Dr. Hegedűs T. András Szakiskola, Középiskola, Általános Iskola és Kollégium

Átírás

1 Dr. Hegedűs T. András Szakiskola, Középiskola, Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai programja 2014

2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 I.1. Küldetésnyilatkozat...5 I.2. Az iskola adatai...6 I.3. Helyzetelemzés...8 I.3.1. Külső feltételek...8 I.3.2. Személyi feltételek...8 I.3.3. Tárgyi feltételek:...9 II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...10 II.1. Az iskola szellemisége...10 II.2. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...13 II.2.1. Együttműködés eleve...13 II.2.2. Képesség és érdeklődés szerinti tanulásszervezés elve...13 II.2.3. Nyitottság elve...14 II.2.4. Egyensúlyra törekvés az iskolai feladatellátásban...15 II.2.5. Életkori sajátosságok, egyéni képességek elve...16 II.2.6. Alkotójellegű munkarend, egészséges-, biztonságos fegyelem elve...16 II.2.7. Bizalom, együttműködés elve...17 II.2.8. Minőségi munka elve...18 II.2.9. Értékelési alapelvek egységessége...18 II Össziskolai értékrend alapelvei...19 II Integrációs nevelés...20 II A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai...21 II.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...22 II.3.1. Az erkölcsi nevelés feladata...23 II.3.2. Értelmi nevelés feladata...23 II.3.3. A közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelés feladata...24 II.3.4. Az érzelmi és akarati nevelés feladatai...24 II.3.5. Nemzeti, állampolgári nevelés feladatai...25 II.3.6. Etnikai nevelés feladatai...25 II.3.7. Esztétikai nevelés feladata...25 II.3.8. Munkára nevelés feladatai...26 II.4 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...26 II.4.1. Az egészséges életmódra nevelés feladatai...26 II Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása...27 II.5. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...27 II.5.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok...28 II.5.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:...28 II.5.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai:...28 II.6. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai...28 II.7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység...29 II.7.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek...30 II.7.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program...30 II.7.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése...35 II.7.4. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása...36 II.7.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység...36 II.8. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje...38 II.9. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel...38 II.9.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák

3 II.9.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák...39 II.10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata...39 II A vizsgaszabályzat hatálya...39 II.11. Az iskolába történő felvétel és átvétel rendje...40 II.11.1 Felvételi eljárás szabályai...40 II Átvétel az iskolából...40 III. HELYI TANTERV...42 III.1. A képzés szerkezete...43 III.1.1. Pedagógiai szakaszolás...44 III.2. A választott kerettanterv megnevezése, óraszámok...44 III.2.1. Szakiskola, közismereti képzés...44 III.2.2. Szakiskolások középiskolája (szakközépiskola)...44 III.2.3 Szakközépiskola...44 III.2.4. Gimnázium, nappali tagozat...45 III.2.5. Felnőttek általános iskolája, nappali rendszerű képzés...46 III.2.6. Felnőttek általános iskolája, esti és levelező tagozat...47 III.2.7. HÍD I...48 III.2.8. HÍD II III.2.9. Gimnázium esti és levelező képzés...52 III.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei...53 III.3.1 Tankönyvválasztás...53 III.3.2. Taneszközök...53 III.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása.53 III.5. Mindennapos testnevelés...55 III.7. Választható érettségi vizsgatárgyak...55 III.8. A középszintű érettségi vizsga témakörei...56 III.9. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések...59 III.9.1. Beszédfogyatékos tanulók megsegítésére irányuló program...59 III.9.2. Enyhén értelmi fogyatékosok fejlesztését segítő program...60 III.9.3. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességeivel küzdők...63 III.10. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái64 III A tanulói tudásszint ellenőrzésének, értékelésének módja a tanév során:...64 III Értékelés, minősítés alóli felmentés...65 III A magasabb évfolyamba lépés (továbbhaladás) feltételei...66 III.11. Az otthoni felkészüléshez előírt szóbeli és írásbeli feladatok meghatározásának elve és korlátai...66 III.12 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei...67 III.13. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek...67 III Mérési próbák...67 III Antropometriai mérések...68 III.14. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei...68 III Az iskola egészségnevelési elvei...68 III Környezeti Nevelési Programja...70 III.15. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei...72 IV. SZAKMAI PROGRAM...74 IV.1. A szakképesítés összefoglaló táblázata...74 IV.2. A közismereti órák eloszlása...75 IV.3. Szakmai elmélet és gyakorlat időkeretei...76 IV.3.1. Szakiskolai képzések (3 éves)

