A ZSOLT NÁNDOR ALAPFOKÚ ZENE- ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 Zsolt Nándor Alapfokú Zene- és Művészeti Iskola Sokszor egyetlen élmény, egész életre megnyitja a fiatal lelket a zenének. Ezt az élményt nem lehet a véletlenre bízni, ezt megszerezni az iskolának kötelessége. Kodály Zoltán A ZSOLT NÁNDOR ALAPFOKÚ ZENE- ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA GYERMEK ÉS SZEMÉLYISÉGKÖZPONTÚ NEVELÉS A ZENE ESZKÖZEIVEL 2008.

2 TARTALOMJEGYZÉK A ZSOLT NÁNDOR ALAPFOKÚ ZENE - ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA TARTALOMJEGYZÉK 2 BEVEZETÉS 4 AZ INTÉZMÉNY ADATAI 6 A PEDAGÓGIAI PRORAM FOGALMA, JOGSZABÁLYI ALAPJA 6 A) AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 8 I. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ, OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 8 1. Az iskola értékrendje, pedagógiai irányelvei 8 2. A pedagógiai elvek konkrét megvalósításának feladatai 9 3. Az intézmény nevelési célkitűzései 9 4. Az intézmény oktatási céljai korosztályokra bontva Az iskola napi működése, iskolai hangversenyek, hagyományok Az iskola közművelődési tevékenysége Az iskola eredményei 13 II. AZ EGYES MŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉGEKOKTATÁSÁNAK CÉL ÉS FELADATRENDSZERE Zeneoktatás Klasszikus zene Népzene 2. Táncoktatás 16 III. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 17 IV. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK 18 V. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT, VALAMINT A FELZÁRKÓZÁST SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK A tehetséggondozás formái, felkészítés zenei pályára A felzárkóztatás formái 20 VI. HELYZETELEMZÉS Az iskolai munka személyi feltételei Az iskolai munka tárgyi feltételei Az iskola szervezeti felépítése 22 VII. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ- OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE A Zeneművészeti ág eszközjegyzéke (Klasszikus zene, Népzene) A Táncművészeti ág eszközjegyzéke (néptánc) 26 VIII. AZ ISKOLA PARTNEREINEK (SZÜLŐK, TANULÓK, PEDAGÓGUSOK, EGYÉB INTÉZMÉNYEK) KAPCSOLATA, EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI 27 2

3 IX. A BEISKOLÁZÁS VÁRHATÓ ALAKULÁSA 29 B) AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 30 I. A FEJLESZTÉS IRÁNYVONALAI A szakmai fejlesztés irányai A tárgyi fejlesztés irányai 31 II. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÓRATERVE Zeneművészeti ág Klasszikus zene Népzene Táncművészeti ág néptánc tanszak 37 III. A TANSZAKOK, TANTÁRGYAK SZAKIRÁNYÚ FELADATAI Zeneművészeti ág Klasszikus zene Népzene Táncművészeti ág néptánc tanszak 58 IV. A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI Zeneművészeti ág A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA RÉSZEI A MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA RÉSZEI A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA TARTALMA A MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA TARTALMA A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÉRTÉKELÉSE Táncművészeti ág néptánc tanszak A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI A MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 101 V. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Zeneművészeti ág Táncművészeti ág néptánc tanszak 104 VI. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI 104 VII. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI 105 VIII. A TANULÓ SZORGALMA ÉS TELJESÍTMÉNYE ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁJA Az értékelés szempontjai Az osztályzás tartalmi megfogalmazása 106 IX. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPVETŐ FELTÉTELE 107 X. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 108 XI. MELLÉKLETEK 108 3

4 BEVEZETÉS Esztergomban 1962 szeptemberében kezdődött el a zeneiskolai oktatás. A zeneiskola aránylag magas tanári és növendéklétszámmal kezdte meg működését, a tanítás szakmai színvonala pedig rövid időn belül lendületesen előre tört. A zeneiskola fennállásának első 20 évében szinte minden lehetséges hangszer tanítása elindult az iskolában ben önálló épületet kapott az intézmény, 1982-től átépítéssel sikerült a jelenlegi szintre bővíteni. A 95-ös évre stabil tanári kar alakult ki az iskolában. Napi munkánkat kezdettől erősítették látványosabb szakmai eredmények. A zeneművészeti szakközépiskolába felvételiző vagy megyei és országos versenyen eredményesen szereplő növendékek eleinte egy-egy tanár kiváló munkáját bizonyították. Az utóbbi öt-hat évben viszont elérte iskolánk, hogy a zeneiskolában tanító tanároknak legalább 80%-a felzárkózott szakterületének országos szintjéhez. Ez azt jelenti, hogy országos versenyre eljut egy-két növendékünk. Iskolánkban azonban nem a versenyzést, hanem a mindennapok embert formáló zenélési tevékenységét tartjuk elsődlegesen fontosnak. A Zsolt Nándor Alapfokú Zene- és Művészeti Iskola tanárai a művészetek területén is kamatoztatható újszerű pedagógiai módszerek alkalmazásával már régóta foglalkoznak. A kutatómunkát elindító gondolat Kodálytól ered. Célunk ennek a gondolatnak torzításoktól mentes felelevenítése és a zenepedagógiai gyakorlatba átültetése volt. A Kodály által megfogalmazott program, mely szerint a zenei nevelés célja, hogy részt vállaljon a teljes személyiség formálásából, ma is érvényes. Ezzel a célmegjelöléssel elindított kutatómunkánk négy pillérre épült. 1. Az idézett kodályi gondolat pedagógiai alkalmazására Zsolnai József személyiségfejlesztő pedagógiája adott gyakorlati tanácsokat. 2. A gyermekjátékok formájában élő népzene életre keltése eredeti összetettségében és sokrétűségében, tulajdonképpen a helyesen értelmezett és alkalmazott Kodály módszer. Ezt kiegészítettük a XX. század másik két nagy zenepedagógusának, Orffnak és Dalcrose-nak ritmusra és mozgásra épülő metodikájával. Így utat találtunk a gyermekközpontú, komplexitásra törekvő zenepedagógiához. 3. A régi zene világának szakszerű beépítése a zenei nevelésbe a zenetörténet értékfeltáró megismeréséhez vezetett, elsők között kapcsolva iskolánkat ahhoz az európai-amerikai világtrendhez, mely az elmúlt évtizedekben a régi zene kutatásában kialakult. 4. A világ zenekultúrája improvizatív muzsikában gyökerezik, ezért fontosnak tartjuk a mai kor zenei nyelvezetéből a legtöbb rögtönzéselemet tartalmazó jazz kultúra megismerését. A rögtönzés, mint a zeneoktatás kreatív formája, a játék spontán örömével a művészi igényű zene alkotásához segíti hozzá a zenét tanulókat. 4

