A térségi egészségszervező szolgálatról és a regionális egészségfejlesztésről szóló évi.. törvényjavaslat

Átírás

1 Tervezet A térségi egészségszervező szolgálatról és a regionális egészségfejlesztésről szóló évi.. törvényjavaslat Budapest, augusztus 11. 1

2 TARTALOMJEGYZÉK évi.. törvény a térségi egészségszervező szolgálatról és a regionális egészségfejlesztésről 5 I. Fejezet 5 Általános rendelkezések 5 A törvény célja 5 A törvény hatálya 6 Fogalom-meghatározások 7 Működési alapelvek (alapvető rendelkezések) 8 II. Fejezet 10 A Szolgálat feladatai 10 A Szolgálat működési területe 10 A Szolgálat főbb feladatai 10 III. Fejezet 12 A Szolgálat szervezetére és működésére vonatkozó szabályok 12 A Szolgálat jogállása 12 A Szolgálat megalakulása 12 Az elnevezés védelme 14 A Szolgálat működése 14 Közgyűlés, taggyűlés 15 Felügyelő Bizottság 15 Tanácsadó Testület 15 Vezető tisztségviselők 16 Személyi és tárgyi feltételek 17 A könyvvezetés, beszámolás 17 A Szolgálat átalakulása, megszűnése 18 IV. Fejezet 18 A Szolgálat és az egészségügyi szolgáltatók kapcsolatának szabályai 18 A szolgáltatási szerződés 18 A finanszírozás szabályai 20 A Szolgálat ellenőrzési feladatai 21 A betegút szervezésére vonatkozó szabályok 22 Az együttműködési szerződés 24 Egészségfejlesztés 25 V. Fejezet 26 A Szolgálat és az OEP kapcsolatának szabályai 26 A térségi egészségszervező tevékenység folytatására irányuló szerződés 26 Az OEP feladatai a térségi egészségszervező tevékenységgel összefüggésben 28 A térségi egészségszervező tevékenység folytatására irányuló pályázat 28 A pályázat elbírálása 29 VI. Fejezet 30 A Szolgálat finanszírozásával kapcsolatos szabályok 30 A fejkvóta 30 Prevenciós díj 31 Szervezési díj 32 A megtakarítás felhasználása 32 A számlaegyenleg ellenőrzése, intézkedések 33 A több területen működő Szolgálatra vonatkozó egyéb szabályok 34 2

3 VII. Fejezet 34 A Szolgálat nyilvántartási, adatszolgáltatási, adatkezelési feladatai A titoktartás _34 A Szolgálat nyilvántartási, adatszolgáltatási és adatkezelési feladatai 34 Titoktartásra vonatkozó szabályok 36 VIII. Fejezet 37 Fogyasztóvédelem, minőségbiztosítás 37 A fogyasztóvédelemre vonatkozó szabályok 37 A minőségbiztosításra vonatkozó szabályok 38 IX. Fejezet 40 A Szolgálatok és a helyi önkormányzatok kapcsolatának szabályai 40 A helyi önkormányzat ellátási kötelezettsége 40 A helyi önkormányzat és a Szolgálat együttműködésére vonatkozó szabályok 40 Az önkormányzat társulásai és a Szolgálat együttműködésére vonatkozó szabályok 41 A területi ellátásért felelős szervek és a Szolgálat együttműködésére vonatkozó szabályok 41 X. Fejezet 41 A Szolgálat és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak kapcsolatának szabályai 41 A Szolgálat szolgáltatásszervezési tevékenysége 41 Az önkéntes kölcsönös egészségpénztár szolgáltatása 42 XI. Fejezet 43 A Szolgálat felügyelete 43 Garanciális szabályok 43 Országos Egészségügyi Felügyelet jogállása 43 A Felügyelet feladatai 43 Engedélyezés 44 Alapítási engedély 44 Az alapítási engedély érvényességének határideje 46 A tevékenység megkezdésének engedélyezése 46 Az engedély visszavonása, visszaadása 47 Felügyeleti jogkörök 49 XII. Fejezet 51 Átmeneti és záró rendelkezések 51 Hatálybalépés 51 Átmeneti rendelkezések 51 Felhatalmazó rendelkezések 53 Módosuló jogszabályok számú melléklet a évi... törvényhez A Szolgálat által nyilvántartható személyes adatok számú melléklet a évi... törvényhez Az alapító személyes adatai 67 Indokolás a térségi egészségszervező szolgálatról szóló és a regionális egészségfejlesztésről törvényjavaslathoz 68 Általános indokolás 68 Részletes indokolás 71 A törvény célja, hatálya, fogalom-meghatározások, alapelvek 71 A Szolgálat feladatai 72 A Szolgálatok szervezetére és működésére vonatkozó szabályok 74 A Szolgálat és az egészségügyi szolgáltatók kapcsolatának szabályai 75 A Szolgálat és az OEP kapcsolatának szabályai 79 A Szolgálat finanszírozásával kapcsolatos szabályok 80 A Szolgálat nyilvántartási, adatszolgáltatási, adatkezelési feladatai. A titoktartás 81 Fogyasztóvédelem, minőségbiztosítás 82 3

4 A Szolgálatok és a helyi önkormányzatok kapcsolatának szabályai 83 A Szolgálat és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak kapcsolatának szabályai 84 Garanciális szabályok, a Szolgálat felügyelete és ellenőrzése 86 Átmeneti és záró rendelkezések 87 4

5 2004. évi.. törvény a térségi egészségszervező szolgálatról és a regionális egészségfejlesztésről Preambulum Az Országgyűlés a lakosság egészségi állapotának javítását az emberek egészségének megőrzését állítja e törvény megalkotásának középpontjába, amelyben fontos szerepet szán az egészségügyi ellátások színvonalas megszervezése, az egészségügyi szolgáltatások biztonságos és fenntartható finanszírozása, az egészségügyi ráfordítások hatékony felhasználása, az egészségügyi célú források nyilvános, áttekinthető és ellenőrizhető igénybevétele feltételei megteremtésének, amely folyamatban jelentős szerepet tulajdonít a Regionális Egészségügyi Tanácsoknak, amelyek az egészségügyi szervezetek képviselőinek segítségével közreműködnek a törvény célkitűzéseinek helyi területi megvalósításában. Mindezen célok megvalósítása érdekében megalkotta az alábbi törvényt. 1. E törvény célja I. Fejezet Általános rendelkezések A törvény célja a) az egészségügyi ellátórendszer racionális megszervezése érdekében a térségi egészségszervező szolgálat (továbbiakban: Szolgálat) jogállásának és feladatainak meghatározása, b) az egészségügyi ellátórendszer fejlesztését megalapozó, az országos és az Európai Unió középtávú tervezési időszakaihoz igazodó tervezési rendszer kialakítása, c) az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésére rendelkezésre álló széttagolt források egységes kezelésének megteremtése, d) az állam felelősségének változatlan megtartása mellett a köz- és a magánbefektetések összehangolásával a területi egyenlőtlenségek mérséklésének és felszámolásának elősegítése, e) a szolidaritási elvű társadalombiztosítási rendszer és az egészségügyi ellátások közfinanszírozási dominanciájának fenntartása mellett a helyi közösségi igények érvényesítési lehetőségének megteremtése, 5

