MÓDSZER A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI ELFOGADOTTSÁGÁNAK MÉRÉSÉRE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MÓDSZER A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI ELFOGADOTTSÁGÁNAK MÉRÉSÉRE"

Átírás

1 MÓDSZER A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI ELFOGADOTTSÁGÁNAK MÉRÉSÉRE Baros Zoltán Károly Róbert Főiskola Regionális és Vidékfejlesztési Tanszék Tóth Tamás Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék Bevezetés Az energiatermelés- és felhasználás megváltoztatására irányuló, megújuló forrásokat hasznosító energetikai beruházások sokszor, a fenntartható fejlődés felé tett első lépések egyikének tekinthetők. Ezek kedvező hatásai mára jól ismertek, többek között az a tény is, hogy hozzájárulnak az érintett területek környezeti minőségének megváltozásához, valamint gazdasági-társadalmi jólétének fejlődéséhez. A beruházások sikerességét meghatározó kulcstényezők között a természeti adottságokat és abból következő különböző gazdasági mutatókat említik meg. A megújuló energiaforrások alkalmazása azonban a környezeti adottságokon túl függ az adott térség fogyasztói struktúrájától, történelmi, gazdasági és politikai helyzetétől. Ma már elfogadott tény az is, hogy a fenntartható fejlődés koncepciója három, egyenlő fontosságú (környezeti, gazdasági, társadalmi vagy társadalmi-kulturális) komponensre épül. Joggal merül fel a gondolat, hogy a befogadó környezet lakosságának véleményét is figyelembe kell venni, amelynek ismerete a beruházás megvalósítása és sikere viszonylatában igen fontos lehet. Ehhez olyan módszerre van szükség, amely a felmerülő társadalmi hatások számszerűsítésével, nagyobb mértékű lakossági támogatást szerezhet a beruházásnak. A megújuló energiaforrások hasznosításának általános társadalmi feltételei A fenntartható regionális fejlesztések eredményes megvalósításához a bevezetőben említett komponensek (1. ábra) érvényesítése közötti optimális összhang megtalálása szükséges. 1. ábra: A fenntartható fejlődés dimenziói (Rouhinen, 1991 és Iisakkala, 1993 alapján Rannikko, 1999)

2 A megújuló energiaforrások hasznosításához komplex társadalmi-gazdasági-politikaiökológiai kompromisszum szükséges. Ennek hiánya elterjedésük fő akadálya. A feltételrendszer társadalmi szegmense önmagában is igen összetett, azt több tényező is befolyásolja. Ezek közül érdemes kiemelni a lakosság gazdasági indíttatású viselkedését (az energiára fordított kiadások csökkenése), a környezeti tudatosság mértékét (a környezetterhelés csökkenése), a technológiáról (annak előnyeiről és hátrányairól, megbízhatóságáról) alkotott ismereteit (figyelembe véve az újdonságok felé megnyilvánuló bizonytalanságot), az adott létesítmény zavaró hatásait (hang-, fény-, vizuális hatások stb.). Egy-egy ilyen létesítmény tájképformáló tényező is lehet a maga nemében, hiszen beleépül a természetes környezetbe, és mint ilyen, a mindennapi percepción keresztül fontos részét képezi az adott helyen élő közösség identitásának, kultúrájának is (Baros- Patkós, 2004). Sőt, például Stanton (1996) szerint a szélerőművek egy adott térség meghatározó látványai. A legtöbb helynek megvan a saját maga identitása, amely a hely fizikai tulajdonságait és funkcióit, valamint az ahhoz kapcsolódó szignifikanciákat foglalja magában (Entrikin, 1991). Rannikko (1997) ezek két típusát különíti el: (a) személyes, valamint (b) a helyhez kötődő bizonyos csoport számára közös szignifikanciákat. Az identitás tehát egyrészről vizsgálható úgy is, mint az egyén helyhez fűződő kapcsolata, másfelől mint kollektív helyi identitás. Ez utóbbi hosszú távú társadalmi gyakorlat eredményeként alakul ki, így sok esetben viszonylag könnyen változtatható fontos, hogy a közösséget érintő változások nem lehetnek túl gyorsak vagy radikálisak, hiszen azokhoz az érintett közösség csak fokozatosan képes alkalmazkodni. Olyanoknak kell lenniük, amelyeket az egyén el tud viselni, és amelyeket be tud fogadni. Amennyiben a közösséget gyors és nagymértékű változások érik, annak stabilitása kerülhet veszélybe (Rannikko, 1999). A lassú alkalmazkodás különösen igaz az idősebb korosztályra. Ahogy azt Vanclay (2002a) is megjegyzi, különösen az ő esetükben figyelembe kell vennünk az adott tájhoz, tájképhez fűződő szorosabb érzelmi kötődést, aminek következménye lehet az, hogy bármilyen változást nehezebben fogadnak el. Egy-egy ilyen beruházás ugyanakkor jelentős mértékben megváltoztathatja az érintettek lakókörnyezetükről, végső soron pedig annak élhetőségéről alkotott képét. Részben ennek is köszönhető, hogy pl. a közösségi szélenergia-fejlesztési projektek teljes közösségi támogatása egyetlen esetben sem várható. A megújuló energiaforrások társadalmi-közösségi elfogadtatása szempontjából érdemes áttekinteni az épített és építetlen környezetre, valamint emberre gyakorolt, legtöbbet említett hatásukat (1. táblázat). Az itt említett problémák igen jelentős regionális különbségeket mutatnak (pl. egy-egy ilyen beruházás turisták által frekventáltan látogatott területen valósul-e meg?). Nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy bizonyos hatások (pl. zajkibocsátás, tájesztétika) megítélése meglehetősen szubjektív és erősen függ a véleményt alkotó egyén és a létesítmény kapcsolatától, amely (a lakossági támogatás) a tapasztalatok szerint a tervezés és a megvalósítás egyes fázisaiban különböző. Ennek akár a projekt megvalósulását is veszélyeztető mélypontja a szélerőművek esetében azok felépítésekor figyelhető meg (2. ábra).

