A KÓSA GYÖRGY ZENEI ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 A zene az életnek olyan szükséglete, mint a levegő. Sokan csak akkor veszik észre, ha már nagyon hiányzik. (Kodály Z.) A KÓSA GYÖRGY ZENEI ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2 2 Tartalomjegyzék Preambulum 3 Az intézmény jellemző adatai 4 Helyzetelemzés Személyi és tárgyi feltételek, az iskola szervezeti felépítése 6 Az oktatás szerkezete, struktúrája, továbbképzés 7 A program megvalósulásához szükséges tárgyi eszközök helyzete 7 Az iskola hagyományai, kapcsolatai 9 Nevelési proram Az oktató-nevelő munka legfontosabb pedagógiai elvei, követelményei 10 Az intézmény alapvető célja 11 A zeneiskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai értékei 11 A zeneiskola nevelő-oktató munka feladatai 12 A zeneiskola oktatási céljai korosztályokra bontva 12 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 13 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 13 Szülők, tanulók, pedagógusok együttműködési formái 14 A pedagógusok helyi intézményi feladatai 14 Tantervi program A helyi tantervben használt programok 16 A képzés struktúrája, óraterve, tantárgyai 16 Tanulók ellenőrzése, értékelés e 18 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 21 Tanulók átvétele 21 Tantervi programok(a) szakirányú feladatai 22 Zongora 22 Gitár 25 Fuvola 27 Furulya 30 Hegedű 33 Gordonka 36 Trombita 37 Szolfézs 40 Fúvós kamarazene 46 Zenetörténet-zeneirodalom 48 Rézfúvós kamarazene 49 Vonós kamarazene 50 Művészeti alapvizsga és záróvizsga általános követelményei 52 Tantervi programok(b) szakirányú feladatai 54 A képzés struktúrája 55 Hangszeres tanszakok, egyéni képzés 55 Zeneismeret és kamarazene tanszak, csoportos képzés 58 Művészeti alapvizsga és záróvizsga általános követelményei 60 Záró rendelkezések 63

3 3 P R E A M B U L U M A pedagógiai program célja, hogy a közoktatásról szóló törvényben meghatározott feladatok megvalósításának módját meghatározza a művészetoktatás - zeneoktatás területén a Balatonalmádi Kósa György Zenei Alapfokú Művészeti Iskola. Ezért a program tartalmazza: - a zeneiskolai oktatás célját; - az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján az iskola egyes tanszakain, azon belül évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tantárgyak rendszerét, azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit; - a zeneiskola magasabb évfolyamaiba lépés feltételeit; - a vizsgáztatás formáit, rendjét, a beszámoltatás rendjét; - a személyiség fejlesztés és tehetség kibontakoztatásának lehetőségét a B tagozaton; - az alkalmazott hangszeres iskolák, tankönyvek kiválasztásának elveit. Figyelembe veszi: - Balatonalmádi város Közoktatásfejlesztési tervét; - az intézmény alapító okiratát; - a tanulók és szülők jogos igényeit; - társadalmi - városi - elvárásokat; Épít: - a zeneiskola hagyományaira; - a városi oktatási intézmények együttműködésére; - a város kulturális tevékenységére; - a tantestület hivatástudatára, szakképzettségére.

4 4 AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐ ADATAI AZ ALAPÍTÓ OKIRAT ALAPJÁN Neve: Kósa György Zenei Alapfokú Művészeti Iskola Székhelye: Balatonalmádi, Bajcsy-Zs. E. u. 60. Fenntartó: Működtető: Alapító: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Balatonalmádi Város Önkormányzata Balatonalmádi Város Önkormányzata OM azonosító: Fenntartói nyilvántartó szám: Típusa: Alaptevékenysége: alapfokú művészeti iskola alapfokú művészetoktatás Szakfeladatok száma és megnevezése: alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ág I. A 2011/2012-es tanévig indított és kimenő rendszerben a 2021/2022-es tanévig még működtetett tanszakok: a) hangszeres tanszakok: zongora, hegedű, cselló, gitár, furulya, fuvola, trombita, b) elméleti tanszakok: szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom, c) egyéb tanszakok: kamarazene II. A 2011/2012-es tanévtől kezdődően felmenő rendszerben bevezetésre kerülő tanszakok: a) fafúvós tanszak: furulya, fuvola, klarinét b) rézfúvós tanszak: trombita c) akkordikus tanszak: gitár d) billentyűs tanszak: zongora e) vonós tanszak: hegedű, gordonka f) zeneismeret tanszak: szolfézs, zenetörténet zeneirodalom g) kamarazene tanszak: kamarazene, zenekar, kórus Művészetoktatás indításának éve: 1991 Évfolyamainak száma: előképző: 2 évfolyam alapfokú: 6 évfolyam továbbképző: 4 évfolyam

5 5 A felvehető lefgmagasabb tanulólétszám: 130 fő A feladatellátást szolgáló vagyon: Balatonalmádi Város Önkörmányzata által használatba adott Bajcsy-Zs. u. 60. szám alatti, 2108 hrsz.-ú ingatlanon álló épületből 331m2 hasznos alapterületű. épületrész, továbbá az iskolai leltár szerint nyilvantartott állóeszközök Az intézmény vállalkozási tevékenysége: Szabad kapacitását szabadon értékesítheti, vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Telephelyek száma: 1 Balatonalmádi, Bajcsy-Zs. u. 60.) Alapítás éve: Alapító okirat kelte: Igazgató: Huiber Gabriella Elfogadás dátuma: április 12. Nyilvánosságra hozatal módja: Balatonalmádi város honlapján Tervezett felülvizsgálat időpontja: 2020.

