Menekültlét. Menekültek és menedékkérők tapasztalatai Közép-Európában. ENSZ Menekültügyi Főbiztosság Közép-Európai Regionális Képviselet

Átírás

1 UNHCR / SZANDELSZKY BÉLA 2009 J E L E N T É S Menekültlét Menekültek és menedékkérők tapasztalatai Közép-Európában ENSZ Menekültügyi Főbiztosság Közép-Európai Regionális Képviselet

2

3 Kiadta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának Közép-Európai Regionális Képviselete Budapest, augusztus A publikációban szereplő fényképek illusztrációk, nem a jelentésben említett személyeket ábrázolják. A fotókat Szandelszky Béla készítette 2009 és 2010 során menekülteket befogadó állomásokon, idegenrendészeti őrzött szállásokon, határátlépőkön, hajléktalanszállásokon, nagyvárosok utcáin, valamint menekültek és menedékkérők otthonaiban Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában és Szlovéniában.

4

5 UNHCR / SZANDELSZKY BÉLA Tartalomjegyzék Előszó... 6 Bulgária... 8 Statisztikák óta elért eredmények... 9 Módszertan A fogva tartás továbbra is problémát jelent A nőknek praktikus információkra van szükségük: hol érdemes csirkét vásárolni? Frusztráló beilleszkedési kísérletek Hamarosan megoldódnak a lakhatással kapcsolatos problémák? A gyermekek speciális problémái Javaslatok

6 Cseh Köztársaság Statisztikák óta elért eredmények Módszertan A menekültek életét megnehezítő nyelvi korlátok Nagyobb figyelmet kell szentelni a kiszolgáltatott csoportoknak A legnagyobb kihívás a munkakeresés Oktatás Elszigeteltség idegen környezetben Kiegészítő védelem: másodosztályú menekültstátusz Javaslatok Magyarország Statisztikák óta elért eredmények Módszertan Az új rendszer gyermekbetegségeinek kezelése Fejlesztések Debrecenben Különösen rossz a romák helyzete A fogva tartás körülményei a fegyházakéhoz hasonlóak Sok szomáliai menekült hajléktalanként az utcára kerül Javaslatok Lengyelország Statisztikák óta elért eredmények Módszertan Az idegen országban letelepedőkre váró kihívások Törekvés a befogadóállomások elhagyására és a beilleszkedésre A csecsen menekültek számára rendkívül fontos az orvosi ellátás Fejleszteni kell a menekült gyermekek oktatását Összetett problémák megoldása idegen nyelven Játékokra és játszóterekre van szükség Javaslatok

7 Románia Statisztikák óta elért eredmények Módszertan A beilleszkedés alapfeltételei a munkalehetőség és a lakhatás A menekültügyi meghallgatás leginkább egy rendőrségi kihallgatásra emlékeztetett Az egészségügyi szolgáltatók számára nyújtott tájékoztatás nem megfelelő A Galaţiban alkalmazott nyitott ajtók elv a követendő példa A multifunkcionális csoport által meghallgatott további személyek Bonyolult helyzet Temesvárott Javaslatok Szlovákia Statisztikák óta elért eredmények Módszertan A menedékkérőknek nagyobb mozgási szabadságra van szükségük A civil szervezeteknek részletesebb irányelvekre van szükségük az integrációs projektekkel kapcsolatban A nyelvtanfolyamok nem mindig vannak összhangban a szükségletekkel Minél fiatalabbak, annál könnyebben beilleszkednek A kísérő nélküli kiskorúakat megfelelő környezetben kell elhelyezni Javaslatok Szlovénia Statisztikák óta elért eredmények Módszertan Miért tart ilyan hosszú ideig a menedékjogi eljárás? A fogva tartás még komfortos körülmények között is frusztráló A menekültek jó kapcsolatot ápolnak a helyi befogadó közösséggel Javaslatok Menekültügyi statisztika Menekültügyi rendszerek Közép-Európában

8 UNHCR / SZANDELSZKY BÉLA Előszó Az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) Regionális Képviselete 2005 óta minden évben elvégez egy, az érintettek részvételével zajló felmérést, együttműködve különböző érdekeltekkel, köztük állami intézményekkel és civil szervezetekkel. A felmérés során a Közép- Európában élő menedékkérők, menekültek, kiegészítő védelemben részesülő személyek és fogva tartott menedékkérők helyzetét igyekszik feltérképezni. A felmérés melynek célja a szükségletek, a hiányosságok és a példaértékű gyakorlatok feltérképezése része az UNHCR Életkor, társadalmi nem és sokszínűség (Age, Gender and Diversity Mainstreaming, AGDM) program iránti elkötelezettségének. A multifunkcionális csoportok (MFCS) minden évben több tucat helyre látogatnak el Közép- Európában, hogy különböző korú és etnikai hátterű felnőttekkel és gyermekekkel beszélgessenek. A csoport tagjai fókuszcsoportok keretében kérdezik az érintetteket szükségleteikről és problémáikról, valamint a konkrét megoldásokkal kapcsolatos javaslataikról. Az összegyűjtött információkat a szakemberek részletes országos jelentésben dokumentálják. Ezután az országos jelentések alapján átfogó regionális jelentés készül Menekültlét címmel. Az AGDM 2009-es, Menekültlét című kiadványa hét közép-európai ország jelentéseinek tartalmát összegzi. 6

9 Ez a munka az elmúlt öt év során sokat segített a rendszer hiányosságainak feltárásában, valamint e hiányosságok korrigálásában. Az AGDM-felmérések eredményei és a multifunkcionális csoportok által tett javaslatok nagymértékben hozzájárultak a menekültügyi rendszerek, az ellátási programok, valamint az integrációs politikák fejlődéséhez. A beszélgetések során számos olyan probléma merült fel, amelyek az AGDM-felmérés módszertana nélkül könnyen rejtve maradhattak volna. Ilyen többek között a tolmácsszolgáltatások nem kielégítő színvonala, a játszóterek és a gyermekek számára nyújtott taneszközök hiánya, a muszlimok táplálkozási szokásainak figyelmen kívül hagyása Ramadán idején, tönkrement mosógépek, zárt internetszobák, és számos egyéb apróság, amelyek megnehezítik a mindennapi életet, pedig megoldásuk nem igényel jelentős ráfordítást. Előszó Az AGDM legnagyobb erénye, hogy a pénzügyi és stratégiai tervezés folyamatait új dimenzióval bővíti, nevezetesen figyelembe veszi az érintett személyek véleményét saját helyzetükről. A 2009-es AGDM-jelentés első ízben foglalja magában a fenti szempontot, és bemutatja, hogy az érintettek véleménye hogyan épül be a menedékkérőkkel és menekültekkel kapcsolatos különböző tervekbe, programokba és stratégiákba. Az érintettek szempontjainak ismerete lehetővé teszi a gyermekek szükségleteinek, valamint a férfiak és a nők speciális problémáinak hatékonyabb feltérképezését. A program ötödik évében megjelenő 2009-es AGDM-jelentés túllép az előző év óta elért eredmények puszta értékelésén: az idei jelentésben az egyes országokkal kapcsolatos fejezetek arról is áttekintést adnak, hogy milyen fejlődésen ment keresztül az adott ország menekültügyi rendszere a 2005 óta eltelt időszakban. Az eredmények arról tanúskodnak, hogy a közép-európai régió minden országa látványos fejlődést produkált ebben az öt évben. Ennek nem csak az az oka, hogy a nemzeti költségvetési programok és az Európai Menekültügyi Alap több pénzt bocsátottak a menekültügy rendelkezésére, hanem az is, hogy, e források felhasználása a korábbinál célzottabb módon történt, ami jelentős előrelépést tett lehetővé. A leglátványosabb fejlesztések közül sokra közvetlenül az AGDM-felmérések megállapításainak köszönhetően, a multifunkcionális csoportok által megfogalmazott javaslatok alapján került sor. Lengyelországban, Magyarországon, Szlovákiában és Szlovéniában 2005-ben került sor az első AGDM-felmérésre, Bulgária és Románia 2007-ben, a Cseh Köztársaság pedig 2008-ban csatlakozott a programhoz. Az UNHCR regionális jelentései (Meghallgatva a menekülteket, 2005; és Menekültlét, 2006) nem csupán az érdekelt szakemberek számára bizonyultak hatékony munkaeszköznek; felkeltették a média érdeklődését is, továbbá megjelentek az EU és nemzetközi civil szervezetek weboldalain, több országban pedig egyetemi jegyzetekben is helyet kaptak. A regionális jelentések nyolc nyelven érhetők el. ( Az UNHCR egyik alapelve az, hogy szóljon azok helyett, akiknek a hangja egyébként nem hallható, vagyis hogy ne pusztán a menekültek érdekében, hanem a menekültekkel együtt fejtse ki tevékenységét. Az AGDM-felmérés kétségkívül olyan eszközt jelent az UNHCR, a kormányzatok és a civil szervezetek számára, amely a fenti alapelv gyakorlati megvalósítását és látványos eredmények elérését egyaránt lehetővé teszi. Gottfried Köfner közép-európai regionális képviselő Budapest, július 7

