ITT-MOST Integrációs tanártovábbképzés és migráns oktatási stratégia tanulmányozása PÁLYÁZATI ANYAG

Átírás

1 ITT-MOST Integrációs tanártovábbképzés és migráns oktatási stratégia tanulmányozása (Erasmus + KA-1, Tempus Közalapítvány, a megnyert összeg euró). PÁLYÁZATI ANYAG Iskolánk, a Bókay János Humán Szakközépiskola több szinten is multikulturális értékeket befogadó és támogató iskolaként működik. Az 1998-ban induló két tanítási nyelvű képzés az évente több alkalommal különböző európai nemzetekkel közösen szervezett diákcsere-programok révén hozza közel egymáshoz a magyar, holland, olasz, német, belga és szlovén diákokat. A 2006-ban induló kulturális antropológia program az ELTÉ-vel együttműködésben ismerteti meg a tanulókat más kultúrák értékeivel től iskolánk beiskolázási programja révén kitártuk kapuinkat a Magyarországon élő migráns diákok előtt. Pedagógiai programunkban rögzítettük, hogy A külföldi állampolgár gyermekek, tanulók interkulturális pedagógiai rendszer szerinti óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása irányelvének kiadásáról OM-közlemény alapelvei szerint oktatjuk őket. Tehát az elmúlt 16 évben egy átgondolt koncepció mentén építettük fel iskolánk mára kialakult interkulturális pedagógiai arculatát. Iskolánkban jelenleg 40 migráns, és további 10 migráns hátterű tanuló folytatja tanulmányait, ez iskolánk tanulóinak 10-12%-a. Az iskola szociokulturális környezetéből adódóan nagyon sok hátrányos helyzetű gyerek jár hozzánk, számukra a kéttannyelvű oktatás nyújtotta lehetőségek kivételesek. Ők azok, akik soha nem tudnának elit kéttannyelvű gimnáziumba bekerülni, itt viszont ugyanolyan képzésben részesülnek, mint az ott tanulók, s tanulmányaik végére kiválóan tudnak angolul, túlnyomó többségük a hátrányok dacára képes sikeres felsőfokú nyelvvizsgát tenni. A két tanítási nyelvű oktatás a migráns diákok számára is kiváló lehetőség a magyar rendszerű érettségi vizsga teljesítéséhez: a képzésben tanuló migráns diákok igen nagy mértékben tudják kompenzálni nyelvi hátrányukat. A több célnyelven tanult tantárgy miatt a magyar nyelvi nehézségek kevéssé jelentkeznek, a célnyelvet ugyanúgy idegen nyelvként tanulják, mint a magyar anyanyelvűek. Az érettségi vizsga keretében a célnyelvi vizsgán kívül két további tantárgyból tehetnek célnyelven vizsgát (ilyen módon a magyar mint idegen nyelv tantárgyon kívül tehát egyetlen érettségi tárgy marad, amit magyar nyelven kell teljesíteniük). Az iskola az elmúlt néhány évben igyekezett megteremteni az interkulturális oktatás alapjait. E munka eredményeképpen az alábbi feltételekkel rendelkezünk: - egy fő magyar mint idegen nyelv egyetemi végzettségű pedagógus egyéni és kiscsoportos foglalkozás keretében órarendbe illesztett foglalkozásokon tanítja a migráns diákokat heti 2-4 órában - 5 fő pedagógus, akik akkreditált továbbképzés keretében kaptak segítséget a tanulók oktatásához - kapcsolatrendszer és közös projektek migránsokat segítő szervezetekkel: Menedék Migránsokat Segítő Egyesület (közös szabadidős és érzékenyítő programok) Református Szeretetszolgálat (menekült tanulók elhelyezése, korrepetálása, felzárkóztatása) Artemisszió Alapítvány (migráns tanulók felzárkóztatása) - a magyar mint idegen nyelv bekerült iskolánk helyi tantervébe, az oktatás a kerettantervi követelmények alapján folyik - korábbi tapasztalatokkal rendelkezünk a magyar mint idegen nyelv érettségi vizsgáztatással kapcsolatosan - a migráns tanulókról való komplex gondoskodás vezetői hatáskörbe utalt feladat

