MKB Nyersanyag Plusz Tőkevédett Származtatott Befektetési Alap

Átírás

1 MKB Nyersanyag Plusz Tőkevédett Származtatott Befektetési Alap elnevezésű nyilvános, zártvégű értékpapír befektetési alap KEZELÉSI SZABÁLYZAT Alapkezelő: MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt Budapest, Váci utca 38. telefon: , telefax: Forgalmazó: MKB Bank Zrt Budapest, Váci utca 38. telefon: , Letétkezelő: MKB Bank Zrt Budapest, Váci utca 38. telefon: Az Alap származtatott eszközökbe fektető alap, ezért a szokásostól eltérő kockázati szintű! A származtatott ügyletek nettó pozíciói abszolút értékének összege a befektetési politika szerint maximum az Alap vagyonának 200%-a lehet. A Kezelési Szabályzat hatályba lépésének időpontja: november 16. 1

2 TARTALOMJEGYZÉK I. A befektetési alapra vonatkozó alapinformációk A befektetési alap alapadatai A Befektetési Alap neve A befektetési alap neve rövid neve A befektetési alap székhelye A befektetési alap nyilvántartásba vételének időpontja, nyilvántartási száma A befektetési alapkezelő neve A letétkezelő neve A forgalmazó neve A befektetési alap működési formája (nyilvános), a lehetséges befektetők köre (szakmai vagy lakossági) A befektetési alap fajtája (nyíltvégű vagy zártvégű) A befektetési alap futamideje (határozott vagy határozatlan), határozott futamidő esetén a futamidő lejáratának feltüntetése Annak feltüntetése, ha a befektetési alap ÁÉKBV-irányelv vagy ABAK-irányelv alapján harmonizált alap A befektetési alap által kibocsátott sorozatok száma, jelölése, annak feltüntetése, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőkben térnek el egymástól A befektetési alap elsődleges eszközkategória típusa (értékpapír vagy ingatlan alap) Annak feltüntetése, ha a befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet hitelintézet által vállalt garancia vagy kezesi biztosítás biztosítja (tőke illetve hozamgarancia), vagy azt a befektetési alap részletes befektetési politikája támasztja alá (tőkeilletve hozamvédelem); az ennek feltételeit a kezelési szabályzatban részletesen tartalmazó pont megjelölése A befektetési alapra vonatkozó egyéb információk A befektetési alapkezelésre, továbbá a befektetési jegyek forgalomba hozatalára és forgalmazására vonatkozó, valamint az alap és a befektető közötti jogviszonyt szabályozó jogszabályok felsorolása A befektetés legfontosabb jogi következményeinek leírása, beleértve a joghatóságra, az alkalmazandó jogra és bármilyen olyan jogi eszköz meglétére vagy hiányára vonatkozó információkat, amelyek az ABA letelepedése szerinti országban hozott ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról rendelkeznek... 6 II. A befektetési jegyre vonatkozó információk (sorozatonként) A befektetési jegy ISIN azonosítója A befektetési jegy névértéke A befektetési jegy devizaneme A befektetési jegy előállításának módja, a kibocsátásra, értékesítésre vonatkozó információk A befektetési jegyre vonatkozó tulajdonjog igazolásának és nyilvántartásának módja A befektetőknek a befektetési jegy által biztosított jogai, annak leírása, hogy az ABAK hogyan biztosítja a befektetőkkel való tisztességes bánásmódot, és amennyiben valamely befektető kivételezett bánásmódban részesül, vagy erre jogot szerez, a kivételezett bánásmód leírása, a kivételezett bánásmódban részesülő befektetőtípusok azonosítása, valamint adott esetben ezek az ABAK-hoz vagy az ABAK-hoz fűződő jogi és gazdasági kötődések leírása; az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk... 7 III. A befektetési alap befektetési politikája és céljai, azon eljárások leírása, amelyekkel a befektetési politika és stratégiai módosítható, ezen belül különösen: A befektetési alap befektetési céljainak, specializációjának leírása, feltüntetve a pénzügyi célokat is (pl. tőkenövekedés vagy jövedelem, földrajzi vagy iparági specifikáció) Befektetési stratégia, a befektetési alap céljai megvalósításának eszközei Azon eszközkategóriák megjelölése, amelyekbe a befektetési alap befektethet, külön utalással arra vonatkozóan, hogy a befektetési alap számára engedélyezett-e a származtatott ügyletek alkalmazása Az egyes portfolióelemek maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya A befektetési politika minden esetleges korlátozása, valamint bármely olyan technika, eszköz vagy hitelfelvételi jogosítvány, amely a befektetési alap kezeléséhez használható, ideértve a tőkeáttétel alkalmazására, korlátozására, a garanciák és eszközök újbóli felhasználására vonatkozó 2

3 megállapodásokat és az alkalmazható tőkeáttétel legnagyobb mértékét, utalva arra, hogy ABA esetében az éves és féléves jelentés tartalmazza a 6. melléklet XI. pontjának megfelelő információkat A portfolió devizális kitettsége Ha a tőke-, illetve hozamígéret a befektetési alap befektetési politikájával van alátámasztva, akkor a mögöttes tervezett tranzakciók leírása Hitelfelvételi szabályok Azon értékpapírokat kibocsátó vagy garantáló államok, önkormányzatok vagy nemzetközi szervezetek, amelyeknek az értékpapírjaiba az alap eszközeinek több mint 35 százalékát fekteti A leképezett index bemutatása és az egyes értékpapírok indexbeli súlyától való eltérésének maximális nagysága Azon befektetési alap befektetési politikája, amelybe a befektetési alapba fektető befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát meghaladó mértékben kíván befektetni A cél-áékbv, illetve részalapjának megnevezése, a cél-aba megnevezése, letelepedésre vonatkozó információk Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk, így pl. a mögöttes alapok letelepedésére vonatkozó információk, amennyiben az ABA alapok alapja Származtatott ügyletekkel kapcsolatos információk Származtatott ügyletek alkalmazása esetén arra vonatkozó információ, hogy a származtatott ügyletek alkalmazására fedezeti célból vagy a befektetési célok megvalósítása érdekében van lehetőség A származtatott termékek, illetve a származtatott ügyletek lehetséges köre Azon jogszabályhely megjelölése, amelynek alapján a befektetési alap eltérési lehetőséggel élt A származtatott ügylettel kapcsolatos befektetési korlátok Az egyes eszközökben meglévő pozíciók nettósítási szabályai Az indexekben, egyéb összetett eszközökben meglévő pozíciók kezelése Az értékeléshez felhasználni kívánt árinformációk forrása Amennyiben azon származtatott ügylet jellemzői, amelybe a befektetési alap befektet, különböznek a jogszabály által a származtatott ügyletekre vonatkozóan meghatározott általános jellemzőktől, az erre vonatkozó figyelemfelhívás, meghatározva az adott származtatott ügylet jellemzőit és kockázatát Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk Ingatlanalapra vonatkozó speciális rendelkezések IV. A kockázatok A kockázati tényezők, valamint annak bemutatása, hogy az ABAK hogyan felel meg a 16. (5) bekezdésben előírt feltételeknek Az ABA likviditási kockázatának kezelése, visszaváltási jogok és a befektetőkkel kötött visszaváltási megállapodások leírása, utalva arra, hogy ABA esetében az éves és féléves jelentés tartalmazza a 6. melléklet X. pontjának megfelelő információkat V. Az eszközök értékelése A nettó eszközérték megállapítása, közzétételének helye és ideje, a hibás nettó eszközérték számítás esetén követendő eljárás A portfolió elemeinek értékelése, az értékelési eljárásnak és az eszközök értékelése során használt árképzési módszernek a leírása, beleértve a nehezen értékelhető eszközök értékelése során a 38. nak megfelelően alkalmazott módszereket A származtatott ügyletek értékelése Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk VI. A hozammal kapcsolatos információk A hozam megállapításának és kifizetésének feltételei és eljárása Hozamfizetési napok Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk VII. A befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret és teljesítésének biztosítása A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret teljesülését biztosító hitelintézet által vállalt garancia vagy kezesi biztosítás (tőke-, illetve hozamgarancia)

