Pályázat a Hungária Komondor Klub Tenyésztési Tanács vezetői tisztségének betöltésére, a Tenyésztési Tanács szervezésére. Készítette: Monoki Szabolcs

Átírás

1 Pályázat a Hungária Komondor Klub Tenyésztési Tanács vezetői tisztségének betöltésére, a Készítette: Monoki Szabolcs

2 BEMUTATKOZÁS Monoki Szabolcs vagyok, 31 éves nős egy kislány édesapja. Jelenleg Borsod megyében, Mezőkövesd szomszédságában Mezőkeresztesen élek családommal ben végeztem a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Főiskolai Karán Hódmezővásárhelyen, agrármérnök szakon, ahol Bíró Andor vezetésével kutyatenyésztési ismereteket is hallgattam. A főiskola elvégzése után 1 évet töltöttem az Amerikai Egyesült Államokban, amelynek köszönhetően felsőfokon beszélek angolul. Hazatérésem után helyezkedtem el Borsod megyében egy szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó cégnél, melynek jelenleg is ügyvezető helyettese vagyok. Kisgyerekkorom óta foglalkozom magyar pásztorkutyákkal, pumi és mudi fajtákat sokáig tartottam és tenyésztettem is. A komondor tartása és tenyésztése régi álmom és vágyam volt, mely 2004-ben valósult meg. Saját tenyészetem alapítását majd három éves alapozás előzte meg, amelynek végén a Jászkiséri és Karcagpusztai kennelekből vásárolt kutyákkal tettem le a Zöldhalompusztai komondor tenyészet alapjait, melyet 2007-ben alapítottam. A mai napig 4 alom volt kennelünkben. A vásárolt és saját tenyésztésű kutyáimmal néhány igen szép kiállítási eredményt értünk el: Fiatal Championátusok, Derby Győztességek, Fajtagyőztességek, Klub Sztár, Fiatal Világ- és Európa Győztességek, stb. A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének 1995 óta, a Hungária Komondor Klubnak 1997 és 1998 között, valamint 2004-től napjainkig vagyok tagja. A magyarországi komondor tenyésztőkkel az elmúlt évek során igyekeztem jó kapcsolatot kiépíteni és fenntartani. Úgy érzem sokukkal segítő, és baráti kapcsolatban állok. Nyelvtudásom lehetővé tette számomra néhány kiváló külföldi tenyésztővel és komondor fajtával foglalkozó szervezettel való kapcsolattartást. Ezek a barátságok és kapcsolatok nagyban inspiráltak néhány a tenyésztési koncepciómban meghatározó tényező kialakításában. A komondor, mint fajta ma Magyarországon nem képviseli azt a rangot és elismerést, melyet a fajta megkívánna. A magyar ember elfelejtette és elengedte ennek a gyönyörű fajtának a kezét, és külföldi divatkutyákkal próbálja úgymond helyettesíteni azokat az értékeket, melyek ma is itt állnak teljes valójukban hazánkban. Szerencsére nagyon sokan gondoljuk azt ma Magyarországon és a Hungária Komondor Klub keretein belül, hogy a magyar kutyafajtáknak és főleg a komondornak vissza kell találnia az emberek szívéhez, de ehhez szükség van azoknak az embereknek az összefogásához, akik ma kezükben tartják ennek a csodálatos fajtának a jövőjét. Ezért a jövőért szeretnék én dolgozni, és ehhez kérem az Önök támogatását és egyben szavazatát. 2

3 ALAPELVEK TENYÉSZTÉSI PROGRAM, TENYÉSZTÉS SZERVEZÉS Tenyészcél: A tenyésztési cél, hogy a nemesítés alapjául szolgáló populáció a küllem szempontjából lényeges értékmérő tulajdonságok tekintetében egységes legyen. Tenyésztési programom olyan tenyésztési célt fogalmaz meg, amely hosszú- és rövid távú célkitűzéseivel időtálló, megvalósítható és egységes jövőképpel rendelkezik a fajtát tekintve. Olyan populációt kell kialakítani, amely a küllemi, viselkedési, egészségügyi követelményeket a legjobban kielégíti és egyben a kutyák élettartamának növekedését is eredményezi. További alapvető tenyésztési cél, hogy a komondort megőrizzük ősi típusában. Nagytestű és erős felépítésű. Egyedülálló külleme, méltóságteljes viselkedése a szemlélőben tiszteletet és csodálatot, esetleg némi félelmet ébreszt. Küllemi tulajdonságok: A robosztus felépítés és szervezeti szilárdság tulajdonságok mentén határozhatók meg, de a fajta használhatóságának feltételei mentén írhatók le. Őrző-védő fajta lévén robbanékony izomzatra, szabályos felépítésű alátámasztó vázra, erős fogazatra és állkapocsra volt szüksége a komondornak. Ez kell, hogy meghatározza a mai küllemi sajátosságait is. A méret tekintetében a hatalmas termet a kívánatos. Sokan különbséget vélnek felfedezni magas ám vékony, keskeny mellkasú típus és alacsonyabb de dongásabb, szélesebb, erőteljesebb típus között. Súlyos viták folynak és folytak az idealizált típusról a tenyésztők között. Az általam idealizált típus a magas termetű, széles hátú, dongás és mély mellkasú, kiválóan izmolt de nem laza, száraz izomzatú komondor, erőteljes csontozattal, rendkívül feszes felépítéssel és gyönyörű domború agykoponyával, kifejezett és szélesebb arckoponyával, állkapoccsal rendelkező kutya. Az előzőekben