5 A zenetanulás, mely a személyiségre elsősorban emocionálisan hat, rendkívül kedvezően befolyásolja az intellektuális agyi képességeket és a koncentráló képességet is. Ezt a tényt pszichológiai vizsgálatok igazolják. Az ember személyiségét a lénye legmélyén érintő zene megismerése utat mutat az igaz értékek felismeréséhez. Élenyszintű tanításával, a legegyszerűbb rendtől, a ritmustól a legbonyolultabb, mindent egységbe foglaló rendhez, a harmóniához juttathatjuk el a zenét tanuló gyermekeket. Mivel a zene tartamilag és formailag maga kínálja fel a mindenség megismerésének lehetőségeit, feladatunk az, hogy e művészet titkait a legélményszerűbben tárjuk növendékeink elé. Célunk az, hogy megtartva a hagyományos zenepedagógia minden értékét, de elvetve a gyermekeket túlhajszoló eredményközpontúságot, olyan módszereket alkalmazzunk napi munkánkban, melyek a zenével, mint művészi eszközzel, a zenét tanuló gyermek teljes személyiségére hatnak, jó irányba vezetve őket. A zeneoktatáshoz legközelebb eső művészeti ág a táncművészet, melynek néptánc tanszaka a tanévtől működik intézményünkben. Feladatunk a hangszeres oktatás mellett így kiterjed a tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának fejlesztésére is, alapot adva a népi kultúra- és hagyományok fenntartására, aktív művelésére. Pedagógiai elképzeléseink alapgondolata Antoine de Saint-Exupéry: Citadella című művéből vett idézettel: A gyermek növekvő, a mindenségre nyitott lény, aki képes magába ölelni minden értéket, melyet szeretettel és helyes iránymutatással adunk át neki. 5

6 AZ INTÉZMÉNY ADATAI Az intézmény neve: Zsolt Nándor Alapfokú Zene- és Művészeti Iskola, Esztergom Az intézmény székhelye: 2500 Esztergom, Gesztenye fasor 12. Az intézmény típusa: Az intézmény fenntartója: Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Esztergom Város Önkormányzata Az iskola vezetője, a pedagógiai program benyújtója: Udvardyné Pásztor Ágnes igazgató A PEDAGÓGIAI PROGRAM FOGALMA, JOGSZABÁLYI ALAPJA A pedagógiai program a nevelőtestület által létrehozott és elfogadott, a fenntartó által jóváhagyott szakmai alapdokumentum, mely átfogja az iskola működésének minden területét. Az iskola stratégiai programja, mely meghatározza a nevelés, a tanulás-tanítás folyamatának helyi pedagógiai elveit, tanterveit, gyakorlatát, működésének feltételeit. A közoktatásról szóló, többször módosított évi LXXIX. törvény és a 27/1998.(VI.10.) MKM rendelet paragrafusai rendelkeznek az alapfokú művészetoktatási intézmények pedagógiai programjának elkészítéséről, tantervi programjának bevezetéséről. A legutóbbi 2003 évi LXV tv bekezdése, világosan felsorolja az intézménytípusunkra vonatkozó tartalmi előírásokat a pedagógiai program esetében évi LXXIX. tv. 10. (3) bekezdése kimondja, hogy: A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, valamint tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében alapfokú művészetoktatásban vegyen részt.... nemzeti ill. etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön (pl. nemzetiségi zene) Figyelemmel kell lenni (13. ) a szülő jogaira (pl. szabad iskolaválasztás) és a pedagógus jogaira, ill. kötelességeire (19. ). A művészetoktatási intézmények vonatkozásában fontos dokumentum a 27/1998.(VI.10.) MKM rendelet, valamint az annak módosításáról rendelkező 32/1999.(VIII.18.) OM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról. A fenti jogszabályi háttér figyelembevételével készült iskolánk pedagógiai programja, és az azóta történt módosítások figyelembevételével a jelenlegi felülvizsgálata. 6

7 Összegezve, a program figyelembe veszi: - a közoktatásról szóló többször módosított évi LXXIX. törvényt, - a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló többször módosított - 11/1994.(VI.8.) és annak 16/1998-as módosítását, - az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről szóló 27/1998-as MKM rendeletet, és annak 32/1999.(VIII.18.) OM. rendelettel történt módosítását, - az esélyegyenlőség megvalósulásáról szóló 11/2008. (III. 20.) OKM rendelet 4. (5.) bekezdését - Esztergom Város Önkormányzatának Minőségirányítási Programját - az önkormányzat intézkedési tervét - az intézmény Alapító Okiratát, - a tanulók és szülők jogos igényeit, - társadalmi és települési elvárásokat. Épít: - a zeneiskola hagyományaira, - a települési oktatási intézmények együttműködésére, - a tantestület szakképzettségére, hivatástudatára. 7

8 A) AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA I. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 1. Az iskola értékrendje, pedagógiai irányelvei A Zsolt Nándor Alapfokú Zene - és Művészeti Iskola értékrendjét a világmindenség rendjére nyitott emberkép jellemzi. A zene és a tánc művészi értékeit a nevelés eszközeként felfogó pedagógus feladata a nevelendő gyermeket bevezetni a művészetek rendezett, harmóniát sugárzó világába és ezen a világon keresztül bemutatni a mindennapok igaz értékeit. A zeneművek megtanulása és előadása nem lehet cél, csak eszköz a művészeteken keresztül tükröződő világ helyes felismeréséhez. A zeneművek hallgatása és megtanulása a lélek legmélyebb rétegeiben érinti meg az embert, tehát az érzékeny, a jóra, szépre nyitott gyermeki lelket is. Az ember tehát a nevelendő gyermek is szabad, egyszeri, megismételhetetlen, transzcendens és történeti lény, aki képes a kapcsolatteremtésre, akinek jövője van, akinek élete valamilyen célra irányul. Nem mindegy, hogy milyen cél felé irányítjuk, hogy merre jelöljük meg a jövőjét, hogy szabadságát az értékek keresésének irányába tudjuk-e állítani. A helyes irányultság felmutatásához elsődleges a pedagógus személyének emberi és szakmai hitelessége. Ez az alapja a gyermekét vezetni tudó személyes kapcsolatnak, mely az értelemre és érzelemre úgy tud hatni, hogy értelmes cselekvésre készteti a gyermeket. Iskolánk nevelő-oktató, vagyis a nevelést előtérbe helyező pedagógiai műhelyként szeretne működni. Elsődleges célunk, hogy minél több növendéket, minél hosszabb időn keresztül megtartsunk az értékes zene művelésében, hogy iskolánkból kikerülve képesek legyenek részben a saját örömükre szolgáló zenélésre, részben az értő zenehallgatásra. A gyermek a tanár számára feladat, akit szeretettel és szakmai tudással az életre kell nevelni, az Ő saját életére, ahol a művészet megismert értékei az Ő egyszeri, megismételhetetlen személyiségét gazdagító tényezőkké válnak. Ezért egyformán fontosnak tartjuk a tehetséggondozás és a felzárkóztatás szerepét. Fontosnak tartjuk, hogy az iskola élettér, tanár, diák és szülő számára egyaránt. Élettér és igazodási pont, ahol az ember tanár, gyermek és szülő önmagára találhat. Ezt a célt szolgálja iskolánk berendezése is. A kapcsolatteremtés különböző lehetőségeit kínáló tanszaki hangversenyek, növendékhangversenyek, tanári hangversenyek is ennek a célnak a szolgálatában állnak. 40 éves iskolánk régi hagyományokra tekinthet vissza és hagyományteremtő kezdeményezések sorozatát vallhatja magáénak. CSALÁDI HANGVERSENYEK, KAMARAZENEI TÁBOROK, ZENEKARI HANGVERSENYEK, MEGYEI TALÁLKOZÓK, ORSZÁGOS VERSENYEK. A felsorolt rendezvénytípusok mindegyike hasznosan épül be a zeneiskola pedagógiai koncepciójába, és bőségesen megtermi gyümölcsét a zenei nevelés területén. A pedagógiai eredményeken túl, rendezvényeinkkel belépünk a város, a megye és az ország zenei életébe, elismerést szerezve iskolánknak és városunknak. 8

