Rekreáció és tudományos gondolkodás

Átírás

1 X. Rekreáció és tudományos gondolkodás

2 Apáczai napok 2011 Tartalom Kékes Szabó Marietta: Implicit tanulási készségek vizsgálata az iskolában Barcza Attila: Rekreációs lehetőségek azonos és eltérő vonásai a magyar osztrák határtérségben Suskovics Csilla, Tóth Gábor: A BMI (Body Mass Index) változásai egy Nyugat Dunántúli mintában 2

3 Rekreáció és tudományos gondolkodás KÉKES SZABÓ Marietta Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Tanszék Implicit tanulási készségek vizsgálata az iskolában A hétköznapokban sok olyan szabályszerűséget felölelő készség aktivizálására van szükségünk, melyek gyakorlati tevékenységeink során nem is tudatosulnak. Ilyen esetekben implicit emlékezetünkre támaszkodunk. Ha pedig szavakkal jól megragadható ismereteinket kell mozgósítsuk, úgy explicit tudásunk nyújt számunkra segítséget. A kétféle emlékezet Az agyi struktúrák közül a hippocampushoz kapcsolható az explicit (deklaratív) emlékezetünk, mely a szemantikus és az epizodikus alrendszereket foglalja magába. A másik emlékezeti rendszer mely az előbbitől elválva, disszociálva is működik az implicit (nondeklaratív) rendszer (SCHACTER 1987; SQUIRE 1987). Az implicit és explicit folyamatok egymással átfordítható kapcsolatban állnak (DAVIS 2001). S noha előbbiek elsajátítása hosszabb időt vesz igénybe, azok inkább ellenállóak pl. a stresszel szemben, mintsem explicit memóriánk (MASTERS 1992). A tudományterületen számos eredménnyel szolgál az implicit tanulás során végbemenő folyamatokról, azonban az online és offline időszakok későbbi teljesítményben nyújtott változékonysága terén még üres foltok állnak előttünk. Vizsgálatunk ezekre kívánt hiánypótlásul szolgálni. Az asrt feladat, mint az implicit tanulás egyik közismert eljárása Miként a mindennapi tanulási folyamataink során is több rejtett szekvenciát kódolunk, úgy a kutatás során alkalmazott ún. asrt feladat (alternating Serial Reaction Time) is ennek mérését szolgálja a reakcióidő és a pontosság változók rögzítésével. Az eljárás során a rejtett szekvenciák felismerése mind rövidebb időn belül történő, s egyben pontosabb válaszokat eredményez a vizsgálati személy részéről (NISSEN BULLEMER 1987). Ám abban az esetben, ha a szekvencia felismerésének az egyén tudatába kerül, úgy azt találjuk, hogy már az explicit memória lép működésbe (BADDELEY 2005). Az asrt feladat működését a következőkben foglalhatjuk össze: a vizsgálati személy a PC képernyőjén, négy különböző hely felett megjelenő kis, mozgó fényingerre kell a gép billentyűzetén mind gyorsabb és pontosabb motoros választ adjon a négy helynek megfelelő 1 1 nyomógomb lenyomásával. Míg a szekvencia formájában visszatérő ingerekre a személyek rendszerint teljesítményjavulással reagálnak, úgy a random elemeknél ez nem tapasztalható. Az elemek tipikus sorrendje: 1r4r3r2r, mely képletben r a random tagot jelöli (ROMANO HOWARD HOWARD 2010). Az implicit tanulás agyi háttere Az implicit tanulás és megőrzés terén az agyi plaszticitás és cortico striatum bírnak fokozott jelenőséggel (DOYON ET AL 2008). A kutatók funkcionális mágneses rezonancia vizsgálattal (fmri) és pozitron emissziós tomográffal (PET) kísérve a tanulást azt találták, hogy a viselkedésben manifesztálódott változás során a striatrum szerepe fokozott (DOYON 3

4 Apáczai napok 2011 ET AL 2008). Mások a cerebellum aktivitását is feltárták, ami a cortico striatalis rendszer mellett a cortico cerebrállis rendszer motoros szekvencia elsajátításban betöltött jelentőségére is rávilágít. A két rendszer valamiféle dinamikus funkcionális interakcióban állhat egymással. Néhány kutató a striatum korai tanulási fázist követő aktivitásáról is beszámolt (DOYON ET AL 2008). Az implicit készségelsajátítás gyakorlás (mint online folyamat) és alvás révén lezajló konszolidációs folyamatokkal is végbemehet. Utóbbi offline periódus esetén az explicit memória befolyása erőteljesebben megnyilvánulhat (DOYON ET AL 2009). Zenészek és táncosok implicit tanulására vonatkozó korábbi vizsgálatok Ujjainkat nem egyforma mértékben használjuk a hétköznapokban ld. mutatóujjunk és középső ujjunk dominálnak (AOKI ET AL 2005B). Profi zenészek esetén differencia mutatkozott gomblenyomásos feladatban: ld. amatőrökhöz képest inkább voltak képesek ujjakat egymástól elkülönítve mozgatni, gyorsabbak voltak (AOKI FURUYA KINOSHITA 2005A). Már ezen vizsgálatok során is felmerült, hogy az explicit memóriával párhuzamosan egy másik rendszer is ld. implicit memória is közrejátszhat az emlékezeti folyamatok során, illetve azok interferálhatnak is, (ROMANO ET AL 2010). De mi lehet a helyzet táncosok vonatkozásában? Ezen művészeti ág képviselői aktív résztvevői a gyakorlatoknak, tanulási folyamataikra fokozottan érvényes a saját élmény, tapasztalás és feladatvégzés hatása (BAILEY PICKARD 2010). A mozgás, a tánc nyelve is több szekvenciális elemet hordoz. Implicit tanulást vizsgáló kutatók úgy gondolták (hipotézisként állítva ezt), hogy nem csupán a profi táncosok, de az amatőrök is meg tudnak ragadni kortárs táncban jelentkező szabályszerűségeket, melynek eredetét a strukturált emberi mozgás elképzelésére alapozták. 22 táncnyelv 3 5 mozgássorát két alkalommal, random módon exponálták a vizsgálatban résztvevők számára, legfeljebb 19 másodperc időtartamban. Az előzetes elképzeléseknek megfelelően mindkét csoport előbb volt képes a rejtett szekvenciák felismerésére, mint magának a nyelvi megformálásnak a megragadására. Azonban a táncosok közül szignifikánsan többen voltak, akik nyelvtani szekvenciákat is azonosítani tudtak. Mindezen eredmények pedig a tánc révén végbemenő implicit készségtanulás bizonyítékaként szolgálnak számunkra (OPASIS STEVENS TILLMANN 2009). Kutatási kérdés és hipotézisek Kutatási kérdésünk a tánctanulás révén megtapasztalt mozgásélmény, jártasság révén megvalósuló szekvencia tanulás eltéréseit kívánta feltárni. Hipotézisünk az volt, hogy a több éve táncoló növendékek teljesítménye jobban alakul az asrt feladatban, mint kezdő társaiké. Módszerek Résztvevők A vizsgálatban 20 táncos (életkor: 11 23, átlag: 16,35 SD: 3,66; mind lány) és 20 kontroll (életkor: 11 23, átlag: 16,35 SD: 3,66; mind lány) csoportbeli fiatal szerepelt. A táncosoknál legalább 3 éves táncos előtanulmány volt a mintába kerülés feltételeként állítva. A vizsgálat résztvevői tájékoztatva lettek a kutatásról, kiskorúak esetében szülő beleegyező nyilatkozat előzetes aláírására került sor, az etikai szabályok betartása megtörtént. 4