4 34.2. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet alátámasztó befektetési politika (tőke-, illetve hozamvédelem) Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk VIII. Díjak és költségek A befektetési alapot terhelő díjak, költségek mértéke és az alapra terhelésük módja A befektetési alap által az alapkezelő társaság részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által a letétkezelő részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által egyéb felek, harmadik személyek részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja A befektetési alapot és a befektetőket terhelő egyéb lehetséges költségek vagy díjak (ez utóbbiak legmagasabb összege), kivéve a 36. pontban említett költségeket Ha a befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát más kollektív befektetési formákba fekteti, a befektetési célként szereplő egyéb kollektív befektetési formákat terhelő alapkezelési díjak legmagasabb mértéke A részalapok közötti váltás feltételei és költségei Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk IX. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása A befektetési jegyek vétele A befektetési jegyek visszaváltása A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának részletszabályai A befektetési jegyek vételi, illetve visszaváltási árának meghatározása Azoknak a szabályozott piacoknak a feltüntetése, ahol a befektetési jegyeket jegyzik, illetve forgalmazzák Azoknak az államoknak (forgalmazási területeknek) a feltüntetése, ahol a befektetési jegyeket forgalmazzák Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk X. A befektetési alapra vonatkozó további információ Befektetési alap múltbeli teljesítménye - az ilyen információ szerepelhet a kezelési szabályzatban vagy ahhoz csatolható Amennyiben az adott alap esetében mód van a befektetési jegyek bevonására, ennek feltételei A befektetési alap megszűnését kiváltó körülmények, a megszűnés hatása a befektetők jogaira Minden olyan további információ, amely alapján a befektetők kellő tájékozottsággal tudnak határozni a felkínált befektetési lehetőségről XI. Közreműködő szervezetekre vonatkozó alapinformációk A befektetési alapkezelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám) A letétkezelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai A könyvvizsgálóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai Az olyan tanácsadóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), amelynek díjazása a befektetési alap eszközeiből történik A forgalmazóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai Az ingatlanértékelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai A prime brókerre vonatkozó információk Harmadik személyre kiszervezett tevékenységek leírása, az esetleges összeférhetetlenségek bemutatása számú melléklet számú melléklet

5 I. A befektetési alapra vonatkozó alapinformációk 1. A befektetési alap alapadatai 1.1 A Befektetési Alap neve MKB Nyersanyag Plusz Tőkevédett Származtatott Befektetési Alap 1.2. A befektetési alap neve rövid neve MKB Nyersanyag Plusz Származtatott Alap 1.3 A befektetési alap székhelye 1056 Budapest, Váci utca A befektetési alap nyilvántartásba vételének időpontja, nyilvántartási száma A befektetési alap nyilvántartásba vételének időpontja, nyilvántartási száma: A befektetési alapkezelő neve MKB Befektetési Alapkezelő zrt. 1.6 A letétkezelő neve MKB Bank Zrt. 1.7 A forgalmazó neve MKB Bank Zrt. 1.8 A befektetési alap működési formája (nyilvános), a lehetséges befektetők köre (szakmai vagy lakossági) Az alap működése nyilvános, befektetési jegyei lakossági és szakmai befektetők részére kerülnek kibocsátásra. Az Alap befektetési Jegyeit Magyarországon amerikai személyeknek tekintendő természetes személyek és jogi személyek/szervezetek kivételével devizabelföldi és devizakülföldi természetes és jogi személyek vásárolhatják meg. A befektetési jegyeket az Amerikai Egyesült Államok területén, illetve amerikai személyeknek nem lehet felajánlani és értékesíteni A befektetési alap fajtája (nyíltvégű vagy zártvégű) Zártvégű A befektetési alap futamideje (határozott vagy határozatlan), határozott futamidő esetén a futamidő lejáratának feltüntetése Az MKB Nyersanyag Plusz Tőkevédett Származtatott Befektetési Alap határozott futamidejű. A futamidő az Alap Felügyeleti nyilvántartásba vételétől január 29-ig tart Annak feltüntetése, ha a befektetési alap ÁÉKBV-irányelv vagy ABAK-irányelv alapján harmonizált alap Az Alap az ABAK-irányelv alapján harmonizált Alap A befektetési alap által kibocsátott sorozatok száma, jelölése, annak feltüntetése, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőkben térnek el egymástól Az Alap befektetési jegyei sorozatainak száma: egy sorozat Az Alap befektetési jegyeinek sorozat jelölése: A sorozat 1.13 A befektetési alap elsődleges eszközkategória típusa (értékpapír vagy ingatlan alap) Értékpapír alap 5

