Tájékoztató. Heves megye gazdasági helyzetéről

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tájékoztató. Heves megye gazdasági helyzetéről"

Átírás

1 Ikt. szám: 49-20/2015/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató Heves megye gazdasági helyzetéről Tisztelt Közgyűlés! A Heves Megyei Önkormányzat felkérésére a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (3300 Eger, Faiskola utca 15.) elkészítette tájékoztató anyagát Heves megye gazdasági helyzetéről. A tájékoztató anyagát az előterjesztés melléklete tartalmazza. A tájékoztatót a Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága tudomásul vette. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a jelen tájékoztatóban foglaltakat tudomásul venni szíveskedjék. Eger, szeptember 14. Szabó Róbert Törvényességi szempontból ellenőriztem: Dr. Barta Viktor Heves Megye Főjegyzője

2

3 HEVES MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Heves megye gazdasági helyzetéről (2014. év)szóló tájékoztatója. Eger, szeptember04.

4 A tájékoztatót összeállította Fülöp Gábor Főtitkár és Bánfi Sándor gazdasági igazgató. Az elemzéshez szükséges forrásokat biztosították: Központi Statisztikai Hivatal HKIK adatbázis, saját elemzés APEH NAV HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ( ) HELYZETELEMZÉS, HELYZETÉRTÉKELÉS Heves Megye Területfejlesztési Programja ( ) Eger MJV Településfejlesztési Koncepció és ITS Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves Megyei Igazgatósága Nemzeti Innovációs Hivatal Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye Bevezető Heves megye gazdaságának rövid bemutatását az alábbiak szerint foglalhatjuk össze.: Megyénk ásványkincsekben és természeti erőforrásokban gazdag, meghatározó szerepet kap a bányászat. Jól szervezett logisztikai és infrastrukturális hálózat jellemzi, gyorsan és egyszerűen megközelíthető autópályán, főúton és vasúton egyaránt. A lakossági igények kiszolgálására számos modern és egészséges élelmiszereket előállító vállalkozás működik itt. Meghatározó a helyi kiskereskedelmi bolthálózatok és élelmiszerláncok jelenléte. Járműipar: A megye húzóágazata a globális piacra termelő a feldolgozóipar, azon belül a járműipar. Jellemző termékei az autóelektronikai alkatrészek, sebességváltó művek, kormányművek, korszerű villamos energia hálózatok, munka és erőgépek emelőszerkezetei. Az ágazat olyan unikális területet is magában foglal, mint a pneumatika. A szektor termékkínálatában megtalálható a menetbiztonság növelésére kifejlesztett aktív elektromos kormánymű. A tisztán hazai tulajdonú gépipari vállalkozások jelentős beszállítói a térség multinacionális nagyvállalatainak. Exporttevékenységük meghatározó. 2

5 Oktatás: A gazdaság működése fenntarthatatlan lenne megfelelő szakemberképzés nélkül. Az egyre erősödő ipart gyakorlati képzésen alapuló oktatás jellemzi. Két felsőoktatási intézmény szolgálja ki a megye gazdaságát. Képzési kínálatukat a szektorok szakemberszükséglete szerint alakítják. Dominánsak a gazdasági és természettudományos szakok. Az élenjáró duális felsőoktatási képzések mellett alapvető a vállalkozások gyakorlati célú kutatás fejlesztési elképzeléseinek megvalósítása is. Az innováción alapuló világszínvonalú egészségipar központjában az ember és a gyógyítás áll. Az itt gyártott implantátumoknak és protéziseknek köszönhetően a betegek ismét teljes életet tudnak élni. Folyamatos megújulás, modern technológiák, energia hatékonyság jellemzi a megye építőiparát. A hazai ablakgyártás központja Heves megye. Szoros vállalati együttműködés valósul meg a faipar területén speciális szolgáltatások, épületasztalos termékek és egyedi bútorgyártás. Közel 35 ország nemzetközi piacára termelnek a fém csomagolóanyagot gyártó vállalatok. Megrendelőik az élelmiszer, kozmetikai és háztartás vegyipari szektor globális szereplői. Kézműipar: Kulcsfontosságú a térség hagyományokra épülő piacképes kézműipara, mely jelentős számú kisvállalkozást és munkavállalót foglalkoztat. Turizmus: A víz egyik alappillére a megye idegenforgalmi vonzerejének is. A térség sokszínű természeti értékekben, épített örökségben, turisztikai attrakciókban és kapcsolódó szolgáltatásokban. Vendéglátóhelyein változatos ízvilággal és hozzájuk kapcsolódó borokkal várják az idelátogató turistákat. Az itt található két hegyvidék magas minőségű szőlő és borfajtáknak, valamint az aktív turizmus számtalan ágának ad otthont. Az extrém sport, az aktív pihenés, a túrázás szerelmesei itt egyaránt hatalmas lépéseket tehetnek egészségük megőrzése. Heves megye image filmje megtekinthető a oldalon Megyénk húzó és domináns termékei, szolgáltatásai: 3

6 jármű alkatrész gyártás: járműeletronika, sebességváltó, kormánymű, kovácsolt és alumínium öntvények villamos energia termelés, kapcsolódó bányászat, lignit, mészkő acélszerkezet gyártás, csarnokok, munka és mezőgazdasági gépek egészség ipar: implantátum, orvosi eszközök, kórházi felszerelések, anyagok épitőipar, melyen belül erős mélyépitő és szakipari vállalkozások működnek élelmiszeripar, melyen belül kiemelendő a húsipar, édes és sütőipar, borászat a lakosság ellátása lényegében teljes körű a viziközművek és egyéb közműszolgáltatók részéről teljes lefedettségű kereskedelmi ellátás erős a gyógyvizekre épülő és az aktiv turizmus Fontosabb megállapítások, megerősödő trendek: Az Észak magyarországi Régiót alkotó megyék közül Heves a legtöbb mutató tekintetében előnyös helyzetben van, azonban ha országos összehasonlítást végzünk, megyénk a középmezőnyben helyezkedik el. A megye lakónépessége csökken és öregszik, bár nő a születési szám és némileg csökken az elvándorlási hullám, erősödik az urbanizáció. A nem urbánus településeken az öregedő korszerkezet következtében a népesség legnagyobb része inaktív kereső, a foglalkoztatottak aránya jóval alacsonyabb, mint a megye átlagában. A lakosság gazdasági aktivitása ennek következtében kicsi, a háztartások döntő részében nincsen foglalkoztatott, a legfőbb jövedelmi forrást a nyugellátási formák jelentik. A foglalkoztatottak nagy aránya ingázik. Az e településeken élők jövedelmi szintje alacsony, az átlagosnál jóval kisebb a vállalkozói aktivitás. Ahol működik vállalkozás, az jellemzően mikroméretű, és szolgáltatási tevékenységet végez kedvező folyamatai Az elmúlt évekhez képest nőtt az élve születések száma, nőtt a foglalkoztatottak száma, a munkanélkülieké ennél nagyobb arányban csökkent, az álláskeresők számából jelentősen csökkent a pályakezdők és a 25 éven aluliak száma. A foglalkoztatásban bővült a szakképzettek aránya. Az egyéni vállalkozók döntően önfoglalkoztatók, a másnak is munkát adó egyéni vállalkozók átlagosan 2 alkalmazottja van A foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 217 ezer forint, mely előző évhez képest 1.7 % kal bővült. A megye gazdasági teljesítményét jól jellemzi, hogy az országos GDP ből évek óta csökkenő mértékben, de közel azonos arányban részesül a megye, mely kisebb, mint a népességen belüli súly. A megtermelt GDP mind arányában mind volumenében évtől romlik. A termelékenység megyénkben az országos tendenciákkal szemben nem javult. Országos összehasonlításban a megye fajlagos jövedelmezőségi, hatékonysági mutatói javultak, de jelentősen elmaradnak a népességen belüli hányadunktól. Nőtt az ipar és építőipar ( elsődlegesen közműberuházások miatt) termelése. a belföldi eladások erőteljesen növekedtek. de továbbra is meghatározó az 4