3 Név Szélenergia* Napenergia Biomassza Vízenergia Geotermikus energia 1. táblázat: A megújuló energiaforrások környezeti hatása Hatás árnyékolás árnyék-vibrálás baleseti kockázat beavatkozás a légköri áramlási rendszerbe a biológiai sokszínűség sérülése elektromágneses interferencia madárpusztulás tájterhelés (látvány) területfoglalás zajkibocsátás nagy helyigény erősen megnő a beépített terület tükrözés füst (szilárd és gáznemű szennyezők) nagy helyigény tájterhelés (látvány) a tereprendezés következményei: - nagy területen elpusztítják a talajt, - átalakítják a domborzatot az érintett területen elpusztul az eredeti élővilág (egy része) a környék ökológiai viszonyai megváltoznak: - megemelkedik a talajvízszint - módosul a klíma és a talaj a hordalékszállítás és -lerakás körülményei megváltoznak ha a felhasznált vizet nem sajtolják vissza: - kimerítheti a földalatti vízbázisokat - elszennyezi a felszínieket 2. ábra: A szélerőművek elfogadottságának szintje az építés különböző fázisaiban (Krohn-Damborg, 1999) A probléma megkerülése egyfelől gondos tervezést, a telepítési hely gondos megválasztását igényli (ne ütközzön lakó- vagy üdülőközösségekbe), de a külföldi irodalom a projektek sikeres megvalósításának egyik kulcselemeként említi az érintetteknek a tervezés folyamatába történő mielőbbi bevonását is. A társadalmi elfogadottság mérése A társadalmi hatások különböző típusainak osztályozására számos kísérlet történt már, aminek oka Juslén (1995) szerint az lehet, hogy minden problémára egyformán

4 alkalmazható univerzális megoldás egyszerűen nem létezik. Speciális esetekre kevés ilyen került kidolgozásra, és még kevesebb esetben határozátk meg pontosan az egyes változókat (Vanclay, 2002b). A megújuló energetikai projektek lakossági elfogadottságának mérésére kidolgozott módszerünket a továbbiakban a szélenergia példáján keresztül kívánjuk bemutatni. A javasolt indikátorok listája és a vizsgálati módszer A szélenergetikai projektek lehetséges társadalmi hatásainak (és indikátorainak) listáját a fent említett néhány előzmény (Juslén, 1995; Vanclay, 2002a; Pope-Annandale- Morrison-Saunders, 2004) alapján állítottuk össze (2. táblázat). 2. táblázat: A szélenergia-projektek társadalmi hatásindikátorai Tényező 1 Az ökológiai lábnyom csökkenése 2 Társadalmi-gazdasági előnyök, az életminőség javulása Tartalma Környezetvédelmi előnyök megjelenése egyéni/települési szinten Lakásviszonyok, foglalkoztatottság, közösségi, egészség, valamint egyéb társadalmi-gazdasági előnyök megjelenése egyéni/települési szinten 3 Költségek Az egyénenként/háztartásonként jelentkező költségek csökkenése 4 Autonómia Az egyéni/települési áram- és/vagy energiaellátás önellátóvá válásának lehetősége. 5 Ellátásbiztonság Az energia-/áramellátás biztonságával és a beruházás hatásaival kapcsolatos bizonytalanság (a technológia fejlettségi szintjének megjelenése) 6 Zavaró hatások Az egészségre és életvitelre gyakorolt zavaró hatások (nem feltétlenül a projekt hatása): - vizuális hatások, - zajhatás, - emberi egészségre gyakorolt (valós/érzékelt/mentális) hatások - a tájképre gyakorolt hatás (a tájkép fontossága, arculatváltása) - madárvilágra gyakorolt hatás 7 Elégedettség A projekt sikerének/sikertelenségének (az előzetesen ígért előnyök elmaradása) általános megítélése, a projekttel kapcsolatos általános vélemények (érdekcsoportok esetleges megalakulása), további beruházások támogatása Ezen tényezők vizsgálatához ismerni kell az érintett terület lakosságának véleményét. Tekintettel az érintettek viszonylag nagy számára és a vizsgálat körülményeire, lakossági kérdőíves felmérés elvégzése tűnik célszerűnek. A mintavétel reprezentativitása érdekében a mennyiségi problémán túlmenően törekedni kell arra, hogy a település minden részéből kapjunk válaszokat, a létesítménytől nagyobb és kisebb távolságban is. a válaszadók életkor és nem szerinti eloszlása pedig lehetőség szerint tükrözze a település lakóinak életkor és nem szerinti eloszlását. A kérdőív összeállításánál törekedni kell arra, hogy a válaszadókkal kapcsolatos általános információk mellett szükség van a válaszadók potenciális zavaró hatásokkal kapcsolatos általános érzékenységének ismeretére is. A kérdőív második fele tartalmazza a szélenergia hasznosítására vonatkozó konkrét kérdéseket. Ezek

