TARTALOM. Tisztelt Olvasóink!

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TARTALOM. Tisztelt Olvasóink!"

Átírás

1

2 TARTALOM Gábor Iván ( )... 3 Tisztelt Olvasóink! Már gyönyörű tavasz van, amikor ez évi első számunkat kezükben tartják. A tavasz, a megújulás jegyében készült e számunk, mely számos, eddig lezajlott szakmai programunk ismertetése mellett, könyvismertetéssel is gazdagítja lapunk tartalmát. A takarékossági szempontokat kénytelenek voltunk idén is szem előtt tartani, ezért ezt az évfolyamot is egy borító kíséri végig. Megértésüket ezúton is köszönjük. A megváltozott külsőt archív gyűjteményünkből válogatott ábrák, metszetek díszítik. Remélem, hogy örömmel forgatják lapunkat, és az olvasás hozzájárul majd intézményünk életének közelebbi megismeréséhez. Budapest, március Gulácsiné Pápay Erika főigazgató Mezőgazdasági Könyvhónap, 2005 Februárban könyvhónap immáron nyolcadszor... 4 A Mezőgazdasági Könyvhónap rendezvénye az OMgK-ban... 5 Író-olvasó találkozó a Mezőgazdasági Könyvhónapon Dr. Szekeres Béla megnyitóbeszéde... 6 Etikai kódex Az etikai kódexet előkészítő bizottság által elfogadott tervezet... 8 Archív könyvek bemutatása... Egynek minden nehéz ; Soknak semmi sem lehetetlen! Széchenyi István: Lovakrul Könyvismertetés A húsmarhatenyésztés gyakorlata Borszőlőfajták, csemegeszőlő-fajták és alanyok Virágkötő iskola Növényi citogenetika Meggy, cseresznye Nálunk történt Agrárkulturális rendezvények Gazdakalendárium A játékos kicsi gazda hónapjai Karácsonyi vásár és programsorozat Fejet hajtva a természet előtt Kiállítás megnyitó A Székely Bertalan Baráti Kör kiállítás Kaposyné Csikós Ilona kiállítása Kitekintő EU-konform üzemi gazdálkodási terv készítése Névadó ünnepség a Budapesti Corvinus Egyetemen Éves EU közkönyvtári találkozó a Parlamentben IKSZ workshop A Kárpát-medence könyvtárügye a Tisza partjáról nézve Polcológiától az információs bummig Az Egyetemi Könyvtár szakmai konferenciája Információval az üzleti sikerért A Magyar Marketing Szövetség Agrár- és Élelmiszeripari Marketing Klub és az OMgK közös rendezvénye Élelmiszeripari szaktanácsadási konferencia A Nagy Könyv program Programajánló Ajánló bibliográfia Megújuló energiaforrások: biogáz, biomassza Agrárium E számunk szerzői: Cserey Lászlóné dr. ny. könyvtárigazgató, Dr. Szekeres Béla vezető főtanácsos (FVM), Markó Ivett (KSzI) Balogh Beáta, Benczekovits Beatrix, Eszes-Istenes Zsolt, Frendl Kata, Gulácsiné Pápay Erika, Kabai Gábor, Kárász Kinga, Károlyi Zsuzsanna, Kripner Veronika, Lőrincz Ferenc, Pálfai Katalin, Prokai Dorina, dr. Sinóros-Szabó Botondné (OMgK) Fotók: Markó Ivett (KSzI) Benczekovits Beatrix, Csíky Gábor, Kárász Kinga (OMgK) XII. XI. évfolyam szám

3 GÁBOR IVÁN ( ) Csak 69 éves volt, de a kegyetlen kór nem adott már több időt ahhoz, hogy feleségével együtt élvezze a nyugalmas budakeszi otthont, neves grafikus fiának sikereit, unokáinak cseperedését. Két közismert fiútestvére (Gábor Pál filmrendező és dr. Gábor Imre sebész főorvos) után december 9-én ő is távozott az élők sorából. Szülővárosában, Dunaföldváron helyezték örök nyugalomra. Gábor Iván az ELTE Bölcsészettudományi Karán, könyvtár-magyar szakon végzett 1959-ben. Friss diplomásként magyart tanított az akkori Kerpely Antal Kohó- és Gépipari Technikumban, majd amikor az intézmény főiskolává alakult, megbízást kapott a könyvtár kialakítására és vezetésére ban családjával Budapestre költözött, és az Állatorvos-tudományi Egyetem újjászülető könyvtárában folytatta szakmai tevékenységét osztályvezetői, majd 1992-től igazgatóhelyettesi beosztásban. Bakonyi Ferencné könyvtárigazgató irányítása mellett együtt éltük át a modern könyvtár kialakításának minden fázisát a tervezéstől az építésen, berendezésen át, egészen a számítógépes szolgáltatások bevezetéséig. A rutin állománygyarapítási és feldolgozási folyamatok felügyelete mellett meghatározó szerepe volt a Magyary-Kossa Gyuláról elnevezett szakmatörténeti könyv-különgyűjtemény kialakításában, a hivatalosan is elismert Állatorvostörténeti Múzeum szakszerű felépítésében, a történeti levéltár rendbetételében, feltárásában. Nyugdíjba vonulása után (1996) még sokáig támaszkodhattunk önzetlen segítségére. Csendes, szerény, visszahúzódó egyénisége mögött veretes humán műveltség, nagyfokú emberség húzódott. A történelem iránti érdeklődése, tanári precizitása, óvatos megfontoltsága hozzájárult ahhoz, hogy a könyvtár a szakmát újraíró fejlődés sodrában sem feledkezett meg a múlt értékeiről. Kedvenc költőjével, Kosztolányi Dezsővel mondjuk: Okuljatok mindannyian e példán. Ilyen az ember. Egyedüli példány. Nem élt belőle több és most sem él, s mint fán se nő egyforma két levél, a nagy időn se lesz hozzá hasonló. (Halotti beszéd) Cserey Lászlóné dr XII. XI. évfolyam szám 3

4 Mezőgazdasági Könyvhónap, 2005 FEBRUÁRBAN KÖNYVHÓNAP - IMMÁRON NYOLCADSZOR Nincs még egy ország Európában, ahol az agráriumnak könyvünnepet rendeznének, vagyis Magyarország az egyetlen, ahol a mezőgazdasági szakirodalom szaklapok és könyvek legújabb, és már forgalomban lévő kiadványait egyszerre mutatják be. Biztos, hogy nemcsak a szervezők várják ezt az eseményt, hanem a szerzők, írók, olvasók, vagyis a mezőgazdasági szakterület összes szereplője. Január 31-én, ismét a Magyar Mezőgazdasági Múzeum gyönyörű épületében, a Vajdahunyadvárban nyílt meg nyolcadik alkalommal az Erdei Ferenc féle régi hagyományt felújítva a mezőgazdasági szakirodalom ünnepe. Dr. Lelkes Lajos, a Mezőgazda Kiadó igazgatójának köszöntője után Berecz András mesemondó szavainak szárnyán érkeztünk meg a falusiakhoz, illetve a gazdálkodáshoz. Dr. Bart István, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése elnöke szót emelt a magyar nyelvű szakkönyvkiadás jövőjének megmentéséért. Az 1800-as évek óta adnak ki magyar nyelven szakkönyveket, tankönyveket, és semmiképpen nem szabad hagyni, hogy elhaljon ez a fontos tevékenység, hogy az angol nyelv kizárólagos uralomra törjön, mert félő, hogy így nyelvünk visszacsúszik a konyhanyelv szintjére. A veszély nagyon közeli, hiszen Hollandiában, Dániában, Svédországban már zömmel angol nyelven adják ki a szakirodalmat. Hangsúlyt kell fektetni a szaknyelv karbantartására! Hájos László, a Magyar Mezőgazdaság főszerkesztője a 60 éves lapról és lapból mesélt, illetve mutatott be ízelítőt a kivetítőn a hallgatóságnak, majd pedig az olvasottságra vonatkozó közvélemény-kutatási eredményeket csodálhattuk meg. Ma már működik az mmg online (http://www.mmgonline.hu), ezzel az internet világába is feliratkoztak ben alakult meg a Magyar Mezőgazdaság K., kezdetben a Kertészet és Szőlészet, a Kistermelők Lapja, a Méhészet, a Kertbarát Magazin, a Kerti Kalendárium, az Erdőgazdaság és Faipar csatlakozott hozzájuk óta jelentetik meg a Magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban című nagy sikerű könyvet től újabb lapok Magyar Állattenyésztők Lapja, Magyar Állatorvosok Lapja, Borászati Füzetek, Biokultúra és a Kertgazdaság kapcsolódtak a kiadóhoz. Ma 11 folyóiratot adnak ki. Benedek Fülöp az FVM közigazgatási államtitkára nyitotta meg hivatalosan a Mezőgazdasági könyvhónapot. Elmondta, hogy a minisztérium 1100 szakkönyvet támogatott az utóbbi 8 évben. Bart Istvánhoz kapcsolódva ő is hangsúlyozta a magyar szakkönyv kiadás fontosságát, és örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az európai szakkönyvkiadás összehasonlító statisztikájában Magyarország milyen jó helyen áll. Az év szerzője Rakonczay Zoltán lett, aki a Hazánk védett értékeiről sorozat szerzője. A sorozat első kötete még 1987-ben a Mezőgazdasági Kiadónál jelent meg. Rakonczay Zoltán egész életét a természet védelmének szolgálatába állította, nemcsak természetvédő, de a természetvédelmi ismeretek terjesztője is. Sári Enikőtől megtudtuk az idei könyvhónap állomásait: Kecskemét, Gyomaendrőd, Marosvásárhely. A marosvásárhelyi események szervezője Káli Király István az Erdélyi Könyvescéh vezetője beszámolt arról, hogy az erdélyi kiállítás kétnapos lesz, a magyar anyaghoz csatlakoznak a romániai mezőgaz XI. XII. XI. évfolyam szám

5 Mezőgazdasági Könyvhónap, 2005 dasági könyv- és lapkiadók magyar és román nyelvű kiadványaikkal. A kiállítás mellett kétnyelvű szimpóziumot is tartanak. Lelkes Lajos meghirdette az idei kirakatversenyt. Ezután meghívta a jelenlevőket a La Fiesta által elkészített és felszolgált magyar ételek kóstolójára, valamint bemutatta az év borát, és ennek kapcsán átadta a szót Vesztergombi Csabának. Az i ú borász bemutatta a szekszárdi borvidéket, amely ma 2 ezer hektár területen fekszik, és ennek 70%-án kék szőlő terem. Történeti kutatásokból tudni vélik, hogy már a kelták is termesztettek azon a vidéken szőlőt, majd a rómaiak idejében virágzott fel a bortermelés. A rendszerváltás nagy lendületet adott a borászatnak, ez alatt a másfél évtized alatt évet sikerült fejlődni. A Vesztergombi család története az 1700-as évekre nyúlik vissza, az idők folyamán mindig volt szőlőjük, és termeltek bort. Ma olyan borokat akarnak készíteni, amelyek elnyerik a fiatalok tetszését, s ezáltal is erősödjön a magyar borkultúra. A Mezőgazdasági Könyvhónap záróeseményére február 24- én, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban került sor. A két házigazda Sári Enikő (Agrárkiadók Szervező Bizottsága) és Dékány András (FVM Kommunikációs Önálló Osztályának főosztályvezetője) volt. A rendezvényt dr. Fehér István, helyettes államtitkár nyitotta meg. Beszédében elmondta, hogy ellátogatott a könyvhónap vidéki eseményeire, Kecskemétre, Gyomaendrődre és Marosvásárhelyre. Az utóbbi idén kiemelt szerepet kapott, és így a Sapientia Egyetem jelentős könyvkészlettel bővült, mely nagymértékben segíti a határon túliak felkészülését az Európai Unióhoz való csatlakozásban. A helyettes államtitkár az információáramlás fontosságára hívta fel a figyelmet: ahol tudás és innováció van, ott nő a mezőgazdasági termelés. Ebben nagy szerepet kapnak a könyvkiadók, hiszen a szakkönyvek vidéki terjesztése segíti elő a fejlődést. A mezőgazdaságban komoly szellemi aktivitás mutatkozik, amely az ágazat EU csatlakozást követő szerkezet-átalakulásának is tulajdonítható. Idén mintegy 1000 szakkönyvet mutattak be, minden vidéki rendezvény teltházzal ünnepelte az eseményt. Az idei kirakatverseny díjait dr. Lelkes Lajos, a Mezőgazda Kiadó igazgatója adta át. Három kategóriában lehetett nevezni: a könyvesbolt-láncok versenyében 3. díjat nyert megosztva a Líra és Lant és a pécsi Betűdzsungel könyvesbolt. 2. helyezettként a Libri Könyvesbolt került ki, a pálmát pedig a győri Alexandra Könyvesbolt vitte. Egyéni könyvesboltok kategóriájában szintén két 3. helyezett került ki: a Kaposvári Egyetem és a Debreceni Egyetem könyvesboltjai. A soproni Cédrus Könyvesbolt ezüstérmes, a budapesti Rákóczi úti könyvesbolt pedig aranyos lett. Az Év szakújságírója címet dr. Zala Simon Tibor kapta, melyet lánya vett át. Igazán megrendítő és tisztelet-övezte megemlékezéssel hallgatták a résztvevők a nemrégiben elhunyt agrárszakember, újságíró Falurádió című műsorának részletét, valamint egyperces csenddel adóztak a Kossuth Rádió szerkesztő-riporte emlékének. A vidékhez, mezőgazdasághoz való vonzódását mutatta az is, hogy majd 30 éves munkássága során oly kitartóan foglalkozott a magyar falu sorsával. Szerkesztője volt a Falurádió, a Faluról-falura, az Én falum-városom című műsoroknak, valamint a Vasárnapi újság adásainak is. Alapító szerkesztője volt a Duna Televízió Gazdakör című műsorának. A sors kegyetlen fintora, hogy a díjat csak post humus kaphatta meg. Bolyki István az AGROINFORM Kiadó és Nyomda ügyvezető igazgatója a Tudományos Publikációs Díját adta át Wojnarovich Elek professzornak. Idén első ízben adták ki az Agrár-felsőoktatási Tankönyvbizottság díját, amelyet az agrár-felsőoktatás oktatási dékánjai alapítottak. Nagyon fontos, hogy a felsőoktatásban részt vevő diákok minőségi, jó megjelenésű könyvekből szerezhessék tudásukat, ebben idén a Mezőgazda Kiadó tett a legtöbbet, így a díjat dr. Lelkes Lajos vehette át. A könyvhónap idén is eredményesen zárult, hiszen megismerkedhettünk a legfrissebb szakmai publikációkkal, melyek hozzájárulnak az ágazatban való jártasság megszerzéséhez. Benczekovits Beatrix Prokai Dorina A MEZőGAZDASÁGI KÖNYVHÓNAP RENDEZVÉNYE AZ OMGK-BAN Az eseményre február 14-én került sor. Dr. Szekeres Béla, az FVM vezető főtanácsosának megnyitója után dr. Lelkes Lajos a Mezőgazda Kiadó igazgatója akit az egész Mezőgazdasági Könyvhónap egyik főszervezőjeként ismerhetünk kapott szót. Elmondta, hogy a múlt évben még csak találgattuk, hogy mit hoz az uniós csatlakozás, azóta azonban már tapasztalatokról beszélhetünk. Ekkor még a kiadók a felkészüléshez kínálták a szakkönyveket, május óta már az uniós életről, az ott zajló folyamatokról, és ezek megértéséről szól a szakirodalom. A május óta eltelt időszak azonban azt is mutatja, hogy van mit tennünk, hogy uniós ismereteinket bővítsük. Az agrár szakirodalom igyekszik ezt szolgálni. Arról is beszámolt, hogy a hungaricumként számon tartott eseményt az idén először külföldre is viszik. A Sapientia Egyetem támo XI. XII. évfolyam szám 5

