És mégis mozog a Föld? avagy mennyit ér meg unokáink jövője?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "És mégis mozog a Föld? avagy mennyit ér meg unokáink jövője?"

Átírás

1 Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar És mégis mozog a Föld? avagy mennyit ér meg unokáink jövője? Antal László Gazdálkodási szak Témavezető: Dr. Krafcsik István Technológiai igazgató Szekszárd, 2008

2 Tartalomjegyzék 1. Előszó A kezdetektől napjainkig Az iparosodás folyamata és következményei A rádöbbenés időszaka A bűnösök És az eredmények Környezetszennyezés/rombolás Klímaváltozás Háborúk és konfliktusok Vészharangok A Társadalom környezetéhez való hozzáállása A jövő energiái? Napenergia Napelem Napkollektor Szélenergia Geotermikus energia Vízenergia Bioüzemanyagok Egyéb környezetbarát technológiák, kutatások Szubjektív Környezetpolitikák a rádöbbenés -től napjainkig Nemzetközi környezetpolitikák Magyarország és környezetpolitika Kis történelem Mit tehetünk? Összegzés Irodalomjegyzék...118

3 Az emberiség két út előtt áll. Az egyik a teljes pusztulásba, a másik a tökéletes megsemmisülésbe vezet. Most mindannyiunknak össze kell fogni, mert minden bölcsességünkre szükség van, hogy a helyes utat válasszuk. Woody Allen - 1 -

4 1. Előszó Kiben nem merült fel még az a kérdés, hogy vajon meddig tartható fenn a mai környezetromboló magatartásunk; társadalmunk vajon meddig rombolja még környezetét és mikor válunk önző érdekeink áldozatává, a Földanya bosszújává. A dolgozatban bemutatom mai társadalmunk fejlődésének útját az ipari forradalomtól napjainkig, az idevezető utat, azt, hogy az egyre növekvő energiaszükségleteket milyen forrásokból merítjük, hogy valóban akkora-e a probléma, mint ahogy egyre több elemző véli. Hogyan jutottunk el idáig civilizációnk, miért gondolja még ma is oly sok ember, hogy minden rendben, miközben szinte exponenciálisan rohanunk a vesztünkbe. Létezneke megfelelő alternatív energiaforrások, mellyel/melyekkel fokozatosan kiválthatjuk a mai nem megújuló, vagy csak részben megújuló környezetromboló energiaforrásainkat, és ennek milyen közgazdaságtani vonatkozásai vannak. Ez azért is igen fontos, hisz tudjuk, a mai felhasználás mellett egyrészt Földünk tartalékai rövidesen kimerülnek (vagy tovább már nem gazdaságos azok kitermelése), másrészt igen nagy a környezeti terhelésük, egyre nagyobb összegeket merítve a környezeti károk helyreállítására, nem beszélve az anyagiakban nem mérhető károkról ( ) Röviden bemutatom a technológiai fejlődést a növekvő igények kielégítésének kiszolgálására, az ezek által okozott természeti és emberi károkat, valamint hasznukat - ha van ilyen -; a folyamatosan fejlődő technológiai vívmányokat, ezek társadalmi hasznát. Látni fogjuk a rádöbbenés időszakát, azt a korszakot, amikor a lelkes környezetvédők hangosan kezdték kongatni a vészharangokat, rámutatva arra, hogy az eddigi utat járva hosszútávon akár az emberiség pusztulását is okozhatja a mérhetetlen környezetszennyezés. Felvázolom a fontosabb már működő és alkalmazott alternatív energiaforrási lehetőségeket/technológiákat, ezek használatának költségeit, anyagi, társadalmi hasznát, melyekkel - ha csak részben is - de kiválthatók lehetnek a jelenlegi technológiák, tisztábbá és élhetőbbé téve környezetünket, esélyt adva a következő generációknak is. Igyekszem bemutatni a fejlett, fejlődő és elmaradott államok különböző lehetőségeit, ezek összefogásra való hajlandóságát, lehetőségeiket. Bemutatom az eddigi akcióprogramokat, a nemzetközi összefogás eddigi eredményeit, az elkövetkező terveket, a különböző hatástanulmányokat, trendeket, valamint a globalizáció befolyását. Az egyes fejezetekben kitérek a hazai lehetőségekre, az eddig megvalósultakra, az állami hozzájárulás mennyiségi és minőségi hozzájárulásáról

5 A dolgozat nem a teljességre törekszik, - hisz minden fejezetről újabb szakdolgozatok készülhetnének - hanem egy összkép kialakítására, mely bemutatja a társadalom és környezet viszonyát, az eddigi és jövőbeli utakat. A téma sajnos nagyon is aktuális, egyrészt mert a Földön élő több mint 6,5 milliárd ember klímára gyakorolt hatása óriási bizonytalansági tényező, - a váratlan eseményekre való felkészülés minden eddiginél nagyobb figyelmet érdemel - másrészt napról napra növekszik azok tábora, akik egyre hangosabban követelik a hatalmi intézményektől a lépéseket környezetünk állapotának megőrzésére, javítására, rádöbbenve hogy a helyzet napról napra rosszabb, veszélyeztetve érezve saját és a következő generáció létbiztonságát. Teszik ezt nem csak a média által felkapott környezetvédelmi riportok, katasztrófafilmek, dokumentumfilmek miatt, hanem szűk környezetükben is megnyilvánuló szaporodó betegségek, allergiás tünetek, természeti változások értem itt a viharokat, aszályokat, a megszokott évszakok rendjének változásait 1. Megnézzük milyen lehetőségei vannak az EU-nak, Magyarországnak a megújuló energiaforrásokra való áttérésre, a lakosság mennyire látja súlyosnak a problémákat, és hajlandó lenne e akár anyagi áldozatra is környezete védelmére. Hisz minden jel arra utal, hogy jó úton haladunk a világ gazdaságának motorját hajtó energiaforrások teljes kimerítéséhez. Adott technológiai szinten egyáltalán megéri-e átállni e a megújulókra, vagy még mindig várnunk kell egy forradalmian új tiszta technológiára, mely megoldhatja társadalmunk növekvő energiaszükségleteinek problémáját, s jövendő nemzedékeinkre már csak a felhalmozott hulladékok eltakarítása vár; hogy unokáink egy szebb, jobb és élhetőbb és boldogabb világban lehessenek. Meggyőződésem, hogy a mai kor nyugati-embere a történelem folyamán soha nem élt ekkora életszínvonalon - ilyen anyagi és politikai biztonságban (talán csak az ősi kultúrákban, a természettel összhangban). Soha nem volt ennyi lehetősége céljai/vágyai elérésére - az önmegvalósításra. Az persze más kérdés, hogy ezt - ha csak részben is -, de más kevésbé fejlett államok kárán éri el, kihasználva azok kiszolgáltatott helyzetét, a 1 Egy 2006-os felmérés szerint duplájára nőtt azok száma, akik komoly, határozott kormányzati lépéseket várnak a klímaváltozás megállítására. Az oxfordi egyetem és a Nielsen piackutató intézet közös kutatásában 47 ország 26 ezer polgára vett részt. A tavaly októberben végzett első vizsgálathoz képest idén márciusra több mint kétszeresére, 7 százalékról 16-ra emelkedett azok aránya, akik komolyan aggódnak a globális felmelegedés miatt. A felmelegedés miatt aggódó válaszadók 40 százaléka gondolja úgy, hogy a kormányoknak korlátozniuk kellene a vállalatok üvegházhatású gázok kibocsátását, és többet kellene befektetni a klímabarát autótípusok, építészeti megoldások és energiaforrások fejlesztésébe. Harmincegy százalék szerint jobban kellene ösztönözni az anyagok újrahasznosítását. A svájciak, a franciák, az ausztrálok és a kanadaiak körében volt a legmagasabb - egyaránt 30 százalék feletti - a klímaváltozás miatt nyugtalankodók aránya. Az aggodalomra okot adó ügyek listáján náluk a gazdasági helyzet, egészségi állapotuk vagy munkájuk mellett első vagy második helyen állt a globális felmelegedés. Forrás: -

6 nyomorból való kitörés vágyát, vagy az igázó hatalom pénzéhségét, hatalomvágyát ( ) 2 Ezt bizonyítandó elég csak az ökológiai lábnyomára gondolni egy amerikai átlagembernek és mondjuk egy átlag etiópiainak 3 mindezt azért, hogy a soha el nem fogyó szükségleteit maximalizálhassa. A Földön soha nem éhezett annyi ember, mint napjainkban. Ma 1-1,2 milliárdra becsülik a hiányosan táplálkozók számát, ebből 630 millió az éhségszinten él Magyarországon több százezerre tehető azok száma, aki nem jutnak hozzá a naponta szükséges 2700 kalóriához. Az alultáplált magyarországi gyerekek számát 150 ezerre becsülik 4 ). Említést kell tenni az éghajlati menekültek növekvő számáról, mely egyrészt a sivatagosodás egyik velejárója, másrészt a kiirtott, felégetett, majd gyorsan elhasznált földekről való menekülés tömeges vándorlást éhínségeket akár háborúkat okoz, okozhat. De vajon meddig tartható fenn az ipari forradalom után kialakult fejlődési pályánk, meddig tartható fenn pazarló felhasználása a javaknak, mi lesz a termelés és fogyasztás hulladékaival? Ez a felemás, polarizált világunk 5 súlyos probléma előtt áll, a fogyasztási olló túlságosan is nagyra tágul ahhoz, hogy a robbanásszerűen növekedő, ma már közel 7 milliárd főt számláló népességet tekintve az energia és élelmiszerellátás zavara ne vezetne szerencsétlenséghez, mely akár egy újabb világháború kezdetét jelentheti. 2 A WTO nyelvén komparatív előnynek nevezik, ha egy országban olcsó az emberi élet, a vaskezű diktatúra, igénytelen és engedelmes a nép, gyáva a sajtó, gyenge a környezetvédelem, és az igazságszolgáltatás megvesztegethető. Lányi András: Várostrom után szabad rablás. Magyar Nemzet szeptember oldal 3 egy ember fajlagos energiafogyasztása az, amennyi energiára egy óra alatt átlagosan szüksége van, hogy környezetében elboldoguljon, vagyis hogy átlagosan elfogadott életet élhessen. A különböző etnológiai, politikai, gazdasági, éghajlati és geológiai viszonyok következtében a fajlagos energiafogyasztás regionális eltérései szélsőségesen nagyok. Egy nepálié 80 watt óránként, egy kínaié jelenleg 800 watt, egy középeurópaié 6000 watt, egy amerikaié watt. Hogy mindezt kézzelfoghatóbbá tegyük, számítsuk ki az éves felhasználást, vagyis a fenti számokat szorozzuk meg 8760-nal (24 óra x 365 nap = 8760). A nepáli esetében az eredmény 700 kilowatt, a kínaiéban 7000 kilowatt, a közép-európaiéban kilowatt, az amerikaiéban pedig írd és mondd kilowatt (forrás: Global Challenges Network: Ölwechsel, dtv-premium). Ha a különböző civilizációkhoz tartozó emberek energiafogyasztását átszámítjuk embererőre (0,25 LE, avagy óránként 184 watt) akkor különösen szembeszökő az igazságtalanság. Egy amerikai számára minden nap 58 embererő dolgozik. A rabszolgatartás égbekiáltó formája! Henning Boetius: Hidrogén-forradalom. Korvina kiadó oldal 4 Láng István, Csete László, Jolánkai Márton: A globális klímaváltozás: hazai hatások és válaszok. A vahava jelentés. Szaktudás Kiadó Ház. Budapest, oldal 5 A környezeti erőforrások szűkössége növeli a szakadékot az iparosodott és fejlődő világ között, az utóbbiak az egyenlő hozzáférésért háborúkat indítanak- joggal, hiszen nagy pénzügyi szervezetek és az emberiség életét (a gazdaságon keresztül) ténylegesen irányító 1 millió ember tartja őket nyomorban. Z. Kárpát Dániel: A CIVILIZÁCIÓ ROMJAI. Környezeti összeomlás és kiút. Kárpátia Műhely. 2006, 9. oldal - 4 -

7 Az ember fölegyenesedve áll, egyedül ő, ám megpihenni: aludni, szeretni meghalni lefekszik fekvésének e háromszoros minősége is megkülönbözteti minden más lénytől Hermann Broch ( ) - 5 -

8 2. A kezdetektől napjainkig Az ember megjelenése óta folyamatosan, és egyre intenzívebb tempóban felhasználja, kihasználja a természetet. Régi őseink, a gyűjtögető életmódot folytató emberek ritkán okoztak kárt a környezetben; bár mióta a Földön járunk, az emberi tevékenység folyamatosan termel fizikai és kémiai hulladékot, amely megváltoztatja a levegő, a talaj, és a természetes vizek eredeti összetételét. Ez a tény már a történelem előtti időben is visszahatott az emberre: általában az egészségi állapotán volt mérhető, hiszen sok korai betegségért a környezet szennyezése volt felelős. Gondoljunk csak a Maja birodalomra, a kínai falra, vagy a piramisokra. Az új kőkorban a kőbányákban dolgozó emberek, akik naponta faragták ki a kovakövet a mészkőből, szilikózisban szenvedtek. Vizsgálatok feltárták, hogy a Boken dombnál, a mai Zambia területén 200 ezer évvel ezelőtt élt embereknek ólommérgezésük volt, mert a fém beszivárgott a közeli ércérből a lakóhelyül szolgáló barlang vízforrásába. Körülbelül évvel ezelőtt elterjedt a legeltetés és háziasítás. Később a vadászó életmód helyett a mezőgazdaság (kb. 10 ezer éve) került előtérbe, ezáltal kiszolgáltatottá váltak a természet erőinek, letérve a nomád, vándorló életmódról. A természet alaptörvényéből adódóan több ennivaló több embernek biztosított életet, így a népességnövekedés felgyorsult, így Kr.e és Krisztus kora között eltelt idő alatt a világ lakossága 5 millióról 250 millióra, Kr.u ik év 500 milliója után az 1800-as évekre elérte az 1 milliárdot. A népesség gyarapodásával mind több fára lett szükség. Fa kellett az építkezésekhez, hajók készítéséhez, a szállító és közlekedési eszközökhöz. A mai mediterrán táj is igazolja az első ökológiai katasztrófát, melyet a tenger melletti erdők kivágása okozott. Az ember és a környezet viszonya a középkorban sem volt teljesen harmónikus: alacsony higiéniai színvonal, fertőzött víz, járványok jellemezték. Tovább folytatódott az erdőirtás, mocsarak lecsapolása, mely az eredeti ökoszisztémák felszámolásával járt. A középkori járványok és nagy háborúk többször is visszavetették a népesség növekedését. Európában az közötti pestisjárvány a népességet 75 millióról 45 millióra csökkentette. De még nagyobb volt az amerikai indiánok népesség csökkenése az addig nem ismert járványok behurcolásával (himlő, pestis). A nagyobb háborúk és járványok lecsillapodása után, megint az építés játszotta a főszerepet: hasznosítani kezdték a víz és szél energiáját, fejlődött a kézműipar, a kereskedelem, ezáltal a népességszám újra fokozódó ütemben növekedhetett

9 A nagyobb népesség ismét hiányállapotot hozott létre, különösen a földterület és energia viszonylatában. Ez a hiányállapot vezetett az ipari forradalomhoz, mely az addig nem ismert környezeti károk előidézője lett. Az iparosodás kezdetét nehéz behatárolni, hisz az emberek alapvető tulajdonságai között szerepel az innovációra való hajlam, a munkáját megkönnyítő tevékenységek keresése, kezdve a kőbaltától, egészen a számítógépes technológia használatáig. A növekvő népesség egyre inkább városokban telepedett le, ezzel a nyilvánvaló pozitívumok mellett megjelentek azok a gondok, melyek ma is környezeti problémákat okoznak a nagyvárosokban: szemétkezelés, vízellátás, szennyvízelvezetés, higiéniai kérdések. Az ezekkel való nem megfelelő foglalkozás azonnali gondokat is okoztak 6 betegségek, járványok formájában. Az urbanizáció magával hozta a környezeti rombolást is. Az építkezések a háborúk, a mezőgazdasági területek mind-mind erősen befolyásolták a természetes környezetet. 7 Az anyagi boldogulás jobb lehetősége a városokba vonzza az embereket, ezáltal növekszik a városok fejlődési potenciálja. Ezzel párhuzamosan a vidék fejlődési potenciálja csökken, szűkül a piac, hisz nincs fogyasztó. A vidéki infrastruktúra fenntartása egyre költségesebbé válik. A városban javul az anyagi jólét megszerezhetősége, de a zsúfoltság miatt romlanak az egészséges élet környezeti feltételei, melyek a pénzszerzés hajszolásával járó életmóddal kikezdik az emberek egészségét és kapcsolatait. Rombolásról talán leginkább a Watt gőzgépének felfedezésétől beszélhetünk, mely gyökeresen megváltoztatta az addigi technológiákat. Ennek a gépnek felfedezése hihetetlen, viharos sebességű iparosodást indított el, megváltoztatva az addigi gyártási körülményeket, lehetővé téve a tömeggyártást 8. Robert Fulton gőzhajója a vízi közlekedést forradalmasította, George Stephenson gőzmozdonya a vasúti közlekedést tette lehetővé, általa a szárazföldi kereskedelem robbanásszerűen növekedhetett. A gőzgépek használatával megszüntették a gyártás alapanyagokhoz kötöttségét; országokat, kontinenseket összekötő vasutakkal, gőzhajókkal gyorsították fel a folyamatokat. A felgyorsuló, egyszerűbb árucsere és kereskedelem az addigi gazdasági gondolkodást gyökeresen megváltoztatta. Megváltoztak az addigi értékek, az elérhető profit nagysága minden eddiginél fontosabbá vált. 6 A fejlettebb kultúrák korán felfedezték, hogy a tiszta víz használata megelőzheti a járványokat, betegségeket. Rómában a gravitáció elvén működő vízvezeték, 2500 éve folyamatosan üzemel. 7 Az ezredfordulón a Föld népességének mintegy fele már városban él, s ez az arány folyamatosan növekszik. Az amerikai és európai lakosság 75%-a, Magyarország 65%-a.városlakó és 1901 között Poroszországban a szövőszékek, bányagépek, hajók, mozdonyok meghajtására szolgáló gőzgépek száma 423-ról re emelkedett

