Romániában forgalmazott cigaretták 210 Po koncentrációja és a rendszeres fogyasztásukból eredő sugárterhelés becslése
|
|
- Alexandra Kozma
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 XI. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia Kolozsvár, május Romániában forgalmazott cigaretták 210 Po koncentrációja és a rendszeres fogyasztásukból eredő sugárterhelés becslése Témavezető tanárok dr. Constantin Cosma 1 professzor dr. Kovács Tibor 2 egyetemi adjunktus drd. Begy Róbert 1 tanársegéd Szerző Márton Ágnes Babeş-Bolyai Tudományegyetem Környezettudomány Kar Környezettudomány Szak IV. évfolyam 1 Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Környezettudomány Kar, Fizika, Kémia és Környezeti Technológia Tanszék 2 Pannon Egyetem, Veszprém, Mérnöki Kar, Radiokémiai és Radioökológiai Intézet
2 1. Bevezető Környezetünkben a stabil kémiai elemek mellett radioaktív elemek is előfordulnak, amelyek lehetnek természetes vagy mesterséges eredetűek. A Föld lakosságát érő radioaktív sugárterhelés nagyobb hányada a természetes eredetű forrásokból származik. A természetes eredetű sugárzások kozmikus és földkérgi (terresztriális) eredetűek lehetnek, továbbá idetartoznak az ún. kozmogén radioizotópok. A természetes eredetű sugárterhelés világátlaga 2,4 msv/év (UNSCEAR, 2000). Törekednünk kell arra, hogy az ezen kívül kapott ún. többletdózis a lehető legkisebb legyen, és így elkerüljük a radioaktív sugárzás káros hatásait. Az emberiséget érő természetes eredetű sugárterhelés egyrészt külső, másrészt a kozmogén és földkérgi radionuklidok belégzése, lenyelése következtében ún. belső forrásokból származik. A belső sugárterhelés különösen az alfa-sugárzó izotópok esetében jelentős, hiszen az emberi szervezetbe kerülő radionuklidok közül az alfa-sugárzóknak a legnagyobb az egészségkárosító hatása. A dohánylevélben fellelhető és rendszeres dohányzás során belélegzett radioaktív izotópok jelentősen hozzájárulnak a belső sugárterheléshez egyesek szerint az embert érő belső alfa-sugárzás fő forrása a dohányzással bejutó 210-es tömegszámú polónium izotóp ( 210 Po) (Skwarzec és mtsi., 2001a). Néhány kutató ezt említi a tüdőrák kialakulásának alapvető okaként (LaGrasse, 2005). Egyes országokban forgalmazott cigaretták dohánytartalmának 210 Po aktivitáskoncentrációja jelentősen különbözhet a dohány termőföldek jellege, a térség geológiája, a meteorológiai viszonyok, a műtrágyázás mértéke is befolyásolja. A romániai piacon elérhető cigarettákra vonatkozóan mindeddig nem álltak rendelkezésre adatok. Romániában, 2006-ban 35 milliárd szál cigarettát adtak el (Comandasu, 2006). A tüdőrákos megbetegedések több mint 87%-a a dohányzáshoz kapcsolódik (RCL, 2003). Ezért a fogyasztók számára a 210 Po-tól származó kockázati tényező ismerete nagyon fontos. 2. Célkitűzés Munkánk során célul tűztük ki a Romániában forgalmazott tíz legnépszerűbb cigaretta márka 210 Po aktivitás-koncentrációjának meghatározását. Azt figyeltük, hogy miként viszonyul más országokban mért értékekhez. A rendszeres fogyasztásból eredő sugárterhelés becslésével pedig azt kívántuk meghatározni, hogy a dohányzás kerülésével mekkora többletdózisról mondhatunk le. 2
3 3. Alapfogalmak - Radioaktív bomlás A radioaktív bomlás instabil atommagok spontán átalakulása más atomokká, nagy energiájú részecskék kibocsátása (sugárzás) révén. (Felszeghy, 1980) - Radioaktivitás A radioaktivitás egy adott anyagmennyiségben időegység alatt elbomló atommagok számát jelenti. Mértékegysége bomlás*s -1, amit becquerel-nek (Bq) nevezünk. (Kanyár és mtsi., 2000) - Alfa-bomlás Az alfa-bomlás egy radioaktív bomlás típus, melynek során két protonból és két neutronból álló, elektromosan töltött részecske (alfa-részecske) hagyja el a bomló atommagot. Az alfa-részecske a viszonylag nagy tömege és elektromos töltése miatt nagy valószínűséggel kölcsönhatásba lép az útjába kerülő atomokkal. Rövid úthossz mentén több MeV energiát is képes leadni. Ez növeli a sejtroncsolódás esélyét belső sugárzás esetén. A külső alfa-sugárzás kevésbé veszélyes, ugyanis néhány centiméter vastagságú levegőrétegben vagy a bőrt borító elhalt hámsejtekben már elnyelődik. (Kanyár és mtsi., 2000) - Polónium-210 ( 210 Po) A polóniumnak összesen 27 izotópja ismert, tömegszámuk 192 és 218 között van, valamennyi radioaktív (Felszeghy, 1980). Csak a 208, 209 és 210 tömegszámúak felezési ideje hosszabb egy napnál, valamint a 210 Po az egyetlen természetes izotóp (felezési ideje 138,4 nap). A 210 Po alfa-sugárzó, a 238 U bomlási sorába tartozik, fellelhető a talajban, légkörben, természetes vizekben. Belélegzés, lenyelés esetén jelentős belső sugárterhelés származhat tőle. Az egyik legtoxikusabbnak tartott természetes radionuklid. (Matthews és mtsi., 2007) - Lekötött effektív dózis A dózis a sugárterhelés mértékét jellemzi. A lekötött effektív dózis figyelembe veszi a besugárzott szövet jellegét, a sugárzás típusát, nagyságát és a besugárzás időtartamát. Mértékegységét sievert-nek (Sv) nevezzük. 4. A 210 Po tüdőbe kerülése a dohányon keresztül A különböző kőzetekben fellelhető 238 U leányelemeihez (pl. 226 Ra, 222 Rn, 210 Pb, 210 Po) könnyen hozzáférhetnek a növények gyökereik által. Ha a termőföldeken foszfátműtrágyát használunk, a természetes mennyiségnél jóval több radionuklid kerül a növényekbe, így a dohányba is. A természetes urán ugyanis képes helyettesíteni a kalciumot a 3
