GAZDASÁG ÉS STATISZTIKA (GÉS)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "GAZDASÁG ÉS STATISZTIKA (GÉS)"

Átírás

1 GAZDASÁG ÉS STATISZTIKA (GÉS) A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: DR. BAGÓ ESZTER (főszerkesztő), BOGNÁR IMRE, FÉLI JÓZSEFNÉ (felelős szerkesztő), DR. GÁBRIEL KATALIN, KELECSÉNYINÉ GÁSPÁR KATALIN, KOTULICS TAMÁS, LACZKA SÁNDORNÉ, LAKATOS JUDIT DR., MARKÓ ISTVÁNNÉ DR., NYITRAI FERENCNÉ DR., DR. PAPANEK GÁBOR, DR. POZSONYI PÁL, DR. PROBÁLD ÁKOS, DR. SZABÓ LÁSZLÓ. 17. (56.) évfolyam, 5. szám október

2 E SZÁM SZERZŐI: ARTNER ANNAMÁRIA, tudományos főmunkatárs, MTA Világgazdasági Kutatóintézet; BOGNÁR VIRÁG, tanácsos, KSH; CSEH TÍMEA, gyakornok, KSH; FALUVÉGI ALBERT, statisztikai tanácsadó, KSH; MÉSZÁROS ANDREA, vezető-tanácsos, KSH; DR. TAJTHY TIHAMÉR, okleveles villamosmérnök. ISSN: A Szerkesztőség tagjai: Főszerkesztő: dr. Bagó Eszter, tel.: eszter.bago@office.ksh.hu Felelős szerkesztő: Féli Józsefné, tel.: , jozsefne.feli@office.ksh.hu Rovatvezetők: Fazekasné Kovács Katalin, tel.: , katalin.fazekas@office.ksh.hu Grábics Ágnes, tel.: , agnes.grabics@office.ksh.hu Nádudvari Zoltán, tel.: , zoltan.nadudvari@officce.ksh.hu Páll Szilárd, tel.: , szilard.pall@office.ksh.hu Aujeszky Pál, tel.: , pal.aujeszky@office.ksh.hu Olvasószerkesztő: Markó Istvánné dr. Számítógépes tördelőszerkesztő: Gyenes J. Katalin, tel.: , katalin.gyenes@office.ksh.hu Kiadja a Központi Statisztikai Hivatal (Bp Pf. 51.) Megjelenik: kéthavonta, minden páros hónapban. Előfizetési díj: egész évre 1800 Ft. Terjeszti a Magyar Posta Rt. és a bizományosok. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalban, a hírlapkézbesítőknél, a Hírlapelőfizetési és Elektronikus Posta Igazgatóság Hírlap-előfizetési Irodájában Budapest, VIII. Orczy tér 1. (Telefax: ) közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank és Takarékpénztár Rt , pénzforgalmi jelzőszámra. Megrendelhető: KSH-Marketing, Bp Pf. 51. Telefon: , Fax: , valamint a KSH Megyei Igazgatóságokon. Beszerezhető a Statisztikai Szakkönyvesboltban (1024 Bp. II. Keleti K. u. 10. Telefon: ). Nyomdai kivitelezés: Regiszter Kiadó és Nyomda Kft.

3 TARTALOM MŰHELY ELEMZÉSEK A városi statisztika az Urban Audit és főbb eredményei Bognár Virág Faluvégi Albert... 3 Technológia, munkaerő, versenyképesség egy empirikus kutatás tapasztalatai Artner Annamária MÓDSZERTAN STATISZTIKAI GYAKORLAT A szén-dioxid-kibocsátás és a karbon-intenzitás alakulása Magyarországon Dr. Tajthy Tihamér Közlekedés és környezet, irányok és célállomások Mészáros Andrea HAZAI STATISZTIKAI FOLYÓIRATOK TARTALMA GAZDASÁGI JELZŐSZÁMOK GÉS FIGYELŐ Az építőipar helyzete az Európai Unióban, 2002 (Cseh Tímea) Statisztikatörténeti Vándorülés. Noszvaj, szeptember (Féli Márta)... 74

4 CONTENTS WORKSHOP ANALYSES Urban statistics Urban Audit and the main results Virág Bognár Albert Faluvégi... 3 Technology, labour force, competitiveness experiences of an empirical research Annamária Artner METHODOLOGY STATISTICAL PRACTICE The changes of carbon-dioxide emission and carbon intensity in Hungary Dr. Tihamér Tajthy Transport and environment, directions and destinations Andrea Mészáros CONTENTS OF HUNGARIAN STATISTICAL PERIODICALS ECONOMIC INDICATORS GÉS OBSERVATION Construction in the European Union, 2002 (Tímea Cseh) Itinerary session for statistical history, Noszvaj, September 2005 (Márta Féli) INHALT ANALYSEN STUDIEN Statistik der Städte Urban Audit und deren Hauptergebnisse Virág Bognár Albert Faluvégi... 3 Verfahrenstechnik, Arbeitskraft, Wettbewerbsfähigkeit Erfahrungen von einer empirischen Forschung Annamária Artner METHODIK STATISTISCHE PRAXIS Daten zur Emission von Kohlendioxid und Karbonintensität in Ungarn Tihamér Tajthy, Dr Verkehr und Umwelt, Tendenzen und Ziele Andrea Mészáros AUS DEM INHALT DER UNGARISCHEN STATISTISCHEN FACHZEITSCHRIFTEN STATISTISCHE KENNZIFFERN GÉS BEOBACHTER Stand der Baugewerbe in der Europäische Union, 2002 (Tímea Cseh) Wanderversammlung von Statistikgesicht in Noszvaj, September 2005 (Márta Féli)... 74

5 MŰHELY ELEMZÉSEK A VÁROSI STATISZTIKA AZ URBAN AUDIT ÉS FŐBB EREDMÉNYEI BOGNÁR VIRÁG FALUVÉGI ALBERT A városi statisztika kialakulása Néhány európai ország igen gyorsan urbanizálódott az ipari forradalom idején, másutt az urbanizáció fokának ugrásszerű növekedése mintegy 50 évvel ezelőtt kezdődött. Az időközben változó társadalmi és gazdasági trendek igen nagy elmozdulást jelentettek az európai városok rendszerében, különösen a nagyvárosok és környékük esetében. Az új városi problémák kezelése számos kérdést vetett fel az európai politikusok számára. E kérdések kezelése új válaszokat igényelt a fejlesztéspolitikától, megfogalmazásukhoz pedig nemzetközileg összehasonlítható városi statisztikára volt és van szükség. Az Európai Bizottság fő cselekvési irányokat meghatározó közleményei a témában a következők voltak: Towards an urban agenda in the European Union (A városi kérdések térnyerése az Európai Unióban), május, Sustainable urban development in the European Union: Framework for action (Fenntartható városi fejlődés az Európai Unióban a cselekvés keretei), október A városi adatok iránti fokozott igény megfogalmazásához az is hozzájárult, hogy a évekre vonatkozó új fejlesztési elképzelésekben a korábbiaknál lényegesen nagyobb szerepet kapott a városi területek problémájának a kezelése. Ezt a törekvést tükrözte a Strukturális Alapok 2000-től megvalósult reformja. A korábbi célkitűzésekből csak az első, a fejletlen régiók felzárkóztatása maradt változatlan. Az új második cél az ipari depressziós térségek támogatása mellett kiegészült a mezőgazdasági vidékfejlesztés térségeinek, valamint a hanyatló halászati és a problémás városi térségek helyzetének javításával. Itt kapcsolódott össze közvetlenül az urbánus dimenzió és a Strukturális Alapok reformja. A problémás városi térségek öt alapvető jellemzője: tartósan magas munkanélküliségi ráta, nagyfokú szegénység (a háztartások anyagi helyzete bizonytalan), nagymértékben lepusztult környezet, magas bűnözési ráta és a népesség alacsony iskolázottsága.