7 exportteljesítmény, A mezőgazdaság, kereskedelem és turizmus vendéglátás termelési volumene bővült. A válság kezdete (2008) utáni évek alacsony beruházási aktivitást mutatnak. Bár évben erősebb (importból származó) beruházási aktivitást tapasztalunk az többinyire az ipar területén, azonban ennek fenntarthatóságát illetve a növekedést elősegítő mértékét nem látjuk. Nem valósult meg a termelő eszközök pótlása, a források felhasználása nem a jövő megalapozását segítik elő. A bankrendszer hitelkínálatának bővülésére nem került sor, ez rontja a gazdaság pozícióit, a rendszer szereplői az MNB Növekedési Hitelprogramját nem minősítik egyértelműen kedvezőnek. A KKV szektor 1/4 ét érintették kedvezőtlenül az év eleji bankcsődök Ugyanakkor meggondoltabbá váltak a hitelfelvételek. Az igényelt hitelek többsége forint alapú és likviditásfinanszírozási és nem beruházási, növekedési célokat szolgál. A regisztrált vállalkozások számának bővülése a társas vállalkozók számának csökkenése mellett valósult meg. A társas vállalkozók többsége az ipar, kereskedelem, szolgáltatás és építőipar területén, míg az egyéni vállalkozók többsége az építőipar, pénzügyi, tanácsadó, számviteli és mérnöki szolgáltatás, kereskedelem, vendéglátás és kisipar területén működik. Kevés (néhány 10) ipari nagyvállalkozás alkotja a gazdaság meghatározó részét. A működő vállalkozások gazdálkodását a szervezeti struktúrától eltérő teljesítmény jellemzi. A szervezetek méretének növekedésével az elért árbevétel exponenciálisan nő, a gazdasági ágak között pedig a szolgáltatások helyét egyre inkább átveszi az ipar. Az elért bevételek nagysága szoros összefüggést mutat a nagyvállalatok jelenlétével, az ipari vállalkozások tevékenységével és a befektetett külföldi tőke nagyságával. Erősödik e vállalkozások részéről a beszállító igény, azonban ebben még a megyén kívüli szereplők aránya dominál Rendkívül nagyszámú mikro vállalkozás (elsősorban) a kereskedelem, szolgáltatás, mezőgazdaság területén, azok viszont a foglalkoztatás meghatározó részét képviselik; A működő vállalkozások ezen belül a kisvállalkozások alakulásukat követően egyre kisebb részben képesek fennmaradni. Vállalkozási forma alapján a társas vállalkozások túlélési képessége számottevően kedvezőbb az egyéniekénél. A túlélés, fejlődés eszköze a vállalati együttműködések, klaszterszerveződések térnyerése lehet. Az urbánus térségek a fejlődés fő hordozói. A városok (Eger, Gyöngyös, Hatvan) és azok vonzáskörzete illetve ezek ipari parkjai adják a gazdaság teljesítményének közel 80% át, ezen belül a hatvani térség dinamikus fejlődése töretlen. Észak és dél hevesi térségek leszakadása elsősorban az elmaradott infrastruktúra (úthálózat), a pangó beruházási kedv, az aktív munkaerő állomány csökkenése és szakemberhiány, munkanélküliség következtében tovább folytatódik. Megyénkben 3 térség került Vállalkozói Övezetként kijelölésre. Az ebből adódó adókedvezmények és pótlólagos fejlesztési források kedvező hatása még nem érzékelhető. A megyében tapasztalható munkanélküliség mellett a magas számú alulképzettség és az elvándorlás miatt hiány van a kvalifikált feldolgozóipari munkaerőből, továbbra is magas az alulképzettek száma. Foglalkoztatásbővítést elsősorban a versenyszférától lehet várni, ez részben befektetés 5

8 ösztönzéssel (állami, helyi) valósulhat meg, illetve a vállalkozói szellem javítása okozhat megoldást (a sok szereplős, centralizált döntési struktúrájú elsődlegesen nem gyakorlatorientált iskolarendszer fejlődési kockázatot rejt). Az állami jellegű közfoglalkoztatás akkor lehet tartósan jó megoldás, ha üzleti szféra igényeihez illeszkedik. A pályaválasztás vállalkozói igényeknek megfelelő koordinálása megyei szinten már tapasztalható eredményeket mutat. 1 Heves megye jövőképe Heves megye jövőképeként (2030) a Heves megye Területfejlesztési koncepciója a következőket fogalmazza meg: Heves megye Magyarország harmonikusan fejlődő, élhető megyéje. Heves megye megfelelően képzett és képezhető humán tőkére támaszkodó, innováció orientált, versenyképes és kiszámíthatóan fejlődő gazdaságával, természeti erőforrásainak fenntartható használatával és társadalmi erőforrásainak folyamatos fejlesztésével, munkahelyek teremtésével és egyre javuló közbiztonságával 2030 ra a nemzetgazdaság fontos szereplőjévé válik. ( Kivonat Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója c. anyagból) A megye 3 átfogó célja: Komplex, integrált és foglalkozás intenzív gazdaság Produktív, képzett a környezetével harmóniában élni képes társadalom Magas színvonalú és egymással összhangban lévő épített és természeti környezet A megye stratégiai céljai: Területi célok: Hatvan Gyöngyös Eger gazdasági tengely erősítése Az Észak hevesi térség természetközpontú fejlesztése Dél Heves és Tisza tó térségének helyi értékekre épülő fejlesztése Komplex célok: Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés A prioritás átfogó célja Heves megye gazdasági életének fellendítése, a térségi és helyi gazdaság fejlődésének, jövedelemtermelő képességének támogatása, valamint a jelenlegi munkahelyek megtartása mellett újabb munkahelyek létrehozásának ösztönzése a vállalkozások innovatív tevékenységének elősegítése a vállalkozási környezet javítása révén.. 6

9 Sokszínűségében harmonikus megye, mint turisztikai desztináció pozícionálás. Heves megye természeti, kulturális és épített környezete egyedülálló adottságainak (Mátra, Bükk, Tisza tó, Eger, jelentős termál és gyógyvíz készlet) köszönhetően kiemelkedő a turizmus jelentősége. Alapvetően 3 nagy turisztikai magterület alakult ki: Gyöngyös Mátra, Eger Bükk, Tisza tó. Az elmúlt években mindegyik területen komoly fejlődés ment végbe, amelyet a vendégforgalmi adatsorokkal és bevételekkel egyértelműen igazolni lehet. Helyi adottságokra épülő vidékfejlesztés, foglalkoztatás centrikus agrárvertikum Érték és egészségtudatos, szolidáris, innováció fogadásra nyitott társadalom. Heves megye népessége az országos adatokkal összhangban fogy ( között 5,2 % al) főként a megye északi részén nagyfokú elöregedés jellemző (bélapátfalvi és pétervásárai járás hányaduk 16%), a megye városainak népesedési viszonyai rendkívül kedvezőtlenek. A legjelentősebb népesedési veszteség a legnagyobb munkanélküliséggel terhelt, a legalacsonyabb képzettségi színvonalú népesség által lakott, a legelöregedettebb településeket jellemzi. A legsúlyosabb munkanélküliséggel sújtott térségekben egyes települések szegregációs spirálba kerültek, a tartósan munkanélkülivé vált, alacsonyan képzett és sok esetben hátrányosan megkülönböztetett emberek lakhatási körülményei és egészségi állapota rosszabb a többségi társadalom tagjaira jellemző átlagnál. A többségi és kisebbségi társadalom tagjai közötti szakadék mélyül, a kirekesztés fokozódik, az integráció egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, ezért javulás csak hosszú távon, az oktatás és foglalkoztatás biztosításától remélhető Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezet és térszerkezet A városok és térségeik fenntarthatósága a hosszú távú fejlődés alapját képezik, hiszen a népesség a városokban koncentrálódik. A városok és a vonzásukban lévő falvak (vidék) egymásra vannak utalva, fejlődésük közösen, integráltan hajtható végre. 2 Heves megye Gazdasági Állapotrajza HEVES MEGYE ALAPADATAI 1. ábra: Heves megye települései

