TISZAÚJVÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Átírás

1 TISZAÚJVÁROS ÖNKORMÁNYZATA Települési Esélyegyenlőségi Program

2 Tartalomjegyzék ÖSSZEFOGLALÓ... 3 TISZAÚJVÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁNAK FŐBB ADATAI... 4 ÉRTÉKEK ÉS NORMÁK... 5 A TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM CÉLJA... 6 TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS... 9 TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉS...12 A település elhelyezkedése Demográfia A település gazdasági jellemzői Lakásállomány Foglalkoztatás, munkanélküliség Szociális helyzet a településen A szociális intézményrendszer Védőnői Szolgálat Egészségügy Oktatás Gender A roma és alacsony státuszú lakosság helyzete INTÉZKEDÉSI TERV...41 BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK...45 PROBLÉMA-MEGOLDÁSI TERV...61 KÖTELEZETTSÉGEK ÉS FELELŐSSÉG...63 AKCIÓTERV...64 MONITORING ÉS NYILVÁNOSSÁG...72 KOCKÁZATELEMZÉS...74 KONZULTÁCIÓ ÉS VISSZACSATOLÁS...75 KÖTELEZETTSÉGEK ÉS FELELŐSSÉG (SZANKCIONÁLÁS)...76 LEGITIMÁCIÓ

3 ÖSSZEFOGLALÓ Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) módosításának 31. alapján minden önkormányzat, többcélú kistérségi társulás öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el. A helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és a helyi önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv összhangjáról. A Települési Esélyegyenlőségi Program tartalmazza Tiszaújváros Önkormányzata és a településen működő intézményekhez, azok szolgáltatásaihoz kapcsolódó különböző területek: így oktatás, képzés, foglalkoztatás, lakhatás, közszolgáltatások hozzáférhetősége, önkormányzati döntéshozatal esélyegyenlőségi szempontú helyzetelemzését, vizsgálatát, illetve az ehhez kapcsolódó feltételrendszer áttekintését. A Települési Esélyegyenlőségi Program helyzetelemzése nem kizárólag a évi adatsorok elemzését tartalmazza. Ennek az az oka egyrészt, hogy a vizsgált területeken (oktatás, lakhatás, foglalkoztatás, stb.) esetlegesen kialakuló trendek kimutatása kizárólag a több évre visszanyúló adatok elemzésével lehetséges, másrészt a kötelezően használandó adatbázisok (VÁTI TeIR rendszer, KSH T-STAR rendszer) különböző adatsorok vizsgálatát írja elő a települési esélyegyenlőségi programok készítésének módszertani kézikönyve. 3

4 TISZAÚJVÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁNAK FŐBB ADATAI Személyi hatálya: Tiszaújváros Önkormányzata Területi hatálya: Tiszaújváros közigazgatási területe Időbeli hatálya: január január Felülvizsgálata: A évi CXXV. törvény módosításának 31. alapján Tiszaújváros Települési Esélyegyenlőségi Programjának időarányos megvalósulását, illetve a helyzetelemzésben feltártak esetleges megváltozását kétévente áttekinti, és a helyi esélyegyenlőségi programot felülvizsgálja. A felülvizsgálat dátuma: január 31-ig Készítette: Edify Tanácsadó Iroda A helyzetelemzéshez felhasznált adatokat szolgáltatta: Tiszaújváros Önkormányzata Használt statisztikai adatbázisok: VÁTI TeIR rendszer KSH T-STAR rendszer Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat statisztikai adatbázisa Esélyegyenlőségi szakértő: Bernáthné Polyák Laura 4

5 ÉRTÉKEK ÉS NORMÁK A helyi esélyegyenlőségi program kiemelt figyelmet fordít: az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, megszüntetésére; az oktatásban, képzésben megjelenő sztereotipikus pályaorientáció megváltoztatására; a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására; munkaerő-piaci, tevékenységi szegregáció visszaszorítására; a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási esélyeik javítására; az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére a helyi önkormányzat döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott vagy támogatott intézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében; a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítésére a döntéshozatalban, ill. a közügyek irányításában. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek az esélyegyenlőségi célok elérése érdekében a kötelezettségek meghatározása; a kötelezettségek teljesítéséért felelős személyek kijelölése, akiknek fő feladata: a program megvalósításának koordinálása, a program végrehajtásának nyomon követése, az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása; az esélyegyenlőségi terv nyilvánosságának biztosítása; az esélyegyenlőségi terv megvalósításában érintett intézmények vezetőinek tájékoztatása; esélyegyenlőségi kockázatok kezelése, intézkedési tervek készítése, értékelése, folyamatos korrekciója; fejlesztési célok időrendi prioritásának kialakítása, a mérhetőséget lehetővé tevő indikátorok meghatározása; az eredmények nyilvánosságra hozásakor a személyes adatok védelmének maximális érvényesítése; a település döntéshozóinak kétévente történő tájékoztatása a megvalósításról. 5

6 A TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM CÉLJA Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó szabályozás (1083/2006/EK rendelet) kiemel két olyan horizontális elvárást, amelyet minden pályázat tervezése során figyelembe kell venni: az egyik az esélyegyenlőség a másik pedig a fenntartható fejlődés. Az Európai Bizottság javaslatára és a sajátos magyar adottságok és problémák figyelembe vételével 5 olyan terület került kijelölésre, melyek hozzájárulhatnak az esélyegyenlőségi célcsoportok hazai helyzetének javulásához. A települési esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program kidolgozásakor az 5 célcsoport esélyegyenlőségi helyzetét vizsgáljuk meg a települési ellátórendszerhez történő hozzáférés tükrében. Az 5 fő esélyegyenlőségi terület és célcsoport 1. Családbarát körülmények megteremtése, erősítése települési szinten A fogalom legszűkebb értelmezése szerint a családbarát intézkedések elsősorban a kisgyermeket nevelő szülőket hivatottak segíteni abban, hogy mind munkájukat, mind családi-háztartási kötelezettségeiket el tudják látni. A gyermekek társadalmi helyzetének javítása, a gyermekszegénység elleni küzdelem és a családjukból kiemelt gyermekek integrációja kulcsfontosságú a szegénység és a kirekesztődés újratermelődési folyamatainak megállításában. Az oktatásban is szükséges a szegregációs iskolai gyakorlatok elleni küzdelem és a hátrányos helyzetű tanulók oktatási esélyeinek növelése. A gyermeket nevelő családok jövedelemteremtő képességének támogatása és anyagi biztonságának megőrzése miatt különös hangsúlyt kell helyezni a gyermekjóléti és a családokat segítő-támogató szolgáltatásokra. Ahhoz, hogy a szülők munkaerőpiacra történő visszatérését elősegítsük, fokozott hangsúlyt kell helyezni a gyermekek napközbeni ellátására. Szintén fontos terület még a gyermekbántalmazás elleni küzdelem és a gyermekek jogainak figyelembevétele. 6