5 Rekreáció és tudományos gondolkodás Vizsgálati eszközök A probabilisztikus asrt feladatot alkalmaztuk az implicit tanulás mérésére, melynek során a vizsgálati személyek percepciója és motoros válaszai nyomán PC n rögzítésre kerültek azon adatok, melyek a későbbi adatfeldolgozás bázisát képezték. A vizsgálat leírása Az adatfelvételre nyugodt környezetben, mintegy 60 perces időtartamban került sor az elkövetkező feladat megismerését követően. A gyakorlat 25 darab, magukban 1,5 perces blokkból állt. Minden blokk végén a számítógépen megjelent a korábbi eredmény (reakcióidő és pontosság értéke), így a fiatalok stratégiájukon módosítva törekedhettek a mind jobb teljesítményre. Az adatfelvétel után kérdőívben rögzítésre kerültek a vizsgálati személyek feladattal kapcsolatos tapasztalatai. Érdekes módon a táncos növendékek több mint fele jelzett vissza információt arról, hogy valamiféle különös ismétlődést tapasztalt a gyakorlat alatt, mely jellegű visszajelzés a kontrollcsoportból nem érkezett. Egy fő a szekvencia szót is használta reflexiójában. Eredmények Pontosság és reakció adatok eredményei SPSS 15.0 for Windows Evaluation Version programmal variancia analízist végezve, csoporttól függetlenül, rejtett szekvencia tanulását igazolódott a csoportokban (F(1,38)=18,64, p<0,001), ami a gyakorlások révén megvalósult, mind pontosabb visszajelzést igazolta. A reakcióidő terén is mindkét csoport egyre gyorsabb lett (F(3,114)=32,03, p<0,001). Szignifikáns főhatás (F(1,38)=73,80, p<0,001) a válaszadás idejére, a szekvencia specifikus tanulásra (F(1,38)=4,51, p=0,04) mutatkozott. A táncos csoport tagjai előbb sajátították el a rejtett szekvenciát, ugyanakkor a két triplettípusra adott válaszaik eltértek (F(3,114)=4,08, p=0,009). Megvitatás Vizsgálataink nyomán elmondható, hogy az implicit tanulás mind a táncos, mind pedig a kontrollcsoport esetén megtörtént. A táncosok rejtett szekvencia tanulása előbb megvalósult, ők rövidebb időn belül voltak képesek elérni a táncosok csaknem ugyanazt a teljesítményt, mint amatőr társaik. Ám a táncosoknál tapasztalt jobb reakcióidőt nem kísérte a hipotézisünk szerinti pontosabb válaszreakció. Vajon ennek mi állhat a hátterében? Korábban már felvetették más kutatók, hogy az explicit rendszer procedurális emlékezetre gyakorolt hatása zavarólag hathat ld. interferencia indukciós hatás (ROMANO ET AL 2010). Így valószínűsíthető, hogy a táncosoknál felismert szabályszerűség, explicit ismeretként, illetve tudatos odafigyelés formájában kedvezőtlen hatást gyakorolt a felidézésre a magunk vizsgálatában is. A test által szerzett tapasztalati élmények, táncnyelv, ismétlődő mozdulatsorok mind szekvenciákat tartalmaznak (BAILEY PICKARD 2010).. Ezek explorálása, de megfigyeltetése is az implicit tanulás kreatív lehetőségét nyújtják, profiknál nagyobb jártasságot biztosítva a (forma)nyelvi szekvenciák azonosítása terén (OPASIS ET AL 2009). A táncos képzésben részesülő fiatalok észlelése másabb formát ölthet, az információ feldolgozás eltérő mód(ok)on zajlik esetükben. Az egyes érzékek talán kifinomultabb volta segíti őket a rejtett 5

6 Apáczai napok 2011 szekvenciák felismerésében és megőrzésében, ami a magunk kutatási eredményeivel egybecseng. A tánc zenei kísérete, annak ritmusa szintén ismétlődő elemekre való odafigyelést, belsővé tételt igényel. A tanár a képzés elején a gyermeket inkább implicit tanulással, később explicit ismeretekkel támogatja. Vizsgálatunk egy több kutatásból álló feltáró munka egyik alappilléreként jött létre, mely úton továbbhaladva hisszük, olyan további változó összefüggésekre sikerül rávilágítani, melyek a mozgásfejlesztéssel foglalkozó szakemberek munkájába beépítve tudatosabban felépített, s egyben mind hatékonyabb fejlesztő programok tervezését és megvalósítását teszik majd lehetővé a későbbiekben. Irodalom AOKI, T. FURUYA, S. KINOSHITA, H.: Finger tapping ability in male and female pianists and nonmusician control. Motor control 2005a/9(1) AOKI, T. TSUDA, H. TAKASAWA, M. OSAKI, Y. OKU, N. HATAZAWA, J. KINOSHITA, H.: The effect of tapping finger and mode differences on cortical and subcortical activities: a PET study. Experimental Brain Research 2005b/160(3) BADDELEY, A. D.: Az emberi emlékezet. Budapest : Osiris 2005 BAILEY, R. PICKARD, A.: Body learning: examining the processes of skill learning in dance. In: EVANS, J. (szerk.), Sport, Education and Society. Faculty of Education, Canterbury Christ Church University, Canterbury 2010, p. DAVIS, J. T.: Revising Psychoanalytic Interpretations of the Past: An Examination of Declarative and Non Declarative Memory Processes. International Journal of Psycho Analysis 2001/ DOYON, J. BELLEC, P. AMSEL, R. PENHUNE, V. MONCHI, O. CARRIER, J. LEHÉRICY, S. BENALI, H.: Contributions of the basal ganglia and functionally related brain structures to motor learning. Behavioural Brain Research 2008/199(1) DOYON, J. KORMAN, M. MORIN, A. DOSTIE, V. HADJ TAHAR A. BENALI, H. KARNI, A. UNGERLEIDER, L. G. CARRIER, J.: Contribution of night and day sleep vs. simple passage of time to the consolidation of motor sequence and visuomotor adaptation learning. Experimental Brain Research 2009/195(1) MASTERS, R.: Knowledges, nerves and know how: The role of explicit versus implicit knowledges in the breakdown of a complex motor skill under pressure. British Journal of Psychology 1992/ NISSEN, M. J. BULLEMER, P.: Attentional requirements of learning: evidence from performance measures. Cognitive Psychology, 1987/ OPASIS, T. STEVENS, C. TILLMANN, B.: Unspoken knowledge: Implicit learning of structured human dance movement. Journal of Experimental Psychology: Learning, Memory, and Cognition 2009/35(6) ROMANO, J. C. HOWARD, J. H. Jr. HOWARD, D. V.(2010). One year retention of general and sequence specific skills in a probabilistic, serial reaction time task. In: GATHERCOLE, S. E. CONWAY, M. A. (szerk.). Memory. Psyhology Press, Georgetown 2010, p. SCHACHTER, D. L.: Implicit memory: History and current status. Journal of Experimental Psychology: Learning, Memory, and Cognition 1987/ SQUIRE, L. R.: Memory and Brain. Oxford University Press, New York, 1987, 315 oldal 6

