SEM AZÉ, AKI FUT Az Iskola a határon a hagyomány, a regénypoétika a hipertextualitás és a recepció tükrében. Bölcsészdoktori (PhD-) értekezés tézisei

Átírás

1 EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR IRODALOMTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA zfa Balázs SEM AZÉ, AKI FUT Az Iskola a határon a hagyomány, a regénypoétika a hipertextualitás és a recepció tükrében Bölcsészdoktori (PhD-) értekezés tézisei BUDAPEST,

2 I. Ottlik írói univerzumában nincsen rossz ember, és teljességgel hiányzik bel le a gy lölet. (Kis Pintér Imre) Az elmúlt évtizedben ( ) különösen föler södött az Ottlik-(újra)olvasás igénye. Jelzi ezt a posztumusz regény kiadása és fogadtatása (Buda, 1993), s jelzik a szinte évente megjelent új, könyv terjedelm élet- és életm interpretációk. Az újabb Ottlik-reneszánsz kétségtelenül a Budával kezd dött, majd hamarosan megjelent az els monográfia (1994-ben, Szegedy-Maszák Mihály tollából), aztán az Ottlik-emlékkönyv (1996), majd a Mélylégzés cím, f iskolások tanulmányait tartalmazó kötet két kiadásban (1997; 1998). Az évtized utolsó harmadában Kelecsényi László életrajzi ihletés Ottlik-interpretációja látott napvilágot (A szabadság enyhe mámora, 2000), s alig valamivel kés bb a szintén általa szerkesztett Ottlik-olvasókönyv (2001) hagyhatta el a nyomdát. Mindezeket 2002-ben követte Kamarás Istvántól az Iskola a határon fogadtatásának és befogadásának monografikus igény olvasásszociológiai értelmezése (Olvasó a határon), s Ottlik évtizedé -re 2003 végén a Kovács Ida szerkesztette-gondozta, igényesen szép kiadvány Ottlikképeskönyv Tandori Dezs esszéjével tette föl a koronát. 2

3 A szakma és az olvasók által egyaránt várva várt Buda mellett a híres bridzskönyv (Hugh Kelsey-vel, 1997), illetve az Iskola sszövegének megjelenése (Továbbél k, 1999) szintén a fönt jelzett érdekl dést er sítette. Az elmúlt id szakban az Ottlik-recepció igen er teljes volt továbbá a szakmai és a szépirodalmi folyóiratokban is (Irodalomtörténet, Irodalomismeret, Holmi, Iskolakultúra, Jelenkor, Vigília, M hely, Pannon Tükör stb.). A recepció az els évtizedekben az 1960-as, 1970-es években azonban koránt sem volt egységes nemcsak ízlésbeli kérdésekben, de a regény alapértékének megítélésében sem. A megjelenés óta eltelt ötödfél évtized recepciós fordulata az els kiadás (1959) óta eltelt id ben középtájt, körül következett be. Az Ottlik-m mindaddig alig-alig tudott kitörni az ifjúsági regény, diákregény (ez utóbbi szó az els kiadás papírborítóján még kinyomtatva is szerepelt) skatulyájából, ekkor azonban mintha robbanás következett volna be az irodalmi (köz)tudatban, s egyremásra jelentek meg az Ottlik Géza el tt tisztelg írások s azok a nagytanulmányok, melyek az író bibliográfiáinak ma is fontos tételei. E folyamatot tet zte be Esterházy Péter, amikor a recepció mondott felez idejében a szerz 70. születésnapjára egyetlen rajzlapra lemásolta az Iskola a határont. A kiválasztottságot megszentel és szimbolikus volt a szerzetesi alázatot követel munka; a pillanatot nem kevesen a (poszt)modern magyar irodalom kezdetének tartják. Ahogyan híres kijelentésével Dosztojevszkij Gogol köpönyegét, úgy szakralizálta ezzel a képpel és gesztussal Esterházy az Iskolát korszakhatárt jelz mítosszá. A következ másfél évtizedben Ottlik nagyregénye bekerült a tudományos kánonba, az el szeretettel kutatott m vek közé, aztán középiskolai tankönyvekbe, az érettségi tételek közé, a felvételi tesztekbe, s ma ott tartunk, hogy a szerz 3

4 lassan kérdések tárgya lehet a m veltségi vetélked kben. Az egyik legújabb középiskolai irodalomtankönyv nyolc A/4-es oldalon tárgyalja az Iskolát. Mikszáth és Móricz életm ve sem kap többet oldalnál, Jókainak pedig meg kell elégednie szintén nyolc oldallal. Az Iskola a határon különös könyv. Azon regényeink egyike, amelyeknek szakmai és közönségolvasata s népszer sége viszonylag közel esik egymáshoz. S t: az Iskola az utóbbi két évtizedben úgy vált a kánon részévé, s klasszicizálódott a diákok által is kedvelt tananyaggá, hogy az irodalomszakma egyértelm véleménye szerint (poszt)modern szöveg. Ennek ellenére (!) lett tehát egyike azon kevés, poétikailag is modern, regény terjedelm irodalmi alkotásnak, amelyek még szellemi izgalmat képesek okozni az ezredfordulón a fiatalabb korosztályoknak is, illetve a szélesebb olvasóközönségnek. Tananyag tehát az Iskola, ugyanakkor (!) népszer olvasmány; tudományos kutatások, m vészi-olvasói azonosságkeresések tárgya, s t, ma már Esterházy Péter révén kép- vészeti alkotás is, kultusztárgy. Joggal mondhatjuk: e regény szerz je elérte célját: megteremtette az Ottliknarratívát, ami pedig nem más, mint egy olyan mentálisemotív rendszer, melynek mentén végiggondolható az emberi létezés egésze. Regény és életm ennél nagyobb elismerést (irodalmi) kánonban aligha kaphat. Már majdnem minden megvan, legfeljebb a kritikai kiadás várat még magára reméljük, nem sokáig. De e rövid összefoglalóban is említsük meg az antikanonizáció éledését, merthogy, mint tudjuk, a könyveknek megvan a maguk sorsa: az elmúlt évtizedben néhányan kételkedtek abban, hogy egyáltalán Ottlik Géza írta-e az Iskola a határont. A kételkedés lényege, hogy a fikcióbeli kézirat 4

5 valóságos kézirat, szerz je pedig az egykori k szegi iskolatárs, Örley István, akire a regényben a recepció általánosan elfogadott, ám a szerz ét l különböz állítása szerint Ottlik Medve Gábor figuráját építette, s aki valóban tehetséges és tragikus sorsú novellista volt az ezerkilencszáznegyvenes évek Magyarországán. Bár az irodalom világában a hamisítás fogalma/b ne soha nem esett olyan súllyal latba (vagy inkább: nem olyan súllyal esett latba), mint a képz vészetekben, a feltételezés talán nem ezért nem sokkolta az Ottlik-rajongókat. Sokkal inkább azért, mert nem volt igazán komolyan vehe-, s végképp nem volt bizonyított. Ám a legfontosabb kérdés az: mir l szól az Iskola a határon? Természetesen a szabadságról. Mert amiképpen Ady írja egyik szép versében Köd a falun és én érzem jól, / Hogy biztos vagyok e szent ködben (Áldott falusi köd), akként érezhette a regény egyik legendás, gyakran idézett jelenetében a hajnali csuklógyakorlatot a ködben önszántából elvégz Medve Gábor is, hogy minden méltóságunk a szabadságban rejlik, hogy csakis a szabadság az, ami az egyik embert a másikkal egyenl vé teheti, hogy a szabadságban fogan minden emberi er és minden méltóság: a szolidaritás és a szeretet esélye éppen úgy, mint a kegyelemé. Rabok legyünk vagy szabadok? ( ) ha választhatsz, hogy rab légy-e vagy szabad, akkor már szabad vagy. Egyetlen alternatíva, egyetlen választható másik lehet ség a semmi, a nulla helyett már végtelenszeres szabadság 1. 1 OTTLIK Géza, Buda, Bp., Európa, 1993,

6 A szabadság pedig megtanulható. Kiverekedhet. Tejsavból, gyantából, kacsazsír és radírgumi maradékából, szerecsendió ízéb l, Trieszti Öböl 2 képéb l, szombathelyi országútból összegyúrható. S ha összegyúrható, akkor innen már csak egy lépés egyetlenegy lépcs fok, legyen az akár az Iskolában, akár a Lukács-fürd ben vagy bárhol a világban, hogy elbeszélhet legyen. Vagy mégsem? kérdezi ez a nagyszer, a mindenséggel társalkodó könyv, egy pillanatra elbizonytalanodva-t dve az elbeszélés nehézségei fölött, hogy aztán mégiscsak elkezdjen mesélni szépen. Hogy pontosan, igazán pontosan válaszolhasson egyetlenegy kérdésre. Továbbá az sem igaz, hogy a Lukács-fürd lépcsején töprengve lépegettem lefelé. Ez nem a teljes valóság, s t nem is a h valóság. Jóformán minden szavam hamis és pontatlan lesz, alighogy kimondom. Megengedem, csakugyan töprengtem; de ez egyáltalán nem jellemzi a pillanatot. Nagyon nehéz civileknek megmagyarázni. k esetleg le tudnak menni egy lépcs n töprenkedve. Mi Szeredyvel nem. Mert akármennyire is töprengünk, belül a lelkünk telve van könny séggel, finom részegséggel, a szabadság enyhe mámorával. De nem tántorgunk, nem inog a térdünk ett l, mert a sok nehéz tudás ólma már régen jól megülepedett a szívünk vagy inkább valahol a gyomrunk alján, miként az er s, tengerre épült hajók t kesúlya, s a 2 De mit akar annyira kifejezni, egyáltalán? Nincs semmi mondanivalója számukra. Miért bajlódjon gyarló szavakkal és bamba cselekedetekkel, amíg összeáll bel lük valami rozoga látszat, hogy érthessék az emberek? Dögöljenek meg. Semmi köze hozzájuk. Esze ágában sem volt, soha nem akart egy percig sem az emberek közt élni. Csak az a lovas! Az a Trieszt felé üget lovas. Utolérte t a hágón, és nehéz parancsot hozott. Egyetlen szóból állt: Élj! (OTTLIK Géza, Iskola a határon, Bp., Magvet, é. n ) 6

7 világnak ez a keser ismerete, ha le is lassítja nagyon a vitorlánkat, de szilárdságot ad. Ámbár ezt sem jól mondom. Akármilyen tetszet s hasonlat ez az ólom a hajófenékben, nem jó hasonlat. Abban sem vagyok biztos, hogy olyan nehéz és olyan keser -e csakugyan, ami lefelé húz bennünket. Csak azt tudom, hogy van egy nagyon mély lerakódás a létezésünk alján, a második vagy legfeljebb harmadik réteg lehet alulról számítva, ami már végleges és változhatatlan, ahol már nem mozdul az életünk, tehát rossz szó rá, hogy lelassít, hiszen egyáltalán mozdíthatatlan és befejezett. Er s és szilárd tartalom ez az emberben, és nem valamilyen szomorú vagy halott dolog, s t bizonyos tekintetben éppen ez él igazán, ez az, amit létezésünk folyamán létrehoztunk, amit életre hívtunk életünk anyagából. A többi és a további, a fedélzet rengése-ingása, a küls bb rétegek, mint ez a mai civil életünk, már könny, és csak játék, maradék nyári nagyvakáció. 3 Vagyis minden uszodalépcs n elhangzó kérdés megválaszolható. 4 3 Iskola, Vö.: Ottlik Géza felfogásában»a regény nem mondani akar valamit, hanem lenni akar valami«. Regényének mondanivalója nem valami, hanem a létezés egésze, a teljes élet. Tapasztalhattuk, hogy az ebbe a kutatásba bevont olvasók jelent s hányada érzi, és meg is fogalmazza ezt. De még közülük is sokan megfeledkeznek arról, hogy az iskolában és bennük történtek felidézése Szeredy Dani kérdésére (Helyesen tette-e, hogy összeköltözött Magdával?) kínált válaszként is értelmezhet, pontosabban lehet ség arra, hogy maga Szeredy tudjon válaszolni saját kérdésére, ugyanis»nem az én véleményemre volt kíváncsi Szeredy ( ), hanem a saját véleményére. Azt remélte t lem, hogy én messzebbr l tudom nézni élete összegubancolódott z rzavarát, s az én közbeiktatásom segítségével talán majd ráeszmél, hogyan is fest a helyzet annak az istennek a szemszögéb l, aki nézi mindezt«(iskola, 15). Szerepcsere történt: most Medve szövegét is segítségül véve Bébé meséli el Szeredynek a velük történteket. Mivel»meséje«valamiképpen a teljes életr l szól, Szeredy megtalálhatja benne a jelentést (és a ki-jelentést), az értelmet, a fogódzót. Így lehet ezzel az olvasó is. is kíváncsi a»saját véleményére«, 7

8 Azután a szavak úgyis elveszítik jelentésüket és jelent ségüket. De akkor már senkinek sem hiányoznak. Mert akkor már mindenki tudja, aki szabad ember, hogy a csend, a hallgatás lehet csak a teljességgel, a mindenséggel visel s. II. végs soron sohasem a m alkotás, hanem mi magunk volnánk a tét (Kulcsár Szabó Ern ) Úgy véljük, mindezek okán ma különösen érdemes lehet az Ottlik-szövegek mélyrétegeinek (újabb) vizsgálatába fogni: merthogy ebben a helyzetben egy olyan elemz szempont fölvetése, amely az Iskola a határon egy lehetséges, új fajta hipertextuális poétikájára teszi a hangsúlyt, fontos lehet. Ez a fajta poétikai szempont ugyanis szándékaink szerint egyrészt a szöveg mindeddig kevéssé vizsgált valóságvonatkozásait hozza értelmez i horizontunkba, másrészt általa a szöveg hipertextualitásáról mondottak hasznosulhatnak a regény további szöveg képiség id tér világkép összefüggés-rendszereinek vizsgálatában, illetve akár a másik irodalom, a digitális szöveg, digitális olvasás jelenségeinek pontosabb megértésében és megismerésében is. (Hisz meggy désünk szerint Ottlik Géza ama bizonyos másik irodalom -nak az egyik els szószólója a kés -modernség utáni, posztmodernség el tti magyar irodalomban.) vagyis arra a személyre, aki benne a m alkotás epifániája által és az társszerz i közrem ködésével megszólíttatik (KAMARÁS István, Olvasó a határon, PONT Savaria University Press, Bp. Szombathely, ). 8

9 Az Iskolának a magyar epikus hagyományba történ beágyazása után a regény (hipertextuális) poétikájának legfontosabb összetev ir l és vonásairól szeretnénk számot adni dolgozatunkban. Nyelv és történés, hallgatás és megszólalás, illetve m faji dilemmák taglalását követ en megkíséreljük bemutatni az Iskola (nagy)kompozíciójának alapelemeit és alapelveit, illetve azt, ahogyan az sszöveg Továbbél k, illetve az utószöveg Buda mintegy körülfogja, körülírja az Iskolát ( egyik dolog a másikát József Attila), mégpedig olyképpen, mint ugyanannak az élményvilágnak különböz narratív technikákkal történ rögzítései, epikumba való beemelései. A Ottlik-opuszok tér- és id szerkezete (például) ezért koncentrikusan rímel egymásra, illetve az er teljes sajátszer ségek mellett közös tulajdonságokat is mutat vélik a következ részfejezetek. Célunk tehát, hogy a regényt a kés -modernség utáni magyar próza egy olyan állomásaként (is) értelmezzük s eme értelmezési lehet ség létjogosultságát bizonyítsuk, amely mindenekel tt az Iskola a határonnak mint hipertextszer szövegképz dménynek 5 az interpetációját jelentheti. Hipotézisünk szerint folytatva az el bb elmondottakat ugyanis az Ottlik-m egyfel l az öntükröz narratíva klasszikus nagyregénye, ugyanakkor az egyik els magyar szépirodalmi jelleg hiperszöveg, vagyis némi túlzással szólva nem más, mint egy pszeudo-hiperregény (legalábbis: feltétlenül mutat ilyen tulajdonságokat). 5 a hipertext»egy individuális szövegegységekb l, avagy lexiákból, és az azokat összeköt elektronikus kapcsolóelemekb l álló információs technológia«(landow, George meghatározását idézi NÉMEDI Andrea, A posztstrukturalista kritika mint hipertext = Szövegek között VII [Irodalomelméleti tanulmányok], szerk. FRIED István és HUBA Márk, Szeged, SZTE BTK Öszszehasonlító Irodalomtudományi Tanszék, 2003, [idézet: 72]). 9

10 Bizonyítandó feltételezéseink másik csoportja arra utal, hogy a regény valóságvonatkozásai adalékul szolgálhatnak a szöveg értelmezéséhez. Fikció és valóság összevetése, a narratív struktúra e néz pontból való értelmezése fontos feladatunk, els sorban azonban nem referenciális olvasatról szeretnénk számot adni, hanem arról a különös metaszint valóság fikció viszonyról, amely e regény poétikájának, így modernségének (egyik) alapja. A valóságvonatkozások vizsgálata során arra törekszünk, hogy a szöveget végesvégig átszöv s t, alapjaiban strukturáló, K szeghez köthet szövegelemek és szimbólumok értelmezési tartományát megképezve világíthassunk rá a regény jelentésrétegeinek hiperszöveg-szer szervez dési módjára, a szövegtest felépítésének különleges technikáira, a narráció egyedi elemeire, a jelentéselmozdulások mikéntjére. Egyes szöveghelyeknek az egymáshoz való viszony min ségéb l, helyzetéb l létrejöv jelentésépülését, illetve e jelentésépülés relativitását is vizsgálni szándékozunk. Kiemelten kezeljük a mindezeket id ben és térben összefogó, a regény címében gazdag és sohasem végleges jelentéssel szerepl határ szónak, motívumnak mint f szimbólumnak az interpretációját, s igyekszünk kitérni (például) a szubtextusnak mint reprezentáns alakzatnak, illetve néhány más kiemelt motívumnak a szövegteremtésben játszott hangsúlyos szerepére. Az Iskola a határon véleményünk szerint tehát nem(csak) lineáris regény, hanem kódexolvasással is megérthet hiperszöveg (erre utal Esterházy Péter képe is, mely megszokott módszereinkkel olvashatatlanná, vagyis dekódolhatatlanná tette a regény szövegét, másfajta módon azonban talán épp-így-befogadhatóvá). 10

11 Tanulmányunk utolsó fejezete dilemmaszer en veti föl a kérdést, amely az Iskolával összefüggésben, de attól függetlenül is kialakult a Budáról folyó szakmai diskurzusban, s tette alapvet en kétpólusúvá a regény recepcióját. Tudniillik kudarc-e a Buda vagy Ottlik Géza halál utáni, utolsó, immár egészében a posztmodern textuálás felé tett gesztusa? Végül dolgozatunk Függelékében áttekintjük a recepció, a kanonizáció és a kultusz ötödfél évtizedét, különösen annak meglehet sen gazdag utolsó id szakát ( ). Ennek során igyekszünk kimutatni egyrészt, hogy az Iskola és az író kultusza nem Magyarországon, hanem (az akkori) Jugoszláviában, a Vajdaságban kezd dött a hetvenes évek elején, másrészt, hogy Ottlik-regény példázatos-szimbolikus olvasata szinte emberölt nyi id n keresztül épült föl az olvasónemzedékekben, míg végül a m eljutott a teljes köznapi és a szakmai elismeréshez, s t a kánonbeli és a tananyagbeli legitimációhoz. Hipotézisszer en megfogalmazzuk azt is, hogy a 2003-as év egyfajta korszakhatár az Ottlik-szövegek befogadástörténetében. A kultusznak ugyanis már szinte minden kelléke készen van (képeskönyv, emléktáblák stb.), s lezárult a Budát követ els recepciós évtized is: az életm elfoglalta méltó helyét a kés -modernség magyar prózairodalmában. A közeljöv ben azonban az Ottlik-szakirodalom további gazdagodása várható: több vele foglalkozó könyv készül a kutatóm helyekben; ám ezek már igencsak újfajta szemléleti bázisról értelmezik az író életm vét: el térbe kerülnek a narratológiai, poetológiai, filozófiai s t: olykor a kemény tudományok -at végiggondoló néz pontok. Összességében elmondhatjuk, hogy minden bizonnyal a genetikus hálózati kritikai kiadás évtizede kezd dött el 2004-gyel. De semmi rendkívüli nem történt: az Ottlik- 11

12 regény lényege természetesen épp ebben a kimeríthetetlenségben rejlik. Mert az Ottlik-regény remekm. S nem csak az Iskola a határon az. III. Nyelv és álmok. Ezen a síkon játszódnak le a valóságos történetek, és aki feljegyez bel lük valamit, birtokba is veszi. (Margaret de Moor) Az emberben mindig rejlik még valami, amit csak maga bontakoztathat ki az öntudatosodás és a nyelv szabad aktusaiban, és ami nem alkalmazkodik a mindent küls véidegenné változtató, személyt l elvonatkoztatott determinációhoz írja Mihail Bahtyin Az eszme Dosztojevszkijnél 6 cím tanulmányában. Umberto Eco pedig így folytatja a gondolatot: Fiktív történeteket természetesen ezután is olvasni fogunk, hisz bennük keressük a formulát, amely értelmet adhat az egész életünknek. Végül is egész életünk során eredetünk történetét kutatjuk: hogy mivégre születtünk és mivégre élünk. Néha kozmikus történetre vágyunk, a világegyetem történetére, néha csak a magunk egyéni történetére (amelyet a gyóntatóatyánknak vagy a pszichiáterünknek mondunk el, vagy egy napló napjaira írunk). És el fordul az is, hogy egyéni történetünk egybeesik a világegyetem történetével 7. 6 BAHTYIN, M. M., Az eszme Dosztojevszkijnél = B., M. M., A szó esztétikája, Bp., Gondolat, 1976, ECO, Umberto, Hat séta a fikció erdejében, Bp., Európa, 2002,

13 Az Iskola a határon egy nagyobb epikai egység része, mondottuk, s akként is értelmezhet. Ez az epikai egység tágabban Ottlik Géza élete, sz kebb értelemben a Továbbél k l, az Iskola a határonból és a Budából áll. A három egység nem a megszokott módon, lineárisan viszonyul egymáshoz, hanem koncentrikusan épül egymásra, s bennük minden egyedi módon jelölhet -érzékelhet szöveghely hipertextuális viszonyban van minden más egyedi módon jelölhet -érzékelhet szöveghellyel. 8 Az Iskola a határon példázatos és szimbolikus olvasatokat lehet vé tev regény. Lényege az alinearitás, az aszimmetria, a világosság sötétség, az egyszer ség bonyolultság, a beszéd hallgatás, a káosz rend s persze a szabadság nemszabadság dichotómiák körülírása annak megérzékítése, hogy a világ viszonyai soha nem egyértelm ek és mégis mindig azok. Annak megérzékítése, hogy szavakkal a világ nem közölhet, ám szavak nélkül sokminden elmondható. Annak megérzékítése, hogy a megrendültség átélése könyny vé teheti a lelket s elviselhet vé még a végs búcsúzást is: mert így az ember méltósággal állhat meg a semmi fala el tt (Beney Zsuzsa). Ahogyan Kosztolányi szemléli ama Hajnali részegségmegnyugvásban a minden éji égi bált, amiként József Attila eszmélkedik rá mindannyiunkat eszméltet n, hogy iramlanak örök éjben / kivilágított nappalok (Eszmélet), úgy érzitudja-látja minden Hajnali háztet k írója is, hogy az utolsó pillanatban is van remény. Ezért hát csak annyit mond önmagának a Budában, Lexi hangján, amikor már minden el- nni látszik: Ne add fel, Bébé! 9 8 Mondhatnánk úgy is: az Iskola a határon egy olyan volumen, egy olyan pergamentekercs, melynek egyik végére a Továbbél k, másik végére a Buda van feltekerve. 9 Buda, 245. és 246. (Hilbert Kornél, vagyis Lexi szavait idézi a szerz.) 13

14 Az utolsó könyv természetesen egy hajnal képével ér véget, 1922-b l, a kezdetek kezdetének idejéb l: Ki hinné, hogy a kis hajnali járkálástól micsoda öröm fogott el? ( ) // Kelt fel a nap. Ezt még megvártam, de hogy végül is miért éreztem boldogságot: emiatt másnap felébresztettem Belloni barátomat:»gyere, lemegyünk, Gyula! Megnézzük, hogy hasad a hajnal«. 10. Egy regény az irodalom nem más, mint a mégiselmondás jobb híján létrejöv ideiglenes állapota. Ennek a nem-lineáris trilógiának a strukturálatlan struktúrája azt szeretné elmondani, hogy beszélni és megérteni nehéz. Hogy elbeszélni nehéz. Mert csak megélni lehet. Mert csak élni lehet, csak élni érdemes. Ennek a strukturálatlan struktúrának legvégs képpen önmaga megszüntetése a célja. 11 Egy szöveg a szöveg megszüntetésének pedig két útja-módja van: a képpé változtatás és a hallgatás. Ottlik az utóbbit, Esterházy az el bbit választotta. Talán azért, mert mindketten rájöttek, hogy a szabadság, a szeretet és az alkotás kegyelme soha Nem azé, aki akarja, sem azé, aki fut 10 Buda, Nehéz ellenállni a kísértésnek, hogy a közlésprobléma olyan megoldásaira gondoljunk, mint amilyet például a Tractatus Wittgensteinja nyújtott, azt állítván, hogy aki t megérti, az tulajdonképpen azt ismeri fel, hogy m ve szavai értelmetlenek voltak, s a könyvet sutba vágva (»elhajítva a létrát, miután felmászott rajta«) a misztikus hallgatáshoz jut (NEUMER Katalin, Hallgatás és dialogikus viszony Ottlik Géza Iskola a határon cím regényében = N. K., Tévelygések a nyelv labirintusában, Bp., MTA Filozófiai Intézete, 1995, 42.). 14

15 A SZERZ TÍZ LEGFONTOSABB PUBLIKÁCIÓJA I. ÖNÁLLÓ KÖTETEK 1. Miért szép (Verselemzések), Pauz Westermann, Celldömölk, 1997, , 102 oldal. 2. Klasszicizmus, romantika, realizmus az irodalomban (Középiskolásoknak, érettségiz knek, felvételiz knek), Önkonet, Budapest, 2000, 360 oldal. II. TANULMÁNYOK 3. A halál mint kísértés = Élet és Irodalom, 1996/ Az élményközpontú irodalomtanítás = Irodalomtanítás az ezredfordulón, f szerk. SIPOS Lajos. Pauz Westermann, Celldömölk, 1998, Sem azé, aki fut = Iskolakultúra, 2002/4, A másik irodalom I II III IV = Életünk, 2002/6, ; 2003/9, ; 2004/3, ; 2004/6, A megismerés alakzatai (Kertész Imrér l) = Új KönyvPiac, március, III. KÖNYVSZERKESZTÉSEK 8. Mélylégzés (Adalékok Ottlik Géza: Iskola határon cím regényének világához), Savaria University Press, Szombathely, 1997, oldal 9. Irodalomtankönyv ma, Budapest, Pont, 2002, 152 oldal 10. A megértés felé, Budapest, Pont, 2003, 152 oldal OTTLIK GÉZA ÉLETM VÉVEL KAPCSOLATOS PUBLIKÁCIÓK I. KÖNYVSZERKESZTÉS Mélylégzés (Adalékok Ottlik Géza: Iskola határon cím regényének világához), Savaria University Press, Szombathely, 1997, oldal A könyv recepciójából (válogatás a független hivatkozások közül): 1. BOHÁR András, Ami lényeges, az zárójelben I, Az Iskola a határon befogadásának irányairól, Pannon Tükör, 1999/3,

16 2. BOHÁR András, Ami lényeges, az zárójelben II, Az Iskola a határon befogadásának irányairól, Pannon Tükör, 1999/4, KAMARÁS István, Olvasó a határon. Az Iskola a határon fogadtatásának és befogadásának vizsgálata, Bp., Pont Kiadó, 2002, KELECSÉNYI László, A szabadság enyhe mámora. Ottlik Géza életei, Bp., Magvet, MÁRTONFFY Marcell, Olvasás-példázatok. A parabolaértelmezés változatai Ottlik Géza Iskola a határon cím regényének magyarországi fogadtatástörténetében [I. rész], M hely, 2001/1, MÁRTONFFY Marcell, Olvasás-példázatok. A parabolaértelmezés változatai Ottlik Géza Iskola a határon cím regényének magyarországi fogadtatástörténetében [II. rész], M hely, 2001/2, BOHÁR András, A m alkotás státuszai = B. A., Nyitott kultúra felé, Budapest Kaposvár, Magyar M hely Kiadó Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai F iskolai Kar, 2003, SÁRI László, Test és politika: homoszociális viszonyok Ottlik Géza Iskola a határon cím regényében, Irodalomtörténet, 2003/4, FINTA Gábor, A határ iskolája. A regénynyelv mint történetképz er = Szó, elbeszélés, metafora, szerk. HORVÁTH Kornélia, Bp., Kijárat, 2003, 188. II. KONFERENCIAEL ADÁSOK 1. Mélylégzés. A K szegi szombathelyi Ottlik-kultusz els évei = Az irodalom ünnepei. Kultusztörténeti konferencia, Pet fi Irodalmi Múzeum, Budapest, szeptember 30 október Sem azé, aki fut Szövegszimbolizálódás Ottlik Géza Iskola a határon cím regényében = a Berzsenyi Dániel F iskola Filológiai Intézetének konferenciája, Szombathely, március A határ-szimbólum metaszintjei Ottlik Géza nagyregényében = A szombathelyi Berzsenyi Dániel F iskola Bölcsészettudományi Karának Határsávok c. konferenciája, Szombathely, BDF, november Adalékok az Ottlik-recepció ötödfél évtizedéhez = A szombathelyi Berzsenyi Dániel F iskola Bölcsészettudományi Karának Konvergenciák c. konferenciája, Szombathely, BDF, március Az Ottlik Intézet koncepciója = Találjuk ki (újra) Nyugat- Pannóniát! c. konferencia, Sopron, május

17 III. TANULMÁNYOK, RECENZIÓK 1. A szeretet éghajlata (Ottlik Géza: Buda), Élet és Irodalom, 1993/ Otthon az ingyenmoziban (Szegedy-Maszák Mihály: Ottlik Géza), Élet és Irodalom, 1994/ Az élményközpontú irodalomtanítás néhány lehet sége = Irodalomtanítás az ezredfordulón, f szerk. SIPOS Lajos, Pauz Westermann, Celldömölk, 1998, Ottlik-napló, Vas Népe, június Mélylégzés. A k szegi szombathelyi Ottlik-kultusz els évei = Az irodalom ünnepei. Kultusztörténeti tanulmányok, szerk. KALLA Zsuzsa, A Pet fi Irodalmi Múzeum könyvei 9., Budapest, 2000, Sem azé, aki fut Szövegszimbolizálódás Ottlik Géza Iskola a határon cím regényében = Iskolakultúra, 2002/4, Amit kinyomtatnak (Kelecsényi László: A szabadság enyhe mámora. Ottlik Géza), Életünk, 2002/3, Földtani türelem, vigasztalás (Kelecsényi László: Az elbeszélés nehézségei. Ottlik-olvasókönyv), Új Könyvpiac, 2002/7 8, Az utolsó garabonciás (Ottlik. Képeskönyv, szerk. KOVÁCS Ida, Pe- fi Irodalmi Múzeum, 2003), Új Könyvpiac, április, 20. FÜGGETLEN HIVATKOZÁSOK SZÁMA: 41 INTERNETES KERESÉS (GOOGLE): június 24-én: F zfa Balázs : 325 találat A TELJES PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK (kb. 300 tétel) ELÉRHET : 17