BIOLÓGIA. Munkafüzet. 12. évfolyam. Péntek Szilvia A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS OKTATÁS KOMPLEX TÁMOP /

Átírás

1 A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS OKTATÁS KOMPLEX MEGÚJÍTÁSA A RÉVAI MIKLÓS GIMNÁZIUMBAN ÉS KOLLÉGIUMBAN Munkafüzet BIOLÓGIA 12. évfolyam Péntek Szilvia TÁMOP /

2 TARTALOMJEGYZÉK Előszó... 3 A laboratórium munka- és balesetvédelmi szabályzata Gége és nyelv boncolása A tüdő anatómiája Légzéssel kapcsolatos vizsgálatok Szív A máj és az epe Vese Vizelet vizsgálatok A szem Vázizmok, ízületek Az emberi bőr Csontjaink A nyirokrendszer Az emberi vér Az ember idegrendszere Az ember emésztésével kapcsolatos vizsgálatok A szaporító szervrendszer Érzékeléssel kapcsolatos vizsgálatok Az emésztőrendszer Kromoszómák, genetika Mennyiségi és minőségi jellegek Források Fogalomtár... 96

3 ELŐSZÓ Kedves Diákok! A körülöttünk lévő élővilág megismerése elképzelhetetlen az alapos megfigyelés, a kísérletezés nélkül. Az érzékszerveinkkel észlelhető világon túl ott a mikrovilág, amelynek felfedezése elengedhetetlen a természet megértése során. A biológia csodálatos tudomány, megismerése egyszerre követeli meg a fogalmi és tárgyi ismereteket, a megfigyelést és a kísérletek során megszerzett személyes tapasztalatokat. A kezetekben lévő munkafüzet ennek megfelelően elméleti kérdéseket és kísérleteket is tartalmaz. Minden fejezet egy-egy témakört dolgoz fel egy vagy több gyakorlati feladaton, kísérleten keresztül. Az egyes feladatok külön-külön is használhatóak. A laboratóriumban folyó izgalmas munka, a felfedezés öröme maradandó élményt nyújt. A munkafüzet segít a biológia tananyagának elsajátításában, de e közben nemcsak a tanórai tudás mélyíthető el, hanem feltárul a természet csodálatos világa is. Ezen világ felfedezéséhez kívánok az eredményes munka mellett élvezetes megfigyeléseket, kísérleteket, a felfedezés örömét. A szerző - 3 -

4 A LABORATÓRIUM MUNKA- ÉS BALESETVÉDELMI SZABÁLYZATA 1. A laboratóriumban a tanuló csak felügyelet mellett dolgozhat, a termet csak engedéllyel hagyhatja el! 2. A kísérlet elvégzése előtt figyelmesen el kell olvasni a leírást! Az eszközöket és a vegyszereket csak a leírt módon és megfelelő körültekintéssel szabad használni! 3. A kísérletek során köpeny használata kötelező! Ha a gyakorlat ezt megköveteli, védőszemüveget, illetve gumikesztyűt kell használni! A tálcán mindig legyen száraz ruha és a közelben víz! 4. Úgy kell dolgozni, hogy közben a laboratóriumban tartózkodók testi épségét, illetve azok munkájának sikerét ne veszélyeztessük! A kísérleti munka elengedhetetlen feltétele a rend és fegyelem. 5. A vegyszerhez kézzel hozzányúlni, megízlelni szigorúan tilos! Ha többféle vegyszert használunk, közben mindig töröljük le a kanalat! A gázokat, gőzöket legyezgetéssel szabad megszagolni! 6. Vegyszerből mindig csak az előírt mennyiséget lehet használni. A maradékot nem szabad visszatenni az üvegbe, hanem csak a megfelelő vegyszergyűjtőbe! A vegyszeres üvegek kupakjait nem szabad összecserélni! 7. Tartsuk be a melegítés szabályait: a kémcsőbe tett anyagokat kémcsőfogó segítségével ferdén tartva, állandóan mozgatva, óvatosan melegítsük! A kémcső nyílását ne fordítsuk a szemünk vagy társunk felé! 8. Kísérletezés közben ne nyúljunk az arcunkhoz, szemünkhöz, a munka elvégzése után mindig alaposan mossunk kezet! Ha a bőrünkre maró hatású folyadék cseppen, előbb száraz ruhával töröljük le, majd bő vízzel mossuk le! 9. Elektromos vezetékekhez, kapcsolókhoz nem szabad vizes kézzel hozzányúlni, mindig tudni kell, hol lehet áramtalanítani! 10. Láng közelében tilos tűzveszélyes anyagokkal dolgozni! Tűz esetén a megfelelő tűzoltási módot kell alkalmazni (vízzel, homokkal, letakarással vagy poroltóval)! 11. A munka befejeztével a munkahelyen rendet kell rakni! A munkahely elhagyása előtt ellenőrizni kell, hogy a gáz- és vízcsapot elzártuk-e, ill. a mérőkészüléket áramtalanítottuk-e! 12. A laboratóriumban étkezni és inni tilos! - 4 -

5 13. Vegyszereket hazavinni szigorúan tilos! 14. Ha bármilyen baleset történik, azonnal szólni kell a tanárnak, vagy a laboratórium dolgozóinak! Néhány fontos laboratóriumi eszköz Bunsen-égő meggyújtása 1. levegőnyílás elzárása 2. gyufagyújtás 3. gázcsap megnyitása 4. gáz meggyújtása 1. ábra 2. ábra - 5 -

6 A vegyszereken szereplő (új) veszélyességi piktogramok, jelzések és jelentésük: Tűzveszélyes anya- Robbanó anyagok Oxidáló anyagok gok Nyomás alatt álló gázok Irritáló anyagok Mérgek Maró hatású anyagok Emberre ártalmas Veszélyes a vízi környezetre A vegyszerek csomagolásán ezen kívül R és S jelzést, valamint számokat találunk. Például a hypo esetében: R 31, R 36/38, R 52 S 1/2, S 20, S 24/25, S 26, S 37/39, S 46, S 50 Az R jelzés a környezetre és az emberre vonatkozó veszélyeket jelenti, az S jelzés a veszélyes anyagok felhasználása során követendő biztonsági tanácsokat jelzi. A számok 1-től 61-ig terjednek és mindegyik egy-egy mondatot jelez, amik jelentése a laboratórium falán lévő táblázatban található! A hypo esetében: - 6 -

7 R 31 Savval érintkezve mérgező gázok képződnek R 36/38 Szem-és bőrizgató hatású R 52 Ártalmas a vízi szervezetekre S 1/2 Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen tartandó! S 20 Használat közben enni, inni nem szabad! S 24/25 Kerülni kell a bőrrel való érintkezést és szembejutást! S 26 Ha szembe kerül, bő vízzel azonnal ki kell mosni, és orvoshoz kell fordulni! S 37/39 Megfelelő védőkesztyűt és arc-szemvédőt kell viselni S 46 Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, az edényt/csomagolóburkolatot és a címkét az orvosnak meg kell mutatni! S 50 Savval nem kezelhető! Egyéb munkavédelmi szimbólumok: Védőszemüveg kötelező használata Védőkesztyű kötelező használata Vigyázz! Forró felület! Vigyázz! Alacsony hőmérséklet! Vigyázz! Tűzveszély! Vigyázz! Mérgező anyag! - 7 -

8 GÉGE ÉS NYELV BONCOLÁSA Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. Sorold fel, hogy merre halad a levegő, amíg elér a tüdőig! 2. Milyen feladatai vannak az orrüregnek? 3. Szövettanilag mi jellemző az orrüregre? Hogy szolgálja az anatómiai felépítés az orrüreg funkcióját? 4. Melyek a légutak porcos részei? 5. Válaszd ki a rajzok közül, hogy melyik a porcszövet! Miről ismered meg? A) kép B) kép C) kép 3. ábra 4. Ábra - 8 -