9 2. A pedagógiai elvek konkrét megvalósításának feladatai a) Értékes zenei anyaggal, a korosztálynak és az egyénnek megfelelő módszerekkel és pedagógiai kultúrával eljuttatni növendékeinket a zeneirodalom remekműveinek mind teljesebb megismeréséhez. A zenei értékek átadása során feltárni az összefüggéseket a művészi és az emberi értékek között, ezzel hozzásegíteni a tanulót saját értékeinek felismeréséhez, elfogadásához, fejlesztéséhez. b) A hangszeren tanult művek megformálásában a növendékeknek el kell jutni az értelmes, jól artikulált frazeálástól a tartalmi, harmóniai összefüggések megismeréséig, a ritmus- és dallamvilág gazdagságától az érzékeny, fantáziadús előadásig. A zeneművek hangversenyszerű előadása alkalmával fontos kialakítani a növendékekben azt az érzést, hogy zenei tudásukkal, az előadott mű elhangzásával örömet szerezhetnek. Sajátos, személyiségük mélyéről fakadó értékekkel ajándékozhatják meg az őket hallgató közönséget, családtagjaikat, barátaikat. c) Mind énekes, mind hangszeres téren olyan módon és olyan mélységben kell megismertetnünk növendékeinkkel a zenei jelenségeket, hogy a zene eszköztárát ritmus, metrum, dinamika, dallam, harmónia improvizatív, alkotó módon tudják alkalmazni, vagyis értsék és beszéljék a zene nyelvét. A zene nyelvének ismerete a kommunikáció sajátos eszközeként épül be az emberi életbe, gazdagabb, színesebb, megértőbb, tudatosabb egyéniséggé formálva az embert. d) A növendékek a népi játékok, a népzene és a néptánc gyakorlásán keresztül nagyon sokrétűen fejlődhetnek. Egyéni képességeiknél a testtudat, az utánzás, a kreativitás kifejlesztésében, közösségi szinten, pedig a szabályok követésének, a párválasztásnak, a kudarcok és sikerek megélésének megtanulásában játszik szerepet. Pedagógiai irányelveink megvalósításának alapvető feltétele, hogy a zenepedagógusok, kellő szakmai jártassággal, anyagismerettel, pszichológiai pedagógiatudással rendelkezzenek. A pszichológiai ismeretek segítenek a nevelendő gyermek képességeinek felismerésében, irányt mutatnak a fejlesztés optimális lehetőségeinek megvalósításához. A pedagógiai ismeretek a gyermek érdeklődésének felkeltését, életkorának megfelelő, személyiségét gazdagító módszerek alkalmazását teszik lehetővé. 3. Az intézmény nevelési célkitűzései - Tudáskínálatban gazdag, tanításában és tanulás-irányítási módszereiben hatékony, a képességek fejlesztését differenciáltan szolgálja, igényes szakmai szintű, élménycentrikus, fakultatív lehetőségeket is ajánló iskola-modell továbbfejlesztése. - Esztétikai érzékenység, nyitottság, igényesség, fogékonyság kialakítása az életkori sajátosságok figyelembe vételével, a tanulók érdeklődésére és tehetségére építve. Az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok és értékek átadása, az értékmegőrzés formáinak kialakítása az intézmény mindennapi munkájában. - A zenehallgatás, zeneértés szerepének méltó helyre emelése a tanulás folyamatában. Hangversenyek, csoportos zenélési lehetőségek bőséges kínálata, ahol a növendékek tudásukat a mindennapi élet szintjén kipróbálhatják, a művészet gyakorlata révén megszerzett élményeket, értékeket iskolatársaiknak, családtagjaiknak, barátaiknak tovább ajándékozhatják. 9

10 - Önfegyelemre nevelés, a figyelem tartós irányultsága; a kottára, a két kézre, hangzásélményre, végső soron a test és a lélek minden rezdülésére. - Rendszerességre nevelés az idő okos felhasználásával, a rendszeres otthoni gyakorlással. A NEVELÉSI ELVEK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI 1. Olyan nevelőtestület, mely ezeket a pedagógiai célokat magának vallja; életét, szakmai munkáját, nevelői tevékenységét e céloknak megfelelően irányítja. 2. A nevelőtestület tagjai egyénileg úgy képzik magukat, és szakmai közösségekben úgy segítik egymást, hogy a vállalt célokat egyre jobban teljesíthessék. 3. Az iskolavezetés a munka szervezésében, az egyéni és a szakmai munka irányításában biztosítja a vállalt célok megvalósításához szükséges feltételeket, pályázatok kiírásával igyekszik előteremteni a költségvetésben biztosított összegen felül, a szükséges anyagiakat. 4. Az iskolavezetés olyan tantestület formálására törekszik, amely képes alkalmazkodni a megváltozott vagy változásban lévő helyi igényekhez, nem feledve, hogy elsődleges feladata a jóra törekvő ember nevelése. 4. Az intézmény oktatási céljai korosztályokra bontva - A csoportos előképző feladata, hogy énekes-mozgásos gyermekjátékok tanulásával, egyszerű improvizálással, ritmus és fantáziafejlesztő játékokkal, élményszerűen vezessen be a zene és a tánc világába. Az oktatás célja az élményanyag gyűjtése. - A hangszertanulás megkezdésétől (alapfok) a tanár-tanítvány személyes kapcsolata a döntő tényező. A tanítás módszereit, a tananyag jellegét és mennyiségét az egyes növendék képességeihez és körülményeihez mérve, egyénre szabottan, de az országos elvárások ismeretében tervezik meg a tanárok. Az oktatási cél ennél a korosztálynál: zeneművek megismerése, hangszerkezelés a zene szolgálatában, zenei élményadás. - A népzene és néptánc tanszak célja alapfokon a magyar népzene, néptánc és népi kultúra iránti érdeklődés elmélyítése, a népzenei hagyományok és a magyar népi táncok lépésanyagának, jellegzetességeinek, stílusának megismerése. - Pályaválasztásra készülve és a továbbképző évfolyamain a növendékek mennyiségi és minőségi munkája egyre differenciáltabbá és árnyaltabbá válik. Célunk, hogy minél több növendék megtalálja a képességeinek és lehetőségeinek legmegfelelőbb tanulási formákat. 5. Az iskola napi működése, iskolai hangversenyek, hagyományok A zeneiskola egyik jellegzetessége az, hogy a tanításra délután, a gyermekek általános iskolai elfoglaltsága után kerülhet sor. A másik jellegzetesség, hogy óráink többségében egyéni hangszeres órát tartunk. Pedagógiai tevékenységünket nehezíti az, hogy a délelőtti tanórák után a gyermekek fáradtan kerülnek iskolánkba. Az egyéni foglalkozások lehetősége viszont növeli tanításunk hatékonyságát. A hangversenyek, szereplések mindennaposak a zeneiskolai tanárok és a növendékek életében is. A zenetanulás eredményessége olyankor realizálódik, amikor tanulóink nyilvános szereplésére kerül sor. 10