6 Mezőgazdasági Könyvhónap, 2005 gatásával és az Erdélyi Könyvescéh segítségével február közepén, Marosvásárhelyen mutatkoztak be a magyar mezőgazdasági könyvkiadók. Vendégünk volt az AGROINFORM Kiadó és Nyomda ügyvezető igazgatója Bolyki István is, akinek véleménye szerint az ember- és természetbarát környezet, az élhető magyar vidék megteremtése a jövőnk egyik legszebb és legfontosabb célja. Napjainkban valamennyiünk érdeke, hogy mind szélesebb körben bontakozzanak ki viták, gondolkodási folyamatok ezekről a nagy társadalmi, gazdasági, szellemi kérdésekről, mezőgazdaságunk jövőjéről, a lehetséges pozitív prognózisokról éppúgy, mint a napi gyakorlat legbeváltabb módszereiről. Elmondta, hogy a jó könyvhöz szükség van egy megbecsült szerzőre, akinek a kéziratát a kiadó a szó szoros értelmében gondozza; egy kiadóra, aki magáénak érzi a témaválasztás felelősségét; és természetesen pénzre, hiszen az anyagi források itt sem elhanyagolhatóak. Az idei rendezvény alkalmából is sor került a könyvhónapi újdonságok szerzőinek bemutatására és a könyvek dedikálására, az OMgK Agrár Szakirodalmi Szolgáltató Házában. Ezekről a könyvekről a Könyvismertetés című rovatunkban olvashatnak részletesebben kedves olvasóink. Eszes-Istenes Zsolt ÍRÓ-OLVASÓ TALÁLKOZÓ A MEZőGAZDASÁGI KÖNYVHÓNAPON DR. SZEKERES BÉLA MEGNYITÓBESZÉDE A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vezetése és az Oktatási és Kutatási Főosztály nevében tisztelettel és örömmel köszöntöm Önöket. Megkülönböztetett figyelemmel és tisztelettel üdvözlöm a kiadókat, a kiadók képviselőit és elsősorban a bemutatkozó szerzőket. Azt gondolom, hogy egy író-olvasó találkozó bevezetésének, megnyitásának nem az a feladata, hogy elismételje a Mezőgazdasági Könyvhónap megnyitóján elhangzottakat. Mindenképpen el kell azonban mondani, hogy a Mezőgazdasági Könyvhónap az agrár szakterületnek, az agrár-szakkönyvnek és -szakfolyóiratnak olyan ünnepi rendezvénye, amely mára már értékes hagyományt teremtett. Az évtizedekkel ezelőtt indult programsorozat felújítása nyolc éve történt meg, és azóta is a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, a minisztérium egyik országos közművelődési intézménye ad helyet a megnyitónak; a rendezvénysorozat pedig egyre terebélyesedik, és programjai egyre több helyszínen kerülnek bemutatásra, így agrár-szakképző intézményrendszerünk iskoláiben is. Itt most, a minisztérium másik országos nagy közművelődési intézményében az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ helyiségeiben van lehetőség arra, hogy megismerkedjenek a magyar agrár szakkönyvekkel, agrár szakfolyóiratokkal. Az évek során egyre többen vesznek részt a megnyitón, és egyre gazdagodik az az agrár szakkönyvkínálat, aminek végső címzettjei és célzottjai az agrárszakemberek. Kiemelten fontosak a vidék szakemberei és gazdálkodói, éppen ezért nagyon lényeges, hogy ezeket a szakismereteket, szakkönyveket, szakfolyóiratokat minél hatékonyabban el tudják juttatni vidékre, el tudják juttatni a végső felhasználókhoz. Abban, hogy a Mezőgazdasági Könyvhónap újjászületett, nagyon sokaknak van szerepe, elsősorban talán a kiadóknak. Közismert tény, hogy a földművelésügyi tárca kezdettől fogva támogatásban részesítette ezt a tevékenységet, hiszen mindannyian tudjuk, hogy ez nem egy könnyű, és nem egy, pénzes szakma, különösen, ha a nagyon fontosnak ítélt tankönyvkiadásra is gondolok. Úgy gondolom, hogy ez a támogatás is nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy most itt tarthatunk. Nyugodt szívvel mondhatom, hogy a magyar szakkönyvkiadás, és ezen belül az agrár szakkönyvkiadás, az elsők között XII. XI. évfolyam szám

7 Mezőgazdasági Könyvhónap, 2005 van Európában, Közép-Európában különösen, nem kell szégyenkeznünk vele, se a tartalommal, se a rendkívül fontos formával, esztétikummal, hiszen a tartalom és forma egysége ezekben a szakkönyvekben, szakfolyóiratokban (aki kézbe veszi, azt hiszem, egyetért velem) megmutatkozik. Nem véletlen az sem, hogy ezek az intézmények adnak elsősorban helyet a Mezőgazdasági Könyvhónap rendezvényeinek, hiszen a tárcának ez a két országos intézménye méltó helyszíne a programoknak. A folytatás majd a szakismeretek továbbítására, az ismeretek átadására kiválóan felkészült földművelésügyi szakképzési intézményi hálózatban lesz. A rendezvénysorozatban lassan hagyományossá válnak az OMgKban tartott író-olvasó találkozók. A könyvtárat erre különösen alkalmassá teszi a 2002-es felújítás után megnyílt Szakirodalmi Szolgáltató Ház és a tavaly átadott Budai Teleház. Ez az intézmény az elmúlt időszakban olyan szakkönyvbemutatókat tartott, olyan művészeti kiállításokat szervezett, amelyeknek egyre nagyobb az ismertsége és a látogatottsága. A mai rendezvénynek az alapvető témája, szereplője a szakkönyv, és a szakkönyvek szerzői. Úgy gondolom, hogy a Mezőgazdasági Könyvhónapot nyugodtan nevezhetjük hungarikumnak. (Közbevetőleg meg kell itt említenem egy másik szellemi és szakmai tevékenységet, a Magyarországon jól működő tudományos diákköri mozgalmat az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákat amely szintén egyedülálló Európában.) Ezekre a rendezvényekre azt hiszem, mindannyiunknak büszkének kell lennünk. Író-olvasó találkozóról van szó. Kicsit elgondolkoztam azon, hogy manapság ez valahogy egyre inkább fejlődőben van, és nemcsak a szakkönyvek területén, hanem egyéb vonatkozásban is. Kisebb könyvtárakban is újból szerveznek író-olvasó találkozókat, és fogadókészség mutatkozik ezekre. Itt és most azt mondhatom, hogy hagyománya lett, van ennek a programnak, és az az érzésem, hogy tulajdonképpen ez az a lehetőség, fórum, ahol a szakkönyvet forgatók, a szakkönyv iránt érdeklődő szakemberek a szerzővel személyes kontaktusba is kerülhetnek. Egy dedikálás nagyon szépen mutat a könyvben, de úgy érzem, hogy aki dedikáltat, aki elhoz, vagy megvesz egy szakkönyvet, és leül az asztal másik oldalán, az egyrészt kíváncsi a szerzőre, tud vele szót is váltani, másrészt örül annak, hogy találkozott azzal a szakemberrel, tudóssal, irodalmárral, szerzővel, aki azt a könyvet, azt a szakkönyvet létrehozta. És ez azt jelenti számomra, hogy annak ellenére, hogy ma már a szakkönyvek, szakfolyóiratok nagy része elektronikus úton is hozzáférhető, a szerzőkkel való személyes kontaktus, no meg a kézbe fogható, fellapozható, esztétikai értéket is közvetítő könyvekkel való fizikai kapcsolat értéke nem elhanyagolható. Szóba került már évekkel ezelőtt, hogy a Gutenberg galaxis majd elhalványul, sőt el is tűnhet nos úgy néz ki, hogy mégsem, általánosan a könyvek és különösen a szakkönyvek tekintetében biztosan nem. Egy gondolatot meg kell említenem, amit az idei megnyitón dr. Bart István, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke mondott, és ami nagyon megragadt bennem. A szakkönyveknek, a szakfolyóiratoknak a szerepe azon kívül, hogy szakmai ismereteket adnak át, a magyar szaknyelv megőrzése és fejlesztése szempontjából a legfontosabb. Tény, hogy a legfrissebb, legújabb információk és a konferenciák nyelve az angol, és ebben a helyzetben a magyar tudósok, tanárok, oktatók, kutatók, szakemberek egyik nagy feladata valóban az, hogy egyrészt a fordításokban, másrészt az eredeti magyar nyelvű szakkönyvek elkészítésével a magyar szaknyelvet megőrizzék. Ez persze vonatkozik a magyar szakkönyvkiadásra is. Azt gondolom, hogy ezen a rendezvényen Önök elsősorban a bemutatkozó szerzőkre és műveikre kíváncsiak. A Mezőgazdasági Könyvhónap célja az is és a többi rendezvény elsődlegesen ezt fogja szolgálni, hogy ne csak Budapesten, hanem a vidéken élő felhasználók körével minél jobban megismertesse a szakkönyveket és szakfolyóiratokat. Idén először fordul elő, hogy a határon kívülre is eljut a rendezvény, és Marosvásárhelyen is lesz egy bemutatkozás, amit örömmel üdvözölhetünk. Utolsó gondolatként találtam egy nagyon szép idézetet, amely ugyan nem elsősorban szakkönyvre találtatott ki, de úgy érzem szépirodalomra, szakkönyvre is egyaránt érvényes lehet. Kányádi Sándornak a Játszva magyarul című verséből vett idézettel zárom a gondolataimat, és hiszem, hogy ez egy szakmai fórumon is időszerű lehet: aki megért s megértet, egy népet megéltet. Ezekkel a gondolatokkal nyitom meg a mai rendezvényt, kívánok eredményes munkát, jó szakkönyvböngészést, ismerkedést a szerzőkkel, és nagyon jó szórakozást Önöknek a mai programhoz XI. XII. évfolyam szám 7

8 Etikai kódex AZ ETIKAI KÓDEXET ELőKÉSZÍTő BIZOTTSÁG ÁLTAL ELFOGADOTT TERVEZET (2005. április 5.) A MAGYAR KÖNYVTÁROSSÁG ETIKAI KÓDEXE I Könyvtárosi etika A könyvtárosi tevékenységet a szakmai ismeretek, eljárások és szokások, valamint jogszabályok és szabályzatok mellett etikai normák is vezérlik. A magyar társadalom közvéleménye, gyakorlata és törvényei kinyilvánították, hogy a demokratikus jogállam és az információs társadalom információs és kulturális igényei kielégítésének alapfeltétele a könyvtári rendszer, működtetése a társadalmi munkamegosztás keretében a könyvtárosokra hárul, akik a rájuk bízott szellemi vagyont a jelen és a jövő javára kezelik. A könyvtáros szakma felsőfokú szakképesítéshez kötött hivatás. Gyakorlása során azonos súlylyal esik latba a szakmai felkészültség és az etikus magatartás. Minthogy az általános morális követelményeken túl a könyvtárosságnak sajátos etikai értékei is vannak, ezeket a Magyar Könyvtárosok Egyesülete és {itt a kódex társkibocsátóinak felsorolása áll} ebben az etikai kódexben foglalják össze részben a könyvtárosok már munkában álló és felkészülő nemzedékei és az őket foglalkoztató könyvtárak, részben pedig a nagyközönség és a könyvtárak fenntartói számára. Az előbbieknek iránytűként az etikus viselkedésre, az utóbbiaknak jogos elvárásaik megalapozására és a könyvtárosokba vetett bizalmuk megerősítésére. A könyvtárosi etikai kódex a jogszabályok és könyvtári szabályzatok által kevésbé visszatükrözhető, a szakmai alapértékek által meghatározott etikai irányelveket tartalmazza, amelyek mellett a magyar könyvtárosság elkötelezi magát. Ezen irányelvek között fontossági sorrend nem állítható fel. II Alapértékek A könyvtáros elkötelezett az emberi jogok, a demokrácia, a jogállamiság, az esélyegyenlőség és az információ szabadsága mellett. A magyar könyvtárosok az informált polgárságra, a társadalmi sokszínűségre alapozott társadalmi rendszer, a demokratikus berendezkedés hívei, minthogy a könyvtár lényegénél fogva az emberi jogok kiteljesedését szolgálja, noha történelmi példák szerint az ellenkezőjére is felhasználható. A könyvtáros a maga eszközeivel járul hozzá az emberi jogok érvényesüléséhez, különös tekintettel az információhoz és a művelődéshez való jognak az emberi méltóság tiszteletben tartásával való gyakorlásához, a társadalmi harmóniához. Vezérlő értékének a szellemi szabadságot tekinti. A könyvtárhasználó állampolgároknak minden lehető segítséget megad ahhoz, hogy élvezhessék az e szabadságból fakadó előnyöket. A könyvtáros felelősséget érez a jelen és jövő nemzedékek érdekében azért, hogy a gondolat-, vélemény- és szólásszabadságot, a tanítás és tanulás szabadságát az információk és gondolatok szabad áramlásával és hozzáférhetőségével segítse. Ennek érdekében a maga részéről mindent megtesz az információellátás folyamatának nyitottságáért és átláthatóságáért, feltételeinek megteremtéséért. A könyvtáros a társadalom számára szükséges és hasznos feladatot lát el; általában a társadalom egésze vagy csoportjai által közvetlenül vagy közvetve fenntartott intézményben, a könyvtárban fejti ki tevékenységét. Ennek során jogkövető magatartást tanúsít, s másoktól is ugyanezt várja el. Nyitott a társadalom kérdéseire és igényeire anélkül, hogy kedvezés vagy ellenszenv vezetné világnézeti és politikai, tudományos és művészeti ügyekben. Azon van, hogy a könyvtár teljesítse társadalmi küldetését s legyen az élethosszig tartó tanulás, az információcsere és a kulturális rekreáció színtere. III Könyvtárosi hivatás A könyvtárosi hivatás a könyvtárostól a használók iránt tiszteletet és odaadást, valamint állandóan fejlődő szakismereteket kíván meg. A könyvtáros szakmai döntéseit autonóm módon, személyében feddhetetlenül, személyes anyagi vagy egyéb jogosulatlan előnyét vagy hasznát kizárva hozza meg. A könyvtáros a társadalom számára szükséges és hasznos feladatot lát el. Ennek során betartja a törvényességet és jogkövető magatartást tanúsít, s másoktól is ugyanezt várja el. Saját világnézete, tudományos vagy politikai álláspontja, nézetei nem befolyásolhatják szakmai munkáját. A könyvtáros elhivatottan, az emberiség szellemi teljesítményei iránti tisztelettől vezérelve, személyes felelősségének vállalásával folytatja szakmai tevékenységét. Tevékenysége során követi az itt lefektetett etikai elveket, s ha ezért sérelem éri, joggal számít az őt megillető védelemre. Munkája társadalmi hasznával arányos erkölcsi és anyagi elismerés illeti meg. Viselkedése és külső megjelenése álljon összhangban a szakmájával szemben támasztott társadalmi elvárással. A könyvtáros hozzáértéssel, szakmai felkészültséggel és alkalmassággal, méltósággal és kompetenciával, legjobb tudása szerint végzi munkáját. Ismereteit folyamatos önképzéssel bővíti és a kor színvonalán tartja. Tehetsége szerint maga is hozzájárul a könyvtáros szakma gyakorlatának és elméletének fejlődéséhez. A könyvtárosnak erkölcsi integritása nyújt biztos alapot szakmai döntéseinek meghozatalához, szakmai ügyekben való autonóm eljárásához, a gyűjteményi és szolgáltatási kérdésekben jelentkező külső nyomásgyakorlás elhárításához. A könyvtáros nem húzhat személyes előnyt vagy anyagi hasznot helyzetéből. A könyvtárost tevékenységében a könyvtárhasználók iránt tanúsított tisztelet és jóindulat vezérli. Véleményüket tiszteletben tartja, és kiszolgálásukat a maga érdekei elé helyezi. Viselkedését velük szemben udvariasság, mások elfogadása (empátia), szolgálatkészség, fegyelmezettség jellemzi XI. XII. XI. évfolyam szám