4 foszfátkőzetekben, így bomlástermékei megtalálhatóak lesznek az ebből készült műtrágyában is. A 210 Po gyökéren keresztüli akkumulálódásának mértéke azonban elhanyagolható a légkörből való kiülepedéssel szemben. A 238 U bomlása során keletkező elemek közül a 222 Rn gáz halmazállapotú, diffúzióval a talajból a légkörbe kerülhet. Itt 210 Pb-má bomlik, ami aeroszolokhoz tapadva a földfelszínre ülepedik, és tovább bomlik 210 Po-má. (Skwarzec és mtsi., 2001a) A dohány levelén kis szőröcskék, ún. trichómák vannak. A levegőből kiülepedő részecskék a trichómák csúcsain levő ragacsos mirigyváladékban könnyen felhalmozódnak. A dohány feldolgozása során nem távolítódnak el a levélre adszorbeálódott radioaktív részecskék. A szárítás, feldolgozás ideje alatt a 210 Pb atomokból fokozatosan leányelemük, a 210 Po keletkezik. A cigaretta-filterek ennek csak nagyon kis hányadát képesek megszűrni, így cigarettázás során mindkét izotóp a füsttel együtt a tüdőbe kerül, ahol a hörgők elágazásánál felgyűlnek és besugározzák a tüdő szövetét. (Khater, 2004, LaGrasse, 2005) 5. Mérési eszköz Mivel a 210 Po alfa részecskéket sugárzó izotóp, ezért mérése alfa-spektrometriával történik. A használt alfa-spektrométer egy Canberra gyártmányú Eurisys Measures Model 7401 (1. ábra), amely a következő részekből áll: vákuum kamra, előerősítő/erősítő, sokcsatornás analizátor, impulzusszámláló, digitális jelátalakító. A vákuum kamra (2. ábra) tartalmazza a minta tartót és a passzivált ionimplantált planár szilikon (PIPS) félvezető detektort. A mérőrendszer üzemeltetése egyszerűbb más detektortípust használó rendszereknél. A PIPS detektor felbontása jobb ( 20 kev), hatásfoka nagyobb ( 25 %), megbízhatóbb a régebbi módszerrel előállított félvezető detektorokénál. A háttér 3 MeV feletti energiáknál 1 imp/óra. Egyetlen hátrány, hogy a megfelelő forrás elkészítése meglehetősen bonyolult. A mintának annyira vékonynak kell lennie, hogy önabszorpciója elhanyagolható legyen. 4
5 1. ábra Alfa spektrométer 2. ábra Vákuum kamra 6. A mérés elve A cigarettákból a dohányt savakkal roncsoljuk, vízzel hígítjuk, így oldatba visszük. A nyert savas oldatból a polónium kationok spontán leválnak fémlemezkére. A fémlemezre levált 210 Po mennyiségét alfa-spektométerrel mérjük. A roncsolás előtt a mintához ismert mennyiségű és aktivitású 209 Po nyomjelzőt teszünk. A két polónium-izotóp leválási hatásfoka megegyezik, így kiszámítható a mért 210 Po mennyiségének megfelelő aktivitás. (Matthews és mtsi., 2007) 7. Mintagyűjtés A Romániában forgalmazott cigaretta márkák közül a tíz legnépszerűbbet vizsgáltuk (Comandasu, 2006). Ezeket három nemzetközi és egy romániai vállalat gyártja. Egy márkán belül figyelembe vettük a különböző fajtákat is (a füst kátrány, nikotin és szén-monoxid tartalma szerint), így összesen tizennyolc mintával dolgoztunk. A minták 2 g dohányt tartalmaznak (3-4 szál cigaretta dohány tartalma). A minták adatait az 1. táblázat foglalja össze. A mintákat a következő módon jelöltük: az első szám a gyártót jelenti, a második a cigaretta márkát, a kis betű a márkán belül a fajtát. Átlagos száltömeg alatt az egy szál cigarettában levő dohány tömegét értjük. 5
6 1. táblázat A vizsgált cigaretta fajták átlagos száltömege, és a dobozon feltüntetett kátrány, nikotin és szén-monoxid tartalom. Minta száma Mintaazonosító 8. A minta előkészítése Átlagos száltömeg [g] Kátrány tartalom [mg] Nikotin tartalom [mg] 1 11a 0, , b 0, , c 0, , a 0, , b 0, c 0, , a 0, ,9-8 12b 0, , c 0, , , , a 0, , b 0, , , , a 0, b 0, , , ,8 10 Szén-monoxid tartalom [mg] A minta előkészítése során analitikai tisztaságú (Aldrich, Fluka) vegyszereket, az oldatok készítéséhez ultratiszta (ionmentes) vizet használtunk. - törzsoldat készítése A 2 g dohány mintához 0,5 ml 68 mbq/ml aktivitás-koncentrációjú 209 Po nyomjelzőt töltünk. Ezután 30 ml tömény HNO 3 -at töltünk rá. Állandó kevergetés mellett melegítjük, majdnem szárazra pároljuk. Újabb 30 ml HNO 3 -at töltünk hozzá, ismét kevergetjük, párologtatjuk. Harmadszor is megismételjük. A hőfokot a kezdeti 120 C-ról fokozatosan 180 C-ra emeljük. Ugyanezt megismételjük 3*30 ml 37%-os HCl-dal. A salétromsavas és sósavas roncsolás után a maradék szerves anyagot 3-4 csepp 30%-os H 2 O 2 -dal maratjuk. Hogy csökkentsük az oldat sósav koncentrációját, ultratiszta vízzel is bepároljuk háromszor. A majdnem teljesen bepárlódott mintát 100 ml-es üvegbe öntjük, és ultratiszta vízzel jelig töltjük. 6
7 A 100 ml törzsoldatból csak 50 ml szükséges a forráskészítéshez, így kétszer is mérhetjük a mintánkat. 3. ábra A törzsoldatok - forráskészítés Az 50 ml savas törzsoldatból a polónium-izotópok más, a mérést zavaró alfa-sugárzó izotópoktól különválva fémlemezre leválnak. (Matthews és mtsi., 2007) A forráskészítéshez egy depozíciós készüléket (4. ábra) és 18,5 mm átmérőjű magas nikkel-tartalmú rozsdamentes acéllemezt használunk. A lemezt a készülék aljához rögzítjük, rátöltjük a törzsoldatot és mágneses keverőt helyezünk az edénybe. Az törzsoldatban levő Fe 3+ ionok zavarják a leválást, ezért kb. 100 mg aszkorbinsavat adunk az oldathoz, ami Fe 2+ -vé redukálja a Fe 3+ -at. (Matthews és mtsi., 2007) A depozíciós készüléket termosztátba helyezzük, és 80 C-on 3 órán keresztül kevertetjük. Így létrejön az alfa-spektrometriás méréshez szükséges forrás (5. ábra). Fontos, hogy a forrás vékony legyen, hogy a minta önabszorpciója minél kisebb legyen. 9. A minta mérése 4. ábra Depozíciós készülék 5. ábra A fémlemezre kiülepedett polónium A fémlemezkét rátesszük a mintatartóra és behelyezzük az alfa-kamrába, 5 mm-re a detektortól. A kamrát vákuum alá helyezzük, és másodpercig hagyjuk mérni. A kapott 7