6 6 HELYZETELEMZÉS A zeneiskola múltja és jelene: Városunkban az állami zeneoktatás az 1970-es évek elején kezdődött a veszprémi Csermák Antal Zeneiskola kihelyezett tagozatának keretén belül. A zeneoktatásnak helyet adó intézmény a városi Művelődési Ház volt. A művelődési objektum városházzá történő átépítése során a zeneoktatás kitelepítésére került sor az akkori I-es és II. számú általános iskolákba. A Városi Önkormányzat Képviselő Testületének 99/1991. (VII.4.) számú határozata, 1991-ben a tagiskola önállósítását tűzte ki célként. Az állami zeneoktatás, majd az önálló zeneiskola megszervezésében nagy szerepet játszott Lovas József tanár úr, aki megyei szakfelügyelőként, szaktanácsadóként, majd igazgatóhelyettesi, végül intézmény vezetői beosztásban évi nyugdíjba vonulásáig szervezte és segítette Balatonalmádiban a zeneoktatást májusában vette fel iskolánk Kósa György zeneszerző és zongoraművész nevét. 1. Személyi és tárgyi feltételek, az iskola szervezeti felépítése: Személyi feltételek 8 fő pedagógus álláshely 1 fő iskolatitkár 1 fő takarítónő részfoglalkozásban 1 fő udvaros fűtő részfoglalkozásban Tárgyi feltételek: Az iskola nem rendelkezik önálló épülettel. Az egykori Községháza emeleti szintjét 1993-ban, a tetőtéri rész felét 2008-ban alakította át a város zeneoktatási célra. Az épület földszintjén pékség, a zeneiskola tetőterének felében pedig önkormányzati iroda kialakítására került sor. A zeneiskola területén az egyéni hangszeres oktatást 5 tanterem, a csoportos szolfézsoktatást 2 tanterem, a tanszaki hangversenyek helyszínét 1 nagyterem biztosítja. A zeneiskola szervezeti felépítése: az iskolát az igazgató irányítja, akit egyszemélyi felelősség terhel az iskolában folyó nevelő-oktató munka szakszerűsége, az iskola gazdálkodása és fegyelmi rendje vonatkozásában. Az igazgató bizonyos feladatokat, illetve jogokat átruházhat az igazgatóhelyettesre, illetve a tantestületre. Képviseli az iskolát. Az igazgató feladatai közé tartozik többek között - a nevelőtestület vezetése, - a nevelő-oktató munka irányítása, ellenőrzése, - a nevelőtestület hatáskörébe tartozó döntések előkészítése, ezek szakszerű végrehajtásának ellenőrzése, - együttműködés az iskolaszékkel,

7 7 - a munkavédelmi és balesetvédelmi oktatás megszervezése. Ezekben a feladatokban közvetlen segítséget nyújt az igazgatóhelyettes, a tanszakvezetők, az iskolatitkár, a közalkalmazotti megbízott és az iskolaszék elnöke. Ez a testület alkotja az iskolavezetést. 2. Az oktatás szerkezete, struktúrája, továbbképzés: Az oktatás szerkezete: Az érvényes tantervi követelmények értelmében a 12 évfolyamos képzés tekinthető átlagosnak. A zeneiskola - művészetoktatási intézmény - fakultatív iskola, a tankötelezettség itt nem teljesíthető. Jelentkezés, majd képességvizsgálat alapján kerülnek a növendékek beiskolázására. A Köznevelési Törvény értelmében és szabályozása alapján térítési díjat kötelesek a növendékek fizetni az oktatásért. A Városi Zeneiskola működési struktúrája Igazgató Iskolatitkár Igazgatóhelyettes Tanszakvezetők Tanárok A takarító munkáltatója január 1.-től a Balatonalmádi Városgondnokság. Munkaidejét a zeneiskolában tölti és az igazgató utasítása alapján végzi. A fűtő- karbantartó feladatát szintén a Városgondnokság láttatja el az igazgatóval egyeztetve ütemezve. Pedagógusok képzése, továbbképzése: A pedagógiai programban leírtakat csak jól felkészült tanári testülettel lehet biztosítani. A tanárok továbbképzésének új rendje ezt biztosítja. A pedagógusoknak 7 évenként kell teljesíteni a továbbképzési előírásokat. A fenntartónak biztosítani kell, hogy rendelkezésre álljon az az anyagi fedezet, ami a továbbképzési terv megvalósulásához szükséges. 3. A program megvalósulásához szükséges tárgyi eszközök helyzete: A helyi program alklalmazásának feltétele, hogy az egyes tanszakok oktatásához szükséges hangszerek, eszközök rendelkezésre álljanak. Az 1/1998. OM. Rendelet felsorolja a zeneiskola optimális működésének minimum feltételeit. Ezen feltételek 2008-ra megvalóultak.

8 8 Az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő eszközök: Hangszerek: hegedű 44 db gitár 14 db fuvola 13 db piccolo 1 db klarinét 3 db furulya 20 db gordonka 16 db trombita 5 db zongora 1 db pianínó 7 db Daewo elektromos zongora 1 db Digitális zongora 1db kolompsor állvánnyal 1 db zenekari harangjáték 1 db zenekari xilofon 1 db Kották: hegedű kotta 128 db zongora kotta 336 db gitár kotta 172 db gordonka és klarinét kotta 62 db furulya kotta 60 db fuvola kotta 184 db trombita kotta 19 db szolfézs könyv és kotta 420 dbű szolfézs kazetták és CD-k 204 db Egyéb: hifitorony 1 db rádiós magnó 3 db stúdió berendezés 1 db szintetizátor 1 db színes TV 2 db videó lejátszó 1 db fax 1 db telefon 1db fénymásológép 1 db számítógép 3 db nyomtató 3 db DVD író 1db DVD lejátszó 2 db zongoraszék 7 db projektor és vetítővászon 1-1 db kottatartó tükör lábzsámoly gitár oktatáshoz lábzsámoly zongora oktatáshoz

9 9 4.Az iskola hagyományai és kapcsolatai: Az iskola hagyományai - tanszaki hangversenyek félévkor és év végén, - megyei, regionális és országos zenei találkozókon, versenyeken való részvétel, - hagyományos rendezvényeink: Balaton-parti Zeneiskolák Kamarazenei Találkozója, havi kishangversenyek, hangszerbemutató az óvodásoknak - a város intézményeinek rendezvényein való rendszeres szereplés, a település és vonzáskörzete kultúrális életében való aktív részvétele. - Zenei Világnap koncert október 1. körül - Zongoristák Találkozója Veszprém Balatonfüred - Balatonalmádi - Operalátogatás szervezése - Filharmóniai hangversenyek látogatása - továbbképző évfolyamok tanulói - Tanévzáró ünnepség hangversennyel, jutalmak átadásával és a bizonyítványok kiosztásával Az iskola kapcsolatai: - tanulók szüleivel, - városi önkormányzattal, - járási tankerülettel - önkormányzat bizottságaival (a felmerülő problémák közvetlen kezelői), - a város közoktatási intézményeivel, - a város amatőr kulturális csoportjaival, - a megyeszékhelyen működő zeneművészeti szakközépiskolával - a B tagozatosok meghallgatása, - felvételizők konzultációja - a megye zeneiskoláival, - az országos szakmai szervezetekkel a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák szövetségén keresztül, amelynek iskolánk is tagja. (MZMSZ).