7 2. Nemek (férfiak és nők) közti esélykülönbségek csökkentése A nők teszik ki a népesség felét, és sajátos problémáik alapvető társadalmi kérdéseket érintenek ban Magyarországon a éves nők 51%-a, a férfiak 63%-a volt foglalkoztatott. A nők munkahelyi hierarchiában elfoglalt helye úgy jellemezhető, hogy minél lejjebb megyünk a foglalkozások rangsorában, annál több nőt találunk az alacsonyabb keresetet jelentő és alacsonyabb presztízsű állások betöltői között, a vertikális szegregáció erősödésére utal a női vezetők rendkívül alacsony aránya. A nők és a férfiak munkaerő-piaci esélyegyenlőségének alapvető feltételei közé tartoznak a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolását lehetővé tevő családtámogatási ellátások, az elérhető és megfelelő minőségű gyermekgondozási, illetve a gondozásra szoruló családtag ellátását segítő szolgáltatások, valamint a családi kötelezettségeket rugalmasan figyelembe vevő munkaszervezetek és foglalkoztatási formák elterjesztése. 3. A fogyatékkal élők életminőségének javítása, az akadálymentesítés előrehaladása A fogyatékos népességen belül továbbra is a mozgássérülteké a legnagyobb csoport, a társadalom életének szinterein való megjelenésük alapfeltétele az akadálymentesítés. Rajtuk kívül haszonélvezői az akadálymentes környezetnek a kisgyermekes, babakocsival közlekedő szülők, a beteg és idős emberek is. Az esélyegyenlőség szempontjainak vizsgálatánál két tényező kerül értékelésre: - az építési beruházások esetében a fizikai akadálymentesítés, a többi fejlesztés esetében a fogyatékkal élők számára biztosított info-kommunikációs hozzáférés az eszközök, szolgáltatások használatához (vakbarát számítógépes és egyéb eszközök, könnyen érthető kommunikáció, stb.). Magyarországon az 1990-es évtizedben jelentősen visszaesett a foglalkoztatottság, és ez a fogyatékos emberek munkaerő-piaci helyzetére is hatással volt. A foglalkoztatottak aránya Magyarországon a fogyatékkal élők körében évi népszámlálás adatai szerint 9 százalékra csökkent. Fogyatékos személy: aki érzékszervi, így különösen látásszervi, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során (lásd A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény 4. -át). A fogyatékkal élők munkaerőpiacon való megjelenésének előmozdítása érdekében szükséges a fogyatékkal élők számára az akadálymentes környezet kialakítása, továbbá a 7

8 közlekedési nehézségek miatt a távmunka lehetőségének biztosítása. A szociális ellátások területén a fogyatékossággal élő személyek esetében a saját lakókörnyezetben történő segítségnyújtás kap prioritást. 4. Romák életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítása Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. Valamely nemzetiséghez való tartozás kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért nemzetiséghez való tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, kivétel, amennyiben törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály egyes nemzetiségi jogok gyakorlását az egyén nyilatkozatához köti - lásd A nemzetiségiek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény 11. (1)-(2) bekezdését. 5. Más sajátos élethelyzetű csoportok társadalmi esélyeinek javítása A fő esélyegyenlőségi célcsoportok mellett a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségének elősegítése tartozik a program fő céljai közé. Az egyik ilyen fő veszélyeztetett csoport a gyermekek. A gyermekek szegénységének kockázatát növelő tényező közé tartozik a szülő kereső foglalkozásának hiánya, a nagycsaládban való nevelkedés, illetve a nem megfelelő, egészségtelen lakóhely. A gyermekszegénység kezelésének egyik kulcskérdése a szülők foglalkoztatási esélyeinek növelése, de természetesen további eszközt jelentenek a pénzbeli és természetbeni támogatások, a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások. A másik kiemelt társadalmi csoport az idős emberek csoportja. A magyar társadalom elöregedő társadalom. Az elöregedés kihívásaira adott válaszok az aktív öregedés ezért nálunk is egyre inkább a figyelem középpontjába kerül. Az aktív és méltó időskor érdekében szükséges az idős emberek aktív és széleskörű részvételének elősegítése, ennek érdekében idősbarát fizikai és társadalmi környezet megteremtése, és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés bővítése. 8

9 TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS A évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról kimondja, hogy: Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség, tekintettel az Alaptörvény II. és XV. cikkére, valamint a Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira a következő törvényt alkotja: Általános rendelkezések 1. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján Magyarország területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. 2. Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. A törvény kitér természetesen az egyes részterületekre is, mégpedig a következőképpen: Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése egyes területeken Foglalkoztatás 21. Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, különösen a következő rendelkezések meghatározásakor, valamint azok alkalmazásakor: a) a munkához való hozzájutásban, különösen nyilvános álláshirdetésben, a munkára való felvételben, az alkalmazási feltételekben; b) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését megelőző, azt elősegítő eljárással összefüggő rendelkezésben; 9