9 Etikai kódex IV A gyűjtemény gondozása A könyvtáros felelősséggel tartozik az emberiség, a nemzet, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek, helyi közösségek kulturális örökségének megőrzéséért. Gyűjteményépítő munkáját a használók igényeire és az emberiség értékeire alapozza, de a közvélekedéssel és saját nézeteivel ellentétes műveket is beszerez. Elítéli a cenzúrát, s maga sem cenzúráz. Feltáró munkájával a könyvtár teljes gyűjteményét hozzáférhetővé teszi. A könyvtáros a maga munkakörében szakmai felelősséget érez az emberiség, a magyarság és a magyarsággal együtt élő nemzeti és etnikai kisebbségek, valamint a kisebb-nagyobb helyi közösségek kulturális örökségének gondozásáért és fejlesztéséért. A rábízott könyvtári gyűjteményt a gyűjtőköri szabályzatnak megfelelően, az emberi értékekre alapozva, az egyéni és csoportos igényekre tekintettel gyarapítja és apasztja. A beszerzésben és kiiktatásban visszautasítja a könyvtáron kívüli és belüli önkényes cenzúrát, fellép a könyvüldözés ellen. Egyoldalúság és értékítéletének érvényesítése nélkül kezeli és szolgáltatja a közvélekedéssel, a közízléssel vagy a saját véleményével szemben álló nézeteket tartalmazó műveket, s olyanokat sem zár ki a szabályzat szabta kereteken belül, amelyek egyes alapértékeket támadnak. A művészileg silány vagy áltudományos munkáknak a szabályzat előírásainak megfelelő mértékben ad helyet. A gyűjteményépítésben nem befolyásolhatják saját nézetei, és nem érvényesítheti személyes ízlését és érdeklődését. A könyvtáros törekszik arra, hogy megismerkedjék a gondjaira bízott gyűjteménnyel, és a gyűjtemény méretétől függően legalább nagy vonalakban tisztában legyen tartalmával. Feltárja a könyvtár teljes állományát és eredetiben vagy másolatban a használók (beleértve más könyvtárak használóit is) rendelkezésére bocsátja. Az igényekkel és a lehetőségekkel összhangban a dokumentumállomány minél nagyobb részét szabadon hozzáférhető módon helyezi el, s gondoskodik a gyűjteményhez való helybeli és távoli hozzáférést biztosító és megkönnyítő eszközökről. A könyvtár saját gyűjteményéből hiányzó művekről való tájékozódást lehetővé teszi a használók számára és a használati szabályzat rendelkezéseinek megfelelően a könyvtárközi együttműködés keretén belül igyekszik hozzáférhetővé tenni őket. A könyvtáros az anyagi lehetőségekhez, adottságokhoz és a dokumentumok értékéhez képest mindent megtesz a gyűjteménybe tartozó dokumentumok tartalmának és fizikai állapotának megőrzéséért és megvédéséért. Ha ellopott vagy más könyvtárak állományából eltulajdonított könyvekről és más dokumentumokról tudomást szerez, ezt haladéktalanul a tulajdonos tudomására hozza. V A könyvtárhasználók szolgálata A könyvtáros megkülönböztetés nélkül nyújt segítséget a könyvtár szolgáltatásainak igénybevételéhez. A használók személyes adatait bizalmasan kezeli. A használóknak joguk van az adott feltételek között a lehető legjobb könyvtári ellátáshoz és az egyenlő elbánáshoz; a könyvtáros ezzel összhangban törekszik az esélyek kiegyenlítésére. A könyvtáros szigorúan kerülve minden hátrányos megkülönböztetést, egyenlő elbánásban, tisztességes eljárásban és kiszolgálásban részesít minden, a könyvtárhoz forduló személyt bármilyen szempontra (nem, nemi irányultság, életkor, származás, etnikai, nemzeti és állampolgári hovatartozás, világnézet, műveltségi színvonal, fizikai vagy mentális állapot, értelmi képesség, anyagi helyzet, politikai állásfoglalás stb.) való tekintet nélkül. Az esélykiegyenlítés érdekében azonban pozitív megkülönböztetésben részesít a könyvtárhasználók körében bizonyos csoportokat (pl. gyerekek, nemzeti és etnikai kisebbségek, szellemi, fizikai vagy szociális hátrányokkal küzdő személyek). A könyvtáros védi a könyvtárhasználathoz való jogot, tiszteli és kiszolgálja a könyvtárhasználók igényeit. Az egyéni használók ellátása a közjót is szolgálja, ezért az egyedi, konkrét igények elsőbbségének elismerése az egész társadalom érdeke. A könyvtáros nem tekinti magát a könyvtárhasználók nevelőjének és irányítójának, de kötelességének tartja, hogy megtanítsa őket a könyvtár használatára, tudomásukra hozza a hazai és nemzetközi könyvtári rendszer kínálta lehetőségeket, s felhívja figyelmüket az értékes, számukra érdekkel bíró művekre. Segít eligazodni az irodalom és az információk világában, s támogatja a könyvtárhasználók minden rétegét az olvasás-írás, valamint az információszerzés és kommunikáció egyéb eszközeinek elsajátításában. A könyvtáros személyes ügyének tekinti, hogy a lehetséges használók minél nagyobb számban éljenek a könyvtár szolgáltatásaival. A könyvtáros arra törekszik, hogy a könyvtár szolgáltatási kínálata legyen összhangban a társadalom elvárásaival és az adott használói kör igényeivel. A rendelkezésére álló eszközök és feltételek függvényében az elérhető legmagasabb színvonalú szolgáltatást nyújtja. A könyvtáros védelmezi a könyvtárhasználó személyiségi jogait, tiszteletben tartja és óvja személyes szféráját. Bizalmasan, a titoktartás kötelezettségével kezeli a tudomására jutott személyi adatokat (beleértve a használt dokumentumok és információk azonosítására szolgáló adatokat is) és információkat, valamint a belőlük levonható következtetéseket, s csak a törvény rendelkezésére adja ki őket harmadik félnek. A könyvtáros őrzi a könyvtár rendjét, s kötelességének tekinti, hogy vonzó könyvtári környezetet teremtsen. A használókkal való kapcsolatát a kölcsönös bizalmon alapuló együttműködés jellemzi. Számít a használó jóakaratú közreműködésére; ennek hiányában a használói közösség védelmében fellép a könyvtár rendjét megbontó, a zavartalan használatot akadályozó személyek ellen. A használók egymással ütköző igényeit a szabályzatokban rögzített módon kezeli, s döntéseiben megértés, kölcsönös érdekegyeztetés és jó szándék vezérli. Módot ad arra, hogy a használók aggodalom nélkül kifejthessék a könyvtári szolgáltatásokat érintő észrevételeiket és panaszaikat, s mindent megtesz, ami erejétől telik ezek orvoslására. A könyvtáros tudomásul veszi, hogy egyes könyvtárak használati szabályzata bizonyos szolgáltatások nyújtását térítéshez köti, de fellép annak érdekében, hogy ez a körülmény ne akadályozzon meg senkit az információhoz és dokumentumokhoz való hozzáférésben XI. XII. évfolyam szám 9

10 Etikai kódex VI Az információ közvetítése A könyvtáros tőle telhetően mindent megtesz azért, hogy a használó szabadon és korlátozás nélkül hozzáférhessen az információhoz. Segítséget nyújt az információs eszközök használatához. Legjobb tudása szerint hiteles, megbízható, teljes, megfelelő, személyhez szabott információt nyújt. A könyvtáros a bármely nyilvános információhoz való szabad hozzáférést, a tájékozódást és a tájékoztatás szabadságát minden ember természetes jogának tekinti: a hozzáférést nem befolyásolhatja az információt kérő személye, a források jellege, nyelve vagy formája. A könyvtáros tiszteletben tartja az információt kérő személyiségét és információs igényeit, s azt, hogy az információnyújtást egyedül a törvény vagy a rendelkezésre álló eszközök és anyagiak korlátozhatják. A könyvtáros nem felelős azért, ha a használó a közreműködésével nyert információval visszaél, és a maga vagy a mások kárára, illetve bűncselekmény elkövetése során használja fel. Nem tagadhatja meg az ún. laikus személyektől sem a szakmai információt, de kötelessége felhívni a figyelmüket a rosszul értelmezett és alkalmazott, esetleg elavult érvényű információból fakadó veszélyekre. Az információt igénylő használók nem képeznek homogén csoportot. A könyvtáros segít abban, hogy mindenki feszélyezettség nélkül a maga igényeinek és felkészültségének megfelelő terjedelmű és szintű információhoz jusson, de nem helyezheti magát az információs folyamat irányítójának szerepébe, nem szabhatja meg, ki milyen információt vehet igénybe, nem teheti személyétől függővé az információhoz való hozzáférést. Az információban gazdagok és az információban szegények, az információ megszerzésében, kezelésében és felhasználásában jártasok és járatlanok ellátása egyaránt feladatát képezi, s ennek végrehajtása során törekszik az esélyek kiegyenlítésére. A könyvtáros feladatának tekinti, hogy a használókat megismertesse az információkeresési és -szerzési eszközökkel és eljárásokkal, hogy kulcsot adjon kezükbe az önálló információszerzéshez. A könyvtáros kötelessége, hogy legjobb tudása szerint törekedjék arra, hiteles, megbízható, pontos, teljes, megfelelő és személyre szabott információt adjon; ha szükséges, az adott vagy más könyvtárakban dolgozó kollégáinak bevonásával. A használóval világosan és egyértelműen kell közölnie az információszolgáltatás kiterjedését és korlátjait, beleértve személyes kompetenciája határait is. A használót előzetesen kell tájékoztatnia ha van az információszolgáltatás áráról és az információ megszerzésének alternatív (gyorsabb, olcsóbb) lehetőségéről. Annak ellenére, hogy a könyvtáros nem vállalhat szavatosságot az információ vagy annak forrása hitelességéért, eligazítást adhat a használónak arról, milyen szempontok alapján értékelheti őket. Ezen túlmenően szakmai felelősség terheli azért, ha tudatosan téves információt ad, vagy visszatartja az információt, vagy nem fejezi ki kételyeit az adott információ vagy forrása hitelességét illetően. A könyvtáros köteles az igényeknek leginkább megfelelő forrásokból, a leghatékonyabb eszközök (beleértve az internetet és az elektronikus forrásokat) és eljárások felhasználásával tájékoztatni a hozzá fordulót, s minden esetben egyértelműen azonosítani a forrást, amelyből az információt nyerte. Az eredeti mű (szöveg, zene, kép, adatsor hagyományos vagy elektronikus formában) egészét vagy részletét csak az idézés szabályainak és a szerzői jogi törvénynek megfelelően bocsáthatja rendelkezésre. VII Könyvtárosi szakmai közösség A könyvtáros őrzi és növeli a könyvtárosi szakma tekintélyét, részt vesz a szakmai közéletben és együttműködésben. Készségesen adja át tudását és tapasztalatait. A könyvtáros személyében felelős a könyvtáros közösség és szakma társadalmi tekintélyének fenntartásáért és növeléséért. Elvárható tőle, hogy védje meg a szakma hírnevét méltatlan támadásoktól, s tartózkodjék a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyének és jelentőségének lebecsülésétől. A könyvtáros tiszteli szakmája múltját, ápolja hagyományait. Szolidáris a szakmai közösséggel, s tiszteletet tanúsít a könyvtáros kollégák és minden könyvtári dolgozó iránt, elismeri szakmai tudásukat, emberi kvalitásaikat. Részt vesz a szakmai közvélemény alakításában, s előmozdítja a lényeges problémák megoldásához szükséges egyetértést. Szakmai közéleti tevékenységét igyekszik valamely könyvtárosi társadalmi szervezetben kifejteni. A könyvtári szolgálatot lényegéből kifolyólag az jellemzi, hogy társadalmi küldetését a könyvtárak kooperációjával teljesíti. A könyvtáros ezért kész a szakmai együttműködésre más könyvtárakban működő kollégáival, nyitott közös vállalkozások indítására, szolgáltatások közös nyújtására. Erősíti a könyvtárak közötti kapcsolatokat, különös tekintettel a különféle típusú könyvtárakra. Az együttműködés nem áll meg az ország határainál: éppen a könyvtárhasználók minél teljesebb ellátása, valamint a magyar kulturális és tudományos teljesítmény megismertetése érdekében kiterjed az egész világra. Megkülönböztetett jelentősége van számára a határokon túli magyar könyvtárosokkal való együttműködésnek, a más országokban élő magyar lakosokat ellátó könyvtárak támogatásának. A könyvtáros kötelességének érzi, hogy szakmai tudását, tapasztalatait megossza kollégáival, s maga is tanuljon tőlük, hogy segítse a könyvtáros utánpótlás pályaválasztását, a fiatal kollégák fejlődését, s a társadalmi munkás könyvtárosok tevékenységét. VIII A könyvtár, mint munkahely A könyvtáros elkötelezett könyvtára iránt és tiszteletben tartja munkáltatója céljait és érdekeit. Beosztottként és vezetőként egyaránt a munkahelyi közösség javán munkálkodik. A könyvtáros tiszteli munkahelyét és kötődik könyvtárához; munkaviszonya során és szűntén nem illeti méltatlan kritikával. Megőrizve lelkiismereti szabadságát lojális munkaadójához és a könyvtár fenntartójához. Megismeri, megérti és támogatja legális céljait és törekvéseit. Nyilatkozataival nem ássa alá a könyvtár és fenntartója jó hírnevét, nem sérti érdekeit. Megőrzi a hivatali és üzleti titkokat. Ha etikai természetű aggályai merülnek fel, azokat XI. XII. XI. évfolyam szám