9 1. kísérlet Mikroszkópi szövetek vizsgálata többrétegű el nem szarusodó laphám metszet, üvegporc metszet, tanulói mikroszkóp Tanulmányozd különböző nagyításokban a metszeteket! Válaszolj a kérdésekre! 1) Mi a bőr és az orrüreget bélelő hámok közt a hasonlóság? 2) Melyik csíralemezből fejlődik a hámszövet? 3) Melyik csíralemezből fejlődik a porcszövet? 4) Találsz-e ereket a porcszövetben? 5) Az emberi szövetek melyik nagyobb csoportjába tartozik a porcszövet? 6) Írj olyan szövetre példát, amelyikben hasonlóan gömbölyded sejtek vannak, mint a porcszövetben! 7) Mi a különbség a képen látható szövet és az általad vizsgált szövet közt? 5. ábra - 9 -

10 2. kísérlet Sertés nyelv és gége boncolása Sertés belsőségek, minden csoportnak legyen egy nyers gége és egy főtt (a főtt gége porcai jobban szétválaszthatóak), bonctál, bonckészlet, papírtörlő, gumikesztyű, tanulói mikroszkóp, nyelvről készült mikroszkópi metszet/kép Figyeld meg és tapintsd a sertés nyelvét! Vágd félbe a nyelvet! Fejtsd le a húst a nyers gégéről, hogy a fehér színű rész előbukkanjon! Keresd meg a gége porcait a kép alapján! Vágd félbe a gégét! Keresd meg benne a hangszalagokat! A főtt gégét szedd szét! Figyeld meg rajta a porcokat! 1) Melyik porc a legnagyobb? 2) Melyik porc alkothatja emberen az Ádám-csutkát? 3) Milyen alakú a gyűrűporc? 4) Milyen alakúak a kannaporcok? 5) Hova rögzül az ember nyelve? Találsz-e ilyen csontot a sertés nyelvénél is? 6) Mely porcok közt feszülnek a hangszalagok?

11 6. ábra 3. kísérlet Hangvizsgálat diktafon Írjatok közösen három mondatot (kapcsolódjon az órai vizsgálatokhoz, a számotokra új ismeretekhez!), és a csoport tagjai egyesével olvassák fel, miközben a diktafon felveszi a hangotokat! Figyeljétek meg, hogy van-e különbség az olvasáskor hallott hang és a diktafonról visszahallgatott hang közt! 1) Mi lehet a különbség oka? 2) Mivel szabályozzuk a hangerőt? 3) Mitől függhet a hang magassága? 4) Miért lehet különböző az emberek hangszíne?

12 Önértékelés: Munkád befejeztével értékeld magadat! 1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a legnehezebbel! A) Bevezető kérdések B) Eszközhasználat C) Megfigyelések, tapasztalatok leírása D) Kísérletek értelmezése E) Magyarázatok leírása 2. Melyik kísérlet volt számodra a legérdekesebb? Miért? 3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát?

13 A TÜDŐ ANATÓMIÁJA Bevezető/Ismétlő feladatok: 1) Sorold fel, hogy milyen szövetek találhatóak az emberi tüdőben! 2) Milyen izmok segítik légzésünket és hogyan? 3) Mi biztosítja légzésünk során a tüdő térfogatváltozását? 4) Miért nem lenne hatékony, ha a tüdő hozzánőne a mellkasfalhoz? 1. kísérlet Metszetek tanulmányozása csillós hengerhám, egyrétegű laphám, simaizomszövet, porcszövet, tüdő metszet Tanulmányozd a metszeteket a mikroszkóppal! Azonosítsd a rajzok alapján a különböző metszeteket! 1) Nevezd meg a metszeteket!

14 7. ábra 2) Mi a csillós hengerhám feladata a légutakban? 3) Hol találsz még az emberi testben csillós hengerhámot? 4) Miért ártalmas a forró dohányfüst? 5) Miért egyrétegű laphám alkotja a légzőhámot? 6) Hol találsz még az emberi szervezetben egyrétegű laphámot?

15 2. kísérlet Tüdő és légcső boncolása sertés tüdő légcsővel, bonckészlet, bonctál, gumikesztyű, papírtörlő Tisztítsd meg a légcsövet kívülről! Tapintsd a kezeddel a porcokat! Később vágd fel hosszában a légcsövet! Keresd meg a tüdőkaput! Nézd meg, hogy mi lép itt be/ki a tüdőbe/ből! Tapintsd meg a tüdő szövetét! Keress lebenyeket! Nézd meg a színét! Vágd el hosszirányban a tüdőt a tüdőkapuból indulva! Preparáld ki az itt található porcos részeket, amennyire tudod! Próbáld megállapítani, hogy a főhörgőből hol ágaznak ki a hörgők! Keress vastagabb ereket is a tüdőkapunál! 1) Tapintsd a légcsövet! Mi biztosítja a merevségét? 2) Feltárás után figyeld meg, hogy milyen a légcső belső felszíne? 3) Melyik szövet boríthatja? 4) Tapintásra milyennek érzed a tüdő szövetét? 5) Milyen színű a tüdő? 6) Mi lehet a tüdő állományában a porcos rész? 7) Mi a különbség a légcső és a hörgők porcai közt? 8) Miért kettős a tüdő vérellátása?

16 3. kísérlet A kilélegzett levegő szén-dioxid tartalmának kimutatása főzőpohár, víz, mész, fenolftalein, NaOH-oldat, szívószál, fólia, 3 dles befőttesüveg, gumicső, gyurma, kés, alkoholos filctoll, hurkapálca, gyufa Minden diáknak jusson két kisebb méretű főzőpohár, az egyikben meszes víz legyen és egy szívószál, a másikban néhány csepp fenolftalein indikátort cseppentsünk a vízhez, amihez híg NaOH-t csepegtetünk, amíg az oldat színe halvány rózsaszín lesz. Mindkét kémcsőbe kb. 1 percig fújjuk a szívószál segítségével a levegőt! (célszerű a főzőpohár tetejét letakarni fóliával, hogy a folyadék szembe ne kerüljön!) A befőttesüveg tetején rajzold körbe a gumicső végét, és vágd ki késsel! Csúsztasd a lyukon az üvegbe a csövet, majd légmentesen zárjd az esetleges réseket gyurmával! 1-2 percig a csövön keresztül lélegezz! A hurkapálca végét gyújtsd meg, a gumicsövet óvatosan húzd ki az üvegből, majd csúsztasd bele az üvegbe az égő pálcát! 1) Mit tapasztalsz a meszes vízbe fújáskor? 2) Mit tapasztalsz a fenolftaleines vízbe fújáskor? 3) Mi történt az égő hurkapálcával? 4) Mit bizonyítottunk a kísérletekkel?

18 LÉGZÉSSEL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATOK Bevezető/Ismétlő feladatok: 1) A Donders-modell részeinek megnevezése: írd a nyilak végére a részek nevét! 2) Hogy zajlik az ember belégzése? 3) Mi történne, ha A -val jelölt csapot kinyitnánk? 4) Mikor történik hasonló a valóságban? 1. kísérlet Dohányzógép készítése 1,5 vagy 2 literes műanyag flakon, gyurma, vatta, cigaretta, víz, gyufa

19 Tölts a flakon aljára 1-2 ujjnyi csapvizet, a cigaretta köré tekerj vattát, helyezd az üveg szájába, rögzítsd légmentesen gyurmával! Gyújtsd meg a cigaretta végét! A flakon oldalát nyomogatva jól szellőző helyen szívd el a cigarettát a gépezettel! Az üveget ne fordítsd meg, mert a víztől a cigaretta és a vatta benedvesedik! Ha elégett a cigaretta, akkor nézd meg a vattát! 1) Milyen színű lett a vatta a cigaretta elszívása után? 2) Hol rakódnának le ezek az anyagok a szervezetedben? 3) Tanulmányozd a cigaretta dobozát! Melyek az egészségre ártalmas anyagok a cigarettában? 4) Melyik anyag okoz függőséget? 5) Mit tapasztalsz az üveg belsejében, amikor a cigaretta leégett? 6) Miért lesz oxigénhiányos a dohányos ember szervezete? 7) Milyen tünetei vannak az oxigénhiánynak? 8) A jelenlegi tudományos kutatások szerint egy szál cigaretta elszívása 5-6 mutációt okoz a szervezetben. Számold ki, hogy egy doboz cigaretta elszívásával hány mutáció keletkezhet egy dohányos emberben! 9) Milyen következményei lehetnek hosszabb távon a dohányzásnak?

20 2. kísérlet Légzési térfogatok tanulmányozása 5-7 literes befőttesüveg, gumidugók (3-4 db), gumicső (0,5 m), víz, alkoholos filctoll, üvegkád/lavór, alkohol, papírtörlő A befőttesüveget fél literenként jelöljük be úgy, hogy fél literenként öntünk bele vizet! A teljesen teleöntött üveg száját fogjuk be, hirtelen mozdulattal fordítsuk a vizet tartalmazó üvegkádba/lavórba! A befőttesüvegben levő víz szintje kb. 5 liternél legyen. A gumicsövet helyezzük a befőttesüveg szája alatt az edénybe, a gumidugókkal stabilizáljuk az üveget! A cső végét minden diák után fertőtlenítsük alkoholos papírtörlővel! Ezután a tanulóknak a következő utasítást adjuk: Fújj bele a gumicsőbe! Olvasd le a vízszint változását! Végezz egy erőltetett belégzést és kilégzéskor fújj bele a gumicsőbe! Olvasd le az értéket! Fújj annyi levegőt a befőttes üvegbe, hogy kb. 3 liter legyen a levegővel teli rész! Helyezd el úgy a gumicsövet az edényben, hogy a cső vége a levegőbe érjen, kb. 0,5 literre az üveg aljától! Próbálj meg a csövön keresztül erőltetett belégzést végezni! 1) Mennyi levegőt fújtál ki nyugodt kilégzéskor? 2) Hogy számoljuk ki a légzési perctérfogatot? 3) Számold ki a saját légzési perctérfogatodat! 4) Mennyi levegőt sikerült kifújnod erőltetett kilégzéskor? 5) Hasonlítsátok össze a sportoló és a nem sportoló csoporttársak értékeit! Mit tapasztaltok? 6) Mennyi levegőt sikerült beszívnod erőltetett belégzéskor? 7) Milyen értéket kapunk, ha az előbbi számokat összeadjuk? Számold ki a sajátodat a kapott értékekből!

21 8) Ki lehet-e teljesen üríteni a tüdőt? 9) Mekkora egy ember tüdejének levegő-befogadóképessége? A befőttesüveg mérete megfelel-e ennek, vagy eltérést mutat? 3. kísérlet Grafikonelemzés: TBC tanulói munkafüzet Válaszolj a grafikon adatai és tudásod alapján a kérdésekre! 8. ábra 1) Milyen kórokozó következménye a tbc? 2) Mi lehet az oka az 1950-es évek adatainak? 3) Miért kevés 2010 után az új megbetegedések száma?

22 4) Mikor vezethették be a tbc elleni védőoltást? Miből következtetsz erre? 5) Miért nem lehetett még teljesen megszüntetni a betegséget? Önértékelés: Munkád befejeztével értékeld magadat! 1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a legnehezebbel! A) Bevezető kérdések B) Eszközhasználat C) Megfigyelések, tapasztalatok leírása D) Kísérletek értelmezése E) Magyarázatok leírása 2. Melyik kísérlet volt számodra a legérdekesebb? Miért? 3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát?

23 Bevezető/Ismétlő feladatok: SZÍV 1) Hol helyezkedik el a szív testedben? 2) Melyek a szív ingerületképző és ingerületvezető részei? Írd a rajz megfelelő részeihez! 3) Mit értünk vérnyomás alatt? 9. ábra 1. kísérlet Izomszövetek tanulmányozása artéria, véna, szívizomszövet, vázizomszövet metszetek; mikroszkóp Tanulmányozd a mikroszkóp segítségével a metszeteket, és válaszolj a kérdésekre! 1) Miben különbözik a véna és artéria mikroszkópi metszete?

24 2) Miben hasonlít a szívizomszövet a simaizomra? 3) Mely jellemzők segítik a szívizomszövet felismerését? 4) Rajzold le az izomszöveti metszeteket! simaizomszövet harántcsíkolt izomszövet szívizomszövet 2. kísérlet Sertésszív boncolása bonckészlet, bonctál, sertés szív, papírtörlő, gumikesztyű Figyeld meg a szív alakját, méretét! Keresd meg az artériákat és a vénákat! Vágd ketté a szívet! Figyeld meg az izomszövetek eltérő vastagságát! Keresd meg a szívsövényt! Nézd meg a billentyűket! 1) Milyen alakú a szív?

25 2) Mi a neve a szíven látható ereknek, és mi a feladatuk? 3) Hogy tudod megkülönböztetni a pitvarokat és a kamrákat? 4) Keresd meg a billentyűket és a képeken nevezd meg a részeiket! 10. ábra 11. ábra cuspis: billentyű, corda tendinea: ínhúr, musculus papillaris: szemölcsizom 5) Mi a billentyűk feladata? 6) Melyik billentyű van a pitvarok és kamrák közt? 7) Melyik billentyű van az artériák kezdetén?

26 8) Miből alakultak ki a billentyűk? 3. kísérlet Szívhangok sztetoszkóp Tedd a sztetoszkópot a hasadra, hallgasd meg a bélhangokat! Tedd a sztetoszkóp végét a mellkasod különböző pontjaira! Figyeld a szívhangokat! 1. Mitől vannak a szívhangok? 2. Milyen a hasadban a belek hangja? Miért? 4. kísérlet Vérnyomásmérés vérnyomásmérő Tedd a bal felkarodra a vérnyomásmérő mandzsettáját! Indítsd el a készüléket, majd olvasd le az adatokat! 1) Mennyi a vérnyomásod? 2) Mikor mérjük az első adatot? 3) Mikor mérjük a második adatot? 4) Mennyi a pulzusod?

27 5) Mit nevezünk pulzusnak? Önértékelés: Munkád befejeztével értékeld magadat! 1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a legnehezebbel! A) Bevezető kérdések B) Eszközhasználat C) Megfigyelések, tapasztalatok leírása D) Kísérletek értelmezése E) Magyarázatok leírása 2. Melyik kísérlet volt számodra a legérdekesebb? Miért? 3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát?

28 A MÁJ ÉS AZ EPE Bevezető/Ismétlő feladatok: 1) Melyek az emberi máj feladatai? 2) Hol helyezkedik el testünkben a máj? 3) Mi az epehólyag feladata? 1. kísérlet Metszetvizsgálat májból készült metszet, mikroszkóp Tanulmányozd a metszetet a mikroszkóppal! Válaszolj a kérdésekre! 1) Melyek a máj működési egységei? 2) Rajzolj le egy működési egységet! Milyen részei vannak?

