A Financial Times sem hisz a deregulációban?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Financial Times sem hisz a deregulációban?"

Átírás

1 Dr. For gács Im re egye te mi do cens A Financial Times sem hisz a deregulációban? (Té zi sek a pénz ügyi vál ság ról re gu lá ci ós né zõ pont ból) Az az ér zé sem, hogy töb bé már nem Kan sas - ban va gyunk. Ezek vol tak Do rot hy el sõ sza vai, azt kö ve tõ en, hogy egy tor ná dó a kis lányt, a kan - sa si há zat, és a ked venc ku tyát is Óz föld jé re re pí - tette. A tornádó hasonlat nyilván nem véletlenül Mar tin Wolf-nak, a Fi nan ci al Ti mes ve ze tõ pub li - cistájának annak kapcsán jutott eszébe, hogy a tekin té lyes gaz da sá gi na pi lap 2009 el sõ fél évé ben önálló sorozatot indított a jelenlegi pénzügyi-gaz - da sá gi vál ság oka i ról és ar ról, hogy a szak ér tõk sze rint mit is kel le ne ten ni a mi e lõb bi ki lá ba lás és egy ha son ló ka taszt ró fa meg is mét lõ dé sé nek el ke - rü lé se ér de ké ben. 1 Wolf sze rint a Ronald Reagan és Mar ga ret That cher ne vé vel fém jel zett, a vi lá got az el múlt há rom év ti zed ben ura ló, a de re gu lá ci ót min de nek elé he lye zõ pénzügyi liberalizmusnak vé - ge. Eb ben a meg szó lal ta tott szak ér tõk csak nem va la mennyi en egyet ér te nek. Ar ról vi szont, hogy mi lyen lesz, ho gyan for má ló dik az új gaz da sá gi vi lág rend, s eb ben az új rend szer ben mi lyen sze re - pet kell majd be töl te ni ük a nemzetállamok közigaz - gatásának és a nem zet kö zi szer ve ze tek nek, már jó val kevesebbet tudhatunk. Az aláb bi té zi sek mon dan dó ja sze rint az ame ri - kai jel zá log pi ac ról ki in du ló pénz ügyi vál ság nem - csak a glo bá lis gaz da sá got dön töt te rom ba alig né - hány hét alatt. A közpénzekbõl finanszírozott, ezer mil li ár dos bank- és egyéb vál la la ti men tõ cso - magok hónapjaiban annak is eljött az ideje, hogy az állami és a közszféra sze re pét más képp lás suk, mint azt Ro nald Re agan lel kes hí vei év ti ze de ken ke resz tül hir det ték. A min dig nagy ka riz ma ti kus erõvel szónokló néhai amerikai elnök ugyanis köz is mer ten az ál la mot és az ál la mi be avat ko zást tar tot ta min den gaz da sá gi baj fõ for rá sá nak. E té - zis amely elsõsorban egyszerûségével ragadta meg a ge ne rá ci ók kép ze le tét a es gaz - da sá gi vi lág vál sá got elõ idé zõ okok is me re té ben már vég képp nem tart ha tó fenn. Ma nem csak a G20-ak ál la mi ve ze tõi, ha nem még a li be rá lis Fi - nan ci al Ti mes szer zõi is köz tük szá mos No - bel-dí jas azt la tol gat ják, hogy mi lyen ál la mi esz - kö zök kel, pénz ügyi jo gi sza bá lyok kal, és nem utolsósorban állami felügyeleti szigorral le het ne meg te rem te ni egy biz ton sá go sabb világ alapjait. A neo li be rá lis gaz da ság fi lo zó fia tör té ne ti gyö - ke rei egy ko ráb bi, a múlt szá zad het ve nes év ti ze - dé ben ki bon ta ko zó vi lág gaz da sá gi vál sá gig nyúl - nak vissza. 2 A je len ta nul mány ter je del mi kor lá - tai mi att nem szól hat rész le te sen a neo li be ra liz - mus el mé le té nek és gya kor la tá nak fõ kér dé se i rõl. Az azon ban min den ki ál tal el len õriz he tõ ta pasz ta - la ti tény, hogy töb bek kö zött a tö meg tá jé koz ta - tás ban is so ká ig egyed ural ko dó, nagy ha tá sú esz - me áram lat ról van szó. Ele gen dõ, ha csak ar ra gon - do lunk, hogy az ál lam és a köz igaz ga tás in téz mé - nye it és an nak kép vi se lõ it mi lyen egy ol da lú an és ered mé nye sen já rat ták le a köz vé le mény elõtt. Az el múlt év ti ze dek ben az ál lam csu pán az ál lam pol - gá rok (min de nek elõtt a vál lal ko zók) éle tét meg ke - se rí tõ, fö lös le ges és költ sé ges bü rok rá cia szi no - ni má ját je len tet te. Ez zel szem ben az állami béklyók - tól a deregulációval megszabadított önszabályozó piac min dig a gaz da sá gi ha té kony ság, a köz jó szol - gá la tá ban állt. Mind azok, akik e min den prob lé - má ra meg nyug ta tó vá laszt adó vi lág kép pel szem - ben eset leg ké te lye ket fo gal maz tak meg, a leg jobb eset ben is a ha la dás el len fe le i nek (ná lunk több nyi - re a re for mok tu dat lan ke rék kö tõ i nek) mi nõ sül - tek. A je len le gi gazdasági válság összefüggése az át - gondolatlan deregulációs kampányokkal, vagy pél dá - ul az ál la mi pénz ügyi men tõ cso ma gok privatizálásá - nak világsajtót bejárt történetei talán már adhatnak né mi esélyt ar ra, hogy a fen ti, axi ó má nak tû nõ té telt is új ra át gon dol junk. Az aláb bi té zi sek szer - 1 A so ro zat írá sa i ból kü lön mel lék let ben vá lo ga tás is meg je lent: The Fut ure of Ca pi ta lism Fi nan ci al Ti mes. May pi ta lism 2 A ne o kon zer va ti viz mus ki ala ku lá sá ról és az eu ró pai kor - mány zás ra gya ko rolt ha tá sa i ról ld. rész le te sen For gács Im re: Még sem éj je li õr? Az eu ró pai kor mány zás esé lyei és a pénz ügyi vál ság cí mû köny vét Osi ris-zrí nyi Ki adó, Bu da pest, KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI KÖZLÖNY

2 zõ je eh hez a re mélt fo lya mat hoz sze ret ne né hány gon do lat tal hoz zá já rul ni. I. A PÉNZ ÜGYI VÁL SÁG GYÖ KE REI, AVAGY A GLO BÁ LIS PÉNZ ÜGYI FO LYA MA TOK NEM EL LEN ÕRIZ HE TÕK A JE LEN LE GI BANK FEL ÜGYE LE TI ESZ KÖ ZÖK KEL 1. A világgazdaság és a gazdaságelméletek ciklikus mozgását jel zi, hogy a 2008-ban le sze re pelt pénz - ügyi liberalizmus di a dal út ja is egy ko ráb bi pénz - ügyi bu bo rék vi lág ren ge tõ ki puk ka dá sá val kez - dõ dött. A het ve nes évek stagflációjából (alacsony nö ve ke dés + ma gas inf lá ció) ugyan is az or szá gok több sé ge kö vet ve az ad dig ural ko dó ke y ne si á - nus módszertant hitelbõl finanszírozott keres - letösz tön zés sel pró bált meg ki tör ni. A vál ság év ti - zed azon ban idõ köz ben meg in gat ta a gaz da ság - po li ti ka ala kí tó i nak bi zal mát a ko ráb ban si ke res - nek tartott keynesi makroökonómiában, helyette a neo li be rá lis ih le té sû mo ne ta riz mus és a szigorú pénz ügy po li ti ka vált mind nép sze rûb bé. A hi tel fel - ve võk szem pont já ból kez det ben ked ve zõ ha tá sa volt an nak, hogy az olaj árak a het ve nes évek ben rob ba nás sze rû en emel ked tek. Az olaj ter me lõk nél fel hal mo zó dott ext ra jö ve del mek (az ún. pet ro dol - lá rok) ugyan is óri á si hi tel túl kí ná la tot idéz tek elõ a nemzetközi pénzpiacokon, ami tartósan leszorí - tot ta a ka mat lá ba kat. A vi lág kor má nya i nak több - sé ge ezért úgy ítél te meg, hogy a kedvezõ reálkama - tok mi att meg éri fel ven ni az ala csony ka mat tal kí - nált hi te le ket, va gyis a fo lya ma to san ma gas inf lá - ció miatt a kamatok törlesztése nem jelent majd sú lyos ter he ket. 3 A nem várt for du lat ak kor kö vet - ke zett be, ami kor a nyolc va nas évek tõl a neo li be rá - lis gazdaságpolitikai váltás kö vet kez té ben már az inf lá ció vált a fej lett gaz da sá gok el sõ szá mú kö - zellenségévé. Ennek elsõsorban az adósok szempontjából drámai következménye lett, ugyan is las san meg szûnt a ko ráb bi hi tel bõ ség, a kamatlábak emelkedni kezdtek, ezért egyre ked - vezõtlenebb feltételekkel lehetett csak a törlesztõ - részletekhez újabb hitelforrásokat szerezni. A hi - telbuborék kipukkadása vé gü lis azt ered mé nyez te, hogy az adós or szá gok ere de ti hi tel tar to zá sa a több szö rö sé re emel ke dett az egy re sú lyo sabb 3 Meg je gyez zük, hogy a pénz ügyi in téz mé nyek már ak kor is igen nagy vo na lú ak vol tak az or szá gok hi tel ké pes sé gé nek meg - íté lé se kor, és a tõ ke túl kí ná lat mi att gya kor la ti lag hi tel mi nõ sí - tés nél kül áll tak a sor ba nál lók ren del ke zé sé re. Az el já rás kí - sér te ti esen ha son ló ah hoz a gya kor lat hoz, ame lyet az ame ri kai bankok a sub-prime, vagyis nem elsõrendû adósoknak ajánlott hi te lek ese té ben kö vet tek. adós ság szol gá la ti ter hek mi att. Az ela dó so dot tak gaz da sá ga év ti ze dek re szó ló an a rö vid tá vú vál ság - me ne dzse lés kényszerpályájára került. 2. Min den nek el vi-el mé le ti hát te re ként, a pénz - ügyi liberalizmus megkérdõjelezhetetlen dogmájá - vá vált az ún. washingtoni konszenzus. Ma ga az el - ne ve zés az IMF, va la mint a Világbank azon el vi egyet ér té sé re utalt, hogy az adós ság vál ság mi att a to váb bi hi te le zés re szoruló országok kö zül csak azok lehetnek kedvezményezettek, amelyek gazdaság - po li ti ká juk ban el fo gad ják a ke res ke del mi ban ki hi te le zés elv ben min den ki vel szem ben egy for - mán szi go rú, pru den ci á lis já ték sza bá lya it. E fel té tel rend szer fõ vo ná sa it a pénz ügy ta ni ké zi - köny vek ál ta lá ban az aláb bi ak ban fog lal ják össze: 4 1. fis ká lis fe gye lem; 2. a köz ki adá sok csök ken té se, a szociális, jóléti célú támogatások jelentõs korláto zá sa mel lett; 3. pri va ti zá ció; 4. de re gu lá ció a gaz da ság egé szé ben, de kü lö nö sen a köz mû- és pénz ügyi szek tor ban; 5. adó csök ken tés, az adó zói bá zis ki szé le sí té se mel lett; 6. a kül ke res ke de lem li - be ra li zá ci ó ja; 7. a pénz ügyek li be ra li zá ci ó ja; 8. a kül föl di mû kö dõ tõ ke be lé pé sé nek li be ra li zá ci ó ja; 9. az ex por tösz tön zõ ár fo lyam-po li ti ka; 10. a tu laj - don biz ton sá gá nak ga ran tá lá sa. E ma már köz is - mertnek mondható gazdaságpolitikai tételek szak mai meg ala po zott sá gá ról, és fõ ként a gya kor - la ti ered mé nyes ség rõl rég óta vi táz nak a szak ér - tõk. Nem ke ve sen vall ják pél dá ul, hogy az IMF stabilizációs programjainak követõi közül még egyet len or szág nak sem si ke rült gaz da sá gát fenn - tart ha tó nö ve ke dé si pá lyá ra ál lí ta nia. Jó részt azért nem ál lít ják a kri ti ku sok mert az állami gazda - ságpolitika egyet len cél já vá a pénz ügyi sta bi li zá ci - ót, és az ezt szol gá ló li be ra li zá ci ót tett ék, ugyan ak - kor a washingtoni elvek nem sokat mondanak a gaz da ság élén kí té sé nek, vagy a struk tu rá lis re for mok vég re haj tá sá nak ál la mi esz kö ze i rõl. A ke let-eu ró pai or szá gok ban ezt sú lyos bí tot ta, hogy a terv gaz - da ság gal va ló sza kí tás egyéb ként ért he tõ de - monst rá lá si szán dé ka mi att az ál la mi ter ve zõ mun - ka csak az éves költ ség ve té si tör vé nyek elõ ké szí té - sé re kor lá to zó dott. 5 Azt ál ta lá ban ko ráb ban sem vi tat ták a szak ér tõk, hogy az el adó so dott pénz pi a - 4 Ld. Vig vá ri And rás: Pénz ügy(rend szer)tan Bu da pest, 2008, Aka dé mi ai Ki adó 336. o. 5 A rend szer vál tó ke let-eu ró pai or szá gok nak ed dig még az sem adott ele gen dõ bíz ta tást a nem zet gaz da sá gi ter ve zés hez, hogy az Eu ró pai Uni ó nak ki fe je zet ten jo gi el vá rá sa a fej lesz té si ter - ve zés. Ez azon ban a Struk tu rá lis és Ko hé zi ós Ala pok pro jekt je - i hez kö tõ dik, és nem he lyet te sí ti a gaz da ság po li ti ka kü lön bö zõ rész te rü le te i nek mak ro szin tû egy be han go lá sát. Ez utób bi fel - adat nak a kor mány za ti in téz mé nyei is hi á nyoz nak, mi u tán a pénz ügy mi nisz té ri u mok és szak mai szer ve ik ki zá ró lag a költ - ség ve té sért, il let ve an nak egyen sú lyá ért fe lel nek. KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI KÖZLÖNY 37