10 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Az Észak magyarországi régióban található Heves megye az ország kisebb megyéi közé tartozik. Területi kiterjedés szempontjából 16. a megyék sorában, az ország területéhez viszonyítva 3,9% át foglalja el, mindössze négyzetkilométer. A megyében 121 település található melyből a városok száma A NÉPESSÉG ALAKULÁSA Heves megye lakónépessége január 1 jén 304 ezer fő volt, az ország népességének 1.számú táblázat: Lakónépesség alakulása és a főbb népmozgalmi események Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 3,08% a ben Heves megyében 4200 haláleset történt, 2,0% kal több mint 2013 ban. Az élve születések száma nagyobb mértékben nőtt, mint a halálozásoké, így a természetes népmozgalomból adódó népességfogyás üteme 7,4% kal lassult. Az 1400 fős népességfogyás a hazai érték 4,0% át tette ki. A megyében 13 csecsemőhalálozás történt, hárommal kevesebb az egy évvel korábbinál. Ezer élve születésre 4,6 csecsemőhalálozás jutott. Javult a házasodási kedv, 1100 pár kötött házasságot, 11% kal több mint 2013 ban. 8

11 2. számú ábra : A népességszámot alakító népmozgalmi események arányszámai Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A lakónépesség évek óta tartó folyamatos csökkenése meghaladja az országos átlagot a természetes fogyás és az elvándorlás következtében. Az itt élők számának csökkenésében szerepet játszik többek között a fejlettebb régiókénál kedvezőtlenebb gazdasági környezet és az ezzel összefüggő szűkösebb foglalkoztatási lehetőségek. A belföldi vándorlási különbözet szerény mértében, de 2007 től kisebb hullámzásokkal, de javul. A nemzetközi migráció megyénket a korábbi években inkább pozitívan érintette, de az elmúlt kettő évben ennek hatása is szerény mértében negatív, de javuló tendenciával. A lakónépesség korösszetétele a természetes szaporodás és a migráció együttes hatására nem javult, a 65 évesek és idősebbek aránya folyamatosan emelkedik, 2014 ben megközelítette a 19% ot. 3. számú ábra: Népesség korösszetétele

12 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 2.3 FOGLALKOZTATÁS A KSH munkaerő felmérése alapján 2014 IV. negyedévében Heves megyében a éves népesség 55,8% a, 128,2 ezer fő tartozott a gazdaságilag aktívak közé IV. negyedévéhez képest a foglalkoztatottak száma 109,9 ezerről 115,6 ezerre bővült. A munkanélkülieké 15,1 ezerről 12,6 ezerre csökkent. A munkanélküliségi ráta az egy évvel korábbi 12,1% ról 9,8% ra esett vissza. A foglalkoztatási ráta egy év alatt 3 százalékponttal 50,3% ra nőtt. Az elmúlt nyolc évet tekintve 2014 ben volt a foglalkoztatási ráta a legmagasabb és a munkanélküliségi ráta a legalacsonyabb a megyében. A foglalkoztatási arány elmaradt az országostól, a munkanélküliségi ráta meghaladta azt. A gazdaságilag inaktívak száma 2013 azonos időszakához képest közel 6 % kal kevesebb, 101,5 ezer fő volt. Heves megyében 2014 ben a 4 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozásoknál, létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési intézményeknél, valamint a kijelölt nonprofit szervezeteknél 7,2% kal többen álltak alkalmazásban, mint 2013 ban. 2.. számú táblázat A éves népesség gazdasági aktivitása Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 10

13 A 63 ezer fő 61% át a versenyszférában, 37% át a költségvetési szférában foglalkoztatták. A versenyszférában 2,7% kal, a költségvetési szférában a közfoglalkoztatás következtében 21% kal bővült a dolgozók száma. 4. számú ábra: A foglalkoztatottak megoszlása összevont nemzetgazdasági ágak szerint 2014 ben Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Mind a fizikai, mind a szellemi foglalkozásúak száma emelkedett ben a foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 217 ezer forint, a szellemieké 289 ezer forint, a fizikaiaké 171 ezer forint volt. Előbbi 6,9% kal nőtt, utóbbi 1,5% kal csökkent az előző évhez viszonyítva. Az adózás és egyéb levonások után családi adókedvezmény nélkül a foglalkoztatottak havonta átlagosan nettó 142 ezer forintot kaptak, a szellemi foglalkozásúak 189 ezer forintot, a fizikaiak 112 ezer forintot. Az átlagos havi munkajövedelem 227 ezer forint volt. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai alapján a megyében a decemberi zárónapon fő álláskeresőt tartottak nyilván (48% uk nő). Az álláskeresők 13% a pályakezdő, 16% a 25 év alatti volt. A megyében december végén 1006 betöltetlen álláshelyet tartottak nyilván. Egy üres álláshelyre 15 álláskereső jutott. A nyilvántartott álláskeresők 8,8% a nem végezte el az általános iskola 8 osztályát, 40% ának az általános iskola 8 osztálya, 26% ának az érettségi nélküli középfokú végzettség, 19% ának az érettségi, 2,4% ának a technikum volt a legmagasabb iskolai végzettsége. Főiskolai vagy egyetemi diplomával 3,6% uk rendelkezett. A nyilvántartott álláskeresők 11% a álláskeresési járadékban, 4,3% a álláskeresési segélyben, 32% a szociális ellátásban részesült. A decemberi zárónaphoz képest nőtt az ellátottak száma. A Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság minden évben megfogalmazza a piaci igényekre épülő képzési irányokat, keretszámokat, ezen belül az un. hiányszakmákat (melyek tanulása esetén a diákok tanulmányi ösztöndíjat kapnak). 11

14 Hiányszakmák: Ács Elektronikai technikus Épület- és szerkezetlakatos Gépgyártástechnológiai technikus Gépi forgácsoló Gyakorló ápoló Gyakorló mentőápoló Gyártósori gépbeállító Hegesztő Ipari gépész Karosszérialakatos Kőműves és hidegburkoló Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő Magasépítő technikus Női szabó Pék Szakács Szociális gondozó és ápoló Vájár Villanyszerelő Kertész Mezőgazdasági gépszerelő 2.4 GAZDASÁGI SZERVEZETEK 3. sz. táblázat: A regisztrált gazdasági szervezet száma az év végén Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 12

15 Számuk az elmúlt években folyamatos növekedést mutat, mely követi a regionális és országos trendeket (2008 hoz képest 7,1% kal több a regisztrált vállalkozások száma Heves megyében).a megyében december 31 én nyilvántartott gazdasági szervezetek száma Főtevékenységük alapján a gazdasági szervezetek közül a legnagyobb részarányt a mezőgazdaság (36%) képviseli, ezt követi az ingatlanügyletek (12%) és a kereskedelem (9,6%). A vállalkozások 78% a önálló vállalkozó, 22% a társas vállalkozás volt. Előbbiek száma egy év alatt 2,3% kal nőtt, utóbbiaké 3,3% kal csökkent. Heves megyében 2014 ban vállalkozást, az országos 2,83% át tartották nyilván. 5. sz. ábra Regisztrált társas vállalkozások megoszlása a nemzetgazdasági ágak szerint Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A regisztrált társas vállalkozások 93% a 10 fő alatti volt, 5,9% át fővel, 0,9% át fővel regisztrálták. 15 vállalkozás legalább 250 főt foglalkoztatott. 4. sz táblázat Regisztrált társas vállalkozások megoszlása létszám kategória szerint Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Az önálló vállalkozók 42% a mellékfoglalkozású, 30% a főfoglalkozású, 28% a nyugdíj mellett vállalkozó volt. 13