11 Etikai kódex haladéktalanul a vezetés tudomására hozza. Szakmai természetű nézeteltéréseket először házon belül igyekszik tisztázni, s illő formák között viszi őket a szélesebb nyilvánosság elé. Szakmai pályafutását, magánéleti boldogulását összhangba hozza a munkahelye iránti lojalitással. Tudomásul veszi a fenntartó anyagi kényszerből hozott intézkedéseit, ha ezek nem sértik a hatályos törvényeket, szabályzatokat és munkaszerződéseket; tiltakozását ezek ellen a fennálló jogi keretek között fejezi ki. A nyilvánosság előtt is fellép könyvtára és szakmája érdekében. A könyvtáros azon van, hogy könyvtárában a szolgálat szempontjából optimális munkahelyi légkör alakuljon ki. Szívélyes, a munkára orientált viszonyban áll könyvtárosi és nem könyvtárosi végzettségű munkatársaival; ez utóbbiakkal szemben nem él vissza helyzeti előnyével és segíti őket abban, hogy sajátos szakismereteikkel és jártasságukkal eredményesen járuljanak hozzá a könyvtár céljai eléréséhez. A vezetői beosztást betöltő könyvtárost különös szakmai és emberi felelősség terheli: vezetői alkalmasságán, hozzáértésén túlmenően személyes példamutatásával kell a könyvtárosi etikus magatartás felé irányítania beosztottjait. A könyvtár fenntartójának kötelessége, hogy rendelkezésre bocsássa a működéshez szükséges anyagi feltételeket, de a könyvtároson múlik ezek célszerű és hatékony felhasználása. A könyvtáros felelősséggel tartozik a könyvtárért, az általa használt munkaeszközökért, illetékességi körében a helyi környezetért, a szolgáltatási körülményekért. A könyvtár munkatervébe illesztett alkotó tevékenység révén létrejött művek (pl. tanulmány, kiállítási forgatókönyv, szöveggondozás) a szerző szellemi tulajdonát képezik. A hozzá kapcsolódó vagyoni jogosultságok gyakorlását a könyvtár szabályzata vagy külön megállapodás rendezi. A könyvtáros nem versenyezhet könyvtárával annak gyűjtőkörébe, különösen a nemzeti kulturális örökség körébe eső dokumentumok gyűjtésében; magánszemélyek, intézmények és vállalkozások felkérésére értékbecslést csak a könyvtár szabályzatában megszabott módon adhat. A munkáltatótól, illetve a könyvtár fenntartójától viszont elvárható, hogy tartsa tiszteletben a könyvtárosság etikai kódexét. Vegye tudomásul, hogy ez vezérli a könyvtáros emberi és szakmai magatartását, s ne szorítsa a kódexben foglaltakkal ütköző állásfoglalásokra, viselkedésre és cselekedetekre. IX Társadalmi kapcsolatok A könyvtáros elfogultságtól és előítéletektől mentes kapcsolatban áll a társadalom tagjaival, csoportjaival, szervezeteivel. Tisztelettel és kooperációs készséggel fordul más szakmák és tagjaik felé. Védelmezi a szellemi tulajdonhoz való jogot és a szellemi alkotásokhoz való hozzáférés jogát. A könyvtáros együttműködik a társadalommal, egyes tagjaival és csoportjaival, szervezeteivel, részt vesz a közösség kulturális, tudományos, gazdasági környezetének fejlesztésében. Személyes világnézeti és politikai elkötelezettsége nem befolyásolhatja könyvtári tevékenységét; a könyvtár nevében kifejtett közszereplése legyen elfogulatlan és pártoktól független. A könyvtár eszközrendszerét azonos feltételek mellett, a használati szabályzat előírásai szerint köteles a társadalmi szerveződések rendelkezésére bocsátani. A könyvtáros felelős magatartást és tiszteletet tanúsít az információ előállításában, feldolgozásában, tárolásában, terjesztésében érdekelt más szakmák és szervezetek iránt, s kész együttműködni velük. Ugyanilyen tisztelettel és kooperációs készséggel fordul minden más szakma felé. A könyvtáros nagyra értékeli és támogatja az alkotó tevékenységet, amely a szellemi tulajdon forrása. Elismeri és védi a szerzői jogot és a hozzá kapcsolódó vagyoni jogosultságokat. Ugyanakkor a felhasználók és a széles közösség érdekeinek, az oktatás, a művelődés, a tudományos kutatás szempontjainak megfelelően védelmezi a szellemi alkotásokhoz és az információhoz való szabad hozzáférés jogát is a szabad felhasználás keretei között. X Az etikai kódex érvényesülése Az etikai kódexben foglalt követelmények a könyvtárosok tevékeny közreműködésével valósulnak meg. Ezt a folyamatot a kódex kibocsátói egy etikai bizottság felállításával segítik elő. Az aláíró egyesületek és szervezetek a saját tagságukra vonatkozó érvénnyel bocsátják ki ezt az etikai kódexet, de számítanak arra, hogy a magyar könyvtárosság egésze és minden könyvtárosi szervezet a magáénak vallja a benne lefektetett alapelveket. Bár a könyvtárosi etika követelményeinek teljesítését csak a nyilvános vagy nem nyilvános könyvtárban, közintézményben vagy gazdasági vállalkozásnál, illetve szellemi szabadfoglalkozásúként működő, felsőfokú szakképzettségű könyvtárosoktól lehet elvárni, az ő példamutatásuk nyomán remélhető, hogy a könyvtári alkalmazottak teljes köre tartani fogja magát a kódex szelleméhez. A kibocsátók kívánatosnak tartják, hogy ezt az etikai kódexet alapelveivel összhangban szükség és igény szerint további olyan etikai szabályzatok egészítsék ki, amelyek a könyvtárfajta, munkakör, könyvtárosi szakterület sajátosságainak megfelelő magatartási és viselkedési normákat tartalmaznak. Indokolt lehet etikai szabályzatot alkotni az egyes könyvtárak vagy könyvtári rendszerek munkatársi közösségei számára is. A kibocsátók előtt nyilvánvaló, hogy az etikai kódexben kifejtett iránymutatás csak a könyvtárosok személyes erőfeszítésével, a szakmai ethosz iránt elkötelezett viselkedésével válhat a könyvtárosi és könyvtári gyakorlatot meghatározó erővé. Ezért számítanak valamennyiük, különösen a szakma véleményformáló, tekintélyes képviselőinek és a könyvtárak vezetőinek közreműködésére. A kódex megsértőivel szemben nem kívánnak szankciókkal fellépni, hanem a benne foglaltak érvényesülését a követendő példák felmutatásával igyekszenek elősegíteni, az elveket sértő gyakorlattól pedig elhatárolják magukat. Az ezzel kapcsolatos teendőket az e célra létrehozott etikai bizottságra bízzák. A tervezettel kapcsolatos gondolataikat, véleményüket a kódexet összeállító bizottság titkárához, Hangodi Ágneshez juttathatják el. Cím: Könyvtári Intézet, 1827 Budapest, Budavári palota F. ép., tel.:1/ , cím: XI. XII. évfolyam szám 11

12 Archív könyvek bemutatása... EGYNEK MINDEN NEHÉZ; SOKNAK SEMMI SEM LEHETETLEN! SZÉCHENYI ISTVÁN: LOVAKRUL A rend, a hasznos és nemes élet, az erény példáját adni, van-e ennél magasztosabb hívatás, mit ember betölthet? Jó magyarnak lenni igen nehéz, de nem lehetetlen! Nyelvében él a nemzet (idézetek gróf Széchenyi Istvántól) Vajon lehet-e még újat mondani gróf Széchenyi Istvánról, amit eddig nem írtak le? A kérdés talán felesleges, mert minden bizonnyal nincs már olyan apró valós vagy vélt esemény, töredék az életéről és haláláról, amit a történészek, kutatók, publicisták, írók, művészek, politikusok ne hoztak volna nyilvánosságra. Előző számunkban Tessedik Sámuel a nagy magyar tudós, pedagógus portréján keresztül a Magyarország mitsoda és mi lehetne című könyvét mutattam be. A nagyszerű szakember úttörő munkáját sokan gátolták, de szerencsére voltak olyanok is, akik támogatták, akik felismerték azt, hogy a vidéket, a parasztembert hogyan lehet érdekeltté tenni a termelésben, úgy, hogy az ismereteket a gyakorlatban alkalmazni is tudja. Tessedik Sámuel egyik mentora gróf Festetics György volt, a keszthelyi Georgikon alapítója. Többen vannak, akik ebben a korszakban hasonlóan gondolkodtak, és nem véletlen, hogy a XVIII. század vége és a XIX. század eleje alapozza meg a későbbi reformokat, és az azt követő szellemi szabadságot hazánkban is, mely nemzeti és európai fejlődést hozott. Ebben a szellemben élt Magyarország másik nagyszerű főura, Széchényi Ferenc, aki gyakorlatban is sokat tett a haladásért, amikor ben a Magyar Nemzeti Múzeumot megalapította, s ezzel nevét örökre beírta a magyar nemzet halhatatlanjai sorába. E nagyszerű ember és gróf Festetics Pál leányának, Juliannának, aki egyben Festetics György húga is házasságából született ötödik és legkisebb gyermekük, Széchenyi István, akit majd később Kossuth a legnagyobb magyarnak nevez. A gyönge, átlátszó bőrű gyermek szeptember 20-án Bécsben látta meg a napvilágot. Tanult a soproni bencéseknél, a pesti piaristáknál, a szombathelyi akadémián. Ez utóbbi helyen filozófiát hallgatott, de közben az olasz és francia nyelvet is elsajátította. Mivel katona akart lenni, katonai elméleti oktatásban is részesült. A nemesi felkelés hívószavára ben, mint főhadnagy részt vett a győri ütközetben. Fényes katonai pálya nyílik meg előtte. Több kitüntetést is kap: mellét orosz, porosz, szardíniai, szicíliai rendjel ékesíti; miközben az ókori filozófusokat, Voltairet, Alfierit és Byront olvassa. S hogy az angol nyelvet is elsajátítsa, 1815-ben Párizson keresztül Angliába utazik. Utazásának fő célja, hogy tanulmányozza Anglia alkotmányát, gépiparát és a világhírű angol lótenyésztést. Ez az út nagy erővel hat rá, és egy év múlva, 1816-ban igen korán elkezdi társadalmi és írói munkásságát. A lótenyésztés nagy szerelem lett, ezért színvonalának emelése érdekében Bécs mellett, Simmeringen lóversenyt rendez, és 1818-ban megírja első művét, a lovakról szóló értekezését (Vom Reitpferde ). Továbbiakban is élénken foglalkoztatják a lovak, és a magyar lótenyésztés javítására 1821-ben többed magával (gróf Hunyady József, Festetics László, Brudern József, Károlyi Lajos) lóversenydíjat alapít. A magyar lónemesítő társaság megalapítására az uralkodótól engedélyt kér, de ismételt kérését I. Ferenc nem teljesíti tól rend- Az első lóverseny a pesti gyepen június 6., avagy a modern magyar lóversenyzés (Fehér Dezső: Kincsem a magyar csoda, 1998.) XI. XII. XI. évfolyam szám

13 Archív könyvek bemutatása szeres rókavadászatot honosít meg erről is ír művet, amit németül is kiadat. Körutazásai során megismerkedik Wesselényi Miklós báróval, aki nagy hatással lesz reá, főleg magyarságára, s akihez sokáig szoros barátság köti. Az erdélyi báró is nagy érdeklődést mutat a modern lótenyésztés iránt, így közös tanulmányútra Angliába utaznak. Mint tudott, sajnos politikai nézetkülönbség miatt megromlik a kapcsolatuk. Viszont a haladás, a modernizáció, az új, a gazdaságosság mindvégig fő szempont marad mindkettőjük számára. Széchenyi több barátjával lóversenydíjat alapít, ezért megírja, és Debrecenben kiadja a lóverseny törvényeit (Projektuma a Magyar Országonn felállítandó Lovas-pályázás Törvényei németül is). Széchenyi eközben mindvégig hivatásos katona, kapitányi rangban, ám egyre jobban érdekli a politika, a haza sorsa, így bekapcsolódik az országgyűlés munkájába, amit természetesen az udvar és a hatóság nem jó szemmel néz, ezért lemond katonai rangjáról ben az országgyűlés tudományi bizottsága ismételten programjára tűzi, hogy a katonai és képzőművészeti akadémia mellett szükség van egy tudományos akadémia létrehozására is. Széchenyit felvillanyozza felsőbüki Nagy Pál beszéde, aki hevesen bírálta az elkorcsosuló főurakat, ezért szót kér, és először az országgyűlés életében a főrendiházban magyarul(!) szólal fel, és felajánlja minden jószágának egy évi jövedelmét, amit forintban állapít meg. Ezzel egy csapásra az ország vezető alakjává emeli magát... Közben lázasan dolgozik tovább, létrehozza a Magyarországi Állattenyésztő Társaságot ban megírja Lovakrul című. munkáját ezt később részletesen is bemutatom (németül, dánul is megjelent), 1829-ben pedig ehhez egy gyeptárt ad ki. A polgárosodást egy pesti Nemzeti Casino létrehozásával is sürgeti, s szorgalmazza Pest és Buda egyesítését, hogy az majdan az ország szíve legyen. Az Akadémia létrehozásával a nemzeti öntudatra való ébredést kívánja szolgálni, a lóversenyekkel, a Casinóval a nemzeti egyesülést. Világosan látja hátramaradásunk okait, ezért 1830-ban megírja a Hitel című munkáját, később a Világot, majd a Stádiumot. A magyar nyelv jogait a Hunnia című művében fejti ki, de ez a műve csak 1858-ban jelenhet meg. Eközben népszerűsége tetőpontján van, mégsem tétlenkedik. Lángoló eszméje újabb és újabb gondolatok megvalósítására ösztönzi. Kereskedelmünk fellendüléséért megalapozza a gőzhajózást. Első teendői között a Duna szabályozása szerepel, ezért Vásárhelyi Pállal Angliába, újabb tanulmányútra utazik. Régi vágya teljesül a Duna végig hajózhatóvá tételével. Személyes irányításával megépül a Vaskapu. Mozgalmat indít a balatoni gőzhajózásért is, s valóban e tevékenység felvirágzik; egyre több gőzhajó közlekedik hazánkban, ezért hajógyárat épít Ó-Budán és a Pesti Kikötő ügyét is szorgalmazza, de a Tiszáról sem feledkezik meg, annak szabályozása; hajózhatósága élénken foglalkoztatja. Később az ő kezdeményezésére megalakul a Pesti Hengermalmi Társaság, majd a gőzmalom keretében vasöntő műhelyt hoz létre. A lovak iránti szerelme továbbra sem lanyhul. Néhány szó a lóverseny körül című művében kifejti véleményét támadóival szemben, sőt e vita arra sarkallja, hogy megalapítsa a Magyar Lovaregyletet. Pest szépítéséért küzd, megírja a Pesti Por és Sár című művét, amely csak halála után jelenhet meg (1865). Újabb nagy mozgalmat indít. Másik nagy álma, egy lánchíd építése a Duna fölött, ezért Andrássy Györggyel Németországon és Belgiumon keresztül ismételten Angliába utazik. Szívós, kitartó munkával a két Clark testvérrel hozzáfog a híd építéséhez, és az a szabadságharc kitörése előtt már készen áll. Ő maga a mai Roosevelt téren, az akkori Rakpiacon álló Ulmann-házban bérel lakást, hogy mindennap lássa és szemmel tartsa az építkezést. Széchenyit minden foglalkoztatja. Még a selyemhernyó-tenyésztés és szederfa telepítés meghonosításán is fáradozik. De továbbra is szívén viseli az állattenyésztés fejlesztését. Irodalmi föllépése 1828-ban a Lovakrul című könyvével indul, melyet akkor röpiratként említenek. A műben hosszas tanulmányozás útján szerzett tapasztalatait összegzi, melyben a lótenyésztés nemzetgazdasági fontosságát fejtegeti. Rámutat elmaradásunk XI. XII. évfolyam szám 13