4 IV.3.2. Szakiskolai képzések (2 éves)...80 IV.3.3. Szakközépiskolai képzések (5 éves)...82 IV.3.4. Részszakképzések...84 IV.4. A szabadon tervezhető időkeret...86 IV.5. Belépő, záró állapotfelmérés...87 V. TEHETSÉGGONDOZÓ KOLLÉGIUM PROGRAMJA...88 V. 1. Bevezetés...88 V. 2. Kollégium nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései...88 V.2.1.Pedagógiai munka értékei...89 V.2.2, A pedagógiai munka célkitűzése...89 V. 3. A tanulók életrendje...90 V.3.1. A munkanapok általános napirendje...90 V. 4. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok...90 V.4. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaorientációját, pályaválasztásukat, az önálló életkezdést elősegítő tevékenységünk...91 V.4.1. Felzárkóztatás...91 V.4.2. Tehetséggondozás:...92 V.4.3. Pályaválasztási, pályaorientációs munka...92 V.4.4. Önálló életkezdést elősegítő tevékenységek elemei:...93 V A nevelőmunka követelményrendszere...93 V. 5. Nemzetiségi nevelés feladatai...96 V. 6. A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások...96 V. 7. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei...96 V. 8. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek...97 V. 9. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztése...98 V.10. Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái...98 V Az iskola és a kollégium kapcsolata...98 V Szülőkkel való kapcsolattartás...98 V.11. Egészségnevelési és környezetnevelési elvek...99 V Egészségnevelés...99 V Környezeti nevelés...99 VI ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK VI.1. A pedagógiai program hatálya: VI.2. A pedagógiai program módosítása VI.3. A pedagógiai program nyilvánosságának módja: VII. LEGITIMÁCIÓ I. Melléklet I.1. Egyéves felzárkóztató program kerettanterv szerinti óraelosztása I.2. Óraterv 10. évfolyam (2+2 szakiskolai képzés) számára I.3. Óraterv a felnőttoktatás alapján szervezett gimnázium nappali tagozat számára I. 4. Óraterv a gimnázium, levelező tagozata számára I.5. Az 5 8. évfolyam óraszámai a kerettanterv alapján I.6. Óraterv Számítógép-szerelő, -karbantartó szakképzéshez I. 7. Óraterv Irodai asszisztens szakképzéshez

5 I. BEVEZETÉS I.1. Küldetésnyilatkozat Ha a gyermek eltávolodott az iskolától, az iskolát kell közelíteni hozzá Pedagógiai Programunkban felvállaljuk a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásátnevelését, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségét biztosító pedagógiai munkát, a beilleszkedési, tanulási és magatartás zavarral küzdő fiatalok iskolai előmenetelének támogatását, Integrációs és képesség kibontakoztató felkészítést, valamint az etnikai kisebbséghez tartozó tanulók segítését. A hátrányaik ellensúlyozására szükség van egyéni képességeik kibontakoztatására, fejlesztésére; fejlődésük elősegítésére; a továbbtanulási esélyeik kiegyenlítésére, megteremtésére, a munkaerő-piaci helytállásuk megalapozására. Az integrált nevelés-oktatás program egy egyfajta alternatíva az iskolát, mint intézményt sorozatosan kudarcként, bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű fiataloknak. Ezáltal lehetővé válik számos kallódó fiatal reintegrálása az oktatási rendszerbe, miközben a település, és a fenntartó érdekei is legmesszebbmenőkig érvényesülnek. A program a megfelelő feltételek megléte esetén, képes választ adni nemcsak a régió, de akár hazai illetve nemzetközi méretekben is a jelentkező problémákra. A fenntartható fejlődés folyamatában az oktatás az utóbbi években fokozatosan felértékelődött s jelentőségre változatlanul növekszik. Új minősítést került be a köztudatba, az oktatást nem más, mint rejtett kincsnek, melyet felszínre hozni és kamatoztatni kell. Új felfogásban jelenik meg az egész életen át tartó tanulás igénye, amelyet a gyorsan változó gazdasági viszonyok követelnek meg. Az integrált nevelés oktatás megvalósítása keretében lehetőséget biztosítunk fiataljaink számára, hogy az iskola elvégzése után egyenlő esélyekkel induljanak egyéni életpályájukon. Általános műveltségükkel képességeiknek és lehetőségeiknek megfelelően eligazodjanak korunk információhalmazában és szakmai felkészültségükkel hazánkat mindig képviselni tudó európai állampolgárok legyenek. Fontosnak tarjuk, hogy a tőlünk kikerülő tanulók a partnereink igényeinek megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek, konvertálható tudást szerezzenek, felkészültek legyenek az élethosszig tartó tanulásra. Sajátos helyzetünkből kiindulva célunk a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók felzárkóztatása, ugyanakkor a tanulói képességek lehető legteljesebb kibontakoztatására való törekvésünk. 5

6 I.2. Az iskola adatai Elnevezése: Székhelye: Dr. Hegedűs T. András Szakiskola, Középiskola, Általános Iskola és Kollégium 5000 Szolnok, Bajcsy-Zsilinszky út 2 (iskola) (helyrajzi szám: ) Telephelye: 5000 Szolnok, Lomb út 8/A (kollégium) (helyrajzi szám: 7241) OM azonosítója: OM: Évfolyamainak száma: szakképzésben 3, gimnáziumban 4 Alapító szerve: Fenntartó szerve: Az intézmény típusa: Országos Roma Önkormányzat Országos Roma Önkormányzat többcélú, közös igazgatású köznevelési intézmény; általános iskola, szakiskola, gimnázium a nappali, az esti és a levelező oktatás munkarendje szerint, kollégium. Alaptevékenysége: A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC törvény 4 1. bek. foglaltak szerint nemzetiségi kollégiumi ellátás gimnáziumi nevelés-oktatás szakközépiskolai nevelés-oktatás nemzetiségi gimnáziumi nevelés-oktatás nemzetiségi szakiskolai nevelés-oktatás köznevelési Hídprogramok keretében folyó nevelésoktatás felnőttoktatás általános iskolai nevelés-oktatás a többi tanulóval együtt oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása. Oktatott szakmák: Az intézmény szakágazati besorolása: Női szabó, Irodai asszisztens Számítógép-szerelő, -karbantartó Pedagógiai- és családsegítő munkatárs : Lakástextil késztő : Textiltermék-összeállító Számítógépes adatrögzítő Gép- és gyorsíró, szövegszerkesztő Általános iskolai felnőttoktatás (1 4. évfolyam) Általános iskolai felnőttoktatás (5 8. évfolyam) Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9 12/13. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (9 12/13. évfolyam) Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (9 12/13. évfolyam) Gimnáziumi felnőttoktatás (9 12/13. évfolyam) 6