8 spektrumot a SILENA International Software Package EMCA 2000 szoftverével olvassuk le és értékeljük ki. Leolvassuk a 209 Po (4,866 MeV) és a 210 Po (5,305 MeV) izotóp csúcsa alatti nettó területet. Tudva azt, hogy a 209 Po csúcs alatti terület 34 mbq-nek felel meg, kiszámoljuk a 210 Po aktivitás-koncentrációját - 2 g dohányra vonatkoztatva. 10. Mérési eredmények 6. ábra A Po-210 spektruma (Savidou és mtsi., 2006) Minden törzsoldatból két forrást készítettünk, így mindegyik cigarettafajta 210 Po tartalmát kétszer mértük. A továbbiakban a két mérés eredményének átlagaival dolgozunk. A cigaretta minták 210 Po aktivitás-koncentrációja a 7. ábrán látható. Az értékek 4,65-10,22 mbq/szál közé esnek, az átlagos érték 8,35 mbq/szál. Az eredményeink igazodnak más országok cigarettáiban mért 210 Po koncentrációkhoz. Ezek értékei 7,9-től 23,2 mbq/szál-ig terjednek (2. táblázat). 8
9 Po-210 aktivitás-koncentráció [mbq/szál] a 11b 11c 21a 21b 21c 12a 12b 12c 13 22a 22b a 33b Minta 7. ábra. A romániai cigaretta minták szálankénti Po-210 aktivitáskoncentrációja [mbq/szál] 2. táblázat Más országokban mért szálankénti Po-210 aktivitás-koncentrációk Ország Átlagos Po-210 aktivitáskoncentráció [mbq/szál] Forrás Kanada 7,90 Black és Brethauer, 1968 Norvégia 8,6 Black és Brethauer, 1968 Fülöp-szigetek 10,7 Black és Brethauer, 1968 Finnország 11,1 Mussealo-Rauhammaa és Jaakkola, 1985 Lengyelország 13,3 Skwarzec és mtsi, 2001b Bulgária 14 Parfenov, 1974 Oroszország 14,1 Black és Brethauer, 1968 Törökország 14,3 Karali és mtsi., 1996 Egyiptom 16,3 Khater, 2004 Anglia 17,30 Black és Brethauer, 1968 Németország 19,2 Black és Brethauer, 1968 Magyarország 22 Kovács és mtsi., 2007 Japán 22,4 Black és Brethauer, 1968 Franciaország 23,2 Black és Brethauer, 1968 Amint az a 7. ábrán látható, a 210 Po koncentrációt illetően nincs jelentős különbség az egyes márkák között, valamint a márkákon belül a különböző cigaretta fajták között sem. 11. Rendszeres dohányzásból eredő sugárterhelés Miután meghatároztuk, hogy a Romániában forgalmazott cigaretták dohányában mennyi 210 Po található, felbecsülhetjük az ebből származó sugárterhelést. Figyelembe véve azt, hogy a dohány 210 Po tartalmának 75%-a kerül a füstbe (Khater, 2004), és ennek 50%-a tüdőbe 9
10 (Skwarzec és mtsi., 2001b), egy rendszeresen dohányzó (napi 20 szál cigaretta) bevétele egy nap alatt átlagosan 62,69 mbq (34,88-76,69 mbq/nap). Megszorozva ezt a 210 Po dóziskonverziós tényezőjével, ami felnőttekre nézve 3,3 * 10-6 Sv/Bq (UNSCEAR, 2000), kiszámolhatjuk az egy évre vonatkozó lekötött effektív dózist. 3. táblázat A Romániában forgalmazott cigaretták fogyasztásából származó becsült éves lekötött effektív dózis [µsv/év] Minta száma Mintaazonosító Aktivitás-koncentráció [mbq/szál] Lekötött effektív dózis [µsv/év] 1 11a 7,19 64, b 7,76 70, c 8,44 76, a 10,22 92, b 8,38 75, c 8,29 74, a 8,48 76, b 7,81 70, c 4,65 42, ,86 71, a 9,05 81, b 9,13 82, ,63 87, ,72 69, a 7,47 67, b 9,01 81, ,43 85, ,85 89,06 A romániai cigaretták rendszeres fogyasztása esetén a 210 Po-tól eredő lekötött effektív dózis átlagosan 75,51 µsv/év (42,01-92,37 µsv/év). Ez megközelítőleg megegyezik azzal a sugárterheléssel, amit a bőr kap egy mellkasröntgen során (kb. 60 µsv) (West és Coronado, 2003). Valamint közelít ahhoz a maximálisan megengedett sugárterheléshez, amit az atomerőművek környékén élő emberek kaphatnak egy év alatt (100 µsv/év) (IAEA, 1995). A dohányban levő 210 Pb izotópoktól kapott sugárterhelést is figyelembe véve, a kapott dózis megduplázódhat. Napi 40 szál cigaretta elszívása esetén szintén megkétszereződik az érték. 12. Következtetések Ahogyan azt más országok cigarettáinál is kimutatták, a Romániában forgalmazott cigaretták esetében is független a 210 Po koncentráció a dobozon feltüntetett kátrány, nikotin és szén-monoxid tartalomtól. A romániai cigaretták átlagos 210 Po aktivitás-koncentrációja hasonló más országokban mért koncentrációkhoz: 8,35 mbq/szál. Ez valószínüleg annak tudható be, hogy a hazai piacot 10
11 a nemzetközi vállalatok uralják, így a Romániában forgalmazott cigarettákba is külföldön termesztett dohány kerül. Becslésünk szerint, napi húsz szál cigaretta elszívásától 75,51 µsv/év effektív dózis származik. Ez megközelítőleg megegyezik azzal a sugárterheléssel, amit a bőr kap egy mellkasröntgen során. A tüdő szövetének folyamatos roncsolása viszont már ekkora dózisoknál is jeletős. Kihangsúlyozandó, hogy a belső sugárterhelés lényegesen kockázatosabb, mint a szervezetet kívülről érő sugárterhelés. A romániai fogyasztók pontosabb tájékoztatása érdekében további mérésekre van szükség. 11
