AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 26. (28.02) (OR. en) 6846/13 ENER 61 ENV 149 DELACT 10

Átírás

1 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, február 26. (28.02) (OR. en) 6846/13 ENER 61 ENV 149 DELACT 10 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató Az átvétel dátuma: február 26. Címzett: Uwe CORSEPIUS, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Biz. dok. sz.: C(2013) 817 final Part 1/9 Tárgy: A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyiségfűtő berendezések, a kombinált fűtőberendezések, a helyiségfűtő berendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergiakészülékből álló csomagok, valamint a kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a Bizottság C(2013) 817 final számú dokumentumának 1/9. részét. Melléklet: C(2013) 817 final Part 1/9 6846/13 DG E HU

2 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, C(2013) 817 final Part 1/9 A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyiségfűtő berendezések, a kombinált fűtőberendezések, a helyiségfűtő berendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok, valamint a kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről (EGT vonatkozású szöveg) HU HU

3 INDOKOLÁS 1. A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE A javaslat okai és céljai A helyiségfűtő berendezéseket és a kombinált fűtőberendezéseket (e dokumentumban együttesen: fűtőberendezések) az Európai Unióban széles körben használják helyiségfűtésre. Míg a helyiségfűtő berendezések kizárólag helyiségfűtésre szolgálnak, addig a kombinált fűtőberendezések meleg ivóvizet és szanitervizet is biztosítanak. A jelenleg forgalomban lévő fűtőberendezések többsége kazán, de egyre gyakrabban jelennek meg a piacon olyan új technológiák, mint például a kapcsolt energiatermelés, a hőszivattyúk vagy a fűtőberendezésekből, napenergia-készülékekből, illetve hőmérséklet-szabályozókból álló csomagok. A fűtőberendezések jelentős környezeti hatásokkal bírnak az Európai Unióban. A használat közbeni energiafogyasztás például 2005-ben a becslések szerint PJ (289 Mtoe) volt, ami 698 Mt CO 2 -kibocsátásnak felel meg. E rendelet célja a termékek energiahatékonyság és energiafogyasztás szerinti címkézésére és a fogyasztóknak szóló szabványos termékismertető biztosítására szolgáló harmonizált rendszer bevezetése. A címkézésre vonatkozó követelmények nagymértékben ösztönözhetik a gyártókat arra, hogy fokozzák az energiahatékonyságot és előmozdítsák az energiahatékony önálló fűtőberendezések, valamint a fűtőberendezésekből, napenergia-készülékekből és hőmérséklet-szabályozókból álló csomagok piaci elterjedését. E felhatalmazáson alapuló rendelet kiegészíti a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, javasolt bizottsági rendeletet. Háttér-információk Az alacsony hatásfokú fűtőberendezések és megújuló energiaforrásokat vagy kapcsolt energiatermelést nem használó, hagyományos termékek értékesítése azért nem szorul vissza, mert a végfelhasználók a termékek élettartamköltségei helyett a vételár alapján hozzák meg vásárlási döntéseiket, e helyzet megváltozását pedig az sem segíti elő, hogy a jelenlegi gyakorlat szerint az energiaköltségek nem tartalmazzák az összes költséget. Ezenkívül csak korlátozott mennyiségű információ áll a vásárlók rendelkezésére a fűtőberendezések energiahatékonyságáról, emiatt pedig aszimmetrikussá válik a tájékoztatás, különösen akkor, ha a fűtőberendezéseket további termékekkel kombinálják. Emiatt a végfelhasználók gyakran elmulasztják az energiahatékonyság költséghatékony javítására kínálkozó lehetőségeket. A másik problémát az eltérő érdekek jelentik: az épülettulajdonos például a fűtőberendezés megvásárlásakor és telepítésekor az alacsonyabb vételárat tartja szem előtt, ennek eredményeként azonban előfordulhat, hogy végül a bérlőnek magasabb lesz az energiaszámlája. Ezenkívül a fűtőberendezéseket a végfelhasználóknak értékesítő és rendszerint a telepítést végző kereskedők nem rendelkeznek olyan szabványosított információkkal, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a kereskedők a megújuló energiaforrásokat használó és a kapcsolt energiatermelési technológiák bevezetése nyomán az Unióban forgalomba hozott fűtési termékekből álló csomagokat kínáljanak a végfelhasználóknak. E javaslat az említett piaci akadályok okozta problémákat az önálló fűtőberendezésekre és a fűtőberendezésekből és további fűtési termékekből álló csomagokra vonatkozó uniós energiacímke bevezetésével kívánja megoldani. A széles körben ismert A és G közötti skálát alkalmazza a különböző típusú hagyományos kazánokra. Emellett a legmagasabb, A +, A ++ és HU 2 HU

4 A +++ dinamikus osztályok arra is szolgálnak, hogy előmozdítsák a kapcsolt energiatermelés és a megújuló energiaforrások használatát. A szabványosított termékinformációkat termékismertető adatlapok (vagyis tájékoztatók) formájában kell a végfelhasználók számára elérhetővé tenni az interneten vagy a hirdetésekben. A hatásvizsgálat szerint a fűtőberendezések adják az EU 27 bruttó teljes energiafogyasztásának 16%-át, ami megközelítőleg Franciaország bruttó éves energiafogyasztásának felel meg. E javaslat célja, hogy csökkentse e készülékek energiafogyasztását. A becslések szerint a környezettudatos tervezés területén javasolt új követelmények és az e javaslatban meghatározott új címkézési rendszer együttes hatásának köszönhetően az eddigi gyakorlat folytatásához képest 2020-ig évente közel 1900 PJ-lal (45 Mtoe) csökkenne az energiafogyasztás, ami megközelítőleg 110 Mt CO 2 -kibocsátásnak vagy a Cseh Köztársaság bruttó éves energiafogyasztásának felel meg. Meglévő rendelkezések a javaslat által érintett területen A fűtőberendezések energiahatékonyságára, hangteljesítményszintjére és nitrogén-oxidkibocsátására vonatkozó követelményeket a környezettudatos tervezés területén meghatározó javasolt végrehajtási intézkedés mellett a következő intézkedések ugyan nem az energiafogyasztás címkézése terén, de szintén e termékek környezeti teljesítményét érintik: a Tanács 92/42/EGK irányelve 1 (1992. május 21.) a folyékony vagy gáznemű tüzelőanyaggal működő új melegvízkazánok hatásfok-követelményeiről (a fűtőberendezések környezetbarát tervezésére vonatkozó, javasolt intézkedés hatályon kívül fogja helyezni); a Bizottság 2007/742/EK határozata 2 (2007. november 9.) a villamos meghajtású, gázmotoros vagy gázabszorpciós hőszivattyúkra vonatkozó közösségi ökocímke odaítélésével kapcsolatos ökológiai kritériumok megállapításáról; az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve 3 (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról; az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelve 4 (2004. február 11.) a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról; az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve 5 (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról; az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete 6 (2006. május 17.) egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról; az Európai Parlament és a Tanács 2009/142/EK irányelve 7 (2009. november 30.) a gázüzemű berendezésekről; a Bizottság 626/2011/EU felhatalmazáson alapuló rendelete 8 (2011. május 4.) a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a légkondicionáló HL L 167., , 17. o. HL L 301., , 14. o. HL L 153., , 13. o. HL L 52., , 50. o. HL L 140., , 16. o. HL L 161., , 1. o. HL L 330., , 10. o. HL L 178., , 1. o. HU 3 HU