16 5. sz. táblázat Egyéni vállalkozók által preferált tevékenységek TOP listája Főtevékenység építőipar ügynöki tevékenység gazdasági, számviteli szolgáltatás kereskedelem vendéglátás kisipar oktatás Forrás: HKIK regisztrációs adatbázis saját elemzés 2.5 BERUHÁZÁS A Heves megyei székhelyű gazdasági szervezetek beruházásainak évi 108 milliárd forintos teljesítményértéke folyó áron 48% kal haladta meg az előző évit. Egy lakosra 358 ezer forint teljesítményérték jutott. A beruházások 72% a az iparban ( elsődlegesen a feldolgozóiparban), 23% a a szolgáltatás jellegű ágakban valósult meg. 6. sz táblázat Beruházások teljesítményértékének volumenindexe a kiemelt nemzetgazdasági ágakban (2013) Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A bányászat, a víz és hulladékgazdálkodás, a vendéglátás, az információ és kommunikáció, a pénzügyi szolgáltatás, az oktatás, valamint a művészet és szabadidő ágakban csökkent, a többiben emelkedett az invesztálások értéke. A fejlesztések legnagyobb hányadát a gépek, berendezések, járművek beszerzése tette ki (66%), ezt az épületek és az egyéb építmények építése (34%), majd az egyéb beruházás (0,7%) követte. Példák jelentősebb megyei fejlesztésekre : 1. Johnson Electric Hatvan Kft. Járműipari K+F fejlesztő központ infrastrukturális bővítése, épületbővítés és felújítás, gépészeti fejlesztések a fejlesztői örülmények 14

17 biztosításához, valamint teszt berendezések beszerzése. Érték: cca. 500 millió forint 2. Robert Bosch Automotive Steering Kft. 26 ezer m2 es gyártó bázis kiépítése fejeződött be az első ütemben Makláron 2014 ben közel 150 millió euro értékben 700 millió Ft állai támogatással. Jelenleg már elkezdődött a gyár második ütemű fejlesztése, az építőipari munkálatok már zajlanak. 3. Apolló Tyers 146 milliárd forintos befektetéssel épül meg Gyöngyöshalászon az indiai Apollo Tyres első európai zöldmezős beruházása. Az Apollo magyarországi gyárában a tervek szerint naponta 16 ezer személyautóhoz, és 3000 haszongépjárműhöz gyártanak abroncsokat elejétől az Oroszországot és Törökországot is magában foglaló európai piac számára. 975 új munkahelyet teremtő beruházás. 4. Mátrai Erőmű Zrt. A 15 megawattos (MW) teljesítményű fotovoltaikus, mintegy 6,5 milliárd forintba kerülő erőmű a Mátrai Erőmű Zrt. beruházásában épül meg. A Mátrában, az Őzse völgyi zagytározó sík felületén 30 hektáron kialakítandó szolármezőn 72 ezer 480, déli irányba tájolt napelemet helyeznek el. Ezzel a beruházással Közép Európa legnagyobb kapcsolt szén és megújulóenergia erőműve jön létre. 5. Pikopack Zrt. fejlesztése több tekintetben is példaértékű: a csomagolástechnikai kapacitásnövelő beruházás magas hozzáadott értékű termelést tesz lehetővé, kutatás fejlesztési elemeket tartalmaz, új munkahelyeket is teremt. Olyan csomagolástechnikai centrumot hoztak létre, amelyhez kapcsolódik egy emberi és állati élelmiszergyártására, illetve zöldségfeldolgozásra egyaránt alkalmas gyártósor. A 4500 négyzetméteres üzemegység megépítésével új munkahelyek is létrejöttek: jelenleg 21 en dolgoznak itt, a tervek szerint azonban ez a létszám az év végére 50 fölé nő, három éven belül pedig eléri a et. Értéke: 2 milliárd Ft t. 6. Robert Bosch Elektronika Kft. hatvani telephelyén 170 millió forintos beruházással felépült szakmai továbbképzést segítő tréning központ. A beruházásnak köszönhetően, a jelenleg nyolc oktatóteremből álló képzési központ közel 200 fő egyidejű befogadására képes. 7. Demjén Termál Fürdő Kft. Cascade Barlang és Élményfürdő Demjénben a 760 méter hosszú barlangrendszer 1500 négyzetméter vízfelületével, 24 méter 15

18 átmérőjű és 25 méter mély, hegybe süllyesztett csúszdatornyával, 550 méter csúszófelületével Közép Európa legnagyobb barlangfürdője. A Gyógyvizek Völgyében fekvő Demjénben három év alatt mintegy kétmilliárd forintos fejlesztés valósult meg: 2012 ben egy négycsillagos gyógy és wellness hotel épült kilencszázmillió forintból, a most felavatott barlangfürdő uniós támogatással, egymilliárd forintból készült el. 8. B. Braun Medical Kft. Közel 1,666 milliárd forintos fejlesztés keretében fröccsöntő technológiát épített ki az orvosi eszközöket gyártó B. Braun Medical Kft. gyöngyösi gyáregységében. A beruházáshoz mintegy 410 millió forintos vissza nem térítendő uniós támogatást kapott a vállalkozás, a forrás többi részét saját erőből biztosították december 17 e és január 15 e között megvalósult fejlesztés keretében húsz új fröccsöntő gépet és 28 új fröccsöntő szerszámot szereztek be, valamint infrastrukturális fejlesztésekre is sor került. 9. Útfelújítások a megyében 21. sz. Hatvan Somoskőújfalu elsőrendű főút 31. sz. Budapest Jászberény Dormánd másodrendű főút 32. sz. főút Hatvan Szolnok másodrendű főút főút 25. sz. Kerecsend Eger Bánréve. (Mátyás király út Külsősor Vincellériskola út) 25. sz. Kerecsend Eger Bánréve.(Szvorényi út) 25. sz. Kerecsend Eger Bánréve. (Tárkányi úti) 2507.sz. Borsodnádasd Mónosbél összekötő út 2.6 IPAR A 4 főnél többet foglalkoztató megyei telephellyel rendelkező ipari vállalkozások tevékenysége alapján egy lakosra 3,2 millió forint termelési érték jutott, ami az országos átlagnál magasabb. A megyei székhelyű szervezetek ipari termelése 2,4% kal, értékesítése 3,6% kal múlta felül a évit. 16

19 6. sz ábra Ipari termelés értéke Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A belföldi eladások erőteljesebb növekedése ellenére a kivitelt a külföldi eladások dominanciája jellemezte, melyben a gépiparnak jutott a főszerep. 7. sz ábra: A főbb feldolgozóipari ágazatok termelési volumene (2014) Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A feldolgozóipar ágazatai közül a villamos berendezés gyártása és a járműgyártás termelése elmaradt az előző évitől, a többi ágazaté meghaladta azt. A járműipar a korábbi kettő év erőteljes növekedése után átmenetileg torpant meg. Egy alkalmazásban állóra 50 millió forint termelési érték jutott. A termelékenység összességében csökkent A termelés és az értékesítés egyaránt 73% át a legalább 500 főt foglalkoztató vállalkozások adták. Pl: Bosch: járműipar, ZF sebváltó, SBS acélszerkezet, továbbiak 2. sz melléklet szerint 17

20 2.7 ÉPÍTŐIPAR Az építőipari vállalkozások 2014 ben az előző évinél 11% kal több, 28 milliárd forint értékű építési szerelési munkát végeztek. Az épületépítések teljesítménye 12% kal csökkent, az egyéb építményeké 32% kal nőtt. A megyében egy lakosra 91 ezer, országosan 154 ezer forint termelési érték jutott. Az ágazatok közül legjobban az egyéb építmények építésének volumene bővült (39% kal), ezen belül leginkább a közműépítések élénkültek A speciális szaképítés 7,2% kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az épületek építése ágazat termelése 18% kal esett vissza. 8 sz ábra Az Építőipari termelés volumenének változása Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A megfigyelt vállalkozások 2014 ben építőipari munkák elvégzésére kisebb értékben írtak alá új szerződéseket, mint 2013 ban. A december végi szerződésállomány az egy évvel korábbihoz képest 9,0% kal emelkedett. Lakáshelyzet: Tükröződnek a népmozgalmi folyamatok: csökkenő lakásépítés, urbanizáció. A lakásépítés területén az országossal ellentétben Heves megyében nem következett be fordulat ben 103 lakás épült, ami az elmúlt húsz évet tekintve a legkevesebb. Az épített lakások 65% át városokban vették használatba. Az építtetői kör az előző évhez képest változott: a természetes személyek által építtetett lakások aránya 88% ról 73% ra csökkent, a vállalkozások által továbbértékesítésre építetteké 4,8% ról 27% ra emelkedett. Saját használatra a lakások 71% a, értékesítés céljából 29% a épült.az egy és kétszobás lakásoknak mind a száma, mind a részesedése csökkent, a három, valamint a négy és többszobásoké nőtt.az épített lakások 69% a családi házas formában épült. A többszintes, többlakásos épületben lévő lakások hányada 24%, a lakóparkban épülteké 3,9%, a csoportházakban 2,9% volt.a lakások átlagos alapterülete 121 m2 ről 127 m2 re bővült. 18