12 Felhasznált irodalom 1. Black, S.C., Brethauer, E.W., 1968: Polonium-210 in tobacco, Radiological Health Data and Report, March, Comandasu, M., 2006: Contrabanda - actor nedorit dar important pe piata tigarilor, Revista Piata, Nr. 25, noiembrie 2006 ( ) 3. Felszeghy Ö. szerk., 1980: Kémiai kislexikon, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest. 4. IAEA, 1995: International Basic Safety Standards for Protection against Ionizing Radiation and for the Safety of Radiation Sources, International Atomic Energy Agency Safety Standards No. 115, Vienna. 5. Kanyár B., Béres Cs., Somlai J., Szabó S.A., 2000: Radioökológia és sugárvédelem, Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém. 6. Karali, T., Ole, S., Veneer, G., 1996: Study of spontaneous deposition of Po-210 on various metals and application to activity assessment in cigarette smoke, Applied Radiation ad Isotopes 47 4, Khater, A.E.M., 2004: Polonium-210 budget in cigarettes, Journal of Environmental Radioactivity, Volume 71, Issue 1, Pages Kovács, T., Somlai, J., Nagy, K., Szeiler, G., 2007: Po-210 and Pb-210 concentration of cigarettes traded in Hungary and their estimated dose contribution due to smoking, Radiation Measurements 42, LaGrasse, C.W., 2005: Radioactivity in Cigarette Smoke ( ) 10. Matthews, K.M., Kim, C., Martin, P., 2007: determination of Po-210 in environmental materials: A review of analytical methodology, Applied Radiation and Isotopes, 65, Mussealo-Rauhammaa, H., Jaakkola, T., 1985: Pu-239, Pu-240 and Po-210 content of tobacco and cigarette smoke. Health Physics 49 2, Parfenov, Yu.D., 1974: Po-210 in the environment ad in the human organism. Atomic Energy Review 12, RCL, 2003: Lung Cancer ( ) 14. Savidou, A., Kehagia, K., Eleftheriadis, K., 2006: Concentration levels of Pb-210 and Po- 210 in dry tobacco leaves in Greece, Journal of Environmental Radioactivity 85,
13 15. Skwarzec, B., Struminska, D.I, Ulatowski, J., Golebiowski, M., 2001a: Determination and distribution of Po-210 in tobacco plants from Poland, Journal of Radioanalytical and Nuclear Chemistry, Vol. 250, No. 2, Skwarzec, B., Ulatowski, J., Struminska, D.I, Borylo, A., 2001b: Inhalation of Po-210 and Pb-210 from cigarette smoking in Poland, Journal of Environmental Radioactivity 57, UNSCEAR, 2000: Source and effects of ionizing radiation, United Nations Scientifc Committee on the Effects of Atomic Radiation, New York ( ) 18. West, J., Coronado, L., 2003 ( ) 13
IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA
IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA Ádámné Sió Tünde, Kassai Zoltán ÉTbI Radioanalitikai Referencia Laboratórium 2015.04.23 Jogszabályi háttér Alapelv: a lakosság az ivóvizek fogyasztása során nem kaphat
RészletesebbenRadon a környezetünkben. Somlai János Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet H-8201 Veszprém, Pf. 158.
Radon a környezetünkben Somlai János Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet H-8201 Veszprém, Pf. 158. Természetes eredetőnek, a természetben eredetileg elıforduló formában lévı sugárzástól
RészletesebbenRadioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma
Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás Tartalom bevezetés, alapfogalmak természetes háttérsugárzás mesterséges háttérsugárzás összefoglalás OSJER Bevezetés - a radiokémiai
RészletesebbenAz atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenHévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszék Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata Szakdolgozat Készítette: Kaczor Lívia földrajz
RészletesebbenAz atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenÜLEDÉKESEDÉSI FOLYAMATOK A DUNA-DELTAI TÓ-RENDSZERBEN
Őszi Radiokémiai Napok 2014 Balatonszárszó, 2014. október 13 15. ÜLEDÉKESEDÉSI FOLYAMATOK A DUNA-DELTAI TÓ-RENDSZERBEN Begy R-Cs., Simon H., Kelemen Sz., Reizer E., Steopoaie I. Környezettudomány és Környezetmernöki
RészletesebbenCs radioaktivitás koncentráció meghatározása növényi mintában (fekete áfonya)
137 Cs radioaktivitás koncentráció meghatározása növényi mintában (fekete áfonya) Szűcs László, Rózsa Károly Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal A lakosság teljes sugárterhelése természetes mesterséges
RészletesebbenA természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai, szintjei. Salik Ádám
A természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai, szintjei. Salik Ádám A természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai Természetes eredetű Kozmikus sugárzás (szoláris, galaktikus) Kozmogén radioaktív
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenRadon. 34 radioaktív izotópja ( Rd) közül: 222. Rn ( 238 U bomlási sorban 226 Ra-ból, alfa, 3.82 nap) 220
Radon Radon ( 86 Rn): standard p-t-n színtelen, szagtalan, természetes, radioaktív nemes gáz; levegőnél nehezebb, inaktív, bár ismert néhány komplex és egy fluorid-vegyület, vízoldékony (+szerves oldószerek!)
RészletesebbenBeltéri radon mérés, egy esettanulmány alapján
Beltéri radon mérés, egy esettanulmány alapján Készítette: BARICZA ÁGNES ELTE TTK, KÖRNYEZETTAN BSC. SZAK Témavezető: SZABÓ CSABA, Ph.D. Előadás vázlata 1. Bevezetés 2. A radon főbb tulajdonságai 3. A
RészletesebbenPató Zsanett Környezettudomány V. évfolyam
Pató Zsanett Környezettudomány V. évfolyam Budapest, Témavezető: Dr. Konzulensek: Dr. Dr. Dr. Homonnay Zoltán Varga Beáta Süvegh Károly Marek Tamás A csernobili baleset és következményei Mérési módszerek:
RészletesebbenRadioaktív lakótársunk, a radon. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék december 6.