10 Az országok önellátása helyett a vállalatok haszonorientáltsága került előtérbe, lehetővé téve a kereskedelem nemzetközi méretűvé válását. Az alacsony szállítási költségek és a határokat nem ismerő szabad kereskedelem az egész világot egyetlen piaccá olvasztotta, megváltoztatva a gazdaság és állam viszonyát. A globális piacra való termelés azonban nem tartotta tiszteletben a helyi erőforrások eltartóképességét, így azok túlhasználathoz vezettek lehetetlenné téve e területek további használatát

11 Korunkban a talajt és ezáltal nem csak a mezőgazdaságot, hanem magát az egész civilizációt fenyegető fő veszély abból ered, hogy a városlakó ember elhatározta: az ipar elveit fogja alkalmazni a mezőgazdaságra Ernst F. Shumacher ( ) - 9 -

12 2.1 Az iparosodás folyamata és következményei A mezőgazdasági és ipari forradalom akkora lehetőséget nyitott meg az emberiség előtt, melyet felmérni képtelenség lett volna. Így lehetővé vált a népesség gyors növekedése, ami intenzívebb ipari termelést, majd még több embert és még több szennyezést hozott magával. Akárcsak a mezőgazdasági forradalom idején, a változásnak nem csak kedvező következményei lettek. Az ásók helyett ma hatalmas munkagépek forgatják ki a talajt, ennek következtében az élővilág természetessége jelentősen sérül. A gyors ütemű iparosodás, a kapitalizálódási folyamata magával hozta a szociális konfliktusok kiéleződését is. A gyáripar megjelenése új fogalommal ismertette meg a közvéleményt - az ipari tájjal. Gyökeres, szinte visszafordíthatatlan változásokat okozott a technika bűvöletébe esett ember. A gyáripar kifejlődése elképzelhetetlen lett volna, ha azt a tűzifára kellett volna továbbra is építeni. Megjelent a szén 9, mely egészen a XIX. századig Angliát a legfejlettebb államok közé emelte. Anglia gazdag szénlelőhelyeinek köszönhette gyors fölemelkedését. Csakhogy ekkor új energia lépett színre a fa és szén mellett, mely nemcsak megmentette az európai erdőket a végső kipusztulástól, de lehetővé tette, hogy valamelyest növekedjék is alapterületük a XIX. századi állapothoz képest; ez pedig az olaj, a XVIII-XIX. században fellépő új energiahordozó. A vasút erőltetett terjeszkedése és a hajózás növekedése megszüntette a gyártás alapanyagokhoz kötöttségét, mellyel a tömeggyártás tovább fokozódott, nem beszélve a robbanómotor felfedezéséről, mely minden eddiginél gyorsabbá tette az alapanyagok a gyárakba való szállítását és a végtermékek fogyasztókhoz juttatását. Minőségi ugrást- a népesség robbanásszerű növekedéséhez szorosan kapcsolódva a XIX. század végének technológiáját képviselő Otto motor feltalálása jelentette. A gőzgéphez hasonlóan Nikolaus Otto által feltalált gázmotor is atmoszferikus gép, vagyis egy termikus energiaátalakító, amelynél a benzin-levegő keverék felforrósodik a gyújtás következtében, kitágul, és egy dugattyút hajt meg. A gőzgéppel ellentétben a tűz nem kívül 9 A szén tüzelésével az emberiség a történelem során először használt ősidőkből ránk maradt napfényenergiát. Ettől kezdve indul el a nem megújuló energiaforrások használata. Képessé váltunk az évmilliókkal korábban elraktározott napfény kiaknázására, több erőforrást kezdtünk felhasználni, mint amennyit a naponta beeső fény mennyisége tradicionálisan biztosítani tudott. A bolygó lakossága ekkor haladta meg azt a szintet, amit képes lenne eltartani. Ha őseink kifogytak volna a szénből, a természet vette volna át az irányítást és újból lecsökkent volna a népesség az eltartható szintre. Ehelyett azonban újabb megcsapolható bankszámlát fedeztek fel 100 millió évekkel ezelőtt az óceánok fenekére süllyedt, majd a földfelszín alatt csapdába került és ott összepréselődött növényi anyagot, az olajat. Ez újabb lehetőségeket tárt fel az emberiség előtt lehetőséget jelentve egy újabb népességrobbanásnak

13 (a kazán alatt), hanem belül, a motor hengerében gyullad meg. Maga a keverék hozza létre e kémiai reakció által a hőt, amely aztán hatalmas veszteséggel ( ) mechanikus energiává alakul át. 10 Megjegyzendő, hogy a közlekedésben még ma is ragaszkodunk a 140 éve feltalált, mai szemmel meglehetősen elavult technológiához. 11 Az erdőirtás a században is folytatódott, az európai környezet- és gazdasági szemlélet jegyében - csak éppen Európán kívül. Ma évi 200 ezer km 2 erdő pusztul el évente a világon óta a legértékesebb trópusi erdők 30%-a tűnt el. Ennek 15%-a fakitermelés miatt, a többi azért, mert felégetésükkel tudtak szántóföldhöz és legelőhöz jutni a parasztok. Brazília erdeinek felét veszítette már el a gyarmatosítás kezdete óta. Az ipari termelés gyors ütemű fejlődése eredményezte, hogy a városok levegőjét kéntartalmú füst és por szennyezte, csökkent a napfényes órák száma 12, melyeknek komoly egészségügyi következményei is lettek, pl. az angolkór. Hatalmas mennyiségű ipari és kommunális szennyvíz került a városokon átfolyó folyókba. Először 1870-ben végeztek levegőszennyezettség-vizsgálatokat. Ekkor Walesben az átlagéletkor 43 év volt, de a városokban csupán 28 év (!). A tömeggyártás tovább fejlődött a mind nagyobb profit elérésére. Itt meg kell említeni Frederick Winslow Taylor, John Maynard Keynes és Henry Ford nevét. Ford mely először alkalmazta a futószalagot sorozatgyártásban a híres T-modell gyártásánál ben a Ford Művek évi termelése elérte a toronymagas 2 millió autót, teherautót és traktort. Sikerének titka a tömegtermelés módszerében és a magas bérekben rejlett. A tudományos-technikai forradalom hatására a környezeti károk nagyon hamar globálissá váltak: a levegő és a vizek szinte mindenhol elszennyeződtek (lásd a vegyipari szennyezéstől lángoló Missisippi, habfelhővel borított Rajna, stb.), egészségkárosodást, új betegségek megjelenését vonta maga után (Minamata kór, Itai-Itai betegség 13 ) Az iparosodásnak, azonban rengeteg nem várt következménye lett. Az általános jólét helyett erős polarizálódás alakult ki a társadalom különböző tagjai között. Új társadalmi csoport alakult, a gyári munkás, mely városban élő egyik napról a másikra tengődő elveszetteket takart. 10 Henning Boetius: Hidrogén-forradalom. Korvina kiadó oldal 11 Az Otto motorok és a gőzgépek úgynevezett Carnot gépek. A hengerben rövid időre 3000 fok fölötti forráshőmérsékletet érnek el, míg a kipufogógáz hőmérséklete jó 1100 fok. Ezzel még mindig elérhető lenne kb. 56%-os hatásfok. A Carnot gépek hatásfoka 25% körül mozog. (Henning Boetius: Hidrogén-forradalom. Korvina kiadó ) 12 Már a XIV. században I. Edward angol király betiltotta a kőszén égetését Londonban, mert az káros hatással lehet a lovagok és felségek egészségére ( ) 13 Évente átlagosan 9000 új vegyszert állítunk elő. Ezek olyan molekuláris kombinációk, melyek a világegyetemben sehol máshol nem fordulnak elő és ezek 90%-a rákkeltő hatású. Thom Hartmann: Az ősi napfény utolsó órái. Tericum Kiadó oldal

14 Ebben az újkorban rengeteg feszültség keletkezett, rávilágítva az addigi kapitalista rendszerek gyengeségeire lásd a nagy gazdasági világválság. Az ipari forradalom óriási termelékenységhez vezetett, olyan világot hozott létre, amely ma közel 7 milliárd embert tart el. Ez több mint hatszázszor nagyobb, mint a mezőgazdasági forradalom előtt. A mezőgazdasági és ipari forradalom olyan új lehetőségeket nyitott meg előttünk, melyeket felmérni sem tudtunk. Lehetővé vált a népesség gyors növekedése a még intenzívebb ipari termelés, majd még több ember még több szennyezése és így tovább. Az ember az ősi kultúrákkal ellentétben totális függőségi viszonyba került saját iparától és az energiaforrásoktól. Ezek nélkül már képtelen lenne fenntartani a Földtől kölcsön vett kincsekre épített gazdaságát

15 Az emberiségnek sohasem volt technikája. A kínaiak, hinduk, görögök, mind elérték azt a szellemi magaslatot, hogy technikát csinálhattak volna. De nem akarták felszabadítani az alvilági erőket sőt, azon voltak, hogy megkötözzék, megfékezzék őket minden, az ember rendelkezésére álló módon. A görög Prométheust, a titánt, a feltalálót, a tűz elrablóját megláncolták. A középkori kereszténység számára a feltalálás varázslás volt, az ördög műve. Az emberiség tudta, ma is tudja, hogy ami itt felszabadul, az emberi élet ellensége. A titánok közömbösek az ember értékeivel szemben. Morálisan érdektelenek. Ami bennük van: szellemi indifferencia, több: lélek elleniség, több: életrombolás. Ezért tartották a görögök a titánokat Zeus fennhatósága alatt, az alvilágban. Ezért üldözték a középkoriak a varázslókat, az ördög híveit. Csak az újkori ember, aki lényegében lázadó, negatív, felforgató, démoni: életromboló: ez csinálhatott technikát. Hamvas Béla: Természettudományos mitológia,

16 2.2 A rádöbbenés időszaka A második világháború után az ipari fejlődés rendkívüli módon felgyorsult világszerte. Új technológiákat alkalmaztak a gazdasági élet minden területén. A vegyipar fejlődése különösen látványos volt. Megjelentek az új szintetikus anyagok, fellendült a műtrágya és növényvédőszer-gyártás. Azonban a keletkező hulladékok, melléktermékek kezelésére kevés figyelmet fordítottak. Általában a folyóvizekbe engedték, a szilárd hulladékot pedig felszíni bányagödrökben, hulladéktárolókba helyezték. A szennyeződések kedvezőtlen jelei hamarosan észrevehetővé váltak. A levegő és a víz rossz minősége sokszor egészségügyi problémákat okozott a lakosság és az állatvilág körében. Egyes városokban a vezetők már a XIV. század elején megkongatták a vészharangot, pedig akkor az emberhez méltó élet környezeti szempontból még lehetséges volt. Egy hivatalos vizsgálat, amelyet 1307-ben a londoni Fleet folyó állapotának felmérésére végeztek, kimutatta, hogy leginkább a bőrcserzésnél használt vegyszerek maradványai és a piacon dolgozó hentesektől származó hulladék szennyezi a folyóvizet. Ebben az időben Londonban már büntetéseket is kilátásba helyeztek a környezetszennyezésért ban (!) kihirdették, hogy komoly pénzbírságot kell annak fizetnie, aki szénnel szennyezi a levegőt. A folyamat, amely során az ember saját maga alatt pusztítja el élőhelyét évezredes. Ezt példázza a világ egyik leg eldugottabb és legkopárabb földdarabja a Csendes óceán közepén található Húsvét sziget. Az egész nem egyéb, mint fátlan pusztaság, három réges-rég kialudt vulkán és jó néhány kacskaringós barlang tömege. Nyilvánvaló, hogy senkit sem érdekelne a sziget, ha nem ez lenne a rejtélyes és nevezetes szobor óriások hazája. A helyiek szoborfaragó kultúrája körülbelül 1000 és 1600 között virágzott, ám e hatszáz év alatt történelmi - ökológiai - katasztrófát idéztek elő. Népességrobbanás történt, számuk 15 ezerre duzzadt, és az eredetileg sűrű erdőkkel borított szigetet teljesen letarolták. Égetéses földművelést folytattak, valamint a kőszobrok kifaragásához és szállításához is rengeteg fát használtak fel. Egy idő után növényzet híján abba kellett hagyni a földművelést és a vadászatot is, mert eltűntek a madarak és a főemlősök, sőt halászni sem lehetett, mert a régi tutajok tönkre mentek és nem volt miből újat építeni körül belháború tört ki, kannibalizmussal és egyéb kegyetlenséggel terhelve a helyiek életét. Minden kőszobrot ledöntöttek, mert a bálványok elpusztítása az ellenséges törzs természetfeletti erejének megtörését jelentette. Így pusztítottak el mindent, amit ők maguk emeltek. Párhuzamot lehet vonni a fent említett Húsvét szigetek és mai globális társadalmunk között. A mezőgazdasági forradalom, a szén, a vas, a gőz, az acél, a kemizálás, a villamosítás, a belső égésű motorok és az atomenergia mind olyan mennyiségi és minőségi változást hozott az ember és környezetet kapcsolatában, amelyek vetekszenek a teljes eddigi történelem

17 valamennyi változásával. A Húsvét sziget sorsa a Föld helyzetét mutatja kicsiben. Előttünk a példa: meg kell akadályozni, hogy az egész planéta így járjon. A globális környezeti kérdések problémája először a II. világháború után vetődött fel, azonban szélesebb körben, csak a 60-as években kezdtek el vele foglalkozni. Ezekre az évekre az országok kiheverték a háborús pusztításokat, s jelentősen megnövekedett az ipari termelés; a járványok visszaszorításával a népesség száma ugrásszerűen növekedett. Ezzel párhuzamosan a földterületek csökkentek, melyet csak újabb erdőterületek irtása árán tudtak művelésre fogni. Az első megdöbbenést okozó felfedezés az volt, hogy a rovarirtó szerek, legfőképp a DDT a klórozott szénhidrogének az élő szervezetben felhalmozódnak és egészségkárosodást, rákot okoznak ben Amerikában megjelent a Csendes tavasz (Rachel Carson) című regény, mely ráirányította a figyelmet a DDT szennyezésre. A könyv gyakorlatilag elindítója volt az amerikai környezetvédelmi mozgalmaknak. (Magyarul csak 1994-ben jelent meg.) A 60-as években az Egyesült Államokban, majd később Európa nyugati felében spontán módón szerveződtek csoportok, egyesületek, szervezetek, melyek célul tűzték ki a természeti értékek védelmét és fokozott aktivitással léptek fel a szennyeződések okainak megszüntetése érdekében április 22.-én az Egyesült Államok számos városában összehangolt akcióban mintegy 20 millió ember tüntetett azért, hogy a kormány határozottabban lépjen fel a gazdasági szereplőkkel szemben, s a vállalatok csökkentsék a levegő, a vizek szennyezését, kíméljék a természet élővilágát és óvják a talajt a degradációtól. Az eseményt a Föld napjának nevezték el. A DDT mellett a közvéleményt sokkolta a Contergán botrány is, mely egy, a terhes nők számára ajánlott nyugtató volt, amitől több mint tízezer torzszülött született Nyugat Európában. A 70-es években már készültek globális problémákra rávilágító előrejelzések, (pl. savas esők, ózonréteg vékonyodás 14, üvegházhatás fokozódás, stb.) melyek mind-mind igazolást nyertek. Ezen túlmenően súlyos üzemi balesetek sorozata figyelmeztette a közvéleményt és szakértőket, a vegyipar és atomerőművek biztonságának fokozott ellenőrzésének szükségességére. Az ipari szennyezés és a veszélyek felismerése szervezett helyi tiltakozásokat váltott ki a fejlett államokban, ami környezetvédelem ügyét belpolitikai üggyé tette. Csakhamar az is világossá vált, hogy a környezetszennyezés nem csak regionális szintű, hanem az egész bioszféra létét veszélyeztetheti. (kiderült, hogy a DDT a sarkkörön élő állatok zsírjában is kimutatható 15 ) 14 Amerikai klímakutatók szerint a Földet védő ózonréteg 1980 óta megfigyelt vékonyodása nemhogy megállt, de a század közepére a lyuk teljesen eltűnik. A kutatócsoport 25 évig elemezte az ózonlyukat, és arra jutott, a sztratoszféra ózontartalmú rétegének vékonyodása 1997-ben megállt. Az ózonréteg a Nap káros ultraviola sugárzása ellen védi a Földet, de a környezetre ártalmas vegyi anyagok (főként a CFC-k, a klórt és fluort tartalmazó szénhidrogének) kibocsátása miatt jelentősen elvékonyodott. Forrás: 15 Még ma is az amerikai anyák 99%-ának tejében kimutatható a DDT jelenléte)