7 Rekreáció és tudományos gondolkodás BARCZA Attila Nyugat magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Rekreációs lehetőségek azonos és eltérő vonásai a magyar osztrák határtérségben Bevezetés A határtérségek kutatásának sajátos aktualitást adnak a történelmi mértékkel mérve közelmúltban kezdődött politikai, gazdasági, társadalmi átalakulási folyamatok. A nyugati határtérségek, ezen belül Sopron és környéke, a Fertő táj Magyarország nyugati kapujaként funkcionált akkor is, amikor az országhatár még nem a jelenlegi határvonalon húzódott. A trianoni döntést követően államhatár választotta szét a földrajzilag egységes tájat. Ezáltal megkezdődött a szétszakított területek eltérő fejlődése. A II. világháborút követően a térségben húzódó határ két egymással szemben álló politikai, gazdasági, társadalmi, ideológiai rendszert választott el egymástól. A határ menti térségek kapcsolatainak korlátozása változó mértékben több évtizeden keresztül fennállt. A schengeni státus elnyerése teremtette meg a tájegység új típusú összekapcsolódásának lehetőségét, melyhez az EU régiók adnak új dimenziót. A béke iparága, a turizmus, a térség fejlődésének meghatározó tényezőjévé lépett elő. A változatos turisztikai termékkínálatban a határ mindkét oldalán egyre nagyobb arányban jelenik meg a szabadidős turizmus. Győr Moson Sopron megye határtérségeiben, ezen belül a Fertő táj Világörökség státusszal rendelkező magyar és osztrák településeken a rekreációs termékprofil meghatározóvá vált, bár a fejlődés dinamikája időben és térben jelentősen eltért. 1. Célkitűzés és módszerek A kutatás arra kereste a választ turisztikai és sporttudományi szemszögből egyaránt, hogy a Fertő táj Világörökség magyar és osztrák településein miként változott a rekreációs, ezen belül kiemelten a sporttevékenységgel járó rekreációs kínálat térben és időben. A cikkben közölt eredmények egy átfogó, több aspektusú kutatás egy részterületét képezik. A kutatási terület, a Fertő táj Világörökség térsége Magyarország nyugati peremén, Győr Moson Sopron megyében található, és az Osztrák Köztársaság Burgenland tartományának egyes észak burgenlandi területeit érinti. A magyar térség a nyugat dunántúli régión belül részben a Kisalföld, részben a Nyugat magyarországi peremvidék tájegységéhez tartozik. Euregionális szinten pedig az Euregio West/ Nyugat Pannónia területén helyezkedik el. A legnyugatibb szikes sztyepptó, a Fertő környezetében a változatos geomorfológiai, geológiai, klimatikus adottságokkal rendelkező tájon egyedülálló flóra és faunaállomány él. Sajátos településszerkezete, építészete, térszerkezeti kapcsolatai, a kulturális és nyelvi sokszínűségben itt élő magyar, német, horvát lakosság teszi ezt a tájat különleges értékűvé. A vizsgálat területileg a Fertő táj Világörökséghez tartozó tíz magyar település Fertőd, Sarród (Fertőújlak), Fertőboz, Fertőszéplak, Hegykő, Fertőhomok, Hidegség, Balf (Sopron), Fertőrákos) és a tó keleti partján elhelyezkedő hét osztrák településre (Pamhagen, Podersdorf, Illmitz, Apetlon Gols, Frauenkirchen) terjed ki, melyek a XX. század elejéig Sopron ill. Moson vármegyéhez tartoztak. A turisztikai kínálat vonatkozásában a kutatás foglalkozik más térségi településekkel is. Nagycenk, noha a Világörökség státusszal rendelkezik eltérő sajátosságai miatt nem került be a vizsgált települések körébe. 7

8 Apáczai napok 2011 Primér kutatásként, kvalitatív jelleggel, kérdőíves vizsgálattal és standard minta alapján lefolytatott interjúkkal (szállásadók, vállalkozók, intézmények) történt a rekreációs kínálat ismertségének és kihasználtságának vizsgálata. A kutatás egy másik aspektusa ezeket az információkat egészítette ki 550 fős mintán turisták és helyi lakosok körében végzett kérdőíves felméréssel. Szekundér kutatásként, statisztikai adatok, történelmi és korabeli források (sajtó) áttekintésével, feldolgozásával, szakmai tanulmányúttal történt a határmentiségből adódó sajátosságok, a turizmus fejlődésének, a rekreációs kínálat elemeinek áttekintése. A kutatás informális forrását jelenti azok az ismeretek, információk, melyek a kutatási terület személyes ismerete révén és többéves szállásadói tapasztalat birtokában állnak rendelkezésemre. 2. A rekreáció, mint az egészséges életmód része és a turisztikai kínálat eleme A fejlett gazdasággal rendelkező országokban egyre növekszik az emberek várható élettartama és egyre több szabadidővel rendelkeznek. Kedvezőtlen jelenségként viszont a modern életritmus egyre nagyobb stresszfaktorként lép elő ill. az életmódban nagy arányban vannak jelen az egészségkárosító tényezők, mint a mozgásszegény életmód, az elhízás, stb. Az egyén biológiai, pszichés és fizikai jóllétének egyik fontos tényezője lehet a megfelelő mennyiségű és minőségű rekreáció, melynek jelentőségét már az ókor egészségkultúrájában is megtaláljuk. A hazai és nemzetközi szakirodalomban többféle meghatározást találunk meg a rekreáció fogalmáról, tartalmáról, felosztásáról, szűkebb és tágabb értelmezéséről, ami nehezíti egy egységes definíció megalkotását. Gyakorta az újraalkotás, újrateremtés, átvitt értelemben az üdülés, pihenés, felfrissülés, szűkebb értelemben a mozgásos tevékenység, sportrekreáció tartalommal használják. Gáldi (in: Újszászi 2010) a rekreációs aktivitást a jó minőségű élet összetevőjének tekinti. Wolanska (1974) az önként végzett szabadidős szórakozás, személyiségfejlesztés mellett elsősorban a fizikai rekreáció, tevékeny pihenés, sportolás, tömegsport, kocogás, aerobik jellegű tevékenységekként értelmezi. Gray (1978) egyfajta lelkiállapotként, emberi tapasztalatok halmazaként határozza meg. Rókusfalvy (1986) az élet minden területére vonatkoztatja (in: Szabó J. 2006: ). A kutatás során a rekreációt, mint a szabadidő kultúráját, azon belül a jó közérzet, a jól érzés, a jól lét megteremtéseként értelmezem Kovács T. A. (2007) nyomán. A rekreáció során az egészségkultúra, a testkultúra és a művészetek, szórakozás kultúrája lehetővé teszi az egyén szellemi és fizikai állapotának megújítását, megfelelő szinten tartását. A rekreációs kínálat turisztikai termékként is megjelent, ezért idegenforgalmi, gazdasági jelentősége is aktuálissá teszi a téma vizsgálatát. A magyar osztrák határ menti térségek nyugat dunántúli területein, ezen belül Sopron és környékén, a Fertő táj Világörökség településein ill. Észak és Közép Burgenland turisztikai stratégiáiban és a vonzerők közt meghatározók a szellemi és fizikai rekreációs lehetőségek. 3. A határ funkcióinak változása a Fertő tájon 3.1. Trianon A vizsgált térségben az ausztriai kutatási területen a Fertő tó keleti part menti települései a trianoni békeszerződésig Sopron ill. Moson vármegyéhez tartoztak. A létrejött új határ szétszakította a térség térszerkezeti kapcsolatait, átstrukturálta vonzáskörzeteit, jelentős gazdasági kihatásokkal járt, de a határ átjárhatósága biztosított volt. A határőrizet jellege és a határforgalom adminisztratív korlátai nem jelentettek olyan mérvű akadályt, mint a II. 8

9 Rekreáció és tudományos gondolkodás világháború után (Sallai J. 2004). De azok a szoros gazdasági, kereskedelmi, közigazgatási, kulturális és oktatási kapcsolatok, melyekkel az osztrák területre került települések Sopronhoz és kisebb mértékben Mosonmagyaróvárhoz kötődtek, nem voltak fenntarthatók. Sopron vonzáskörzetének átformálása és ezzel összefüggésben a gazdaság és az intézményrendszer átalakítása hosszabb időt igényelt. Turizmusa viszont fejlődésnek indult, mert az addig hagyományosnak tekinthető üdülőhelyek, a Monarchia felbomlása miatt már más államokhoz tartoztak (Hárs J. 2003) A Vasfüggöny időszaka A II. világháborút követően az egymással szemben álló kapitalista és szocialista társadalmi rendszer választóvonalává vált a nyugati határtérség. A tájegység két oldalának kapcsolatait egyrészt a fizikai fenyegetést jelentő, szigorú határőrizeti rendszer (Vasfüggöny), másrészt az életbe léptetett utazási korlátozások tették lehetetlenné. A kutatási térség magyar oldalának egyes települései és a Fertő tó is a határsáv területére kerültek és csak külön engedély birtokában voltak megközelíthetők. A nyugati határmegyék tömegközlekedésében és az ide irányuló közlekedési útvonalakon is lehetett ellenőrzésekre számítani, melyet hivatásos ill. civil ruhás határőrök végeztek, akik munkáját az önkéntes határőrök is segítették. (Locsmándi Sz. 2008: 98 99). A határ drasztikusan lecsökkent utasforgalmát érzékelteti, hogy 1951 ben fő volt a kiutazók száma. A határ ebben az időszakban teljes mértékben, mint elválasztó térelem, perem és ütközőzóna funkcionált től indult meg intenzívebben a magyar osztrák kapcsolatok újraépítése, több bilaterális egyezmény aláírásával. Csak lassan változtak a kiutazás időbeli és adminisztratív korlátozásai, ami gátolta a turizmus fejlődését. A beutazás könnyítése viszont élénkülést hozott a nyugati turisták számában, mely eleinte nagyobb mértékben az osztrák egynapos turisták számának növekedését eredményezte. A két világrendszer kapcsolatában beálló enyhülés és a békés egymás mellett élés politikájának meghirdetése a kiutazási feltételek könnyítésével is járt, melyet megmutatkoztak a kiutazó forgalomban ban fő, 1978 ban 5,4 millió fő, 1987 ben 7,2 millió fő volt a kiutazó magyarok száma (Vámhivatal, Sopron 2005). A ki és beutazó turisták számának növekedésével Sopron a híd szerepét töltött be nyugat és kelet között. A határ túloldalán Burgenland tartományi székhelyének, Eisenstadtnak a térségi központ szerepe csak lassan formálódott és a magyar osztrák turizmusban elfoglalt helye sem volt jelentős. A tó keleti partjának települései Neusiedl am See és Frauenkirchen felé orientálódtak. Határátkelőhely hiányában a magyar területtől még mindig el voltak zárva. Az osztrák turisták hatására fellendülő bevásárló és szolgáltatás turizmus, a termálturizmus elsősorban Sopron térségét érintette. A kiutazó magyarok zöme szintén a bevásárlóturizmust részesítette előnybe, az éppen kurrens cikkek magánimportjának lebonyolításával. Fellendítve a magyarokra szakosodott üzletek forgalmát (pl. Gorenje korszak). A világútlevél évi bevezetése jelentősen növelte a kiutazók számát 1989 ben a magyar turisták mintegy 9 milliárd schillinges bevételt realizáltak Ausztria számára (Rechnitzer 2005) Rendszerváltás után Az 1989 ben Sopronpusztán lezajlott Páneurópai Piknik nyomán felgyorsuló események is hozzájárultak ahhoz, hogy a megvalósuló rendszerváltás nemzetközi politikai, társadalmi gazdasági átrendeződést eredményezett. A rendszerváltás hatásaként megjelenő gazdasági változások pozitív és negatív hatásokat egyaránt indukáltak Sopron és térsége számára. 9

10 Apáczai napok 2011 A turizmus vonatkozásában előrelépést jelentett, hogy tovább egyszerűsödött a határátlépés az évi határőrizeti törvény alapján től a határátkelőhelyeken okmányleolvasó és gépjármű felismerő berendezések működtek tól egyszerűsített határátlépés lépett életbe az EU tagok és tagjelölt országok állampolgárai számára, mely Magyarország évi EU csatlakozásával, majd Magyarország teljes jogú schengeni státusának elnyerésével (2007. dec. 21.) a határátlépés adminisztratív és fizikai korlátait is enyhítette, feloldotta ( A Sopront és vonzáskörzetét, valamint a Fertő tájat érintő változásokból kiemelhetjük azt a két tényezőt, mely a határőrizet megváltozásával összefüggésben nagyléptékű fejlődést indított meg a térség turizmusában, ezen belül a szabadidős turizmus rekreációs kínálatában. Ez a két tényező a Fertő Hanság Nemzeti Park megalakulása és a Világörökség státus elnyerése volt. A Fertő tó egyes területei Magyarországon már a rendszerváltást megelőzően is tájvédelmi körzetnek, majd természetvédelmi körzetnek minősültek, de látogatásuk eltérő mértékben volt lehetséges. Ezekből a területekből 1991 ben jött létre a Fertő Tavi Nemzeti Park, melyből 1994 től megalakult a Fertő Hanság Nemzeti Park. A térség turisztikai infrastruktúrája részben a határőrizeti szempontok prioritása miatt fejletlen volt. Az osztrák területen már a húszas évektől megkezdődött a tó turisztikai fejlesztése, majd a harmincas évektől a természetvédelmi terület kijelölése, megóvása. A Neusiedler See Seewinkel Nationalpark 1993 ban jött létre illmitzi székhellyel. A nemzeti park geológiai, geomorfológiai, klimatikus értékei, értékes flórája és faunája az ökoturizmust meghatározó turisztikai vonzerővé emelte, melynek közvetlenül és közvetve a turisztikai potenciál rekreációs elemeit erősítette. A másik meghatározó tényező a Világörökség státusz elnyerése volt 2001 ben, amikor Fertőtáj Kultúrtáj magyar osztrák közös pályázat alapján megkapta az UNESCO tól ezt a rangot. A státus az érintett települések turizmusának fejlődését rendkívüli módon elősegítette Az 1990 ben megnyílt Fertőd Pamhagen határátkelőhely, ismét megteremtette az összeköttetést az 1921 ben szétszakított térségek között. A térségben nőtt a határátlépési pontok és kisebb határátkelőhelyek száma. A soproni utasforgalomban a beutazók száma mellett a kiutazók száma az 1990 ben fő/év volt között 3 és 4 millió közti értékeken mozgott (Vámhivatal, Sopron 2005). A határ új szerepe valósult meg azzal, hogy kontaktuszónává vált, melyben egy integrált eurégió formálódik. 4. A térség turizmusának meghatározó elemei 4.1. A térség turisztikai kínálata A rendszerváltást követően a térség magyar és osztrák oldalának turisztikai kínálata bővült. A Fertő táj rekreációs turisztikai fogadóövezetté is vált, melynek turisztikai kínálata a földrajzilag egységes táj következtében több hasonló elemet tartalmaz. Meghatározó turisztikai kínálati termékek: - kulturális és örökségturizmus, benne nagy arányban a műemlékturizmus és zenei turizmus elemei, - a tradicionálisnak tekinthető, de nagyságrendjében és összetételében változó bevásárló és szolgáltatásturizmus, - a dinamikusan fejlődő falusi turizmus, 10

11 Rekreáció és tudományos gondolkodás - az egészségturizmus (gyógy, termál és wellness és sportturizmus), ökoturizmus, sportturizmus (ezen belül főként a kerékpáros turizmus és élményturizmus), melyek nagy arányban tartalmaznak fizikai rekreációt lehetővé tevő elemeket, kínálati termékeket, - a nemzeti park, a kultúrtáj és Sopron nevezetességeire épülő, meghatározóan fizikai rekreációs, sporttevékenység jelleggel érvényesülő ifjúsági turizmus, - a helyi mezőgazdasági termékekre épülő bor és gasztroturizmus, - a fejlődőben lévő vallási turizmus A fizikai rekreációt lehetővé tevő turisztikai termékkínálat néhány jellemzője A magyar térség szlogenje utal a kínálat rekreációs jellegére Nyugat Dunántúl az erőt adó régió. A két nemzeti park programkínálata változatos ökoturisztikai programokat biztosít. Népszerű a természetjárás, a tanösvények látogatása, a kenuzás, geocaching. A felnőttek és gyerekek körében lovaglás, erdei sportpálya, erdei iskola programok. Igénybe vehetők speciális programok (szafaritúra, éjszakai program), a tájházakkal, más világörökségi helyszínekkel közös interaktív programok. A tó körül kiépült kerékpárutak rendszere, a magyar oldal fejlesztése a kerékpáros turizmust meghatározó jelentőségűvé emelte. A magyar oldal természeti értékekben gazdagabb, de ez részben korlátozza a turizmus lehetőségeit. A kerékpáros turizmus feltételei tekintetében az osztrák oldal kiépített pihenő és szervizhelyei, karbantartott tematikus útvonalai versenyképesebbek A sportturizmus további lehetőségei a sportlétesítmények, edzőtermek, térségi sportrendezvények (futóversenyek, vitorlás versenyek, kerékpáros versenyek). Az osztrák oldal kínálata más területeken is mennyiségi és minőségi eltérést mutat, mert a lehetőségek kibővültek skateboard és görkorcsolya pályákkal. Sőt, egy üzemen kívüli vasútvonalon kézihajtány bérlésére van lehetőség. A vízi sportokhoz kötődő rekreációs lehetőségek egyre bővülnek. Annak ellenére, hogy a magyar oldalon természetvédelmi szempontok miatt csak Fertőrákosnál közelíthető meg a tó és viszonylag kis partsáv áll rendelkezésre. Népszerű a windsurf, a vitorlázás, a vízibicikli, a kenu, az osztrák területen a téli tavi sportokra is több lehetőség van. A kiegészítő létesítmények (kölcsönzők, iskolák) magas színvonalú infrastruktúrával kiegészülve elsősorban az osztrák területen állnak rendelkezésre. A sportturizmuson belül változatos horgászati helyszínek, lovas turisztikai lehetőségek, minigolf, squash, tenisz, golfpályák állnak rendelkezésre, melyek mellett vadászatra, sportlövészetre és tekézésre is lehetőség nyílik. A magyar oldal településein elsősorban a lovas turisztikai és horgászati lehetőségek jellemzők. Az élményturizmus térségi helyszíne a soproni nyári bobpálya. Az osztrák területen a St. Margarethenben, a római kori kőfejtőben tartott színházi előadáso és a szintén St. Margarethenben létesült Familypark Neusiedler See (korábbi nevén Marchenpark). Az egészségturizmusban népszerű az osztrákok számára a magyar fogászati, az optikai és egészségmegőrző szolgáltatások, valamint egyre növekvő mértékben a szépészeti beavatkozások igénybevétele, kiegészülve a gyógyfürdők (Balf, Hegykő) által nyújtott szolgáltatásokkal. A termál és wellness turizmus dinamikusan fejlődik és egyre bővülő kínálattal rendelkezik. Bükfürdő nemzetközi színvonalú wellness és rekreációs centrum. Fejlődik Hegykő termálfürdője, melyhez a település szállás és programkínálatának mennyiségi és minőségi 11