felvázolt két típus néha valóban felfedezni vélhető, de én nem húznék éles határvonalat a típusok közzé. A pároztatásoknál inkább a jó és kiváló küllemi tulajdonságok rögzítését tartom a legfontosabbnak. Belső tulajdonságok, viselkedés: A komondor belső tulajdonágait illetően tökéletesen egyetértek a fajta standardjában megfogalmazottakkal. Amikor a komondor belső tulajdonságaira vonatkozó tenyésztési célt fogalmazom meg mindig ezek a mondatok idéződnek fel bennem: Bizalmatlan alaptermészetű. Nappal szívesen fekszik úgy, hogy területét ellenőrizni tudja. Éjjel éberen figyelve őrködik. Környezetéből kimozdítva megváltozik viselkedése, visszahúzódóvá válik. Ősi természetéből adódóan az idegenekkel bizalmatlan. Alapvetően nyugodt természetű, kiegyensúlyozott fajta, ember, család és gyermek centrikus. A rábízott értékeket, gazdáját, annak vagyontárgyait, területét, a család tagjait élete árán is megvédi. Bár megváltozott a komondor funkciója illetve nagy többségében tartási helye, ezzel együtt viselkedésében pozitívan alkalmazkodik a XXI. századhoz. Lakóházak védelmére, városi udvarok őrzésé kiválóan alkalmas Azonban a többi keleti típusú területőrző kutyától helyzet felismerő képessége különbözteti meg. Nem célja a támadó totális megsemmisítése, de célja az elrettentés és a támadó megőrzése a GAZDA részére. Ez a különbség az, ami miatt a komondornak helye van, és kell legyen a többi hasonló típusú kutya között és amely talán a magyarországi viszonyokhoz 3

4 leginkább alkalmazható. Erre a tulajdonságra alapozva lehet a fajtát viselkedés szempontjából népszerűsíteni és populációs bázist építeni. Ennek az igen sajátos természetnek a megőrzéséhez támogatok minden olyan törekvést, amely erősíti a komondor jellemét, annak örökíthetőségét és kiszűri a megváltozott természetű, fajta idegen jellemű kutyákat a tenyésztésből. A KOMONDOR TENYÉSZTÉSHEZ ALKALMAZANDÓ TENYÉSZTÉSI ELJÁRÁSOK, MÓDSZEREK Mivel tisztavérben tenyésztett kutyafajtáról van szó csak és kizárólag a fajtatiszta tenyésztésről kell szót ejtsek. Megjegyzésképpen, régebben és manapság is voltak és vannak törekvések, melyek a komondort fehér színén kívül igyekeznek más színvariációban is tenyészteni, ezzel keverék kutyákat létrehozva azt, mint unicum feltüntetni. Minden ilyen jellegű törekvést elutasítok és ellenzek. A fajtatiszta tenyésztés típusai a vonaltenyésztés, beltenyésztés és rokontenyésztés. Az általam preferált típus a vonaltenyésztés alkalmazása, mivel egy anya után csak relatíve kisszámú utód nyerhető, ezzel szemben egy kan után lényegesen több utóddal lehet számolni. További előnye, hogy megfelelő számú vérvonal esetén elkerülhető a szoros beltenyésztés és a genetikai bázis beszűkülése, amely mivel az egy évben született komondor kölykök száma messze elmarad a kívánatostól és sajnos nem növekvő tendenciát mutat nem elhanyagolható szempont. E ténnyel kapcsolatos ötleteimet és javaslataimat a későbbiekben tárgyalom. A rokontenyésztést az alábbi elveknek megfelelően értékelem: A gyakorlatban rokonsági fokról igazából az első 4 ősi soron beszélhetünk. Ha csak az 5. vagy az a fölötti ősi sorban találhatók azonos ősök, az egyedek idegeneknek tekinthetőek. Idegen párosításnak tekinthetjük azt is, ha a tenyésztésre szánt egyedek rokontenyésztettek de egymással négy ősi soron belül semmilyen rokonságban nem állnak. Ezeknél az egyedeknél a saját rokonsági fok nem adódik össze a párosítás elemzésekor. Ezek figyelembevételével a következő tenyésztési módokat különböztetem meg. Igen szoros rokontenyésztés: amelyben a négy ősi sorban a közös ősök rokonsági foka % között található az egyedben. Pl: szülők gyermekükkel, vagy testvérek egymás között párosodnak. Testvéreknek tekintendők az azonos szülők különböző almaiból származó utódok is. Szoros rokontenyésztés: amelyben a közös ősök rokonsági foka 62,5-68,75% között található. Pl: nagyszülő az unokával. Távolabbi rokontenyésztés: amelyben a közös ősök rokonsági foka 12,5-56,25% között található. Ennél a tenyésztési módnál a vagy a 4. ősi sorban találunk közös ősöket. Idegentenyésztés: amelyben azonos fajtájú, rokonság nélküli egyedek párosodnak egymással. Majdnem minden kitenyésztett (újratenyésztett) fajta szűkebb tenyészalapból származik, ezért ha a rokontenyésztést választjuk elegendő a tágabb rokontenyésztést alkalmazni. Inkább a jól örökítő felmenőági ősök vérkapcsolata keresendő. A szoros rokontenyésztésből származó tenyészetekben gyakran vérfrissítésre van szükség, hogy a nem kívánatos tulajdonságokat heterozigóta formában tudjuk tartani. Beltenyésztés alatt a leszármazás szempontjából rokon (közös ősökkel rendelkező) egyedek párosodását értjük. A párosodó egyedek emiatt a véletlentől elvárható mértéknél nagyobb mennyiségben hordoznak közös, ill. leszármazás-azonos allélokat. Ez jelenti egyben a beltenyésztés veszélyét is: a hátrányos tulajdonságot hordozó receszszív allélok találkozásának esélyei megnövekednek. Kellő genetikai feltérképezettség híján kerülendőnek tartom a törzskönyv alapján ismert nagymértékben közös genetikai állományú egyedek párosítását, mert ez súlyos öröklődő betegségek rögzüléséhez, súlyos esetekben halálos betegségek kialakulásához vezetnek és az nem tenyésztési cél. 4