10 c) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésében és megszüntetésében; d) a munkavégzést megelőzően vagy annak folyamán végzett képzéssel kapcsolatosan; e) a munkafeltételek megállapításában és biztosításában; f) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján járó juttatások, így különösen a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény 142/A. (3) bekezdésében meghatározott munkabér megállapításában és biztosításában; g) a tagsággal vagy részvétellel kapcsolatban a munkavállalók szervezeteiben; h) az előmeneteli rendszerben; i) a kártérítési, valamint a fegyelmi felelősség érvényesítése során. Szociális biztonság és egészségügy 24. Az egyenlő bánásmód követelményét a szociális biztonsággal összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) a társadalombiztosítási rendszerekből finanszírozott, valamint b) a szociális, illetve gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása során. 25. (1) Az egyenlő bánásmód követelményét az egészségügyi ellátással összefüggésben érvényesíteni kell különösen az egészségügyi szolgáltatásnyújtás, ezen belül a) a betegségmegelőző programokban és a szűrővizsgálatokon való részvétel, b) a gyógyító-megelőző ellátás, c) a tartózkodás céljára szolgáló helyiségek használata, d) az élelmezési és egyéb szükségletek kielégítése során. (2) Törvény, illetőleg törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet e törvény rendelkezéseivel összhangban az egészségi állapot vagy fogyatékosság, illetve a 8. -ban meghatározott tulajdonság alapján a társadalom egyes csoportjai részére a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül többletjuttatásokat állapíthat meg. Lakhatás 26. (1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen a 8. -ban meghatározott tulajdonságok szerint egyes személyeket a) közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetéssel sújtani a lakhatást segítő állami vagy önkormányzati támogatások, kedvezmények vagy kamattámogatás nyújtásával kapcsolatosan, 10

11 b) hátrányos helyzetbe hozni az állami vagy önkormányzati tulajdonú lakások és építési telkek értékesítése vagy bérbeadása feltételeinek meghatározása során. (2) A használatbavételi és egyéb építési hatósági engedély kiadásának megtagadása, illetve feltételhez kötése sem közvetlenül, sem közvetve nem alapulhat a 8. -ban meghatározott tulajdonságokon. (3) A lakáshoz jutási feltételek meghatározása nem irányulhat arra, hogy a 8. -ban meghatározott tulajdonságok szerint egyes csoportok valamely településen, illetve településrészen mesterségesen, nem a csoport önkéntes elhatározása alapján elkülönüljenek. Jelen esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program a törvény szellemében Tiszaújváros társadalmi esélyegyenlőségének előmozdítását kívánja elősegíteni. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében és az egyenlő hozzáférés biztosításának elve alapján külön figyelmet kell fordítani az első fejezetben kiemelt 5 fő esélyegyenlőségi csoportra. Továbbá jelen esélyegyenlőségi helyzetelemzés és terv célul tűzi ki a évi CXXV. egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény alapján, az egyes részterületeken, mint foglalkoztatás, szociális biztonság és egészségügy, lakhatás, oktatás és képzés a társadalmi esélyegyenlőség meglétének vizsgálatát, illetve amely területeken szükséges, ott a társadalmi esélyegyenlőség javítását. 11

12 TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉS A település elhelyezkedése Tiszaújváros az Észak-magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében helyezkedik el. A 46 km 2 területen elhelyezkedő település kiemelkedően fontos vegyi-, kőolajipari és villamos energiai szempontból. A Tisza parti város 175 km-re található Budapesttől, mely könnyen megközelíthető az M3- as autópályán. A Tiszaújvárost átszelő 35. számú úton közelíthető meg az észak-nyugatra fekvő Sajószöged, Nagycsécs és Nyéklédháza, ahol a 35. számú út a 3. számú főúthoz csatlakozik. Ezt megelőzően Nagycsécs és Nyékládháza között az M30-as útra felhajtva lehetséges Miskolc megközelítése. Az észak-keletre elhelyezkedő szomszédos települések, úgy, mint Újtikos, Tiszavasvári a 36. számú úton közelíthetőek meg. Forrás: VATI TeIR rendszer Demográfia A demográfiai adatok vizsgálata a KSH T-STAR rendszerének és Tiszaújváros Önkormányzatának adatai alapján történik. A települési kérdőívek kitöltésekor Tiszaújváros Önkormányzata jelezte, hogy a lakónépesség számra, állandó népességre 12

13 vonatkozó végleges adatokat évre nem tudtak szolgáltatni, így a helyzetelemzés ezen fejezetében a évi önkormányzati adatokat elemezzük. Az elmúlt másfél évtized adatait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a település állandó népessége az 1990-es évek végén, 2000-es években tapasztalt minimális növekedés ellenére folyamatosan csökken. Az évben mért legmagasabb ( fő) népességszámhoz viszonyítva 2010-ben már 3,9 százalékpontos csökkenést fedezhetünk fel, az állandó népesség ekkor fő és 2004 között tapasztalhatjuk a legmeredekebb csökkenést, amikor 287 fővel (- 0,016%) csökkent az állandó népesség a településen Tiszaújváros állandó népesség száma évenkénti bontásban(fő) Forrás: KSH T-STAR A korosztályos megoszlás elemzését két adatsorból készítjük el. Az egyik a Központi Statisztikai Hivatal T-STAR rendszere, melynek korosztályos megoszlása az állandó népességet vizsgálja években, az alábbi 6 kategóriában: 0-2 évesek 3-5 évesek 6-14 évesek évesek 13

14 18-59 évesek 60 - évesek A másik a települési önkormányzat évi adatsora, mely a lakónépesség száma szerint kategorizál. Az évek között a település állandó népességének korosztályos megoszlása minimálisan és minden korosztályban szinte egyenlő mértékben változott. A településen nem érzékelhető ebben az időszakban a munkaképes korú lakosság tömeges elvándorlása. A vizsgált 14 évben Tiszaújváros 60 év feletti lakósainak száma közel duplájára emelkedett (+98.4%) az évi adatokhoz képest, míg az országos növekedési átlag 10,4% volt. A 6-14 évesek aránya csökkent a vizsgált időszakban a legkisebb mértékben az évi adatokhoz képest: -3,4 százalékponttal. Állandó népesség korosztályos megoszlása évenként (fő) évesek 3-5 évesek 6-14 évesek évesek évesek 60 - évesek Forrás: KSH T-STAR A település állandó népességének csökkenése miatt szükséges a fenti korosztályos megoszlás vizsgálata az adott évben mért állandó népességszámhoz viszonyított arányszámokkal. A lenti táblázat arányszámai jól mutatják, hogy a település demográfiai szerkezete állandónak mondható. Az állandó népességhez viszonyított korosztályos arányszámok (%) 14