5 berendezések energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről (kizárólag levegő-levegő hőszivattyúk esetében). Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel Az új energiahatékonysági osztályok és a környezettudatos tervezés területén javasolt követelmények bevezetésével fokozható az energiahatékony fűtőberendezések piaci elterjedése, ami hozzájárul majd az energiahatékonysági cselekvési terv (COM(2006) 545) szerint 2020-ig teljesítendő és az Energia 2020 stratégiáról (COM(2010) 639) és a évi energiahatékonysági tervről (COM(2011) 109) szóló bizottsági közleményben is megerősített 20%-os energiamegtakarítás eléréséhez. E javaslat kiegészíti majd az Európai Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó Európa 2020 stratégiájának (COM(2010) 2020) lényeges elemét, azaz az energiahatékony termékek piaci elterjedésének ösztönzését, mivel nagymértékben javítja az energiahatékonyságot, előmozdítja az erőforrás-hatékony gazdaságba való átmenetet, ösztönzi a kutatási és fejlesztési célú beruházásokat, valamint egyenlő versenyfeltételeket biztosít a vízmelegítési termékek számára. A fűtőberendezések energiafogyasztásának javasolt címkézése emellett a Bizottság iparpolitikájának is megfelel, különös tekintettel a fenntartható fogyasztásról, termelésről és iparpolitikáról szóló cselekvési tervre (COM(2008) 397) és az európai gazdasági fellendülés tervére (COM(2008) 800), amely az egyik legfontosabb prioritásként jelöli meg az energiahatékonyságot, példaként hozva az olyan termékek gyors elterjedésének ösztönzését, amelyek a jelentős energiamegtakarítás lehetőségét kínálják. A 2010/30/EU irányelv 9 végrehajtása is hozzájárul az Európai Unió azon célkitűzésének eléréséhez, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2020-ig legalább 20%-kal csökkenjen. 2. KONZULTÁCIÓK AZ AKTUS ELFOGADÁSA ELŐTT Konzultáció az érdekeltekkel Az előkészítő vizsgálat kezdetétől konzultáció zajlott az uniós és a nemzetközi érdekeltekkel és a tagállamok szakértőivel, a környezettudatos tervezést szabályozó 2009/125/EK keretirányelv 10 szerint létrehozott, a környezettudatos tervezéssel foglalkozó konzultációs fórum pedig a környezettudatos tervezés követelményei mellett az energiafogyasztás címkézésével is foglalkozott. A konzultációs fórum a tagállamok szakértőiből és arányos számú érdekelt félből, azaz gyártókból, kiskereskedőkből, nem kormányzati környezetvédelmi szervezetekből és fogyasztói szervezetekből áll. A konzultációs fórum február 29-i, július 8-i és június i ülésein a Bizottság a fűtőberendezések és a vízmelegítők 11 környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények és az energiafogyasztás címkézésére szolgáló rendszer bevezetését javasoló munkadokumentumokat ismertetett. A munkadokumentumok a környezettudatos tervezéssel foglalkozó szabályozási bizottság április 11-i ülésén, valamint a tagállami szakértőkkel június 29-én és az érdekeltekkel szeptember 6-án tartott egyeztetés keretében is megvitatásra kerültek. A vonatkozó munkadokumentumokat megkapták a tagállamok, az Európai Parlament és az érdekeltek, és a konzultációs fórum munkaanyagait a Bizottság közzétette a CIRCA rendszerben az érdekeltek írásos észrevételeivel együtt. A kezdeményezést emellett számos HL L 153., , 1. o. HL L 285., , 10. o. A vízmelegítőkkel külön javaslat foglalkozik. HU 4 HU

6 alkalommal megvitatták a bizottsági szolgálatnak az érdekeltekkel és a tagállamokkal, valamint a nemzetközi partnerekkel, például Japánnal és az Egyesült Államokkal tartott ülésein is. A WTO/TBT június 4-én értesítést kapott a rendelettervezetről annak biztosítása érdekében, hogy a rendelet ne vezessen be kereskedelmi akadályokat. A szakértőkkel további írásbeli konzultációk indultak 2010 júniusában és 2011 márciusában a fűtőberendezések és a vízmelegítők környezettudatos tervezésére és az energiafogyasztásának címkézésére vonatkozó intézkedésekről szóló, frissített munkadokumentumokról, amelyek a konzultációs fórum keretében folytatott korábbi konzultációk során közölt információkra és visszajelzésekre épülnek. Az észrevételek és felhasználásuk rövid ismertetése Általánosságban a fűtőberendezések energiafogyasztásának címkézésére szolgáló rendszert az érdekeltek és a tagállamok is támogatják. A fő érdekelteknek a bizottsági javaslat kulcsfontosságú elemeivel kapcsolatos álláspontja a következőképpen foglalható össze: Termékkör Az érintett fűtőberendezések közé a legfeljebb 70 kw mért hőteljesítményű kazánok és hőszivattyúk, a 2004/8/EK irányelvben meghatározott, 50 kw-nál kisebb elektromos kapacitású kapcsolt energiatermelő berendezések, valamint a fűtőberendezésekből, napenergia-készülékekből, illetve hőmérséklet-szabályozókból álló csomagok tartoznak. A fűtőberendezéseket úgy kell kialakítani, hogy gáznemű és folyékony tüzelőanyagokkal ideértve a biomasszát is, amennyiben nem ez a fő tüzelőanyag, villamos energiával, valamint környezeti vagy hulladékhővel üzemeljenek. Termékcímke A termékcímkét a tagállamok és az érdekeltek általában véve elfogadják. A fogyasztói szervezetek kérték, hogy a címkék a végfelhasználók érdekében legyenek egyszerűek, továbbá ragaszkodtak ahhoz, hogy az energiafogyasztást jelölő címkén szerepeljen a hangteljesítményszint is. Egyes gyártók és egyes tagállamok szorgalmazták a hatásfok százalékos értékének a címkéről való eltávolítását, mivel a vizsgálati körülmények fűtőberendezésenként eltérnek, ugyanakkor kérték, hogy a hatásfok százalékos értéke továbbra is szerepeljen a termékismertető adatlapon. A hőszivattyúgyártó ágazat és több tagállam támogatta, hogy külön címke vonatkozzon az alacsony hőmérsékletű hőszivattyúkra; hogy a közepes hőmérsékletű hőszivattyúkon legyen megjelölve a kis hőmérsékleten való alkalmazás esetleges lehetősége; továbbá hogy az integrált kiegészítő fűtőberendezés használata is mindig szerepeljen a címkén. A fűtőberendezések termékcímkéje tekintetében a tagállamok és az érdekeltek számos különböző véleményt fogalmaztak meg a következő alapelvek mentén: egyetlen egységes, A +++ -ig terjedő skálájú kötelező címke vonatkozzon valamennyi fűtőberendezésre, egyetlen egységes, A ++ -ig terjedő skálájú kötelező címke vonatkozzon valamennyi fűtőberendezésre, de a hőszivattyúkat és a kapcsolt energiatermelő mikroegységeket alternatívaképpen el lehessen látni A +++ -ig terjedő skálájú önkéntes címkékkel is. A címkéken az energiahatékonyság százalékos értékét is fel kelljen tüntetni, két kötelező címke legyen, melyek közül az egyik a kazánokra vonatkozzon és A + -ig terjedő skálájú legyen, a másik pedig, A +++ -g terjedő skálával, a hőszivattyúkra és a kapcsolt energiatermelő mikroegységekre. HU 5 HU