12 Apáczai napok 2011 bővítése is társul. Petőháza fejlesztése stagnál. A kapuvári gyógy és termálfürdő kínálata részben az intenzívebb marketing hiánya miatt kevéssé ismert és kihasznált. Lényeges különbség, hogy Ausztriában intenzív és szervezett marketing, fejlett informatikai háttér és a különböző turisztikai hálózatok és akcíók (Neusiedler Card) is segíti az idegenforgalom fejlődését. A frauenkircheni élményfürdő (St. Martins Therme) és a közeli Lutzmannsburg Frankenau család és gyermekbarát termál és élményfürdő (Sonnentherme) vendégkörében mind nagyobb mértékig a magyarok is beletartoznak. A szezonális működésű a pamhageni Vila Vita Pannonia üdülőfalu gyönyörű természeti környezete változatos, aktív és passzív rekreációs lehetőségeket biztosít. 5. Összegzés A két terület összehasonlítása során az alábbi következtetések vonhatók le - A magyar terület dinamikus fejlődése a rendszerváltás után indult meg és a táji értékek kihasználásával az osztrák oldaléhoz hasonló rekreációs kínálattal rendelkezik. - Az eltérő fejlesztési feltételek, források ellenére a magyar térség idegenforgalma jelentős gazdasági tényező. - Az osztrák csúcslétesítmények meghatározott profillal, a legmodernebb rekreációs és wellness irányzatok igényeinek megfelelően létesülnek, fejlődnek. - Az osztrákok települési turisztikai infrastrukturális standardjában jobban nyomon követhető turisztikai stratégiájuk tudatossága. - A magyar oldal forráshiánya mellett, a hálózati szerveződés, az egységes marketing és a települési programok hiánya nehezíti a további fejlesztéseket. További kutatás tárgya lehet a hazai fejlesztések optimális irányának meghatározása, abból a meggondolásból, hogy azok a térség turisztikai komplexitását és a hazai kínálat versenyképességének fenntartását segítsék. Irodalom FERTŐ TÁJ VILÁGÖRÖKSÉG PROGRAMIRODA : Kezelési terv. (Belső szakmai anyag) 2003 HARDI Tamás: Az államhatárok. Rendvédelmi Füzetek. Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 2003 HÁRS József: Soproni olvasókönyv. Sopron, 2003 KÁRPÁTI László: Fertő Hanság Nemzeti Park. FHNP Igazgatósága, 2004 KOVÁCS Tamás Attila: A rekreáció fő irányzatai. Civilizációs kihívások, rekreációs válaszok. In: Magyar Sporttudományi Szemle, 2007/2. pp KSH : EURegio in Zahlen. KSH, Szombathely, 2003 LOCSMÁNDI Szabolcs: Fejezetek a Vasfüggöny emlékkönyvéből II. Valóság 2008/9 Budapest, pp RECHNITZER János: Elválaszt és összeköt a határ. MTA RKK Pécs Győr, pp RECHNITZER János: Az osztrák magyar határ menti együttműködés múltja, jelene. In: Tér és Társadalom 2005/2. pp SALLAI János: Az államhatár. Press Publica Kiadó, Budapest,2004 SZABÓ József: Rekreáció. JGYF Kiadó, Szeged, p. ÚJSZÁSZI Ilona: Tudomány és innováció. SZTE online kiadvány, innovacio Vámhivatal 2005: Határforgalmi adatok. (Belső anyag) Sopron

13 Rekreáció és tudományos gondolkodás SUSKOVICS Csilla, TÓTH Gábor Nyugat magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Sporttudományi Kar és Természettudományi Kar A BMI (Body Mass Index) változásai egy nyugat dunántúli mintában Bevezető A humánbiológia (biológiai antropológia) és az orvostudomány régi törekvése informatív testméretek alapján meghatározni a testfelépítést. Ennek legegyszerűbb, gyakorlatban elterjedt módszerei a testtömeg értékelését végzik a testmagasság függvényében; a normális testsúly megállapítására. A 19. század óta a mai napig időről időre felbukkannak a Broca szabályként ismert, vagy az 1 éves kortól a serdülőkorig használatos, Hermann által bevezetett becslési módszerek. Az indexek számításában a hatványkitevők és a mértékegységek tekintetében láthatunk, elsődlegesen a szemléletmódra visszavezethető eltéréseket Quetelet módszerétől kezdve, Rohrer és Kaup módosításain át egészen az amerikai Keys és munkatársai által javasolt testtömeg indexig (Body Mass Index = BMI, kg/m 2 ) (BUDAY 1943: 63 65, BODZSÁR 1999a, EIBEN 2003: 75 77, EIBEN et al. 2007: 9., HEYWARD WAGNER 2004). Felnőttek esetében a Body Mass Indexet a WHO ajánlásai szerint értékelhetjük (WHO 1998). A gyakorlatban a tápláltsági állapot becslésére, a zsírosság meghatározására is általánosan alkalmazzák (BODZSÁR 1999b: 92 94, BODZSÁR ZSÁKAI 2004: ). Mint azt a humánbiológusi tapasztalat igazolja, a módszer a testösszetétel becslésére nem alkalmas (EIBEN 2003: 76), mivel nem tesz különbséget az egyes testösszetevők és a szélességi, valamint a kerületi testméretek alapján. Ezért alkalmazhatóságát egyre több kritika éri (többek közt: ABERNETHY et al. 1996, HEYWARD WAGNER 2004, PIETROBELLI et al. 2001, ROSS et al. 1996, SUSKOVICS et al. 2009). A tápláltsági állapot, és annak változásainak becslésére több lehetőség létezik; a gyakorlatban egyre inkább az O skála módszerének (ROSS WARD 1984) alkalmazása az elfogadott. Alkalmasnak tűnik a BMI és a bőrredő értékek együttes meghatározása is egyes csoportok vagy vizsgálati minták értékelésére és összehasonlítására (TÓTH 2006, 2010, TÓTH SUSKOVICS 2010). A BMI értékelésében napjainkban kiemelt területként szerepelnek a nemenkénti eltérések, az életkorfüggő változások, valamint az egyes betegségek kialakulásához kapcsolódóan a rizikótényezők meghatározása, illetve egyes (gyermekkori) kórképek jellemzésének kiegészítése (KIRCHENGAST 2010, NICOLETTI et al. 2010). A BMI ismerete, az alultápláltság, túltápláltság és elhízás változásainak statisztikai nyomon követése azért is lényeges, mivel gyermekkorban a táplálkozás mind mennyiségi, mind minőségi szempontból igen fontos; különösen a gyors növekedés fázisaiban. A fehérjék, zsírok és ásványi anyagok elégtelen bevitele egyaránt károsítja a testi és a pszichés fejlődést (többek közt: HITCHCOCK et al. 1986, JELLIFFE JELLIFFE 1979, PARIZKOVÁ 1996, ROCHE FALKNER 1974, WINICK 1979). A BMI esetében is, mind a hazai, mind pedig a nemzetközi, hosszabb időszakot elemző vizsgálatok alapján kimutathatók jellegzetes tendenciák a BMI változásában (EIBEN et al. 2007, KOMLOS BRABEC 2010, ZELLNER et al. 2007). 13