11 A tanulási folyamat figyelemmel kísérését és a mások előtti szereplés képességének kialakítását szolgálják a szaktanár és szülők részvételével rendezett családias jellegű osztályhangversenyek. A szakterületen elért eredmények felmérésére szolgálnak az egyfajta hangszer vagy hangszercsoport bemutatkozását jelentő TANSZAKI HANGVERSENYEK. Végül az iskola egészének munkáját mutatják be az ISKOLAI NÖVENDÉKHANGVERSENYEK. Az iskolai összevont növendékhangversenyek gyakran egy-egy nagy zeneszerző évfordulójához kapcsolódnak, és így a zeneszerző munkássága határozza meg a koncert jellegét. Így épül be az iskola életébe hazánk világhírű zeneszerzőire: Liszt Ferencre, Bartók Bélára, Kodály Zoltánra való emlékezés. Szükséges egy iskola életrendjében, hogy megkülönböztessük, helyére tegyük a különböző szereplési alkalmakat, kiemeljük a mindennapok köréből az egész iskolát érintő ÜNNEPLŐ rendezvényeket. Hangversenyeinket sokféle módon tehetjük és tesszük is ünneppé. Ünnep az, ha kiváló növendékeinket léptethetjük fel egy koncerten. Ünnep az, ha egy nagy zeneszerzőre emlékezünk. Ünnepek a zenei versenyek, fesztiválok és az iskolánk életének kiemelkedő eseményei, mint az iskola megalapításának, vagy névadójának évfordulója, melyeket természetesen hangversenysorozattal ünnepelünk meg. Hangversennyel ünnepeljük a karácsonyt, húsvétot és a nemzeti ünnepeket is. Hagyománnyá vált a családi (szülő-gyerek) hangverseny, valamint a bolondos hangverseny, melyeken a szülők, tanárok és a diákok együtt lépnek fel. Hagyomány az iskola és a város hazai és külföldi kapcsolatainak ápolása. Hagyományszerűen visszatérnek iskolánk rendezvénypalettáján az országos versenyek, melyeknek háromévente visszatérő alkalmai meghatározzák az iskola hangversenyéletének ritmusát, és egyben bekapcsolják iskolánkat az ország zenei életébe. Megyénkben kiemelkedően sok a zenei rendezvények száma, az ezekre való felkészülés szintén beleépül tervezett programjaink közé. 6. Az iskola közművelődési tevékenysége Az iskolai hangversenyek és hagyományok egy része túlnő a szorosan vett iskolai munkán, és a város KÖZMŰVELŐDÉSÉNEK szerves részévé válik. Közművelődési tevékenységnek számítanak az iskolában működő növendék és tanári zenekarok, valamint a kamaraegyüttesek munkája. A FÚVÓSZENEKAR működtetése a pedagógiai tevékenység része, de hagyományos szerepléseik Március 15., Október 23., vagy a Sörfesztivál és a Pünkösdi vásár TÉRZENÉJE közművelődési tevékenységnek minősülnek. Vonószenekarunk is egyre több koncertet szervez és testvérvárosi, testvérzenekari kapcsolatokat tart fenn. Az immár több mint 10 éves múltra visszatekintő TEHETSÉGGONDOZÓ KAMARAZENE- TÁBOR is a közművelődési tevékenység körébe tartozik, melynek eredményei a tanév folyamán kamatoznak a zeneiskolai munkában. A tábor helyszíne a zeneiskola. Élményt nyújtó érdekessége az, hogy a zene mellett melyben énekkar, zenekar, kamarazene és egyéni hangszeres foglalkozások formájában vesznek részt növendékeink a társművészetek 11

12 minden ága jelen van. (Dramatikus játék, szituációs játékok, tánctanulás, irodalmi és képzőművészeti előadások.) Ehhez a Zeneiskola biztosítja a bentlakást is. Szintén közművelődési feladatként iskolánk biztosítja a VÁROSI SZIMFONIKUS ZENEKAR, valamint a BALASSA BÁLINT VEGYESKAR működési feltételeinek egy részét ban kezdte meg működését a Városi Szimfonikus Zenekar, mely 1970-től rendszeresen évi 10 hangversennyel koncertező zenekarrá nőtt. A szimfonikus zenekar számára a Dobó Gimnázium, és a város templomai kínálnak fellépési lehetőségeket. A zenekarral kapcsolatos közművelődési munka a zenekari próbák beillesztése a zeneiskola napi munkájába, a zeneiskolások felkészítése a koncertek hallgatására, valamint a hangversenyek propagálása. Ezek a területek meghatározóak az iskola jellegzetesen kialakult profiljánál. Az Esztergomi Zeneiskola ezekkel a tevékenységekkel együtt vált ismertté az ország szakmai fórumai előtt, ezért ezek a tevékenységek elválaszthatatlanul összekapcsolódnak az iskola mindennapi munkájával. A Zsolt Nándor Alapfokú Zene- és Művészeti Iskola kezdettől fogva komoly gondot fordított arra, hogy Esztergom város hangversenyéletének részese és irányítója legyen. A zeneiskola tanárai már a 70-es években is rendszeresen szerepeltek kiállítás-megnyitókon, városi rendezvényeken. A hangversenyek közönségét elsősorban az akkori zeneiskolások és szüleik alkották. A zeneiskola művésztanárai a zenekari munka mellett szólistaként és kamaramuzsikusként is gyakran koncerteznek. Az iskola volt növendékei közül egyre több az országos koncertpódiumokon fellépő művész, akik szívesen szerepelnek volt iskolájukban. Az évek folyamán kialakult szakmai kapcsolataink révén városunkban rendszeresen és szívesen koncerteznek élvonalbeli, főleg fiatal művészek. Tervezzük a HÁZI MUZSIKA bevezetését, a beszélgetéssel és teázással egybekötött, oldott hangulatú hangversenyeket, melyen szüleikkel együtt, vagyis családi körben várjuk a zene iránt érdeklődő gyermekeket és fiatalokat. Az oldott hangulat olyan baráti légkört teremt, melyben örömmel csendülnek fel a zeneművek. A HÁZIMUZSIKA vonzó légkörét segíti a környezet is, hiszen a zeneiskola megújult hangversenytermét esztergomi képzőművészek által kiállított művek díszíthetik. A közönség utánpótlásának nevelése zeneiskolai munka, zenei nevelésünk része. Természetes tehát, hogy az élő zene iránti igény felébresztése, az ifjúság számára rendezendő hangversenyek gondozása érinti a zeneiskola feladatkörét akkor is, ha olyan diákoknak szól, akik nem tanítványaink. Nekik olyan hangversenyeket kell kínálnunk, amely maradandó élményt nyújt, és olyan módon, hogy érthetővé, vonzóvá váljon számukra az értékes zene. Úgy váljon vonzóvá, hogy legalább valamennyire ellensúlyozza azt a sok romboló zenét, melyet a gyerekek, fiatalok naponta hallanak a TV-ben, rádióban. Az igényes zenehallgatást gazdag és összehangolt hangversenykínálattal próbáljuk segíteni. A hangversenysorozatban gondolunk azokra a gyermekekre, akik csak akkor hallgathatnak élő zenét, ha tanító nénijük hozza el őket egy-egy rendezvényre, de azokra is, akikre a lázadás korában minden bizonnyal csak a legszuggesztívebb előadók és az érzelemvilágukhoz legközelebb álló művek hatnak. 12