7 A kogenerációs fűtőberendezések gyártóit képviselő érdekeltek két különböző termékcímke kialakítását kérték: az egyiket a kogenerációs részre, amely a fő rész, a másikat pedig az integrált kiegészítő fűtőberendezésre vonatkozóan. Az azonban nem egyeztethető össze az általános termékcímkézési megközelítéssel, hogy a forgalomba hozott egységek egynél több termékcímkével rendelkezzenek. A kombinált fűtőberendezések esetében a tagállamok és az érintettek olyan energiacímke kialakítását kérték, amely a helyiségfűtési és a vízmelegítési funkcióra egyaránt vonatkozik, az utóbbit a különálló, a vízmelegítők energiafogyasztásának címkézéséről szóló felhatalmazáson alapuló rendeletnek megfelelően. A kombinált fűtőberendezések körébe nemcsak a hagyományos kazánoknak, hanem a hőszivattyús kombinált fűtőberendezéseknek is bele kell tartozniuk. Csomagokra vonatkozó címke A termékcímke szabványosított tájékoztatást nyújt a végfelhasználóknak az önálló fűtőberendezésekről, azonban a fűtőberendezésekből, napenergia-készülékekből, illetve hőmérséklet-szabályozókból álló csomagokra vonatkozó információk csak korlátozottan állnak rendelkezésre. E piaci korlát feloldása érdekében javaslat született a csomagokra vonatkozó címkéről. Több tagállam és gyártó felszólított arra, hogy a javasolt, csomagokra vonatkozó termékismertető adatlapot ki kell egészíteni a szokványos termékcímke-kialakításnak megfelelő, függőleges címkével, amellyel a kereskedő pontosabb tájékoztatást nyújthat a végfelhasználónak. A csomagokra vonatkozó címkét és termékismertető adatlapokat a tagállamok és az érdekelt felek többsége támogatta, egyes tagállamok viszont azon az állásponton voltak, hogy a csomagokra vonatkozó termékismertető adatlap szerepelhetett volna az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU (EPBD) irányelvben. Ezért olyan, felelősséget kizáró nyilatkozatról született javaslat, amely tisztázza, hogy a csomagokra vonatkozó termékismertető adatlap a termékcsomagok hatásfokára és nem az épületek energiahatékonyságára vonatkozik. A fűtési rendszer energiahatékonyságát olyan további tényezők befolyásolják, mint például az elosztórendszer hővesztesége, valamint a termékeknek az épület méretéhez és jellemzőihez (például szigetelés) viszonyított méretezése. A beszállítók lehetőséget kértek arra, hogy fűtőberendezésekből, napenergia-készülékekből és/vagy hőmérséklet-szabályozókból álló integrált csomagokat hozzanak forgalomba, tekintettel különösen arra, hogy a piac struktúrája nem teszi lehetővé számukra, hogy kereskedőként (kiskereskedőként vagy üzembe helyezőként) lépjenek fel. A napenergiakészülékek és a hőmérséklet-szabályozók beszállítói közül többen, főként a kkv-k, ugyanakkor tartanak a tisztességtelen versenytől. Több tagállam ezért felvetette, hogy a csomagra vonatkozó címkét és adatlapot a beszállító mellett a kereskedő is kiadhassa. Ekkor a kereskedőnek a csomaghoz tartozó adatlapot a fűtőberendezések, a napenergia-készülékek és a hőmérséklet-szabályozók beszállítói által rendelkezésre bocsátott termékismertető adatlapok alapján kell elkészítenie. A kereskedő a beszállító által átadott csomagot átalakíthatja, például új címke és adatlap kiadása mellett hatékonyabb hőmérséklet-szabályozót vagy más alkatrészt helyezhet el benne. Egyes tagállamok azt is kérték, hogy a beszállítók és a kereskedők reklámozzák a csomag hatékonyságát (ha a csomagon van reklám). A kereskedő felelőssége a beszállítóktól kapott termékismertető adatlapokon alapuló, egyszerű számítás elvégzésére korlátozódik. A kereskedők, elsősorban a kkv-k támogatása HU 6 HU

