MÓDSZER A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI ELFOGADOTTSÁGÁNAK MÉRÉSÉRE
|
|
- Zsuzsanna Szőkené
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MÓDSZER A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI ELFOGADOTTSÁGÁNAK MÉRÉSÉRE Baros Zoltán Károly Róbert Főiskola Regionális és Vidékfejlesztési Tanszék Tóth Tamás Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék Bevezetés Az energiatermelés- és felhasználás megváltoztatására irányuló, megújuló forrásokat hasznosító energetikai beruházások sokszor, a fenntartható fejlődés felé tett első lépések egyikének tekinthetők. Ezek kedvező hatásai mára jól ismertek, többek között az a tény is, hogy hozzájárulnak az érintett területek környezeti minőségének megváltozásához, valamint gazdasági-társadalmi jólétének fejlődéséhez. A beruházások sikerességét meghatározó kulcstényezők között a természeti adottságokat és abból következő különböző gazdasági mutatókat említik meg. A megújuló energiaforrások alkalmazása azonban a környezeti adottságokon túl függ az adott térség fogyasztói struktúrájától, történelmi, gazdasági és politikai helyzetétől. Ma már elfogadott tény az is, hogy a fenntartható fejlődés koncepciója három, egyenlő fontosságú (környezeti, gazdasági, társadalmi vagy társadalmi-kulturális) komponensre épül. Joggal merül fel a gondolat, hogy a befogadó környezet lakosságának véleményét is figyelembe kell venni, amelynek ismerete a beruházás megvalósítása és sikere viszonylatában igen fontos lehet. Ehhez olyan módszerre van szükség, amely a felmerülő társadalmi hatások számszerűsítésével, nagyobb mértékű lakossági támogatást szerezhet a beruházásnak. A megújuló energiaforrások hasznosításának általános társadalmi feltételei A fenntartható regionális fejlesztések eredményes megvalósításához a bevezetőben említett komponensek (1. ábra) érvényesítése közötti optimális összhang megtalálása szükséges. 1. ábra: A fenntartható fejlődés dimenziói (Rouhinen, 1991 és Iisakkala, 1993 alapján Rannikko, 1999)
2 A megújuló energiaforrások hasznosításához komplex társadalmi-gazdasági-politikaiökológiai kompromisszum szükséges. Ennek hiánya elterjedésük fő akadálya. A feltételrendszer társadalmi szegmense önmagában is igen összetett, azt több tényező is befolyásolja. Ezek közül érdemes kiemelni a lakosság gazdasági indíttatású viselkedését (az energiára fordított kiadások csökkenése), a környezeti tudatosság mértékét (a környezetterhelés csökkenése), a technológiáról (annak előnyeiről és hátrányairól, megbízhatóságáról) alkotott ismereteit (figyelembe véve az újdonságok felé megnyilvánuló bizonytalanságot), az adott létesítmény zavaró hatásait (hang-, fény-, vizuális hatások stb.). Egy-egy ilyen létesítmény tájképformáló tényező is lehet a maga nemében, hiszen beleépül a természetes környezetbe, és mint ilyen, a mindennapi percepción keresztül fontos részét képezi az adott helyen élő közösség identitásának, kultúrájának is (Baros- Patkós, 2004). Sőt, például Stanton (1996) szerint a szélerőművek egy adott térség meghatározó látványai. A legtöbb helynek megvan a saját maga identitása, amely a hely fizikai tulajdonságait és funkcióit, valamint az ahhoz kapcsolódó szignifikanciákat foglalja magában (Entrikin, 1991). Rannikko (1997) ezek két típusát különíti el: (a) személyes, valamint (b) a helyhez kötődő bizonyos csoport számára közös szignifikanciákat. Az identitás tehát egyrészről vizsgálható úgy is, mint az egyén helyhez fűződő kapcsolata, másfelől mint kollektív helyi identitás. Ez utóbbi hosszú távú társadalmi gyakorlat eredményeként alakul ki, így sok esetben viszonylag könnyen változtatható fontos, hogy a közösséget érintő változások nem lehetnek túl gyorsak vagy radikálisak, hiszen azokhoz az érintett közösség csak fokozatosan képes alkalmazkodni. Olyanoknak kell lenniük, amelyeket az egyén el tud viselni, és amelyeket be tud fogadni. Amennyiben a közösséget gyors és nagymértékű változások érik, annak stabilitása kerülhet veszélybe (Rannikko, 1999). A lassú alkalmazkodás különösen igaz az idősebb korosztályra. Ahogy azt Vanclay (2002a) is megjegyzi, különösen az ő esetükben figyelembe kell vennünk az adott tájhoz, tájképhez fűződő szorosabb érzelmi kötődést, aminek következménye lehet az, hogy bármilyen változást nehezebben fogadnak el. Egy-egy ilyen beruházás ugyanakkor jelentős mértékben megváltoztathatja az érintettek lakókörnyezetükről, végső soron pedig annak élhetőségéről alkotott képét. Részben ennek is köszönhető, hogy pl. a közösségi szélenergia-fejlesztési projektek teljes közösségi támogatása egyetlen esetben sem várható. A megújuló energiaforrások társadalmi-közösségi elfogadtatása szempontjából érdemes áttekinteni az épített és építetlen környezetre, valamint emberre gyakorolt, legtöbbet említett hatásukat (1. táblázat). Az itt említett problémák igen jelentős regionális különbségeket mutatnak (pl. egy-egy ilyen beruházás turisták által frekventáltan látogatott területen valósul-e meg?). Nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy bizonyos hatások (pl. zajkibocsátás, tájesztétika) megítélése meglehetősen szubjektív és erősen függ a véleményt alkotó egyén és a létesítmény kapcsolatától, amely (a lakossági támogatás) a tapasztalatok szerint a tervezés és a megvalósítás egyes fázisaiban különböző. Ennek akár a projekt megvalósulását is veszélyeztető mélypontja a szélerőművek esetében azok felépítésekor figyelhető meg (2. ábra).