2 - a migráns diákok oktatása a csekély állami és jogszabályi támogatás ellenére - sikeres, eredményük, előrehaladásuk mérhető, hiányzásuk csekély, a nyelvismeretükből adódó lemaradásuk egy tágabb időkeretben kompenzálható - a migráns értékszemlélet sikeresen kapcsolható össze a roma tanulókat segítő programmal - a pedagógusok körében a multikulturális értékek elfogadottsága igen magas - a tanulók nyeresége pedig, hogy lehetőséget ad más világlátás, más kultúrák megismerésére, az elfogadó attitűdök kialakítására. Iskolánk legfőbb kitűzött célja oktatás minőségének javítása a migráns tanulókat és a két tanítási képzést érintően. Bár az alapfeltételeket az elmúlt években megteremtettük, és igen nagy a kollégák részéről is a multikulturális oktatás iránti befogadókészség, módszereink, jó gyakorlataink további fejlesztésére van szükség. Mivel nincs magyarországi középfokú mintaiskola, amelyben ilyen arányban oktatnának nem magyar anyanyelvű diákokat, olyan partnerországok iskolai gyakorlatának tanulmányozására van szükségünk, amelyekben már évtizedek óta a multikulturális nevelés szerint folyik az oktatás. Szükséges az integrált órák hatékonyságának növelése, esélyteremtés a migráns diákok számára az érettségi, a továbbtanulás területein. Ennek feltétele kollégák átgondolt interkulturális készségfejlesztése, az együttműködés erősítése tanár-tanár, tanár-szülő, tanár-diák között. A két tanítási nyelvű oktatás keretein belül a célnyelvi közismereti oktatás tantárgyanként egy-egy tanár vállán nyugszik. Humán erőforrás-gazdálkodás szempontjából ez a helyzet nem megnyugtató. Szükséges az idegen nyelvet és a közismereti tárgyakat idegen nyelven oktató pedagógusok nyelvi és interkulturális kompetenciáinak folyamatos fejlesztése a tanár-továbbképző tanfolyamokon való részvétel által. Iskolánkban a megfelelő jó gyakorlatok, a rendszeres módszertan hiányzik, különösen az alábbi területeken: - a többségi és migráns tanulók integrált oktatása a tanítási órákon: azaz az adott tantárgyak esetében milyen módon csökkenthető a migráns tanulók nyelvi hátránya? - a többségi nyelven kívül milyen tevékenységformákkal adhatnak számot tudásukról, felkészültségükről, kompetenciáikról? - hogyan biztosítható az oktatási tartalmakhoz való egyenlő hozzáférés egy integrált csoportban, osztályban? - milyen tanórán kívüli tevékenységformák keretében fejleszthetők a nem magyar anyanyelvű diákok képességei? - milyen tanórán kívüli tevékenységformák keretében mozdítható elő a migráns és magyar diákok szorosabb együttműködése? - milyen módon szervezhető meg egy kortárs segítő, kortárs mentori rendszer? - a nagy tapasztalattal rendelkező multikulturális iskolában milyen módon járul hozzá a vezetés tervezési, szervezési szinten a migráns tanulók sikeresebb oktatásához, felkészítéséhez? - az iskolán belül megszervezett migránsokat segítő pedagógusi munkacsoport tagjainak milyen kompetenciákkal célszerű rendelkeznie? - hogyan teremthető meg a folyamatos együttműködés a migráns szülőkkel, különösen, ha a szülők és pedagógusok nem beszélnek közös nyelvet? - van-e a mintaiskolának külön, komplex belső multikulturális nevelési és pedagógiai programja, ha igen, milyen témakörök, célok, eljárások, sikerkritériumok és önértékelési formák szerepelnek benne?