6 1.14 Annak feltüntetése, ha a befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet hitelintézet által vállalt garancia vagy kezesi biztosítás biztosítja (tőke illetve hozamgarancia), vagy azt a befektetési alap részletes befektetési politikája támasztja alá (tőke-illetve hozamvédelem); az ennek feltételeit a kezelési szabályzatban részletesen tartalmazó pont megjelölése A tőke visszafizetését az Alap befektetési politikája támasztja alá (Kbftv. 32. (1.). A tőke visszafizetés valamint a hozamfizetés részletes szabályait a jelen Kezelési Szabályzat VI-VII. fejezete tartalmazza. Harmadik személy a tőke visszafizetéséért garanciát nem vállal. 2. A befektetési alapra vonatkozó egyéb információk 3. A befektetési alapkezelésre, továbbá a befektetési jegyek forgalomba hozatalára és forgalmazására vonatkozó, valamint az alap és a befektető közötti jogviszonyt szabályozó jogszabályok felsorolása március 15-e óta hatályos törvényi szabályozás a kollektív befektetési formákról és kezelőikről szóló évi XVI. (Kbftv.) törvény. A törvény végrehajtására vonatkozó normák kormányrendeleti szintű jogszabályok, ezek a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014 (III.14) Korm. rendelet, valamint a befektetési alapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságáról szóló 215/2000. (XII.11.) Korm. rendelet. A Kbftv. és az említett Kormány rendeletek mellett jelentős vonatkozó jogszabályok még a tőkepiacról szóló évi CXX. Törvény (Tpt.), a befektetési vállalkozásokról és árutőzsdei szolgáltatókról szóló évi CXXXVIII. Törvény (Bszt.), a számvitelről szóló évi C. Törvény, továbbá alapvető szabályokat tartalmaz a március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv, a évi V. törvény, továbbá az április 29-i 809/2004/EK bizottsági rendelet, a december 19-i 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelveknek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről. 4. A befektetés legfontosabb jogi következményeinek leírása, beleértve a joghatóságra, az alkalmazandó jogra és bármilyen olyan jogi eszköz meglétére vagy hiányára vonatkozó információkat, amelyek az ABA letelepedése szerinti országban hozott ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról rendelkeznek Az Alap a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló évi XVI. törvény alapján létrehozott jogi személyiséggel rendelkező nyilvános, zárt végű értékpapír befektetési alap. Az Alap törvényes képviselője (Alapkezelője) az MKB Befektetési Alapkezelő zrt. Székhelye: 1056 Budapest, Váci utca 38. Az Alap a Magyarországon működő Magyar Nemzeti Bank, mint felügyeleti hatóság nyilvántartásba vételével jön létre és nyeri el jogi státuszát, ezért az Alap letelepedése szerinti uniós tagállam Magyarország. Az Alap jogállása szerint a évi XVI. törvény 4.. (1) bek. 97. pontja alapján uniós alternatív befektetési alapnak minősül. A nyilvános kibocsátási eljárása során a Befektető tulajdonába került befektetési jegyek után a Befektetőt a magyar jogszabályokban valamint az Alap Tájékoztatójában és Kezelési Szabályzatában meghatározott jogok illetik meg. Az Alap működése, valamint az Alap és a Befektető közötti jogviták eldöntése a Magyar Állam joghatósága alá tartozik. A jogviták eldöntése a Magyar Nemzeti Bank, mint felügyeleti hatóság előtt történő közigazgatási egyeztetési eljárásban, illetve a Pénz és Tőkepiaci Állandó Választott Bíróság előtti polgári peres eljárásban történhet. Amennyiben bármely ok miatt a Pénz és Tőkepiaci Választott Bíróság hatásköre nem állapítható meg, a jogvita eldöntése a rendes bíróságok előtti polgári peres eljárásban történhet. 6

7 Az Alapkezelő, a Forgalmazó és a Letétkezelő az Alap működése során esetlegesen felmerülő vitás kérdéseket elsősorban egyeztetés útján igyekszik rendezni a Befektetővel. Az egyeztetés sikertelensége esetén a felek a Tájékoztatóban, valamint a Kezelési Szabályzatban meghatározott jogviszonyból fakadó jogvitáik eldöntésére alávetik magukat a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választott Bíróság eljárásának, és kijelentik, hogy a jogvita tárgyában az eljárás során a Választott Bíróság által hozott döntést magukra nézve kötelezőnek ismerik el. II. A befektetési jegyre vonatkozó információk (sorozatonként) 5. A befektetési jegy ISIN azonosítója HU A befektetési jegy névértéke A befektetési jegy devizaneme HUF (magyar forint) 8. A befektetési jegy előállításának módja, a kibocsátásra, értékesítésre vonatkozó információk Az Alap befektetési jegyei a évi CXX. Tőkepiaci törvény 7 (3) bekezdése szerint dematerializált értékpapírként kerülnek kibocsátásra. Az eredményes jegyzést követően az Alap Felügyelet által történő nyilvántartásba vételét követően a befektetési jegyeket az Alapkezelő a Keler Zrt.-nél keletkezteti meg, majd kerülnek jóváírásra a Befektető értékpapír-számláján. Kibocsátásra kerül legalább db, legfeljebb db, egyenként forint névértékű, névre szóló, A sorozatú, dematerializált befektetési jegy. A befektetési jegyek végleges darabszámát az Alapkezelő a jegyzés sikeres lezárását követően az érvényes jegyzések összesítésével, illetve szükség esetén az allokációs eljárással állapítja meg. A zárt végű befektetési alapra forgalomba hozott befektetési jegy a befektetési alap futamidejének vége előtt nem válthatók vissza. Az Alap nyilvántartásba vételét követő egy hónapon belül az Alapkezelő kezdeményezi a befektetési jegy szabályozott piacra, ezen belül pedig a BÉT-re történő bevezetését. Az Alap futamideje alatt a befektetési jegy a másodlagos forgalomban értékesíthető. 9. A befektetési jegyre vonatkozó tulajdonjog igazolásának és nyilvántartásának módja A dematerializált befektetési jegyek dematerializált értékpapír-számlán kerülnek nyilvántartásra, a befektetési jegyekre vonatkozó tulajdonjog igazolása értékpapír-számla kivonattal, illetve letéti igazolással történik. A dematerializált befektetési jegy tulajdonosnak az ellenkező bizonyításig azt kell tekinteni, akinek Értékpapírszámláján azt nyilvántartják. A befektetési jegy fizikailag nem kerül kinyomtatásra, éppen ezért fizikai formában nem kérhető ki. Dematerializált befektetési jegy megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. 10. A befektetőknek a befektetési jegy által biztosított jogai, annak leírása, hogy az ABAK hogyan biztosítja a befektetőkkel való tisztességes bánásmódot, és amennyiben valamely befektető kivételezett bánásmódban részesül, vagy erre jogot szerez, a kivételezett bánásmód leírása, a kivételezett bánásmódban részesülő befektetőtípusok azonosítása, valamint adott esetben ezek az ABAK-hoz vagy az ABAK-hoz fűződő jogi és gazdasági kötődések leírása; az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk A befektetőknek az Alappal szemben fennálló követeléseit és egyéb jogait az Alap által forgalomba hozott befektetési jegy testesíti meg. 7