13 7. Az iskola eredményei A zeneiskolából az elmúlt 40 évben 33 növendék került be zeneművészeti szakközépiskolába. Közülük 15 fő végezte el a zeneművészeti főiskola tanárképző szakát és 6 fő a zeneakadémiát, 4 fő jelenleg is folytatja zenei tanulmányait. 6 növendékünk került be a zeneiskolából közvetlenül a zeneakadémiára, és legalább növendékünk végzett a tanárképző főiskola ének szakán, vagy tanítóképzőben, illetve felsőfokú óvónőképzőben. 1 növendékünk a Zeneakadémia énektanára, 1 pedig a Berlini Filharmonikusok szóló trombitása. Az eredmények és a továbbtanulásra jelentkezők felvételének aránya számszerűen kimutatható, de legalább ilyen fontos eredmény az a naponta tapasztalható tény, hogy a zeneiskolás növendékek örömmel zenélnek, és szeretnek zeneiskolába járni. A mindennapok eredményeit a különböző növendékhangversenyek magas száma, és az ott előadott művek színvonala jelenti. Örvendetes eredmény az is, hogy mindig akad felkészült növendék vagy együttes, amikor különböző városi rendezvényekre hívják szerepelni növendékeinket óta diákjaink folyamatosan egyre több megyei és országos rendezvényen vesznek részt szép eredménnyel. A zeneiskolai munka eredményességét segíti az iskolának az a sajátos jellemzője, hogy intézményünkben 25 éves múltra tekint vissza az óvodáskorúak zeneiskolai tanítása. Fontos számunkra, hogy iskolánknak a korai kezdés terén jól bevált szakmai elképzelését a város önkormányzata akkor is támogatta, amikor a 6 éven aluliaktól megvonták a központi normatív támogatást. Szakmai eredményeink továbbvitele szempontjából rendkívül lényeges eleme tanításunknak a korai kezdés helyileg kialakított módszereinek alkalmazása. II. AZ EGYES MŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉGEK OKTATÁSÁNAK CÉL ÉS FELADATRENDSZERE 1. Zeneoktatás Klasszikus zene 1. ZENETANULÁST ELŐKÉSZÍTŐ SZAKASZ Előképző, hangszeres előkészítő osztályok, melyek elvégzése zenei élményanyag gyűjtésével alkalmassá teszi a gyermekeket a hangszertanulás megkezdésére. 2. HANGSZERTANULÁS ALAPFOKON A hangszertanulás a gyermekek képességeire építve két különböző elvárás-szinten történik. Az A tagozat a zene megértésére, ismeretére, amatőr zenélésre, értő hangversenyhallgatásra készít fel. B tagozat feladata, zenei pályára alkalmas növendékek felkészítése a továbbtanulásra. 13

14 3. HANGSZERTANULÁS, TOVÁBBKÉPZŐ ÉVFOLYAMAIN A zene iránt komolyabban érdeklődő, saját örömére zenélő, de nem zenei pályára készülő növendékek zeneszeretetre, igényes zenélésre nevelése. Tulajdonképpen az amatőr zenészek nevelése. A zeneiskola, - mint intézménytípus feladatkörében, célrendszerében, szervezeti felépítésében és a mindennapi munka beosztásában is eltér a többi oktatási intézménytípustól. A zeneiskolai tevékenység rendkívül sokrétű és szerkezetében is bonyolult. A hangszeroktatás egyéni órákon történik, ami nevelési és oktatási szempontból nagyszerű lehetőségeket kínál, de óriási felelősséggel is jár. A hangszertanítást csoportos előkészítő előzi meg. Zenei pályára alkalmas ( B tagozatos) növendékek számára 4. osztálytól a kötelező zongora szak lép be új feladatként. Kötelező a zongorás korrepetíció, mindazon növendékek számára, akik nem zongorán, hanem más hangszeren tanulnak, illetve magánének szakosak. A hangszertanulás 5. osztályától kötelezően választható tárgyak: szolfézs, zenekar, kamarazene, zeneirodalom, improvizáció vagy a második hangszer. A kötelező és kötelezően választható tantárgyakat választható (fakultatív) órák egészítik ki. A zeneiskolában tanuló hangszeres növendékek számára az iskola, köteles biztosítani a csoportos elméleti órákat, szolfézs és zeneirodalom órák formájában, valamint a zenekar, kamarazene, kamaraének és a zongorás korrepetíció foglalkozásokat. A növendékek hangszeres tudásukat év közben legalább kétszer tanszaki meghallgatáson, félévkor és a tanév végén pedig a tanszak tanárai előtt történő vizsgán mutatják be. A zenei pályára készülő vagy az átlagosnál jobb teljesítményt nyújtó növendékek szakmai kibontakozása érdekében szükség van kiemelt tanszaki hangversenyekre, az iskola munkájának bemutatása miatt pedig az összes tanszak növendékeinek részvételével szervezett növendékhangversenyekre. Az iskola minden tanszakát bemutató növendékhangversenyek a kiemelkedőbb képességű növendékek számára szereplési lehetőséget, az átlagos képességűek számára zenehallgatási lehetőséget jelentenek. A tanult művek bemutatása és az élő zene hallgatása egyaránt fontos terület zenei nevelésünkben. A zeneiskola nem tanköteles intézmény és a tantervben előírt követelményeket csak bizonyos speciális képességek megléte esetén tudják teljesíteni a hangszert tanulók, ezért a zeneiskolába hangszertanulásra csak eredményes felvételi meghallgatása után jutnak be a jelentkezők. A tantervben előírt lehetőség van a tanszakváltoztatásra és a tanulmányok alatt egyszeri alkalommal az osztályfolytatásra. Az alapfokú művészetoktatás olyan fejlesztőpedagógiát képvisel, amelyben a hangsúly a képességfejlesztésen van. A követelményrendszer az életkori sajátosságoknak megfelelően, egymásra épülően határozza meg a követelményszinteket, lehetőséget biztosítva az egyéni fejlődési különbségek figyelembevételére. Az elvárható követelmények meghatározása a tanulási szakaszok (alapfok, középfok) végére tervezhető. 14