3 ci sze rep lõk kel szem ben szük ség van a pénz ügyi szi gor ra. Az azon ban csak az el múlt hó na pok fel is - me ré se, hogy a pénz ügyi meg szo rí tá sok kal ál ta lá - ban együtt já ró, szakmailag átgondolatlan deregulációs kampányok dön tõ mér ték ben vol tak elõ idé zõi a 2008-as pénzügyi összeomlásnak. 3. A je len le gi vál ság mak ro gaz da sá gi elõz mé - nye i hez tar to zik le ga láb bis a nem zet kö zi bank - szak em be rek bõl ál ló La ro si é re-cso port 6 je len té se sze rint, hogy a ki lenc ve nes évek kö ze pe óta tar tó újabb erõ tel jes gaz da sá gi nö ve ke dés és az ala cso - nyan tar tott ka mat lá bak egy részt a vég nél kü li pros pe ri tás il lú zi ó ját kel tet ték, más részt nö vel ték a gaz da ság lik vi di tás igé nyét is. Az ala csony ame - ri kai ka mat lá bak ugyan ak kor nem ösz tö nöz ték a megtakarításokat, a csekély betéti kamatok miatt fo lya ma to san nõtt az igény a ma ga sabb ho za mot ígé rõ, de mint utóbb ki de rült lé nye ge sen ma ga - sabb koc ká za tú be fek te té sek iránt. Ezt a tren det erõ sí tet te az is, hogy az USA-val szem ben nagy ke - res ke del mi több le tet fel hal mo zó or szá gok mint Kína, vagy Szaúd-Arábia (emer ging mar kets) tar ta - lé ka i kat jó részt a meg bíz ha tó, de ala csony ho za - mú ame ri kai kincs tár je gyek be fek tet ték, to vább ösz tö nöz ve ez ál tal is a szár nya ló in no va tív ér - ték pa pír-ke res ke del met. A pénz ügyi in téz mé nyek ugyan is a tren det kö vet ve és egy út tal ala kít va is igye kez tek las san meg té rü lõ kö ve te lé se i ket lik - vi debb, de egy re bo nyo lul tabb ingatlan- vagy más eszközalapú értékpapírokba kon ver tál ni (ér ték pa pí - ro sí tás), ez utób bi ak koc ká za ta vi szont egy re in - kább át lát ha tat lan ná vált. Az in téz mé nyi koc ká za - tot és se bez he tõ sé get az is erõ sí tet te, hogy a ban - kok a szabályozás elég te len sé gei miatt korlátlanul növelhették tõ ke át té te lü ket, ami gyak ran a 30-as, sõt 60-as mu ta tót is el ér te A szél sõ sé ges pénz ügyi pi a ci de re gu lá ció ha tá sa egy ér tel mû en ki mu tat ha tó a as bu bo - rék kép zõ dés ben, amit az idé zett elõ, hogy az ame ri kai jel zá log adó sok kö ve te lé se it meg tes te sí tõ ér ték pa pír cso ma go kat a pénz in té ze tek sok száz mil li árd dol lá ros té te lek ben ad ták el és fo gad ták el hi tel ügy le tek fe de ze te ként. A pénzügyi szabályozás és fel ügye let hi á nyos sá gai miatt a pénz ügyi mi nõ sí tõ cé gek eze ket az ún. de ri va tív, te hát szár ma zé kos pénz ügyi esz kö zö ket a leg ma ga sabb meg bíz ha tó - sá gi AAA mi nõ sí tés sel lát ták el, meg té veszt ve ez - zel nem csak a be fek te tõk tö me ge it, ha nem a bank - szektor döntéshozóit is. E minõsítések jobb megér - téséhez tudni kell, hogy a hitelminõsítõket többnyi re ma guk az esz kö zök ki bo csá tói dí jaz ták. Az el múlt két év ben az után, ami kor a jel zá log hi te le - ket nyúj tó ame ri kai pénz in té ze tek egy re na gyobb vo lu men ben pró bál ták meg kö ve te lé se i ket a fi ze - tés kép te len adó sok in gat la na i nak ér té ke sí té se i vel be haj ta ni, e kí sér le tük az in gat lan pi ac össze om lá - sá hoz ve ze tett. Ez ál tal vál tak ele gáns meg fo gal - ma zás sal to xi kus sá, egy sze rûb ben szól va ér - ték te len pa pír rá a ne ve ze tes pénz ügyi esz kö zök. A de ri va tí va-bu bo rék ki puk ka dá sá val a bank - rend szer ezer mil li ár dos nagy ság ren dû vesz te sé - gek le írá sá ra kény sze rült, ami elõ ször a nem zet kö - zi hi te le zés, majd a re ál gaz da ság nap ja in kig tar tó össze om lá sá hoz ve ze tett. 5. A Financial Times elem zõi sze rint 8 e ma már is - mert fo lya ma to kat sza bá lyo zás tech ni ka i lag el - sõsorban az tette lehetõvé, hogy a nyolcvanas évektõl a bankok a kockázatosnak minõsített hite - le i ket új ra cso ma gol va (értsd: ke vés bé koc ká za - tos ér ték pa pí rok tár sa sá gá ban) sza ba don ad hat ták el tõ ke pi a ci be fek te tõk nek. Meg szûn tek azok a kor lá to zó sza bá lyok is, ame lyek a be té te sek biz - ton sá ga ér de ké ben ko ráb ban el kü lö ní tet ték a ke - res ke del mi és a be fek te té si ban ki te vé keny sé get. 9 A meg en ge dõ sza bá lyo zás el vi in do ka ként több - nyi re azt han goz tat ták, hogy akár a szavatoló tõke - kö ve tel mé nyek 10 eny hí té se, akár a kockázatos hitelek szét te rí té se az egész gaz da ság ér de ke. E ma gya - rá zat sze rint pél dá ul a jel zá log-kö ve te lé sek köt - vény for má já ban va ló ér té ke sí té se a koc ká zat meg - osztás mellett, többletforráshoz is juttatta a gazda - sá got, ami ért ter mé sze te sen a pénz in té ze tek nek is meg kel lett kap ni uk a ma guk ju ta lé kát. Ma már adatokkal bizonyítható, hogy mindez az elmúlt évek ben az innovatív, származékos pénzügyi eszkö - zök gyár tá sá nak és for gal ma zá sá nak glo bá lis mé - retû megsokszorozódásához és a befektetõi kockázat ez zel ará nyos nö ve ke dé sé hez ve ze tett. A pénz - 6 Ld. rész le te sen For gács Im re: Még sem éj je li õr? Az eu ró pai kor mány zás esé lyei és a pénz ügyi vál ság cí mû, idé zett köny vé - nek Újabb ki hí vás a fö de rá lis Eu ró pá nak: a La ro sié re-cso port je len té se az eu ró pai pénz ügyi fel ügye let rõl cí mû fe je ze tét I. m o. 7 A tõ ke át té tel (le ve ra ge ra tio) azt je len ti, hogy a nye re ség ter - melõ tranzakciókban felhasználható saját tõke és idegen tõke ará nya 1:30-hoz, vagy 1:60-hoz szin tet ér te el. A nem zet kö zi pru den ci á lis szten der dek sze rint ez min den kép pen szél sõ sé - ges mértékû intézményi kockázatnak minõsül. 8 Az idé zett so ro zat ból ld. pél dá ul: Tett, Gil li an: Lost thro ugh dest ruc ti ve cre a ti on. Fi nan ci al Ti mes, March Ezért ja va sol ja pél dá ul Lord Law son, a 80-as évek brit pén - zügy mi nisz te re is a ko ráb bi kor lá to zó ún. Glass-Ste a gall tör - vény visszaállítását. In: Capitalism needs a revived Glass-Steagall Act. Fi nan ci al Ti mes May A sza va to ló tõ ke ál ta lá ban a hi tel in té ze tek szám vi te li sza bá - lyok sze rin ti sa ját tõ ké jét és azo kat a for rá so kat je len ti, ame lyek a hi tel in té zet tel szem ben fenn ál ló kö ve te lé sek ki elé gí té sé be tõ - keként bevonhatók. 38 KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI KÖZLÖNY