7 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9 12/13. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9 12/13. évfolyam) Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9 12/13. évfolyam) Szakközépiskolai felnőttoktatás (9 12/13. évfolyam) Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9 10. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9 10. évfolyam) Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9 10. évfolyam) Nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás (9 10. évfolyam) Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi, externátusi nevelése Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók kollégiumi, externátusi nevelése könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása (iskolai könyvtár) Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Kiegészítő tevékenység TEÁOR egyéb vendéglátás TEÁOR felső szintű, nem felsőfokú oktatás TEÁOR oktatást kiegészítő tevékenység 7

8 I.3. Helyzetelemzés I.3.1. Külső feltételek Az iskola a Kelet-Magyarországi régióban valósul meg, melynek jellemzője, hogy mindeddig távolesett az innovációs gócpontoktól. Beiskolázási területe a megyére korlátozódik elsősorban a megyeszékhelyre, a környező falvakra, különösen a hátrányos helyzetű településekre. Olyan fiatalok számára jött létre, akik halmozottan hátrányos szociális háttérrel rendelkeznek. További hátrányként jelentkezik náluk-munkaerő piaci megjelenésük szempontjából-, hogy különböző okok miatt középiskolai tanulmányaikat megszakították, s így reménytelennek ítélték a további tanulást, a magasabb iskolai végzettség megszerzését. Az iskola a fenntartó segítségével szociális téren is messzemenőkig igyekszik megteremteni a feltételeket a tanuláshoz. Az empatikus és személyre szóló oktatás mellett a lehetőségekhez mérten az ingyenes utazás, napi egyszeri étkezés valamint térítésmentes tanszerellátás és ösztöndíj alkalmankénti vagy folyamatos biztosításával. Az iskola egyedülálló interkulturális viszonyokat teremthet, amely a fiataloknak segítséget nyújt kölcsönös etnikai előítéleteik leküzdésére. A szolnoki térség gazdaságát és vállalkozóit az országos tendenciák jellemzik, magas az egyéni, kis és közepes vállalkozások aránya. A vállalkozásokra jellemző a tőke és piaci ismeretek és kapcsolatok hiánya. A térséget jelenleg elkerülik a gazdasági és társadalmi fejlődést is elősegítő autópályák, jelentős ipari, kereskedelmi koncentráció Szolnokon és az agglomerációba tartozó településeken található. Gyengék és esetlegesek a piaci kapcsolatok, kevés a versenyképes és fejlődni tudó vállalkozás. A Tisza menti kis települések belső perifériának tekinthetők. A szolnoki kistérség a fejlődő kistérségek csoportjába a megyében az egyedüli nem hátrányos helyzetű kistérség került besorolásra. A kistérség viszonylag kedvező helyzetét elsősorban Szolnok város kedvező gazdasági társadalmi mutatóinak köszönheti. A térségben működő vállalkozások elsősorban a kereskedelem és egyéb szolgáltatások területén találhatók. A város népességszáma a rendszerváltás óta folyamatosan csökken ben a város lélekszáma közel fő volt, ami azóta is a legmagasabb számnak bizonyult a város történetében ben a város lélekszáma körülbelül fő, ám demográfusok prognózisai szerint ez a szám 2030-ra az előző évek csökkenési és növekedési ütemeit figyelembe véve akár főre is csökkenhet. A városban 10 általános iskola, 7 középiskola, valamint a Szolnoki Főiskola, mint felsőoktatási intézmény működik, köztük a Dr. Hegedűs T. András Szakiskola, Középiskola, Általános Iskola és Kollégium. I.3.2. Személyi feltételek Iskola Pedagógus álláshelyek száma Határozatlan idejű kinevezéssel GYES-en, GYED-en lévő Óraadó Kollégium Pedagógus álláshelyek száma Határozatlan idejű kinevezéssel 22 fő 22 fő 1 fő 6 fő 4 fő 4 fő 8

9 Ügyviteli, technikai dolgozók Iskola Kollégium 13 fő 3 fő A tanárok többsége nagy tapasztalattal rendelkező, hosszú ideje az intézményben dolgozó pedagógus, akik kellő felkészültséggel rendelkeznek a problémák kezelésében. Segítségükre számíthattak az idei tanévben érkezett pedagógusok is. Ugyanakkor hiányoznak a célzott, a tanulók speciális igényeihez igazodó módszertani továbbképzések, tréningek. I.3.3. Tárgyi feltételek: 12 osztályterem Ebből 3 számítógépes terem 1 Technika terem 1. fejlesztő szoba 1 Varró tanműhely 1 tornaterem 1 tanári szoba 1 rendszergazdai és szerver szoba 1 ebédlő könyvtár Az iskolaépület elöregedett. A szükséges munkálatok felmérését elvégeztette a fenntartó, és elkészült a felújítási munkák ütemezése is. Megfelelő források esetén - a fenntartó ígérete szerint - a legégetőbb felújításokra sor kerülhet a tanév végével. Komoly gondot jelent a tanulói létszámhoz viszonyítva szűkös hely, kevés tanterem. Gyakorlatilag az épület minden kihasználható helyiségében tanító-nevelő munka folyik. A szemléltető eszköz kevés, és jelentős részük elhasználódott. A szakképzésnél különösen jelentős gondot jelentettek a hiányos, elöregedett eszközök. Az intézmény informatikai eszközellátottsága is meglehetősen szegényes. A közeljövőben a hiányzó taneszközöket, szemléltetőeszközöket fel kell mérni és ütemtervet kell kidolgozni a beszerzésükre. 9