21 7. sz táblázat: Épített és megszűnt lakások Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 2014 ben a megyében 33 lakás szűnt meg. A megszűnés oka többnyire avulás volt. 2.8 MEZŐGAZDASÁG A mezőgazdasági termelést befolyásoló, meghatározó külső tényező a csapadék ról elmondható, hogy a végletek éve volt, az első negyedévben 100 éves csapadékrekordok dőltek meg, ami pozitív hatással volt a talajok vízkészletére, ami ezután valamelyest tudta kompenzálni az elmúlt évszázad egyik legmelegebb nyarának tartott év aszályos hónapjait. Ilyen előzményekkel várta a mezőgazdaság, hogy mit hoz sz tábla: Földterület művelési ágak szerint Heves megye földterületének művelési ágak szerinti megoszlása (m 2 ) Eger Füzesabony Gyönygyös Hatvan Heves összesen Gyümölcsös Kert Szántó Szőlő Legelő rét Mezőgazdasági terület összesen: Erdő Halastó Fásított terület TERMŐ TERÜLET ÖSSZESEN: KIVETT MINDÖSSZESEN: Forrás: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A korábbi évekhez képest kiegyenlítettebb volt 2014., de természetesen az időszakos szélsőségek most is megmutatták hatásukat. A tavasz csapadékos időjárása kedvező hatással volt a növények fejlődésére. A tavaszi vetésű kultúrák vetését időben sikerült elvégezni. Az ezt követő hűvös időjárás következtében azonban a növények fejlődése kissé vontatottá vált a talajok átnedvesedtek, levegőtlenné váltak, ami nehezítette a gyomirtást és a növényvédelmet. A megyében jelentős területtel bíró napraforgó 19

22 területek is szépen fejlődtek. A tavasszal jelentkező viharok következtében alakult ki vegyszerfelverődés miatti perzselés a levélzeten, illetve a mélyebb laposabb területeken az összeszaladó csapadékvíz okozott foltokban eliszapolódást, de ezen hatásokat kinőtték a növények. A kukorica fejlődésére is kedvező hatással volt az év eleji időjárás. A megyére jellemző főbb kultúrákról elmondható, hogy a vetésszerkezet a több éves gyakorlat szerint alakult. A legnagyobb területen termesztett kalászosunk az őszi búza, ami több mint 50 ezer hektárt foglalt el, ezt követte a napraforgó közel 30 ezer, a kukorica 13 ezer és a káposztarepce 9 ezer hektárral. A termésátlagok az előző évekre jellemző értékeknél valamivel kedvezőbben alakultak, viszont a felvásárlási árak jelentősen mérséklődtek ben a betakarítási és őszi munkákat nagyban nehezítette a nyár végi ősz eleji rendkívül csapadékos időjárás. Szeptember hónapban 170 mm t meghaladó csapadék hullott. A megye mezőgazdasági termelésének túlnyomó része szerencsére nem belvízveszélyes területen található, de az erős esőzések következtében átnedvesedtek a területek és ha került víz alá. Sajnos a napraforgó betakarítást szinte a kezdetektől hátráltatta a csapadék. A gazdák nagy körültekintéssel, és a lehetőségek függvényében azonnali reagálással végezték az aratást, mégis a betakarítás végére átalakult ez a folyamat a talajállapotok miatt kármentésé, és sajnos a terület egy része betakaríthatatlanná vált. A minőség tekintetében nem egy sikeres év volt, kevés alkalommal kaptak a gazdálkodók az olajtartalomra felárat. A kukoricáról elmondható, hogy az elmúlt években nagyon vegyes képet mutatott az aszályos nyarak miatt, de vetésterülete nem csökkent a viszonylag kedvező ára, és hozama miatt ben a hozam átlag felettinek mondható, de a felvásárlási árak minden képzeletet alul múltak. A betakarítást nehezítette a folyamatos esőzés. A kukoricaaratáshoz a szárító és tisztító telepek kapacitása miatt csak a napraforgó után tudtak hozzáfogni. A gazdák a kukorica tételeket vagy betárolták, vagy szerződéssel értékesítették, a már említett nyomott áron. Az őszi vetéseket is nagyban befolyásolta a csapadékos időszak. Az őszi káposztarepce vetésterülete az elmúlt évek kedvezőtlen tapasztalatai ellenére sem csökkent. A kelés nem mindenütt volt egyenletes, de a kellő tőszám mindenütt megvolt. Az őszi búzavetések nagyon vegyes képet mutattak. Voltak kellően megerősödött, szép vetések, míg a másik véglet, amikor a talajállapotok miatt műtrágyaszóróval vetettek a 20

23 gazdák. A csapadékos időjárás miatt elhúzódó betakarítási munkák és a talajállapotok nem kedveztek a búzavetéseknek. A napraforgó, és a kukorica után jelentős területeken a búza a váltónövény. Így a vetések is elhúzódtak, de a nagyobb probléma volt, hogy a talajállapotok nem tették lehetővé, hogy megfelelő minőségű magágyat alakítsanak ki a gazdák. A gyümölcstermesztéssel foglalkozó gazdák jövedelemtermelését nagyban nehezítették a rendkívül alacsony felvásárlási árak, melyek jócskán elmaradtak az előző időszakban kialakultaktól. Összességében elmondható, hogy a vegyes időjárás ellenére jó évet tudhatnak maguk mögött a termelők. Meg kell azonban említeni, hogy 2014 ben akár szántóföldi, akár álló kultúrát vizsgáljuk jelentős gazdasági károkat okozott a mezei pocok. A vegyszeres kezelések lehetőségének hiánya, és a nem megfelelő talajművelési módszerek vezettek a populáció felszaporodásához. Várhatóan a következő években is komoly fejtörést okoznak a termelőknek elején is érződött a csapadékos ősz hatása és a belvíz késő tavaszig végigkísérte a munkákat, a tápanyagokat csak késve sikerült kijuttatni. Később az időjárás átváltott csapadékszegénnyé, ami kedvezett a tavaszi vetések talaj előkészítésének, de hátrányosan érintette az őszi vetéseket, mivel a tápanyagokat nem tudták kellő mértékben felvenni és hasznosítani viszont a gyomirtási munkákat időben el lehetett végezni. Termésátlagok tekintetében elmondható, hogy 2015 évben a nyári betakarítású növények hozamai az előzetes várakozásoknak megfelelően alakultak, viszont a kalászos gabonák értékesítésére nyomott áron van lehetőség. Az őszi káposztarepce piaci helyzete megfelelő. A gyümölcs és szőlő ültetvényekben az elmúlt enyhe tél nem tett károkat. Az elhúzódó és ingadozó tavaszi felmelegedés a virágzó gyümölcsösökben okozott kisebb foltszerű kötődési problémákat, de megyei szinten súlyos terméskiesés ennek következtében nem várható. Egyes tájegységekben a tavasszal jelentkező fagyok nagyon komoly károkat okoztak. 21

24 Az állatlétszámok alakulását tekintve a megyében 1500 koca és annak szaporulata valamint 5000 hízó alapanyag kerül felhizlalásra. Közel 10 ezer anyajuh szaporulatának értékesítésénél a legnagyobb problémát a törökök és olaszok közti piacelosztás okozza, amely hátrányos az árakra. Könnyítené a termelők piacra jutását, ha több vágási engedélyt birtokolhatnának, mert igény az lenne rá. Szarvasmarha tenyésztés 50 db nagy és 291 db kis létszámú telepen történik, ami állatlétszámot jelent, ebből tehén, üsző, még a többi borjú, bika, tenyészbika. Tejtermelő tehenészet A tehénállomány 60% a tej, 30% a hús, 10% a kettős hasznosítású. A húshasznú állomány 8% al nőtt, kettős hasznosítású állomány 5% al, a tejhasznú csak 1% al emelkedett. A tejhasznú állomány 80% a nagyüzemekben, 17% a egyéni gazdálkodóknál található. A 2014 es évhez a tejhasznú állomány nagygazdaságokban 5% al nőtt, az egyéni gazdálkodóknál 10% al csökkent. Tejnél gond a kvóta kivezetése ben 1 liter tej 75,60 Ft, 2004 ben ez 115Ft. volt. Nagyon érzik a 30% os árcsökkenést. A kvótaszabályozás nagyon nagy gond. A kéknyelv betegség egyenlőre stagnál, a törpe szúnyogok valószínű, hogy terjesztik majd a betegséget. Ha jelentkezik a betegség a karantén is komoly gondot fog okozni. Tejnél az alacsony ár nagyon nagy probléma. Megyénk mezőgazdasági helyzetére is jelentős hatással bír az elfogadott Vidékfejlesztési Programban (VP) található pályázati lehetőségek széles köre. Ezen pályázatoknál, a célok elérése érdekében felmerült költségek finanszírozására, lehetőség nyílik támogatási előleg felvételére, valamint meghatározott esetekben elfogadható a használt eszköz vásárlása vagy a saját teljesítésé is. A Vidékfejlesztési Program legnagyobb eredménye, hogy a nagygazdaságok helyett a kis és közepes vállalkozások, családi gazdaságok kiemelt fejlesztését helyezi a középpontba. Ezzel jelentős változások várhatóak az agrár társadalompolitikában, hiszen a beruházási források 80 százalékát az új időszakban már a vállalkozások fogják kapni, megtörve ezzel a nagyüzemek támogatás koncentrációját. Az Európai Bizottság, szigorú feltételek mellett, de lehetőséget adott az öntözött területek növelését célzó új öntözési beruházások támogatására. Brüsszel elfogadta az 22

25 agrár környezetgazdálkodási (AKG) program esetében is a birtokpolitikai szempontok érvényesítését, azaz hasonlóan a területalapú támogatásokhoz, a nagyüzemek támogatásai méretüktől függően csökkennek. Továbbá siker, hogy a mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti beruházások a többi uniós tagállaméhoz képest kiemelkedően magas arányban, több mint 40 százalékkal részesedjenek a VP forrásaiból. Ezzel a VP Heves megyében is jelentősen hozzájárulhat a mezőgazdaság, élelmiszeripar és faipar versenyképességének növekedéséhez, új munkahelyek létrejöttéhez. A VP összforrása a nemzeti társfinanszírozással és a nagyüzemektől átcsoportosított területalapú támogatással együtt mintegy 1300 milliárd Ft. A VP legfontosabb célja a vidéki munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése. A program középpontjában éppen ezért a jelentős foglalkoztatási potenciállal rendelkező mikro, kis és középvállalkozások, családi gazdaságok fejlesztése áll, mégpedig a munkaigényes ágazatok, különösképpen az állattenyésztés, a kertészet, valamint az élelmiszerfeldolgozás kiemelt támogatásával. A meglévő állattenyésztő telepek modernizációjára, újak létesítésére, ill. az állattenyésztéshez szükséges gépek beszerzésére mintegy 75 milliárd Ft fog jutni. Ültetvények, üvegházas kertészet létesítésére, a meglévő kertészetek technológiai korszerűsítésére a kertészeti ágazatnak 72 milliárd Ft fog a rendelkezésére állni. A beruházási források egy jelentős része energiahatékonyságot, a megújuló energiák használatának támogatását szolgálja. Ezzel nemcsak az érintett ágazatok versenyképessége növelhető, hanem csökkenthető az üvegházhatású gáz kibocsátásuk és a többnyire importált fosszilis energiafüggőségük is. Az élelmiszeripar fejlesztésével nemcsak új főleg vidéki munkahelyek hozhatók létre, hanem biztos felvevőpiac teremthető a mezőgazdasági alapanyagoknak, amely hozzájárul a gazdák jövedelembiztonságához. Fontos cél továbbá a mezőgazdasági és élelmiszeripari exporton belül a magasabb hozzáadott értékű termékek arányának 80 százalékra növelése 2020 ig. Az egyre forróbb nyarak és az egyre kiszámíthatatlanabb csapadék eloszlása miatt hazánkban jelentősen megnőtt az aszályveszély, ezért alapvető igény a gazdák részéről az öntözött területek bővítése. A program hozzájárul a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, és ezzel a termelés biztonságának növeléséhez is. A kertészeti ágazatban pedig hatékony jég és fagykárelhárító rendszerek kiépítésére is lehetőség nyílik. Továbbra is jelentős források állnak rendelkezésre mintegy 79,5 Mrd Ft. a fiatal gazdák indulására és, segítve ezzel a generációváltást a mezőgazdaságban január 1 jével újraindul a jelentősen megváltozott, környezeti szempontból célzottabbá és hatékonyabbá váló agrárkörnyezet gazdálkodási és ökogazdálkodási támogatási program. 23

26 2.9 TURIZMUS, KERESKEDELEM, VENDÉGLÁTÁS A turizmus lényege, hogy sok vendég, sokáig maradjon és főleg sokat költsön. Ezen mutatókban az elmúlt év % os növekedést mutatott. Heves megyében erősödik a gyógy és aktiv turizmus, elsősorban Eger és a Mátra térségében. A jelentős uj beruházások (fürdő és szálláshely), valamint igényes program kínálat segítik a minőségi turizmus további növekedését. Domináns a hazai vendég ben 506 ezer vendég 1,2 millió vendégéjszakát töltött el a megye kereskedelmi szálláshelyein. A külföldi vendégek aránya 12%, a vendégéjszakákból való részesedésük 14% volt. 94% uk Európából érkezett, legtöbben Lengyelországból, Szlovákiából és Németországból. 8. sz táblázat Szálláshelyek vendégforgalma és kapacitása Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A hazai vendégkör és vendégéjszakák száma 14, illetve 13% kal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A belföldi vendégek 78% a szállodákban szállt meg. Heves megye kereskedelmi szálláshelyein a vendégek átlagosan 2,3 vendégéjszakát töltöttek el. A megye kereskedelmi szálláshelyei 2014 ben 8,2 milliárd forint bruttó bevételt realizáltak szállásdíjakból, 23% kal többet, mint az előző évben. A kereskedelmi szálláshelyeken beváltott SZÉP kártya értéke 2,1 milliárd forint volt. Egy vendégéjszakára átlagosan bruttó 7112 forint szállásdíj jutott.. 24

27 10. sz. ábra: a kiskereskedelmi üzletek megoszlása üzlettípusonként Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A kereskedelemben meghatározó a lakosságot kiszolgáló főleg napi élelmiszer kiszolgálást biztositó kiskereskedelem, mely a vasárnapi üzletzárási törvény miatt erősiteni tudta pozicióit. Érzékelhető elmozdulás van a láncokba kapcsolódás és az internetes kereskedelem területén (5 10%) A települések kiszolgálása javult, az ingázó bevásárló turizmus csökkent 9. sz. táblázat: Vendéglátóhelyek megoszlása üzlettípusok szerint Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 2.10 GAZDASÁGI teljesítmények alakulása (Forrás: NAV elemzés 2014 ) A versenyszféra szereplőinek teljesítménye Heves megye gazdasági teljesítményének alakulásában továbbra is meghatározó a társas vállalkozások szerepvállalása, hiszen 2013 ban a megyében képződött bevétel 95,3 százalékát realizálták, mely 0,4 százalékponttal több az egy évvel korábbinál. A társas vállalkozások nettó árbevétele a bázis időszaki 3,5 % os visszaesés után folyó áron 6,5 % kal növekedett, mely jóval magasabb az 1,7 % os inflációs rátánál. A törvényi változások, köztük az új egyszerűsített adózási módok bevezetése által jobban érintett, elsősorban belföldi piacon és a lakossági ellátásban érdekelt egyéni vállalkozások és az egyszerűsített vállalkozói adózást alkalmazók teljesítményének részaránya csökkent (rendre 0,4 0,3 % kal), 2013 ban 4,3, illetve 0,1 % volt. Az egyéni vállalkozások bevételei ugyanis a évi 4,0% os visszaesés után tárgyévben 2,6 % kal tovább mérséklődtek A társas vállalkozások gazdasági teljesítményének alakulása Heves megye gazdasági folyamatait a társas vállalkozások társasági adóbevallásaiból nyert összesített adatok alapján mutatjuk be. 25

28 Az elmúlt évekre visszatekintve a hazai és megyei gazdasági folyamatok alakulásában jelentős szerepet játszottak többek között pénzügyi gazdasági válság hatásai, a különböző gazdaságélénkítő célú kormányzati intézkedések és a jogszabályváltozások. A forgalom alakulását befolyásolták az árfolyamváltozások és az inflációs folyamatok is. A KSH adatai szerint a fogyasztói árak 2012 ben 5,7 % kal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, 2013 ban a fogyasztói árindex csupán 101,7 % volt. Heves megyében, a válság kirobbanásának évében, 2008 ban a gazdasági teljesítménymutatók az előző időszakhoz képest lassulást, az országosnál mérsékeltebb növekedést mutattak. A gazdasági válság hatásai 2009 ben jelentkeztek legerőteljesebben, amikor a megyei főbb teljesítménymutatók már jelentős visszaesést tükröztek az egy évvel korábbihoz képest, és a teljesítmények szűkülése jóval meghaladta az országos átlagot is évben az előző évi mélypont után a teljesítmények stabilizálódása a válságból való kilábalás jelei mutatkoztak. A teljesítménymutatók az országosat meghaladó ütemű növekedést tükröztek az előző évihez képest, de a külpiaci értékesítés kivételével még nem érték el a válságot megelőző értéket évben további, az előző évinél még dinamikusabb, az országos átlagnál is lendületesebb javulás, fejlődés mutatkozott, s a beruházásokon kívül már csupán a belföldi eladásokból származó bevételek nem érték el a évi összeget évben a kiemelt mutatók a viszonylag magas bázis után a megyei vállalkozások együttes gazdasági teljesítményének megtorpanását, mérsékelt csökkenését tükrözik. A belföldi értékesítés továbbra sem érte el a évi értéket, s az előállított hozzáadott érték is visszaesett a válságot megelőző évi szint alá. Megnevezés Teljesítménymutatók év Mérték Heves megye Index Index Magyarország Index Index Heves m. ország egység év 2013/ / év 2013/ / év Nettó árbevétel MFt ,8% 106,5% ,9% 102,0% 1,7% Export árbevétel MFt ,7% 112,0% ,6% 103,0% 2,5% Export/Nettó árbevétel % 52,0% 35,0% 148,6% Belföldi értékesítés MFt ,5% 101,2% ,2% 101,5% 1,3% Hozzáadott érték MFt ,8% 109,9% ,8% 102,8% 1,7% Heves megyében évben az alacsony bázison alapulva az összesített teljesítmények viszonylag intenzív növekedése figyelhető meg. Számos mutató az országos átlagnál is lendületesebb javulást tükröz, de a megyei szintű belföldi eladások bevételei még mindig nem érték el a évi összeget. Részleteit tekintve, Heves megyében évben a nettó árbevétel az előző évi 3,2 % os visszaesés után a nemzetgazdasági átlagot meghaladóan nőtt. A megyei székhelyű társaságok mintegy milliárd Ft nettó árbevételt realizáltak, 6,5 százalékkal többet az előző évinél.. A bővülés döntő részben a kivitel dinamikus növekedésének a következménye, de hozzájárult az élénkülő belföldi értékesítés is. Export(kivitel) A megye gazdaságának húzóereje továbbra is a export kivitel, 12,0 % kal növekedett, A évi 663,2 milliárd Ft értékű kivitel az összes megyei bevételnek már több mint felét, 52,0 % át biztosította 26

29 Fontosabb export piacok: EU, mint domináns vevő, ezen belül főleg Németország, Ausztria, de erősödik a közel és távolkelet kereslete (pl Szaud Arábia, Jordánia, Kina stb) Belpiac Kedvező, hogy határon túli értékesítés jelentős bővülésével párhuzamosan, bár annál jóval kisebb ütemben a hazai felvevőpiac is bővült. A bővülés üteme alacsonyabb a fogyasztói árak 1,7 % os növekedésénél. Értéke 613,2 milliárd Ft. A forgalom, a belső fogyasztás alakulását számos tényező befolyásolta. A törvényi változások és egyéb kormányzati intézkedések (pl. rezsicsökkentés, devizahitelesek megsegítése, családtámogatás, munkahelyvédelmi akcióterv, stb.), az alacsony jegybanki alapkamat és infláció, jelentős hatást gyakoroltak a keresletet, fogyasztást befolyásoló jövedelmek alakulására. Kedvező, hogy a reáljövedelmek emelkedtek. A működő társas vállalkozásoknál alkalmazásban állók átlagbére évben az előző évihez képest 7,0 százalékkal (országosan 5,2 százalékkal) nőtt, ami reálértéken is növekedést jelent. A gazdasági teljesítmények alakulását a forgalom alakulásánál jobban kifejezi a társasági adóbevallások adataiból számított, az előállított új értéket mérő hozzáadott érték mutató, mivel nem tartalmazza az anyag és anyagjellegű költségek halmozódását. Megnevezés Hozzáadott érték és elemei év Mérték Heves megye Index Index Magyarország Index Index Heves m. ország egység év 2013/ / év 2013/ / év Hozzáadott érték, millió Ft MFt ,8% 109,9% ,8% 102,8% 1,7% Korrigált üzleti eredmény MFt ,6% 154,9% ,4% 103,8% 1,2% Amortizáció MFt ,7% 99,0% ,8% 101,1% 1,8% Bérköltség MFt ,1% 104,0% ,9% 103,1% 2,0% Bérjellegű egyéb költség+tb jár. MFt ,2% 101,0% ,4% 102,5% 2,1% A hozzáadott érték a évi megyei 261,4 milliárd Ft os összeg majdnem tizedével több az egy évvel korábbinál, míg országosan az bázis időszakit valamelyest meghaladó, 2,8 % os bővülés tapasztalható. Összetevőit tekintve a hozzáadott érték egyes elemei az amortizáció kivételével növekedtek az egy évvel korábbihoz képest. A korrigált üzleti eredmény (az üzemi eredmény egyéb ráfordításokkal növelt és egyéb bevételekkel csökkentett értéke) az előző évi közel négytizedes csökkenést követően tárgyévben az országosnál jóval erőteljesebben több mint másfélszeresére nőtt.. Heves megyében a korrigált üzleti eredmény részaránya a megtermelt új értékből 20,9 %, 10,0 százalékponttal alacsonyabb a hazai átlagnál. A bérköltségek 4,0 % os bővülése magasabb az országos átlagnál, ezzel a hozzáadott érték legnagyobb hányadát, 41,7 százalékát teszi ki (az országos aránya ennél kisebb, 35,3 %). A bérjellegű egyéb költségek társadalombiztosítási járulékokkal együttesen számított összege 1,0 százalékkal növekedett, így a megtermelt új értékhez az előző évinél kisebb arányban 18,2 % kal járult hozzá. Az elszámolt amortizáció megyei szinten nem érte el a évi összeget, annak 99,0 % a, míg országosan kismértékű, 1,1 % os bővülés tapasztalható, ezáltal a hozzáadott értéken belül közel 20,0 százalékos súllyal szerepel (országos átlag:18,6 %). 27