15 1. 2. Népzene Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó népzenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony tanulók sajátos képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. Az énekes és hangszeres népzene anyanyelvi szintű elsajátíttatásával a hagyományos kultúra értékeinek tiszteletére, őrzésére, gyarapítására, továbbadására nevel. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, fogékonyság - alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszer- és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására. A zeneoktatás a különböző zenei műfajok sajátosságait és hiteles megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. A NÉPZENEOKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYE, FELADATA A népzene sajátos gondolkodásmódjának (logikájának), a dallam- és harmóniavilág és a formai szerkezet összefüggéseinek, a ritmus és intonáció szabadabb értelmezésének, a magyar nyelv sajátságaival is összefüggő hangsúlyviszonyainak megismertetése. Az önkifejezés eszköztárának gazdagítása, a népzene sajátos értékrendszerének felismerése, alkalmazása. A technikai készség, a variációképző rögtönzőkészség kialakítása, személyiségfejlesztés és tehetséggondozás. A korábban gyűjtött vagy még élő népzenei anyag segítségével (különös tekintettel a hangzóanyagok hallgatására, értelmezésére) a tanuló megismertetése a különböző népzenei műfajok, dialektusok, stílusok sajátosságaival, a népzenekutatás történetével, a népzene nagy előadó-egyéniségeivel. A művészeti értékek befogadására, alkalmazására, a hagyományos kultúra értékeinek önálló, egységes szemléletű feldolgozására nevelés. Az alkotó magatartás, a pozitív beállítódások és magatartási szokások kialakítása, az általános és speciális zenei képességek (hallás, ritmusérzék - különös tekintettel a népzene sajátos hangközeire és ritmusfajtáira - stílusérzék, intonációs érzékenység, zenei memória, fantázia, előadói és manuális készség) fejlesztése. Rendszerezett zenei-népzenei ismeretek átadása, az általános zenei műveltség megalapozása. A zenei írás-olvasáshoz, az önálló lejegyzéshez és dallamértelmezéshez, az eredeti előadásmód alapvető jellegzetességeinek felismeréséhez és alkalmazásához, dallamfüzérek, zenei folyamatok, táncciklusok szerkesztéséhez szükséges alapok megtanítása. Rendszeres, céltudatos, igényes, önálló munkára, értő zenehallgatásra nevelés, igény kialakítása a társas muzsikálásra. Aktív közművelődési tevékenységre, koncerteken, fesztiválokon, táncházakon, táborokban, valamint gyűjtőutakon való részvételre ösztönzés, az egyházzenei élet segítése a népzene eszközeivel. A tanulók hazai és - a lehetőségeknek megfelelően - nemzetközi programokban való részvételének, cserekapcsolatok kialakulásának szorgalmazása. Nyitottság kialakítása a klasszikus zene, régizene, jazz, az értékes szórakoztató zene iránt, a zenei értékek élményt adó felismerésére és befogadására nevelés. A zenei pályát választó tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra. 15

16 2. Táncoktatás 1. A TÁNCTANULÁST ELŐKÉSZÍTŐ SZAKASZ ELŐKÉPZŐ /2 év/: Az alaplépések előadása szép mozgással, kiszámolók, játékok, egyszerűbb ritmusképletek és népdalok megismerése. 2. NÉPTÁNCTANULÁS ALAPFOKON /6 év/: Játékok, népdalok, a tanult tánctrendek ismerete, előadása. Technikai gyakorlatok biztos végrehajtása, ritmusképletek felismerése. 3. NÉPTÁNC TOVÁBBKÉPZŐ ÉVFOLYAMON /4 év/: Különböző tánctrendek zenéjének, népdalainak ismerete. Prózai népköltészeti alkotások tartalmi csoportjainak, témaköreinek felidézése. Technikai gyakorlatok biztos végrehajtása, összekötése, improvizáció. Célrendszere és funkciói: a növendékek fizikai állóképességének, ritmusérzékének, hallásának, tér- és formaérzékének gazdagítása; az életkori sajátosságok figyelembevételével az egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra nevelés, a kreativitás és improvizációs képesség kibontakoztatása; a képességek függvényében a tánctechnikai, előadói műveltség fejlesztése; a tehetséges tanulók felkészítése és irányítása a táncművészeti pályára; a múlt és a jelen hagyományainak és táncművészeti értékeinek megismertetése, megszerettetése; felkészítés az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra; Általános fejlesztési követelményei: fejlessze a gyerekek és fiatalok mozgáskultúráját, testi-lelki állóképességét, kapcsolatteremtő képességét; neveljen egészséges, jó tartású, jó mozgású tanulókat, a táncművészetet értő közönséget, a táncot szerető fiatalokat; készítsen fel szakirányú továbbtanulásra, valamint az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásba; A néptánc tanulás csoportos óra keretében zajlik, az alapfokú képzést 2 év táctanulást előkészítő játékos szakasz előképző előzi meg. A kötelező órák a helyi tantervben szereplő óraszámban be vannak építve a tanulók órarendjébe. Mivel a tanszak felmenő rendszerben fejlődik, az elkövetkezendő évek során fokozatosan lépnek be a kötelező tárgyak, melyek szakszerű oktatását az intézmény biztosítja. Néptáncos növendékeinknek biztosítani kívánjuk fakultatív módon a hangszeres ághoz való kapcsolódást is, a törvényileg szabályozott maximális időkeret betartásával. Mivel a tantervben előírt követelményeket csak bizonyos speciális képességekkel rendelkező tanulók tudják teljesíteni, válogatón való eredményes részvétel után kerülnek felvételre növendékeink. A tanév során a csoportok bemutatót, illetve nyílt tanítási órát rendeznek a szülők és érdeklődők részére, lehetőség szerint részt vesznek egyéb iskolai, városi rendezvényen. 16

17 A tanszak feladata a növendékek megtartása, olyan program, légkör kialakítása, hogy a növendékek tanulmányaikat kitartóan folytassák intézményünkben. Ennek megvalósulásával alakulhatnak ki állandó csoportok, koreográfiák, melyek képviselhetik iskolánkat szereplésekkor, versenyeken, valamint állandó példát és vonzóerőt adhatnak a kisebb korosztályoknak is az aktív, kitartó munkára. Távolabbi célja az intézménynek, hogy népzene tanszakot indítson, lehetőséget biztosítva ez által mind a hangszereseknek, mind az aktív érdeklődést mutató táncosoknak a népi zenével, hangszerekkel való megismerkedésre. Így intézményen belül megoldva élő zene is kísérhetné a táncot. III. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A zenei nevelés és zeneoktatás egymást kölcsönösen kiegészítő folyamatában, a nevelendő gyermekek teljes személyiségének jó irányban történő fejlesztése a zene eszközeivel. Iskolánkba különböző családi környezetből, nagyon eltérő zenei háttérrel érkeznek a gyermekek. A hátrányokat elsősorban a korai fejlesztéssel, a zenetanulást játékos, élményt adó módon előkészítő foglalkozásokkal tudjuk kompenzálni. Népi játékokkal, ritmusjátékokkal, mozgásjátékokkal foglalkozó csoportórákon, játékos módszerek segítségével ismerkedhetnek meg a gyermekek a zene alapvető elemeivel és a hangszeres mozgásokkal. A foglalkozások lényege a zenei élményadás, a zene élményszinten történő átélése, mozgásos kifejezése, rajzzal ábrázolt megjelenítése. A zenének ez a megközelítése feltárta azt a lehetőséget, hogy a családból kevés zenei élménnyel érkező gyermekek ebben a korban (4-5 évesen) ilyen módszerekkel fel tudnak zárkózni a jobb képességeket mutató, gazdagabb zenei háttérrel rendelkező gyermekekhez. Az életkori sajátosságok alapján, a játékosságra építő foglalkozások alkalmat adnak arra, hogy a tánc, rajz, dramatikus elemek bekapcsolódhassanak a zenetanulás folyamatába. A zeneművészeti ág elsődleges feladata, hogy tanulóit egy hangszer kezelésének gyakorlati megismerése közben a zene emberformáló erejére építve elvezesse a zenei jelenségek, folyamatok megértéséhez és a zenei értékek felismeréséhez. A hangszertanulás és a zenei folyamatok tudatosítása szükségessé teszi a zenei jelrendszer (kottaírás, kottaolvasás) megismerését, a belső hallás kifejlesztését, a zenei fantázia, kifejezőkészség kialakítását, a megismert zenei gondolatok kreatív, imporvizatív alkalmazását. A zene jelenségeinek élményszerű megismerése a zeneirodalom remekműveinek hallgatása révén történhet, majd az itt szerzett élményeket hasznosítja a növendék a saját hangszeres játékában. A táncművészeti ág néptánc tanszaka a népi mozgáskultúrát, hagyományokat hivatott átörökíteni az ifjabb nemzedékre. Fontosnak tartjuk, hogy már a gyermekekbe beleivódjon ez az örökség, megtartsák, ismerjék nemzeti értékeinket, képviseljék azt. Fejleszti a fizikai állóképességet, memóriát, improvizációs készséget, a társművészetek iránti érzékenységet. A közösségben végzett munka segíti az alkalmazkodást, a kapcsolatteremtő képességet, fegyelmezettségre, felelősségvállalásra nevel. 17