8 A befektetési jegyek minden tulajdonosa: jogosult arra, hogy az Alap Tájékoztatójában és Kezelési szabályzatában foglalt feltételek szerint részesedjen az Alap hozamából, jogosult arra, hogy az Alap futamidejének lejáratával, vagy a befektetési jegyek bevonásával a meglévő vagyonból részesedjen a tulajdonában lévő befektetési jegyeknek az összes kibocsátott befektetési jegyhez viszonyított arányának megfelelően, jogosult arra, hogy az Alap futamideje alatt a befektetési jegyét befektetési szolgáltató igénybevételével a tőzsdén, illetve másodlagos forgalomnak minősülő egyéb módon értékesítse, auditálatlan féléves és auditált éves jelentést kérhet az Alapkezelőtől, az Alap megszűnését követően jogosult a megszűnési jelentés megtekintésére, kérheti az Alapkezelőtől, hogy nevezze meg az Alap nyereségének forrásait osztalék, kamat- és árfolyamnyereség megoszlása szerint, kérheti az Alapkezelőtől a Tájékoztató egy példányát térítésmentesen, jogosult arra, hogy a befektetési jegy első alkalommal történő jegyzésekor az Alap Kezelési szabályzatát térítésmentesen megkapja. A befektetési jegy tulajdonosa jogosult a jogszabályban, illetve a jelen Kezelési Szabályzatban meghatározott jogok gyakorlására is. Az ABAK gondoskodik arról, hogy az ABAK rendelet 57. cikkben említett döntéshozatali eljárásai és szervezeti felépítése biztosítsa a befektetőkkel szembeni tisztességes bánásmódot. Az Alapkezelő a szervezeti felépítésében alkalmazott döntési, irányítási, feladat-megosztási, belső ellenőrzési mechanizmusa, jelentéstételi rendszere, rendszerezett nyilvántartása, számviteli politikája alkalmazásával következetesen törekszik arra, hogy az Alap meghirdetett befektetési politikája és stratégiája a befektetők megkülönböztetés mentes érdekeinek érvényesítése céljából megvalósuljon. Az Alap kezelése során az Alapkezelő egyetlen befektetőt sem részesíthet megkülönböztetett bánásmódban. (Kbftv 32..(2)) III. A befektetési alap befektetési politikája és céljai, azon eljárások leírása, amelyekkel a befektetési politika és stratégiai módosítható, ezen belül különösen: 11. A befektetési alap befektetési céljainak, specializációjának leírása, feltüntetve a pénzügyi célokat is (pl. tőkenövekedés vagy jövedelem, földrajzi vagy iparági specifikáció) Az Alapkezelő az Alap befektetési politikáját úgy határozta meg, hogy az Alap tőkevédelmet, illetve a meghatározott nyersanyag index teljesítményéből történő részesedést biztosítson a befektetők számára. A hozam lehetőségét vásárolt opciós konstrukció teszi lehetővé, mely a Bloomberg Commodity Index (BCOM Index) teljesítményének részesedési rátával módosított pozitív hozama. Az Alap teljesítményének függvényében a Kezelési Szabályzatban lefektetett, előre meghatározott módon az Alap az induláskor meghatározott futamidő előtt, a Kezelési Szabályzatban meghatározott módon megszűnhet. 8

9 12. Befektetési stratégia, a befektetési alap céljai megvalósításának eszközei Az Alapkezelő az Alap befektetési politikáját úgy határozta meg, hogy az Alap tőkevédelmet, illetve a meghatározott nyersanyag index teljesítményéből történő részesedést biztosítson a befektetők számára. A lejáratkori tőkevédelmet a befektetési politika oly módon biztosítja, hogy az Alap induláskori saját tőkéjének túlnyomó részét (~85-90%-át) - várhatóan az MKB Bank Zrt.- nél - változó kamatozású betétbe fekteti és ezzel egy időben kamatcsere ügyletet köt. A betét és a kamatcsere ügylet együttesen biztosítja a lejáratkori tőkevédelmet, a betét kamatai az Alap kamatcsere konstrukcióban fizetendő költségeire és az Alap számára felszámítható költségekre nyújtanak fedezetet. A hozam lehetőségét vásárolt opciós konstrukció teszi lehetővé, mely egy nyersanyag index teljesítményének részesedési rátával módosított pozitív hozama. A vásárolt opciós konstrukció értéke semmilyen piaci körülmény következtében nem lehet negatív. Amennyiben az Alap futamideje alatt a Kezelési Szabályzat 31.B.1. pontjában meghatározott feltételek közül bármelyik bekövetkezik, úgy az Alapkezelő az Alap lejárati dátumát megelőzően, a Kezelési Szabályzatban meghatározott módon és időn belül bevonja az Alap által kibocsátott befektetési jegyeket, amelyeknek ellenértékét a bevonás napján érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértéken fizeti ki. Ebben az esetben a bevonást eredményező feltétel teljesülésének napja és a befektetési jegyek bevonásának napja közötti időtartam alatt az Alapkezelő az opciót lehívja, a lekötött betétet felszabadítja, a kamatcsere ügyletet lezárja, majd az Alap pénzeszközeit a befektetési jegyek bevonás napi kifizetéséig látra szóló vagy lekötött bankbetétbe helyezi. 13. Azon eszközkategóriák megjelölése, amelyekbe a befektetési alap befektethet, külön utalással arra vonatkozóan, hogy a befektetési alap számára engedélyezett-e a származtatott ügyletek alkalmazása A befektetési politika megvalósítása érdekében az Alap saját tőkéje az alábbi eszközökbe kerül befektetésre: - Betét, lekötött betét - Származtatott eszközök: opció kamatlábcsere ügylet (kamat swap, angolul interest rate swap, röviden IRS) Az Alap eszközei között látra szóló vagy lekötött betétek, vásárolt opciós konstrukció illetve kamatlábcsere ügylet (swap) szerepel. Ezen eszközcsoporton kívüli eszközökbe az Alap nem fektet. 14. Az egyes portfolióelemek maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya A., Betét, lekötött betét A befektetés célja, hogy a hozammal növelt befektetett eszköz értéke biztosítsa az Alap induláskori saját tőkéjének a lejáratkori, vagy a befektetési jegyeinek bevonása napján a Befektetőkkel szembeni elszámolási kötelezettség kiegyenlítéséhez szükséges összeg rendelkezésre állását, valamint az Alap működésével kapcsolatos költségek fedezetét. Az Alapkezelő változó kamatozású, fél éves kamatperiódusú banki betétekbe helyezi el az Alap saját tőkéjének túlnyomó részét (~85-90 %-át). A banki betét kamatbázisa a 6 hónapos BUBOR. A betétet az Alapkezelő mindaddig lekötésben tartja, amíg az előre definiált feltételeknek megfelelően befektetési jegy bevonást lehetővé tévő egy jegyre jutó nettó eszközérték elérésre sor kerül, vagy elérkezett az alap futamidejének lejárata. A betét és a kamatcsere ügylet biztosítja a lejáratkori tőkevédelmet, illetve a betét kamatai az Alap kamatcsere konstrukcióban fizetendő költségeire és a Kezelési Szabályzat szerint az 9