10 10 A KÓSA GYÖRGY ZENEI ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ELVEK, CÉLOK, FUNKCIÓK Küldetésnyilatkozat A zene rendeltetése: belső világunk jobb megismerése, felvirágozása és kiteljesedése. A népek legendái isteni eredetűnek tartják. S ahol az emberi megismerés határait érjük, ott a zene még túlmutat rajtuk, olyan világba, melyet megismerni nem, csak sejteni lehet. (Kodály Z.) A Kósa György Zenei Alapfokú Művészeti Iskola küldetése a fent megfogalmazott gondolat tükrében: hogy megkeresse a gyermekben rejlő titkokhoz, kincsekhez vezető utat, s tudást adjon kezükbe, amellyel kinyithatják a zene birodalmának kapuját, hogy megtalálják benne Önmagukat, hogy az élő zenekultúra legfontosabb helyi bázisa, továbbítója és színtere legyen, alkalmas a gyermekek zenei ismeretének gyarapítására, zenei készségeik, képességeik fejlesztésére, hozzájáruljon, hogy növendékeink a zene segítségével harmonikus, széles látókörű személyiséggé váljanak. 1. A zeneiskolai oktató-nevelő munka legfontosabb pedagógiai elvei, közös követelményei. Pedagógiai alapelvek: /az alapfokú művészetoktatás követelményeinek és tantervi programjának figyelembevételével./ A zeneiskola feladata a zenei műveltség megalapozása, a hangszeres tudás fejlesztése. A tanulók többségének tudását olyan szintre kell fejleszteni, hogy képesek legyenek amatőr kamaraegyüttesben vagy zenekarban való muzsikálásra. A zenei pályát választó, arra alkalmas növendékeket fel kell készíteni közép- és esetleg felsőfokú intézményben való továbbtanulásra A zeneiskola adjon rendszeres zenei ismereteket. Tanítsa meg tanulóit a zenei írásra és kottaolvasásra. Vezesse rá őket a zene logikájára. Fejlessze a tanulók zenei képességeit, hallásukat, ritmusérzéküket, intonációs érzékenységüket, manuális készségüket, fogékonyságukat a dinamika és a hangszín

11 11 különbségeire. Ismertesse meg őket a főbb zenei stílusok sajátosságaival, népünk zenéjével, a zene történetével, a társművészetekkel való kapcsolatával. Formálja a tanulók zenei ízlését, alakítsa ki a növendékek zenei karakterek iránti érzékenységét. Bontakoztassa ki zenei fantáziájukat, fejlessze előadói készségüket. Szoktassa a tanulókat rendszeres, céltudatos munkára, fejlessze önállóságukat. Értékes zenei anyag tanításával, vonzó módszerekkel alakítson ki olyan érzelmi kapcsolatot a tanulókban az aktív muzsikálás iránt, hogy az rendszeres szükségletükké váljon. Neveljen az értékes zene szeretetére. Ösztönözze tanulóit a hangverseny- és operalátogatásra, a rádió és a televízió műsorainak hallgatására, a zenei élet eseményei iránti érdeklodésre, értékes hang és videofelvételek gyűjtésére, életkoruknak megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására, de legfőképpen aktív társas muzsikálásra. Hangversenyek rendezésével, ismeretterjesztéssel stb. vegyen részt a közismereti iskolák zenei életében, működjön közre egyéb intézmények kulturális rendezvényein.. Támogassa az amatőr zenei együttesek működését, a házi muzsikálás újjászületését. Legyen nyitott az értékes könnyűzenére. Lehetőség szerint létesítsen cserekapcsolatot más (esetleg külföldi) zeneoktatási intézményekkel Lakóhelyünk, hazánk megismerése, kulturális örökségünk tiszteletben tartása. 2. A zeneiskola alapvető célja A zeneiskola oktatási célja, hogy a maga sajátos eszközeivel, hangszeres oktatással, érzelmi és esztétikai neveléssel járuljon hozzá egy sokoldalú zeneileg is művelt, érett, kreatív személyiség kialakításához. Ennek megfelelően a zeneiskola pedagógiai programja és helyi tanterve felépítés szempontjából követelményközpontú, pedagógiai koncepciója szerint tanuló központú. Célunk olyan belső iskolai légkör, tartalmi munka megteremtése, ahol jól érzi magát a tanuló és a tanár egyaránt. Ahol a tanuló is alkotó részese a tanítás-tanulás folyamatának. Csökkenteni kívánjuk a tanulókat éro kudarcélmények számát. A sikerélményen keresztül történő munkát tartjuk célravezetőnek. Arra törekszünk, hogy zeneiskolánkban minden tanuló saját képességeinek, lehetőségeinek optimumáig jusson el értelmi és erkölcsi fejlődésben. Biztosítani kívánjuk részükre a teret, ahol gyakorolhatják és fejleszthetik képességeiket, felfedezhetik önmagukat. Szeretnénk zeneiskolánkat a város zenei, művészeti centrumává fejleszteni. 3. A zeneiskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai értékei Az egyetemes kultúra, az európai műveltség értékeit felismerő, értékeket kereső és elfogadó személyek nevelése. A növendékek életében a zene embert gazdagító hatása, a zenehallgatás, a zenével való élményszintű foglalkozás meghatározóvá válik. Kialakul a növendékek esztétikai érzékenysége, nyitottsága, igényessége.

12 12 A nemzeti, népi hagyományok és értékek átadása, az értékmegőrzés formáinak kialakítása a nevelési tevékenységben. Rendszerességre nevelés az idő tartalmas felhasználásával, a rendszeres otthoni gyakorlással. Önfegyelemre nevelés, a figyelem tartós irányultsága a kottára, a két kézre, hangzásélményre, végső soron a test és a lélek minden rezdülésére. 4. A zeneiskola nevelő-oktató munka feladatai Tudáskínálatban gazdag, tanításában és tanulásirányítási módszereiben hatékony, a képességek fejlesztését differenciáltan szolgáló, szakmailag igényes, élménycentrikus zeneiskola-modell alkalmazása. A zenehallgatás, zeneértés szerepének méltó helyre emelése a tanulás folyamatában. Hangversenyeken való fellépés, csoportos zenélési lehetőségek felkínálása, ahol a növendékek tudásukat a mindennapi élet szintjén kipróbálhatják. Az általános műveltséghez tartozó zenei kulturáltságon túl a zeneirodalmi ismeretek átadása, hangszerkezelésben az oldott, stílusos megformálásra való nevelés. Az éves munkatervben elfogadott, a tanévhez kapcsolódó lehetőségek biztosítása a kamarazenélés, a zenekari játék, a zenei vetélkedők, koncertlátogatások terén. Kiemelkedő képességű és szorgalmú növendékek számára biztosítani az elméleti és a hangszertudás egyre igényesebb szintű elsajátításához a B tagozaton tanulás lehetőségét. A kiemelkedő képességű és szorgalmú növendékek megyei, területi, országos versenyekre és zeneművészeti szakközépiskolák szakmai szintjére történő felkészítése. 5. A zeneiskola oktatási céljai korosztályokra bontva A csoportos előképző feladata, hogy énekes - mozgásos gyermekjátékok tanulásával, egyszerű improvizálással, ritmus és fantáziafejlesztő játékokkal élményszerűen vezessen be a zene világába. Az oktatás célja a zenei élményanyag gyűjtése. Hangszertanulás alapfokon. A hangszertanulás a gyermekek képességei alapján két különböző elvárásszinten történik: az A tagozat a zene megértésére, ismeretére, amatőr zenélésre, értő hangversenyhallgatásra készít fel. A B tagozat feladata a zenei pályát választó növendékek felkészítése a továbbtanulásra. A hangszertanulás megkezdésétől (alapfok) a tanár - tanítvány személyes kapcsolata a döntő tényező. A tanítás módszereit, a tananyag jellegét és mennyiségét az egyes növendékek képességeihez és körülményeihez mérve, egyénre szabottan, de az országos elvárások ismeretében tervezik meg a tanárok. Az oktatási cél ennél a korosztálynál: zeneművek megismerése, hangszerkezelés a zene szolgálatában, zenei élményadás. Pályaválasztásra készülve és a továbbképző évfolyamain a növendékek mennyiségi és minőségi munkája egyre differenciáltabbá és árnyaltabbá válik. Célunk, hogy minél több növendék megtalálja a képességeinek és lehetőségeinek legmegfelelőbb tanulási formákat.

