A turizmus rendszerösszefüggései

Átírás

1 A turizmus rendszerösszefüggései A turizmus kínálati rendszere: Utazásszervezés és utazási irodák alrendszere. Desztináció alrendszer. Dr. Nemes Andrea Ph.D. Budapesti Corvinus Egyetem október 22.

2 INDEX Szálláshelyszolgáltatás: 239/2009. (X.20.) Korm. rendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeirıl és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjérıl. Utazásszervezés, utazási irodák. Desztinációk.

3 SZÁLLÁSHELY SZOLGÁLTATÁS RENDELETEK: A kereskedelmi és a fizetıvendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minısítésérıl szóló 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet. A kereskedelmi és a fizetıvendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minısítésérıl szóló 54/2003. (VIII.29.) GKM rendelet. 239/2009. (X.20.) Korm. rendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeirıl és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjérıl. Forrás: ;

4 SZÁLLÁSHELY SZOLGÁLTATÁS Kereskedelmi szálláshely Kereskedelmi szálláshely az erre a célra épített vagy átalakított és használt létesítmény, ha a hasznosított szobák száma az ötöt, az ágyak száma a tizet, kempingek esetében a hasznosított területegységek száma az ötöt meghaladja, továbbá a létesítmény megfelel a 2. számú mellékletben meghatározott követelményeknek, és üzletszerően, egész éven át vagy idényjelleggel, folyamatos napi üzemeléssel, megszakítás nélkül szállásszolgáltatást nyújt. Szálloda (szálloda étteremmel) Gyógyszálloda Wellness szálloda Garniszálloda (szálloda étterem nélkül) Apartman szálloda Panzió Kemping Üdülıház Turistaszálló Ifjúsági szálloda

5 SZÁLLÁSHELY SZOLGÁLTATÁS Szálloda (szálloda étteremmel) Az a kereskedelmi szálláshely, amely megfelel az üzletek mőködésérıl és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeirıl szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet 1. mellékletének 411., illetve 412. pontjában meghatározott követelményeknek, és legalább 11 szobával rendelkezik.

6 SZÁLLÁSHELY SZOLGÁLTATÁS Gyógyszálloda Az a szálloda, amely megfelel a szállodára elıírt követelményeknek, továbbá vendégei számára fıként természetes gyógytényezı alkalmazásával saját gyógyászati részlegén önálló vagy más gyógyintézet kiegészítı szolgáltatásainak bevonásával, orvosi ellenırzés mellett terápiás lehetıséget biztosít és megfelel a természetes gyógytényezıkrıl szóló 74/1999. (XII. 25.) EüM rendeletben foglalt feltételeknek.

7 SZÁLLÁSHELY SZOLGÁLTATÁS

8 SZÁLLÁSHELY SZOLGÁLTATÁS Wellness szálloda c) wellness szálloda: az a szálloda, amely megfelel a minimum háromcsillagos szállodákra elıírt követelményeknek, az egyes szállodai szaktevékenységeket, illetıleg a szálloda által nyújtott szolgáltatásokat az erre vonatkozó szakképzettséggel rendelkezı személyekkel látja el, az egészséges életvitelhez szükséges gasztronómiai, sport, relaxációs illetve wellness szolgáltatásokat nyújt, valamint közösségi programlehetıségeket biztosít, továbbá megfelel a 2. melléklet I/F pontjában meghatározott feltételeknek.

9 SZÁLLÁSHELY SZOLGÁLTATÁS SPA

10 SZÁLLÁSHELY SZOLGÁLTATÁS Garniszálloda (szálloda étterem nélkül) Garniszálloda: az a szálloda, amely megfelel a szállodára elıírt követelményeknek, azzal az eltéréssel, hogy a fıétkezések közül csak reggelizési lehetıség áll a vendégek rendelkezésére. Apartman szálloda Apartman szálloda: az a szálloda, amelyben az ágyak több mint 80 %-a berendezett és felszerelt háló és nappali szobával, valamint konyhával rendelkezı apartmanban található, és megfelel a garniszállodára elıírt követelményeknek azzal az eltéréssel, hogy a kétszeres alapterülető szobaegységek méretébe az erkély és a terasz alapterülete is beleszámít, és legalább 11 szobaegységgel rendelkezik."

11 VENDÉGLÁTÁS A vendéglátó üzletek kategóriába sorolásáról, valamint az ártájékoztatásról szóló 43/1998. (VI.24.)IKIM rendelet A vendéglátás és a közétkeztetés keretében történı élelmiszer-elıállítás és forgalmazás feltételeirıl szóló 80/1999. (XII.28.) GM-EüM- FVM együttes rendelet

12 UTAZÁSSZERVEZÉS Utazásszervı utazási iroda International Travel House Neckermann TUI Railtours Frantour Utazásszervezıi szakmai minısítı vizsga Utazásszervezı és közvetítı tevékenység Utazási és utazást közvetítı szerzıdések

