MINT A MENNYBEN, ÚGY ITT A FÖLDÖN IS Gondolatok az Úri Imádságról

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MINT A MENNYBEN, ÚGY ITT A FÖLDÖN IS Gondolatok az Úri Imádságról"

Átírás

1 Valamit az előzményekről. Az 1970-es évek második felétől rendszeresen jártam le a Szamoshátra, Gyügyére, a fény járását tanulmányozni az ottani református templomban. Akkortájt Gyügye Cégénydányádhoz tartozott. Az ottani lelkipásztor, Csorba Péter nagytiszteletű úr hallotta tőlem először az alább következő, már akkor is eléggé terjedelmes gondolatmenetet. (A szkíta ősvallásra, illetve a manicheizmusra való utalás akkor még hiányzott belőle!) Érdekesnek és meggyőzőnek találta, ezért nyomban összehívott egy kis hat-hét kollégából álló lelkes mag köré szerveződött baráti társaságot, hogy ismerkedjenek meg ők is ezekkel a gondolatokkal. A környékbeli református lelkipásztorokból és közvetlen hozzátartozóikból álló gyülekezet nem kis meglepetésemre egyhangúlag osztotta a házigazda véleményét. Azóta ide s tova harminc év telt el. Alakult, csiszolódott, itt-ott kissé módosult, máshol kiegészült az okfejtés, de lényegében nem szorult változtatásra. Több ízben előadást is kellett tartanom a témáról, mert a híre hamar szétszaladt az országban. Néhány helyen hangszalagra is rögzítették (legalább egy ilyen példány hozzám is eljutott) szóval értetlenségre igazán nem panaszkodhatom. Most úgy adom közre ezúttal először írásban, hogy belátom: mint nagykorú gyermek, már a maga életét éli, a maga útját járja. Fogadják szeretettel! Tartok tőle, hogy sokan már a szövegét sem ismerik az Úri Imádságnak, nemhogy a mondandója mélyebb rétegeit valaha is vizsgálgatni merték volna. Ezért most ide írom azt a szövegváltozatot, amelyet gyermekkoromban megtanultam, és azóta is így mondom. (A sorszámozás a további hivatkozások megkönnyítésére szolgál.) 1. Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben! 2. Szenteltessék meg a Te neved, 3. Jöjjön el a Te országod, 4. Legyen meg a Te akaratod, 5. Mint a mennyben, úgy itt a földön is. 6. A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma. 7. És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. 8. És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg minket a gonosztól. 9. Mert tiéd az ország, 10. És a hatalom, 11. És a dicsőség. 12. Mindörökké! Ámen. MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 3 MINT A MENNYBEN, ÚGY ITT A FÖLDÖN IS Gondolatok az Úri Imádságról PAP GÁBOR Tudom, vannak más szövegváltozatok is. Ma már a reformátusok sem így mondják, pedig ez még fél évszázaddal ezelőtt náluk hivatalos verziónak számított. A többi felekezet ki hogyan. Az Úri Imádságnak két változatát közli az Új Testamentum. A hosszabbat hallottuk most, ezt Máté evangéliumában olvashatjuk. (Mt ) A római katolikusok eredetileg a Lukácstól lejegyzett, rövidebb változatot használták. (Lk ) Ma, ökumenikus elvekre hivatkozva mikor melyiket. A fenti bontásban számolva az egyes tételeket, a római katolikus változat nyolcat, a református tizenkettőt tartalmaz. A kettő közti különbséget kitevő négy tétel az ún. Doxologia, az Úr dicsőségét (görögül hé doxé) hangsúlyozó szövegrész. Talán nem eléggé közismert, ezért meg kell említenem: az Úri Imádság szövegével gondok vannak. Nem az egyik vagy másik felekezet által használt, ódivatú vagy modernizált szövegváltozatok közti különbségekre gondolok. A tudományos közmegegyezés úgy tartja, hogy az Új Testamentum eredeti nyelve a görög volt, bár némi szemitizmusok arra engednek következtetni, hogy elképzelhető legalábbis bizonyos részleteire vonatkozóan egy eredetibb arámi (esetleg héber) nyelvű szöveg is. Ezt a kérdést a következőkben nem kívánom bolygatni. A koraközépkor óta az ún. nagyegyház amúgy is a Szent Jeromosnak tulajdonított latin fordítást, a Vulgatát használta, egészen a legújabb korig. De akármelyik szövegváltozatot tekintjük, ilyen fordulat, hogy mi Atyánk, egyikben sem található, sőt elvileg sem képzelhető el. Ezekben a nyelvekben ugyanis nincs külön szó az atyára és az apára. Csakis a pater szó létezik, illetve görög megfelelője, ho patér, amely a Megjelenik minden páros hónap utolsó napján Fõszerkesztõ: Sárosi Zoltán Kiadja: Sárosi kiadói- és nyomdaipari Kft 2153 Fót, Vörösmarty tér 2. telefon: 06 (27) Felelõs kiadó: a kiadó vezetõje Nyelvi helyesség: Császár László Elõfizetéssel kapcsolatos információk: A lap elõfizethetõ rózsaszínû postautalványon a Két Hollós Dobogó Mitikus Magyar Történelem (VIII. évfolyam 5. szám) Könyvesbolt címén (Bp. Kenyérmezõ u. 3/a, 1081). Elõfizetési díj egy évre: 4000 Ft. világháló: villámlevél: dobogommt@dobogommt.hu HU ISSN (nyomtatott) HU ISSN (online) A lapban megjelent cikkekért felelõsséget vállalunk!

2 4 Dobogó maga nyelvén kizárólag apát jelent. A pontos fordítás tehát, akár latinból, akár görögből történik, csakis így hangozhatnék: mi apánk, ki vagy a menynyekben Márpedig mi nem ezt mondjuk. Tehát itt valami baj van a kréta körül. A Pater noster -ből nem lehet mi Atyánkat fordítani! Ez ténykérdés, nem vélekedés kérdése. Ha pedig ez így van, akkor más forrás is elképzelhető. A további gondok egy része szerkezeti, a másik tartalmi jellegű. Kezdjük az előbbiekkel. Az eddigi be-, illetve felosztások a mi tételeink közül az 5. számút nem tekintették önálló egységnek, hanem hozzácsapták a 4. számúhoz, esetleg az egész 1-től 4-ig terjedő tételsorozathoz. Aztán: a mi 7. és 8. sorszámmal ellátott tételeinket rendre kettébontották, és külön-külön értelmezték őket. A tételszám így természetesen megváltozott: egy mínusz és két plusz tétellel összesen 13-ra bővült. (Az áment mi sem vettük külön tételnek, hogy miért nem, arra később még visszatérünk.) Nehezebb ügy a tartalmi gondok felderítése. Itt a 6., a 7. és a 8. tétel kerülhet górcső alá. A Szentírásmagyarázók egy része túlságosan durvának, földszagúnak divatos szóval, amely mindjárt a használóikat is minősíti: mucsainak találja a mindennapi kenyérre való ilyen direkt hivatkozást. Helyette jelzős bővítést javasolnak, így: a mi mindennapi lelki kenyerünket (Igaz, hogy a Vulgata egyik szövegváltozatában Máté alatt ezt olvassuk: panem nostrum supersubstantialem, ami jelenthet egyfajta anyag-fölötti minőséget, ám ugyanitt, Lukács alatt mégiscsak ez áll: panem nostrum cotidianum, ami egyértelműen mindennapi kenyeret jelent, mindenféle természetfölötti mellékíz nélkül.) Szóval a test maradjon ki az Úri Imádságból? Angyali ötlet! Akkor miért kellett ide, a Földre születnünk? Lelki kenyeret az angyali karban is fogyaszthattunk volna! Máris előre kell bocsátanom: az Úri Imádság az emberi szinten megélhető teljességről szól. A szellem is, a lélek is, de a test is megkapja benne a maga táplálékát. Ki-ki a maga helyén és idején. A 7. számú tétellel mindössze annyi a gond ez most nem másoké, hanem az enyém!, hogy a ma általánosan elfogadott szövegváltozat feje tetejére állít egy hierarchiát. Azt, amelyet olyan tisztán, szépen fogalmazott meg az 5. tétel. ( Mint a mennyben, úgy itt a földön is. ) Nem az Úristennek kell tehát úgy megbocsátania, miképpen mi is megbocsátunk, hanem fordítva: nekünk kell, az Ő példáját követve, megbocsátanunk az ellenünk vétkezőknek. De ez még hagyján! Hiszen ez lehet fordítási pontatlanság is. Hanem ami a 8. tételben történik Először is: ez az egyetlen tiltás az egész, tizenkét tételből álló együttesben. Ne vígy! Milyen alapon tiltok meg én bármit a Mennyei Atyának? Érdekes, hogy a Biblia-magyarázók aggályoskodó csapatának nem ez tűnik fel. Erről így, direkt fogalmazásban említés se tétetik! Nekik csak annyi a gondjuk: hogyan tételezhetjük fel a Jóistenről, hogy kísértésbe visz minket? Végül is ez a kétség jogos. A hivatkozási alap pedig akár Jakab apostol leveléből is idézhető: Senki sem mondja a kísértésben: Az Isten kísért engem! Mert az Isten maga rosszal meg nem kísérthető, ő sem kísért senkit. (Jakab ) A helyesbítési javaslat ilyenkor így szól: Ne engedj minket A tiltás tehát ne tedd, bár megtehetnéd! továbbra is megmarad. Be kell vallanom: egészen a legutóbbi időkig nekem sem tűnt fel ez a tiszteletlen fordulat az Úri Imádságban. Sőt, ragaszkodtam az eredeti ( Ne vígy! ) fogalmazáshoz, inkább hagyománytiszteletből, mint érett megfontolásból. Időközben azonban találkoztam egy olyan szövegváltozattal ezt elég bizonytalan indokolással szkíta előzményre vezették vissza népszerűsítői, amely egészen új megvilágításba helyezte a 8. tételt. Így hangzik: Szabadíts meg minket a gonosztól, hogy ne vihessen kísértésbe minket! A nyereség kétszeres. Először: eltűnik a tiltás mozzanata. Másodszor: nem a Teremtő, hanem a gonosz vihet kísértésbe minket ahogy Jézust is megkísértette a maga idején és módján. Ettől kell megszabadítania az Úrnak a hozzá fordulókat. Hosszas keresgélés után sem találtam kifogásolni valót ebben a szövegváltozatban. Hogyan torzulhatott (ha torzult) a jelenleg használt formára? Alighanem a következő változaton át: Hogy ne vigyen kísértésbe, szabadíts meg minket a gonosztól! Ebből már egészen csekély félreértés vagy csúsztatás révén aránylag könnyen előállhatott az ismert tételváltozat. De az is látható ebből a rekonstruált formából, hogy az csak valamelyik indoeurópai akár latin, akár germán, akár szláv nyelvre való áttétel (mármint a szkítából) révén állhatott elő. Csakis itt kezdődhet így egy mondat: Ut (latin), Damit (német), Cstobü (orosz, kissé szabálytalan fonetikus átírásban) stb. Magyar így sohasem kezd mondatot. Feltehetőleg imádságos lelkületű szkíta ősünk sem. A jelenlegi változat talán éppen a nyakatekert indoeurópai fogalmazás kijavítása révén jött létre. Gondjaink ezek után jórészt elcsitulhattak. Nem így örömeink. Azok csak most kezdenek éledezni. Ha az Úri Imádság valóban a teljességet foglalja magában kérések és dicsőítés formájában én erősen hiszem, hogy ez így van!, akkor a teremtett világ legáltalánosabb, ugyanakkor számunkra, emberi lények számára közvetlen létfeltételeket is biztosító kereteinek jól érzékelhető megnyilatkozásban jelen kell lenniük benne. Melyek ezek a legáltalánosabb keretek? Lényegében egyetlen egyről beszélhetünk, amelynek egy térbeli és négyféle, egymásra épülő, különböző nagyságrendekben tetten érhető időbeli megnyilatkozásával számol a hagyomány. Nemcsak a miénk, hanem az indoeurópai-szemita alapokon építkező zsidó-keresztény egyházi hagyomány is, amikor a maga szakrális év fogalmát kialakítja, és működteti a napi, illetve az éves liturgiai gyakorlatban.

3 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 5 Miről van szó konkrétan? Legegyszerűbb, ha közvetlenül rákérdezünk a kezdetre. Mikor indul az egyházi év? (A római katolikus éppen úgy, mint az evangélikus vagy a református!) Advent kezdetén. Hogyan kapjuk meg ezt a napot? Négy hetet visszaszámlálunk Karácsony napjától. Melyik hónapba fog esni? November utolsó hetébe. Vagyis? Középkori keresztény! névadással: a Nyilas havának első dekanátusába. (Első tíz napjába.) Miért éppen itt indul a szakrális év? Miért nem Jézus születése napján? Azért, mert Jézus nem innen, a Földről indult. Ide csak megérkezett. Az Atyától indult. Az ő képviseleti helye pedig a bennünket közvetlenül körülvevő Univerzumban a saját Tejútrendszerünk központja. Mármost ha innen, a Földről egyenes úton akarunk eljutni a saját Galaxis-centrumunkba, akkor a Zodiákus zárt övezetén belül a Nyilason kell áthaladnunk. Nincs más út innen oda. Ami azt jelenti, hogy onnan ide sem. Nos, ez a Nyilas jelentősége térben. Minthogy pedig Jézus születésekor az egyes állatövi egységek (például a Nyilas) térbeli és időbeli jelentése egy kozmikus és egyben üdvtörténeti pillanatra fedésbe került egymással, így az indulás, ha az valóban az Atyától történt, csakis a Nyilas most már így kell fogalmaznunk téridő-egységén keresztül juthatott el hozzánk, és csak a földet érés történt Karácsony éjszakáján. Ezzel hát azt is elárultam, hogy ama bizonyos keret, amelyben az üdvtörténet eseményeit tetszés szerinti részletességgel vizsgálgathatjuk, az Állatöv, idegen szóval a Zodiákus vagy Ekliptika, régi magyar nevén a Napút. Ennek az egyetlen térbeli megnyilatkozása a tizenkét csillagképből álló Ekliptika, a négy, egymásra rétegeződő időbeli pedig következőképpen alakul. A legszűkebb időegység a tizenkét ún. kettős órából álló nap. Ennek a dél-pontja a Nyilas (keleti nevén a Ló) kettős órájának közepére esik. A következő nagyságrendben a tizenkét állatövi jegyérvénytartamból (csillagászati hónapból) álló ún. kis Nap-évet találjuk. A harmadik nagyságrend egy tizenkét évből álló időegység. (Keleten ma is ebben számolják az éveket. Idén például a Tigris évében járunk. A Tigris náluk a mi Oroszlánunknak felel meg.) Végül a negyedik nagyságrend a tizenkét világhónapból álló ún. precessziós vagy nagy Nap-év. Ez terjedelmét tekintve kereken huszonhatezerszerese a kis Nap-évnek, a kezdő hónapja pedig a Nyilassal szemközti Ikrek hava. (Keleten a Patkány vagy Egér világhónapjának nevezik.) Jó-jó dohoghatnak, de mi köze mindezeknek az Úri Imádsághoz? Valóban olyan nehéz erre a kérdésre felelni? A teljességről volt szó mind a két esetben. Az Úri Imádságéban is, a többértelmű téridő-kör, az Állatöv esetében is. Milyen rokon vonásokat fedeztünk föl eddig közöttük? Mindkettő tizenkét egységből áll. Mind a kettő az Atyától indítja a maga mondandóját. Ha a kicsi évben számoljuk a tulajdonság-egységeket, mindkettőben a hatodik lépésre jutunk el az evés-ivás, általában az érzéki tapasztalás és a neki megfelelő érzéki élvezetek téridő-színéhez. Ez a Miatyánkban a mindennapi kenyér tétele, az Állatövben a leg- földhözragadtabb tulajdonságcsomag letéteményese, a Bika. Ez utóbbi megfelelés mindenesetre arra is figyelmeztet, hogy célszerű az összevetést a kis év menetében megejteni. Ez pedig azt jelenti, hogy az Úri Imádság első rendűen az egyén létezési szintjén fejti ki a maga működését, és csak áttételesen hat a nemzeti, illetve a még tágabb, az emberiség-szintű életviteli rendre. Ne tévesszen meg tehát bennünket a többes szám első személy mi Atyánk, mi kenyerünk, mi vétkeink stb., ha százan, ha százezren imádkozunk is egyidőben, ugyanazon a helyen, minden egyes ima személyes könyörgés, személyes hálaadás, személyes dicsőítés lesz, egyéni háttérrel és ennek megfelelő jövőképpel. Most pedig lássuk a Zodiákus téridő-körét, az egyes stációknál a megfelelő ima-szövegrész feltüntetésével. Kezdeti számozásunkat megtartva, ez ilyen megfelelés-sorrendet fog adni. 1. tétel: Nyilas (Keleten Ló), 2. Bak (Kecske vagy Juh), 3. Vízöntő (Majom), 4. Halak (Kakas), 5. Kos (Kutya), 6. Bika (Disznó), 7. Ikrek (Patkány vagy Egér), 8. Rák (Bivaly vagy Ökör), 9. Oroszlán (Tigris), 10. Szűz (Macska vagy Nyúl), 11. Mérleg (Sárkány), 12. Skorpió (Kígyó). Az Ámen visszacsatol a menny - hez, és ezzel az 1. tételhez, a Mennyei Atyához. (Az összefüggés-rendszert célszerű rajzban is szemléltetni.) A kifejtés során induljunk el az ismerttől az ismeretlen felé. Az évkörben (értsd: a szakrális évben, amit a magyar nyelv esztendőnek, vagyis Istenidőnek nevez) nem indulhatunk máshonnan, ha szinkronban akarunk haladni az Úri Imádság tétel-sorrendjével, mint a Nyilasból. Ennek az állításnak az indokoltságát már láttuk. (Újabb, megerősítő érvként a mennyek kifejezés egy érdekes alakváltozatára kell itt felhívnom a figyelmet. Toroczkai-Wigand Ede Öreg csillagok című munkájában a mönnyég kifejezés a Tejút szinonimájaként szerepel. Ez azt jelenti, hogy a világ ~ virág analógiájára képezhetünk egy menynyek ~ mennyég párost is, és akkor a ki vagy a mennyégben megjelöléshez jutunk, ami már félreérthetetlenül a saját Tejútrendszerünk centruma felé tereli természetesen a Nyilas csillagképén át a figyelmünket, amikor mi Atyánkat meg akarjuk szólítani.) Hogy merre induljunk, azt is tudjuk már. Pillanatnyi felkészültségünk szerint csak a Bak felé tehetjük meg az első lépést. (Később látni fogjuk: ennek a kérdésnek a megoldása azért nem ilyen egyszerű!) A Bak hava a név megszenteltetését hozza. Ennek a hónapnak a fejénél, Karácsonykor ölt testet az Ige. Mi köze ennek a két ténynek egymáshoz? Nos, a név megköt, szilárd burkot képez a megnevezett körül. Miért nem szeretik alattomban tevékenykedő hálózatok, kiscsoportok, álnéven ártó politikusok, maffió-