14 Apáczai napok 2011 Anyag és módszer Vizsgálatunk helyszíne Nyugat Magyarország, Vas megye, Körmend. A Dr. Eiben Ottó ( ) nevéhez fűződő, 1958 ban indított, majd 10 évente megismételt Körmendi Növekedésvizsgálat (KNV) igazolta először Magyarországon a szekuláris trend néven ismert jelenség egyes részterületeit. A szekuláris trend világjelenség, amely az adott földrajzi régióban élő populációk egymást követő generációinál az antropológiai jellegek széleskörű variációiban fellépő, hosszú távú, szisztematikus változásokban nyilvánul meg. Ez a vizsgálatsorozat határozta meg azokat, a gyermekek növekedésében és érésében megmutatkozó változásokat, amelyek a változó környezeti és genetikai háttér eredőjeként jelennek meg (EIBEN 1988, 2002, 2003, EIBEN TÓTH 2000, 2005, TÓTH et al. 2012). Az ismertetett adatsorok az és 2008 as évek vizsgálataiból, a 3 18 éves, egészséges gyermekek vizsgálati eredményeiből származnak (1. táblázat). A vizsgálati minta minden esetben reprezentatív; 72 95% os. 1. táblázat: A vizsgált gyermekek száma A vizsgált időszakban Körmenden jelentős társadalmi változások zajlottak. A népességnövekedés, az életmódbeli változások, az egészségügyben bekövetkezett változások, a lakáskörülmények javulása, a közintézmények minőségi változásai, a sportlehetőségek bővülése, a táplálkozási szokások és lehetőségek változásai a biológiai, demográfiai és szocioökonómiai változások együttesen a szociális rétegekben bekövetkezett differenciálódáshoz is vezettek. Ehhez még a migrációs hatások miatti heterózis jelensége is társult. A genetikai program manifesztálódásának feltételei megjavultak; ez kedvezőbb biológiai fejlődést eredményezett. A 2008 őszén elvégzett vizsgálat a 3 18 éves gyermekek 27 testméretére és az érés vizsgálatára, a testméretek öröklődésére vonatkozott, kiegészítve a növekedés és az alvászavarok kapcsolatának elemzésével (TÓTH et al. 2009: 67 68). A vizsgálatok a Martin féle technikával történtek, figyelembe véve az IBP/HA vonatkozó ajánlásait (MARTIN SALLER 1957, TANNER et al. 1969). A statisztikai számításokat az Excel és SPSS programcsomagokkal végeztük. A Második Országos Reprezentatív Növekedésvizsgálat (BODZSÁR ZSÁKAI 2008) eredményei alapján számított BMI értékek, valamint azok percentilisei alapján meghatározott nem és életkorfüggő tápláltsági állapotot tükröző határértékek adják az összehasonlításokhoz szükséges referencia értékeket, irodalmi háttéradatokat (ZSÁKAI et al. 2007, 2008). 14

15 Rekreáció és tudományos gondolkodás Eredmények összefoglalása Előzetes közléseinkben megállapítottuk, hogy a Körmendi Növekedésvizsgálat hat évtizedet felölelő adatsorait összehasonlítva, a testmagasság és testtömeg esetében továbbra is kimutatható a szekuláris növekedésváltozás részeként a pozitív trend (TÓTH et al. 2012). Az 2. táblázat tartalmazza az egyes vizsgálatok esetében a BMI értékek átlagértékeit és azok SD it. 2. táblázat: A körmendi fiúk és lányok testtömeg indexe (BMI) (középérték és SD) Az adatsorok alapján megállapítható: 1., Az 1958 és 2008 közötti tízéves időszakokat vizsgálva, fiúk esetében 8 éves korig az egyes korévek esetében a BMI értékeiben csökkenő tendenciát tapasztalunk, amely ezt 15

16 Apáczai napok 2011 követően, 9 éves kortól, erőteljes emelkedést mutat. A 13 éves kortól még jelentősebb növekedés megfelel az ebben az életkorban és dekádban megmutatkozó nagyarányú csípőtáji és hasi zsírlerakódásnak, amely a felnőttkori hasi típusú elhízás képét mint rizikótényezőt vetíti előre. Lányok esetében ugyanez a tendencia mutatkozik meg, csak kevésbé kifejezett mértékben (náluk a törzs szegmensének subcután zsírjának mennyisége sem nőtt olyan mértékben, mint ahogy az a fiúknál jellemző /SUSKOVICS TÓTH 2011/). 2., A két nem testtömeg indexének 2008 as statisztikai paramétereit összehasonlítva megállapítható, hogy 8 éves korig mindkét nemnél egyfajta stagnálást tapasztalunk a 15 ös kg/m 2 érték alatt, esetleg egy kissé azt meghaladva. 9 éves kortól mindkét nemnél emelkedést látunk, de 15 éves korig nincs jelentős különbség a fiúk és a leányok testtömegindexében. 16 éves kortól a leányok testtömeg indexének növekedési üteme kissé elmarad a fiúkétól. 3., A Második Országos Reprezentatív Növekedésvizsgálat eredményeivel összevetve a 2008 as körmendi átlagokat (1. és 2. ábra), mindkét nemnél jellemző, hogy a 9 éves kor környékéig a körmendi adatok elmaradnak az országos medián értékétől. Ezt követően azonban, jellemzően a körmendi adatok adják a magasabb értéket. 4., A K 008 nemenkénti, életkorra jellemző átlagértékei a percentilisek alapján meghatározott normál tápláltsági állapotnak felelnek meg, csupán a 3 és 7 éves fiúk esetében található az érték az alultápláltság és a normál tartomány határán. Ennek hátterében az óvoda és iskolakezdés okozta pszichés traumát és táplálkozási változásokat feltételezzük, amelyeket a fiúk rosszabbul tolerálnak, mint a lányok. 1. ábra: A Második Országos Reprezentatív Növekedésvizsgálat BMI értékei és a Körmendi Növekedésvizsgálat 2008 as BMI értékei: fiúk 16