Radioaktív lakótársunk, a radon Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék 2012. december 6. Radioaktív lakótársunk, a radon 2 A radon fontossága Természetes és mesterséges ionizáló sugárzások éves dózisa átlagosan
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE
SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2012-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
RészletesebbenFIZIKA. Radioaktív sugárzás
Radioaktív sugárzás Atommag összetétele: Hélium atommag : 2 proton + 2 neutron 4 He 2 A He Z 4 2 A- tömegszám proton neutron együttesszáma Z- rendszám protonok száma 2 Atommag összetétele: Izotópok: azonos
RészletesebbenOrszágos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Centrum 2. Országos Onkológiai Intézet, Nukleáris Medicina Osztály 4
99m Tc-MDP hatására kialakuló dózistér mérése csontszcintigráfia esetén a beteg közvetlen közelében Király R. 1, Pesznyák Cs. 1,2,Sinkovics I. 3, Kanyár B. 4 1 Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás
RészletesebbenTERMÉSZETES EREDETÛ VÍZMINTÁK 226 RA
Bevezetés, célkitûzések TERMÉSZETES EREDETÛ VÍZMINTÁK 226 RA KONCENTRÁCIÓ MÉRÉSI MÓDSZEREINEK FEJLESZTÉSE Doktori (PhD) értekezés tézisei Készítette: Bodrogi Edit Anyagtudományok és technológiák Doktori
RészletesebbenRadon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó
Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó Elméleti bevezetés PANNONPALATINUS regisztrációs code PR/B10PI0221T0010NF101 A radon a 238 U bomlási sorának tagja, a periódusos rendszer
RészletesebbenIzotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.
Radioaktív izotópok Izotópok Egy elem különböző tömegű (tömegszámú - A) formái; Egy elem izotópjainak a magjai azonos számú protont (rendszám - Z) és különböző számú neutront (N) tartalmaznak; Egy elem
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2007-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
RészletesebbenLAKOSSÁGI SUGÁRTERHELÉS 2010. október 6 (szerda), 15:40-16:50, Árkövy terem
SE FOK Sugárvédelem, 2010/2011 LAKOSSÁGI SUGÁRTERHELÉS 2010. október 6 (szerda), 15:40-16:50, Árkövy terem Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat 1 Sugárterhelések osztályozásának szempontjai - Sugárforrás
RészletesebbenRadon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével
Radon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével Farkas Árpád és Balásházy Imre MTA Energiatudományi Kutatóközpont
RészletesebbenRadioaktív nyomjelzés
Radioaktív nyomjelzés A radioaktív nyomjelzés alapelve Kémiai indikátorok: ugyanazoknak a követelményeknek kell eleget tenniük, mint az indikátoroknak általában: jelezniük kell valamely elemnek ill. vegyületnek
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal
Radioaktivitás Biofizika előadások 2013 december Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal PTE ÁOK Biofizikai Intézet, Orbán József Összefoglaló radioaktivitás alapok Nukleononkénti kötési energia (MeV) Egy
RészletesebbenNagy érzékenységű AMS módszerek hosszú felezési idejű könnyű radioizotópok elemzésében
Nagy érzékenységű AMS módszerek hosszú felezési idejű könnyű radioizotópok elemzésében Molnár M., Rinyu L., Palcsu L., Mogyorósi M., Veres M. MTA ATOMKI - Isotoptech Zrt. Hertelendi Ede Környezetanalitikai
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2014-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenTermészetes vizek 226 Ra-tartalmának meghatározása
Természetes vizek 226 Ra-tartalmának meghatározása Osváth Szabolcs, Szabó Gyula, Rell Péter, Kövendiné Kónyi Júlia OSSKI XXXIX. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2014. május 13-15. Ivóvizek
RészletesebbenGamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére
Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére OAH-ABA-23/16-M Dr. Szalóki Imre, fizikus, egyetemi docens Radócz Gábor,
RészletesebbenRadon leányelemek depozíciója és tisztulása a légzőrendszerből
Radon leányelemek depozíciója és tisztulása a légzőrendszerből Füri Péter, Balásházy Imre, Kudela Gábor, Madas Balázs Gergely, Farkas Árpád, Jókay Ágnes, Czitrovszky Blanka Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam
RészletesebbenRadon a felszín alatti vizekben
Radon a felszín alatti vizekben A bátaapáti kutatás adatai alapján Horváth I., Tóth Gy. (MÁFI) Horváth Á. (ELTE TTK Atomfizikai T.) 2006 Előhang: nem foglalkozunk a radon egészségügyi hatásával; nem foglalkozunk
RészletesebbenÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK ÉS MEGHATÁROZÁSOK A SUGÁRVÉDELEMBEN
ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK ÉS MEGHATÁROZÁSOK A SUGÁRVÉDELEMBEN ALARA-elv A sugárveszélyes munkahelyen foglalkoztatott személyek sugárterhelését az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten kell tartani a gazdasági
RészletesebbenRadonmérés és környezeti monitorozás
Bevezetés Radonmérés és környezeti monitorozás A radioaktív bomlás és a radioaktív sugárzások Az izotópok stabilak vagy radioaktívak lehetnek. A radioaktív izotópok instabilak, vagyis bizonyos idő múlva
RészletesebbenRadiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után
Radiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után Homoki Zsolt 1, Kövendiné Kónyi Júlia 1, Ugron Ágota 1, Fülöp Nándor 1, Szabó Gyula 1, Adamecz Pál 2, Déri Zsolt 3, Jobbágy Benedek
Részletesebben-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio
-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio (sugároz) - activus (cselekvő) Különféle foszforeszkáló
RészletesebbenIzotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.