13 UTAZÁSSZERVEZÉS Az utazásszervezı- és közvetítı tevékenységrıl szóló 213/1996.(XII.23.) Korm.rendelet Az utazási és utazást közvetítı szerzıdésekrıl szóló 214/1996.(XII.23.) Korm.rendelet Az utazásszervezıi szakmai minısítı vizsgáról szóló 3/1992.(I.13.) IKM rendelet

14 UTAZÁSSZERVEZÉS Az utazásszervezı- és közvetítı tevékenységrıl szóló 213/1996.(XII.23.) Korm.rendelet Utazásszervezı fogalma Utazásközvetítı fogalma Belföldi utazásszervezés Nemzetközi utazásszervezés Utazási vállalkozó tevékenysége céljára szolgáló üzlet Utazási csomag Mi nem minısül utazásszervezésnek Utazás, mint szolgáltatás

15 UTAZÁSSZERVEZÉS Az utazásszervezı- és közvetítı tevékenységrıl szóló 213/1996.(XII.23.) Korm.rendelet (folytatás) Hatósági nyilvántartási bejegyzés Büntetlen elıélet Utazásszervezıi minısítı vizsgával rendelkezı szakmai tevékenységért felelıs személy Vagyoni biztosítékkal kell rendelkezni Üzlet, internetes kapcsolat, cím A kérelmet megelızı öt éven belül a kérelmezı nem szerepelt olyan utazási vállalkozásban, amelyet hivatalból töröltek

16 UTAZÁSSZERVEZÉS Az utazásszervezı- és közvetítı tevékenységrıl szóló 213/1996.(XII.23.) Korm.rendelet (folytatás) Az utazási vállalkozó a tevékenységét a nyilvántartásba történt bejegyzésrıl szóló határozat közlése után kezdheti meg. Tevékenységét a nyilvántartásban szereplı megnevezéssel és címen folytathatja. Vagyoni biztosíték (bankgarancia, biztosítási szerzıdés, hitelintézetnél lekötött zárolt pénzösszeg)

17 UTAZÁSSZERVEZÉS Az utazási és utazást közvetítı szerzıdésekrıl szóló 214/1996.(XII.23.) Korm.rendelet Az utazási és utazást közvetítı szerzıdés szabályait állapítja meg. Az utazási szerzıdés alapján az utazási vállalkozó köteles a szerzıdés tárgyát képezı szolgáltatás teljesíteni, a vevı pedig fizetni. Utazási szerzıdés e rendelet szabályai szerint köthetı. Programfüzetnek és tájékoztatónak mit kell tartalmaznia. Az utas tájékoztatása. Utazási szerzıdés tartalma. Az utazási szerzıdéstıl történı elállás. Az utazásszervezı felelıssége a szolgáltatásokért.

18 UTAZÁSSZERVEZÉS Az utazási és utazást közvetítı szerzıdésekrıl szóló 214/1996.(XII.23.) Korm.rendelet (folytatás) Utazást közvetítı szerzıdés: Az utazást közvetítı hozza létre az utazásszervezı és az utas közötti utazási szerzıdést. Az utazásközvetítı az megbízottra vonatkozó szabályok szerint jár el. Az utazásközvetítı a közvetítésért járó díjat igényelheti az utazásszervezıtıl. Az utas által befizetett részvételi díjak az utazásszervezıt illetik. Az utazást közvetítı szerzıdésnek írásban tartalmaznia kell az utas által igényelt utazási szolgáltatásokat.

19 UTAZÁSSZERVEZÉS Az utazásszervezıi szakmai minısítı vizsgáról szóló 3/1992.(I.13.) IKM rendelet Belföldi utazásszervezı szakmai vizsga (két év gyakorlati idı, egy idegen nyelvbıl alapfokú nyelvvizsga) Nemzetközi utazásszervezı szakmai minısítı vizsga (három év gyakorlati idı, egy idegen nyelvbıl legalább középfokú nyelvvizsga)

20 KÖZLEKEDÉS Közlekedési szolgáltatások alrendszer Kaspar (1977) a közlekedést személyek és javak helyszínváltoztatásának összességeként, annak megjelenési formájaként definiálja. A közlekedés definíciójának elemei: a szállított tárgy személy vagy javak-, a cél és forrásterület fajtája (távolsági közlekedés, agglomerációs közlekedés, stb.), a közlekedési eszköz fajtája (repülı, hajó, vonat, stb.) Bieger/Laesser (2002) szerint különbséget kell tenni: A desztinációhoz való eljutás és elutazás és a desztináción belüli közlekedés között.

21 KÖZLEKEDÉS Közlekedési rendszerek Közlekedési hálózat (légiközlekedési hálózat, vasúti hálózat, közúti hálózat): Peremterület Csomópont A turisztikai kereslet a meglévı közlekedési ajánlatokhoz igazodik Hub és Spoke elv A légiközlekedésben pld. London, Amszterdam, Frankfurt A vasúti közlekedésben pld. Zürich

22 KÖZLEKEDÉS Üzleti modellek a légi közlekedésben. Stratégiai szövetségek Star Alliance (Lufthansa) Skyteam (Air France) One Word (British Airways) Regionális légitársaságok Olcsó légitársaságok Charter légitársaságok (Condor/Thomas Cook, Edelweiss/Kuoni, stb.)