10 II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA II.1. Az iskola szellemisége Az Integrált nevelés-oktatás felfogás az, hogy mindenki számára biztosítani kell az iskolarendszeren belül egy újabb esélyt az érvényesüléshez. Amennyiben tehát a fiatal eltávolodott az iskolától, az iskolának kell közelítenie hozzá. A kialakuló új viszonyokat már kognitív tárgynak tekintik, ahol a szellemi tevékenység felértékelődik, az érvényesül jobban, aki többet tud, és azt tudja, ami az életszakaszban és társadalmi szituációban anyagiakra váltható. Ma már nem önmagában a bizonyítvány, hanem a megszerzett tudás értéke minősíti a hallgatót. Ezt tehát a piaci viszonyok is mérik. Az Integrált nevelés-oktatás szellemiség szakított azzal a felfogással is, hogy az oktatási intézményben mindenkinek ugyanazt kell nyújtania. A korszerűen tervezett oktatás folyamatosan épít az új szükségletekre, és új szükségleteket szolgál. Ezért azt tekintjük modern oktatási-képzési formának, amely vállalja a számítástechnikai ismeretek tanítását, az alapvető közgazdasági, menedzseri ismeretek elsajátítását, bevezeti a tanulókat a természeti környezeti ismeterek kultúrájába, és megismerteti az érdeklődőket az alapvető technikai ismeretekkel. Az Integrált nevelés-oktatás iskolájának olyan anyagot kell tanítania a hagyományos értékek mellett ami holnap is alkalmazható ismeret. Mindezt úgy kell tennie, hogy messzemenőleg figyelembe vegye az iskolába bekerülő fiatalok és felnőtt korúak indulását-indíttatását, az eltérő készség-képességstruktúrákat, családi hátterét, motivációit, igényeit és lehetőségeit. Az új igényeknek megfelelő oktatás eredményesen szolgálhatja az esélyegyenlőség megvalósulását a felnőtt korban is. Az iskola új szerepe abban is megnyilvánul, hogy az eredményes oktatás érdekében kapcsolatokat épít ki a munkahelyekkel, a foglalkoztatási közeggel, és ennek eredményeképpen ezek egyre inkább kiemelt oktatási helyszínné válnak. Az új feladatok felvállalásának teljesítését, eredményességét kellően szolgálhatja a motiváció új értelmezése, a Te képes vagy rá! attitűd kialakítása, amelyben a tanuló hatékonyan és eredményesen tanul, ha annak értelmét és hasznát látja. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat vesszük alapul. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegíti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő integrált oktatásuk. Dokumentumainkban megfogalmazott törekvésünk és célunk, hogy a fejlesztés megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, ezáltal segítsük a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést. Megítélésünk szerint az Integrált nevelés-oktatás iskolai modell a felvállalt pedagógiai küldetésben érvényesíti ezeket a követelményeket, s megfelel az egyre jobban terjedő Európai modellnek. Az iskolánk pedagógiai programja az alábbi fiatalok számára jött létre: A 14. életévüket betöltött, az általános iskolát befejezett tankötelesek A tanköteles korú tanulók, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, de középfokú iskolába nem nyertek felvételt Alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező tanköteles tanulók, akik a tizenötödik életévüket az adott tanévben betöltik, és legalább hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégeztek 10

11 A tanulmányaikat megszakított, de azt folytatni kívánó, már nem tanköteles fiatalok Az általános iskolát befejezni nem tudó, nem tanköteles felnőtt korúak Valamilyen középfokú tanintézetből kimaradók, lemorzsolódók, Ifjúsági munkanélküliek, Elemi írás olvasási - számolási nehézségekkel küszködők, akik a tanulmányi munkában minimálisan terhelhetők, A rendkívül nehéz szociális körülmények között élő, hátrányos- és halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok A 32/1997. (xi. 5.) MKM rendelet (2) értelmében cigány kisebbségi oktatásban részt venni szándékozók Az integrált nevelés-oktatás programban résztvevő, a tanulást újra megkedvelő és érettségit szerezni akaró, továbbtanulni kívánók. A szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a többi tanulóval együtt, integráltan nevelhető, sajátos nevelési igényű tanulók. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. Törvény bek. szerint sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók. 11

12 SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ (SNI) TANULÓKKAL VALÓ FOGLALKOZÁS Értelmi, beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók, 1. AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók akadályozottsága, személyiségfejlődési zavara, az idegrendszer különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. 2. BESZÉD- FOGYATÉKOS TANULÓK Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. A beszédfogyatékos tanuló iskolai fejlesztésében, speciális nevelési igényeinek kielégítésében elsőbbséget biztosítunk az ép beszélő környezetben történő integráltan történő oktatásnak. 3. A MEGISMERŐ FUNKCIÓK VAGY A VISELKEDÉS FEJLŐDÉSÉNEK OR- GANIKUS OKRA VISSZAVEZETHETŐ TARTÓS ÉS SÚLYOS RENDELLENES- SÉGÉVEL KÜSZKÖDŐ TANULÓK A rész-képességzavar tüneteit mutató tanuló egyéni fejlesztése, külön oktatása intenzív terápiás céllal szervezett átmeneti formának tekinthető, melyet csak súlyos állapotok esetén célszerű alkalmazni, és amelynek célja, hogy a tanuló minél előbb visszakerüljön az őt integrálni képes környezetbe. A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegen nyelv tanulás) jó színvonala mellett. Iskolai készségek kevert zavara: aritmetikai írási-olvasási készségek együttes előfordulása Kevert specifikus fejlődési zavarok: a beszéd, a nyelv, az iskolai készségek és a motoros funkciók kombinált fejlődési zavara 12