8 érdekében a Bizottság sablonokat és iránymutatásokat fog közzétenni számukra az energiafogyasztás címkézéséről szóló bizottsági weboldalon 12. Több tagállam és érdekelt fél kérte a csomagokra vonatkozó címke önkéntes bevezetésének lehetőségét. A következő okok miatt azonban javaslat született a kötelező, csomagokra és termékekre vonatkozó címke bevezetéséről. A végfelhasználókat nem elegendő kizárólag az önálló fűtőberendezéseken szereplő címkékkel tájékoztatni. A végfelhasználók számára nem állnak rendelkezésre az értékesítés helyén olyan adatok, amelyek alapján megalapozott döntést tudnának hozni a több fűtőberendezésből (kazán, hőszivattyú, illetve kapcsolt energiatermelő egység) és napenergia-készülékekből, illetve hőmérséklet-szabályozókból készülékekből álló, új fűtési csomagok megvásárlásáról. A csomag hatásfoka nem egyszerűen a részei hatásfokának összege. A Bizottság megbízást adott az európai szabványügyi testületeknek, hogy a fűtőberendezés-csomagok energiahatékonyságának mérésére és számítására vonatkozóan szabványosított módszereket dolgozzanak ki. Az érdekeltek további észrevételeket fűztek a termékismertető adatlapokhoz. A kiegyenlítő tartály energiahatékonysághoz való hozzájárulását el kell távolítani a szezonális helyiségfűtési hatásfok számításából a nem modulációs kazánokra vonatkozó redundáns korrekciós tényező eltávolítása miatt. Az elsődleges fűtőberendezések és a nem elsődleges, kiegészítő fűtőberendezések hőteljesítménye közötti rögzített arányt a tényleges arányok súlyozásával kell felváltani az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvet végrehajtó nemzeti előírásokban, például a NEN 7020 és a DIN szabványban meghatározott, alapértelmezett értékek alapján. A kombinált fűtőberendezésből és egyéb termékekből álló csomagok vízmelegítési funkciójára vonatkozó adatlapnak meg kell egyeznie a különálló, a vízmelegítők energiafogyasztásának címkézéséről szóló felhatalmazáson alapuló rendeletben javasolt, vízmelegítő-csomagokra vonatkozó adatlappal. Az energiafogyasztás címkézésének skálái Általánosan elfogadottnak bizonyult a primerenergia-fogyasztáson alapuló, egységes energiahatékonysági osztályozás alapelve. E körbe tartozik az összes fűtési technológiára vonatkozó, egységes skála feltüntetése a termékek és a csomagok címkéin annak érdekében, hogy a fűtőberendezések piacán egyenlő versenyfeltételek alakuljanak ki, és ösztönözzék az egységes energiapiac létrejöttét. Egyes tagállamok és érdekelt felek azonban a kifejezetten az egyes technológiákra és tüzelőanyagokra vonatkozó skálákat szorgalmaztak. Az érdekeltek azt kérték, hogy az energiaosztályokat olyan módon határozzák meg, hogy a legjobb hagyományos technológia, azaz a kondenzációs technológia is el tudja érni legfeljebb akár az A osztályt. Az A + és A +++ közötti osztályokat kizárólag a kapcsolt energiatermelést vagy megújuló energiaforrásokat használó fűtőberendezések érhetik el. A hőszivattyúgyártókat képviselő érdekeltek azt kérték, hogy az A + skála a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv VII. mellékletében a hőszivattyúk által szolgáltatott energia megújuló energiaforrásokból előállítottként elszámolható része tekintetében előírt minimumkövetelménynek megfelelően 115%-kal kezdődjön. Ugyanakkor javaslat született arról is, hogy az A + osztály kapcsolt energiatermelés használatával is elérhető legyen. Egyes tagállamok és nem kormányzati környezetvédelmi szervezetek azt javasolták, hogy mérlegeljék az elektromos kazánoknak az energiafogyasztási címkézési skálán elfoglalt helyét (legfeljebb D osztályt érhessenek el), valamint hogy az A ++, illetve az A +++ osztály küszöbértékét emeljék 130, illetve 150%-ra HU 7 HU

9 Az egyik tagállam felszólított a környezettudatos tervezés követelményeinek az energiacímke vonatkozó osztályainak határértékeihez való hozzáigazítására. Azonban ettől eltérő megközelítésre van szükség ahhoz, hogy egyetlen skálán belül megkülönböztethetőek legyenek a fokozottan és a kevésbé hatékony fűtőberendezések. A kazánok környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmény általános értéke például 86% (kondenzációs technológia), míg az A osztály 90%-os határértéke lehetővé teszi a fokozottan és a kevésbé hatékony kondenzációs kazánok megkülönböztetését. A tagállamok és az érdekeltek támogatták azt a javaslatot, miszerint az alacsony hőmérsékletű hőszivattyúk címkézési skáláját a közepes hőmérsékletű használatra vonatkozó skálánál 25 százalékponttal magasabban kell meghatározni. A kapcsolt energiatermelő berendezések gyártói alternatív hatásfok-számítási módszert javasoltak annak érdekében, hogy termékeik a hőszivattyúkkal egyenlő versenyfeltételekkel rendelkezzenek. Ez a felvetés azonban nem támogatható, mivel egyfelől a megújuló energiaforrásokat használó technológiáknak elvben más technológiákhoz képest magasabb címkézési osztályokat kell tudniuk elérni, másfelől pedig ez a megoldás túlértékelné a kapcsolt energiatermelő berendezések villamosenergia-termelési hatékonyságát. Néhány érdekelt azt szorgalmazta, hogy az egyes energiaosztályok szélessége azonos legyen. Az európai energiapolitika eredményeként hosszú távon elérhető lehet, hogy a fűtőberendezésekre vonatkozó energiaosztályok szélessége megközelítőleg azonos legyen. Jelenleg azonban olyan, különböző hagyományos, új és megújuló energiaforrásokat használó fűtési technológiák állnak rendelkezésre, amelyek a piac dinamikus átalakítása érdekében szükségessé teszik a különböző szélességű energiaosztályokat. Ütemterv Az ütemezéssel kapcsolatosan az álláspontok különböztek, és az energiafogyasztás címkézésének azonnali, önkéntes bevezetésétől a háromszakaszos, legfeljebb hat évig terjedő, különböző bevezetési dátumokat alkalmazó megközelítésig terjednek. A gyártók azt kérték, hogy az energiafogyasztás címkézésére vonatkozó ütemterv igazodjon a környezettudatos tervezésre vonatkozó ütemtervhez. Figyelemmel az uniós energiacímke bevezetéséhez szükséges időre és a már meglévő energiacímke hiányára, az érdekeltek többsége nem támogatta a címke azonnali, önkéntes használatát. A fogyasztói szervezetek emellett azzal érveltek, hogy a különböző, párhuzamosan alkalmazott címkézési skálák megzavarhatják a fogyasztókat. Harmadik fél által végzett ellenőrzés Mivel fennáll annak a kockázata, hogy nem sikerül kiaknázni a fűtőberendezésekben rejlő, a jelentős környezeti javulás iránti lehetőségeket, ezért a gyártók az önértékelés helyett a harmadik fél által végzett ellenőrzést javasolták, amely a piacfelügyelet támogatásának eszköze is lehet. A harmadik fél által végzett ellenőrzés alkalmazásának azonban az energiafogyasztás címkézéséről szóló 2010/30/EU irányelv értelmében jogi akadályai vannak. Vizsgálati és számítási módszerek Bizonyos tagállamok és gyártók az I. hőmérséklet-szabályozási osztály eltávolítását kérték, mivel az ebbe az osztályba tartozó kazánok az érintett tagállamokban nem üzemeltethetők. A passzív füstgázhő-visszanyerő készülékek egyik gyártója az e termékcsoportnak az energiahatékonysághoz való hozzájárulására vonatkozóan javasolt átmeneti számítási módszer módosítását szorgalmazta a nagyméretű passzív füstgázhő-visszanyerő készülékek fokozottabb figyelembevétele érdekében. Szakértői szinten azonban nincs egyetértés egy ilyen módosított mérési módszerrel kapcsolatban. A Bizottság megbízást adott az európai HU 8 HU

10 szabványügyi testületeknek, hogy dolgozzanak ki harmonizált szabványt a passzív füstgázhő-visszanyerő készülékre vonatkozó mérési módszerekre vonatkozóan, és ezáltal lehetővé váljon a rendelet majdani felülvizsgálatakor annak meghatározása, hogy indokolt-e a rendelet hatályát kiterjeszteni a passzív füstgázhő-visszanyerő készülékekre. Egyes érdekeltek megjegyezték, hogy a frekvenciával súlyozott L WA hangteljesítményszint mértékegységének jele db. A javasolt rendelet az érdekeltek és a tagállamok észrevételeinek figyelembevételével készült. Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása Tudományos szakvélemények Az előkészítő vizsgálathoz szükséges műszaki, piaci és gazdasági elemzést az előkészítő vizsgálatok és a hatásvizsgálat szolgáltatták. Ezeket a Bizottság Energiaügyi Főigazgatósága megbízásából külső tanácsadói konzorciumok végezték el. A konzultációba bevont főbb szervezetek/szakértők Az előkészítő vizsgálat nyílt eljárás keretében zajlott, végrehajtása során figyelembe vették az érdekelt felektől származó információkat többek között a gyártóktól, az üzembe helyezőktől, a kiskereskedőktől és egyesületeiktől, a nem kormányzati környezetvédelmi szervezetektől, a fogyasztói szervezetektől, az uniós és az EGT-tagállami szakértőktől, valamint az Unión kívüli országok szakértőitől. A beérkezett és felhasznált vélemények összefoglalása Nem merült fel, hogy a javaslat visszafordíthatatlan káros következményekkel járhat. Hatásvizsgálat A lehetséges szakpolitikai intézkedések hatásvizsgálata a 2009/125/EK irányelv 15. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint zajlott. A megfelelő teljesítményszintbeli elvárások teljesítése érdekében megvalósított piaci áttérésre vonatkozóan számos szakpolitikai lehetőséget mérlegeltek, ideértve az eddigi gyakorlat folytatására vonatkozó forgatókönyvet, az önszabályozást, kizárólag az energiafogyasztás címkézését, kizárólag a környezettudatos tervezésre vonatkozó rendeletet, ez utóbbi két lehetőség együttesét, valamint kizárólag az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv értelmében meghatározott, fűtési rendszerekre vonatkozó követelmények megfogalmazását. A fűtőberendezések környezettudatos tervezésére és energiafogyasztásának címkézésére vonatkozó követelmények megállapításáról szóló, egyértelmű jogalkotási felhatalmazásra figyelemmel azonban a végrehajtási jogi aktustól eltérő lehetőségek elemzésének mélysége arányos volt, a középpontban pedig a javasolt végrehajtási rendeletek értékelése állt. Az energiafogyasztást jelölő címkék bevezetésére vonatkozó szakpolitikai forgatókönyvek hatását az eddigi gyakorlat folytatására vonatkozó forgatókönyvvel vetették össze. A költséghaszon elemzés alapján a környezettudatos tervezés követelményei, a címkézés, valamint az épületek energiahatékonyságára vonatkozó rendszerkövetelmények együttese bizonyult az előnyben részesített lehetőségnek a jobb környezeti teljesítménnyel rendelkező fűtőberendezések piaci elterjedésének sikertelensége okozta probléma megoldása érdekében, mivel ez a kombináció felel meg a leginkább a környezettudatos tervezést szabályozó és az energiafogyasztás címkézéséről szóló irányelv követelményeinek. Következésképpen a környezettudatos tervezés követelményeinek elfogadását és a termékek és csomagok címkézésére vonatkozó rendszer bevezetését magában foglaló lehetőségre esett a választás, mivel a legjelentősebb megtakarítást teszi lehetővé, és az érdekeltek is előnyben HU 9 HU

11 részesítik. A fűtőrendszerek termékcímkéje vonatkozásában a hatásvizsgálat során a környezetvédelmi szempontok (megtakarítások) és a gazdasági előnyök szempontjából legkedvezőbb, egyetlen egységes, minden fűtőberendezésre kiterjedő, A +++ -ig terjedő skálájú címke dinamikus alkalmazásának lehetőségét vizsgáltuk. Megvalósításával az alábbiak teljesülnek: az energiahatékonyság folyamatos javulása fenntartható és előmozdítható a végfelhasználók szabványosított információkkal való tájékoztatásával és az aszimmetrikus tájékoztatás és az eltérő érdekek jelentette piaci korlátok felszámolásával; a piac dinamikusan áttér a kiemelkedően energiahatékony fűtőberendezésekre, valamint a fűtőberendezésekből és új, illetve megújuló energiaforrásokat használó technológiákból álló csomagokra; a tisztességes verseny és a termékdifferenciálódás az energiahatékonyság további javulását eredményezi; az energiafogyasztás költséghatékony szintet ér el; az ipar versenyképességét fokozza a fenntartható termékek egységes uniós piacának bővülése; a beszállítókra, többek között a kkv-kre nem nehezednek túlzott mértékű terhek, mivel az átállási időszakok figyelembe veszik a termékek újratervezéséhez szükséges időt; az uniós foglalkoztatást nem érik kedvezőtlen hatások. 3. A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS JOGI ELEMEI A javasolt intézkedés összefoglalása A javasolt intézkedés új, kötelező címkézési és szabványos terméktájékoztatási követelményeket állapít meg a fűtőberendezéseket, a hőmérséklet-szabályozókat, a napenergia-készülékeket (kizárólag napenergiával működő rendszer, napkollektor, napenergiával működő tartály és egyéb, önállóan forgalomba hozott, napenergiával működő termékek) és a fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és/vagy napenergiakészülékből álló csomagokat forgalomba hozó, illetve üzembe helyező beszállítók, valamint az önálló fűtőberendezéseket és a fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és/vagy napenergia-készülékből álló csomagokat kínáló kereskedők számára. Az intézkedés hatálya igazodik a fűtőberendezések energiahatékonyságára, hangteljesítményszintjére és nitrogénoxid-kibocsátására vonatkozóan a környezettudatos tervezés területén javasolt végrehajtási intézkedésben foglalt követelmények hatályához. A fűtőberendezések energiahatékonysági osztályozása a 2010/30/EU irányelvben meghatározott rendszeren alapul, és a kazánokra, a kapcsolt energiatermelő berendezésekre, a hőszivattyúkra, valamint a szolár fűtőberendezésekre vonatkozóan egységes helyiségfűtési energiahatékonysági skálát alkalmaz. A rendelet hatálybalépését követő két év elteltével sor kerül a G és A közötti skála bevezetésére a hagyományos fűtőberendezésekre vonatkozóan (G és D közötti az elektromos kazánokra vonatkozóan, C és B közötti a társasházakban található nem kondenzációs kazánokra vonatkozóan és B és A közötti a kondenzációs kazánokra vonatkozóan), az A + osztályra a kapcsolt energiatermelő berendezésekre vonatkozóan, valamint az A ++ osztály a hőszivattyúkra vonatkozóan. A rendelet hatálybalépését követő hat év elteltével a címkézési skála az A +++ osztállyal fog kiegészülni, hacsak a rendelet HU 10 HU

12 hatálybalépése után öt évvel esedékes felülvizsgálat alapján más döntés nem születik, míg a G-től és E-ig terjedő osztályok a környezettudatos tervezés ambiciózusabb követelményei következtében megszűnnek. Ezzel biztosítható, hogy a piac dinamikusan áttérjen az új, megújuló energiaforrásokat használó technológiákat alkalmazó, kiemelkedően energiahatékony vízmelegítőkre. Az A +++ osztály bevezetésére tehát csak a rendelet hatálybalépése után hat évvel fog sor kerülni, egy évvel később, mint a hatásvizsgálatban legkedvezőbbként azonosított lehetőség esetében. Erre az időzítésre azért esett a választás, hogy a hagyományos kazánok gyártóinak több idejük legyen technológiáik megfelelő átalakítására. A vízmelegítők energiafogyasztásának címkézéséről szóló rendeletben meghatározott energiahatékonysági skálát kell alkalmazni a kombinált fűtőberendezések vízmelegítési funkciójára. A termékcímke ezenkívül tájékoztatást fog nyújtani a végfelhasználóknak a hangteljesítményszintről, a fűtőberendezésekre vonatkozóan pedig sor fog kerülni a szabványosított termékismertetők, például termékismertető adatlapok és műszaki dokumentációk bevezetésére, emellett sor fog kerülni azon információkra vonatkozó követelmények meghatározására, amelyeket a fűtőberendezések bármely formában történő távértékesítése során, valamint bármely hirdetésében és műszaki promóciós anyagában közölni kell. Mivel a fűtőberendezések értékesíthetők csomagban, egyéb fűtési termékekkel, például napenergia-készülékekkel és hőmérséklet-szabályozókkal együtt, ezért a végfelhasználók tájékoztatására szolgáló, a termékcsomag teljes energiahatékonyságára vonatkozó címke kerül bevezetésre, és az adatlap a végfelhasználók számára érthető számítást fog tartalmazni. A csomagok címkéjét és az adatlapot a beszállító adja ki, de a kereskedő is kiadhatja. A csomagok címkéje a G és A +++ közötti energiahatékonysági osztályokon alapul, amelyek tükrözik e csomagok esetlegesen jobb energiahatékonyságát. A termékekre és csomagokra vonatkozóan javasolt címkékkel és szabványosított termékismertetőkkel megszüntethető a fűtőberendezéseket vásárlók tájékozottságának hiánya, valamint feloldható az épülettulajdonosok és a bérlők közötti érdekellentét. Az e rendelet szerinti mérési módszerek és a piacfelügyeleti célokra vonatkozó hitelesítési eljárás igazodik a környezettudatos tervezésre vonatkozóan javasolt végrehajtási intézkedésben meghatározottakhoz. Jogalap A felhatalmazáson alapuló rendelet a 2010/30/EU irányelvet hajtja végre, különös tekintettel annak 10. cikkére. A szubszidiaritás elve A rendelet a 2010/30/EU irányelvet hajtja végre, összhangban annak 10. cikkével. Az arányosság elve Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az intézkedés nem lépi túl a célja eléréséhez szükséges mértéket. A végrehajtási intézkedés formája rendelet, amely közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Ezzel biztosítható, hogy a nemzeti és az uniós hatóságokat ne terheljék költségek a végrehajtási jogszabály nemzeti jogba való átültetése miatt. A jogi aktus típusának megválasztása HU 11 HU

13 Javasolt aktus: felhatalmazáson alapuló rendelet. Költségvetési vonzatok A javaslatnak nincsenek az uniós költségvetést érintő vonzatai. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK Felülvizsgálatra/módosításra/megszüntetésre vonatkozó rendelkezés A tervezet módosításra vonatkozó rendelkezést tartalmaz. Európai Gazdasági Térség A javasolt aktus érinti az Európai Gazdasági Térséget, ezért arra is ki kell terjeszteni. HU 12 HU

14 A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyiségfűtő berendezések, a kombinált fűtőberendezések, a helyiségfűtő berendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok, valamint a kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről (EGT vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, tekintettel az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről szóló, május 19-i 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre 13 és különösen annak 10. cikkére, mivel: (1) a 2010/30/EU irányelv értelmében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat köteles elfogadni az energiával kapcsolatos azon termékek címkézésére vonatkozóan, amelyekben megvan a lehetőség a jelentős energiamegtakarításra, és amelyek azonos rendeltetésű típusainak műszaki jellemzői azonban jelentős eltérést mutatnak. (2) Az Unió teljes energiaigényének jelentős részét teszi ki a helyiségfűtő berendezések, valamint a helyiségfűtést és vízmelegítést biztosító kombinált fűtőberendezések által felhasznált energia. A rendeltetésükben egyenértékű helyiségfűtő berendezések és kombinált fűtőberendezések energiahatékonysága jelentős eltéréseket mutat. E készülékek energiafogyasztásának csökkentésére számos lehetőség áll rendelkezésre, ilyen például a megfelelő hőmérséklet-szabályozóval és napenergia-készülékkel való kombinálásuk. A helyiségfűtő berendezésekre, a kombinált fűtőberendezésekre, valamint az ilyen fűtőberendezésből és hőmérséklet-szabályozókból és napenergiakészülékekből álló csomagokra ezért energiafogyasztási címkézési követelményeknek kell vonatkozniuk. (3) Az elsősorban (több mint 50%-ban) biomasszából előállított folyékony vagy gáznemű tüzelőanyagok használatára tervezett helyiségfűtő berendezések és kombinált fűtőberendezések sajátos műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, és további műszaki, gazdasági és környezetvédelmi elemzéseket igényelnek. Ezen elemzések eredményeitől függően a későbbiekben az ilyen típusú fűtőberendezések esetében is sor kerülhet az energiafogyasztás címkézésére vonatkozó követelmények meghatározására. (4) A helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések energiahatékonyságára vonatkozóan harmonizált címkézési és standard termékinformációs rendelkezéseket kell megállapítani annak érdekében, hogy a gyártókat e fűtőberendezések 13 HL L 153., , 1. o. HU 13 HU

15 energiahatékonyságának fokozására, a végfelhasználókat pedig energiahatékony termékek vásárlására lehessen ösztönözni, és javuljon a belső piac működése. (5) Az egyes fűtőberendezés-típusok esetében elérhető jelentős energia- és költségmegtakarításra tekintettel e rendeletnek új, A ++ -tól G-ig terjedő osztályokat tartalmazó címkézési skálát kell bevezetnie a helyiségfűtő kazánok, a kapcsolt helyiségfűtő berendezések, a hőszivattyús helyiségfűtő berendezések, a kombinált kazánok és a hőszivattyús kombinált fűtőberendezések helyiségfűtési funkciójára vonatkozóan. Míg az A-tól G-ig terjedő osztályok a kogenerációs vagy megújuló energiaforrást használó technológiákkal nem kombinált, hagyományos kazánok különböző típusaira vonatkoznak, addig az A + és az A ++ osztályoknak a kapcsolt energiatermelést és a megújuló energiaforrások hasznosítását kell előmozdítaniuk. (6) A kombinált kazánok és hőszivattyús kombinált fűtőberendezések vízmelegítési funkciójára vonatkozóan új, A-tól G-ig terjedő osztályokból álló címkézési skálát kell bevezetni a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a vízmelegítők, a melegvíz-tároló tartályok, valamint a vízmelegítőből és napenergia-készülékből álló csomagok energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről szóló, XXX-i /./EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet értelmében (a rendelet száma és a lábjegyzetben található HL-hivatkozás a Hivatalos Lapban való kihirdetés előtt illesztendő be). (7) Hacsak a rendelet felülvizsgálata nyomán más döntés nem születik, a szezonális helyiségfűtési, illetve vízmelegítési skálát négy év elteltével ki kell egészíteni az A +++, illetve az A + osztállyal a leghatékonyabb, megújuló energiaforrásokat használó helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések piaci részesedések növelése érdekében. (8) E rendelet azt hivatott biztosítani, hogy a fogyasztók három európai éghajlati zónára vonatkozóan alkalmazott, szezonálishatásfok-számítási és -mérési módszer alapján pontosabb összehasonlító információkhoz jussanak a hőszivattyús fűtőberendezések teljesítményéről. A Bizottság megbízást adott az európai szabványügyi testületeknek annak megvizsgálása érdekében, hogy más fűtőberendezésekre vonatkozóan is szükséges-e hasonló módszert kidolgozni. A kazánok, kogenerációs fűtőberendezések és napenergiával működő fűtőberendezések európai szinten szabványosított fűtési idényeit is mérlegelni lehet e rendelet felülvizsgálata során. (9) A fűtőberendezések hangteljesítményszintje fontos szempont lehet a végfelhasználók számára. A helyiségfűtő berendezések és kombinált fűtőberendezések címkéin fel kell tüntetni a hangteljesítményszintre vonatkozó adatokat. (10) E rendelet, valamint a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, -i / /EU bizottsági rendelet (a rendelet száma és a lábjegyzetben található HLhivatkozás a Hivatalos Lapban való kihirdetés előtt illesztendő be) 2020-ig együttesen előreláthatólag évi 1900 PJ (megközelítőleg 45 Mtoe) energiamegtakarítást (ami közel 110 Mt CO 2 -kibocsátásnak felel meg) eredményez majd az intézkedés hiányában beálló helyzethez képest. (11) A címkéken szereplő adatokat olyan megbízható, pontos és megismételhető mérési és számítási eljárások alapján kell meghatározni, amelyek figyelembe veszik az általánosan elismert legkorszerűbb mérési és számítási módszereket, ideértve amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak a műszaki szabványok és szabályok terén HU 14 HU

16 történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben 14 meghatározott eljárások szerint az európai szabványügyi testületek által a Bizottság kérésére elfogadott harmonizált szabványokat a környezettudatos tervezés követelményeinek megállapítása céljából. (12) E rendeletnek meg kell állapítania a helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések termékcímkéjének egységes megjelenését és tartalmát. (13) E rendeletnek ezenkívül meg kell határoznia a helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések termékismertető adatlapjára és műszaki dokumentációjára vonatkozó követelményeket. (14) E rendeletnek ezenkívül meg kell határoznia azokra az információkra vonatkozó követelményeket, amelyeket a helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések bármely formában történő távértékesítése során, valamint bármely hirdetésében és műszaki promóciós anyagában közölni kell. (15) Az önálló helyiségfűtő berendezések és kombinált fűtőberendezések e rendeletben meghatározott termékcímkéi és termékismertető adatlapjai mellett a csomagoknak a beszállítótól kapott termékismertető adatlapon alapuló címkéjével és adatlapjával kell biztosítani, hogy a fűtőberendezésekből és napenergia-készülékekből, illetve hőmérséklet-szabályozókból álló csomagok energiahatékonyságára vonatkozó információkhoz a végfelhasználó könnyen hozzáférhessen. A leghatékonyabb, A +++ osztályt csak ilyen csomag érheti el. (16) Helyénvaló rendelkezni a rendelet rendelkezéseinek a technológiai fejlődés figyelembevételével történő felülvizsgálatáról, ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk Tárgy és hatály (1) Ez a rendelet megállapítja a legfeljebb 70 kw mért hőteljesítményű helyiségfűtő berendezések és kombinált fűtőberendezések, a legfeljebb 70 kw mért hőteljesítményű helyiségfűtő berendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok, valamint a legfeljebb 70 kw mért hőteljesítményű kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok energiafogyasztásának címkézésére és kísérő termékismertetővel való ellátására vonatkozó követelményeket. (2) Ez a rendelet nem alkalmazandó: a) a kifejezetten a főként biomasszából előállított folyékony vagy gáznemű tüzelőanyagok használatára tervezett fűtőberendezésekre; b) a szilárd tüzelőanyaggal üzemelő fűtőberendezésekre; c) a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 15 hatálya alá tartozó fűtőberendezésekre; d) a kizárólag meleg ivó- vagy szanitervíz biztosítására hőt termelő fűtőberendezésekre; HL L 204., , 37. o. HL L 334., , 17. o. HU 15 HU

17 e) a gáznemű hőhordozó közeg, például gőz vagy levegő melegítésére és elosztására szolgáló fűtőberendezésekre; f) a legalább 50 kw maximális elektromos kapacitással rendelkező kapcsolt helyiségfűtő berendezésekre. 2. cikk Fogalommeghatározások A 2010/30/EK irányelv 2. cikkében található fogalommeghatározásokon túlmenően e rendelet alkalmazásában: 1. fűtőberendezés : helyiségfűtő berendezés vagy kombinált fűtőberendezés; 2. helyiségfűtő berendezés : olyan készülék, amely a) vízalapú központi fűtési rendszert lát el hővel a kívánt beltéri hőmérséklet zárt térben, például épületben, lakóházban vagy helyiségben való elérése és fenntartása érdekében; és b) egy vagy több hőfejlesztő berendezéssel rendelkezik; 3. kombinált fűtőberendezés : helyiségfűtő berendezés, amely egyúttal adott hőmérsékletű, mennyiségű és áramlási sebességű, meleg ivó- vagy szanitervíz adott időközönként történő előállítása céljából hőt ad át, ezenkívül külső ivó- vagy szanitervízforráshoz kapcsolódik; 4. vízalapú központi fűtési rendszer : az a rendszer, amely hőhordozó közegként vizet használ a központilag termelt hő hőleadókhoz való eljuttatásához az épületek, vagy azok egy részének helyiségfűtése céljából; 5. hőfejlesztő berendezés : a fűtőberendezés azon része, amely az alábbi eljárások közül egynek vagy többnek a felhasználásával hőt fejleszt: a) fosszilis, illetve biomasszából előállított tüzelőanyagok égetése; b) az áram elektromos ellenállásos fűtőelemekben fellépő hőhatásának (Joulehatás) felhasználása; c) hulladékhő, illetve a levegőből, vízből vagy talajból nyert környezeti hő összegyűjtése; 6. mért hőteljesítmény (Prated): a fűtőberendezés kw-ban kifejezett, helyiségfűtés és adott esetben vízmelegítés közben, standard mérési körülmények között mérhető, névleges hőteljesítménye; hőszivattyús helyiségfűtő berendezések és hőszivattyús kombinált fűtőberendezések esetében a mért hőteljesítmény meghatározását szolgáló standard mérési körülmények a VII. melléklet 10. táblázatában szereplő tervezési referenciafeltételek; 7. standard mérési körülmények : a fűtőberendezések mért hőteljesítményének, szezonális helyiségfűtési hatásfokának, vízmelegítési hatásfokának és hangteljesítményszintjének átlagos éghajlati viszonyok melletti megállapításakor uralkodó üzemi körülmények; 8. biomassza : a mezőgazdaságból (a növényi és állati eredetű anyagokat is beleértve), erdőgazdálkodásból és a kapcsolódó iparágakból többek között a halászatból és az akvakultúrából származó, biológiai eredetű termékek, hulladékok és maradékanyagok biológiailag lebontható része, valamint az ipari és települési hulladék biológiailag lebontható része; HU 16 HU

18 9. biomasszából előállított tüzelőanyag : biomasszából nyert, gáznemű vagy folyékony tüzelőanyag; 10. fosszilis tüzelőanyag : fosszilis eredetű, gáznemű vagy folyékony tüzelőanyag; 11. kapcsolt helyiségfűtő berendezés : olyan helyiségfűtő berendezés, amely egyetlen folyamaton belül, párhuzamosan termel hőt és villamos energiát; 12. hőmérséklet-szabályozó : az a készülék, amelyen keresztül a végfelhasználó beállíthatja a kívánt beltéri hőmérséklet értékét és időzítését, és amely a vonatkozó adatokat továbbítja a fűtőberendezés interfészére, például központi feldolgozóegységére, ezzel elősegítve a beltéri hőmérséklet(ek) szabályozását; 13. napenergia-készülék : önállóan forgalomba hozott, kizárólag napenergiával működő rendszer, napkollektor, napenergiával működő melegvíz-tároló tartály vagy a kollektorkörben található szivattyú; 14. kizárólag napenergiával működő rendszer : egy vagy több napkollektorral, napenergiával működő melegvíz-tároló tartályokkal, esetlegesen a kollektorkörben található szivattyúkkal, valamint egyéb alkatrészekkel felszerelt készülék, amely egy egységként kerül forgalomba, és esetlegesen egy vagy több tartalék merülő fűtőbetéttől eltekintve nem rendelkezik hőfejlesztő berendezéssel; 15. napkollektor : olyan eszköz, amely elnyeli a globális napsugárzást, és az így előállított hőenergiát átadja a rajta áthaladó folyadéknak; 16. melegvíz-tároló tartály : olyan edény, amely vízmelegítésre, illetve helyiségfűtésre használt meleg víz tárolására szolgál, és esetlegesen egy vagy több tartalék merülő fűtőbetéttől eltekintve nem rendelkezik hőfejlesztő berendezéssel; 17. napenergiával működő melegvíz-tároló tartály : egy vagy több napkollektor által előállított hőenergiát tároló melegvíz-tároló tartály; 18. tartalék merülő fűtőbetét : a Joule-hatáson alapuló ellenállásos melegítő, amely része a melegvíz-tároló tartálynak, és kizárólag a külső hőellátás megszakadása (ideértve a karbantartást is) vagy leállása esetén fejleszt hőt, vagy amely napenergiával működő melegvíz-tároló tartály része, és akkor fejleszt hőt, ha a napenergiával működő hőforrás nem elegendő az elvárt komfortszint eléréséhez; 19. helyiségfűtő berendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomag : olyan, a végfelhasználónak kínált csomag, amely egy vagy több helyiségfűtő berendezést, hőmérséklet-szabályozót és/vagy napenergia-készüléket tartalmaz; 20. kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergiakészülékből álló csomag : olyan, a végfelhasználónak kínált csomag, amely egy vagy több kombinált fűtőberendezést, hőmérséklet-szabályozót és/vagy napenergiakészüléket tartalmaz; 21. szezonális helyiségfűtési hatásfok (η s ): a helyiségfűtő berendezés, a kombinált fűtőberendezés, a helyiségfűtő berendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomag vagy kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomag által a meghatározott fűtési idényben kiszolgált helyiségfűtési igény és az ezen igény teljesítéséhez szükséges éves energiafogyasztás százalékban kifejezett aránya; 22. vízmelegítési hatásfok (η wh ): a kombinált fűtőberendezés vagy a kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló HU 17 HU