6 4 BOGNÁR VIRÁG FALUVÉGI ALBERT Mind a Regionális Politikai Főigazgatóság (DG REGIO), mind az Eurostat számára világos volt, hogy a regionális statisztikához hasonló, nemzetközileg összehasonlítható, egységes módszertannal rendelkező, esetenként hosszú idősorokat is tartalmazó városstatisztika gyors kiépítése érdekében új utakat kell keresni, mert ennek még nem voltak hagyományai. Ebben a munkában az Eurostat legfontosabb szerepe a munka beindítása és a koordináció volt. Az Urban Audit I. Az Európai Területfejlesztési Perspektíva, vagyis az unió területfejlesztési politikájában a közötti időszakra megfogalmazott prioritások is hangsúlyozták a városok meghatározó szerepét a régiók fejlődésében. A problémás városi térségek megjelentek a Strukturális Alapok célterületei között, s megfogalmazást nyert a támogatható városok, városrészek meghatározásának kritériumrendszere is. A városok szerepének felértékelődése új és nehéz feladatot jelentett az Eurostat számára. A módszertanilag megalapozott, összehasonlítható városi indikátorok meghatározásának és adatbázisba foglalásának megalapozásához 1997-ben fogtak hozzá. Új utakat kellett járni, nem lehetett a REGIO adatbázis egy évtizednél is hosszabb, szerves fejlődését követni, és megvárni, míg az ajánlásokból egységes adatszolgáltatás lesz. Az előkészítő munkák után az Európai Bizottság 1999 júniusában döntött az összehasonlítható európai városstatisztikai adatgyűjtés elindításáról. A programot Urban Audit -nak nevezték el. A kísérleti projekttől nem végleges eredményeket vártak, hanem azt, hogy a gyakorlat megmutatja a továbbvezető helyes utat. Az elsődleges szándék az volt, hogy teszteljék a lehetőségeket, a megvalósíthatóságot, és a jövőre nézve kijelöljék a lehetséges irányokat. Az egész Európai Unióra kiterjedően (EU-15) mintegy 480 változó biztosítását célozták meg 58 nagyvárosról. Londont és Párizst kihagyták, amíg az adatgyűjtés esetleges nehézségei tisztázódnak. Az egyes feladatcsoportokra tendereket írtak ki, s a tendert nyerő partnerek közvetlenül vették fel a kapcsolatot a tagországok nemzeti statisztikai hivatalaival, az Urban Audit első körébe bevont 58 európai nagyváros statisztikai intézeteivel, városi önkormányzataival, az egyes tagországok kutatóintézeteivel. A költségeket a DG REGIO állta, a Strukturális Alapokból e célra kapott keretből. Párhuzamosan több munka folyt: a városi indikátorok meghatározása, felhasználva a már bevált regionális felvételeket (LFS, HBS), az urbánus térségek meghatározása, közigazgatási alapon, morfológiailag, land use (földhasználati) térképek és űrfelvételek felhasználásával, a városi adatbázis kiépítése és üzemeltetése, on-line alkalmazások, Internet elérés re elkészült az 58 nagyváros és mérettől függően agglomerációjuk, városrészeik adatbázisa, 482 változót tartalmazva a vizsgált témakörökben. A gyors munkára azért volt szükség, hogy meghatározhatóak legyenek a között támogatható városi térségek.

7 VÁROSI STATISZTIKA 5 Az Urban Audit II. Az Urban Audit I évi befejezése után az Európai Bizottság úgy döntött, hogy folytatja és tökéletesíti a városok fejlődésére vonatkozó összehasonlítható adatok gyűjtését. Az új projektre, az Urban Audit II.-ra 2003-ban és részben 2004-ben nyílt lehetőség. Az Urban Audit II.-t a következők jellemzik: A változók A változókat időközben felülvizsgálták, ennek eredményeként a változók köre 482-ről 330-ra csökkent. A korábbiból 184 maradt változatlan, teljesen új 137 változó. A 330 változóból 75 kulcsváltozó, amelynek előállítása elsődleges fontosságú. A felülvizsgált változókört a már megfigyelt 58 városra is biztosítani kívánták, ez képezte az egyik lényeges pontját a program folytatásának. Az Urban Audit vizsgált témái Demográfia 1. Szociális jellemzők 2. Gazdasági jellemzők 3. A lakosság közéleti aktivitása 4. Képzés, továbbképzés, oktatás 5. Környezet 6. Utazás, közlekedés 7. Információs társadalom 8. Kultúra, szabadidő eltöltése A városok kiválasztása Az Urban Audit II.-ban, az első körben kihagyott London és Párizs bevonása mellett, a hangsúlyt az európai középvárosokra helyezték. Az 50 ezer és 250 ezer közötti lakosú városokból 42-t vontak be a vizsgálatba. (A városok mérete tagországonként eltérő volt, az országok városhálózatainak eltérő szerkezete miatt.) A figyelembe vett középvárosok ugyan nem egyenletes eloszlásban fedik le Európa területét, ám mivel össznépességük a középvárosokénak többségét magában foglalja, a projekt eredményei lehetővé tették az európai várospolitika érdemi továbbfejlesztését. Az Urban Audit II. 2003/2004. évi projektjeiben így már az EU-25-ök 258 városa vesz részt, kiegészítve Bulgária és Románia városaival. Egy későbbi program keretében a vizsgálat kiterjed majd Törökország 26 városára is. Területi egységek A kísérleti projekt folyamán a területi egységek három szintjére terjedt ki az adatgyűjtés. Ezek közül az első a központ central vagy a városmag core city, mint közigazgatási egység, amelyre általában az adatok széles köre áll rendelkezésre. A második területi egység a nagyméretű városias zóna larger urban zone LUZ, amelyre a

8 6 BOGNÁR VIRÁG FALUVÉGI ALBERT város és közvetlen vonzáskörzetének az adatait gyűjtik. Végül a városon belüli különbségek bemutatására szolgálnak a városrészek sub-city districts SCD adatai. Az új tagországok és a tagjelölt országok bevonása az Urban Audit II.-ba 2002-ben, a következő évi adatgyűjtés előkészítéseként, az új változólista (330 mutató) rendelkezésre állását a tagjelölt országok is vizsgálták. Két hónap volt a nagyvárosokra, esetünkben Budapestre vonatkozó feltárás elvégzésére. A feladatot az akkori Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság szakértői végezték el. Budapestre, a fővárosi agglomerációra és a kerületekre vonatkozó vizsgálat alapján kapott rendelkezésre állási arányok állták a versenyt a tagországok hasonló mutatóival. Általános tapasztalat volt, hogy a legtöbb adat a központi városra állt rendelkezésre, a legkevesebb a nagyvárosi agglomerációkra. Egyes tagországok ez utóbbi problémát úgy oldották meg, hogy a várost körülvevő NUTS 3 egységet tekintették agglomerációs térségnek. Az Eurostat azon ajánlását, hogy a városrészek mintegy 5 20 ezer fős egységekből álljanak, a közigazgatási kerületekkel bíró városoknál a tagországok nem kívánták alkalmazni decemberének elején még csak terv volt, de 2003 februárjától bizonyosság, hogy az Urban Audit II. a tagjelölt országokban is beindul. A projekt tíz országot érintett, Málta és Ciprus városainak vizsgálata akkor még nem volt napirenden. A munka két szakaszból állt, finanszírozásukat különböző PHARE projektekből oldották meg. A közreműködésre a felkérő levél február elején érkezett meg a tíz tagjelölt ország statisztikai hivatalainak elnökeihez. A közreműködést mindegyik megkeresett ország vállalta. Az első szakasza számunkra 2003 márciusában indult, fedezetét a PHARE2001 keretből biztosították. Ekkor került sor a területi szintek központi városok, a városok agglomerációi és a városrészek pontos meghatározására, a mutatólista rendelkezésre állásának vizsgálatára és a nemzeti statisztikai hivatalokban rendelkezésre álló adatok összegyűjtésére és kiküldésére. Az első szakasz lezárásáról készülő végső jelentés határideje október 31. volt. A projekt szervezése hasonló volt a régi tagországokban alkalmazotthoz. A munka felelőse a kijelölt nemzeti Urban Audit koordinátor (NUAC) lett, aki a hazai szakértői csapat munkáját koordinálta. A nemzeti statisztikai hivatalok vonták be a megfigyelt városok szakértőit, városi statisztikusait. A munka során összesen 64 város vizsgálatára volt lehetőség az 1. tábla szerinti megoszlásban. A régi tagországokhoz hasonlóan az új tagországok és a tagjelölt országok is bevonhattak a vizsgálatba további városokat a megadott kereten felül. Az önköltséges bővítésre a vizsgált országokban általában nem került sor elején még nem volt egyértelmű, hogy a városok versenyében csak a teljes, összehasonlítható adatkörrel rendelkezők indulhatnak majd a évek támogatási lehetőségeiért. A projekt második szakaszának kezdete 2004 májusa volt, fedezetét a PHARE2002 keret adta. Zárójelentését május elején kellett megküldeni az Eurostat részére. Az Urban Audit II. fázisát kiegészítette a Historic Data projekt, amely 80 változó biztosí-

9 VÁROSI STATISZTIKA 7 tását tűzte ki célul az és az évekre, dinamikus vizsgálatokat is lehetővé téve. Ezt a munkát a DG REGIO finanszírozta, kezdete 2004 májusa, zárása szintén 2005 májusa volt. A vizsgálatba bevont városok száma országonként 1. tábla Ország Nagy- Közepes méretű város Összesen Észtország Lettország Litvánia Lengyelország Cseh Köztársaság Szlovákia Magyarország Szlovénia Románia Bulgária Összesen A magyar városok kiválasztása A főváros, Budapest vizsgálata adott volt. Ugyanakkor nem volt könnyű helyzetünk a három középváros kiválasztásakor. Az Eurostat szakértői adtak ugyan néhány szempontot, ám ezek maradéktalan érvényesítéséhez legalább 5 6 város bevonása mellett lett volna mód. A támogatott kör összesen 1+3 város, s a hivatal költséghelyzete mellett nem vonhattunk be ennél többet, tekintettel a második szakasz költségigényére. A középvárosok kiválasztásához kapott szempontok: közepes méretű, legalább 50 ezer lakosú városok legyenek, legyen közöttük szegény város, kevésbé szegény város, ipari jellegű város, adminisztratív központ, és mindezek egyenletes földrajzi eloszlás szerint helyezkedjenek el. A középvárosok kiválasztásában az a szempont volt uralkodó, hogy szerepeljen köztük az ország leghátrányosabb helyzetű régiójának, illetve megyéjének a központja, s egy átmeneti régió nagyvárosa. A vizsgálatba bevont hazai városok Budapest, Miskolc, Nyíregyháza és Pécs.