5 TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATI ÉS TENYÉSZÉRTÉKBECSLÉSI RENDSZEREKKEL KAPCSOLATOS ELKÉPZELÉSEIM A teljesítményvizsgálatok tekintetében a tenyésztési tanácsnak alapvető feladatai vannak: A küllemi tulajdonságokat illetően a klub által szervezett tenyészszemléken és főtenyészszemléken történő bírálatokat objektívebbé, adatszerűbbé kell alakítani, de egyben szükség van az egyed összbenyomásának értékelésére is. Szükségesnek tartom, hogy a bírálati lapon a standardban megtalálható százalékos aránypárokat kiszámíthatóvá, értékelhetővé kell alakítani, ezáltal populáció statisztikai adatok segítségével meghatározhatóvá válna az egyes tulajdonságok rossz vagy helyes irányba való alakulása. Nagyon fontosnak ítélem, hogy a tenyészszemléken a legfelkészültebb bírók végezhessék az értékeléseket, amely bírókat a tenyésztési tanács privilégiuma legyen kiválasztani, továbbá, hogy a bírálatoknál jelen legyen legalább 1, de lehetőség szerint 2 tenyésztési tanácstag az adatok hiteles rögzítése és a szükséges mérések helyes végrehajtása és értékelése végett. A bírálatra jelentkező egyedek azonosítása minden alkalommal szigorúan meg kell történjen. A tenyészthetőségi minősítésekkel kapcsolatban: a kor kutyatenyésztési követelményeihez igazodva javaslom a csípőizületi diszplázia szűrés és minősítés meglétét a jelenleg is érvényben lévő feltételek mellett a tenyésztésre javasolt minősítés feltételeként. Egy tenyésztésre javasolt kan vagy szuka esetében nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy nagyobb számú utód várható az adott egyedtől, így az akár meghatározó szintű hatást is gyakorolhat a fajta populációját nézve. Néhány egyed esetében gyakrabban tapasztalható betegség a szem és szemhéj öröklődő betegsége ill. különböző szív és keringési eredetű betegségek. Javaslom a tenyésztési tanács részére egy olyan program kidolgozását, amelyben a tenyésztők a tenyészkutyák tekintetében érdekelté válnak a csípőízületi diszplázia szűrés elvégeztetésében és minősítésében; a kimagasló kutyák esetében pedig a szem entrópia-ectrópia és öröklődő hályog vizsgálatában, továbbá a szív ultrahangos vizsgálatában. A vizsgálatokat bármelyik a szűrések elvégzéséhez szükséges feltételekkel rendelkező állatorvosnál el lehetne végeztetni, de a minősítést a klub által kijelölt állatorvos(ok) végezné. Javaslom egy fokozat rendszer felállítását, ahol az egyes szuka és kan egyedek bizonyos feltételek teljesülése esetén pl.bronz-ezüst-arany fokozatú tenyészkan ill. szuka minősítést kapnának. A Klub-Sztár pontrendszer meghagyása mellett Fiatal-, Felnőtt- és Veterán Évgyőztes, Év Tenyészete címek, Szakmai- és Életműdíj valamint Fair-Play díj kiadását javaslom előre meghatározott feltétel és pontrendszer alapján. Hiszek a versenyszellem motiváló erejében és érzésem szerint ez hatalmas lehetőséget 5

6 teremtene klubtagok és tenyésztők közötti kapcsolatok működtetésében. Nem értek egyet azzal a vélekedéssel miszerint az effajta versenyek csak ellentéteket és viszályokat szítanak a klubbon belül. A tenyészszemléken történő vizsgálatok, bírálatok jegyzőkönyvszerű kezelésével nyilvántartás felállítását javaslom, a törzskönyv és az egészségügyi szűrések, minősítések másolatának és a kutya aktuális állapotában készült fényképfelvétel mellékelésével. Az eredmények számítógépes adattárolása és feldolgozása erre programozott szoftverrel történne. Egy ilyen típusú nyilvántartás nagy segítség lenne a tenyésztőknek a párosítások megtervezésénél és egy újból felfedezett esetlegesen kiváló egyed vérvonalának, minőségének meghatározásához. A tenyészszemlék alkalmával igen sok információ válna hozzáférhető a tenyésztők részére, amely adatokat a törzskönyv adatbázison túl egy ún. Tenyészegyed Teljesítmény-vizsgálati Adattárban (továbbiakban: Adattár) rögzítenénk. Az Adattárban rögzített adatok segítenék a tenyésztőket a legmegfelelőbb tenyészegyedek kiválasztásában, saját tenyészállományuk minél magasabb színvonalú kialakításában. A kezdő, tenyésztési szándékkal kacérkodó komondor tulajdonosok is nagy segítséget kapnának az Adattárból nyerhető információkból. Továbbfejlesztve a nyilvántartási rendszert a későbbiekben megfelelő számú Adattárban szereplő egyed után a klub mintegy minőségi szintet jelezve a HKK által ajánlott tenyészegyed illetve párosítás hivatalos jelzővel láthatna el párosításokat, almokat, tenyészeteket természetesen egy erősen szabályozott feltételrendszer teljesülése esetén. Ezen típusú nyilvántartások további hatalmas előnye kell, hogy legyen a tenyésztők és a klub közötti kommunikáció, információáramlás, amely hatalmas fontosságú és fejlesztésre szorul a mai állapotokhoz képest. A genetikai beszűkülés elkerülésének érdekében három lehetséges alternatívát tudok javasolni. Nagyon nagy jelentőségű a kiállításon nem szereplő komondorok felkutatása és tenyésztésbe állítása. Nagyon sok ilyen kutya van ma Magyarországon, ezekről a kutyákról vezetett információk és a kutyák elérhetősége nagyon fontos szegmense kellene, hogy legyen tenyésztési programunknak. Alapvető probléma, hogy sok egyed a zárt élőhelyét soha nem hagyta el élete során, így ha származási lappal rendelkezik is nincs sok esély rá, hogy tenyészszemlén minősítést szerezzen, arra pedig, hogy egészségügyi szűrővizsgálatokon vegyen részt még kevesebb. Klubunknak viszont alapvető érdeke ezen egyedek tenyésztésbe vonása különösen, ha kiváló küllemi és belső értékmérő tulajdonsággal rendelkeznek. Ezért javaslom egy ún. Mobil Teljesítményvizsgáló Testület létrehozását, amely a klub támogatásával a felfedezett egyedet élőhelyén szakértő szemmel megvizsgálva egyedi tenyésztési engedély kiadására lenne jogosult előre meghatározott feltételek teljesülése esetén. A testület tagjainak sorába a klub által elismert küllembírók, tenyésztési tanácstagok és elismert tenyésztők kerülnének. Az ilyen egyedi tenyésztési engedéllyel rendelkező egyedek párosításából született almok minden esetben fokozott alomellenőrzés mellett kerülnének törzskönyvezésre és kerülnének tenyésztésbe a későbbiekben. Néhány kiváló párosítás, mely vérvonalból bizonyítottan kiváló minőségű egyedek születtek későbbi megismétlése. Ezzel időben sikerülne kitolni az élő genetikai anyag megőrzését hosszabb időn keresztül és megmaradna a lehetőség alkalmazására. 6

7 Harmadik lehetőség a külföldre elszármazott egyedek és vérvonalak alkalmazása. Egyetértek azzal az elmélettel, hogy a külföldi, egészségügyileg kiválóan megőrzött és kialakított vonalakat meg kellene próbálni kis mértékben bevonni a hazai állományba. Ez a módszer kiváló lehetőséget teremtene a külföldi országok és hazánk klubjai, tenyésztői közötti együttműködés élénkítésére, kapcsolatteremtésre, információcserére. Van még egy plusz lehetőség is az ún. frozen semen insemination vagyis a fagyasztott spermás megtermékenyítés. Ennek körülményei azonban sajnos továbbra is bizonytalanok, magyarországi technikai háttere is csak 1-2 orvosnál található meg illetve etikai és szakmai szabályozása is kidolgozatlan. De a jövő szempontjából érdemes észben tartani. A komondor esetében sajnos Magyarország történelméből adódóan elmondhatjuk, hogy kis populációval tudunk tenyészteni. Sokan leírták már, hogy alig néhány egyedből indult el a tenyésztés a II.Világháború után. Ebből a tényből kiindulva nagyon fontosnak tartom, hogy a tenyésztés során a született egyedeket nagyon pontosan számon tudjuk tartani. Ennek elengedhetetlen feltétele a származási adatok pontos és korrekt megjelenítése, ismerése. A született kölykök származásának valódiságának ellenőrzésére egy ellenőrzési rendszer kidolgozását javaslom, amelyet a tenyésztési szabályzat módosításával alapvetően a következőképpen képzelek el. Jelen gyakorlat szerint a fedeztetés tényét a tenyésztő a MEOE Törzskönyvezési Szabályzata szerint bejelenti a MEOE felé a fedeztetési jegyen. A kölykök születése után legkésőbb 10 nappal az alombejelentő jegyen megtörténik az alom regisztrálása a MEOE törzskönyvezési adatbázisában. Az alombejelentő alapján a Tenyésztési Tanács tisztviselője ellenőrzi az adatok valódiságát, a szülők minősítését és a HKK tenyésztési szabályzata alapján eldönti, hogy engedélyezi-e a törzskönyv kiállítását. Amennyiben igen, úgy a törzskönyv kiállításra kerül. Az új szabályzat szerint bevezetésre kerülne a DNS teszt. A mintavételezést állatorvos, a DNS teszt elvégzését és értékelését erre a tevékenységre akkreditált laboratórium végezné. A DNS tesztel igazolt alomellenőrzésre háromféle képpen kerülne sor: Egyik esetben a tenyésztési tanács által véletlenszerűen kiválasztott almokban DNS alapú kölyök-szülő ellenőrzést végeztetne. A másik esetben a tenyésztő kérésére történne DNS alapú ellenőrzés. A harmadik esetben akkor végeztetne a HKK DNS alapú ellenőrzést, amennyiben valamilyen kétség merülne fel az alom származásának valódiságát illetően. Mindhárom esetben a bizonyítottan az alombejelentőn szereplőn szülőpártól származó