18 A legsúlyosabb vegyipari baleset 1984-ben az indiai Bhopal városában következett be, ahol a növényvédőszer-gyárból kiszabadult gáz több mint 2000 ember halálát okozta, és mintegy ember súlyosan megbetegedett, köztük sokan megvakultak. A 80-as évek katasztrófasorozatát a csernobili atomerőmű négyes blokkjának felrobbanása tetőzte 1986-ban. A robbanás ember halálát okozta, azonban a hosszú távú következmények a hirosimai atombomba hatásaival mérhetők. A gyarmatosító államok egészen a II. világháborúig gyakorlatilag korlátlanul kielégíthették nyersanyagszükségleteiket, annak felbomlása merőben új helyzetet teremtett és érezhetővé tette: a nyersanyag és az energia nem tartozik a korlátlanul rendelkezésre álló anyagiak közé. Ez a felismerés az es olajválság hatására vált igazán problémává, amikor a kőolajban gazdag közel-keleti államok az olaj árának drasztikus emelésével tovagyűrűző gazdasági válságot idéztek elő. Az első és második ( ) olajválság idején világosodott meg először, mennyire törékeny is a rendszer, amiben élünk, nyilvánvalóvá vált, hogy gazdasági összeomlás esetén a városok halálos csapdává válhatnak. Ennek hatására irányult rá a figyelem a megújuló és a meg nem újuló energiahordozók kérdésére. Kutatások indultak az alternatív energiaforrások, valamint a meglévő nyersanyagkészletek becslésére. A jelenleg ismert készletek és felhasználás alapján a kőolaj 15-30, a földgáz 35, a kőszén 50, az urán 40 évre elegendő (még gazdaságos kitermelés mellett). Látható már nem sokáig élvezhetjük az olcsó energia áldásait, valamint további probléma, hogy felhasználásukkal jelentősen hozzájárulunk az üvegházhatáshoz és globális felmelegedéshez. (Ezek tovagyűrűző hatásairól később említést teszek.) Az USA geológiai szolgálatának becslése szerint a kőolaj kitermelése 2040-ben tetőzik, ugyanakkor a britek előrejelzése alapján a kitermelés egy évtizeden belül éri el csúcspontját, 20 év múlva pedig olajhiány merül fel 16. Az Egyesült Államok 15 év múlva olajszükségleteinek 90%-át importból kell fedezni. Ez előrevetíti az olajért vívott háborúk elszaporodását Az olaj világpiaci ára 2003 júniusában 27 US Dollár, 2006 júniusában 65 dollár, ma 106 Dollár! 17 Az első világháború után egyre világosabbá vált az olajforrások birtoklásának jelentősége, tulajdonképpen ekkor kezdődött a nemzetközi pénzügyi körök őrült, fekete arany utáni hajszájának az a szakasza, mely valóban súlyosan sérti a Földanyát. Az 1928-as esztendőig Nagy-Britannia és az USA versenytársak voltak a készletekért folytatott hatalmi harcban, ekkor azonban brit-amerikai összefogásra került sor, amelynek értelmében a két ország felosztotta egymás között a világ tartalékait. A felosztási és újrafelosztási folyamatok azóta is váltják egymást, ahogy minden más természeti erőforrás esetében, de kétségtelen, hogy az olaj és az édesvíz birtoklásáért indul a konfliktusok és háborúk nyomasztó többsége. Z. Kárpát Dániel: A CIVILIZÁCIÓ ROMJAI. Környezeti összeomlás és kiút. Kárpátia Műhely oldal

19 Minthogy a világ nem megújítható tüzelőanyag forrásai a szén, az olaj és a földgáz rendkívül egyenlőtlenül oszlanak el a földkerekségen, és mennyiségük kétségkívül korlátozott, világos, hogy egyre növekvő kiaknázásuk a természet ellen elkövetett erőszak, ami szinte elkerülhetetlenül emberek közötti erőszakhoz vezet Erns F. Shumacher ( )

20 2.3 A Bűnösök Mióta a Földön járunk, az ember folyamatosan termel fizikai és kémiai hulladékot, mely megváltoztatja mind a levegő a talaj és vizek eredeti összetevőjét. Ez már a történelem előtti időkbe is visszahatott az emberre, például az utánuk maradt hulladék, salakanyag ivóvízforrásukba való belekerülésével megfertőződtek. Mára ez a folyamat odáig fajult, hogy a környezet már képtelen megújítani önmagát, és ennek a folyamatnak a növekvő népességre napról-napra fokozódó visszahatásai jelentkeznek. De lássuk milyen okok vezettek idáig! Az emberi tevékenység gyakorlatilag minden formája befolyásolja környezetének minőségét. A probléma igazán akkor jelentkezett, amikor az emberek átlépték azt a határt, amikor már nem csak az adott lehetőségeivel megtermelt energiát hasznosította, hanem az évmilliók alatt felhalmozódott altalajkincseit kezdte hasznosítani. Ez volt a választópont; ettől kezdve a termelésben mind nagyobb produktum elérése vált céllá, elindítva ezzel egy öngerjesztő folyamatot. 18 A fokozódó termelés mind nagyobb mennyiségű energiaforrást igényelt, előbb a fából, szénből majd az olajból. Az ezen, évmilliók alatt keletkezett kincseket felhasználó ipar elterjedése viharos tempójú volt. Segítségükkel óriásira duzzadt a termelés, növekedett a fogyasztás és a népesség fokozódó növekedéséhez vezetett. Mára a fogyasztás következményeként felszabadult szén és egyéb szennyező anyagok a bolygó puszta létét is veszélyeztetik és már az ősi energiák felhasználásával sem látható el több ember. Az ENSZ tudósai kiszámították a XXI. században a mai fejlődési esélyek mellett az emberi civilizáció energiaigénye 2,5-3-szor annyi, mint amit a Föld teljes kőolaj-, földgáz- és szénvagyona biztosítani tudna. Környezetvédők szerint az egyik legfontosabb gyorsítója a környezetpusztításnak a globalizáció által gerjesztett nagy távolságokra való szállítás, a komparatív előnyök túlfetisizálása. A világ teljes CO 2 kibocsájtásának 22%-át teszi ki a közlekedés, s ez minden évben jelentősen növekszik a fejlődő államok fokozott motorizációjával. A gázok kibocsájtásában az USA az első 5800 millió tonnával évente, Kína egyelőre a második a maga több mint 3000 millió tonnájával 19, ezt követi Oroszország 2000 millióval, Japán 1200 millióval, India 1000 millióval. Ezekhez képest Németország 800, Kanada 600 Nagy Britannia 500 millióval alacsonynak tűnhet. Az egy főre jutó éves üvegházhatású gáz kibocsájtásában Katar, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek az elsők. A legújabb 18 Ma az ember durván egymilliószor gyorsabban használja fel az energiaforrások és természeti kincsek készletei, mint ahogy azok újra tudnának képződni. Z. Kárpát Dániel: A CIVILIZÁCIÓ ROMJAI. Környezeti összeomlás és kiút. Kárpátia Műhely oldal 19 Tavaly 16%-al növelte a fosszilis energiahordozók felhasználását

21 kutatások szerint jelentősen alábecsülték az eddig környezetbarátnak tekintett hajózás klímaváltozásra gyakorolt hatását is. A The Independent közlése szerint a hajózás nagyobb kibocsájtással bír globálisan, mint az oly sokat bírált repülő közlekedés. A hetvenes évek óta a kereskedelmi hajók többsége a bunker típusú gázolajjal működik, amely az olajfinomítás egyik mellékterméke, elégetésekor pedig kén-dioxid, szén-dioxid, nitrogénoxidok és kénsav keletkezik. A novemberben életbe lépő európai uniós szabályok pedig csak arra kényszerítik a hajósokat, hogy a partokhoz közel tisztább üzemanyagot használjanak. Jelenleg a világkereskedelem 90%-a a tengereken át történik. Ma olcsóbb egy konténert Pekingből Londonba hajóval eljuttatni, mint 100 kilométert utaztatni közúton. Mintegy 90 ezer óceánjáró hajó áll szolgálatban, amelyek károsanyag-kibocsátása megegyezik az amerikai polgárok 190 millió autójának, kipufogógázainak mennyiségével - állítja egy kaliforniai környezetvédelmi szervezet 20. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által jó másfél éve készített tanulmány szerint a növekvő igényeket kielégítő ipari állattenyésztéshez köthető tevékenységek révén több üvegházhatású gáz keletkezik, mint a fosszilis üzemanyagok elégetésével működő szárazföldi, vízi és légi fuvarozás révén összesen. A világ üvegházhatású gázkibocsátásnak a 18%-áért felelősek ugyanis az ipari állattenyésztéshez köthető tevékenységek, és még nagyobb ez az arány bizonyos speciális gázok esetében: míg az emberi tevékenységhez köthető metánkibocsátás 37%-a származik az állattenyésztésből, az ammónia-kibocsátásnál ez az arány már több mint 60%. A FAO arra is felhívja a figyelmet, hogy a legelőhelyek az üvegházhatású gázok hatását csökkentő erdőterületeket is veszélyeztetik sok helyen. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a húsfogyasztás növekedési dinamikája nem fog alábbhagyni a következő évtizedekben. Míg 1961-ben közel 71 millió tonna húst fogyasztottunk világszerte, 2007-ben ez a szám már elérte a 248 millió tonnát. Az előrejelzések szerint 2050-ben 500 millió tonna húst eszik majd egy év alatt a Föld lakossága 21. Ma a széndioxid aránya az ipari forradalom előtti időkhöz képest 35%-al magasabb, elérte a 380 milliomod (ppmv) értéket. Ez nem tűnhet magasnak, hisz a CO 2 még az 1%-át sem éri el a levegő koncentrációjának, azonban meggondolandó, ha figyelembe vesszük azt a tanulmányt, amit az International Climate Change Taskforce készített, mely 400 ppmv-ben jelölte meg azt a szintet, amely olyan éghajlati változásokat eredményezhet, ahonnan már nincs visszaút. Az Antarktisz jegének vizsgálatakor kiderült, az elmúlt 800 ezer évet megfigyelve napjainkban tapasztalható a legnagyobb üvegház-gáz koncentráció bolygónkon. Az elmúlt 20 Forrás: 21 Forrás: Pálinkás Károly január

22 50 évben a légköri széndioxid szintje 200-szor gyorsabban növekedett, mint korábban - közölték a berni egyetem tudósai. Fenntarthatónak akkor tekinthetjük a természeti erőforrások használatát, ha az erőforrások megújuló képességét nem haladja meg a használat üteme. A mértékkel történő használat addig állt fent, amíg az erőforrásokat helyben használták fel, ezáltal érdekeltté váltak az erőforrás megőrzésében, s mivel mindez saját környezetében valósult meg, érzékenyen reagált az okozott károkra is. A globalizálódott térben a mobilizáció és a tőke allokáció lehetővé tette, hogy a gazdaság már nem csak a helyi erőforrásokra építsen, a gazdaság nem ökológiai, hanem piaci alapon dönti el az erőforrásának felhasználásának helyét, ezáltal az erőforrások felhasználása kikerül a helyi közösségek ellenőrzése alól. A gazdagodásért feláldozták környezetük értékeit, egyben a jövő fejlődési lehetőségeit is. Az új erőforrás-felhasználási technikák globális elterjedése háttérbe szorította az ősi alacsony termelékenységű ismereteket, melyek mai szemmel ugyan nem hatékonyak, azonban környezetileg kipróbáltak voltak. A globális új szemlélet lassan teljesen bekebelezi a hagyományos szemléletmódú eljárásokat. Bár folyamatosan növekszik az anyag és energiahatékonyság, ez azonban nem jelenti azt, hogy stagnálna vagy csökkenne az erőforrások felhasználásának mennyisége. A gazdaság növekedésének üteme - a nagyobb hatékonyság ellenére is - több erőforrást igényel. Egy háztartás évente átlagosan 2,5 tonna egyenértékű energiát használ el fűtésre, világításra, meleg vízre és elektromos áramra. Hazánk energiaszükségletének közel 70 %-át kell külföldről beszerezni. Ilyen függőség az új forrongó világban életveszélyes is lehet. A legnagyobb probléma mégis az, hogy megszoktuk az elmúlt korokban az energia elegendő mennyiségben és alacsony áron állt rendelkezésre. A mai kaotikus helyzet kialakulásáért leginkább a gazdaság mérhetetlen fejlődése, a profitközpontú szemléletmód a felelős. Ezen belül a legnagyobb károkozók a kontinenseket uraló, a kormányok rendelkezéseit felülíró mamut vállalatok vezetői a főbűnösök, akik vezérelvként csak a pénz gyarapítását fogadják el. Ezáltal veszélyeztetve a saját és a minket követő generációk jövőjét, életfeltételeit

23 Hittem a menyországban! Ma már tudom, hogy nincs más, csak pokol! Eugene O neil ( )

24 2.4. És az eredmények Az emberi populáció időszámításuk előtt mintegy 5-10 millió főből állt. Honfoglalásunk idején kb. 300 millió, Amerika felfedezésekor 500 millió, az ipari forradalom kezdetén 1 milliárd ember élt a Földön. A századfordulón 1,5 milliárd, az 1940 évekre 2 milliárd főre nőtt a népesség ben már 3 milliárd, 1974-re 4 milliárd, re 5 milliárd, 1999-re 6 milliárd lett a lélekszám. Ma közel 7 milliárd Földünk lakossága. Ahogy nőtt az emberiség létszáma gyarapodott gazdasága, úgy nőttek társadalmi és kulturális szükségletei. Ezen igények kielégítése érdekében gyökeresen át kellett formálnia környezetét, s mert ezt önmaga erejéből nem bírta megvalósítani segítségül hívta az évmilliók óta felhalmozott energiaraktárakat. Ennek következtében az emberiség rövid idő alatt megváltoztatta bolygója felszínét és légkörének összetételét. A titusville-i készlet felfedezése óta több mint 742 milliárd hordónyi olajat termeltünk ki a föld mélyéről. A megmaradt olajat kb milliárd hordóra becsüli az olajipar. A Petroconsultants adatai szerint a világ olajfogyasztása évente 2.8 %-al növekedik. Kevesen tudják, hogy amikor egy olajmező félig kimerül, a maradék másik fél kitermelése nagyságrendekkel komplikáltabb, drágább és környezetszennyezőbb

25 A közgazdász olyan világgazdaságot lát, amely az elmúlt fél évszázadban nagy ugrásokkal növekedett, azaz csak a fellendülést látja. Hisz abban, hogy a technikai fejlődés átsegíti az emberiséget az adódó gondokon. Az ökológus viszont a természetben lejátszódó folyamatokat tekinti meghatározónak, és világosan látja, hogy a terjeszkedő gazdasági tevékenység miként fogyasztja, pusztítja a természeti rendszereket kísérő forrásokat. Kóródi Mária (volt környezetvédelmi miniszter)

26 2.4.1 Környezetszennyezés Az emberi tevékenység az ipari termelésen, energia előállításon és felhasználáson,- szállításon, a mezőgazdaságon és a háztartásokon keresztül hat a környezetére. Ezek következtében az utóbbi 24 órában több mint 800 négyzetkilométernyi őserdő pusztult el a Földön, 13 millió tonna mérgező vegyület került a környezetünkbe, több mint 45 ezer ember halt éhen, melyből 38 ezer gyermek. Ezenkívül 130-nál is több növény-vagy állatfaj pusztult ki (legutoljára a dinoszauruszok kihalása idején tűntek el ilyen gyorsan fajok). A globális ökoszisztéma elemzése című ENSZ-tanulmány szerint az elmúlt évszázad során a világ lápjainak, mocsarainak és erdeinek fele eltűnt, a fűvel borított területek 80, az összes szárazföld 40%-ának talajminősége folyamatosan romlik, az óceánok és a tengerek jelentősebb halászterületének 70 %-a kimerült 22. Néhány globális probléma: Vízszennyezés A víz bár megújuló energiaforrásnak számít, mégsem tekinthető korlátlannak. Problematikája mennyiségi és minőségi kérdés. Mennyiségi problémával néz szembe számos ország, így Egyiptom, Kuvait, Szaúd-Arábia. stb. Ezen államokban igen felértékelődött a víz jelentősége, mint erőforrás, és igen nehezen beszerezhető. A minőségi problémát a vizeink elszennyeződése jelenti. a Föld édesvízi rendszerei olyannyira legyengültek, hogy az emberi, állati és növényi élet fenntartása jelentős veszélyben forog. 23 A természetes vizek már olyan szennyezettek, hogy nem csak ivóvízként, hanem sok esetben közvetlenül ipari felhasználásra sem alkalmas 24. A vizeket egyrészt közvetlen szennyeződések érik a városok szennyvizének tisztítás nélküli folyóba engedése által, (érdemes megtekinteni a Google Earth-on pl. Kína folyópartjanak felülnézeti képét), iparvidékek szennyezései-, olajtanker-katasztrófák-, stb. által; másrészt közvetett úton, elsősorban a talajon keresztül szennyeződnek a felszín alatti vizek. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete megállapította, hogy az óceánok halászterületeinek 70%-a vagy teljesen kimerült, vagy túlhalászott Thom Hartmann: Az ősi napfény utolsó órái. Tericum Kiadó old. 23 Forrás: 24 A Föld lakosságának 1/3-a nem jut tiszta, iható vízhez. A planéta majdnem összes országában fogyatkoznak, szikesednek a földek, egyre nehézkesebb az élelmiszertermelés. A környezet már képtelen megújítani önmagát, főleg mert az egyes államok nem gyakorolnak önmérsékletet. Z. Kárpát Dániel: A CIVILIZÁCIÓ ROMJAI. Környezeti összeomlás és kiút. Kárpátia Műhely old 25 a Mexikói-öbölben elterülő négyzetkilométernyi halott zóna mérete kétszeresére nőtt 1992 óta. Itt a tengervízben néhány kis oxigén-felhasználású baktérium kivételével már semmi sem él meg. Otto Doering a Pudue egyetem professzora szerint ezért az a 6,5 millió metrikus tonna műtrágya a felelős, amit az amerikai farmerek használnak

27 A megfelelő emberekre nyomást gyakorolva (gyakorlatilag lefizetve) a nagyüzemi halászattal foglalkozó vállalatok elérték, hogy a politikusok világszerte figyelmen kívül hagyják e jelentést. A Nature tudományos folyóirat május 15.-én publikált analíziséből kiderül, hogy a nagyüzemi halászat hajnala óta az óceánokban élő nagytestű ragadozók (tonhal, kormos nyársorrú hal és mások) száma rohamosan csökken és mivel e nagytestű halfajok 90 százaléka eltűnt, az ökoszisztémára nézve komoly következményekkel kell számolnunk. Az egészséges ivóvízhez jutás egyre nagyobb gond szerte a világban. Ma már több mint 2,5 milliárd ember életét veszélyezteti a rossz minőségű vízellátás. A vizek szennyezettsége az ipari felhasználás és a tisztítatlan szennyvíz a folyóvizekbe és talajba engedésével folyamatosan növekszik. A Föld vízkészletének alig több, mint 1%-a édesvíz, ezzel kell gazdálkodnunk. Vizet használunk táplálkozáshoz, háztartási, ipari és mezőgazdasági célokra, a felszíni vizek közlekedési útvonalak, a sportot és üdülést is szolgálják. Legnagyobb mennyiségben a felszín alatti karsztvizet, rétegvizeket és parti szűrésű vizeket használunk fel. 26 A víz minőségét fizikai, kémiai és biológiai sajátosságai jellemzik. Az ivóvíz nem tartalmazhat mérgező, radioaktív anyagokat és korokozó mikroszervezeteket. A legveszélyesebb kémiai szennyezések a nehézfémek. A mérgezés lehet heveny és idült, az utóbbi alattomos, mert nem szembetűnően látványos. Ilyen pl. a kadmium az egyik legveszélyesebb; a gerincoszlop fájdalmas zsugorodását okozza, mert elfoglalja a kálcium helyét a csontokban. A nehézfémek ionjai nagyon sokféle betegséget okozhatnak az idegrendszeri bajokon át a vérképző szervek zavaráig Az ólom: a májat, vesét, idegrendszert károsítja; a higany hasi fájdalmat, véres hasmenést, veseelégtelenséget okoz, de nagyobb mennyiségük halált is okozhat; a szerves halogénszármazékok (pl. növényvédőszerek) és a kőolajszármazékok is különösen veszélyesek egészségünk szempontjából. 26 Az ivóvízkészlet mennyiségének problémája mind több nagyváros számára okoz gondot. Olyan hatalmas természetes víztározók vannak a kiürülés szélén, mint az amerikai Ogallala, mely négyzetkilométer kiterjedésű. Ez a víztározó látja el Texastól egészen Dél-Dakotáig fekvő területeket ivóvízzel. Ma már olyan elkeseredett kísérletek is vannak (például Floridában) megakadályozandó a süllyedést (lásd Mexikóváros példáját), és a vízhiányt- hogy a lakossági szennyvízzel töltik fel a tározókat, remélve, hogy a kavicsos talajréteg megtisztítja a vécékből származó vizet, még mielőtt azt az ivóvíz kutakból a felszínre hoznák. Vajon hogyan fogunk reagálni az emberek szervezetéből kiürült lebontatlan gyógyszerek, és fertőzések újból az ivóvízbe kerülnek? A Világbank jelentését Lester Rown a következőképp foglalta össze: Olyan hírek terjednek, hogy a Peking környéki kutaknak immár ezer méter mélyre kell nyúlniuk, hogy ivóvizet érjenek, amely drámaian megnöveli a vízellátás költségeit. A Világbank jelentése szokatlanul erős kifejezéssel élve katasztrofális következményeket jósol a jövő nemzedékei számára, hacsak a vízhasználat és a vízellátás nem kerül ismét egyensúlyba. Az öntözésre fogható víz ilyen mértékű elvesztése mellett a következő egykét évtizedben várható lesz az élelmiszerárak jelentős növekedése, mennyiségi problémák miatt élelmiszerellátásakadályozás. A vízhiány politikai szempontból éppoly destabilizáló hatású, mint az olaj hiánya, az emberi állati és növényi életet éppúgy veszélyezteti. Fel kell rá készülnünk, hogy a vízből és olajból egy időben fogyunk majd ki

28 Több ezer olyan anyagot tartanak számon, amelyek az ivóvízben veszélyesek lehetnek 27. A vizek élővilága természetes módon tisztítja a vizeket, ugyanakkor a vízszennyezés súlyosan károsíthatja a vízi élőlényeket és közvetítésükkel az embert is, a táplálékláncokban a mérgező anyagok feldúsulhatnak. A települési (kommunális) szennyvíz szervesanyag tartalma jellemzően magas, a talajvízbe jutva elsősorban nitrátionnal szennyezi az ivóvizet. A nitrátok különösen a csecsemőkre veszélyes (halálosan mérgező, kék kornak is nevezik, mert elkéküléssel és fulladással jár) vegyületek, a magas nitrát-tartalom a felnőttekre sem veszélytelen: gyomor panaszokat, vérszegénységet, ínysorvadást, az agy rossz vérellátottsága miatt szellemi visszamaradottságot okozhat - forralással nem távolíthatók el. A talajvíz nitrát szennyezésének egyik oka a csatornahálózat elmaradottsága, szennyező források még az állattartó telepek szennyvize és a nitrogén-műtrágyázás is. A rétegvizek lassabban szennyeződnek el, ezek természetes szennyeződéseket (arzén) tartalmazhatnak (amely, gyomor és húgyuti daganatot, bőrfesték túltengést és gyulladásos megbetegedéseket okozhat). Magyarországon a szennyvíz tisztítása a szükségletektől elmarad, csak mintegy egynegyede van kellően tisztítva. Talajszennyezés, talajpusztulás A fent említett szennyezések nem csak a vízkészletet, hanem általa a talajokat is érintik 28. Az út- és épületépítések, az illegális szeméttelepek, a nem megfelelő hulladéklerakók, a szennyvíz-csővezetékek sérülései mind-mind hasznos területeket vonnak el. Ezen túlmenően a talajok károsodását a termőréteg lepusztulása, a vízerózió, is eredményezi. Az erózió elsősorban a meredek területeken, a gyér növényzetű területeken jelent gondot, ahol a csapadék és a szél gyakorlatilag az alapkőzetig képes lerombolni a termőréteget. Ez a hatás fokozottan lép fel az erdők meggondolatlan irtása által. Erdőirtások Az elsődleges oxigéntermelők a fák. Fafajtától függően egy teljesen kifejlett fenyő vagy keményfa levélfelülete negyed hektártól közel másfél hektárig terjedhet. Az esőerdő fájának teljes levélfelülete azonban 16 hektárnyi területet is elérheti. Élete során 11 millió liter vizet szivattyúz ki a talajból, mely vízgőz formájában jut a levegőbe. Ezzel a tevékenységével akadályozza meg a földterület elsivatagosodását, egy láncfolyamatot működtetvén. Az őserdők kivágásával ez a folyamat szakad meg, a fáktól 27 A világ lakosságának jelenleg egyharmada fertőzött TBC baktériummal. 28 A svájci Organikus Mezőgazdasági Kutató Intézet (FIBL) adatai szerint a Föld 13 milliárd hektár mezőgazdasági hasznosítású területéből termőföldjéből és legelőjéből egyelőre csupán 30 millió hektáron zajlik valamiféle ökológiai gazdálkodás. A világ biotermékeinek csaknem felét elfogyasztó USA-ban ugyanakkor viszonylag szerény, még az európai listavezető Olaszországénál is kevesebb, alig 1 millió hektár a bioterület nagysága. Az EU 25 tagállamában összesen 6,6 millió hektár az össztermőföld közel 4 %-a úgynevezett átállított, vagyis vegyszermentes terület, melynek többségén kisebb, családi gazdaságok működnek. HVG február oldal

29 lecsupaszított terület nem képes többé nedvességet párologtatni, és felhőképződés hiányában azok a közeli és ép erdők sem kapnak csapadékot, amelyeket eddig a szélirányban képződő felhők öntöztek. A Földön óránként 200 hektárnyi terület válik a sivatag martalékává 29, főleg a felhőképződést biztosító erdők kivágása miatt. Az erdőtelepítés sem megoldás a problémákra, hisz számos amerikai és európai példa bizonyítja, az egyszerre ültetett azonos típusú fák könnyen a kártevők áldozatai lehetnek újból rávilágítva, a természet tevékenységének pótolhatatlanságára. Légszennyezés Levegőt venni nem szeretünk, függünk tőle érzelmi kapcsolat nélkül, jobbára csak akkor veszünk róla tudomást, ha valamilyen okból nem jutunk hozzá, vagy mint mostanában a szennyezettsége túlzottan magas. Az ipari forradalom óta hihetetlen függőségbe kerültünk nemcsak a fogyatkozó természeti erőforrásoktól, de a folyamatos helyváltoztatás szükségétől is. Ha mi magunk nem is koptatjuk kilométerek ezreit, megteszik ezt helyettünk a termékek, melyeket fogyasztunk. Ma már el se tudnánk képzelni életünket más országokból iderepített jószágok fogyasztása nélkül. A környezet szennyezésének igen komoly részét teszi ki az áruszállítás, melyek sok esetben teljesen felesleges. Vagy olyan cikkeket fogyasztunk, melyek helyben megtermelhetők lennének, vagy olyat, melyet nyugodtan lehet helyettesíteni hazaival. Igazán pazarlóak azonban mégis a személyek mozgásának terén vagyunk. Majdnem minden fejlett országban a családokban nem csak egy, hanem több autó is van; utazásaink fele szintén passzió, nem kényszerűségből fakad, a túrizmusról, mint szükséges rosszról nem is beszélve. Ma a szállítmányozás 98%-ban a fogyatkozó kőolajra épül, az egész kőolajfogyasztás kétharmadáért (67%) felelős, energiafelhasználása pedig 1985 óta másfélszeresére nőtt és folyamatosan növekszik. Ma a Földön 620 millió gépkocsi üzemel, mely 2020-ra elérheti az 1,2 milliárdot, köszönhetően az motorizáció terjedésének olyan (milliárdos) fejlődő államokban, mint India, vagy Kína. Ez olyan mértékű terhelésnek fogja kitenni Földünket, melybe talán jobb bele se gondolni. 29 A Nemzetközi Mezőgazdasági Kutatások Tanácsadó Testülete 1996-ban publikált jelentésében rámutat, hogy a multinacionális cégek által foglalkoztatott munkások percenként 20 hektárnyi esőerdőt vágnak ki és égetnek fel azért, hogy az így nyert területen USA exportra szánt marhákat tenyésszenek. azért irtják az erdőket, hogy az amerikaiak hamburgert ehessenek. John Robbins Amerika diétája című könyvében kiemeli a következőket: Az Egyesült Államok évente százmillió tonna marhahúst importál Guatemalából, El Salvadorból, Nicaraguából, Hondurasból, Costa Ricából, valamint Panamából (Diet for a New Amerika. John Robbins, H.J. Kramer, 1987.)

30 Az erőművek, gyárak, vegyi művek, járművek hatalmas mennyiségben bocsátanak ki a 30 környezetre káros gázokat (CO 2, metán, 31 N 2 O 32, CO, NO 2, SO 2, stb.) vegyi hulladékot, nehézfémeket, és nem utolsó sorban port, melyek megváltoztatják a levegő összetételét. Ezek közvetlenül is károsítják az embert, az élővilágot, fokozzák az üvegházhatást, átakítják a Föld klímáját, ami maga után vonhatja a Föld lakhatatlanná válását. Bár a szennyeződések a levegő térfogatának csak rendkívül kis hányadát alkotják, elegendő mennyiségben jutnak a szervezetbe ahhoz, hogy ott káros hatást fejtsenek ki. A levegőt szennyező anyagokat halmazállapotuk szerint három csoportra oszthatjuk: gázok, folyadékok és szilárdak. A leggyakoribb légszennyező gázok: kén-dioxid, amely izgatja a nyálkahártyát, légútszűkületet, nehézlégzést, fulladásos halált okozhat; nitrózus gázok, amelyek igen veszélyesek, a szem kötőhártyájának, a légutak nyálkahártyájának gyulladását, a vérerek kitágulását, a tüdő szöveteinek roncsolódását okozhatják; szénmonoxid, amely már kis mennyiségben is légzési méreg, fulladáshoz vezet, mivel a hemoglobinhoz kapcsolódik, akadályozva annak oxigén szállítását. A fluór-klór tartalmú szénhidrogének (pl. freon) az ózonernyőt roncsolják. A szénhidrogének (közlekedésből és a kőolaj-feldolgozó üzemekből származnak) légúti megbetegedéseket, rákot okozhatnak. A porszennyezés az ipari üzemekből és a közlekedésből származik, az egészségre különösen az un. szálló por ártalmas. A lebegő részecskéken kicsapódik a pára (megtörve a Nap fényét opálossá teszi a levegőt), a porszemek páragyűrűjében oldódnak a légkör szennyező gázai. A por veszélyessége attól függ, hogy ülepedő vagy lebegő, mérgező vegyületeket tartalmaz-e vagy sem. Az ólom a levegőből közvetlenül és közvetve is a szervezetünkbe jutó erős méreg, gépkocsik 33 közvetítésével kerül a légkörbe. Ha a szmog vagy füstköd a nagyvárosokban fordul elő, katasztrófa-helyzetet is előidézhet; a szmog következményeként ugrásszerűen megnő a légzőszervi és érrendszeri megbetegedések, halálozások száma (1952 London, 1989 Budapest, Miskolc). A 30 Évente mintegy 22 milliárd tonna CO 2 -t juttatunk a levegőbe. Csökkenés helyett évente 2,5 százalékkal nő a légkörbe kerülő széndioxid mennyisége, a kilencvenes évek évi 1 százalékához képest. Global Carbon Prioject (GCP) nemzetközi kutatócsoport jelentése alapján. 31 Fő forrásai a fosszilis tüzelőanyagok elégetése, földgázkitermelés során történő szabad eltávozás, a szarvasmarhák bendőjében az emésztés, a rizsföldeken a növényi részek rothadása, a szerves hulladékok bomlása, és biomassza égetés. A metán üvegházhatása egy molekulára vetítve 21-szerese a széndioxidnak. 32 A fosszilis tüzelőanyagok és a biomassza elégetése, valamint az ipari folyamatok és a műtrágyázás során kerül a levegőbe. Természetes forrásai a tengervíz és a talaj. A globális felmelegedéshez való hozzájárulása molekulánként a CO 2 -nek 314-szerese. Tiszta formájában az orvosi gyakorlatban használt altatógáz, a folyékony tejszínhabos palack hajtógáza. 33 Elképzelhető-e, hogy a roppant gépkocsi forgalom ne szennyezze, hanem ellenkezőleg- tisztítsa a környezetét? Erre a kérdésre igennel felel Oláh György, Nobel-díjas magyar-amerikai kutató, akinek találmánya a metanol alapú energiatermelés. A kémikus professzor kutatócsoportja olyan üzemanyagcellán dolgozik, amely a levegőből kivont széndioxidot használ energiaforrásként. Már léteznek működő megoldások. Láng István, Csete László, Jolánkai Márton: A globális klímaváltozás: hazai hatások és válaszok. A VAHAVA jelentés. Szaktudás Kiadó Ház. Budapest, oldal

31 levegőszennyezés Magyarországon évente több százmilliárd forint kárt okoz, egészség károsító hatása pedig pénzben nem fejezhető ki

32 Hulladékgazdálkodás A "használd és dobd el" merkantilista parancsát követve szinte észrevétlen tesszük egyre lakhatatlanabbá környezetünket. A hulladéknak nemcsak veszélyessége, hanem mennyisége jelenti a problémát 34. A szemét tágabb értelemben is lassan civilizációnk egyik fő ismérve. A hulladékok mennyiségének csökkentésére lehetőségként kínálkozik magának a kibocsátásnak a csökkentésére törekvés, valamint az égetés, amely a hulladékok terjedelmét %-ban képes csökkenteni. Meg kell azonban jegyezni, hogy a hulladékégetők a kibocsátott káros anyagok miatt újabb környezetszennyező tényezőként is számításba jönnek. A hulladékok elhelyezésével kapcsolatban külön problémát jelent, hogy az egyes országokban nem azonos szabályrendszerek vannak érvényben, ami megnyitotta az utat a hulladékok nemzetközi kereskedelme előtt. Ennek következtében általánossá vált, hogy a szegény országok 35, bevételeik növelése érdekében, befogadják a gazdag országok hulladékait, aminek kezelése azonban megoldatlan, ennek révén a gyors pénzszerzéssel súlyos környezeti gondok járnak együtt. A szemét mennyisége jelentősen csökkenthető lenne a szelektív hulladékgyűjtéssel, az újrahasznosítással. A veszélyes hulladékok között a legjelentősebb tételt az atomhulladékok jelentik. Évente 100 ezer tonna feletti mennyiségben keletkeznek kiégett fűtőelemek, amit az előkészítés során keletkező mennyiség tovább növel. A radioaktív hulladékok elhelyezésére nagyon kevés terület alkalmas, kezelése különösen nagy elővigyázatosságot igényel, nem semmisíthetőek meg, tárolásukat a felezési időtől függően több száz, több ezer évre biztonságosan kell megoldani. A tárolónak meg kell felelnie a geológiai, hidrogeológiai és szeizmológiai követelményeknek, majd a megfelelő terület kiválasztása után a lerakó kialakítását a helyi lakossággal is el kell fogadtatni, ami adott esetben a lerakó kialakításának legnagyobb akadályát is képezheti (ld. Paksi Atomerőmű hulladékelhelyezési problematikája). 34 Hulladéknak minősül minden olyan szilárd, légnemű vagy folyékony anyag, amely a keletkezése helyén haszontalan vagy felesleges, zavarja az emberi tevékenységet, esetleg veszélyezteti vagy károsítja az ember egészségét és környezetét (Kerényi A.) ben, a Központi Bankárok Világtalálkozóján, James D. Wolfensohn, a Világbank elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg 3 milliárdnál is több ember kényszerül napi kevesebb, mint 2 dollárból élni. Egy időzített bombán ülünk, és ha teszünk azonnali lépéseket, a bomba gyermekeink talpa alatt robban föl! A Washingtonban működő Népességkutató Intézet jelentése megállapította, hogy a világ 82 nemzete máris elérte a kritikus pontot, ugyanis nem képesek többé elég ennivalót termelni, és olyan erőforrásokkal sem rendelkeznek, amelyekért cserébe élelmiszert importálhatnának

33 Nukleáris veszélyek A nukleáris veszélyek két irányból közelíthetők meg. Egyrészt az atomfegyverek előállítása, tárolása, esetleges bevetése, (lásd Hirosima és Nagaszaki) másrészt az atomenergia felhasználása által. A fegyverkezés kérdésénél talán jelentősebb (egyenlőre) az atomenergia felhasználása. Az atomerőművekkel szemben ma már igen jelentős a társadalom és környezetvédők ellenállása, ami miatt több ország, atomerőmű programjának folytatásától visszalépett. Bár hatalmas ismeretanyagra épül, elismerésre méltó tudás áll mögötte és használatával nem szabadulnak fel káros, üvegházhatást okozó gázok, (úgynevezett tiszta energiaforrás) mégis, a környezetvédők szerint kerülni kell alkalmazását annak igen veszélyes technológiája miatt. Akár egy apró hiba is hatalmas kárt tud okozni az élő szervezetekben - súlyos környezeti katasztrófákkal fenyeget (lásd Csernobil). 36 A radioaktív hulladékok kezelése is nagy gondot jelent. Ma már a legtöbb állam nem növeli kapacitásait. A balesetek veszélye mellett a legnagyobb probléma a keletkező atomhulladék tárolása, ami jelenleg megnyugtatóan nem megoldott. A radioaktív sugárzások a dózistól függően egészségkárosodást és halált is okoznak, rosszindulatú daganatokat, fehérvérűséget és örökletes ártalmakat okozva. Az amerikai kormány ennek részleges megoldására kifejlesztett egy módszert, amivel megszabadulhat atomhulladékai egy jelentős részétől. Elkeserítő, hogy újabban a lövedékekben az ólom helyett újabban uránt használnak. Az ólom enyhén mérgező, célba csapódáskor nem porlad és nem ég ezért nagy mennyiségben nem lehet belélegezni. Az urán 238 viszont 700 Celsiuson ég (az acélba csapódó lövedék könnyen eléri ezt a hőmérsékletet), becsapódáskor finom urán-oxid keletkezik, ami könnyen belélegezhető, a szél könnyen szétszórja 37. Habár a részleteket nemzeti titokként őrzik, valamikor a 80-as években a Reagen/Bush-kormány alatt született az az ötlet, hogy az ágyúk, tankok, helikopterek és vadászgépek lövedékeit ólom helyett ezentúl atomhulladékból készítsék. Az első öbölháború során kilőtt lövedékek számát re teszik. A balkáni háború és a második iraki háború bevetéseit összesítő adatok, bár nem nyilvánosak, feltételezik, hogy több lőszer került felhasználásra, mint az 1991-es iraki háborúban, a 2003-asban, talán háromszor ennyi. Ez jelentős terhet vett le az amerikai atomipar válláról; ugyanakkor 36 Az erőművi balesetek, a radioaktív hulladékok, a felrobbantott atombombák miatt sugárkárosodott emberek száma több mint 30 millió. Hirosima óta több mint 1800 atombombát robbantottak fel. 37 Ez a por leginkább alfa sugárzást bocsát ki, ami komolyan károsítja a szöveteket, tüdő és gyomorrákot okozhat. A Manhattan projekt tudósai a por alakú U-238-at vegyi hadviselés radiológiai változataként javasolták. Egy okt. 30-án kelt Leslie Groves tábornoknak szóló levelében a következőket írták: az uránpor belélegzését követően néhány órán esetleg napon belül hörgőirritáció alakul ki szennyezett víz, ennivaló, vagy levegő által béta-sugárzó anyagok kerülhetnek a béltraktusba. Lélegzés útján a levegőből az orrnyálkahártyába, torokhörgőkbe stb. kerülnek. A legnagyobb károsodást valószínűleg azon szervek szenvednék el, ahol a kívülről származó anyagok hosszabb ideig megmaradnak, tehát a gyomor, a vakbél, és a végbél. Valószínűsíthető a béldaganatok és perforációk keletkezése, majd beállna a halál

34 felelősség terheli a döntéshozókat azért a több százezer katonáért, akiken megjelentek az öbölháború-betegség tünetei, melyek kísértetiesen hasonlítanak a sugárfertőzés tüneteire. Valószínűleg az iraki és boszniai születési rendellenességek számának megugrása is ide vezethető vissza 38.( ) Zajszennyezés: A hang annak a közegnek a rezgése, periodikus változása, amelyben terjed. A hallható hang intenzitásának egysége a bel, melyet a gyakorlatban ennek tizedrészét a decibelt (db) használják. Zaj hatására csökken a testhőmérséklet, fokozódik az anyagcsere, az emésztőszervek működése lelassul. Zajos helyen élők és dolgozók között gyakoribb a magas vérnyomás, a gyomorhurut, a gyomor- és nyombélfekély. Szaporább a szívverés, megnő az agyfolyadék nyomása, felfájásos panaszok, fülkárosodások jelentkeznek. Ha sikerül is elaludni magas zajszintben, az álom nem pihentető. Fokozottan igaz mindez, ha nem egyenletes, hanem szakaszos a zajhatás. Az emberi környezet pedig évről évre zajosabbá válik. A nagy hangintenzitású zene is egészségtelen. A fájdalomküszöb kb. 140 db. Nagy teljesítményű gépek rezgései közvetlenül áttevődnek az emberre, ezek a vibrációs hatások közvetlenül károsítják a szervezetet. Akár izomsorvadást, vagy bénulást okozhatnak. 38 Forrás: Thom Hartmann: Az ősi napfény utolsó órái. Tericum Kiadó old

35 Az ökológiai válság annak következménye, hogy az ember szembefordult a Teremtő akaratával II. János Pál

36 2.4.2 Klímaváltozás Az éghajlatváltozás napjaink egyik legjelentősebb problémája környezeti, társadalmi, politikai és gazdasági szempontból egyaránt. Nemzetközi és hazai aktualitása nem szorul bizonyításra, hiszen teljesen nyilvánvaló (már a közelmúlt jelenségei alapján is), hogy a társadalmi, gazdasági és a természeti környezet viszonyai, következésképpen az életfeltételek, gyökeres változások előtt álnak 39. Mára még a legszkeptikusabbak is elismerik, hogy a jelenség lehetséges katasztrofális hatásai éppúgy fenyegetik a gazdaságot, mint mindennapjainkat. A globális klímaváltozás előidézői között egyértelműen a fosszilis energiahordozók felhasználásával történő energiatermelés és -felhasználás vezet. Az emberiség által a légkörbe juttatott üvegházhatású gázok okozta fokozódó felmelegedés következményei egyre jobban befolyásolják életünket, és hatásuk egyre rombolóbb a természeti környezetre. A klímahatások következtében felborulhat az emberek kialakult életrendje, a megélhetést, illetve a jólétet is biztosító gazdasági és a társadalmi tevékenységek köre, a társadalmi kapcsolatok biztonságot és követési mintát is nyújtó rendszere. A klímaváltozás és annak mértékét befolyásoló emberi tevékenységek sokrétűen kapcsolódnak a gazdasággal és a társadalommal. A kibocsájtott üvegházhatású gázok éghajlat módosító hatásának következményei máris kimutathatóak a felszíni hőmérséklet emelkedésében, a tengervizek 3000 méterig kimért melegedésében, a sarki hósapkák kiterjedésének és vastagságának csökkenésében, az állandó tengeri jég hatásának visszahúzódásában, a gleccserek 40 feljebb húzódásában, számos hőre érzékeny ökoszisztéma megváltozásában. Ezek a gazdasági és társadalmi hatások közvetlenül és közvetetten jelentkeznek. A hatások elsősorban az emberi életmód és egészség, mezőgazdaság, vízellátás, időjárás kiszámíthatatlanság - és az ezzel járó károk terén jelentkeznek. A várható hatások nagysága és társadalmi-gazdasági konfliktusai a földrajzi pozíció, gazdasági fejlettség és a társadalmi adottságok függvényében rendkívül eltérőek lehetnek. 39 A klímamodellek szerint a szélsőséges időjárási események rendszeressé válása a globális éghajlatváltozás legbiztosabban prognosztizálható kísérő tünete, amely a nagy éghajlati rendszerek (például a légköri és a tengeráramlatok) működésének átalakulásával hozható összefüggésbe. Forrás: Láng István, Csete László, Jolánkai Márton: A globális klímaváltozás: hazai hatások és válaszok. A VAHAVA jelentés. Szaktudás Kiadó Ház. Budapest, oldal 40 Az ipari forradalomtól 1975-ig az Alpok gleccsereinek tömege felére, területük 2/3-ára csökkent től napjainkig további 20-30%-uk olvadt el, és szakértői becslések szerint 2050-re az Alpok gleccsereinek ¾-e tűnhet el. A gleccserek elolvadásával óriási árvizek, földcsuszamlások is együtt járhatnak

37 A globális klímaváltozás nagyon sok ember - élet és munkakörülményeit, megélhetését érintheti. A veszélyeknek leginkább Afrika, Latin-Amerika és Ázsia, Dél- Európa és a sarki régiók vannak kitéve, de a jobb alkalmazkodóképességű országokban, mint Észak-Amerika és Új-Zéland is találhatók veszélyeztetett közösségek. A jövőbeni éghajlati hátrányok, mint például a melegedés, a sivatagosodás, a szárazódás főként azokat a térségeket sújthatják, amelyekre ezek az éghajlati tényezők már most is jellemzőek, mivel már most is nagy nehézségek árán tartják fenn gazdaságaik működését. A klímaváltozás legkülönbözőbb hatásainak folyamatai a nagyvárosok számára különös gondokat okozhatnak, mivel a városok belterületein (főleg nyáron) több fokkal melegebb van, mint a külső kerületekben. Magyarország nagyobb városaiban nagyon kevés az ivókút, a zöldterület, a növényzet, a park. Az építészet terén is van mit pótolnunk, hiszen - főleg modern építészetben -, hiányzik az árnyékolás, a napsugárzástól való védelem. A turizmus sok fejlődő és fejlett államnak kitörési, gazdasági fellendülésének egy lehetősége, hozzájárulva az ország fejlődéséhez, a foglalkoztatáshoz. Jelentősége naprólnapra folyamatosan növekszik. Mindez köszönhető a mobilitás növekedésének, a motorizáció terjedésének - jelentősen hozzájárulva az üvegházhatást okozó gázok kibocsájtásához. Ennek ellensúlyozására alakult ki a fenntartható turizmus fogalma. A klímaváltozás elsősorban a tengerparti és a hegyvidéki turizmust érinti. A felmelegedés hatására módosul az üdülési szezon, a hegyekben feljebb vonul a hóhatár, rövidebb lesz a tél, ezáltal csökken a téli sportok iránti kereslet. A vizek hőmérsékletének növekedése gyorsítja az algásodást, valamint vízszintcsökkenést okozhat (ld. Balaton) 41. Globális problémák: Üvegházhatás: A légkör a legkevésbé stabil környezeti elem, amelyben rendkívül összetett folyamatok játszódnak le. Ezért igen nehéz annak megállapítása, hogy melyek azok a folyamatok, melyek természetesnek tekinthetők, és melyek azok, amiket káros hatásnak tulajdoníthatunk. Az azonban bizonyos, hogy a fosszilis energiahordozók elégetése 42, az ózonréteget károsító gázok kibocsájtása, az őserdők kiirtása negatív hatásokat eredményez, nem beszélve az egyre növekvő légiközlekedés hatásairól, melyek a 41 A melegedő éghajlat valaha döntő szerepet játszott abban, hogy a rómaiak Európa hűvösebb, északi részei felé terjeszkedtek. Évszázadokkal később az egyre zordabbá váló klíma űzte el a germán törzseket Skandináviából, és indította őket dél felé. A VII-VIII. század pusztító szárazságai idején, a vízhiány miatt elnéptelenedtek Dél-Itália és Görögország belső területei. A vikingek Grönland felmelegedését követően telepedtek le a szigeten, és egészen addig maradtak, amíg a hideg miatt újra lakhatatlanná nem vált. Az emberiség történelme során tehát az éghajlat változásai sokszor voltak előidézői tömeges vándorlásnak. Az IPCC legutóbbi jelentésében arra figyelmeztet, hogy hatalmas migrációs hullám küszöbén állunk - az egyre szaporodó éghajlati katasztrófák világszerte bibliai arányú népvándorláshoz vezethetnek. A Nemzetközi Vöröskereszt 2000-es adatai szerint a környezeti problémákkal sújtott térségekben már eddig is 25 millióan hagyták el otthonaikat - többen, mint amennyien a háborúk elől menekültek. Forrás: Népszabadság Schlanger Vera augusztus

38 legoptimistább becslések szerint is felerősítik a természetben meglevő negatív hatásokat (pl. a vulkánok CO 2 kibocsájtása). Az üvegházhatást fokozó tényezők: széndioxid 43, metán, dinitrogén-oxid, szén-monoxid, nitrogén-monoxid, freonok. A globális átlaghőmérséklet emelkedése megváltoztatja a felszálló légáramlások helyét, erejét, az óceánok fölötti légtömegek páratartalmát, a csapadékok rendszerét, a trópusi hőtöbbletet a világ sarkvidékek felé szállító általános légkörzés és óceáni vízkörzés útvonalát, intenzitását, szerkezetét. Ezek jelentős változásai erősen befolyásolják az érintett területek időjárását, gondoljunk a Golf áramlat megszűnésének lehetséges következményére általa egy újabb jégkorszak köszönthet Európára. Savas esők: Először Észak-Európában és Észak-Amerikában figyelték meg a jelenséget, hogy a tavak vizének kémhatása 5 ph alá csökkent, mely a halak kipusztulásához vezetett. Ezzel párhuzamosan figyeltek fel a csapadék kémhatásának savassá válására, ami káros hatást fejt ki a talajra, a vizekre és épületekre. Az ózonréteg elvékonyodása: A sztratoszférában található ózon kiszűri a Nap-ból érkező káros ultraibolya sugárzást, elvékonyodása igen káros igen káros következményekkel jár. Elsőként a 80-as években figyelték meg elvékonyodását az Antarktisz felett műholdak segítségével. Elsősorban a hűtőberendezés és spraygyártás volt okozója ennek a jelenségnek. A freonok használatát azóta betiltották, azonban káros hatásait ma is érezzük. Elsivatagosodás: Az elsivatagosodásnak szoros kapcsolata van a globális felmelegedéssel. Évente kb. 6 millió hektár válik sivataggá (ez 2/3 Magyarországnyi terület!), mely elsősorban a félsivatagi területeket érinti, pl. Szahara déli pereme, Dél-Afrika, Közel- Kelet, Közép-Ázsia. Ez egyrészt természeti jelenség, másrészt emberi tevékenységnek köszönhető. A félsivatagi területeken élő lakosság nomád életformát folytat, ez újabb és újabb legelők használatbavételét vonja maga után. Az elsivatagosodás azonban nem csak a sivataggal határos területeket érinti; enyhébb formában a mérsékelt övi területeken is érezni hatását, így Magyarországon is. 42 Optimizmusra semmi ok, 2006 novemberében a pekingi nemzetközi környezetvédelmi konferencián megállapították, hogy napjainkban négyszer annyi széndioxid kerül a levegőbe, mint a 90-es években. 43 Ismét megkongatták a vészharangot : ezúttal a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) hívja fel drámai hangú tanulmányban a világ vezető országainak figyelmét, hogy a légköri széndioxid mennyisége rendkívül gyors ütemben nő. A Nature folyóirat szeptember végi egyik cikke egy mítosszal már leszámolt: a metán légköri koncentrációjának csökkenése csak átmeneti volt, az. A kilencvenes években megfigyelt stagnálás csakis annak volt köszönhető emberiség az utóbbi másfél évtizedben is igen sokat tett, azért, hogy a széndioxidnál hússzor veszélyesebb gáz továbbra is nagy mennyiségben kerüljön a légkörbe, hogy a légköri metán elsőszámú természetes forrásai, a mocsaras, vizenyős területek a jelentősebb szárazságok miatt visszahúzódtak, sok helyen el is tűntek. A kilencvenes években megfigyelt stagnáláshoz járult még hozzá minden valószínűséggel a Szovjetunió és ipari termelésének összeomlása, amely átmenetileg szintén csökkentette, de legalábbis stabilizálta a metángáz kibocsájtását. A trend azonban az ázsiai országok, köztük is elsősorban Kína robbanásszerű ipari fejlődésével egyértelműen megváltozott. Forrás: -

39 Biodiverzitás csökkenése: A biodiverzitást csökkenti a fajok számának és egyedszámának csökkenése, ami tovább súlyosbítja a problémát a tápláléklánc megváltozása által. A kihalás, a genetikai elszegényedés az egyes területek túlhasználatának, az átalakító beavatkozásoknak, a környezet fokozódó szennyeződésének és az őserdők kiirtásának következménye. A természetvédelmi jogszabályokban ma már külön fejezetet képez a biológiai diverzitás megőrzésének követelménye. A klímaváltozás miatt a Föld növényfajtájából et fenyeget a pusztulás, mert a növények zöme nem képes gyorsan alkalmazkodni a változó időjárási körülményekhez. Valószínűsíthető, hogy a hazai táplálkozásban is fontos burgonya 2055-re kipusztul, ill. leromlik, kiszorul a termelésből, ami súlyosbítja a táplálkozási gondokat közli a Gran Canaria nevű biológiai sokféleségért küzdő csoport. Miközben a valószínűsíthető felmelegedés szárazodás és az extrém időjárási jelenségek gyakoriságának növekedése tetemes károkat okozhat, egyre fokozódik a zöld felületek szerepe. Az erdők, és általában a zöld felületek sokoldalú hatásuk miatt - CO2 elnyelés és széllekötés, oxigén kibocsájtás, árnyékolás, páramegőrzése, szelek mérséklése, esztétikai hatások stb.- a légkör védelem és alkalmazkodás legfontosabb (nem helyettesíthető) elemei 44. A hazai erdőkben évente lekötött szén mennyisége csaknem 7 millió tonna, melyből 5 millió tonna újból felszabadul (légzés, lebomlás) és a légkörbe jut, de több mint 2 millió tonna az erdők élőfa készletében és a faipari termékekben tartósan megkötve marad. (Az USA-ban számszerűsítették, hogy 1990 és 2001 között 23%-al csökkent a CO2 elnyelés. Az elnyelt CO 2 91%-át az erdőnek tulajdonítják. A klímaváltozás tényének megállapítása és nemzetközi elismerése ellenére megállapítható, hogy hiányzik a klímatudatosság mind az emberek, mint a döntéshozók körében. Ennek a szemléletnek a gyökeres megváltoztatása nélkül nem sok esélye van jövő nemzedékeinknek A globális klímaváltozás olyan problémakör, melyhez hasonlóval az emberiség még nem találkozott. Az emberek elhitték, hogy ez a valódi fejlődés útja és megnyugodtak. Ennek a tudatnak a formálásában közreműködtek a legnagyobb államok is, elhitetve velük, hogy a kutatások megfelelő mértékűek és sikeresek. Éppen ideje, hogy rájöjjenek, sokkal nagyobb erőfeszítésekre van szükség és hosszú távú gondolkodásra.. Czelnai Rudolf akadémikus, a Meteorológiai Világszervezet volt 44 Hőség ellen legjobb fát ültetni! A klímaváltozás elleni küzdelemben az erdősítés sokkal jobb megoldás lehet, mint az erőművek átállítása - állítja egy amerikai kutatóintézet jelentése. A Pew Center tanulmánya szerint az erdő megköti a levegőbe kerülő CO2-őt, mégpedig a lehető leghatékonyabb módon. Az erdősítés költsége 1 tonna CO2 semlegesítésére kb. 25 és 75 dollár között mozog, vagyis töredéke az ipari beavatkozásoknak

40 főtitkárhelyettese szerint a Föld működésének jobb megértésére irányuló kutatások eddig nevetségesen komolytalanok voltak. A klímaváltozás következtében fokozódnak a szélsőséges időjárási tényezők. Mindezekből következik, hogy fokozni szükséges a védekezés lehetőségeit, melyben a katasztrófavédelemnek és módszereinek komoly szerepe van. A már nem túl távoli jövőben nagyon komoly kihívásokkal kell szembe néznünk. A globális felmelegedés és szárazság mellett az egyik legaggasztóbb probléma a lokális extrém események gyakoriságának és súlyosságának növekedése. Fokozni kell az alkalmazkodás és védekezés lehetőségeit. Településenként katasztrófahelyzetben válságtervek alapján kezelik az extrémitásokat. Magyarországon ezt a feladatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság látja el A Magyarországon előforduló természeti és elemi károk megoszlása a mezőgazdaságban a következő képet mutatta, az utolsó 35 évet tekintve: aszálykár 42,4%, jégkár 20,5%, vízkár 18,4%, fagykár 16%, egyéb elemi kár 2,7%. Láng István, Csete László, Jolánkai Márton: A globális klímaváltozás: hazai hatások és válaszok. A VAHAVA jelentés. Szaktudás Kiadó Ház. Budapest, old

41 Ezeknek a háborúknak amiket szünet nélkül rendeznek a világban a hazugsága abban van, hogy nem Észak- Vietnam és Vietkong, Kambodzsa és nem Kambodzsa szembenállása táplálja elsősorban, hanem az üzlet. Itt a politika aljassága. Borsos Miklós ( )

42 2.4.3 Háborúk és konfliktusok Földünk globális problémái között előkelő helyen szerepelnek az állandó háborús viszonyok az elmaradott és kevésbé elmaradott államok között. A fennálló problémák közt megtalálhatók a nagyhatalmak közti fegyverkezési verseny (lásd hidegháború), az új fegyverek kipróbálása, vagy egyszerűen csak a hatalmi érdekek következményei. A helyi háborúk újabb kori népvándorlást idéznek elő, elpazarolva a humán és anyagi erőforrásokat, a természet nagyfokú pusztulását előidézve. Elég itt a 91-es Öböl háborúra, a dél-szláv háborúra, a 2003-as iraki háborúra, vagy az állandósuló afrikai polgárháborús viszonyokra gondolni 46. A gyarmatállamok felszámolása, az energiaforrásokért való küzdelem, a Varsói Szerződés megszűnése, a Szovjetunió felbomlása teljesen új helyzetet teremtett, melyben felerősödtek a nemzetiségi ellentétek, és fokozódott a fejlett és fejlődő országok szembenállása 47. A Római Klub elnöke Aurelio Peccei meggyőző statisztikai adatokkal támasztja alá a fegyverkezési verseny képtelenségét: életünk folyamán valamennyien négyesztendei jövedelmünket áldozzuk a katonai kiadásokra, miközben egy Trident típusú tengeralattjáró árából a fejlődő országokban évente tizenhatmillió gyerek iskoláztatását lehetne fedezni. Minden ember, beleértve a gyereket is, több mint háromtonnányi robbanóanyagon üldögél. ( ) A közbiztonság a szegény és gazdag államokban egyaránt romlik. Terjed az iszlám fundamentalizmus, szélsőséges mozgalmak kelnek életre, nemzeti és nemzetközi konfliktusok robbannak ki, nőnek a katonai kiadások. A világméretű iparosodás megállíthatatlannak tűnő folyamata a korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló erőforrások kimerüléséhez vezethet. A fejlett világ gazdasága az olcsó energiaforrások meglétén alapul, az új - alternatív energiaforrások belátható időn belül nem fogják tudni helyettesíteni őket. Szaúd-Arábia lakossága például egyetlen évtized alatt 20 millióról 30 millióra emelkedett, és a fiatalkorú munkaképes lakosság 20-40%-ának nincs munkája. Ennek a malthusi logikának az érvényesülése oda vezetett, hogy az Arab-félsziget stratégiailag legfontosabb és leggazdagabb országában a nyolcvanas évek óta az egy főre eső nemzeti jövedelem 2/3-ával csökkent. Ez a Perzsa- 46 A század fordulóján a háborús áldozatok 90%-a a hadsereg soraiból került ki, mára viszont a nagy hatékonyságú high-tech fegyverek alkalmazása visszájára fordította ezt az arányt. Ma a háborús áldozatok 90%-a civil. A második világháború befejezése óta több mint 20 millióan veszítették életüket 82 háborúban, ezek túlnyomó többsége polgárháború volt. 47 A világ tudósainak fele a hadiipar javára kamatoztatja képességeit

43 öböl térségének valamennyi mesterségesen létrehozott posztkolonialista államalakulatát olyan óriási nyomásnak teszi ki, amelynek nem sokáig tud ellenállni. Az államhatalom általános meggyengülésére Afrika, Latin-Amerika, a Balkán, a Kaukázus, a Közel-Kelet, Dél-Ázsia számos országából hozhatunk példákat. Gyenge, szétmálló, összeomló, csődbemenő államok sora mutatja az államépítés kudarcát és csődjét a világ legkülönbözőbb pontjain. Ennek a már jó ideje megfigyelhető jelenségnek legújabb és legaggasztóbb megnyilvánulási formája az államok ellenőrzése alól kikerülő háborúk és erőszakot alkalmazó szervezetek elszaporodása. Ilyen, egyáltalán nem clausewitzi körülmények között legfeljebb a terrorizmus ideiglenes visszaszorításáról, elrettentéséről lehet szó, de arról semmi esetre sem, hogy a globális színtérről mindenestül eltűnjék A globális felmelegedés egyike a legjelentősebb fenyegetéseknek, amelyekkel az emberiségnek szembe kell néznie. A klímaváltozások a múltban éhínségekhez, háborúkhoz és népességcsökkenéshez vezettek 48. Az aszályok elszaporodása és a népesség gyors növekedése következtében a jövőben egyre nehezebb lesz mindenki számára élelmet biztosítani Földünk országainak egy részében. A Föld növekvő népessége képtelen kellően alkalmazkodni a globális hőmérséklet várható emelkedése által előidézett ökológiai változásokhoz írják Kínában, Hongkongban, az Egyesült Államokban és Nagy- Britanniában dolgozó tudósok a Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos folyóiratban. Lehet, hogy a melegebb hőmérséklet egy ideig jó, de bizonyos határokon túl károsíthatja a növényzetet állapította meg Peter Brecke, a Georgia Institute of Technology tanársegéde. Rámutatott, hogy az aszályok elszaporodása és a népesség gyors növekedése következtében egyre nehezebb lesz mindenkinek élelmet biztosítani, és ezért ne lepődjünk meg, ha azt látjuk, hogy terjed az éhezés, és éhes emberek összecsapnak egymással, hogy betevő falathoz jussanak. A kutatók áttekintették a történelem alakulását, és úgy találták, hogy a hőmérséklet csökkenéseit háborúk éhínségek és népességfogyások követték. Megvizsgálták az 1400 és 1900 közötti időszakot, vagy más néven a kis jég- korszakot, amikor a legalacsonyabb átlagos hőmérsékleteket 1450, 1650 és 1820 körül mérték, és az egyes lehűléses időszakokat rövid ideig tartó kisebb felmelegedés választotta el egymástól. Ilyen ökológiai helyzet előfordulásakor az emberek hajlanak arra, hogy máshová költözzenek. A tömeges elvándorlás háborúhoz vezet, amint az a XIII. században történt, amikor aszály pusztított Mongóliában, és a mongolok lerohanták Kínát - mondta David Zhang, a hongkongi egyetem földrajzprofesszora, hozzátéve még azt is, hogy járványok nem 48 Meg kell jegyezni, hogy a klímaváltozás következtében a politikai instabilitás is kiterjedtebbé válhat. A demokratikus rendszerré átalakuló társadalmak különösen sérülékenyek a konfliktusok és válsághelyzetek tekintetében

44 hozhatók közvetlen összefüggésbe a hőmérséklet megváltozásával, annál inkább a népvándorlással, amelyeket viszont a klímaváltozás okozhat. Jóllehet a tanulmány csak hőmérséklet csökkenésével járó időszakok következményeit sorolta fel, a kutatók rámutattak, hogy ugyanezekkel a következményekkel járhat hőmérséklet emelkedése is. A környezeti erőforrások szűkössége növeli a szakadékot az iparosodott és fejlődő államok között. Az utóbbiak az egyenlő hozzáférésért háborúkat indítanak. Háborúk robbanhatnak és robbannak ki. A lepusztult földek, szűkös és szennyezett vízkészletek miatt elvándorlásra, folyamatos feszültségekre lehet számítani ezekben a régiókban. A múltban is számos példát találunk arra, hogy a fogyatkozó javak háborúkhoz vezettek. Ugyanerre számíthatunk most is, hiszen jelentősen fogynak az olajkészleteink, ezt csak alternatív erőforrásokkal való helyettesítésével kerülhetnénk el. Egy közelmúltban közzé tett jelentés szerint egy klíma változás a világ országainak felét konfliktusoknak vagy komoly politikai megrázkódtatásnak tenné ki. A londoni konfliktuskezelő csoport, az Intemational Alert szerint 46 országban - együttesen 2,7 milliárd lakosságnyi területen - idézhetné elő a klímaváltozás súlyos konfliktusok kockázatát, további 56 országban pedig súlyos politikai labilitással kellene számolni. Az érintett országok listáján vezető helyen áll Nyugat- és Közép-Afrika, ahonnan már most összecsapásokat jelentenek pásztorok és földművesek között. Csak Afrikában 180 millió áldozata lehet az éghajlatváltozásnak és az azt követő humanitárius katasztrófáknak az évtized végéig közölte a Chrisitan Aid nevű humanitárius szervezet. Az ivóvízért, élelemért már most dúlnak háborúk, polgárháborúk az afrikai kontinensen. Veszélyes változások következhetnek be Bangladesben és Indiában, a Gangesz folyó mentén is, ahol négyszázmillió ember él. A már amúgy sem problémamentes Közel Keleten vízhiány nehezítheti a feszültségek enyhítését. A jelenleg még nyugalmas Latin-Amerikában pedig a jéghegyek olvadásának a folyókra gyakorolt hatása destabilizálhatja a társadalmi és politikai helyzetet 49. Vegyük észre, ha nem találunk a fogyatkozó fosszilis források helyett más energiaforrást, a közeljövőben hatalmas problémákkal számolhatunk. Ezért a megmaradt készleteinket a megújulók fokozott gyártására kell használnunk! 49 Forrás: Fejér Megyei Hírlap december

45 Mintha úgy nyugtatgatnánk magunkat, mint a tízedik emeletről kiesett ember: semmi baj, már nyolc emeletet zuhantam, és még minden a legnagyobb rendben. Zágoni Miklós, éghajlatkutató

46 2.5 Vészharangok A Föld megerőszakolása immár egy túl hatalmas méreteket öltő szörnyű állapot, amelyek meghaladják kontrollálási, befolyásolási képességeinket. Talán ezért vagyunk hajlamosak arra, hogy mint a struccok, homokba dugjuk fejünket. Napjainkig a politikusok és gazdasági szakemberek a szükségtelen, hogy az embereket riogassák a tudósok, akik egyébként is túl komolyan veszik magukat nézőpont volt a jellemző. Csak napjainkban kezd kialakulni egy másik szemlélet, amely a környezet védelmével összhangban kívánja a gazdaságot működtetni, növelni. Ugyan, a környezetvédelemmel kapcsolatban már számtalan nemzetközi konferencia és egyezmény született, ezek döntő többsége csak a környezetvédők és az emberek megnyugtatására szolgáltak. Gyakorlatilag kötelezettségeket nem, vagy csak kis mértékben vállaltak a résztvevők Vagy a romboló túlfogyasztást választjuk, melynek szörnyű következményeit már látjuk, vagy rákényszerülünk a fenntartható életvitelre. Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója szerint nem lesz könnyű életszínvonalunkat úgy emelni, hogy közben csökkentjük a természetre mért káros hatásokat. A Föld természeti állapotát felmérő, kétévente megjelenő Élő Bolygó Jelentés rávilágít, ha ilyen ütemben haladunk, 2050-re az emberiség annyi természeti erőforrást fog elhasználni, amennyihez két bolygóra lenne szükség - feltéve, ha addigra marad még egyáltalán valami. Az emberiség ökológiai lábnyoma 50, amely azt számszerűsíti, hogy életmódunknak milyen hatása van a természetre, 1961 és 2003 között háromszorosára nőtt. Az egy főre jutó átlagos ökológiai lábnyom 2003-ban 2,2 hektár volt. A Földön 11,3 milliárd biológiailag aktív föld- és tengerfelület van, és 6,5 milliárd 51 ember: jelenleg tehát minden emberre 1,8 hektár jut. Ez a túlhasználat a Föld természeti tőkéjének gyors feléléséhez vezet, már most 25 százalékkal több természeti erőforrást használunk, mint amennyit a természet regenerálni képes ben ez még csak 21 százalék volt. Különösen az energia lábnyomunk növekszik aggasztó mértékben, amely a fosszilis energiahordozók (szén, földgáz, olaj) fogyasztásából adódik: 1961 és 2003 között kilencszeresére nőtt írja a szervezet. Országokra vetítve 3,6 hektáros ökológiai lábnyomával hazánk a 32. helyen áll. 50 Az ökológiai lábnyom fogalmát a kanadai William Rees alkotta meg, egy embernek, vagy egy csoportnak a természetre gyakorolt hatását egy hektárban kifejezett mérőszámmal írja le. 51 Az utóbbi száz esztendőben az emberiség létszáma megötszöröződött. Már a 60-as években nyilvánvalóan vált, hogy a Föld lakossága létszámában olyan gyors ütemben növekszik, hogy ezt már demográfiai robbanásnak nevezhetjük. Prognózisok szerint 2025-re 8-9 milliárd fővel számolnak

47 Bolygónkra a legnagyobb terhet az Egyesült Arab Emirátusok, Egyesült Államok és Finnország rója, de szorosan felzárkózva ott van mögöttük Kanada, Kuvait és Ausztrália is. Nagy jelentőségű tudományos tanulmány készült a brit kormány megbízásából a globális felmelegedés várható gazdasági hatásainak felmérésére Sir Nicholas Stern, a neves közgazdász vezetésével. Az egyedülállóan részletes, mintegy 700 oldalas jelentés szerint összesen akár 200 millió ember válhat menekültté amiatt, hogy otthonaikat árvíz vagy szárazság következtében elveszítik. Ebből a tényből kiindulva Stern a praktikus dolgokra, a lehetséges megelőzésre és annak gazdasági folyamataira helyezi a hangsúlyt. Bár mind tudományos, mind gazdasági szinten még sok mindent nem értünk, már tisztában vagyunk a kockázat nagyságával, a cselekvéshez szükséges időskálával és azzal, hogyan avatkozzunk be hatékonyan" Mondja Sternt. Azért vagyok optimista - és azért csináltam ezt az ismertetőt - mert van tudásunk és még időnk is a cselekvésre. De csak abban az esetben, ha a cselekvés nemzetközi szintű, határozott és azonnali" Tony Blair volt brit miniszterelnök szerint a bolygónkra vonatkozó tanulság az, hogy a cselekvés elmaradása szó szerint katasztrófával ér fel. Azt is hozzátette, hogy a katasztrófa nem valahol a távoli jövőben, hanem a mi életünkben következhet be. Minden jelenlegi befektetés többszörösen megtérül majd a jövőben, nem csak környezeti, hanem gazdasági értelemben is - mondta a volt brit miniszterelnök a BBC-nek. Egybehangzó vélemények szerint az antropogén eredetű klímaváltozás a szárazföldi vegetáció összetételére, ezen belül az erdőtakaróra jelentős hatást gyakorol. A jelenlegi koncentráció háromszorosára emelkedett CO 2 szint esetén pl. a Potsdam-i PIK intézet modellje szerint mediterrán örökzöld cserjések tenyésznek majd Angliában, az Alpok fenyveseit lombos erdők váltják fel, a fátlan puszták pedig elfoglalják az egész Kárpátmedencét, sőt megjelennek Közép- Németországban és Lengyelországban is. A vegetációs övek feltételezhető elmozdulását legjobban a zárt erdőtakaró és az erdősztyepp határvonalával lehet szemléltetni. Amennyiben egy közepes klímaváltozási forgatókönyvet veszünk alapul 1/3 C hőmérsékletemelkedés és 66 mm csapadék csökkenés (Mátyás- Czimber, 2000), az erdőtakaró modell alapján készült térkép jól szemlélteti azt a tényt, hogy a csapadék mennyiség csökkenése mennyire súlyosan érintheti a Dunántúl kedvezőbb klímájú területeit. Az erdősztyepp az Észak- Dunántúlon Szombathely- Körmend vonaláig hatolna előre, beolvasztaná) az egész Vértest. A Dél Dunántúlon elsztyeppesedne az egész Külső Somogy, Kaposvár- Szigetvár vonaláig Láng István, Csete László, Jolánkai Márton: A globális klímaváltozás: hazai hatások és válaszok. A vahava jelentés. Szaktudás Kiadó Ház. Budapest, old

48 Mégis az ember magát helyezi világunk középpontjába. Önhittségében elhiszi, hogy képes legyőzni a természetet és uralkodni felette. Téved. Hiába épít egyre nagyobb házat magának, ha az udvaron felgyűlt szeméttől már mozdulni sem lehet. Kórodi Mária, volt környezetvédelmi miniszter

49 2.6 A társadalom környezetéhez való hozzáállása Sajnos a környezeti tudatosság messze elmarad a kívántaktól, attól amennyit ez a témakör igényelne. A felmérések döntő többsége azt mutatja, hogy az emberek zöme hallott már a környezeti problémákról, tudja, hogy ennek okozója a mai társadalom és annak működése. A megkérdezettek fontosnak tartják a környezet védelmét, azonban, ha tenni kell, vagy anyagi felelősséget kell érte vállalni, igen gyenge a hajlandóság. Ma már a szociológusok és a politológusok is úgy látják, hogy hosszú távú környezet-, klíma- és egy sor más szakpolitika csak a lakosság bevonásával érhető el. Nagy probléma az ismeretek alacsony szintje és, hogy az iskolai oktatás nem készíti fel hatékonyan a tanulókat a megelőző környezetvédelem fontosságára. Az is kitűnik a közvélemény-kutatásokból, hogy a társadalom nagyobb része nincs tisztában a klímaváltozás lehetséges következményeivel, annak várható hatásaival. De akik tisztában vannak is mindezekkel, nem igazán tudják, ők mit tehetnek e globális problémák megakadályozásában. Az emberek többsége úgy véli, a világ problémái megoldhatóak a technikai haladás által, holott a fennálló problémák csak kevésbé technikai jellegűek, legtöbbjük erkölcsi, etikai gyökerű. A klímatudatosság hiánya, alacsony szintje szorosan összefügg azzal, hogy sokáig a döntéshozók, a média és még a szakemberek is (akik megkérdőjelezték a klímaváltozás tényét) elhitették az emberekkel a fenntartható fejlődés helyes és járható út ben az Egyesült Államokban a lakosság mintegy 38%-a hallott a globális felmelegedésről, 1987-ben 40%-a, 1990-ben viszont már 86%-a 53. Ez főleg a klímaváltozásra utaló, egyénileg is megtapasztalt jelenségek megszaporodásának köszönhető, másfelől annak az intenzív kommunikációnak, amelyben társadalmi szereplők sokasága vesz részt (szakértők, politikusok, újságírók, lakosság). A kommunikáció eredményességét jelzi, hogy az emberek többsége, a National Science Foundation 2001-es felmérése szerint a felnőtt lakosság 77%-a reális veszélynek tartja a globális felmelegedést. Eddig a társadalom klímaváltozással kapcsolatos véleményének megismeréséről legtöbbször olyan felmérések készültek, amelyek nem közvetlenül és nem kizárólag a klímaváltozásról szólnak. Ez a téma más kérdések mellett szokott szerepelni a közvélemény-kutatásokban. A társadalomkutatók szerint a laikusok sokféle ismerettel rendelkeznek, de ezek közül kevés a tudásként értelmezhető ismeret. Az emberek hallottak az ózonlyukról, az üvegházhatásról, a globális felmelegedésről, a 53 Stamm, K., Clark, F. & Eblacas, P. (2000): Mass communication and public understanding of environmental problems: the case of global warming. Public Understanding of Science, 9,

50 klímaváltozásról. Azt is sokan tudják, hogy például az autóhasználatnak szerepe van a felmelegedésben. De hányan tudják, hogy ez a fosszilis üzemanyag elégetésével és a széndioxid légkörbe kerülésével függ össze? 54. Kempton kutatásai szerint a környezetre, így az éghajlat alakulására vonatkozó társadalmi ismereteket is a töredezettség, a hozzáállást pedig ellentmondásosság jellemzi. Az ismereteket erősen befolyásolja az alapvető erkölcsi és világnézeti alapvetések 55. A társadalom aggódása főleg abból fakad, hogy az emberek nem bíznak a modernkori intézményekben, és hogy ezek képesek kezelni a környezeti kockázatot. Kijelenthető, hogy az emberek többsége hallott a klímaváltozásról és/vagy a globális felmelegedésről. A lakosság aggódik, különösen a közvetlen környezetéhez kapcsolódó károk: a nagy viharok, az árvizek, emellett a gyakori szárazság miatt. Ez azonban változó mértékű, az érdeklődés nagymértékben függ attól, hogy volt-e valamilyen rendkívüli, de legalábbis komoly negatív következményekkel járó időjárási esemény a felmérést megelőző időszakban. A klímaváltozás nem mindennapos jelenség, ezért nem elég motiváltak az emberek abban, hogy igyekezzenek tájékozódni. Elegendőnek vélik, hogy valamit tudnak róla, mivel nem látják, hogy milyen hasznuk származhatna a többlettudásból 56. Ma már a laikusok is elismerik, hogy fontos és kockázatos, hosszú távú problémáról van szó, ugyanakkor a véleményeket befolyásolja a bizonytalanság, hisz a tudományos hírek egyszer közelgő világvégét jósolnak, mások folyamatosan nyugtatgatják a tömegeket, valószínűleg a gazdasági szereplői-érdekek által vezérelve. A tudomány és a média, a tudomány és a politika ugyancsak ellentmondásokkal teli kapcsolatrendszere, a kétkedés abban, hogy egyéni hozzájárulással is csökkenthető a kockázat, mind mind befolyásolja az aktuális felmérések eredményét. A legtöbben azt a következtetést vonják le, hogy saját egyéni cselekedetei nem képesek befolyásolni a globálisan jelentkező problémákat. Kulcskérdés a cselekvési hajlandóság. Az elemzések szerint az emberek többsége nem zárja ki - hogy bizonyos mértékig - megváltoztassa saját szokásait, magatartását, különösen akkor, ha valamilyen aktuális körülmény (pl. forró nyár, viharok) felerősíti az aggodalmat. Érdekes, hogy éppen azok kételkednek saját magatartásuk megváltoztatásának pozitív hatásaiban, akik viszonylag sokat tudnak az antropológiai hatásokról. 54 Bulkeley, H. (2000): Common knowledge? Public understanding of climate change in Newcastle. Public Understanding of Science 9, Kempton, W. (1986): Lay Perspectives on Global Climate Change. Global Environmental Change 13, Ungar, S. (2000): Knowledge, ignorance and the popular culture: climate change versus the ozone hole. Public Understaning of Science, 9 (2000),

51 Azt a következtetést vonják le a tanultakból, hallottakból, hogy úgysem tehet túl sokat 57. Azonban az elemzésekből az is látszik, hogy egy valódi katasztrófahelyzet, vagy erős médiapropaganda hatására akár anyagi áldozatokra is hajlandó az emberek többsége. A legtöbb adat az amerikai közvélemény-kutatók elemzései alapján kerül nyilvánosságra. Európában a legtöbben az Eurobarométer vizsgálatok eredményeit vizsgálják márciusában az Eurobarométer jelentése arról szól, hogy az európaiak többsége aggódik a klímaváltozás következményei miatt. A részletes eredmények azt mutatják, hogy az európaiak fele nagyon aggódik, további 37% valamelyest aggódik, különösen Európa déli részének lakosságát foglalkoztatja a probléma (Spanyolország, Ciprus, Málta és Görögország). 82% tudatában van annak, hogy az energiafogyasztás és az energia előállítása negatívan befolyásolja az éghajlatot. 62% szerint az EU szintjén, 32% szerint nemzeti keretek között lehet a leghatékonyabban kezelni az energetikai kérdéseket. 83% egyetért azzal, hogy az EU határozza meg a megújuló energiaforrások alkalmazásának országokra lebontott minimális arányát. Valamint sokan tartanak attól, hogy az energiaárak jelentősen nőnek a következő évtizedben. A megkérdezettek 76%-a véli úgy, hogy változtatnia kell energiafelhasználási szokásain, és beruházásokra kényszerül saját háztartásában pl. az energiatakarékos fűtés, a világítás területén 58. Az első hazai klímafelmérést szeptember között végezték. Az országos közvélemény-kutatás a KLIMAKKT projekt tudományos tanácsával egyeztetett kérdőív segítségével döntően a nemzetközi vizsgálatokban is szereplő kérdésekre kereste a hazai felnőtt lakosság válaszát. Ezek mellett szerepeltek a projekt vezetői által javasolt kiegészítő kérdések is. A magyar lakossági válaszok összességét tartalmazó összeállítás az MTA Kutatásszervezési Intézet honlapján érhető el. A felmérést Pálinkó Éva vezette, és az eredményeket is ő dolgozta fel. A felmérés szerint a magyar lakosság 96%-a hallott már a klímaváltozásról, és közülük mindössze 1% kételkedik abban, hogy van klímaváltozás. 40% véli úgy, hogy a klímaváltozás a legfontosabb társadalmi problémáink egyike. Ha figyelembe vesszük, hogy mely problémák előzik meg, mint például a szegénység, a betegségek, a bűnözés, a környezetszennyezés, alkohol- és drogfogyasztás, az oktatás, nem tekinthető alacsony értéknek. Amennyiben nem Magyarország, hanem a világ problémáit kell rangsorolni, akkor 53% tekinti fontosnak a klímaváltozást. A BBC által 2004-ben megkérdezettek 57 Bord, J. et al (2000): In what sense does the public need to understand global climate change? Public Understanding of Science (9), Egy 2003-as, az Unió Környezetvédelmi Bizottsága megbízásából készült felmérésből kiderül, a görög, a spanyol és a máltai lakosok sokkal kevésbé érzik saját felelősségüket és cselekvési lehetőségüket a környezet állapotának javításában, mint az északiak. Az EU 15 tagországára vonatkozó felmérésben a kontinens környezetéért legkevésbé aggódó ország Hollandia. Finnországban a legnagyobb az olló az aggódás alacsony és az informáltság magas szintje között

52 esetében a saját országban 53%-os súllyal, a világban 80% arányban tekintik a legfontosabb problémák egyikének. Több nemzetközi felméréssel összevetve is nagyon magas a probléma 96%-os ismertsége. Azok közül, akik egyáltalán hallottak róla, 45% viszonylag jól, további 6% pedig kimondottan jól tájékozottnak mondja magát a témában. Jól tájékozottnak a férfiak, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők és a budapestiek vallják magukat. Magyarországon is, ahogyan Európa legtöbb országában (kivételnek számít Olaszország) a TV a legfontosabb tájékozódási forrás. 80% arányban a nők, az idősek, a kevésbé képzettek és a vidékiek szerzik be a televízió műsoraiból klímaváltozással kapcsolatos információikat. 36% a rádióból, mely az időseket és az alacsony végzettségűeket; a nyomtatott sajtó inkább a középkorúakat, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket és a budapestieket (50%); míg 20% az internetről szerzi be információit. Az internet a fiatalokat, a férfiakat, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket és a budapestieket éri el. Nagy szerepe van még a családi, baráti, munkatársi kapcsolatrendszernek (23%) és az iskolának is (12%). Saját tapasztalatot a megkérdezettek 48%-a tart számon klímaváltozási eseményként. Hazánk éghajlatát a globális klímaváltozás 47% szerint kis mértékben, 39% szerint pedig nagymértékben fogja befolyásolni, a BBC felmérésében a nagymértékű hatást valószínűsítik többen. Mérsékeltebb hatást inkább a férfiak, nagy hatást inkább az alacsony végzettségű nők tulajdonítanak a klímaváltozásnak. A megkérdezettek döntő többsége több extrém időjárási jelenségtől tart, de viszonylag sokan említik a felmelegedést, az aszályosabb, szárazabb éveket is a klímaváltozás várható magyarországi hatásaként. A klímaváltozáshoz a válaszadók 73%-a szerint legerősebben az ember okozta hatások, 25%a szerint elsődlegesen természeti okok járulnak hozzá. Az ember okozta hatásokat más csoportokhoz képes nagyobb arányban említik a férfiak és a felsőfokú végzettségűek, a természeti okokat a nők, az idősebb korcsoportok és az alacsony végzettséggel rendelkezők teszik első helyre. Jellemzően inkább a nők mondják, hogy korai még erről a kérdésről nyilatkozni. A leggyakrabban említett okként az erdőirtás, a közúti és légi közlekedés, a szállítás és a szemétégetés, illetve a szemét földbe terítése szerepelt a válaszokban. Meglepő, hogy nálunk sem a közlekedést, illetve a szállítást, sem pedig a szén- és olajtüzelésű erőművek üzemeltetését nem tekintik olyan súlyú negatív befolyásoló tényezőnek, mint az európai országok többségében. Az erdők szerepével viszont nagyon is tisztában van a magyar lakosság

53 Egy 30 országra kiterjedt felmérésben a lakosság 65%-a tekinti nagyon komoly problémának, és mindössze 20% gondolja úgy, hogy nem tartozik a legkomolyabb problémák közé a globális felmelegedés 59. A beavatkozást fontosnak tartók 74%-a szerint komoly beavatkozásra van szükség, és mindössze 6% nem tudja megítélni, hogy milyen horderejű beavatkozás lenne indokolt. A válaszadók 80%-a gondolja úgy, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben, de a saját életére is hatással lesz a klímaváltozás. A beavatkozások hosszú távú hatását ismerve válaszolt a többség úgy, hogy azok inkább a jövő nemzedékeit szolgálják. A saját és a még későbbi generációt inkább férfiak, a gyermekek és unokák generációját inkább nők említik a mintában. Az anyagi helyzet és a szemlélet egyaránt befolyásolja (az anyagiak inkább), hogy a brit lakossághoz képest Magyarországon kevesebben vállalnának nagyobb anyagi áldozatot, illetve mélyebb életmódbeli változásokat a negatív hatások csökkentése érdekében. A vállalások sorrendjében sokkal kisebb a különbség, mint azok arányában, akik valamilyen módon hozzá tudnának járulni a környezet kíméléséhez. Nem meglepő, hogy a felsőfokú végzettségűek válaszoltak a legnagyobb arányban pozitívan a változtatási szándékot tudakoló kérdésre Country Poll Finds Worldwide Consensus That Climate Change Is a Serious Problem (2006)

54 Hogy mekkora anyagi áldozatot lennének képesek és hajlandóak vállalni egy sokkal nagyobb mértékű és hatékonyabb természetvédelmi politika érdekében kérdésre, a következő tábla mutatja: A válaszadók 40%-a nem vállalna ezért anyagi áldozatot és csak 36%-uk állítja, hogy éves jövedelmének 1% körüli (!) mértékben hajlandó lenne ilyen anyagi áldozatra. Természetesen csak azok tartoznak ez utóbbi körbe, akiknek szubjektív véleménye kedvező a saját anyagi helyzetükről

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

Környezetvédelem. 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. Széchenyi István Egyetem

Környezetvédelem. 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. Széchenyi István Egyetem Környezetvédelem 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. 2015/2016. tanév I. félév Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd buruzs@sze.hu SZE AHJK

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

A fenntartható fejlődés globális kihívásai A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához

Részletesebben

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ Érzékeny földünk Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19 ME MFK Digitális Közösségi Központ Földessy János ...ha egy pillangó szárnya rebbenésével megmozdítja a levegőt, mondjuk Pekingben, akkor

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye

Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye Környezettudatossági felmérés A Magyar Természetvédők Szövetsége részére 2 Éghajlatváltozás következményeinek spontán ismerete 2010 2009 N=291 N=270 *TERMÉSZETI

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet.

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. SZMOG Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. A szmog a nevét az angol smoke (füst) és fog

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK Kump Edina ÖKO-Pack Nonprofit Kft. E-mail: edina@okopack.hu Web: www.okopack.hu Dunaújváros, 2015. február 6. KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A Föld több, mint 7 milliárd lakosának

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere Dr. Gyulai Iván NFFT, TÁJ-KÉP Program, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány A probléma A jelenlegi gazdálkodási

Részletesebben

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK TÉTEL

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK TÉTEL FŐVÁROSI SZAKMAI TANULMÁNYI VERSENY SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK Rendelkezésre álló idő: 30 perc Elérhető pontszám: 20 pont 2007-2008. FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI ÉS PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÓ INTÉZET

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese?

TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese? TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló 1. Hol található a világ legnagyobb trópusi erdőterülete? a. A Kongó-medencében. b. Amazóniában. c. Pápua-Új Guineán. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó

Részletesebben

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák Mi a probléma? Az ember a világ legokosabb élőlénye. Tudja, hogyan kell földet művelni, várost építeni, különféle iparágakat létrehozni, repülőgépet készíteni. Ám ez

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA Dr. CSOM GYULA egyetemi tanár 1 Tartalom 1. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS FOGALMA 2. AZ ENERGETIKA KIEMELT JELENTŐSÉGE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN 3. ENERGETIKA ELLÁTÁSBIZTONSÁG

Részletesebben

A víz, mint környezetpolitikai tényező. Dr. Domokos Endre. Pannon Egyetem - Környezetmérnöki Intézet ÖkoRET. domokose@uni-pannon.

A víz, mint környezetpolitikai tényező. Dr. Domokos Endre. Pannon Egyetem - Környezetmérnöki Intézet ÖkoRET. domokose@uni-pannon. A víz, mint környezetpolitikai tényező Dr. Domokos Endre Pannon Egyetem - Környezetmérnöki Intézet ÖkoRET domokose@uni-pannon.hu 8200 Veszprém, Egyetem út 10. Jelen írás célja, hogy néhány szemléletes

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

www.electromega.hu AZ ELEKTROMOS AUTÓZÁS ELŐNYEI, JÖVŐJE

www.electromega.hu AZ ELEKTROMOS AUTÓZÁS ELŐNYEI, JÖVŐJE AZ ELEKTROMOS AUTÓZÁS ELŐNYEI, JÖVŐJE MI AZ AUTÓK LÉNYEGE? Rövid szabályozott robbanások sorozatán eljutni A -ból B -be. MI IS KELL EHHEZ? MOTOR melyben a robbanások erejéből adódó alternáló mozgást először

Részletesebben

A szélenergia alkalmazásának környezeti hatásai. Készítette: Pongó Veronika Témavezető: Dr. Kiss Ádám

A szélenergia alkalmazásának környezeti hatásai. Készítette: Pongó Veronika Témavezető: Dr. Kiss Ádám A szélenergia alkalmazásának környezeti hatásai Készítette: Pongó Veronika Témavezető: Dr. Kiss Ádám Tematika Dolgozat célja Szélenergia negatív hatásai Zajmérés Szélenergia pozitív hatásai Összefoglalás

Részletesebben

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE FENNTARTHATÓ FEJL DÉS SZINERGIA KLÍMAVÁLTOZÁS KREATÍV VÁROS ÉLHET VÁROS EURÓPAI TUDÁSHÁLÓZAT GLOBALIZÁCIÓ INFORMATIKAI FORRADALOM GLOBÁLIS

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Biztonság, tapasztalatok, tanulságok. Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE

Biztonság, tapasztalatok, tanulságok. Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE Biztonság, tapasztalatok, tanulságok Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE European Spallation Source (Lund): biztonsági követelmények 5 MW gyorsitó

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Biológiai Sokféleség Védelme 1972-2012

Biológiai Sokféleség Védelme 1972-2012 Biológiai Sokféleség Védelme 1972-2012 Dr. Rodics Katalin A helyi-és tájfajták jelentõsége, elterjedésük elõsegítése 2012.augusztus 11 EGYEZMÉNY A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉGRŐL, a földi élet védelméről A Biológiai

Részletesebben

A mezőgazdaság jelene és jövője a fenntarthatóság tükrében. Gyulai Iván Mezőtúr 2012. október 17.

A mezőgazdaság jelene és jövője a fenntarthatóság tükrében. Gyulai Iván Mezőtúr 2012. október 17. A mezőgazdaság jelene és jövője a fenntarthatóság tükrében Gyulai Iván Mezőtúr 2012. október 17. Agrárium a fenntarthatóság tükrében Fenntartható az a tevékenység, amely a megújulás mértékén használja

Részletesebben

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23.

Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23. Családi méretű biogáz üzemek létesítése Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23. AGORA Fenntartható Fejlesztési Munkacsoport www.green-agora.ro Egyesületünk 2001 áprilisában alakult Küldetésünknek tekintjük

Részletesebben

Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés

Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés A Fővárosi Önkormányzat ismét jelentősen, 13 százalékkal tervezi emelni a BKV menetdíjait. Amint az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították,

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

A légkör mint erőforrás és kockázat

A légkör mint erőforrás és kockázat A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc.

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. A minket körülvevı energiaforrások (energiahordozók) - Azokat az anyagokat, amelyek energiát közvetítenek energiahordozóknak

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Közép és Kelet-Európa gázellátása Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ

Részletesebben

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Interaktív tanórák a bevont oktatási intézményekben. 1. óra Az első óra elsősorban a figyelem felkeltését

Részletesebben

2014.09.22. A felszín:

2014.09.22. A felszín: 1 A felszín: Környezetszennyezés, klímaváltozás Munkanélküliség (Fiatalok?) Szegénység Vidék elnéptelenedése Urbanizáció Bűnözés Betegségek Éhség lázadás? 2 3 Lábnyomozás. 1 liter benzin elégetéséből 2,331

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA

A GEOTERMIKUS ENERGIA A GEOTERMIKUS ENERGIA Mi is a geotermikus energia? A Föld keletkezése óta létezik Forrása a Föld belsejében keletkező hő Nem szennyezi a környezetet A kéreg 10 km vastag rétegében 6 10 26 Joule mennyiségű

Részletesebben

Az ipari ökológia: a fenntarthatóság tudománya a mérnöklés kihívása

Az ipari ökológia: a fenntarthatóság tudománya a mérnöklés kihívása Az ipari ökológia: a fenntarthatóság tudománya a mérnöklés kihívása Magyar Ipari Ökológiai Társaság, Budapest Az ipari ökológia évszázadokra nyúlik az alapgondolat utánozzuk a Természetet! újra felfedezték

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

VILÁG MŰTRÁGYA GYÁRTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Audi Hungária Járműmérnöki Kar. Huszár Andrea IHYADJ

VILÁG MŰTRÁGYA GYÁRTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Audi Hungária Járműmérnöki Kar. Huszár Andrea IHYADJ VILÁG MŰTRÁGYA GYÁRTÁSA ÉS SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Audi Hungária Járműmérnöki Kar Huszár Andrea IHYADJ FELHASZNÁLÁSA A készletek kérdése: múlt, jelen, jövő Tartalom Bevezetés... 2 Amit tudni kell a műtrágyákról

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Innovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor

Innovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innovációs leírás Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor 0 Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innováció kategóriája Az innováció rövid leírása Elérhető megtakarítás %-ban Technológia költsége

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Az ökológiai lábnyom számítás gyakorlata. Dr. Szigeti Cecília Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar

Az ökológiai lábnyom számítás gyakorlata. Dr. Szigeti Cecília Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Az ökológiai lábnyom számítás gyakorlata Dr. Szigeti Cecília Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Ökológiai gondolat Nézd az Isten művét: ki tudja kiegyenesíteni, amit ő görbévé tett?

Részletesebben

X. Energiatakarékossági vetélkedő. Veszprém

X. Energiatakarékossági vetélkedő. Veszprém X. Energiatakarékossági vetélkedő Veszprém 011. május 19. III. feladatsor 1. oldal. oldal 3. oldal 4. oldal 5. oldal Elért pontszám: Technikatanárok Országos Egyesületének Veszprém Megyei Területi Szervezete

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara

A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara DR. VAHID YOUSEFI, DR. VAHIDNÉ KÓBORI JUDIT A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara Az erdõ szerepe a gazdaságban és a társadalomban Az erdõ és a társadalom kapcsolata a legõsibb. Fennállott már

Részletesebben

Bio Energy System Technics Europe Ltd

Bio Energy System Technics Europe Ltd Europe Ltd Kommunális szennyviziszap 1. Dr. F. J. Gergely 2006.02.07. Mi legyen a kommunális iszappal!??? A kommunális szennyvíziszap (Derítőiszap) a kommunális szennyvíz tisztításánál keletkezik. A szennyvíziszap

Részletesebben

Környezetgazdálkodás 2. előadás. Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010.

Környezetgazdálkodás 2. előadás. Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010. Környezetgazdálkodás 2. előadás Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010. Aurelio Peccei olasz gazdasági szakember által alapított nemzetközi tudóstársaság:

Részletesebben

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010 Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 1 Energiatakarékossági lehetőségeink a háztartási mérések tükrében Kecskeméti Református Gimnázium Szerző: Fejszés Andrea tanuló Vezető: Sikó Dezső tanár ~

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A Nap- és szél alapú megújuló energiaforrások nagyléptékű integrálása az országos és

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési

Részletesebben

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát

Részletesebben

2011. 234/2011. (XI.10)

2011. 234/2011. (XI.10) Jogszabályi háttér A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a Kat. végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10) Korm. Rendelet V. fejezet

Részletesebben

A globális felmelegedés a kellemetlen IGAZSÁG. KEOP-6.1.0/A/11-2011-0024 1. szemléletformáló nap: 2011. november 8.

A globális felmelegedés a kellemetlen IGAZSÁG. KEOP-6.1.0/A/11-2011-0024 1. szemléletformáló nap: 2011. november 8. A globális felmelegedés a kellemetlen IGAZSÁG A fenntartható fejlődés egyrészt olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, üzleteké, társadalmaké stb.), ami kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Környezetgazdálkodás előadás sorozat A környezet gazdálkodás kialakulása Világkonferenciák Az ember és környezete (bioszféra,

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Globális problémák Fenntartható-e e ez a világ ökológiailag? (Képes-e eltartani a bioszféra 6 md embert és a világgazdaságot?) Nem szenved-e e visszafordíthatatlan károsodásokat k a bioszféra? Képes-e

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A társadalom és a földi rendszer kapcsolata Kerényi Attila 1 Az elmúlt 3,5 milliárd évben

Részletesebben

Energiatámogatások az EU-ban

Energiatámogatások az EU-ban 10. Melléklet 10. melléklet Energiatámogatások az EU-ban Az európai országok kormányai és maga az Európai Unió is nyújt pénzügyi támogatást különbözõ energiaforrások használatához, illetve az energiatermeléshez.

Részletesebben

I. Egyszerű választás. 7 pont

I. Egyszerű választás. 7 pont A feladatokat készítette: Drávucz Lászlóné, Szolnok Lektorálta: 2012. április 21. Fülep Teofil, Miskolc Curie Környezetvédelmi Emlékverseny Országos döntő 7 8. évfolyam 2011/2012. A csapat kódszáma:..

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007 Csapat száma: Elért pontszám: KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007 Megoldási időtartam: 75 perc Összes pontszám: 40 pont FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI INTÉZET 2006 2007 I. Írjátok

Részletesebben

I. rész Mi az energia?

I. rész Mi az energia? I. rész Mi az energia? Környezetünkben mindig történik valami. Gondoljátok végig, mi minden zajlik körülöttetek! Reggel felébredsz, kimész a fürdőszobába, felkapcsolod a villanyt, megnyitod a csapot és

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

A digitalizáció hatása az egyénekre (és a társadalmakra?)

A digitalizáció hatása az egyénekre (és a társadalmakra?) A digitalizáció hatása az egyénekre (és a társadalmakra?) Elektronikus rabszolgaság? HTE 2011. 06. 02. Turányi Gábor Somodi József. (1976) 1941-2011 Dig.hatása. 2011. 06. 02. T.G. 2 Témák Egy kis történelem

Részletesebben

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április Kék bolygónk a legkritikusabbnak ígérkező évszázadba lép. Mindeddig bolygónkat a természeti erők kormányozták 4,5 milliárd éven át. Ha tetszik, ha nem, bolygónk fenntartása kezünkbe hull, és sajnos mi

Részletesebben

Megszüntethető a szén-dioxid-kibocsátás Nagy-Britanniában

Megszüntethető a szén-dioxid-kibocsátás Nagy-Britanniában Megszüntethető a szén-dioxid-kibocsátás Nagy-Britanniában Bevezetés A mind gyorsabb ütemben zajló, ma már a nemzetközi tudomány által is elismert éghajlatváltozás kezelése egyre sürgetőbb probléma, hiszen

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

JELENTÉS. Medvekérdés és vadkárok Hargita megyében

JELENTÉS. Medvekérdés és vadkárok Hargita megyében - 1 - HMTJ 26/2015 (10.02.2015) Ikt. szám: 3222/10.02.2015 JELENTÉS Medvekérdés és vadkárok Hargita megyében Előterjesztő: Elemző Csoport - 2 - Referenciadokumentum: - 1979-es Berni Egyezmény - Európai

Részletesebben

A kérdőív statisztikai értékelése

A kérdőív statisztikai értékelése A kérdőív statisztikai értékelése 1. A kérdőívet kitöltők nemek szerinti megoszlása Férfi Nő 41,95 % 58,05 % 2. A kérdőívet kitöltők korosztályok szerinti megoszlása 65 év felett 41-65 26-40 21-25 15-20

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

SEVESO IRÁNYELVEK (I - III.) BEVEZETÉSÉNEK ELŐZMÉNYEI

SEVESO IRÁNYELVEK (I - III.) BEVEZETÉSÉNEK ELŐZMÉNYEI SEVESO IRÁNYELVEK (I - III.) BEVEZETÉSÉNEK ELŐZMÉNYEI Szabó István tű. alezredes iparbiztonsági főfelügyelő Veszélyes anyagok a telephelyen Zalaegerszeg, 2015. június 9. Az előadás tartalma: 1. SEVESO

Részletesebben