3 Név Szélenergia* Napenergia Biomassza Vízenergia Geotermikus energia 1. táblázat: A megújuló energiaforrások környezeti hatása Hatás árnyékolás árnyék-vibrálás baleseti kockázat beavatkozás a légköri áramlási rendszerbe a biológiai sokszínűség sérülése elektromágneses interferencia madárpusztulás tájterhelés (látvány) területfoglalás zajkibocsátás nagy helyigény erősen megnő a beépített terület tükrözés füst (szilárd és gáznemű szennyezők) nagy helyigény tájterhelés (látvány) a tereprendezés következményei: - nagy területen elpusztítják a talajt, - átalakítják a domborzatot az érintett területen elpusztul az eredeti élővilág (egy része) a környék ökológiai viszonyai megváltoznak: - megemelkedik a talajvízszint - módosul a klíma és a talaj a hordalékszállítás és -lerakás körülményei megváltoznak ha a felhasznált vizet nem sajtolják vissza: - kimerítheti a földalatti vízbázisokat - elszennyezi a felszínieket 2. ábra: A szélerőművek elfogadottságának szintje az építés különböző fázisaiban (Krohn-Damborg, 1999) A probléma megkerülése egyfelől gondos tervezést, a telepítési hely gondos megválasztását igényli (ne ütközzön lakó- vagy üdülőközösségekbe), de a külföldi irodalom a projektek sikeres megvalósításának egyik kulcselemeként említi az érintetteknek a tervezés folyamatába történő mielőbbi bevonását is. A társadalmi elfogadottság mérése A társadalmi hatások különböző típusainak osztályozására számos kísérlet történt már, aminek oka Juslén (1995) szerint az lehet, hogy minden problémára egyformán
4 alkalmazható univerzális megoldás egyszerűen nem létezik. Speciális esetekre kevés ilyen került kidolgozásra, és még kevesebb esetben határozátk meg pontosan az egyes változókat (Vanclay, 2002b). A megújuló energetikai projektek lakossági elfogadottságának mérésére kidolgozott módszerünket a továbbiakban a szélenergia példáján keresztül kívánjuk bemutatni. A javasolt indikátorok listája és a vizsgálati módszer A szélenergetikai projektek lehetséges társadalmi hatásainak (és indikátorainak) listáját a fent említett néhány előzmény (Juslén, 1995; Vanclay, 2002a; Pope-Annandale- Morrison-Saunders, 2004) alapján állítottuk össze (2. táblázat). 2. táblázat: A szélenergia-projektek társadalmi hatásindikátorai Tényező 1 Az ökológiai lábnyom csökkenése 2 Társadalmi-gazdasági előnyök, az életminőség javulása Tartalma Környezetvédelmi előnyök megjelenése egyéni/települési szinten Lakásviszonyok, foglalkoztatottság, közösségi, egészség, valamint egyéb társadalmi-gazdasági előnyök megjelenése egyéni/települési szinten 3 Költségek Az egyénenként/háztartásonként jelentkező költségek csökkenése 4 Autonómia Az egyéni/települési áram- és/vagy energiaellátás önellátóvá válásának lehetősége. 5 Ellátásbiztonság Az energia-/áramellátás biztonságával és a beruházás hatásaival kapcsolatos bizonytalanság (a technológia fejlettségi szintjének megjelenése) 6 Zavaró hatások Az egészségre és életvitelre gyakorolt zavaró hatások (nem feltétlenül a projekt hatása): - vizuális hatások, - zajhatás, - emberi egészségre gyakorolt (valós/érzékelt/mentális) hatások - a tájképre gyakorolt hatás (a tájkép fontossága, arculatváltása) - madárvilágra gyakorolt hatás 7 Elégedettség A projekt sikerének/sikertelenségének (az előzetesen ígért előnyök elmaradása) általános megítélése, a projekttel kapcsolatos általános vélemények (érdekcsoportok esetleges megalakulása), további beruházások támogatása Ezen tényezők vizsgálatához ismerni kell az érintett terület lakosságának véleményét. Tekintettel az érintettek viszonylag nagy számára és a vizsgálat körülményeire, lakossági kérdőíves felmérés elvégzése tűnik célszerűnek. A mintavétel reprezentativitása érdekében a mennyiségi problémán túlmenően törekedni kell arra, hogy a település minden részéből kapjunk válaszokat, a létesítménytől nagyobb és kisebb távolságban is. a válaszadók életkor és nem szerinti eloszlása pedig lehetőség szerint tükrözze a település lakóinak életkor és nem szerinti eloszlását. A kérdőív összeállításánál törekedni kell arra, hogy a válaszadókkal kapcsolatos általános információk mellett szükség van a válaszadók potenciális zavaró hatásokkal kapcsolatos általános érzékenységének ismeretére is. A kérdőív második fele tartalmazza a szélenergia hasznosítására vonatkozó konkrét kérdéseket. Ezek