15 - a éves korosztály kivételével 0,5 százalékpontos változáson belül mozognak, amely rendkívül kicsi, demográfiailag konstans korosztályos megoszlást mutat. A éves korosztályon belül mért arányszám növekedés pedig jól mutatja, hogy a település munkaképes korú lakosai nem vándoroltak el a településről az országos trendet követve nagyvárosokba, a fővárosba, vagy külföldre, hanem a településen maradta. Arányszámuk az 1995 évben mért arányokhoz viszonyítva +3,37%. Az állandó népesség korosztályos megoszlásának aránya évenkénti bontásban Időszak Állandó népesség száma (fő) 0-2 évesek arány az állandó népességen belül (%) 3-5 évesek arány az állandó népességen belül (%) 6-14 évesek arány az állandó népességen belül (%) évesek arány az állandó népességen belül (%) évesek arány az állandó népességen belül (%) 60-x évesek arány az állandó népességen belül (%) év ,64% 3,89% 13,80% 5,79% 64,61% 8,28% év ,63% 3,88% 13,59% 5,78% 64,42% 8,25% év ,66% 3,91% 13,88% 5,82% 64,95% 8,32% év ,66% 3,91% 13,83% 5,83% 65,03% 8,33% év ,67% 3,93% 13,79% 5,85% 65,27% 8,36% év ,70% 3,96% 13,77% 5,90% 65,81% 8,43% év ,70% 3,96% 13,72% 5,89% 65,72% 8,42% év ,70% 3,96% 13,48% 5,90% 65,81% 8,43% év ,73% 3,99% 13,66% 5,94% 66,29% 8,49% év ,76% 4,02% 13,77% 5,99% 66,76% 8,55% év ,76% 4,02% 13,72% 5,98% 66,73% 8,55% év ,76% 4,02% 13,76% 5,98% 66,73% 8,55% év ,76% 4,02% 13,66% 5,99% 66,77% 8,55% év ,76% 4,02% 13,76% 5,99% 66,84% 8,56% év ,77% 4,03% 13,80% 6,01% 66,98% 8,58% Forrás: KSH T-STAR 15

16 A lakónépesség korosztályos megoszlása a évben Lakónépességen belüli száma (fő) Aránya az állandó lakónépességhez viszonyítva (%) 0-18 évesek , évesek , évesek , évesek ,47 75 év felettiek 760 4,39 Forrás: Tiszaújváros Önkormányzata (2011) Tiszaújváros állandó népességének nem szerinti megoszlása az országos átlaggal megegyező: minden évben magasabb a nők aránya. A vizsgált időszakban azonban a férfiak száma nagy mértékben, 687 fővel csökkent. A nők számának változását is figyelembe véve ez azt jelenti, hogy a 15 éves periódusban a férfiak és nők közti különbség több, mint kétszeresére növekedett ben a különbség +483 fő, 2010-ben fő. Tiszaújváros állandó népességének nem szerinti megoszlása évenkénti bontásban (fő) Férfiak Nők Forrás: KSH T-STAR, Tiszaújváros Önkormányzata 16

17 A be- és elvándorlások település típusonkénti beosztását Tiszaújváros Önkormányzata a évben az alábbiak szerint kategorizálta: Bevándorlások Elvándorlások 2011 Közeli településekről 5 Közeli városból 4 Távolabbi településekről 3 Távolabbi városokból 3 Megyeszékhelyről 2 Budapestről 2 Külföldről 1 1=Egyáltalán nem jellemző 5=Nagyon nagy mértékben jellemző Forrás: Tiszaújváros Önkormányzata 2011 Közeli településekre 3 Közeli városba 3 Távolabbi településekre 3 Távolabbi városokba 3 Megyeszékhelyre 2 Budapestre 3 Külföldre 3 1=Egyáltalán nem jellemző 5=Nagyon nagy mértékben jellemző Forrás: Tiszaújváros Önkormányzata A település gazdasági jellemzői Tiszaújváros társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból nem tartozik az elmaradott települések közé a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet értelmében. A Város rendelkezik egy 140ha-os Ipari Parkkal, mely a 35. számú út mentén fekszik, s az M3-as autópálya lecsatlakozása érinti. A működtető TiszaSzolg 2004 Kft. folyamatosan bővíti az Ipari Park infrastrukturális ellátottságát és szolgáltatásait, jelenleg 85 ha terület teljes infrastruktúrával rendelkezik: belső úthálózat, parkolók, járdák, autóbuszmegállók, kerékpárutak közvilágítás ivóvízellátás 17

18 szennyvízelvezetés csapadékvíz - elvezetés elektromos áram földgáz telekommunikációs hálózat távfűtés Az Ipari Park jelentősebb ingatlanhasznosításai: Jabil Circuit Magyarország Kft. Küpper Hungaria Kft. MAN Kft. MIVAS Kft. Tisza Autóház Kft. Tiszaújváros-Transz Kft. SCA Packaging Kft. LaPlast Műanyagipari Kft. KARSAI Műanyagtecnikai Holding Rt. Gál és Társai Kft. Elektrovit Kft. Áltaszer Kft. Tiszaújvárosban működő jelentősebb gazdasági társaságok: Tiszai Vegyi Kombinát Rt. MOL Rt. AES- Tisza Erőmű Rt. Columbian Tiszai Koromgyártó Kft. Akzo Nobel Coatings Festékgyártó és Kereskedelmi Rt. TiszaTextil Műanyagfeldolgozó és Értékesítő Kft. Viba- TVK Termelő és Kereskedelmi Kft. ABB Energia Kft. 18

19 B-INDUCOOP Kft. Jabil Circuit Magyarország Kft. Az adófizetők aránya és az egy főre jutó belföldi jövedelem magas összege mutatja a település gazdasági kiemelkedőségét. A VÁTI TeIR rendszere ezen indikátorok szerint két évben rendelkezik adatsorral: évben és évben. Mindkét évben láthatjuk, hogy mind az adófizetők aránya, mind az egy főre jutó belföldi jövedelem összege jóval meghaladja a kistérségi-, megyei-, régiós- és országos adatokat. Így például a megyei adófizetők aránya több, mint 10%-kal elmarad a település adófizetőinek számától. Forrás: VÁTI TeIR rendszer Az egy főre eső belföldi jövedelem szintje a évben mért adatokhoz képest, évben mintegy 150%-kal növekedtek, az arányok tekintetében változás nem fedezhető fel. 19

20 Forrás: VÁTI TeIR rendszer Lakásállomány A település lakásállománya a vizsgált időszakban 4 százalékponttal növekedett. A növekedés üteme 2005-ben volt a legmagasabb. Év Lakásállomány (db) Forrás: KSH T-STAR rendszer Önkormányzati bérlakások a településen Önkormányzati bérlakások száma a településen Szociális alapon bérbe adott lakások száma Piaci alapon bérbe adott lakások száma

21 Az összes szociális alapon bérbe adott önkormányzati lakás összkomfortos. A piaci alapon bérbe adott lakások közül 1 db komfortos és 17 db összkomfortos. Bérlők Szociális alapon bérbe adott Piaci alapon bérbe adott Egyedülálló fős család Bérleti szerződések Szociális alapon bérbe adott Piaci alapon bérbe adott Határozatlan idejű szerződés évre szóló szerződés 0 9 Foglalkoztatás, munkanélküliség A települési önkormányzat által szolgáltatott munkanélküliségi adatok (2011. december) a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat október havi településre kiadott munkanélküliségi adataihoz képest minimális növekedést mutat októberében a településen 801 fő regisztrált álláskeresőt tartottak nyilván, ugyan ez a szám decemberében 819 fő volt Munkanélküliek száma a településen 819 Ebből tartósan munkanélküli nő 450 Ebből tartósan munkanélküli férfi 369 Forrás: Tiszaújváros Önkormányzata (2011) Az alábbi munkanélküliségi elemzés éveket foglalja magába. Ebben az időszakban évenként három periódust vizsgálunk január, június, október hónapokat a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatsorai alapján január és január közötti egy évben meredeken, 288 fővel emelkedett (+40,9%) a nyilvántartott álláskeresők száma év I. félévében közel 20%-os (18,04%) 21

22 csökkenést figyelhetünk meg, majd ezt követően minimális +/- ingadozás tapasztalható a nyilvántartott álláskeresők számát tekintve, s a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legutolsó közzétett (2011. október) adatai szerint 801 fő a regisztrált álláskeresők száma Tiszaújvárosban. A folyamatosan nyilvántartott álláskeresőket vizsgálva megállapítható, hogy számuk júniusától októberéig szinte azonos ütemben emelkedett, +89 százalékpont értékig 161 főről, 304 főig januárjától a csökkenés mértéke -27,15%, 302 főről, 220 főre. A folyamatosan nyilvántartott álláskeresők számának változásával azonos mértékben és ütemben változott a BPJ, RÁT, RSZS / rendelkezésre állási támogatásban részesülők száma. A vizsgált időszakban a járadék típusú ellátásban részesülők száma ingadozott, azonban a két végpontban (2009. január, október) közel azonos mértékű igénybevevői kört figyelhetünk meg. Ezzel szemben a segély típusú ellátásokat két év alatt kevesebb, mint fele annyian kapnak. 22

23 1050 Tiszaújváros legfőbb munkanélküliségi adatai ( ) január június október január június október január június október Nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Járadék típusú ellátás (fő) BPJ, RÁT, RSZS / Rendelkezésre állási tám. (fő) Foly. nyilvántartott álláskereső (fő) Segély típusú ellátás (fő) Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 23

24 A relatív mutatóval határozzuk meg, hogy a nyilvántartott álláskeresők aránya mekkora a munkavállalási korú népességhez viszonyítva, százalék értékben. Tiszaújváros munkanélküliségi relatív mutatója (%) 5,48 6,94 7,54 7,77 6,37 6,28 6,63 6,29 6, január június október január június október január június október Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat A munkanélküliségi arányszám megmutatja a település relatív mutatójának az országos relatív mutatóhoz viszonyított arányát. Tiszaújváros munkanélküliségi arányszáma (%) 0,72 0,85 0,89 0,8 0,78 0,77 0,65 0,76 0, január június október január június október január június október Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 24

25 Szociális helyzet a településen Munkanélküliek száma a településen 819 Ebből tartósan munkanélküli nő 450 Ebből tartósan munkanélküli férfi 369 Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt? 54 Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? 54 Hány gyermek után igényelnek rendszeres 614 gyermekvédelmi kedvezményt? E Azon gyermekek száma, akiknek a szülei b b ő l nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak Forrás: Tiszaújváros Önkormányzata Tiszaújváros Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2011. (VII.08.) önkormányzati rendelete a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásokról, valamint a természetben nyújtott szociális ellátásokról rendelkezik az Önkormányzat szociális ellátásairól. A képviselőtestületi rendeletben foglalt ellátási típusok: Lakásfenntartási támogatás Adósságkezelési szolgáltatás Aktív korúak ellátása Ápolási díj Átmeneti segély Gyógyszertámogatás Rendszeres átmeneti segély Közgyógyellátás Temetési segély Köztemetés Szemétszállítási díjmentesség Kábel TV előfizetési díjtámogatás Nyugdíjasok év végi támogatása Gyermekes családok év végi támogatása 25

26 A település pénzbeli és természetbeli támogatásáról szóló rendeletei 1. Tiszaújváros Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2011. (IV.08.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról. Szociális alapszolgáltatások étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása. Szakosított ellátási formák Tiszaújváros Önkormányzata a személyes gondoskodást igénybevevők számára szakosított ellátások keretén belül átmeneti elhelyezést biztosít. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények típusai: időskorúak gondozóháza, hajléktalan személyek átmeneti szállása 2. Tiszaújváros Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2011. (VI.01.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi és gyermekjóléti ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról. A képviselőtestületi rendeletben foglalt ellátási típusok: Pénzbeli és természetbeli ellátások Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Táboroztatási támogatás Gyermekétkeztetési térítési díjkedvezmény Tankönyvtámogatás Személyes gondoskodást nyújtó ellátások Gyermekjóléti szolgálat Gyermekek napközbeni ellátása 26