5 segítségével felmérhetővé válnak a szélerőművekkel kapcsolatos főbb ismeretek, azok elfogadottsága, a hozzájuk kapcsolódó általános lakossági elégedettség, a hasznosításukból fakadó környezetvédelmi, valamint társadalmi-gazdasági előnyök, végül pedig a főbb zavaró hatások. Az Elfogadottsági Index A felmérések eredményeiből, a fent említett hét szempont alapján létrehozható egy Elfogadottsági Index (Public Acceptance Index PAI), amely az adott beruházáshoz kapcsolódó lakossági vélemények mérésére alkalmas mutatószám. Az egyes tényezők mutatóit azoknak a megkérdezettek válaszaiban történő megjelenése képezik. A zavaró hatások kapcsán fontos leszögezni, hogy a helyi adottságoknak megfelelően az egyes zavaró hatások fontossága más-más helyszínen eltérő. Egy, amúgy jelentős zavaró hatás egy másik helyszínen egyáltalán nem jelentkezik. Ebből következően az egyes hatások fontosságának figyelembe vételével (1 és 5 közötti értékekkel, ahol az 5- ös érték az adott telepítési helyen jelentkező legfontosabb zavaró hatást jelzi) adtuk meg, az alábbi tényezők figyelembe vételével: Vizuális hatások Zajhatás Tájképre gyakorolt hatás Élővilágra (madárvilágra) gyakorolt hatás az objektum elhelyezkedése (domborzat jellege) a lakosság (a minta átlagos) fényérzékenysége a lakosság (a minta átlagos) zajérzékenysége az erőmű mérete (magassága; darabszám) láthatósága (takarás) elhelyezés (térköz több turbina esetén) tájképben elfoglalt szerepe közelben lévő tájértékek tájkarakter (domborzat) kontraszt a telepítés helye vonulási útvonal található-e, a telepítés helye fészkelőhely és/vagy élőhely közelében található-e, az érintett fajok testmérete, az érintett fajok védettségi foka, az érintett fajok száma Ezek révén a befogadó környezet zavaró hatásokra való érzékenységét nyílt lehetőségünk értékelni 1 és 5 közötti skálán. Az Elfogadottsági Index a hét tényezőre számított százalékos értékek számtani közepe, százalékban kifejezve. Értéke 0 és 100% között változhat. Ezen belül, a beruházások sikerességének megítélésére az alábbi kategóriák különíthetők el: 0 20% társadalmi konfliktus nélkül nem valósítható meg ( teljes lakossági elutasítás) 21 40% társadalmi konfliktus nélkül megvalósítása problémás (a lakosság többsége elutasítja) 41 60% 61 80% % a beruházással kapcsolatos további tájékoztatásra van szükség, amely eldöntheti annak jövőbeni megvalósulását (lakossági patthelyzet) a beruházás ütközhet társadalmi ellenállásba, de megvalósítható (a lakosság többsége támogatja) társadalmi konfliktus nélkül megvalósítható, a beruházás a lakosság döntő többségének támogatását élvezi ( teljes lakossági támogatás)

6 A felhasznált változók magas számára tekintettel célszerű olyan vizuális módszert alkalmazni, amellyel a felhasználó könnyebben eligazodik a változók között. lőször a zavaró hatásokat ábrázoljuk oszlopdiagramon, feltüntetve kerül a zavaró hatásokra vonatkozó lakossági vélemények átlagértékét is. Ezután egy hasonló diagrampot készítünk, amely immáron a szélenergia társadalmi elfogadottságához rendelt hét tényezőhöz kapcsolódó lakossági véleményeket, valamint az azok alapján kiszámított Elfogadottsági Indexet ábrázolja. Módszerünket először a Kulcsi Szélerőmű lakossági elfogadottságának mérésére alkalmaztuk. A Kulcsi Szélerőmű Elfogadottsági Indexe Kulcson, a szélerőművel kapcsolatos lakossági véleményeket kérdőíves módszerrel 2003 tavaszán mértük fel. A község akkori állandó lakossága mintegy 1800 fő volt. Véletlenszerű mintavételt alkalmaztunk, amely mennyiségét (a háztartások 5%-ának megfelelő számú kérdőív 61 db került kitöltésre) tekintve reprezentatív, térbeli szórását tekintve pedig egyenletesnek mondható. A vizsgálat eredményeiből (Baros-Patkós-Tóth, 2004) kiderült, hogy a község lakossága alapvetően pozitív fejleménynek tartja a szélerőmű telepítését. A szélerőműveket ellenzők által sokat hangoztatott negatív hatások a válaszokban, egy olyan teületen, ahol a befogadó környezet érzékenysége kicsi (2,23), csak esetenként jelennek meg (3. ábra), és röviden az alábbiakban foglalhatók össze: Vizuális hatások: a berendezést a megkérdezettek túlnyomó többsége mind nappal, mind éjszaka szépnek, illetve látványosnak tartotta, mindössze 1-2 olyan véleményt hallottunk, mely szerint az erőmű kivilágítása kellemetlenséget okoz. Hanghatások: A turbina által kibocsátott zajt mindössze néhányan (az erőmű tőszomszédságában élők) tartják zavarónak, illetve hangosnak. A panaszok kizárólag csak a lakóházukon kívül tapasztalhatók ritkán, időszakos jelleggel. Emberi egészségre gyakorolt hatások: A helyi lakosság esetében nem következett be egészségkárosodás. Az egyetlen, ezzel ellentmondó vélemény tünetként a gyakoribb fejfájást nevezte meg. Tájképre gyakorolt hatás: Néhány kivételtől eltekintve, az erőmű létesítését követő tájképi változásokat a válaszadók mindegyike kisebb-nagyobb mértékben pozitívnak ítélte meg. Az ettől eltérően nyilatkozók szerint az erőmű a korábbi tájképre nem gyakorolt hatást. A környék élővilágára (madárvilágra) gyakorolt hatás megítélése: A megkérdezettek döntő többsége szerint szélerőmű a környék madárvilágára jelentősebb hatást nem gyakorolt.