4 ügyi fel ügye let hi á nya nagy mér ték ben hoz zá já - rult ah hoz, hogy e bo nyo lult pénz ügyi ter mé kek fo gyasz tói tö ké le te sen tá jé ko zat la nok vol tak az ál ta luk vál lalt koc ká zat nagy sá gá ról. Az össze om - lás ak kor kö vet ke zett be, ami kor az Egye sült Ál la - mok kormánya bejelentette, hogy nem nyújt mentõ övet a vi lág leg na gyobb be fek te té si bank já nak, a Leh man Brot hers-nek. A hír re a be fek te tõk pá nik - sze rû en igye kez tek meg sza ba dul ni in no va tív ter mé ke ik min den faj tá já tól, de a ban kok és más pénz ügyi sze rep lõk is azt érez ték, hogy sem mi sem mû kö dik a tõ ke pi a con, s ma ga a szár ma zé - kos esz kö zök pi a cá ra épü lõ rend szer is a sza - kadék ban találta magát. 6. A Fi nan ci al Ti mes egyik idé zett szer zõ je csak ironikusan izének, bigyónak (gizmo) nevezi pél dá ul az eszközalapú értékpapírok kölcsönbiztosíté - kaként szolgáló különleges eszközöket, ame lyek bõl sok száz mil li árd dol lár ér ték ben bo csá tot tak ki. 11 Ezek kel az in no va tív esz kö zök kel azon ban gyak ran nem folyt va ló di ke res ke dés, csu pán a ban kok nak ad ták el õket kész pénz el le né ben, több nyi re mér le gen kí vü li té tel ként (off ba lan - ce-she et en ti ti es). En nek lát tán ta lán nem vé let len, hogy egy olyan nagy te kin té lyû vál lal ko zó is mint War ren Buf fet, aki vi lág hí rét in kább re ál gaz da sá gi, mint pénz pi a ci si ke re i nek kö szön he ti, egye ne sen tö meg pusz tí tó pénz ügyi fegy ve rek nek ne ve zi a de ri va tí vá kat. Ma még csak na gyon bi zony ta lan becs lé sek lát tak nap vi lá got ar ról, hogy a nyer te - sek kel va gyis a száz mil li ós bó nu szok kal ju tal - mazott pénzintézeti vezetõkkel (AIG), vagy a pénz ügyi bûn cse lek mé nyek el kö ve tõ i vel (a pi ló - ta já té kos Ma doff és má sok ügyei) szem ben a vi - lág nak mi lyen nagy ság ren dû vesz te sé ge ket kell el vi sel nie. Buf fet mi nõ sí té se egy ál ta lán nem lát - szik túlzónak, ha arra gondolunk, hogy például az Asi an De ve lop ment Bank már ci us 9-én kel te - zett becs lé se sze rint az össze om lás mi att a pénz - ügyi esz kö zök ér ték vesz té se vi lág vi szony lat ban meg ha lad hat ja az mil li árd dol lá ros nagy - ság ren det, ami nagy já ból a vi lág gaz da ság éves glo bá lis GDP össze gé vel egyen lõ A vál ság ezért sür ge tõ en ve ti fel azt a kér dést, hogy állami, hatósági eszközökkel sza bá lyoz ha tók-e egy ál ta lán a pénz pi a cok? A kér dés meg vá la szo lá - sa el mé le ti leg sem egy sze rû, te kin tet tel ar ra, hogy az ame ri kai jel zá log hi tel-vál ság kap csán vi lág hír - re szert te võ pénz ügyi bu bo rék egy ál ta lán nem 11 Hi va ta los ne vü kön: col la te ra li sed debt ob li ga ti ons of as - set-bac ked se cu ri ti es 12 Idé zi a Fi nan ci al Ti mes, March o. egye di je len ség, mi u tán min den spe ku lá ci ó ra épü - lõ pi a ci te vé keny ség gel elv ben együtt jár hat a bu - bo rék kép zõ dés. Lord Kál dor, a vi lág hí rû ma gyar szár ma zá sú köz gaz dász meg fo gal ma zá sa sze rint: A spe ku lá ci ós cse lek vés in dí té ka az ural ko dó árak meg vál to zá sá ra szá mí tó vá ra ko zás, és nem az a nye re ség, amely a ja vak hasz ná la ta, át ala kí tá - sa vagy kü lön bö zõ pi a cok kö zöt ti szál lí tá sa ré vén ér he tõ el. 13 Az ér ték pa pí rok má sod la gos pi a cán azok vá sá rol nak, akik sze rint egy adott ter mék alulárazott, va gyis vár ha tó, hogy ár fo lya ma emel - ked ni fog. El ad ni az sze ret ne, aki úgy gon dol ja, hogy az ál ta la bir to kolt ter mék felülárazott, s azért kell meg sza ba dul nia tõ le, mert ár fo lya ma csök - kenni fog. 14 A spe ku lá ció te hát elv ben az egyen - súly fe lé is te rel he ti a pi a cot, de a mes ter sé ges ke - res let te rem tés ré vén min dig fenn áll a túl zott lik vi - di tás kép zõ dés, va gyis a bu bo ré ko so dás ve szé lye. Ezért me rült fel pél dá ul az el múlt hó na pok ban sza bá lyo zá si ja vas lat ként, hogy a buborékképzõdés las sí tá sa ér de ké ben leg alább az ún. shortolás le he tõ - sé gét korlátozni kellene jogi eszközökkel Mind ez át ve zet az állam hatósági ellenõrzõ sze - re pé nek egy spe ci á lis te rü le té re, a pru den ci á lis sza - bályozással és a bank fel ügye le ti te vé keny ség gel össze - füg gõ prob lé mák ra. Az állami szabályozás filozófiája je len leg ar ra épül, hogy a hi tel in té ze ti koc ká za to - kat le het sé ges elõ re meg be csül ni. A be csült koc ká - za tok kal ará nyos sza va to ló tõ ke kö ve tel mé nye ket kell tehát a hitelintézetek számára elõírni, majd az elõ írá sok be tar tá sát a bank fel ügye le tek ha tó sá gi esz kö zök kel el len õr zik. Mi u tán bár mely hi tel ügy - let, vagy be fek te tés okoz hat vesz te sé get, ezért a hi - tel in té ze tek nek idõ sza kon ként az esz kö ze i ket egyenként minõsíteniük kell a kockázat (hitelkoc- 13 Lásd rész le te sen Vigvá ri And rás idé zett köny vé nek A pénz - ügyi pi a cok evo lú ci ó ja cí mû fe je ze tét o. 14 Ezért mond hat juk, hogy a má sod la gos ér ték pa pír pi ac ép pen el len té tes el ven mû kö dik, mint egy ha gyo má nyos áru pi ac. Az áru pi ac azon na li pi ac, te hát ak kor ér de mes vá sá rol ni, ha az árak csökkennek és fordítva. 15 A spe ku láns ilyen kor az ér ték pa pír ha tár idõs vissza vá sár lá - sá ra köt szer zõ dést, ar ra szá mít va, hogy a vissza vá sár lás ra ki - kö tött idõ pont ban még ala cso nyabb lesz az ár fo lyam, így az el - adás ko ri és a vissza vá sár lás ko ri ár fo lyam kö zöt ti kü lönb ség lesz a nye re sé ge. En nek a tí pu sú tranz ak ci ó nak olyan vál to za ta is van, hogy a be fek te tõ csak ki köl csön zi az ér ték pa pírt a tény - leges tulajdonostól. A shortolásnak, mint jogi konstrukciónak je len tõs sze re pe volt pél dá ul a ke let-eu ró pai va lu ták el le ni szer ve zett tá ma dá sok ide jén is, 2009 ta va szán, ezért több kor - mány fon tol gat ta a jo gi ti la lom be ve ze té sét. So ros György sze - rint az ame ri kai de ri va tí va-biz nisz össze om lá sa, va gyis a bu - bo rék ki puk ka dá sa sza bá lyo zás tech ni kai okai kö zött je len tõs sze re pe volt a shor to lást kor lá to zó jog sza bály 2007-es de re gu - lá lá sá nak. So ros, Ge or ge: The ga me chan ger. Fi nan ci al Ti mes, Ja nu a ry KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI KÖZLÖNY 39

5 ká zat, ár fo lyam koc ká zat, or szág koc ká zat stb.) mér té ke szem pont já ból. E tech ni ká ra épül nek a Bá zel II né ven is mert tõ ke meg fe le lé si sza bá lyok is, ame lye ket ja nu ár 1-je óta al kal maz ni kell azok ban az or szá gok ban, ame lyek az egyez mény ha tá lya alá kí ván nak tar toz ni. 16 A Bá zel II sza bály - rend szer ún. el sõ pil lé re sze rint meg kell ha tá roz ni az adott hi tel in té zet ál tal vál lalt koc ká za tok hoz szük sé ges mi ni má lis nagy sá gú sza va to ló tõ két. A hitelintézetek azonban jelenleg igen nagy szabad - ságot élveznek a kockázatértékelésben, miután lé - nye gé ben ma guk ala kít hat ják ki a koc ká za tok meg ha tá ro zá sá nak mód szer ta nát és bel sõ sza - bály za ta it. 17 A második pillérbe fog lalt fel ha tal ma - zás alap ján a fel ügye le tek fe lül vizs gál hat ják a hi - tel in té ze tek tõ ke meg fe le lé sé vel össze füg gõ sza - bály za to kat, el já rá so kat és mód sze re ket, va la mint ma guk is ér té kel he tik a koc ká za to kat. A har ma dik pillér pe dig azo kat a kö ve tel mé nye ket tar tal maz - za, me lyek alap ján a hi tel in té ze tek nek jog sza bá - lyokban meghatározott részletes információkat kell szolgáltatniuk. 9. A gaz da sá gi vál ság a je len le gi rend szer jó né - hány el lent mon dá sá ra rá irá nyí tot ta a szak mai köz vé le mény fi gyel mét. Ezek kö zül ta lán az a leg - fon to sabb, hogy a pénz ügyi esz kö zök kel, töb bek kö zött az amú gyis bo nyo lult szár ma zé kos ter mé - kek kel kap cso la tos koc ká zat becs lés igen össze - tett ma te ma ti kai-sta tisz ti kai mód szer tan ra és szá mí tó - gé pes mo del le zés re épül. Egy min den te kin tet ben mér ték adó nak te kint he tõ gya kor la ti szak em ber, a Ma gyar Bank szö vet ség el nö ke a pénz ügyi vál ság ki rob ba ná sa kor pél dá ul úgy nyi lat ko zott, hogy e kép le tek rend kí vül komp li kál tak, s el kép zel he tet - len, hogy egy át la gos bank ve ze tõ azo kat le ve zet ni, de akár meg ér te ni is ké pes len ne. 18 E té zis el fo ga - dá sá val azon ban ar ra a drá mai kö vet kez te tés re kell jut nunk, hogy az el múlt évek gi gan ti kus vesz - te sé ge ket oko zó üz le ti dön té se i nek nem csak a be - fektetõi, hanem a döntéshozói oldalán is alapvetõen tá jé ko zat lan sze rep lõk áll tak. Mind ez a sú lyos fe le lõs sé gi prob lé mák mel lett, a pénz ügyi in téz - mény rend szer egé sze je len le gi mûködésének jogi alap - jait kér dõ je le zi meg. Nem ki sebb sú lyú az az ame ri kai Nouriel Roubini sztár köz gaz dász ne vé - hez köt he tõ fel is me rés sem, mi sze rint a bá ze li ala pú koc ká zat elem zé si mód szer tan csak az egyes 16 A Bá zel II tõ ke irány elv rõl (In ter na ti o nal Con ver gen ce of Ca - pi tal Me a su re ment and Ca pi tal Stan dards, Ba zel, ld. rész le te sen Vigvá ri: I.m o. 17 Lásd részletesen Simon István: A pénzügyi piacok joga In: Pénz ügyi jog I. Bu da pest, 2007, Osi ris Ki adó 18 A spe ku láns meg moz gat ja saj tó kap cso la ta it In ter jú Fel csú - ti Pé ter rel. Ma gyar Na rancs, ok tó ber 23. bankokat vizsgálja, de ép pen a je len le gi vál ság bi zo - nyí tot ta be, hogy ez nem ele gen dõ. 19 Va ló já ban a rend szer szin tû koc ká zat elem zés mód szer ta nát (sys te - mic risk ma na ge ment tech ni qu es) kel le ne sür gõ - sen ki dol goz ni, és eh hez kel le ne ren del ni a sza va - toló tõke követelményeket, valamint a betétbizto - sí tá si rend sze re ket is. A nem ze tek fe let ti bank fel ügye - le tet sür ge tõk eh hez még hoz zát eszik, hogy a je len - le gi vál ság azt is be bi zo nyí tot ta, hogy a nem zet ál la - mi keretek között mûködõ bank- és tõ ke fel ügye le tek nek nincsenek eszközeik a globális tõkefolyamatok be - fo lyá so lá sá ra. A hi vat ko zott Bá ze li Bi zott ság pél - dá ul sem nem zet kö zi stá tusszal, sem ko moly szer - ve ze ti hát tér rel nem ren del ke zik. Tisz te let re mél tó irány el vei leg fel jebb a soft law kö ré be tar toz nak, s még az zal a jo gi kény sze rí tõ erõ vel sem bír nak, mint az Európai Unió közösségi jogi irányelvei. 20 II. A JE LEN LE GI SZA BÁ LYO ZÁ SI REND SZER HI Á NYOS SÁ GAI ÉS MEG ÚJÍ TÁ SA A LA RO SI É RE-JE LEN TÉS Az Eu ró pai Bi zott ság el nö ke 2008 ok tó be ré - ben kér te fel Jac qu es de La ro si é re, volt fran cia jegy - bank el nö köt, hogy egy ma gas szin tû szak ér tõi cso port el nö ke ként ké szít sen je len tést az eu ró pai pénz ügyi fel ügye let át fo gó re form já ról. A szak ér tõi csoport munkája során a globális pénzvilág olyan nagy sá ga it is meg hall gat ta, mint Je an-cla u de Tri - chet, az Európai Központi Bank elnöke, A.H.E.M. Wellink, a Bá ze li Bank fel ügye le ti Bi zott ság el nö ke, Jo a qu ín Al mu nia, uni ós pénz ügyi biz tos. A szak ér - tõk között szerepelt például Lám fa lus sy Sán dor, akit az eu ró egyik szü lõ aty ja ként is mer nek, de részt vettek az elõkészítésben az Európai Bizottság bel sõ pi a ci fõ igaz ga tó sá gá nak, va la mint gaz da sá - gi és pénz ügyi fõ igaz ga tó sá gá nak ve ze tõ tiszt ség - vi se lõi is. A je len tés 31 pon tos aján lás ban fog lal ja össze azo kat a rö vid- és kö zép tá vú ten ni va ló kat, ame lyek szük sé ges sé gé re fel hív ják a vi lág ve ze tõ i - nek fi gyel mét. En nek leg fon to sabb ele me egy Eu - ró pai Pénz ügyi Fel ügye le ti Rend szer (Eu ro pe an Sys - 19 Lásd Pe der sen, Las se Ro u bi ni, No u ri el: A Pro po sal to pre - vent Who le sa le Fi nan ci al Fa i lu re. Fi nan ci al Ti mes, Ja nu a ry Az irány el vek mint tud juk kö te le zõ jo gi nor mák. De ha a tagállamok transzpozíciós mutatóit nézzük, látható, hogy hatá - lyo su lá suk tá vol ról sem meg ol dott. Kü lö nö sen igaz ez a gaz da - sá gi te rü le te ken, ahol még az alap szer zõ dé si elõ írá sok sem tel - je sül nek ma ra dék ta la nul (a Ma ast rich ti Szer zõ dés kon ver gen - cia-kri té ri u ma i nak tel je sí té sé ben pél dá ul több as pi ráns ál lam jobb mu ta tó kat ér el egyes eu ró ö ve ze ti ta gok nál). 21 The High-le vel Gro up on Fi nan ci al Su per vi si on in the EU, Brus sels, 25. Feb ru a ry KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI KÖZLÖNY