14 Archív könyvek bemutatása okaira is. Szerinte csak magunktól függ, hogy a világ minden vásárait lovainkkal elboríthassuk és hogy a magyar ló mindenütt érdemlett elsőbbséget nyerjen. A könyvet Boldogult gróf Hunyady Jósef árnyékának ajánlja, akitől így búcsúzik: Nyugodjál békével nagy lelkü Hazafi! Te sok jó magot hintettél-el Hazánknak gazdag, de még illő művelődést nem mindenben nyert tájain. Az ELŐBESZÉD-et töprengéssel kezdi: Már többször kezemben volt a toll, hogy a Lótenyésztés tárgyárul Magyar Hazánkra nézve gondolataimat és tapasztalásimat röviden közre bocsássam; de megvallom, annyi előitéletet, annyi bal intézetet láttam s látok ma is fennállani, hogy könyvecském megjelenését még nagyon korán valónak s ezért el is maradhatónak itélem. Igazam van e ezt mondanom, az idő választja majd meg. A BÉVEZETÉS-ben rámutat arra, miért írta meg művét: Az egész Munka sommája tehát az, hogy megvizsgáljuk, és egész világosságra hozzuk, a Lovak nevelésében Magyar Országban javítás szükséges e s lehető e? (A választ azt hiszem mindannyian tudjuk, sőt maga is tudta.) Széchenyi a könyvét öt nagyobb fejezetre osztja. A LÓÁLLAPOTJA MAGYAR ORSZÁGBAN az első, melyben feltárja az itthoni állapotokat, szemléletet, melyet bizonyos szempontból nem tart elég innovatívnak, amikor mindenki tudja, hogy minden lehetséges feltételnek megfelelnénk. Szerinte a lótenyésztést jó befektetésnek kell tekintetni, melyben a jó ló minden bizonnyal nyereséget fog hozni. Az ő szavait idézve, így hangzik:...a lótenyésztés az egész polgári társaságnak hasznot hajtson, és az Ország belső erejét nagyobbítsa, szükséges, hogy azt minden rendben lévő, nagyobb vagy kisebb kiterjedésben gyakorolja; 14 mert egy jó kanczát ugy kell tekinteni, mint a jó földet, mellyet mindég parlagon hagyni kár volna. Én tehát a nyereséget teszem ki ingerül és jutalomul a lótenyésztők iparkodásának. Egy táblázattal is szemlélteti hazánk és más országok (Britanniai Szigetek, Franciaország Németország, Ausztria) birka, szarvasmarha és lótenyésztését. Úgy véli Magyarországon a lovakat általában két dologért tartják: hordozásra vagy huzásra, ezzel szemben Széchenyi öt szempontot tart fontosnak...az Ország védelmére, Gazdaságra, Kereskedésre, Utazásra, és végtére mindennapi más szükségeinkre és gyönyörűségeinkre. Küzd az ország középszerűsége ellen, benne a lótenyésztés korszerűtlensége ellen, s így megértjük kérdését, amikor felteszi ebben a fejezetben. De hát a Kivitelre, az activus kereskedésre mi ló van honni mezeinken?, mert úgy látja...a ló állapotja Hazánkban nem legjobb karban van Mivel minden ember más és más szempontot tart fontosnak a lótenyésztésben, ezért ő a szigetországot hozza például, s ezt A LÓÁLLLAPOTJA ANGLIÁ- BAN, ANNAK EREDETE S TÖR- TÉNETEI, ÉS A LÓTENYÉSZTÉS ÁLTAL VALÓ NYERESÉG című fejezetben részletesen ki is fejti. Ismeretes Széchenyi Angliához való kötődése. Ez sok mindenben tükröződik. A fejlődést, a gazdasági, kereskedelmi fellendülést, a közlekedés modernizálását, a polgárosodást angliai minták szemüvegén keresztül képzeli el megvalósítani. A már említett példákon kívül megjelenésében, öltözködésében is kifejezi szimpátiáját. Széchenyit számtalan ábrázolásban örökítették meg szerencsére számunkra. Sok helyütt a tekintélyelvűségnek megfelelően a nagytiszteletű főúr díszmagyarban, karddal, kitüntetésekkel látható, bár ő jobban szeretett a nyugati divat szerint öltözködni, elegáns ruhában, cilinderrel, sétapálcával vagy éppenséggel esernyővel járni. Nagy feltűnést keltett a pesti utcán, mert a díszmagyarhoz európai szabású nadrágot, a kardhoz sétapácát viselt. Híresek voltak élénk színű nagy gallérú kabátjai is, pepita öltönyei, magas szárú lakkcsizmái, hatalmas kalapjai. Nagy sportbarát volt, az egészséges testi és szellemi karbantartást tekintette példának. Számtalan sport az ő és Wesselényi báró közvetítésével, bemutatásával került Magyarországra. Társaságban a szivarozást helyezte előnybe a tradicionális pipázás helyett. Érdekességként említem, hogy amikor XI. XII. XI. évfolyam szám

15 Archív könyvek bemutatása nagycenki kastélyát építette, (ahol keveset tartózkodott) a fényűzés helyett a kényelmi szempontok kerültek előtérbe; többek között itt hamarabb szerelték be a belső vízvezeték rendszert, a WC-t, mint például a bécsi Burgban. A minta itt is angol, egy vidéki lord otthona volt. Nem csoda, ha a lótenyésztést is angliai mintával kívánta megvalósítani. Rámutat arra, hogy Anglián kívül alig akad ország, ahol olyan magasak a tenyésztés költségei, mégis nyereségessé tudják tenni azt. Nálunk, itthon sokkal jobb feltételekkel rendelkezünk, mégsem használjuk ki azokat. Angliában a kormányt nem annyira a nyereség sarkallja, mint inkább a becsület felingerlése. A Lotteriában való nyerés, csupán a véletlen műve, de a lótenyésztéshez érteni kell, tanulni és fejleszteni szükséges. Szeretném az ő szavaival idézni ezt a gondolatát: A lótenyésztésben s nevelésben pedig ugyan csak senki nem fogja mondani: hogy az mindegy, akár értsen valaki a dologhoz, akár nem; akár nézzen a lovai után, akár nem; akár lássa mindég hajnal hasadását, akár rávirradjon minden nap. S azért én ezen Találmányt, a tudomány, a tapasztalás s szorgalom Jutalmának hívni bátorkodom! Nálunk, itthon legfőbb gátunk a szemléletünk, a beidegződésekhez való ragaszkodásunk, ellenben Angliában a nyereség a fő Czél; a lovak tenyésztése, azoknak jobb s tökéletesebb nevelése, a futtatások, fogadások, a pénzért való hágatás s a t pedig csak azon czélra vezető Eszközök...következése a jutalmas nyereség, által gyarapodik s boldogul; midőn a Közönség s az egész Polgáritársaság az említett eszközök által mellyeket czéljának elérése miatt minden magános ember használ Széchenyi végül a fejezet végén közli vágyát, s egyben műve megírásának szándékát, hogy Magyar Hazánkban a lótenyésztés uj életet nyerjen; és hogy rövid idő alatt minden czélnak tökélletesen megfelelő jó lovakkal bővelkedjünk, és idővel Külföldre is számos lovakkal jutalmas kereskedést, űzhessünk. A következő fejezet A LÓ- NAK A FUTTATÁSHOZ VALÓ ELKÉSZÍTÉSÉRÜL, ÉS A VERSENEZÉSRÜL címet kapta. Felhívja a figyelmet arra, hogy csak az versenyeztesse lovait, aki minden kritériumnak eleget tesz, aki úgy dolgozik, mint egy karmester, aki kottából vezényli a zenekart. A futtatás komoly ismereteket, tapasztalást kíván, s ez olyan mesterség, melyben a ló és lovasa természetesen ezenkívül még sok minden egyéb is kell hozzá tökéletes harmóniában van egymással, mint a már említett muzsikabeli hangegyezetnek. A Tökélletesség az Embertül legtávolabb jár, a Középszerüséggel sokszor találkozik, az Alacsonyságokkal pedig örökké küszködik kezdi A TENYÉSZTÉS NÉMELLY FŐVO- NÁSAI című fejezetet. A selyembogár példájával folytatja, melynek Kincsem (Emil Adam festvénye) felfedezése nagy változást hozott az emberiség életében, és egyes vidékek meggazdagodtak belőle. A célirányos tenyésztésnek a receptjét is megadja: Az állatot tehát elváltoztatni, és természetébül kivetkeztetni, a külön törzsökök több nemzéseken által való összevegyítésével nem lehet. Azt eszközölni, ugy látszik, csak más módok segitségével lehet és azon mód négy. A külön Fajok összevegyítése. Az Atyafiak és Rokonok párosodása. Bizonyos tulajdonságu és kitetsző testállásu párok elegyítése. Az éghajlat, eledel, mozgás és nevelés. Széchenyi István részletesen megtárgyalja e módozatokat, s számot ad fantasztikus ismereteiről, jó stílusáról, szellemes humoráról. Lenyűgöző, élvezetes példáit, tanácsait olvasni. Nevetséges okoskodásnak vél ő maga is több dolgot, például. Te kedves Ménlovam, mellynek se atyját, se anyját, se őseit, se azok cselekedeteit, vagy tulajdonságait nem esmertem, hámba alkalmatos nem voltál, paripának éppen nem, testállásod hibás, tetsző nem vagy s mozgásaid nincsenek; de mindazáltal reménylem, sőt XI. XII. évfolyam szám 15

16 Archív könyvek bemutatása hiszem; hogy édes Magzatid hámban nagyon jók, a hátaslovaknak hatalmasok, és általjában nagy, idomos, és szép testállásuak fognak lenni.. Igy bánik azon gazda, ki azt hiszi, hogy sovány földje, mellyet se nem munkált, se nem trágyázott s mellybe szemetet vetett majd tán az ő kedvéért tiszta buzát fog teremni. Valószínű, a győri ütközet emlékét idézték fel benne a következőket. S hát azon vén Hős, ki Egyiptomban kezdé halhatatlan életét, Berezinánál félig megfagya, s Waterloonál sebekkel megrakva szomoruan hagyá-el vitézi pályáját, miért nem nemzhetne legényes magzatot? Vagy másik példája. Ugy nem hihetem, hogy komondoraink, ha ma kezdenék is Asszonyságaink őket ölökbe venni s nemzésrül nemzésre ők száz ezer esztendeig, mindég a Kanapén ülnének is végtére egy kis mezítelen fázó ölbéli agaracskákká válnának. A következő fejezetben ismételten feltesz egy kérdést: MIT KELLENE TEHÁT NEKÜNK TENNI (?) Közelítsünk most már azon állóhelyhez, a honnan, a ködben merült Tájt lassan lassan a homálybul kiemelkedni, és a külömb Környülmények Testesedését s Megüllepedését tán szemlélni, és egymáshoz illőbb Arányban s Öszszeköttetésben fogjuk látni kezdi az utolsó fent említett címszó alatti részt. Engedjék meg, hogy ismételten Széchenyi Istvánt, a szerzőt idézzem. Most hasonlítsuk Magyarhazánkat Britanniához s gondoljuk át villámsebességgel, hogy mi lenne belőle, ha mindannak csak egy része, a mi Britanniában áll, nálunk felállítatnék. Nem derülne e fel a szép tavaszi reggel minden díszében, és a tiszta levegő s a napnak élesztő sugárai nem igérnék e minden plánta virágzását, minden virág gyümölcsözését? Mi szükséges e képpen, hogy Hazánkban a Lódolga mozgásba, életbe jöjjön s nem sokára virágozzék és gyümölcsözzék? Több ízbéli, nagy, bizonyos s esztendőrül esztendőre fennálló Ju- 16 talmak, mellyeket futtatásbéli diadalom által lehessen elnyerni, Jól elkészített és az esztendő minden részeiben jól fenntartott Pályázóhely, Állandós Készítő Intézetek, Egy mindég fennmaradó Lótenyésztő Egyesület, Egy igazi és valódi Országos Lóde er és bizonyos időszaki Közjelentések, Ménbér, Rendes esztendei Lóvásár. A fejezet utolsó mondata talán a könyv mottója is lehetne. S így Egynek minden nehéz; Soknak semmi sem lehetetlen! Széchenyi a Lovakrul című könyvét BÉVEZETÉS-sel kezdi, és a BEREKESZTÉS-sel fejezi be. Ezek gondolatim. Jó szándékkal vannak előadva. Azon törekedtem legalább, hogy munkám igen unalmas és az Istáló Szagátul egészen ellepve ne legyen; mert az unalom inkább öl, mint élesztene, és minden Szag a maga helyén kivül igen igen kellemetlen. A végére szerkeszti azt a német nyelvű levelet, melyet neki szántak, természetesen névtelenül, ő egész könyvével válaszol, melyet az Anonymus írónak a könyvtárába is ajánl. S mielőtt végleg búcsút venne az olvasótól, elnézést kér azért, mert hogy:...némely Hazámfiait kérem ne vegyék rosz néven, ha Előadásomat az Magyarnyelven lévén írva meg nem értik s nem olvashatják ban írta ezt a csodálatos művét, s még ebben az évben kézbe vehették e könyvet az érdeklődők. A felvilágosodás egyik legnagyobb vívmánya hazánkban a magyar nyelv használata és annak újítása volt, s ebben részt vett szellemi életünk szinte minden jelentős alakja. A Bessenyei György által indított mozgalomnak talán legnagyobb egyénisége Kazinczy Ferenc volt. Széchényi Ferenc gróf házában a magyar nyelv volt az uralkodó, magyar szellemben éltek és nevelték gyermekeiket. Még az idős Kazinczyt is arra kérte a gróf, amikor az meglátogatta a családot, hogy gyermekeivel csak magyarul társalogjon. Érthető, hogy a reformkorra felnőtt Széchenyi István mindenhol ezt a magyarságát képviseli válaszút is, fordulópont is életében. Mindkettő szerelmet vonz és hoz; hazájához és Seilern Crestenciához, gróf Zichy Károlynéhoz. Egy gondolat vezérli, hogy életét hazája és embertársai javára szentelje. Ez a gondolat, ez a szerelem végig kíséri őt egészen a döblingi elmegyógyintézet egyik szobájáig, április 8-ig. Széchenyi maga is igen termékeny író volt; nevezetes volt nagy barna táskájáról, amely mindig nála volt tele iratokkal. Fontosabb műveit a teljesség igénye nélkül említeném. A sor a Lovakrul című könyvvel (Pest, 1828) indul, rögtön utána megírja a Pesti lóversenykönyvet, következik a nagy port felverő Hitel, melyet 1830-ban ad ki, majd a bírálatokra a Világgal cáfol. Széchenyi a magyar színjátszást is pártfogásába veszi és megírja A magyar játékszinrül című munkáját 1832-ben. Még 1831-ben elkészül a Stádiummal, amely ban lát napvilágot. A Társalkodó évfolyamaiban jelenik meg a Néhány szó a Duna-hajózás körül ban a Néhány szó a lóverseny körül. A selyemrül (Pest, 1840), A Kelet népe 1841, A magyar academia körül (Pest, 1842) ben Budán jelenik meg a Jelenkorban az Adó és két garas röpirata, 1846: Balatoni gőzhajózás, 1848 Pozsony: Javaslat a magyar közlekedési ügy fejlődéséről (benne egy vasúthálózatképpel), ugyanekkor és szintén Pozsonyban lát napvilágot a Véleményezés jelentés a Tisza-szabályozási ügy fejlődéséről című munkája. Több műve később jelenik meg, mint amikor megírta azokat. Ilyen volt a Hunnia, melyet 1835-ben írt és 1858-ban Heckenast adott ki. A Pesti por és sár még később. A híres Ein Blick auf den anonymen Rückblick, welcher für eienen vertrauten XI. XII. XI. évfolyam szám