10 8 BOGNÁR VIRÁG FALUVÉGI ALBERT A vizsgált hazai városok területi egységei A városok és vonzáskörzeteik larger urban zónák (LUZ) Budapest esetében a vonzáskörzetet a jogszabályban meghatározott budapesti agglomeráció 79 települése adja, ahol a fővárost körülvevő 78 1 település szoros kapcsolatban él együtt központjával. A vonzott települések egy részénél az agglomeráció morfológiai jegyei is megfigyelhetők. 25 település esetében a fővárosi beépített területekkel összeépült az esetleges távolság a megfelelő kategóriákban 200 méteren belüli területeken él a lakónépesség több mint 50%-a, de más településeknél is megfigyelhető ennél enyhébb fokú morfológiai kapcsolat. A funkcionális kapcsolat viszont valamennyi település esetében jelentkezik, ezért is került sor a korábbi 44 településes agglomeráció bővítésére. A budapesti agglomeráció jelenleg is érvényes lehatárolását és településlistáját legutóbb a 89/1997. (V. 28.) Kormányrendelet tette közzé. Hazánkban az elmúlt évtized sajátos jelensége, hogy Budapest környékén is megindult a szuburbanizációs folyamat, a főváros vándorlási vesztesége meghaladta a százezer főt, s a kiköltözők egy jelentős hányada az agglomerációs településekre költözött. Az a tény, hogy Budapest hivatalos agglomerációja nem terjed ki a körülötte lévő NUTS 3 szintű egység, Pest megye egészére, szükségszerűen azt jelentette, hogy a többi város esetében sem alkalmazhattuk az azokat körülölelő NUTS 3 egységeket. Ez ugyan a későbbi munkát, az adatok biztosítását megkönnyítette volna, de a hazai urbanizációs viszonyok között ez nem volt lehetséges. Nem indokolta ezt a valós vonzáskörzetek mérete, a szűkebb morfológiai kapcsolat, s a tágabb, tényleges funkcionális kapcsolatrendszer sem. Így Miskolc, Nyíregyháza és Pécs esetében azok NUTS 4 szintű vonzáskörzetei, a statisztikai kistérségek alkotják e városok szélesebb városias gyűrűjét. A statisztikai kistérség elsősorban funkcionális egység, amely a központi város és vonzáskörzete közötti valós munka- és lakóhelyi, közlekedési, középfokú ellátási (oktatási, egészségügyi, és kereskedelmi) kapcsolatokon alapul. A larger urban zónák a központi várost és vonzáskörzetét egyaránt magukban foglaló összefoglaló adatait a február 1-jei népszámlálás végleges adatai alapján a 2. tábla mutaja be. A városok és vonzáskörzeteik összefoglaló adatai, február tábla LUZ-név Települések Lakónépesség Lakások Terület, hektár a évi népszámlálás alapján Budapesti Miskolci Nyíregyházai Pécsi Összesen A október 20-án alakult új községekkel Budapest agglomerációs településeinek száma 78-ról 80-ra emelkedett.

11 VÁROSI STATISZTIKA 9 A városrészek sub-city districts A népszámlálások során korábban is kialakításra kerültek a nagyobb városok esetében a beépítés jellegét és a funkcionális tagolódást követő, összevont kategóriák, a városrészek és az alkerületek. Ezek azonban csak kiindulási alapját adhatták az Urban Audit II. követelményeinek megfelelő városrészek meghatározásának, a lehetőség szerinti homogén egységek kialakításának, amely városrészek népességszáma lehetőleg 5 ezer és 40 ezer fő közé esik, s átlaguk 20 ezer fő körül van. Az UA-II. SCD-kel kapcsolatos, már felsorolt követelményei mellett az is fontos szempont, hogy a kialakítandó városrészekre, lehetőleg rendszeresen, adatokat is kell gyűjtenünk, illetve szolgáltatnunk. Budapest városrészei 1. szint A rendszeres adatszolgáltatás szükségessége megkívánta, hogy Budapest esetében a 23 közigazgatási egység, a kerületek adják a városrészek 1. szintjét. A 23 kerületre a KSH rendszeresen gyűjt adatokat, s azokat adatbázisban tárolja és teszi visszakereshetővé. A kerületek önkormányzatai, intézményei és vállalatai az elsődleges adatszolgáltatók, s ezt a forrást feltétlenül hasznosítani kívántuk az UA II. számára. Ez a törekvésünk az előzetes konzultációk során támogatást nyert. Más országok esetében is van erre példa, így ez nem egyedi megoldás Budapest esetében. Ugyanakkor a 23 kerületből 20 lakónépessége meghaladta a kívánatos 40 ezer fős felső határt, s a kerületek átlagnépessége fő több mint háromszorosa a megkívánt átlagnak. 2. szint Tekintettel arra, hogy a 23 közigazgatási kerület méretei meghaladták a kívánatos szintet, ezért megvizsgáltuk az évi népszámlálás városrészeit és alkerületeit. Ezek az egységek nem feleltek meg az igényeknek, túl kicsik, illetve heterogének voltak. Ezért egy külön felmérés adatait vettük alapul. A KSH 1996-ban kért a főváros és a fővárosi kerületek jegyzőitől a városrendezési terv keretében elfogadott városrészek megnevezéséről és határainak leírásáról információkat, abból a célból, hogy ezeket az adatokat vegye alapul a belterületen belüli településrészekre a történeti, városfejlődési, településmorfológiai szempontok alapján meghatározható városrészek lehatárolásához. Az így kialakult városrészekre a KSH feldolgozta az évi népszámlálás főbb adatait, s azokat "Budapest városrészei" címmel 1996-ban publikálta. A kötet 196 városrészről tartalmaz adatokat. Később Budapest Főváros Önkormányzatának megbízásából elkészült egy átfogó tanulmány, amely a városrészek összevonása és tíz esetben további bontása alapján 77 városrészre tartalmaz adatokat. Ez utóbbi projekt leírása és összefoglaló, elemző térképei a Főváros Internetes Web oldalán is olvashatók magyar nyelven. A városrészek 2. szintjéhez ezt, a főváros által is támogatott 77 körzetet használtuk az UA II.-ban. A körzetek területe viszonylag homogén, népességük átlaga, fő, mindössze öt városrész népessége haladja meg a főt. Ez az öt városrész öt kerületben van, a IV., VII., VIII., XI. és a XIII. kerületekben, s további bontásuk szakmailag nem indokolt. Az 5000 fős alsó határ alatt viszont csak két városrész van, lakónépességük 4626, illetve 3507 fő. Ezek a városrészek az I. és a XI. kerületben vannak, nagy területűek, főként erdő, kert és szántó; más városrészekkel való összevonásuk nem célszerű.

12 10 BOGNÁR VIRÁG FALUVÉGI ALBERT Miskolc, Nyíregyháza és Pécs városrészei A KSH Területi és koordinációs főosztálya még 2002 végén döntött, hogy a megyei igazgatóságokkal közösen, valamennyi megyeszékhely városrészeiről 2003 folyamán összeállít egy-egy adatgyűjteményt és elemzést, főként a évi népszámlálás eredményeire alapozva. A városok szűkebb körére ilyen kötetek korábban is készültek a népszámlálásokat követően. Első lépésben arra gondoltunk, hogy Miskolc, Nyíregyháza és Pécs esetében a kiadványhoz készülő városrészeket használjuk az UA II.-hoz is. A kialakított városrészek száma azonban igen magas lett, s a népességszámok sok esetben ötezer fő alá kerültek, a homogenitás elve viszont igen jól érvényesült. A városrészek összefoglaló adatai, február tábla Városok SCD szint SCD-k száma 2 Átlagos lakónépesség 3 Eltérések az 5 40 ezres határtól, db +, a évi népszámlálás alapján Budapest 1. szint szint ; 2 Miskolc 1. szint Nyíregyháza 1. szint Pécs 1. szint Az UA II.-hoz kiindulásként tudtuk használni a fent jelzett városrészeket. Összevonásukkal kialakíthattuk a kívánatos népességhatárok közé eső egységeket. Az átlagos népességnagyság 12 ezer és 20 ezer közé esik. A kívánatos 20 ezer fős átlag minden középvárosban való érvényesítése már a homogenitás olyan fokú feladását kívánta volna, amelyet nem tartottunk kívánatosnak, s ezt a városok vezetése sem tudta volna elfogadni. * * * Nem hagyható figyelmen kívül, hogy az EU régi tagországai érdemben már 1997-től foglalkoznak az EU szinten összehasonlítható városi statisztika kialakításával, az új tagországok és a tagjelöltek viszont, több éves halogatás után, csak 2003-ban kezdték ezt a munkát. Azt se feledjük, hogy míg a régi tagországok statisztikai hivatalaiban ez a munka már beépült a mindennapokba, addig nálunk, Magyarországon ez a feladat érdemben csak 2003-ban indult. A feladat nehéz, sokszereplős munka, s annyira élet közeli, hogy a statisztikusok nagy várakozással tekintettek erre az új kihívásra. Az Európai Bizottság döntése alapján, a DG REGIO és az Eurostat irányításával az Urban Audit a regionális adatgyűjtéshez hasonlóan beépül a kötelező adatszolgáltatások közé tól az EU minden százezer főnél népesebb városának központjára kívánnak adatokat gyűjteni. Ez a szándék a feladat szervezésének átgondolását kívánja a hivatal központjában és az Igazgatóságain egyaránt. A NUAC feladatai jelentősen bővülnek, és az Urban Audit szakértői csapatát is ki kell majd egészíteni. 2 Az ismeretlen lakóhelyű népesség számára kialakított egységek nélkül. 3 Az ismeretlen lakóhelyű népesség száma nélkül.

13 VÁROSI STATISZTIKA 11 A feladatnak, várakozásaink szerint, jelentős hozama is lehet, amennyiben sikerül érvényesíteni a Közösségi Stratégiai Irányelvek a Kohézióról c. dokumentumban a városi problémák számunkra is megfelelő kezelését, a támogatási célkitűzések közötti szerepeltetését. Az Európai Unió fővárosainak főbb mutatói az Urban Audit II. program első eredményei Az Európai Unió fővárosainak kiemelt statisztikai vizsgálatához sajátos szempontok szükségesek. Kilenc ország székhelye az unió tizenhat egymillió lakosnál népesebb nagyvárosa közé tartozik, a többiek kisebbek, ám közös vizsgálatukat elsősorban nem méreteik, hanem urbanizációs sajátosságaik és funkcióik történeti alakulása indokolja. Az egymillió fölötti lakosságszámú európai metropoliszok körének nem fővárosi funkciót betöltő tagjai több országból származnak: Németországból (Hamburg, München), Olaszországból (Milánó, Nápoly), Spanyolországból (Barcelona) és Franciaországból (Lyon, Lille). A fővárosok az egyes országok földrajzi és funkcionális szerkezetében eltérő súllyal szerepelnek, mégis vitathatatlan meghatározó gazdasági, civilizációs és kulturális szerepük. A fővárosokban földrajzilag meghatározható térben koncentrálódnak azok az intellektuális, gazdasági és morális erők, amelyek a tágabb környezetet befolyásolják, az országok székhelyei ugyanakkor a konkrét tértől elszakadva egymással is hálózatokat alkotnak. Az urbanizációs fejlődést áttekintve Enyedi György négy szakaszt különített el, melyek a (nagy)városok fejlődésében egymást követték: a városrobbanás, a viszonylagos dekoncentráció, és a dezurbanizáció szakaszait, valamint az informatika urbanizációjának napjainkra valószínűsített korszakát. 4 A viszonylagos dekoncentráció és a dezurbanizáció időszakait az elővárosi fejlődés, később a nem városias (rurális) gyűrű népességnövekedése jellemzi. A városfejlődés legutolsó, jelenleg szembetűnő jegyeként mindenképp valamely funkcionális szempont szerepel, ez lehet például az informatika urbanizációja (Enyedi), vagy az idegenforgalom (Beluszky) előtérbe kerülése. 5 A nyugat-európai fejlett gazdasággal rendelkező országok fővárosai e negyedik szakasznál tartanak, míg az Urban Audit tanúsága szerint Kelet-Közép-Európa fővárosaiban keverednek az elővárosi gyűrű kibővülésének (a dezurbanizáció szakaszának) hatásai az informatikai korszak kezdeti jegyeivel, és a visszafogottabb gazdasági fejlődéssel. Napjainkban a már kifejlett vagy kezdődő informatikai urbanizációval jellemezhető időszakban a fővárosok és más nagyvárosok már nem csupán a nem termelő (szolgáltatási) szektorok fejlesztésével és az elővárosi, rurális életformák erősítésével adnak választ a globalizáció kihívásaira. Egyrészt számos jelentős intézményi irányító központot foglalnak magukban, amelyek az informatika korszakában a nagyobb városokban összpontosulnak, másrészt küzdenek a környezetvédelmi problémák ellen és a közleke- 4 Enyedi György: A városnövekedés szakaszai című, 1988-ban megjelent könyvében az utóbbi szakaszt még csak valószínűsítette a gazdaságilag fejlett országok nagyvárosaiban. Enyedi 1988, 14. sk.o., o. 5 Beluszky Győri, 2004, 41. o. A cikk bevezetésében áttekintés olvasható a város fogalmáról, a városkutatás jelenlegi helyzetéről és irányairól.

14 12 BOGNÁR VIRÁG FALUVÉGI ALBERT dés átalakítása terén. Gazdasági potenciáljaik életben tartása miatt fejlesztették a turizmust, és igyekeznek élhető környezetet kínálni a nagyvárosok elvándorlást követő, részben átalakult összetételű lakossága számára. Mialatt tehát virtuális központokká válnak, a másik oldalon felélesztik a hagyományos, személyes térhasználatot. 6 Az alábbi elemzésben az urbanizációval összefüggő jelenségek leírása az unió fővárosainak körében néhány kiemelt statisztikai mutató értelmezésével történik. A vizsgálat tárgyának első közelítéseként az elemzett mutatók nagyság szerinti rangsorait vizsgáljuk. Ezen egyszerű módszer ahhoz elég, hogy a fővárosok alkotta hálózatok sűrűsödési pontjainak főbb jellegzetességeit leírjuk és értelmezzük. A bonyolultabb, sokváltozós, számos mutatószámot néhány összefoglaló mutatóban tömörítő elemzéssel szemben a kutatásnak ebben a (kezdeti) fázisában inkább lehetőség van az egyedi sajátosságok figyelembevételére, ami különösképp a fővárosok jellegzetes arculata miatt ajánlott. A gazdasági fejlettség és a gazdasági aktivitás mutatói csak részben alkalmasak a fővárosok funkcióinak, szerepeinek jellemzésére, ezek nagymértékben függnek az adott ország székhelyének és vonzáskörzetének demográfiai sajátosságaitól. A fővárosok funkcióinak, szerepének meghatározásában további lényeges szerepet játszó dimenziók melyekre ebben az elemzésben csak részben térünk ki a főváros országon belüli helyzete, és a főváros és az agglomerációs övezete közötti kapcsolat. A fővárosok néhány országban a lakosság jelentős részét koncentrálják, és ez részben, de nem minden esetben összefügg az országok méretével. A legnagyobb a fővárosban élő népesség részesedése az ország lakosságán belül Rigában (32%), azt követően Tallinnban, Nicosiában, Bécsben és Luxemburgban, míg a magyar főváros (17%) a hatodik helyet foglalja el ebben a rangsorban. Ezekben az esetekben kivétel nélkül relatíve kis vagy közepes méretű ország székhelyeiről van szó. 5% alatti viszont a népességkoncentráció a szintén kis méretű Hollandia és Málta fővárosában is, de ez jellemző néhány nagyobb ország fővárosára is: Rómára, Varsóra és Berlinre ben 7 az Európai Unió fővárosainak népességnagyság szerinti rangsorának élén Nagy-London állt 7,2 milliónyi lakosával, melyet Párizs és közvetlen környéke követett 6,2 millió fővel. 8 A brit és a francia főváros után Berlin, Madrid és Róma következik 2,5 3 millió lakossal, majd Budapest, Varsó és Bécs mintegy 2 millió lakójával. A legkisebb népességgel rendelkező főváros Valletta, azután Luxemburg, Nicosia és Ljubljana következik. Mintegy félmilliónyian lakják Dublint, Koppenhágát és Vilniust, 6 A szimbolikus térhasználat elemzését a városi életformával foglalkozó kultúrantropológusok írták le, kritikával illetve a városösszehasonlítások statisztikai megközelítését: Hiszen a városok sokféleségét, különbözőségét, a tényleges város és az elképzelt város közötti kapcsolatokat, összefüggéseket és feszültségeket nem lehet statisztikailag megragadni, vagy ha lehet is, az eredményből éppen az fog hiányozni, amit az adott táblázat ábrázolni szeretett volna. Niedermüller, 1994, 6.o. 7 Az Urban Audit II. program keretében gyűjtött adatok egységes vonatkozási éve 2001 volt, de indokolt esetben (például az adott ország népszámlálása más évre esett) a résztvevő városok az közötti időszak bármely évét alapul vehették. A magyarországi, így a budapesti adatok egy-egy kivételtől eltekintve a évre vonatkoznak, és ez így van az uniós fővárosok többségénél is. Az intenzitási arányszámok alapja az adatbázisban szereplő népszámlálási vagy január 1-jei lakónépesség, ezért azok Budapest és a többi főváros esetében is eltérhetnek egyéb adatközlésektől. 8 Az Urban Audit II. Eurostat szakértői csoportja a francia és az angol főváros kiterjedt és egybefüggő agglomerációjának első gyűrűjét tekintette a városi funkciók központjának és egy további, ezeknél még szélesebb övezetet a tulajdonképpeni agglomerációnak. A fővárosok vizsgálatában tehát Nagy London (Greater London) szerepel, míg Párizs és közvetlen környékének (Paris petite couronne ) részei: Párizs város és három környéki kerület együtt: Hauts-de-Seine, Seine-Saint- Denis és Val-de-Marne kerületek.

15 VÁROSI STATISZTIKA 13 és egy millió körüli Brüsszel és Prága népessége. A három legnagyobb területen Nagy- London, Róma és Berlin terül el. Az urbanisztikában a népességnagyság mellett a városiasodás fokmérőjeként használt népsűrűség mutatójának mára megváltozott a jelentéstartalma. Míg a modernizáció 19. és 20. századi hullámainak sorában a minél sűrűbben lakott nagyvárost az ipari haladással kapcsolták össze, a népsűrűség jelentése ma jelenthet többek között a szegénységgel összefüggő sajátosságot, vagy a gazdasági és társadalmi interakciók jellemző keretfeltételét. Az unió fővárosainak körében a legsűrűbben lakott nagyváros Athén, de az élcsoportba tartozik Párizs és közvetlen környéke is, míg a legritkábban lakott főváros Ljubljana, Budapest pedig Helsinki, Varsó, Bécs és Berlin helyzetéhez hasonlóan a középmezőnyben foglal helyet. Nem csak a népsűrűség, hanem a népességnövekedés mutatója is veszített korábbi szerepéből egy nagyváros jellemzésében, régebben a nagyság és a város vonzási képessége a fejlettséggel volt összekapcsolható. A fővárosok népességnövekedése számos tényezővel függ össze: a természetes népmozgalom változásaival, a vándormozgalommal és az ennek következtében kialakult népesség kor szerinti és egyéb társadalmi megoszlásával továbbá gazdasági szempontból leginkább az ingatlanpiac áraival. Az években legnagyobb mértékben, átlagosan 1 1,3%-kal gyarapodott Nicosia, Stockholm és Helsinki népessége. A legtetemesebb népességfogyás az öt év átlagában ebben az időszakban Lisszabonban ( 1,6%), azt követően Rigában ( 1,4%) és Budapesten ( 1,3%) volt tapasztalható. A többi fővárosban a változás nagysága nem érte el ezeket a mértékeket. Lisszabonban az ok nagyrészt az időskorú népesség számottevő arányából következő magas halálozási ráta, míg a lett és a magyar fővárosban emellett lényeges a negatív vándorlási egyenleg szerepe is. A fejlett gazdasággal rendelkező nyugat-európai fővárosok legtöbbjében már lezajlott a népesség kiáramlása az elővárosi vagy rurális térségekbe, ugyanakkor néhány dél- és kelet-közép-európai fővárosban ez jelenleg is zajlik. Némely főváros pedig az elvándorlási hullámot követően ismét olyan mértékben vonzó elsősorban a fiatal gyermektelenek számára, hogy szívesen költöznek a központba, míg a magasabb ingatlanárakkal rendelkező nagyvárosokban például Párizsban erre kevesebb a lehetőségük. A fővárosi agglomerációk népességnagysága alapján kialakuló sorrend néhány esetben különbözik a városközpontok esetében megállapítottól. Brüsszel és Amszterdam agglomerációja néhány hellyel hátrébb csúszott, és jelentősen előrébb került Athén, Lisszabon, Koppenhága és Dublin agglomerációja. Budapest és övezete ebben a sorban két hellyel hátrébb került, a nyolcadik helyre, megelőzi Athén és Varsó agglomerációja. A fővárosi városközpontok és az agglomeráció népességének egymáshoz viszonyított aránya alapján egy másik oldalról közelíthető meg, hogy az agglomerációs övezet az általa körülölelt városhoz képest hányszor nagyobb lakosságot tömörít. A budapesti agglomeráció népessége közel 1,4-szerese Budapestének, huszonhárom főváros közül ez az ötödik legkisebb kiterjedés. A másik végponton Athén agglomerációja közel ötszörösét teszi ki a görög fővárosénak, Lisszabon négyszeresét, Koppenhága 3,6- szeresét, Dublin 3,1-szeresét.

16 14 BOGNÁR VIRÁG FALUVÉGI ALBERT A fővárosok lakosságának korösszetétele jellemzően meghatározza a gazdasági és társadalmi lehetőségeket. Budapesten a éves lakosság aránya az unió többi fővárosával összehasonlítva alacsony, 43%-os volt, ennél csak Lisszabonban kevesebb, 39%. Ebben a tekintetben az említett korosztály 53%-os hányadával Amszterdam áll az első helyen. Az élcsoportba tartozó további városok: Koppenhága, Luxemburg, Stockholm, Helsinki, Párizs és környéke, Nagy-London, Berlin, Athén. Az öregedési index a 75 éves és idősebb lakosság aránya a 15 éves kor alatti gyermekekhez viszonyítva Lisszabonban a legnagyobb (89%), míg a magyar főváros 61%-os aránya Athénnel együtt a negyedik-ötödik legmagasabb a huszonnégy adatszolgáltató főváros közül. 9 Igen elöregedett népesség lakja még Madridot és Pozsonyt. Számos unióbeli fővárosban jelentős számú külföldi állampolgárságú lakos él, a népesség állampolgárság szerinti összetétele sokszínű. A vizsgált fővárosok körében melyek között nem szerepel például Nagy London a külföldi állampolgárok lakónépességen belüli aránya meghaladja a 20%-ot Luxemburgban, Tallinnban és Brüsszelben, ezek a fővárosok különleges helyzetűnek tekinthetők funkciójuk és történelmi sajátosságaik miatt. A lakosság egy és két tizede között mozog a külföldiek részesedése Athénban, Bécsben, Párizsban és közvetlen környékén, Dublinban, Berlinben, Nicosiában, Amszterdamban és Koppenhágában. Budapesten ez az arány Vilnius után a második legalacsonyabb. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők részesedése a 20 éves és idősebb felnőtt lakosságon belül Vilniusban (38%), azt követően Párizs és közvetlen környékén a legnagyobb (34%), és szintén magas Londonban, Amszterdamban. A magyar fővárosban a felnőtt lakosság 22%-a felsőfokú végzettségű, a többi kelet-közép-európai, újonnan csatlakozott állam fővárosai közül Varsó, Pozsony, Ljubljana és Tallinn mutatói is ezt meghaladóak. Ugyanakkor a budapestihez hasonló arány jellemzi Athént, Dublint, Luxemburgot, Stockholmot és Helsinkit, és közel ugyanennyi a mutató Rigában, Lisszabonban és Prágában, míg a legalacsonyabb (16%) Bécsben. Az Internet csatlakozással rendelkező háztartások arányára kevés főváros adata áll rendelkezésre, de néhány főbb következtetés ebből is látható arra vonatkozóan, hogy az informatikai urbanizációval jellemezhető korszakban egymáshoz képest hol helyezkednek el az egyes uniós fővárososok: Luxemburgban, Helsinkiben, Londonban és Amszterdamban például 40%-ot meghaladó ez az arány, Dublinban, Nicosiában és Brüsszelben 30% körüli, Bécsben 23%, Tallinnban és Budapesten 10% körül mozog, míg Rigában mindössze 7%. A demográfiai sajátosságok elemzése a fővárosok és agglomerációik a nagyváros és az agglomerációs övezetének együttes figyelembevételével egyes esetekben árnyalta a képet, más esetekben lényeges különbségek rajzolódtak ki mind a fővárosok és agglomerációik mutatóira vonatkozó eltéréseket, mind a fővárosok és agglomerációik sorrendjének összevetését illetően. Példa erre az idős népesség eltartottsági rátája. A magas öregedési indexekkel és időskorúak eltartottsági rátájával rendelkező Róma, Budapest és Brüsszel esetében agglomerációik figyelembe vétele mérsékelte e mutató- 9 A népességen és a területen kívül minden vizsgált mutató esetében vannak adathiányok a huszonöt EU-s ország fővárosának adataiban. A főbb mutatókat a KSH is közölte Budapest évi statisztikai évkönyvében, melyek alapján áttekinthetők a fontosabb adathiányok. Budapest Statisztikai Évkönyve, 2003, o.

17 VÁROSI STATISZTIKA 15 kat, de ennek eredményeképp az agglomerációk relatív helyzete nem változott számottevően. Az ugyancsak magas arányú idős népességgel rendelkező Lisszabon és Tallinn agglomerációs népessége kiegyenlíti ezt az aránytalanságot. Ezzel ellentétben néhány nyugat-európai főváros agglomerációs övezeteiben valamelyest magasabb a nyugdíjas háztartások aránya, mint a városok központi területein Koppenhágában, Londonban, és Amszterdamban és így az agglomerációjukban épp hogy magasabb az időskorúak eltartottsági rátája. A nagyvárosi fejlődés bevezetőben említett legújabb szakasza az egy főből álló háztartások arányának növekedésével is együtt jár az összes háztartáson belül. Az egytagú háztartások aránya Koppenhágában a legmagasabb (53%) ezt követően Brüsszelben és Berlinben a leginkább számottevő, míg a magyar fővárosban a háztartások 35%-a egyedülálló. Némely fővárosban a fiatal háztartások hányada is emelkedett, másutt jellemzően az időseké, vagy akár mind a kettő, és emellett a középkorúak hányada csökkent. Az unióban a nyugdíjas egytagú háztartások aránya Budapesten a legmagasabb, 15%-ot tesz ki, de ezt az értéket közelíti a mutató Ljubljanában, Koppenhágában és Lisszabonban is. Ugyanakkor kevésbé valószínű, hogy egyedülálló idős háztartásra bukkanunk Ciprus fővárosában vagy Madridban. A háztartások 13%-ában Budapesten az egyik szülő egyedül neveli gyermekét, de hasonló a helyzet Brüsszelben, Dublinban és Ljubljanában is; és ez az arány uniós összehasonlításban magasnak tekinthető. A háztartások vagyoni helyzetét, befektetéseit és kiadásait befolyásoló lényeges tényező a lakáshelyzet. Budapesten a legmagasabb az Európai Unió fővárosai körében a lakásukban tulajdonosként élő háztartások aránya, eléri a 84%-ot. Hasonlóan magas arányú (80%) a lakástulajdonos háztartások hányada Ljubljanában és Vilniusban, míg számos fővárosban 20% alatti (Berlinben a legkevesebb, mindössze 12%) az ilyen háztartások részesedése. A népmozgalmi mutatók szerint a fővárosok közötti rangsor a többi mutatóhoz hasonlóan helyenként eltér az országok közötti különbségektől. Az élveszületési arány Párizsban és Koppenhágában a legnagyobb a huszonnégy adatszolgáltató főváros közül míg az országok összehasonlításában Írország áll az első helyen, Prágában a 17., Budapesten a 18., ahol az élveszületési arány az élenjárókénak a fele. A lemaradók az országok közti sorrendhez hasonlóan egyéb nemrég csatlakozott uniós tagállamokból kerülnek ki. A halálozási ráta mértéke Lisszabonban a legmagasabb ezer lakosra számítva 15, azt követően Rigában és Budapesten a legszámottevőbb, míg Londonban 8, Párizsban 7 a mértéke. Budapestre meglehetősen kedvezőtlen csecsemőhalandósági arány jellemző, ezer élveszülöttre 9 egy éven aluli meghalt jutott, ennél csak Rigában és Tallinnban volt magasabb arányú a csecsemőhalálozás. Ugyanakkor Stockholmban és Prágában a 2 3 közötti biológiai minimumot közelíti a mutató. A 65 évesnél fiatalabbak halálozási mutatója Stockholmban és Londonban ezer lakosra számítva nem éri el a 2-t, a legkedvezőtlenebb Ljubljanában (7), azt követően Rigában, Tallinnban és Budapesten. A fővárosok gazdasági potenciálját összefoglaló bruttó hazai termék egy lakosra számítva folyó áron (euróban) Stockholmban a legnagyobb és Rigában a legkisebb. Budapest a 17. helyet foglalja el a húsz adatszolgáltató város közül, míg Berlin épp a középső, 10. helyen áll. A fővárosok közti sorrend néhány esetben változáson megy

18 16 BOGNÁR VIRÁG FALUVÉGI ALBERT keresztül, ha az egy lakosra számított GDP értékét vásárlóerő-paritáson hasonlítjuk össze. Az élen így Brüsszel és Luxemburg megelőzi Stockholmot, de az utolsó helyen így is Lettország székhelyét találjuk. A legnagyobb eltérés Berlin esetében történik, mert a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó bruttó hazai termék szerint a német főváros a 17. helyre esik vissza, rajta kívül csak Róma és Athén csúszik vissza jelentősebben, három hellyel. Prága és Pozsony négy hellyel feljebb kerül, Varsó három, a magyar főváros pedig egy hellyel javítja pozícióját. A éves népesség gazdasági aktivitási aránya Budapesten a harmadik legalacsonyabb volt, 64%, míg az élenjárók közül Pozsonyban, Helsinkiben, Prágában, Koppenhágában és Bécsben meghaladta a 75%-ot. A férfiak (70%) és a nők (58%) gazdasági aktivitási aránya közti eltérés Budapesten közepes mértékű. Helsinkiben, Stockholmban és Koppenhágában ez a különbség mindössze néhány százalékpont, ugyanakkor Madridban és Athénban a férfiak gazdasági aktivitási aránya több mint 20 százalékponttal meghaladja a nőkét. A részmunkaidős foglalkoztatásról adatokkal rendelkező tizennyolc főváros közül Budapestre a 6. legalacsonyabb arány (11%) jellemző. Míg Budapesten a nők körében a részmunkaidős foglalkoztatottak aránya 13%, Amszterdamban a foglalkoztatott nők 54%-a, Rigában mindössze 8%-a dolgozik részmunkaidőben. Budapest a munkanélküliek évi népszámlálás szerinti 6,3%-os arányával a közepesnél valamivel alacsonyabb munkanélküliségű fővárosok közé tartozik. 10% feletti munkanélküliségi ráta jellemző Vilniusban, Berlinben, Varsóban, Tallinnban, Párizsban és közvetlen környékén valamint Rigában. Ezzel szemben 4% alatti a munkanélküliek aránya Stockholmban, Luxemburgban és Nicosiában. Budapest éves lakosságának 13%-os munkanélküliségi rátája közepes mértékűnek tekinthető, míg Varsóban és Vilniusban 32 33%, Stockholmban és Koppenhágában elhanyagolható mértékű a fiatalok munkanélküliségi aránya. Szintén átlagos pozíció jellemezte Budapestet a szolgáltatásban foglalkoztatottak 78%-os arányát tekintve. Az ingázóknak az agglomerációs övezetből vagy más településekről munkahelyükre utazóknak a fővárosi munkahelyeken foglalkoztatottakon belüli arányára csak néhány ország szolgáltatott adatot: míg Lisszabonban és Stockholmban a foglalkoztatottak több mint fele, Budapesten 24%-a, Berlinben viszont csak 13%-a ingázik naponta. Az utóbbi évtizedekben a turizmus szerepe különösképp felértékelődött a városok gazdasági életében. A fővárosok jellemzésében központi szerepet foglal el az ágazat. Az év folyamán eltöltött vendégéjszakák száma Párizsban és közvetlen környékén, azt követően Rómában volt a legszámottevőbb. Budapest, részben nagyságánál fogva, e mutató szerint a rangsor első felében foglal helyet. Ezer lakosra számítva a kisebb városok kerülnek előrébb, Dublin, Párizs belvárosa, Amszterdam és Luxemburg állnak az élen, a magyar főváros pedig a 9.-ről a 14. helyre csúszik. Ezer lakosra számítva a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma a legmagasabbak között van Párizsban és közvetlen környékén, Dublinban, Luxemburgban és Prágában. Budapest a huszonkét adatszolgáltató főváros közül a 12. helyen áll, míg a legkisebb a mutató értéke Rigában és Koppenhágában.

19 VÁROSI STATISZTIKA 17 A fővárosok az országok kulturális központjaként működnek, számos sajátos, egyedi funkciót is megőrizve. Emellett a kulturális élet jelenlegi átalakulásában a turizmus által keltett igények is szerepet játszanak. Az ezer lakosra jutó moziférőhelyek számát tekintve Budapest a sor vége felé helyezkedik el. A mintegy 4760 ezer lakosra jutó mozilátogatás ugyanakkor közepesnek számít Luxemburgot figyelmen kívül hagyva, az élen álló Lisszabont jellemző érték megközelítőleg fele. A színházak száma az átlagosnál alacsonyabb, viszont a múzeumok számát tekintve Berlin, London és Bécs mellett a magyar főváros előkelő helyet foglal el. Az ezer lakosra jutó múzeumlátogatások száma Stockholmban a legmagasabb, Prága a tizennyolc adatszolgáltató főváros közül a 8., Budapest a 13. helyen áll. A nagyvárosok jellemzéséből nem hagyható ki a bűnözés helyzetének értékelése, a motorizáció és a baleseti statisztika sem. Az ezer lakosra jutó 68 ismert bűncselekmény Budapesten átlag alattinak számít, a százezer lakosra jutó három emberölés pedig a magyar fővárost relatíve békés nagyvárossá minősíti. Ugyanakkor az ismertté vált bűncselekmények száma ezer lakosra vetítve az újonnan csatlakozott államok fővárosai közül csak Ljubljanában és Prágában magasabb a budapesti mutatónál. Százezer lakosra viszont a kelet-közép-európai uniós fővárosok csaknem mindegyikében több gyilkosság jut, mint a magyar fővárosban, Varsóban pedig közel ugyanannyi. Az ezer lakosra jutó 326 személygépkocsi a fővárosok körében átlagos intenzitásúnak felel meg. Ljubljanában, Prágában, Pozsonyban és Varsóban a magyar fővárosnál több személygépkocsi jut ezer lakosra, Vilniusban, Tallinnban és Rigában kevesebb. A 61 halálos kimenetelű és súlyos sérüléssel járó baleset százezer lakosra számítva Budapesten szintén átlagos, összehasonlítva az unió egyéb fővárosaival. Prágában és a balti államok fővárosaiban ugyanakkor a súlyos és halálos kimenetelű balesetek intenzitási arányszáma meghaladta Budapest mutatóját. A fentiekben elemzett mutatók rangsorai által kijelölt pozíciók további vizsgálatát érdemes kiterjeszteni az Európai Unió-beli nagy- és középvárosokra, és meggondolan-dó a mutatók dimenziók szerinti összegzése, klaszterek kialakítása, komplex fejlettségi mutatók képzése. Egyes vizsgálati dimenziók például a környezetvédelmi elsősorban speciális jellegük miatt egyedi áttekintést tesznek szükségessé. Az Urban Audit program következő adatgyűjtési hulláma, illetve az adatbázis visszatekintő adatokkal való frissítése után lehetséges lesz a fővárosok városfejlődési szakaszok szerinti elhelyezése az időbeli változás alapján, így finomítani lehet majd a városok tipizálását. A fenti elemzésben megkíséreltünk túllépni a városok versenyképességét, innovációs képességét, sikerességét mérő elemzéseken, és a fővárosok összehasonlítását egy olyan elméleti keretbe helyezni, amely az urbanizációs folyamat változásaiból indul ki.

20 18 BOGNÁR VIRÁG FALUVÉGI ALBERT Grafikonok Lakástulajdonos háztartások aránya, % Egy lakosra jutó GDP, EUR Budapest Ljubljana Vilnius Madrid Nicosia Tallinn Dublin London Athén Riga Helsinki Lisszabon Párizs és k. Brüsszel Stockholm Prága Pozsony Koppenhága Varsó Berlin Stockholm Brüsszel Luxemburg London Helsinki Amszterdam Párizs és k. Bécs Dublin Berlin Madrid Róma Lisszabon Prága Varsó Athén Budapest Pozsony Vilnius Riga Munkanélküliségi ráta, % Ezer lakosra jutó vendégéjszakák száma Brüsszel Vilnius Berlin Varsó Tallinn Párizs és k. Riga Athén Pozsony Lisszabon Dublin London Budapest Madrid Bécs Helsinki Prága Koppenhága Amszterdam Stockholm Luxemburg Nicosia Dublin Amszterdam Luxemburg Róma Lisszabon Párizs és k. Prága Stockholm Bécs Brüsszel Helsinki Madrid Berlin Budapest Tallinn Pozsony Ljubljana Varsó Vilnius Riga Nicosia

21 VÁROSI STATISZTIKA 19 Népesség, 1000 fő Öregedési index, % London Párizs és k. Berlin Madrid Róma Budapest Varsó Bécs Prága Brüsszel Athén Riga Stockholm Amszterdam Lisszabon Helsinki Vilnius Koppenhága Dublin Pozsony Tallinn Ljubljana Nicosia Luxemburg Valletta Lisszabon Madrid Pozsony Athén Budapest Stockholm Róma Bécs Prága Koppenhága Varsó Berlin Ljubljana Brüsszel Luxemburg Helsinki Riga Párizs és k. Amszterdam Tallinn Dublin London Nicosia Vilnius IRODALOM Beluszky Pál Győri Róbert (2004): Fel is út, le is út (Városaink településhierarchiában elfoglalt pozícióinak változásai a 20. században), In: Tér és Társadalom, 2004/1, 1 41.o. Bíró Mária Faluvégi Albert Mélykuti Gábor - Petrik Ottó Winkler Péter (1998): Remote Sensing and Urban Statistics: Delimitation of the Urban agglomeration of Budapest Test of Delineating Enumeration Districts in the Zugló district HCSO Remote Sensing Project, Final report, Budapest. Budapest Statisztikai Évkönyve, 2003, KSH, Budapest, 2004, o Carlquist, Torbiörn (2002): Methodological issues: the Larger Urban Zone LUZ, Luxembourg, Working Party. Carlquist, Torbiörn (2002): Methodological issues: Sub-city districts, Luxembourg, Working Party. Enyedi György (1988): A városnövekedés szakaszai, Akadémiai Kiadó, Budapest. European Regional Statistics Reference Guide, 2005 Edition, Eurostat, Luxemburg, Faluvégi Albert (2002): A területi statisztikai adatbázisok kialakulása, helyzete, fejlődési lehetőségei, Területi Statisztika, július

Európa Albánia Andorra Ausztria Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Egyesült Királyság Észtország

Európa Albánia Andorra Ausztria Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Egyesült Királyság Észtország Európa 1930 SW SU GE CS CH LI YU ES CS Albánia Andorra Ausztria Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Egyesült Királyság Észtország YU Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Izland Jugoszlávia

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

USE ONLY EURÓPA ORSZÁGAI ÉS FŐVÁROSAI

USE ONLY EURÓPA ORSZÁGAI ÉS FŐVÁROSAI EURÓPA ORSZÁGAI ÉS FŐVÁROSAI 1. Észak-Európa Norvégia Oslo Svédország Stockholm Finnország Helsinki Dánia Koppenhága Izland Reykjavík 2. Nyugat-Európa Nagy-Britannia vagy Egyesült Királyság, United Kingdom

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

Budapest és az Európai Unió fővárosainak főbb jellemzői

Budapest és az Európai Unió fővárosainak főbb jellemzői Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 21. május ISBN 978-963-235-283-1 és az Európai Unió fővárosainak főbb jellemzői Tartalom Bevezető...2 Népesség, népmozgalom...3 Gazdasági aktivitás...6

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

Belső piaci eredménytábla

Belső piaci eredménytábla Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2015) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése Átültetési deficit: 0,4% (az előző jelentés idején: 0,8%) Magyarországnak

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer

GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek elejétől létezik, kizárólag

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

A KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALKOZÁSOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2006

A KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALKOZÁSOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALKOZÁSOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2006 Miskolc 2008, szeptember Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-195-7

Részletesebben

Tisztelt Partnerünk!

Tisztelt Partnerünk! 2000 főnél népesebb város és község Tisztelt Partnerünk! Adatkérésük részeként a 2011-es népszámlálás adatai alapján elvégeztük a településen található szegregátumok lehatárolását. A lehatárolás a 314/2012-es

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Az EU regionális politikája 2017. 12. 07. Mit értünk régió alatt? A régió alatt egyedi sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzőket magában foglaló s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN Veszprém, 2007. június 10. Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Igazgatóság, 2007 Igazgató:

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

Térségi egyenl tlenségek

Térségi egyenl tlenségek Térségi egyenl tlenségek Kistérségi különbségek Demográfia Gazdaság leírásának dimenziói Foglalkoztatás, munkanélküliség Infrastruktúra Iskolázottság, oktatás Jövedelem, vagyoni helyzet Elérés Migráció

Részletesebben

Szuburbanizációs folyamatok és az ingázás társadalmi összefüggései a magyar nagyváros térségekben

Szuburbanizációs folyamatok és az ingázás társadalmi összefüggései a magyar nagyváros térségekben Szuburbanizációs folyamatok és az ingázás társadalmi összefüggései a magyar nagyváros térségekben Dr. Schuchmann Júlia PhD Tomori Pál Főiskola MRTT Vándorgyűlés, Kecskemét 2018.10.18-19. "A kutatás az

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A GDP területi különbségei Magyarországon, 2007

A GDP területi különbségei Magyarországon, 2007 2009/99 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 99. szám 2009. július 06. A GDP területi különbségei Magyarországon, 2007 A tartalomból 1 Egy főre jutó GDP 2 Bruttó hozzáadott

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 7. (OR. en) 13015/16 FIN 631 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 7. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi

Részletesebben

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai Az Európai Unió Az Unió jelmondata: In varietate concordia (magyarul: Egység a sokféleségben) Himnusza: Örömóda Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken Lipták Katalin Ph.D., dr.jur., egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet, liptak.katalin@uni-miskolc.hu

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

ADALÉKOK BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGEINEK FEJLŐDÉSÉHEZ A 90-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN

ADALÉKOK BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGEINEK FEJLŐDÉSÉHEZ A 90-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN ADALÉKOK BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGEINEK FEJLŐDÉSÉHEZ A 90-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN Nagy Zoltán, Péter Zsolt egyetemi adjunktus, egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Miskolci Egyetem Regionális Gazdaságtan

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

KISVÁROSOK KÖZÖTT A LEGKISEBBEK. A VÁROSFEJLŐDÉS ATIPIKUS FORMÁI?

KISVÁROSOK KÖZÖTT A LEGKISEBBEK. A VÁROSFEJLŐDÉS ATIPIKUS FORMÁI? Eger, 2015. november 19-20. Az előadás és a tanulmány elkészülését az OTKA (NK 104985) Új térformáló erők és fejlődési pályák Kelet-Európában a 21. század elején kutatási projekt támogatja. KISVÁROSOK

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN KT I IE KTI Könyvek 5. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Rechnitzer János Smahó Melinda A HUMÁN ERŐFORRÁSOK REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAI

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben

Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben A Versenyképességi évkönyv 216 bemutatása Magyar versenyképesség régiós kitekintéssel c. workshop 216. március 29. Udvardi Attila Kutatásvezető GKI

Részletesebben

1. óra: A területi adatbázis elkészítése, területi szintek

1. óra: A területi adatbázis elkészítése, területi szintek 1. óra: A területi adatbázis elkészítése, területi szintek Az informatika alkalmazása a társadalomföldrajzban (TTGBL6520) gyakorlat 2018-2019. tanév A területi adatbázis A statisztikai jellegű információk

Részletesebben

Hogyan mérhető a regionális gazdasági integráció a határon átnyúló várostérségekben? Javaslatok egy közép-európai mérési módszertanra*

Hogyan mérhető a regionális gazdasági integráció a határon átnyúló várostérségekben? Javaslatok egy közép-európai mérési módszertanra* A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Pannon Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Hogyan mérhető a regionális gazdasági integráció a határon

Részletesebben

5. Háztartások, családok életkörülményei

5. Háztartások, családok életkörülményei 5. 5. Háztartások, családok életkörülményei Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 5. Háztartások, családok életkörülményei Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö

Részletesebben

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés. Közösségi jóllét Prof. Dr. Báger Gusztáv

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés. Közösségi jóllét Prof. Dr. Báger Gusztáv KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Közösségi jóllét Prof. Dr. Báger Gusztáv 1 FŐBB TÉMAKÖRÖK 1. Reagálás a Jó Állam Jelentés 2015-tel kapcsolatos szakmai

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁJUS 215. május 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 9.454 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Magyarország népesedésföldrajza

Magyarország népesedésföldrajza Magyarország népesedésföldrajza Magyarország népességváltozásának hosszú távú trendjei A demográfiai átmenet stációi Magyarországon Magyarországon a demográfiai átmenet kezdetét 1880-ra teszik 1885-ig

Részletesebben

Belső piaci eredménytábla

Belső piaci eredménytábla Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2017) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése 2016-ban a tagállamoknak 66 új irányelvet kellett átültetniük.

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2000/5 A külföldi működőtőke-beáramlás hatása a munkaerő-piac regionális különbségeire Magyarországon FAZEKAS KÁROLY Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

L 165 I Hivatalos Lapja

L 165 I Hivatalos Lapja Az Európai Unió L 165 I Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás Jogszabályok 61. évfolyam 2018. július 2. Tartalom II Nem jogalkotási aktusok HATÁROZATOK Az Európai Tanács (EU) 2018/937 határozata (2018.

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

2015/35 STATISZTIKAI TÜKÖR

2015/35 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015/35 STISZTIKAI TÜKÖR 2015. június 17. Élveszületések és termékenység az Európai Unióban Tartalom Bevezetés...1 Az élveszületések száma...1 élveszületési arányszám...1 Teljes termékenységi arányszám...2

Részletesebben

Hátrányos helyzetű járások és települések. Urbánné Malomsoki Mónika

Hátrányos helyzetű járások és települések. Urbánné Malomsoki Mónika Hátrányos helyzetű járások és települések Urbánné Malomsoki Mónika Jogi szabályozás Felhatalmazás alapja: 1996. évi XXI. Törvény a területfejlesztésről és területrendezésről 290/2014. Kormányrendelet a

Részletesebben

GFK VÁSÁRLÓERŐ. GfK 2018 GfK Vásárlóerő-tanulmány 2018

GFK VÁSÁRLÓERŐ. GfK 2018 GfK Vásárlóerő-tanulmány 2018 GFK VÁSÁRLÓERŐ Módszertan A vásárlóerő az adólevonások utáni, egy főre jutó, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti (beleértve az összes állami juttatást is). A tanulmány megadja az éves vásárlóerő

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JANUÁR 2016. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.865 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN Az alábbi táblázatok a közös agrárpolitika (KAP) egyes területeinek alapvető statisztikai adatait mutatják be a következő felbontásban: a mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

A fizetésimérleg-statisztika és a külföld számla új közvetlen adatgyűjtési rendszere november 29., Magyar Statisztikai Társaság

A fizetésimérleg-statisztika és a külföld számla új közvetlen adatgyűjtési rendszere november 29., Magyar Statisztikai Társaság A fizetésimérleg-statisztika és a külföld számla új közvetlen adatgyűjtési rendszere 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság Sisakné dr. Fekete Zsuzsanna Magyar Nemzeti Bank Statisztika Fizetésimérleg-statisztika

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. NOVEMBER 2015. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.743 álláskereső szerepelt, amely az

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. aug. szept. júni. júli. máj. febr. márc.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. aug. szept. júni. júli. máj. febr. márc. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. FEBRUÁR Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. február 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti

Részletesebben

0,94 0,96 0,95 0,01-0,01 0,00 rendelkezők aránya A 25 - X éves népességből felsőfokú végzettségűek 0,95 0,95 0,94 0,00-0,01-0,01

0,94 0,96 0,95 0,01-0,01 0,00 rendelkezők aránya A 25 - X éves népességből felsőfokú végzettségűek 0,95 0,95 0,94 0,00-0,01-0,01 dr. Vécsei Pál Módszertani leírás a településsoros választási adatbázisokhoz illesztett a települések társadalmi státuszát és társadalmi dinamikáját kifejezni hivatott tipológiákhoz A tipológiák "A társadalom

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. OKTÓBER 2015. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.727 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. NOVEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Demográfiai mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Demográfiai mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 02 207700/1120, Fax.: +4 02 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Demográfiai mutatók

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

Statisztikai mutatók leírása

Statisztikai mutatók leírása Munkaerő-piaci monitoring EURES-T Pannonia Statisztikai mutatók leírása 1. Népesség Forrás: Központ Statisztikai Hivatal Lakónépesség az adott területen lakóhellyel rendelkező és másutt tartózkodási hellyel

Részletesebben

A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május

A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése - 2004. május A regisztrált munkanélküliek főbb adatai - 2004. május Megnevezés 2004 május Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA

AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA Zsúgyel János egyetemi adjunktus Európa Gazdaságtana Intézet Az Európai Unió regionális politikájának történeti

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

Pest megye versenyképességi indexe

Pest megye versenyképességi indexe Pest megye versenyképességi indexe Pest megye önálló NUTS2 régióvá válásának szükségességét a versenyképességi tényezőket vizsgáló kompozit index is alátámasztja. A versenyképesség mérése Az EU a régiók

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. jan. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben

Részletesebben

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

aug jan. febr. júli. ápr. máj. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚNIUS 2016. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.220 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben