Az Európai Uniós pályázati lehetõségek az oktatás területén. Közösségi oktatási együttmûködési programok

Átírás

1 Az Európai Uniós pályázati lehetõségek az oktatás területén. Közösségi oktatási együttmûködési programok Magyar Ferenc Cserháti Ágnes mk. ezredes A szerzõk az Európai Uniós pályázatok lehetõségei keretében a különbözõ oktatási együttmûködési programokat, a Strukturális Alapokat, az oktatási ágazat két fejlesztési programját: a humán erõforrás-fejlesztés és a regionális fejlesztés operatív programok oktatási vonatkozású témáit mutatják be. The authors demonstrates the various educational partnership programmes in the frameworks of EU tenders, the Structural Funds, the two development programmes of the educational sector: the human resource development, and the Operational Programmes of the European Regional Development. Az oktatás, képzés ügye az elmúlt másfél évtizedben kulcsfontosságú lett az Európai Unió értékrendje számára. Ez az új szellemiségû megközelítés jogi formában elsõ ízben az 1992-ben aláírt Maastrichti Szerzõdésnek, valamint más, az Európai Unió céljait, és mûködését meghatározó újabb alapszerzõdéseknek az oktatásra, képzésre vonatkozó rendelkezéseiben öltött testet. Az új oktatáspolitikai elvek legmarkánsabban azonban az Unió elmúlt években született átfogó politikai, specifikusan oktatáspolitikai dokumentumaiban, támogatáspolitikai elveiben és gyakorlatában fogalmazódnak meg. A gyakorlatban is biztosítottá váltak a közös gondolkodás, együttmûködés és cselekvés keretei mind szakmai, mind pénzügyi téren. Az Unió céljának eléréséhez szükséges feladatait többek között a közösségi akcióprogramok és strukturális alapok révén látja el. Az Unió kompetenciái az oktatás, képzés területén a tagállamok közötti együttmûködés ösztönzésére, bátorítására, szükség szerinti kiegészítésére korlátozódnak, és a tagállamok kizárólagosan döntenek a nemzeti oktatási és képzési rendszereiket érintõ valamennyi kérdésrõl. Az utóbbi idõben a külön-külön, nemzetállami szinten szabályozott kérdések egyre inkább egységes európai kompetenciába tartoznak. Az Európai Tanács márciusi lisszaboni csúcsértekezlete az Európai Unió céljául tûzte ki, hogy a világ legversenyképesebb, legdinamikusabban fejlõdõ tudásalapú térségévé váljon, ahol a tartós gazdasági növekedés feltételei között több és jobb munkahely teremthetõ, amelyre épülve erõsödik a társadalmi kohézió. Az Unión belül természetesen sokféle tagoltságot lehet megkülönböztetni, így a társadalmi és 15

2 gazdasági különbségek mellett, a nyelvi, kulturális, földrajzi, természeti eltérések természetszerûvé tesznek bizonyos különbözõséget. Az EU célja az egység a sokféleségben elv szerint nem az uniformizálás vagy a térségi adottságok, különbségek felszámolása, hanem különbözõségekbõl adódó hátrányok mérséklése, a fejletlenebb régiók versenyképességének fejlesztési beruházások támogatása útján történõ javítása révén a meglévõ életszínvonalbeli különbségek mérséklése, a gazdasági fejlettségbõl adódó elmaradottság csökkentése vagy megszûntetése. A regionális politika, vagy más néven gazdasági, társadalmi és területi kohéziós politika célja az unión belül meglévõ regionális fejlettségbeli különbségek mérséklése, az életszínvonalbeli eltérések csökkentése, vagyis az, hogy az Európai Unió valamennyi régiójában méltányos szintû átlagos életszínvonalat és jövedelmet biztosítson az ott élõk számára. Mindezen célok megvalósításában az Európai Unió kiemelkedõ szerepet szán az oktatásnak, képzésnek. A tudásalapú társadalom kiépítésének körülményei között az oktatási és a képzési rendszerek átfogó korszerûsítésének elveit és céljait