3 - a programban részt vevő pedagógusok használható tudást kapjanak a migráns problémák kezeléséhez, és ezt a tudást hatékonyan adják át kollégáiknak, az egész tantestületnek A partneriskola látogatása során a mobilitás-programban részt vevő pedagógus és vezető az alábbi tevékenységeket végzi: - az iskolai dokumentumok tanulmányozása, különösen a multikulturális és célnyelvi nevelés megszervezése szempontjából (pl. külön pedagógiai program, foglalkozásnaplók, tantárgyfelosztás, órarend alapelvei) - tankönyvek, jegyzetek, segédanyagok tanulmányozása olyan szempontból, hogy mennyiben segítik a migráns tanulók megfelelő felkészülését és a célnyelvi oktatást - interjúk készítése a migráns tanulók oktatásában részt vevő pedagógusokkal - interjúk készítése a fogadó intézmény migráns tanulóival arról, hogy az iskola hogyan segíti beilleszkedésüket, tanulásukat - rendszeres hospitálás integrált oktatásban részt vevő migráns tanulók tanóráin, tanórán kívüli foglalkozásain és külön (szegregált, egyéni) felkészítőin, valamint célnyelvi felkészítő órákon - annak tanulmányozása, hogy az iskola arculata (pl. dekoráció, honlap) hogyan képviseli a multikulturális oktatás elveit - a fogadó iskola engedélyével fotót, videót készít témakörben (pl. tanteremről, órákról) - konzultáció az iskolavezetővel a módszerek eredményességéről, beválásáról, a partneriskolában végzett tanulmányi és elégedettségmérési eredményekről. A fenti tevékenységek célja a jó gyakorlatok, hasznos eljárások adaptálása, természetesen iskolánk speciális adottságainak, eltérő jellegének, szociokulturális környezetének figyelembe vételével. A nagyobb tapasztalattal rendelkező partneriskolák tevékenységrepertoárja számunkra is kiindulópontot jelenthet a saját migráns és két tanítási nyelvű oktatási stratégiánk kialakításában. A beválásvizsgálat után fontos feladat lesz iskolánk pedagógiai programjának kiegészítése a tapasztalatoknak megfelelően. Első lépésként a mobilitásban részt vevők és az iskolavezetőség külön munkacsoportot hoznak létre a tapasztalatok folyamatos feldolgozása céljából. Számba vesszük azokat a lehetőségeket, amelyeket saját iskolánkban is megvalósíthatónak tartunk, majd az éves munkatervben rögzítjük a kitűzött feladatokat, különösen az alábbi területeken: - módszertani nap saját és egyéb multikulturális iskolában tanító kollégák, szülők és a pedagógiai tanácsadó intézet meghívottjai számára - digitális módszertár létrehozása a hasznos és bevált gyakorlatokból - webinárium és fórum működtetése az iskola honlapján - a mobilitásban részt vevő pedagógusok munkacsoportjának folyamatos fejlesztése-bővítése, a programba bevont tanárok számának emelése, multikulturális koordinátor kinevezése - pedagógiai program migráns és két tanítási nyelvű oktatási stratégiájának felülvizsgálata és módosítása a megszerzett tapasztalatok birtokában. A projekt résztvevői tanévenként (két tanéven keresztül) 2 fő pedagógus és 1 vezető. A kiválasztás elvei a pedagógusok esetében:

4 a. a célország nyelvét, vagy közvetítő nyelvet kommunikatív szinten beszélő pedagógus, aki a multikulturális nevelés elveit és formáit képes rendszerben megérteni és saját iskolájában adaptálni b. olyan pedagógus, aki eddigi munkája során bizonyította, hogy elkötelezett a multikulturális oktatás iránt: eddig is szakszerűen, folyamatosan segítette a migráns és két tanítási nyelvű oktatásban részt vevő diákok felkészülését, beilleszkedését, és ezt dokumentálni tudja (eredmények, foglalkozásnaplók, tantervek, oktatást segítő anyagok migráns diákok számára stb.) c. olyan pedagógus, aki jelen pillanatban és/vagy a jövőben az iskolai tanterv szerint migráns és két tanítási nyelvű oktatásban részt vevő diákokat oktat d. előnyt jelent, ha a pedagógus már részt vett migráns diákok nevelését-oktatását segítő továbbképzésen, vagy nemzetközi programokban. A projektben részt vevők a célország intézményének migráns és célnyelvi oktatási stratégiáját vizsgálják szervezeti, tervezési és pedagógiai szempontok alapján. Ennek során tapasztalatokat szereznek arra vonatkozóan, hogy milyen módszerekkel, eljárásokkal tehető sikeresebbé a migráns és a két tanítási nyelvű oktatásban részt vevő tanulók oktatása-nevelése, hogyan lehetséges a befogadó (magyar) tanulók és szülők aktívabb bevonása a folyamatba. A projektben részt vevő pedagógusok elsősorban jó gyakorlatokat sajátítanak el a tanórai és a tanórán