4 6 Dobogó És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg minket a gonosztól És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek Mert tiéd az ország A mi mindennapi kerenyünket add meg nékünk ma És a hatalom Mint a mennyben, úgy itt a földön is És a dicsőség Legyen meg a Te akaratod Mindörökké! Jöjjön el a Te országod Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben! Ámen Szenteltessék meg a Te neved zók, ha nevükön nevezzük őket?... A név-manipuláció jellegzetes szaturnuszi tulajdonság. Megkötés, burokképzés ez a Bakban otthon lévő Szaturnusz tevékenységére utal. Másképp nehezen értenénk meg, miért a nevét kell megszentelni az Atyának, miért nem őt magát. Földre születni csakis emberi burokban lehet, ha embert akarunk megváltani. Ez teszi lehetővé, hogy legalább küldetésünk idejére azonosak maradhassunk önmagunkkal, és ránk ismerhessenek, akikhez küldettünk. Tapasztalati tény: az indiánok Jézusa indián, a négereké néger, az eszkimóké eszkimó Ember-testbe születvén maga Jézus is mindvégig Ember fiának nevezi magát. A következő hónap a Vízöntőé, a neki megfelelő tétel az ország fogalmát hozza be a képbe. De miféle ország ez? Kétféle útmutatónk is van erre vonatkozólag. Az egyik mindjárt innen, az Úri Imádságból. Vessünk csak egy pillantást a túloldalra, az Oroszlán havába! Mi áll ott szöveg-párhuzamként? Mert tiéd az ország. Ez tehát az ország-tengely a Miatyánkban, akárcsak az Isten-időben, az esztendőben. További konkrétumot erről az országról maga Jézus árul el nekünk, amikor Pilátus kérdésére válaszolva ezt mondja: Az én országom nem e világból való. (János ) Ha ismerjük a Vízöntő alaptermészetét, habozás nélkül elfogadjuk a megfeleltetést. Erre a téridő- egységre ugyanis éppen a foghatatlanság, az anyagtalanodás, a nem-evilágiság a jellemző. Ezt nem értette meg a maga korában nagy Konstantin, amikor a Vízöntő nevét hordozó Byzantiont (ejtsd: Vizantion) felépítette. Kőbe foglalta. Anyagi, tömegszerű állapotba merevítette azt a létminőséget, amelynek lényege az energia-szerűség. És ebből akarta megalkotni a Te országodat. Hát ez így nem megy! Nem véletlenül lett a legsötétebb, leggyilkosabb fekete mágia fészke máig hatóan a konstantini alapítású keleti ortodoxia, az oláh, a rác, az orosz tömegmészárlások gátlástalan felbujtója. Érdekes adalék lehet még ehhez a tételhez: az újszövetségi Szentírást zsidótlanítani igyekvő és ezért antiszemitának, majd egyenesen eretneknek bélyegzett Markion a második század derekán ezen a helyén az Úri Imádságnak az ország helyett a Szentlelket (az ő megnevezésével Szent Szellemet ) szerepelteti kulcsfogalomként. Idézzük az RGG (Religion in Geschichte und Gegenwart) 1931-es kiadásából az idevágó részletet. Marcion Miatyánkja Lukácshoz kapcsolódik, ámbár az első kérés Marcionnál így szól: >>Jöjjön el hozzánk a te Szent Szellemed, és tisztítson meg minket<<. Az anyagtalanodás mozzanata, mint jellegzetes Vízöntő-sajátosság, jól érzékelhetően megjelenik ebben a változatban is. A következő tétel kulcsszava az akarat. Évköri egysége a Halak hava. A Halak egyik, kevéssé hangoztatott alaptulajdonsága a félelemtől motivált, hajthatatlan, ellentmondást provokáló, de azt következetesen visszaverő akaratosság. Ennek a túloldalán, a Szűz téridő-mezején a hatalom fogalmával találkozunk majd. Nos, a hatalmat akarni kell! Ma, a Halál-zónában (értsd: a Halakat a Szűzzel összekötő tengely hatáskörzetében), a benne várható folyamatok végjátékában az akarnokok korában ennek a tételnek az érvényességét aligha kell bővebben igazolni. A Kos téridő-egységéhez érkeztünk. Itt lép érvénybe a mint fent, úgy lent egyetemes asztrálmítoszi, ugyanakkor valláserkölcsi indíttatású, itt és most kérés záró formulájaként megfogalmazott iránymutatása: mint a mennyben, úgy itt a földön is. A képlet egészen tiszta, azonnal érthető. A fent : évköri értelemben a világos félévet jelenti, amely itt, a Kos nulla pontján indul, és a Mérleg nulla pontjáig tart. A lent pedig: az ott kezdődő, idáig tartó sötét félév.

5 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 7 A normális" és a misztikus" jegy-tulajdonságok összefüggései az évkörben: a nyilak az egyes állatövi stációk szellemi vonatkozásaitól a nekik megfelelő lelki vonatkozások irányába mutatnak Ami fent szellemi vonatkozásban megszületik konkrétan a jóság, a szeretet és az ingyen kegyelem, az ölt testet, más szóval költözik testi menedékbe az Isten-idő fényben elszegényedő lenti felében. Van azonban itt még egy érdekesség. Régóta vitatéma, vajon a mint fent, úgy lent tétele csak az akarat mezejére vonatkozik-e, vagy az érvénye áthullámzik visszaútban az országig, sőt még tovább, a névre is. Nyelvészeti úton ez a lehetőség nem zárható ki, de perdöntő érvénnyel nem is erősíthető meg. Más a helyzet, ha komolyan vesszük a kétféle jelentésréteg az üdvtörténeti és a kozmológiai szoros egymásra-utaltságát az Úri Imádságban. Az utóbbiban, a kozmológiai tovább pontosítva: az asztrálmítoszi alapú értelmezési tartományban ugyanis ez a jegy-ötösség, a Nyilastól a Kosig bezárólag, egyetlen összefüggő részrendszernek tételeződik a szakrális tizenkettességen belül. Milyen alapon? Hogy ezt megértsük, meg kell ismerkednünk a misztikus zodiákus fogalmával. Ez ugyanazokból a jegyekből áll, mint a normális, de míg az egy adott eseménynek vagy személynek a szellemiségére vonatkozó legáltalánosabb tudnivalókat közli, addig az ugyanerre a személyre vagy eseményre vonatkozó, ugyanezt tovább minősítő misztikus jegy az ugyanakkor, ugyanott érvényesülő lelki sajátosságról informál bennünket. (A testi tulajdonságok, mint már láttuk, mindig a szellemivel szemközti jegy-érvénytartamban váltódnak ki.) Mármost a szóban forgó ötösség tagjai a szellemiség-lelkiség megfelelések zárt láncolatát képezik az évkörben, és e tekintetben egyedülálló a viselkedésük. Így könnyen rájuk ismerhetünk. Lássuk a kapcsolatokat! Előre bocsátom: ezek jellemző módon itt is visszahatólag működnek a kis évkör szabályos jegy-sorrendjéhez képest. A Kos-szellemiséghez Halak-lelkiség tartozik. A Halakszellemiséghez Vízöntő-lelkiség, a Vízöntő-szellemiséghez Bak-lelkiség, a Bak-szellemiséghez kitalálták! Nyilas-lelkiség. És itt vége a zárt láncolatnak. Mint ahogy a Kos előtt is másfajta kapcsolatrendszer működött. De ezekről majd később. A kapcsolódási láncolatot (visszafelé) elindító láncszem, mint láttuk, ezúttal is a Kos volt, akárcsak az Úri Imádságban neki megfelelő tétel Mint a mennyben, úgy itt a földön is a maga ötös tételrendszerében. Kell ennél látványosabb megfelelés? A következő téridő-egység a Bika. Ennek a kapcsolatát az imádságban ide eső mindennapi kenyérrel fentebb már tárgyaltuk. És a misztikus vonatkozások? Mert most már ezekre is tekintettel kell lennünk! Nos, a Bika-szellemiségnek egyedi esetként az Isten-időben önmaga lelkisége felel meg. Kényelmes, de veszélyes élethelyzet! Amit az értelmem jónak ítél, azért magától értetődően lelkesedem. Ha viszont érzelmileg kötődöm valakihez vagy valamihez, az értelmem ellenőrzés nélkül jóváhagyja. Ezt a sajátságos létállapotot mindennap ma éljük meg. Mintha megállt volna az idő. Azt hiszem, ide nem kell bővebb magyarázat. Az Ikrek következik és itt kerülünk először szembe az Ekliptikán 180 fokra egy már megtárgyalt jegy-érvénytartammal. A Nyilassal. Ez azt jelenti, hogy amit Mi Atyánk szellemi értelemben jelentett számunkra, annak a testi vetületét fogjuk itt és most megtapasztalni. Hogyan? Bocsásd meg a mi vétkeinket És itt most már feltétlenül ki kell javítanunk a jelenlegi szöveg-változatban mutatkozó fordítási (értelmezési?) képtelenséget. Nem mondhatjuk az Atyának, hogy Ő cselekedjék úgy, miképpen mi, hanem mi kell, hogy úgy cselekedjünk, miképpen ő előjátssza nekünk. A javított szöveg tehát így hangozhatnék: Bocsásd meg a mi vétkeinket, s azonképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. A legtipikusabb párhuzamos cselekvés-modell: ahogy Te énvelem, én is úgy másokkal. Erre szolgált példázattal Jézus, amikor az adós szolga esetét mesélte el tanítványainak. (Máté ) Hogy mennyire szoros az összefüggés a párhuzamos cselekvés-modell és a megbocsátás problémaköre között, s hogy mindennek mennyire direkt a kapcsolata a Mennyei Atyával, azt éppen ennek a példázatnak a záró mondata tudatosíthatja bennünk. Így cselekszik az én Mennyei Atyám is veletek, ha szívetekből meg nem bocsátotok ki-ki az ő atyjafiának. (Tudniillik ha ugyanolyan kegyetlenek leszünk, mint a példázatbeli szolga, akkor halálra ad bennünket.) Hadd mondjam ki végül, ha eddig nem jöttek volna rá maguktól: ez egyben a legtipikusabb Ikrek-cselekvésmintázat is! Lelki értelemben pedig ugyanitt a Szűz-tulajdonságok fognak érvényesülni. Ezek közül a legismertebb és egyben a legszembetűnőbb a ráció, a józan ész szerepének minden egyéb vezérlő elv fölé tornázása. Nos, a párhuzamos cselekvés-modell a józanul mérlegelő értelem számára is alapos okot szolgáltathat a

6 8 Dobogó lelkesedésre. Más szóval érzelmileg is indokoltnak tűnhet. Itt még közvetlenül nem működik az ingyen kegyelem, amit a Szűz-lelkiség már semmiképpen sem tudna a maga szabályrendszerében értelmezni. Ezután érkezünk a csúcsra a Fény szempontjából az Isten-időben. A Rák-hónap nulla foka a nyári napforduló pillanatát hozza be az évkörbe. Ha pedig a Fény (értsd: a Világ Világossága) kiteljesedik, akkor már nemcsak a jóság és a szeretet, de az ingyen kegyelem is csúcsra járatódik a teremtett világ működésében. Ami azt jelenti, hogy lesz ugyan kísértés (de még mennyire lesz!) az életünkben, de lesz szabadulás is. Az egyiket, a kísértést a gonosz, az anyaghoz kötöttségünkből fakadó sötét erők képviselete hozza, a szabadulást nem a józan ész, hanem az értelem-feletti működésrendű ingyen kegyelem. A Rák képjele a hagyományban: egymásba íródó 6 és 9. Az egyik mozgáspálya mélybe visz, a másik kiemel a mélyből. Helyben vagyunk! És szemben a névadással, a Bak jegy-érvénytartamában megtapasztalt burok-képződéssel. Ami itt, a fény-maximum idején a maga tiszta szellemi működésében tapasztalható meg, az ott anyagba költözik, foghatóvá lesz, megneveződik. Ami pedig a misztikus, azaz lelki síkon várható kiegészítő folyamatokat illeti, ezek a Mérleg tulajdonság-mezejében zajlanak le. Hiába hozzuk ingyen kegyelemből a legteljesebb áldozatot, ha annak élvezője számára nem tudjuk garantálni a lelkileg kiegyensúlyozott fogadó közeget. Például az anyai áldozathozatal hiábavalóvá silányul, ha nem tudja biztosítani a gyermek számára a harmonikus érzelmi-hangulati környezetet. A hagyományos magyar képjelhasználatban a Rák-tulajdonságokat azok legmagasabb működési szintjén a fiait önvérével tápláló Pelikán (Jézus-szimbólum!) jelképezi. A hozzá szükségképpen kapcsolódó misztikus Mérleg-tulajdonságokat pedig a fészek. Eddig tartott a katolikus (Lukács fogalmazta) Miatyánk-szöveg. A Fény-járás csúcsán búcsúztunk a Világ Világosságától, illetve az ő Küldőjétől, a mi Atyánktól. Innen a doxologia tételei következnek, és itt megint érdekes kapcsolat-rendszer kezd kirajzolódni a szemünk előtt. A maradék résznek ugyanis a kezdő állomása az évkörben az Oroszlán, az ő lelkiségének a képviselete viszont a doxologiai négyesség utolsó tétele, a Skorpió. Ugyanakkor ő, az Oroszlán, lelki értelemben a Nyilashoz tartozik, míg a Skorpió szellemiségének a Kos-lelkiség a kiegészítője. A korábban megismert kezdő ötös két, eddig pár nélkül maradt szélső tagja, a Nyilas, illetve a Kos tehát itt és most kapta meg a maga hiányzó felét. A Nyilas-szellemiség Oroszlán-lelkiséggel gazdagodott, a Kos pedig a Skorpió-szellemiség irányából egészült ki a maga lelkiségével. Sorban haladva: az Oroszlánnak az országgal és a szemben lévő Vízöntővel való kapcsolatát már megbeszéltük. Azt is tudjuk, hogy a misztikus pár, a Skorpió jóvoltából ez az ország ha nem is evilági matériából gyúrták, de mindörökké él. A Szűz és a hatalom viszonyáról is esett már szó, a szemben lévő Halak- akarat kapcsolat tárgyalásakor. A misztikus vonzatokról sem kell külön szót ejtenünk, hiszen az Ikrek-Szűz viszony ilyen tekintetben reciprok jellegű. Az Ikrek-szellemiségnek láttuk Szűz-lelkiség felelt meg, a Szűz-szellemiségnek viszont Ikreklelkiség. Értsd: a hatalom hiába akarom! csak akkor állhat fenn tartósan, ha a szükségképpen elkövetett hibákat a hatalom gyakorlói és kiszolgáltatottjai kölcsönösen meg tudják bocsátani egymásnak. Nem józan megfontolás, hanem lelki egymásrahangolódás alapján. Hasonló reciprok viszony áll fenn a következő téridő-egység, a Mérleg és a már tárgyalt Rák-tulajdonságrendszer között. Korábbi példánknál maradva: ha igaznak bizonyult, hogy a Pelikán (Rák) magasrendű szellemiségtől vezérelt áldozata csak érzelmileg kellőképpen kibélelt fészek (Mérleg) esetén szolgálhatja eredményesen az életet, akkor az is igaz, hogy ahol megfelelő szellemi közeg (Mérleg) alakul ki a mindenségben, oda előbb-utóbb beköltözik az önfeláldozó szeretet lelki indítéka, a Pelikán (Rák). És ez a megfelelő szellemi közeg az Úri Imádság ide illő tételének tanúsága szerint csakis akkor alakulhat ki, ha Kálvin János nevezetes mondását idézve soli Deo glória, vagyis ha egyedül Istené a dicsőség. (Merthogy most éppen a dicsőség tételénél járunk.) Másként a Pelikán-fészek óhatatlanul az önzés, a magamutogatás, a gátlástalan bírvágy melegágyává lesz. Amint azt napjainkban annyiszor tapasztaljuk. Utolsó tételünkhöz érkeztünk, mind az Úri Imádságban, mind az Állatöv vele párhuzamba állított kisvilágában. Ez utóbbi vonatkoztatási rendszerben most a Skorpió téridő-egységében járunk. Az egyre tökéletesebb műszerekkel vizsgálódó modern csillagászat-tudomány ebben az irányban jelöli ki (Földünkről nézvést) az általa eddig bemért-azonosított Univerzum központját. A feltételezett Big Bang forráshelyét. Az Úri Imádság erre egyetlen szóval utal: Mindörökké. Ez a születés, az elmúlás és az újjászületés közös kulcsszava. Érvényesülésének tartománya pedig pontosan szembe esik a napi lét anyagi szintjéhez kötött Bika-tulajdonságrendszer felségterületével. Ott: mindennapi kenyér, ma itt: most és minden időben. Pillanatnyi lét örökkévalóság. Tipikus tengely-kapcsolat az Isten-időn belül. És a szó szoros értelmében telibe találó végszó az élet-teljességet megidéző Úri Imádságban. Ha pedig a lelki hozadékát is ide akarjuk idézni, akkor megint csak ismételhetünk. A Skorpió-szellemiségnek Kos-lelkiség felelt meg. Az időben megfogalmazódó mindörökké misztikus síkon így kapja meg a maga térbeli ugyanakkor erkölcsi kiegészítőjét: mint a mennyben, úgy itt a földön is. Az Ámen ezek után nyilván maguktól is kitalálták visszacsatol a Mennyei Atyához (hangtanilag is!), és ezzel újra indulhat, természetesen eggyel