10 Alapra felszámítható költségekre nyújtanak fedezetet. Az Alap befektetési jegyeinek bevonását eredményező egy jegyre jutó nettó eszközérték elérése esetén, a befektetési jegyek bevonásának napja és bevonást eredményező feltétel teljesülésének napja közötti időtartam alatt az Alapkezelő az Alap pénzeszközeit látra szóló vagy lekötött bankbetétben helyezi el, amelynek kamata növeli a befektetési jegyek bevonáskori ellenértékeként a Befektetők részére kifizetendő egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket. B., Származtatott eszközök: opciók Az Alapkezelő a saját tőke fennmaradó részét (~ 7-8%) opciós konstrukció vásárlására fordítja. A vásárolt opciós konstrukció egy nyersanyag index teljesítményének részesedési rátával módosított pozitív hozama. Amennyiben az elsőként elért, a befektetési jegyek bevonására lehetőséget adó feltétel-teljesítés bekövetkezik, úgy az Alapkezelő eladja az Alapban lévő opciót. Amennyiben ilyen esemény a futamidő alatt nem következik be, úgy a partner a futamidő végén kifizeti az Alap számára a konstrukcióba beépített nyersanyag index teljesítményéből származó hozamot (amennyiben az pozitív). C., Származtatott eszközök: kamatcsere (swap) Az Alapkezelő a futamidő elején swap ügyletet köt egy magyarországi vagy külföldi bankkal, amellyel az Alapkezelőnek érvényes ISDA keretszerződése van. A swap keretén belül az Alap félévente az Alap induló saját tőkéjének a lejáratkori tőkevédelmet biztosító részét képező névleges tőkeösszegre vonatkozóan 6 hónapos BUBOR kamatlábhoz kötött változó kamatot fizet a konstrukcióban szereplő partnerének, a partner pedig évente a swap névértéke százalékában, a swap kötésekor előre meghatározott és rögzített fix kifizetést teljesít az Alap részére. 15. A befektetési politika minden esetleges korlátozása, valamint bármely olyan technika, eszköz vagy hitelfelvételi jogosítvány, amely a befektetési alap kezeléséhez használható, ideértve a tőkeáttétel alkalmazására, korlátozására, a garanciák és eszközök újbóli felhasználására vonatkozó megállapodásokat és az alkalmazható tőkeáttétel legnagyobb mértékét, utalva arra, hogy ABA esetében az éves és féléves jelentés tartalmazza a 6. melléklet XI. pontjának megfelelő információkat Az Alap a Kezelési szabályzat III. 13. pontban meghatározott eszközökön kívül más eszközbe nem fektet. A zártvégű befektetési alap befektetési jegyei a futamidő vége előtt nem válthatók vissza, így az Alapnak hitelkeretre nincs szüksége. Tőkeáttétel: A származtatott ügyletek nettó pozíciói abszolút értékének összege a befektetési politika szerint maximum az Alap vagyonának 200%-a lehet. Az éves és féléves jelentés tartalmazza a Kbftv. 6. melléklet XI. pontjának megfelelő információkat. 16. A portfolió devizális kitettsége Devizális kitettség nincs. 17. Ha a tőke-, illetve hozamígéret a befektetési alap befektetési politikájával van alátámasztva, akkor a mögöttes tervezett tranzakciók leírása A lejáratkori tőkevédelmet a befektetési politika oly módon biztosítja, hogy az Alap induláskori saját tőkéjének túlnyomó részét (~85-90%-át) - várhatóan az MKB Bank Zrt.- nél - változó kamatozású betétbe fekteti és ezzel egy időben kamatcsere ügyletet köt. A betét és a kamatcsere ügylet együttesen biztosítja a lejáratkori tőkevédelmet, a betét kamatai az Alap kamatcsere konstrukcióban fizetendő költségeire és az Alap számára felszámítható költségekre nyújtanak fedezetet. 10

11 A hozam lehetőségét vásárolt opciós konstrukció teszi lehetővé, mely egy nyersanyag index teljesítményének részesedési rátával módosított pozitív hozama. A vásárolt opciós konstrukció értéke semmilyen piaci körülmény következtében nem lehet negatív. Amennyiben az Alap futamideje alatt a 31.B.1. pontban bekövetkezett feltételek közül bármelyik bekövetkezik, úgy az Alapkezelő az Alap lejárati dátumát megelőzően, a Kezelési Szabályzatban meghatározott módon és időn belül bevonja az Alap által kibocsátott befektetési jegyeket. A befektetési jegyek bevonása esetén kifizetésre kerülő egy jegyre jutó nettó eszközértékben a tőke visszafizetését az opció, a kamatcsere ügylet és a betét együttes értéke biztosítja. Az Alapkezelő felhívja az Alap befektetőinek a figyelmét, hogy az alap eszközei döntő részben lekötött betétből, illetve vételi opció valamint kamatlábcsere (swap) típusú származtatott ügyletből állnak: A vételi opció nem szabványos piacon kereskedett, az opció kiírója által az Alap befektetési politikájára szabott egyedi vételi opció, melynek mögöttes eszközéről bővebb információ a kezelési szabályzat V.30 pontjában található. Az opció teljesítményének lehetséges alakulását, illetve főbb jellemzőit a kezelési szabályzat VI.33 pont számpéldája szemlélteti. Az opció értékelési szabályait a kezelési szabályzat V. 29 pontja részletesen tartalmazza. A kamatcsere ügyletek (swap ügyletek) olyan ügyletek, amelyek során kamatösszegek cserélnek gazdát. Tipikus kamatláb swap ügylet, amikor fix pénzáram kerül elcserélésre változó pénzáramra, de lehetséges olyan eset is, hogy különböző bázisokon megállapításra kerülő változó pénzáramok képezik a csere tárgyát. 18. Hitelfelvételi szabályok 19. Azon értékpapírokat kibocsátó vagy garantáló államok, önkormányzatok vagy nemzetközi szervezetek, amelyeknek az értékpapírjaiba az alap eszközeinek több mint 35 százalékát fekteti 20. A leképezett index bemutatása és az egyes értékpapírok indexbeli súlyától való eltérésének maximális nagysága 21. Azon befektetési alap befektetési politikája, amelybe a befektetési alapba fektető befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát meghaladó mértékben kíván befektetni 22. A cél-áékbv, illetve részalapjának megnevezése, a cél-aba megnevezése, letelepedésre vonatkozó információk 23. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk, így pl. a mögöttes alapok letelepedésére vonatkozó információk, amennyiben az ABA alapok alapja 11