17 Archív könyvek bemutatása Kreis,...(London, 1859.) Halála után megjelentették naplóját, levelezéseit, úgynevezett Töredékeit, önéletrajzát és más kisebb írásait. Széchenyi közkincsünk volt és lesz. Mindennapjaink részesévé vált, hiszen alig van olyan területe kultúránknak, gazdasági életünknek, amelyben ne foglalna el főszerepet, ne látnánk őt magunk előtt, hiszen ott áll a Lánc-hídon; a Dunán, a Tiszán, a Balatonon közlekedik a magyar hajókkal, melyeket magyar emberek keze épít, szabályozta a nagy vízgyűjtő területeinket, utakat, vasutat korszerűsített, küzdött a magyar nyelv használatáért. Neki köszönhetjük, hogy a magyar tudományoknak háza van, hogy korszerű és modern gépeket hozott be hazánkba, és hogy eljuthattunk a Fekete-tengerig. A magyar színjátszást is felkarolta. Budapestet megálmodta, polgári gondolkodást hozott az álmos, poros valóságba, és sorolhatnánk még sokáig felbecsülhetetlen tetteit. Természetesen neki köszönhetjük azt is, hogy a lótenyésztést forradalmasította, amely oly sokáig Magyarország egyik legfontosabb és leghíresebb, legkeresettebb árucikke, hungarikuma volt. Ő egy személyben zászló és zászlóvivő. Rendíthetetlen, hűséges hazafi. Minden kornak és társdalomnak iránymutatója, példaképe. Gróf Széchenyi István mindig divatban van és marad. Reméljük az idők végezetéig. Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ féltve őrzött kincsei között ott vannak Széchenyi István művei is. E kincsek lajstromát ismertetem, néhány fontosabb Széchenyit és munkáit elemző könyvvel kiegészítve. C Széchenyi István Néhány szó a lóverseny körül / Széchenyi István. - Hasonmás kiad. utánny. - [Budapest] ; : Agroinform : Bábolnai Mezőgazd. Kombinát, p. ; 23 cm Az eredeti kötet megjelenéséi adatai: Pest: Heckenast, A könyv a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Könyvtárában őrzött példány alapján készült C Széchenyi István Téglás János Lovakrul / Gróf Széchenyi István ; [szerk.... Téglás János]. - Hasonmás kiad. - [Budapest] : [Széchenyista] Öregdiákok Baráti Társ., [1991] p. ; 22 cm ISSN Eredeti kiad.: Pest : Trattner-Károlyi Ny., 1828 C Széchenyi István Világ vagy is felvilágosító töredékek némi hiba s előitélet eligazítására / Széchenyi István. - Repr. kiad. - Bp. : Közgazd. Jogi K., ca [594] p. ; 20 cm ISBN X Az 1831-ben Pesten megjelent könyv reprint kiadása C Stádium : Lipcse, 1833, Wigand / Széchenyi István. - Bp. : Közgazd. Jogi K., XVIII,299,[1] p.;20 cm ISBN C Széchenyi István Hitel : Pest, 1830, Petrózai Trattner-Károlyi / Széchenyi István. - Bp. : Közgazd. Jogi K., ,[1] p.; 20 cm ISBN [Hasonmás kiadás] Rc Széchenyi István Selyemrül / Széchenyi István. - [Budapest] : ÁKV, [1982]. - [77] pag.var. ; 22 cm Hasonmás kiad.. - Eredeti kiadás: Pest : Trattner- Károlyi, Hozzákötve: Függelék Gróf Széchenyi István értekezéséhez a Selyemrül Bibl.: 56. p. D 8336 Széchenyi István Lovakrul : Pest, 1828, Trattner Károlyi / Széchenyi István ; (Kiad. a) Magyar Lóverseny Vállalat. - Bp. : Magyar Lóverseny Vállalat, IV,245,[1] p. ; 17 cm [Hasonmás kiadás] Rc Orosz István: Széchenyi és a jobbágykérdés. -, Rc Tilkovszky Lóránt: A tagosítás és legelőelkülönözés széchenyi István pölöskei uradalmában. -, Rc 2860 Éber Ernő A czenki földesúr : [Széchenyi István agrárpolitikai tevékenysége] / Éber Ernő. - Bp. : Pátria, p.;24 cm Rc Gesztelyi Nagy László: Gróf Széchenyi István agrárpolitikája. -, 1941 Rb 3415 Gróf Széchényi István emlékhajóút a Tiszán... -, Rc 9765 Viszota Gyula: Széchenyi [István] és az Országos Magyar Gazdasági Egyesület. -, Rc 9095 Gaál Jenő Gróf Széchenyi István és a Pesti Hengermalom-Társaság : Melléklet: Adatgyűjtemény / Hrsg. Österreichische Gesellschaft für Dokumentation und Bibliographie. - Budapest : MTA, p., 24 cm. - (Értekezések a társadalmi tudományok köréből. 13.köt. 10.sz. ) Rc Koltai Virgil: Széchenyi István gróf közgazdasági eszméi. -, 1903 Rc Ótocska Béla Kurze Beschreibung der gräflich Emerich Széchényi schen Gutspachtung Sopron-Kövesd / Béla Ótocska. - Budapest : Druck Franklin, p. ; 17 cm Rc 9763 Vörös Sándor Gróf Széchényi István emlékezete / Vörös Sándor. - Kolozsvár : Ajtai ny., p. ; 22 cm D 7592 Ein blick auf den Anonymen Rückblick welcher für einen vertrauten Kreis... in , in Wien, erschien / [Széchenyi István]. - London : [s. n.], VI, 520 p. ; 18 cm Széchenyi István Londonban névtelenül megjelent műve Rc Széchenyi István Eszmetöredékek, különösen a Tisza-völgy rendezését illetőleg / Széchenyi István. - [Pest] : [s. n.], p. ; 23 cm Hiányos megjelenési adatokkal Rc (Táncsics Stancsics) Mihál: Széchenyi István gróf két garasára nyilatkozat. -, C Kossuth Lajos Felelet gróf Széchenyi Istvánnak Kossuth Lajostól / [Írta Kossuth Lajos]. - Pest : Landerer és Heckenast, p. ; 21 cm C Széchenyi, Stephan Gr. Einiges über Ungarn / Grafen Stephan Széchenyi ; übers. von Hermann Klein. - Pesth : Verl. von Gustav Heckenast, p. ; 23 cm Gótbetűs írásmóddal. - A Néhány szó a lóverseny körül című Széchenyi István-könyv német fordítása C 8040 Széchenyi István Néhány szó a lóverseny körül / Széchenyi István. - Pest : Heckenast Gusztáv, p. ; 23 cm D 5860 Széchenyi István Stadium / Széchenyi István. - Lipcse : Wigand Otto, XVIII, 299 p. ; 20 cm D 5859 Széchenyi István Világ vagyis felvilágosító töredékek némi hiba s előítélet eligazítására / Széchenyi István. - Pest : Füstkúti Landerer ny., [10], XL, 539, [5] p. ; 20 cm C Széchenyi István: Hitel. -, 1830 C 8041 Lovakrul / Széchenyi István. - Pest : Petrózai Trattner és Károlyi, [8], IV, 245 p. ; 22 cm Dr. Sinóros Szabó Botondné XI. XII. évfolyam szám 17

18 Könyvismertetés A HÚSMARHATENYÉSZTÉS GYAKORLATA Szerk. Motika Dezső Gazda Kiadó [8] p. Arany és ezüst marhái bőven valának a középkori krónika a szlávoktól átvett marha szó alatt a pénzt, a gazdagságot érti, de hasonló jelentéstartalmú a török eredetű barom kifejezés is. Nem véletlenül, hisz az Árpádok korában az állat, azon belül a húsáért nevelt, ridegtartású szarvasmarha volt a legfontosabb ingóság. Példa erre, hogy bár már első királyunk is veretett ezüstpénzt sokáig a tinó maradt a fő értékmegőrző. A XVI. század elején már Európa-szerte keresik és szeretik a magyarországi marhát ben a feljegyzések szerint Augsburgban a magyar ökröt tartották a legkiválóbbnak, s hogy a mészárosok nehogy becsaphassák a vásárlót tilos volt másféle marhahúst árulni olyankor, amikor magyarországi marhát vágtak. A húsmarhatartás súlyának történelmi csúcspontja talán Ekkor kérték Rudolf császártól a magyar rendek azt, hogy a marhakereskedés jövedelme Magyarországot illesse. Ennek fejében vállalták, hogy az ország minden (!) kiadását fedezik, állandóan szolgáló lovas katonát tartanak, az udvartartás költségeire 15000, tornára pedig további 4000 forintot adnak. A húsmarhatenyésztés története részben a magyarság történelme is. Az osztrák megszállók elleni küzdelem, a marhapásztor hajdúk és Bocskai szövetsége, a Rákóczi-féle szabadságharc, a XVIII. század vámvitái, a reformkori országgyűlési küzdelmek, , az abszolutizmus, a dualizmus kora megjelenik a tőzsérek leveleiben, a szerződésekben, a gazdaságföldrajzi leírásokban, s persze a néprajzban, az egész gulyákat elhajtó, s azt a szegények között szétosztó betyár legendákban. A húsmarhatartás ma is biztos megélhetést jelenthet a felkészült gazdáknak. Az Európai Unió kiemelten támogatja az ágazatot, s ez várhatóan hosszú ideig így marad. De hogyan juthatunk az uniós forrásokhoz? Milyen fajtát válasszunk a tenyésztéshez? Milyen keresztezések ajánlhatók? Hogyan igazítsuk a takarmányozási, tartási technológiát a piaci igényekhez? Mik a leggyakrabban előforduló állat-egészségügyi problémák, hogyan előzhetjük meg ezeket?... Ezernyi kérdés kötetnyi válasz kezdő és gyakorló tenyésztőknek, a most megjelent könyvben. BORSZőLőFAJTÁK, CSEMEGESZőLő-FAJTÁK ÉS ALANYOK Szerk. Bényi Ferenc Lőrincz András Mezőgazda Kiadó [3] p. A Kárpát-medencében a szőlő művelése több mint 2000 éves múltra tekint vissza. A magyarok a szőlőtermesztés és a borkészítés fortélyaival már a honfoglalás előtt megismerkedtek, de a magyar szőlő- és borkultúra kibontakozása és fejlődése az államalapítással, a kereszténység felvételével gyorsult fel, s vált a szőlő- és bortermelés a gazdaság fontos tényezőjévé és maradt az mind a mai napig. A szőlőfajták termésének döntő hányadát borrá dolgozzák fel, de az össztermésből jelentős és egyre növekvő mennyiségű az étkezési célú felhasználás is. Szőlő alapú alkoholmentes üdítőital mindössze az éves szőlőtermés egy százalékából készül. A szőlő széles körű, sokoldalú felhasználhatóságát gazdag fajtaválasztéka XI. XII. XI. évfolyam szám

19 Könyvismertetés és rendkívüli változatossága teszi lehetővé. A fajta a minőségi szőlő- és bortermelés egyik alappillére. A szőlő- és bortermelés természetesen elsősorban gazdasági tevékenység. Ennél azonban többről van szó, mivel a szőlő és a bor a társadalomban nemcsak gazdasági, hanem kulturális és civilizációs szerepet is betölt. A tankönyv áttekinti a szőlő botanikai, rendszertani helyét, taxonómiáját, a szőlőtőke morfológiáját és sorra veszi a fajták leírását és felismerését segítő ampelográfiai bélyegeket a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal (OIV) ajánlott rendszere szerint. Bemutatja a fajtaleírás történetét, a fajtaválaszték múltbeli és jellegi alakulását, a fajtahasználat rendeleti szabályozását. Az egyes szőlőfajtákat újszerű módon csoportosítva, részletesen leírva és színes fotókkal ábrázolva jól áttekinthető stílusban ismerteti. A tankönyv megírásakor a szerzők a legfontosabb célkitűzésüknek tekintették a tananyag minél egyszerűbb, jól érthető, helyenként közérthető módon való megfogalmazását. Ennek elérése érdekében rendszerezték, s esetenként tömörítették is a mondanivalót. Ezt a célt szolgálják a szöveget kiegészítő, illetve teljessé tevő ábrák és táblázatok. Előbbiek segítik a megértést, bemutatják a gyakorlati megvalósítást, utóbbiak pedig olyan adatokat, információkat tartalmaznak, amelyek jól hasznosíthatók, s támaszt jelentenek a tervezésben és a munkák kivitelezésében. A nagyszámú színes fényképfelvétel lehetővé teszi a fajták felismerését, azonosítását. A könnyebb áttekinthetőség kedvéért néhány kivételtől eltekintve, elhagyták a szöveget túlságosan tördelő, ezáltal az ok-okozati kapcsolatokra építő logikus gondolatmenetet megzavaró irodalmi hivatkozásokat. Szerk. Szabó János V. Hegyi Ildikó Mezőgazda Kiadó [2] p. VIRÁGKÖTő ISKOLA Virágkötészet. A szó hallatán az emberek a szép virágokra, azok kellemes illatára, a gyönyörködtető, látványos alkotásokra gondolnak. Ez a virágkötő szakma vonzása, ezért mondják oly sűrűn a pályaválasztó gyerekek, hogy én is virágkötő szeretnék lenni. A lenyűgöző virágkötészeti munkák, a kiállítások magukkal ragadó darabjai, a különleges virágok, növények sokasága a virágkötő szakma látványos végtermékei. De mi történik mindaddig, amíg valaki könnyedén összeállítja alkotását? A virágkötészettel foglalkozó szakemberek mindegyike művész egyéniség, mindenki másként látja meg a virágban rejlő adottságokat, s másként alkotja meg művét a természet élő alkotóelemeiből. Az egyéni látásmód, az értelem, a tehetség, a művészi érzék mellett feltétlenül szükség van a szakmai megállapodottságra is. Ha megvizsgáljuk a virágüzletben kötött csokrot, a növény-összeültetést vagy a kiállítási téralkotást, mindegyikben ugyanazokat a szabályokat, törvényszerűségeket, színhatásokat, formai változatosságot fedezhetünk fel. Az egyén látásmódjából adódóan már természetesen ezek a törvényszerűségek más és más formában jelennek meg. A Virágkötészet című szakkönyv jó pár évvel ezelőtt jelent meg először. Óriási sikere volt, mert pótolta a szakmai tananyag területén jelentkező hiányt, s összefoglalta a virágkötészet alapjait, megmutatta a virágkötő szakemberek és a csak kedvtelésből virágkötészettel foglalkozók számára az alkotás módjait. Az alapok bemutatására szorítkozó könyv természetesen szabadon hagyta az egyéni alkotás lehetőségét, nem szabott határokat a művek kialakításánál, s nem húzott falakat az egyéni megnyilvánulások elé. Egyszerűen alapot adott, hogy a virágkötészet szakmai berkeiben jártasságot szerezzenek az arra vállalkozók. Évről-évre, évszakról-évszakra változik a virágdivat, a kellékek felhasználása és a virágfajták megszámlálhatatlan változatossága. A versenyt szinte követni sem lehet, mert amit ma lehetett kapni a nagykereskedésben, az egy hónap múlva már feledésbe merül, mert ott a polcon a következő szezon szemkápráztató újdonsága. De a virágkötészet törvényszerűségei, alapszabályai nem változnak. Ezek ugyanazok az új, az érettségi utáni kétéves virágkötő-berendező szakképzésben és a művelődési ház pár órás tanfolyamán is. A különbség a megtanulás mélységében, a tájékozottság kiszélesítésében és a gyakorlati tanórák számbeliségében van. E könyv a virágkötő szakma alapjait tárja az olvasó elé, hogy elolvasva, bátorságot kapjon egy szabályos, arányos, hangulatos virágkötészeti alkotás elkészítéséhez. Hogy milyen lesz az alkotás mások szemében? Ez már az egyén látásmódjától, a tehetségétől függ! Nyitott szemmel kell a világban járni, hogy mindent felhasználjunk, ami a szép virágkötészeti munka létrehozásához szükséges. Így ne csak a meghatározott virágokkal, kellékekkel elégedjünk meg, de jól nézzünk körül környezetünkben és a természetben is, hogy az anyagok, a virágok, növények, kellékek, kiegészítők, a szabályok, és egyéni látásmódunk ötvözete egy csodálatos virágkötészeti remekmű formáját öltse. A könyv ehhez nyújt segítséget XI. XII. évfolyam szám 19