23 DESZTINÁCIÓ Desztinációk alrendszer Globális verseny a desztinációk között A gazdasági verseny élezıdésének okai: globalizációs folyamat felgyorsul integráció (politikai és gazdasági integráció) multinacionális és transznacionális vállalatok megerısödése A gazdasági verseny szintjei: verseny a vállalkozások között verseny a települések, városok, régiók, országok között

24 DESZTINÁCIÓ A piacgazdasággal rendelkezı országokban a közösségek is piacok. Ennek következtében saját maguknak kell erıforrásaikat olyan formában értékesíteniük, hogy kompetitív elınnyel rendelkezzenek új vállalatok alapításához, s így fenntarthassák gazdasági létüket Blakely E.J.: Planning Local Economic Development. Theory and Practice. Newbury Park, London, New Delphi: Sage Publication (Sage Library of Social Research, Volume 168), 1989

25 DESZTINÁCIÓ Desztináció: Fogadó (cél)terület, ahol a turizmus realizálódik, és amely a látogatók számára önálló egységként, azaz meglátogatásra és tartózkodásra érdemes területként jelentkezik. (Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia ) Desztináció menedzsment szervezet Helyi szint Regionális szint Nemzeti szint A piramis talpra állítása

26 DESZTINÁCIÓ A desztináció kínálata a desztinációs-mix A desztinációk a turisztikai termékek és szolgáltatások amalgámját kínálják, melyet a vendég a desztináció egységes márkája alatt érzékel (Buhalis, D. 2000) Buhalis desztinációs-mix 6 A-ja: 1. Attrakció / Vonzerı 2. Access / Elérhetıség 3. Activities / Aktivitások (programok) 4. Available packages / Elérhetı utazási csomagok 5. Aminities / Turisztikai infrastruktúra 6. Ancilliary services / Támogató szolgáltatások

27 DESZTINÁCIÓ Attrakció / Vonzerı Ember alkotta vonzerık (történelmi épületek, egyedi építészeti adottságok, köztéri mőalkotások, különleges győjtemények, tematikus parkok, speciális rendezvények, stb.) Természeti vonzerık (tájkép, tengerszint feletti magasság, domborzat, vizek, éghajlat, stb.) Access / Elérhetıség A közlekedési feltételek biztosítottsága, a légi-, vasúti-, közúti-, vízi megközelíthetıség. Az egyes attrakciók elérhetısége, a túra-, bicikli-útvonalak megléte zintén a tárgykörbe tartozi, ahogyan a desztinációba való belépés törvényi szabályozottságának, így a vízumkötelezettségnek a kérdése is. (Ritchie-Crouch, 1999.) Activities / Aktivitások (programok) Programok alatt értjük azokat a szórakozási, pihenési, tanulási lehetıségeket, amlyeken a turista részt vehet a desztinációban való tartózkodás során. A sokszínő programok megléte különösen fontos szerepet kap az élményközpontúság felerısödésével.

28 DESZTINÁCIÓ Available packages / Elérhetı utazási csomagok Az utazásszervezık által elkészített utazási csomagok kiemelkedı jelentıséggel bírnak a desztináció szempontjából. Komplex, modulokból álló csomagok összeállítása szükséges. Aminities / Turisztikai infrastruktúra Az alapinfrastruktúrára épülı tárgyiasult és szellemi turisztikai szolgáltatások, amelyek a turista szempontjából a motivációtól az utazás befejezéséig igénybe vehetık, ugyanakkor a helyi lakosság által is használhatók (Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia) Ancilliary services / Támogató szolgáltatások Állami (infrastrukturális-, közegészségügyi-, köztisztasági-, közbiztonsági feltételek, turisztikai oktatás, desztinációs állami szervezetek) és magán szolgáltatások (bank, biztosító, pénzváltó, vállalkozások, turisztikai magániskolák, turisztikai vállalkozások, reklámügynökségek, tanácsadó vállalkozások).

29 A turistafogadás feltételeinek javítása Emberközpontú és hosszú távon jövedelmezı fejlıdés A hazai turizmus versenyképességének növelése A turizmus életminıségre gyakorolt hatásainak optimalizálása Attrakciófejlesztés A turisztikai attrakciók elérhetıségének javítása A turisták komfortérzetének növelése Emberi erıforrás fejlesztés N T S Termékfejlesztés Desztináció fejlesztés Kiemelt desztinációk fejlesztése Hatékony mőködési rendszer kialakítása Az oktatási rendszer munkaerı-piaci igényeknek megfelelı átalakítása Stabil foglalkoztatási környezet kialakítása Szemléletformálás Helyi desztináció menedzsment szervezet kialakítása Regionális intézményrendszer átalakítása A turisztikai intézményrendszer piramisának talpra állítása

30 DESZTINÁCIÓ

31 DESZTINÁCIÓK KÖRFORGÁSA

32 Köszönöm a figyelmüket!