6 tem of Fi nan ci al Su per vi si on) mi e lõb bi ki épí té se. Az új rend szer egy ér tel mû en az eu ró pai pénz ügyek kö zös sé gi fel ügye le ti, mi több föderális jellegét erõ sí te - né. A je len tés ben fog lalt hely zet elem zés sel és leg - fon to sabb kö vet kez te té sek kel egyet ér tet tek a G20-ak áp ri lis 2-ai lon do ni csúcs ta lál ko zó já - nak részt ve või is. A je len tést amely vég sõ so ron a nem zet kö zi és ál la mi in téz mé nyek ál tal alkalmazható hatósági eszközök egy ér tel mû szi go rí tá sá val kí nál ki utat a pénz ügyek neo li be rá lis mo dell vál sá gá ból vé gül az Európai Tanács jú ni u si ei csúcs ta lál ko zó ján is el fo gad ták az ál lam- és kor - mány fõk és meg bíz ták a bi zott sá got a jog sza bá lyi részletek kidolgozásával. 2. A je len tés szá mos pon ton egy be cseng a vál - ság oka i ról ko ráb ban be mu ta tott té zi sek kel, ame - lye ket töb bek kö zött a Fi nan ci al Ti mes hi vat ko - zott szak ér tõ i tõl is idéz tünk. Így ki e mel ten fog - lal ko zik a koc ká zat me nedzs ment, ezen be lül is a hi - tel mi nõ sí tõk és a pénz in té ze tek ve ze tõ i nek sze re pé - vel. A je len tés szer zõi sze rint is alap ve tõ hi á nyos - sá gok (fun da men tal fa i lu res) mu tat ha tók ki a koc ká za tok ér té ke lé sé nél nem csak a pénz pi a ci sze rep lõk ese té ben, ha nem azok nál is, akik nek fel ada ta ép pen e te rü let sza bá lyo zá sa és fel ügye - le te lett vol na. Az át lát ha tó ság hi á nya, a pár hu za - mo san mû kö dõ ún. ár nyék bank rend szer (sha - dow bank ing sys tem) ál tal oko zott ká rok mel lett, a je len tés sze rint is el fo gad ha tat lan, hogy a hi tel - mi nõ sí tõk azok tól a ki bo csá tók tól ré sze sül het tek dí ja zás ban, akik el árasz tot ták a pi a co kat a to xi - kus ér ték pa pír cso ma gok kal. A je len tés össz - hang ban a Ma gyar Bank szö vet ség ko ráb ban idé - zett el nö ké vel ma ga is úgy ér té kel, hogy a pénz - in té ze ti ve ze tõk sem a bo nyo lult pénz ügyi ter mé - kek jel lem zõ i vel, sem az zal nem vol tak tisz tá ban, hogy cé ge ik mi lyen mér ték ben vál tak ki tet té a koc ká za tos ér ték pa pí rok nak. Emel lett ko moly sze re pet ját szott a ne ga tív fo lya ma tok ala ku lá sá - ban az is, hogy a fel sõ ve ze tõk dí ja zá si és pré mi - um rend sze re alap ve tõ en a ne gyed éves ér té ke sí - té si mu ta tók ra épült. 3. Ta nul sá gos azok nak a prob lé mák nak a szám ba vé te le is, ame lyek a sza bá lyo zá si, fel ügye le ti és vál ság ke ze lé si rend szer úgy mond fi lo zó fi á já - nak hi á nyos sá ga i val ma gya ráz ha tók. Ezek kö zül az a leg fon to sabb meg ál la pí tás, hogy a ban kok tõ - ke meg fe le lõ sé gé vel kap cso la tos kö ve tel mé nyek je len leg túl zott mér ték ben épül nek egy részt a ban kok koc ká zat elem zõ ké pes sé gé re, más részt ar ra a fel - té te le zés re, hogy a hi tel mi nõ sí tés meg fe le lõ en mû kö dik. A je len tés meg fo gal ma zói vél he tõ en nem is gon dol ták vé gig, hogy egyik ér té ke lõ mon da tuk, mi sze rint ma guk a sza bá lyo zott pénz ügyi in téz mé nyek vál tak a prob lé mák leg - fõbb for rá sá vá, 22 mennyi re egy be cseng Ro nald Reagan harminc évvel ezelõtti bon mot-jával. Igaz, vál toz nak az idõk, mert mint utal tunk rá az ere - de ti vál to zat úgy hang zott, hogy a prob lé ma for - rá sa ma ga az ál lam. A je len tés ké szí tõi sze rint egybehangzóan a Financial Times publicistájának, Roubini-nek már idé zett szak mai vé le mé nyé vel a sza bá lyo zó és fel ügye le ti ha tó sá gok te vé keny sé ge túl zott mér ték ben kon cent rá ló dik az egyes cé gek - re, és jó val ki sebb fi gyel met for dí ta nak az egyes szek to rok ra, vagy a pénz ügyi pi a cok egé szé re. Más ként fo gal maz va: a ha tó sá gok csak a mik ro - szin tû pru den ci á lis fel ügye let re (mic ro pru den ti al supervision) összpontosítanak és elhanyagolják a rend szer szin tû koc ká zat elem zést (mac ro-sys te mic risk as sess ment). 4. Ke vés bé fi lo zó fi ai ter mé sze tû, de a sza bá lyo - zás ne héz sé ge i rõl so kat el árul az a ta pasz ta la ti tény, hogy a világ pénzügyi központjainak globális ver se nye mi att a nem ze ti sza bá lyo zó és fel ügye le ti ha tó - ságok ál ta lá ban is ne he zen szán ják el ma gu kat kor - lá to zó lé pé sek re. A je len tés ír ar ról, hogy az eu ró - pai hatóságoknak külön problémát okozott példá - ul an nak meg ál la pí tá sa, hogy az ame ri kai jel zá - log pi ac to xi kus ér ték pa pír jai mi lyen mér ték ben fer tõz ték meg az uni ós szék he lyû in téz mé nye ket. Az még talán érthetõ, hogy az információszerzés gyak ran ne héz sé gek be üt kö zött a glo bá lis tõ ke pi - a ci sze rep lõk ve szé lyes mér té kû tõ ke át té te li szint - je i vel, vagy mér le gen kí vü li ér té ke sí té se i vel kap - cso lat ban. A je len tés nek az a meg ál la pí tá sa vi - szont már ön ma gá ért be szél, hogy a pénz ügyi fel - ügye le tek úgy tû nik nem osz tot ták meg kel lõ - kép pen in for má ci ó i kat sem a tag ál la mi, sem egye - sült ál la mok be li part ne re ik kel. Va ló já ban sem a be fek te té si ban kok ame ri kai tí pu sú üz le ti mo dell - jét, sem azok ter jesz ke dé si mód ját a fel ügye le ti és sza bá lyo zó ha tó sá gok tény le ge sen nem kér dõ je - lez ték meg A ke let-eu ró pai uni ós tag ál la mok szem pont - já ból ez azért je lent kockázati többletet, mert ke res - ke del mi bank ja ik köz is mer ten a nagy nem zet kö zi pénz in té ze tek le ány bank jai. Ezért tel je sen ter - mé sze tes, hogy a bank kö zi fi nan szí ro zás össze - om lá sa ide jén a cent rum in téz mé nyei elõ ször a pe ri fé ria in téz mé nye i bõl va ló for rás ki vo nás sal pró bál ták meg sa ját lik vi di tá si hely ze tü ket meg - szi lár dí ta ni. Ez a bank szek tor kép vi se lõi ál tal ál - ta lá ban cá folt kö vet kez te tés egy ér tel mû en 22 Re gu la to ry, su per vi so ry and cri sis ma na ge ment fa i lu res, 25. Jelen tés, 10. o. 23 Je len tés 11. o. KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI KÖZLÖNY 41