13 13 6. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A zenei műveltség megalapozása és fejlesztésea zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása). A zenei olvasás és írás készségeinek megalapozása és kifejlesztése. Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség átadása. A zenei műszavak és jelentésük megismertetése. A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése A főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. A kortárs zene befogadására nevelés. A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. Az értékes zene megszerettetése. A növendékek zenei ízlésének formálása. A tanulók életkorának megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására való ösztönzés. A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. A zenei élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, illetve részvétel a zenei életben. 7. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A csoportos oktatás keretében megtartott szolfézs, zenetörténet és kamarazene órák jó lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók felismerjék a közösség erejét. A közös éneklés és muzsikálás a közösségteremtés kíváló eszköze. A közös zenei produkciók létrehozása segít kialakítani az alkalmazkodó képességet, a szocializációt, a kommunikációt, s biztosítja mindezen tulajdonságok folyamatos fejlődését is. A zeneiskolai oktatás keretein belül különösen a kamarazenélés segítségével érhető el az empátiára való képesség, a segítőkészség, a másokhoz való alkalmazkodás kialakítása és megerősítése. A kamarazenélés az emberi fejlődés szempontjából azért rendkívül fontos, mert nagyon kifinomult egymásra figyelést igényel. A hibák megbeszélése, a lehetséges megoldások közös keresése, a jó eredmények megerősítése, az egyéni teljesítmények mások produktumaihoz való viszonyítása hozzájárul a reális énkép kialakulásához, az értékítélet objektivitásához. A közös éneklés, az együttzenélés élménye olyan értékformáló erő, amelyhez hasonló hatékony és értékes eszköz csak ritkán adódik a pedagógusoknak. Együttzenélésre már a hangszertanulás kezdetén alkalom nyílik. Ennek a lehetőségnek alkalmazásával a gyermekek megtanulnak a másik emberre figyelni, a másik értékeit megbecsülni, így olyan alapvető lelki gazdagság épül be személyiségükbe, mely képes emberi kapcsolatokat teremteni, távolabb nézve pedig valós értékekre irányuló társadalmat építeni. A tanulóinknak szervezett közös operalátogatások, a zenéhez kapcsolódó múzeumi kirándulások, az aktuális témához kapcsolódó beszélgetések szintén a közösség kialakításának és megerősítésének kíváló eszközei.

14 14 8. A szülők, tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztési lehetőségei A tanulók szüleivel való kapcsolattartás rendszeres formái: - szülői értekezlet tanév elején szaktanáronként; - tájékoztató füzet naprakész vezetése feladatok és értékelés bejegyzése; - fogadóórák félévente; - félévkor és év végén a szülők előtt tartott tanszaki hangversenyek; - az iskolaszék összehívása minden alapdokumentum elfogadásához és az év végi beszámoláshoz. A tanulókkal való tanórán kívüli együttműködés formái: - a diákönkormányzat működtetése, melynek célja, hogy nyilvánosságot biztosítson a diákok részére, a diákok érdekképviseletét ellássa és érdekérvényesítését megteremtse, - a diákönkormányzat feladata, hogy tanári segítséggel az iskolai szabadidős programokat szervezze, (hangverseny, tábor), valamint törvényi jogaikkal éljen; A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködése a nevelés-oktatás folyamatában, és az ehhez kapcsolódó iskolai valamint iskolán kívüli tevékenységekben valósul meg. Az intézmény kapcsolatai egyrészt az iskolához közvetlenül kötődő személyek (tanárok, egyéb dolgozók, diákok) kapcsolata mindazokkal, akiket érdekel iskolánk tevékenysége, vagyis szülőkkel, más iskolák tanáraival, a zeneiskolába koncerthallgatóként érkező zenebarátokkal Az intézmény tevékenységére, munkája eredményességére nézve meghatározó a zeneiskolába járó növendékek szüleivel kialakított kapcsolat. Ennek egyik fontos területe az iskolaszék, amely kontrolláló és segítő tevékenységével fontos szerepet tölt az intézmény életében. A gyermekek nevelése és a kultúra közvetítése szempontjából egyaránt fontosak a személyes beszélgetésekre épülő, a szülői értekezletet növendékhangversennyel összekötő, a hangversenyeket megbeszélésekkel kiegészítő tanár - szülő találkozások. Valójában növendékeinkkel, szüleikkel, rokonaikkal és ismeretségi körükkel kialakított személyes kapcsolat és a közös zenehallgatás által kínált kapcsolatteremtés adja meg intézményünk társadalmi helyét, és jelöli ki társadalmi szerepét a városban. Az együttműködés szempontjából igen fontos az a tény, hogy nevelőtestületünk a megfogalmazott pedagógiai célokat magáénak vallja, életét, szakmai munkáját, nevelői tevékenységét e céloknak megfelelően irányítja. A tanárok közötti személyes kapcsolatban igyekszünk az egymást segítő, építő, minőségre irányuló formák kialakításár 9. A pedagógusok helyi intézményi feladatai A zenepedagógusok feladatai iskolaépületen belül: Ténylegesen teljesített tanítási óra Felkészülés a tanítási órákra Tanulók értékelése Tanórán kívüli foglalkozás /versenyre, szereplésre, felvételire felkészítés, felzárkóztatás/ szervezése Növendékhangversenyekre való felkészítés és a hangverseny levezetése Zeneiskolai rendezvényeken való aktív részvétel

15 15 Zenei versenyekre való felkészítés és azon a növendékkel való részvétel Iskolai dokumentáció vezetése Értekezleteken való részvétel Egyeztetések /szülőkkel, kollégákkal, tanulókkal/ - tanítási órákon kívüli programokkal kapcsolatban Eszközök leltározása, előkészítése, karbantartása, elzárása Hospitálás Tanulóknak egyéni tanácsadás A zenepedagógusok feladatai iskolaépületen kívül: Tananyag válogatás, választás Továbbképzésen való részvétel Szakmai tapasztalatszerzés más iskolákban Szakirodalom tanulmányozása /zenehallgatás, könyvtár, múzeum, kiállítás, színház, hangverseny/ Versenyeken való részvétel Külső helyszíneken való szereplés /hangverseny, hangszer bemutató, kiállításmegnyitó, stb./ Gyakorlás Eszközök karbantartásának elvégeztetése Szervezési feladatok

16 16 A ZENEISKOLA HELYI TANTERVE A HELYI TANTERV A helyi tantervben használt programok A Kósa György Zenei Alapfokú Művészeti Iskola tantestülete a Művelődésügyi Minisztérium által 1998-ban kiadott Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja címen hangszerenként kiadott és részletes felhasználható anyaggal ellátott zeneiskolai köteteit áttanulmányozta és helyi tantervként való elfogadása mellett döntött a következők miatt: - biztosított a tanszakok egységes szabályozása, - a kötelezően választható és a választható tárgyak egységesen jelennek meg minden tanszakon, - egyértelmű a követelmény rendszer évenként az alap és a középfok végén, - értékelési rendszere megegyezik a jelenleg is alkalmazott módszerekkel, - a tárgyi feltételek rendszerét a közben megjelent 1/1998. OM. rendelet megerősítette, megvalósítása biztosíték a színvonalas munka lehetőségére. A nemzeti erőforrás miniszter 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelete az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendeletet módosította így kimenő/felmenő rendszerben mindkét tantervi program érvényes a 2021/2022-es tanévig, ezután az 1998-as hatályát veszti. A képzés struktúrája, óraterve, tantárgyai A képzési idő a zeneiskolában 12 év. Ezen belül a képzési idő három szakaszra tagolódik: 1./ előképző (2 év) 2./ alapfok (6 év) 3./ továbbképző (4 év) Az előképzőt nem kötelező végezni a tanulóknak. A kiemelkedő képességű és szorgalmú növendék számára lehetőség a B tagozatos képzés, amely heti 30 perccel hosszabb főtárgyi órával és B tagozatos szolfézs tananyaggal biztosítja a növendékek elmélyültebb szinten való felkészítését. Főtárgy: a zeneiskolában tanított valamennyi hangszeres tárgy. Kötelező tárgy: minden tanszakon a szolfézs. Kötelezően választható tárgyak: - elméleti: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom;

17 17 - gyakorlati: kamarazene, második hangszer, Választható tárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom, kamarazene, második hangszer; Az elméleti tantárgyak csoportos foglalkozások. A tanítási órák számára és képzési idejére vonatkozó rendelkezések: Főtárgy: A tagozaton minimum 2 x 30 perc, B tagozaton minimum 2 x 45 perc. Kötelező tárgy: a képzési idő minimum 2 x 45 perc A tagozaton a 4. évfolyam végéig, B tagozaton az utolsó évfolyam végéig. A korrepetició (zongorakíséret) ideje: az óratervi háló szerint: évfolyamtól függően heti 5-20 perc. Kötelezően választható tárgy: a képzési idő 2 x 45 perc A tagozaton a 4. évfolyam végéig, B tagozaton a képzés végéig. A tagozat 5.évolyamától minimum 1x45 perc elméleti és 1x45 vagy 1x30 perc gyakorlati foglalkozás. Választható tárgy: az előképző 1. évfolyamától 2 foglalkozás, B tagozaton elmélet: minimum 1 x 45 perc, gyakorlat: minimum 1 x 30 perc. (A 45 perces csoportos, a 30 perces egyéni foglalkozás.) Kamarazene: minimum 1x45 perc.a kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően: 2-8fő, maximum 15 fő. Hangszeres előkészítő: egyéni: heti 2 x 30 perc Óratervi háló Tantárgy Évfolyamok Előképző Alapfok Továbbképző Főtárgy /2/ /2/ Kötelező vagy kötelezően választható tárgy Választható tárgy Összesen

18 18 Tanítási órák időtartama Főtárgy óraszámakorrepetíció Köt.tárgy /szolfézs/ Köt.vál.tárgy Választható tárgy Ek.+ Alapfok továbbképző A B A B A B óraszám évf. órasz./min/ elmélet zong.-más hg. évfolyamok furulya Ek.1.o. 5' 1.o. 10' fuvola 2.o. 10' 2.o.15' elm. 1 v. 2x45' 1x30' hegedű 2x30' 2x45' 3-tól 15' 3-tól 20' 4-ig 10-ig 2x45' x45' /csop./ /egyéni/ trombita zongora korrepetíció nincs gitár korrepetíció nincs szolfézs 2x45' 1 v.2x45' 1 v. 2x30' /csop./ /egyéni/ A helyi tanterv bevezetése A művelődési és közoktatási miniszter 27/1998.(VI.10.) MKM rendelet 3..(1) bekezdése alapján: A művelődési és közoktatási miniszter által az alapfokú művészetoktatás terén kiadott nevelési-oktatási tervek 2001-től alkalmazhatók. A pedagógiai Program és a Helyi tanterv a 2001/2002-es tanévben szeptember 1-től bevezetésre került. A miniszteri rendelet fent idézett részének az értelmezése kizárta a fokozatos bevezetést, ezért minden tanszakon, minden évfolyamon az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján összeállított helyi tanterv szerint történik a képzés. TANULÓK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE 1.A tanulói teljesítmények mérése A tanulói teljesítmények mérésekor a kimenet szabályozása elvét érvényesítjük. A képzés sajátosságaiból fakadóan (egyéni foglalkozások hangszeres órákon) naprakész a főtárgy tanár tájékozottsága a tanulók elméleti és gyakorlati fejlődéséről, az ismeretanyag elsajátításának a mértékéről. A különböző tanszakok közötti ellenőrzési és értékelési rendszer egységesítését hivatott biztosítani a bemutató tanszaki hangversenyek sorozata. Szolfézsórákon szorgalmazzuk az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyát. 2. Az értékelés rendszere Az előképző osztályban szöveges, egyénre szabott, az alapfok első osztálytól osztályzatokkal, érdemjegyekkel történik az értékelés. Szöveges értékelés esetében az értékelés: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. 3. Az értékelés célja - Visszajelzés a szülő és a tanuló részére; - A tanulás hatékonyságának ellenőrzése; - A teljesítmény alapján korrekció kijelölése; - A tanuló teljesítményének viszonyítása korábbi eredményéhez.

19 19 4. Helye a tanítás folyamatában Rendszeres szóbeli és írásbeli visszajelzés a tanítási órán; Csoportos elméleti tanszakokon: - előképző évfolyamokban a tanév végi bemutató, mely szülők és kollégák előtt történik, - elméleti csoportos tantárgyaknál az év végi írásbeli és vizsgabizottság előtt zajló szóbeli vizsga - a tanév II. felében tanáronként megrendezésre kerülő közös óra, - egyes tanévekben zeneszerzők évfordulóihoz kapcsolódó zenehallgatás, házi csoportos vetélkedő, rajzpályázat az adott tanév elején elfogadott munkaterv alapján, Hangszeres tanszakokon: - egy-egy téma lezárása, ismeretanyag elsajátítása után kishangversenyen történő szerepléssel; - féléves anyag összegzése félévi tanszaki hangversenyen (nyilvános) - hangszeres főtanszakon 2 darab bemutatása - gyakorlati választható tárgy: 1 darab bemutatása - tanév végén: tanszaki hangversenyen (nyilvános) - hangszeres főtanszakon 2 darab bemutatása - gyakorlati választható tárgy: 1 darab bemutatása - év végi vizsga (vizsgabizottság előtt) minden tanszak saját vizsgarendje alapján (lásd: tanterv) - B tagozatosok évente két alkalommal történő meghallgatása 5. Súlypontok - a továbbhaladáshoz szükséges anyag ismerete, értelmezése és gyakorlati alkalmazása; - az oktatás eredményeként kialakult képességek ellenőrzése; - a továbbhaladás feltételeként az előírt minimum ellenőrzése; - szaktárgyi versenyen való részvétel; - a zeneiskola névadójának, Kósa Györgynek az életművével való ismerkedés a zeneiskola dokumentumai alapján 6. Tanulók munkájának értékelése 5 jeles Ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes. A technikai és mechanizmusbeli követelményeket biztosan oldja meg és azokat zeneileg is kiválóan alkalmazza. Szóbeli feleletei és írásbeli munkái is teljes önállóságra vallanak. 4 jó A tantervi követelményeknek megbízhatóan csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Hasonló az ötöshöz, de apró bizonytalanságai vannak. A tananyag alapvető részeit tökéletesen tudja, ismereteit a

20 20 feladatok megoldásában is különösebb nehézség nélkül alkalmazza. 3 közepes Ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget. A tanterv alapvető anyagát jól elsajátította, az alapvető mechanizmusbeli nehézségeket leküzdötte, a lényegesebb kérdések megoldásában némi nehézségek mellett elfogadható eredménnyel azokat alkalmazza. Munkáiban kisebb bizonytalanságot mutat, amelyet a tanár segítségével le tud küzdeni. 2 elégséges Ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Mechanizmusbeli hibái is hátráltatják a tantervi anyag biztos alkalmazását (hangban, intonációban, stb.), még a tanár segítségével is. Elképzelései a művek zenei tartalmát illetően nagyon minimálisak, ritmushibákkal küzd és folyamatosan ellenőrzésre szorul. 1 elégtelen Ha tantervi követelményeknek nevelői útmutatással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja. 7. A tanuló szorgalmának értékelésének szempontjai Szorgalom jegy 1. Tanulmányi munkája /5/ példás /4/ jó /3/ változó /2/ hanyag céltudatosan törekvő, odaadó,igényes tudás megszerzése figyelmes, törekvő ingadozó hanyag, lassító 2. Munkavégzése kitartó, pontos, megbizható, lankadatlan rendszeres, többnyire önálló rendszertelen, hullámzó, önállótlan megbizhatatlan, gondatlan 3. Kötelességtudata kifogástalan, precíz megfelelő néha ösztökélni kell felkészültsége gyakran felületes elkészültsége állandóan felületes 4. Tanórákon kívüli információk felhasználása rendszeres, érdeklodo előfordul ösztönzésre dolgozik ritkán egyáltalán nem

21 21 8. A anulók felvétel alkalmassági vizsga A felvételre jelentkező tanulók felvételéről zenetanárokból álló 3 tagú bizottság dönt. A jelentkező legyen képes: - a tanár által bemutatott rövid, egyszerű ritmust a megadott tempóban visszatapsolni, - néhány hangból álló dallamot (motívumot) hallás után tisztán visszaénekelni, - korának megfelelő szinten egy kis gyermekdalt önállóan elénekelni - rendelkezzék minimális zenei affinitással Hangszerválasztás szempontjai: - szaktanárokból álló bizottsági meghallgatás mellett a növendék rendelkezzen az adott hangszer megszólaltatásához szükséges alkati adottságokkal, manuális készséggel. - hangszertanulásra már alkalmasnak bizonyult jelentkezők az előképzővel egyidejűleg a hangszertanulást is megkezdhetik a kiválasztott hangszer (főtárgy) előkészítő évfolyamán. A felvétel rendje: - egy nyomtatvány kitöltétse, melyen az adatok mellett fontossági sorrendben tüntetik fel, hogy mely hangszeren szeretne a gyermek tanulni, van-e otthon hangszere, gyakorlási lehetősége; - helyhiány esetén elfogadnak-e másik hangszert. Majd a szaktanárok véleményei, javaslatai alapján születik meg a felvett növendékek névsora; - 9. Tanulók átvétele Más zeneiskolából már megszerzett bizonyítvány és szaktanári vélemény javaslata alapján kerülhet sor az átvételre. 10. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A hátrányos helyzetű gyermekek mentesülnek a zeneiskolai térítési díj fizetése alól, illetve szociális kedvezményt igényelhetnek az aktuális rendeletek szerint. 11. Magasabb évfolyamba lépés feltétele Az előírt tanulmányi követelmények sikeres teljesítése, erről bizonyítvány kiállítása. Az előképzős bizonyítványba szöveges értékelés és a Hangszeres tanulmányait megkezdheti bejegyzés szükséges az első osztályba lépéshez. Első osztálytól legalább elégséges érdemjegy kell a továbbhaladáshoz. Egy elégtelen érdemjegy esetén a tanuló javítóvizsgát tehet. Két elégtelen esetén a nevelőtestület döntése szükséges a javítóvizsga lehetőségére. Az igazgató engedélyével a zeneiskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményét egy tanévben vagy annál rövidebb idő alatt is teljesítheti a tanuló.

22 22 Ha a tanuló önhibáján kívül eső okok miatt nem tud eleget tenni a tantervi követelményeknek (huzamosabb betegség, tanév közben történő felvétel) az igazgató engedélyével osztályát folytathatja. Osztályfolytatásról az alapfokú tanulmányok idején egy alkalommal a nevelőtestület dönthet. 12. A tankönyvválasztás elvei iskolánkban A felhasználható irodalmat évfolyamokra lebontva megadja Az alapfokú művészetoktatás tantervi programja minden szakon. Szakmai szempontjaink a tankönyv választáshoz: - alkalmas legyen a több évi válogatásra; - megfeleljen a tanuló szakmai fejlettségének; - a felmenő rendszerben készülő kiadványok előnyben részesítése; - elfogadható minőség mellett mérsékelt ár. Megjegyzés: helyszűke miatt a könyvtár nem működik az iskolában. A A ZENEI ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT TANTERVI PROGRAMOK TANSZAKONKÉNTI SZAKIRÁNYÚ FELADATAI, KÖVETELMÉNYEI alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendeletet alapján (érvényes a 2022/2023-as tanévig kimenő rendszerben) ZONGORA A zongoratanítás szakirányú feladatai Ismertesse meg a növendékekkel a zongora alapvető sajátosságait, felépítését, működésének elvét (kalapácsmechanika, pedálszerkezet, hangolás), akusztikai sajátosságait, a hangszer gazdag irodalmának legjelentősebb zeneszerzőit és előadóművészeit, a hangszer kialakulásának vázlatos történetét. Alakítson ki a testarányoknak megfelelő elhelyezkedéssel természetes hangszerkezelést, megfelelő kéztartást, független játszóapparátust (ujjak, kar), a kezek önállóságával, rugalmas, laza ízületeket (váll, könyök, csukló, ujjtő), az adottságok alapján kiegyenlített zongoratechnikát (sima pozícióváltást, a kezek ügyes alá-és fölétevését), differenciált billentést, ujjvégérzetet. Tegye képessé a növendéket arra, hogy

23 23 tudjon a billentyűzet teljes terjedelmében tájékozódni és azon játszani, tudja a zongorajáték alapelemeit, játékformáit (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremoló, trilla, díszítés), a billentésmódokat (legato, staccato, tenuto, leggiro, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni, tudja a zongorapedálokat megfelelően használni (pl. prolongációs, tompító), a mű mondanivalójának megfelelően tudja kifejező hangon, hangszínben, hangerőben gazdagon megszólaltatni a hangszert, a zenei karaktereket megvalósítani, a zongoradarabokat stílus- és kottahűen játszani. Fejlessze a növendék muzikalitását a hajlékony, dinamikában árnyalt dallamformálással, a dallam és kíséret viszonyának igényes kimunkálásával, billentéskultúrával, zenei hallását, a tiszta intonációt, a melodikus, a polifon és funkciós hallást, metrum-és ritmusérzékét, az egyenletes tempótartását, kottaolvasási készségét, lapról játékát, memóriáját, hangszerkezelését, technikáját az ügyesítok, az ujjgyakorlatok, etűdök, skálák alkalmazásával. KÖVETELMÉNYEK ek az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az A tagozat végén A növendék ismerje hangszere alapvető sajátosságait, működési elvét (kalapácsmechanika, pedálszerkezet, húrozat, hangolás, rezonáns szekrény), a zongorairodalom legjelentősebb alkotóit és alkotásait, a tanulandó zenemű formáját és vázlatos harmóniai szerkezetét, a kottában előforduló jeleket és zenei műszavakat, különös tekintettel a hangszerre vonatkozó speciális utasításokra (pl. una corda, prol.ped.), a kortárs zenei notáció alapvető jelzéseit, a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Legyen képes természetes hangszerkezelésre és az ehhez szükséges gyakorlatok elvégzésére, egyenletes és helyes tempóban, pontos ritmusban zongorázni, zenei és technikai szempontból tudatos, önálló gyakorlásra, a zongorajáték során előforduló különböző játékmódokat, játékformákat (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremoló, trilla, díszítés), billentésfajtákat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni, a játszandó zongoraművek értelmes tagolására, a zenei karakterek megvalósítására, a zongorapedálok használatára (elő-, után- és együttnyomás), életkorának és képességeinek megfelelően a zongorázandó anyag kottahű, stílusos, dinamikailag változatos és kifejező előadására, az együttzenélésre (négykezes, hatkezes, kétzongorás darab, zongorakíséret). Rendelkezzék biztonságos kotta- és lapról olvasási készséggel, adottságainak megfelelő zenei memóriával,

24 24 képességei alapján kiművelt zenei hallással. A B tagozat végén (az A tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: 2 fúgaszerkesztésű J.S.Bach-mű (invenciók, kis prelódiumok, fughetták stb.), 1 teljes klaszzikus szonáta, 1 virtuóz etűd, 2 különböző stílusú előadási darab, melyből az egyik XX. századi magyar mű legyen. A teljes anyagot kotta nélkül kell előadni. További követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után Az A tagozat végén A növendék ismerje hangszere múltját, irodalmát és a jelentősebb külföldi és hazai előadóművészeket (pl. Cziffra György, Fischer Annie, Rubinstein, Sz. Richter ), a kottában előforduló jelek és zenei műszavak pontos jelentését, különös tekintettel a zongorára vonatkozó speciális utasításokra. Legyen képes technikai és zenei szempontból tudatos, önálló munkára, a zongorajáték során előforduló különböző játékmódokat, játékformákat (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremoló, trilla, díszítés), billentésfajtákat (legato, staccato, tanutó, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni, saját kézalkatának megfelelő ujjrendek készítésére, a zongorapedálok tudatos használatára, a zongoraművek formálására és kifejező előadására. Rendelkezzék olyan zenei műveltséggel, amely képessé teszi az értékes zene befogadására, az együttzenélés igényével. A B tagozat végén (az A tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes a zongorázandó anyag kottahű, stílusos, dinamikailag változatos és kifejező előadására, skálákat, gyakorlatokat minden hangnemben játszani, a különböző játékformákat, játékmódokat a zenei anyagnak megfelelően alkalmazni, a zenei karakterek és a hozzájuk kapcsolódó billentésmódok megjelenítésére, dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre, a zongorapedálok tudatos és változatos használatára. Rendelkezzék megfelelő hangszeres ügyességgel, virtuozitással, biztos memóriával, koncentrálóképességgel,

25 25 megfelelő lapról olvasási készséggel. A B tagozatos növendék rendelkezzék olyan szintű zongoratudással, hogy zenei képességei alapján - adott esetben - legyen alkalmas szakirányú tanulmányok elkezdésére. GITÁR A gitártanítás szakirányú feladatai Ismertesse meg a növendékkel (életkoruknak megfelelő szinten) a gitár felépítését, akusztikai sajátosságait, hangolását, a hangszer lehetőségeit, a gitár irodalmát, történetét, a gitárirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit, a gitáron megszólaltatható főbb zenei stílusok előadási sajátosságait, a leggyakrabban előforduló akkordokat és akkordfűzéseket. Alakítson ki könnyed hangszerkezelést: helyes test-, hangszer- és kéztartást és tudatosítsa ezeket, dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező gitárhangot, differenciált pengetést és helyes fogástechnikát, laza, egyenletes kar- és ujjtechnikát, a két kéz pontosan összehangolt mozgását. Tanítsa meg a játszott művek karakterének, tempó és dinamikai jellegzetességeinek kifejezését, a legato játékot, a staccato, portato, tenuto játékmód alkalmazásával az artikuláció megvalósítását, a gitárjáték alapvető technikai elemeit (fekvésváltás, barré, kötések, apoyando, tirando, arpeggio, törtakkordok), a tompítás különféle lehetőségeit. A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen hangsorokat különböző figurációkkal, a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat. Ösztönözze a növendékeket a helyes hangszertechnika folyamatos gondozásával szép gitárhangszín elsajátítására. Fordítson figyelmet a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, a precíz hangszerhangolásra, a tudatos zenei memorizálásra, a művek zeneileg igényes kidolgozására, a rendszeres társas muzsikálásra. Alakítsa ki a lapról játék technikáját, mindig az előző év nehézségi szintjén gyakoroltatva. Tanítsa meg a növendékeket a legszükségesebb karbantartási feladatok elvégzésére.