18 A zeneiskola alapfeladataihoz tartozik a növendékek felkészítése országos versenyekre, azoknak megyei és iskolai válogatóira. A növendékek felkészítését szakmai konzultációk segítik, melyeket meghívott szakközépiskolai vagy főiskolai tanárok tartanak. IV. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az egyéni hangszerjáték az együttzenélésben teljesedhet a közösség megélésének katartikus, életre szóló élményévé. Az együttzenélés élménye olyan értékformáló erő, amelyhez hasonló hatékony és értékes eszköze ritkán adódik a pedagógusoknak. Együttzenélésre már a hangszertanulás kezdetén alkalom nyílik. Ennek a lehetőségnek alkalmazásával a gyermekek megtanulnak a másik emberre figyelni, a másik értékeit megbecsülni, így olyan alapvető lelki gazdagság épül be személyiségükbe, mely képes emberi kapcsolatokat teremteni, távolabb nézve pedig valós értékekre irányuló társadalmat építeni. Az együttzenélést segíti a kamaracsoportok, zenekarok működtetése és a növendékek zenei műveltségének biztosításához szükséges hangversenyek rendezése. Iskolánkban két különböző növendékzenekar és a zenetanárok illetve volt és jelenlegi növendékek részvételével működő Városi Szimfonikus Zenekar dolgozik. A zenét a gyakorlatban is művelő tanárok a növendékekkel és a szülőkkel egyaránt, mély és értékes emberi kapcsolatokat tudtak kialakítani. Ezek a művészet örök értékeiből táplálkozó emberi kapcsolatok vezettek az egyre elmélyültebb munkához, mely nem mindig látványos, de rendkívül fontos eredményeket hozott. Ilyen eredmény a tanszakok napi munkájában nyomon követhető egyre emelkedő szakmai színvonal, az újszerű megoldásokra is nyitott pedagógusi gondolkodás, a kísérletező kedv, melynek ösztönző erejével készült az iskola pedagógiai programja. A zeneiskola társadalmi elismertségét jelzi, hogy a 90-es években, amikor a nyelvtanulás és az informatika sok helyen a művészeti nevelés rangját veszélyeztetve tört be a közgondolkodásba, a zeneiskolában a növendéklétszám csak a demográfiai hullám következtében csökkent. A pedagógiai szakmai sikerek mellett mindig jelen volt iskolánkban a város lakosságának élő zenei élményt kínáló zenélés, a rendszeres koncertezés. A város lakossága fontosnak tartja a zenei műveltség megszerzését, a zenélés gyakorlatának a mindennapi életben kamatozó emberformáló szerepét, az értő zenehallgatást. A zeneiskola pontosan ezt a szemléletmódot akarta kialakítani. Szinte nincs olyan városi vagy iskolai rendezvény, amelyen a zeneiskola valamilyen módon ne képviselné magát. Az iskola zenetanárai rendszeresen fellépnek a városban rendezett hangversenyeken szólóművek, kamara és zenekari művek előadóiként. unk kialakításában elsősorban az iskolát fenntartó önkormányzat és az iskola növendékeinek lehetőségeit és igényeit kell figyelembe vennünk. Annál inkább, mert ez a kiindulási pont színvonalas szakmai munkát kínál, és komoly előzményekre építhet. 18

19 A Zsolt Nándor Alapfokú Zene - és Művészeti Iskola beiskolázási területe elsősorban Esztergom városa. A bejárók olyan több éve zeneiskolába járó fiatalok, akik Esztergomban végzik általános iskolai vagy középiskolai tanulmányaikat. Iskolánk fontosnak tartja, hogy a város lakosságát szolgálja munkájával, hogy az iskolába járó gyermekek szüleinek elvárásai és értékes, előremutató elképzelései helyet kapjanak az iskola pedagógiai programjában és az iskola mindennapi életében. V. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT, VALAMINT A FELZÁRKÓZÁST SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK 1. A tehetséggondozás formái, felkészítés zenei pályára A tehetséggondozás szempontjából rendkívül fontos a korai fejlesztés, a korosztálynak megfelelő módszerek kidolgozásával és alkalmazásával, komplex módon. A zenei tehetség általában nagyon korán megmutatkozik és igazán akkor lehet kibontakoztatni, ha a tehetséges gyermekkel kezdettől fogva képességeinek megfelelő módszerekkel és igényességgel foglalkoznak. Ezt erősíti meg az a tény, hogy az országos versenyeken eredményesen szereplő, vagy zeneművészeti szakközépiskolában továbbtanuló növendékeink 90%-a óvodás korában kezdett el foglalkozni a zenével. A tehetséggondozás legtöbb eredményt hozó formája iskolánkban a tehetséggondozó konzultáció, melyet élvonalbeli művészek, zeneművészeti szakközépiskolai és főiskolai tanárok tartanak iskolánkban azzal az elgondolással, hogy jobb képességű tanítványaink magasabb követelményekhez szokott tanár keze alatt rátalálhassanak tehetségük rejtettebb kincseire is. Ezek a szakmai konzultációk a szereplő növendékek és a tanítást hallgató tanárok tudását egyaránt gazdagítják. Hangszeres növendékeink évente 2-3 alkalommal, a kiemelkedőbbek 5-6 alkalommal szerepelnek különböző hangversenyeken. A hangversenyre történő felkészítés során a napi tanulási feladatoknál tágabb körű ismeretekre tesznek szert a növendékek. Ennél a felkészülésnél még igényesebb munka az, amikor országos versenyre vagy annak válogatójára kell felkészíteni egy-egy növendéket. Az érett, élményszerű zenélés fontos eleme a gazdag fantázia, melynek jó irányú, állandó fejlesztését segíti a társművészetek jelenléte zenei nevelésünkben. A nyári tehetséggondozó táborokban nyílik legtöbb alkalom a társművészetekkel való intenzív foglalkozásra. A zenei tehetség kibontakozásának alapja a rendszeres és gyakori zenehallgatás. Értékes, igényes, élő zene hallgatására a városban egyre több lehetőség nyílik. A zeneiskola tehetséges növendékeinek és művésztanárainak, kamaraegyütteseinek vagy szimfonikus zenekarának hangversenyeire havonta több alkalommal kerül sor a zeneiskolában, valamint a város más helyszínein. Gyakran koncerteznek iskolánkban neves előadóművészek, és évente néhány alkalommal budapesti helyszínekre is szervezünk hangverseny-látogatást. 19