7 vissza iga zolt nak lát szik ab ból, aho gyan a je len tés össze fog lal ja a je len le gi eu ró pai hely zet el lent - mon dá sos sá gát: A vál ság ke ze lés kö zös ke re te i - nek hiányában a tagállamok nagyon bonyolult helyzetben találták magukat. Különösen a na - gyobb pénz ügyi in téz mé nyek ese té ben gyor san és prag ma ti ku san kel lett re a gál ni uk, hogy el ke rül jék a bank csõ döt. Ezek az ak ci ók te kin tet tel az ese - mé nyek gyor sa sá gá ra ért he tõ okok ból nem vol - tak tel je sen ko or di nál tak, és nem rit kán ne ga tív ha - tás sal (ne ga ti ve spil lo ver ef fects) vol tak más tag ál - la mok ra A La ro si é re-je len tés egyik igen faj sú lyos nyil ván so kak ál tal vi ta tott té zi se, hogy a mo ne tá - ris politikáért felelõs hatóságok, va gyis a jegybankok is sok kal töb bet te het né nek a pénz ügyi bu bo rék kép - zõ dés meg aka dá lyo zá sa ér de ké ben. Nem re á lis el - vá rás, hogy a jegy ban kok nak mond juk az inf lá ci - ós cél kö ve tés hez ha son ló tö rek vé se ik le gye nek pél dá ul a rész vény árak ala ku lá sá val kap cso lat - ban. Az még is fon tos len ne, hogy a túl zott mér té - kû lik vi di tás kép zõ dés mak ro gaz da sá gi koc ká za - ta it ér zé kel jék, és tö re ked je nek azt be fo lyá sol ni. A je len tés sze rint ugyan is a jegy ban kok je len leg ki - zá ró lag a fo gyasz tói árak ra kon cent rál nak és csak az inf lá ci ós ve szély ese tén lép nek fel a ren del ke zé - sük re ál ló mo ne tá ris ha tó sá gi esz kö zök kel. A mo - ne tá ris po li ti kát vi szont ak kor is szi go rí ta ni kel le - ne, ha a pénz kí ná lat vagy a hi tel ál lo mány túl zott mértékben és fenntarthatatlan módon növekszik. Az anticiklikus monetáris politika esz kö ze le het ne pél dá ul, ha a ke res ke del mi ban kok kö te le zõ tar ta - lék rá ta szint jét meg nö vel nék a jó idõk ben, va - gyis fel len dü lés ide jén, és la zí ta nák a cik lus le szál - ló ágában. Hasonlóképpen a kölcsönfolyósítás elõ írá sa i val vagy az adó po li ti ka esz kö ze i vel is le - hetne gátolni a túlzott buborékképzõdést. Ehhez per sze az Európai Központi Bank, a tagállami jegybankok és az IMF nagyobb fokú makroprudenciális ér zé keny sé gé re is szük ség len ne. 7. A cik li kus ki len gé sek mér sék lé se ter mé sze te sen nem el sõ sor ban a mo ne tá ris po li ti ka fel ada ta len - ne. Ki emelt sza bá lyo zá si cél nak kel le ne len nie a Bá zel II-ként is mert már idé zett tõ ke kö ve tel - mény-rend szer át fo gó fe lül vizs gá la ta so rán is. Ezért a La ro si é re-cso port sür gõs egyez te tést kez - de mé nyez a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottsággal olyan sza bá lyok ki dol go zá sá ra, ame lyek alap ján a ma ga sabb tõ ke kö ve tel mé nyek egy faj ta tõkepuf - fer ként ru gal ma san el len sú lyoz hat nák, tom pít - hat nák a cik lu sok ha tá sa it. Szi go rí ta ni kel le ne a 24 Je len tés 12. o. lik vi di tás me nedzs ment, a ban ki bel sõ el len õr zés és koc ká zat ér té ke lés sza bá lya it is, és min den kép - pen korlátozni kellene annak a lehetõségét, hogy a koc ká za tos ter mé ke ket a ban kok egy sze rû en mér le gen kí vül tart has sák nyil ván. A bá ze li ke ret - sza bá lyo zás szi go rí tá sá nak ki kel le ne ter jed nie az árnyék, vagy párhuzamos bankrendszer olyan alap in - tézményeire is, mint a hírhedtté vált hedge fund -ok 25, a be fek te té si ban kok és ala pok, vagy az in gat lan bró ke rek te vé keny sé ge. Je len tõ sen vál - toz ná nak a hitelminõsítõkre vonatkozó elõírások is, ame lyek az ilyen te vé keny ség ha tó sá gi fel ügye le - té tõl és el len õr zé sé tõl kezd ve egé szen az ér ték pa - pír-ki bo csá tók ál tal fi ze tett dí ja zás ál ta lá nos ti lal - má ig ter jed né nek. Lé nye ges vál toz ta tá so kat ja va - sol nak an nak ér de ké ben is, hogy az ér ték pa pí ro - sí tás és a szár ma zé kos pénz ügyi ter mé kek pi a ca je len tõ sen egy sze rû söd jön és Eu ró pa-szer te egy - sé ges sza bá lyo kat kö ves sen. 8. A je len tés ké szí tõi sze rint a pénz pi a ci sza bá - lyo zás egy sé ge sí té sé re nem al kal mas a je len le gi döntõen irányelvekre épülõ közösségi jogi szabályo - zás sem, mert ez a tag ál la mok nak túl zott mér té kû adap tá ci ós ön ál ló sá got biz to sít. Az egy sé ges eu ró - pai pénz ügyi pi ac töb bek kö zött azért sem mû - kö dik meg fe le lõ en, mert az irány el vek tag ál la mi transzpozíciója során a bankok tevékenységét alap ja i ban be fo lyá so ló rész let sza bá lyok ban igen je len tõs kü lönb sé gek ke let kez nek. El té ré sek mu - tat koz nak pél dá ul a hi tel in té zet jo gi fo gal má nak meg ha tá ro zá sá ban, a je len té si kö te le zett ség ben, a törzstõke definíciójában, de különbözõ a tagálla - mok szám vi te li gya kor la ta, csak úgy mint a koc ká - zat ér té ke lés rend je is. Ezért a je len tés sze rint a tag - ál la mok nak és az Eu ró pai Par la ment nek is in do - kolt változtatni a jelenlegi gyakorlaton: ahol ez le - het sé ges, a köz vet len al kal maz ha tó ság mi att in - kább a rendeleti szabályozást szor gal maz zák. A kö - zös sé gi jog al ko tók nak ar ra is tö re ked ni ük kel le ne, hogy a fennmaradó irányelvi szabályok is jóval ke ve sebb ki vé telt, át me ne ti men tes sé get en ge dé - lyez ze nek a tagállamok számára. 9. A je len le gi rend szer hi á nyos sá gai a vál ság me - nedzs ment te rü le tén is jól lát ha tók. A bank ve ze tõk érthetõ okokból általában sérelmezik, hogy a bank rend szert, a pénz ügyi szek tort sú lyos kri ti - 25 Fe de ze ti be fek te té si ala pok, ame lyek az ál ta luk ke zelt ér ték - pa pí rok eset le ges ér ték csök ke né sét el len tranz ak ci ók kal, va - gyis olyan ér ték pa pí rok vá sár lá sá val pró bál ják meg le fe dez ni, ame lyek ér té ke vár ha tó an nõ ni fog. A pénz ügyi vál ság ide jén több hed ge fund az ál tal tett szert ké tes hír név re, hogy a sza - bá lyo zat lan sá got ki hasz nál va dol lár száz mil li ár dos vesz te sé - ge ket oko zott ügy fe le i nek, majd ugyan csak ál la mi men tõ övért fo lya mo dott. 42 KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI KÖZLÖNY

8 kák ér ték/érik a nem zet kö zi saj tó ban. Az azon ban alig ha vi tat ha tó, hogy az el múlt évek ben, a de ri - va tí va-biz nisz szár nya lá sa ide jén ke let ke zett ext - ra pro fi tot a szek tor tu laj do no sai és me ne dzse rei ter mé sze tes mó don privatizálták. Ezt kö ve tõ en, az össze om lás nyo mán ke let ke zett óri á si vesz te sé - ge ket ugyan ilyen ter mé sze tes ség gel államosítot - ták, mi u tán a bank ja ik se gít sé gé re si e tõ kor má - nyok a bankmentõ csomagokat köztudottan köz - pénz bõl fi nan szí roz zák. 26 A prob lé ma le ga láb bis el vi szin ten ke zel he tõ len ne, ha a pénz in té ze tek csak nem ze ti ke re tek kö zött te vé keny ked né nek. Eb ben az eset ben a nem ze ti ha tó sá gok a ma guk al - kot má nyos, köz jo gi fel ha tal ma zá sa ke re tei kö zött dönt het né nek ar ról, hogy a vál sá got med dig te - kin tik a pénz ügyi ma gán szek tor bel ügyé nek (ami pél dá ul vál la la ti struk tú ra vál tás sal ke zel he tõ), és mi kor tól kí ván ják a költ ség ve té si for rá so kat vál - ság ke ze lés re for dí ta ni. A je len tés azon ban rá mu tat ar ra, hogy a prob lé ma en nél jó val össze tet tebb, mi u tán a ban ki szol gál ta tók jó részt nem zet kö zi in - téz mé nyek, 27 emel lett az uni ós szin tû vál ság ke ze - lést szá mos tagállami szabályozási különbség is aka - dá lyoz za. Így pél dá ul egyes or szá gok ban ti los az eszközök átcsoportosítása a különbözõ jogi sze - mé lyek kö zött, ha azok ugyan azon pénz ügyi kong lo me rá tum tag jai, jól le het ez ese ten ként al - kal mas esz köz le het a vál ság di men zi ó i nak mér - sék lé sé re. Egyes tag ál la mok nem ze ti jo ga in kább az in téz mé nyek, má so ké in kább a be fek te tõk vé - del mé re he lye zi a sza bá lyo zá si hang sú lyo kat. Ha - sonlóképpen jelentõsek a különbségek a be fek te tõ - vé del mi rend sze rek ben is, ami nek har mo ni zá lá sa nél kül nem le het sé ges az uni ós szin tû vál ság ke ze - lés. Emel lett a fo gyasz tó vé de lem sza bá lyai igen el - té rõ in ten zi tá sú vé del met kí nál nak a ban ki, a biz to - sí tá si és a be fek te té si szolgáltatások te rü le tén. A La ro - sié re-je len tés sze rint ezek har mo ni zá lá sa is sür gõs lenne, különös tekintettel arra, hogy a fogadó orszá - gok hatóságai (host countries) a nemzetközi szolgál - ta tók fel ügye le té vel kap cso lat ban meg le he tõ sen esz köz te le nek mi ként ez lát ha tó vá vált a vál ság ide jén. 10. A je len tés vi szony lag nagy ter je de lem ben fog lal ko zik egy jö võ be li két szin tû eu ró pai felügyeleti rend szer szer ve ze ti és ha tás kö ri kér dé se i vel, ame lyet ter je del mi okok mi att az aláb bi ak ban csak váz la - tosan ismertetnénk. A mak ro fel ügye let ja va solt 26 E hely zet tart ha tat lan sá gá ra még a ban kár el le nes el fo gult - ság gal ne he zen vá dol ha tó kon zer va tív Jo sé Ma nu el Bar ro so, bi zott sá gi el nök is fel hív ta a fi gyel met az Eu ró pai Ta nács már ci us 19-ei ér te kez le tén tett nyi lat ko za tá ban. 27 Is mert pél dá ul a ma gyar ke res ke del mi bank szek tor mint egy 80%-os kül föl di pénz in té ze ti tu laj do no si há nya da. kulcs szer ve az ún. Európai Rendszerkockázati Tanács (Eu ro pe an Sys te mic Risk Co un cil) len ne, amely az Európai Központi Bank és a Központi Bankok Eu - ró pai Rend sze rén be lül jön ne lét re. A tes tü let az eu ró pai mo ne tá ris rend szer leg ma ga sabb szin tû tiszt ség vi se lõ it egye sí te né, mi u tán az Eu ró pai Központi Bank Kormányzótanácsa tagjaiból, a je - len leg ta nács adói sze re pet be töl tõ há rom eu ró pai fel ügye le ti bi zott ság (le vel 3 com mit te es) tag ja i - ból, va la mint az Eu ró pai Bi zott ság kép vi se lõ jé bõl áll na. Az Eu ró pai Rend szer koc ká za ti Ta nács el nö - ke az Eu ró pai Köz pon ti Bank el nö ke len ne, s a frankfurti központi pénzintézet nyújtana logiszti - kai se gít sé get is az új szer ve zet nek. A mak ro fel - ügye let lé nye gé ben egy sa já tos kockázat-elõrejelzõ rend szer ként mû köd ne (risk war ning sys tem). Mak ro szin tû koc ká za tok ész le lé se kor je lez nie kel - le ne az érin tett köz pon ti ban kok nak és fel ügye le - tek nek, il let ve in téz ke dé si ja vas la to kat is meg fo - gal maz hat na szá muk ra. A vá lasz adás min den meg ke re sett ese té ben kö te le zõ len ne, és ha a ve - szély glo bá lis koc ká za to kat is hor doz, ak kor az Eu ró pai Rend szer koc ká za ti Ta nács köz vet le nül a glo bá lis pénz ügyi szer vek hez (IMF, FSF, BIS), il - letve az európai közösségi jogalkotókhoz is for - dul hat na a szük sé ges in téz ke dé sek meg té te le ér - de ké ben. 11. A je len tés ké szí tõi sze rint a jö võ ben a mik ro - szin tû fel ügye le tet is új szer ve ze ti ke re tek kö zött kel le ne el lát ni. A Pénz ügyi Fel ügye le tek Eu ró pai Rend sze re (European System of Financial Supervi - sors) va ló já ban egy de cent ra li zált há ló za tot je len - tene, ami összefogná a) a je len le gi nem ze ti szin tû bank-, biz to sí tá si és ér ték pa pír-fel ügye le te ket, ame lyek kép vi se lõi to vább ra is el lát nák a na pi fel - ügye le ti te vé keny sé get; b) ezt ki egé szí te nék az új európai felügyeleti hatóságok, 28 ame lyek a ma is mû kö dõ eu ró pai fel ügye le ti bi zott sá gok kal azo - nos módon lényegében a tagállamok felügyeleti ha tó sá ga it tö mö rí te nék, de jog kö rük az új sza bá - lyozás szerint jelentõsen bõvülne. A kollégium - rend szer meg nö velt sze re pé nek el sõ sor ban az a célja, hogy szorosabban ellenõrizhetõvé váljanak a határokon átnyúló szolgáltatást végzõ in téz mé nyek (cross-border institutions), annak ellenére, hogy fel ügye le tü ket to vább ra is a szék hely sze rin ti or - szá gok fel ügye le tei lát nák el. A le ír tak ból is lát ha - tó, hogy az új rend szer csak a tag ál la mok egyet ér - té sé vel, egy igen ter je del mes és át fo gó jog al ko tá si és szer ve zet át ala kí tá si prog ram ered mé nye ként 28 A há rom új ha tó ság az Eu ró pai Bank fel ügye le ti Ha tó ság (Eu - ropean Banking Authority), az Európai Biztosításfelügyeleti Ha tó ság (Eu ro pe an In su ran ce Aut ho rity), és az Eu ró pai Ér ték - pa pír-fel ügye le ti Ha tó ság (Eu ro pe an Se cu ri ti es Aut ho rity). KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI KÖZLÖNY 43