27 3. Tiszaújváros Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2006. (II.27.) önkormányzati rendelete a fiatalok életkezdési támogatásáról. Ügyfélforgalom az Intézményi, Szociális és Sport Irodán Az Önkormányzat Intézményi, Szociális és Sport Irodájának szociális ügyekkel foglalkozó csoportjának ügyfélforgalma között közel 4-szeresére (+374%) növekedett. A legnagyobb ügyfélszám növekedést 2008-ban tapasztaljuk, amikor az előző évhez viszonyítva a kliensek száma több, mint duplájára növekedett (+212%). Az ügyfélforgalom növekedésével nem növekedett egyenesen arányosan a rendszeres támogatások száma, azonban a rendkívüli támogatások száma a vizsgált időszakban +240%-kal növekedett. Év Ügyfélforgalom Rendszeres Rendkívüli támogatások /fő/év támogatások száma száma Forrás: Tiszaújváros Önkormányzata Az Önkormányzat által nyújtott ellátások közül között leginkább az átmeneti segélyt, a lakásfenntartási támogatást és a közgyógyellátást vették igénybe. Ez utóbbi ellátásban részesülők száma azonban 2011-ben nem érte el az előző év támogatottainak 35%-át. A vizsgált időszakban az adósságkezelési szolgáltatás és ápolási díj ellátások tekintetében megnövekedett az ellátottak száma. Támogatás Ellátásban részesülők száma (fő) formája Rendszeres szociális segély Rendelkezésre

28 állási támogatás Átmeneti segély Temetési segély Közgyógyellátás Lakásfenntartási támogatás Adósságkezelési szolgáltatás Köztemetés Ápolási díj Időskorúak járadéka Forrás: Tiszaújváros Önkormányzata Támogatás Önkormányzati támogatás összege (ezer Ft) formája Rendszeres szociális segély Rendelkezésre állási támogatás Átmeneti segély Temetési segély Közgyógyellátás Lakásfenntartási támogatás Adósságkezelési szolgáltatás Köztemetés Ápolási díj Időskorúak járadéka Forrás: Tiszaújváros Önkormányzata 28

29 A szociális intézményrendszer A Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központ szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatást, szakosított szociális ellátásokat szolgáltat Tiszaújváros lakói számára. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat a Gondozási Központ, az Ezüsthíd Gondozóház, a Hajléktalanok Átmeneti Szállása, a Napsugár Bölcsőde, a Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat, mint önálló szakmai egységek biztosítják. Szociális alapszolgáltatások Szociális étkeztetés Szociális étkeztetésben részesülhetnek azok a személyek, akik koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, betegségük vagy hajléktalanságuk miatt átmenetileg vagy tartósan nem képesek étkezésükről gondoskodni. Többlettérítési díj ellenében azoknak az ellátottaknak, akik egészségi állapotuk miatt nem képesek a lakásukat elhagyni az intézmény kiszállítja az ebédet. Házi segítségnyújtás A szolgáltatást a rászorulók számára saját lakókörnyezetükben biztosítja az intézmény. A házi segítségnyújtás körébe tartoznak az alapvető gondozási, ápolási szükségletet a lakókörnyezeti higiéné megőrzése, segítségnyújtás a napi háztartási feladatok ellátásában. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló időskorú, vagy fogyatékos személyek részére nyújtott, állandó felügyeletet nyújtó készenléti szolgáltatás. Az ellátás 140 készülékkel működik, amelyet Tiszaújváros közigazgatási területén kívül a kistérség településein is biztosít az intézmény. Időskorúak nappali ellátása Az intézmény három idősek klubját működtet 95 férőhellyel, ahol a saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős 29

30 koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmagukat ellátni részben képes személyek részesülnek gondozásban. A klub szolgáltatását igénybe vevők egyénre szabottan, gondozási tervben meghatározottak alapján, állapotuknak megfelelő gondozásban részesülnek, amelynek része fizikai ellátás, pszichés, mentális gondozás. A mozgásképesség megtartása, az aktivitás fokozása az öregedéssel járó elváltozások megelőzése, lassítása érdekében a klubokban heti rendszerességgel egészségügyi foglalkozásokon, gyógytornán és jógán vehetnek részt az érdeklődők. Családsegítő szolgálat A Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat az intézmény önálló szakmai egysége. A családsegítés célja, hogy a település területén élő szociális és mentális problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességeinek megőrzése, a krízishelyzet megelőzése, megszüntetése. Az ellátottak körébe a napi megélhetési problémákkal küzdő, elsősorban többgyermekes családok, halmozottan hátrányos helyzetben élő lakosság, aktív korú nem foglalkoztatottak, ellátásra szoruló, gyakran magányos, demens idősek tartoznak. A jelzőrendszer tagjai által jelzett problémák: Igazolatlan tanórai hiányzás, magatartási problémák, devianciák, tanulmányi előmenetel romlása, gyermeknevelési problémák, gyermekbántalmazás, rossz szociális körülmények, megélhetési problémák. A kliensek által jelzett problémák: anyagi- és megélhetési problémák, családi konfliktusok, lelki-mentális problémák, ügyintézési nehézségek, gyermeknevelési problémák. Szakosított szociális szolgáltatások Időskorúak átmeneti ellátása Az Ezüsthíd Gondozóház 44 férőhelyes intézmény, amely azon a város területén élő időskorú, valamint 18 éves betöltött személyes teljes körű ellátását biztosítja, 30

31 akik betegségük vagy más ok miatt önmagukról az otthonukban nem képesek gondoskodni. Hajléktalan ellátás A Hajléktalanok Átmeneti Szállása a város területén tartózkodó hajléktalan személyek számára biztosít ideiglenes hajlékot. A 17 férőhelyes intézmény kihasználtsága 95 százalékos volt a év folyamán, a létszám egyszer sem csökkent 16 fő alá. Az intézmény átmeneti jellegű, ennek ellenére öt fő azon ellátottak száma, akik két évnél hosszabb ideje tartózkodnak a szállón. Az intézményegység a szállás üzemeltetésén túl, főleg téli időszakban figyelemmel kíséri a város külterületén lakó hajléktalanokat is, akiknek az elmúlt évekhez viszonyítva jelentősen csökkent a száma. Ellátásban részesülők száma (fő) Szolgáltatás megnevezése augusztusig Házi segítségnyújtás Családsegítés Szociális étkeztetés Nappali ellátás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény Gyermekjóléti szolgálat Forrás: Tiszaújváros Önkormányzata 31