5 segítségével felmérhetővé válnak a szélerőművekkel kapcsolatos főbb ismeretek, azok elfogadottsága, a hozzájuk kapcsolódó általános lakossági elégedettség, a hasznosításukból fakadó környezetvédelmi, valamint társadalmi-gazdasági előnyök, végül pedig a főbb zavaró hatások. Az Elfogadottsági Index A felmérések eredményeiből, a fent említett hét szempont alapján létrehozható egy Elfogadottsági Index (Public Acceptance Index PAI), amely az adott beruházáshoz kapcsolódó lakossági vélemények mérésére alkalmas mutatószám. Az egyes tényezők mutatóit azoknak a megkérdezettek válaszaiban történő megjelenése képezik. A zavaró hatások kapcsán fontos leszögezni, hogy a helyi adottságoknak megfelelően az egyes zavaró hatások fontossága más-más helyszínen eltérő. Egy, amúgy jelentős zavaró hatás egy másik helyszínen egyáltalán nem jelentkezik. Ebből következően az egyes hatások fontosságának figyelembe vételével (1 és 5 közötti értékekkel, ahol az 5- ös érték az adott telepítési helyen jelentkező legfontosabb zavaró hatást jelzi) adtuk meg, az alábbi tényezők figyelembe vételével: Vizuális hatások Zajhatás Tájképre gyakorolt hatás Élővilágra (madárvilágra) gyakorolt hatás az objektum elhelyezkedése (domborzat jellege) a lakosság (a minta átlagos) fényérzékenysége a lakosság (a minta átlagos) zajérzékenysége az erőmű mérete (magassága; darabszám) láthatósága (takarás) elhelyezés (térköz több turbina esetén) tájképben elfoglalt szerepe közelben lévő tájértékek tájkarakter (domborzat) kontraszt a telepítés helye vonulási útvonal található-e, a telepítés helye fészkelőhely és/vagy élőhely közelében található-e, az érintett fajok testmérete, az érintett fajok védettségi foka, az érintett fajok száma Ezek révén a befogadó környezet zavaró hatásokra való érzékenységét nyílt lehetőségünk értékelni 1 és 5 közötti skálán. Az Elfogadottsági Index a hét tényezőre számított százalékos értékek számtani közepe, százalékban kifejezve. Értéke 0 és 100% között változhat. Ezen belül, a beruházások sikerességének megítélésére az alábbi kategóriák különíthetők el: 0 20% társadalmi konfliktus nélkül nem valósítható meg ( teljes lakossági elutasítás) 21 40% társadalmi konfliktus nélkül megvalósítása problémás (a lakosság többsége elutasítja) 41 60% 61 80% % a beruházással kapcsolatos további tájékoztatásra van szükség, amely eldöntheti annak jövőbeni megvalósulását (lakossági patthelyzet) a beruházás ütközhet társadalmi ellenállásba, de megvalósítható (a lakosság többsége támogatja) társadalmi konfliktus nélkül megvalósítható, a beruházás a lakosság döntő többségének támogatását élvezi ( teljes lakossági támogatás)
6 A felhasznált változók magas számára tekintettel célszerű olyan vizuális módszert alkalmazni, amellyel a felhasználó könnyebben eligazodik a változók között. lőször a zavaró hatásokat ábrázoljuk oszlopdiagramon, feltüntetve kerül a zavaró hatásokra vonatkozó lakossági vélemények átlagértékét is. Ezután egy hasonló diagrampot készítünk, amely immáron a szélenergia társadalmi elfogadottságához rendelt hét tényezőhöz kapcsolódó lakossági véleményeket, valamint az azok alapján kiszámított Elfogadottsági Indexet ábrázolja. Módszerünket először a Kulcsi Szélerőmű lakossági elfogadottságának mérésére alkalmaztuk. A Kulcsi Szélerőmű Elfogadottsági Indexe Kulcson, a szélerőművel kapcsolatos lakossági véleményeket kérdőíves módszerrel 2003 tavaszán mértük fel. A község akkori állandó lakossága mintegy 1800 fő volt. Véletlenszerű mintavételt alkalmaztunk, amely mennyiségét (a háztartások 5%-ának megfelelő számú kérdőív 61 db került kitöltésre) tekintve reprezentatív, térbeli szórását tekintve pedig egyenletesnek mondható. A vizsgálat eredményeiből (Baros-Patkós-Tóth, 2004) kiderült, hogy a község lakossága alapvetően pozitív fejleménynek tartja a szélerőmű telepítését. A szélerőműveket ellenzők által sokat hangoztatott negatív hatások a válaszokban, egy olyan teületen, ahol a befogadó környezet érzékenysége kicsi (2,23), csak esetenként jelennek meg (3. ábra), és röviden az alábbiakban foglalhatók össze: Vizuális hatások: a berendezést a megkérdezettek túlnyomó többsége mind nappal, mind éjszaka szépnek, illetve látványosnak tartotta, mindössze 1-2 olyan véleményt hallottunk, mely szerint az erőmű kivilágítása kellemetlenséget okoz. Hanghatások: A turbina által kibocsátott zajt mindössze néhányan (az erőmű tőszomszédságában élők) tartják zavarónak, illetve hangosnak. A panaszok kizárólag csak a lakóházukon kívül tapasztalhatók ritkán, időszakos jelleggel. Emberi egészségre gyakorolt hatások: A helyi lakosság esetében nem következett be egészségkárosodás. Az egyetlen, ezzel ellentmondó vélemény tünetként a gyakoribb fejfájást nevezte meg. Tájképre gyakorolt hatás: Néhány kivételtől eltekintve, az erőmű létesítését követő tájképi változásokat a válaszadók mindegyike kisebb-nagyobb mértékben pozitívnak ítélte meg. Az ettől eltérően nyilatkozók szerint az erőmű a korábbi tájképre nem gyakorolt hatást. A környék élővilágára (madárvilágra) gyakorolt hatás megítélése: A megkérdezettek döntő többsége szerint szélerőmű a környék madárvilágára jelentősebb hatást nem gyakorolt.
7 3. ábra: A Kulcsi Szélerőmű okozta zavaró hatások lakossági megítélése (%) A válaszok mintegy felében jelenik meg a helyi energia-előállítás, és mintegy háromnegyedében az olcsóbb energiához való jutás lehetősége. Az ellátásbiztonsággal kapcsolatban nem merültek fel kifogások. Mindezek alapján a Kulcsi Szélerőmű társadalmi elfogadottságát a 4. ábra mutatja be. A kiszámított Elfogadottsági Index értéke 64,43%, amely a projekt általános társadalmi elfogadottságát és a lakosság elégedettségét mutatja, ugyanakkor felhívja a figyelmet néhány olyan problémára is, amelynek kezelése nélkül ez a támogatás könnyen elveszhet. Tanulságos, hogy a válaszadók többsége szerint sem településüknek, sem nekik személy szerint semmilyen előnyük nem származik az erőművek telepítéséből. 4. ábra: A Kulcsi Szélerőmű Elfogadottsági Indexe (%) A módszer általános alkalmazhatósága Mint már említettük, az Elfogadottsági Index alkalmas a szélerőművek telepítéséhez és kisebb módosításokkal más megújuló energiát hasznosító beruházások lakossági
8 támogatottságának a mérésére. Az elvégzett vizsgálatok eredményeként láthatóvá válnak az adott projekt társadalmi szempontból értelmezett gyenge pontjai. Ezek ismerete az érintett szakemberek számára jelenthet segítséget, hiszen a nagyobb társadalmi támogatás megszerzéséhez az igazán problémás kérdések megoldására összpontosíthatnak. Ugyanazon beruházás esetében a felmérés elvégezhető a beruházás előtt a tervezés különböző fázisaiban, majd annak megvalósítása után, akár rendszeres időközönként ismételve is. Ily módon lényegében a beruházás sikerességének időbeli alakulása válik mérhetővé. Hasonlóképpen alkalmas különböző projektek összehasonlítására is. IRODALOM Baros Z.-Patkós Cs. (2004): Az erdőkhöz fűződő érzelmi viszonyulás vizsgálata a biomassza energetikai célú hasznosítása kapcsán. A Geográfus Doktoranduszok VIII. Országos Konferenciájának (Táj, tér, tervezés; Szeged, szeptember 4-5.) CD-kötete. Baros Z.-Patkós Cs.-Tóth T. (2004): A szélenergia hasznosításának társadalmi vonatkozásai Magyarországon Légkör, 49. évf. 3. szám. pp Entrikin, J.N. (1991): The Betweenness of Place: Towards a Geography of Modernity. London, Macmillan. Iisakkala, J. (1993): Seutuistuminen kestävää kehitystäkö? In: Iisakkala, J. (ed.): Näkökulmia seutuistumiseen Tampere: University of Tampere, Department of Regional Studies, pp Juslén, J. (1995): Social impact assessment: a look at Finnish experiences Proj. Appraisal. Vol. 10. No. 3., pp Krohn, S.-Damborg, S. (1999): On public attitudes towards wind power Renewable Energy 16. pp Pope, J.M.-Annandale, D.D.-Morrison-Saunders, A. (2004) Conceptualising sustainability assessment Environmental Impact Assessment Review 24, Rannikko, P. (1997): From Functional to Symbolic Local Community: A Case Study of a Forest Village in Eastern Finland Research in Community Sociology, Volume 7, pp Rannikko, P. (1999): Combining Social and Ecological Sustainability in the Nordic Forest Periphery Sociologia Ruralis, Volume 39, Number 3, pp Rouhinen, S. (1991): Kestävän kehityksen kansalaisyhteiskunta aluetutkimuksen haasteena In: Häkli, J.- Kuitunen, J. (eds.): Avauksia restrukturaatioon Tampere: University of Tampere, Department of Regional Studies, pp Stanton C. (1996): The Landscape Impact and Visual Design of Windfarms School of Landscape Architecture, Edinburgh College of Art, Heriot-Watt University, Lauriston Place, Edinburgh Vanclay, F. (2002a): Conceptualising social impacts Environmental Impact Asssessment Review 22. pp Vanclay, F. (2002b): Social impact assessment In: Mann, T. (ed.): Encyclopedia of global environmental change. Vol 4. Chichester, Wiley, pp
BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS
BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem
RészletesebbenA vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN
Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ
RészletesebbenA SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK TÁRSADALMI VONATKOZÁSAI MAGYARORSZÁGON
A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK TÁRSADALMI VONATKOZÁSAI MAGYARORSZÁGON Bevezetés A hazai szélviszonyok következtében, a szélenergia hasznosítási lehetőségei, különösen közepes és nagyobb teljesítményű, a
RészletesebbenMegújuló energia, megtérülő befektetés
Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,
RészletesebbenEFOP Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi modellek
Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi A BALATON RÉGIÓ IMÁZSA ÉS A HELYI IDENTITÁS VIZSGÁLATA BANÁSZ ZSUZSANNA, EGY. ADJUNKTUS LŐRINCZ KATALIN, INTÉZETIGAZGATÓ EGY. DOCENS LANG LETÍCIA
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6
TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi
RészletesebbenMegújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon
Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank
RészletesebbenElemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012
Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete
RészletesebbenEnergiahordozók II. kommunikációs dosszié ENERGIAHORDOZÓK II LEVELEZŐ ANYAGMÉRNÖK ALAPKÉPZÉS HŐENERGIA-GAZDÁLKODÁSI SZAKIRÁNY KÖTELEZŐ TANTÁRGYA
ENERGIAHORDOZÓK II LEVELEZŐ ANYAGMÉRNÖK ALAPKÉPZÉS HŐENERGIA-GAZDÁLKODÁSI SZAKIRÁNY KÖTELEZŐ TANTÁRGYA TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR TÜZELÉSTANI ÉS HŐENERGIA
RészletesebbenBevezetés - előzmények
Az Internet szerepe a megújuló energiaforrások elterjesztésében Baros Zoltán 1 és Németh Sarolta 2 1 Debreceni Egyetem Meteorológia Tanszék 4010 Debrecen, Egyetem tér 1. Pf.. 13. e-mail: zbaros@delfin.unideb.hu
RészletesebbenEnergetikai Szakkollégium Egyesület
Csetvei Zsuzsa, Hartmann Bálint 1 Általános ismertető Az energiaszektor legdinamikusabban fejlődő iparága Köszönhetően az alábbiaknak: Jelentős állami és uniós támogatások Folyamatosan csökkenő költségek
RészletesebbenSZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS
SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK Napenergia Vízenergia Szélenergia Biomassza SZÉL TERMÉSZETI ELEM Levegő vízszintes irányú mozgása, áramlása Okai: eltérő mértékű felmelegedés
RészletesebbenA turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák
A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre
RészletesebbenOBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON
Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,
RészletesebbenSzélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján
Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Csikós Nándor BsC hallgató Dr. habil. Szilassi Péter egyetemi docens SZTE TTIK Természeti
RészletesebbenMezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata
Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Interaktív tanórák a bevont oktatási intézményekben. 1. óra Az első óra elsősorban a figyelem felkeltését
RészletesebbenA szélenergia alkalmazásának környezeti hatásai. Készítette: Pongó Veronika Témavezető: Dr. Kiss Ádám
A szélenergia alkalmazásának környezeti hatásai Készítette: Pongó Veronika Témavezető: Dr. Kiss Ádám Tematika Dolgozat célja Szélenergia negatív hatásai Zajmérés Szélenergia pozitív hatásai Összefoglalás
RészletesebbenGalambos Erik. NAPENERGIÁS RENDSZEREK TERVEZÉSE MEE - SZIE - Solart System szakmai rendezvény Gödöllő, május 15.
NAPENERGIÁS RENDSZEREK TERVEZÉSE MEE - SZIE - Solart System szakmai rendezvény Gödöllő, 2012. május 15. Galambos Erik Szent István Egyetem, Fizika és Folyamatirányítási Tanszék Páter K. u. 1., H-2103 Gödöllő
RészletesebbenA MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel)
Nap- és szélenergia kutatás és oktatás OMSZ 2014. május 29. A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Ütőné dr. Visi Judit Kaknics-Kiss Barbara Kovács Enikő Miről lesz
RészletesebbenENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató
ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása Vámosi Gábor igazgató 1 Megalakulás Az intézmény az Intelligens Energia Európa Program támogatásával alakult meg 2009. március 6-án Tulajdonosok:
RészletesebbenÖsszességében hogyan értékeli az igénybe vett szolgáltatás minőségét?
Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. 2016. évi fogyasztói vizsgálat eredményei Elosztói szolgáltatások és vállalat specifikus kérdések ÉSZAKI és DÉLI régió A hat magyarországi földgázelosztó társaság fogyasztói
RészletesebbenÖnéletrajz Dr. Bányai Orsolya. banyai.orsolya@law.unideb.hu
SZEMÉLYI ADATOK Dr. Bányai Orsolya 52/512-700/74808 banyai.orsolya@law.unideb.hu Születési dátum 1982.06.11. Állampolgárság Magyar SZAKMAI TAPASZTALAT 2014-2008-2014 Egyetemi adjunktus Egyetemi tanársegéd
RészletesebbenKérdőíves vizsgálatok
Kérdőíves vizsgálatok A kérdőíves vizsgálat fogalma, célja, fajtái Fogalma: Célja: Fajtái: A tudományos adatgyűjtés egyik módszere Kérdőív segítségével térképezik fel a megkérdezettek véleményét, tudását,
RészletesebbenZöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból
Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Maria Rugina cikke ICEMENBERG, Romania A zöld tanúsítvány rendszer egy olyan támogatási mechanizmust
RészletesebbenEnergiatárolás szerepe a jövő hálózatán
Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán Horváth Dániel 60. MEE Vándorgyűlés, Mátraháza 1. OLDAL Tartalom 1 2 3 Európai körkép Energiatárolás fontossága Decentralizált energiatárolás az elosztóhálózat oldaláról
RészletesebbenEnergiatakarékossági szemlélet kialakítása
Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.
RészletesebbenVidékfejlesztés versus globalitás, avagy vidékfejlesztés a globalitás jegyében
Patkós Csaba 1 - Baros Zoltán Tóth Antal Vidékfejlesztés versus globalitás, avagy vidékfejlesztés a globalitás jegyében Tanulmányunkkal is tisztelettel köszöntjük DR. SÜLI-ZAKAR ISTVÁN Professzor Urat
RészletesebbenKészítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05.
Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Megújulóenergia Megújulóenergiaforrás: olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően
RészletesebbenSZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSA 2013 ÉS 2017 KÖZÖTT
SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSA 213 ÉS 217 KÖZÖTT A dokumentum a szervezeti önértékelés 217-es felmérési eredményeit veti össze a 213-as értékelés eredményeivel. 213-ban csak az oktató/kutató
RészletesebbenA remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere
EWEA Hungary Policy Workshop, Budapest, 2013 A remény hal meg utoljára avagy Milyen lehetne a jövő energiarendszere Magyarországon? dr. Munkácsy Béla ELTE, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék Erre van előre!
RészletesebbenAZ EGYETEMI KAROK JELLEMZŐINEK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE
E G Y E T E M I K A R O K H A L L G A T Ó I É R T É K E L É S E AZ EGYETEMI KAROK JELLEMZŐINEK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE A korábbi fejezetekben témakörönként elemeztük a hallgatók elégedettségét egyetemük
RészletesebbenEgy magyarországi ökofalu fenntarthatósági értékelése ökológiai lábnyom-számítással
Egy magyarországi ökofalu fenntarthatósági értékelése ökológiai lábnyom-számítással Csanaky Lilla Környezettudomány szak V. évfolyam Témavezető: Dr. Munkácsy Béla 2010. Június 3. Az előadás vázlata Bevezetés,
RészletesebbenVillamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban
Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló
RészletesebbenALTERNATÍV ENERGIÁK KOMPLEX FELHASZNÁLÁSA. Dr. Lőrincz Sándor ügyvezető igazgató
Magyar műszaki Értelmiség Napja ALTERNATÍV ENERGIÁK KOMPLEX FELHASZNÁLÁSA Dr. Lőrincz Sándor ügyvezető igazgató Előzmények a MTESZ sokoldalú jelenléte a régió kutatásifejlesztési feladataiban széleskörű
RészletesebbenA VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.
A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai
RészletesebbenIndikátorok projekt modellhelyszínein. Domokos Tamás szeptember 13.
Indikátorok és értékelés a TÁMOP T 5.4.1. projekt modellhelyszínein Domokos Tamás 2011. szeptember 13. Az értékelés különböző típusait és főbb kérdései Az értékelés típusa A fejlesztési folyamat értékelése
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ. a nem engedélyköteles ezen belül a háztartási méretű kiserőművek adatairól ( ) június
ÖSSZEFOGLALÓ a nem engedélyköteles ezen belül a háztartási méretű kiserőművek adatairól (28-215) 216. június 1. Bevezető A villamos energiáról szóló 27. évi LXXXVI. törvény alapján a,5 MW alatti beépített
RészletesebbenHÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?
HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus
RészletesebbenA MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN
A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN Mika János 1, Wantuchné Dobi Ildikó 2, Nagy Zoltán 2, Pajtókné Tari Ilona 1 1 Eszterházy Károly Főiskola, 2 Országos Meteorológiai Szolgálat,
RészletesebbenMunkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG
Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Témakörök Zöld gazdaság és munkahelyteremtés Közgazdasági megközelítések Megújuló energiaforrások Energiatervezés Foglakoztatási
Részletesebben- A környezetvédelem alapjai -
Urbanista szakirányú tanfolyam Értékvédelem - A környezetvédelem alapjai - Előadó: Boromisza Zsombor, egyetemi tanársegéd e-mail: zsombor.boromisza@uni-corvinus.hu Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi
RészletesebbenA MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSÉBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK A HERNÁD VÖLGYÉBEN. TÓTH TAMÁS Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék
A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSÉBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK A HERNÁD VÖLGYÉBEN Bevezetés TÓTH TAMÁS Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos vizsgálatok
RészletesebbenIránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei
Iránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei Módszertan Kutatásunk ezerfős mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,
RészletesebbenÉpületenergetika és épületmechatronika
VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS MECHATRONIKAI TANSZÉK MŰSZAKI KAR DEBRECENI EGYETEM Épületenergetika és épületmechatronika DR. SZEMES PÉTER TAMÁS DOCENS HOUG KONFERENCIA 2013 2013.04.10. Tartalom Épületmechatronika
RészletesebbenTÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27.
Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT 2014. június 27. A biomassza és a földhő energetikai
RészletesebbenTársadalmi tőke és területi fejlettség a Balaton térségében
Társadalmi tőke és területi fejlettség a Balaton térségében DR. KABAI GERGELY TÁRSADALOMKUTATÓ, SZAKPOLITIKAI ELEMZŐ (PANNON.ELEMZŐ IRODA KFT) EMBER A TÁJBAN A BALATONI TURIZMUS AKTUALITÁSAI ÉS THE WINE
RészletesebbenAZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK
AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia
RészletesebbenAz Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei
RészletesebbenMagyarBrands kutatás 2017
MagyarBrands kutatás 2017 A kutatási program leírása GfK, 2017. 1 A kutatás módszertana Lakossági Magyarbrands márkák mérése Módszertan: Online önkitöltős (CAWI) megkérdezés GfK Hungária online paneltagjainak
RészletesebbenMegújuló alapú energiatermelő berendezések engedélyezési eljárása. Kutatás a Magyar Energia Hivatal megbízásából
Megújuló alapú energiatermelő berendezések engedélyezési eljárása Kutatás a Magyar Energia Hivatal megbízásából 1 Bevezetés Bemutatás Előzmények Megújulós kerekasztalok: Hol szorít a cipő? 7 rendezvény,
RészletesebbenMegnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály
Megnyitó Markó Csaba KvVM Környezetgazdasági Főosztály Biogáz szerves trágyából és települési szilárd hulladékból IMSYS 2007. szeptember 5. Budapest Biogáz - megújuló energia Mi kell ahhoz, hogy a megújuló
RészletesebbenHelyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház koncepció mentén
Alaprajz Tervezői Napok - BME, Magasépítés Tanszék - Ea: Medgyasszay Péter PhD Fenntartható ház. Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház mentén Medgyasszay Péter PhD okl. építészmérnök,
RészletesebbenA fenntarthatóság útján 2011-ben??
A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében
RészletesebbenZöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból
Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás
RészletesebbenMegújuló energia bázisú, kis léptékű energiarendszer
Megújuló energia bázisú, kis léptékű energiarendszer Molnárné Dőry Zsófia 2. éves doktorandusz hallgató, energetikai mérnök (MSc), BME, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék, Magyar Energetikai Társaság
RészletesebbenZöldenergia szerepe a gazdaságban
Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető
RészletesebbenA Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák
A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok
Részletesebben«A» Energetikai gazdaságtan 1. nagy zárthelyi Sajátkezű névaláírás:
«A» Energetikai gazdaságtan Név: 1. nagy zárthelyi Sajátkezű névaláírás: Munkaidő: 90 perc Azonosító: Gyakorlatvezető: Vass Bálint Lipcsei Gábor Buzea Klaudia Zárthelyi hallgatói értékelése Mennyiség 1:kevés
RészletesebbenBIOFUTURE Határ-menti bemutató és oktató központ a fenntartható és hatékony energia használatért
BIOFUTURE Határ-menti bemutató és oktató központ a fenntartható és hatékony energia használatért Fenntartható fejlődés A Földet nem nagyapáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. A fenntartható
RészletesebbenElőadó: Dr. Tóth László egyetemi tanár, Szent István Egyetem; Magyar Szélenergia Tudományos Egyesület elnöke, Tóth Gábor PhD hallgató, SZIE GEK,
Az újabb fejlesztésű szélerőművekkel a várható energiatermelés meghatározása, energetikai célú szélmérések alapján, Magyarországon Előadó: egyetemi tanár, Szent István Egyetem; Magyar Szélenergia Tudományos
RészletesebbenProjektmenedzsment sikertényezők Információ biztonsági projektek
Projektmenedzsment sikertényezők Információ biztonsági projektek A Project Management Institute (PMI, www.pmi.org) részletesen kidolgozott és folyamatosan fejlesztett metodológiával rendelkezik projektmenedzsment
RészletesebbenEgymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita
Egymást támogatva minden könnyebb! Golobné Wassenszky Rita Parkinson Betegek Egyesülete Pécs Parkinson-kór A Parkinson-kór fokozatosan előrehaladó neurológiai betegség Tünetei: mozgásszegénység, kézremegés,
RészletesebbenA zajszennyezéssel kapcsolatos fizetési hajlandóság meghatározása kérdőíves felmérés segítségével
A zajszennyezéssel kapcsolatos fizetési hajlandóság meghatározása kérdőíves felmérés segítségével 1. Bevezetés A zaj meghatározza az emberek közérzetét és az életminőséget, olyan környezetszennyezés, amelynek
RészletesebbenSEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban
SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági
RészletesebbenPROKON EGYESÜLET AZ ELTE ÁJK HALLGATÓINAK VISZONYA A NEMZETI KONZULTÁCIÓHOZ december 19.
PROKON EGYESÜLET AZ ELTE ÁJK HALLGATÓINAK VISZONYA A NEMZETI KONZULTÁCIÓHOZ 2017. december 19. AZ ELTE ÁJK HALLGATÓINAK VISZONYA A NEMZETI KONZULTÁCIÓHOZ INTERNETES ATTITŰDVIZSGÁLAT EREDMÉNYE ÖSSZEGZÉS
RészletesebbenSzervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján
Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása
RészletesebbenKÉPZÉSI PROGRAM. 1. A képzési program «B» képzési kör SEE-REUSE
KÉPZÉSI PROGRAM 1. A képzési program «B» képzési kör 1.1. Megnevezése Megújuló energetikai asszisztens 1.2. Szakmai, vagy nyelvi programkövetelmény azonosítója 1.3. Engedély megszerzését követően a nyilvántartásba-vételi
RészletesebbenAlternatív energiatermelő berendezések telepítése és birtokrendezési vonatkozásai
Alternatív energiatermelő berendezések telepítése és birtokrendezési vonatkozásai Mizseiné Dr. Nyiri Judit MFTTT 2012. 04. 18. Székesfehérvár "Jelen mű a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0006 projekt támogatásával
RészletesebbenArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter
ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter Előadás tartalma 1. Klaszter bemutatása 2. ArchEnerg Klasztertérkép 3. Klasztertagság előnyei 4. Klasztertagok tevékenységei 5. Nyertes
RészletesebbenGazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók
RészletesebbenMartfű általános bemutatása
2014 Martfű általános bemutatása Martfű földrajzi elhelyezkedése Megújuló lehetőségek: Kedvezőek a helyi adottságok a napenergia és a szélenergia hasznosítására. Martfűn két termálkút működik: - Gyógyfürdő
RészletesebbenA biomassza rövid története:
A biomassza A biomassza rövid története: A biomassza volt az emberiség leginkább használt energiaforrása egészen az ipari forradalomig. Még ma sem egyértelmű, hogy a növekvő jólét miatt indult be drámaian
RészletesebbenJelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.
Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és
RészletesebbenNyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági
RészletesebbenTowards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs
Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os
RészletesebbenIvóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál
Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál Felszín alatti vizek, mint a globális vízkörforgalom elemei Légkör víztartalma (néhány nap) Biomassza
RészletesebbenAz integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu
Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 2 Előtérbe került az integrált szemléletmód? Közösségi szabályozás: a KSK (közösségi stratégiai keret)
RészletesebbenMegújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében
Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Ágazat nemzetközi megatrendjei EU országai 5 fő energiapiaci trenddel és folyamattal számolnak levegőszennyezés és a bekövetkező
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI
RészletesebbenKapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben
Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás
RészletesebbenAz Országos Kompetenciamérés intézményi eredményeinek értékelése és a tanulói teljesítmények növelésének lehetőségei
Az Országos Kompetenciamérés intézményi eredményeinek értékelése és a tanulói teljesítmények növelésének lehetőségei 1. Az Országos Kompetenciamérés eredményeinek értékelése (2014-2017) Iskolánk tanulói
RészletesebbenEnergiatámogatások az EU-ban
10. Melléklet 10. melléklet Energiatámogatások az EU-ban Az európai országok kormányai és maga az Európai Unió is nyújt pénzügyi támogatást különbözõ energiaforrások használatához, illetve az energiatermeléshez.
RészletesebbenA natúrparkok, mint a táji együttműködésen alapuló térségfejlesztés modellterületei. Dr. Kiss Gábor
A natúrparkok, mint a táji együttműködésen alapuló térségfejlesztés modellterületei Dr. Kiss Gábor Mi a natúrpark? Az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben
RészletesebbenACCESS. Napenergia hasznosító és kisméretű biomassza tüzelésű kombinált fűtésű rendszerek gyors elterjesztése
Napenergia hasznosító és kisméretű biomassza tüzelésű kombinált fűtésű rendszerek gyors elterjesztése A kiadványt készítette: Fráter Miklós Innoterm Kft. Cím: 1071 Budapest, Városligeti fasor 47-49 Tel.
Részletesebben1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó
Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi
RészletesebbenA rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.
A rendszerirányítás szerepe és feladatai Figyelemmel a változó erőművi struktúrára Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. Kihívások a rendszerirányító felé Az évtized végéig számos hazai
RészletesebbenA NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA
A NAPENERGIA PIACA Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék 2005. 07.07. Készült az OTKA T-046224 kutatási projekt keretében TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA
RészletesebbenÉpületenergetika és épületmechatronika
VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS MECHATRONIKAI TNASZÉK MŰSZAKI KAR DEBRECENI EGYETEM Épületenergetika és épületmechatronika DR. SZEMES PÉTER TAMÁS DOCENS FEJÉR MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA 2013.03.28 Tartalom Denzero
RészletesebbenNémetország környezetvédelme. Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola
Németország környezetvédelme Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola Törvényi háttér 2004-ben felváltotta elődjét a megújuló energia
RészletesebbenKözvélemény-kutatás kiértékelése
Közvélemény-kutatás kiértékelése Bóly Borjád Monyoród Nagybudmér Pócsa térségi ivóvízminőség-javító projekt Azonosító szám: KEOP-7.1.3.0/09-2011-0004 Készítette: Sághy-Sat Kft. 2012. október Tartalomjegyzék
RészletesebbenEnergiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia
Energiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia Mi a jövő? Atom vagy zöld? Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi docens BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikai Szakkollégium, 2004. november 11.
RészletesebbenVÁROSFEJLESZTÉS 2.1 SZAKMAI FÓRUM
VÁROSFEJLESZTÉS 2.1 SZAKMAI FÓRUM FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁS - KIHÍVÁSOK ÉS VÁLASZOK Budapest, 2016. 06. 07. FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁS - KIHÍVÁSOK ÉS VÁLASZOK BESZÉGLETÉS A 2014-2020 IDŐSZAK VÁROSI
RészletesebbenHAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA
HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA Radics Kornélia 1, Bartholy Judit 2 és Péliné Németh Csilla 3 1 Országos Meteorológiai Szolgálat 2 ELTE Meteorológiai Tanszék 3 MH Geoinformációs Szolgálat
RészletesebbenA NATéR Projekt általános bemutatása
A NATéR Projekt általános bemutatása Kajner Péter Orosz László Szőcs Teodóra Turczi Gábor Pálvölgyi Tamás Czira Tamás Kovács Attila Rotárné Szalkai Ágnes Mattányi Zsolt és az MFGI több kollégája Nemzeti
RészletesebbenEnergetikai pályázatok 2012/13
Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság
RészletesebbenA városklíma kutatás mai és közeljövőbeli irányai a Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszékén
A városklíma kutatás mai és közeljövőbeli irányai a Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszékén A kutatás kezdetei: DE Meteorológiai Tanszék, 1999 ősze városklíma kutatási program. 2001-2004 OTKA T 034161
RészletesebbenÖnkormányzatok megújuló energia használatának lehetőségei. Vámosi Gábor igazgató
Önkormányzatok megújuló energia használatának lehetőségei Vámosi Gábor igazgató Energiaügynökségek Európában Energia Ügynökség Magyarországon Észak-Alföldi Régió Megyék (települések száma): - Szabolcs-Szatmár-Bereg
RészletesebbenMedgyasszay Péter PhD
1/19 Megvalósítható-e az energetikai egy helyi védettségű épületnél? Medgyasszay Péter PhD okl. építészmérnök, MBA BME Magasépítési Tanszék Belső Udvar Építésziroda Déri-Papp Éva építész munkatárs Belső
RészletesebbenNAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN
NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN Mika János 1, Csabai Edina 1, Molnár Zsófia 2, Nagy Zoltán 3, Pajtókné Tari Ilona 1, Rázsi András 1,2, Tóth-Tarjányi Zsuzsanna 3, Wantuchné Dobi Ildikó
RészletesebbenI. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE
I. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE Komplex termékek gyártására jellemző, hogy egy-egy termékbe akár több ezer alkatrész is beépül. Ilyenkor az alkatrészek általában sok különböző beszállítótól érkeznek,
Részletesebben