26 26 KÖVETELMÉNYEK ek az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az A tagozat végén A növendék rendelkezzék a gitárjátékhoz szükséges koncentrálóképességgel. Alkalmazza a 6 év során elsajátított zenei és technikai ismereteket. Különböző stílusú darabok önálló feldolgozásával és memorizálásával artikulált, dinamikailag árnyalt hangszerjátékot valósítson meg. Ismerje a gitár hangjait, tudja hangszerét behangolni, a tanult anyagban előforduló tempó- és karterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Ismerje és készségszinten alkalmazza a gitárjáték alapvető technikai elemeit: a fekvésjátékot, fekvésváltást, a kis és nagy barré-t, a kötéseket (ráütés, elpengetés), a dallamjátékot apoyando és tirando pengetéssel, az akkordfelbontás (arpeggio) különböző formáit, a törtakkord megszólaltatását, a nem kívánt hangösszecsengések tompítását (jobb és bal kézben egyaránt). Legyen képes különböző játékmódok megvalósítására: dallam akkordkísérettel (pl. Neusiedler-darabok), harmóniafelbontásos játék (pl. Carcassi, Diabelli, Giuliani), egyszerű többszólamú darabokban szólamvezetés, dallamkiemelés (pl. Losy, Campion, Robert de Visée). Rendelkezzék az egyszerű kortárs darabok (pl. Borsody, Brouwer) eljátszásához szükséges zenei alapismeretekkel és technikai kézségekkel. Repertoárjának egy részét tudja kotta nélkül játszani. A B tagozat végén (az A tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: G-dúr, C-dúr skála 2 oktávon, háromoktávos E-dúr skála, transzponálva, repeticíós pengetéssel is, kromatikus skálák, arpeggio-gyakorlatok, 2 etűd (pl. Carcassi: Etűdök op.60), 1 vagy 2 reneszánsz vagy barokk mű, XX. századi művek (pl. Bartók - Szendrey). A választott etűdök tartalmazzanak egymástól eltérő technikai feladatokat. A teljes anyagot kotta nélkül kell előadni. További követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után

27 27 Az A tagozat végén Rendelkezzék a növendék ismeretekkel a fontosabb korok és stílusok gitáron megszólaló darabjainak jellemző vonásairól, a különféle hangeffektusokról és azok használatáról (rasgueado, üveghang, étouffé, dobolás), a gitárdarabok szerzőinek és előadóművészeinek munkásságáról, a hangszer múltjáról, hagyományairól. Legyen képes az életkorának és képességeinek megfelelő zene még árnyaltabb, kifejezőbb előadására, mely kiterjed a kötetlenebb előadású romantikus és impresszionista művekre is. A B tagozat végén (az A tagozat követelményein felül) A növendék ismerje a különböző hangeffektusokat és azok használatának módját. Legyen képes a darabok hibátlan megszólaltatására, a szólamvezetések pontos megvalósítására, természetes, oldott hangszerkezelésre, az egész fogólapot uralni, tiszta, könnyed fekvésváltásra, a vibrato alkalmazására, a fontosabb zenei karakterek megjelenítésére, a tiszta játék érdekében történő hangtompítások végrehajtására, értelmesen tagolt, árnyalt és kifejező előadásra. Rendelkezzék kimunkált előadói és technikai képességekkel, biztos memóriakészséggel, koncentrálóképességgel, hangszere rendeltetésszerű használatához és karbantartásához szükséges alapvető ismeretekkel. FUVOLA A fuvolatanítás szakirányú feladatai A helyes légzés kialakítása, a kifejező fuvolahang elsajátíttatása, a kéz, test-, fej-, hangszertartás lazaságának tudatosítása, a megismert mozgásmechanizmusok automatikussá tétele, a biztonságos hangszerkezelés kialakítása, a ritmus alapérzetének biztonságos alkalmazása, rendszerezett zenei ismeretek átadása. Ismertesse meg a növendékkel a fuvola történetét, a fuvola társhangszereit (fafúvós hangszercsalád), a hangszer irodalmát, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát.

28 28 Tudatosítsa a helyes légzéstechnikára épülo ideális befúvási mód (ansatz) együttes használatát, a hagminőség, dinamika és intonáció összefüggéseit, a hangszer könnyed kezelését, a laza mozgásérzetek kialakítását, a fuvola hangképzésének fizikai törvényszerűségeit, a rendszeres és helyes gyakorlási módszer alapelveit, a kottahű játék - mint legfontosabb alapelv - pontos betartását. Fejlessze a növendék zenei képességeit: hangszeres technikáját, improvizációs tevékenységét (kreativitását), lapról játszási készségét. Ösztönözze a növendéket a lapról olvasási készség folyamatos, aktív művelésére. KÖVETELMÉNYEK ek az alapfok évfolyamaink elvégzése után Az A tagozat végén A növendék ismerje a fuvola és a fafúvós hangszerek múltját, irodalmát, a hangszerek teljes hangterjedelmét, a tudatos és helyes légzéstechnikát, a fuvola intonációs hibáit (és tudatosan korrigálja azokat), a dúr és moll hangnemeket 6#, 6 b előjegyzésig, a bonyolultabb ékesítések (trilla utókával vagy anélkül, kettős ékesítés stb.) írásmódját és ritmusát, a különböző korok zenéinek díszítésrendszerét (pl. barokk), a vibrato szerepét a zenei megvalósításban, ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, a jelentősebb fuvolás előadóművészeket. A növendék legyen képes a kiegyenlített és kifejező hang elérésére a tiszta intonáció megtartásával, a különböző hangindítások és hangbefejezések megvalósítására, a különböző nyelvütések (szimpla és dupla staccato) gyorsaságának fejlesztésére, az önálló hangolásra, a könnyebb technikai problémák elemző gyakorlására, a kottahű játékra és folyamatos, mérsékelt tempójú lapról olvasásra, hosszabb zenei gondolatok egy levegővel történő összefogására, a különböző artikulációs előírások megszólaltatására (staccato, tenuto, legato, marcato stb.), egyenletes, pergő-technikához vezető ujjgyakorlatok fokozatos gyorsítására.