7 3. ábra: A Kulcsi Szélerőmű okozta zavaró hatások lakossági megítélése (%) A válaszok mintegy felében jelenik meg a helyi energia-előállítás, és mintegy háromnegyedében az olcsóbb energiához való jutás lehetősége. Az ellátásbiztonsággal kapcsolatban nem merültek fel kifogások. Mindezek alapján a Kulcsi Szélerőmű társadalmi elfogadottságát a 4. ábra mutatja be. A kiszámított Elfogadottsági Index értéke 64,43%, amely a projekt általános társadalmi elfogadottságát és a lakosság elégedettségét mutatja, ugyanakkor felhívja a figyelmet néhány olyan problémára is, amelynek kezelése nélkül ez a támogatás könnyen elveszhet. Tanulságos, hogy a válaszadók többsége szerint sem településüknek, sem nekik személy szerint semmilyen előnyük nem származik az erőművek telepítéséből. 4. ábra: A Kulcsi Szélerőmű Elfogadottsági Indexe (%) A módszer általános alkalmazhatósága Mint már említettük, az Elfogadottsági Index alkalmas a szélerőművek telepítéséhez és kisebb módosításokkal más megújuló energiát hasznosító beruházások lakossági

8 támogatottságának a mérésére. Az elvégzett vizsgálatok eredményeként láthatóvá válnak az adott projekt társadalmi szempontból értelmezett gyenge pontjai. Ezek ismerete az érintett szakemberek számára jelenthet segítséget, hiszen a nagyobb társadalmi támogatás megszerzéséhez az igazán problémás kérdések megoldására összpontosíthatnak. Ugyanazon beruházás esetében a felmérés elvégezhető a beruházás előtt a tervezés különböző fázisaiban, majd annak megvalósítása után, akár rendszeres időközönként ismételve is. Ily módon lényegében a beruházás sikerességének időbeli alakulása válik mérhetővé. Hasonlóképpen alkalmas különböző projektek összehasonlítására is. IRODALOM Baros Z.-Patkós Cs. (2004): Az erdőkhöz fűződő érzelmi viszonyulás vizsgálata a biomassza energetikai célú hasznosítása kapcsán. A Geográfus Doktoranduszok VIII. Országos Konferenciájának (Táj, tér, tervezés; Szeged, szeptember 4-5.) CD-kötete. Baros Z.-Patkós Cs.-Tóth T. (2004): A szélenergia hasznosításának társadalmi vonatkozásai Magyarországon Légkör, 49. évf. 3. szám. pp Entrikin, J.N. (1991): The Betweenness of Place: Towards a Geography of Modernity. London, Macmillan. Iisakkala, J. (1993): Seutuistuminen kestävää kehitystäkö? In: Iisakkala, J. (ed.): Näkökulmia seutuistumiseen Tampere: University of Tampere, Department of Regional Studies, pp Juslén, J. (1995): Social impact assessment: a look at Finnish experiences Proj. Appraisal. Vol. 10. No. 3., pp Krohn, S.-Damborg, S. (1999): On public attitudes towards wind power Renewable Energy 16. pp Pope, J.M.-Annandale, D.D.-Morrison-Saunders, A. (2004) Conceptualising sustainability assessment Environmental Impact Assessment Review 24, Rannikko, P. (1997): From Functional to Symbolic Local Community: A Case Study of a Forest Village in Eastern Finland Research in Community Sociology, Volume 7, pp Rannikko, P. (1999): Combining Social and Ecological Sustainability in the Nordic Forest Periphery Sociologia Ruralis, Volume 39, Number 3, pp Rouhinen, S. (1991): Kestävän kehityksen kansalaisyhteiskunta aluetutkimuksen haasteena In: Häkli, J.- Kuitunen, J. (eds.): Avauksia restrukturaatioon Tampere: University of Tampere, Department of Regional Studies, pp Stanton C. (1996): The Landscape Impact and Visual Design of Windfarms School of Landscape Architecture, Edinburgh College of Art, Heriot-Watt University, Lauriston Place, Edinburgh Vanclay, F. (2002a): Conceptualising social impacts Environmental Impact Asssessment Review 22. pp Vanclay, F. (2002b): Social impact assessment In: Mann, T. (ed.): Encyclopedia of global environmental change. Vol 4. Chichester, Wiley, pp

A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK TÁRSADALMI VONATKOZÁSAI MAGYARORSZÁGON

A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK TÁRSADALMI VONATKOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK TÁRSADALMI VONATKOZÁSAI MAGYARORSZÁGON Bevezetés A hazai szélviszonyok következtében, a szélenergia hasznosítási lehetőségei, különösen közepes és nagyobb teljesítményű, a

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSÉBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK A HERNÁD VÖLGYÉBEN. TÓTH TAMÁS Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSÉBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK A HERNÁD VÖLGYÉBEN. TÓTH TAMÁS Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSÉBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK A HERNÁD VÖLGYÉBEN Bevezetés TÓTH TAMÁS Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos vizsgálatok

Részletesebben

A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere

A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere EWEA Hungary Policy Workshop, Budapest, 2013 A remény hal meg utoljára avagy Milyen lehetne a jövő energiarendszere Magyarországon? dr. Munkácsy Béla ELTE, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék Erre van előre!

Részletesebben

SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS

SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK Napenergia Vízenergia Szélenergia Biomassza SZÉL TERMÉSZETI ELEM Levegő vízszintes irányú mozgása, áramlása Okai: eltérő mértékű felmelegedés

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Alternatív energiatermelő berendezések telepítése és birtokrendezési vonatkozásai

Alternatív energiatermelő berendezések telepítése és birtokrendezési vonatkozásai Alternatív energiatermelő berendezések telepítése és birtokrendezési vonatkozásai Mizseiné Dr. Nyiri Judit MFTTT 2012. 04. 18. Székesfehérvár "Jelen mű a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0006 projekt támogatásával

Részletesebben

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Interaktív tanórák a bevont oktatási intézményekben. 1. óra Az első óra elsősorban a figyelem felkeltését

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Csikós Nándor BsC hallgató Dr. habil. Szilassi Péter egyetemi docens SZTE TTIK Természeti

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel)

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Nap- és szélenergia kutatás és oktatás OMSZ 2014. május 29. A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Ütőné dr. Visi Judit Kaknics-Kiss Barbara Kovács Enikő Miről lesz

Részletesebben

A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE

A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE Szükséges tennünk a éghajlatváltozás ellen! Az energiaszektor nagy

Részletesebben

PATAKI KAROLV igazságügyi szakért6. 1087 Budapest, Hungária krt. 32. Tell fax: 334-4610, mobil: 06-30-9509-385, e-mail: karpataki@gmail.

PATAKI KAROLV igazságügyi szakért6. 1087 Budapest, Hungária krt. 32. Tell fax: 334-4610, mobil: 06-30-9509-385, e-mail: karpataki@gmail. L~. PATAKI KAROLV igazságügyi szakért6 1087 Budapest, Hungária krt. 32. Tell fax: 334-4610, mobil: 06-30-9509-385, e-mail: karpataki@gmail.hu OPPONENSIVÉLEMÉNY a Fürged-Felsonyék-Magyarkeszi külterület,

Részletesebben

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Maria Rugina cikke ICEMENBERG, Romania A zöld tanúsítvány rendszer egy olyan támogatási mechanizmust

Részletesebben

Bevezetés - előzmények

Bevezetés - előzmények Az Internet szerepe a megújuló energiaforrások elterjesztésében Baros Zoltán 1 és Németh Sarolta 2 1 Debreceni Egyetem Meteorológia Tanszék 4010 Debrecen, Egyetem tér 1. Pf.. 13. e-mail: zbaros@delfin.unideb.hu

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János, Tóth Tamás*, Baros Zoltán** és Boros Gábor*** PhD-hallgató, Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési

Részletesebben

Megújuló alapú energiatermelő berendezések engedélyezési eljárása. Kutatás a Magyar Energia Hivatal megbízásából

Megújuló alapú energiatermelő berendezések engedélyezési eljárása. Kutatás a Magyar Energia Hivatal megbízásából Megújuló alapú energiatermelő berendezések engedélyezési eljárása Kutatás a Magyar Energia Hivatal megbízásából 1 Bevezetés Bemutatás Előzmények Megújulós kerekasztalok: Hol szorít a cipő? 7 rendezvény,

Részletesebben

Martfű általános bemutatása

Martfű általános bemutatása 2014 Martfű általános bemutatása Martfű földrajzi elhelyezkedése Megújuló lehetőségek: Kedvezőek a helyi adottságok a napenergia és a szélenergia hasznosítására. Martfűn két termálkút működik: - Gyógyfürdő

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os

Részletesebben

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft.

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Jelen és közelmúlt támogatási rendszere 1. ÚMFT-Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 2. Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN

NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN Mika János 1, Csabai Edina 1, Molnár Zsófia 2, Nagy Zoltán 3, Pajtókné Tari Ilona 1, Rázsi András 1,2, Tóth-Tarjányi Zsuzsanna 3, Wantuchné Dobi Ildikó

Részletesebben

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese EGT Támogatási Alap Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Program és Nemzeti

Részletesebben

A megjelent tanulmány filológiai adatai:

A megjelent tanulmány filológiai adatai: A megjelent tanulmány filológiai adatai: TÓTH T. SZEGEDI S. 2009: A szélerőművek környezetre gyakorolt hatásainak társadalmi megítélésében bekövetkezett változások. In: Mesterházy B. (szerk.), VIII. Természet-,

Részletesebben

Handa Orsolya sekért felelős s projekt menedzser

Handa Orsolya sekért felelős s projekt menedzser Handa Orsolya Regionális fejlesztések sekért felelős s projekt menedzser Az ENEREA Észak-Alföldi ldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása Az intézmény az Intelligens Energia Európa Program támogatásával

Részletesebben

IV. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2013. június 6.

IV. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2013. június 6. Nemzetközi szélenergia tendenciák, forrásbevonási lehetőségek és külföldi jó gyakorlatok a szélenergia területén Bíróné Dr. Kircsi Andrea, DE egyetemi adjunktus Dr. Tóth Péter, egyetemi docens SZE IV.

Részletesebben

"Lehetőségek" a jelenlegi villamos energia piaci környezetben

Lehetőségek a jelenlegi villamos energia piaci környezetben "Lehetőségek" a jelenlegi villamos energia piaci környezetben SZAPPANOS Sándor Siófok, 2014. 03. 18. EHU termelő kapacitások Rugalmas és hatékony kapcsolt energiatermelési portfolió Szabályozás United

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

MANERGY: Miként segítheti a projekt a települési önkormányzatok energetikai tervezési folyamatát?

MANERGY: Miként segítheti a projekt a települési önkormányzatok energetikai tervezési folyamatát? Paving the way for self sufficient regional Energy supply based on sustainable concepts and renewable energy sources MANERGY: Miként segítheti a projekt a települési önkormányzatok energetikai tervezési

Részletesebben

Fenntarthatóság a megújulók hasznosításában. 2007. október

Fenntarthatóság a megújulók hasznosításában. 2007. október 2007. október Energia Klub memorandum no. 4. 2007. október Fenntarthatóság a megújulók hasznosításában Bár a megújuló energiaforrások hasznosítása az energiatermelés legtisztább és így a legkívánatosabb

Részletesebben

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai Nemzetközi Geotermikus Konferencia A pályázati támogatás tapasztalatai Bús László, Energia Központ Nonprofit Kft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetőségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.

Részletesebben

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA ÉS KISHOMOK VÁROSRÉSZÉNEK SZENNYVÍZCSATORNÁZÁSA KEOP-7.1.2.0-2008-0295 LEHETSÉGES KOCKÁZATOK FELMÉRÉSE

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA ÉS KISHOMOK VÁROSRÉSZÉNEK SZENNYVÍZCSATORNÁZÁSA KEOP-7.1.2.0-2008-0295 LEHETSÉGES KOCKÁZATOK FELMÉRÉSE HÓDMEZŐVÁSÁRHELY SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA ÉS KISHOMOK VÁROSRÉSZÉNEK SZENNYVÍZCSATORNÁZÁSA KEOP-7.1.2.0-2008-0295 LEHETSÉGES KOCKÁZATOK FELMÉRÉSE 2009. október A projekt előkészítési szakasza az Új Magyarország

Részletesebben

Téglás Város Önkormányzat környezeti teljesítmény értékelése

Téglás Város Önkormányzat környezeti teljesítmény értékelése Téglás Város Önkormányzat környezeti teljesítmény értékelése Hatások értékelése Bevezetés Téglás Város Önkormányzata elkötelezett a fenntartható fejlődés gondolatisága és gyakorlata mellett, ezért vállalta,

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai 2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai Mizák József főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, KEHOP HÁT Operatív programok 2014-2020

Részletesebben

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita Egymást támogatva minden könnyebb! Golobné Wassenszky Rita Parkinson Betegek Egyesülete Pécs Parkinson-kór A Parkinson-kór fokozatosan előrehaladó neurológiai betegség Tünetei: mozgásszegénység, kézremegés,

Részletesebben

SOLART-SYSTEM KFT. Napenergiás berendezések tervezése és kivitelezése. 1112 Budapest XI. Gulyás u. 20 Telefon: 2461783 Telefax: 2461783

SOLART-SYSTEM KFT. Napenergiás berendezések tervezése és kivitelezése. 1112 Budapest XI. Gulyás u. 20 Telefon: 2461783 Telefax: 2461783 30 ÉV Napenergiás berendezések tervezése és kivitelezése Több napelem, több energia Csak egyszer kell megvenni, utána a villany ingyen van! 1m 2 jóminőségű napelem egy évben akár 150 kwh villamos energiát

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

A társadalomkutatás módszerei I. Outline. A mintaválasztás A mintaválasztás célja. Notes. Notes. Notes. 13. hét. Daróczi Gergely. 2011. december 8.

A társadalomkutatás módszerei I. Outline. A mintaválasztás A mintaválasztás célja. Notes. Notes. Notes. 13. hét. Daróczi Gergely. 2011. december 8. A társadalomkutatás módszerei I. 13. hét Daróczi Gergely Budapesti Corvinus Egyetem 2011. december 8. Outline 1 célja 2 Alapfogalmak 3 Mintavételi eljárások 4 További fogalmak 5 Mintavételi hiba számítása

Részletesebben

Nap és szélenergia kutatás és oktatás konferencia

Nap és szélenergia kutatás és oktatás konferencia Nap és szélenergia kutatás és oktatás konferencia Támogatók: Szervezők és közreműködők: MTA MTB Légköri Erőforrás Albizottság MMT Légkördinamikai Szakosztály MMT Éghajlati Szakosztály MMT Nap- és Szélenergia

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. 1. A képzési program «B» képzési kör SEE-REUSE

KÉPZÉSI PROGRAM. 1. A képzési program «B» képzési kör SEE-REUSE KÉPZÉSI PROGRAM 1. A képzési program «B» képzési kör 1.1. Megnevezése Megújuló energetikai asszisztens 1.2. Szakmai, vagy nyelvi programkövetelmény azonosítója 1.3. Engedély megszerzését követően a nyilvántartásba-vételi

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Karner Orsolya ELTE PPK Tanácsadás Pszichológiája Tanszék. Álláskeresők részére nyújtott csoportos pályatanácsadás hatékonyságvizsgálata

Karner Orsolya ELTE PPK Tanácsadás Pszichológiája Tanszék. Álláskeresők részére nyújtott csoportos pályatanácsadás hatékonyságvizsgálata Karner Orsolya ELTE PPK Tanácsadás Pszichológiája Tanszék Álláskeresők részére nyújtott csoportos pályatanácsadás hatékonyságvizsgálata MPT Nagygyűlés Szombathely 2012. június 1. Társadalmi igény A társadalompolitikai

Részletesebben

Települési önkormányzatok energetikai tervezésének támogatása: MANERGY és V-Educa projektek

Települési önkormányzatok energetikai tervezésének támogatása: MANERGY és V-Educa projektek Paving the way for self sufficient regional Energy supply based on sustainable concepts and renewable energy sources Települési önkormányzatok energetikai tervezésének támogatása: MANERGY és V-Educa projektek

Részletesebben

" JÓ SZOMSZÉDOK A KÖZÖS JÖVŐÉRT " Tartalom

 JÓ SZOMSZÉDOK A KÖZÖS JÖVŐÉRT  Tartalom 1 Tartalom I. A TELJES (MAGYAR ÉS SZERB) MINTA ÖSSZETÉTELE... 3 1. Nemzetiség szerint... 3 2. Az adatfelvétel helyszíne szerint... 4 3. Nemek szerint... 5 II. MAGYAR MINTA ÖSSZETÉTELE... 6 1. Az adatfelvétel

Részletesebben

Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu

Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 2 Előtérbe került az integrált szemléletmód? Közösségi szabályozás: a KSK (közösségi stratégiai keret)

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Környezeti klaszterek regionális fenntarthatósági szerepvállalása

Környezeti klaszterek regionális fenntarthatósági szerepvállalása Környezeti klaszterek regionális fenntarthatósági szerepvállalása Észak-Magyarország a fenntartható Európában lehetıségek és kihívások OPEN DAYS 2009 Régiók Hete Miskolc, 2009. október 21. Lenkey Péter

Részletesebben

FDO1105, Éghajlattan II. gyak. jegy szerző dolgozatok: 2015. október 20, december 8 Javítási lehetőség: 2016. január Ajánlott irodalom:

FDO1105, Éghajlattan II. gyak. jegy szerző dolgozatok: 2015. október 20, december 8 Javítási lehetőség: 2016. január Ajánlott irodalom: Tantárgyi követelmények 2015-16 I. félév BSc: Kollokviummal záródó tárgy: Nappali tagozat: FDB1302, Éghajlattan II. jegymegajánló dolgozatok: 2015. október 20, december 8 kollokvium: 2016. január és február.

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

Energiatudatosság a társadalom peremén

Energiatudatosság a társadalom peremén Energiatudatosság a társadalom peremén Dr. Nagy József Bükkaranyos, 2008 BÜKK-MAK LEADER A BÜKK-Miskolc Térségi Vidékfejlesztési Akciócsoport (BÜKK-MAK LEADER) Elhelyezkedés: Miskolc körül, patkó alakban

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc.

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. A minket körülvevı energiaforrások (energiahordozók) - Azokat az anyagokat, amelyek energiát közvetítenek energiahordozóknak

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása Vámosi Gábor igazgató 1 Megalakulás Az intézmény az Intelligens Energia Európa Program támogatásával alakult meg 2009. március 6-án Tulajdonosok:

Részletesebben

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai Dr. Nemcsok Dénes környezeti és energiahatékonysági

Részletesebben

Medgyasszay Péter: Célok és lehetőségek a fenntartható házak létesítésére

Medgyasszay Péter: Célok és lehetőségek a fenntartható házak létesítésére Medgyasszay Péter: Célok és lehetőségek a fenntartható házak létesítésére Reménykeltő, hogy manapság a szakma és a közélet egyre többet foglalkozik az épületek energetikai korszerűsítésével, sőt tágabban

Részletesebben

A légkör mint erőforrás és kockázat

A légkör mint erőforrás és kockázat A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

Épületenergetika és épületmechatronika

Épületenergetika és épületmechatronika VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS MECHATRONIKAI TANSZÉK MŰSZAKI KAR DEBRECENI EGYETEM Épületenergetika és épületmechatronika DR. SZEMES PÉTER TAMÁS DOCENS HOUG KONFERENCIA 2013 2013.04.10. Tartalom Épületmechatronika

Részletesebben

Az MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája. Összefoglaló prezentáció

Az MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája. Összefoglaló prezentáció Az MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája Összefoglaló prezentáció Az MVM Csoport vertikálisan integrált vállalatcsoportként az energia értéklánc jelentős részén jelen van termelés

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén. Bánfi József Energetikai szakértő

Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén. Bánfi József Energetikai szakértő Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén Bánfi József Energetikai szakértő Visszatekintés A megújuló energiaforrások hasznosítása jelentőségét a világ már a 70-es években felismerte

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

A megújuló energia-felhasználás kommunikálása a hazai gyógy- és wellness szállodák marketing tevékenységében

A megújuló energia-felhasználás kommunikálása a hazai gyógy- és wellness szállodák marketing tevékenységében GYÓGY- ÉS WELLNESS SZÁLLODÁK MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓJA II. ORSZÁGOS KONFERENCIA 2015. 03. 04. A megújuló energia-felhasználás kommunikálása a hazai gyógy- és wellness szállodák marketing tevékenységében

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

JÜLLICH GLAS SOLAR Karnyújtásnyira a Naptól Nagyméretű napelemes erőművek

JÜLLICH GLAS SOLAR Karnyújtásnyira a Naptól Nagyméretű napelemes erőművek JÜLLICH GLAS SOLAR Karnyújtásnyira a Naptól Nagyméretű napelemes erőművek A megújuló energiák között a napenergia hasznosítása a legdinamikusabban fejlődő üzletág manapság. A napenergia hasznosításon belül

Részletesebben

Megítélési szint számítása szélerőművekre

Megítélési szint számítása szélerőművekre Megítélési szint számítása szélerőművekre Mészáros Ferenc Magas-Bakony Környezetvédelmi Egyesület OPAKFI Zajvédelmi Szeminárium Tiszafüred, 2010. október Egy kis kronológia (2001: szélerőmű Kulcson 2002:

Részletesebben

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat)

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat) Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről (javaslat) Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a) az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott üvegházhatású

Részletesebben

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja Orosz Gábor cikkének ismertetése Várkonyi Erika 2010 A vizsgálat kutatásra alapuló átfogó elemzést nyújt magyar és francia

Részletesebben

Szivattyús tározós erőmű modell a BMF KVK Villamosenergetikai Intézetében

Szivattyús tározós erőmű modell a BMF KVK Villamosenergetikai Intézetében Szivattyús tározós erőmű modell a BMF KVK Villamosenergetikai Intézetében Dr. Kádár Péter BMF KVK Villamosenergetikai Intézet kadar.peter@kvk.bmf.hu Kulcsszavak: Szivattyús energiatárolás, Pelton turbina

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében Welcome! This is an online publication within the CHAMP-project with virtual pages that can be turned with the mouse or by clicking on the navigation bar Az éghajlatváltozáshoz való hatékony alkalmazkodáshoz

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM

TÁJÉKOZTATÓ ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM TÁJÉKOZTATÓ ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM III. TENGELY VIDÉKI ÖRÖKSÉG MEGŐRZÉSE 2012. Támogatás tárgya 103/2012. (x. 1.) Helyi/országos védelem alatt álló építmény, építményrész (1.célterület)

Részletesebben

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az alternatív energiák fizikai alapjai Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az energia felhasználása Hétköznapi energiafelhasználás: autók meghajtása, háztartási eszközök működtetése, fűtés ipari méretű

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME. Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium

TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME. Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium 1 A folyó oly simán, oly szelíden Ballagott le parttalan medrében, Nem akarta, hogy a nap sugára Megbotoljék habjai

Részletesebben

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA A NAPENERGIA PIACA Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék 2005. 07.07. Készült az OTKA T-046224 kutatási projekt keretében TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

Előadó: Dr. Tóth László egyetemi tanár, Szent István Egyetem; Magyar Szélenergia Tudományos Egyesület elnöke, Tóth Gábor PhD hallgató, SZIE GEK,

Előadó: Dr. Tóth László egyetemi tanár, Szent István Egyetem; Magyar Szélenergia Tudományos Egyesület elnöke, Tóth Gábor PhD hallgató, SZIE GEK, Az újabb fejlesztésű szélerőművekkel a várható energiatermelés meghatározása, energetikai célú szélmérések alapján, Magyarországon Előadó: egyetemi tanár, Szent István Egyetem; Magyar Szélenergia Tudományos

Részletesebben

Napenergia-hasznosító rendszerekben alkalmazott tárolók

Napenergia-hasznosító rendszerekben alkalmazott tárolók Dr. Szánthó Zoltán egyetemi docens BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék Nevelős Gábor okleveles gépészmérnök Naplopó Kft. Napenergia-hasznosító rendszerekben alkalmazott tárolók Zöldül

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDATOS ENERGIATERMELÉS ÉS -FELHASZNÁLÁS III. Szerkesztő: SZABÓ VALÉRIA FAZEKAS ISTVÁN. Borítóterv: MOLNÁR LAJOS SZABOLCS DEBRECEN, 2014.

KÖRNYEZETTUDATOS ENERGIATERMELÉS ÉS -FELHASZNÁLÁS III. Szerkesztő: SZABÓ VALÉRIA FAZEKAS ISTVÁN. Borítóterv: MOLNÁR LAJOS SZABOLCS DEBRECEN, 2014. KÖRNYEZETTUDATOS ENERGIATERMELÉS ÉS -FELHASZNÁLÁS III. Szerkesztő: SZABÓ VALÉRIA FAZEKAS ISTVÁN Borítóterv: MOLNÁR LAJOS SZABOLCS DEBRECEN, 2014. A kötetben szereplő tanulmányokat lektorálta: Dr. Béres

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III. RÉSZ A VÁLLALATOK ÁLTAL ALKALMAZOTT STRATÉGIÁVAL, A SZOLGÁLTATÁS- PORTFÓLIÓVAL ÉS IT-FEJLESZTÉSEKKEL KAPCSOLATOS MEGKÉRDEZÉS

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben