A projekttervezés folyamata, tevékenységek tervezése, erőforrások fajtái és tervezése. Munkaszervezés elmélet Szász Péter

Átírás

1 A projekttervezés folyamata, tevékenységek tervezése, erőforrások fajtái és tervezése. Munkaszervezés elmélet Szász Péter

2 A projekt életciklusa

3 Nagyvonalú tervezési fázis A rendszer célkitűzéseinek és céljainak meghatározása A konkrét fázisok végrehajtására vonat kozó célok megfogalmazása A fejlesztési kiadások felmérése és a költségkeretek összeállítása. Főbb fejlesztési szakaszok nagyvonalú tervének elkészítése az egyes szakaszok valószínűsíthető időigényének felmérése és a szükséges erőforrások meghatározása Projektkötet problémameghatározás értékelés, kiválasztás Céltervezés szcenárióelemzés célkoncepció projektképzés feladatmegfog. Célelhatározási döntés Koncepció tervezés tényállapot elemzés megvalósíthatósági tanulmány tervezés jelentés

4 Részletes tervezés folyamata A projekttevékenységek meghatározása A tevékenységek közötti logikai függőségi kapcsolatok meghatározása A rendelkezésre álló erőforrások felmérése, valamint a konkrét erőforrások hozzárendelése a megfogalmazott tevékenységekhez. A projektteljesítési folyamat időtervének kialakítása Az időterv elemzése A teljesítés költségeinek becslése és a pénzáramlási terv elkészítése Optimalizálás

5 Megvalósíthatóság Megvalósíthatósági tanulmány minden érdemesnek tűnő javaslatra forgatókönyvek (szcenáriók) készítése világosan leírják egy javaslat terjedelmét, célkitűzéseit, pénzügyi és időbeni korlátait választ ad a műszaki megvalósíthatóság kérdéseire biztosítja, hogy legalább egy megfelelő módja legyen a megvalósításnak, de a hogyant nem adja meg (az a tervezés feladata)

6 Megvalósíthatóság Műszaki megvalósíthatóság kockázatminimalizás sajátosságok vizsgálata szociális tényezők (kapcsolatrendszer, foglalkoztatás, társadalmi megítélés) Pénzügyi megvalósíthatóság érdemes-e befektetni? melyik változat biztosítja a legmagasabb hozamot? költség-haszon elemzés értékelési szempontok: megtérülési idő (payback period method) nettó jelenérték (NPV) belső megtérülési kamatláb (IRR)

7 A projekt szerkezete A feladatok alábontási rendszere (WBS - Work Breakdown Structure) (MIT?) A feladatok kivitelezőinek meghatározása (Kompetenciák és felelősségek mátrixa - KFM) (KI?) Kivitelezés technológiája - projekt hálóterve (HOGYAN?) A feladatok végrehajtásának időbeli tervezése Gantt diagram (MIKOR?) A kivitelezéshez szükséges források megtervezése allokáció (MIVEL?) A projekt költségeinek a felmérése (MENNYIBŐL?)

8

9 Projekttevékenységek meghatározása TEVÉKENYSÉG: két meghatározott időpont között kerül teljesítésre teljesítése erőforrást igényel teljesítésének helyszíne vagy szervezeti egysége azonosítható FELBONTÁSI SZEMPONTOK: szakmai határok felelősségi határok földrajzi helyszín projektciklus fázisai WBS

10 LOGIKAI FÜGGŐSÉGI KAPCSOLATOK TISZTÁZANDÓ: közvetlenül megelőző tevékenységek közvetlenül követő tevékenységek átfedés vagy várakozás párhuzamos teljesítés ESZKÖZ: precedencia - táblázat

11 Feladatok alábontási rendszere WBS egyre finomabb részletekben történő meghatározás a legalacsonyabb szintig hierarchiába rendezett strukturált tevékenységjegyzék kódszám rendszer nem foglal állást a feladatok sorrendjét, a kivitelezés időtartamát, a végrehajtáshoz szükséges személyek számát illetően a legalsó szinten jelennek meg a feladatok, amit egy adott szakembernek kell végrehajtania

12 Feladatok alábontási rendszere WBS 1. felülről lefelé történő lebontás 2. egyre részletesebb 3. a feladatok szintjéig történő lebontás

13 A WBS legalsó szintje - feladatok pontosan meghatározott eredménnyel egyszeri feladat az elvégzéséért egy személy felelős a kivitelezőt hivatalosan és nem hivatalosan is meghatározhatjuk a kivitelezés költségeit egyszerűen meg lehet határozni a kivitelezés minősége egyszerűen értékelhető kódszám logika

14 A WBS használatának előnyei a projektrészek teljes struktúrájának grafikus áttekintése a projekt feladatai és eredményei közötti függőségi viszony feltüntetése alapot biztosít: - projekt kivitelezési tervek elkészítéséhez - a költségvetési rendszerének meghatározásához - a projekt előszámlájának kidolgozásához megkönnyíti a projekt kézbentartását

15 Feladatok alábontási rendszere WBS Példa:

16 A feladatok kivitelezőinek meghatározása az egyes személyek különböző típusú részvételét a feladatokban a kompetenciák és felelősségek mátrixában ábrázolhatjuk: a táblázat minden sora egy-egy feladat oszlopokban a feladatok teljesítésében résztvevő személyek vannak sor oszlop metszéspontba a vállaltnál meghatározott jelölés kerül a személy adott feladathoz való viszonyáról. Pl: D dönt; V végrehajt; É értesítést kap a végrehajtásról; T Támogat.

17 Kompetenciák és felelősségek mátrixa Feladatok A projekt kivitelezésének résztvevői név1 név2 név3 Feladat 1 Feladat 2 Feladat 3 Feladat 4 Lehetséges szereplők: KIV: kivitelezésért felelős RV: részt vesz a feladatok kivitelezésében K: feladatokat koordinálja D: dönt a kivitelezésről

18 Hálótervezés Alkalmazása: Logikai tervezés Időtervezés Erőforrások terhelésének kiegyenlítése Költségoptimalizálás Feladata: A terv grafikus ábrázolása Időbeli lefolyás és logikai kapcsolatok ábrázolása Módszerei: Kritikus út módszere CPM (Critical Path Method) Valószínűségi változók módszere PERT (Program Evaluation and Review Technique) Tartalékidő módszere MPM (Metra Potential Method)

19 Hálótervezés Célja: valamely komplex tevékenység lehető legrövidebb átfutási idejének meghatározása. Módszere: A hálótervezés során a komplex tevékenységet elemi tevékenységre bontjuk, ezek között logikai összefüggéseket keresünk, s így építjük fel a komplex tevékenységet.

20 Gráfelméleti kitérő Gráf Vonalakból és kitüntetett pontokból álló halmaz. A kitüntetett pontok a gráf csúcsai, a vonalak a gráf élei.

21 Gráfelméleti kitérő Összefüggő gráf Minden éle és csúcsa bejárható az éleken haladva. Az élek összefüggő részhalmazát utaknak nevezzük.

22 Gráfelméleti kitérő Irányítottság Minden élhez rendelhető legalább egy kitüntetett haladási irány. Ha a gráf minden éléhez egyetlen haladási irányt rendeltek, akkor a gráf egyirányítású.

23 Gráfelméleti kitérő Körút (hurok) Ha az irányított gráfban létezik olyan út, ahol a kitüntetett haladási irányok betartását követve az út legalább egy pontja többször is érinthető, akkor a gráf körutat tartalmaz.

24 Gráfelméleti kitérő Forráspont Az egyirányítású gráf olyan pontja, melynek minden éle másik pontba mutat.

25 Gráfelméleti kitérő Nyelő-pont Az egyirányítású gráf olyan pontja, melynek minden éle e pontba mutat.

26 Gráfelméleti kitérő Háló összefüggő egyirányítású körutat nem tartalmazó egy forrásponttal rendelkező egy nyelő-ponttal rendelkező gráf

27 CPM (Critical Path Method) az egyik legelterjedtebb modelltípus determinisztikus időkkel dolgozik tevékenység élű háló a projekt teljes átfutási ideje az egyedi tevékenységek időtartama és a tevékenységek közötti kapcsolat alapján számítható ki meghatározva: mely tevékenységek kritikusak mely tevékenységeknek van tartalékidejük. a gráf csomópontjai események a gráf élei a tevékenységek.