alom megkapná HKK által igazolt származású alom bejegyzést. Amennyiben a DNS teszt a tenyésztő etikátlan magatartását igazolja a tenyésztő szankcionálására kerülne sor. Ez lehetne a tenyésztői tevékenység meghatározott időre való felfüggesztése, stb. Ennek kidolgozása a felálló Tenyésztési Tanács feladata lesz. A későbbiekben meg kell vitatni a Tenyésztési Tanácsnak a született kölykök törzskönyvezési, tenyésztési szempontból vizsgált jövőjét. Meggyőződésem, hogy a tenyésztőnek szabályozott keretek közötti jogot kellene biztosítani a kölyök jövőbeni felhasználását, tulajdonosváltozását, stb. érintő események alakításában. Ezzel megelőzhetőek lennének a nem kívánt párosítások, illetve a kimagasló egyedek nem kerülnének ki a tenyésztői látókörből. Egy olyan alternatívát is el tudok képzelni például, hogy az engedélyezés feltétele lenne az alombejelentése után az alom fizikai ellenőrzése, azonban ennek ki kell alakítani megfelelő szabályzatát, jogorvoslati lehetőségeit, költségeit, stb. Érzem és tudom, hogy ez a 7

8 probléma széleskörű egyeztetést igényel ezért konkrétumokat most ezzel a témával kapcsolatban nem fogalmaznék meg. Az alomellenőrzés után a törzskönyvezésre engedélyezett kölyköknek a MEOE törzskönyvet állítana ki. Az almok származás ellenőrzési költségeinek fedezésére, a nyilvántartások számítógépes programjainak elkészítésére, üzemeltetésére és ezen tevékenységgel kapcsolatos szakmai rendezvények lebonyolításához, kiadványok készítéséhez bevezetésre kerülne a tenyésztési hozzájárulás, melynek összege a tenyésztési tanács által kerülne meghatározásra és amelyet a tenyésztők a született és törzskönyvezésre kerülő egyedek után fizetnének. A KOMONDOR VISELKEDÉSE, JELLEME ÉS HASZNÁLHATÓSÁGA; FAJTANÉPSZERŰSÍTÉS A használhatóság szempontjából a komondor jelenleg még megítélésem szerint jó pozícióban van. A komondor feladata a elmúlt évszázadokban csak kis mértékben változott. Nagy területű tanyák őrzője volt mindig és ez a feladata manapság sem sokat változott. A területek nagysága kissé lecsökkent számára de feladata megmaradt, míg például a puli számára totális újrahasznosítás történt, mivel a pásztorkodás szinte megszűnt Magyarországon és a megmaradt nyájakat sem többnyire pulival tereltetik. Ahol nagyobb területű lovas vagy egyéb hasznosítású tanyákat, lakóingatlanokat kell őríztetni a klasszikusnak mondott dobermann, rottweiler típusú, fajtájú kutyák nem igazán felelnek meg, mert nem erre a típusú őrzésre lettek kitenyésztve. Ezzel szemben a komondor tökéletesen ezt a típusú éber nagy területet szemmel tartó őrzési módot űzi. Mindezek mellett a többi keleti típusú őrző-védő jellegű pásztorkutyafajtától egyedülálló jelleme különbözteti meg, ami a gazdájához való belsőséges kapcsolatából és emellett önállóságából adódik. Javaslom a HKK által elismert, támogatott és értékelt viselkedési teszt kidolgozását, amely a komondor viselkedését figyelembe véve kidolgozza azt a vizsgálati módszert, amivel a belső tulajdonságok vizsgálata elvégezhető. Célom a komondor populáció részeként szereplő egyedek létszámának növelése, az évente született kölykök számának kb. duplájára emelése. Ez még nem válna a fajta kárára, viszont a csak megfelelő egyedszámú állománnyal lehet populációt minőségileg javítani. Ezt elsősorban olyan potenciális komondortulajdonosok bevonásával tenném, amelyek akár egyéb más külföldi a komondorhoz hasonló kutyafajták vásárlása helyett e fajta mellet döntenek. Ehhez szükség van ezen lehetséges tulajdonosok kellő információval történő ellátása. Ez, mivel a kutyakölykök értékesítése nem említhető egy lapon a fogyasztási cikkek értékesítési módjaival csak és kizárólag indirekt módon történhet. Meggyőződésem, hogy helyes tenyésztési gyakorlattal relatív nagy egyedszámú populáció tartható egy kézben de különböző tulajdonosoknál ún. gazdáknál. Ez adott esetben a tenyészet számára is előnyös lehet, hiszen tapasztalataim szerint, az olyan környezetben felnőtt kutyák, akikre a figyelem hatványozottan jut, nagyobb esély van rá, hogy genetikai potenciáljukat jobban ki tudják használni, szebb külleműek lesznek és jobb értelmi képességekkel fognak rendelkezni. Javaslom egy olyan a Klub által képviselt iránymutatás összeállítását, amely tartalmazza a komondor tartásának alapvető követelményeit ( élettér és takarmányozás minősége, magatartás kezelés, szőrápolás stb.), ajánlásokat fogalmaz meg a tenyésztőknek és az új tulajdonosoknak a vásárolt kutya vásárlási szándékának 8