Radioaktív izotópok Izotópok Egy elem különböző tömegű (tömegszámú - A) formái; Egy elem izotópjainak a magjai azonos számú protont (rendszám - Z) és különböző számú neutront (N) tartalmaznak; Egy elem
Részletesebben1. A radioaktív sugárzás hatásai az emberi szervezetre
1. A radioaktív sugárzás hatásai az emberi szervezetre Az ember állandóan ki van téve a különböző természetes, vagy mesterséges eredetű ionizáló sugárzások hatásának. Ez a szervezetet érő sugárterhelés
RészletesebbenIonizáló sugárzások dozimetriája
Ionizáló sugárzások dozimetriája A becsült átlagos évi dózis természetes és mesterséges forrásokból 3.6 msv. környezeti foglalkozási katonai nukleáris ipari orvosi A terhelés megoszlása a források között
RészletesebbenSE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc. 21-24 IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK DOZIMETRIÁJA. (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat)
SE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc. 21-24 IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK DOZIMETRIÁJA (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat) A sugárzások a károsító hatásuk mértékének megítélése szempontjából
RészletesebbenÁSVÁNY- ÉS TERMÁLVIZEK TERÁPIÁS ALKALMAZÁSA ÉS AZ ABBÓL ADÓDÓ DÓZISOK
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 77. kötet (2009) ÁSVÁNY- ÉS TERMÁLVIZEK TERÁPIÁS ALKALMAZÁSA ÉS AZ ABBÓL ADÓDÓ DÓZISOK Mócsy Ildikó 1, Néda Tamás, Szacsvai Kinga 'SAPIENTIA Erdélyi
RészletesebbenFolyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv
Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv Zsigmond Anna Julia Fizika MSc I. Mérés vezet je: Horváth Ákos Mérés dátuma: 2010. október 21. Leadás dátuma: 2010. november 8. 1 1. Bevezetés A mérés
RészletesebbenRadioaktív nyomjelzés
Radioaktív nyomjelzés A radioaktív nyomjelzés alapelve Kémiai indikátorok: ugyanazoknak a követelményeknek kell eleget tenniük, mint az indikátoroknak általában: jelezniük kell valamely elemnek ill. vegyületnek
Részletesebben4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi 4.2 Kompetenciabeli. 5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei.
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Környezettudományi és Mérnöki 1.3 Intézet Környezettudományi 1.4 Szakterület Fizika 1.5
RészletesebbenMagfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem
1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok
RészletesebbenVízminta radioaktivitásának meghatározása.
1 Vízminta radioaktivitásának meghatározása. 1. Bevezetés A természetes vizekben, így a Dunában is jelenlévő radioaktivitás oka a vízzel érintkező anyagokból kioldott természetes eredetű radioaktív izotópok
RészletesebbenCSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN. Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály
CSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály XXXI. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Keszthely, 2006. május 9 11. Környezeti ártalmak és a légzőrendszer
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenJegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.
Kémia, BMEVEAAAMM Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens Jegyzet dr. Horváth Viola, KÉMIA I. http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/anal/
RészletesebbenBővített fokozatú SUGÁRVÉDELMI TANFOLYAM
Bővített fokozatú SUGÁRVÉDELMI TANFOLYAM Sugárfizikai alapismeretek. A röntgen sugárzás keletkezése és tulajdonságai. Salik Ádám, sugárvédelmi szakértő salik.adam@osski.hu, 30-349-9300 ORSZÁGOS SUGÁRBIOLÓGIAI
RészletesebbenTamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai
Tamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai A radioaktivitás a nem stabil magú atomok (más néven: radioaktív) természetes úton való elbomlása. Ez a bomlás igen nagy energiájú ionizáló sugárzást
RészletesebbenNagy érzékenyégű módszerek hosszú felezési idejű nehéz radioizotópok analitikájában. Vajda N., Molnár Zs., Bokori E., Groska J., Mácsik Zs., Széles É.
RADANAL Kft. www.radanal.kfkipark.hu MTA Izotópkutató Intézet www.iki.kfki.hu Nagy érzékenyégű módszerek hosszú felezési idejű nehéz radioizotópok analitikájában Vajda N., Molnár Zs., Bokori E., Groska
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN
1 SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2003-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
RészletesebbenNUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK LÉGNEMŰ 14C KIBOCSÁTÁSÁNAK MÉRÉSE EGYSZERŰSÍTETT LSC MÓDSZERREL
NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK LÉGNEMŰ 14 C KIBOCSÁTÁSÁNAK MÉRÉSE EGYSZERŰSÍTETT LSC MÓDSZERREL Bihari Árpád Molnár Mihály Janovics Róbert Mogyorósi Magdolna 14 C képződése és jelentősége Neutron indukált magreakció
Részletesebbena NAT-1-0969/2010 számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-0969/2010 számú akkreditált státuszhoz Az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet Sugáregészségügyi Fõosztály
RészletesebbenMagspektroszkópiai gyakorlatok
Magspektroszkópiai gyakorlatok jegyzıkönyv Zsigmond Anna Fizika BSc III. Mérés vezetıje: Deák Ferenc Mérés dátuma: 010. április 8. Leadás dátuma: 010. április 13. I. γ-spekroszkópiai mérések A γ-spekroszkópiai
RészletesebbenJakab Dorottya, Endrődi Gáborné, Pázmándi Tamás, Zagyvai Péter Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont
Jakab Dorottya, Endrődi Gáborné, Pázmándi Tamás, Zagyvai Péter Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont Bevezetés Kutatási háttér: a KFKI telephelyen végzett sugárvédelmi környezetellenőrző
RészletesebbenAz atommagtól a konnektorig
Az atommagtól a konnektorig (Az atomenergetika alapjai) Dr. Aszódi Attila, Boros Ildikó BME Nukleáris Technikai Intézet Pázmándi Tamás KFKI Atomenergia Kutatóintézet Szervező: 1 Az atom felépítése kb.
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN. Dr. Bujtás Tibor
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN Dr. Bujtás Tibor 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2016-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak.
RészletesebbenKÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 13. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Facebook,
RészletesebbenRADIOAKTÍV GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK. Radiopharmaceutica
Radioaktív gyógyszerkészítmények Ph.Hg.VIII. Ph.Eur. 8.0. -1 01/2014:0125 RADIOAKTÍV GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK Radiopharmaceutica DEFINÍCIÓ Radioaktív gyógyszerkészítménynek vagy radiogyógyszereknek nevezünk
RészletesebbenA BELSŐ SUGÁRTERHELÉS ELLENŐRZÉSE. Útmutató az ÁNTSZ Sugáregészségügyi Decentrumok részére. 2. változat OKK-OSSKI
A BELSŐ SUGÁRTERHELÉS ELLENŐRZÉSE Útmutató az ÁNTSZ Sugáregészségügyi Decentrumok részére 2. változat OKK-OSSKI Sugáregészségügyi Főosztály I. Ionizáló Sugárzások Főosztálya Budapest, 2002. december 1.
RészletesebbenA Paksi Atomerőműből származó kiégett üzemanyag hasznosítási lehetőségei
A Paksi Atomerőműből származó kiégett üzemanyag hasznosítási lehetőségei Brolly Áron, Hózer Zoltán, Szabó Péter MTA Energiatudományi Kutatóközpont 1525 Budapest 114, Pf. 49, tel.: 392 2222 A Paksi Atomerőműben
RészletesebbenRADIOÖKOLÓGIAI TISZTASÁGÉRT TÁRSADALMI SZERVEZET
A társadalmi tevékenység rövid beszámolója: Közhasznú jelentés 2008. évről Normál és baleseti szituációban a környezetbe kibocsátott radioaktív anyagok hatásának számítására és a lakossági dózisok meghatározására
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Óravázlatok:
RészletesebbenGamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére
Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére OAH-ABA-16/14-M Dr. Szalóki Imre, egyetemi docens Radócz Gábor, PhD
RészletesebbenKörnyezetgeokémiai talajvizsgálatok egy kiskunhalasi laktanya területén
Környezetgeokémiai talajvizsgálatok egy kiskunhalasi laktanya területén PATAKI ATTILA ELTE TTK, KÖRNYEZETTAN SZAK TÉMAVEZETŐ: SZABÓ CSABA, Ph.D. ELTE TTK, Kőzettani és Geokémiai Tanszék Litoszféra Fluidum
RészletesebbenNagy Sándor: RADIONUKLIDOK ELVÁLASZTÁSA Leírás a Vegyész MSc Nukleáris analitikai labor 2. méréséhez
Bevezető Nagy Sándor: RADIONUKLIDOK ELVÁLASZTÁSA Leírás a Vegyész MSc Nukleáris analitikai labor 2. méréséhez A Függelékben két eredeti angol nyelvű szemelvényt olvashatunk néhány elválasztási módszer
RészletesebbenAz atom felépítése Alapfogalmak
Anyagszerkezeti vizsgálatok 2017/2018. 1. félév Az atom felépítése Alapfogalmak Csordás Anita E-mail: csordasani@almos.uni-pannon.hu Tel:+36-88/624-924 Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet
RészletesebbenAz Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm.
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
RészletesebbenRADIOÖKOLÓGIAI TISZTASÁGÉRT TÁRSADALMI SZERVEZET
A társadalmi tevékenység rövid beszámolója: Közhasznú jelentés 2007. évről Normál és baleseti szituációban a környezetbe kibocsátott radioaktív anyagok hatásának számítására és a lakossági dózisok meghatározására
RészletesebbenAtommag, atommag átalakulások, radioaktivitás
Atommag, atommag átalakulások, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenSugárvédelem alapjai. Nukleáris alapok. Papp Ildikó
Sugárvédelem alapjai Nukleáris alapok Papp Ildikó 2 Emlékeztető A sugárzások és az anyagi közeg kölcsönhatása Dózisfogalmak 3 Pici történelem 1896: Henri Becquerel uránsók Azt találta, hogy sugárzás intenzitása
Részletesebben1. Környezetvédelmi célú gamma spektrummérések
1. Környezetvédelmi célú gamma spektrummérések 1.1. A különböző szférákban előforduló radioaktív izotópok A környezetünkben előforduló radioaktivitás származhat természetes és mesterséges (antropogén)
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenA Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése
A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése Janovics R. 1, Bihari Á. 1, Major Z. 1, Molnár M. 1, Mogyorósi M. 1, Palcsu L. 1, Papp L. 1, Veres
RészletesebbenRadonkoncentráció dinamikájának és forrásainak vizsgálata a Pál-völgyibarlangban
Radonkoncentráció dinamikájának és forrásainak vizsgálata a Pál-völgyibarlangban Nagy Hedvig Éva 1,2 Környezettudományi Doktori Iskola 1. Évfolyam Témavezetők: Dr. Horváth Ákos 1 Szabó Csaba Ph.D. 2 1
RészletesebbenRADIOLÓGIAI MÉRÉSEK A KÖRNYEZETMÉRNÖKI BSC KÉPZÉSBEN
RADIOLÓGIAI MÉRÉSEK A KÖRNYEZETMÉRNÖKI BSC KÉPZÉSBEN Horváth Márk, Kristóf Krisztina, Czinkota Imre, Csurgai József Nívódíj pályázat 2017. Célkitűzés: A harmadik évfolyamos környezetmérnök BSc hallgatók
RészletesebbenNukleáris létesítmények leszerelése során keletkező nagymennyiségű, kisaktivitású hulladék felszabadítási eljárása (Útmutató-tervezet)
Nukleáris létesítmények leszerelése során keletkező nagymennyiségű, kisaktivitású hulladék felszabadítási eljárása (Útmutató-tervezet) Zagyvai Péter [MTA EK], Juhász László [OSSKI], Pázmándi Tamás [MTA
RészletesebbenRadioaktivitás biológiai hatása
Radioaktivitás biológiai hatása Dózis definíciók Hatások Biofizika előadások 2013 december Orbán József PTE ÁOK Biofizikai Intézet A radioaktív sugárzás elleni védekezés 3 pontja Minimalizált kitettségi
RészletesebbenAtomfizika. Radioaktív sugárzások kölcsönhatásai. 2010. 10. 18. Biofizika, Nyitrai Miklós
Atomfizika. Radioaktív sugárzások kölcsönhatásai. 2010. 10. 18. Biofizika, Nyitrai Miklós Emlékeztető Radioaktív sugárzások keletkezése, típusai A Z A Z α-bomlás» α-sugárzás A Z 4 X X + 2 X A Z 4 2 X 4
RészletesebbenKibocsátás- és környezetellenırzés a Paksi Atomerımőben. Dr. Bujtás Tibor Debrecen, 2009. Szeptember 04.