29 2. kísérlet Sertésmáj boncolása sertésmáj, bonckészlet, bonctál, gumikesztyű, papírtörlő Figyeld meg a májat a kérdések alapján! Keresd meg rajta a májkaput! Kezdd el a máj szétbontását a májkaputól! 1) Milyen színű a máj? Miért? 2) Milyen a máj felszíne? 3) Miket találunk a májkapuban? 4) Mi történik a májjal, ha májzsugorról beszélünk? 3. kísérlet Epehatás vizsgálata kémcsövek, kémcsőtartó, olaj, mosogatószer, epe, desztillált víz, alkoholos filctoll, desztillált víz Három kémcsövet számozz meg! Mindegyikbe önts három ujjnyi desztillált vizet, és egy ujjnyi étolajat! Az első kémcső a kontroll. A második kémcsőbe tegyél még egy ujjnyi epét! A harmadikba egy csepp mosogatószert (ultrás vizet). Rázd össze a kémcsövek tartalmát! Tedd a kémcsöveket a kémcsőtartóba és várj 5 percig! Válaszolj a kérdésekre! 1) Mit tapasztalsz az első kémcsőben?

30 2) Mit tapasztalsz a második kémcsőben? 3) Mit tapasztalsz a harmadik kémcsőben? 4) Alkalmas-e a mosogatószer az epe szerepének bemutatására? Miért? 5) Milyen enzimet tartalmaz az epe, amellyel a zsírokat bontja? 6) Melyik emésztőnedv enzimjei segítik még a zsírok bontását? Önértékelés: Munkád befejeztével értékeld magadat! 1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a legnehezebbel! A) Bevezető kérdések B) Eszközhasználat C) Megfigyelések, tapasztalatok leírása D) Kísérletek értelmezése E) Magyarázatok leírása 2. Melyik kísérlet volt számodra a legérdekesebb? Miért? 3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát?

31 Bevezető/Ismétlő feladatok: VESE 1) Milyen részei vannak a vesének? Nevezd meg a rajzon! 12. ábra 2) Milyen részei vannak a nefronnak? 3) Miben különbözik összetételében a vizelet a szűrlettől? 4) Mi a kiválasztás három részfolyamata? 5) Mely hormonok segítik a vizeletképzést? Mikor ürül belőlük több a vérbe? Hol termelődnek? 1. kísérlet Metszetvizsgálat vese szöveti metszet, húgyhólyag és húgyvezeték falából készült metszet, mikroszkópok A mikroszkóp segítségével tanulmányozd a metszeteket!

32 1) Hogy helyezkednek el a vesében a nefronok? 2) Milyen feladatai vannak az egyes részeknek? 3) Hol van a vese a testünkben? 4) Miről lehet felismerni a veséből készült metszetet? 5) Rajzold le a húgyhólyag falából készült metszet egy kisebb részletét! Mit tesz lehetővé ez a szövet? 2. kísérlet Vese boncolása sertés vese, gumikesztyű, bonckészlet, bonctál, papírtörlő Figyeld meg a vese alakját! Mik lépnek be és ki a vesekapun? Vágd hosszirányban ketté a vesét, lehetőleg középen haladj! 1) Milyen alakja van a vesének? 2) Miről tudod elkülöníteni a sertésvesén a kérget és a velőt? 3) Mik lépnek ki a vesekapun?

33 4) Mik lépnek be a vesekapun? 5) Keresd meg az ismétlő feladatoknál található rajzon jelölt részeket a vesén! 6) Melyik szövet fordul elő a vesemedence környékén? 7) Melyik szövet alkothatja a vesetestecskében a hajszálerek falát? Miért? 3. kísérlet Vizelet kémhatásának kimutatása vizelet, óraüveg, cseppentő, általános indikátor/lakmuszpapír Cseppents az óraüvegre a vizeletből 10 cseppet és tegyél bele indikátort! 1) Milyen színváltozást tapasztalsz? 2) Milyen a húst fogyasztó emberek vizeletének kémhatása? 3) Kérdezd meg a csoporttársaidat, hogy van-e köztük vegetáriánus! Milyen kémhatású a vizelete?

35 VIZELET VIZSGÁLATOK Bevezető/Ismétlő feladatok: 1) Milyen anyagokat tartalmaz a vizelet? 2) Mennyi a vizelet napi átlagos mennyisége? 3) Milyen színű a vizelet? 4) Mi adja a vizelet színét? 5) Mely anyagok vizeletben való megjelenése utal kóros folyamatra? 1. kísérlet Vizeletvizsgálatok vizelet, kémcsövek, kémcsőtartó, alkoholos filctoll, cseppentő, HCl, AgNO 3, FeCl 3, BaCl 2, HNO 3 Állítsd össze a négy kémcső tartalmát a következő táblázat szerint! Kémcsövek, összeállítandó anyagok csepp vizelet csepp HNO csepp ecetsav csepp HCl csepp AgNO 3 oldat csepp FeCl csepp BaCl csepp Sulkovich reagens

36 1) Miért kellett az első három kémcsőben megsavanyítani a közeget? 2) Mi történt az első kémcsőben? 3) Mi történt a második kémcsőben? 4) Mi történt a harmadik kémcsőben? 5) Mi történt a negyedik kémcsőben? 3. kísérlet Húgysav és ammónia kimutatása vizelet, sósav, mikroszkóp, tárgylemez, fólia, szűrőpapír, üvegtölcsér, szike/csipesz Húgysav kimutatása: a vizeletet a gyakorlat előtt 24 óráig hideg helyen kell tartani. Elkészítés: 50 ml vizelet, 15 ml tömény sósav, fóliával lefedve hideg helyen pihentetni. A vizsgálathoz le kell szűrni a csapadékot. A csapadékból keveset tárgylemezre kell tenni és mikroszkóppal vizsgálni. Ammónia kimutatása: 20 csepp vizelethez 2 csepp Na 2 CO 3 oldat, majd melegítsd! A kémcső szájához tarts sósavba mártott üvegbotot! 1) Miből vannak a kristályok? 2) Rajzold le a kristályok egyikét!

37 3) Mely tápanyagok bomlásterméke a húgysav? 4) Melyik szervünkben keletkezik sok húgysav? 5) Mit tapasztalsz a sósavba mártott üvegbotot a kémcső szájához helyezve? 4. kísérlet Kóros vizeletek vizsgálata kóros vizeletek (cukorbetegségre utaló, veseelégtelenségre utaló), kémcsövek, cseppentő, kémcsőtartó, alkoholos filctoll, szulfoszalicilsav, NH 4 OH, AgNO 3 Mindkét vizeletmintából tegyünk 20 cseppet 2-2 kémcsőbe! A kémcsőre írjuk rá a vizeletminták számát! Az egyes és a kettes mintához is tegyünk az egyik kémcsőbe 2 csepp szulfo-szalicilsavat! A másik két kémcsőbe pedig NH 4 OH és AgNO 3 oldatot! 1) Melyik betegségben szenvedhet az első vizeletminta tulajdonosa? 2) Milyen reakciót mutatott az első vizeletminta? 3) Mi az előbbi megfigyelés magyarázata? 4) Mi lehetett a második vizeletminta tulajdonosának a betegsége? 5) Milyen reakciót tapasztaltál?

39 A SZEM Bevezető/Ismétlő feladatok: 1) Nevezd meg a szem részeit a rajzon! 13. ábra 2) Melyek a szem fénytörő közegei? 3) Hogy helyezkednek el a sárga foltban az idegsejtek? 4) Milyen reflex védi a szemet a sérüléstől? 5) A szem mely része biztosítja a fókuszálást? Hogyan?

40 1. kísérlet A retina felépítése mikrofotó a retináról, retina rajza Figyeld meg a rajzokat és a képeket, majd válaszolj a kérdésekre! 14. ábra 15. ábra 1) Miért mondjuk az emberi retinára, hogy fordított? 2) Mi lehet a pigmentréteg feladata? 3) Mely idegsejtek axonjai alkotják a látóideget?

41 4) Milyen idegsejtek ékelődnek a receptorok és az előbbi sejtek közé? 5) Milyen alakúak a pálcikák? 6) Milyen alakúak a csapok? 2. kísérlet Sertés szem boncolása sertés szemgolyó, bonckészlet, bonctál, gumikesztyű, papírtörlő Figyeld meg a szemgolyó alakját, a látóideget! Óvatosan vágd fel a szaruhártyát, majd emeld ki a szemlencsét és az üvegtestet is! Helyezd a szemlencsét apró betűs írásra! 1) Milyen alakú a szemgolyó? 2) Milyen állaga van a szemlencsének és az üvegtestnek? 3) Apró betűs írásra helyezve a szemlencsét, mit tapasztalsz?

42 3. kísérlet Vakfolt kimutatása, térlátás, pupillareflex Mariotte-féle ábra a vakfolt vizsgálatához, erősebb fényű zseblámpa Vakfolt kimutatása: A Mariotte-féle ábrát tartsuk a jobb kezünkkel a szemünktől 40 cm távolságra! Takarjuk le bal kezünkkel a bal szemünket! Jobb szemünkkel figyeljük a + jelet, miközben lassan közelítsük az ábrát a szemünk felé! Figyeld meg mit tapasztalsz! 36. ábra Térlátás: Érintsd össze nyitott szemmel a két mutató ujjad! Ugyanezt ismételd meg, de most csak az egyik szemed legyen nyitva! Pupillareflex: csoporttársad takarja el 1 percre mindkét szemét (de ne nyomja meg a szemgolyókat), majd a takarást megszüntetve világítsd meg szemeit a zseblámpával és figyeld a pupilla változását! 1) Mit tapasztaltál az ábrán a + jelet figyelve? 2) Milyen távolságra következett be az előbbi tapasztalás? 3) Mi lehet az oka?

43 4) Milyen különbséget tapasztaltál ujjaid összeérintésekor, ha mindkét, vagy csak egyik szemed volt nyitva? 5) Mi lehet az előbbi tapasztalat oka? 6) Milyen volt a takarás megszüntetése után csoporttársad pupillája? 7) Mit tapasztaltál, amikor zseblámpával világítottad társad szemét? 8) Mi lehet a pupillareflex szerepe? 9) Miért lehet káros, ha nem UV-szűrős a napszemüvegünk? Önértékelés: Munkád befejeztével értékeld magadat! 1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a legnehezebbel! A) Bevezető kérdések B) Eszközhasználat C) Megfigyelések, tapasztalatok leírása D) Kísérletek értelmezése E) Magyarázatok leírása 2. Melyik kísérlet volt számodra a legérdekesebb? Miért? 3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát?

44 VÁZIZMOK, ÍZÜLETEK Bevezető/Ismétlő feladatok: 1) Mi jellemző általánosan az izomszövetekre? 2) Mikor valódi egy váz? 3) Nevezd meg a rajz részeit! 17. ábra 1. kísérlet izomszövetek mikroszkópos tanulmányozása simaizom, vázizom, szívizom (hossz- és kereszt)metszetek, tanulói mikroszkóp Tanulmányozd a metszeteket, és válaszolj a kérdésekre! 1) Melyik izomszövet mutat csíkolatot?

45 2) Melyik izomszövetnél van középen a sejtmag? 3) Melyik izomszövet áll rostokból? 4) Melyik izomszöveten látszik Ebert-féle vonal? 5) Mely szervekben fordul elő simaizomszövet? 6) Hogy működik a simaizomszövet? 7) Miről ismerhető fel egyértelműen a szívizomszövet? 8) Mit látsz a simaizomszövet keresztmetszetén? 2. kísérlet A csirkeláb felépítése és működése egész, bőrös csirkeláb, bonckészlet, bonctál, gumikesztyű, papírtörlő Vedd szemügyre kívülről a lábat! Fejtsd le a bőrt! Figyeld meg az izompólyákat! Preparálj ki egy teljes izmot az inakkal együtt! A részeket a hártyák mentén válaszd szét, de ne vágd el! Ami fehér, az az izom hártyarendszere. A kipreparált izmot kezdd el szétbontani izomkötegekre a kötőszövet mentén! Preparáld ki a végtag egyik ízületét! Figyeld meg a külső felépítését! Vágd ketté, és tanulmányod! Keresd meg a madár lábán azt az ínt, amelyiket meghúzva az ujjak összehajlanak! Preparáld ki a csüdcsontot! Preparálj ki egy lábujjat! Fejtsd le a bőrt róla! Számold meg az ujjpercek számát!

46 1) Milyen részei vannak a csirkelábnak? 2) Melyik szövettípus alkotja az izompólyát? 3) Melyik szövet alkotja az inakat? 4) Miért ez a szövet a legmegfelelőbb az izmok csonthoz kapcsolásához? 5) Hogy nevezzük az izom azon pontjait, amikkel a csontokhoz tapad? 6) Mik építik fel az izomkötegeket? 7) Milyen részei vannak egy ízületnek? 18. ábra 8) Mik stabilizálják az ízületet kívülről? 9) Mi tartja össze a két csontot?

47 10) Figyeld meg a csontvégeket! Mit tapasztalsz? 11) Mi lehet az ujjakat behajlító ín szerepe? 12) Találsz izmot a csirke lábujján? 13) Mik segítik a csirke lábujjainak mozgását? 14) Mely csontokból jött létre a csüd? 15) Mennyi ujjperc van egy lábujjon? Önértékelés: Munkád befejeztével értékeld magadat! 1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a legnehezebbel! A) Bevezető kérdések B) Eszközhasználat C) Megfigyelések, tapasztalatok leírása D) Kísérletek értelmezése E) Magyarázatok leírása 2. Melyik kísérlet volt számodra a legérdekesebb? Miért? 3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát?

48 AZ EMBERI BŐR Bevezető/Ismétlő feladatok: 1) Milyen szerepei vannak a bőrnek? 2) A bőr egyes rétegeit melyik szövet építi fel? 3) Miben különbözik az ember bőre a kecskebékáétól? 4) Miben különbözik az emberi bőrtől a fürge gyík bőre? 1. kísérlet A bőr szöveteinek tanulmányozása többrétegű elszarusodó laphám, lazarostos kötőszövet, zsírszövet metszetek, tanulói mikroszkóp Tanulmányozd a mikroszkóppal a metszeteket, és válaszolj a kérdésekre! 1) Milyen alakúak a többrétegű laphám alsó sejtjei? 2) Mi ezen sejtek feladata? 3) Vannak-e hajszálerek a szövetben?

49 4) Milyen az irha és a hám kapcsolódása? Miért lehet előnyös? 5) Miről ismered fel a lazarostos kötőszövetet? 6) Mik a zsírszövet ismertetőjegyei? 2. kísérlet Kétpontküszöb térkép rotring ceruza, toll, vonalzó Két rotring ceruzával végezd a vizsgálatot társad kézfején, egyik ujjbegyén, alkarjának alsó és felső oldalán is. A ceruzákat egy pontban érintsd a csukott szemű társad bőréhez! Előtte tollal jelöld bőrén az indulási pontot! Vedd el az egyik ceruza hegyét, majd tedd kissé távolabb a másiktól! Társadnak azt kell megállapítania, hogy egy pontban érzékeli-e az érintést, vagy két különböző pontban. Amikor azt jelzi, hogy két pontnak érzi, akkor jelöld tollal ennek a pontnak a helyét is! Mérjétek le a távolságokat a kísérlet végén, majd válaszoljatok a kérdésekre! 1) Mit tapasztaltál? 2) Milyen következtetést vonsz le a tapasztaltakból arra, hogy hogyan helyezkednek el bőrödben a receptorok?

50 19. ábra 3) Nézd meg a képet és értelmezd! Önértékelés: Munkád befejeztével értékeld magadat! 1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a legnehezebbel! A) Bevezető kérdések B) Eszközhasználat C) Megfigyelések, tapasztalatok leírása D) Kísérletek értelmezése E) Magyarázatok leírása 2. Melyik kísérlet volt számodra a legérdekesebb? Miért? 3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát?

51 CSONTJAINK Bevezető/Ismétlő feladatok: 1) Mi a csontváz feladata? 2) Melyik állatcsoportnál jelent meg a csontszövet? 3) Milyen csoportokra oszthatjuk az ember csontjait alakjuk szerint? Írj mindegyikre példát! 4) Hogy lehet megállapítani egy csontvázról, hogy férfi vagy női személyé volt? 5) Rajzolj egy csontot, és nevezd meg a részeit! 1. kísérlet Csontszövet vizsgálata mikroszkóppal tanulói mikroszkóp, csontszövet metszetek Tanulmányozd a csontszövetről készült metszeteket, és válaszolj a kérdésekre!

52 1) Milyenek a csontszövet sejtjei? 2) Hogy helyezkednek el a csontsejtek? 3) Figyeld meg a Havers-féle csatornákat! Mi lehet a szerepük? 4) Rajzold le a metszetet! Nevezd meg a részeket is! 2. kísérlet Csont szervetlen állományának kimutatása csirkeláb vagy sertésborda, bonckészlet, bonctál, papírtörlő, főzőpohár, 10%-os sósav A zsírtalanított csontot a gyakorlat előtt 2-3 nappal be kell áztatni a sósavba, mert az eredményhez napok kellenek. A csontot öblítsd le, majd töröld meg papírtörlővel! Mérd meg a súlyát! Mérj meg egy sósavban nem áztatott csontot is! Tedd ezt a zsírtalanított csontot egyik végével sósavba! Figyeld meg, mi történik! 1) Mit tapasztalsz? 2) Magyarázd meg a kísérlet eredményét!

53 3) Hasonlítsd össze a két mérés eredményét! Milyen adatokat kaptál? 4) Mi történt a sósavas áztatás során? 3. kísérlet Csont szerves állományának kimutatása vasháromláb, zsírtalanított csont, azbesztlap, gázégő, gyufa, kalapács, újságpapír A csontot mérd meg, majd tedd az azbesztlapra és lassan hevítsd! percig hevíteni kell a csontot, addig végezd el a következő kísérletet! 1) Tedd a csontot ismét a mérlegre! Hány százalékos a tömegcsökkenés? 2) Mit tapasztalsz, ha az újságpapírra teszed hevítés után a csontot, majd a kalapáccsal ráütsz? 3) Magyarázd a tapasztalatot!

54 4. kísérlet Csontok szerkezetének összehasonlítása borda, csirkeláb, bonckészlet, fűrész, papírtörlő, bonctál A zsírtalanított csontokat vizsgáld meg! Vágd/fűrészeld ketté keresztben a csontot! A csöves csont egyik végén is vágd ketté a csontot! Válaszolj a kérdésekre! 1) Miben különbözik a lapos és a csöves csont belső szerkezete? 2) Miben hasonlít a két csont? Önértékelés: Munkád befejeztével értékeld magadat! 1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a legnehezebbel! A) Bevezető kérdések B) Eszközhasználat C) Megfigyelések, tapasztalatok leírása D) Kísérletek értelmezése E) Magyarázatok leírása 2. Melyik kísérlet volt számodra a legérdekesebb? Miért? 3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát?

55 A NYIROKRENDSZER Bevezető/Ismétlő feladatok: 1) Melyek az ember nyirokszervei? 2) Mi a nyirok? 3) Mi a nyirokkeringés feladata? 4) Hogy zajlik a sejtek táplálása? 1. kísérlet A nyirokcsomók és a mandula felépítése nyirokcsomó, mandula, nyirokér metszet, mikroszkóp Tanulmányozd a metszeteket és válaszolj a kérdésekre! 1) Hogy kezdődik a nyirokhajszálér? 2) Milyen szövetből van ennek az érnek a fala?

56 3) Milyen hatások segítik a nyirok áramlását? 4) Hol helyezkednek el testünkben a nyirokcsomók? 5) Milyen a nyirokcsomók felépítése? 6) Mi a nyirokcsomók feladata? 7) Mi jelzi, ha a nyirokcsomókban immunreakció zajlik? 8) Mikor kerül sor a mandulák eltávolítására? 9) Hol fordulnak elő a testünkben mandulák? 10) Mi a feladatuk?

57 2. kísérlet A lép szövettana és szerepe lép metszet, állati lép, bonckészlet, papírtörlő, bonctál, gumikesztyű, vonalzó Tanulmányozd a metszeteket a mikroszkóppal, és válaszolj a kérdésekre! Figyeld meg a lép alakját és felszínét! Vágd ketté a szikével! Vizsgáld nagyító segítségével! 1) Milyen a lép felszíne? 2) Tömör vagy üreges szerv a lép? 3) Milyen hosszú a lép? 4) Milyen felépítésű a lép? 5) Mi a lép feladata? 6) Hol helyezkedik el a lép? 7) Hány lépünk van? 8) Miért veszélyes a lép sérülése?

58 3. kísérlet Védőoltások Válaszolj a kérdésekre! Használd a táblázatot! 20. ábra 1) Milyen típusai vannak a védőoltásoknak? 2) Melyik immunizálási típusba tartozik a védőoltás? 3) Hogy alakulhat ki normál módon egy ember immunitása? 4) Miért fiatal korban adják a védőoltást? 5) Miért alkalmaznak védőoltást Rh-összeférhetetlenség esetén?

60 AZ EMBERI VÉR Bevezető/Ismétlő feladatok: 1) Melyik szövettípusba tartozik a vér? 2) Hogy nevezzük a sejt közötti állományát? 3) Sorold fel a sejtes elemeit és azok feladatait! 4) Mennyi vére van egy embernek? 1. kísérlet Vérkenet mikroszkópi vizsgálata Béka és emberi vér mikrometszet, mikroszkóp Nézd meg mikroszkóppal a vérkeneteket! Válaszolj a kérdésekre! 1) Milyen hasonlóságokat veszel észre a két vérkenet közt? 2) Miben különböznek a kenetek? 3) Mennyi az ember vörösvérsejtjeinek száma? 4) Mikor emelkedhet meg a vérben a vörösvérsejtek száma? 5) Milyen jellemzői vannak a fehérvérsejteknek? 6) Mennyi a fehérvérsejtek száma?

61 7) Mikor emelkedhet meg a fehérvérsejtek száma? 8) Milyen alakúak a vérlemezkék? 9) Mennyi a vérlemezkék száma mm 3 ként? 2. kísérlet Véralvadással kapcsolatos megfigyelés vér, fiziológiás sóoldat, desztillált víz, tárgylemez, cseppentő, gombostű, kalcium-klorid oldat, újságpapír, K 2 (COO) 2 Cseppents négy tárgylemezre vért! Az egyikhez adj 1 csepp K 2 (COO) 2 -t, a másikhoz 10 csepp fiziológiás sóoldatot, a harmadikhoz 10 csepp desztillált vizet! A gombostűvel próbálj fibrinszálat húzni abból a vércseppből, amelyikbe nem cseppentettél semmit! 1) Mennyi idő múlva tudsz fibrinszálat húzni? 2) Mi történt a kálium-oxalátos vérrel? Magyarázd meg a tapasztaltakat! 3) Cseppents erre a tárgylemezre kalcium-klorid oldatot, és várj 5-10 percig! Most bekövetkezik-e valamilyen változás? 4) Mi történt a fiziológiás sóoldat jelenlétében? 5) Mi történt a desztillált vizes vércseppel? 6) Tegyél újságpapírt az utóbbi két tárgylemez alá, majd nézd meg, hogy melyik alatt tudod elolvasni az írást!

62 3. kísérlet Vérsüllyedés megfigyelése alvadásban gátolt vér, kémcső, kémcsőtartó A vért 1 nappal a kísérlet előtt bele kell állítani a kémcsőbe, a tetejét celofánnal érdemes lezárni. 1) Milyen változást látsz a kémcsőben? 2) Mi eredményezte a változást? 3) Mire utalhat, ha egy ember vérsüllyedése eltér a normálistól? Önértékelés: Munkád befejeztével értékeld magadat! 1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a legnehezebbel! A) Bevezető kérdések B) Eszközhasználat C) Megfigyelések, tapasztalatok leírása D) Kísérletek értelmezése E) Magyarázatok leírása 2. Melyik kísérlet volt számodra a legérdekesebb? Miért? 3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát?

63 AZ EMBER IDEGRENDSZERE Bevezető/Ismétlő feladatok: 1) Rajzolj egy idegsejtet és nevezd meg a részeit! 2) Ismertesd az akciós potenciál kialakulását! 1. kísérlet Gerincvelő, agyvelő, valamint kisagy metszetek tanulmányozása gerincvelő, kisagy, agyvelő metszetek, mikroszkóp Tanulmányozd a metszeteket, majd válaszolj a kérdésekre! 1) Milyen helyzetű a fehér- és a szürkeállomány a kisagyban?

64 2) Melyek a kisagy jellegzetes sejtjei? 3) Milyen feladatai vannak a kisagynak? 4) Melyek az agykéreg jellegzetes sejtjei? 5) Rajzold le a gerincvelő keresztmetszeti képét és nevezd meg a részeit! 2. kísérlet Patella reflex reflexkalapács Egyik lábad ülésben lazán vesd keresztbe a másikon! Egyik kezed összezárt ujjaival/reflexkalapáccsal mérj ütést felső lábadak térdkalács alatti inára! Figyeld meg a reflexválaszt!

65 1) Milyen reflexválaszt tapasztaltál? 2) Mi volt a reflex ingere, milyen receptor érzékelte azt? 3) Hol van a reflex központja? Mi a reflex neve? 4) Ismertesd a reflex ívét! 5) Mi ennek e reflexnek az élettani funkciója? 3. kísérlet Idegsejtek, szinapszisok idegsejtekről, idegvégződésekről (bőrben) és szinapszisokról készült metszetek, mikroszkóp Tanulmányozd a metszeteket, és válaszolj a kérdésekre! 1) Hány nyúlványú idegsejteket láttál?

66 2) Rajzold le a szinapszist, majd nevezd meg a részeit! 3) Nézd meg az emberi bőrről készült metszetet és keress benne idegvégződéseket! Rajzold le a fájdalomérző és a nyomásérző idegvégződést! Önértékelés: Munkád befejeztével értékeld magadat! 1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a legnehezebbel! A) Bevezető kérdések B) Eszközhasználat C) Megfigyelések, tapasztalatok leírása D) Kísérletek értelmezése E) Magyarázatok leírása 2. Melyik kísérlet volt számodra a legérdekesebb? Miért? 3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát?

67 AZ EMBER EMÉSZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS VIZS- GÁLATOK Bevezető/Ismétlő feladatok: 1) Mi történik általában az emésztés során? 2) Milyen enzimek segítik a szénhidrátok emésztését? 3) A tápcsatorna mely szakaszain zajlik a keményítő emésztése? Milyen kémhatáson? 4) Mely enzimek segítik a fehérje emésztést? 5) Hol történik fehérjebontás? Milyen kémhatáson? 6) Milyen enzimek szükségesek a zsírok emésztéséhez és hol fordulnak elő? 1. kísérlet Amiláz Lugol-oldat, 1%-os keményítőoldat, 10%-os kénsav, hasnyálkivonat, kémcsövek, kémcsőtartó, alkoholos filc, vízforraló, hőmérő, főzőpohár Számozz meg három kémcsövet! Tedd a kémcsövekbe a következőket:

68 1. kémcső: 2 csepp Lugol, 2 cm 3 keményítőoldat, 5 cm 3 hasnyálmirigy kivonat 2. kémcső: 2 csepp 10%-os kénsav, 2 csepp Lugol, 2 cm 3 keményítőoldat 3. kémcső: 10 ml víz, 2 cm 3 keményítő oldat, 5 cm 3 hasnyálmirigy kivonat Tedd a kémcsöveket 37 C-os vízfürdőbe és figyeld a változásokat! 1) Mit tapasztalsz az 1. kémcsőben? Magyarázd a jelenséget! 2) Mit tapasztalsz az 2. kémcsőben? Magyarázd a jelenséget! 3) Mit tapasztalsz az 3. kémcsőben? Magyarázd a jelenséget! 4) Mit biztosítottunk a vízfürdővel? 5) Cseppentővel vegyél ki az eredeti keményítőoldatból és a 3. kémcsőből is egy cseppet, és fehér csempén adj hozzájuk Lugololdatot! Történhetett-e ebben a kémcsőben keményítő emésztés? 2. kísérlet A gyomornedv egyik hatásának vizsgálata kémcső, kémcsőtartó, cseppentő, Lugol-oldat, keményítőoldat, hasnyálmirigy kivonat, tömény kénsav, tojásfehérje-oldat, védőkesztyű, védőszemüveg Állítsd össze a következő kémcső tartalmát: 2 csepp Lugol, 2 cm 3 keményítőoldat, 5 cm 3 hasnyálmirigy kivonat 1 cm 3 kénsav. Állítsd a kémcsövet 37 C-os vízfürdőbe! Figyeld a változásokat!

69 Ehhez a kísérlethez szükséges a kesztyű és a védőszemüveg viselete! Állítsd össze a következő kémcső tartalmát is: 1 cm 3 kénsav, 5 cm 3 fehérjeoldat, majd óvatosan rázd össze! 1) Mit tapasztalsz az első kémcsőben? 2) Mit tapasztalsz a második kémcsőben? 3) A korábbi kísérletben volt színváltozás egy hasonló összetételű kémcső vizsgálatakor, most azonban nem. Mi lehet az oka? 4) A gyomornedv melyik hatását modelleztük a kísérlettel? Önértékelés: Munkád befejeztével értékeld magadat! 1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a legnehezebbel! A) Bevezető kérdések B) Eszközhasználat C) Megfigyelések, tapasztalatok leírása D) Kísérletek értelmezése E) Magyarázatok leírása 2. Melyik kísérlet volt számodra a legérdekesebb? Miért? 3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát?

70 A SZAPORÍTÓ SZERVRENDSZER Bevezető/Ismétlő feladatok: 1) Mi a szaporodás feladata? 2) Mit nevezünk ivarmirigyeknek? 3) Mi a neve az ivarsejt termelést biztosító hormonnak? 4) Mi a neve a nemi hormonok termelését serkentő hormonnak? 5) Hol termelődnek ezek a hormonok? 6) Hova ürülnek az ember hormonjai? 1. kísérlet A férfi szaporító szervrendszere here, spermium, hímvessző, herezacskó metszetek, mikroszkóp A mikroszkóp segítségével vizsgáld a metszeteket és válaszolj a kérdésekre! 1) Milyen a here felépítése?

71 2) Keress egy herecsatornát a metszeten! Nagyítsd ki! Rajzold le! 3) Miért vándorolnak a herék a herezacskóba? 4) Hogy segíti a herezacskó szöveti felépítése a működését? 5) Milyen a hímvessző felépítése? Rajzolj! Nevezd meg a részeket! 6) Figyeld meg a spermiumot! Rajzold le és nevezd meg a részeit! 7) Mi segíti a spermium életben maradását az ondóban?

72 2. kísérlet A nő szaporító szervrendszere petefészek, petesejt, méhfal, petevezeték metszet, mikroszkóp A mikroszkóp segítségével vizsgáld a metszeteket és válaszolj a kérdésekre! 1) Miket látsz a petefészekben? 2) Mikor alakul ki az ember petesejtje? 3) Hogy hat a tüszőserkentő hormon az emberi petefészekre? 4) Miről veszed észre, hogy a petefészek a ciklus melyik időszakában tart? 5) Milyen szöveteket találsz a méhfalban? 6) Hogy szolgálják a szövetek a méh feladatait? 7) Milyen szövetet látsz a petevezetékben? 8) Mi ennek a szövetnek a feladata? 9) Rajzold le a petesejtet! Nevezd meg a részeit!

73 10) Miben különbözik a petesejt a hímivarsejttől? 3. kísérlet A megtermékenyítés számítógép, Interaktív tábla, Internet, Web böngésző Nézd meg a filmrészletet és válaszolj a kérdésekre! forrás: es_megtermekenyites (8 perces) vagy tes/110?bxid=2baaaf48-c583970e-4fee2183-e5526ebd (3 perces) 1) Hogy zajlik a megtermékenyítés folyamata az embernél? 2) Miben különbözik a mesterséges megtermékenyítés a természetestől?

75 ÉRZÉKELÉSSEL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATOK Bevezető/Ismétlő feladatok: 1) Mit nevezünk ingernek? 2) Mit nevezünk ingerületnek? 3) Mit értünk adekvált inger alatt? 4) Melyek az ember érzékszervei? Mi jellemzi általában az érzékszervek felépítését? 1. kísérlet Érzékelési csalódások A kísérlethez szükséges eszközök felsorolása 21. ábra

76 1. Nézz a színes képre! Hány árnyalatát látod a narancssárgának? 2. Tartsd a mutatóujjadat a sárga és lila színek határára, most hány árnyalatát látod a narancssárgának? Mi lehet a magyarázat? 22. ábra 23. ábra 3. Mit látsz a fenti színes képen? 4. Mit látsz a fekete-fehér képen? 5. Melyiket láttad meg először? Mi lehet az oka?

77 6. Melyik alak a nagyobb? 44. ábra 1. kép 2. kép 7. Vonalzóval mérd meg a két alak magasságát! Mit tapasztalsz? 8. Mi lehet a magyarázat? 9. Mi lehet a magyarázat a 2. képen látható aránytalanságra? 25. ábra

78 10. Milyennek látod a vonalakat? 11. Ellenőrizd vonalzóval, hogy mértanilag valóban olyanok-e, ahogy látod? 12. Mi lehet az oka az érzékelési csalódásnak? 2. kísérlet A hőmérséklet érzékelésének viszonylagossága nagyobb műanyag edények, amelyekbe belefér mindkét tenyér; 40 C-os víz, jég, csapvíz, hűtött víz, papírtörlő, hőmérő (a vizek hőmérsékletének ellenőrzésére), vízforraló Állítsd össze a három edénybe a különböző hőmérsékletű vizeket (10, 25, 40 C)! Ha nem elég hideg a víz, akkor jéggel hűtheted! A vízforraló is segít a kellő hőmérsékletet kialakítani! Ellenőrizd a hőmérsékleteket a hőmérővel! Helyezd fél percig egyik kezed a hideg, másik kezed a meleg vízbe! Ezt követően tedd mindkét kezed a szobahőmérsékletű vízbe! Figyelj a kezeid hőérzékelésére! 1) Mely receptorok érzékelik a hőmérsékletet? 2) Mit tapasztaltál, amikor a szobahőmérsékletű vízbe tetted a kezed? Mi lehet az oka?

79 3. kísérlet A hangvezetés vizsgálata hangvilla Hozd rezgésbe a hangvillát! Tedd rá a fejed tetejére! Tartsd ott, amíg hallod a rezgést, majd helyezd át a metszőfogadra! Amikor itt sem hallod már, akkor a füled elé vidd! 1) Melyik két hangvezetési módot próbáltad ki? 2) Mit tapasztaltál, amikor a füledhez tartottad a hangvillát? 3) Mi lehet a tapasztaltak oka? 4. kísérlet A szaglás vizsgálata különböző illatú női és férfi parfümök A lányok és a fiúk alkossanak egy-egy csoportot. A fiúk a férfiparfümöket, a lányok a női parfümöket használják. Csoportban döntsétek el, hogy melyikkel fújjátok be az alkarotokat, de jegyezzétek meg a parfüm típusát is! Néhány önként jelentkező (legjobb, ha annyian, ahány illatminta volt) válasszon ki egy illatmintát magának (ne azt, amelyikkel ő befújta magát), amelyet megszagol és kiválasztja azokat a csoporttársait, akik ugyanezzel vannak befújva! Amikor szükséges, akkor szagoljatok bele ismét a parfümbe! A kérdések alapján beszéljétek meg a tapasztalatokat!

80 1) Hányadik csoporttársad után kellett újra megszagolnod a parfümöt? 2) Mi a magyarázat a tapasztaltakra? 3) Miért tartanak a parfümériákban szemes kávét? 4) Miért esznek a borkóstolókon kis kocka sajtot kóstolások közt? 5) Nátha esetén miért nem érzed az ételek ízét? Önértékelés: Munkád befejeztével értékeld magadat! 1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a legnehezebbel! A) Bevezető kérdések B) Eszközhasználat C) Megfigyelések, tapasztalatok leírása D) Kísérletek értelmezése E) Magyarázatok leírása 2. Melyik kísérlet volt számodra a legérdekesebb? Miért? 3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát?

81 AZ EMÉSZTŐRENDSZER Bevezető/Ismétlő feladatok: 1) Miért fontos az alapos rágás? 2) Mik a gyomor feladatai? 3) Milyen a kémhatás a gyomorban? 4) Hogy akadályozza meg az egészséges ember gyomra a gyomortartalom nyelőcsőbe való visszajutását? 1. kísérlet Metszetek vizsgálata nyelőcső, gyomor, vékonybél metszet, tanulói mikroszkóp Tanulmányozd a metszeteket és válaszolj a kérdésekre! 1) Miben hasonlít a nyelőcső és bél felépítése a szövettani metszetek alapján? 2) Miért tud féregmozgást végezni az emésztőrendszerünk?

82 3) Mi jellemző erre a féregmozgásra? 4) Mi jellemzi a gyomorból készült metszetet? 5) Mit tartalmaz a gyomornedv? 2. kísérlet Sertésgyomor boncolása sertésgyomor, bonckészlet, bonctál, gumikesztyű, papírtörlő, nagyító Tanulmányozd a sertés gyomrát! Figyeld meg a felszínét kívül és belül is! Vágd fel a gyomorfalat! Nézd meg nagyítóval! 1) Milyen a gyomor külső felszíne? 2) Milyen a gyomor belső felszíne? 3) Mit látsz a gyomorfalat átvágva? 4) Próbáld nyújtani a gyomor ép részét! Mit tapasztalsz? 5) Keresd meg a záróizmokat! Milyen alakúak? 6) Hol vannak az emésztőrendszer működtetésének idegi központjai? 7) Mi történik hányáskor?

Több megjelenítése