kívüli szervezésre vonatkozóan. A fogadó iskola életében résztvevő megfigyelőként vesznek részt. Az aktív részvétel célja a készségfejlesztés. A pedagógus a migráns célnyelvi oktatásban részt vevő tanulók integrált, esélyteremtő oktatása-nevelése területén sajátít el készségszinten pedagógiai módszereket. Interkulturális, digitális és idegen nyelvi kompetenciája és szakmai önismerete fejlődik, pozitív attitűdje erősödik a multikulturális pedagógia területén. Tevékenységével hozzájárul a multikulturális iskolakoncepció erősítéséhez, tervezési folyamataihoz. Az iskolavezetés és a projektmenedzser részletes folyamatszabályozási tervet készít mind a projekt előkészítésére, mind a lebonyolítására vonatkozóan. Ennek fontos eleme a beválásvizsgálat, illetve a sikerkritériumok előzetes kijelölése. A tervben kiemelt szempontnak tartjuk, hogy eredmény- és teljesítményközpontú legyen, ez által motiválja a pedagógusokat a programban való aktív és felelősségteljes részvételre. A program folyamatos segítő vezetői koordináció és ellenőrzés mellett folyik. A programban részt vevő pedagógusok félévente kötelesek beszámolni a programban végzett tevékenységeikről és eredményeikről, ez a beszámoló a fenntartónak küldött féléves és éves beszámoló szerves részét képezi. A projektvezető megbízása az éves tervben és tantárgyfelosztásban a hatályos jogszabályokat figyelembe véve szerepel, ennek megfelelően kötelező feladatellátásnak minősül. - előzetes felkészülés a fogadó iskola migráns- és idegennyelv-oktatási stratégiájából (e-twinningen keresztül) - iskolán belüli, nyelvtudást aktivizáló tanfolyam az idegen nyelv szakos kollégák vezetésével (ha szükséges), két hónapon keresztül heti két órában - munkacsoport alakítása (mobilitásban várhatóan részt vevők, migránsokat tanítók és célnyelvet tanítók, valamint vezetőségi tag), havi rendszerességű konzultáció a projekt előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatban - a munkacsoport feladata a saját iskolai migráns stratégia és lehetőségek feltérképezése, valamint azon szükségletek feltárása, amelyekre a projekt megfelelő megoldást nyújthat

5 - részvétel az iskolával kapcsolatban lévő civil szervezetek témába vágó továbbképzésén, illetve a továbbképzésen már részt vett kollégákkal való konzultáció (projekt során megvalósítani kívánt tevékenységek + feladatkörök 1. Előzetes tevékenységek, felkészülés, szükségletek felmérése Minden mobilitást megelőz egy felkészülési periódus, amelynek keretein belül a legfontosabb feladat az iskola konkrét szükségleteinek felmérése, és a mobilitás fő céljainak kijelölése. Ezen feladatok végrehajtására szűkebb körű munkacsoport alakul, amelynek tagjai szervezett felkészítésben vesznek részt. Az első periódus meghatározó szereplője a projektvezető és a vezetőségi tag. A felkészülési folyamat részeként vesszük fel a kapcsolatot a fogadó intézménnyel, és közösen készítjük el a projekt folyamattervét. 2. Mobilitás projekt megvalósítása A konkrét mobilitás (résztvevő megfigyelés és kurzus a fogadó intézményben) 5-10 napos, amelyen belül a tevékenységek előre és pontosan rögzítettek (D.pont). A mobilitásban részt vevő pedagógusnak dokumentálnia kell az elvégzett tevékenységeket, és folyamatosan rögzítenie kell tapasztalatait. A főszereplő ebben a periódusban a kiutazó pedagógus. 3. A megszerzett tudás hasznosítása, adaptálás, disszemináció A projektnek ez a periódusa jelenti a megszerzett tapasztalatok hasznosítását, így a folyamatnak ebben a részébe vonjuk be a legtöbb résztvevőt. A mobilitásban részt vevő pedagógus a megszerzett tudás, készségek és képességek birtokában az iskolafejlesztés aktív részese lesz, tapasztalatait különböző módszerekkel (pl. bemutató óra, webinárium, módszertár írása, pedagógiai folyamattervezés) átadja kollégáinak, tervezési-szervezési eljárások terén bemutatja a tapasztalt mintákat az iskola vezetőségének. 