20 Könyvismertetés NÖVÉNYI CITOGENETIKA Írta dr. Sutka József Mezőgazda Kiadó p. Citogenetikának nevezzük azt a tudományterületet, amely a citológia (sejttan) és a genetika (örökléstan) határterületével foglalkozik. Döntően a kromoszómák struktúráját és genetikai funkcióját tanulmányozza. A genom DNS-szerveződésének elemzésére molekuláris biológiai módszereket alkalmaz. A szerző első, magyar nyelvű Citogenetika című könyve 1980-ban jelent meg. A könyv kedvező fogadtatásra talált: a megjelent 4000 példány néhány év alatt elfogyott a könyvesboltok polcairól. Azóta több mint 20 év telt el. A citogenetika, más tudományokhoz hasonlóan, látványos fejlődésen ment keresztül. Különösen a molekuláris citogenetika területén tapasztalható az ismeretek jeltős bővülése. Minden különösebb válogatás nélkül megemlíthető például a sejtciklus genetikai szabályozása, a telomérák szerepe az öregedésben, a molekuláris markerek kifejlesztése és alkalmazása, a géntérképezés és génátvitel, a DNS klónozása és szekvenálása, a mesterséges kromoszómák építése stb. Napjainkban, a molekuláris citogenetikában gyorsan terjed a strukturális, funkcionális és összehasonlító genomikai kutatás. A Növényi citogenetika című könyvet graduális és posztgraduális egyetemi hallgatóknak, doktoranduszoknak, növénygenetikus szakmérnök hallgatóknak, valamit a téma iránt érdeklődő szakembereknek ajánljuk. A szakanyag megértése és elsajátítása bizonyos genetikai alapismereteket feltételez. Az anyaggyűjtésben és megfogalmazásban egy meghatározott történeti-szakmai-logikai sorrendet követ a könyv, és így próbálja kialakítani az egységes egészet. A könyv szerény terjedelme nem tette lehetővé, hogy állat- és humán citogenetikával is foglalkozzon. Ezek általános genetikai tankönyvekben többé-kevésbé elérhetők. Integrált növénytermesztés Szerk. Inántsy Ferenc, Balázs Klára Agroinform Kiadó p. MEGGY, CSERESZNYE A kézikönyv azoknak készült, akik a megváltozott gazdasági feltételeknek és az új piacok igényeinek is megfelelő meggy- és cseresznyetermesztésben látják a jövőjüket. Mindez feltételezi, hogy az újszerű ismereteket alkalmazva nagyobb körültekintéssel, az élő környezetet megkímélve kívánják folytatni munkájukat. A termesztők érdekeinek szolgálatára a szerzők több évtizedes munkájuk tapasztalataiból merítve és a nemzetközileg mind szigorúbb követelmények figyelembevételével adják közre legfontosabb ismereteiket. Igyekeztek szem előtt tartani, hogy elméleti fejtegetések nélkül, de tartalmában és ajánlásaiban tudományos igényű olyan kézikönyvet írjanak, amely a mindennapi munkához szükséges ismereteket tartalmazza. A kiadó sorozatának második kötete a világ kertészeti termelésében élenjáró országok gyakorlatának is megfelelően követi az IOBC (Nemzetközi Biológiai Védekezési Szervezet) csonthéjas gyümölcsök integrált termesztési irányelveit felhasználva az almatermesztésben kialakított elveket és gyakorlatot. Integrálni annyit jelent, mint kiegészíteni, összeilleszteni. Az integrált gyümölcstermesztésbe úgy épülnek be a genetika, biológia és a vegyszerhasználat egyes elemei, hogy elérhető legyen a cél: környezetet és egészséget kímélő módon, de ugyanakkor gazdaságosan állítsák elő a piac által mindenkor megkívánt minőséget. EIZS XI. XII. XI. évfolyam szám

A könyvtárostanári hivatás etikai alapelvei

A könyvtárostanári hivatás etikai alapelvei A könyvtárostanári hivatás etikai alapelvei Frissítve: 2012. augusztus 07. Bevezetés A könyvtárostanári pálya felsőfokú szakképesítést feltételező, arra igényt tartó hivatás. A könyvtárostanár munkája

Részletesebben

FEBRUÁR. Rendezők: Magyar Mezőgazdaság Kft. Mezőgazda Kiadó Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet

FEBRUÁR. Rendezők: Magyar Mezőgazdaság Kft. Mezőgazda Kiadó Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet FEBRUÁR Rendezők: Magyar Mezőgazdaság Kft. Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet A rendezvény támogatója: Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat MAGYAR MEZŐGAZDASÁG KFT. 2014_konyvho_Meghivo_megnyito_CS6.indd

Részletesebben

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Tartalomjegyzék: - Irányadó jogszabályok. - Intézményi adatok. - A legfontosabb működési feltételek

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Tartalomjegyzék: - Irányadó jogszabályok. - Intézményi adatok. - A legfontosabb működési feltételek SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Tartalomjegyzék: - Irányadó jogszabályok - Intézményi adatok - A legfontosabb működési feltételek - A könyvtár bélyegzői - Az intézmény típusa és helye a könyvtári rendszerben

Részletesebben

MAGYAR ÍRÁSTERÁPIÁS EGYESÜLET MINŐSÍTETT SZAKTANÁCSADÓI BÁZIS SZAKMAI-ETIKAI KÓDEXE

MAGYAR ÍRÁSTERÁPIÁS EGYESÜLET MINŐSÍTETT SZAKTANÁCSADÓI BÁZIS SZAKMAI-ETIKAI KÓDEXE MAGYAR ÍRÁSTERÁPIÁS EGYESÜLET MINŐSÍTETT SZAKTANÁCSADÓI BÁZIS SZAKMAI-ETIKAI KÓDEXE 1. Preambulum 1.1 A Szakmai-Etikai Kódex (továbbiakban: SZEK) célja, hogy meghatározza Magyar Írásterápiás Egyesület

Részletesebben

KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól szóló 37/1998.(XII.15.)Kt.

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a Kulturális

Részletesebben

1. A Könyvtárra vonatkozó általános tudnivalók

1. A Könyvtárra vonatkozó általános tudnivalók A Sola Scriptura Teológiai Főiskola Könyvtára (a továbbiakban Könyvtár) Szervezeti és működési szabályzatának elkészítésekor az alábbi törvények és rendeletek előírásait vettük figyelembe: a kulturális

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2014. december

KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2014. december KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2014. december 1. Általános rendelkezések (1) A könyvtár neve: Edutus Főiskola Könyvtára (2) Székhelye és címe: 2800 Tatabánya, Béla király krt. 58. (3) Létesítésének

Részletesebben

Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2015.(V.29.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat közművelődési és közgyűjteményi feladatairól Kunszentmárton Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről I. RÉSZ. Általános rendelkezések.

Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről I. RÉSZ. Általános rendelkezések. Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban: Önkormányzat) a kulturális javak

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat

Szervezeti és Működési Szabályzat Szervezeti és Működési Szabályzat I. A könyvtár általános adatai: Neve: Iskolai és Közművelődési Községi Könyvtár Székhelye: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, 4533 Sényő, Kossuth. u. 33. Fenntartó neve: Sényő

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

alap közép felső angol német francia orosz

alap közép felső angol német francia orosz Könyvtárhasználói szokások (2001) Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum szeretné megismerni olvasóinak könyvtárhasználati szokásait. Kérjük, legyen segítségünkre, és válaszoljon az alábbi kérdésekre.

Részletesebben

Könyvtárhasználat. Szerző: Sallai András, 2010 Sallai András 2010

Könyvtárhasználat. Szerző: Sallai András, 2010 Sallai András 2010 Könyvtárhasználat Szerző: Sallai András, 2010 Sallai András 2010 Ez a mű Creative Commons Nevezd meg!-ne add el!-így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc alatt van. A licenc szövegének megtekintéséhez látogasd

Részletesebben

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft. KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM DIÁKJAINAK ETIKAI KÓDEXE átdolgozása készült: 2011. október Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium nevelőtestülete 2011. október 24-én Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium diákönkormányzata...

Részletesebben

7/2007. /V.7./ A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL

7/2007. /V.7./ A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL ZOMBA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETE 7/2007. /V.7./ RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL 2 Zomba község Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

A könyvtári rendszer

A könyvtári rendszer A könyvtári rendszer Mi a könyvtár? Információk (dokumentumok) rendszerezett gyűjteménye, amelyet közhasználatra szánnak. A könyvtár gyűjt (könyv, periodika, CD, DVD stb.) rendszerez, hogy visszakereshetők

Részletesebben

A KÖNYVTÁRHASZNÁLAT RENDJE SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Tartalomjegyzék

A KÖNYVTÁRHASZNÁLAT RENDJE SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 1. Felhasznált jogszabályok 3 2. Alapelvek 3 3. A könyvtárra vonatkozó adatok 4 4. Személyi feltételek 4 5. Használói köre 4 6. A könyvtár bélyegzőjének leírása 4 7. A könyvtár fenntartása

Részletesebben

Gyűjtőköri szabályzat

Gyűjtőköri szabályzat Pomázi Művelődési Ház és Könyvtár 2013 Pomáz, Huszár u. 3. Tel.: 06 26 325 163, 06 20 2282135 Tel/fax : 06 26 323 460 pmhk@pomaz.hu / pomazkonyvtar@freemail.hu, www.pmhkpomaz.hu Gyűjtőköri szabályzat A

Részletesebben

TÉZISEK ÉS AJÁNLÁSOK

TÉZISEK ÉS AJÁNLÁSOK Országos Könyvtári Konferencia (2012. november 22-23.) Könyvtárak a társadalom megújulásáért. Fejlesztés, fenntarthatóság, esély Budapest, Országos Széchényi Könyvtár TÉZISEK ÉS AJÁNLÁSOK Az Országos Könyvtári

Részletesebben

KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÁSOK

KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÁSOK KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÁSOK Készítette: Fenyvesi Judit 2016. Elhangzott a Felkészítés a könyvtárhasználati tehetségfejlesztésre a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny új koncepciójának tükrében c.

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.26.

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.26. Etikai Kódexek Hivatások, foglalkozások szakmai szabályai Az etikai kódex feladata A kódex jogra épülő, írásos erkölcsi normagyűjtemény, a jognál részletesebb, olykor szigorúbb megfogalmazásokkal is él.

Részletesebben

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁRI SZOLGÁLAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁRI SZOLGÁLAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötet Szervezeti és Működési Rend 8. sz. melléklete AZ EGYETEMI KÖNYVTÁRI SZOLGÁLAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2012.

Részletesebben

A kultúra és a művészet Beregszászi járásban való fejlesztésének 2014 2015. évekre szóló Programjáról

A kultúra és a művészet Beregszászi járásban való fejlesztésének 2014 2015. évekre szóló Programjáról Берегівська районна рада Закарпатської області Beregszászi Járási Tanács Kárpátalja Р І Ш Е Н Н Я 17-ої сесії VI скликання від 31.01. 2014р. 321 м.берегово _ VI _összehívású_17_ülésszaka 2014.01.31.én

Részletesebben

Az Arany János Városi Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata

Az Arany János Városi Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata Az Arany János Városi Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata I. A könyvtár általános adatai: 1. A könyvtár neve: Gáthy Zoltán Városi Könyvtár és Helytörténeti Múzeum Székhelye: Komárom-Esztergom megye

Részletesebben

Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének. 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete. a közmuvelodésrol. A közmuvelodési rendelet kiemelt célja

Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének. 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete. a közmuvelodésrol. A közmuvelodési rendelet kiemelt célja Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete a közmuvelodésrol A kulturális javak védelmérol és a muzeális intézményekrol, a nyilvános könyvtári ellátásról és

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Képviselő-testületének 14/2008.(XII.12.) számú rendelete A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL

ÚJHARTYÁN KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Képviselő-testületének 14/2008.(XII.12.) számú rendelete A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL 1 ÚJHARTYÁN KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Képviselő-testületének 14/2008.(XII.12.) számú rendelete A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL Újhartyán Község Önkormányzatának Képviselő-testülete ( a továbbiakban: az önkormányzat) a kulturális

Részletesebben

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat. Bányászat, 67 kötet, (2004) p. 99-103 S E L M E C I Asz

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzat. 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e

Nagykálló Város Önkormányzat. 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e Nagykálló Város Önkormányzat 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e az önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról (a 2/2008. (I.22.) Önk., a 32/2009. (IX.30.)

Részletesebben

I. A Szent István Egyetem

I. A Szent István Egyetem I. A Szent István Egyetem REKTORI KÖSZÖNTŐ 2000-ben - több, korábban önálló egyetem és főiskola integrációjával - létrehozott egyetemünk névadójára, államalapító Szent István királyunkra az egész ország

Részletesebben

Teskánd község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2003. /II.03./ számú r e n d e l e t e

Teskánd község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2003. /II.03./ számú r e n d e l e t e Teskánd község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2003. /II.03./ számú r e n d e l e t e az Önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról. Teskánd Község Önkormányzat

Részletesebben

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA KÖNYVTÁRÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA - 1 -

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA KÖNYVTÁRÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA - 1 - A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA KÖNYVTÁRÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA - 1 - A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola (a továbbiakban: Főiskola) Szenátusa (a továbbiakban: Szenátus)

Részletesebben

Törökbálint Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 4/2000. (III. 10.) számú rendelete a közművelődésről I. RÉSZ. Általános rendelkezések

Törökbálint Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 4/2000. (III. 10.) számú rendelete a közművelődésről I. RÉSZ. Általános rendelkezések Törökbálint Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 4/2000. (III. 10.) számú rendelete a közművelődésről Törökbálint Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Önkormányzat) a kulturális

Részletesebben

A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Könyvtárának Szervezeti és működési szabályzata

A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Könyvtárának Szervezeti és működési szabályzata Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Könyvtárának Szervezeti és működési szabályzata Érvényes: 1998. november 18-tól Készítette: Jóváhagyta: Baranya Péter könyvtáros.