20 A tehetséggondozás legigényesebb, leghatékonyabb formája az egyénre szabott, foglalkozási időkeretben és módszerekben teljesen a gyermek egyéni jellemzőinek ismereteire építő, szeretettől áthatott, a szaktanár és növendék személyes kapcsolata révén fokozatosan elmélyülő, rendszeres tanórai, egyéni foglalkozás. A tanórai foglalkozásoknál rendkívül lényeges, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a zeneművek elemzéséhez, zenei, technikai kidolgozásához. A tehetséggondozást segítik az igényes kamarazene foglalkozások és a zeneirodalmi tájékozódást megalapozó hangszeres közös-órák, melyeket minden esetben a hangszeres szaktanár tart, az elhangzó zeneművekhez fűzött ismertetővel, családias közvetlen légkört alakítva ki növendékeivel. Növendékeinktől elvárjuk, hogy képességüknek és tudásuknak megfelelő szinten (előadóként vagy hallgatóként) részesei legyenek az iskola és a város zenei rendezvényeinek, hogy kialakuljon bennük az igény az értékes zene előadására és hallgatására. Kiemelkedő képességű növendékeinktől elvárjuk az országos versenyek színvonalát elérő teljesítményt, és az ő példájuk húzó erejük alapján az átlag színvonal mércéjét is magasra tesszük, nem feledve, hogy a tanulás eredményességét a növendékek képességei, körülményei és életlehetőségei határozzák meg. 2. A felzárkóztatás formái Nevelési irányelveink alapján elvárjuk, hogy növendékeink a szeretettel átadott művészi értékek hatására, a zeneiskolában eltöltött évek folyamán önálló elképzelésekkel rendelkező, és elképzeléseiket vállaló, szabad, döntésre képes emberekké váljanak. A felzárkóztatást elsődlegesen az óvodai előkészítő csoportok munkája, a hangszeres közös-órák, a differenciált órakeretű egyéni felzárkóztató órák és a zenekarok munkája segíti. A hangszertanulásban nehezebben haladó növendékeink számára szeretnénk bevezetni a tanulás folyamatában a felzárkóztatást szolgáló órakeretet, mely egy-egy fél évre vagy egy tanévre szól. Ilyenkor saját tanára együtt gyakorolna a növendékkel, vagyis megtaníthatná a hangszeres gyakorlás személyre szóló, leghatékonyabb módszereire. A hangszeres közös-órák részben a hangszeren megtanult művek kis csoport előtt történő előadására adnak alkalmat, részben pedig zeneirodalmi jártasságot biztosítanak az élő zenében a magasabb osztályos növendékek, illetve a hangszeres tanár által előadott darabok meghallgatásával, feldolgozásával. A felzárkóztatást segíti egy igen fontos tantárgy, a zenei munkaképesség gondozás, melyet a későbbiekben szeretnénk bevezetni. Célja: egyszerű, rövid, személyre szabott és a zenetanítás mozgásait segítő gyakorlatokkal fizikailag alkalmassá tenni a gyermekeket a hangszerjátékra, amikor fáradtan érkeznek a hangszeres órára. Megtanítani a hangszeres növendékeket azokra a mindennapi erőnlétet segítő légzés- és mozgásformákra, amelyek túlterheltségük ellenére egészséges életformát biztosíthatnak számukra. 20

21 VI. HELYZETELEMZÉS 1. Az iskolai munka személyi feltételei Az iskola a közoktatásról szóló évi LXXIX. Törvény, és a fenntartó Esztergom Város Önkormányzatának rávonatkozó rendelkezéseinek megfelelően alakítja növendék és tanári létszámát. Engedélyezett tanári álláshely: 19 egész állás, 6 részmunkaidős, 1 további munkaviszonyos Engedélyezett egyéb (technikai) álláshely: 1 A zenetanítás szakmai szinten-tartásának rendkívül fontos feltétele, hogy a zenetanár aktív zenész legyen, és a tanítandó művek élményszerű bemutatása mellett növendékei és a szülők is hallhassák koncertezni. Csak a magas színvonalon bemutatott élő zene élménye ellensúlyozhatja növendékeink esetében a kommunikációs eszközökből hallható mérhetetlen mennyiségű értéktelen zene romboló hatását. Ezért iskolánk elsődleges feladata, a zeneiskolai tanítási órák élményt adó légköre mellett rendkívül fontos, hogy a növendékeket és szüleiket a rendszeres hangversenyhallgatásba bevezessük. A zenepedagógiai tevékenység elmélyülését az 1998-tól elindított továbbképzési rendszer segíti. A zeneiskolai tanárok 80%-a már bekapcsolódott a továbbképzések rendszerébe, és újabb igények merülnek fel. A zenetanároknak meghirdetett továbbképzések alkalmat adnak a szorosan vett zenei szakmaiságon túl új tartalmak megismerésére is. Az első hétéves ciklusban a kötelező 120 pontot mindenki teljesítette, aki részére ez előírás volt. Egy kolléga tett vezetőképző szakvizsgát. Az iskola szakmai munkájának rendkívül fontos kiegészítője a zeneiskolai könyvtár, melynek állománya évről-évre biztatóan gyarapodik. A könyvtárosi munkát az adminisztrátor végzi. A zeneiskola munkáját egy irodai dolgozó segíti, akik az adminisztratív, munkaügyi és gazdasági feladatokat végzi. Mindezek mellett az iskola rendezvényeinek és mindenféle munkájának figyelemmel kísérője és állandó kiszolgáló személyzete. Az iskola mindennapi rendben tartását egy (nem közalkalmazott) takarítónő végzi, akinek munkaköréhez hozzátartozik a termeknek a különböző tanórákhoz, zenekari vagy mozgással együtt járó foglalkozásaihoz történő átrendezése is. 2. Az iskolai munka tárgyi feltételei A zeneiskola munkáját, szakmai előrelépését segítette az, hogy 1982-től újjáépült az iskola. A tágas várakozó terekkel, hangversenyteremmel, világos tantermekkel, könyvtárral és irodákkal rendelkező épületet otthonuknak érzik tanárok, növendékek és szüleik is. Minden kolléga önálló teremmel rendelkezik. A zeneiskolai tanítás 25 tanteremben folyik. Ebből csoportos oktatásra 3 tanterem alkalmas. Az iskola 110 férőhelyes hangversenyterme egyben az iskolai zenekarok, a Városi Szimfonikus Zenekar és a Balassa Bálint Vegyeskar próbaterme is. A 2. emeleti kamarateremben folyik a néptánc oktatás. 21