13 A rész-képességzavar tüneteit mutató tanuló egyéni fejlesztése, külön oktatása intenzív terápiás céllal szervezett átmeneti formának tekinthető, melyet csak súlyos állapotok esetén célszerű alkalmazni, és amelynek célja, hogy a tanuló minél előbb visszakerüljön az őt integrálni képes környezetbe. A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegen nyelv tanulás) jó színvonala mellett. Iskolai készségek kevert zavara: aritmetikai írási-olvasási készségek együttes előfordulása Kevert specifikus fejlődési zavarok: a beszéd, a nyelv, az iskolai készségek és a motoros funkciók kombinált fejlődési zavara II.2. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai II.2.1. Együttműködés eleve Az iskola feladatait szeretnénk úgy megszervezni, hogy azok szervesen illeszkedjenek a Szolnok Megyei Jogú Város önkormányzatának oktatáspolitikájába, szorosan együttműködve a fenntartóval és a társintézményekkel. Programunkban vállaljuk a HH, HHH-s tanulók, illetve a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését és oktatását, igazodva a törvényi szabályozókhoz, alkalmazkodva speciális szükségleteikhez az integráció keretében. Cél: Az alapító okiratban lefektetett alapfeladatok minőségi megvalósítása Társintézményekkel való kapcsolat erősítése. Feladatok, eszközök, eljárások: Bekapcsolódás a város társintézményeinek rendezvényeibe: kulturális programok, könyvtári órák, kiállítások, múzeumlátogatás, stb. Kommunikáció kialakítása, kapcsolattartás, információszerzés és nyújtás az oktatási intézménybe bekerülő fiatalokról, fejlődésükről. Szakmai programok szervezése az integrált nevelés-oktatás lehetőségeiről, folyamatáról társintézmények részére tapasztalatszerzés és adás érdekében II.2.2. Képesség és érdeklődés szerinti tanulásszervezés elve Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok az alapképességeik fejlesztése mellett megkapják esélyeik növelése érdekében a választott szakterületüknek és az 13

14 érdeklődési körüknek megfelelő fejlesztést. A sérült képességek terápiás kompenzáló korrekciós nevelése, az épen maradt képességek maximális fejlesztésével. Azoknál a tanulóknál, akik szakvéleménnyel rendelkeznek, a tanórán lehetőséget nyújtunk a lassított ütemű haladásra, a saját munkatempó szerinti haladásra, illetve egy-egy tananyagrész hosszabb ideig történő feldolgozására, illetve tananyag redukcióra is. Elvünk, a differenciált, rugalmas tanulásszervezés, kooperatív tanulásszervezési eljárások alkalmazása, egyéni fejlesztés dominanciája. A befogadó tanulók jelenléte, munkatempója, viselkedése pozitív hatást gyakorolhat a nehezebben haladók számára. Cél: Az iskola arculatának integrált nevelés-oktatás megőrzése A diákok képességeinek kibontakoztatása és fejlesztése Színvonalas nevelő-oktató munkával biztosítani, hogy a gyakorlati életben hasznosítható, valamint az esetleges magasabb iskolafokozatba kerülést segítő tudással rendelkezzenek. Feladatok, eszközök, eljárások: Szülővel együttműködve igényes, egyéni sajátosságokra odafigyelő beiskolázás megvalósítása A diákok képességeinek fejlesztése, kibontakoztatása minden lehetséges eszközzel és formában: speciális tanmenet, felzárkóztató foglalkozás, szakkörök stb. A tanulók egyéni fejlődési ütemének figyelembe vétele és fejlesztő segítése: egyéni bánásmód, felzárkóztatás, fejlesztő pedagógia, korrepetálás, differenciálás, szükség szerint egyéni értékelési mód, osztálybontás. II.2.3. Nyitottság elve Napi munkánk során törekszünk a bevált, hagyományos, valamint az új, változatos módszerek, eljárások összhangjának megteremtésére a hatékonyság érdekében. Intézményünk integrációs oktatási programok, formák és módszerek megismerésével, bevezetésével járul hozzá az esélyegyenlőtlenség csökkentéséhez, a tehetség ápolásához, a szegregációs és a diszkriminációs jelenségek megszüntetéséhez. A nevelőtestünk érintett tagjai készek arra, hogy a pedagógus továbbképzés keretében elsajátítsák azokat a kompetenciákat, amelyeket a befogadó környezet személyközpontú nevelés-oktatás megkíván. Cél: Olyan továbbképzésekbe való kapcsolódás, melynek szellemi hozamaként hatékonyan segíthetjük tanulóink személyiségfejlődését, önmegvalósítását. A bevált és új módszerek fenntartása és átadása, a tartalmas és színvonalas munka érdekében. Feladatok, eszközök, eljárások: Ösztönözni és teret adni azoknak az új, tartalmas egyéni eljárásoknak, megoldásoknak, tanulásszervezési módszereknek, melyek összhangban állnak az össziskolai értékrenddel, de nagymértékben hozzájárulnak a tanulók képességeinek mind teljesebb kibontakoztatásához, a követelmények hatékonyabb elsajátításához, a tehetségfejlesztéshez vagy felzárkóztatáshoz: csoportbontás, 14

15 különböző munkaszervezési formák, iskolán kívüli tanórák, tanulmányi kirándulások, külső óraadók (pl: osztályfőnöki órán). Megteremteni a lehetőséget arra, hogy a hasznos tapasztalatokat átadhassuk egymásnak: óralátogatások, bemutató órák, szakmai fórumok, előadások, belső kiadványok. A pedagógusok egyéni elképzeléseihez, a szülők, tanulók igényeihez, valamint az intézmény feltételeihez igazodó továbbképzések és továbbtanulási lehetőségek kihasználása, hogy ezzel is hozzájáruljunk az iskola színvonalas nevelő-oktató munkájához (fejlesztő pedagógia, tanulási zavar leküzdése, táncpedagógia, drámapedagógia stb.). II.2.4. Egyensúlyra törekvés az iskolai feladatellátásban Nevelő-oktató munkánk során és a pedagógiai programunk összeállításakor egyformán nagy figyelmet szentelünk a hagyományos normatív kultúra, az interkulturális nevelés mellett azoknak a tartalmaknak, amelyek az Európához való tartozásunkat erősíti: Cél: nemzeti értékek, hagyományápolás európai humanista értékrend emberiség előtt álló közös problémák: a globalizáció, környezetszennyezés, egészséges életmód, munkanélküliség más népek, kultúrák iránti nyitottság, megértés saját nemzetünk, iskolánk, tanulóink problémái iránti érzékenység A minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltség alapjai és fejlesztése Tanulóinkban kialakítani és fejleszteni a nemzeti azonosság-tudatot és erősíteni Európához való tartozásunkat Diákjainkban alakuljon ki az emberiség, közösség, egyén problémái iránti odafigyelés és megértés Mások tiszteletére, megbecsülésére való nevelés, a másság elfogadtatása Feladatok, eszközök, eljárások: Hatékony módszerek eljárások alkalmazása, hogy tovább építhető, vagy biztosabb alapokat sajátítsanak el tanulóink Esélykülönbségek mérséklése, hátrányos helyzetű tanulók nevelése: egyéni bánásmód, fejlesztő pedagógia, differenciálás; ifjúságvédelem. Nemzeti és közvetlen környezetünk hagyományainak ápolása tanórai és tanórán kívüli tevékenységek során: tananyagválasztás, a város kulturális értékeivel való megismerkedés. Kulturális programok látogatása és szervezése, könyvtári órák, kiállításmúzeumlátogatások, osztálykirándulások, különböző (helyi) vetélkedők szervezése ill. (mások) azon való részvétel. Megismertetni diákjainkat iskolánk névadója életútjával Kapjon szerepet a tanulókkal együtt töltött hasznos- és tartalmas szabadidő, sport-, kulturális rendezvény, szakkör, hagyományápolás. Pályaorientáció segítése 15

16 II.2.5. Életkori sajátosságok, egyéni képességek elve Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy gyakorlati munkánk során a tanulóink nevelésétoktatását az adott fejlettségi fokokhoz és egyéni képességekhez igazítsuk. Az integráció keretében biztosítjuk azokat a modern oktatási modelleket, amelyek lehetővé teszik a sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési és magatartászavarral küzdő tanulók számára a kerettantervi követelményeknek, a NAT-nak való megfelelést. Sajátos nevelési igényű tanulóinkat a nevelés-oktatás minden folyamatába aktív résztvevőként kívánjuk bevonni, alkalmazva az Irányelvek tantárgyi és tananyagtartalmi előírásait, a tanulók egyéni specializáltságait, fejlődési ütemét. A SNI tanulók számára a megfelelő habilitációs és rehabilitációs, valamint fejlesztő foglalkozásokat képzett szakemberek tartják (logopédus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus), valamint szükség esetén pszichológus. A fejlesztés egyénre szabott a szakértői szakvéleményben foglaltaknak megfelelően, melyhez egyéni fejlesztési tervet készítenek tanulónként a fejlesztésben részt vevő szakemberek. Cél: Tanulóink harmonikus, egészséges személyiségfejlesztése Egyéni képességeik mind teljesebb kibontakoztatása Harmonikus személyiségfejlesztés Diákjaink motiválttá váljanak a tanulás, az ismeretelsajátítás iránt Feladatok, eszközök, eljárások: Az életkori sajátosságokhoz igazodó nevelési-oktatási módszerek, eszközök, eljárások alkalmazása Egyéni tanulási stratégiák kialakítása, fejlesztése Kiinduló helyzetfeltárás: a mindenkori 9. évfolyamos (belépő évfolyamos) tanulók képességvizsgálata, a további fejlesztési feladatok meghatározása érdekében (fejlesztő, felzárkóztató egyéni foglalkozások indítása a lehetőségekhez és a tanulók képességeihez igazodva) Stressz-helyzetek és iskolai kudarcélmények csökkentése (Egységes nevelési elvek, eljárások, egységes értékelési rendszer, időbeni pontos tájékoztatás, azonos megítélés, igazságosság, egyéni odafigyelés, problémaérzékenység, támogató magatartási együttműködés a szülői házzal.) Érdeklődés felkeltése az adott tantárgyak vagy tevékenységek iránt. (Érdekes munkaformák, előadások, új információk, eszközök, szemléltetés stb.) Alkalmazkodunk a sajátos nevelési igényű fiatalok korlátaihoz és speciális igényeihez, biztosítjuk az ismeretek megszerzéséhez szükség szerint a hosszabb idősávokat. II.2.6. Alkotójellegű munkarend, egészséges-, biztonságos fegyelem elve A nevelőtestület hitvallása, hogy csak a társadalmilag értékes és mindenkire érvényes normák betartásával és betartatásával a személyi szabadság figyelembe vételével lehet egymásra odafigyelő egyéneket és hatékony, fejlesztő közösségeket nevelni. Cél: Közösségbe beilleszkedni, másokhoz alkalmazkodni tudó emberek nevelése. Olyan humanista ember nevelése, aki képes önmegvalósításra, de képes féken tartani indulatait és egyéni valamint a közösség érdekeit összeegyeztetni. Fegyelmezett, önmaga által kontrollált viselkedés és tanulás kialakítása, fejlesztése. 16