6 f) a térségi egészségszervező tevékenység, mint szolgáltatás általános szakmai feltételeinek meghatározása, a szakmai garanciák megteremtése, g) az egészségügyi szolgáltatásban résztvevő szervek, személyek szakmai kapcsolatának, együttműködésének javítása a betegellátás minden szintjén, és ezáltal az egészségügyi ellátások színvonalának emelése, az egészségügyi ellátórendszer eredményesebbé tétele, h) az ellátottak, az egészségügyi dolgozók és a szolgáltatást nyújtó intézmények jogvédelmének biztosítása a jogok és kötelezettségek, valamint a garanciális elemek meghatározásával, i) a betegutak szervezése révén hatékonyabban működő, külső forrásokkal kiegészített egészségügyi ellátórendszerben a pénzügyi eszközök ésszerű elosztásával az egészségügyi ellátórendszer hosszú távú, optimális működésének lehetővé tétele. A törvény hatálya 2. E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a) az e törvényben meghatározott Szolgálat tevékenységére, b) az e törvényben meghatározott egészségügyi tervezési és fejlesztési tevékenységre, és a fejlesztési források felhasználásában érdekelt szervezetek együttműködésének intézményeire, c) a térségi egészségszervező tevékenységgel kapcsolatos e törvényben meghatározott felügyeleti és ellenőrzési tevékenységre, d) a térségi egészségszervező tevékenységgel érintett lakosságnak a kötelező egészségbiztosítás keretében megvalósuló, illetve a Szolgálat által szervezett vagy támogatott egyéb szolgáltatások nyújtására. 3. (1) E törvény rendelkezései kiterjednek a) a Szolgálat működési területén a kötelező egészségbiztosítás keretében a Szolgálat e törvény szerinti feladatkörébe tartozó ellátásokra jogosult biztosítottakra, valamint olyan további személyekre, akik e törvény alapján szolgáltatásban részesülnek, b) az e törvény alapján működő Szolgálatra, c) az egészségügyi szolgáltatókra, d) az önkéntes kölcsönös biztosító egészségpénztárakra, e) az Országos Egészségbiztosítási Pénztárra (a továbbiakban: OEP) és igazgatási szerveire, f) az Országos Egészségügyi Felügyeletre (a továbbiakban: Felügyelet), g) a térségi egészségszervező tevékenység rendszeréhez feladatkörük alapján kapcsolódó más állami és önkormányzati szervekre, h) a Szolgálat által megvalósított tevékenységben résztvevő egyéb közreműködőkre. 6

7 (2) E törvény rendelkezései nem terjednek ki a) a nem biztosítotti jogviszony alapján a beteg kezdeményezésére igénybevett ellátásokra, amennyiben az érintett személy azt nem a Szolgálat betegút szervezési tevékenysége keretében kívánja igénybe venni, b) a betegút szervezés tekintetében a jogszabály alapján kizárólag kijelölt egészségügyi szolgáltatónál igénybe vehető ellátásokra, c) a külön jogszabály alapján igénybe vett foglalkozás-egészségügyi, sportegészségügyi ellátásra, d) a fegyveres erők és fegyveres szervek hivatásos, szerződéses, hallgatói és sorállományú tagjaira, valamint a rendészeti szervek hivatásos és sorállományú tagjaira, továbbá jogosult hozzátartozóikra, amennyiben az egészségügyi szolgáltatást e jogviszonyuk alapján veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatónál, e) a fogvatartottakra és a kényszergyógykezelés alatt állókra, f) a közigazgatási, nyomozó hatósági, ügyészi, bírói, orvosszakértői eljárás keretében igénybevett egészségügyi szolgáltatásokra, g) előzetes engedélyhez kötött külföldi gyógykezelés igénybevételére, h) orvosszakértői vizsgálatra és szakvéleményre, amennyiben az társadalombiztosítási ellátásra vagy szociális juttatásra, illetve külön jogszabályban meghatározott kedvezményre való jogosultság megállapítására irányul. 4. E törvény alkalmazásában Fogalom-meghatározások a) biztosított: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény szerint a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásaira jogosult személy, b) egészségfejlesztés: az az összehangolt cselekvés, amelynek célja az egészségi állapot, a funkcióképesség, és az életminőség javítása, valamint az egészség védelme olyan szakemberek részvételével, akik képzettségük révén biztosíthatják a lakosság egészségével foglalkozó intézmények által nyújtott lehetőségek optimális kihasználását, elsősorban az egészség megőrzése, fejlesztése és a betegségek megelőzése érdekében, c) egészségügyi szolgáltatás: az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. e) pontjában meghatározott tevékenység, d) egészségügyi szolgáltató: az Eütv. 3. f) pontjában meghatározott személy, illetve szervezet, 7

8 e) gyógyintézet: az Eütv. 3. ga) pontjában meghatározott egészségügyi intézmény, f) egészségügyi közszolgáltatás: a részben vagy egészben az államháztartás terhére finanszírozott egészségügyi szolgáltatás; g) egészségügyi közszolgáltató: egészségügyi közszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató, h) önkéntes kölcsönös egészségpénztár: az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló évi XCVI. törvény (továbbiakban: Öpt.) 2. -a (2) bekezdésének a) pontjában és 10. -a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott szervezet, i) önkormányzat: a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 1. -ának (1) bekezdése szerinti helyi önkormányzat, j) elvi számla: az adott Szolgálat területére vonatkozó egészségbiztosítási, és az e törvényben foglaltak szerinti egyéb források és forrásfelhasználások nyomon követésére alkalmas, az OEP által vezetett, külön jogszabályban meghatározott nyilvántartás, k) betegút: meghatározott betegséggel vagy más egészségügyi ellátást szükségessé tevő állapottal összefüggésben történő egészségügyi ellátási események sora, l) egészségnyereség: a Szolgálat tevékenysége keretében az egyén aktív közreműködésével és felelősségvállalásával, valamint a Szolgálat és a vele kapcsolatban álló szolgáltatók együttműködésében igénybevett ellátásokkal és szolgáltatásokkal összefüggésben bizonyíthatóan javuló egészségi állapot, a betegségben töltött időszak csökkenése, az életévek növekedése, az életminőség javítása, az önellátó képesség és önálló életvitel idejének növekedése, m) hatékonyság: a rendelkezésre álló erőforrásokból a maximális egészségnyereség elérése, az elosztás megtervezése az egészségnyereség maximálása érdekében. n) esélyegyenlőség: az ellátáshoz való hozzáférés nem függ a beteg fizetési képességétől, életkorától, nemétől, kulturális, családi hátterétől, bőrszínétől, stb., azt csak az egészségi állapot által indokolt szükségletek határozzák meg, o) egészségügyi ellátás minősége: Az egészségügyi szolgáltatás minősége olyan értékítélet, amely az egészség megőrzésében, helyreállításában és fenntartásában résztvevők által kinyilvánított, elvárható igények megvalósulásának mértékét fejezi ki. A megvalósulás mértéke minden egyes komponens tekintetében az arra jellemző mutatóval írható le. Működési alapelvek (alapvető rendelkezések) 8

9 5. (1) A közösségi ellátás elve azt szolgálja, hogy a Szolgálat és a vele szerződéses kapcsolatban álló szolgáltató a lakossággal együttműködve, az országosan egységes társadalombiztosítási kockázatközösség alapján működve végezze tevékenységét az ellátottak egészségfejlesztése és gyógyítása, rehabilitációja érdekében. (2) Az egészségnyereség elve alapján térségi egészségszervező tevékenység az egészségi szükségletek kielégítése érdekében, az egészségtervezés lehetőségének érvényesítésével arra irányul, hogy javuljon a lakosság egészségi állapota, az emberek minél hosszabb időt töltsenek el egészségben, valamint növekedjék a gyógyítás hatékonysága, és mindezt a források eredményes felhasználása segítse elő. (3) A területi ellátás elvének megfelelően a Szolgálat meghatározott területen tevékenykedik, és elősegíti, hogy a biztosított az egészségi állapota által indokolt egészségügyi szolgáltatásokat e területen igénybe vehesse, figyelemmel a biztosítottaknak a területileg illetékes szolgáltató igénybevételére vonatkozó jogára, valamint az Eütv-ben meghatározott progresszivitás elvére. (4) A mindenki számára egyenlően járó szolgáltatások elve alapján a kötelező egészségbiztosítás ellátásainak általánosan érvényes szabályaihoz képest térségi egészségszervező tevékenység keretében nem alkalmazható a szakmailag indokolt ellátásra való jogosultságot érintő korlátozás, a többletszolgáltatások nyújtása viszont megengedett. (5) A partnerség elve alapján az önkormányzatok, az egészségügyi szolgáltatók és a Szolgálat közösen munkálkodnak az emberek egészségének javításán, továbbá az ellátás hatékonyabbá tételében szerepet vállaló Szolgálat és szolgáltatók, valamint az érintett biztosítottak részesednek a hatékonyabb ellátás következtében elért megtakarításból. (6) A betegutak hatékonyságának elve alapján az egészségügyi szolgáltatóval szerződéses jogviszonyban álló Szolgálat kezdeményezheti az országos egységes szakmai irányelv keretein belül helyi protokoll kialakítását, kizárólag kiegészítő jelleggel, az ellátási terület lakosságának egészségi állapotára és speciális igényeire figyelemmel. (7) A folyamatos ellátás elve alapján a Szolgálat felszámolása vagy végelszámolása esetén a lakosság egészségügyi ellátásának teljesítésére az állam az OEP útján garanciát vállal. (8) A nyilvánosság és az adatvédelem elvének megfelelően a Szolgálat működésére vonatkozó adatok nyilvánosak, kezelésükről, megőrzésükről a szolgáltatások teljesítését követően az egészségügyi adatvédelmi jogszabályokban előírt időtartamnak megfelelően kell gondoskodni. A 9

10 biztosítottak részére nyújtott ellátásokról csak egyedi azonosításra nem alkalmas, összesített adatok hozhatók nyilvánosságra. (9) Az összehasonlítható teljesítmény elve alapján az Szolgálatoknak tevékenységükről, e törvény szabályainak és az OEP-pel megkötött valamennyi e törvény szerinti térségi egészségszervező tevékenység folytatására irányuló szerződésben foglaltaknak megfelelően olyan nyilvántartásokat kell vezetniük és nyilvánosságra hozniuk, amelyek alkalmasak arra, hogy a Szolgálat teljesítménye megismerhető és összehasonlítható, illetve az egészségnyereség mértéke megállapítható legyen. II. Fejezet A Szolgálat feladatai A Szolgálat működési területe 6. (1) A Szolgálat tevékenysége az OEP-pel megkötött valamennyi e törvény szerinti térségi egészségszervező tevékenység folytatására irányuló szerződésben meghatározott területen működő háziorvosokhoz, házi gyermekorvosokhoz bejelentkezett, valamint a területi ellátási kötelezettség nélkül működő háziorvosok, házi gyermekorvosok közül a Szolgálattal szolgáltatási szerződést kötött, szolgáltatóhoz bejelentkezett biztosítottak egészsége megőrzésének, egészségügyi ellátásának, gondozásának és rehabilitációjának szervezésére terjed ki. (2) A Szolgálatnak működési területén kizárólagos joga van a térségi egészségszervező tevékenység folytatására irányuló feladatok ellátására. (3) A választott háziorvossal, házi gyermekorvossal nem rendelkező biztosított a lakóhelye szerint területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvossal, házi gyermekorvossal szolgáltatási szerződést kötött Szolgálat által előírt betegút alapján jogosult az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére. Magyarországi lakóhely és választott háziorvos, házi gyermekorvos hiányában a biztosítottra az e törvény hatálybalépését követően igénybevett első ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóval szolgáltatási szerződést kötött Szolgálat által megállapított orvosszakmai beutalás szabályai az irányadók. A Szolgálat főbb feladatai 7. (1) A Szolgálat működési területén ellátja a tevékenységével érintett lakosság kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető, külön jogszabályban meghatározott ellátásainak szervezését és az ellátás 10

11 igénybevételét követően kezdeményezi az OEP által vezetett elvi számla terhére az OEP által történő kiegyenlítését. (2) Az OEP illetve a Felügyelet a külön jogszabályban meghatározott, a Szolgálat feladatkörébe tartozó ellátások körét évente felülvizsgálja és a vizsgálat eredményei alapján kezdeményezheti e jogszabály módosítását. Az újonnan bevonásra kerülő ellátások egy év türelmi idővel e külön jogszabályban meghatározott módon kerülnek bevezetésre. (3) A megfelelő minőségű és hatékony betegellátás érdekében, a Szolgálat az e törvényben foglaltak szerint jogosult az érintett lakosság kötelező egészségbiztosítás terhére történő ellátásában közreműködő egészségügyi szolgáltatók ellenőrzésére, és a betegút szervezés szabályainak megállapítására. (4) A Szolgálat elláthatja a területi ellátási feladattal nem érintett egészségügyi szolgáltató, az önkéntes kölcsönös kiegészítő egészségpénztár, továbbá az egészségügyi ellátásban és az egészségfejlesztési tevékenységben közreműködő szervezetek szolgáltatásaival kapcsolatos valamennyi, e törvény szerinti térségi egészségszervező tevékenység körébe tartozó feladatot. (5) A Szolgálat a) folyamatosan vizsgálja a tevékenysége által érintett lakosság egészségi állapotát, rokkantsági és táppénz igénybevételi adatait, b) ápolási és gondozási szükségletfelmérést készít, az aktív és krónikus ellátás arányainak javítása érdekében, c) az egészségi állapotuk miatt tartós gondozásra szorulók számára biztosíthatja az aktív egészségi ellátás helyett a krónikus ellátási formákat, valamint a szociális ágazatban történő elhelyezést. 8. A Szolgálat az ellátott lakosság egészségének javítása érdekében a) működése megkezdését követő évben a régió, illetve a működési területen lévő gyógyintézetek fejlesztési tervével összhangban öt éves ellátásfejlesztési tervet készít, b) egészségfejlesztő, -megőrző, betegség-megelőző, az egészséges életmódot népszerűsítő, prevenciós és rehabilitációs célú szabadidősport programokat szervez. 9. (1) A Szolgálat a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető ellátások körén túl akkor kínálhat a biztosított számára többletszolgáltatást, ha annak a biztosítottat érintő orvosszakmai indokoltsága fennáll. (2) A Szolgálat az ellátás valamennyi különösen legmagasabb - szintjén történő ellátások, a kötelező egészségbiztosítás keretében részleges térítési 11

12 díj ellenében járó szolgáltatások, gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök térítési díját átvállalhatja, ha az átvállalás orvosszakmailag indokolt, és a beteg azzal az igényelt termékkel kezelhető, illetve állapota azzal az igényelt szolgáltatással, ellátással javítható. A kiegészített díj a szolgáltatót illeti. 10. A Szolgálat az illetékes önkormányzatnál kezdeményezheti az egészségügyi szolgáltatókra megállapított területi ellátási kötelezettség módosítását, illetve kiterjesztését. III. Fejezet A Szolgálat szervezetére és működésére vonatkozó szabályok A Szolgálat jogállása 11. (1) A Szolgálat térségi egészségszervező tevékenységet főtevékenységként folytató jogi személy. (2) A Szolgálat térségi egészségszervező tevékenységen kívüli tevékenységet a Felügyelet engedélyével főtevékenységét nem veszélyeztető módon folytathat, de ebben az esetben sem nyújthat egészségügyi szolgáltatást, továbbá főtevékenységével és a főtevékenységen kívüli tevékenységével összefüggő adatokat az egységes nyilvántartáson belül egymástól elkülönítetten kell kezelnie. (3) A Szolgálat jogállására, megalakulására, szervezetére és működésére a gazdasági társaságokról szóló évi CXLIV. törvény (a továbbiakban Gt.), valamint a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Szolgálat megalakulása 12. Szolgálat csak jogerős alapítási engedély birtokában hozható létre. 13. Szolgálat korlátolt felelősségű társaságként, részvénytársaságként vagy közhasznú társaságként működhet. 14. (1) A Szolgálat tevékenységét kizárólag a 13. -ban meghatározott társasági formában működő gazdasági társaságként folytathatja, amelynek jegyzett tőkéje a tevékenység megkezdésének évében, az Egészségbiztosítási Alap tárgyévi költségvetése alapján az OEP által számított várható elvi számla bevétel legalább 5 %-át elérő mértékű pénzbeli betétet tartalmaz. 12

13 (2) A pénzbeli betét összege a Szolgálat működése során nem csökkenhet az (1) bekezdésben meghatározott jegyzett tőke 30 %-a alá. (3) A Szolgálat az (1) bekezdésben meghatározott jegyzett tőke 20 %-ának megfelelő összeget elkülönített letéti alszámlán köteles tartani és a tevékenységével összefüggésben jelentkező kockázatok biztosítékaként szolgál. (4) A (3) bekezdésben meghatározott összeg csak átmenetileg, s kizárólag az 57. (4) bekezdésében meghatározott módon használható fel. (5) A Szolgálat az (1) bekezdésben meghatározott pénzbeli betéttel legalább egyező mértékű összeget saját egyéb pénzeszközei felhasználásával köteles működésének első évében, egészségfejlesztést szolgáló egészségügyi intézményfejlesztésre fordítani, illetve az erre irányuló beruházást megkezdeni. Ez az összeg figyelembe vehető az 56. (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésénél. (6) A Szolgálat tevékenysége megkezdésének évében, az Egészségbiztosítási Alap tárgyévi költségvetése alapján az OEP által számított várható elvi számla bevétel 1 %-át elérő mértékű összeget köteles működésének második és harmadik évében egyenlő arányban az Egészségügyi Fejlesztési Előirányzat (továbbiakban: EFE) javára a (7) bekezdésben foglaltak szerint befizetni. A befizetés a jegyzett tőke terhére is történhet, amennyiben az a Szolgálat működését feladatainak ellátását nem veszélyezteti. Ez a befizetés közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül. (7) A Szolgálat (6) bekezdésben foglalt befizetés 75 %-át az EFE Regionális Alaprésze, 25 %-át az az EFE Központi Alaprésze javára teljesíti. (8) Az (1)-(7) bekezdésben meghatározott fejlesztési cél meghatározása az OEP, illetve a területileg illetékes önkormányzatok, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (továbbiakban: ÁNTSZ) és a Regionális Egészségügyi Tanácsok (továbbiakban: RET) véleményének kikérése mellett történik. Az egyeztetés lefolytatásáért a Szolgálat felelős. (9) A RET e törvényben biztosított véleményezési jogát 15 napon belül gyakorolhatja. E határidő lejártát követően vélelmezni kell a RET belegyező véleményét. 15. (1) A térségi egészségszervező tevékenységgel összeférhetetlen, ezért térségi egészségszervező tevékenységet folytató társaságban nem szerezhet tulajdont a) más Szolgálat vezető tisztségviselője, b) a gyógyszer, a gyógyászati segédeszköz gyártója, forgalmazója, illetve ezek tulajdonosa, 13

14 c) orvosi műszerek, berendezések gyártója, forgalmazója, d) egészségügyi szolgáltató. (2) A Szolgálat nem szerezhet tulajdont az (1) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott szervezetekben. (3) A Szolgálat legfeljebb további egy Szolgálatban szerezhet tulajdont. (4) A Gt a szerinti jelentős befolyással egy tulajdonos egyidejűleg legfeljebb két Szolgálatban rendelkezhet. (5) Az e törvény szerinti térségi egészségszervező tevékenységet végző társaság tagjával a Szolgálat nem köthet megállapodást egészségügyi szolgáltatások nyújtására. 16. (1) Ha a Szolgálat működési területe több, az OEP által meghatározott területi egységre terjed ki, a Szolgálat köteles az egyes területi egységekkel összefüggésben kifejtett tevékenységével kapcsolatos nyilvántartásait és pénzeszközeit elkülönítetten kezelni. (2) A Szolgálat által ellátott lakosságszám az (1) bekezdés szerinti esetben sem haladhatja meg az egymillió főt. Az elnevezés védelme 17. A "Térségi egészségszervező szolgálat" elnevezés, vagy annak idegen nyelvű megfelelőjét kizárólag az e törvénynek megfelelően alapított és működtetett szervezetek használhatják. A Szolgálat működése 18. (1) A térségi egészségszervező tevékenység folytatásának feltételei a) a jogszabályoknak megfelelő nyilvántartási rend, b) a külön jogszabályokban meghatározott belső szabályzatok megalkotása, c) a tevékenység végzésére alkalmas személyi állomány, technikai, informatikai, műszaki, biztonsági felszereltség, helyiség, d) a belső szabályzatokban meghatározott ellenőrzési eljárások és rendszerek, valamint vagyonbiztosítás. (2) A térségi egészségszervező tevékenység folytatásának teljes időtartama alatt, az e törvényben meghatározott személyi, tárgyi, technikai feltételeket folyamatosan és teljes körűen biztosítani kell. 14

15 19. (1) A Szolgálat tevékenységének operatív irányítását a Gt. adott gazdasági társasági formára vonatkozó szabályai szerinti vezető tisztségviselő látja el. A vezető tisztségviselő gyakorolja a Szolgálat alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat. (2) A vezető tisztségviselő egyes feladatok ellátására munkaviszonyon kívüli megbízást adhat ki, illetve megállapodásokat köthet. Közgyűlés, taggyűlés 20. (1) A Szolgálat közgyűlését, taggyűlését akkor is össze kell hívni a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül ha a Felügyelet a Szolgálatot a gazdaságossági szempontok fokozott érvényesítésére, vagy a közgyűlés, taggyűlés hatáskörébe tartozó törvényességi követelmény betartására, a törvényes működés helyreállítására szólította fel. (2) A közgyűlés, taggyűlés ha a létesítő okirat eltérően nem rendelkezik az ülésére szóló meghívóban nem szereplő kérdéseket akkor tárgyalhatja meg, ha az összes szavazat legalább négyötöde hozzájárul a napirendi kérdés megtárgyalásához. Felügyelő Bizottság 21. A Felügyelő Bizottság tagja e törvény alkalmazása szempontjából vezető tisztségviselőnek minősül. Tanácsadó Testület 22. (1) A Szolgálatnál Tanácsadó Testületet kell létrehozni. (2) A Tanácsadó Testület véleményt nyilvánít és javaslatot tehet a Szolgálat egészségügyi-szakmai működését érintő kérdésekben. A Szolgálat Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles rögzíteni a Tanácsadó Testület véleménynyilvánítási és javaslattételi joga gyakorlásának szabályait. (3) A Tanácsadó Testület tagjainak egyharmadát a Szolgálat működési területén működő helyi önkormányzatok jelölik ki. (4) A Tanácsadó Testület tagja továbbá a) a területen működő egészségügyi szolgáltatók munkavállalói érdekképviseleti szervezetei, b) a betegek képviseletét ellátó szervezetek, c) az ÁNTSZ területileg illetékes szerve, valamint 15

16 d) az orvostudományi képzést folytató egyetemek, illetve az egészségügyi felsőoktatási intézmények képviselői által delegált egy-egy személy. E szervezetek jelölési jogukat az erre irányuló megkereséstől számított 30 napon belül gyakorolhatják. (5) A Tanácsadó Testület tagjai tiszteletdíjban és költségtérítésben részesíthetők. Vezető tisztségviselők 23. (1) Vezető tisztségviselőként az alkalmazható, aki felsőfokú egészségügyi, pénzügyi, közgazdasági, jogi, biztosítási, államigazgatási, informatikai vagy menedzseri végzettséggel és ezen végzettségek valamelyikének megfelelő öt éves szakmai gyakorlattal, valamint legalább kétéves vezetői gyakorlattal rendelkezik. (2) Nem választható meg vezető tisztségviselőnek, illetve nem alkalmazható a Szolgálatnál vezető tisztségviselőként az a személy, aki a) három éven belül vezető tisztségviselője volt olyan gazdasági társaságnak, amelynek fizetésképtelenségét jogerősen megállapították vagy elrendelték felszámolását, a felszámolást elrendelő jogerős végzés meghozatalától számított két évig, b) öt éven belül vezető tisztségviselő volt olyan egészségügyi vállalkozásban, intézményben, önkéntes kölcsönös biztosító egészségpénztárban, amely fizetésképtelenné vált, illetve amelynek működési, tevékenységi engedélyét az állami felügyeletét gyakorló szerv visszavonta, c) öt éven belül vezető tisztségviselője volt olyan, a Gt. hatálya alá tartozó vállalkozásnak vagy egészségügyi szolgáltatónak, amelyben csőd- vagy felszámolási eljárást kellett lefolytatni, d) súlyosan vagy ismételten megsértette a Felügyelet feladatkörébe eső törvények, illetve e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok előírásait, és emiatt vele szemben öt évnél nem régebben az illetékes állami felügyelet a legmagasabb összegű bírságot szabta ki, vagy annál súlyosabb szankciót alkalmazott. (3) Vezető tisztségviselői megbízatás egyidejűleg csak egy Szolgálatnál vállalható. 24. (1) A létesítő okirat nem tartalmazhat olyan rendelkezést, amely lehetővé teszi, hogy a vezető tisztségviselő, illetve közeli hozzátartozója [Ptk b) pont] saját nevében vagy javára a gazdasági társaság tevékenységi körébe tartozó ügyleteket kössön. 16

17 (2) A vezető tisztségviselő nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amelyhez saját magának, közeli hozzátartozójának, illetőleg a közvetlen és/vagy közvetett tulajdonában álló vállalkozásnak üzleti érdeke fűződik. 25. (1) A Szolgálat köteles Személyi és tárgyi feltételek a) általános orvosi diplomával rendelkező orvost, b) fogorvosi diplomával rendelkező orvost, c) egészségügyi szakmenedzsert, d) jogászt, e) okleveles közgazdászt, f) biztosításmatematikust (aktuáriust), g) számviteli rendért felelős vezetőt (mérlegképes könyvelőt), h) könyvvizsgálót, i) belső ellenőrt, j) informatikai szakembert alkalmazni, illetőleg foglalkoztatni. Az a), g) és i) pontokban felsorolt személyeket a Szolgálat kizárólag munkaviszony keretében alkalmazhatja. (2) A vezető tisztségviselő elláthatja az (1) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott feladatok valamelyikét, amennyiben az azokra vonatkozó feltételeknek egyébként megfelel. 26. A Szolgálatnak rendelkeznie kell a munkaszervezet zavartalan működéséhez alkalmas helyiséggel (helyiségekkel) ideértve az ügyfélszolgálat működésére alkalmas helyiséget is továbbá az adatkezeléshez, továbbításhoz és tároláshoz szükséges, illetőleg a beszámolási rendszerhez és a nyilvántartási követelményekhez igazodó számítástechnikai eszközökkel. A könyvvezetés, beszámolás 27. (1) A Szolgálat számviteli nyilvántartásait köteles oly módon részletezni, hogy abból az e törvény szerinti adatok, ellátási területenként külön-külön megállapíthatóak legyenek. (2) A Szolgálat a könyvvizsgáló által felülvizsgált beszámolójának legfontosabb adatait az elfogadást követő harminc napon belül országos napilapban és internetes honlapján is köteles közzétenni. 17

18 A Szolgálat átalakulása, megszűnése 28. (1) A Szolgálat szétválása (különválás, kiválás) esetén térségi egészségszervező tevékenységet végző utódszervezetnek meg kell felelnie az adott terület ellátására vonatkozó jogszabályi követelményeknek és a továbbiakban ellátandó területre vonatkozóan az OEP-pel megkötött valamennyi e törvény szerinti térségi egészségszervező tevékenységi szerződésben foglaltaknak. (2) A Szolgálat szétválása nem eredményezheti a valamennyi e törvény szerinti térségi egészségszervező tevékenységi területek határainak megváltozását. (3) A Szolgálat tervezett átalakulását 30 nappal, megszűnését hat hónappal előre be kell jelenteni az OEP részére. (4) A Szolgálat átalakulására és megszűnésére egyebekben a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok alkalmazandók. IV. Fejezet A Szolgálat és az egészségügyi szolgáltatók kapcsolatának szabályai A szolgáltatási szerződés 29. (1) A Szolgálat a térségi egészségszervező tevékenység keretében történő szolgáltatásnyújtás érdekében szolgáltatási szerződést köt a működési területén ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltatókkal, valamint a működési területén területi ellátási kötelezettség nélkül működő háziorvossal, házi gyermekorvossal, valamint a területi ellátási kötelezettség nélkül működő OEP szerződéssel rendelkező fogorvosi szolgálatokkal. (2) A szolgáltatási szerződésben meg kell határozni a) a szerződés hatályát, b) a területi ellátási kötelezettségre vonatkozó szabályokat, c) a minőségbiztosítás rendjének megfelelő betegút szervezés szabályait, d) a szolgáltató kötelezettségeit, e) a Szolgálat által végzett ellenőrzések rendjét, f) a Szolgálat által végzett teljesítményigazolásra vonatkozó szabályokat, az igazolás megtagadásának eseteit, g) a finanszírozás általánostól eltérő szabályait, 18

19 h) a teljesítményigazolás kérdésében felmerülő viták tisztázásának rendjét, a felek kötelezettségeit az ellátásokkal kapcsolatos panaszok kivizsgálásában, i) a szerződés felmondásának eseteit. (3) A szolgáltatási szerződésbe foglalhatók továbbá a) a szolgáltató részére biztosítandó juttatásokra vonatkozó szabályok, b) a szolgáltató egészségfejlesztési programokba való bevonására vonatkozó kötelezettségvállalás, c) az ellátással, valamint a Szolgálat és a szolgáltató viszonyával összefüggő további rendelkezések. 30. (1) A szolgáltatási szerződés érvényességének feltétele a Felügyelet általi jóváhagyás. (2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott eljárásban kikéri az egészségügyi szolgáltató működési területe szerint illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: MEP), illetőleg szükség szerint az ÁNTSZ véleményét. (3) Ha a MEP, vagy az ÁNTSZ a véleményadásra vonatkozó megkeresés kézhezvételétől számított 30 napon belül nem nyilatkozik, a jóváhagyást megadottnak kell tekinteni. A nyilatkozat hiánya nem akadálya a felügyeleti határozat meghozatalának. (4) A Felügyelet a jóváhagyást megtagadja, amennyiben a szerződésben szereplő finanszírozás a) a költséghatékony ellátás elveivel ellentétes érdekeltséget teremt, b) a lehető legnagyobb egészségnyereség elérése és a hatékonyság szempontjai alapján kedvezőtlen, illetve c) ha jogszabályba ütközik. (5) A Szolgálat a szolgáltatási szerződés megszűnéséről tájékoztatja a Felügyeletet. (6) A Felügyelet tájékoztatja a MEP-pet a jóváhagyott, valamint a megszűnt szolgáltatási szerződésekről. (7) A szolgáltatási szerződés az egészségügyi szolgáltató MEP-pel megkötött finanszírozási szerződésének részét képezi. A finanszírozási szerződés szolgáltatási szerződésben foglaltakkal ellentétes rendelkezései a szolgáltatási szerződés Felügyelet általi jóváhagyásával hatályukat vesztik. 19

20 (8) A Szolgálat és a működési területén ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltató közötti szolgáltatási szerződés megkötéséig az ellátási területről beutalt betegeket az illetékes szolgáltató a finanszírozás általános szabályai szerint köteles ellátni. A finanszírozás szabályai 31. (1) A szolgáltatási szerződésben az egészségbiztosítási finanszírozás általánosan érvényes szabályaitól, a (2) bekezdés a) pontjában foglalt mérték figyelembe vételével lehet eltérni. (2) Nem köthető ki olyan szerződési feltétel, amely a) a kötelező egészségbiztosítás rendszerében alkalmazott általános finanszírozási szabályokhoz képest több mint 15%-os mértékű eltérést eredményez valamely szolgáltatás ellentételezése tekintetében, b) valamely szolgáltatóval vagy tevékenységgel, tevékenységcsoporttal szemben a Szolgálat által megkötött további szolgáltatási szerződéseket is figyelembe véve diszkriminatív. (3) A Szolgálatnak az elvi számlán megjelenő finanszírozási maradványtól függetlenül, az általános szabályokhoz képest alacsonyabb finanszírozásból származó megtakarítását kizárólag a Szolgálattal szolgáltatási szerződésben álló szolgáltatók ellátási színvonalának emelésére, valamint közreműködésükkel megvalósított egészségfejlesztési programokra, továbbá a Szolgálattal szolgáltatási, illetve együttműködési szerződést kötött egészségügyi szolgáltatók részére történő juttatások kifizetéseire, illetve többlet-finanszírozás biztosítására használható fel. 32. (1) A teljesítmények elszámolása körében az OEP a szolgáltatókat közvetlenül finanszírozza a szolgáltatási szerződésben foglaltak szerint. A szolgáltatás finanszírozásának feltétele, hogy a Szolgálat utólag jóváhagyja az ellátási területe szerinti biztosítottak által igénybe vett szolgáltatásokat. (2) Az utólagos jóváhagyás akkor tagadható meg, ha az egészségügyi szolgáltató a Szolgálattal megkötött szolgáltatási szerződést megszegte. (3) A (2) bekezdésben meghatározott szerződés megszegésének minősül különösen, ha az egészségügyi szolgáltató a) nem tartotta be a betegút-szervezési rendet, b) jogszabályba ütköző módon nyújtotta a szolgáltatást, 33. (1) A szolgáltató a havi teljesítmény-jelentését a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig megküldi az OEP részére, amelyet az OEP a tárgyhónapot 20

21 követő 10. napig továbbít a biztosított háziorvosa szerint illetékes Szolgálat részére. (2) A Szolgálat az általa jóváhagyott teljesítmény-jelentést a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig továbbítja az OEP részére. Az OEP a finanszírozási összeget a tárgyhónapot követő hónap utolsó napjáig utalványozza. (3) A jóváhagyás Szolgálat általi megtagadásával szemben a szolgáltató 30 napon belül kifogással élhet, amelyet az OEP illetékes szakmai bizottsága vizsgál meg. (4) Amennyiben az adott szolgáltatás finanszírozására jogszabályból vagy a szolgáltatási szerződés e törvény 31. (1) bekezdése szerint meghatározott, az általános finanszírozási szabályoktól eltérő rendelkezéséből adódóan teljesítménytől független fix összeg szolgál, a finanszírozási összeg utalványozása az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozására vonatkozó, általánosan érvényes szabályok szerinti ütemezésben valósul meg. A Szolgálat ellenőrzési feladatai 34. (1) A Szolgálat figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra jogosult ellenőrizni az egészségügyi szolgáltatóknál a) a szolgáltatási szerződésben foglaltak teljesítését, különös tekintettel a biztosítottak ellátásának teljesítésére, b) az ellátás során keletkezett e törvényben előírt feladatainak ellátásához szükséges - dokumentációt. (2) A Szolgálat ellenőrzésére a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben (továbbiakban: Ebtv.) foglalt, a finanszírozási szerződés teljesítésének OEP igazgatási szervei által történő ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a Szolgálat ellenőrzési jogosultsága, illetve ellenőrzési tevékenysége nem érinti az OEP igazgatási szerveinek ellenőrzési jogosultságát, továbbá azzal, hogy a jogkövetkezmények tekintetében a Szolgálat és a szolgáltató között megkötött szerződés rendelkezéseit is figyelembe kell venni. (3) A Szolgálat az ellenőrzésről jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza az ellenőrzés helyét, idejét, tárgyát, az ellenőrzött időszak kezdő és záró napját, az ellenőrzést végző személy(ek) nevét, az ellenőrzés módszerét és fontos megállapításait. Ha a Szolgálat az ellátás során olyan szerződésszegést vagy más hiányosságot állapít meg, amely a 35. (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott intézkedés alapjául szolgálhat, a jegyzőkönyvben tételesen és azonosítható módon rögzíti a feltárt hibákat és az esetleges bizonyítékokat. 21

22 35. (1) A Szolgálat értesíti az illetékes MEP-pet, amennyiben az ellenőrzés megállapításai megalapozhatják jogkövetkezmény alkalmazásának lehetőségét. Az értesítéshez mellékeli az ellenőrzésről készített jegyzőkönyv egy példányát. (2) A Szolgálat értesíti az ÁNTSZ területileg illetékes tisztifőorvosát, amennyiben az ellenőrzés megállapítása szerint az ellenőrzött egészségügyi szolgáltató a szakma szabályait megsértette. (3) A (2) bekezdésben megjelölt egészségügyi szolgáltató vezetője az ÁNTSZ területileg illetékes tisztifőorvosához fordulhat, amennyiben megítélése szerint az ellenőrzést végző Szolgálat az ellenőrzés során figyelmen kívül hagyta vagy helytelenül értelmezte a szakma szabályait. 36. A kötelező egészségbiztosítás terhére megvalósuló ellátások tekintetében a Szolgálat ellenőrzése során tett megállapításaival szemben a szolgáltató 30 napon belül kifogással élhet, melyet az OEP vizsgál meg. A betegút szervezésére vonatkozó szabályok 37. (1) A Szolgálat az egészségügyi ellátások megszervezése során a szolgáltatások igénybevételével kapcsolatban az érintett biztosítottak részére nem állapíthat meg a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető szolgáltatásokra vonatkozó, valamennyi biztosítottra általánosan érvényes rendelkezésekben foglaltakhoz képest kedvezőtlenebb előírásokat, különös tekintettel az Ebtv ában foglalt vizsgálati és terápiás módszer megválasztására, valamint a második szakvéleményhez való jogosultságra vonatkozóan. (2) A Szolgálat a biztosítottak részére kialakított betegutakról és beutalási szabályokról, az ettől való eltérés lehetőségéről, a többletszolgáltatásokról, a térítési díj fizetése mellett igénybe vehető többletszolgáltatásokról, a prevenciós, valamint egészségfejlesztési tevékenység keretében igénybe vehető szolgáltatásokról és programokról a biztosítottakat és a vele szolgáltatási vagy együttműködési szerződést kötött egészségügyi szolgáltatókat, valamint az illetékességi területe szerinti önkormányzatokat rendszeresen tájékoztatja. Ezeket az információkat az ügyfélszolgálati irodájában, és a vele szerződött háziorvosokon (házi gyermekorvosokon) keresztül nyilvánosságra hozza. 38. (1) A Szolgálat a vele szolgáltatási szerződést kötött egészségügyi szolgáltatók részére a hatékony betegutak kialakítása érdekében betegbeutalási szabályokat határozhat meg. Ezek körében azonban valamennyi biztosított részére lehetővé kell tenni 22

23 a) a területi ellátási kötelezettség alapján illetékes egészségügyi szolgáltatóknál történő ellátásnak a kötelező egészségbiztosítás terhére történő igénybevételét, b) az a) pontban meghatározott szolgáltatóktól eltérő szolgáltatóhoz történő beutalást abban az esetben, ha ba) a területi kötelezettség alapján illetékes szolgáltatónál a szolgáltatás igénybevétele csak az egészségromlás lehetőségét is magában hordozó, hosszabb várakozási idő után lehetséges, vagy bb) a szükséges ellátás nem vehető igénybe a területileg illetékes szolgáltatónál, illetőleg bc) ha a beteg a szabad orvosválasztási joga alapján ezt kérte, bd) a biztosított bejelentett lakó- vagy tartózkodási helye, munkahelye, illetve a nappali tagozatos tanulmányai szerinti oktatási intézmény helye alapján az a) pont szerinti szolgáltatónál lényegesen könnyebben megközelíthető egészségügyi szolgáltatóhoz történő beutalását kezdeményezi, c) az Eütv ának (1) bekezdése szerinti sürgősségi ellátás igénybevételét, d) a beutaló nélkül igénybe vehető járóbeteg szakellátásnak a biztosított választása szerinti igénybevételét. (2) A Szolgálat az adott szolgáltatásért járó általános finanszírozási tételt hagyja jóvá a szolgáltató elszámolásában, kivéve, ha az érintett szolgáltatóval vagy más Szolgálattal kötött megállapodása ettől eltérően rendelkezik. (3) Az (1) bekezdés ba)-bb) pontjai szerinti esetekben a Szolgálat előírhatja, hogy a vele szerződött más, a feladatok ellátására alkalmas, a beteg számára jelentős utazási többletteher nélkül megközelíthető szolgáltatóhoz kell a beteget beutalni. Ilyen esetben a finanszírozás tekintetében a Szolgálat és a szolgáltató között meglévő szerződés rendelkezéseit kell alkalmazni. Amennyiben ilyen szolgáltató nincs, a beteg kérésének figyelembevételével kell a beutalásról intézkedni az OEP-pel szerződéses jogviszonyban álló szolgáltatóhoz, s ilyenkor a Szolgálat az általános finanszírozási tételt hagyja jóvá a szolgáltató elszámolásához. (4) A Szolgálat a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező, országos feladatot ellátó intézményekkel az egészségbiztosítási finanszírozásra vonatkozó általános szabályok alapján köt szolgáltatási szerződést. A Szolgálat ezen túlmenően, a progresszivitás csúcsán álló, országos hatáskörű fekvőbeteg intézményekkel kötött külön szolgáltatási szerződés hiányában is, orvosszakmai indokok alapján, irányíthatják a beteget ezen intézményekbe. (5) A gyógyintézeteken belüli egyéni igényre kialakított betegút ideértve az intézményen belüli ellátó személyének megválasztását igénybevétele, valamint az Ebtv. 23. f)-j) pontjai szerinti részleges térítés mellett igénybe vehető szolgáltatások térítési díját a szolgáltató kormányrendeletben foglaltak 23