9 jö het lét re. A je len tés ké szí tõi ezért csak egy több évig (2012-ig) tar tó fel ké szü lé si prog ram ese tén tart ják re á lis nak a tel jes jog sza bá lyi hát tér ki épü lé - sét. Nem ke rü lik meg azt a so kak ál tal fe sze ge tett kér dést sem, hogy a ha tá ro kon át nyú ló szol gál - ta tá sok nagy szá ma mi att va jon nem len ne-e in do - kolt egy egy sé ges, uni ós szin tû fel ügye le ti rend - szert (at the pan-eu le vel) lét re hoz ni? III. A GLO BÁ LIS FEL ÜGYE LET ESÉ LYEI A fen ti té zi sek kel töb bek kö zött azt pró bál - tuk meg ér zé kel tet ni, hogy a pénz ügyek glo bá lis sá vá lá sa mi att a je len leg nemzeti keretek között mûködõ bank- és tõkepiaci fel ügye le tek ha ren del kez nek is ál la mi ha tó sá gi esz kö zök kel ko or di ná lat lan és széttagolt mûködésük miatt nem alkalmasak egy olyan mé re tû pénz ügyi vál ság ke ze lé sé re, mint ami lyen az el múlt két év ben rom ba dön töt te a vi - lág gaz da sá got. Még in kább ez a hely zet a nem zet - közi fel ügye le ti szer vek ese té ben. A pénz ügyi vál ság által láthatóvá tett legnagyobb ellentmondás ugyan is az, hogy az óri á si tõ ke erõt kép vi se lõ pénz ügyi kong lo me rá tu mok glo bá lis lép té kû te - vé keny sé gé hez ké pest a nem zet kö zi fel ügye le ti szer - vek gya kor la ti lag je len ték te len tõ ke- és szer ve ze ti erõ vel ren del kez nek. 29 Emel lett a jog sza bá lyok ál - tal biztosított hatósági eszközök (pl. szankciók) helyett legfeljebb ajánlásokkal esetleg a média ál - tal köz ve tí tett, de kö vet kez mé nyek kel nem já ró rosszal lás sal ve he tik fel a har cot a glo bá lis pénz - ügyi koc ká za tok elõ idé zõ i vel szem ben. A rö vi den ismertetett La ro sié re-je len tés ké szí tõi igen õszin tén és meg le he tõ sen re a lis ta mó don tár ják fel a prob lé - ma di men zi ó it: Ezek a pénz ügyi óri á sok olyan hatalmasak és bonyolultak, hogy rendkívül nehéz meg ítél ni azo kat a koc ká za to kat, ame lyek nek ki van nak té ve, mint aho gyan azo kat is, ame lye ket õk je len te nek a szé le sebb gaz da sá gi kör nye zet számára. Bizonyos értelemben túl nagyok, hogy irányíthatók legyenek (too big to manage), túl na - gyok, hogy csõd be men je nek (too big to fa il) te - kin tet tel en nek tár sa dal mi költ sé ge i re, de túl na - gyok a men tõ ak ci ók szá má ra is (too big to sa ve). Ilyen eset pél dá ul, ha szék he lyük egy vi szony lag kis or szág ban ta lál ha tó, vagy a men tõ cso mag túl 29 Ilye nek pél dá ul a már hi vat ko zott Bá ze li Bank fel ügye le ti Bi - zottságon kívül a Committee on the Global Financial System, a Com mit tee on Pa y ment and Sett le ment Sys tems, vagy más tes - tületek, mint az International Organisation of Securities Com - mis si ons (IOSCO), az In ter na ti o nal Ac co un ting Stan dards Board (IASB) vagy az International Association of Insurance Su per vi sors (IAIS). 30 Je len tés 62. o. bonyolult ahhoz, hogy végrehajtható legyen. Bár a nagy ság le het kí vá na tos pél dá ul a túl zott pi a ci be - fo lyás meg ál la pí tá sa kor, ha az an ti tröszt jog sza bá - lyo kat al kal maz zuk, de az nem va ló szí nû, hogy ezek a nagy pénz ügyi in téz mé nyek al ko tó ré sze ik - re fog nak szét es ni. 30 A glo bá lis fel ügye le ti rend szer ter mé sze te sen nem va la mi fé le nem ze tek fe let ti szuperhatóságot je len te ne; vél he tõ en en nek sem szak mai sem po li - ti kai szem pont ból nincs re a li tá sa. A ki utat a je len - le gi vál ság hely zet bõl a nagy te kin té lyû nem zet kö - zi szak ér tõk is in kább ab ban az irány ban ke re sik, hogy pró bál ják meg gyõz ni a vi lág ve ze tõ gaz da - sá gi ha tal ma it a pénzügyi jogszabályok globális har - mo ni zá ci ó já nak szük sé ges sé gé rõl. A nem zet kö zi sza - bá lyo zá si és fel ügye le ti nor mák (pél dá ul a szám - vi tel re, a hi tel mi nõ sí tés re, vagy a de ri va tív esz kö - zök pi a cá ra vo nat ko zó elõ írá sok) je len le gi sza bá - lyok el té ré sei és a szabályozási többközpontúság várhatóan a jövõben sem tesz lehetõvé hatékony fel lé pést. Ezért elõ ször is a vi lág fõ pénz ügyi köz - pontjainak kétoldalú szabályozási dialógusát kel le ne erõ sí te ni. Emel lett ha son ló an a G20-ak, vagy az Európai Tanács már idézett csúcstalálkozóihoz egy ér tel mû sza bá lyo zá si fel ha tal ma zá sok ra (cé - lok ra, ha tár idõk re) len ne szük ség a nem zet kö zi jog al ko tók szá má ra. A fel adat szer ve ze ti ér te lem - ben vél he tõ en csak a már meg lé võ há rom leg fon - to sabb in téz mény re te le pít he tõ. Ezek: a Pénz ügyi Stabilitási Fó rum, amit min den kép pen ki kell bõ ví - te ni va la mennyi a rend szer koc ká zat szem pont - já ból je len tõs or szág gal és az Eu ró pai Unió kép - vi se lõ i vel; a fel ügye let te rén a leg na gyobb szak - mai ta pasz ta lat tal, és nem zet kö zi te kin téllyel is ren del ke zõ Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság, il let ve az IMF Nem zet kö zi és Mo ne tá ris Bi zott sá ga (IMFC). Az el kép ze lés fon tos ele me, hogy az IMF Alap - szer zõ dé sét is mó do sí ta ni kel le ne an nak ér de ké - ben, hogy az IMFC döntéshozói jogosítványokkal is ren del ke zõ ta náccsá ala kul has son. A tartalmi szempontból reálisan kitûzhetõ cél egy olyan globális, korai jelzõrendszer (early war - ning sys tem) lét re ho zá sa le het, amely a nem zet kö - zi pénz ügyi sta bi li tást ve szé lyez te tõ té nye zõk re fi - gyel mez tet né a dön tés ho zó kat. A rend szer hez tar - toz na egy ún. nemzetközi kockázati térkép (in ter na ti - o nal risk map) és egy ugyan csak nemzetközi hitel - mu ta tó (cre dit re gis ter) is. Ez utób bi esz kö zök a bank kö zi és a la kos sá gi hi te lek ada ta i nak nap ra - kész nyil ván tar tá sát szol gál nák, így könnyeb ben lennének azonosíthatók a kockázatoknak leginkább ki tett pénz pi a ci sze rep lõk. A fo lya ma tos re - gisztráció a bankokon kívül valamennyi pénz - 44 KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI KÖZLÖNY

10 ügyi ága zat ra és in téz mény re és va la mennyi fon - to sabb pénz ügyi ter mék re ki ter jed ne. A ko rai jel - zõ rend szer azon ban töb bet je len te ne a ve szély zó - nák pusz ta re giszt rá ci ó já nál. Az IMF ugyan is ja - vaslatot tehetne a döntéshozóknak konkrét meg - elõ zõ in téz ke dé sek re is. Eh hez vi szont az is szük - sé ges len ne, hogy az IMF-tag ál la mok jo gi kö te le - zett sé get vál lal ja nak ar ra vo nat ko zó an, hogy el fo - gad ják a rend szer elem zé se it, és nyil vá no san meg - in do kol ják, ha nem tesz nek ele get az in téz ke dé si javaslatoknak (comply or explain procedure). Az el kép ze lés fon tos ele me len ne az is, hogy a koc ká - zatokat számottevõen megnövelõ, gyengén szabá - lyo zott (po orly re gu la ted) vagy nem együtt mû - kö dõ ként em le ge tett off-sho re te rü le tek re is ki ter - jed ne a sza bá lyo zás. Az el kép ze lés sze rint min den olyan in téz mény ese té ben, amely ilyen te rü le te - ken tart ja esz kö ze it, a glo bá lis fel ügye le ti szer vek je len tõs mér té kû több let-tõ ke kö ve tel ményt írhatnának elõ. * * * Ta lán e váz la tos té zi sek bõl is le von ha tó az a vég kö vet kez te tés, hogy Do rot hy-nak a ta nul - mány be ve ze tõ jé ben idé zett hely zet ér té ke lé se helyt ál ló. A es pénz ügyi tor ná dó egy új sok te kin tet ben is me ret len vi lág ba re pí tett mind annyi un kat, amely ben az ása tag ál lam- és sza bá lyo zás el le nes dog mák kal nem sok ra me - gyünk. Jó len ne, ha a tá jé ko zó dás hoz nem Kan sas ut cá it ke res gél nénk tovább. KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI KÖZLÖNY 45

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ 33. szám Ára: 3887, Ft TARTALOMJEGYZÉK 62/2006. (III. 27.) Korm. r. Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól...

Részletesebben

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda 38. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 79/2006. (IV. 5.) Korm. r. A fel sõ ok ta tás ról szóló 2005. évi CXXXIX. tör vény egyes

Részletesebben

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27.

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. T A R T A L O M Szám Tárgy O l d a l Törvények 2006: X. tv. A szövetkezetekrõl --------------------------------------- 370 2006: XI. tv. Az ál lat

Részletesebben

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE XIII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2007. SZEPTEMBER 30. 2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE A Turisz ti kai Ér te sí tõ Szer kesz tõ sé ge

Részletesebben

2008. évi CVIII. tör vény. 2008/187. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 24697

2008. évi CVIII. tör vény. 2008/187. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 24697 2008/187. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 24697 III. Tár sa dal mi szem pon tok: 1. Az épí tett 3-x szo bás la ká sok ará nya az idõ szak végi la kás ál lo mány ból, % 2. A személygépkocsik kor szerint

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

122. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 5., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1533, Ft. Oldal

122. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 5., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1533, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. ok tó ber 5., csütörtök 122. szám Ára: 1533, Ft TARTALOMJEGYZÉK 202/2006. (X. 5.) Korm. r. A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL

Részletesebben

34. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 28., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1495, Ft. Oldal

34. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 28., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1495, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 28., kedd 34. szám Ára: 1495, Ft TARTALOMJEGYZÉK 68/2006. (III. 28.) Korm. r. A Fel sõ ok ta tá si és Tu do má nyos Ta nács ról... 2906 69/2006.

Részletesebben

84. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 30., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 399, Ft. Oldal

84. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 30., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 399, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 30., szombat TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXXXIII. tv. A köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXIII. tör vény mó do - sí tá sá ról...