17 Olyan közösségek létrehozása, amit nem külön céloktól vezérelt egyének alkotnak, hanem közös célok motiválnak. A világot és önmagát kritikusan szemlélő a környezetéért, társaiért, önmagáért felelősséget érző tanulók, polgárok nevelése. Feladatok, eszközök, eljárások: Fegyelmezett munkavégzés kialakítása tanórákon és szabadidős tevékenységek során Személyes példaadás Társadalmilag is értékes iskolai-, és osztály normák kialakítása: iskola rendje, kommunikáció, érdekképviselet, konfliktuskezelés, jutalmazás-, és fegyelmezés formái, szülők tájékoztatása. Igényes, határozott, következetes, de reális követelménytámasztás a tanulókkal szemben. Közösségformálás a tanulókkal együtt töltött időben: tanórák, osztályfőnöki órák, szakkörök, osztály-bulik, szünetek, táborozás, kirándulás stb. során. II.2.7. Bizalom, együttműködés elve Az iskolavezetés és nevelőtestület igyekszik olyan nevelési rendszer létrehozására, mely a szülő és pedagógus együttműködésével az iskola értékrendjét meghatározva hozzájárul a tanulók személyiségének fejlődéséhez, a személyes-, és szociális kompetenciák kialakításához, erősítéséhez. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegíti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált oktatás. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedését, a többi tanulóval való együtt haladását tekintjük. Cél: Diákjaink számára egy olyan nyugodt iskolai légkör biztosítása, melyben biztonságban tanulhat, szerezheti ismereteit. Kognitív kompetenciákon túlmutató személyes kompetenciák alakítása, fejlesztése. Az intézmény normarendszerén keresztül segítséget adni, beilleszteni tanulóinkat a társadalomba. Kialakítani diákjainkban a demokratikus magatartás alapjait/magasabb szintjét, ahol az egyén és a közérdekei megfelelően viszonyulnak egymáshoz. A nevelőtestület tagjainak szoros együttműködése, jó légkör kialakítása és megőrzése. Feladatok, eszközök, eljárások: Olyan lehetőségek, felkutatása, biztosítása tanórán, tanórán kívül ahol tanulóink a kognitív képességeken túl, módot, lehetőséget és szakmai segítséget kapnak teljes személyiségük kibontakoztatásához: szabadon választható órák, szakkörök, versenyek, alternatív óravezetések, szerepjáték, kiselőadás, vitafórum, diákönkormányzat, iskolarádió, iskola újság működtetése. Iskolai szokások megismertetése (9. évfolyamos, és belépő évfolyamos diákokkal) és következetes betartatása Diákönkormányzat működtetésén keresztül tanulóinkkal megismertetni a demokratikus magatartás alapjait: szólásszabadság, vitakultúra, szavazás, jogok, kötelességek. 17

18 Szakmai- és emberi odafigyelés erősítése, ápolása a nevelőtestületben: szakmai megbeszélések, közös programok, kulturális-, sport-, egyéb hangulatjavító rendezvények során. II.2.8. Minőségi munka elve Intézményünk minden tevékenységével törekszünk a minőségi munkára, a gyengébb pontok, hibák kijavítására. A tanulók egyéni képességeit figyelembe vevő minőségi oktatás a differenciálás kiemelt területe a tanulási nehézségek enyhítésében, a felzárkóztató és a tehetséggondozó foglalkozások tudatos és irányított megszervezésében. Cél: A minőségi rendszer bevezetése és működtetése. Napi tevékenységeink hibáinak, hiányosságainak fokozatos feltárása, elkerülése, korrigálása; a jól működők megtartása. Feladatok, eszközök, eljárások: A pedagógusok minőségbiztosítási felkészítése: külső-, és belső felkészítés, informálás. Kiemelt tevékenységek szabványosítása a minőségbiztosítás, minőségfejlesztés és önellenőrzés érdekében. Minőségi munka erkölcsi és lehetőségeinkhez igazított anyagi elismerése. II.2.9. Értékelési alapelvek egységessége A hatékonyság, a minőségbiztosítási rendszer, az ellenőrizhetőség, az átjárhatóság érdekében fontosnak tartjuk az egységes értékelési alapelvek betartását. A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti: a) az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő, b) a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól (Nkt. 56. ) A tanulók képességeit folyamatosan, 3 hónaponként szövegesen, árnyalt módon, önmagához viszonyítottan értékeljük, kontrollvizsgálatokat kezdeményezünk a szakértői bizottságnál, konzultálunk a szaktanárokkal, szülőkkel, megjelöljük a további feladatokat. Cél: Egységes iskolai norma megteremtése. Ellenőrzés és értékelés egyensúlyának biztosítása. A pedagógusok és tanulók munkájának, teljesítményének egységes, objektív értékelése. A bemeneti diagnosztikus valamint a lezáró, minősítő szummatív értékelés összevetése. Feladatok, eszközök, eljárások: Egységes értékelési eszközök, eljárások kialakítása és betartása (belső ellenőrzés). Diagnosztikus mérés (helyzetfeltárás) beiskolázáskor (9. évfolyamon), pedagógusváltáskor valamint év elején. 18