7 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 9 magasabb létfokozaton, a kozmikus-üdvtörténeti körjárat. Végére értünk volna a magunk elemző körsétájának is? Dehogy! Hiszen még alig indultunk el! Hátra volna az évköri három kereszt, a kardinális, a szilárd és a változó kapcsolatrendszerének végig-vallatása, az Úri Imádság megfelelő tételeinek ezek szerinti sorba olvasásával. Azután ugyanezt a műveletsort elvégezhetnénk az ún. trigonokkal Egyvalamit azonban mindenképpen szóba kell még hoznom, hiszen ígéretet tettem rá. A merre induljunk? kérdéséről van szó. Első nekifutásra úgy találtuk, hogy célszerű a kis év menetében araszolgatnunk végig az imádság szövegén, és ennek a döntésnek a helyessége végül is lépésről lépésre igazolódni látszott. Igen ám, de az a többes szám mi Atyánk, mi vétkeink stb. mégsem hagyható egészen figyelmen kívül. Mi lenne, ha visszafelé, a precessziós rendben is végigpróbálnánk az útvonalat? Nos, meg lehet tenni magam meg is tettem, de mindjárt az első lépés után orra buknánk. (Aki nem hiszi, járjon utána!) Nyugodtan ki lehet jelenteni: ez az útvonal így, önmagában nem járható! Az egyéni életvitel lehetőségéről lemondva, azt nullázva, úgy látszik, nem lehetséges sem a nemzeti, sem az egyetemes emberi létsíkon közlekedni. Minden ilyen mozgás-kísérlet eredménye üres fikció marad. Más megfogalmazásban: a legmagasabb rendű nemzeti (egyetemes emberi) feladatot is egyénekként kell vállalnunk és végrehajtanunk. Ez alól a felelősség alól semmiképpen sem bújhatunk ki. Mármost mi lenne, ha az Úri Imádságban és az évkörben párhuzamosan bejárható kétféle, egyéni, illetve egyetemes menet-lehetőséget egyszerre, összhangzatosan érvényesítenénk? Mert ennek sem elvi, sem gyakorlati akadálya nem mutatkozik. És így előre jelezhetem igen értékes új felismerésekhez juthatunk. Az indulás természetesen ilyen feltételek mellett is a Nyilasból kell, hogy történjék. Az is mindjárt belátható, hogy sem neki, sem a vele szembe eső Ikreknek nem lesz kiegészítő párja a kétirányú menetben. Ők ketten ilyen módon az egész folyamatrendszer gerincét fogják képezni. Egyébként az Ikrek már eleve két-összetevőjű rendszert képez mind az Állatövben, mind az Úri Imádság hozzá tartozó szövegrészében. ( Bocsásd meg, s mi azonképpen megbocsátunk ) A többiek párokat alkotva emelkednek szintről szintre, egyre feljebb, egészen idáig. A kis éves (egyéni) útvonalon addig, hogy Bocsásd meg, a precessziós (nemzeti, egyetemes emberi) vonalon odáig, hogy s mi azonképpen megbocsátunk. Lássuk, emeletenként hogyan fognak szólni az imádság párokba rendeződő tételei. Első emelet (Bak Skorpió): Szenteltessék meg a Te neved Mindörökké. Második emelet (Vízöntő Mérleg): Jöjjön el a Te országod (Mert tiéd) a dicsőség. Harmadik emelet (Halak Szűz): Legyen A manicheista ötelem-rendszer. az évkörre vetítve: a Bika levegő-, a Szűz víz-, a Skorpió föld-eleműnek tételeződik itt meg a Te akaratod (Mert tiéd) a hatalom. Negyedik emelet (Kos Oroszlán): Mint a mennyben, úgy itt a földön is ( Mert) tiéd az ország. Ötödik, egyben utolsó emelet (Bika Rák): A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma És szabadíts meg minket a gonosztól, hogy ne vihessen kísértésbe minket. Az igen érdekes felismerés (legalább egy) azonban még csak most következik. Ha ezt a Nyilas Ikrek tengelyre szimmetrikus emelet-rendszert rávetítjük az évkör rajzos ábrájára, azonnal világossá válik, hogy a manicheizmus jellegzetes öt plusz egyes elemrendszerének az állatövi jegyekhez való viszonyát képeztük le vele. Ebben a rendszerben a Skorpió és a Szűz elemet cserél a mi szokványos elem-beosztásunkhoz képest. Nevezetesen: a Skorpió föld-elemű lesz, a Szűz pedig vizes. Ezen kívül plusz egyes vagy nulladik elem szálláshelyeként önálló emeletet kap a Bika Rák páros, az ötödik elem, az életfa vagy quinta essentia pedig a Nyilas Ikrek tengelyben nyilatkozik meg. Bármennyire kellemetlenül érinthet ez egyeseket vagy bizonyos köröket, újra hangsúlyoznunk kell: ez a sajátos elrendezésű elem-rendszer csakis a szkíta ősvallásból mellékágon kialakult manicheizmus írott hagyományában mutatható ki (Kephalaia). Párhuzama a Miatyánk egyéni és közösségi olvasati egységeit egyetlen emelet-rendszerbe összefoglaló szöveganyaggal mindazonáltal tagadhatatlan. Ahhoz, hogy eltekinthessünk tőle, az imádságnak az évkörre vetíthetőségét magát kellene kategorikusan tagadnunk. Erre azonban a fenti érveléssor után vajmi kevés esélyünk maradt. Következtetés?... Nos, valamit az Olvasóra is bízni kell. És én bízom az Olvasóban: végig fogja meditálni ezeket a szöveg-csoportosításokat. Valamennyit. Csakhogy ehhez már nem lesz szükség rám. Isten segítse Önöket örömteli munkálkodásukban!

8 10 Gyönyörű könyvet tart kezében az olvasó. El kell ezt mondani akkor, amikor egyre több olyan alkotás kerül a könyvesboltok polcaira, ahol vagy a pazar kiállítás társul gyenge tartalommal, vagy fordítva: értékes mondanivaló szorul silány kötésbe. Itt és most végre tökéletes az összhang: a külső megjelenés méltó a mű tartalmához és tegyük mindjárt hozzá a szerzőhöz. Pap Gábornak valamennyi nyomtatásban megjelent írását olvastam (legtöbbjüket többször is), idestova tíz éve hallgatom előadásait, számtalanszor utaztunk együtt óceánon innen és túl, és sokszor volt és remélem, még nagyon sokszor lesz részem abban a megtiszteltetésben, hogy hosszú beszélgetéseink során személyesen is feltehessem neki kérdéseimet. Egyszóval: nem felkészületlenül, előzmények nélkül vágtam bele legújabb könyvének olvasásába. De így is revelációként hatott rám, és úgy érzem, ennek a műnek a befogadása, megértése kívánja meg az olvasótól a legnagyobb szellemi koncentrációt. Óriási intellektuális élményt ígérhetek mindenkinek, aki vállalkozik arra, hogy Pap Gábor vezetésével megismerkedik a Nagyszentmiklósi kincs huszonhárom edényének három reprezentatív darabjával: a 2. és 7. sorszámot viselő két kancsóval, és a 19. számú szilkével. Letehetetlenül olvasmányos a könyv, ami a szó legszorosabb értelmében vett tudományos mű esetében korántsem természetes. És hogy miről szól ez a kezünkben tartott, egy híján 150 oldal? Nos, csupa hétköznapi dologról: a mindenség működéséről, ennek a működésnek földi vetületéről, a világi és szakrális hatalomról, annak torzulásairól, a siker útjáról, és mindarról a veszélyről, amely akkor leselkedik az emberre, ha elveszíti a kapcsolatot a természettel, ha lehangolódik a Teremtő tervéről, amely terv végrehajtását ránk, emberekre bízta. A 2. sz. kancsó képi üzenetével ismerkedünk meg először. Ismerős a téma, hiszen Mag hó alatt télutón című könyvében a magyar műveltség hat alappillére közül éppen ezt tárgyalja először Pap Gábor. De aki ismeri az idézett művet, nehogy azt gondolja, Dobogó Könyvajánló Pap Gábor: Az Atilla-kincs vallomása Szemelvények a Nagyszentmiklósi aranyedények képírásba foglalt üzeneteiből hogy átugorhatja ezt a fejezetet. Csalódnánk a szerzőben, ha változtatás nélkül emelné át korábbi írásából ebbe az újba a vonatkozó részt. Hogy csak néhány példát említsek: csaknem duplájára bővült képanyag a hozzájuk fűzött kommentárokkal segíti a jobb megértést, az egyetemes művelődéstörténetből vett analógiák további nyugat-európai, és késő-avar példákkal egészültek ki, részletesebb kifejtését kapjuk az íjnak és nyílnak, mint sámáneszköznek, és természetesen újdonság a 7. sz. kancsóval való összevetés is. Hogy didaktikailag milyen nagyszerűen komponált a könyv, arra akkor kezdünk ráébredni, amikor a 7. sz. kancsónak a 2. számúénál is nehezebben megfejthető üzenetét kezdjük Pap Gábor vezetésével boncolgatni. Az előző fejezetben megszerzett ismeretek nélkül erre valószínűleg esélyünk sem lenne. De egy adott tárgyon belül is úgy haladunk a képolvasással, hogy az egyes részek szigorúan egymásra é- pülnek. Először úgy érezzük, hogy bizonyos dolgokat már tudunk, másokat még nem tudunk, de már értünk, megint másokat még nem értünk, de már érzünk. És ahogy a kemény tényekre alapozott feltételezések tényekké válnak az időben évezredeket, térben pedig (horizontálisan) kontinenseket, (vertikálisan) a szűkebb és tágabb univerzumot átölelő analógiák hatására, úgy válik az érzés megértéssé, a megértés pedig tudássá. Ha időben és térben ennyi egybeesés a véletlen műve, akkor fogadjuk el, hogy az életben egyetlen realitás van: a véletlen! Aki a vízöntő-paradoxont egy kézlegyintéssel elintézi, és a véletlennek tudja be, hogy ez a korunkat, és az emberiség jövőjét sorsdöntő módon meghatározó, virtuálisan működő folyamatrendszer a csillagos égen éppúgy jelen van, mint mondjuk egy székely bokályon, vagy a Szent Korona képrendjében, népmeséinkben, vagy Az ember tragédiájá - ban, Csontváry életművében, vagy a Jelenések könyvé -ben, a finnországi Turku XIV. századi templomának freskóján, vagy éppen a mi 19. sz. szil-

9 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 11 kénken nos, az ne olvassa el ezt a könyvet. Aki azonban nem így gondolja, és elolvassa, az előbb-utóbb elérkezik ehhez a tenyerünkben elférő, kicsiny remekműhöz: a szilkéhez. És ha ismeri Pap Gábort, akkor tudja, hogy előadásain már hosszú évek óta beszél az emberiség elrovarosodásának folyamatáról. És íme: a Nagyszentmiklósi kincs egyik darabja másfélezer év távlatából figyelmeztet ugyanerre a veszélyre. Ez nem annak a kornak a problémája volt, ám a mi őseink még szívükön viselték a jövő nemzedékek sorsát. Ők még az emberlét színtereként tekintettek a Földre, s nem a parazita ember szabad prédájaként. Ők még a csillagos ég felé tájékozódtak, és a mindenség törvényeihez igyekeztek igazítani földi létüket. Ám pontosan látták a veszélyeket, és megpróbáltak minket, méltatlan utódokat megóvni tőlük. Például a Nagyszentmiklósi kincs aranyba domborított képeinek üzenetével. Mi azonban időközben elfelejtettünk olvasni. De Pap Gábortól újra megtanulhatunk, és ez nem csak lehetőség számunkra, hanem kötelesség is! Ezekkel a szavakkal zárul a könyv: elég volt megkapirgálni a három edény aranyba kalapált üzenetének felszínét, s máris tengernyi jól érthető tanulsággal gazdagodtunk. És hol vagyunk akkor még ennek a ránk örökített tudásnak a mélyétől! Micsoda dramaturg az élet! Még egy utolsó átolvasása a kéziratnak, és és egy döbbenetes új felismerés. És micsoda dramaturg Pap Gábor! Nem nyúl vissza, hogy kiegészítse az érintett fejezetet, azt a látszatot keltve, mintha minden szál el lenne varrva, hanem függeléket ír így hitelesítve a könyv utolsó mondatát. És itt, a Függelékben csukódik be a Sors Könyve is, visszhangot keltve, és csattanós választ adva számtalan, eddig megválaszolatlan kérdésre, egyszersmind csattanós befejezését adva ennek a hallatlanul izgalmas intellektuális kalandnak. És most már mi is bezárhatjuk szellemiekben és lelkiekben gazdagodva, őseink és az ő tudásukat számunkra közvetítő kortársunk iránt érzett mély tisztelettel ezt a nagyszerű könyvet. Ám az a bizonyos visszhang még sokáig bennünk marad, és ha belülről elcsendesedünk, egyre tisztábban halljuk ki belőle az üzenetet: nincs miért aggódnunk, hazatalálunk! KARDOS GÉZA A könyvet a Hatodik Elem kiadó adta ki 2010-ben. Fizessen elő a Dobogóra! Hisszük, valljuk, hogy csak a nemzet emlékezetében élő tudás mentheti meg hosszú távon hazánkat a világ számára. Ezért mi csak olyan kutatókat engedünk megszólalni, akiknek tudását megkérdőjelezhetetlennek tartjuk. Nálunk nem fog sok apró színes hírt, olvasni, annál inkább tanulmányokat, tényeken alapuló kutatásokat múltunkról, hagyományainkról. Állandó szerzőink: Molnár V. József, Szelestey László, Tóth Zoltán József, Tóth Ferenc, Born Gergely, Fellegi Béla, dr. Végvári József, Harangozó Imre, Bradák Károly, Grandpierre Attila, Vetráb József, és akiknek tanításait követjük: Pap Gábor, Molnár V. József és Szántai Lajos Megjelenési időpontok: február, április, június, augusztus, október, december, az adott hónap utolsó napja. Terjedelem, formátum: 36 oldal, A/4, színes borítóval Terjesztés: nemzeti könyvesboltok, magánterjesztők Előfizetési díj 5 éve változatlanul! egy évre: 4000 Ft, ami tartalmazza a postaköltséget is. Európába: 7000 Ft, Tengeren túlra: Ft. Minden esetben kérjük tüntesse fel pontosan lakcímét! Előfizethető rózsaszín postautalványon, vagy személyesen is, Két Hollós Könyvesbolt, Budapest, Kenyérmező u. 3/a. Bármilyen előfizetéssel kapcsolatos kérdéssel hívja a Két Hollós Könyvesboltot ( ).