17 Rekreáció és tudományos gondolkodás 2. ábra: A Második Országos Reprezentatív Növekedésvizsgálat BMI értékei és a Körmendi Növekedésvizsgálat 2008 as BMI értékei: lányok Köszönet: MTA VATT, Szombathelyi Sportegyesület, MSTT. Irodalom ABERNETHY, Peter, OLDS, Tim, EDEN, Barbara, NEILL, Michelle, BAINES, Linda: Anthropometry, health and body composition. In: Norton, K. and Olds, T. (Eds.). Anthropometrica. Sydney, UNSW Press, p BODZSÁR Éva: A tápláltsági állapot becslése az antropometria eszközeivel. In: Anthrop. Közl., 1999b. 40. évf sz. p BODZSÁR Éva: Humánbiológia. Fejlődés: növekedés és érés. Bp. ELTE Eötvös Kiadó, 1999b. p BODZSÁR Éva, ZSÁKAI Annamária: Humánbiológia. Gyakorlati kézikönyv. Bp. ELTE Eötvös Kiadó, p BODZSÁR Éva B., ZSÁKAI Annamária: Az Országos Reprezentatív Növekedésvizsgálat Bp. Humanbiol. Bud BUDAY László: Orvosi alkattan. Bp. A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Kiadása, EIBEN Ottó G.: Szekuláris növekedésváltozások Magyarországon. Bp. Humanbiol. Bud. Suppl EIBEN, Ottó G.: The Körmend Growth Study : tendencies in generations. In: Humanbiol. Bud p EIBEN Ottó: Körmend ifjúságának biológiai fejlettsége a 20. század második felében. Körmend, Körmendi Füz., EIBEN, Ottó G., TÓTH, Gábor: Half a Century of the "Körmend Growth Study". In: Coll. Antropol., évf. 2. sz. p EIBEN, Ottó G., TÓTH, Gábor A.: A Hungarian case of secular growth changes: the Körmend Growth Study. In: Ind. J. of Phys. Anthrop. and Hum. Gen., évf. 2. sz. p EIBEN, Ottó G., TÓTH, Gábor A., VAN WIERINGEN, Johan C.: Weight/height indices in Hungarian youth during the Twentieth Century. In: Singh, S. P. and Gaur, R. (Eds.). Human body composition. Delhi, Kamla Raj Enterpris, p

18 Apáczai napok 2011 HEYWARD, Vivian H., WAGNER, Dale R.: Applied body composition assessment. Champaign, Human Kinetics, p. 3 4., , HITCHCOCK, Nancy E., GRACEY, Michael, GILMOUR, Annabel I., OWLES, Elisabeth N.: Nutrition and growth in infancy and early childhood. Basel, München, Paris, London, New York, New Delhi, Singapore, Tokyo, Sydney. Karger JELLIFFE, Derrick B., JELLIFFE, E. F. Patrice (Eds.): Human nutrition II. Nutrition and growth. New York, London. Plenum Press KOMLOS, John, BRABEC, Marek: The trend of mean BMI values of us adults, birth cohorts indicates that the obesity epidemic began earlier than hitherto thought. Cambridge, National Bureau of Economic Research KIRCHENGAST, Sylvia: Gender differences in body composition from childhood to old age: an evolutionary point of view. In: Journ. of Life Sci., 2. évf. 1. sz p MARTIN, Rudolf, SALLER, Karl: Lehrbuch der Anthropologie I. Stuttgart, G. Fischer NICOLETTI, Ivan, BRUNI, Vincenza, GILLI, Giulio, MILANI, Silvano, SPADA, Elena, TAFI, Luca: Semeiotica auxologica. Firenze, Edizioni Centro Studi Auxologici PARIZKOVÁ, Jana: Nutrition, physical activity, and health in early life. Boca Raton, New York, London, Tokyo. CRC Press PIETROBELLI, A, HEO, M., FAITH, M. S.: Assessment of childhood and adolescents body composition: a practical guide. In: Dasgupta, P. and Hauspie, R. (Eds.). Perspectives in human growth, development and maturation. Dordrecht, Boston, London. Kluwer Academic Publ., p ROCHE, Alexander F., FALKNER, Frank (Eds.): Nutrition and malnutrition. New York, London. Plenum Press ROCHE, Alexander F., HEYMSFIELD, Steven B., LOHMAN, Timothy G. (Eds.): Human body composition. Champaign, Human Kinetics ROSS, William D., LEAHY, R. M., MARSHALL, G. R., CARROLL, G. W.: The BMI: a parody of science and common sense. In: Sidhu, L. S. and Singh, S. P. (Eds.). Human biology. Ludhiana, USG Publ. and Distrib p ROSS, William D., WARD, R.: The O scale system. Blaine. Rosscraft SUSKOVICS, Csilla, GEOSITS, Beatrix, FÜGEDI, Balázs, NAGYVÁRADI, Katalin, TÓTH, Orsolya, KOCSIS, Csabáné: Szombathely és vonzáskörzetében élő nők tápláltsági állapotának elemzése. In Mesterházy B. (Ed) 8th International Conference on Applications of Natural, Technological and Economical Sciences, Presentations, CD. (ISBN: ). Szombathely SUSKOVICS, Csilla, TÓTH, Gábor: Secular trend in changes of the subcutaneous fat in the Transdanubian Region among 3 18 year old children unfavourable changes. In: Hughes, M., Dancs, H., Nagyvaradi, K., Polgar, T., James. N., Sporis, G., Vuckovic, G., Jovanovic, M. (Eds.): Research Methods and Performance Analysis. Szombathely, University of West Hungary TANNER, James M., HIERNAUX, J., JARMAN, Shirley: Growth and physique studies. In: Weiner, J. S. and Lourie, J. A. (Eds.). Human biology. A guide to field methods. IBP Handbook 9. Oxford Edinburgh. Blackwell Scientific Publ p TÓTH, Gábor A.: Secular changes of the skinfold measurements and the BMI in Hungarian children based on the Körmend Growth Study. In: Papers on Anthrop., 15. évf p

19 Rekreáció és tudományos gondolkodás TÓTH Gábor: Változások a gyermekek növekedésében és érésében az ezredfordulón. V. Életmód Konferencia. Semmelweis Egyetem Népegészségtani Int., Budapest. Összefoglalók p. 14. TÓTH, Gábor A., MOLNÁR, Péter, SUSKOVICS, Csilla: Gender differences and secular trends in height, pattern of growth and maturation during puberty. In: Human Biology Review. 1. évf. 1. sz In press. TÓTH Gábor, SUSKOVICS Csilla: 3 18 éves gyermekek bőrredő értékei a Nyugat Dunántúlon ( ). Népegészségügy, 88. évf., 3. sz p TÓTH Gábor, SUSKOVICS Csilla, BUDA Botond: Körmendi Növekedésvizsgálat In: Folia Anthropologica. 8. évf WHO: Obesity: preventing and managing a global epidemic. Report of a WHO Consultation on Obesity. Geneva WINICK, Myron (Ed.): Human nutrition I. Nutrition pre and postnatal development. New York, London. Plenum Press ZELLNER, Konrad, ULBRICHT, Gottfried, KROMAYER HAUSCHILD, Katrin: Long term trends in body mass index of children in Jena, Eastern Germany. In: Economics and Human Biol., 5. évf p ZSÁKAI, Annamária, JAKAB, Kristóf, KARKUS, Zsolt, TÓTH, Katalin, KERN, Boglárka, VITÁLYOS, Áron G., LICHTHAMMER, Adrienn, BALÁZSI, Szabina, GÁBOR, Zsuzsa: New Hungarian national cut off points of BMI for screening childhood underweight, overweight and obesity. In: Anthrop. Közl., 48. évf. 1 2 sz p ZSÁKAI, Annamária, TÓTH, Katalin, KERN, Boglárka, VITÁLYOS, Áron G., BALÁZSI, Szabina, GÁBOR, Zsuzsa, BODZSÁR, Éva B.: The method dependent prevalance of overweight and obesity in children. In: Papers on Anthrop., 17. évf p

20 Apáczai napok