Részletesebben

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek 75. szám Ára: 2478, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXI. tv. A cég nyil vá nos ság ról, a bí ró sá gi cég el já rás ról és a vég el szá

Részletesebben

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd 148. szám Ára: 1701, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2006: C. t v. A kül föl di bi zo nyít vá nyok és ok le ve lek el is me ré sé rõl szóló 2001.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd 79. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: XLVI. tv. A ma gyar ál lam pol gár ság ról szóló 1993. évi LV. tör vény és a kül föl di ek be uta

Részletesebben

121. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 17., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2100, Ft. Oldal

121. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 17., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2100, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. szep tem ber 17., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK 2007: CVI. tv. Az ál la mi va gyon ról... 9082 2007: CVII. tv. A te le pü lé si ön kor mány za tok több cé lú

Részletesebben

GONDOLATOK AZ ISKOLASZÖVETKEZETEK JOGI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

GONDOLATOK AZ ISKOLASZÖVETKEZETEK JOGI SZABÁLYOZÁSÁRÓL 182 SZÖVETKEZÉS XXXIII. évfolyam, 2012/1 2. szám Dr. Kár olyi Géza 1 GONDOLATOK AZ ISKOLASZÖVETKEZETEK JOGI SZABÁLYOZÁSÁRÓL Cselekvési változatok A szö vet ke zet a ha tá lyos meg fo gal ma zás 2 sze rint:

Részletesebben

III. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Ára: 715 Ft JANUÁR 17.

III. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Ára: 715 Ft JANUÁR 17. III. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Ára: 715 Ft 2011. JANUÁR 17. F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tó ra és a 2011. évi elõ fi

Részletesebben

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek 145. szám Ára: 1344, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXVII. tv. A fog lal koz ta tói nyug díj ról és in téz mé nye i rõl... 10192 282/2007.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 19., szerda 46. szám I. kötet Ára: 1679, Ft TARTALOMJEGYZÉK 20/2006. (IV. 19.) BM r. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint

Részletesebben

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 12., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1125, Ft. Oldal

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 12., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1125, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú ni us 12., péntek 79. szám Ára: 1125, Ft TARTALOMJEGYZÉK Oldal 2009. évi XLIV. tör vény A szak kép zé si hoz zá já ru lás ról és a kép zés fej lesz

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2007: CXXVI. tv. Egyes adótör vények mó do sí tás áról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2007: CXXVI. tv. Egyes adótör vények mó do sí tás áról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 16., péntek TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXXVI. tv. Egyes adótör vények mó do sí tás áról... 10754 Oldal 2007: CXXVII. tv. Az ál ta lá nos for gal

Részletesebben

132. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 4., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 966, Ft. Oldal

132. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 4., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 966, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 4., csütörtök 132. szám Ára: 966, Ft TARTALOMJEGYZÉK 254/2007. (X. 4.) Korm. r. Az ál lam i va gyon nal való gaz dál ko dás ról... 9636 255/2007.

Részletesebben

85. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 1., vasárnap TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 210, Ft. Oldal

85. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 1., vasárnap TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 210, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 1., vasárnap 85. szám TARTALOMJEGYZÉK 176/2007. (VII. 1.) Korm. r. A Mi nisz ter el nö ki Hi va tal ról, valamint a Mi nisz ter el nö ki Hi

Részletesebben

80. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 15., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 585, Ft

80. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 15., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 585, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú ni us 15., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK Oldal 80. szám Ára: 585, Ft 125/2009. (VI. 15.) Korm. ren de le t A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001.

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS!

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! LVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1-120. OLDAL 2007. január 9. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1113 FT FELHÍVÁS! Fel hív juk tisz telt Ol va só ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé

Részletesebben

2004. évi LXXXIV. törvény

2004. évi LXXXIV. törvény 11330 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/132. szám hasz nált fel, ide ért ve a bel sõ mi nõ ség el len õr zés hez szük - sé ges vizs gá la tok cél já ra tör té nõ a ha tá lyos jog sza bá - lyok nak, va la

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2008: LXXV. tv. A ta ka ré kos ál la mi gaz dál ko dás ról és a költ ség ve té si fe le lõs ség - rõl...

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2008: LXXV. tv. A ta ka ré kos ál la mi gaz dál ko dás ról és a költ ség ve té si fe le lõs ség - rõl... A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. no vem ber 26., szerda 167. szám TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXXV. tv. A ta ka ré kos ál la mi gaz dál ko dás ról és a költ ség ve té si fe le lõs ség - rõl...

Részletesebben

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek 123. szám TARTALOMJEGYZÉK 241/2007. (IX. 21.) Korm. r. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szó ló 1992. évi XXXIII. tör

Részletesebben

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek 155. szám Ára: 1110, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXI. tv. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXXIII. tör -

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2004. no vem ber 15., hétfõ 169. szám TARTALOMJEGYZÉK 2004: CI. tv. Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekrõl szóló tör vé nyek mó do

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú li us 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK Oldal 95. szám 2009. évi LXXVII. tör vény A köz te her vi se lés rend sze ré nek át ala kí tá sát cél zó tör - vénymódosításokról...

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 11., szerda 93. szám Ára: 588, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CIII. tv. A pénz mo sás meg elõ zé sé rõl és meg aka dá lyo zá sá ról szó ló 2003.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 7., szerda TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXXI. tv. Egyes szo ciá lis tár gyú tör vé nyek mó do sí tá sá ról... 10456 2007: CXXII. tv. A szol gá la

Részletesebben

37. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, április 4., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 575, Ft. Oldal

37. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, április 4., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 575, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. április 4., kedd 37. szám Ára: 575, Ft TARTALOMJEGYZÉK 77/2006. (IV. 4.) Korm. r. Az Út ra va ló Ösz tön díj prog ram ról szóló 152/2005. (VIII. 2.)

Részletesebben

A SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK JELLEMZŐI ÉS TÉNYSZERŰ ADATAI 2

A SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK JELLEMZŐI ÉS TÉNYSZERŰ ADATAI 2 136 SZÖVETKEZÉS XXXIII. évfolyam, 2012/1 2. szám Né meth Lász ló 1 A SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK JELLEMZŐI ÉS TÉNYSZERŰ ADATAI 2 Cselekvési változatok Ki in du lás ként fon tos meg fo gal maz ni azt, hogy

Részletesebben

95. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 31., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 693, Ft. Oldal

95. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 31., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 693, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. jú li us 31., hétfõ 95. szám Ára: 693, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2006: LXIX. tv. Az európai szövetkezetrõl... 7792 2006: LXX. tv. Az éle tük tõl és a sza bad

Részletesebben

TARTALOM. IV. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM Ára: 2415 Ft MÁRCIUS 6. KÖZLEMÉNYEK JOGSZABÁLYOK

TARTALOM. IV. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM Ára: 2415 Ft MÁRCIUS 6. KÖZLEMÉNYEK JOGSZABÁLYOK IV. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM Ára: 2415 Ft 2012. MÁRCIUS 6. TARTALOM oldal oldal JOGSZABÁLYOK 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet a hallgatói hitelrendszerrõl... 434 2/2012. (I. 20.) Korm. rendelet a magyar állami

Részletesebben

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102.

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelmérõl A Kor mány a kör nye zet vé del

Részletesebben

28. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 10., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1863, Ft. Oldal

28. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 10., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1863, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 10., péntek 28. szám TARTALOMJEGYZÉK 49/2006. (III. 10.) Korm. r. A föld gáz el lá tás ról szóló 2003. évi XLII. tör vény egyes ren del ke

Részletesebben

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

74. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, június 21., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1127, Ft. Oldal

74. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, június 21., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1127, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. június 21., szerda 74. szám Ára: 1127, Ft TARTALOMJEGYZÉK 36/2006. (VI. 21.) GKM r. A ha gyo má nyos vas úti rend szer köl csö nös át jár ha tó sá gá

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVIII. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 3657-3768. OLDAL 2008. július 7. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1365 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, köztársasági

Részletesebben

97. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. Törvények A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA évi LXXI. tör vény. Budapest, au gusz tus 2.

97. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. Törvények A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA évi LXXI. tör vény. Budapest, au gusz tus 2. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. au gusz tus 2., szerda 97. szám TARTALOMJEGYZÉK 2006: LXXI. tv. A köz ok ta tás ról szóló 1993. évi LXXIX. tör vé ny mó do sí tá sá ról 7895 2006: LXXII.

Részletesebben

150. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, no vem ber 15., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1633, Ft. Oldal

150. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, no vem ber 15., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1633, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. no vem ber 15., kedd 150. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: CXIX. tv. Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekrõl szóló tör vények mó do

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám TARTALOMJEGYZÉK 2008:

Részletesebben

TARTALOM. III. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM Ára: 1700 Ft JÚLIUS 15. oldal oldal. A köz tár sa sá gi el nök 101/2011. (V. 20.) KE ha tá ro za ta

TARTALOM. III. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM Ára: 1700 Ft JÚLIUS 15. oldal oldal. A köz tár sa sá gi el nök 101/2011. (V. 20.) KE ha tá ro za ta III. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM Ára: 1700 Ft 2011. JÚLIUS 15. TARTALOM oldal oldal JOGSZABÁLYOK A nem ze ti erõ for rás mi nisz ter 24/2011. (V. 18.) NEFMI ren de le te az egyes sa já tos köz ok ta tá si fel ada

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. TARTALOM TÖRVÉNYEK Oldal Oldal SZEMÉLYI HÍREK 2006. évi LI. tör vény a bün te tõ el já rás ról szó ló

Részletesebben

2007. évi CXXIX. tör vény

2007. évi CXXIX. tör vény 11156 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2007/156. szám 2007. évi CXXIX. tör vény a termõföld védelmérõl* I. Fejezet BEVEZETÕ RENDELKEZÉSEK A tör vény hatálya 1. (1) A tör vény ha tá lya ki ter jed a ter mõ föld

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv.

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2005. évi CLXIII. tv. 2005. évi CLXXIV. tv. Az adózás rendjérõl szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról

Részletesebben

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök 147. szám Ára: 2116, Ft TARTALOMJEGYZÉK 246/2005. (XI. 10.) Korm. r. A vil la mos ener gi á ról szóló 2001. évi CX. tör vény

Részletesebben

XVI. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM ÁRA: 1764 Ft május T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal

XVI. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM ÁRA: 1764 Ft május T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal XVI. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM ÁRA: 1764 Ft 2007. május T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal 4/2007. (V. 7.) Tü. határozat A há rom ta gú ta ná csok és az ál lan dó bi zott sá gok össze té te lé rõl... 387 27/2007.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 5., kedd 92. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: LXX. tv. A fog lal koz ta tás elõ se gí té sé rõl és a mun ka nél kü li ek el lá tá sá ról szóló 1991.

Részletesebben

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. 943 Ft. Szám Tárgy Oldal.

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. 943 Ft. Szám Tárgy Oldal. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA 943 Ft T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal Jog sza bá lyok 95/2006. (IV. 18.) Korm. ren de let 11/2006. (IV. 10.) HM ren

Részletesebben

73. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, má jus 28., TARTALOMJEGYZÉK. csütörtök. Ára: 1395, Ft. Oldal

73. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, má jus 28., TARTALOMJEGYZÉK. csütörtök. Ára: 1395, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. má jus 28., TARTALOMJEGYZÉK Oldal csütörtök 73. szám 2009. évi XXXVIII. tör vény A ren de zett mun ka ügyi kap cso la tok kö ve tel mé nyét érin - tõ

Részletesebben

TARTALOM. III. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM Ára: 820 Ft JÚNIUS 8. oldal oldal

TARTALOM. III. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM Ára: 820 Ft JÚNIUS 8. oldal oldal III. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM Ára: 820 Ft 2011. JÚNIUS 8. TARTALOM oldal oldal JOGSZABÁLY 72/2011. (IV. 29.) Korm. ren de let az egész ség ügyi felsõ - fokú szak irá nyú szak kép zé si rend szer rõl szóló 122/2009.

Részletesebben

36. szám II. kötet A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, áp ri lis 3., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 4255, Ft

36. szám II. kötet A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, áp ri lis 3., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 4255, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 3., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK 15/2006. (IV. 3.) OM r. Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követel - ményeirõl 36. szám II. kötet

Részletesebben

93. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 6., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 667, Ft. Oldal

93. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 6., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 667, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 6., szerda 93. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: LXXIX. tv. A vil la mos ener gi á ról szóló 2001. évi CX. tör vény mó do sí tá sá ról 4904 64/2005.

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ III. év fo lyam 7. szám 28 Ft 2006. jú li us 0. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÚJ HELYEN A KÖZLÖNYBOLT! 2006. jú li us 3-tól a Köz löny

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 1. (1) A ren de let cél ja a mo ni tor ing ada tok egy sé ges rend - szer alap ján tör té nõ adat szol gál ta tá si ke re te i nek meg ha tá - ro zá sa. (2)

Részletesebben

A MINISZTERELNÖKI HIVATAL, VALAMINT AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

A MINISZTERELNÖKI HIVATAL, VALAMINT AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA XII. ÉVFOLYAM 12. SZÁM ÁRA: 546 Ft 2006. de cem ber 22. A MINISZTERELNÖKI HIVATAL, VALAMINT AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM II. rész 2006: XCIV. tv. A tûz el

Részletesebben

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök 166. szám Ára: 2921, Ft TARTALOMJEGYZÉK 289/2005. (XII. 22.) Korm. r. A felsõoktatási alap- és mesterképzésrõl, valamint a

Részletesebben

XV. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM ÁRA: 1771 Ft március T A R T A L O M. Szám Tárgy Ol dal

XV. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM ÁRA: 1771 Ft március T A R T A L O M. Szám Tárgy Ol dal XV. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM ÁRA: 1771 Ft 2006. március T A R T A L O M Szám Tárgy Ol dal 11/2006. (III. 23.) AB ha tá ro zat Az egész ség ügy rõl szóló 1997. évi CLIV. tör vény 25. (5) be kez dés ki vé - ve,

Részletesebben

III. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM Ára: 610 Ft JANUÁR 31.

III. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM Ára: 610 Ft JANUÁR 31. III. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM Ára: 610 Ft 2011. JANUÁR 31. F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tó ra és a 2011. évi elõ fi

Részletesebben

204. szám I/1. kö tet*

204. szám I/1. kö tet* A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2004. de cem ber 29., szerda 204. szám I/1. kö tet* I/1 2. kö tet ára: 5635, Ft TARTALOMJEGYZÉK 1. kö tet: 382/2004. (XII. 29.) Korm. r. Az ál lam ház tar

Részletesebben

19. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A pénzügyminiszter 12/2005. (II. 16.

19. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A pénzügyminiszter 12/2005. (II. 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. feb ru ár 16., szerda 19. szám TARTALOMJEGYZÉK 12/2005. (II. 16.) PM r. A kincs tá ri rend szer mû kö dé sé vel kap cso la tos pénz ügyi szolgálta -

Részletesebben

Feltétel. Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás. Érvényes: 2007. januártól

Feltétel. Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás. Érvényes: 2007. januártól Feltétel Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás Érvényes: 2007. januártól Perfekt Vagyon- és üzemszünet biztosítás feltételei TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK 3 1.1 A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS HATÁLYA

Részletesebben

XII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 598 Ft febru ár 1. TARTALOM. II. rész

XII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 598 Ft febru ár 1. TARTALOM. II. rész XII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 598 Ft 2006. febru ár 1. TARTALOM II. rész 2005: CXXXII. tv. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA évi LXXXI. tör vény Az adó zás rend jé rõl szó ló évi XCII. tör vény mó do - dosításáról...

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA évi LXXXI. tör vény Az adó zás rend jé rõl szó ló évi XCII. tör vény mó do - dosításáról... A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú li us 14., TARTALOMJEGYZÉK Oldal kedd 97. szám 2009. évi LXXXI. tör vény Az adó zás rend jé rõl szó ló 2003. évi XCII. tör vény mó do - sításáról....

Részletesebben

122. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 13., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1794, Ft. Oldal

122. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 13., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1794, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. szep tem ber 13., kedd 122. szám Ára: 1794, Ft TARTALOMJEGYZÉK 183/2005. (IX. 13.) Korm. r. Az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A ma gyar la kos ság bel föl di uta zá sai PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Ké szí tet te: a Ma gyar Tu riz mus Rt. Ku ta tá si Igaz ga tó sá gá nak meg bí zá sá ból a M.Á.S.T. Pi ac- és Köz vé le mény ku ta tó

Részletesebben

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)...

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2011. áp ri lis 30. TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... Oldal Melléklet

Részletesebben

FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét az értesítõ utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a évi elõfizetési árainkra

FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét az értesítõ utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a évi elõfizetési árainkra LVII. ÉVFOLYAM 25. SZÁM ÁRA: 798 Ft 2006. december 28. FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét az értesítõ utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a 2007. évi elõfizetési árainkra T A R T

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2004. no vem ber 16., kedd 170. szám TARTALOMJEGYZÉK 2004: CIV. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság Al kot má nyá ról szóló 1949. évi XX. tör - vény mó do sí tá

Részletesebben

Ked ves Ta ní tók! Ked ves Szü lôk!

Ked ves Ta ní tók! Ked ves Szü lôk! Ked ves Ta ní tók! Ked ves Szü lôk! A tech ni ka ro ha mos fej lô dé se szük sé ges sé te szi, hogy már egé szen ki csi kor ban in for - ma ti kai és szá mí tó gép-fel hasz ná lói is me re tek kel bô vít

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 2. szám 2008. feb ru ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2004. de cem ber 2., csütörtök 182. szám TARTALOMJEGYZÉK 2004: CXV. tv. A lakásszövetkezetekrõl... 13806 32/2004. (XII. 2.) OM r. A szakképzési hozzájárulásról

Részletesebben

173. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 12., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 588, Ft. Oldal

173. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 12., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 588, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. de cem ber 12., szerda 173. szám TARTALOMJEGYZÉK 101/2007. (XII. 12.) AB h. Az Alkotmánybíróság határozata... 13018 102/2007. (XII. 12.) AB h. Az Alkotmánybíróság

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 9. szám 2008. szep tem ber 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest,

Részletesebben

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek 40. szám Ára: 207, Ft TARTALOMJEGYZÉK 83/2006. (IV. 7.) Korm. r. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és

Részletesebben

42. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, áp ri lis 12., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2599, Ft. Oldal

42. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, áp ri lis 12., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2599, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 12., szerda 42. szám Ára: 2599, Ft TARTALOMJEGYZÉK 86/2006. (IV. 12.) Korm. r. A hallgatói hitelrendszerrõl és a Diákhitel Központról... 3338

Részletesebben

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal. Jog sza bá lyok. Ha tá ro za tok. Miniszteri utasítások

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal. Jog sza bá lyok. Ha tá ro za tok. Miniszteri utasítások CXXXIII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2006. áp ri lis 26. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA 943 Ft T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal Jog sza bá lyok 71/2006. (IV. 3.) Korm. ren de let 80/2006. (IV. 6.) Korm.

Részletesebben

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 3. SZÁM

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 3. SZÁM CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 3. SZÁM AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA B U D A P E S T, 2 0 0 6. M Á R C I U S 3 1. TARTALOM TÖRVÉNYEK 2006: XIII. tv. a Ma gyar Köz tár sa ság Al kot má nyá ról

Részletesebben

III. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM Ára: 3320 Ft má jus 2. TARTALOM

III. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM Ára: 3320 Ft má jus 2. TARTALOM III. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM Ára: 3320 Ft 2011. má jus 2. TARTALOM JOGSZABÁLY ol dal 19/2011. (III. 21.) Korm. ren de let a 2011. évi igaz ga tá si szü net rõl... 666 6/2011. (III. 8.) NEFMI rendelet egyes oktatási-kulturális

Részletesebben

26. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 19., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1325, Ft. Oldal

26. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 19., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1325, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 19., kedd 26. szám Ára: 1325, Ft TARTALOMJEGYZÉK 29/2008. (II. 19.) Korm. r. A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter feladat- és hatáskörérõl.

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Tartalom VI. ÉVFOLYAM 1. szám 2008. ja nu ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. má jus 21., hétfõ 63. szám I. kö tet Ára: 3234, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: XXXIX. tv. Egyes adótör vények mó do sí tá sá ról... 4132 18/2007. (V. 21.)

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. már ci us 14., szerda TARTALOMJEGYZÉK 14/2007. (III. 14.) EüM r. A gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba tör té nõ be fo ga dá

Részletesebben

III. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM Ára: 505 Ft JANUÁR 21.

III. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM Ára: 505 Ft JANUÁR 21. III. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM Ára: 505 Ft 2011. JANUÁR 21. F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tó ra és a 2011. évi elõ fi

Részletesebben

97. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 12., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

97. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 12., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 12., kedd 97. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2005: LXXXV. tv. Az adó zás rend jé rõl szóló 2003. évi XCII. tör vé ny mó do sí tá sá ról

Részletesebben

168. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3045, Ft. Oldal

168. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3045, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. de cem ber 5., szerda 168. szám TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXLVI. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2008. évi költ ség ve té sét meg ala po zó egyes tör vények

Részletesebben

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 338 A fény ké pe ket a Ma gyar Nem ze ti Mú ze um Tör té ne ti Fény kép tárából (Nép sza bad ságar chí vu m, Ká dár

Részletesebben

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal XX. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 2011. szeptember T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal 458/D/2008. AB határozat A bün te tõ el já rás ról szó ló 1998. évi XIX. tör vény 74. (1) be kez dés c) pont - ja szö ve gé ben a

Részletesebben

III. Az Alkotmánybíróság teljes ülésének a Magyar Közlönyben közzétett végzése

III. Az Alkotmánybíróság teljes ülésének a Magyar Közlönyben közzétett végzése III. Az Alkotmánybíróság teljes ülésének a Magyar Közlönyben közzétett végzése 31/2006. (VII. 5.) AB végzés 1021 31/2006. (VII. 5.) AB végzés Az Al kot mány bí ró ság al kot mány jo gi pa nasz és utó

Részletesebben

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. május 31., kedd 72. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2005: XXXVII. tv. Má jus 9-e Eu ró pa Nap já vá nyil vá ní tá sá ról... 3520 2005: XXXVIII. tv.

Részletesebben

146. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, no vem ber 29., szer da TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2541, Ft. Oldal

146. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, no vem ber 29., szer da TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2541, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. no vem ber 29., szer da 146. szám Ára: 2541, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2006: XCVII. tv. Az egész ség ügy ben mû kö dõ szak mai ka ma rák ról... 11162 2006:

Részletesebben

191. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 15., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 966, Ft. Oldal

191. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 15., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 966, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2004. de cem ber 15., szerda 191. szám Ára: 966, Ft TARTALOMJEGYZÉK 334/2004. (II. 15.) Korm. r. Az európai ügyekért felelõs tárca nélküli miniszter feladat-

Részletesebben

13. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ja nu ár 30., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3555, Ft. Oldal

13. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ja nu ár 30., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3555, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. ja nu ár 30., péntek 13. szám TARTALOMJEGYZÉK 19/2009. (I. 30.) Korm. ren de let A föld gáz el lá tás ról szóló 2008. évi XL. tör vény ren del ke zé

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 22., péntek TARTALOMJEGYZÉK 1. kö tet 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730 Oldal 2. kö tet

Részletesebben

92. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 10., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3234, Ft. Oldal

92. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 10., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3234, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 10., kedd 92. szám Ára: 3234, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CI. tv. A döntéselõkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetõségének biz to sí tá sá

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete

A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete 2007/181. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 13569 A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete a vasúti pályahálózathoz történõ nyílt hozzáférés részletes szabályairól A vas úti

Részletesebben

A Kormány rendeletei

A Kormány rendeletei 2007/39. M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2547 A Kormány rendeletei A Kormány 57/2007. (III. 31.) Korm. rendelete a közúti árufuvarozáshoz és személyszállításhoz kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén

Részletesebben