Kibocsátás- és környezetellenırzés a Paksi Atomerımőben Dr. Bujtás Tibor Debrecen, 2009. Szeptember 04. Elıadás fı témái Hatósági szabályozások Kibocsátás ellenırzés és rendszerei Környezetellenırzés és
RészletesebbenIonizációs sugárzás az épületek belsejében: a helyzet felmérése és kezelése
SUGÁRZÁSOK 5.1 Ionizációs sugárzás az épületek belsejében: a helyzet felmérése és kezelése Tárgyszavak: sugárzás; ionizáló sugárzás; épület; lakóépület; építőanyag; radionuklid-koncentráció. Sugárzás vesz
RészletesebbenMagsugárzások, Radioaktív izotópok. Az atom alkotórészei. Az atom felépítése. A radioaktivitás : energia kibocsátása
Magsugárzások, Radioaktív izotópok radioaktivitás : energia kibocsátása az atommagból részecskék vagy elektromágneses sugárzás formájában z atom felépítése z atom alkotórészei protonok neutronok nukleonok
RészletesebbenNEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató BME NTI 1997
NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA Mérési útmutató Gyurkócza Csaba, Balázs László BME NTI 1997 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3. 2. Elméleti összefoglalás 3. 2.1. A neutrondetektoroknál alkalmazható legfontosabb
RészletesebbenRadioaktív szennyezés és expozíció vizsgálata nagy műtrágyagyárban és környezetében
SUGÁRZÁSOK 5.1 Radioaktív szennyezés és expozíció vizsgálata nagy műtrágyagyárban és környezetében Tárgyszavak: radioaktív; radioaktív dózis; műtrágya; expozíció; hulladék; izotóp; sugárzás. Természetes
RészletesebbenRADONSZÁRMAZÉKOK LOKÁLIS LÉGÚTI TERHELÉSÉNEK MODELLEZÉSE KÜLÖNBÖZŐ TÜDŐBETEGSÉGEK ESETÉN. Farkas Árpád, Balásházy Imre
Radonszármazékok lokális légúti terhelésésnek modellezése különböző tüdőbetegségek esetén 17 RADONSZÁRMAZÉKOK LOKÁLIS LÉGÚTI TERHELÉSÉNEK MODELLEZÉSE KÜLÖNBÖZŐ TÜDŐBETEGSÉGEK ESETÉN Farkas Árpád, Balásházy
RészletesebbenPajzsmirigy dózis meghatározása baleseti helyzetben gyermekek és felnőttek esetén
Pajzsmirigy dózis meghatározása baleseti helyzetben gyermekek és felnőttek esetén A CAThyMARA (Child and Adult Thyroid Monitoring After Reactor Accident) projekt előzetes eredményei Pántya Anna, Andrási
RészletesebbenRadonexpozíció és a kis dózisok definíciója
Radonexpozíció és a kis dózisok definíciója Madas Balázs Sugárbiofizikai Kutatócsoport MTA Energiatudományi Kutatóközpont XLII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2017. április 26. A sugárvédelem
RészletesebbenAzbeszt. Pekár Mihály BME- VBK
Azbeszt Pekár Mihály BME- VBK Mi is az azbeszt? Az azbeszt gyűjtőfogalom a természetben előforduló ásványi anyagok egy speciális csoportjára Három legjobban elterjedt típusa: Krizotil, fehér azbeszt: Mg
RészletesebbenA PAKSI ATOMERŐMŰ 3 H, 60 Co, 90 Sr ÉS 137 Cs KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A MELEGVÍZ CSATORNA KIFOLYÓ KÖRNYEZETÉBEN
A PAKSI ATOMERŐMŰ 3 H, 60 Co, 90 Sr ÉS 137 Cs KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A MELEGVÍZ CSATORNA KIFOLYÓ KÖRNYEZETÉBEN Janovics R. 1, Bihari Á. 1, Major Z. 1, Palcsu L. 1, Papp L. 1, Dezső Z. 3, Bujtás T. 2,Veres
RészletesebbenPannon Egyetem Környezetmérnöki Tudástár Sorozatszerkesztő: Környezetmérnöki Szak XXVIII. kötet Dr. Domokos Endre
Az anyag a TÁMOP- 4.1.2.A/1-11/1-2011-0089 téma keretében készült a Pannon Egyetemen. Környezetmérnöki Tudástár Sorozat szerkesztő: Dr. Domokos Endre XXVIII. kötet Nukleáris mérési technológia környezetmérnököknek
RészletesebbenTermészetes eredetû sugárzások vizsgálata az úrkúti
Természetes eredetû sugárzások vizsgálata az úrkúti mangánércbányában KÁVÁSI NORBERT okl. környezetmérnök SOMLAI JÁNOS okl. vegyészmérnök KOVÁCS TIBOR okl.vegyészmérnök (Veszprémi Egyetem, Radiokémiai
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodás. 1868-ban gépészmérnöki diplomát szerzett. 2016.04.11. Dr. Horváth Márk. 1901-ben ő lett az első Fizikai Nobel-díj tulajdonosa.
2016.04.11. Környezetgazdálkodás Dr. Horváth Márk https://nuclearfree.files.wordpress.com/2011/10/radiation-worker_no-background.jpg 1868-ban gépészmérnöki diplomát szerzett. 1901-ben ő lett az első Fizikai
RészletesebbenA PAKSI ATOMERŐMŰ NEM SUGÁR- VESZÉLYES MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT DOLGOZÓI ÉS LÁTOGATÓI SUGÁRTERHELÉSE
A PAKSI ATOMERŐMŰ NEM SUGÁR- VESZÉLYES MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT DOLGOZÓI ÉS LÁTOGATÓI SUGÁRTERHELÉSE Kerekes Andor, Ozorai János, Ördögh Miklós, + Szabó Péter SOM System Kft., + PA Zrt. Bevezetés, előzmények
Részletesebben6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA
6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA Radioaktivitás A tapasztalat szerint a természetben előforduló néhány elem bizonyos izotópjai nem stabilak, hanem minden külső beavatkozástól mentesen radioaktív sugárzás
RészletesebbenDozimetriai alapfogalmak. Az ionizáló sugárzás mérése
Dozimetriai alapfogalmak. Az ionizáló sugárzás mérése A DÓZISFOGALOM FEJLŐDÉSE A sugárzás mértékét számszerűen jellemző mennyiségek ERYTHEMA DÓZIS: meghatározott sugárminőséggel (180 kv, 1 mm Al szűrés),
RészletesebbenI. DOZIMETRIAI MENNYISÉGEK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK
1 I. DOZIMETRIAI MENNYISÉGEK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK 1) Iondózis/Besugárzási dózis (ro: Doza de ioni): A leveg egy adott V térfogatában létrejött ionok Q össztöltésének és az adott térfogatban található anyag
RészletesebbenModern fizika laboratórium
Modern fizika laboratórium Röntgen-fluoreszcencia analízis Készítette: Básti József és Hagymási Imre 1. Bevezetés A röntgen-fluoreszcencia analízis (RFA) egy roncsolásmentes anyagvizsgálati módszer. Rövid
Részletesebben