10 12 Dobogó Atilla és párducos Árpád városa: Szikambria II. rész: Hol vagy Szikambria? VETRÁB JÓZSEF KADOCSA mert a vérben, a lélekben él az örök ősemlékezés Szépvizi Balás Béla A kérdés indokolt. Szellemi kalandozásunk folyamán kísérletet teszünk jelenkorunkból elindulva viszszafelé az időben, francia, német, velencei és magyar írott források nyomán, felkutatni e város fekvését, környező királyi alapítású városait, épületeit. A krónikák jegyzetei és a városban járt utazók feljegyzéseiből kirajzolódik a XVI. századig fennálló Duna-menti város valósága. Alain Demurger: Őseink a trójaiak című tanulmánya felvezető részében ráírányítja a francia olvasó figyelmét arra, hogy a francia történettudomány jelen kori állása szerint a francia nép legközelebbi ősei a gallok voltak, ezzel szemben a XV-XVI. század francia történetírói, irodalmárai visszavezették a francia királyok leszármazási vonalát a nemes trójai vérvonalig (<<Au Moyen Age, les historiens font remonter la généalogie des rois de France à <<la noble lignée de Troie>>). Ezeknek a trójaiaknak a leszármazottjaival találkozott a nemes Pierre Choque (ejtsd: Sok) Magyarország fővárosában, Budán tavaszán, amikor elkísérte Anne de Foix-t, a királynő unokahugát, Magyarország és Csehország királya, II. Ulászló leendő királyi hitvesét. Pierre Choque utazásáról és a királyi esküvői szertartásról feljegyzéseket hagyott reánk, amelyben megemlíti látogatását az ódon városban, Sicambria városa, ahol kezdetben a franciák laktak, akiket akkor sziambriainak neveztek, amikor Tróját lerombolták és száműzöttek lettek. (<<la ville de Sicambre où habitèrent à l origine les Français, alors nommés Sicambriens, quand Troie fut détruite et mise en exil>>). Bejárván a királyi palotát elbűvölte a francia nemest az egyik faliszőnyeg, amelyen többek között, Trója történetének ábrázolata volt, olyan formán elmesélve, mint Franciaországban, a Picardiában készült szőnyegen vagyon írva (<<Entre autres y figure l histoire de Troie telle qu on la raconte en France, tapisserie faite en Picardie, selon ce qui est écrit>>). Találkozhatott-e a pannónia szikamberek leszármazottaival ez a francia nemes a XVI. század elején Óbuda-Szikambriában? Minden bizonnyal, hiszen Gérard de Sède is utal arra, hogy a Francio királyukról francoknak nevezett szikamberek egy népcsoportja Burgundiából visszaköltözött Pannóniába. Szikambriára vonatkozó következő adatunk mintegy emberöltővel korábbról való, Mátyás királyunk uralkodása idejének végéről, Franciscus Justinius velencei követ, katona-diplomata tollából. Naplójában leírja, hogy a király városától 2000 lépés távolságban Alba Ecclesia környékén talált latin nyelvű feliratos köveket, amelyeket még a rómaiak hagytak hátra. Egy későbbi feljegyzés alapján ismerjük a tényt; innen láthatóak voltak Szikambria falai. Justinus volt a szikamberek által alapított ősi városban, amelyet úgy ír le, mint a Duna fölé magasodó, sziklás hegyen épült várat. E sorok olvastán felmerülhet bennünk a kérdés: Gondolati úton mi vezethető le ebből? Adott a király úr egyik Buda nevezetű városa, amelyből kiindulva ha a római passust vesszük hosszmértékül három kilométer megtétele után Justinus elérkezik Alba Ecclesia (Fehéregyház) környékére, ahol megtalálja az érdeklődésének megfelelő vésett köveket, és ahonnan néhány kőhajításnyira, föltekintvén, megpillanthatja Szikambria éltes falait, amely a Duna fölé magasodó sziklás hegyen épült. Ez arra utal, hogy egy királyi központ területén mozgott a király kedvelt vendége Mátyás engedélyével. Ez a központ nem azonos a mai Budával és vonzáskörzetével, mert ebbe nem illik bele a Justinus révén reánk hagyományozott ismeret Szikambriát illetően. Szikambria neve említtetik Aventinus tolla nyomán a Bajor Krónikában is a XVI. század második tizedében az alább következő szövegkörnyezetben: A magyarok Vencel fiát, Lászlót, Buda-Sicambriában (Bvda quae et Sycambria), majd a Pest-újhegyi várban (atque Ofa) királlyá nyilvánítják. II. Vencel fia Vaclavról (Vencel, Prága, október 6. Olmütz, augusztus 4.) László néven Magyarország királyáról történik említés, aki augusztus 27-től, október 9-én történt lemondásáig ült a királyi dobogón. A hely kiválasztása mágikus eredetű gondolatvitelre utal a magyar királyválasztó gyűlés részéről, hiszen Atilla király városában Szikambriában ebben az ősi szkíta városban iktatták be az apai, s anyai ágon Turul-vérből származó Lászlót a Szentkorona által Árpád és Szent István örökébe. Ez volt a méltó ellenlépés a római pápa által támogatott Károly-Róbert aki III. András király váratlan halálakor éppen a magyar királyi udvarban tartózkodott jogérvény nélküli, pápai koronával történt, megkoronázására. Hol lehetett ez a királyi központ Magyarországon, amely Atilla király korától terjedt időben virágzásában a Turul-nem béli királyok fi-ági vérvonalán keresztül egészen II. Lajos uralkodásának a végéig? Erre a kérdésre adandó válaszunk végig gondolásában nagy segítségre lelhetünk magyar krónikáink sorai között elrejtett jelzések felfejtésével. Szikambria várát és

11 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 13 mezejét említi a Chronica Picta (Képes Krónika 1358) a hunok, vagyis magyarok első bejövetelével kapcsolatban, amikor a hunok három kapitányuk; Béla, Keve, Kadocsa vezetésével Szikambriánál keltek át a Dunán az éj leple alatt és ütöttek rajta a mezőn táborozó Macrinus és Detricus seregén. Míg Detre és Macrinus letáborozván ekképpen tárgyaltak és tanakodtak, a hunok az éjszaka csendjében Sicambriánál tömlőkön átkeltek a Dunán, és Macrinus és Detre seregét, mely a mezőn táborozott, mivel a megerősített város nem tudta befogadni, kegyetlenül leöldösték. E helyen jegyzi meg a krónikás, hogy a savariai Macrinus és a veronai Detre (szász) seregei azért táboroztak Szikambria mezején, mert Szikambria vára nem tudta e hatalmas sereget befogadni. A hun rajtaütés hatékonyságát nem csak a hajnali két óra körül megindított támadás, hanem a táborverés módja is segítette, hiszen a római katonai sátrak oly szorosan verettek fel, hogy a felriadt katonák hadrendbe állítására és sokak menekülésére sem nyújthatott esélyt. Ebből a lényegi leírásból arra következtethetünk, hogy Szikambria mezeje nem lehetett olyan tágas, hogy ekkora tábort befogadjon, ha szabályos távolságra verik fel a katonai sátrakat. Hagyjuk el most a pilisi Vértes erdején keresztül menekülő rómaiakat és a hangos huj-huj kiáltásokkal őket üldöző hun lovasokat és ugorjunk időben mintegy két és félszáz esztendőt, amikor is a hunok vagyis magyarok második bejöveteléről így emlékezik meg krónikájában Kézai Simon mester: Miután tehát előadtuk a hunok eredetét, most lássuk, mikor tértek vissza ismét Pannóniába. hét hadseregre oszlottak, minden hadsereg harmincezer fegyveresből állt zászlót bontva kivonultak tehát feleségeikkel, gyermekeikkel, nyájaikkal együtt, és átkeltek a Dunán Pestnél, illetve a szobi révnél, ahol is megvívtak egy bizonyos Duna menti várat. A Krónikás hagyomány Marót fejedelem várának tartja az elesett erősséget, ahol az éltes Marótot is elérte végzete. A mikor Árpád a többi magyarral együtt, miként fentebb elmondtuk, harcban legyőzte és megölte Zuatapolug-ot, tábort ütött Noe hegyén Alba közelében. Ezt a helyet választotta Árpád először Pannóniában, s szent István király, aki tőle származott, ezért alapította ennek közelében Alba városát. Ezt a folyamatba illeszkedő szövegrészletet a Képes Krónikában olvashatjuk. Kérem tisztelettel e sorok olvasóit kíséreljük meg rendszerezni ismereteinket a földrajzi környezetre vonatkozóan. Kadar vagy más leiratban Katar hun uralkodó idejében Béla, Keve, Kadocsa és Rőv (Rof) vezetésével a hunok Szikambria mellett seregeikkel átkelnek a Dunán és a hegy ormán lévő vár alatti mezőn szabálytalanul táborozó ellenséget sokakat levágván közülük megugrasztja. A Kis-ázsiai Hunország királya, Bendegúznak fiai, Atilla és Buda, nagybátyjuk, Roga örökébe lépve a nyugati Szkítiában; a Kárpát-medencében, Kr. u. 435-ben Szikambriába helyezik uralkodói széküket. Atilla itt hal meg és Szikambria környékén temetik el titokban. Szikambria mellett zajlik le Krimhilda-csatája, amelynek következtében Dengezik-Csaba maradék népével Erdély hegyei között nyer földet és hazát. Alig több mint két évszázad múlva megjelenik a Kárpát-medencében, Pannóniában, Atilla király Csaba útján leszármazottja és végig járva az első beköltözés útvonalát, az Ipoly völgyén átkelve a folyó torkolatánál, Szobnál átkel a Dunán népének egyik részével és harcosaival megostromolja Marót várát, majd megpihenvén megfáradt hadával, előkelőivel másnap bevonul Atilla király városába. Itt egy megjegyzés kívánkozik tollam hegyére: Benyn Béla királyunk P. magisternek mondott névtelen jegyzője úgy írja, hogy Árpád a megyeri révnél kelt át a Dunán. Tévedett-e Anonymus? Nem. Néki is igaza volt, hiszen Szobbal szemben a Duna jobb partján létezett egy Meger (Megyer) nevű kis falu, amelynek leírását megtalálhatjuk II. András királyunk 1212-ben kiadott diplomájában, amelyben kijelölteti a budai káptalan határait; A budai egyház birtokterületét tehát a következő határok veszik körül: az első határjel Buda és Hévíz (Caliidae Aquae) között áll, tudniillik egy fedett kerek kőlap a földben és innét a völgy széléig megy, és felemelkedik egy helyre, melyet Wzahashege-nek neveznek, és innét egy hegyhez jut, melyet Morolhel-nek mondanak. Innét egy kőhöz, melyet népnyelven Chemarkw-nek neveznek és innét lemegy a völgybe és két út között vezet és innét a Verhardy szeglethez megy és ezután felemelkedik a Guerchey szőlőkhöz és ott van egy földből lévő határjel és innét Guerchey falu széléhez jut és ott van egy határjel és innét feljebb megy egy átfúrt kőhöz és innét aláereszkedik a Hyges hegy alá, és ott van egy földből lévő határjel és innét megy határjeleken át az úthoz átkelvén egy dombon és ott van egy határjel és innét határjeleken át jut addig a hegyig, amelyet Pilishegy- nek mondanak és innét határjeleken át leereszkedik az esztergomi nagy úthoz és ott van egy határjel és innét felemelkedik a Tebewra hegynek a derekáig és azután három faluval, tudniillik Meger-rel és két Pazanduk faluval közösen jut egészen a Dunáig. Felfigyelhetünk arra, hogy az oklevélben említett földrajzi elnevezések és egyes határjelek megtalálhatók egy a XVIII. század második harmadában keletkezett per jegyzőkönyvében, amelyben Marót határait jelölik ki újból tanuk (Fatensek), meghallgatása alapján, ilyen pl. a Szamár kő kérdésköre. Az évi Bitóczért folyó per harmadik kérdése így hangzott: Tudgyai avagy hallottai a Tanú, hogy azt a hegyet, mellyet most Szamár keőnek hinak, soha sem hitak Szamár hegynek, mert más az Szamár keő, s más peniglen az Szamár hegy? Ez a felvetés arra világít rá, hogy a Szamárkőnek nevezett emlékkő, amelyet a Tárnokmezőn és a Zieselmaur harcmezején elesett hun kapitányok aki-

12 14 Dobogó ket ahogyan a Képes Krónika írja, szkíta módon temettek el az országútnál fölé emeltek, még az adott korban, a XVIII. században még állt és a megkülönböztetése a kőnek és a hegynek azért volt fontos, mert a kő a királyi terület nyugati határán álló hegyen volt, míg a Szamárhegy ( régi nevén Zamar-hegy) már azon kívül. Íme, még egy kérdés a fent említett literae-ből, amelyből megrajzolhatjuk a maróti pálos atyák uralta Bitóc határának vonulatát, amelynek napnyugatra eső része egybe esett az Apostoli Magyar Királyság szakrális és igazgatási központjának nyugati határával mint, ahogy azt Oláh Miklós: Hungária című 1536-ban kiadott latin nyelvű munkájának hetedik fejezetében leírta. A hivatkozó kérdés ily formában jegyeztetett: Tudgyai a vagy hallottai a Tanu, hogy Barát réttyétűl Palota keő teteig, Palota Keőtül /Ákos-palotája/ Csókás rétig, Csokás rétnél egész keöves Utigh, mely a Paloták alá lejár egész Bérczik /? a bércig/, s azon Bérczeken Somkerűlő háta megett Ráró keőigh, amit Fehér keöig a Bitócznak, Marothnak és Szt. Léleki klastromának megyen az határja. S nem de nem a szerint tartották és békességessen birták Marotiak azon határokat mindenkoron? Nem célja e kis tanulmánynak Fehéregyháza kérdésével foglalkozni, de érintőleges említése indokolt. A középkori latin nyelv Alba szava jelölte egyaránt Alba Regalis városát (királyi Fehérvárat) és egyszer s mind Alba Ecclesia kis körtemplomát, amelyben Boldogasszony-oltára állott Vért mezején a hegyek lábánál, és amelynek közelében a Szűz Mária szigeti domonkos apácák kis filiája állott a XIII. században Ákos mester, Laskaris Mária királyné kancellárja s albai kincstárnoka, palotája közvetlen közelében. A rét és a szerzetesnők kertje ma is felismerhető a tájban a mellettük vonuló patak-ággyal, amelytől kiindulva egy olasz mérföldre a Duna felé megtaláljuk Szikambria hegyének maradványát, melynek a hegyek felé néző peremén a rejtező falvonulatok idézik a régi város időtlen emlékét. Ebbe a térségbe vezet Abraham Ortelius 1597-ben készített térképe is, amelyen Pannónia Valéria tartományának napnyugati részén a mai Esztergom (Salva de Mansio) közelében jelöli Szikambriát (Herculia sive Sicambria) jóval Szentendre (Ulcisia Castra) fölött. Felhasznált irodalom: Iean Hiret: Des Antiqvitez D Aniou Anger, M.DC.XVIII. Alain Demurger: Nos ancêtres les Troyens, publié dans Les Collections de L'Histoire n 44-07/2009 Gérard de Séde: Race fabuleuse / Paris, J ai lu /série Noszlopi Németh Péter: Az Árpád-kori Buda nyomai a Pilisben / Püski, Bp Vértessy György: Fehéregyháza kérdése tanulmány, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár/Bp. gyűjtemény Kálti Borsi: Cronica Picta - Képes Krónika kétnyelvű kiadás /2000. Emberfia Alapítvány Anonymus: Gesta Hungarorum /Osiris, Kézai Simon Krónikája /Osiris, Nicolaus Olahus: Hungaria / Osiris, Rupp Jakab: Buda-Pest és környékének földrajzi helyzete / MTA, Pest, Magyar Eszter: A Pálos-rend pilismaróti uradalmának újjászervezése a török hódóltság után /Pálos Rendtörténeti tanulmányok I. /1994. Maróti oklevelek XVIII. sz.-ból Komárom-Esztergom Megyei Levéltár-Evl. 1. Folyamodványok év nélkül es évek. Forrás: InterNet ages/pti_005_forrasszemelvenyek_2.htm Letölt: Külön köszöni e cikk írója Tharan-Trieb Marianne műfordító és kutató segítségét a francia szöveg lektorálásában, s a végleges magyar szöveg megszületésében.

13 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 15 Áldott gyomnövényeink Hazánk gyakori gyomnövénye a pitypang. De ha jobban megismerjük rájövünk, nem egyszerűen gyom-, sokkal inkább gyógynövényről van szó. A pitypangot (Taraxacum officinale) ismerjük gyermekláncfű és kutyatej néven is. A fészkes virágzatúak családjába tartozik, aranysárga virágai tavasztól őszig virítanak, díszei a kerteknek, erdőszéleknek, mezőknek. Az északi féltekén szinte mindenütt megtalálható. Termésük a gyerekek kedvencei a jellegzetes bóbitás kaszat, de virágait is szívesen kötik csokorba, fűzik koszorúba. A növény felhasználható részei a tavasszal vagy ősszel gyűjtött gyökerei, illetve a tavasszal és nyáron gyűjthető tőlevelek. Mindkét növényi rész szerepel a hazánkban szabadon forgalmazható drogok listáján. A leveleket forrázással, a gyökereket főzéssel készítjük el gyógyteának. A növény fő hatóanyagai a flavonoidok, keserű anyagok, triterpének, cseranyagok, karotinoidok, poliszaharidok, ásványi anyagok (kalcium). A gyökér elsősorban étvágytalanság, diszpepsziás panaszok, felfúvódás, epetermelési- és elfolyási zavarok kezelésére hasznos. Eleink a gyökeret pótkávénak is felhasználták: a megmosott és feldarabolt gyökérdarabokat enyhén melegített sütőben szárítottákpörkölték, egészen addig, amíg törhető nem lett, utána vízzel elkészítették. Hatásos ital volt cukor-, máj- és epebetegek részére, de egészségesek is bátran fogyaszthatták. A levelek vizelethajtó hatásúak, így reumás, köszvényes panaszok enyhítésére kiválóak, de hasznosak vesekő, vesehomok ellen is. Része lehet a vércukorszintet csökkentő teakeverékeknek, egyes poliszaharidjai pedig tumor gátló hatással bírnak. Méregtelenítő, fogyasztó teakeverékekben is találkozhatunk velük. A gyökér főzetéből aranyeres panaszokra készíthetünk borogatást, ugyanakkor a gyökérből alkoholos kivonat is készülhet. Hieronymus Bock is úgy vélte, hogy a növénynek minden része hasznos, így ír róla: Minden részével használják, az apotékákban vizét tartják az égetett víz minden dologban kellemesebben használható. A gyermekláncfű friss, tavaszi leveleit felhasználhatjuk a konyhában is. Keverhetjük túrókrémbe, körözöttbe, uborkával, paradicsommal, zöldhagymával, kevés citromos öntettel nagyon finom saláta is készíthető belőle. Kicsit kesernyés az íze, de ez ne riasszon el senkit. Gabriele Bickel német füvesasszony pálinkát és bort is készít pitypangból. A borhoz 1 liter száraz fehérbor és 30 pitypangvirág szükséges. A virágokat tiszta, napfényes időben szedjük le, amikor telve vannak energiával. Üvegbe tesszük a virágokat, felöntjük a borral és 14 napig érleljük, világos helyen. Ezt követően szűrjük át 2,5 dl-es üvegekbe, és sötét, hűvös helyen tároljuk. Aperitifként kínálhatjuk, íze a száraz sherryére emlékeztet. A megbontott üveget ne tároljuk sokáig, mert az ital könnyen romlik. A pongyolapitypang-pálinkához 30 virág, 3 ág citromfű, 2 friss fehérürömlevél (vagy 4 szárított) és 1 liter gyümölcspálinka szükséges. A hozzávalókat üvegbe tesszük, 14 napig érleljük világos helyen. Ekkorra aranysárgává válik, ilyenkor már nyugodtan leszűrhetjük. Aperitifként kínálhatjuk, serkenti a máj- és epeműködést, segíti a zsíremésztést. Mivel emésztőrendszerre ható italról van szó, ne édesítsük még mézzel sem. Horváth Adrien

14 16 Dobogó A magyar népi gyógyászat (folytatás a júniusi számból) Meleg téglára ecetet öntenek, így gőzölik, vagy csutka-parázsra szórt piros tengerivel párolják meg a fájós részt. Jól megtört tormagyökeret buzgó vízzel leöntenek, cseberbe öntik. A beteg széken ül, elébe teszik a csebret, jól betakarják. A hűlő tormás vizet beledobált forró békasókkal (kövekkel) melegítik. (Ezt az ősi vízmelegítő módszert Vajkai közli a Borsavölgyéből.) Reoma ellen diófalevél-fürdő. Az is egy hatalmas erős fürdő reoma ellen. Félmaréknyi ficfakéreg (főzfa) megfőzve, ezt napjában kétszer inni. Országszerte ismert és alkalmazott reumagyógymód volt a méhszúráskúra, a nadályragasztás és a köpölyözés is. Ficam: A ficamot miután a bába helyrerakta ecetes korpával borogatták. A törött végtagot deszkák közé rakták, majd orvoshoz fordultak. Sebészeti betegségek: sebek, törés, rándulás stb. Alkalmazott gyógymódjai: Sebek: A seb hamarabb begyógyul, ha szederlevelet gyengén leforrázunk. A levével lemossuk, a levelét pedig rákötjük a sebre. Ha a ház körül valami okból kifolyólag elvágtam a kezem, fehér falról meszet kapartam rá, és pókhálóval betekertem. Sarló vagy kaszavágásra azt a győrőmályvalevelet borítottuk, ami az udvarunkon terem. Jó rá a farkasalmalevél is. A fertőzött sebet, amely elmírgesedett, begennyedzett, győlt (pl. körömgyulladás), forró vízbe vagdosták, vagy pezsgős vízben áztatták. A pezsgős víz megállítja, megpuhítja a gyülíst. Ragadós betegségek. Fertő, fertőzés, fertőtlenítés. Ragadós betegségek: Himlő. Tifózus lázak (kiütéses tífusz, hastífusz, fejtífusz, azaz meningitisz, enkefalitisz) Kolera. Nemi baj. Alkalmazott gyógymódjai: Himlő: Ilyenkor azt csináltuk, hogy székfőteában fürösztöttük meg a beteget, utána forralt bort itattunk vele, és jó meleg dunnába dugtuk. Tífusz: A tífusznak nem nagyon volt gyógyszere, hiába szedtünk ezt is, azt is. Sokan bele is haltak. A mamám nem tudott velem mást csinálni, csak azt, hogy meztelen testemet hideg vizes ruhába göngyölte. Szegény mamám, ő belehalt. Az élőtáplálékok zöldségek, gyümölcsök vitaminjaiknak és ásványi anyagaiknak köszönhetően külsőleg és belsőleg alkalmazva is gyógyítanak. Leggyakrabban a vöröshagymát, a fokhagymát, a krumplit és a céklát használták, de minden zöldségnek megvolt a szerepe az egészség megőrzésében és helyreállításában. A gyümölcsök kellőmennyiségben, nyersen fogyasztva ízletes gyógyszerek. A kenés-masszírozás alkalmazásai Reuma, inak, izmok betegségeinél: Izomcsomósodás. Kezefején izomcsomósodás támadt, ín ment ki a helyéből. Az orvosok csontnövésnek vélték, operálni akarták. A gyógyító elébb meleg borogatást rendelt, míg a keménység o- lyan puha, hogy így be lehet nyomni, azután éhgyomorra, étlenül magához rendelte. Három óra hosszat masszérozta, fel egészen nyakig. Kihúztam az inat, helyrement a szépen. Mint egy íz, ilyen maradt. A láb kenése közben: agyon van erőltetve a láb. izomvastagodás van. Az izom megnyúlt és utána összezsugorodott. Ez mind erősebben öröködik rajta. Meleg fürdő kellett volna rája (ti. annak idején). (A külsőboka táján kenve:) isiás, ott az idegszál meg van vastagodva, meg van csomósodva. Recseg az az idegszál a bokánál, kenéskor hallhatóan recseg. A csontrakás, helyretevés alkalmazásai Ujjficammal sokan jöttek hozzám. Megfogtam az ujját, megmozgattam. Először le-fel és két oldalra. Egyre erősebben. Ha kattant, helyreugrott. Mészáros Ferenc a betegek gerincét tette helyre megroppantással. Főképpen a szinte népbetegségnek számító derékfájás (lumbágó) és ülőideg-fájdalom (isiász) esetén hatásos ez a kezelésmód. A köpölyözés alkalmazásai: Leggyakrabban a fej betegségeinél, magas vérnyomásnál alkalmazták. Bugyi Sándor nagykamarási borbélymester öt-tíz percig hagyta a betegén a poharakat, majd karcolás után két-három percig szivatott a poharakba vért. Többnyire a nyakcsigolyára helyezte, mert ott megfordul az öszszes vér. De az alkarra, felkarra, combra és alszárra, derékra is, ha megmeredt a beteg keze lába vagy a cipekedéstől a dereka. A nadályozás alkalmazásai: Reomárul olyan jó nincsen mint ez a tályoggyökér meg a pióca. Az a vér meg van csípve a hidegtül, nem tud újulni. A pióca kihúzza. Szúrt a háta, nadályt ragasztott: Jó vért nem szív. Olyan sokáig kotorászott a hátamon, míg megtalálta ahun tört vér van. Lelki, szellemi gyógymódok alkalmazásai: Ráolvasás, imádkozás, pszichoterápa:

15 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 17 A szemölcsöktől való megszabadulásra szóló rítus: Napfeljötte előtt, azt mondja, forduljak a napnak szembe, és mondjam, engem hívnak lakodalomba, de én nem megyek el, elküldelek tüktököt. Menjetek! Phü, phü, phü! Háromszor köpjem el. Füstölés, gőzölés: Ijedésre, megverődésre szenes vízzel öntötték meg a gyermeket. Egy bádog hidegvízbe kilenc darab, izzó faszenet dobáltak bele, miközben mindegyikre keresztet vetettek, rámondták: se nem egy, se nem kettő, se nem három egész kilencig. Ezután a kispulya elhallgatott, nem sírt, nem hánykolódott tovább. Megfüstöljük a hajával, aki megveri szemmel. Annak a kutyának a szőrivel kellett megfüstölni a gyermeket, amelyiktől megijedt. Ez eloszlatta az ijedtséget. A terápia célja a beteg biztonságérzetének növelése, védettség tudatának kialakítása. Az egyik beteg elmeséli, hogy a gyógyító aszszony ajánlatára seprőt állított éjszakára keresztben az ajtóba, gatyamadzaggal kötötte be a kilincset. Jött volna akkor éjjel is befele a kutya (rontó), de nem volt ereje, hogy bejöjjön. Az ablakba ugrált csak. Amit megőrizhetünk a népi gyógyászat tudásából Őrizzük elsősorban azt, ami a legkevésbé változott századokon át, vagyis a népi gyógyászat szellemiségét, mindenekelőtt a tudósgyógyító emberséges viszonyulását a betegekhez, valamint a pozitív életszemléletét. Alkalmazzuk azokat az egyszerű népi gyógymódokat, amelyek könnyen elérhetők számunkra, és amelyekhez bizalmunk van. Ne feledjük a bölcs gyógyító tanácsát: az egészséges élet alapja a mértékletesség, a természetesség és a derűs lélek. Néhány példa a zöldségek és gyümölcsök gyógyhatásaira: Fokhagyma: csökkenti a koleszterint, lázcsökkentőhatású, baktérium- és vírusölő. Krumpli: méregtelenítő, megtisztítja a szervezetet a nehézfémek lerakódásától, gyomorfekély és bélgyulladás gátló. Földieper: vértisztító, baktériumölő, bőrzúzódás, bőralatti vérzékenység, magas vérnyomás, elhízás. Cseresznye: kitűnő vértisztító. Sárgabarack: gyengülő látás (Avitamin), rák ellen (kén), érrendszeri betegségek. Alma: fontos a héja, a cellulóz része, mely segíti kitisztítani a beleket, ízületi gyulladás: almabor, almaecet (a magas savtartalom miatt) Felhasznált irodalomjegyzék 1. Oláh Andor: Újhold új király! Gondolat Könyvkiadó, Budapest, Oláh Andor: Főbe fába az orvosság! ( Békés megyei népi orvoslás ) I. kötet 3. Régi Gyógyítás Mőhely I., Molnár V. József: Tanulmányok az esztendıkörének rítusrendszeréhez. Melius Kiadvány, Makay B. Kiss J.: Népi gyógyítások Szatmárban. Népszava Kiadó, Bp., Kótyuk Erzsébet: A népi gyógyítás hagyományai egy kárpátaljai magyar faluban. Osiris Kiadó, Bp., Fajkusz Katalin Sztankovics Valéria Morvai Katalin VIII. PILISVIGYÁZÓ ÉS ÉRTÉKÁTADÓ NAP BÉKÁSMEGYERI KÖZÖSSÉGI HÁZ (Budapest, III. Csobánka tér 1.) november 13. szombat 13 óra: ARADI LAJOS: Mi is az a Pilis-rejtély? 14 óra: VESZTERGÁM MIKLÓS: Halkan felsír a tárogató 15 óra:rekettyés MÁRIA: A szívcsakra ébredése Szünet 16:30 óra: VETRÁB JÓZSEF KADOCSA SZŐKE ISTVÁN ATILLA: Magyar tájak, magyar versek 17 óra: JUHÁSZ ZOLTÁN: A zene ősnyelve 18 óra: DR. TÓTH JUDIT: Pálosok és a Szent Korona kapcsolata Szünet 19:30 óra: EGYED ZOLTÁN HERCEG FERENC: A királyi fehér a Pilisben Támogatás: 1600 Ft A Pilisben magyar vagyok, ember maradok!

16 18 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM Veszélyes játékok vészterhes utakon Gondolatok a magyar történeti alkotmányról, a Szent Korona-tanról, a jogfolytonosság helyreállításáról, annak időszerű kérdéseiről. 6. rész Dr. TÓTH ZOLTÁN JÓZSEF Tiszteletteljes ajánlások a Magyarok Szövetségének, a Jobbiknak, a Magyar Nemzetstratégiai Szövetségnek, a Magyar Konzervatív Alapítványnak, a Civil Összefogás Fórumnak, a Magyarországért Kulturális Egyesületnek a Független Jogász Fórumnak, továbbá az országgyűlési pártoknak is, és más szerveződéseknek. Ezt a tanulmányomat még 2009 júliusában írtam ben a Dobogóban, és Magyar Szemle júniusi számában megjelent Mindszenty József védelmében c. tanulmányomban kifejtettem, hogy nézetem szerint a mai magyarság szellemét, lelkét, öntudatát a liberalizmus mellett az veszélyezteti leginkább, hogy szembe kívánják fordítani a keresztény és a magyar kötődését. A hivatkozott tanulmány a jelenlegi egyházi vezetés felelősségéről, valamint arról szól, hogy eluralkodott nálunk a kereszténységet nemzetközi, internacionalista, a magyarságtól és annak hagyományaitól elszakító egyház politikai irányzat, szellemiség. A jelenlegi tanulmányban arra kívánom felhívni a figyelmet, hogy erőteljes, tudatos és arrogáns az az irányzat is, amely a magyar hagyományokat a keresztény hit, és az egyházak ellen kívánja értelmezni. Nézetem szerint mind a két irányzat a nemzet pusztulását kívánó öntudat meghasonláshoz vezet. (Lásd: Alkotmányreform. Magyar Nemzetstratégia) Az egymással inkább szövetséges erők tudatos, jól megtervezett szembeállítása zajlik most körülöttünk, velünk. A Dobogóban, és a Magyar Szemlében leírtaknak nagy, a Vatikánig eljutó, máig nem lezárt hatása van. A jelen tanulmányom megírását követte a Magyar Katolikus Püspöki Kar nézetem szerint a tisztán látást segíteni kívánó körlevele. A megnyilatkozás joggal elítéli az eszmei liberalizmust és keresztény hit és egyház elleni őshagyomány értelmezést, felhívja a figyelmet az öntudatukat keresőknek, az őket érő kihívásokra, de ugyanakkor megfogalmazásában alkalmas lehet arra, hogy még a hívőkben is kétséget támasszon. Természetesen a körlevél önmagában még nem ad választ az elmúlt évtizedek örökségétől nem megszabaduló, a nemzeti öntudatot veszélyeztető, azt és a néphagyományt negligáló, a szociális kérdéseket egyértelműen nem felvállaló magyar és keresztény hit ellenes hatalommal való politikai eszmei kollaborálására A JOGFOLYTONOSSÁG HELYREÁLLÍTÁSÁNAK KÉRDÉSE MA. A történelmi gyakorlat és a több generációs jogtudósi állásfoglalások alapján és a józan ész szerint is, a történeti alkotmány, és a Szent Koronatan alapján jogfolytonosság helyreállításáról akkor beszélünk, ha törvénytelen rendszert kívánunk törvényessé alakítani. Ezt nevezi a korabeli alkotmányjog és közélet a jogfolytonosság helyreállításának. Ha valaki, ma Magyarországon jogfolytonosság helyreállítását kívánja, akkor éppen ezért ki kell mondania, hogy az március 19. óta létezett politikai és alkotmányos rendszerek, így az ben megalakított rendszer is máig, törvénytelenek. A történeti alkotmány jogfolytonos helyreállításának ez a megállapítás az elsődleges és nélkülözhetetlen feltétele. Az lehet a vita tárgya, hogy a mai rendszer törvényes-e, vagy törvénytelen-e, de az nem, hogy jogfolytonosságot csakis a törvénytelen rendszernek törvényessé alakításakor lehet beszélni. Mi indokolhatja ezt a megállapítást? Magyarországot 1944-ben először náci, majd szovjet csapatok szállják meg. Ez a megszállás 1991-ig tartott. Nyilvánvaló, hogy teljes mértékben sérül Magyarország szuverenitása, önrendelkezése. A magyarság nem volt ura önmagának. Ezen a helyzeten az sem változtat semmit, hogy időközben Magyarországot elismerték a nemzetközi jog szerint szuverén államnak. Először a Párizsi békében, 1947-ben, majd ENSZ tagként történt felvételünkkel 1955-ben, és azóta is a mai napig. Ausztriát is elismerték 1849 és 1867 között, attól függetlenül, hogy 1849 és 1861 között Magyarország de facto megszűnt létezni, illetve 1861 és 1867 között viszonylagos autonómiája volt a birodalmon belül. Éppen ebben az időszakban fejti ki Deák Ferenc az alkotmányról és a jogfolytonosságról vallott nézeteit, mely szerint a magyarországi rendszer törvényessége nem azon múlik elsősorban, hogy a nemzetközi jog azt hogyan kezeli. Sajnos a történelem bizonyítja, hogy a nemzetközi jog egyfajta gumi jogszabály rendszer, amit mindig úgy kell értelmezni, ahogy a győztes hatalmaknak tetszik. (Lásd például ma az iraki rendszer törvényességének kérdését) Ez önmagában nem objektív mérce egy ország szuverenitásának megállapításához. (Mellesleg megjegyezve, bizonyára csak sajátos tragikus sorozatként értékeli a történettudomány, hogy a 1867-re a megegyezést, vagy a függetlenséget legkövetkezetesebben

17 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 19 képviselő legmarkánsabb magyar közéleti személyek közül sokan öngyilkosságot követtek el. Azzal együtt, hogy haláluk teljesen értelmetlen volt, és oka alig, vagy egyáltalán nem magyarázható. Haláluk legfeljebb csak az országunk, és nemzetünk ellen fellépőknek lehetett érdeke. Kezdve István nádorral, folytatva Széchényi Istvánnal, Majláth Györggyel, Irinyi Józseffel, Nyáry Pállal, Teleki Lászlóval, a teljesség nélkül. Persze Kossuth Lajos megmaradhatott száműzetésben.) Miután megszálló hatóságok irányították az országot törvénytelen, illetve illegitim volt az 1946-os köztársasági rend is. (Az csak érdekesség, hogy az akkori Nemzetgyűlés, nem tekintette magát egy új, a történelmi Magyarországgal való szakító korszak kezdetének. Valójában ők is egy alkotmány helyreállításban gondolkodtak és próbálták követni a hagyományokat. Az országgyűlést nemzetgyűlésnek hívták, a köztársasági rendszert nem kartális alkotmánnyal vezették be, hanem folytatva a hagyományokat, történeti alkotmányos formával, sőt a törvény indoklásában hivatkoztak a Szent Korona-tanra is, mint pozitív, a hatalom megosztását, és ellenőrzését jelentő hagyományra. Később éppen a hagyományra tekintettel alakították át a nemzetgyűlést is ismét országgyűlésre 1949-ben. A köztársasági államformára és rendre éppenséggel, mint a történeti alkotmány fejlődés beteljesülésére tekintettek. Természetesen a megszállás miatt ezt a rendszert nem lehet törvényesnek tekinteni.) Az 1949-es alkotmány, a diktatúra rendje is törvénytelen. Ez az illegitim alkotmányos rend viszont, minden tekintetben szakítani kívánt és szakított az ezeréves magyar állammal és annak hagyományaival. Az 1949-es alkotmány kartális és nem történelmi alkotmányos forma, és a rendszer magát nem a korábbi történeti rendszerek folytatójaként, hanem az 1919-es kommün politikai és rendszer utódjaként határozta meg magát. Fontos itt megállapítani, és ennek jelentősége van, hogy a mai értékelők a diktatúra, azaz a népszuverenitás gyakorlati meg nem valósulása miatt ítélik el az akkori, az 1949 és 1990 között működött rendszert. Csakhogy, az alkotmányos helyzet sem az 1985-ben megválasztott országgyűlés, sem a rendszerváltó törvények elfogadásának idején ben sem változott. Az ország idegen katonai megszállás alatt volt ugyanis, rendszert átalakító, az 1949-es alkotmányt tartalmilag teljesen kicserélő jogszabályok elfogadása idején ben és ben is. Ezért a rendszer létrejötte teljes mértékben törvénytelen, illegitim közjogi hagyo-- mányaink alapján is. Mi a helyzet az 1990 óta működő alkotmányos és politikai rendszerrel? A létrejötte törvénytelen. Lehete törvénytelenségre jogot alapítani: nem. Sőt, mivel ez a rendszer a korábbi rendszer folytatása, formálisan az 1949-esnek, illetve a mai hatalmi, politikai tényezők tartalmilag az 1946-os rendszert nevezik meg a mai alkotmányos rend elődjének, illetve a mait annak utódjaként. Ez alkotmánybírósági határozatokból, illetve a millenniumi emléktörvény 1999-es vitájában is kiderült. Ezzel különös helyzet állt elő. Ha a mostani rendszer a magát törvényesnek tartja, akkor az elődjét is törvényesnek tekinti. Magyarán, ami a szovjet csapatok jelenléte óta, így a nyílt diktatúra negyven év alatt történt, az mind törvényesnek tekinthető, és ezért a mai rendszer által törvényesen, jogszabályokkal és a politika által nem bolygatható. Lehetne akkor sorolni: törvényesítve lett, illetve törvényessé vált utólag ezzel az egyesületek betiltása, a népbírósági ítéletek, a gazdasági és oktatási szektor szinte teljes államosítása, majd a spontán privatizáció is, amely során államosítók utódainak magántulajdonában került állami vagyon jelentős része. Törvényes az államadósság felvétele, és az állam által elkövetett bűncselekmények is elévültek (pl: ÁVH után, stb.), de törvényes még Mindszenty József eltávolítása is az esztergomi érsek közjogi funkciójából. A másik lehetőség, ami a jogfolytonosság helyreállításának feltétele is az, hogy a mai rendszer, ami magát a korábbi rendszer folytatójaként tartja, és az elmúlt 20 év is magáért beszél szintén törvénytelen. Valóban: törvénytelen-e a mai rendszer? Megállapítottuk, hogy törvénytelenségre jogot nem lehet alapítani, tehát bár megalapozása jogszerűen történt, hiszen a rendszer saját jogszabályai alapján járt el, de mégis teljesen törvénytelen. Lehet akkor azt mondani, hogy igen ez így van, de 1991, a szovjet csapatkivonás óta nincsen (?) Magyarországon törvénytelenül tartózkodó idegen haderő, és bár az is igaz, hogy a népszuverenitásra alapozott alkotmányos rend kezdete törvénytelen, de az azóta lezajlott országgyűlési és önkormányzati választások, valamint népszavazások, a néprészvétel törvényessé tették a rendszert. Különösen hangsúlyozottá válik a probléma, ha azt is figyelembe vesszük azt is, hogy a mai, a népszuverenitásra alapozott, a modern jogállamisági követelményeknek megfelelő alkotmányt, a megszállás és a diktatúra miatt a népszuverenitással fel nem hatalmazott országgyűlés fogadta el ben. Az ellentmondás ott feszül, hogy a mai politikai rezsim éppen azért mert, a népszuverenitás a valóságban a megszállás, és diktatórikus rendje miatt nem nem érvényesülhetett, politikailag a kommunista diktatúrát nem fogadja el, de alkotmányjogilag igen. (Nagyon szép példa erre a Magyar Köztársaság hivatalos kiadójának, a Magyar Közlöny tavalyi, ben megjelent emlékkiadványa. A kötet a mai hatályos alkotmány jogfolytonos elődjének tekinti az 1949-es alkotmányt és annak összes módosítását 1949-től 2009-ig.) Fel kell tennünk azonban a kérdést: mennyiben érvényesül a népszuverenitás a mai alkotmányos rendben, amelynek alkotmánya a törvényességét, legitimitását éppen erre alapozza? A modern alkotmányos elvek alapján működő demokratikus rendszerek mindegyikében vannak

18 20 Dobogó olyan alkotmányos szabályok, amelyek a népszuverenitást korlátozzák. Ezeket nem együtt alkalmazzák a világban, de a magyarországi alkotmány és annak alkotmánybírósági értelmezése Európában abszurd módon, együttesen mindet beépítették a mai itthoni alkotmányos rendben. Melyek ezek? A teljesség igénye nélkül: a köztársasági elnököt nem közvetlenül választják; alkotmányossági kérdésben nem lehet népszavazást tartani; a túlkoncentrált kancelláriai típusú kormányzás; a kormányt gyakorlatilag csak a többségi párt- (ok) belső elhatározása buktathatja meg; a több párti uralom szinte teljes korlátlansága a hatalmi ágak fölött; felhatalmazás a rendeleti kormányzásra; magánhatalmi tényezők bevonása a közhatalom gyakorlásába; a központi jegybank példátlan függetlensége a népszuverenitás intézményeitől, a monetáris struktúrák teljes kivonása a népszuverenitás hatalmi intézményeinek ellenőrzése alól ; az alkotmánybíróság önhatalmú eljárással állapíthatja meg, hogy a panaszok elbírálási határidejét; külön megemlítendő, hogy az alkotmány be nem tartásának valójában nincs jogi, politikai következménye, stb. További kuszaságot okoz, hogy az alkotmánybíróság saját ítélkezését relatívvá nyilvánította. Ez egyszer azt jelenti, hogy nem értékalapú, természetjogon alapuló ítélkezési gyakorlatot vezetett be, másrészt korábbi ítéletei sem kötik. A magyarországi alkotmányos rend szinte példátlanul nagy teret enged a párt uralomnak a köztársasági rend intézményei felett. Alkotmányos rendszere és politikai múltja, jelene sajnos klasszikus példáját nyújtja a nemzetközi monetarista hatalom korlátlan érvényesülésének is. Ezt még külön segíti, hogy a jogszabály alkotás rendje megengedi, amire különösen 2002 és 2010 között után találunk tragikus példát, hogy akár egy semmilyen jelentős támogatást nem élvező kormány eladhatja a nemzeti vagyont, ezen belül a termőföldeket, az ásványi kincseket, az ívó és termálvizek hasznosításának jogát. A kormány akár olyan politikát is folytathat alkotmányos keretek között, amely a magánosok lakásvagyonának és a kis- és közép földtulajdonosok földjének elvesztéséhez vezethet. Az önkormányzati törzsvagyon valójában idegen rendelkezés alá bocsátható, és így tovább. Sőt, a politikai rendszer még saját jogszabályait sem tartja be. Például, nem alkot évente államháztartási mérleget, közép és hosszabb távú gazdaság politikát, a regionális közigazgatási hivatalok törvénytelenül működhettek és így tovább. Ismert, hogy az állami vagyon megfelelő mérlegének hiánya, valamint az állami és a nemzeti vagyon összekeverése a kirablást intézményesíti. A mai alkotmányos rend törvényessége, legitimitása, tehát nemcsak megkérdőjelezhető, hanem működését tekintve jellemzően jogszabály ellenes, illegális is. A felsorolt tények objektívek. Az objektivitás és a szubjektív megítélés határát súrolja az a megállapítás, hogy az elmúlt két évtized népszavazásai és országos választásokkor kezdve a négy igenes szavazástól 1989-ben, egészen a 2006-os országgyűlési választásokig felmerült csalásokat megnyugtatóan soha nem vizsgálták ki. A gyanút tovább fokozza, hogy jogszabály írja elő a választási cédulák minél gyorsabban történő megsemmisítését. Miután a mai alkotmányos rend nem ismeri el a szokásjogot, annak törvényesítő erejét, ezért a szokásjog által sem törvényesíthető a rendszer. A választásokon, a népszavazásokon való részvétel sem legitimizálhatja a rendszert. Nem csak azért mert az alkotmánybíróság önmagán kívül nem ismer el más szokásjogi gyakorlatot, hanem a jogszabály is úgy rendelkezik, hogy a hatalomgyakorlás közvetlen eszközei, amelyek kivételesek, nem az alkotmányos rendet, hanem a politikai hatalomgyakorlást legitimizálják. Az alkotmányos rend tekintetében teljesen mindegy, hogy egy szavazó, vagy minden jogosult részt vesz-e a választáson, illetve a népszavazáson. Az érvényességi küszöb el nem érése, csak a szavazás érvényességére van kihatással, de nem a rendszer törvényességének megítélésére. Európában az úgynevezett szocialista országok a kommunista diktatúra, illetve a megszállás alkotmányjogi örökségétől úgy szabadultak meg, hogy a korábbi rendszer politikai elítélése mellett az előző rendszerrel szakító új alkotmányt fogadtak el. Ezzel megállapították a mostani rendszereik jogfolytonosságát a megszállás és diktatúra előtti korábbi alkotmányos rendjeikkel. Ezzel a maguk törvényességét nem árnyékolták be a korábbi diktatúrák törvénytelenségével és tiszta lappal kezdtek. Ugyanakkor ezzel felhatalmazták magukat, hogy a törvénytelen rendszerből csak azt fogadják el törvényesnek utólag, amit a rendszerváltáskor, az után annak tartanak. Magyarországon ez az elvi felhatalmazás is elmaradt. Gyakorlatilag az történt, hogy 1944 végétől 1990-ig törvénytelenül hatalmat szerzők törvényesítették hatalmukat. (Megjegyzendő, hogy most Európában a Magyar Köztársaságon kívül egyedül egy államnak az alkotmányos rendje nyugszik megszállók által oktrojált alkotmányon. Ez Németország. Úgy látszik ez a két állam, illetve Japán a mai napig legyőzött államok státuszában vannak, amit alkotmányos rendjük is tükröz. Csakhogy Németországban, ahol szintén a törvényhozás választja a szövetségi elnököt, és nem lehet népszavazást tartani alkotmányos kérdésekben, továbbá kancelláriai típusú kormányzás van, a föderalista rendszer ellensúlyozza és megakadályozza a monolitikus, abszolutista központi hatalmi rendszer kialakulását. Másrészt az alkotmányt adó külföl-

19 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 21 di, győztes hatalom máig is jelen van, viszont Magyarország tekintetében már megszűnt a szovjet megszállás. Japán pedig, a győztesek adta alkotmánya mellett megtarthatta a császárát. Érdekes Olaszország esete, aki szintén a vesztesek oldalán harcolt, de mégsem úgy kezelték, Szlovákiához hasonlóan. Olaszországban 1946-ban népszavazással törölték el a monarchiát. A 90-es években az eredményt megállapító bírók közül az utolsó életben maradott elmondta, hogy akkor a bírók megállapodtak abban, hogy az aki utoljára életben marad nyilvánosságra hozza, hogy 1946-ban csalás történt. A bíró ezután hamarosan elhunyt, de ugyanakkor mások hevesen cáfolták, hogy ez igaz lenne. Igaz, akik cáfolták, nem voltak jelen a szavazatok végső összesítésénél. Ma például, a felszabadított Irak alkotmányos helyzete hasonlítható a magyaréhoz, miután még csak ENSZ felhatalmazással sem rendelkező külföldi haderő megszállása alatt hatályba lépett alkotmánya van. Persze a magyar alkotmány felfogás szerint a korábbi rezsim sem törvényes, mert puccsal került a hatalomba, amit meg is tartott magának.) Annak megállapítása, hogy mai rendszer törvénytelen, illetve, hogy törvényessége nem megalapozott nem csupán csak alkotmányjogi jelentőséggel bír. Ugyanis csak ebben az esetben mondható ki, hogy az elmúlt években, a nemzet érdekét súlyosan sértő, megmaradását elemileg veszélytető jogszabályok semmisek, következményeik nem évültek el. A mostani és a korábbi rendszer alkotmánya, jogrendje szerint például privatizációs döntések (termelői, értékesítői, banki és szolgáltató szektor és egyes vagyontárgyak, ingatlanok, stb.) és azok végrehajtása alapvetően jogszerűek voltak. Ha történtek bűncselekmények, mint például a hűtlen kezelés, okirattal viszszaélés, stb., akkor azok, mivel a rendszert törvényesnek tartják, már rendszerint elévültek. Ebben az esetben, ha egy új politikai is jutna hatalomra, csak a még megmaradt vagyont védelmezhetné és az eltűnt vagyont számszerűsítheti, esetleg az elkövetőket nevesítheti. A korábbiak tekintetében, az esetleges büntethetőség elévülése mellett legfeljebb már csak az államosításhoz fordulhatna. Ehhez azonban, az államosítandó cég beleegyezése is szükséges lenne, továbbá az ár, a kártérítés, a piaci árnak megfelelően alakulna. A másik megoldás ebben az esetben még az lehetne, ha tisztességtelenségre hivatkozva a korábbi szerződéseket semmisnek mondanák ki, azon az alapon, hogy az alkotmány az állami tulajdont ugyanúgy védi, mint a magántulajdont. A még most hatályban lévő (2009) Ptk. pedig tiltja a tisztességtelen szerződéseket. A hátránya ennek az, hogy bírósági eljárást igényel minden esetben és mind az eljárás megindítása, mind a kimenetele a jelenlegi jogalkalmazás rendszerében, nézetem szerint kétséges. Ha azonban, jogfolytonosság helyreállításáról lenne szó, akkor a rendszer törvénytelenségének elismerésével a korábbi, a nemzet számára káros vagyonmozgások törvénytelenek lennének és legfeljebb kártalanítás útján visszavehetőek. (Lásd például az Aranybulla szabályozását, mint mintát a hasonló esetre) A kártalanítás összege a privatizáció alapján az államkasszába befizetett összeget, illetve az esetleges értéknövelő beruházásokat figyelembe vevő a vagyon értéke lehetne. Természetesen ennek a politikai feltétele az lenne, ha mai törvénytelen oligarchia, amely bűnszövetkezet módjára gondtalanul fosztja ki az országot és állampolgárait, hajlandó lenne valamilyen kompromisszumra a nemzettel. Jancsó Henriett: Kései vallomás Hajadba csókolt reggeli álmot egy gyöngyszerű harmat. Ölelése, mint habzó tenger hullámzása, hűs takaróként védett. Simult hozzám a múló idő, S Te meztelen talppal osont kérő sóhajom voltál. Szerelmet súgtak a szelíd szavak. Lelkem tükre a lelked, mint reggeli fény, játszik egy égőn izzó tűzszerű szikrát. Ketten voltunk. Léted létemben halkan nyugvó esti magány. Langymeleg nyárban csenddé olvadt eskü bilincse. Körém font a remény. Suttogva hulló, elhagyott ígéret igazát kerestem. Melegített, ha fáztam. Mi mégis ketten voltunk. Hangtalanul ölelő nevetés, mint gyémántok fénye bennem most kopott kavicsok közt játszik. Eljött az este. Szavakból hímzett asszonyi fátylam magamra vettem, fodros álmok közt a fellegekben. Díszemnek látszó nyakékem, csillagok tükrén csillanó álmom, tenyeredbe tett valóságom. S mi csak ketten voltunk. A nyárszínű égen egy csonka varázs. Lettél hajnali harmattal csókolt kései vallomás. S én látod, magam maradtam.

20 22 Dobogó Ádám, Éva és Viktor Frankenstein MOLNÁR GÉZA TÓTH FERENC Stephen King Danse Macabre című művében többször is belebotlik Mary Shelley regényébe. Kicsit értetlenül ugyan, de úgy véli, az egyik legmélyre hatóbb alkotásról van szó, ami a mai napig megmozgatja az emberek fantáziáját. a Frankenstein című regényt ma nem igen veszik kézbe az olvasók. Amerikaiak milliói ismerik a Frankenstein nevet, (ha nem is olyan sokan, mint Ronald McDonaldét; na ő aztán igazi kultúrhős), a legtöbben azonban még azzal sincsenek tisztában, hogy ez a név nem a szörnyet, hanem a szörny teremtőjét takarja bár ezt mesefűzés és az elbeszélés stílusa önmagában ezt nem indokolja. King jó néhány sort szentel a mű ismertetésének, s összegzésként megállapítja: Mary Shelley regénye valójában egy kényelmesen hömpölygő, bő lére eresztett melodráma, a témát elnagyolt, nem túl merész, és elég nyers ecsetvonásokkal festi meg a szerző. Valahogy úgy fejti ki mondanivalóját, ahogyan az okos, de naiv egyetemisták érvelnek. majd felteszi a kérdést: hogyan válhatott ez a nem kifejezetten zseniális rémmese amelynek eredeti változata mindössze száz oldal hosszú volt (Ms. Shelley férje, Percy Bysshe Shelley bátorítására bővítette ki a vázlatot) ilyen kulturális tényezővé, amely az évek során olyan befolyásra tett szert, hogy mikor ma, 164 évvel a mű születése után bemegyünk a boltba, a polcon ott találjuk a Frankenberry fantázianevű kukoricapelyhet; de meg kell említeni a The Munsters című régi tv sorozatot, amelyet úgy látszik, örökre a képernyőkre kényszerítettek; vagy az Aurora Frankenstein makettkészletet, amelyik, ha sikerül összerakni, a lelkes ifjú makettkészítőt egy sötétben világító szörnynyel ajándékozza meg, amelyik egy sötétben világító temetőben botorkál; és amikor valaki úgy fejezi ki döbbenetét, miután egy nem igazán kellemes megjelenésű embertársával hozta össze a sors, hogy: Olyan ronda, mint Frankenstein? A kérdésre a legkézenfekvőbb válasz: a filmipar. A filmipar hatása miatt vált Frankenstein (és a szörny) ilyen ismertté. S ami azt illeti, nehéz elvitatni a válasz igazságát. Nos, hogy ne áruljunk zsákbamacskát, az alábbiakban épp e válasz elvitatására teszünk kísérletet. Stephen King szavai ugyanis, bármilyen meggyőzőek, nem felelnek a kérdésre, mi több megkerülik a választ. Kb. úgy, ahogy azok a tudósok, aki a mai napig úgy vélik, a földi élet a világűrből érkezett csírákból alakult ki. A válasz ugyanis újabb kérdést sejtet: azok a csírák vajon hol alakultak ki? A filmipar miért kapta fel Viktor Frankenstein történetét? Nem lehet példának okáért, hogy itt olyan ősi tudás, olyan ősi történet kerül elénk, amely valahogy minden emberben benne él? Valami olyan ősi borzongás, aminek nem is anynyira a filmhez, mint inkább az ember, az emberiség múltjához van köze? Ha komolyan vesszük a kérdést, meg kell fontolnunk néhány adalékot. Olyan mozzanatokat, amelyek arra utalnak, nem Viktor Frankenstein volt az első, aki valamiféle emberutánzat teremtésével kísérletezett. Az első ilyen jel az Új Szövetségből való. Nem valamiféle konkrét szöveg, csupán egy halvány utalás. Jézus magát emberfiának nevezi. Ez mintegy megkülönböztető jelzőként vonul végig a történeten. Sohasem értettem. Ha ugyanis valamennyien emberek vagyunk, akkor az emberfia kitétel nehezen értelmezhető. Ha jól belegondolok, kerekperec kijelenthetjük, ennek a jelzőnek csak akkor van értelme, ha a többiek nem az ember fiai. Ha ezen a nyomon indulunk tovább, hamarosan egy sokkal határozottabb jelre bukkanunk. János evangéliumának 8. fejezetében, ott is a 44. pontban a következőket olvashatjuk: Ti az ördög atyától valók vagytok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Az emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen ő benne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja. magyarán a korabeli népesség, finoman szólva nem ugyanattól az atyától származik. Van, aki Isten teremtménye, de vannak, akiket a hazugság atyja alkotott. A kérdéses szöveg persze sokféleképpen magyarázható. Nekünk azonban az a véleményünk, hogy a lehetséges értelmezéseken túl komolyan is vehető. Jézus nem véletlenül nevezi magát emberfiának. Egyszerűen azért: mert akik az ördög atyától vannak, nem az ember fiai. E pillanatban önkéntelenül adódik a párhuzam Viktor Frankenstein és az ördög atya között. Mindketten belekontárkodtak a teremtésbe. Mindketten létrehoztak valamit, ami embernek akar látszani, ám mégsem az. Valamit, ami ezért vagy azért emberölővé lesz, vagy ahogy Jézus fogalmaz: az volt a kezdetektől fogva. Nos ha mindezek fényében vesszük szemügyre Mózes első könyvének két fejezetét, igen érdekes mozzanatokra figyelhetünk fel. Az 1. fejezet magának a teremtésnek a története. Isten Szent Lelke lebeg a vizek felett, és felhangzik az első ige: legyen világosság. Hat nappal később a folyamat lezárul. Végig követve egyes állomásait, láthatjuk, az ember teremtése volt az utolsó lépés. Nézzük csak: Mózes I. könyve 1 fejezet: 26. És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra; és uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon.

Pap Gábor Mint a Mennyben úgy a Földön is

Pap Gábor Mint a Mennyben úgy a Földön is Pap Gábor Mint a Mennyben úgy a Földön is Gondolatok az Úri Imádságról Valamit az előzményekről. Az 1970-es évek második felétől rendszeresen jártam le a Szamoshátra, Gyügyére, a fény járását tanulmányozni

Részletesebben

Atilla és párducos Árpád városa: Szikambria

Atilla és párducos Árpád városa: Szikambria Vetráb József Kadocsa Atilla és párducos Árpád városa: Szikambria II. rész: - Hol vagy Szikambria? mert a vérben, a lélekben él az örök ősemlékezés Szépvizi Balás Béla A kérdés indokolt. Szellemi kalandozásunk

Részletesebben

1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA

1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA 1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA A mi Urunk Jézus Krisztus így szól: Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. (Mt 11,28) Tőle kaptuk ezt

Részletesebben

SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG.

SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG. SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG. HÁLÓ KÖZÖSSÉGI ÉS KULTURÁLIS KÖZPONT S4 1052 BUDAPEST, SEMMELWEIS UTCA 4. 1/16. RÉSZ 2017. ÁPRILIS 24. HÉTFŐ 18.00

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

Európai integráció - európai kérdések

Európai integráció - európai kérdések 28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen

Részletesebben

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG)

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy Igen? Kérlek, ne zavarj, imádkozom. De te megszólítottál! Én, Téged megszólítottalak? Biztos, hogy nem! Csak imádkozom:

Részletesebben

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA BABITS FELJEGYZÉSEI ARANY JÁNOSRÓL Kézirat, rekonstrukció, kiadás * Horváth János a következő mondattal zárta az 1910-es évek első felében írt, de csupán a hagyatékból

Részletesebben

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem jelenthetett komolyabb problémát az, hogy megértesse

Részletesebben

Kérem, nyissa ki az Újszövetséget Máté 1:1-nél. Itt kezdi Máté magyarázatát arról, hogy mi az Evangélium. Ezt olvashatjuk:

Kérem, nyissa ki az Újszövetséget Máté 1:1-nél. Itt kezdi Máté magyarázatát arról, hogy mi az Evangélium. Ezt olvashatjuk: Mi az evangélium? Jó az, ha időt tudunk áldozni arra, hogy átgondoljuk mi a Biblia üzenete. Bizonyára sokan óvatosak a vallásokkal, a templomba járással, az egyházi rituálékkal, és a hagyományok követésével.

Részletesebben

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava A hónap régi magyar (katolikus) neve Böjtmás hava. Ez az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja. A nagyböjt java többnyire

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Pasarét, 2014. február 2. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Lekció: ApCsel 4,23-31 Alapige: Zsolt 124,8 A mi segítségünk az Úr nevében van, aki teremtette

Részletesebben

A LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde.

A LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Pasarét, 2013. október 24. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza A LÉLEK KARDJA Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Imádkozzunk! Hálaadással

Részletesebben

A KATEKUMENÁTUS ÉS FOKOZATAI HARMADIK FOKOZAT:

A KATEKUMENÁTUS ÉS FOKOZATAI HARMADIK FOKOZAT: A KATEKUMENÁTUS ÉS FOKOZATAI HARMADIK FOKOZAT: A SZENT IMÁDSÁG (A MIATYÁNK) ÁTADÁSA A KATEKUMENEKNEK 1 2 AZ IGE LITURGIÁJA Katekumen olvassa: Olvasmány Szent Pál apostolnak a Galatákhoz írt leveléből 4A

Részletesebben

Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09.

Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09. Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09. EZT CSELEKEDJÉTEK AZ ÉN EMLÉKEZETEMRE, Lk. 22;19, Azt tapasztalom testvérek, hogy első hallásra nehezen tud az ember megbarátkozni azokkal a szokatlanul új gondolatokkal,

Részletesebben

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele 2014. Március 23. hogy egyek legyenek Jn 17,20 A komáromi Plébánia hírlevele II/12. szám Jöjjetek, lássátok meg azt az embert, aki megmondott nekem mindent, amit tettem: nem ez-e a Krisztus? Az evangélium

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

Tanuljunk imádkozni ADUNARE

Tanuljunk imádkozni ADUNARE Tanuljunk imádkozni ADUNARE Tanuljunk imádkozni. Imádkozni tanulni olyasvalami ami örömet hoz az életünkbe és Istennek is tetsző. Az egyik legfontosabb lecke amelyet megtanulhatunk az az hogy hogyan imádkozzunk,

Részletesebben

A tanévzáró istentisztelet felépítése

A tanévzáró istentisztelet felépítése A tanévzáró istentisztelet felépítése HÁLAADÓ ÉNEK BEVEZETÉS BEVEZETÕ ZSOLTÁR (INTROITUS) A NAP IMÁDSÁGA (KOLLEKTA) IGEOLVASÁS IGEHIRDETÉS TE DEUM-ÉNEK ÁLTALÁNOS KÖNYÖRGÕ IMÁDSÁG, KYRIE, MIATYÁNK ÁLDÁS

Részletesebben

SZKA_209_22. Maszkok tánca

SZKA_209_22. Maszkok tánca SZKA_209_22 Maszkok tánca diákmelléklet maszkok tánca 9. évfolyam 207 Diákmelléklet 22/1 AUSZTRÁLIA TOTÓ Jelöld X-szel azokat a válaszokat, amiket helyesnek tartasz! Hány millió négyzetkilométer Ausztrália

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

NEM MINDENKI. Budapest, 2015. november 29. Vasárnap 10 óra Somogyi Péter lp.

NEM MINDENKI. Budapest, 2015. november 29. Vasárnap 10 óra Somogyi Péter lp. Budapest, 2015. november 29. Vasárnap 10 óra Somogyi Péter lp. NEM MINDENKI Lekció: Mt 7,21 23 Alapige: Mt 7,21 Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: Uram, Uram, hanem csak az,

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

A Katolikus Egyházban a húsvétot követő negyedik vasárnapot Jó Pásztor vasárnapjának nevezik, mely egyben a papi hivatások világnapja is.

A Katolikus Egyházban a húsvétot követő negyedik vasárnapot Jó Pásztor vasárnapjának nevezik, mely egyben a papi hivatások világnapja is. A Katolikus Egyházban a húsvétot követő negyedik vasárnapot Jó Pásztor vasárnapjának nevezik, mely egyben a papi hivatások világnapja is. E nap idén április 13-ára esik. Ekkor a szentmiséken világszerte

Részletesebben

AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI

AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI Egészen bizonyos, hogy azok az apostolok, akik korábban Jézus közvetlen tanítványai voltak (tehát a 12-höz tartoztak), tanításaik alkalmával

Részletesebben

Mindszenty bíborossal

Mindszenty bíborossal K Mindszenty bíborossal Ö Déri Péter Fotók Lovagi Milán Kiadja Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó 9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 3. Telefon: 94/513-191, 30/864-5605 E-mail: info@martinuskiado.hu

Részletesebben

EGY LÉPÉSSEL TOVÁBB JÉZUS KÖVETÉSE LUKÁCS 9 12 GORDON CHENG. Szentírás Szövetség

EGY LÉPÉSSEL TOVÁBB JÉZUS KÖVETÉSE LUKÁCS 9 12 GORDON CHENG. Szentírás Szövetség EGY LÉPÉSSEL TOVÁBB JÉZUS KÖVETÉSE LUKÁCS 9 12 GORDON CHENG Szentírás Szövetség A mû eredeti címe: Following Jesus Pathway Bible Guides: Luke 9 12 Szerzô: Gordon Cheng Originally published by Matthias

Részletesebben

TANÉVNYITÓ BUZDÍTÁS. Olvasandó (lectio): Mk 6,45-52. Alapige (textus): Mk 6,50

TANÉVNYITÓ BUZDÍTÁS. Olvasandó (lectio): Mk 6,45-52. Alapige (textus): Mk 6,50 Újpest-Belsőváros 2008. 09. 07. Juhász Emília TANÉVNYITÓ BUZDÍTÁS Alapige (textus): Mk 6,50 Olvasandó (lectio): Mk 6,45-52 Ezután azonnal megparancsolta tanítványainak, hogy szálljanak hajóba, és menjenek

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

ISTEN NEM HALOTT! JÉZUS NEM HAL MEG SOHASEM!

ISTEN NEM HALOTT! JÉZUS NEM HAL MEG SOHASEM! Dr. Egresits Ferenc ISTEN NEM HALOTT! JÉZUS NEM HAL MEG SOHASEM! Kérdések és megfontolások Jézus passiója kapcsán az irgalmasság évében. - Az esetleges párhuzamok és áthallások nem a véletlen művei! -

Részletesebben

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11.

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11. 2. tanulmány A Fiú július 5 11. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 7:13-14; Máté 11:27; 20:28; 24:30; Lukács 5:17-26; János 8:58 Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem

Részletesebben

Legénytoll a láthatáron II.

Legénytoll a láthatáron II. DIÓSI PÁL Legénytoll a láthatáron II. A fiatalok helyzetérõl, problémáiról Feladatunkat szûkösen értelmeznénk, ha megkerülnénk annak vizsgálatát, hogy a megkérdezettek milyennek látják generációjuk körülményeit.

Részletesebben

Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM

Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM 2. www.ujteremtes.hu Bábel és Ábrahám története Az egész földnek egy nyelve és egyféle beszéde volt. 1Móz. 11:1 El tudod-e képzelni milyen lenne az, ha mindenki

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE

A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE r r. f A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE IRTA: DARKÓ JENŐ dr. gy- n Y r «tanár BUDAPEST, 1 936. Ez a különlenyomat megjelent A Magyar Tanítók Könyvtára első»előadások * e. kötetében VIII. IDŐSZERŰ

Részletesebben

Tóth Endre: A Pápai Református Egyházmegye története című műve, mint az egyházmegyetörténet írás modellje

Tóth Endre: A Pápai Református Egyházmegye története című műve, mint az egyházmegyetörténet írás modellje Dienes Dénes Tóth Endre: A Pápai Református Egyházmegye története című műve, mint az egyházmegyetörténet írás modellje Nincs könnyű helyzetben az, aki meg akar felelni a címből következő elvárásoknak.

Részletesebben

Schéner Mihály Az alkotás létállapotai

Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Az alkotásnak három létállapotát különböztetem meg: a prenatálist, az intermediálist, és a posztnatálist, azt, amikor a mű napvilágra kerül. Mielőtt részletesen foglalkoznék

Részletesebben

Lakatos Éva sajtótörténeti bibliográfiájának margójára

Lakatos Éva sajtótörténeti bibliográfiájának margójára Lengyel András A bibliográfus dicsérete Lakatos Éva sajtótörténeti bibliográfiájának margójára 1 Többféle bibliográfia s bibliográfus létezik. Van, aki könyvel, rendszerez, rendet teremt, aki könyvészeti

Részletesebben

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Újpest-Belsőváros 2004. 03. 14. Loránt Gábor IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Alapige (textus): Neh 1 és Lk 11,1 Lectio: Neh 1 Lk 11,1: Történt egyszer, hogy valahol imádkozott, és mikor befejezte, így szólt hozzá

Részletesebben

Propaganda vagy útleírás?

Propaganda vagy útleírás? Földrajzi Értesítő XLVIII. évf. 1999. 3 4. füzet, pp. 363 367. Propaganda vagy útleírás? (Gondolatok a magyar katonai utazási irodalomról és Almásy László: Rommel seregénél Líbiában c. művéről) NAGY MIKLÓS

Részletesebben

KORREKCIÓS SIMÍTÁS A IV. HÁZ SEGÍTSÉGÉVEL

KORREKCIÓS SIMÍTÁS A IV. HÁZ SEGÍTSÉGÉVEL Németh Ágnes: KORREKCIÓS SIMÍTÁS A IV. HÁZ SEGÍTSÉGÉVEL Minden asztrológus legnehezebb feladatának tekinti ellenőrizni, hogy a kapott születési adatok precízek-e. Ehhez gondolom mindegyikünknek meg van

Részletesebben

Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás)

Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás) 138 Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás) A most következő előadásban két kérdésre keresem a választ. 1. A múltra nézve: Hogyan kezdte ünnepelni a keresztyénség karácsonykor Jézus Krisztus születését?

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

Vetélkedő kérdések és válaszok. A kivetítőn látható képek hogyan kapcsolódnak Jézus életéhez? Milyen történet kapcsolódik hozzájuk?

Vetélkedő kérdések és válaszok. A kivetítőn látható képek hogyan kapcsolódnak Jézus életéhez? Milyen történet kapcsolódik hozzájuk? Vetélkedő kérdések és válaszok 1. feladat A kivetítőn látható képek hogyan kapcsolódnak Jézus életéhez? Milyen történet kapcsolódik hozzájuk? 1. Jézus születése, a napkeleti bölcsek látogatása 2. Menekülés

Részletesebben

É N E K F Ü Z E T S Z Á M Á R A Ö S S Z E Á L L Í T V A MILYEN GYÖNYÖRŰ A SZÉP DICSÉRET! Z S O L T Á R O K K Ö N Y V E 1 4 7 : 1

É N E K F Ü Z E T S Z Á M Á R A Ö S S Z E Á L L Í T V A MILYEN GYÖNYÖRŰ A SZÉP DICSÉRET! Z S O L T Á R O K K Ö N Y V E 1 4 7 : 1 É N E K F Ü Z E T A S V Á B H E G Y I R E F O R M Á T U S G Y Ü L E K E Z E T S Z Á M Á R A Ö S S Z E Á L L Í T V A MILYEN JÓ ISTENÜNKRŐL ÉNEKELNI, MILYEN GYÖNYÖRŰ A SZÉP DICSÉRET! Z S O L T Á R O K K

Részletesebben

a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez

a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez A fekete özvegy levele a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez Tisztelt Főszerkesztő Úr! Karácsony szent ünnepére megvásároltam az Ön beosztottjának, Grendel Lajos úrnak, leendő férjem egykori barátjának

Részletesebben

Az átlagember tanítvánnyá tétele

Az átlagember tanítvánnyá tétele február 1 7. Az átlagember tanítvánnyá tétele SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Máté 15:32-39; 16:13-17; Lukács 2:21-28; 12:6-7; 13:1-5; Jakab 2:1-9 Mikor pedig Galilea tengere mellett járt, látá Simont

Részletesebben

Bevezetés. Imádság az idei karácsony teljességéért

Bevezetés. Imádság az idei karácsony teljességéért Bevezetés Imádság az idei karácsony teljességéért Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal.... Mi pedig

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK

ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK Pasarét, 2013. június 27. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK Alapige: Malakiás 1,6a A fiú tiszteli atyját, a szolga is az ő urát. És ha én atya

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE Jó reggelt kívánok! Tisztelettel köszöntöm az Országos Választási Bizottság ülésén megjelenteket, beadványozókat,

Részletesebben

2012. 09.05. Prédikáció Szeretnék jól dönteni!

2012. 09.05. Prédikáció Szeretnék jól dönteni! 2012. 09.05. Prédikáció Szeretnék jól dönteni! Annak ellenére, hogy bár Jézus tanítását törekszünk megérteni, befogadni, mégis azt éljük meg, hogy bizonyos esetekben nem tudtunk, vagy nem tudunk jól dönteni.

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

Mozgókép. Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18.

Mozgókép. Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18. Mozgókép Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18. Kedves Testvérek! Sokszor érzi az ember, hogy egy prédikációban jó tanácsokat kap, példamutatást, utat, amin járni lehet, iránymutatást,

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk

Részletesebben

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én is elhittem mindazt, amit előtte 8 éven át hirdettél.

Részletesebben

Buzsáki Gábor: Az életed kiszámolható!

Buzsáki Gábor: Az életed kiszámolható! Minden jog fenntartva 2015 www.asztropatika.hu 1 Ha egy problémával sokat foglalkozol, előbb-utóbb rátalálsz a megoldásra! Pontosan úgy, ahogyan ez lassan már 20 éve velem is történt a személyes tanácsadásaim

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.

Részletesebben

Megnyílás. 2. összejövetel

Megnyílás. 2. összejövetel Megnyílás 2. összejövetel 25 Előkészítés Üljünk körbe, és középre tegyünk egy gyertyát (ne a szőnyegre csöpögjön!). Ezt gyújtsuk meg a beszélgetés kezdetekor! Keresd ki a mai napra való szentírási részt:

Részletesebben

Rudolf Steiner. Szellemi hierarchiák és tükröződésük a fizikai világban

Rudolf Steiner. Szellemi hierarchiák és tükröződésük a fizikai világban Rudolf Steiner Szellemi hierarchiák és tükröződésük a fizikai világban Rudolf Steiner Szellemi hierarchiák és tükröződésük a fizikai világban Állatöv, planéták és kozmosz 10 előadás Düsseldorf, 1909.

Részletesebben

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido-történet gyerekeknek Richard Moon és Chas Fleischman tollából Vass Anikó és Erszény Krisztián fordításában Előszó Ezt a történetet közel huszonöt

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

A tudatosság és a fal

A tudatosság és a fal A tudatosság és a fal Valami nem stimmel a világgal: háborúk, szenvedések, önzés vesz körül bennünket, mikor Jézus azt mondja, hogy az Isten országa közöttetek van. (Lk 17,21) Hol van ez az ország Uram?

Részletesebben

E D V I N Írta Korcsmáros András

E D V I N Írta Korcsmáros András E D V I N Írta Korcsmáros András A színen a Fiú, aki egy padon ül, majd előveszi a telefonját. Szia! Én vagy az, Dávid! Most hallasz? Nem? Na és most? Nagyszerű! Minden rendben. Nem, nincs baj. Éppen ebédszünetem

Részletesebben

Művészettörténeti fejtegetések

Művészettörténeti fejtegetések Művészettörténeti fejtegetések A tanulmány-trilógiám harmadik fejezete nem ténykérdéseket tárgyal, hanem művészettörténeti dolgokra akarja felhívni a figyelmet. Azonban az, hogy a harmadik részt megérthessék,

Részletesebben

Így változtass az életeden. Lendvai Norbert. Publio kiadó. Minden jog fenntartva!

Így változtass az életeden. Lendvai Norbert. Publio kiadó. Minden jog fenntartva! Így változtass az életeden Lendvai Norbert 2015 Publio kiadó Minden jog fenntartva! Egy könyv születése 2011 nyarán írni kezdtem egy könyvet, melynek (több munkacím után) az Így változtass az életeden

Részletesebben

Oláh János. Magára talál a szó. Kodolányi Gyula W. Sh. szonettjeiről. Laudáció. Kodolányi Gyula akadémiai székfoglalójához (2014. június 13.

Oláh János. Magára talál a szó. Kodolányi Gyula W. Sh. szonettjeiről. Laudáció. Kodolányi Gyula akadémiai székfoglalójához (2014. június 13. Oláh János Magára talál a szó Kodolányi Gyula W. Sh. szonettjeiről Laudáció Kodolányi Gyula akadémiai székfoglalójához (2014. június 13.) Az még nem volna szokatlan a magyar irodalomban, hogy képzőművészeti

Részletesebben

valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája

valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája Jézusom, bízom Benned! Az Isteni irgalmasság kilencede valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája 1937. augusztus 10-én mondta az Úr Szent Faustina nővérnek: Azt kívánom,

Részletesebben

Részletek Bethlen Gábor naplójából, azokból az időkből, amikor a hitről írt

Részletek Bethlen Gábor naplójából, azokból az időkből, amikor a hitről írt Részletek Bethlen Gábor naplójából, azokból az időkből, amikor a hitről írt Bejegyzés 1607. január. 5. Bocskai István (igen tisztelt példaképem) valláskülönbség nélkül egyesítette a magyar nemzet szabadságának

Részletesebben

CSELEKEDJ! Bevezetés. 1 Majd szólt a tanítványaihoz is: Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála,

CSELEKEDJ! Bevezetés. 1 Majd szólt a tanítványaihoz is: Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála, CSELEKEDJ! 1 Majd szólt a tanítványaihoz is: Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála, hogy eltékozolja a vagyonát. 2 Ezért előhívatta, és így szólt hozzá: Mit hallok rólad? Adj

Részletesebben

SZKA_209_21. A Kilimandzsáró gyermekei

SZKA_209_21. A Kilimandzsáró gyermekei SZKA_209_21 A Kilimandzsáró gyermekei diákmelléklet A kilimandzsáró gyermekei 9. évfolyam 201 Diákmelléklet 21/1 A KILIMANDZSÁRÓ ÉS A KIBO 1. Bizonyára hallottatok már a Kilimandzsáróról, és talán a ti

Részletesebben

Jézus Jeruzsálemben. 10. tanulmány. május 28 június 3.

Jézus Jeruzsálemben. 10. tanulmány. május 28 június 3. 10. tanulmány Jézus Jeruzsálemben május 28 június 3. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Zakariás 9:9; Máté 21:1-46; 22:1-15; Apostolok cselekedetei 6:7; Róma 4:13-16; Jelenések 14:7-12 Sohasem olvastátok

Részletesebben

Ez 46,1-24 A fejedelem és az áldozatok rendje

Ez 46,1-24 A fejedelem és az áldozatok rendje Ez 46,1-24 A fejedelem és az áldozatok rendje Ezt mondja az Úr Isten: A belső pitvar kapuja, mely keletre néz, zárva legyen a dologtevő hat napon, szombatnapon pedig nyissák ki, és újhold napján is nyissák

Részletesebben

Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem

Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem Bevezetés az 1. részhez Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem Isten egyik különleges vonása ezt teljesen egyedi módon a Biblia jelent ki, egyetlen más könyvben vagy vallásban sem található meg

Részletesebben

Kiskastély krónika. Róna Katalin

Kiskastély krónika. Róna Katalin Kiskastély krónika A BALATON DÉLI PARTJA FELŐL SOMOGY LANKÁS DOMBJAI KÖZT HALADVA, ELHAGYVA SOMOGYVÁRT, MAJD ÚJABB KIS FALVAKAT, ÉRKEZÜNK A ZSÁKFALUBA, ALSÓBOGÁTRA. A FORRÓ NYÁRI DÉLELŐTTÖN A SZÉP, RENDE-

Részletesebben

Karácsony A szeretet ünnepe?

Karácsony A szeretet ünnepe? A TARJÁNI, HÉREGI ÉS BAJNAI REFORMÁTUS GYÜLEKEZETEK HÍRLEVELE II. évfolyam 12. szám 2009. december Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága. Karácsony A szeretet ünnepe? Ha az autók

Részletesebben

Forrás. Jézus mellénk állt

Forrás. Jézus mellénk állt Forrás a b i a i e g y h á z k ö z s é g h í r l e v e l e Jézus mellénk állt 13. évf. 1. szám 2016. január 10. Gárdonyi Géza népszerű karácsonyi énekében jól láttatja az első karácsony valóságát: Nem

Részletesebben

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem?

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Amikor úgy döntöttél, hogy behívod Jézust az életedbe, lehet, hogy felmerült benned a kérdés: Vajon Isten hallotta egyáltalán, amit mondtam?

Részletesebben

A Mennyország, Isten gyönyör otthona

A Mennyország, Isten gyönyör otthona A Biblia gyermekeknek bemutatja A Mennyország, Isten gyönyör otthona Írta : Edward Hughes Illusztrálta : Lazarus Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Átírta : Sarah S. 60/60. Történet www.m1914.org Bible

Részletesebben

JÉZUS SZENVEDÉSE (Rózsa Huba) A szenvedés története az evangéliumokban 15

JÉZUS SZENVEDÉSE (Rózsa Huba) A szenvedés története az evangéliumokban 15 Tartalom JÉZUS SZENVEDÉSE (Rózsa Huba) A szenvedés története az evangéliumokban 15 JÉZUS SZENVEDÉSE MÁRK SZERINT Márk szenvedéstörténetének tanítása 19 1. Jézus az Isten Fia 20 2. A szenvedés hozzátartozik

Részletesebben

A SZÁZEGYEDIK ASSZONY

A SZÁZEGYEDIK ASSZONY A SZÁZEGYEDIK ASSZONY (Egy kis tréfa) 1883 Sok tarkabarka dolgot írt meg hajdan a pajkos tollú Boccaccio. Veronai, florenci asszonyok segítették benne. Amennyi rossz fát azok a tuzre tettek, annak a hamujában

Részletesebben

Feldmár András ÉLETUNALOM, ÉLETTÉR, ÉLETKEDV

Feldmár András ÉLETUNALOM, ÉLETTÉR, ÉLETKEDV Feldmár András ÉLETUNALOM, ÉLETTÉR, ÉLETKEDV A kötet gondozásában közremûködött a Feldmár Intézet. A Feldmár Intézet szellemi mûhely, amely a filozófia, az etika és az interperszonális fenomenológia eszközeivel

Részletesebben

RENDELKEZÉS A SZENT LITURGIA KÖZÖS VÉGZÉSÉRŐL

RENDELKEZÉS A SZENT LITURGIA KÖZÖS VÉGZÉSÉRŐL RENDELKEZÉS A SZENT LITURGIA KÖZÖS VÉGZÉSÉRŐL 1. Általános alapelvek 1.1. Bevezetés A Keleti Egyházak Kánonjai Kódexének 700. kánonjának 2. -a ajánlja a püspökkel vagy egy másik pappal való koncelebrációt

Részletesebben

Létezik-e Antikrisztus?

Létezik-e Antikrisztus? Létezik-e Antikrisztus? Az embereknek sokféle elképzelésük van az Antikrisztusról, de e- gyedül csak a Bibliából kaphatunk helyes választ arra, hogy ki ő, és mit csinál. Felmerült már bennünk a kérdés:

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Énekeljünk!... 66

TARTALOMJEGYZÉK. Énekeljünk!... 66 TARTALOMJEGYZÉK Előszó... 6 1. Ismerjük meg egymást!... 8 2. Magyar reformátusok vagyunk... 10 3. Ismerkedés a Bibliával... 12 4. Isten teremtette a világot... 14 5. Isten teremtette az embert... 18 6.

Részletesebben

A tanítványság és az ima

A tanítványság és az ima január 11 17. A tanítványság és az ima SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 9:2-19; Máté 14:22-23; 26:36; János 17:6-26; Zsidók 2:17; 1Péter 4:7 De nemcsak őérettök könyörgök, hanem azokért is,

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

Az Új. Tanítás 2015. június 14-én

Az Új. Tanítás 2015. június 14-én Az Új Tanítás 2015. június 14-én Biró László Mi az Új? Mikor elhangzott a múlt havi tanítás, megfogalmazódott bennem, hogy most vasárnap hozzak én is egy kibontott sugallatot. Mikor az asztalomnál ültem,

Részletesebben

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült?

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült? MŰHELYBESZÉLGETÉS FABINY TAMÁS Vermes Géza - a zsidó Jézus és a Holt-tengeri tekercsek kutatója A magyar származású, ma Angliában élő zsidó történészt két kutatási terület tette világhírűvé: A Qumránban

Részletesebben

Indiai titkaim 32 Két világ határán

Indiai titkaim 32 Két világ határán 2011 május 12. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Indiai értékelve titkaim 32 Give Indiai titkaim 32 Give Indiai titkaim 32 Mérték Give Indiai titkaim 32 Give Indiai titkaim 32 Még 1/5 2/5 3/5 4/5

Részletesebben

Gazdagrét. Prédikáció 2013.10.13

Gazdagrét. Prédikáció 2013.10.13 Gazdagrét. Prédikáció 2013.10.13 Számomra mindig jelzés értékű az, ha valamilyen formában megrezdül a lelkem, megérinti valami. Ilyenkor az jut az eszembe, hogy ott még feladatom, tanulni valóm van. Üzenni

Részletesebben

Felfedeztem egy nagyon érdekes és egyszerű internetes pénzkeresési módot, amihez nulla forint befektetés szükséges.

Felfedeztem egy nagyon érdekes és egyszerű internetes pénzkeresési módot, amihez nulla forint befektetés szükséges. Kedves Olvasó! Felfedeztem egy nagyon érdekes és egyszerű internetes pénzkeresési módot, amihez nulla forint befektetés szükséges. Eredetileg egy barátomnak akartam segíteni, aki egyik napról a másikra

Részletesebben

A kegyelem és az ítélet Istene

A kegyelem és az ítélet Istene 4. tanulmány január 21 27. A kegyelem és az ítélet Istene SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 3; 6; János 3:17-21; 1Korinthus 3:13; 2Korinthus 5:10; Jelenések 14:6-7 Mert minden cselekedetet az

Részletesebben

Vác. A XII. században Magyarország egyik leggazdagabb városa. Imre király itt tart 1193-ban nemzeti zsinatot.

Vác. A XII. században Magyarország egyik leggazdagabb városa. Imre király itt tart 1193-ban nemzeti zsinatot. Vác A Duna völgyében, különböző tájegységek találkozásánál fekszik ez a bájos, mediterrán hangulatú kisváros. Ha kellőképpen kipihentük magunkat, bújjunk kényelmes cipőbe, vegyünk térképet a kezünkbe,

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Bevezetés 59 Ruth Prince előszava 63 Az Úrnak félelme 65 Megigazulás és szentség 71 Erő, egészség 85 Vezetés,

Részletesebben

Joachim Meyer. Bot. A vívás szabad lovagi és nemesi művészetének alapos leírása (1570) Fordította: Berki András

Joachim Meyer. Bot. A vívás szabad lovagi és nemesi művészetének alapos leírása (1570) Fordította: Berki András Joachim Meyer A vívás szabad lovagi és nemesi művészetének alapos leírása (1570) Bot Fordította: Berki András A botról Az ötödik, és egyben utolsó fejezete ennek a könyvnek, amiben elmagyarázom és röviden

Részletesebben

Ha az ember Csoóri Sándorról készül portrét írni, akkor nem a készen. újraírása a cél, mivel ekkor éppen a vers mint olyan siklana ki a kezeink

Ha az ember Csoóri Sándorról készül portrét írni, akkor nem a készen. újraírása a cél, mivel ekkor éppen a vers mint olyan siklana ki a kezeink ÍRÓPORTRÉ Rovatunkban kortárs magyar írók életmûvét mutatjuk be néhány oldalnyi terjedelemben az élõ klasszikusoktól a legtehetségesebb fiatalokig. A tárgyalt alkotók kiválasztása elkerülhetetlenül szubjektív,

Részletesebben