12 24. Származtatott ügyletekkel kapcsolatos információk Származtatott ügyletek alkalmazása esetén arra vonatkozó információ, hogy a származtatott ügyletek alkalmazására fedezeti célból vagy a befektetési célok megvalósítása érdekében van lehetőség Az Alap a befektetési céljai megvalósítása érdekében alkalmaz származtatott ügyleteket A származtatott termékek, illetve a származtatott ügyletek lehetséges köre Az Alap portfóliójában származtatott ügyletként vételi opciós és kamatswap ügylet szerepel. Az opciós konstrukcióban egy nyersanyag index szerepel. A nyersanyag index ismertetése: Bloomberg Név ticker Bloomberg Commodity Index BCOM Index Rövid ismertetés Az index a Bloomberg által számított és közölt széles nyersanyagindex, amelynek értékét jelenleg 22 nyersanyag folyamatosan súlyozott határidős árfolyama adja. Árfolyam elérhetősége omberg.com/qu ote/bcom:ind Súly 100% Azon jogszabályhely megjelölése, amelynek alapján a befektetési alap eltérési lehetőséggel élt A származtatott ügylettel kapcsolatos befektetési korlátok Az Alapkezelő az Alap saját tőkéjének ~7-8 %-át fordítja opciós konstrukció vásárlására Az egyes eszközökben meglévő pozíciók nettósítási szabályai Az indexekben, egyéb összetett eszközökben meglévő pozíciók kezelése Az értékeléshez felhasználni kívánt árinformációk forrása Az Alapkezelő a megkötött vételi opció értékelésére az opciós partner által közölt vételi árat alkalmazza. Az árat az opciós partner professzionális adatszolgáltató (Reuters vagy Bloomberg) megfelelő oldalán közli. A kamatlábcsere ügylethez 6 hónapos BUBOR kamat használható a kamatcsere ügylet értékelésekor, melyet a Magyar Nemzeti Bank tesz közzé Amennyiben azon származtatott ügylet jellemzői, amelybe a befektetési alap befektet, különböznek a jogszabály által a származtatott ügyletekre vonatkozóan meghatározott általános jellemzőktől, az erre vonatkozó figyelemfelhívás, meghatározva az adott származtatott ügylet jellemzőit és kockázatát Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk 25. Ingatlanalapra vonatkozó speciális rendelkezések 12

13 IV. A kockázatok 26. A kockázati tényezők, valamint annak bemutatása, hogy az ABAK hogyan felel meg a 16. (5) bekezdésben előírt feltételeknek Mivel a Befektetési Alap működése tőkepiaci kockázattal jár, az Alapba történő befektetési döntés során e kockázatok átgondolása, felmérése szükséges, tekintettel arra, hogy a Befektetési jegy megvásárlásával a Befektető befektetési kockázatot vállal. A befektetéseken elszenvedett veszteségekért az Alapkezelő a Befektetőt nem kárpótolja. Ezért az Alapkezelő felhívja a Tisztelt Befektetők figyelmét arra, hogy hosszú távon a pénz- és tőkepiacon érvényesül az az elv, mely szerint a magasabb hozam eléréséhez a Befektetőnek magasabb kockázatot kell vállalnia. Kérjük ezért az alábbi kockázati tényezők fokozott figyelembe vételét: Az Alapkezelő működési hatáskörében fellépő kockázatok az Alapot érintően: Partnerkockázat Az Alapkezelő az Alap jegyzési időszaka alatt összegyűjtött Saját tőke jelentős részét (~85-90%-át) az MKB Bank Zrt.-nél lekötött, az Alap futamidejének megfelelő futamidőre, forint bankbetétben helyezi el a védett tőke, valamint az Alap költségeinek együttes biztosítása érdekében. Az Alap az MKB partnerkockázatát futja az MKB Bank Zrt.-nél elhelyezett betét után, és egy gondos mérlegelés során kiválasztott partnerét a megvásárolt opciós konstrukció után. Az MKB Bank Zrt. és az opciós partner pénzügyi, valamint tulajdonosi helyzete alapján igen kicsi annak a valószínűsége, hogy az Alap lejáratakor nem képesek eleget tenni fizetési kötelezettségeiknek. A partnerkockázat csökkentése érdekében az Alapkezelő az Alap javára a kiválasztott partnerrel köthet un. ISDA master szerződéseket (ISDA master agreement), amelyek az International Swaps and Derivatives Association, Inc. nemzetközi szervezet által kidolgozott standard szerződések. Ezek szabályozzák a különböző derivatív/származtatott ügyleteket, ill. tartalmazzák az azokra vonatkozó szabványosított, egységes nemzetközi szabályokat. Az Alapkezelő az ISDA szerződésekhez kapcsolódóan ugyancsak írhat alá a partnereivel un. Credit Support Annex-eket (CSA), amelyek azt szabályozzák, hogy a két aláíró fél közötti, derivatív/származékos ügyletekből eredő követelés/tartozás kapcsán a szerződő felek milyen biztosítékokat adhatnak/kérhetnek. A CSA lényegéből eredően az Alapkezelő, ill. az Alap un. margin (óvadéki/biztosítékok fogadására szolgáló) számlákat nyithatnak. Ezeken a számlákon történik a margin összegek fogadása, nyilvántartása. A margin összegek általában kamatoznak, így a margin-t kapó félnek kamatfizetési kötelezettsége keletkezhet. Értékelésből eredő kockázat Az Alapkezelő a törvényi előírások betartásával úgy igyekezett meghatározni az eszközök értékelési szabályait, hogy azok a lehető legpontosabban tükrözzék az Alapban szereplő befektetések aktuális piaci értékét. Tőkevédelem (Kbftv. 25. (2)) A befektetési politika által biztosított tőkevédelem feltétele, hogy az Alap futamideje alatt a befektetési alapok vonatkozásában lényeges, kedvezőtlen és el nem hárítható hatású változások ne következzenek be. A tőkevédelem az Alap által kialakított olyan konstrukció, ami biztosítja, hogy a Befektető a tulajdonában lévő befektetési jegy névértékének megfelelő összeget az Alap futamidejének lejárata után a meghirdetett nappal visszakapja. A lejáratkori tőkevédelmet a befektetési politika oly módon biztosítja, hogy az Alap induláskori saját tőkéjének túlnyomó részét (~85-90%-át) - várhatóan az MKB Bank Zrt.- nél - változó kamatozású betétbe fekteti és ezzel egy időben kamatcsere ügyletet köt. A 13