Részletesebben

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete. A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete. A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése a muzeális intézményekről,

Részletesebben

Nemzeti értékek és hungarikumok törvényi szabályozása. Gyaraky Zoltán titkár Hungarikum Bizottság

Nemzeti értékek és hungarikumok törvényi szabályozása. Gyaraky Zoltán titkár Hungarikum Bizottság Nemzeti értékek és hungarikumok törvényi szabályozása Gyaraky Zoltán titkár Hungarikum Bizottság Közvetlen előzmények 77/2008. (VI. 13.) OGY határozat a hungarikumok védelméről Magyar Országgyűlés: 1.

Részletesebben

Európai kulturális egyezmény

Európai kulturális egyezmény Európai kulturális egyezmény Európai kulturális egyezmény Official version: European Cultural Convention / Convention culturelle européenne (European Treaty Series, No. 18 / Série des traités européens,

Részletesebben

A Piros könyv Az üzleti magatartás szabályzata

A Piros könyv Az üzleti magatartás szabályzata A Piros könyv Az üzleti magatartás szabályzata A feddhetetlenség a legfontosabb. Úgy kell dolgoznunk a mindennapok során, hogy megfeleljünk azoknak a legmagasabb szintű etikai normáknak, amelyek elvárhatók

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

GYÖNGYÖK VACHOTT SÁNDOR VÁROSI KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA

GYÖNGYÖK VACHOTT SÁNDOR VÁROSI KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA GYÖNGYÖK VACHOTT SÁNDOR VÁROSI KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA 1997. CXL törvény A könyvtár alapvetően általános gyűjtőkörű nyilvános, városi könyvtárként működik. Feladatait az 1997. évi CXL., A muzeális

Részletesebben

AZ EGRI FŐEGYHÁZMEGYEI KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2015.

AZ EGRI FŐEGYHÁZMEGYEI KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2015. AZ EGRI FŐEGYHÁZMEGYEI KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2015. Az egri Főegyházmegyei Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata A szabályzat az 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével ---------------------------------------------- Závogyán Magdolna Nemzeti Művelődési Intézet főigazgató A Nemzeti Művelődési Intézet

Részletesebben

A MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR HÁLÓZATI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR HÁLÓZATI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR HÁLÓZATI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Miskolc, 2016. A MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR HÁLÓZATI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Élve az Médiatanács által elfogadott és február 1-től 45 napon át érvényben lévő javaslattételi lehetőséggel, az alábbiakban összefoglaljuk a Közszolgálati

Részletesebben

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 12/2002. (IX.30.) számú R e n d e l e t e a helyi közművelődésről Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

I. Fejezet. Általános rendelkezések. Alapelvek

I. Fejezet. Általános rendelkezések. Alapelvek Albertirsa Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/1999.(X.29.) rendelete a 16/2004.(IV.30.) és az 5/2009. (III.02.) rendelettel egységes szerkezetbe foglalt szövege az Önkormányzat művelődési

Részletesebben

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el!

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el! A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai 10 pont 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont 3. feladat Magyarázd el! 10 pont 4. feladat Kutatómunka 10 pont 5. feladat Hírességek 6 pont

Részletesebben

Diákújságíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában

Diákújságíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában Diákíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában A szakközépiskolába járó tehetséges diákok többsége motivációs problémákkal küzd a korábbi iskolai kudarcok miatt, így

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

I.RÉSZ Általános rendelkezések Alapelvek

I.RÉSZ Általános rendelkezések Alapelvek *7 Fegyvernek Város Önkormányzat Képviselőtestülete 17/1999.(VII.01.) önkormányzati rendelete A helyi közművelődésről *7 Fegyvernek Város Önkormányzat Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS KÍSÉRŐ LAP. Tárgy: Az Öregiskola Közösségi Ház és Könyvtár évi munkatervének elfogadása

ELŐTERJESZTÉS KÍSÉRŐ LAP. Tárgy: Az Öregiskola Közösségi Ház és Könyvtár évi munkatervének elfogadása ELŐTERJESZTÉS KÍSÉRŐ LAP E-szám: 107/2016. Tárgy: Az Öregiskola Közösségi Ház és Könyvtár 2017. évi munkatervének elfogadása Előterjesztő neve: Kiszelné Mohos Katalin polgármester Előadó neve: Grégerné

Részletesebben

POLLACK MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA

POLLACK MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA 2. számú melléklet POLLACK MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖNYVTÁRI GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT Készítette: Pataki Sándorné Szathmáry Péterné könyvtáros ISKOLAI KÖNYVTÁRI SZABÁLYZAT A Pollack Mihály Általános Iskola

Részletesebben

Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete. a közművelődésről

Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete. a közművelődésről Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete a közművelődésről Kacsóta községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi közművelődési feladatok ellátása érdekében a kulturális javak

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. 1. A költségvetési szerv neve: Művelődési Ház és Községi-Iskolai Könyvtár

ALAPÍTÓ OKIRAT. 1. A költségvetési szerv neve: Művelődési Ház és Községi-Iskolai Könyvtár ALAPÍTÓ OKIRAT 1. A költségvetési szerv neve: Művelődési Ház és Községi-Iskolai Könyvtár 1.1. Rövidített névalakja: Művelődési Ház és Könyvtár 2. A költségvetési szerv székhelye: 9721 Gencsapáti, Szentegyház

Részletesebben

A szakfelügyeleti vizsgálatok könyvtárostanár képe

A szakfelügyeleti vizsgálatok könyvtárostanár képe Lendület éve 2010/2011 MFPI fővárosi könyvtárostanárok műhelye Budapest, 2010. szeptember 15. Dömsödy Andrea iskolai könyvtári szakreferns A szakfelügyeleti vizsgálatok könyvtárostanár képe Oktatáskutató

Részletesebben

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről (módosítással egybefoglalva és lezárva: 2014. december 31.) Tapolca Város Önkormányzatának

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Olvass. Tanulj. Vidd magaddal.

Olvass. Tanulj. Vidd magaddal. ELTE Reader Olvass. Tanulj. Vidd magaddal. Az ELTE Eötvös Kiadó a tudományegyetem intézményi könyvkiadója. Könyvkiadóként keressük azokat a lehetőségeket, amelyek a digitális publikálásban rejlenek. Egyetemi

Részletesebben

Etikai kódex. ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. Etikai Kódex. 1102 Budapest, Halom utca 5. www.any.hu Telefon: 431 1200 info@any.hu

Etikai kódex. ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. Etikai Kódex. 1102 Budapest, Halom utca 5. www.any.hu Telefon: 431 1200 info@any.hu ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. Etikai Kódex Tartalom 1. Bevezető... 3 2. Az ANY Biztonsági Nyomda Etikai Kódexe... 4 2.1. Az Etikai Kódex alapelvei... 4 2.2. Az Etikai Kódex hatálya... 4 3. Az ANY Biztonsági

Részletesebben

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről

Részletesebben

Széchenyi és Budapest

Széchenyi és Budapest Közös Dolgaink rendezvénysorozat 2010. szeptember 22. Széchenyi emlékére Széchenyi és Budapest Dr. Berényi János tud. tanácsadó Széchenyi és Pest-Buda 1826-ban Pestre költözik, 1829-ben polgárjogot

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület részére. Tárgy: Javaslat a közművelődésről szóló önkormányzati rendelet elfogadására. Tisztelt Képviselő-testület!

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület részére. Tárgy: Javaslat a közművelődésről szóló önkormányzati rendelet elfogadására. Tisztelt Képviselő-testület! Budapest Főváros IV. kerület ÚJPEST ÖNKORMÁNYZAT 1041 Budapest, István út 14. 231-3141, Fax.: 231-3151 mszabolcs@ujpest.hu ALPOLGÁRMESTERE ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület részére www.tuv.com ID 9105075801

Részletesebben

Szakdolgozati szeminárium

Szakdolgozati szeminárium Szakdolgozati szeminárium Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató 2007. 06. 09. szakdolgozati szeminárium 1 Szakdolgozat készítése- a cél 30-tól (felsőfokú szakképzés) kb. 300 oldalig (M, PhD) terjed géppel

Részletesebben

MÓDOSÍTÓ OKIRAT. 333/2011. (VI.30.) számú közgyűlési határozat

MÓDOSÍTÓ OKIRAT. 333/2011. (VI.30.) számú közgyűlési határozat 333/2011. (VI.30.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése elfogadja a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár Alapító Okiratának módosítását 2011. augusztus 1-jei

Részletesebben

Közszolgálati protokoll szakirányú továbbképzési szak

Közszolgálati protokoll szakirányú továbbképzési szak Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet Közszolgálati protokoll szakirányú továbbképzési szak Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK) Szakfelelős: Dr. Back András 1 I. A Közszolgálati

Részletesebben

Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2013. (IX. 14.) önkormányzati rendelete. az önkormányzat közművelődési feladatairól *

Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2013. (IX. 14.) önkormányzati rendelete. az önkormányzat közművelődési feladatairól * Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2013. (IX. 14.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól * Paks Város Önkormányzata Képviselő-testülete a muzeális intézményekről,

Részletesebben

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX 2014 Tartalomjegyzék Az Etikai Kódex alkalmazási köre... 3 Magatartás az Egyesületben, illetve azon kívül... 3 A jogszabályok betartása... 3 Kapcsolat

Részletesebben

BMF SZMSZ 22. melléklete TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI SZABÁLYZAT. Budapest, 2001 június

BMF SZMSZ 22. melléklete TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI SZABÁLYZAT. Budapest, 2001 június BMF SZMSZ 22. melléklete TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI SZABÁLYZAT Budapest, 2001 június T A R T A L O M J E G Y Z É K Oldal 1. Tudományos Diákkör.2. 2. A Tudományos Diákköri munka.. 2. 3. A Főiskolai Tudományos

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 39. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Levéltárának

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 39. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Levéltárának A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 39. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Levéltárának Szervezeti és Működési Szabályzata Pécs 2007 Preambulum * A Pécsi Tudományegyetem

Részletesebben

Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT. a Képviselı-testület 2015. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl. Kihagyva a kihagyandókat!

Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT. a Képviselı-testület 2015. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl. Kihagyva a kihagyandókat! Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT a Képviselı-testület 05. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl Kihagyva a kihagyandókat! 48/05. (V. 06.) ÖH. A Lajosmizse Város Mővelıdési Háza és Könyvtára

Részletesebben

Hatályos: től

Hatályos: től MAGYAR MŰSZAKI ÉS KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 2015 Hatályos: 2015.01.01-től Készítette: Szentesi Zsuzsanna humánpolitikai csoportvezető Szivák Ildikó gazdasági igazgató Budapest Jogszabályi

Részletesebben

NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 23/2011. (II.17.) HATÁROZATA

NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 23/2011. (II.17.) HATÁROZATA KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2011. FEBRUÁR 17-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 23/2011. (II.17.) HATÁROZATA

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján

Új Szöveges dokumentum Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján Gyermeki jogok: A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Madarász Károly Művelődési Ház és Városi Könyvtár VÁROSI KÖNYVTÁRA SZAKMAI BESZÁMOLÓ Cím: 5420 Túrkeve, Petőfi tér 2-4. Telefon/fax:

Madarász Károly Művelődési Ház és Városi Könyvtár VÁROSI KÖNYVTÁRA SZAKMAI BESZÁMOLÓ Cím: 5420 Túrkeve, Petőfi tér 2-4. Telefon/fax: Madarász Károly Művelődési Ház és Városi Könyvtár VÁROSI KÖNYVTÁRA SZAKMAI BESZÁMOLÓ 2015. Cím: 5420 Túrkeve, Petőfi tér 2-4. Telefon/fax: 56-361-098 BESZÁMOLÓ A Madarász Károly Művelődési Ház és Városi

Részletesebben

A könyvtár, mint közösségi tevékenységek központja

A könyvtár, mint közösségi tevékenységek központja A könyvtár, mint közösségi tevékenységek központja Könyvtár-népszerűsítő munka a Pest Megyei Könyvtárban, Szentendrén A könyvtár szerepe a változó társadalomban Információk, dokumentumok gyűjtése feltárása

Részletesebben

SZMSZ VIII. sz. melléklete. A kutatóközpontok szabályzatai

SZMSZ VIII. sz. melléklete. A kutatóközpontok szabályzatai SZMSZ VIII. sz. melléklete A kutatóközpontok szabályzatai A Sárospataki Református Teológiai Akadémia mint egységes kutatóintézet működik. Az egyes tudományterületeknek megfelelő kutatásokat kutatóközpontok

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

A Fertőszentmiklósi Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Humán munkaközösségének éves munkaterve. (2016/2017. tanév)

A Fertőszentmiklósi Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Humán munkaközösségének éves munkaterve. (2016/2017. tanév) A Fertőszentmiklósi Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Humán munkaközösségének éves munkaterve (2016/2017. tanév) Készítette:.. Dr. Fábiánné Balogh Edina tanár Jóváhagyta:.. Szántó Zoltán igazgató Fertőszentmiklós,

Részletesebben

TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 8/2004./IV.26./ RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL

TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 8/2004./IV.26./ RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 8/2004./IV.26./ RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL - 2 - Tüskevár község önkormányzatának Képviselőtestülete" A kulturális javak védelméről

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

AZ ISTVÁN KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA TANÁRAINAK ETIKAI KÓDEXE. A kódex az azt elfogadó és aláíró pedagógus számára ajánlásnak tekintendő

AZ ISTVÁN KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA TANÁRAINAK ETIKAI KÓDEXE. A kódex az azt elfogadó és aláíró pedagógus számára ajánlásnak tekintendő AZ ISTVÁN KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA TANÁRAINAK ETIKAI KÓDEXE A kódex az azt elfogadó és aláíró pedagógus számára ajánlásnak tekintendő A pedagógus személyiségével, munkavégzésével, pályájával kapcsolatos

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Debreceni Egyetem Debrecen Az oktatói munka hallgatói véleményezésének szabályzata

Debreceni Egyetem Debrecen Az oktatói munka hallgatói véleményezésének szabályzata Debreceni Egyetem Debrecen Az oktatói munka hallgatói véleményezésének szabályzata Debrecen, 2000. június 29. Az oktatói munka hallgatói véleményezésének szabályzata I. Általános rendelkezések 1. (1) A

Részletesebben

Szent László Óvoda Kisvárda

Szent László Óvoda Kisvárda MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Szent László Óvoda Kisvárda TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 2. AZ ÓVODA BEMUTATÁSA... 5 3. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA... 8 4. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSÉNEK HOSSZÚTÁVRA SZÓLÓ ELVEI...

Részletesebben

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁRI SZOLGÁLAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁRI SZOLGÁLAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötet Szervezeti és Működési Rend 8. sz. melléklete AZ EGYETEMI KÖNYVTÁRI SZOLGÁLAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2016.

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus Önmenedzselés, karriertervezés Lehetőségek, technikák Mit értünk karrier alatt? Karrier = gyors, sikeres előmenetel, érvényesülés; Karriert

Részletesebben