9 függvényében. Ezzel elkerülhető lenne, hogy a fajtának az új gazda által előre nem ismert tartási nehézségei miatt a fajtamentésnek a vártnál több dolga akadjon. Amikor egy leendő gazda neki való fajtát keres, nem feltételezem, hogy az esetek nagyobb százalékában egyből a küllem miatt választ egy konkrét fajtát. Sokkal inkább lényeges szempont a miért. Komondor alapvetően azoknak kerül a látókörébe, akik nagytestű őrző-védő fajtát keresnek. Ennél a pontnál kell a Klubnak megtalálni ezeket az embereket. El kell érnünk, hogy a komondor a lehetséges választási lehetőségek között a lehető legelső helyeken szerepeljen. Ezért nagyon fontos a jellem és a viselkedés. A populáció növelés másik fontos szegmense a kutya hasznosítási céljának megfelelő testfelépítés és szervezeti szilárdság a célnak megfelelő tökéletesítése. Ilyen problémának tartom például a komondor alsó fogívi rendezetlenségének problémáját. A fogív rendezetlensége önmagában még nem okozna nagyon sok gondot, viszont meggyőződésem, hogy ennek kiváltó oka az elkeskenyedő alsó állcsont. Az elkeskenyedett állcsont miatt csökken a harapási felület, ezáltal a kutya fogási hatékonysága, ez pedig egy őrző-védő fajtánál nagyon nem kívánatos, hiszen a kutya feladatát kisebb hatékonysággal tudja ellátni, mint a konkurens fajták ahol ez a probléma nincs. Fel kell tárnunk ezeket a problémákat, szembesülni velük és kidolgozni a lehetséges javítási módokat, hogy a komondor legyen a legmegfelelőbb területőrző kutya Magyarországon. Az indirekt információk alapján történő populáció növelés egyik fő módszere a fajtanépszerűsítés. Ezen a területen a klubnak rengeteg a tennivalója. A Magyar Kutyafajták Szakbizottságának és a MEOE közreműködésével el kell érni, hogy a magyar nemzeti kincsé minősített magyar kutyafajták bekerüljenek a közoktatási rendszerbe. A klub által szervezett rendezvényeket össze kell kapcsolni nagy nézőközönséget vonzó országos hírű rendezvényekkel és az azokon való megjelenést olyan szintűre kell szervezni és formálni, hogy emlékezetes maradjon a nézelődőben. Erre vannak különböző marketing technikák, amelyeket most nem részleteznék. Ajánlom és javaslom egy Szervező Bizottság felállítását, amely az anyagi lehetőségek figyelembevételével kreatív team-ként működve kidolgozza a klub megjelenésének arculatát. A szervezőbizottság tagjainak sorában a fajtával kapcsolatba került szakemberek és lelkes aktivisták kerülnének. El kell érni, hogy a nyomtatott és sugárzott médiák megtalálják és alkalmasnak találják a komondort mint médiasztárt. Erre kiváló példa Aba Sámuel Legény, akinek az Európa Kiállításon elért sikere példa nélküli a komondor történelemben. A fajtanépszerűsítés érdekében Kupa rendszerű (pl. Palóc-kupa), regionális fajtakiállításokat kellene tartani legalább negyedévente egyet valamilyen nagyobb embertömeget vonzó rendezvénnyel összeköttetésben. Ezeken a rendezvényeken fel kell keresni előzetesen a helyi médiát, és tájékozódni a lehetőségekről (regionális TV szereplés, helyi újságban megjelenés, stb ) Meg kell vizsgálni milyen lehetőség van ezeken a kiállításokon MEOE-FCI minősítések szerzésére illetve érdekelté kell tenni a kiállítókat az ezeken való részvételre, pl. különböző értékes díjazások szponzorok útján, HKK champion rendszer, tenyészszemlével összekapcsolni, stb. Ezeken a rendezvényeken kerülne sor a Tenyésztői Fórumokra, ahol a résztvevő tenyésztők személyesen megvitathatnák a fajta tenyésztése során kialakult problémákat, sikereket, tapasztalatokat. Ezek a fórumok szolgálnák a Tenyésztési Tanács tevékenységének alapjait, az itt felmerült változtatási igények kerülnének a 9

10 tanács elé megvitatásra ezzel is erősítve a klub tagjai, tenyésztői közötti kommunikációt. Ezekről a fórumokról leirat készülne, mely írásosan rögzítené a probléma felvetését és a későbbi megoldási javaslatok is ilyen formában kerülnének rögzítésre. Megítélésem szerint a klubnak hivatalos fórumot kellene kialakítania a HKK honlapján belül. Ez némi számítástechnikai fejlesztés után megvalósítható. KIÁLLÍTÁSOK, KIADVÁNYOK, FAJTAMENTÉS A HKK meglévő saját rendezvényeinek elvét jónak találom. Némi változtatást csak a klub megjelenésében, arculatában javasolnék az előzőekben ismertetettek szerint. A MEOE kiállításokon azonban meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy az adott kiállítási évadban egyazon bíró maximum 2 alkalommal bírálhassa a fajtát. Nem célravezető, ha egy bíró 4-5 alkalommal bírálja a komondort egy évadban. Mivel a bírálatok szubjektívek az ezen bírók által favorizált kutyák fognak sikereket elérni, ami a tenyésztés beszűküléséhez vezethet. Továbbá a kiállítói létszám csökkenéséhez vezethet és az elérhető champion címek megszerzése is nehézkessé válik megfelelő bíróválasztási lehetőség nélkül. A kiállításokon tapasztalható negatív tenyésztői, kiállítói - sokak által hallható - vélemény nyilvánítást káros hatással lehet a fajtára és magára a Klubra is. A kiállítói ring környékén rendszerint a fajta után érdeklődő emberek kísérik figyelemmel a bírálatokat. Az ilyenkor hallott fél információk még ha igazak is, negatív érzelmi hatást fejthetnek ki egyesekben, ami az egész fajtára rányomhatja bélyegét. Valamint feszültségek kialakulásához vezetnek, amelyek rombolják a Klub tagjainak egymáshoz fűződő viszonyát. Meg kell fogalmazni a helyes kiállítói magatartást tartalmazó irányelveket és kódexszerűen lefektetni. A kiadványok tekintetében a Komondor Magazin évenkénti egyre színvonalasabb külső megjelenése elismerésre ad okot. A beltartalmat illetően több tenyésztői cikkre, tapasztalat megosztásra, kutatási eredmény ismertetésre van szükség. Véleményem szerint a Klub Sztár eredmények ismertetése túl sok helyet vesz igénybe. Ennek közlésére alkalmas lenne egy hírlevél jellegű kiadvány, amely félévente jelenne meg és a tenyésszemle minősítéseket, kiállítási eredményeket, statisztikai kimutatásokat ( egyeszám, almok, kanok, stb) fontosabb szakmai anyagokat, közgyűlési-, vezetőségi ülés jegyzőkönyveket, stb. tartalmazna, így a tagság kellően tájékoztatva lenne a HKK működéséről, fontos eseményekről, eredményekről. Szerencsére alkalomszerűen, de lehet találkozni komondorral állatmenhelyeken, ebrendészeti telepeken. Mint fajtagondozó szervezetnek, úgy érzem ezzel a problémával is kell foglalkozni. Hivatalosan is ki kell alakítanunk egy olyan koncepciót, amely megoldást tud nyújtani ezeknek a kutyáknak és a klub tenyésztési elveivel is egyezik. Ez ügyben egyeztetni kell a MEOE-vel, menhelyekkel, más fajtamentő szervezetekkel és kialakítani saját álláspontunkat és cselekvési tervünket. Szerencsés, hogy néhányan saját erejükből igyekeznek megmenteni kutyákat, de ezek nem fognak örökké megoldást nyújtani és a végletekig nem lehet terhelni ezzel egyéni kezdeményezéseket, konkrét álláspontra és cselekvésre van szükség. 10

11 Ide kapcsolódik a fajtamentésnek az a speciális esete, amikor nagy nehézségekkel küzdő esetleg idős vagy anyagi problémákkal szembesülő tenyésztőtársunk illetve kutyái segítségre szorulnak. Erre a helyzetre is fel kell készülnünk és meg kell határozni a segítség módját, eszközeit, megvalósítóit. A TENYÉSZTÉSI TANÁCS SZERVEZETI SZABÁLYOZÁSA Itt szeretnék foglalkozni a tenyésztési tanács és annak vezetőjének megválasztásával, működésével, mandátumának megszűnésével. A Tenyésztői Tanácsnak (továbbiakban: TT.) jelenleg nincs szabályozása. Szakmai munkát csak szervezett és kölcsönös egyetértésen alapuló szabályok megalkotása után lehet végezni. Az újonnan felálló TT-nak kezdeményeznie kell az Alapszabály módosítását, és azt ki kell egészíteni a saját ügyrendjével. Erre vonatkozó javaslataim a következők: Tenyésztésvezető A Tenyésztésvezető a Klub Alapszabálya, Szervezeti és Működési és Szabályzata, a Hungária Komondor Klub közgyűlésének, elnökének, vezetőségének, Tenyésztési Tanácsának határozatainak keretei között végzi tevékenységét. Feladatai ellátása során tudomására jutott adatokat és információkat bizalmasan kezeli és azt kizárólag a Tenyésztési Tanács felhatalmazásával hozza nyilvánosságra. Tenyésztésvezető feladata: 1. A tenyésztésre, tenyészszemlére, származás igazolására, magatartás- és viselkedésre, a komondor egészség megőrzésére, kiállítási etikára, fajtanépszerűsítésre, fajtamentésre és az eb tartásra vonatkozó szabályzatok, bizottságok megalkotása, létrehozása és a tenyésztési program kidolgozása. Figyelemmel kíséri a szabályzatok működését, végrehajtását, javaslatot tesz a szükséges korrekciókra. 2. Az utódellenőrzés, minősítés megszervezése és irányítása. 3. Részvétel a Klub rendezvényeinek megszervezésében és lebonyolításában. A komondor állományra vonatkozó tenyésztési, kiállítási adatok naprakész gyűjtése és rendszerezése a Tenyésztési Tanács tagjaival szorosan közreműködve. 4. Főtenyészszemlék, tenyészszemlék szervezése. 5. Figyelemmel kíséri a fajta standard aktualitását, szükség szerint kezdeményezi annak módosítását, melynek alapját a komondor populáció áttekintése, jellemzése, populáció statisztikai kimutatásai és az eredeti standard képezheti. 6. A komondor tartásmódjára vonatkozó alap irányelvek, ajánlások kidolgozása. 7. Minden olyan egyéb feladat, amely elvégzésére felkéri a Hungária Komondor Klub Közgyűlése, Vezetősége, Elnöke vagy/és Tenyésztési Tanácsa. 8. Vezeti és irányítja a Tenyésztési Tanács munkáját. 11

12 9. Figyelemmel kíséri egyes tenyészegyedek tenyészértékét. 10. A HKK elnökével közösen és külön-külön is jogot gyakorol a MEOE Törzskönyvezési Osztályának munkatársaival való szoros együttműködésre a származási lapok készítése során, a szülőpár tenyészthetőségi minősítésének igazolásában. Tenyésztési Tanács 1. Elnöke: a tenyésztésvezető. Tagjait a tenyésztésvezető választja, akik több éves elismert tenyésztési múlttal és szakmai tapasztalattal illetve egyéb a Tenyésztési Tanács működését mélységében befolyásoló tudással rendelkeznek. Létszáma: minimum 5, maximum 9 fő. 2. A tanács feladata közé tartozik a tenyésztési program kidolgozása, a Közgyűlés és a Vezetőség informálása a tenyésztők helyzetéről, a tenyésztők munkájának segítése, megőrizni és fejleszteni a komondor tenyészértékét, külső és belső értékmérő tulajdonságait, növelni a fajta ismertségét. 3. Ügyrendjét a Tenyésztési Tanács Elnöke állítja össze, és terjeszti a Tenyésztési Tanács ülése elé megvitatásra és elfogadásra. Évente négyszer ülésezik, amelyről jegyzőkönyvet készít. A Tenyésztési Tanács üléseit a tenyésztésvezető hívja össze írásban napirend közlésével, legkésőbb az ülést megelőző 15 nappal. Összehívását írásban kezdeményezhetik a Tanács tagjai közül legalább 3 fővel, ami az Elnökre kötelező érvényű. 4. Ülése határozatképes, ha azon a tanács tagjai közül 50% + 1 fő jelen van, akik közül egyiknek a Tenyésztésvezetőnek kell lennie. Határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén a Tenyésztésvezető szavazata dönt. Határozatait a Tanács saját Tenyésztési Határozatok könyvébe vezeti, és folyamatos sorszámmal látja el. 5. A Tenyésztési Tanács a közgyűlésnek köteles beszámolni. 6. Figyelemmel kíséri a tenyésztésben történt változásokat, és ha szükséges javaslatot tesz a Közgyűlésnek és a Vezetőségnek a szabályzatok módosítására. 7. A Tenyésztési Tanács folyamatosan gyűjti és nyilvántartás szerűen vezeti a komondor populációra vonatkozó valamennyi tenyésztési, tenyészszemle és kiállítási adatokat, arról kimutatásokat, statisztikákat vezet, melyet döntés előkészítéseiben felhasznál. 8. A Tenyésztési Tanács feladata a klub által kiírt tenyésztési díjak, pontversenyek, minősítések pályázati feltételeinek kidolgozása, kiírása, értékelése, elbírálása, kiosztása, tenyésztési engedélyek kiadása. 12

13 Végezetül szeretnék néhány gondolatot fűzni a Klub élethez: Mint majd minden klubtag, én is figyelemmel kísértem az elnökválasztás előtti időszakot és természetesen magát a választást is. Úgy vélem, hogy a fajtához és magához a Klubhoz is méltatlan eseményeknek lehettünk tanúi. Politikai csatározások, személyeskedő és gyakran bántó eszmecserék az interneten, tenyészők egymás elleni hadjárata, felesleges és néha káros kirohanások a kiállításokon mind a komondort és magát a tenyésztőket hozta és hozza méltatlan helyzetbe. A Klubon belüli viszályok véleményem szerint a szakmai válságból adódnak. Nincsenek hosszú távon megfogalmazott célok, nincsenek egységesen a klub tagsága által jóváhagyott döntések és nincs a tenyésztőt és a fajta iránt érdeklődőt összetartó közös jövőkép a komondor tenyésztésben. Ahhoz viszont, hogy mindezek változzanak és mindenki által elfogadható célok legyenek lefektetve félre kell tenni az elmúlt évek negatív és fajtát folyamatosan hátrányba hozó személyeskedő politikát. Nem vagyok ellene a szabad véleménynyilvánításnak, viszont tapasztalom és látom, hogy egy-egy elejtett megjegyzés a kiállítói ring körül, az éppen bírált kutyák negatív minősítése tenyésztők által a komondor iránt érdeklődőket bizonytalaníthatja el, amely a fajtától való elfordulást eredményezheti. Minden tenyésztő minőségi kutyát szeretne értékesíteni, sikeres egyedeket szeretne felvezeti a kiállításokon, de törekednünk kell arra is, hogy a potenciális vásárlók, leendő tenyésztők, a fajta szerelmesei ne egy hadakozó, egymást negatívan kritizáló klub tagsággal találja magát szembe a kiállításokon és az internetes fórumokon. A választások megtörténtek az új elnökség felállt. Ha az elmúlt évek gyakorlatát akarjuk tovább folytatni, akkor ez a Klub széteséséhez fog vezetni, ami a fajta esélyeit végérvényesen meghatározzák. Úgy gondolom, hogy a közös cél a komondor legyen, a fajta minél nagyobb számú minőségi populációjának létrehozása, sikeres egyedek a hazai és nemzetközi élvonalban, széles körű marketing munka mely minél magasabb köröket tud megmozgatni a magyar kutyák érdekében. Ehhez minden tagra, minden tenyésztőre szükség van, a döntéseket közösen kell meghozni minél szélesebb támogatottság mellett. Ha a szakmai dolgokban egyetértünk, ha végre tisztán látszik az merre halad a komondor tenyésztés, akkor a Klubon belüli viszályok is csillapodni fognak. Az új Tenyésztési Tanácsnak olyan emberekből kell állnia, akik széles körben elfogadottak, mindenki által elismertek annak érdekében, hogy a szakmai munka ne essen áldozatul személyes ellentéteknek. Szeretnék mindenki felé segítő és jóindulatú szándékkal fordulni, közösséget formálni és a fajtáért dolgozni. Mezőkeresztes, április 6. Monoki Szabolcs 13