14 betét és a kamatcsere ügylet együttesen biztosítja a lejáratkori tőkevédelmet, a betét kamatai az Alap kamatcsere konstrukcióban fizetendő költségeire és az Alap számára felszámítható költségekre nyújtanak fedezetet. A portfolióban a megvásárolt opció piaci értékének futamidő alatti változása miatt az Alap befektetési jegyeinek nettó eszközértéke a névérték alatt is tartózkodhat a futamidő közben. Befektetési jegyek ellenértékének lejáratkori kifizetési dátuma Felhívjuk a figyelmet, hogy a befektetési alap futamidejének lejárati napja (futamidejének vége) a befektetési alapok megszűnésére vonatkozó jogszabályi előírásokra tekintettel eltér a befektetési jegyek ellenértékének lejáratkori kifizetési dátumától. A kifizetésre vonatkozó részletes szabályokat a Kezelési szabályzat VI. 32 pontja tartalmazza. A befektetési jegyek bevonása esetén kifizetésre kerülő egy jegyre jutó nettó eszközértékben a tőke visszafizetését az opció, a kamatcsere ügylet és a betét együttes értéke biztosítja. A tőke visszafizetését harmadik személy nem garantálja. Befektetési jegyek bevonása esetén ténylegesen kifizetésre kerülő egy jegyre jutó nettó eszközérték és a feltételként meghatározott egy jegyre jutó nettó eszközérték eltérése A 31.B.1. rész 1-8 pontjában előre meghatározott feltételek közül az elsőként bekövetkező, a befektetési jegyek bevonását eredményező feltétel esetén az Alapkezelő megkezdi az Alap eszközeinek felszámolását. A feltétel bekövetkezésének napja és az Alap eszközeinek felszámolásának napja között eltelt idő alatt esetlegesen bekövetkező piaci ármozgások következtében az Alap befektetési jegyeinek bevonásakor kifizetésre kerülő egy jegyre jutó nettó eszközérték kis mértékben felfelé és lefelé is eltérhet a bevonási eseményt elindító feltételben definiált egy jegyre jutó nettó eszközértéktől. Működési kockázat Az ABAK-oknak a működési kockázatok kezelésére vonatkozóan üzleti tevékenységük jellegének, nagyságrendjének és összetettségének megfelelő politikákkal és eljárásokkal kell rendelkezniük. Ezeknek az eljárásoknak és politikáknak minden esetben lehetővé kell tenniük a működési kockázat profiljának értékelésére szolgáló belső veszteség-adatbázis felállítását. Szakmai felelősséggel kapcsolatos kockázatok Az Alapkezelő az Kbftv. által előírt szavatoló tőkén felül az 231/2013/EU rendelet 14. cikkben foglaltak alapján többlet szavatolótőkét biztosít a szakmai gondatlanságból eredő, felelősséggel kapcsolatos kockázatok fedezésére, amely az Alapkezelő által kezelt ABA-k portfóliói által képviselt érték legalább 0,01 %-ának megfelelő tőkeösszeg. Az Alapkezelő működési hatáskörén kívül fellépő kockázatok az Alapot érintően: Általános gazdasági környezetből adódó kockázat Az árupiac teljesítménye függ az őt körülvevő nemzet, illetve régió gazdasági helyzetének alakulásától, ami jelentős mértékben ki van téve a nemzetközi gazdasági folyamatoknak. A nemzetközi pénz- és tőkepiacok erősödő integráltsága miatt egy-egy országban, illetve régióban eszközölt befektetésre más országok és régiók tőkepiaci folyamatai is hatást gyakorolnak, ezek a rövid- és középtávú ingadozások negatívan is befolyásolhatják az Alap eszközeinek értékét. Árupiaci kockázat Az Alap eszközei között az Alap befektetési politikájának megfelelően megtalálhatók árupiaci indexre szóló opciók. Az opciók értéke közvetlenül függ az indexet alkotó termékek tőzsdei árfolyamától és annak volatilitásától, ezeken keresztül pedig közvetetten függ a világgazdaság állapotától, az alaptermékek kínálatától és keresletétől. Az Alap hozamát alapvetően az árupiaci árfolyamok fogják meghatározni. 14

15 Részvénypiaci kockázat Csak áttételesen érvényesül, a makrogazdasági folyamatokon keresztül, közvetlen hatása nem számottevő. Kamatláb kockázat Az Alap eszközei között az Alap befektetési politikájának megfelelően magas részt képviselhetnek a kamatozó eszközök, melyek mindenkori hozamát elsősorban a piaci hozamszint határozza meg. Ezért a befektetési jegyek árfolyamának alakulása nagymértékben függhet a piaci hozamszint változásától. A piaci hozamszint változása a kamatozó és származtatott eszközök árfolyamváltozásán keresztül negatívan befolyásolhatja az Alap befektetési jegyeinek másodpiaci árfolyamát az Alap futamideje alatt. Devizaárfolyam kockázat Az Alapban a származtatott ügyletek mögött álló index teljesítménye külföldi devizában van kifejezve, így a forintra (Alap devizaneme) átszámított hozama lényegesen eltérhet a saját devizában számított értéktől. Ezért az Alap olyan származtatott ügyleteket köt, hogy a befektetők ezt a devizaárfolyam kockázatot ne viseljék. Az Alap eszközeinek értékére a devizaárfolyam ingadozása nincs hatással (a forint konvertibilitásának fenntartását feltételezve), csak az index saját devizájában számított teljesítményétől függ. Likviditási kockázat A portfolióban lévő opciók prémiuma, illetve a megvásárolt opciók piaci értékének futamidő alatti változása miatt az alap befektetési jegyeinek nettó eszközértéke a névérték alatt is tartózkodhat. Másodlagos forgalmazásból eredő kockázat Az alap zártvégű, ezért a befektetési jegy lejárat előtti visszaváltására nincs törvényi lehetőség. Az Alapkezelő az Alap Felügyelet által történő nyilvántartásába való vételét követően az Alap Befektetési jegyeit bevezeti a Budapesti Értéktőzsdére. A Befektető lejárat előtt a befektetési jegyét a tőzsdén értékesítheti. A befektetési jegy tőzsdei árfolyama ugyanakkor jelentős mértékben függ a piaci környezettől (piaci hozamok, devizaárfolyam), valamint a kereslet-kínálat alakulásától. A befektetési jegy tőzsdei árfolyama eltérhet az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéktől. A Forgalmazó nem vállalja a zártvégű befektetési jegyek folyamatos tőzsdei árjegyzését, illetve azok árfolyamának karbantartását. Ezen kockázat miatt az Alapba történő befektetés azoknak a befektetőknek ajánlott, akik a befektetést az Alap lejáratáig meg kívánják tartani. A származtatott ügyletek és a mögöttük lévő tőkepiaci eszközök árazási és elszámolási kockázata Az Alap a nyersanyag index teljesítményéből a befektetési politika által részletesen meghatározott feltételek szerint részesedik. Az Alap teljesítményét a nyersanyag index teljesítményeinek alakulása határozza meg. A nyersanyag index összetételében bekövetkező változások hatással lehetnek az Alap teljesítményére, így az Alap által elérhető hozamra is. Az ilyen eset bekövetkeztének esélye kicsi, hatása várhatóan elhanyagolható, mindazonáltal ez is létező kockázati tényező. A 31.B.1 pontban leírt befektetési jegy bevonás esetén az Alap lezárja az induláskor kötött származtatott ügyleteket. A származtatott ügyletek lezárása extra költséget jelenthet. Értékpapírok, tőkepiacok összeomlásának árazási és értékelési kockázata A tőkepiaci eszközök, illetve részvények kereskedését végző tőzsdéken előfordulhat olyan szélsőséges piaci árváltozás (piaci összeomlás), illetve likviditás szűkülés (piacok kiszáradása), hogy az érintett instrumentumok értéke reális módon nem meghatározható, ilyen esetben az összeomlást követő első értékelésre alkalmas napon történik az értékmeghatározás. Adózási kockázat A befektetési alapokra, valamint a befektetési jegyekre vonatkozó, a Tájékoztató 15