10 UNHCR / SZANDELSZKY BÉLA Bulgária Statisztika A bolgár hatóságokhoz 2009-ben 853 nemzetközi védelemre irányuló kérelem érkezett 47 országból. Ez körülbelül 9%-kal több az előző évben benyújtott kérelmek számánál (746). A menedékkérők közül 307 (36%) Irakból érkezett, míg 125 (15%) hontalan volt. E két csoport mellett a legtöbben Afganisztánból (58), Iránból (50) és Örményországból (39) érkeztek. Összesen 39 személy kapott menekültstátuszt, ami az előző évi adathoz (27) képest 30%-os növekedést jelent. További 228 személy kiegészítő védelemben részesült, így Bulgáriában a 2009-es elismerési arány 31%, ami 8%-kal alacsonyabb az előző évi adatnál. 8

11 2005 óta elért eredmények A menekültügyi rendszer felépítése az alapoktól kezdve komoly kihívást jelent az állami hivatalok és a civil szervezetek számára. A feladat jelentős anyagi és emberi erőforrásokat, valamint módszertani ismereteket kíván. Kijelenthetjük, hogy a bolgár menekültügyi rendszer jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt öt évben, és ez a tendencia folytatódni látszik. Bulgária kidolgozta a vonatkozó jogszabályokat, felállította a menekültüggyel foglalkozó hivatalokat, a menekültek elhelyezésére alkalmas létesítményeket hozott létre és felkészítette azok személyzetét, emellett összhangba hozta menekültügyi rendszerét az Európai Unió vonatkozó irányelveivel. Az elmúlt öt évben az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság, az állami hatóságok és civil szervezetek által lebonyolított Életkor, társadalmi nem és sokszínűség felmérések nagymértékben hozzájárultak a problémák feltérképezéséhez és a megfelelő megoldások kidolgozásához. Íme néhány példa az AGDM-felmérés által dokumentált eredmények közül: Bulgária 2007 és 2008 során a menedékkérők életkörülményei jelentősen javultak annak köszönhetően, hogy a szófiai és a banyai befogadóállomásokon fűtőrendszer és új ablakok kerültek beépítésre, utóbbi létesítményben a padlóburkolatot is felújították és lecserélték a régi ágyakat. Az Állami Menekültügyi Hivatal által működtetett befogadóállomások biztonságosabbá váltak. A lubimetzi tranzitállomás bezárását követően csökkent az illegális határátlépők fogva tartásának időtartama. Ma a határrendészet maximum 24 óráig tarthatja fogva a menedékkérőket. Két hétre csökkent az az időtartam, ameddig a gyermeküket egyedül nevelő anyák, gyermekes családok és speciális segítséget igénylő menedékkérők fogva tarthatók a bousmantsi befogadóállomáson. Az Állami Menekültügyi Hivatal szakemberei heti rendszerességgel látogatnak el az állomásra annak érdekében, hogy a menedékkérők minél hamarabb elhagyhassák a létesítményt. Az Állami Menekültügyi Hivatal regisztrációs eljárása felgyorsult. A menedékkérők a regisztrációt követően rövid időn belül megkapják személyazonosító dokumentumaikat. A menedékjogi eljárással kapcsolatos tájékoztató anyagok ma már arab, dari, pashtu, kurd, szomáli, angol, francia és török nyelven is elérhetők. Nova Zagora polgármestere a kísérő nélküli kiskorú menedékkérő gyermekek mellé rokonokat jelölt ki gondviselőnek. Ennek köszönhetően a korábban rosszul működő folyamatot hatékony eljárás váltotta fel azokban az esetekben, amikor a szülők nélkül érkező gyermek rokona hivatalosan elvállalja a gondviselői kötelezettségeket. Megváltoztak a szociális támogatásra való jogosultság szabályai a menekülteknek havi rendszerességgel nyújtott segély már nem számít jövedelemnek. Ennek köszönhetően a menekültek a családoknak járó juttatás maximális összegére jogosultak. Szófiában a menedékkérő gyermekeket a korábbinál gyorsabban iskolázzák be, emellett iskolaszerekkel és tananyagokkal, iskolai ruházattal is ellátják őket. Annak érdekében, hogy a bolgár közvéleményt fogékonyabbá és megértőbbé tegyék a menekültek szükségleteivel kapcsolatban, és eloszlassák az előítéleteket, a 2008-as AGDM-jelentést a médiához is eljuttatták az illetékesek, aminek nyomán számos támogató hangvételű cikk és beszámoló látott napvilágot. A 2009-es AGDM-felmérés eredményeinek nyomán számos javaslat érkezett a menekültügyi hivatalhoz azzal kapcsolatban, hogy milyen tevékenységekre lenne célszerű támogatást kérni ben az Európai Menekültügyi Alaptól. Néhány példa: tolmácsok szisztematikus képzése; 9