A fémipar és feldolgozóipar szerepe Heves megye gazdaságában

A fémipar és feldolgozóipar szerepe Heves megye gazdaságában A fémipar és feldolgozóipar szerepe Heves megye gazdaságában Fülöp László, HKIK ipari alelnök Mezőkövesd, 2015. november 13. 1 Heves megye gazdaságának főbb pillérei Bányászat / villamosenergia termelés

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 4 Építőipar, lakásépítés... 5 Turizmus...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3 Központi Statisztikai Hivatal 2011. december Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 3 Építőipar, lakásépítés... 4 Turizmus...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2010/1 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...3 Idegenforgalom...3 Gazdasági szervezetek...4

Részletesebben

Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében

Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében TOP 1+2 kiadvány bemutatója Veszprém 217. november 7. Freid Mónika elnökhelyettes A bruttó hazai termék (GDP) alakulása

Részletesebben

Tájékoztató. Heves megye mezőgazdasági helyzetéről. (Összeállította: Macz Orsolya, Domján Róbert)

Tájékoztató. Heves megye mezőgazdasági helyzetéről. (Összeállította: Macz Orsolya, Domján Róbert) Ikt. szám: 49-6/2015/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató Heves megye mezőgazdasági helyzetéről (Összeállította: Macz Orsolya, Domján Róbert) Tisztelt Közgyűlés!

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 213/2 Központi Statisztikai Hivatal 213. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 3 Beruházás... 4 Ipar...

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Heves megye hosszú távú fejlődésének bemutatása A gazdasági lendület országos átlag fölött

Heves megye hosszú távú fejlődésének bemutatása A gazdasági lendület országos átlag fölött Heves megye hosszú távú fejlődésének bemutatása A gazdasági lendület országos átlag fölött Heves megye high-tech minőségű exportorientált feldolgozóipari megye. Az elmúlt 10-12 éves fejlődés megteremtette

Részletesebben

Fókuszban a megyék I. negyedév Térségi összehasonlítás

Fókuszban a megyék I. negyedév Térségi összehasonlítás Fókuszban a megyék 2017. I. negyedév Térségi összehasonlítás 2017 I. negyedévében Magyarországon 22 072 gyermek született, és 38 589 személy hunyt el. Az élveszületések száma 1,7%-kal csökkent, a halálozásoké

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4. STATISZTIKAI TÜKÖR 1 negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) 1/5 1. június. EMBARGÓ! Közölhető: 1. június -én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal...

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3. STATISZTIKAI TÜKÖR 1 I ében 3,-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 1 I, második becslés 1/18 1. december 3. EMBARGÓ! Közölhető: 1. december 3-án reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 3 Beruházás... 4 Ipar...

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Jelentés az építőipar évi teljesítményéről

Jelentés az építőipar évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal Jelentés az építőipar 2011. évi teljesítményéről 2012. április Tartalom Az építőipar fejlődése az elmúlt években...2 Az építőipar teljesítménye 2011-ben...2 Az építőipar helyzete

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11. STATISZTIKAI TÜKÖR 2016. július 11. A gazdasági teljesítmény bővülésével párhuzamosan hazánkban nem csak a foglalkoztatottak létszáma, de a munkaerő iránti kereslet is folyamatosan növekszik, ami egyes

Részletesebben

Jelentés az építőipar évi teljesítményéről

Jelentés az építőipar évi teljesítményéről Jelentés az építőipar 2016. évi teljesítményéről Jelentés az építőipar 2016. évi teljesítményéről Jelentés az építőipar 2016. évi teljesítményéről Tartalom Összefoglalás...3 1. Nemzetközi kitekintés...3

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.szeptember szeptember. aug. dec. febr. júli.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.szeptember szeptember. aug. dec. febr. júli. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.december december. okt. márc. máj. aug. szept. febr.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.december december. okt. márc. máj. aug. szept. febr. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. DECEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. december 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.április április. júni. júli. márc. aug. szept.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.április április. júni. júli. márc. aug. szept. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. ÁPRILIS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- TORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfiai helyzet 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Ipar...

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.május május. júli.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.május május. júli. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. MÁJUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/3 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...5 Gazdasági

Részletesebben

máj dec jan. szept.

máj dec jan. szept. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. JÚNIUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10. PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2010/1 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Beruházás...3 Építőipar...4 Lakásépítés...4

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ilis A megye munkáltatói 1,7 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

A TÁRSASÁGI ADÓ BEVALLÁST BENYÚJTÓ VÁLLALKOZÁSOK ÉVI ADÓZÁSÁNAK FŐBB JELLEMZŐI

A TÁRSASÁGI ADÓ BEVALLÁST BENYÚJTÓ VÁLLALKOZÁSOK ÉVI ADÓZÁSÁNAK FŐBB JELLEMZŐI A TÁRSASÁGI ADÓ BEVALLÁST BENYÚJTÓ VÁLLALKOZÁSOK 2005. ÉVI ADÓZÁSÁNAK FŐBB JELLEMZŐI A gazdasági társaságok a 2005. i teljesítményeikről, mérlegadataikról, társasági és osztalékadó elszámolásukról - a

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk

Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk A magyar gazdaság növekedési modellje az elmúlt években finanszírozási szempontból alapvetően megváltozott: a korábbi, külső

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j a n. f e b r. m á r c.

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2010/3 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Beruházás...4 Építőipar...4 Lakásépítés...5 Idegenforgalom...6

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei december. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei december. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

A magyar vegyipar 2008-ban

A magyar vegyipar 2008-ban A magyar vegyipar 2008-ban A szakma fejlődését megalapozó gazdasági környezet A világgazdaság dinamikus (évi 5% körüli) növekedése 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult

Részletesebben

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása Fekete Károly geográfus - kutató, kutatásszervező Siófok, 2017. május 24. Balaton Fejlesztési Tanács Balaton Kiemelt üdülőkörzet fejlesztéseinek

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. nov.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. nov. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HEVES MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2013 KÉSZÍTETTE A HEVES MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG ÉS MUNKABIZOTTSÁGAI MEGBÍZÁSÁBÓL A FÜLÖP GÁBOR

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN

REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN ERDŐGAZDÁLKODÁS 2013-ban tovább emelkedett a regisztrált szervezetek száma az erdőgazdálkodás területén (+4,8%). Folytatódott

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei február. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei február. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei május. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei május. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Munkaerőpiac Heves megye 2016

Munkaerőpiac Heves megye 2016 Munkaerőpiac Heves megye 2016 Fülöp Gábor HKIK főtitkár HMFKB elnök Eger, 2017. február 14. Trendek Demográfia: Európa: öregszik Ázsia, Afrika: BOOM! Urbanizáció: vidék elnéptelenedik, város elöregedik,

Részletesebben

Az élelmiszeripar jelene, jövője

Az élelmiszeripar jelene, jövője Az élelmiszeripar jelene, jövője dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. április 25. Élelmiszergazdaság jelentősége Stratégiai jelentőségű ágazat:

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei március. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei március. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/2 Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 4 Építőipar... 5 Lakásépítés... 6

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.augusztus augusztus. júni. júli. dec. febr. nov.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.augusztus augusztus. júni. júli. dec. febr. nov. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25.

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. A leghátrányosabb kistérségek Magyarországon (forrás:térport) A bruttó hozzáadott érték nemzetgazdasági ágak szerinti aránya a magyar GDP-ben,

Részletesebben

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE LAKÓNÉPESSÉG (EZER FŐ) TERMÉSZETES SZAPORODÁS, FOGYÁS (EZRELÉK) VÁNDORLÁSI EGYENLEG (EZRELÉK) A FEJÉR MEGYEI REGISZTRÁLT ÁLLÁSKERESŐK JÁRÁSONKÉNTI ELOSZLÁSA (FŐ) 487

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5

Részletesebben

Gazdasági tendenciák és az adózás összefüggései Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Gazdasági tendenciák és az adózás összefüggései Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Gazdasági tendenciák és az adózás összefüggései Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Dr. Olasz András igazgató Nemzeti Adó- és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adóigazgatósága 213. november 2. 1 A megye

Részletesebben