16 készítésének időpontjában hatályos belföldi adózási szabályok jövőbeni esetleges hátrányos változásai befolyásolhatják a befektetések nettó hozamát, illetve a tőke visszafizetést. Szabályozás változásából eredő kockázat A befektetési jegyekre vonatkozó jelenleg hatályos szabályok a jövőben megváltozhatnak, ezek a változások befolyásolhatják az Alap tőkevédelmét, illetve hozamát. Ilyen szabályozási változás lehet például az alapok adóalannyá válása, aminek következtében - a kibocsátás időpontjában nem ismert - társasági vagy bármely más központi, vagy helyi adót kell fizetniük, illetve valamely hatóság vagy harmadik személy felé jogszabályban előírt módon - a kibocsátás időpontjában nem ismert - díjat, térítést kötelesek teljesíteni. Aluljegyzési kockázat A Befektetési jegyek kibocsátása meghiúsul abban az esetben, amennyiben az Alap jelen tájékoztatóban előírt minimális induló Saját tőkéje (ötszáz millió forint) a jegyzési időszak zárónapjáig nem kerül lejegyzésre. Jegyzési eljárás korábbi lezárása Felhívjuk a Befektetők figyelmét arra, hogy a jegyzési eljárás korábbi lezárhatósága miatt a fedezet átutalását megelőzően megfelelő gondossággal tájékozódjanak a jegyzés szabályos megtételéhez rendelkezésre álló időről. A jegyzési eljárás korábbi lezárására vonatkozó részletes szabályokat a Tájékoztató 4.2. pontja tartalmazza. Vis major esemény a befektetési jegyek bevonása során Az Alapkezelő fenntartja magának a jogot, hogy amennyiben ugyan a befektetési jegyek bevonását eredményező feltétel bekövetkezett, azonban a piaci árak vagy környezet jelentősen hátrányosan megváltozik (vis major) az eszközök felszámolásáig, úgy a tőkevédelem teljesülésének elsődlegességét szem előtt tartva a befektetési jegyek bevonásának eljárását nem hajtja végre. Erről a tényről a bekövetkezett feltételt követő munkanapon az Alap közzétételi helyein megjelentetett hirdetményben értesíti a Befektetőket. Ebben az esetben a következő, teljesült feltétel esetén lehetséges újra a befektetési jegyek bevonásának megkezdése. Ha ilyen nincs, akkor a futamidő lejárata után kerül kifizetésre a védett tőke és a megtermelt hozam Az ABA likviditási kockázatának kezelése, visszaváltási jogok és a befektetőkkel kötött visszaváltási megállapodások leírása, utalva arra, hogy ABA esetében az éves és féléves jelentés tartalmazza a 6. melléklet X. pontjának megfelelő információkat Az alap zártvégű, ezért a befektetési jegy lejárat előtti visszaváltására nincs törvényi lehetőség. Az Alapkezelő az Alap Felügyelet által történő nyilvántartásába való vételét követően az Alap Befektetési jegyeit bevezeti a Budapesti Értéktőzsdére. A Befektető az Alap lejárata előtt a befektetési jegyét a tőzsdén értékesítheti. V. Az eszközök értékelése 27. A nettó eszközérték megállapítása, közzétételének helye és ideje, a hibás nettó eszközérték számítás esetén követendő eljárás A nettó eszközérték megállapítása (Értékelés) Az Alap nettó eszközérték számítását az Alapkezelő Back Office területe végzi, amely a befektetés-kezelési funkciótól és a javadalmazási politikától függetlenül működő terület. A kalkulált nettó eszközértéket a Letétkezelő ellenőrzi. A nettó eszközértéket az Alapkezelő Back Office területe a rendelkezésre álló árfolyamok és az eszközök e szabályzatban meghatározott értékelési szabályai alkalmazásával, csökkentve a meghatározott költségekkel, kötelezettségekkel, minden munkanapon meghatározza. Az Alap egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértékét az Alapkezelő az Alap nettó eszközértékének és a kibocsátott Befektetési jegyek számának hányadosaként határozza meg hat tizedesjegy pontosságra. 16

17 Az így meghatározott nettó eszközérték és az egy jegyre jutó nettó eszközérték a következő munkanapra érvényes. Amennyiben a nettó eszközérték nem állapítható meg, úgy az Alapkezelő a Felügyeletet haladéktalanul tájékoztatja. A nettó eszközérték közzététele A Letétkezelő a nettó eszközértéket annak érvényességi napján közzéteszi a Forgalmazó fiókjaiban valamint honlapján ( továbbá a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) oldalán ( Hibás nettó eszközérték számítása esetén követendő eljárás A befektetési alap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén és a helyes nettó eszközérték megállapítása során az Alapkezelő a Kbftv ában meghatározottak szerint jár el. Mivel az Alap befektetési jegyeinek futamidő alatti vétele és visszaváltása nem lehetséges, így a nettó eszközérték módosulás Befektetők felé történő elszámolása nem szükséges. A másodlagos piacon kialakult árért az Alapkezelő felelősséget nem vállal. A javított nettó eszközértéket a Letétkezelő a és a oldalakon közzéteszi. 28. A portfolió elemeinek értékelése, az értékelési eljárásnak és az eszközök értékelése során használt árképzési módszernek a leírása, beleértve a nehezen értékelhető eszközök értékelése során a 38. nak megfelelően alkalmazott módszereket a) lekötött és látra szóló bankbetétek A lekötött betétek értéke a nettó eszközérték érvényességének napjáig (ezt a napot már nem beleértve) felhalmozott kamatot tartalmazza. A látra szóló betétek értéke a nettó eszközérték érvényességének napjáig (ezt a napot már nem beleértve) felhalmozott kamatot tartalmazza. b) származtatott ügyletek A származtatott ügyletek értékelése a Kezelési Szabályzat V.29. pontjában kerül ismertetésre. C.) Az Alap portfolió elemei között nem található nehezen értékelhető eszköz. 29. A származtatott ügyletek értékelése Vételi opció értékelése: A vételi opció értékelése a vételi opcióra szerződött partner által az eszközérték számításának napján, professzionális adatszolgáltató (Reuters/Bloomberg) oldalán közzétett vételi árfolyamon történik. Amennyiben árfolyamközlés hiánya lép fel egy adott nettó eszközérték számítási napon, s az árfolyamközlés nem piaci eredetű (például nem kereskedési szünet), az Alapkezelő felszólítja az opciós partnert, hogy a lehető leghamarabb állítsa helyre az adatszolgáltatás napi rendszerességét. Az adatszolgáltatás helyreállításáig az Alapkezelő az utolsóként elérhető vételi árfolyamot alkalmazza a nettó eszközértékben. 17