4. Beválásvizsgálat, eredményértékelés, továbblépés irányai A folyamat záró pontja az eredmények hasznosulásának vizsgálata. Ennek fő módszerei a vezető számára benyújtott beszámolók, az eredmény- és elégedettségmérések elemzései (I.3. pont). A teljes teljesítményértékelés birtokában meg kell határozni a továbblépés irányait. A projekt során a koordinációt, a munkaprogram megvalósulásának ellenőrzését az intézményvezető és a projektvezető havi rendszerességgel végzi. A nyomon követés első pontja a felkészülés ellenőrzése a G.3. pont alapján. A mobilitás megvalósulása után az intézményvezető és a projektvezető vizsgálja a pedagógus által benyújtott beszámolót, majd ennek alapján a pedagógussal és a munkacsoporttal közösen határozzák meg a további teendőket. Az adaptáció szakaszában a munkaközösség vezetőket, különösen az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjét is bevonjuk a nyomon követésbe, akik konkrét tantárgypedagógiai szempontok alapján tudják vizsgálni a programok megvalósulását, a módszerek beépülését és az eredmények hasznosulását. A projekt kiemelt célcsoportjai az intézmény tanulói, tanárai, vezetői és közvetlen oktatási környezete (fenntartó, szülők). A projekt sikeres megvalósulása esetén a programban részt vevő pedagógus interkulturális pedagógiai kompetenciái fejlődnek, elsajátítja az integrált tanórai oktatásnevelés és célnyelvi oktatás-nevelés olyan mintáit, amelyek a miénknél tapasztaltabb, a hasonló oktatási feladatokat teljesítő iskolák több évtizede gyakorolnak. Az intézményvezetés a tervezési-

6 szervezési feladatok sikeresebb megszervezéséhez kap segítséget, hogy az intézmény szabályozó dokumentumait és munkaterveit az interkulturális pedagógiai szempontok figyelembe vételével szervezze meg. Az intézmény migráns és két tanítási nyelvű képzésben részt vevő tanulói számára sokkal nagyobb tért nyer az esélyteremtés, nyelvi-kulturális hátrányuk csökken. A többi tanuló pozitív attitűdje erősödik a speciális oktatási igényű diákok iránt. A tolerancia, a különböző kulturális értékek elfogadása és befogadása nagyobb tért nyer a tanórai és tanórán kívüli programok révén. Miután az elért eredményekről folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket és a fenntartót, az iskolánk iránti bizalom erősödését várjuk, valamint a fenntartó részéről interkulturális programjaink támogatását is. Programunk olyan társadalmi igényt elégít ki, amelyet jelen pillanatban igen kevés középiskola vállal fel, emiatt nő iskolánk társadalmi szerepe és presztízse a régiós oktatási intézmények között. A projekt eredményeiről különböző mértékben és formában tájékoztatjuk a célcsoportokat. A tanulók tájékoztatása az iskolai diákönkormányzaton keresztül történik a megszokott formákban (szóban, valamint a félévenkénti jelentések által). A szülők tájékoztatása a szülői értekezleteken és a szokásos félévenkénti beszámolón keresztül történik. Az iskola fenntartója a félévenkénti beszámolók által értesül az eredményekről. A legteljesebb körű a pedagógusok tájékoztatása, hiszen az ő munkájuk teljes körű értékeléséről van szó. A megszokott formákon túl (értekezletek, munkacsoportos megbeszélések, beszámolók) az iskolai honlapon működtetett digitális eszköztárhoz csatoljuk az adott eszköz által már megvalósított, mérhető eredményeket. A munkaközösségek az intézményvezetőnek beadott jelentéseikben adnak számot a program tantárgypedagógiát érintő eredményeiről. A közvélemény, valamint a további érdeklődők számára a honlapon, az iskola Facebook-oldalán való rendszeres tájékoztatás, valamint tekintettel a program specialitására - a pedagógiai szaklapokban való publikálás lehetősége jelenti a fő irányt. Az értékelés ütemezése a H. pontban meghatározott periódusokhoz igazodik. Az előkészítő tevékenységek értékelését a projektvezető végzi, és tapasztalatait megosztja az igazgatóval. A második szakasz (a mobilitási periódus) értékelése alapos és sokrétű, több bevont szereplővel, hiszen ez által határozzuk meg a saját iskolánkban megvalósítandó tevékenységeket. A mobilitásban részt vett pedagógus teljes tevékenységének és beszámolójának értékelésében részt vesz az iskolavezetés, a projektvezető és a projekt kivitelezésére megalakult munkacsoport is. A teljes projekt nagyszabású értékelése az adaptálási időszak, a saját iskolában megvalósított tevékenységek eredményeinek összegzése után történik. Az értékelésben részt vesznek a programba bevont pedagógusok, munkaközösség vezetők, akik a részfeladatok eredményességét vizsgálják az előre meghatározott sikerkritériumok alapján, és rögzítik félévenkénti beszámolókban. Az értékelés fontos elemei a tanulókkal, szülőkkel és partneriskolákkal végzett elégedettségmérések, valamint a programban részt vevő pedagógusok önértékelései. A program végső, záró értékelését az értékelések minden elemét felhasználva - az intézményvezető a projektvezetővel közösen végzi és nyilvánossá teszi.