32 Védőnői Szolgálat Tiszaújváros Önkormányzata Képviselő-testületének a háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi és védőnői körzetekről szóló 20/2002. (IX.06.) önkormányzati rendeletének módosítása 10 körzetet határoz meg az alábbiak szerint: Körzet Körzet típusa Körzet típusa I. körzet Területi Árkád sor teljes Barcsay tér teljes Bartók B. út teljes Bethlen G. út 1-3. Csikász köz Gizella út teljes Hajdú tér 2. Halász köz József A. út József A. út Kisfalud utca Mezőcsáti út Pajtás köz teljes Rimaszombat út Szigonyos köz Szt. István út Szt. István út Szt. István út 2-8. Tűzoltó út teljes Városház tér Napközi Otthonos Óvoda Szivárvány Óvoda II. Körzet Területi Béke út Bethlen G. út Bethlen G. út 5-től páratlan Építők útja teljes Juhar köz teljes Kazinczy út 1-től páratlan 32

33 Kazinczy út páros teljes Margit sétány teljes Rózsa út Rózsa út Szt. István út 10-től páros Szt. István út 33-tól páratlan Szt. László út teljes Tárnok utca teljes Templom út teljes Tisza út Tisza út Napközi Otthonos Óvoda Bóbita Óvoda III. körzet Területi Bakrak tanya Barátság út teljes Béla király út teljes Bélahalma út teljes Erzsébet tér teljes Farkas Kálmán utca teljes Friesenheim út teljes Honvéd út teljes Izabella út teljes Krisztina út teljes Lévai út 60-tól páros végig Mátyás kir. út teljes Örösi út páratlan Sarolta út teljes Sulymoshát teljes Tárnok út teljes Vasútállomás Zita út teljes Örösi út 58-tól páros végig Napközi Otthonos Óvoda Tündérkert Óvoda IV. körzet Területi Alkotmány köz teljes 33

34 Árpád út páros Árpád út páratlan teljes Bolyai köz teljes Csíkszereda út teljes Erdei út teljes Király köz teljes Kőszegi Gy. teljes Külterület Örösi út Örösi út Pákász köz teljes Révész köz teljes Sulymos út teljes Vizafogó köz teljes Napközi Otthonos Óvoda Tündérkert Óvoda V. körzet Területi Babits Mihály út teljes Bay út teljes Béke út 1-7. Bethlen G. út 18-tól páros Debreceni út teljes Egressy B. út teljes Huszár Andor út teljes Irinyi út teljes Kandó Kálmán út teljes Karinthy út teljes Kosztolányi út teljes Lévai út páratlan teljes Lévai út Liszt F. út teljes Lorántffy út teljes Munkácsy út páros Munkácsy út Munkácsy út páratlan 34

35 Perényi út teljes Rózsa út 2-8. Sajó út teljes Salaktér teljes Széchenyi út teljes Szederkényi út páratlan teljes Szederkényi út páros teljes Szemere út teljes Teleki B. út teljes Tisza út páratlan Tompa M. út teljes Napközi Otthonos Óvoda Bóbita Óvoda Napközi Otthonos Óvoda Katica Óvoda VI. körzet Területi Tiszaszederkény teljes Erőmű lakótelep teljes Gátőrház teljes Vegyészek útja Vásárhelyi Pál Iskola Éltes Mátyás Iskola Napközi Otthonos Óvoda Vásárhelyi Óvoda VII. körzet Vegyes Deák tér Hajdú tér páratlan teljes Tóth Árpád út teljes Vörösmarty M. út teljes Zagyva B. utca teljes Hunyadi Iskola Napközi Otthonos Óvoda Szivárvány Óvoda VIII. körzet Iskola Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium E épület IX. körzet Iskola Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási és Pedagógiai- Szakmai Szolgáltató Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 35

36 Arany J. Iskola, Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium B épület X. körzet Iskola Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási és Pedagógiai-Szakmai Szolgáltató Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Széchenyi Iskola, Kazinczy Iskola A 3580 Tiszaújváros, Bethlen G. út szám alatt található akadálymentes Tiszaújváros Városi Rendelőintézetben a 10 védőnői körzetet 7 fő védőnő látja el. Védőnőknek jelzett esetek száma, típusai A védőnőknek jelzett esetek megoszlása jellegük szerint Anyagi Párkapcsolati Egészségügyi veszélyeztetettség Gyermekelhanyagolás Várandós anya szociális válsághelyzetben Egyéb Forrás: Tiszaújváros Önkormányzata Családon Túlzott Családon Sivár belüli alkoholfogyasztás Erős Gyermek(ek) belüli érzelmi érzelmi, (családok száma, dohányzás elhanyagolása fizikai élet verbális becsült adat) erőszak erőszak II. Védőnői körzet III

37 Védőnői körzet IV. Védőnői körzet V. Védőnői körzet VI. védőnői körzet VIII. Védőnői körzet X. Védőnői körzet Védőnői körzetek összesen Forrás: Tiszaújváros Önkormányzata Egészségügy A településen nem működik kórház, azonban az egészségügyi alapellátás és szakellátás kiemelkedő. A Városi Rendelőintézetben működik egy kivételével a település házi gyermekorvosi és felnőtt háziorvosi praxisa. Az épület akadálymentes. A Tiszaszederkény városrészben működő felnőtt házi- és gyermekorvosi praxis (vegyes) az Ady Endre út 1. szám alatti akadálymentes rendelőben található meg. Tiszaújváros Városi Rendelőintézetében az alábbi szakellátások biztosítottak: Belgyógyászat 37

38 Diabetológia Kardiológia Kardiológia uh Sebészet Traumatológia Fül-orr-gége Audiológia Szemészet Bőr- és nemi beteg gondozó Psychiátria Ideggyógyászat Orthopédia Laboratórium Röntgen Hasi ultrahang Urológia Nőgyógyászat Tanácsadás Onkológia Sportorvos Foglalkozás eu. Pulmonológia Gyógytornász Fizikoterápia Balneoterápia Gyógymasszázs Reumatológia Pszichológia Fogászati röntgen Tiszaújvárosban 30 fős személyzettel, 4 db mentőautóval működik mentőállomás november hónap végéig 3200 beérkezett hívást regisztráltak az állomásra. 38

