.- Erlangen, július 15.) író és tanár. Celina Hellerowa Celina Hellerowa az opolei Zeneiskola tanára, zenetudós, a klasszikus zongora tanára. Arkadiusz Janiczek Arkadiusz Janiczek lengyel színművész január 14-én született Opoléban. Az épület, amelyben Jan Kasprowicz lengyel költő élete utolsó éveit töltötte, 1920-ban épült egy harendai górál, Jan Klusia-Fudal megbízásából. Eredetileg panzióként funkcionált, majd megvette egy angol festőnő, Winnifred Cooper, akitől ban vásárolta meg Kasprowicz. Jan Kasprowicz háza Zakopanéban 48

49 Mivel az épület megvételét egy igen nagy összegű, műfordításért kapott előleg tette lehetővé, Kasprowicz rendszeresen úgy emlegette a házat, hogy "egy angol, bizonyos Shakespeare" finanszírozta azt neki. Betegség miatt mindössze néhány évet töltött itt, de életének legszebb éveiként emlegette, híres verses kötetét "Én Világom" címmmel is itt alkotta. Ryszard Kotys Ryszard Kotys lengyel színész és rendező Mniówban született március 20-án. Krzyża Kawalerskiego Orderu Odrodzenia Polski lovagja. Fellépett az opolei Teatr im. Jana Kochanowskiego színházban is. Paweł Kukiz Paweł Kukiz színész, lengyel énekes, dalszövegíró Paczkówban született június 24-én. Az opolei Zeneiskolában tanult. Laumann Druck & Verlag Hans Niekrawietz életrajza Janusz Onufrowicz Janusz Onufrowicz lengyel színész, kabarészerző, dalszerző, május 17-én, Opoléban született. Mariola Ordak-Świątkiewicz Mariola Ordak-Świątkiewicz színésznő, bábművész, rendező, pedagógus. Az Opolei Stefan Jaracz Színház Dráma Szakán végzett 1995-ben, valamint az Állami Színművészeti Főiskola Wrocławi Bábművészeti Szakán (Państwowa Wyższa Szkoła Teatralna Wydziału Lalkarskiego we Wrocławiu) 1999-ben. Paweł Kukiz Friedrich Wilhelm Kuhnert (1865. szeptember február 11.) festő, állatrajzoló. Simon Bar Jona Madelka (mint Šimon Bariona Oppollensis) (Opole, Plzeň, 1598 k.) cseh zeneszerző Opoléban született. Meszuge Meszuge művésznevű alkoholista lengyel író 1958-ban született Opoléban. Bloger, az alkoholizmus témájára esszé és cikkíró, a Wspólnota Anonimowych Alkoholików Lengyel Alkoholisták Egyesülete Program 12 Kroków AA program népszerűsítője. Georg Nehrlich Georg Nehrlich (Oppeln, Szilézia, január 6.- Drezda, április 17.) festő és grafikus. Hans Niekrawietz Hans Niekrawietz tulajdonképpen Johann Niekrawietz (Opole, február 8.- Wangen im Allgäu, Németország, április 23.) költő. Mariola Ordak-Świątkiewicz A wrocławi színművészeti főiskola tanára ( ). Az opolei Bábszínház bábművésze. Krzysztof Pieczyński Krzysztof Pieczyński lengyel színész, költő és író március 27-én született Opoléban. Bolesław Polnar Bolesław Polnar (Opole, június 30.-u.o., február 10.) lengyel grafikus, festő és az opolei Liceum Sztuk Plastycznych im. Jana Cybisa tanára volt. Plakátokat és színlapokat is tervezett. A krakkói Szépművészeti Egyetemen Akademia Sztuk Pięknych im. Jana Matejki w Krakowie tanult ( ), ahol grafikából diplomázott prof. Włodzimierz Kunz műhelyében. 49

50 Polnar a decemberi kiállítása idején Tomasz Różycki Tomasz Różycki lengyel költő, fordító, romanista május 29-én, Opoléban született és ott is lakik. A genfi székhelyű Kościelski-díj (Nagroda Kościelskich) díjazottja, melyet a "Dwanaście stacji" c. alkotásáért kapott (2004). Számos lengyel és külföldi folyóratban publikált. Verseit több európai nyelvre lefordították ben megkapta a "Kamień" díjat, a "Miasto Poezji" Festivál idején. Jacek Zejdler (Jacek Zajdler is, Łódź, janzár 19.-Opole, január 1.) lengyel színész, a Stawiam na Tolka Banana sorozat címszereplője. A TSA együttes tagjai Tajne Stowarzyszenie Abstynentów (TSA) lengyel rock együttes a heavy metal előfotáraihoz számít Lengyelországban. Az együttes 1979-ben, Opoléban alakult Andrzej Nowak gitáros és Tomasz "Whatfor" Zatwarnicki basszusgitáros kezdeményezésére. Az együttes 1981-ben mutatkozott be egyedül a Mass Media/Wpadka, ugyanakkor a TSA néven jegyzett albumát ban jelentette meg. Az együttes jelenlegi tagjai: Marek Piekarczyk ének ( , , , től), Andrzej Nowak gitár ( , , , , 2001-től), Stefan Machel gitár, vokál ( , 2001-től), Janusz Niekrasz basszus gitár, vokál ( , 2001-től), Marek Kapłon dob (1980, , 2001-től) Az együttes korábbi tagja volt: Paweł Stompór gitár ( ), Marek Raduli gitár (1980), Antoni Degutis gitár ( , ), Ryszard Petelnik gitár (1980), Andrzej Walczak basszusgitár ( ), Paweł Mąciwoda basszusgitár ( ), Tomasz Zatwarnicki basszusgitár (1979), Zbigniew Kraszewski dob, vokál ( ), Dariusz Biłyk dob ( ), Duane Cleveland dob ( ) valamint Leszek Wojtas dob (1980) Ruth Seydewitz író- és újságírónő (szül.: Lewy;, Opole, június 26.- Drezda, március 28.) Jerzy Turek Jerzy Turek (Tchórzowa, január 17.-Varsó, február 14.) lengyel színész között az opolei Państwowy Teatr Ziemi Opolskiej színésze volt, majd ezt követően varsó színázakban szerepelt: Teatr Syrena ( ), Teatr Polski im. Arnolda Szyfmana ( ), Narodowy ( , ), Teatr Rozmaitości ( ) tól a Teatr Kwadrat művésze volt. Hugo Ulrich (Opole, november 25.-Berlin, március 23.) német zeneszerző. Tajne Stowarzyszenie Abstynentów (TSA) napjainkban Trochę więcej zdjęć: Paprika Korps együttes tagjai Paprika Korps egy sziléziai heavy reggae zenekar. Tagjai: Marcin Matlak: vokál, gitár, Piotr Maślanka: billentyű, vokál, melodika, Łukasz Rusinek: gitár, Tomasz Krawczyk: basszusgitár, Aleksander Żeliźniak: dob valamint Jakub Łukaszewski: hangmérnök. 50