az EU az egész életen át tartó tanulás elvében foglalta össze [1]. Az Európai Unió a felsõoktatás terén a lisszaboni stratégiai célok megvalósítását az Európai Felsõoktatási Térség megteremtésének útján látja, amely a Bolognai Nyilatkozatban foglaltak szerint biztosítani fogja az európai felsõoktatási rendszerek kompatibilitását, átjárhatóságát, és nemzetközi szinten növelni fogja vonzerejét. A évi Koppenhágai Nyilatkozatban foglaltakkal összhangban a szakképzés kapcsán a legfontosabb cél a szakképzés minõségének a javítása, valamint a szakképzési rendszerek európai szintû átjárhatóságának és átláthatóságának a biztosítása és az ehhez szükséges eszközök kidolgozása és egyetemes bevezetése. A közösségi oktatási együttmûködési programok [2] Az EU a tagállamok együttmûködésének támogatásán keresztül hozzájárul többek között az oktatás és a képzés minõségének javításához is. Ennek értelmében az Unió átfogó akcióprogramokat hozott létre az oktatás és képzés együttmûködés által való fejlesztésére: a Socrates programot az oktatás, a Leonardo da Vinci programot pedig a szakképzés terén (mindkettõt 1995-ben). Ezen általános programokon kívül léteznek speciális együttmûködési programok is: a Tempus 1990-ben a Phare kedvezményezett országok felsõoktatásának fejlesztésére jött létre, jelenleg a szovjet utódállamok és a nyugat-balkáni országok mellett a mediterrán térség (Észak-Afrika) és a Közel- Kelet államait támogatja. A 2004-tõl mûködõ Erasmus Mundus program az EGT-n kívüli országok felsõoktatási intézményeivel való együttmûködés fejlesztését, az Európába irányuló ösztöndíjas forgalom növelését támogatja. Magyarország 1997 óta vesz részt a közösségi oktatási együttmûködési programokban. Socrates [3] A program az Európai Unió oktatási együttmûködésének elõsegítéséért jött létre. Célja az európai dimenzió kiterjesztése, a felsõoktatásban tanulók mobilitásának ösztönzése, a nyelvoktatás fejlesztése, a nyitott- és távoktatás eszközeinek és módszereinek fejlesztése, az egész életen át tartó tanulás ösztönzése, esélyegyelõség megte- 16

3 MAGYAR FERENC CSERHÁTI ÁGNES: Az EU-s pályázati lehetõségek az oktatás területén remtése, hátrányos helyzetûek támogatása. Támogatási területei az intézmények és egyének az oktatás valamennyi szintjén, az intézményközi együttmûködés és egyéni mobilitás keretében megvalósított projektekre az óvodától az egész életen át tartó tanulásig. A változatos pályázati formák lehetõséget nyújtanak hallgatói és oktatói mobilitások szervezésére, tantervfejlesztésekre, iskolai együttmûködésekre, tanárok szakmai továbbképzésére, tanulmányutakon való részvételre, illetve európai közös kezdeményezések megvalósítására a felnõttoktatás, a nyelvoktatás vagy a kommunikációs és információs technológiák oktatásban való felhasználása terén. A Socrates program 2000-ben indult második szakaszának célja, hogy mindenki számára hozzáférhetõ legyen a tudás: két kulcsfontosságú alapgondolata az élethosszig tartó tanulás támogatása, illetve a tudás európájának megteremtése. A Socrates pályázati keretében a Tempus Közalapítvány éves jelentése szerint 2003-ban , 2004-ben pedig decentralizált pályázat kapott támogatást. Leonardo da Vinci [4] Az Európai Unió szakképzési programja. Teljes költségvetése ( ): millió euró. Célja a szakképzés piaci igényekhez történõ igazítása, a szakképzés minõségének fejlesztése, illetve a szakképzés minél szélesebb rétegek számára hozzáférhetõvé tétele, valamint a szakképzés tartalmával és módszereivel kapcsolatos újítások támogatása. A Leonardo program támogatja a szakképzés minden szintjének fejlesztését a középiskolától az egyetemeken át a továbbképzésekig, amelybe beletartozik a vállalaton belüli továbbképzés területe is. Intézkedései mobilitási akciókban és fejlesztõ projektekben érvényesülnek. Mobilitási akciója a szakmai alapképzésben részt vevõ fiatalok, felsõoktatásban tanuló hallgatók külföldi szakmai gyakorlatát, fiatal dolgozók külföldi gyakorlatát, vezetõi tanulmányutak, külföldi szakemberek és gyakornokok fogadását célozza. A fejlesztõ projektjei az intézményi együttmûködés keretében kísérleti szakmai képzési programok és szaknyelvi projektek kidolgozását, referenciaanyagok készítését, szakmai hálózatokban való részvételt támogatják. Tempus [5] A program egyike azoknak az európai uniós programoknak, amelyeket azért hoztak létre, hogy az ún. kedvezményezett országokban támogassák a szociális és gazdasági reformtörekvéseket. A Tempus program kifejezetten a felsõoktatási rendszerek fejlesztését támogatja Tempus II; Tempus II bis), azonban a ig tartó Tempus III programszakaszban magyar intézmények még nem adhattak be pályázatot, illetve nem kaphattak támogatást, csak önköltségi alapon kapcsolódhattak a programba. 17

4 Erasmus Mundus [6] Az Erasmus Mundus egy új együttmûködési és mobilitási program a felsõoktatás területén, mely az európai egyetemek nemzetközi kapcsolatait támogatja és az európai felsõoktatás színvonalát növeli. Célja az európai egyetemek és fõiskolák vonzerejének növelése harmadik országokban is. Az Európai Unió tagországaiban és az EFTA és EEA országokban mûködõ intézmények jogosultak Erasmus Mundus Master kurzusokat indító konzorciumok alakítására a program egyik akciójának keretében. A program január 20-án lépett hatályba. Strukturális Alapok A Strukturális Alapok felhasználását a jelenlegi programozási idõszakban ( , a május 1-jétõl csatlakozott tagállamok esetében ) a vonatkozó közösségi jogszabályok adják. A jelenlegi rendszer szerint a Strukturális Alapok közé tartozik az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, a Halászati Orientációs és Pénzügyi Eszköz, valamint az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs szekciója. (A Kohéziós Alap eredetileg a Gazdasági és Monetáris Unióhoz csatlakozó elmaradottabb tagállamok Írország, Spanyolország, Görögország és Portugália hosszú távon megtérülõ környezetvédelmi és közlekedési beruházásainak elõsegítésére jött létre és így külön eszköznek számít.) Az Európai Gazdasági Közösség 1975-ben ténylegesen megindította a regionális különbségeket kiegyenlítendõ fejlesztési programját, melyet elõtte csak elviekben képviselt. Korábban, 1955 és 75 között, Európa országai bíztak abban, hogy a fejletlen térségek maguktól, vagy esetleg egy általános gazdasági fellendüléstõl indíttatva be tudják hozni lemaradásukat. Azonban az élet nem ezt igazolta. A nagy regionális gazdasági különbségek komoly társadalmi feszültségekhez, kevésbé tartós gazdasági fejlõdéshez, továbbá a piac optimálisnál rosszabb kihasználásához vezettek. Az Európai Unióban ki kell egyenlíteni a régiók esélyeit, ki kell hozni minden régióból a legtöbbet. Ezért pénzügyi alapokat állítottak fel, melyek az elmaradott régiók infrastruktúráját, a helyi gazdaság diverzifikálását, a munkaerõ képzettségét, valamint a különbözõ gazdasági ágazatok termelékenységének fejlesztését tûzték ki célul [7]. A regionális politika eszközeinek mûködését megalapozó négy alapelv: az addicionalitás, a koncentráció, a partnerség és a programozás [8]. Addicionalitás: A regionális politikával kapcsolatban az Unió kezdettõl hangsúlyozza, hogy az általa nyújtott támogatásokkal nem felváltani, hanem kiegészíteni kívánja a tagállami támogatásokat. A kiegészítõ jelleg megtartása érdekében minden támogatott program esetén szükség van egy meghatározott önrészre. A koncentrációnak két dimenziója van. Egyrészt a regionális politika rendelkezésére álló eszközök koncentrációját értjük alatta, másrészt pedig a támogatásoknak a leginkább rászorult régiókba történõ összpontosítását. Partnerség: Az elv a regionális programok elõkészítésében, végrehajtásában és ellenõrzésében szereplõk együttmûködésére utal. Emellett jelzi, hogy a közösség által nyújtott támogatások kiegészítik, és nem helyettesítik a nemzeti 18

5 MAGYAR FERENC CSERHÁTI ÁGNES: Az EU-s pályázati lehetõségek az oktatás területén támogatásokat, valamint, hogy a különbözõ szintek mindegyike részt vesz a programozás szakaszaiban. A programozás alapelve az uniós finanszírozás egyik legnagyobb problémáját oldotta meg azáltal, hogy az egyes projektek finanszírozása helyett a hosszabb távú, komplex, a fejlõdést jobban segítõ célkitûzéseket és prioritásokat állította a középpontba. Magyarország 1989 óta részesül a Strukturális Alapok pénzforrásaiból az elõcsatlakozási programokon keresztül. Ilyen program volt a Phare, mely 1989-ben indult és a Sapard, mely 2000 óta létezik. Azonban május elsejétõl, amikor hivatalosan is csatlakoztunk az Unióhoz, gyakorlatilag megszûntek ezek a programok, és mi is egyenesen a különbözõ Strukturális Alapokból részesülünk. Hogy ezt megtehessük, meg kellett határoznunk fejlesztési céljainkat egy Nemzeti Fejlesztési Terv keretében [9]. Az oktatási ágazathoz kapcsolódó források, a Nemzeti Fejlesztési Terv I. keretében Hazánk uniós csatlakozásával tehát számottevõ vissza nem térítendõ fejlesztési forrásokhoz juthat hozzá a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap által. Ezek az alapok az EU kohéziós politikája megvalósításának, a regionális fejlettségbeli különbségek mérséklésének legfõbb pénzügyi eszközei. Az oktatás területének fejlesztése szempontjából is kiemelkedõ lehetõséget jelentenek az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásai: az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében (a közötti idõszakban) a kötelezõ nemzeti hozzájárulással együtt mintegy 85 milliárd forintnyi forrás nyílt meg az oktatás és képzés fejlesztése számára [10]. Az Európai Szociális és Regionális Fejlesztési Alap céljáról néhány gondolatot. Európai Szociális Alap [11] Fõ célja a foglalkoztatás, a munkaerõpiac alkalmazkodó képességének növelése, és ennek érdekében az alap a munkavállalók mobilitását támogatja. Az alap által támogatott tevékenységeket személyek illetve szervezetek vehetik igénybe. Támogatási rendszerének céljai közt szerepel az oktatási rendszer hatékonyságának növelése, valamint jobb költséghatékonyság elérése. Emellett egyre nagyobb hangsúlyt kap az információs gazdaság és a társadalom igényeit kielégítõ szaktudással rendelkezõ munkaerõ képzése. A lehetõ legjobb eredmények elérése érdekében, a Strukturális Alapok 94%-a a következõ három célkitûzésre koncentrálódik: 1.Területi célkitûzés: Segíti a felzárkózásban az elmaradott régiókat, infrastrukturális beruházásokkal valamint a gazdasági versenyképességet, aktivitást növelõ intézkedésekkel. Feltétel: a régiónak az EU-s átlag GDP 75%-a alatt kell lennie. (Kivételek a távoli térségek és a svéd partvidék.) 2.Területi célkitûzés: Segíti a gazdasági és társadalmi változásokat ipari, vidéki, városi vagy halászat függõ területeken, amelyek strukturális nehézségekkel néznek szembe. Feltétel: külön megegyezés tárgya az EU-val. Általában olyan területek kapják meg ezt a minõsítést, ahol kiugróan magas a munkanélküliség (pl. 19

6 be kellett zárni gyárakat, bányákat, és most új ipari létesítményeket kell odavonzani), a bûnözés, alacsonyak a bérek (pl. modern iparágak nem tudnak kifejlõdni, mert nincs elég szakképzett munkaerõ, ezért fejleszteni kell a munkaerõt). 3. Tematikus célkitûzés: Képzési módszerek modernizálása és foglalkoztatottság elõmozdítása. Feltétel: a programnak a fenti célkitûzést kell segítenie. Minden régió részesülhet a támogatásból, kivéve az 1. célkitûzés alá esõ régiók, mivel ezek a régiók már részesülnek az ESZA forrásából. Európai Regionális Fejlesztési Alap [12] Fõ célja a hátrányos helyzetû régiók támogatása. Támogatásait a következõ területekre koncentrálja: versenyképességet növelõ termelõ infrastruktúrafejlesztés, fõleg kis- és középvállalatok esetén, új technológiák és innovációk bevezetését támogató kutatás-fejlesztés, az információs társadalom fejlesztése; a környezet védelme és rehabilitációja a gazdasági fejlesztések során, a nemek közti esélyegyenlõség, nemzetközi, határokon átnyúló és interregionális együttmûködések. Az oktatási ágazat fejlesztése számára a Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) öt és a Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) két oktatási témájú intézkedése kínál lehetõséget.* A HEFOP végrehajtásáért felelõs Irányító Hatóságot a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium állította föl, az oktatási intézkedésekhez kapcsolódó pályáztatási tevékenységben az Oktatási Minisztérium Alapkezelõ Igazgatósága mûködik közre [13]. A HUMÁNERÕFORRÁS-FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM [14] ÖT OKTATÁSI TÉMÁJÚ INTÉZKEDÉSE: Hátrányos helyzetû tanulók esélyegyenlõségének biztosítása Az oktatásban való részvétel lehetõsége, az esélyegyenlõség és az oktatás minõsége meghatározó a késõbbi munkaerõpiaci esélyek szempontjából. A hátrányos helyzetû csoportok tanulóinak helyzetén hivatott segíteni a Hátrányos helyzetû tanulók esélyegyenlõségének biztosítása az oktatási rendszerben címû intézkedés, melynek keretében 2006 végéig 30,4 millió euró támogatás használható fel. Az egész életen át tartó tanulás A közoktatás rendszerének korszerûsítése és az egész életen át tartó tanulás társadalmi méretû elterjesztése a tudásalapú gazdaság és társadalom létrehozásának feltétele. Az egész életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtése a közoktatási rendszerben címû intézkedés a fenti probléma megoldásában igyekszik lehetõséget kínálni végéig 73,2 milllió euró támogatást tesz lehetõvé. * Az elõzõ tanulmány szerzõje, Rácz ezredes úr a NET operatív programjai között a hivatkozott két programot is részletesen bemutatta. Jelen írásban csak az oktatási ágazat fejlesztésére utaló részeket, intézkedéseket ismertetik a szerzõk. (a Szerk.) 20

7 MAGYAR FERENC CSERHÁTI ÁGNES: Az EU-s pályázati lehetõségek az oktatás területén A szakképzési rendszer modernizációja Magyarországon a szakképesítések iskolai rendszerû képzési ideje (1 2 év) és a gyakorlati képzés aránya alacsony. A szakképzésbõl kikerülõk sokszor nem rendelkeznek piacképes tudással, a szakképzési idõ alatt nem szereznek elegendõ gyakorlatot a munkába álláshoz. A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése címû intézkedés segíti elõ a fenti probléma megoldását, 2006 végéig 42,5 millió euró támogatást tesz elérhetõvé. A felsõoktatás fejlesztése A jelenlegi felsõoktatási-képzési rendszer legfõbb hiányossága, hogy nem tud kellõ gyorsasággal és rugalmassággal alkalmazkodni a gazdaság és a munkaerõpiac változó igényeihez. A felsõoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése címû intézkedés kezeli ezt a problémát. Az intézkedés 2006 végéig 26,6 millió euró támogatást tesz hozzáférhetõvé. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése Az oktatási rendszer komplex fejlesztése nélkülözhetetlen a munkaerõpiac igényeihez igazodó tudás kialakításához. Ezek a szükséges tartalmi fejlesztések csak akkor biztosítottak, ha a kapcsolódó fizikai feltételek rendelkezésre állnak. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése címû intézkedés keretén belül 2006 végéig 98,8 millió euró támogatás vehetõ igénybe. A HEFOP oktatási témájú intézkedései A hátrányos helyzetû és roma gyerekek esélyegyenlõségének biztosítása Egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kézségek és képességek fejlesztése A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése Az oktatási, képzési rendszer korszerûsítése Az oktatási infrasruktúra fejlesztése Oktatási témájú intézkedések összesen Egyéb, nem oktatási témájú intézkedések Összesen Forrás: A Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program Közösségi hozzájárulás Nemzeti hozzájárulás A REGIONÁLIS FEJLESZTÉS OPERATÍV PROGRAM [15] OKTATÁSI TÉMÁJÚ INTÉZKEDÉSEI Alapfokú oktatási nevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése Célja a megfelelõ minõségû oktatási rendszerhez való hozzáférhetõség egyenlõtlenségeinek csökkentése, ehhez kapcsoltan a tárgyi és infrastrukturális feltételek megteremtése. Mindezek elérésének érdekében támogatásban részesülnek: az alapfokú oktatási épületek 21

8 átfogó felújítása, korszerûsítése; a nevelés, oktatás tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközök, berendezések beszerzése; sajátos nevelési igényû gyerekek, diákok képzését biztosító eszközök, berendezések beszerzése; valamint informatikai berendezések, eszközök beszerzése. Az intézkedés 2006 végéig 50,56 millió euró támogatást tesz hozzáférhetõvé. Felsõoktatási intézmények és helyi szereplõk együttmûködésének erõsítése Az intézkedés specifikus célja a munka világa és a felsõoktatási intézmények közötti kapcsolatok erõsítése. Az intézkedés elõsegíti a képzésbõl a munka világába történõ átmenetet a felsõoktatási intézmények hallgatóit érintõen, a felsõoktatási intézmények által kínált, a helyi szereplõkkel való fenntartható kapcsolatokon és partnerségen alapuló szolgáltatások fejlesztésén keresztül. A felsõoktatási intézményekbõl a munkaerõpiacra történõ átmenet megkönnyítése érdekében erõsíteni szükséges a felsõoktatási intézmények, az üzleti, a köz- és non-profit szféra közötti kapcsolatokat, ösztönözve ezáltal az új, innovatív szemléletmód kialakítását is. Ennek megfelelõen, az intézkedés keretén olyan projektek széles skálája részesül támogatásban, amelyek hozzájárulnak a fenti cél eléréséhez. A támogatott projektek irányulhatnak közvetlenül a hallgatók, köztük a doktori képzésben résztvevõ diákok képzésére, különösen olyan területeken, amelyeket a felsõoktatási intézmények tevékenységei (kurzusai) jelenleg nem fednek le. Példaképp lehet említeni többnyire az üzleti szektor potenciális munkaadóinak részvételével szervezett olyan képzési programokat, amelyek sikeres elvégzése után a résztvevõket az adott vállalat szerzõdteti. Az ilyen jellegû képzések fõ célja, hogy a hallgatók olyan személyes és szakmai kompetenciát szerezhessenek, amelyek jelenleg nem képezik képzésük részét. Támogatást nyújt továbbá szakmai gyakorlatok finanszírozásához, amelyek során a hallgatók a munkaerõ-piacra való belépéshez szükséges további gyakorlati ismereteket sajátíthatnak el. Támogatja a munkaerõ-piachoz és a fiatal diplomások elhelyezéséhez kapcsolódó más szolgáltatások fejlesztését is, mint pl. karrier-tanácsadás, munkaerõpiaci keresletfelmérés fiatal diplomások számára, regionális szintû elemzések