19 II Össziskolai értékrend alapelvei Intézményünk eddigi gyakorlatában nem szerepelt a sajátos nevelési igényű, a BTM, illetve a HH és a HHH tanulók bármilyen szempontú elkülönítése. Az esélyegyenlőség érvényesítése, valamennyi hátrányos helyzetű csoport részére a közoktatásban is kiemelt feladat. Különösen a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyerekek esélyegyenlőségi előmozdításának elengedhetetlen feltétele. Az egyenlő hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatásokat tervezünk és valósítunk meg, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. Esélyegyenlőség megteremtése érdekében minden tanulónak biztosítjuk az adottságait, képességeit, személyiségét, aktuális pszichés állapotát figyelembevevő pedagógiai fejlesztést, oktatást. A program megvalósítása érdekében az iskola felhasználja a létrehozott tehetséggondozó kollégiuma nevelési lehetőségeit. Cél: felzárkóztatás, tehetségfejlesztés, alapvizsgára történő felkészítés, Gimnáziumi osztályoknál felkésztés a közép és emelt szintű érettségi vizsgákra és a továbbtanulásra A Híd programok keretében a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket, kompetenciák kialakítása A szakiskolai osztályokban arra törekszünk, hogy tanulóink képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, majd szakmájukban elhelyezkedni. Tudásuk, képességeik és készségeik, szakmai kompetenciáik feleljenek meg a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek. a tanköteles korú fiatalok oktatási rendszerben /iskolában / tartása, a felnőttoktatás keretében tanulni akarók oktatása.. a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése, állapotukból adódó hátrányaik csökkentése, a társadalmi beilleszkedésük elősegítése, a felnőtt életre való felkészítésük megalapozása. E feladatok, tevékenységek, helyzetek megteremtésénél a társadalom és a tanuló egyéni szükségleteit vesszük alapul. Feladatok, eszközök, eljárások: Nevelés és oktatás egységes értelmezése (fontos minden tevékenység). Közösségi normák betartása, elsajátítása és elsajátíttatása (egyéni, és közösségi érdek egyeztetése, konszenzusos magatartás). A test, az állóképesség, a szellemi és lelki fejlesztés harmóniája. Az egészséges életmód kialakítása (példaadás), szabadidő hasznos, célszerű eltöltése. Önfejlesztés megvalósítása, a feltételek nyújtotta lehetőségek kihasználása. Erkölcsi értékek, humánus magatartás-minták, szokások nyújtása, és ezek fejlesztésére való törekvés. Nemzeti és helyi értékek, hagyományok ápolása, átadása. A diákok képességeihez, érdeklődéséhez igazodó differenciált munka és értékelés lehetősége és szükségessége. A másság elfogadás és elfogadtatása. Az érdemi és hasznos munka jelentősége, mely az iskola presztízsének fenntartása és további növelése érdekében minden dolgozótól elvárható. Értelmes rend, fegyelem betartása, betartatása, mely elősegíti a hatékony munkát. 19

20 Verseny- és piacképes szaktudást nyújtó, polgári értékek iránt fogékony, nyitott közéleti személyiség formálására törekvő érettségit, szakmát adó iskola kialakítása, megteremtése, működtetése. Feladata a szociálisan hátrányos helyzetű, középiskolákból kimaradt, beilleszkedési problémákkal küszködő fiatalok szakmához, illetve érettségihez juttatása. Személyiség-és képességfejlesztésben kiemelt fontosságú az önismeret, a kommunikációs technikák javítása, az együttműködési készség fejlesztése, a reális énkép kialakítása. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlődési eltéréseit, a sérült funkciók személyiségfejlődést károsító következmények megelőzése, ellensúlyozása elsőrendű faladatunk. A szocializáció elősegítésében feladatunk, hogy a tanulókban kialakuljon a saját és a világ értékei, normái közötti kapcsolat iránti érzékenység és csökkenjenek az adaptációs nehézségek. Az egészségközpontú nevelés területén kiemelt fontosságú a környezetbarát életvitel, az egészséges életmód, valamint a mentálhigiénés program megvalósítása. Az értékközvetítésben kiemelten kezeljük a tanulásba és a tudásba vetett hit visszaadását, felismertetését, és a motiváció fejlesztését. Az ismeretközvetítés - szakképzés elsőrendű feladatának tekintjük a szakmaszerzésre, a munkaerő-piacihelytállásra, a továbbtanulásra való felkészítést; valamint az érettségi megszerzésének módját. Hagyományőrzés: prioritást élvez az identitástudat megerősítése, vállalása és a nemzet közös kultúrájába történő beillesztése. II Integrációs nevelés Cél: A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók indokolatlan szociális hátrányaiból származó különbségek mérséklése, tompítása. Az iskolai tanulás és a felnőtt élet közötti sikeres, minél zökkenő menteseb átmenet biztosítása, a munkaerő piaci szükségletek figyelembevételével az élethosszig tartó tanulás megalapozása. Feladat Kompetencia mérések tantárgyi osztályzatok egyéb mérések alapján a tanulók fejletségének meghatározása, egyéni differenciált fejlesztési terv kidolgozása: A törvényi előírásoknak megfelelő összetételű (heterogén) tanulócsoportok kialakítása Tanuló szempontú szemlélet kialakítása az oktatás-nevelés során Egyéni haladási ütemet segítő differenciált, kooperatív, új típusú tanulásszervezési módszerek alkalmazása. Aktuális tantárgyi ismeretek, használható tudás szintek megállapítása (megfigyelés, mérés, értékelés, tantárgyi mérések, kompetencia-mérés) a sikeres társadalmi szocializáció elősegítéséhez A méréseknek megfelelő, fejlődést követő, egyéni haladási tervek készítése Az erősségek kiemelése, motiváltság, tudásvágy fenntartása Önálló tanulás képességét kialakító, és a tanulási, magatartási zavarok kialakulását megelőző programok Az érdeklődési területek, sikerpontok mentén a társadalmi és szociális érzékenység tudatos fejlesztése 20