12 szükség esetén alternatív szálláshely biztosítása a menedékkérők számára; havi élelmiszercsomagok biztosítása a menedékkérők számára a csomagok tartalmának feltüntetésével; ruházat és cipő biztosítása; higiéniai termékek biztosítása nők számára; hozzáférés biztosítása menedékkérő gyermekek számára az önkormányzati gyermekkonyhákhoz ezek szociális intézmények, amelyek rendszeresen bébiételt biztosítanak a hátrányos helyzetű bolgár anyák számára; gyermekek napközbeni felügyeletének megoldása; információs anyagok összeállítása az egészségügyi dolgozók számára arról, hogy milyen egészségügyi ellátásra jogosultak a menekültek és menedékkérők; gyógyszertámogatás nyújtása krónikus betegséggel küzdők számára olyan esetekben, amikor az adott gyógyszerkészítményre nem terjed ki a betegbiztosítás; ambuláns fogászati kezelés támogatása; városi környezetben (Banyában, Szófiában és Pastrogorban) élő menekültekkel dolgozó szociális munkások, valamint a szófiai befogadóállomáson dolgozó személyzet képzése; az idegengyűlölet elleni tájékoztató kampányok; kísérő nélküli kiskorúak ellátására és integrációjára vonatkozó támogató programok; kiegészítő élelmiszerellátás a menekült gyermekek számára az elismerésüket követően egy éven keresztül; menekültekkel dolgozó mediátorok alkalmazása; szakmai képzés éves fiatalok számára; az integrációt segítő orientációs zsebkönyv összeállítása az újonnan elismert menekültek számára. Módszertan Bulgáriában az érintettek részvételével zajló évi felmérés lebonyolítására június és szeptember között került sor. A felmérés a következő helyszínekre terjedt ki: az Állami Menekültügyi Hivatal szófiai és banyai befogadóállomásai, a bousmantsi Külföldiek Ideiglenes Elhelyezésére Szolgáló Speciális Központ, valamint menekültek otthonai Nova Zagorában, Slivenben és Szófiában. A multifunkcionális csoport az UNHCR, az Állami Menekültügyi Hivatal, a Bolgár Vöröskereszt, a Bolgár Helsinki Bizottság, a Menekült Nők Tanácsa, valamint a Menekültek és Migránsok Integrációját Segítő Szövetség képviselőiből állt, csakúgy, mint az előző évben. A multifunkcionális csoport tagjai 166 emberrel találkoztak részben életkor és nem szerint kialakított fókuszcsoportokban, részben családi csoportokban, kategóriák szerinti bontásban a következőkkel: 92 felnőtt menedékkérő 73 férfi és 19 nő; 39 humanitárius és egyezményen alapuló védelmi státuszt élvező felnőtt 22 férfi (közülük három 55 évnél idősebb, 19 pedig éves egyedülálló), 17 nő (közülük tizenöt 18 és 54 év közötti, ketten pedig 55 évnél idősebbek); 32 menedékkérő és menekült gyermek családjukkal; három, az assenovetzi szociális központban elhelyezett kísérő nélküli kiskorú. A menedékkérők a következő származási országokból érkeztek: Afganisztán, Algéria, Örményország, Kongói Demokratikus Köztársaság, Egyiptom, Irán, Irak, Izrael, Libanon, Marokkó, Nigéria, Palesztina, Szomália, Szudán és Szíria. Az elismert és a humanitárius státuszú menekültek Afganisztánból, Albániából, Örményországból, Irakból, Libanonból és Palesztinából érkeztek. 10

13 Bulgária UNHCR / SZANDELSZKY BÉLA A fogva tartás továbbra is problémát jelent Normál körülmények között egy menedékkérő nem vehető őrizetbe, mivel nemzetközi védelmet kérni nem bűn. Azonban Bulgáriában a menedékkérőket hosszú ideig és szabálytalanul fogva tartják a Belügyminisztérium, a Rendőrség és a szófiai reptér közelében lévő Bevándorlásügyi Igazgatóság által üzemeltetett fogdákban a határ mentén illetve Bousmantsiban. A török-bolgár határnál fekvő Pastrogorban létesített tranzitállomás régóta esedékes átadását (újra) több hónappal elhalasztották, a kormány pedig nem biztosít alternatív befogadó létesítményeket. A fogva tartás maximális időtartama a határmenti létesítményekben tavaly 24 órára rövidült, de ez nem sok vigaszt nyújt azok számára, akik a felmérés idején őrizetben voltak. Amikor megérkeztem Bulgáriába, elfogtak a határőrök. Egy napig egy szobában tartottak fogva, majd átvittek Bousmantsiba. Két és fél hónapot töltöttem ott mesélte az iraki Issam ben megszüntették a határmenti létesítményekben a tartós fogva tartást (a fogva tartás maximális időtartama 24 órára csökkent), és bezárták a határrendészet lubimetzi állomását. Továbbra is problémát jelent azonban a fogva tartás a bousmantsi létesítményben. A kapacitáshiány, valamint a banyai és a szófiai befogadóállomásokon uralkodó körülmények miatt még 2009-ben is sok embert tartottak itt fogva. A menedékkérőknek két hét és egy vagy két hónap közötti ideig kell várniuk, míg Bousmantsiból áthelyezik őket valamelyik állomásra. A fogva tartott menedékkérőket eközben a visszaküldés (réfoulement) veszélye fenyegetheti, mivel össze vannak zárva azokkal a jogszerűtlenül az országban tartózkodó külföldiekkel, akikre a kényszerű visszaküldés vár. 11

14 UNHCR / SZANDELSZKY BÉLA A nőknek praktikus információkra van szükségük: hol érdemes csirkét vásárolni? Nabila 30 éves nő, Libanonból érkezett. Elismert menekült, akinek más hasonló státuszú, egyedülálló anyákhoz hasonlóan komoly nehézségekkel kell megküzdenie beilleszkedése során. Nabila ördögi körbe került, számos menekülthöz hasonlóan. Nem tud résztvenni a Menekültek Nemzeti Integrációs Programjában, mivel nem tudja kire bízni gyermekét, a tanfolyamok idejére ugyanis nem biztosított a gyermekek felügyelete. Ha el tudnám valahol helyezni a kislányomat, részt vennék a programban mondta Nabila a multifunkcionális csoportnak. Azok, akik nem tudnak vagy nem akarnak részt venni a nyelvtanfolyamokon, rendszerint nem jogosultak szociális támogatásra. Egy nemrégiben elfogadott jogszabály-módosítás szerint a menekülteknek nyújtott havi segély nem minősül jövedelemnek. Ennek köszönhetően a családoknak járó juttatás maximális összegére jogosultak. Ez megkönnyíti ugyan Nabila helyzetét, de nem oldja meg valamennyi problémáját. Ahhoz, hogy el tudjak helyezkedni, meg kell tanulnom a nyelvet, és valamilyen szakmai képesítést is kell szereznem mondta Nabila. Az Állami Menekültügyi Hivatal jellemzően olyan szakmákban például fodrász és varrónő indít képzési programokat a menekült nők számára, amelyekkel nehéz elhelyezkedni. Fodrászként állást keresek, de minden szalonban azt várják tőlem, hogy garantáljam a magas vendégszámot. Hogy garantálhatnám? Senkit nem ismerek Szófiában panaszolta a 25 éves, Örményországból érkezett Sosi. 12

15 A 29 évnél idősebb nők további problémákkal szembesülnek. Elmondásuk szerint számukra nehezebben elérhetők a szakképzési programok, mint a fiatalabbak számára. A foglalkoztatás fellendítését célzó állami programokban csak 29 év alattiak, illetve hosszabb ideje munkanélküliek vehetnek részt, emellett ezek a programok a helyi piac igényei szerint kínálnak pozíciókat és szakképzési programokat. Azoknak a menekült nőknek, akik nem tudnak részt venni az integrációs programban, vagy nem tudják befejezni azt, további nehézségekkel kell megküzdeniük. A Menekültek Nemzeti Integrációs Programjának időtartama alatt csak azok jogosultak ingyenes betegbiztosításra, akik részt vesznek az integrációs programban. Azok, akik nem vesznek részt a programban, kénytelenek kifizetni esetleges orvosi kezelésük költségeit. Ez újabb anyagi terhet jelent az újonnan elismert menekültek számára. Bulgária A nyelvi korlátok, valamint az adminisztratív követelmények ismeretének hiánya miatt gyakran előfordul, hogy az egyébként is rendkívül kiszolgáltatott menekültek biztosítás nélkül maradnak, és nem tudják igénybe venni az államilag támogatott orvosi ellátást. A menekült nők azt is elpanaszolták a beszélgetések során, hogy rendkívül nehezen tudják biztosítani alapvető szükségleteiket. A kevés pénzből gazdálkodó nők ezért nagy hasznát veszik az olyan információknak, hogy hol vásárolhatnak be olcsón családjuk számára. A nők hiányolják a korábban a Menekült Nők Tanácsa által adott tanácsokat. A társadalmi orientációs találkozókon elmondták például, hogy hol vásárolhatunk olcsón csirkét, de már nem tartanak ilyen találkozókat. Forráshiány miatt a Menekült Nők Tanácsa nem tudta folytatni a társadalmi orientációs foglalkozásokat, amelyek pedig tökéletesen alkalmasak voltak az ilyen jellegű praktikus tudnivalók átadására. A Menekült Nők Tanácsának szakemberei 2009-ben rendszeresen ellátogattak a szófiai befogadóállomásra, hogy menedékkérőkkel beszélgessenek. Frusztráló beilleszkedési kísérletek A bolgár menekültügyi rendszer az évek során a különböző hatóságokkal együtt változott és fejlődött. A státuszos menekültek elismerésüket követően olyan állami intézményekkel kerülnek kapcsolatba, amelyek alig, vagy egyáltalán nem rendelkeznek tapasztalattal a menekültek és a humanitárius státuszú személyek ügyeinek kezelése terén, ezért nem is tudják megfelelően kielégíteni az igényeiket. Így aztán a menekültek kénytelen a saját szakállukra megpróbálkozni a beilleszkedéssel, ami rengeteg csalódással és frusztrációval jár. Bulgáriában csak az kaphat szociális támogatást, aki legalább kilenc hónapja alkalmazásban áll, vagy regisztrált munkanélküli. A legtöbb menekült azonban nem tud bejelentett állásban elhelyezkedni, mivel a munkaadók nem szívesen ajánlanak fel számukra szerződéses munkaviszonyt. Ha mégis, akkor a minimális biztosítást és juttatásokat kapják, ami egyébként a bolgár állampolgárok esetében is gyakori jelenség. Olyan is előfordul, hogy nem szabályos munkaszerződést, hanem polgári jogi szerződést iratnak alá velük, amely csak korlátozott szociális jogokat és juttatásokat biztosít számukra. A fentiek tükrében nem meglepő, hogy sok menekült feladja a próbálkozást, hogy bejelentett állást találjon, és inkább saját vállalkozás indításával próbálkozik, csak hogy újabb akadályokkal kelljen szembesülnie. A bankok nem szívesen folyósítanak számukra mikrohitelt, hiszen a menekültek nem tudnak elegendő garanciát felmutatni annak bizonyítására, hogy vissza tudják fizetni a kölcsönt. Ha egy menekült a származási országában elsajátított szakmai ismereteit szeretné kamatoztatni, akkor is könnyen megeshet, hogy zsákutcában találja magát. Sokan ugyanis nem tudták magukkal 13

16 UNHCR / SZANDELSZKY BÉLA hozni a menekülés során a képzettségüket igazoló okiratokat. Azon kevesek pedig, akik rendelkeznek ilyen dokumentumokkal, arról panaszkodtak a szakembereknek, hogy a hatóságok nem ismerik el a képesítésüket. A bolgárul nem beszélő menekültek, valamint azok, akik nem rendelkeznek tanulmányaikat és szakképzettségüket igazoló iratokkal, jellemzően nem vehetnek részt állami szakképzési programokban. Ennek kapcsán a multifunkcionális csoport azt az aggasztó tendenciát figyelte meg, hogy a jelentési időszakban csökkent a menedékkérők önellátásra való képessége. A tavalyi évben egyetlen menekült sem vett részt a munkaügyi hivatal által indított tanfolyamokon. Edon, egy elismert albán menekült keserűen mesélte, hogy ő mindent megtett azért, hogy beilleszkedjen Bulgáriában. Részt vett az integrációs programban, egészen addig, míg állást nem talált magának. A pénzkereseti lehetőség nagyon fontos, mivel a Nemzeti Integrációs Program meglehetősen alacsony összeggel támogatja a menekülteket, és egyáltalán nem nyújt plusz juttatást a gyermekek után. A négyfős családot fenntartó Edonnak nem volt más választása, mint hogy munkát keressen. Úgy gondolom, hogy a beilleszkedés első lépése a munkába állás. Csakhogy az integrációs kurzusok munkaidőben zajlanak. Ezért kénytelen voltam otthagyni a kurzust, amiért azzal büntettek, hogy megvonták tőlem az alanyi jogon járó segélyt és a lakhatási támogatást. Ha esti kurzusok is elérhetők lennének, Edon és hasonló helyzetben lévő társai munka után részt vehetnének a tanfolyamon, napközben pedig dolgozhatnának, ami segítené a mindennapok valóságába való beilleszkedésüket. 14

17 A fenti nehézségekhez képest már eltörpül a következő adminisztratív probléma. Számos elismert menekült jelezte az MFCS szakembereinek, hogy nehezen tudnak társadalombiztosítási számot szerezni Bulgáriában. Az eljárás ugyanis rendkívül bonyolult, és az újonnan elismert menekültek úgy érzik, nem kapnak ezen a téren elegendő segítséget az Állami Menekültügyi Hivataltól. Ezért családjukkal együtt sokan betegbiztosítás nélkül kénytelenek átvészelni azt a két hónapot, amíg a folyamat lezárul. A fenti problémák miatt sok menekült nem látja biztosítottnak jövőjét Bulgáriában, ezért családjukkal együtt megpróbálnak tovább menni nyugatra, bár tudják, hogy ezt az uniós jogszabályok nem teszik lehetővé. Hamarosan megoldódnak a lakhatással kapcsolatos problémák? Bulgária Úgy tűnik, hogy hamarosan rendeződik egy szintén súlyos probléma, amely eddig nagymértékben megnehezítette a menekültek beilleszkedését. Az elmúlt években számos panasz jutott el az MFCS szakembereihez azzal kapcsolatban, hogy a menekültek nehezen találnak kiadó lakást. Bulgáriában jellemző az előítéletes gondolkodásmód, ezért sokan idegenkednek attól, hogy külföldieknek adják ki lakásukat. Azok az Integrációs Programban részt vevő menekültek, akiknek sikerül albérletet találniuk, lakhatási támogatásra jogosultak. A pénz azonban gyakran akár hathetes késéssel érkezik meg. Ráadásul a támogatás összege (max. 170 leva vagy 85 euró egyedülállók, és max. 450 leva vagy 225 euró legalább ötfős családok esetén) nagyon alacsony egy piaci feltételekkel kiadott lakás bérleti díjához viszonyítva. Az MFCS sok olyan esetről hallott, amikor a tulajdonos elvesztette a türelmét a késedelmes fizetések miatt, és felmondta a szerződést a menekültekkel. Ráadásul sok bérbeadó visszaélve a menekültek kiszolgáltatott helyzetével nem fizeti vissza a kauciót, így az utcára került menekültek még a pénzüket is elveszítik. A tavalyi évben azonban örvendetes előrelépés történt ezen a területen. Az új önkormányzati szociális jogszabályoknak köszönhetően a szociális lakhatási program immár a menekültekre is kiterjed. Eddig egy menekült vette igénybe a szociális lakhatási program segítségét, de várhatóan mások is élni fognak ezzel a lehetőséggel. A gyermekek speciális problémái Az AGDM-program alapelve értelmében a multifunkiconális csoport fokozott figyelmet fordít a gyermekekre és a kamaszokra. A felmérések során az MFCS külön fókuszcsoportokban beszélget a gyerekekkel szükségleteikről és problémáikról ben Bulgáriában az MFCS 35 gyermekkel és tizenévessel találkozott. Mint beszámolóikból kiderült, a gyermekek részben hasonló problémákkal küzdenek, mint a felnőtt menekültek, részben viszont sajátos nehézségekkel is szembe kell nézniük. Az őrzött szállás a felnőttek számára sem kellemes hely, de, mint ez Bousmantsiban világossá vált az MFCS számára, a fiatalokat a fogva tartás sokkal inkább megviseli. A létesítményben nincs se játszótér, se játszószoba. Sportlehetőség, számítógépterem és játékok sincsenek. Egy-egy szobán több családnak kell osztoznia. 15

18 UNHCR / SZANDELSZKY BÉLA A felnőttek többé-kevésbé elfogadják a befogadóállomásokon uralkodó körülményeket, a gyerekek azonban nyíltan beszélnek érzéseikről. A banyai és a szófiai befogadóállomáson leginkább a gyerekek panaszkodtak amiatt, hogy sokszor nincs meleg víz, nincs mosási és főzési lehetőség, és sok a csótány és más élősködők. Nem alszom itt jól panaszolta a hétéves Nusret, aki Afganisztánból érkezett. Az ágyak piszkosak és régiek. Ha mégis sikerül elaludnom, akkor 10 körül biztosan felébredek, mert jön az őr, hogy ellenőrizze a szobát. Otthon szerettem iskolába járni, de itt gyűlölök mondta a 16 éves, Nigériából érkezett Anne. Ő 12 évesekkel került egy osztályba, mivel nem beszélte elég jól a bolgár nyelvet ahhoz, hogy megfelelően teljesítse a szintfelmérő teszteket. Mint sok, hozzá hasonló helyzetben lévő gyerek, ő sem kapott segítséget a tanuláshoz, vagy bármilyen támogatást annak érdekében, hogy fel tudjon zárkózni a többiekhez. A menekült és menedékkérő szülők aggodalmuknak adtak hangot gyermekeik élelmezése miatt. A szociális segély összege havonta 65 leva (32,50 euró) fejenként, ami nem elég a gyerekek alapvető szükségleteinek fedezésére. Bousmantsiban nem kapnak a kicsik bébiételt. A többi állomáson egyéves kor fölött már ugyanazt az ételt kapják a gyerekek, mint a felnőttek. Tejet és gyümölcsöt a szülőknek kell vásárolniuk. Az évszaknak megfelelő ruházat sem áll rendelkezésre, ami különösen nagy problémát jelent a gyermeket nevelő családok számára. A szülők elmondása szerint az elismert menekültek gyermekei nem jogosultak arra a szociális segélyre, amelyet a Menekültek Nemzeti Integrációs Programja folyósít. 16

19 A kísérő nélküli kiskorú menedékkérők és menekültek rosszabb helyzetben vannak, mint a hasonló státuszú felnőttek, mivel a gondviselői rendszer nem működik megfelelően. A beszámolók szerint a jogi képviselő rendszerint jelen van, amikor a felügyelete alá tartozó kiskorút regisztrálják, de más támogatást nem nyújt a gyereknek. Egy fiú arra panaszkodott, hogy már hónapok óta nincs gondviselője. Mivel kiskorú, nem hozhat döntéseket a menedékjogi eljárásával kapcsolatos ügyekben sem. Szerencsére az UNHCR beavatkozása nyomán megszűnt az a különösen bizarr adminisztratív gyakorlat, amely két, menekült családban született gyermeket érintett: a gyermekek nem kapták meg automatikusan szüleik státuszát a hatóságok külön menedékjogi eljárás keretében ítélték meg, hogy megilleti-e őket a menekültstátusz vagy sem. Javaslatok Bulgária Minden menedékkérő számára lehetővé kell tenni az akadálymentes belépést Bulgária területére, és a hatóságoknak tiszteletben kell tartaniuk a non-réfoulement alapelvét. Ezzel kapcsolatban az MFCS azt javasolja, hogy az UNHCR folytassa a határrendészek számára indított képzési programját; a civil szervezetek és az Állami Menekültügyi Hivatal folytassa a tájékoztató anyagok terjesztését; az Európai Menekültügyi Alap (EMA) pedig biztosítsa az anyagi feltételeket ahhoz, hogy a határon ritka nyelveket beszélő tolmácsok is elérhetők legyenek. A menedékkérők tartós fogva tartása a Külföldiek Ideiglenes Elhelyezésére Szolgáló Speciális Központban elkerülhető lenne, ha időben átszállítanák őket az Állami Menekültügyi Hivatal valamelyik befogadóállomására. Az MFCS arra kéri az Állami Menekültügyi Hivatalt, hogy a banyai és a szófiai állomás felújítása, a konyhák felszerelése, mosógépek beszerzése és tervszerű karbantartás bevezetése révén folytassa a menekültek szálláskörülményeinek javítását. A kedvezményezettek számára több élelmiszert, babafelszerelést, takarót stb. kell biztosítani az Állami Menekültügyi Hivatalon és a Menekültek Nemzeti Integrációs Programján keresztül. Az Állami Menekültügyi Hivatalnak gondoskodnia kell arról, hogy az egészségügyi ellátás elérhető legyen a menedékkérők és elismert menekültek számára. Ennek érdekében a következőkre lenne szükség: az adatok hatékonyabb feldolgozása a nemzeti adatbázison keresztül; az egészségügyi szolgáltatások elérhetővé tétele az újonnan elismert menekültek számára; a menedékkérők és menekültek hivatalos regisztrálásának meggyorsítása; valamint a menekültek és menedékkérők tájékoztatása. Az Állami Menekültügyi Hivatal az Európai Menekültügyi Alap forrásainak felhasználásával növelje az újonnan elismert menekültek számára nyújtott bolgár nyelvi tanfolyamok hatékonyságát új megoldások bevezetése révén (a Menekültek Nemzeti Integrációs Programjában regisztráltak és nem regisztráltak számára egyaránt). Biztosítani kell, hogy a menedékkérők is élhessenek a nyelvtanfolyamok kínálta lehetőségekkel. Az Állami Menekültügyi Hivatal gondoskodjon arról, hogy a menekült gyermekek olyan nyelvi képzésben részesüljenek, melynek tematikája figyelembe veszi életkorukat, és lehetővé teszi, hogy a jövőben beiratkozzanak valamelyik bolgár iskolába. Az Állami Menekültügyi Hivatalnak és a civil szervezeteknek törekedniük kell az iskolából kimaradók arányának csökkentésére. Ezzel összefüggésben a szülőket arra kell ösztönözni, hogy gyermekeiket járassák iskolába. A menekülteket segítő szervezeteknek egységes megközelítés alkalmazásával kell küzdeniük a menekültek helyzetét a hétköznapi életben, az intézményekben és az iskolákban egyaránt megnehezítő idegengyűlölet és rasszizmus ellen. EMA-források felhasználásával meg kell erősíteni a menekültekkel foglalkozó szervezetek közvetítői szerepkörét a hatóságok, valamint a menekültek és menedékkérők között, valamint gondoskodni kell arról, hogy pozitív információhoz jusson a társadalom és a közvélemény. 17

20 UNHCR / SZANDELSZKY BÉLA Cseh Köztársaság Statisztika 2009-ben 61 országból összesen 1258 személy kért nemzetközi védelmet a Cseh Köztársaságban. Tehát az előző évhez hasonlóan (amikor 1656 kérelem érkezett a hatóságokhoz) tovább csökkent a menedékkérők száma. A menekültstátuszt 75 kérelmező kapta meg, míg kiegészítő védelemben 28 személy részesült. A nemzetközi védelemért folyamodók többsége Ukrajnából (203 személy, a kérelmezők 16,2%-a), Kazahsztánból (186 személy, 14,8%), Mongóliából (159 személy, 12,7%) és Törökországból (66 személy, 5,3%) érkezett. A Malajziából a Cseh Köztársaságba áttelepített 21 myanmari menekült mellett menekültstátuszt 9 ukrán, 8 vietnámi, 7 afgán és 7 kazah kérelmező kapott. Kiegészítő védelemben 7 orosz, 7 iraki és 5 kubai menedékkérő részesült. 18

21 2007 óta elért eredmények A 2007 óta eltelt időszakban ekkor indult az Életkor, társadalmi nem és sokszínűség kísérleti projektje Csehországban a UNHCR egyik kiemelt prioritása az integrációs standardok kialakítása volt az országban. Ezért párbeszédet kezdeményezett számos civil szervezettel és kormányzati partnerrel, és vezető szerepet játszott az Állami Integrációs Program átdolgozását megelőző társadalmi dialógusban, különös tekintettel az oktatáshoz, a nyelvi képzéshez és szociális ellátáshoz való hozzáférésre. Egy 2008-ban készült tanulmány nyomán, amely a menekültek hozzáférését vizsgálta az ország öregségi nyugdíj-rendszeréhez, 2009-ben az UNHCR kerekasztal-beszélgetést szervezett kormányzati tisztviselők és civil szervezetek szakértőinek részvételével. Megállapodás született, hogy a jelenlegi jogszabályokat módosítani kell annak érdekében, hogy az öregségi nyugdíj-rendszer által nyújtott előnyökből a menekültek is részesüljenek. Módszertan A 2009-es felmérésre augusztus és október között került sor. A cseh multifunkcionális csoport (MFCS) kilenc főből állt, akik a következő szervezeteket képviselték: UNHCR, a Belügyminisztérium menekült- és bevándorlásügyi osztálya, ombudsmani iroda, a prágai Menekültek Támogató Szervezete (Organizace pro pomoc uprchlíkům, OPU), a brnói Bevándorlókat Támogató Polgári Szövetség (Sdružení občanů zabývajících se migrací, SOZE) és a Burmai Központ (BC). Cseh Köztársaság Az MFCS 68 menekülttel, menedékkérővel és kiegészítő védelemben részesülő személlyel találkozott a befogadóállomásokon, az őrzött szálláson, a kísérő nélküli kiskorúak számára létrehozott létesítményben és magánlakásokban. Az MFCS tagjai félig-strukturált beszélgetéseket és különböző összetételű fókuszcsoportos-megbeszéléseket bonyolítottak le, melyek során minden esetben sor került a megkérdezettek életkörülményeinek megfigyelésére is 1. Az MFCS tagjai a következő helyszínekre látogattak el: a prágai nemzetközi repülőtéren és a Vyšní Lhotyban kialakított befogadóállomásokra; a havířovi menekülteket befogadó állomásra; Předlicében és Česká Lípában található integrációs létesítményekbe; magánlakásokba Zlínben és Osečekben; a SOZE brnói irodájába; a kísérő nélküli kiskorúak számára létrehozott létesítménybe Hříměždicében; a bělá jezovái őrzött szállásra. A menekültek életét megnehezítő nyelvi korlátok Jogi státusztól függetlenül sok megkérdezett számolt be ugyanarról a súlyos problémáról: nyelvi korlátokról köztük és környezetük (a velük kapcsolatba kerülő emberek és hivatalok) között. Néhány menedékkérő arról mesélt az MFCS tagjainak, hogy nagyon kevés számukra is érthető információ jut el hozzájuk a rájuk váró jogi procedúrával, a státuszukkal és a jogaikkal kapcsolatban. A kommunikáció még nagyobb kihívást jelent olyan nyelvek esetén, amelyek Csehországban ritkának számítanak. 1 Az életkörülmények megfigyelése fontos része az AGDM-felmérés módszertanának, és a létesítmény/épület helyiségeinek (szobák, fürdőszobák, közös helyiségek), valamint a szolgáltatások (pl. élelmezés, higiéniai állapotok, a személyzet viselkedése stb.) ellenőrzését és értékelését foglalja magában. 19

22 UNHCR / SZANDELSZKY BÉLA Egyes menekültek arról számoltak be, hogy a közös nyelv hiánya miatt a szociális munkásokkal se a befogadó állomásokon, se a helyi hivatalokban nem tudnak kommunikálni. Ugyanez a helyzet a civil szervezeteknél is. Számos megkérdezett számolt be arról, hogy a korlátozott kommunikációs lehetőségek és az ebből adódó félreértések miatt úgy érzik, nem képesek irányítani életüket, például a munkakeresést, az egészségügyi ellátás igénybevételét, vagy éppen gyermekeik oktatását. Csak annyit értek, hogy azt szeretnék, ha aláírnám azt a papírt, de arról fogalmam sincs, hogy mit tartalmaz a dokumentum panaszkodott egy idős pakisztáni menekült. Néhány család arról számolt be, hogy nincs beleszólásuk az őket és gyermekeiket érintő fontos döntésekbe, mivel a szociális munkások gyakran úgy hoznak döntést, hogy előtte nem egyeztetnek a családdal. Az elmúlt néhány évben a cseh hatóságok fokozott erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy társadalmi/kulturális orientációs programokon keresztül hatékonyabban juttassák el az alapvető információkat a menekültekhez. Bár 2007-ben sor került a menekültek nyelvi képzésének fejlesztésére, még mindig sok a tennivaló. Számos menekült panaszkodott amiatt, hogy az orientációs kurzusokon csak általános információt kaptak, amely nem igazán jelent segítséget konkrét helyzetükkel és szükségleteikkel kapcsolatban. Egy fiatal myanmari menekült, aki Malajziából érkezett Csehországba, azt mesélte, hogy mióta állása van, nem tud eljárni a nyelvórákra. Nagyon sajnálom, hogy nem tudok eljárni az órákra, de a rendszeres jövedelem fontosabb, és annyira nehéz állást találni, hogy nem utasíthattam vissza 20

23 ezt az ajánlatot! mondta a szakembereknek. Családtagjai részt vesznek a napközben zajló képzésen, ő azonban nem, mivel abban az időszakban dolgozik, alternatív időpontok pedig nem állnak rendelkezésre. Nem szláv anyanyelvű, nemzetközi védelmet élvező menekültek jelezték, hogy intenzívebb nyelvoktatásra lenne szükségük. Ennek kapcsán kiderült, hogy a menekültek csak minimális mértékben érintkeznek a helyi közösségekkel, ezért nem nagyon van módjuk gyakorolni a nyelvet. A szülők amiatt is aggódnak, hogy a cseh nyelvtudás hiánya hátrányos helyzetbe hozza gyermekeiket a beiskolázás során. A 16 évnél fiatalabb gyermekek nem részesülnek nyelvi képzésben az Állami Integrációs Program keretében, mivel elvileg az iskolában kellene elsajátítaniuk a cseh nyelvet. Ám nagyon kevés iskola nyújt kiegészítő nyelvoktatási programokat a nehézségekkel küzdő gyermekek számára. Předlicében például néhány menekült gyermek úgy iratkozott be a helyi iskolába, hogy még alapszinten sem beszélt csehül. Hetente csak egy nyelvórájuk van, és ez nem elég ahhoz, hogy lépést tartsanak társaikkal, ráadásul a nagyobbak számára nincsenek megfelelő nyelvkönyvek. Az MFCS információi szerint nincs jogi alap arra, hogy a gyermekeket kizárják a nyelvoktatásban való részvételből. A nyelvtanfolyamokon való részvételre vonatkozó szabályok a helytől függően változnak: van, ahol a tanárok megengedik, hogy a gyermekek részt vegyenek a szülők számára indított kurzuson, és van, olyan is ahol nem. Cseh Köztársaság Nagyobb figyelmet kell szentelni a kiszolgáltatott csoportoknak A cseh jogszabályok előírják a menedékkérők kiszolgáltatott helyzetének és egyedi szükségleteinek figyelembevételét. Az MFCS azonban azt tapasztalta, hogy a gyakorlatban ez nem mindig valósul meg. Haviřovban néhány menedékkérő arra panaszkodott, hogy a központ kapacitáshiánya miatt számos bentlakó szükségleteit nem veszik figyelembe. A beszámolók szerint a szobák kiosztása annak alapján történik, hogy hol van éppen üres hely; anélkül, hogy a vezetőség figyelembe venné a menedékkérők különböző szükségleteit, vallását, társadalmi szokásait és kulturális hátterét. Minden tiszteletem keresztény barátainké, de az, hogy közös szobán kell osztoznunk, problémákhoz vezet eltérő vallási rituáléink miatt mondta egy muszlim nő, aki két kiskorú gyermek anyja. Bizonyos esetekben ez a gyakorlat kimondottan veszélyes helyzetekbe kényszeríti a menedékkérőket, ahogy ez két, Iránból érkezett homoszexuális férfival is történt. Ők azon az alapon nyújtották be kérelmüket, hogy szexuális beállítottságuk miatt hazájukban üldözésnek vannak kitéve. Ám a létesítményben két muszlim férfival kellett osztozniuk a szobán, ami magában hordozta a zaklatás veszélyét. Az MFCS kísérő nélkül érkező gyermekekkel is beszélt a hříměždicei létesítményben. Bár az ellátás magas színvonalú, az intézeti légkör önmagában is számos problémát okozhat a gyermekeknek, mivel nincs sok tapasztalatuk az intézményen kívüli életről, és nincsenek tisztában helyzetük súlyosságával sem, ezért gyakran irreális elképzeléseik vannak jövőjükkel kapcsolatban. Alig várom, hogy 18 éves legyek, és elhagyhassam az intézetet. Elég jól rappelek, szerintem meg is élhetnék belőle mondta egy gyermek, aki éppen menedékkérelme elbírálására várt. A gyerekek azt is elmondták a szakembereknek, hogy gyakran érzik magukat elszigetelve, és alig van befolyásuk arra, mi történik velük és körülöttük. Szeretnének intenzív nyelvi kurzusokon részt venni, hogy beiratkozhassanak valamelyik helyi iskolába az intézeten kívül, és barátokat szerezhessenek. 21

24 A legnagyobb kihívás a munkakeresés A felnőtt menekültek számára a beilleszkedést segítő legfontosabb tényező a munkába állás. Csehországban azonban nem sok lehetőség kínálkozik számukra ezen a téren. Az áttelepített menekülteket leszámítva az MFCS által megkérdezett menekültek egyikének sem volt állása. A menekültek rendre arra panaszkodtak, hogy az általánosan magas munkanélküliségi ráta és gyenge nyelvtudásuk miatt nem tudnak elhelyezkedni. Ha nem beszélsz valamilyen szinten csehül, soha az életben nem kapsz munkát mondta egy kiegészítő védelmet élvező fiatal iraki nő. A legtöbb menekülthöz hasonlóan Hülya sem érti, hogy miért jelent ekkora problémát a nyelvismeret hiánya, hiszen boldogan végezne ő könnyű fizikai munkát is, amihez nem szükséges különösebb nyelvtudás. Azoknak azonban, akik ezt az utat választották, rá kellett jönniük, hogy ez nem jó megoldás. A fizikai munkát végzők jellemzően Myanmarból áttelepített menekültek arról számoltak be, hogy munkakörnyezetükben sem nyelvtudásuk fejlesztésére, sem piacképes szakmai ismeretek elsajátítására nincs lehetőségük. Ráadásul munkaszerződésük jellemzően rövid időre szól és nem tartalmaz garanciát a munkaviszony meghosszabbítására, ami nagyfokú bizonytalanságot eredményez. A menekültek szerint az állami programok nem nyújtanak elegendő segítséget számukra ahhoz, hogy belépjenek a munkaerőpiacra. Az interjúalanyok egyikének sem kínáltak átképzési lehetőséget vagy bármely más segítséget, amely lehetővé tenné, hogy saját lábra álljanak. Egy fiatal myanmari menekült villanyszerelőként saját vállalkozást próbált indítani nem sokkal azután, hogy Csehországba érkezett. Eltartott egy ideig, míg megértettem, hogy ilyen gyorsan, cseh nyelvtudás és a szakmai végzettségemet igazoló dokumentumok honosítása nélkül nem fog menni a dolog. Ugyanakkor semmilyen alternatív munkalehetőséget nem kínáltak, kivéve takarítói munkát, de nem szeretném ezzel tölteni életem hátralévő részét! Oktatás A gyermeket nevelő menekültek és menedékkérők különösen aggasztónak találják az iskolai helyzetet. Sokan panaszolták, hogy nincs beleszólásuk a gyermekük oktatásával kapcsolatos kérdésekbe. Számos esetben a szociális munkások úgy választottak iskolát a gyermek számára, hogy előzőleg nem konzultáltak a szülőkkel. Előfordul, hogy az iskola egyáltalán nem kommunikál a menekült gyermek szüleivel, arra hivatkozva, hogy a szülők alig beszélnek csehül. A legtöbb iskola minimális mértékben, a gyereken keresztül kommunikál a szülőkkel, ez a módszer azonban a tapasztalatok szerint nem működik. Más esetekben az iskola egy cseh nyelvet beszélő közvetítőn (pl. szociális munkáson, szomszédon, külsős cseh nyelvtanáron) keresztül tartja a kapcsolatot a szülőkkel. Ezek az iskolák nem tudtak magyarázatot adni arra a kérdésre, hogy egy, a menekült családdal cseh nyelven kommunikáló harmadik személy mennyivel tudja hatékonyabban átadni az információt, mint az iskola munkatársai. Az iskolák szívesen alkalmaznának tolmácsot, de erre nincs pénzük. A menekült gyermekek meséltek az MFCS munkatársainak azokról a problémákról, amelyekkel nap mint nap szembesülnek az iskolában. A 12 éves, Kazahsztánból érkezett Asel így beszélt mindennapjairól: Ülök az osztályban és próbálok figyelni, de többnyire egy szót sem értek abból, amit a tanár mond. Otthon pedig senki nem segít a házi feladatom elkészítésében. 22

25 Cseh Köztársaság UNHCR / SZANDELSZKY BÉLA A következő problémát az jelenti, hogy a menekült gyermekeket gyakran alacsonyabb szinten iskolázzák be, mint amit életkoruk indokolna, így náluk akár jóval fiatalabb gyerekekkel kerülnek egy osztályba. Ez azon túl, hogy a menekült és a helyi gyerekek számára egyaránt kellemetlen lehet, egy újabb aggasztó problémát is felvet. A jelenlegi jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy a koruknál jóval alacsonyabb osztályba beiskolázott gyermekek be tudják fejezni általános iskolai tanulmányaikat és be tudjanak iratkozni középiskolába. Az, hogy egy menekült gyermeket hányadik osztályba iskoláznak be, vagy az igazgató hasraütéses döntésétől, vagy azon cseh iskola javaslatától függ, ahová a gyermek korábban járt. Ezek az írásban érkező javaslatok azonban nem tartalmaznak részletes magyarázatot végső soron ebben az esetben is egyetlen személy pillanatnyi megítélésén múlik a döntés. Ennél is fontosabb, hogy a megkérdezett gyermekek és szülők közül egynek sem ajánlottak fel pedagógiai tanácsadó szolgáltatást, amely segítene számukra eldönteni, hogy milyen tanulmányokat folytasson a gyermek. Az MFCS információi szerint jelenleg nem működik olyan mechanizmus, melyen keresztül felmérnék a menekült gyermekek várható tanulmányi sikereit, illetve a bennük rejlő lehetőségeket. 23

26 UNHCR / SZANDELSZKY BÉLA Elszigeteltség idegen környezetben Az MFCS azt tapasztalta, hogy a menekült családok körében általános a lemondó, reményvesztett hangulat. Sok elismert menekült számolt be arról, hogy az elismeréssel rendeződött ugyan jogi helyzetük, de elszigeteltnek érzik magukat a számukra idegen országban, mivel nincsenek körülöttük barátok és családtagok, akiktől szükség esetén segítséget kérhetnének. Elmondásuk szerint belefáradtak a problémákba, és bizonytalannak érzik jövőjüket. Több mint egy éve várunk arra, hogy támogatott lakáslehetőséghez jussunk, és kikerüljünk a létesítményből. Nagyon szeretnénk már elmenni innen, bár nem igazán tudom, hogyan fogunk boldogulni pénzügyileg, mivel mióta itt vagyok, hiába próbálkoztam, még nem találtam kétkezi munkát sem mondta egy pakisztáni menekült férfi. Az integrációs fázis után az áttelepített myanmari menekültek a česká lípai befogadóállomásról az ország különböző részein lévő magánotthonokba kerültek. Így aztán számos család számolt be arról, hogy elszigeteltnek érzik magukat, nem tudják meglátogatni barátaikat, és a helyiekkel sem tudnak kommunikálni. Hiányoznak nekik a közös imák is. Megértem, hogy nem könnyű egymáshoz közel elhelyezni minket, de nagyon nehéz nekünk így, hogy nem tudjuk tartani egymással a kapcsolatot panaszkodott egy fiatal myanmari édesanya, aki nemrég került ki az integrációs központból. 24

27 Kiegészítő védelem: másodosztályú menedék A kiegészítő védelem bizonytalan megoldás számunkra. Egyelőre maradhatunk, de nem tudjuk, meddig mondta az Oroszországból érkezett Jelena az MFCS szakembereinek. Jelena véleményét nagyon sok, kiegészítő védelemben részesített osztja. Ezek az emberek legálisan dolgozhatnak ugyan a Cseh Köztársaságban, de státuszuk ideiglenes jellege, valamint a cseh nyelvtudás hiánya miatt szinte lehetetlen megfelelő munkát találniuk. Komoly problémát jelent számukra a lakhatás is. Az Állami Integrációs Program semmilyen lakhatási támogatást nem nyújt a kiegészítő védelemben részesülők számára. Ezért kénytelenek maguk megoldani valahogy a lakhatásukat, ami azt jelenti, hogy piaci áron kell lakást vagy szobát bérelniük, ez azonban jelentős anyagi terhet ró rájuk. Egy iraki nő arról beszélt az MFCS munkatársainak, hogy két gyermekével osztozik egy szobán. Egy orosz nő egy túlzsúfolt lakásban él fia családjával. És még ezt is alig tudják megfizetni. Éjjel-nappal dolgozunk. A fiamnak két állása van. Máshogy nem tudnánk fizetni egy brnói lakás költségeit mesélte az idős asszony. A beszélgetések során az is kiderült, hogy a kiegészítő védelemben részesülők nincsenek tisztában azzal, milyen szociális támogatást vehetnek igénybe. Az MFCS értesülései szerint nincs olyan program, amely jogi tanácsadást nyújtana a kiegészítő védelemben részesülőknek, pedig a tapasztalatok szerint nagyon sokuknak szüksége lenne ilyen szolgáltatásra. Cseh Köztársaság Javaslatok Nemcsak a menedékjogi eljárás során, de a befogadó állomásokon is szükség van tolmácsokra. A tolmácsszolgáltatást azok számára is elérhetővé kell tenni, akik már saját otthonukban élnek. A jelenleg az Állami Integrációs Program keretében működő nyelvoktatási program felülvizsgálatra szorul; a jövőben ki kell terjednie például az álláskeresés támogatására is. Fokozott figyelmet kell fordítani a kiegészítő védelemben részesülők lakhatásának és elhelyezkedésének támogatására. Az elismert menekültek és a kiegészítő védelmet élvezők számára egyaránt elérhetővé kell tenni az ingyenes jogi tanácsadó szolgáltatást. Támogatni kell a menekült gyermekek megfelelő oktatását célzott nyelvtanfolyamok indításával, valamint olyan oktatási szakemberek bevonásával, akik felmérik a gyermekekben rejlő potenciált, valamint a tanulással kapcsolatos speciális szükségleteiket. 25