készítése, állásbörzék szervezése vagy mûködõ adatbázisok létrehozása. Ösztönzi az együttmûködési modellek és hálózatok létrehozását és mûködtetését, továbbá olyan kezdeményezések kialakítását, amelyek biztosítják, hogy az intézményekben felhalmozódott szakmai ismeretek és tapasztalatok hozzáférhetõvé és használhatóvá váljanak a tágabb közönség számára. Az intézkedés keretén belül 2006 végéig 11,3 millió euró támogatás vehetõ igénybe. A ROP felsõoktatási témájú intézkedése Óvodai és alapfokú nevelési-oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése Felsõoktatási intézmények és helyi szereplõk együttmûködésének erõsítése Oktatási témájú intézkedések összesen Egyéb, nem oktatási témájú intézkedések Összesen Közösségi hozzájárulás Nemzeti hozzájárulás

9 MAGYAR FERENC CSERHÁTI ÁGNES: Az EU-s pályázati lehetõségek az oktatás területén Alkalmazott állami támogatási szabályokhoz néhány megjegyzés Az intézkedések kedvezményezettjei nem vállalkozások, hanem oktatási intézmények vagy nonprofit szervezetek. Ennek megfelelõen az intézkedés keretében nyújtott támogatások nem minõsülnek állami támogatásnak. Továbbá, az ezen akciók által támogatott fejlesztésekbõl fakadó elõnyök szelektivitás nélkül mindenki számára hozzáférhetõvé válnak. A tudásalapú regionális fejlõdés katalizátorai lehetnek a régiók felsõoktatási intézményei, amelyek azonban a régiók gazdasági, közösségi életébe nem integrálódtak. A területek közötti kapcsolat erõsítésének céljával hozták létre a Felsõoktatási intézmények együttmûködésének erõsítése a regionális gazdasági szereplõkkel és a helyi közösséggel címû intézkedést. Az intézkedés 2006 végéig millió forint támogatást tesz hozzáférhetõvé. A fenti célokhoz kapcsoltan felsõoktatási intézmények, alapítványok, közalapítványok, egyesületek, kereskedelmi és iparkamarák, valamint önkormányzatok 15 és 150 millió forint közötti értékben pályázhatnak a felsõoktatási intézmények, kutató intézetek és a vállalkozások közötti együttmûködési modellek kialakítására, vagy új tevékenységek bevezetésére. Pályázhatnak továbbá a felsõoktatási intézmények közösségi szolgáltató funkciójának erõsítésére. Strukturális Alapok a fejlesztési költségek 75 százalékát állják, a pályázónak nem szükséges önrésszel rendelkeznie. FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Az EU kohéziós politikájának jövõje A Nemzeti Fejlesztési Hivatal honlapja: 2. A közösségi oktatási együttmûködési programok 3. A Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program A Tempus Közalapítvány évi jelentése 5. A Tempus Közalapítvány évi jelentése 6. Decision No 2317/2003/EC of the European Parliament and of the Councill of 5 December 2003 establishing a programme for the enhancement of quality in higher education and the promotion of intercultural understanding through cooperation with third countries (Erasmus Mundus) (2004 to 2008) 7. Mirõl szól az EU regionális politikája, és miért állították fel a Strukturális Alapokat? doc/eu/strukt/eu_strukt_alt.htm 8. Mik azok az elvek, amik az EU regionális politikáját és annak eszközeit, a Strukturális Alapokat irányítják? doc/eu/strukt/eu_strukt_alt.htm 9. Mi köze Magyarországnak a Strukturális Alapokhoz? doc/eu/strukt/eu_strukt_alt.htm 10. A Strukturális Alapok az oktatás szolgálatában Az Oktatási Minisztérium honlapja Mit takar a név, Strukturális Alapok? doc/eu/strukt/eu_strukt_alt.htm 12. Mit takar a név, Strukturális Alapok? doc/eu/strukt/eu_strukt_alt.htm 13. A Strukturális Alapok az oktatás szolgálatában Az Oktatási Minisztérium honlapja A Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program Regionális Fejlesztés Operatív Program