28 A CPM háló rajzolásának szabályai a háló összefüggő rendszert alkot, nincs benne szakadás időben lefolyó folyamatokat ábrázol (dinamikus, irányított) hurokmentes a hálónak egy kezdő és végpontja van a háló alakja lényegtelen, a nyilak keresztezhetik egymást

29 CPM (Critical Path Method) A hálódiagram alapelemei: esemény: csomópont tevékenység: nyíl

30 CPM (Critical Path Method) Ábrázolási konvenciók Az esemény jele tartalmazza az esemény azonosító számát, bekövetkezésének legkorábbi és legkésőbbi időpontját. Az események azonosítására nem negatív egész számokat használnak (i). A nyitóesemény száma 0, a záróeseményé a háló legnagyobb eseményszáma. Az eseményekhez nevezetes időpontokat rendelnek legkorábbi bekövetkezés (t 0 i) legkésőbbi bekövetkezés (t 1 i) A nyitóesemény megtörténtének pillanata 0. A háló eseményeihez kötődő minden időpontot ettől számítjuk valamilyen időegységben. i t 0 i t 1 i

31 CPM Egy eseményből induló tevékenységek mindegyike legkorábban akkor kezdődhet, ha az itt végződő tevékenységek mindegyike befejeződött. b c a d e

32 CPM A tevékenységek balról jobbra irányítottak. Az irányítást nyíl jelzi! Minden tevékenység kezdő eseményének sorszáma kisebb legyen, mint a záró esemény száma!

33 CPM A nyilak ne keresztezzék egymást! Bizonyítható, hogy minden háló felrajzolható egymást metsző élek nélkül

34 CPM A tevékenység fix időtartamát a megfelelő él fölé (mellé) tüntetik fel, homogén időegységben! Az ábra jelentése: D(13) 4 9 A D tevékenység időtartama 13 időegység. Röviden: t 4,9 = 13 vagy t D = 13

35 CPM A párhuzamosan zajló tevékenység csoportok ábrázolása: KERÜLENDŐ!!! Helyette a következő megoldást alkalmazzuk:

36 CPM A látszat-tevékenység jelölése szerepe a párhuzamos tevékenység csoportok feloldása sorrendiségi kényszerek megfogalmazása Időszükséglete: 0 0 a c a c b d b 0 d

37 CPM A látszat-tevékenység B A D C B x A C D

38 CPM Időtervezés Az i-edik esemény legkorábbi bekövetkezésének értelmezése (t 0 i): a nyitóeseménytől az i-edik eseményig vezető utak (él-halmazok) közül a leghosszabb. Magyarázat: Az i-edik esemény a belőle kiinduló tevékenységek legkorábbi kezdetét is jelenti. Bármelyik kiinduló tevékenység csak akkor kezdődhet, ha az i-edik eseményben végződő utak mindegyikén (tehát a leghosszabbikon is) oda érkeztünk.

39 CPM Időtervezés Egy esemény legkorábbi bekövetkezésének (t 0 i) meghatározása A forráspontnál (nyitó esemény) t 0 0 = 0 (definíció szerűen) További eseményeknél t 0 i = Max (t 0 x+t x,i, t 0 y+t y,i, ) ahol x, y az i. eseményt közvetlenül megelőző események

40 CPM Időtervezés Egy esemény legkorábbi bekövetkezése = = = = 7

41 CPM Időtervezés A projekt átfutási ideje (a kritikus út hossza) Jelölése: T Kiszámítása: T = t Értelmezése: 0 Max(i) A legnagyobb sorszámú (záró) esemény legkorábbi bekövetkezése, ami egyenlő a háló nyitó és záró eseménye közötti utak (él-halmazok) közül a leghosszabbal.

42 CPM Időtervezés Az i-edik esemény legkésőbbi bekövetkezésének értelmezése (t 1 i): a kritikus út hosszából (átfutási idő) levonjuk az i-edik eseményből induló utak közül a leghosszabbat. Magyarázat: Az i-edik eseményből kiinduló utak közül a leghosszabbikon is el kell jutnunk a záró eseményhez anélkül, hogy a kritikus út meghosszabbodna.

43 CPM Időtervezés Egy esemény legkésőbbi bekövetkezésének (t 1 i) meghatározása A nyelőpontnál (záró esemény) t 1 Max(i) = T (definíció szerűen) További eseményeknél t 1 i = min (t 1 x - t x,i, t 1 y - t y,i, ) ahol x, y az i. eseményt közvetlenül követő események

44 CPM időtervezés Egy esemény legkésőbbi bekövetkezése = = = 11

45 Tartalékidő Tartalékidő abból keletkezik, hogy egy csomópontba legalább két útvonalon lehet eljutni és ezek időszükséglete nem azonos. Teljes tartalékidő Az az időtartam, amelyen belül a munkafolyamat időtartamát növelni lehet anélkül, hogy ezáltal változást idéznénk elő a kritikus útban.

46 Szabad tartalékidő Az az időmennyiség, melynek értékével egy (i,j) tevékenység kezdete eltolható anélkül, hogy egy rákövetkező tevékenység legkorábbi kezdési időpontját befolyásolná. Csak olyan eseményeknél következhet be, ahol legalább két tevékenység végződik, tehát csomópont van. Annyiban lehet felhasználni a kérdéses tevékenységhez, amennyiben a korábbi tevékenységnél nem használtuk el részben vagy egészen.

47 Feltételes tartalékidő A teljes és a szabad tartalékidő különbsége, melyet a háló minden tevékenységére kiszámíthatunk, és az érintett ág egészére rendelkezésünkre áll. Ha valamely tevékenység megkezdésénél azt elhasználjuk, az ág többi tevékenységeinél az a tartalék már nem áll fenn.

48 Független tartalékidő Azt az időmennyiséget jelöli, amelynek értékével egy adott (i,j) tevékenység a legkésőbbi időpontban fejeződik be, a közvetlenül követő tevékenység pedig a legkorábbi időpontban kezdődik. Csak a kérdéses tevékenységnél használható fel.

49 CPM Időtervezés Egy tevékenység legkorábbi kezdése (t 0 i,j) t 0 i,j = t 0 i Egy tevékenység legkésőbbi kezdése (t 1 i,j) t 1 i,j = t 1 j t i,j Egy tevékenység maximális tartalékideje p M i,j = t 1 i,j t 0 i,j = t 1 j t 0 i t i,j

50 CPM Időtervezés Tartalékidők Maximális p M i,j = t 1 j t 0 i t i,j t i,j p M i,j t 0 i t 1 i t 0 j t 1 j

51 CPM Időtervezés Szabad tartalékidő p sz i,j = t 0 j t 0 i t i,j t i,j p sz i,j t 0 i t 1 i t 0 j t 1 j

52 CPM Időtervezés Független tartalékidő p f i,j = t 0 j t 1 i t i,j t i,j p f i,j t 0 i t 1 i t 0 j t 1 j

53 Hálótervezés F, Tartalékidők számítása i i j j k FG k Sz T Fe

54 CPM Egy konkrét példa (példa 1)

55 Hálótervezés Minden új tevékenységgel kapcsolatban három kérdést kell feltenni: Milyen tevékenységet kell feltétlenül befejezni a vizsgált tevékenység megkezdése előtt? Milyen tevékenységet lehet egyidejűleg, egymással párhuzamosan végezni? Erőforrás korlát, technológiai korlát Milyen tevékenységet/geket lehet indítani (elkezdeni) a vizsgált tevékenység befejezése után.

56 Hálótervezés A, Tevékenységlista összeállítása Sorszám Tevékenység Jel kódjel Közvetlenül megelőző tevékenysé g jele Közvetlenül követő tevékenység jele Tevékenység időtartama (hó) 1. Generálterv kidolgozása A C 6 2. Gyári lakótelep műszaki tervezése 3. Gépi berendezések gyártása 4. Úthálózat kiépítés a szállítótól a helyszínig 5. Gépi berendezések helyszínre szállítása 6. Felvonulási épületek építése B F 8 C 3-4 A E 12 D E 10 E 4-5 CD H 1 F 1-2 B GH 2 7. Lakótömbök építése G 2-6 F Építés és szerelés H 5-6 EF Esetleges változtatások I

57 Hálótervezés B, Tevékenységláncok meghatározása a) b) c) d) A B C C E H F D E G H D E H I F F D A C E H B F G I

58 Hálótervezés C, Hálószerkesztés F B C E H G A D I A G jelű tevékenységet csak F előzi meg, a H -t FE, ezért látszattevékenység beiktatásával a csomópontot felbontjuk.

59 Hálótervezés D, Események sorszámozása A rajzolás szabályai a számozás olyan legyen, hogy a kisebb számoktól a nagyobbak felé mutasson a nyíl, a nyíl balról jobbra, az időrendnek megfelelően mutasson, görbe vonalú nyíl nem használatos, a nyilak ne keresztezzék egymást.

60 Hálótervezés F 1 2 B C E G 0 A D I H 6

61 Hálótervezés E, Időtervezés CPM módszerrel Azegyes tevékenységekhez időértékeket rendelünk A lehetséges utak meghatározása Kritikus út meghatározása: az időben leghosszabb út Tartalékidők számítása (A kritikus út mentén a tartalékidő 0)

62 Lehetséges utak: időtart F(2) Hálótervezés Szabad Teljes Független Feltételes B(8) 0 9 A(6) 6 6 D(10) C(12) I(0) E(1) 11 H(14) G(12) legkorábbi bef. legkésőbbi bek. 0 0

63 CPM Összegezve: több tucat (akár száznál is több) tevékenység, eseményre is biztosan alkalmazható bonyolult sok kötöttség és hibalehetőség grafikailag jól áttekinthető hálót eredményez

64 CPM feladat (példa 2) Kód Tevékenység Közvetlen megelőző Időtartam [nap] Személyzet [fő] A Terület előkészítése 1 2 B Anyagok beszerzése 2 1 C Szivattyú beszerzése 4 1 D Kútköpeny előkészítése A, B 2 1 E Kút ásása D 5 2 F Szivattyú beszerelése C, E 1 1 G Személyzet kiképzése C 2 1 H Próbaüzem F, G 2 1

65 CPM feladat (példa 2) ágrajz: A D E F H Kezdő eseménnyel: B C G A D E F H 0 B G C

66 CPM feladat (példa -2 ) D(2) E(5) A(1) F(1) B(2) H(2) C(4) G(2)

67 MPM Meta Potential Method Tevékenység csomópontú háló A CPM-nél egyszerűbb, mert eseményeket nem tartalmaz A háló csomópontjai az adott tevékenységekről részletes információkat tartalmaz Korai kezdés Tevékenység időtartama Korai befejezés Tevékenységnév vagy azonosító Késői kezdés Teljes tartalékidő Késői befejezés

68 MPM több kezdőpont és végpont lehet nincs szükség látszattevékenység használatára lépések: hálórajz elkészítése tevékenységek legkorábbi kezdési és befejezési időpontjainak meghatározása (előre haladva) tevékenységek legkésőbbi kezdési és befejezési időpontjainak meghatározása (visszafelé haladva) a kritikus út meghatározása

69 MPM (példa - 2) 1. Hálórajz 2. Korai kezdés és befejezés 3. Késői kezdés és befejezés 4. Kritikus út Ko.k. idő Ko.b. Tevékenység Ké.k. T.T.I. Ké.b A D E F H B C G

70 MPM A tevékenység egyszerűsített ábrázolása Tevékenység azonosító (pl.: sorszám) i t i Idő A tevékenység fix időtartama (pl.: nap)

71 MPM Tevékenységek közötti kapcsolat típusok Vége-kezdete (Finish-Start) kapcsolat i t i Magyarázat: A j-edik tevékenység az i-edik befejezése után d FS ij időegységgel kezdődhet. j t j d FS ij Idő

72 MPM Tevékenységek közötti kapcsolat típusok Kezdet-kezdet (Start-Start) kapcsolat i t i Magyarázat: A j-edik tevékenység az i-edik kezdete után d SS ij időegységgel kezdődhet. j t j d SS ij Idő

73 MPM Tevékenységek közötti kapcsolat típusok Kezdet-vége (Start-Finish) kapcsolat i t i Magyarázat: A j-edik tevékenység az i-edik kezdete után d SF ij időegységgel fejeződhet be. j t j d SF ij Idő

74 MPM Tevékenységek közötti kapcsolat típusok Vége-vége (Finish-Finish) kapcsolat i t i Magyarázat: A j-edik tevékenység befejezése az i-edik vége után d FF ij időegységgel következhet be. j t j d FF ij Idő

75 MPM Időtervezés Pozitív kezdet-kezdet (Start-Start) kapcsolat i t i t 0 j - t 0 i d SS ij d SS ij j t j t i t j t 0 i t 0 j-t 0 i t 0 j

76 MPM Időtervezés Pozitív kezdet-vég (Start-Finish) kapcsolat i t i d SF ij t 0 j - t 0 i d SF ij - t j t i j t j t j t 0 i t 0 j-t 0 i t 0 j

77 MPM Időtervezés Pozitív vége-kezdete (Finish-Start) kapcsolat i t i t 0 j - t 0 i d FS ij + t i j t j t i d FS ij t j t 0 i t 0 j-t 0 i t 0 j

78 MPM Időtervezés Pozitív vége-vége (Finish-Finish) kapcsolat i t i t 0 j - t 0 i d FF ij + t i - t j d FF ij j t j t i t j t 0 i t 0 j-t 0 i t 0 j

79 MPM időtervezés A legkorábbi kezdési időpontok Jelölések: m: a tevékenységek száma n: a kapcsolatok száma Ismeretlenek: t 0 k (k = 1,, m) Feltételek: t 0 j t 0 i b p (p = 1,, n) t 0 k 0 (k = 1,, m) Célfüggvény: t t t 0 m min

80 MPM időtervezés A legkésőbbi kezdési időpontok Jelölések: m: a tevékenységek száma n: a kapcsolatok száma T=MAX(t 0 1+t 1, t 0 2+t 2,, t 0 m+t m ) Ismeretlenek: t 1 k (k = 1,, m) Feltételek: t 1 j t 1 i b p (p = 1,, n) t 1 k + t k T (k = 1,, m) Célfüggvény: t t t 1 m MAX

81 MPM Összefoglalva: technikailag egyszerűbb, mint a CPM motorikusabb, könnyebben algoritmizálható grafikailag nem olyan áttekinthető a projekttervező programok MPM technikával dolgoznak (Microsoft Office Project)

82 A CPM és MPM összehasonlítása Az MPM nem hálós szerkezet Az MPM-ben két tevékenység között 8 féle kapcsolat definiálható A CPM minden kapcsolata 0 hosszúságú, pozitív végkezdet (FS) kapcsolat (az MPM egyik esete a 8 közül) A CPM látszat-tevékenységei 0 hosszúságú, pozitív vég-kezdet (FS) kapcsolatok MPM-ben Mindkét modellből Gantt diagram származtatható Az erőforrás allokálás Gantt diagram bázisú, így mindkét modellben azonosan történhet

83 Előnyök, amit a projekt irányítást támogató szoftverek nyújtanak Az alapadatokra támaszkodva végzik el az összes szükséges számítást Az eredmények többféle nézetben megtekinthetők Módosítás után a projekt adatait azonnal újraszámolja a program Naptár, munkarend hozzárendelés, akár humán-erőforrás típusonként külön-külön Automatikus vagy manuális erőforrás simítás, feltételekhez kötve Rugalmas tevékenység modellezés (pl. megszakítás, különböző kényszerek és tevékenység típusok) A tényadatok rögzítése és tárolása Terv-tény összehasonlítás Kapcsolat tartás más projektekkel

84 PERT véletlentől függő, sztochasztikus tevékenységeket használ először USA Haditengerészeténél használták a Poláris rakétarendszer kifejlesztésénél az eljárást a projekt egyik legnagyobb szállítója fejlesztette ki. (Lockhead)

85 PERT m: legvalószínűbb becslés a: pesszimista becslés b: optimista becslés t e : a tevékenység tervezett időtartama t e 4m b 6 CPM hálóval és MPM-mel is feldolgozható a

86 Időterv Gantt diagram Henry Gantt (XX.sz eleje) sávos ütemterv áttekinthető naptárszerű ábrázolás kezdő és befejező időpontok alapján nem mutatja a tevékenységnek a megelőzőkkel való kapcsolatát ezt a szoftverekkel készült diagramok már tudják

87 Gantt diagram Példaprojekt alapján (példa - 2) Kiegészítések: A szombatot és a vasárnapot is munkanapnak definiálhatjuk Kód Tevékenység Közvetlen megelőző Időtartam [nap] Személyzet [fő] A Terület előkészítése 1 2 B Anyagok beszerzése 2 1 C Szivattyú beszerzése 4 1 D Kútköpeny előkészítése A, B 2 1 E Kút ásása D 5 2 F Szivattyú beszerelése C, E 1 1 G Személyzet kiképzése C 2 1 H Próbaüzem F, G 2 1

88 Gantt diagram (példa 2) A Gantt diagram a Microsoft Office Project 2003 szoftverrel készült

89 Erőforrás-tervezés eddigiekben az erőforrásokat figyelmen kívül hagytuk azt feltételeztük, hogy az erőforrásaink korlátlanok figyeljük a tevékenységek erőforrásigényét ezt a hálóterv vagy Gantt diagram alapján az idő függvényében ábrázoljuk

90 Az erőforrás-tervezés lépései Tevékenységről tevékenységre haladva Erőforrás leltárt készítünk. A nyilvántartásban még nem szereplő erőforrást felvesszük a projekt nyilvántartásába. Meghatározzuk és rögzítjük a tevékenység erőforrásszükségletét (normák). Erőforrásról erőforrásra haladva áttekintjük a projekt igényét az idő függvényében Szükség esetén erőforrás simítás -t hajtunk végre. játék a tartalékidőkkel norma módosítás tartalékidőn túli tevékenység elcsúsztatások (módosul az eredeti időterv, növekszik az átfutási idő)

91 Erőforrás-tervezés Erőforrások típusai: Munka típusú erőforrások szakemberek (programozó, mérnök, kőműves, villanyszerelő, stb) gépek, szerszámok, berendezések, stb pótolható erőforrások nem raktározhatóak, meg kell adni a rendelkezésre álló maximális mennyiséget Anyag típusú erőforrások mennyiségük a felhasználáskor csökken raktározhatók (anyag, pénz) nem pótolhatók

92 (példa 2) Kód Tevékenység Közvetlen megelőző Időtartam [nap] Személyzet [fő] A Terület előkészítése 1 2 B Anyagok beszerzése 2 1 C Szivattyú beszerzése 4 1 D Kútköpeny előkészítése A, B 2 1 E Kút ásása D 5 2 F Szivattyú beszerelése C, E 1 1 G Személyzet kiképzése C 2 1 H Próbaüzem F, G 2 1

93 (példa 2) D(2) E(5) A(1) F(1) B(2) H(2) C(4) G(2)

94 Erőforrás-tervezés (példa 2) Először a kritikus út tevékenységeinek erőforrásigényeit rögzítjük (B-D-E-F-H) Utána a többi ábrázolása következik (A, C, G)

95 Erőforrás-tervezés (példa 2) A maximális erőforrásigény: 4 A minimális: 1 A jelentős hullámzás lehetőség szerint csökkentendő a C 4 napos tartalékidővel rendelkezik eltolható, mert G is engedi

96 Erőforrás-tervezés Erőforrás-allokációk Erőforráskorlátos allokáció: az erőforrás nagysága korlátozott, még akkor is, ha ezzel az átfutási idő megnövekszik Időkorlátos allokáció: az átfutási idő nem változhat, ehhez a szükséges erőforrásmennyiséget még költségnövekedés árán is biztosítani kell.

97 Erőforrás-tervezés (példa 1)

98 Erőforrás-tervezés (példa 1) Minden tevékenység külön-külön művezetést igényel (tevékenységenként, naponta egy-egy fő)

99 Erőforrás-tervezés (példa 1) Minden tevékenység a lehető legkorábban kezdődik. Minden tevékenység a lehető legkésőbben kezdődik. A sötétzöld oszlopdiagram a naponta összesített művezető szükségletet mutatja.

100 Erőforrássimítás: Erőforrás-tervezés