24 szerint állapítja meg. A szolgáltató térítési díjairól a vele szolgáltatási vagy együttműködési szerződésben álló Szolgálatot és a beteget tájékoztatja. (6) A biztosítottak biztosítási jogviszonyán alapuló külföldi fekvőbeteg intézeti gyógykezelésére külön jogszabály előírásai az irányadóak. Az együttműködési szerződés 39. (1) A Szolgálat a vele szolgáltatási szerződésben nem álló egészségügyi szolgáltatóval, önkéntes kölcsönös kiegészítő egészségpénztárral, továbbá az egészségügyi ellátásban, illetve az egészségfejlesztési tevékenységben közreműködő más szervezettel, valamint más Szolgálattal együttműködési szerződést köthet az egészségügyi ellátás és az egészségfejlesztés feladatainak magas színvonalú ellátása érdekében. (2) Az együttműködési szerződés különösen a hiányzó szolgáltatások biztosítására, kapacitás-optimalizálásra, beutalás szervezésre, egészségfejlesztésre irányulhat. (3) Az együttműködési szerződés, amennyiben térségi egészségszervező tevékenység keretében történő szolgáltatásnyújtásra irányul, a 30. -ának (7) bekezdésének alkalmazásában a szolgáltatási szerződésben is szabályozható tartalom tekintetében szolgáltatási szerződésnek minősül. (4) A szolgáltatás nyújtásra is irányuló együttműködési szerződések nem veszélyeztethetik a területi ellátási kötelezettségből adódó feladatok teljesítését. 40. (1) A Szolgálat a működési területén ellátási kötelezettséggel nem rendelkező egészségügyi szolgáltatóval is köthet olyan együttműködési szerződést, amelyben hozzájárul ahhoz, hogy a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező szolgáltató helyett a szerződést megkötött szolgáltató által nyújtott ellátást vegyék igénybe a biztosítottak, a területi ellátási kötelezettség alapján igénybe vehető ellátásokkal azonos feltételek mellett. Az ilyen szerződésről a Szolgálat tájékoztatja a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező szolgáltatót. (2) A Szolgálat a működési területén ellátási kötelezettséggel nem rendelkező, az OEP-pel finanszírozási szerződésben nem álló szolgáltatókkal olyan együttműködési szerződést is köthet, amely szerint a biztosítottak részére nyújtott egészségügyi, természetgyógyászati, egészségfejlesztési szolgáltatás esetén a Szolgálat által biztosított finanszírozás a szolgáltatás ellenértékének csak egy részét fedezi. Az ilyen szerződés mellékletében szolgáltatásonként összegszerűen fel kell tüntetni a finanszírozás mértékét. A szolgáltatónak a szolgáltatást igénybe venni kívánó biztosítottnak erről tájékoztatást kell adnia. 24

25 Egészségfejlesztés 41. Az egészségfejlesztés szervezésének keretében a Szolgálat a) a 42. (1) bekezdésében foglalt szolgáltatásokat vásárolhat, az ban foglalt előírások figyelembe vételével, b) a biztosítottak részére egészségfejlesztési és az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások igénybevételét támogathatja. 42. (1) Az egészségfejlesztési tevékenység a) az egészséges életmód, az egészséges táplálkozás népszerűsítése, egészségnevelés, b) szabadidősport program szervezése és bonyolítása, illetve az ezzel összefüggő rehabilitációs és rekreációs tevékenység, c) az egészséges anyaságra és a szülői szerepvállalásra való felkészítésben, családtervezésben való közreműködés, d) a betegségek megelőzését szolgáló képzési program, e) mentálhigiénés segítségnyújtás, f) valamilyen megbetegedés szempontjából fokozott kockázattal rendelkező lakosságcsoport célzott tájékoztatására, a kockázati tényezők lehetőség szerinti kiküszöbölésére, ellensúlyozására irányuló tevékenység, g) a káros környezeti hatások egyéni kiküszöbölésének elősegítése, h) a káros szenvedélyek leküzdésére szolgáló program, i) a betegségek korai stádiumban való felismerését szolgáló szűrővizsgálat, j) a megmaradt képességek gondozása, fejlesztése, k) a térítési díjköteles ellátások, szolgáltatások, gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök térítési díjának átvállalása, l) egészségügyi szolgáltatónál történő fejlesztés, beruházás, felújítás, karbantartás, m) egészségügyi célú informatikai fejlesztés. (2) Az egészségfejlesztés céljainak megvalósítását szolgálhatja az egészségügy fejlesztése révén az emelt szintű ellátás biztosítása, továbbá az azt támogató beruházások megvalósítása. (3) A Szolgálat által szervezett egészségfejlesztési programok keretében finanszírozható a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybe nem vehető, illetve az egészségbiztosítási finanszírozás általánosan érvényes szabályai szerinti támogatási hányadon felül is a részleges térítési díj fizetése mellett igénybe vehető egészségügyi ellátás, illetve az annak keretében felmerülő kényelmi szolgáltatás is. 25

26 43. (1) Az egészségfejlesztés keretében szolgáltatások nyújthatók vagy vásárolhatók, illetve támogatások adhatók valamennyi érintett biztosított számára vagy vonatkozhatnak kifejezetten egyes, egészségi kockázatok tekintetében veszélyeztetett lakossági csoportokra. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott egészségfejlesztési tevékenység keretében szolgáltatások nyújthatók vagy vásárolhatók, illetve az egészségfejlesztést szolgáló támogatások finanszírozhatók önkéntes egészségpénztáron keresztül is. (3) A 42. -ának (2) bekezdése szerinti egészségfejlesztést támogató beruházások esetén a keletkezett vagyon kizárólag a Szolgálattal szolgáltatási vagy együttműködési szerződést kötött szolgáltatók, illetve önkéntes kölcsönös egészségpénztárak tulajdonába kerülhet. Az egészségfejlesztési célok meghatározása a tulajdonos egyetértésével történik. V. Fejezet A Szolgálat és az OEP kapcsolatának szabályai A térségi egészségszervező tevékenység folytatására irányuló szerződés 44. (1) Az adott terület e törvény szerinti térségi egészségszervező tevékenység ellátására az OEP a térségi egészségszervező tevékenység folytatására irányuló,pályázat nyertesével határozott időre, de legalább 10, legfeljebb 15 évre szóló térségi egészségszervező tevékenység folytatására irányuló szerződést köt. Az erre irányuló szerződésben a Szolgálat vállalja az adott terület e törvény szerinti térségi egészségszervező tevékenység folytatását, míg az OEP kötelezettséget vállal a Szolgálat részére a 4. j) pontja szerinti elvi számla vezetésére és az e törvényben foglaltak szerint a Szolgálat részére járó juttatások rendelkezésre bocsátására. (2) A térségi egészségszervező tevékenység folytatására irányuló szerződésben e törvény keretei között meg kell határozni a) a térségi egészségszervező tevékenységgel érintett területet a háziorvosi/házi gyermekorvosi körzetek szerint, és az egyes háziorvosi/házi gyermekorvosi szolgáltatókhoz bejelentkezett biztosítottak számát, b) a kölcsönös adatszolgáltatás rendjét, c) a 14. -ban foglaltak szerint számított vagyoni biztosítékot, d) a Szolgálat által vállalt, a 92. -ban foglaltak szerinti prevenciós programtervet, valamint a minőségbiztosítási alapelveket. 26