39 4 éjszakai ügyeletet is adó gyógyszertár működik a városban, így a gyógyszerellátás is biztosított a település lakosainak. Oktatás Tiszaújváros Önkormányzata évben, a XII/182-9/ /Ökt. határozatában elfogadta a települési közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzését és intézkedési tervét. A Települési Esélyegyenlőségi Programok készítéséhez évben a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által kiadott módszertani útmutató 1 iránymutatásai szerint a két éven belül elfogadott települési közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és intézkedési terv kiváltja a jelen fejezet elkészítést. Tiszaújváros Önkormányzata jelen dokumentum elkészítéséhez kapcsolódóan nem kívánja felülvizsgálni az elfogadott települési közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzését és intézkedési tervét. Gender A nemek esélyegyenlőségével kapcsolatban nem állnak rendelkezésre adatok. Jelen Programunk beavatkozási területein éppen ezért elsősorban ezek vizsgálatának elkészítésére és az esetleges beavatkozást sürgető problémák orvoslását írtuk le (lásd lentebb). A roma és alacsony státuszú lakosság helyzete A településen működik Örmény, Ruszin, Lengyel és Cigány Kisebbségi Önkormányzat is. Tiszaújváros Önkormányzata a kisebbségek vonatkozásában nem rendelkezik külön adatbázissal december 22-én fogadta el Tiszaújváros Önkormányzatának Képviselő-testülete (XI/184-8/ /Ökth.) a település Integrált Városfejlesztési Stratégiáját és annak 4. fejezetében található Anti-szegregációs Tervet (AszT). Tekintettel, hogy a Települési Esélyegyenlőségi Programok készítéséhez évben a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által kiadott módszertani útmutató 2 iránymutatásai 1 Módszertani Segédlet és Gyakorlati Útmutató Helyi Esélyegyenlőségi Programok Megalkotásához 2 Módszertani Segédlet és Gyakorlati Útmutató Helyi Esélyegyenlőségi Programok Megalkotásához 39

40 szerint a két éven belül elfogadott AszT, a Települési Esélyegyenlőségi Program ezen fejezetét kiváltja. Tiszaújváros Önkormányzata jelen dokumentum elkészítéséhez kapcsolódóan nem kívánja felülvizsgálni jelenlegi Anti-szegregációs Tervét. 40

41 INTÉZKEDÉSI TERV Beavatkozási területekkel kapcsolatos általános elvek és fogalmak 3 Az intézkedési tervünk célja olyan beavatkozások tervezése, amelyek a helyzetértékelésben felvetett problémákra megoldást nyújtanak. Az Esélyegyenlőségi Programunkban kiemelt figyelmet fordítunk: az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, megszüntetésére; oktatásban, képzésben megjelenő sztereotipikus pályaorientációra; a lakóhelyi szegregáció felszámolására; munkaerő-piaci, tevékenységi szegregáció visszaszorítása; a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására; a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási esélyeik javítására; az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére a helyi önkormányzat döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott, vagy támogatott intézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körére; A hátrányos helyzetű csoportok tagjainak a döntéshozatalban, ill. a hatalomban való részesedésének elősegítésére. A végrehajthatóság érdekében a tervezett intézkedések lehetséges forrásait is bemutatjuk. A programalkotás során gondoskodunk a helyi esélyegyenlőségi program és az önkormányzatunk által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv összhangjáról. Diszkrimináció (hátrányos megkülönböztetés) Közvetlen diszkrimináció, ha neme vagy más hasonló személyes tulajdonsága következtében valakivel kedvezőtlenebbül bánnak, mint más egyéb tekintetben hasonló helyzetű személyekkel. 3 Kötelezően használandó glosszárium a Módszertani Segédlet és Gyakorlati Útmutató Helyi Esélyegyenlőségi Programok Megalkotásához című módszertani útmutató alapján. 41

42 Közvetett diszkriminációnak minősül, ha bizonyos rendelkezések, intézkedések végrehajtásakor kiderül, hogy bár a felszínen semlegesnek mutatkoznak, egy jól beazonosítható csoporthoz tartozó személyek mégis látványosan többségben vannak azok közt, akiknek a jogszabály, intézkedés vagy munkahelyi gyakorlat hátrányt okoz. Gender A gender az ember neme. De nem az a neme, amely a testével veleszületett, hanem az a neme, amely egész kis korától erre a testi-biológiai nemre rárakódik, rászerveződik. A gender nem biológiai természetű tulajdonság, mint a vércsoport vagy a hajszín. A gender lényegi eleme a személyiségünknek, olyan viszonyok a férfi-női viszonyok, s bennük a saját ezekhez fűződő viszonyaink összessége, amelyet a társadalomtól (elsősorban közvetlen környezetünktől) kapunk, s építünk be személyiségünkbe. Gender mainstreaming A nemek egyenlőségét szolgáló politika: bármely társadalmi folyamat nemek szerint bontott adatokon, a nemek eltérő helyzetének, igényeinek ismeretén alapuló elemzése, a nemekre érzékeny, a nők és férfiak egyenlőségét szem előtt tartó tervezés és döntés. Szegregátum A népszámlálási adatokon alapuló: szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, amelyeken az aktív korú (15-59 év közötti) lakosok legalább 50%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, legmagasabb iskolai végzettsége pedig nem haladja meg a 8 osztályt. Segélyezési adatokon alapuló: Szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, ahol a rendszeres szociális támogatásoknak a lakossághoz/ lakások számához viszonyított aránya eléri a települési átlag kétszeresét. Fogyatékosság Megjelöli azt a tulajdonságot vagy tulajdonságcsoportot, amely rászorulttá teszi a gyermeket a gyógypedagógiai ellátásra. A közoktatási törvény meghatározása értelmében a gyógypedagógiai ellátásra jogosultak a testi és érzékszervi fogyatékosok (mozgáskorlátozottak, siketek, nagyothallók, vakok, alig látók, gyengén látók); az értelmi fogyatékosok (enyhén, illetve középsúlyos értelmi fogyatékosok); a beszédfogyatékosok; más fogyatékosok (átható pervazív zavar [autista], a pszichés fejlődés egyéb zavara, valamint iskolai teljesítményzavar). 42