MENNYIT ÉR EGY TANÚSÍTOTT MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MENNYIT ÉR EGY TANÚSÍTOTT MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER?"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJES KÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS SZAK Nappali tagozat Minőségirányítási Menedzser szakirány MENNYIT ÉR EGY TANÚSÍTOTT MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER? Készítette: Polyák Anett Csilla Budapest, 2009

2 Tartalom Bevezetés... 4 Szakdolgozat célja... 4 Témaválasztás indoklása Az ISO 9001 minőségirányítási rendszerek tanúsítását ösztönző tényezők Fogalmi meghatározások Minőségirányítási rendszerek kialakulása Út az ISO 9001:2008-as szabványig Miért érdemes kiépíteni és tanúsíttatni az ISO 9001-es rendszert? Piaci szereplők Vevő és fogyasztó Eladó és vállalat Állam és hatóság ISO 9001 tanúsítása a gyakorlatban A tanúsítás folyamata Előkészületi szakasz Tanúsítási szakasz Felügyeleti szakasz Megújító szakasz Tanúsítói piac statisztikái és a tanúsító szervezetekre vonatkozó követelmények NAT statisztikák Tanúsító szervezetekkel szemben támasztott követelmények Általános követelmények Szervezeti követelmények Erőforrásokkal kapcsolatos követelmények Információval kapcsolatos követelmények Folyamattal kapcsolatos követelmények... 37

3 4 Kutatás: Mennyit érhet az ISO 9001-es tanúsítvány? Tanúsítói interjúk Vállalati interjúk Interjúk kiértékelése Összefoglalás Ábrajegyzék Táblázatjegyzék Irodalomjegyzék További felhasznált források... 62

4 Bevezetés Szakdolgozat célja A szakdolgozatra való felkészülés során kiderült, hogy egyre több tanúsító szervezet és tanúsított vállalat létezik, ennek ellenére nincsenek a piacot reprezentáló mutatószámok és a tanúsítással kapcsolatban is kevés a szakirodalom. Mivel nem találtam a tanúsítói piacot és a tanúsítási tendenciákat reprezentáló mutatókat, a kutatásaim során, a szakirodalom áttanulmányozásakor, a szaklapok és tankönyvek forgatása közben és a tanúsítókkal folytatott kötetlen beszélgetések során felmerült bennem a kérdés, hogy mennyit érhet ma, az oly széles körben elterjedt ISO 9001-es szabvány szerint tanúsított minőségirányítási rendszer? Úgy döntöttem, hogy ezt a fontos kérdéskört, objektív adatok hiányában, a résztvevők szubjektív véleményének megvizsgálásával igyekszem feltárni. Az első fejezetbe kerültek az alapfogalmak. Bemutatásra kerül az ISO 9001-es szabvány, a minőségirányítási rendszerek. A piaci szereplők döntésmechanizmusainak szemszögén keresztül igyekszem feltárni, hogy miért döntenek/döntöttek egyre többen az ISO 9001 minőségirányítási rendszer bevezetése mellett. A második fejezetben az ISO 9001 tanúsítási folyamatát ismertetem, mivel a tanúsítás folyamatáról az alap tankönyvekben csak nagyvonalakban esik szó. Ezt a fejezetet a kevés szakirodalom, a tanúsítókkal való konzultáció segítségével és egy auditon - megfigyelőként - való részvétel alapján állítottam össze. A harmadik fejezetet a tanúsítói piac vizsgálatával folytatom. Azt a kevés adatot ismertetem, amit a minőségirányítási rendszerek tanúsítását végző szervezetek piacára vonatkozóan találtam, majd megvizsgálom ugyanezen szervezetekre vonatkozó követelményeket, előírásokat.

5 A negyedik fejezetben a kutatásom található: Mennyit ér az ISO 9001-es szabvány szerint tanúsított minőségirányítási rendszer? Ezért döntöttem úgy, hogy ezt a fontos kérdéskört a tanúsítási folyamatban résztvevő felek szubjektív véleményének megvizsgálásával, az interjúk segítségével próbálom feltárni. Legvégül összegzem az interjúk során nyert információkat, véleményeket, majd egy összegzésben leírom végső megállapításaimat. Témaválasztás indoklása Napjainkra nagyon elterjedtté váltak a tanúsított termékek és vállalatok. Ezért gondoltam úgy, hogy érdekes lehet megvizsgálni, hogy a piaci szereplők hogyan értékelik, mennyit ér napjainkban a tanúsítvány? Több mint egy tucat tanúsítási ágazat létezik, melyek több száz tanúsító szervezetet foglalnak magukba. Ezek átfogó vizsgálata meghaladja egy szakdolgozat kötött terjedelmét, ezért én a továbbiakban ezt a széles kört leszűkítve, csak a minőségirányítási rendszert tanúsító szervezetekre és azok által kiadott ISO 9001-es tanúsítványokra koncentrálok. Miért pont az ISO 9001-es tanúsítvány? A két leggyakoribb tanúsítási forma az, amikor terméket, illetve rendszert tanúsítunk. 1 Mivel a termék megfogható és jól körülhatárolt paraméterekkel rendelkezik, ezért kevésbé izgalmas terület, így a rendszertanúsítások, és a rendszertanúsítványok vizsgálata mellett döntöttem. Azért választottam az ISO 9001-et, mert ez a rendszertanúsítások legelterjedtebb formája. 1 Badacsonyi Zsolt, Győri Pál, Oláh Péter: Hogyan kerüljük el a tanúsítás buktatóit?, p.1, Imsys Vezetési Tanácsadó Iroda, Budapest, 1999

6 1 Az ISO 9001 minőségirányítási rendszerek tanúsítását ösztönző tényezők 1.1 Fogalmi meghatározások Az elmúlt évtizedekben a minőség fogalma és a hozzá társított kifejezések, mint minőségügy, minőségirányítás fogalmak futótűzként terjedtek el az egész világon. Megfigyelhető, hogy a minőség szó a 21. század egyik legdivatosabb kifejezése, mivel egy pozitív csengésű szó, ami kiváló promóciós eszköz a vevők és fogyasztók csalogatásához. Úgy tűnik, mintha mindenki ahhoz a nézethez szeretne alkalmazkodni, hogy Mára már egy mindenre való vállalkozásnak a minőségügyi szemlélet szellemében kell tevékenykednie. 2 A minőség Az ISO 9000:2005-ös szabvány 3 megfogalmazásában, a minőség annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket. A követelmény kinyilvánított igény vagy elvárás, amely magától értetődő vagy kötelező. A minőség alapvető üzleti stratégia, amely alapján született termékek és szolgáltatások teljességgel kielégítik mind a belső, mind a külső vevőket azzal, hogy megfelelnek a kimondott és kimondatlan elvárásaiknak. 4 2 Veress Gábor: A minőségügy alapjai, p. 13., Hungarian edition Műszaki Könyvkiadó, Budapest, ISO 9000:2005-ös szabvány: és 3.1.2, Topár József: Minőségmenedzsment alapjai,, p. 7, BME oktatási segédanyag, Budapest,

7 A minőség fogalmának konkrét meghatározása más-más értelmű, aszerint, hogy milyen megközelítésben vizsgáljuk. 5 Filozófiai megközelítésben: a dolgok lényegét jellemző tulajdonságok összessége. Műszakilag: a termék olyan tulajdonságainak összessége, amelyek alkalmassá teszik meghatározott szükségletek kielégítésére. Műszaki-gazdasági megközelítésben: a minőség valamely egységnek az a tulajdonsága, hogy elvárt követelményeket képes kielégíteni. Marketing megközelítésben: a minőség, valamely termék vagy szolgáltatás olyan tulajdonságainak összessége, amely alkalmassá teszi meghatározott vagy rejtett igények kielégítésére. Fontos, hogy sokszor összekeveredik a minőség a megfelelősséggel. Az a termék vagy szolgáltatás, ami kielégíti az alap követelményeket, a fogyasztó szemszögéből csak megfelelő. A csak megfelelő termékek vagy szolgáltatások jellemzője, hogy nem alakul ki a fogyasztói hűség, ha egy jobb ajánlat található a piacon, akkor könnyen helyettesítik azzal. A fogyasztó szemében akkor válik valami minőségivé, ha az igényeit kielégíti, elvárásainak megfelel és illeszkedik a fogyasztó értékítéletéhez. Röviden tehát a minőség érték! 6 A minőségirányítás Alapvető probléma a minőségirányítás kifejezéssel kapcsolatban az, hogy az emberekben nem alakult ki a megfelelő társítás. Ha azt mondjuk marketing, mindenkinek az eladás jut az eszébe, ha azt mondjuk PR, tudják, hogy vállalati arculat kialakításáról van szó és, ha azt mondjuk minőségirányítás? Sokan úgy gondolják, hogy egy termék minőségi ellenőrzéséről van szó, egyeseknek talán a szabványok is az eszükbe juthatnak, de az esetek nagy részében a hétköznapi ember nem tud helyesen válaszolni. Az igazat megvallva, a szakembereknek is nehézséget jelent a megválaszolása, hiszen a meghatározás folyamatosan változik. 5 Standard Team: letöltés dátuma: :54 6 Veress Gábor: A minőségügy alapjai, p. 42.o., Hungarian edition Műszaki Könyvkiadó, Budapest,

8 A minőségirányítás a komplex gazdasági környezet figyelembe vételével és különféle igényeknek felismerésével, maga az életminőség javítása az összes érdekelt számára. A vezetés olyan irányító tevékenysége, amely meghatározza a minőségpolitikát, a minőségre vonatkozó célokat, feladatköröket és biztosítja ezek végrehajtásának eszközeit. 7 A teljekörű minőségirányítás (TQM) olyan vállalkozási módszer, melynek középpontjában a minőség áll, a szervezet valamennyi tagjának részvételén alapul, és hosszú távú sikerekre törekszik a fogyasztó elégedettségének, valamint a vállalat összes tagja és a társadalom hasznának figyelembevételével. Egy irányítási, vezetési filozófia, mely támogatja és elősegíti a folyamatos fejlődést Minőségirányítási rendszerek kialakulása A minőségirányítási rendszerek kialakulásához vezető út az idők folyamán a szemléletbeli változásoknak köszönhetően fokozatosan változott. Régen úgy gondolták, hogy egy sikeres vállalat három legfontosabb tényezője: a vállalat stratégiája, versenyképessége és gyakorlati működőképessége. A működésben kiemelkedő szerepe van, a minőségnek, az időnek és a költségeknek. E három tényező egymásra hatásának mikéntje, kapcsolatának értelmezése az utóbbi évtizedekben jelentős felfogásbeli változáson ment keresztül. A felfogás azonban még napjainkban is folyamatosan változik! 9 Az első felfogás szerint (körülbelül az 1980-as évekig): a minőséget, az időt és a költségeket egymással szigorúan szerves kapcsolatban álló tényezőnek tekintették. Ezek tehát nem voltak egymástól elkülöníthető tényezők. Eszerint: A minőség nem jobbítható a költségek vagy az időráfordítás növelése nélkül. A gyártási idő nem csökkenthető minőségromlás vagy költségnövelés nélkül. A költségcsökkentés pedig veszélyezteti a minőségi színvonalat. 7 Standard Team: A minőségről általában, letöltés dátuma: :54 8 Topár József: Minőségmenedzsment alapjai, p. 3, BME oktatási segédanyag, Budapest, Parányi György: A minőségügy tudománya és jövője az iparban, In CEO, VII. évf., 2006/2, p

9 A második szakasz az 1990-es évekre tehető, mikor egy USA-ban folytatott kutatásból kiderült, hogy egyes autóipari gyáraknak sikerült egyidejűleg javítaniuk a minőséget, ugyanakkor az időráfordítást és költségeket csökkenteni tudták. Vagyis a három tényező egymástól függetlenül is befolyásolhatónak bizonyult. Ez annak következtében tudható be, hogy a folyamatok előtérbe kerültek. A termék létrehozása, tervezése és kivitelezése folyamán igyekeztek mindhárom komponenst szem előtt tartani. Ezzel a felismeréssel alapvetően megnőtt a folyamatközpontúság jelentősége, miszerint egészben vizsgáljunk meg valamit, ne pedig külön elszeparálva, egyenként. A folyamat szemléletet tükrözi vissza az MSZ EN ISO 9001:2001 minőségirányítási szabvány is. A legújabb paradigma szerint a termék- és folyamatfejlesztés minőségjobbító programjai csak akkor sikeresek, ha azok szervesen illeszkednek a vállalat rendszerébe, illetve annak valamennyi tevékenységbe. Időközben létrejöttek a minőségirányítás rendszerek specifikus területei (MIR, KIR, MEBIR, stb.), melyeket a minőségközpontú és környezettudatos stratégiai menedzsment fog össze. A szervezeti minőségügyi rendszerek integrációs piramisa jól mutatja, milyen sokféle irányítási rendszer létezik. 10 Minőségirányítási rendszerek integrációs piramisa 11 A folyamatközpontú integrált irányítás felfogás szerint, a különböző részrendszerek nem párhuzamos, elkülönülő életet élnek, hanem egymást kiegészítve működnek. Egy időben több vállalatirányítási rendszer tanúsítása is folyhat, ha a részrendszerek egymásra épülnek, és egy integrált szabályozás van az összes rendszerre. A vállalat minden részlege befolyásolja a vállalat teljes minőségi teljesítőképességét és minőségi 10 Parányi György: A minőségügy tudománya és jövője az iparban, In CEO, VII. évf., 2006/2, p Tóth Antal: Minőségirányítás segédanyaga 9

10 arculatát. Mindenképpen figyelembe kell vennünk a vállalat egyes egységei közötti kapcsolatrendszert. Ez lehet az egyik oka, hogy egyre többen döntenek a minőségirányítási rendszer (MIR) bevezetése mellett, mint láthatjuk, a vállalat irányítási rendszerének egészét átfogja, és a különböző alrendszereket igyekszik harmonizálni. A harmonizálás következtében, pedig a minőségirányítás beépül a vállalat egészébe, ezzel növelve a vállalat működésének hatékonyságát. A minőségirányítási rendszerekre vonatkozó követelményeket az ISO 9001-es szabványcsalád tartalmazza. Ezek a követelmények általánosak, bármely iparágban vagy gazdasági ágazatban alkalmazhatóak, a kínált termékkategóriától függetlenül. 1.3 Út az ISO 9001:2008-as szabványig Az irányítási rendszerek bevezetésének alapelveit, a rendszer típusától függő szabványok tartalmazzák. (Pl. minőségirányítási szabvány ISO 9001, környezet irányítási szabvány ISO 14000, élelmiszeripar ISO 22000, humánerőforrás ISO 17000, stb.) Nem tudjuk, hogy ki találta fel az első szabványokat, mindenesetre felbukkanásukat a csúcs technológiai kor megjelenésével kötik össze. A középkorban elterjedt, hogy a kézművesek céhekbe és kereskedelmi szervezetekbe tömörültek. Ezek a csoportok létrehozták saját szabványaikat, amelyek segítségével mérni tudták a különböző szakmákban való jártasságot. 12 A szabványok akkor kezdtek kötöttebb formát alkotni, amikor a katonai szervezetek rájöttek, hogy az általuk használt berendezések és anyagok minősége szó szerint élethalál kérdése, ezért elkezdték megkövetelni a minőségi termékeket és különböző minőségi előírásokat kényszerítettek a beszállítókra. A folyamatosan bővülő katonai igények tovább ösztönözték a termékszabványok, valamint a minőségi szabványok kifejlesztését és finomítását. Amerikában elsősorban a hadipar követelte meg a szabványosítást, míg Európában a kormányok nyomására vezették be. Az amerikaiak 12 Johnson, Perry L.: ISO 9000 Hogyan feleljünk meg az új nemzetközi szabványoknak?, p.37., Panem Kft., Budapest,

11 messze az európaiak előtt álltak a minőségi módszerek és szabványok alkalmazásában. Ennek ellenére, mégis a britek voltak az elsők, akik túlléptek azon, hogy a hivatalos minőségi szabványok csak a hadiiparra vonatkozzanak. A háború utáni Európában megfogalmazódott egy új törekvés, a gazdaságilag és politikailag egységes Európa megteremtése. Ezért a Nemzetközi Szabványügyi Hivatal, 1997-ben, az angol BS szabványra alapozva létrehozta az ISO 9000-es szabványcsaládot. 13 A szabványcsalád tagjai: ISO 9001:1997 a termék tervezésétől, az előállításától a kiszállításig minden folyamatot szabályozott. ISO 9002:1997 a termék tervezése nélkül, csak a termék előállításával és a végminősítéssel foglalkozott. ISO 9003:1997 kizárólag a végtermék minősítését és kiszállítását szabályozta. Az ISO 9000-res sorozat nem termékszabvány, hanem a minőségbiztosítási rendszer szabványa. Nem termékekre vagy szolgáltatásokra, hanem az ezeket létrehozó folyamatra vonatkozik. Úgy tervezték, hogy a világon bárhol használt és bármilyen folyamatra alkalmazható legyen. Ennek az általános célnak az elérése érdekében az ISO 9000 tartózkodik a konkrét módszerek, eljárások és technikák megadásától. Az alapelvekre, célokra és szándékokra helyezi a hangsúlyt. 14 A szabványokat folyamatosan felülvizsgálják és a változó körülményekhez igazítják után az újabb forduló pont 2000-ben következett be, mikorra rájöttek, hogy az ISO 9003-as szabvány gyakorlatilag nem releváns, viszont a 9001-es és 9002-es szabvány optimális ötvözete a legmegfelelőbb, ezért ennek figyelembevételével alkották meg az ISO 9001:2000-et. A nemzetközi szabványnak minden követelménye általános, azért, hogy minden szervezetre alkalmazhatóak legyenek. Ha a nemzetközi szabványnak valamely követelményei nem alkalmazhatóak a szervezetre, annak jellege vagy terméke miatt, akkor meg lehet fontolni egyes követelmények kizárását. Ha kizárásokat hajtanak 13 Johnson, Perry L.: ISO 9000 Hogyan feleljünk meg az új nemzetközi szabványoknak?, p.42., Panem Kft., Budapest, Johnson Perry L. műve: p.30.,

12 végre, annak a nemzetközi szabványnak való megfelelőség csak akkor fogadható el, ha ezek a kizárások a 7. fejezet követelményeire korlátozódnak és nincsenek hatással a szervezetnek arra a képességére vagy felelősségére, hogy a vevői, valamint az alkalmazható jogszabályi és egyéb szabályozó követelményeknek megfelelő terméket szolgáltasson. 15 Az ISO 9001:2000-es szabvány ismételt felülvizsgálatát követően, kisebb változtatásokkal kibocsátották az ISO 9001:2008-as szabványt. Azon vállalatoknak és szervezeteknek, akik még az előző verziójú ISO 9001:2000-es szabvány szerint lettek tanúsíttatva, három év áll a rendelkezésükre, hogy átálljanak az új szabványra. Az átállást a tanúsítási folyamat bármely fázisában megtehetik, tehát a felügyeleti, megújító auditok (meghatározását lásd később) szakaszában is megtörténhet. Ennek az átállásnak a szabványalkotók ajánlása szerint legkésőbb 2010 november 14-éig kell megtörténnie. A szabvány jelzetét a következő módon kell értelmezni. Például, az ISO 9001:2008-as szabványban az ISO a Nemzetközi Szabványosítási Hivatalt, a 9001 a szabvány típusát, míg a 2008 a kibocsátás évszámát jelöli. A nemzetközi szabvány elnevezése és a magyar (nemzeti) szabvány elnevezése közötti különbséget a szabvány jelzetében, és a kibocsátás évszámában fedezhetjük fel, mert a nemzetközi szabvány magyarra való lefordítására és honosítására általában egy évvel a nemzetközi szabvány kibocsátása után szokott sor kerülni. Ezért a nemzetközi ISO 9001:2008-as szabvány magyar megfelelője az MSZ EN ISO 9001: MSZ EN ISO 9001:2009-es szabvány, 1.2-es pontja, MSZ EN jelentése: Magyar Szabvány angolról magyarra lefordítva 12

13 1.4 Miért érdemes kiépíteni és tanúsíttatni az ISO 9001-es rendszert? Napjaink globalizálódó világában egymással ellentétes irányú tendenciát fedezhetünk fel az igények struktúrájában. Vannak bizonyos termékek és szolgáltatások, melyeknél a homogenitás jellemző, azaz a világ bármely részén egyre jobban hasonlítanak egymásra, melynek következtében egy standard szolgáltatást vagy terméket kapunk. Ugyanakkor a homogenitással szemben az is megfigyelhető, hogy az egyéni és csoportigények egyre markánsabban fogalmazódnak meg. 17 Egyrészről a vállalkozásoknak nagyon fontos, hogy hatékonyan tudják előállítani terméküket vagy szolgáltatásukat, melyeknek a globalizáció követelményeinek kell megfelelniük, ugyanakkor pedig az is létfontosságú, hogy valamivel megkülönböztessék magukat. Egy ilyen megkülönböztetés pedig lehet maga a minőség. Ebben a részben azt a kérdéskört igyekszem feltárni, hogy napjainkban mekkora hatása van egy jól kiépített minőségirányítási rendszernek és az ezt, független fél által alátámasztott, igazoló tanúsítványnak. A legjobb, ha áttekintjük, hogy a piac alapvető érdekeltjeinek, a vevőnek, az eladó vállalatoknak és az államnak/hatóságoknak, melyek a jellemzői, döntési mechanizmusaiknak milyen mozgatórúgói vannak. 1.5 Piaci szereplők Vevő és fogyasztó A XX. XXI. századhoz köthető az új találmányoknak kora, amiknek köszönhetően a távolságok lecsökkentek, mind a kereslet, mind a kínálat drasztikusan megnőtt, a kommunikáció felgyorsult. Egyszóval túlkommunikált világban élünk. Egy ma élő átlagos városlakó naponta több mint 3000 üzenettel találkozik. Ebben benne vannak a filmek közötti reklámok, az újságban, a rádióban hallhatóak, az sms-ben kapott és 17 Hoványi Gábor: Globalizáció és a minőség tizenhárom aspektusa, In Minőség és Megbízhatóság, 2008/2., p

14 telefonon érkezők, vagy az utcai plakátok, metró fogantyúk, szórólapok és rengeteg más dolog. Az emberi agy hihetetlen munkára van ezzel sarkallva, mivel ez a kommunikációs szmog ott van mindenhol, ezért az emberi agy kénytelen megszűrni az információt. Értelemszerűen azokat az információkat engedi csak át a szűrőn, ami a legjobban felkelti a figyelmét. Ez pedig nem más, mint amit a legjobban magára vesz, ami a legjobban megmozgatja a fantáziáját. 18 A vevőt egyáltalán nem érdekli maga a termék, egyetlen dolog érdekli, hogy ebből Ő mit tud hasznosítani. A mai átlagos vevő nem kifejezetten egy terméket vagy szolgáltatást vesz meg. A termék, a szolgáltatás, illetve a cég iránti kötődés akkor alakul ki, mikor a vevő magából a termékből vagy a szolgáltatásból esetleg a cégből egyértelműen profitálhat. A döntés előtt a következő kérdést teszi fel magának: Mi a jó nekem ebben? 19 A döntési helyzetben az érzelmek viaskodnak. A vevőben a problémája megoldásának a lehetősége harcol a vásárlás okozta félelmeivel, előítéleteivel. A két ellentétes érzelem pedig feszültséget okoz, meg kell oldania a helyzetet. Így a vevők döntéseiket érzelmi alapon hozzák, amit később logikai érvekkel támasztanak alá. Érzelmi úton jön a döntés, logikai úton a racionalizálás. 20 Tudat alatt azt vizsgálja, hogy mi a paraméter, az előny, a nyereség és az alátámasztás, amiknek segítségével racionalizálja saját döntését. Az alátámasztásnak hitelesnek kell lennie. Senki nem lehet próféta saját hazájában, ezért a hitelességet ne az eladó mondja ki, hanem egy olyan független fél, aki nem érdekelt az eladásban. Ha a vevő számára fontos, akkor megköveteli a tanúsítványt, az írásos nyilatkozatot Eladó és vállalat Az eladók szemléletében bekövetkezett változásokról tanúskodik, hogy mivel a vállalatok közötti verseny egyre jobban kiélezte a konkurencia harcot, a talpon maradás 18 Kreutz Zsolt: Idefigyeljenek emberek In Marketing Hibajavító hírlevél, letöltés dátuma: :00 19 Kreutz Zsolt: MAJNE effektus In Marketing Hibajavító hírlevél, letöltés dátuma: :00 20 Kreutz Zsolt: Egy kis pszichológia In Marketing Hibajavító hírlevél, letöltés dátuma: :00 21 Kreutz Zsolt: A meggyőzés művészete In Marketing Hibajavító hírlevél, letöltés dátuma: :00 14

15 alapfeltétele lett a vevői kör megtartása és az újabb vevők megszerzésére irányuló törekvés. Nyilvánvaló, hogy stabil vevőkört ilyen piaci körülmények között csak az elégedett vásárlók jelenthetik. 22 Napjainkban a fogyasztóké lett a főszerep. Érdekes megfigyelnünk azáltal, hogy gazdaságosság szempontjából a termelő bázisokat áthelyezték az olcsóbb országokba, ennek következményeként a gazdag nyugati világban egyre kevesebb lett az ipari termelés és még inkább a fogyasztásra helyeződött a hangsúly. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a fogyasztói társadalom fénykorát éljük, ezért jelenlegi társadalmunk legfontosabb szereplője maga a fogyasztó. Ennek a vállalatok is a tudatában vannak, ezért mindent megpróbálnak, hogy elnyerjék a vevő kegyeit. A vevő nem függ tőlünk, mi függünk tőle. 23 Mióta a kereskedelem kilépett a nemzetközi színtérre, az eladás művészete is nagyon sokat fejlődött. Korábban a kereskedők egyetlen dologra, az eladásra koncentráltak. Azonban fény derült arra, hogy egy új megrendelőt megszerezni meglehetősen költséges. Az eladással foglalkozók rájöttek a régi, hűséges megrendelő értékére. Ez azt jelenti, hogy a vásárlóval minél tartósabb, elszakíthatatlan kapcsolat kialakítására kell törekedni, és ezért áldozni is kell. 24 Erre a vállalatok tudatosan készülnek és hajlandóak is erre áldozni, mivel tudják, hogy a tanúsítványaikkal alátámaszthatják a vevők saját racionális önigazolását. A vállalat itt eladói szerepkörben tűnik fel és tisztában van vele, hogy a vevőnek bizonyára van valamilyen problémája, aminek a megoldására vágyik. Ezért a jó kereskedő nem elad, hanem egy megoldást kínál a problémára, amihez nélkülözhetetlen az ő terméke, szolgáltatása. 22 Háry András: A minőségmenedzsment rendszerek továbbfejlesztésének sajátosságai, 2003, letöltés dátuma: :34, L.L. Bean, Freeport idézete In Dr Topár József: Minőségmenedzsment alapjai, BME oktatási segédanyag, Budapest, Philip Kotler: Új szemléletek a XXI. század marketingjében, In CEO, 2000/1,p

16 Abban az esetben, ha a vevőnek nincs problématudata, akkor nagyon nehéz lesz neki eladni. Ilyen esetben az eladó elsődleges feladata, hogy felpiszkálja a vevő komfortérzését azért, hogy az tisztában legyen vele: van problémája. Ha a vevőben van problématudat, akkor már megszülethet a vágy. A vágy, hogy a problémáját megoldja. De a vággyal együtt megszületik a félelem is, a félelem, hogy ki kell adnia egy adott összeget, és vajon megéri-e majd neki. Ha a megfelelő pillanatban a vágya nagyobb, mint a félelmei, akkor fog a vevő cselekedni. Ha a félelmei fognak uralkodni, akkor, legalábbis ideiglenesen, nem fog vásárolni, vagyis nem az adott eladónál. Elodázza egy "még gondolkodnom kell rajta!", vagy leradíroz egy "nincs most erre pénz!" sablonszöveggel. 25 Nem véletlen, hogy a minőségirányítási rendszer szintén a vevői igényekből indul ki, annak érdekében szabályozza és irányítja a folyamatokat, hogy a vevői elégedettséget elérje. Ezért vállalja annyi vállalat a tanúsítás idő, pénz és költségigényes procedúráját, mert ők is a vállalatuk tanúsíttatásával valamilyen közvetlen vagy közvetett előnyt remélnek. Amikor a vállalat szintén vevői szerepben tűnik fel, akkor ugyanazok a folyamatok játszódnak le a fejében, mint a vevőnél. Őt is csupán egyetlen dolog érdekli, hogy ebből ő mit tud hasznosítani. Ha jobban belegondolunk a tanúsítás mellett való döntést is alapvető öncélú érdekek vezérlik, mint például: Egyesek a fokozódó versenyhelyzetben való talpon maradásért küzdenek. Mások azt remélik, hogy a tanúsítvány megszerzésével csökkenthetik a szállítói minőségbiztosítási felülvizsgálatok számát, amelyeknek alá kell vetniük magukat. Egyeseknek egyszerűen kötelező a tanúsítvány, mert szabályozott terméket gyártanak, amiknek hatósági előírásoknak és követelményeknek kell megfelelnie Kreutz Zsolt: A félelem pszichológiája In Marketing Hibajavító hírlevél, letöltés dátuma: :00 26 Johnson, Perry L.: ISO 9000 Hogyan feleljünk meg az új nemzetközi szabványoknak?, p.31., Panem Kft., Budapest,

17 És akadnak olyanok is, akiket belső késztetés vezérel, akik úgy érzik, hogy működésük alapfeltétele a folyamataik szabályozottsága, a termék és a szolgáltatás folyamatos megbízhatósága és az átlátható irányítás Állam és hatóság A szabványok alkalmazása általában a legtöbb területen önkéntes, azonban a nemzetközi előírások, direktívák mellett egyre több az olyan jogszabály, hatósági előírás és szak-specifikus követelmény, amelyeket kötelező betartani! Másrészt vannak olyan területek, ahol a szabványok szerinti működés, illetve a szabványok használata nem öncélú, tetszik, vagy nem tetszik alapon működik (Például: élelmiszeripar, gyógyszeripar, autóipar, munkavédelem, stb.). Ez olyan területekre jellemző, ahol létfontosságú, hogy a termék ne csak megfelelő legyen, hanem minőségi is, hiszen az emberi élet, egészség, létbiztonság múlik rajta. 27 Az Európai Unió komoly hangsúlyt fektet a fogyasztók és a társadalom védelmének állami szabályozására. Ennek érdekében számos termékre nemcsak a termékbiztonság és a termékfelelősség vonatkozik, hanem az adott termék csak abban az esetben hozható forgalomba, ha az adott termékcsoportra vonatkozó jogszabály (direktíva) lényegi biztonsági követelményei teljesülnek. Magyarország 2001-ben aláírta az ún. PECA-t, 28 melynek értelmében lehetővé válik a magyar megfelelőség-tanúsító szervezetek EU-ba történő bejelentése (notifikálása). Ennek következtében a felek kölcsönösen elismerik a bejelentett és elfogadott megfelelőség-tanúsító szervezetek vizsgálati eredményeit és tanúsítványait. Tehát az egyik fél területén jogszerűen előállított és forgalomba hozott termékek a másik fél területén is jogszerűen forgalomba hozhatók Johnson, Perry L.: ISO 9000 Hogyan feleljünk meg az új nemzetközi szabványoknak?, p.42., Panem Kft., Budapest, Protocol of European Conformity Assessment: Az európai megfelelőség megállapítás jegyzőkönyvét 29 Veress Gábor: Minőségmenedzsment áldás vagy átok?, In CEO, III. évf., 2002/6, p

18 Az állam az a szervezet, amely rendelkezik a fizikai erő legitim használatának monopóliumával egy adott területen belül, amely tartalmazhatja a fegyveres erőket, társadalmi szolgáltatásokat, állami bürokráciát, bíróságokat és a rendőrséget. 30 Az állam feladata a stabilizálás, elosztás és védelem. Jellemzője, hogy önmagában az állam (mint szervezet) nem állít elő semmit, mindent be kell szereznie. Ezért Ő az egyik legnagyobb vevő, és mint vevő, a döntéseinek racionális igazolásánál szintén alkalmazza a paraméter, előny, nyereség, alátámasztás logikát. Ez tetten érhető a közbeszerzési eljárások során. A közbeszerzési pályázat levetíti e szempontokat a pályázókra, ezért leegyszerűsítve, a közbeszerzési pályázat nem más, mint a pályázó paraméter és alátámasztás listája. Tanúsítási szempontból megközelítve a minőségirányítás legnagyobb vevője az állam, melyet jogszabályba rögzítve követel meg. Például: e -ban meghatározott feltételeknek megfelelő minőségirányítással kell alátámasztania az eljárási és biztonsági követelmények teljesülését. 31 Legfőbb ösztönzők a vállalati minőségirányítási rendszer tanúsításához A rendszer bevezetése segít tudatosítani a minőséggel kapcsolatos tevékenységeket. Egy jól működő kiépített minőségirányítási rendszer egyik előnye, hogy a folyamatok szabályozottá és ellenőrizhetővé válnak. Segít a vállalatnak átgondolnia célkitűzéseit, és azt, hogy hogyan akarja őket megvalósítani. A minőségirányítási rendszer segít megelőzni a rossz terméket vagy szolgáltatást, melynek vonzata lehet a vevői reklamáció. Inkább a vevő jöjjön vissza, mint a panasz! 30 Max Weber: Gazdaság és társadalom, 1. kötet. A megértő szociológia alapvonalai, KJK, /2005. (IX. 22.) Korm. rendelet - az elektronikus ügyintézést lehetővé tevő informatikai rendszerek biztonságáról, együttműködési képességéről és egységes használatáról. 6. (1),

19 A minőségirányítási rendszer tanúsítása nemcsak a vállalat szabályozottabb működése végett fontos, hanem a tanúsítás egyik előnye, hogy a cég rendszeresen alá van vetve független (külső) minőségügyi szakemberek objektív ítéletének. 32 Végül, de nem utolsó sorban nemcsak a végső egyéni fogyasztók számára nyújt egyfajta bizalmat a tanúsított minőségirányítási rendszer és a tanúsítvány megléte, hanem a céges ügyfeleknek is. A tanúsítás létjogosultságát az üzleti élet azon igénye alapozta meg, hogy az egymással kapcsolatban álló üzleti partnerek független forrásból származó okmánnyal (tanúsítvánnyal) igazolni tudják, hogy olyan rendszert építettek ki, mely megfelel a tanúsítványban megjelölt előírásoknak (például az ISO 9001) rögzített követelményeinek. 33 A tanúsítás értéke tehát annak az általános bizalomnak és hitnek a mértéke, amelyet a harmadik fél által végzett pártatlan és felkészült értékelés kelt. Ezért döntenek egyre többen, hogy megszerzik a tanúsítványt, ami igazolja, hogy megfelelően és minőségközpontúan működnek. 32 Johnson, Perry L.: ISO 9000 Hogyan feleljünk meg az új nemzetközi szabványoknak?, p.49., Panem Kft., Budapest, Badacsonyi Zsolt, Győri Pál, Oláh Péter: Hogyan kerüljük el a tanúsítás buktatóit?, p.11.,imsys Vezetési Tanácsadó Iroda, Budapest,

20 2 ISO 9001 tanúsítása a gyakorlatban A szakirodalmak áttanulmányozása során inkább az auditokkal kapcsolatban találtam sok leírást, de a tanúsítási eljárást átfogóan bemutató irodalmat alig találtam. Pedig ennek ismertetése fontos, hiszen sorosan kapcsolódik a tanúsítvány megítéléséhez. Mivel a tanúsítási eljárás ismertetése nem kifejezetten tankönyv anyag, ezért úgy gondoltam, hogy szakemberek megkérdezésével igyekszem élethűen bemutatni, hogy a tanúsítási eljárás hogyan zajlik a gyakorlatban. A tanúsítás egy harmadik fél által végzet megfelelősség értékelési tevékenység. 34 Minőségirányítási rendszer tanúsításakor kiadott tanúsítvány, egy független fél írásos nyilatkozata a minőségirányítási rendszer megfelelőségéről. A tanúsítvány kibocsátója, a tanúsító szervezet folyamatosan ellenőrzi, hogy a szervezet adott menedzsmentrendszere megfelel-e a hivatkozott szabványi követelményeknek. 35 A tanúsítás közvetlen szereplői maga a tanúsítandó vállalat (1.fél) és a tanúsítást végző tanúsító szervezet (3.fél). További érintettjei közé pedig az üzleti partnerek tartoznak (2.fél), hiszen az ő igényük hozta létre a tanúsítást. 36 A tanúsítás többféle területen lehetséges: 37 Terméktanúsítás: célja az adott termékkel szemben támasztott követelményeknek való megfelelőség mértékének megállapítása. Folyamat- vagy eljárás tanúsítás: adott folyamatra, eljárásra vonatkozó kritériumok teljesülésének mértékét határozza meg. 34 MSZ EN ISO/IEC 17000:2004 szabvány 5.5 szakasza, Sipos Gáborné: Mennyit ér ma a tanúsítvány?, In Magyar Minőség, XV. évfolyam, 2006/5., p Badacsonyi Zsolt, Győri Pál, Oláh Péter: Hogyan kerüljük el a tanúsítás buktatóit?, p.1., Imsys Vezetési Tanácsadó Iroda, Budapest, Gutassy Attila: Menedzsmentrendszerek auditálása, p.21., TÜV Rheinland InterCert,

21 Rendszertanúsítás: valamely menedzsmentrendszer felülvizsgálatát jelenti, és a rendszerrel kapcsolatos kritériumoknak való megfelelőség megállapítását célozza. Személytanúsítás: az adott személy tudásának, képességének, tulajdonságainak a vonatkozó előírásoknak való megfelelőségi mértékét határozza meg. Napjainkban a tanúsítások túlnyomó többsége a termék és menedzsment rendszerek tanúsítása terén folyik. A menedzsmentrendszerek közül a minőségirányítási rendszer tanúsítása a legelterjedtebb. Rengeteg különböző nagyságú és különféle területen működő vállalat tanúsíttatta minőségirányítási rendszerét. Sokan úgy vélik, hogy az ISO 9001 szabvány túl általános, nem mondja meg, mit és hogyan kéne pontosan csinálni. De pontosan azért, mert mindenféle vállalatra rá lehet húzni, az ISO 9001-et, az csak irányelveket fogalmazhat meg. A vállalat feladata lesz az, hogy minőségirányítási rendszerét az ISO 9001 irányelvei szerint a saját arculatához, profiljához igazítsa. A rendszer bevezetésével tudatosulnak a minőséggel kapcsolatos tevékenységek. A minőségirányítási rendszer tanúsítása során a vállalat fő feladata, hogy folyamatait átgondolja és átformálja a minőségirányítás szellemében. Egy jól átgondolt minőségirányítási rendszer nemcsak a költségeket és az időráfordítást csökkentheti, hanem a folyamatok szabályozottabbá és ellenőrizhetőbbé válnak. Ennek következtében a termék, szolgáltatás is jobb minőségű lesz, ami a megrendelések számának növekedésében és a vevői ügyfélkör megelégedettségének növekedésében realizálódhat. A minőségirányítási rendszer tanúsításánál harmadik szintű auditokat szoktak lefolytatni, ami azt jelenti, hogy a tanúsítási audit lefolytatását és ellenőrzését olyan független testület végzi, aki mind a tanúsított vállalattól, mint annak beszállítóitól független, annak megállapítása céljából, hogy a tanúsítandó vállalat által létrehozott minőségügyi rendszer megfelel-e a tanúsítás alapjául szolgáló előírásnak, azaz az ISO 9001-es szabványnak Badacsonyi Zsolt, Győri Pál, Oláh Péter: Hogyan kerüljük el a tanúsítás buktatóit?, p.13., Imsys Vezetési Tanácsadó Iroda, Budapest, 1999 Első szintű auditok, azaz belső auditok, melyeket a vállalat a saját rendszerén végez, a rendszer karbantartása, fejlesztése és javítása érdekében. Második szintű auditok, ezek a beszállítói auditok, melyeknél a vállalat auditorai folytatnak le annak megállapítására, hogy a beszállítók, alvállalkozók alkalmasságának képességét megállapítsák. 21

22 A tanúsítás alapjául szolgáló előírás (pl. szabvány) A tanúsító szervezet rendszerdokumentumai Eltérés a szabványkövetelmények és a rendszerdokumentáció között A rendszer működésének eltérései a szabványban és a saját rendszerdokumentumokban leírt követelményektől 2.ábra: A tanúsítás alapvető tényezői 39 A tanúsítás lehet önkéntesen vállalt vagy kötelező érvényű. A vállalatok élhetnek a lehetőséggel, hogy kiépítsék minőségirányítási rendszerüket. Ilyenkor önkéntesen vállalják, hogy létrehoznak egy olyan rendszert, ami megfelel az ISO 9001 szabványban előírt követelményeknek. 2.1 A tanúsítás folyamata Előkészületi szakasz Kapcsolatfelvétel, adatszolgáltatás, szerződéskötés Tanúsítási szakasz Dokumentum átvizsgálás (előaudit) Tanúsítási audit (kezdeti tanúsítás esetén 2 szakaszos) Tanúsítvány kiadása Felügyeleti szakasz Felügyeleti (1 és 2) audit Megújítási szakasz Megújító audit (minden esetben 1 szakaszos) Tanúsítvány megújítása 38 Badacsonyi Zsolt, Győri Pál, Oláh Péter: Hogyan kerüljük el a tanúsítás buktatóit?, p.11., Imsys Vezetési Tanácsadó Iroda, Budapest,

23 A tanúsítás egy gondosan előkészített és folyamatosan ellenőrzött folyamat, ami nemcsak egyszeri alkalmat jelent. A tanúsítvány érvényességi ideje általában 3 év. Az első felügyeleti audit a tanúsítvány megszerzése után egy évvel esedékes, a második felügyeleti auditot pedig a tanúsító audit utáni 2. évben kell végrehajtani. 3. ábra:tanúsítási folyamata Badacsonyi Zsolt, Győri Pál, Oláh Péter: Hogyan kerüljük el a tanúsítás buktatóit?, p.21., Imsys Vezetési Tanácsadó Iroda, Budapest,

24 2.1.1 Előkészületi szakasz Kapcsolatfelvétel, adatszolgáltatás, szerződéskötés A tanúsítás első lépéseként a tanúsítást kérő szervezet kapcsolatba lép a tanúsító testülettel. A cégnek ebben a szakaszban kell jeleznie, hogy milyen rendszert, vagy rendszereket szeretne tanúsíttatni mekkora a szervezet (létszám, telephelyek száma), milyen tevékenységet folytat (termék, szolgáltatás, stb.) mikor szeretné elvégezni a tanúsítást él-e az előaudit lehetőségével, vagy sem. Ennek megtörténtét követően a tanúsító szervezet a szerződéskötéshez elengedhetetlen információk megszerzéséhez, a tanúsításra jelentkező vállalatnak információkérő lapot és kérdőívet küld. A kitöltött és visszaküldött kérdőív alapján a tanúsító szervezet egyrészt egy átfogó képet kap a cég, tanúsításra való felkészültségéről, (Megfelelő szaktudással és erőforrásokkal rendelkezik-e a cég?), másrészt, meg tudja tenni konkrét árajánlatát. A tanúsító szervezet megvizsgálja a cég által támasztott igényeket, és a kalkulációs adatlap segítségével kiszámolja a költség vonzatokat 41, továbbá azt, hogy mekkora ráfordítás illetve mennyi idő szükséges a tanúsítási eljárás lefolytatásához. (Ez függ a cég nagyságától, telephelyek számától, meglévő vállalati rendszer működésétől, stb.) Ha mindkét fél részére megfelelő a szerződési tervezetben felvázolt megállapodás, akkor ezt jogilag és törvényesen érvényesítik egy szerződés formájában. Következő lépésben a tanúsító szervezetnél dolgozó menedzser felveszi a cég adatait, regisztrálja a 41 Az ár nagyságát befolyásolhatják a bizonyos árnövelő (akár +30%) illetve árcsökkentő (akár -30%) tényezők. Mindkét esetben olyan tényezőket vizsgálnak, mint a cég tevékenysége, felépítése, telephelyek száma, az alkalmazottak létszáma, stb.. Az árat továbbá befolyásolja, hogy a tanúsítandó vállalat, melyik akkreditációs testületet választja, tanúsítványa hol legyen akkreditálva. A hazai akkreditációs testület által jóváhagyott tanúsítási eljárás követelményei szerint szeretne eljárni. Például a NAT által regisztrált tanúsítványok olcsóbbak, mint a nemzetközi akkreditációs testületeké. 24

25 központi rendszerben és feltünteti a tanúsítás fázisait (ha van, előaudit, a tanúsítási audit 1. szakasza, a tanúsítási audit 2. szakasza, az első felügyeleti audit és a második felügyeleti audit), illetve azok tervezett időpontját és intervallumát. A tanúsítvánnyal kapcsolatban fel kell tüntetni, hogy - a tanúsítást kérelmező cég választása alapján -, melyik akkreditáló testület 42 által jóváhagyott tanúsítási eljárás követelményei szerint járnak el. Ekkor adnak, illetve előlegeznek meg a cégnek egy regisztrációs számot, ami a tanúsítási eljárás sikeres lefolytatása után a cég tanúsítványának a száma lesz. A tanúsító szervezet a tanúsítás első lépéseként kijelöli a vezető auditort és az audit teamet, figyelembe véve szakmai kompetenciájukat és időbeosztásukat. A szervezet nagyságától, a folyamatok bonyolultságától függően az auditcsoport vezető auditorból és egy vagy több auditorból, illetve szükség esetén szakértőből állhat. Kis szervezeteknél és egyszerű folyamatoknál a vezető auditor önállóan is végezhet auditálást. A minőségirányítási rendszer kezdeti tanúsító auditjának feltétele, hogy legalább 3 hónapos működést kell igazolni az audit 1. szakaszának megkezdése előtt. A vezető auditor alapvető feladatai közé tartozik az auditterv elkészítése, melyben feltünteti az audittal kapcsolatos tevékenységeket és intézkedéseket. 43 Az auditterv továbbá tartalmazza, hogy a cég, milyen auditot igényelt, az auditorok személyét, az auditoroknak kikkel kell egyeztetnie, és az audit értékelését mely szabvány mely elemei/fejezeti szerint végzik. Miután elkészült az auditterv, a feladatot formálisan is kiadják az auditcsoportnak, akik egyből neki látnak a munkadokumentáció előkészítéséhez Tanúsítási szakasz Dokumentáció vizsgálat Magát a tanúsító auditot a tanúsítandó irányítási rendszertől függően kötelezően vagy választhatóan ún. előaudit előzheti meg. Az előaudit tulajdonképpen, az előzetes dokumentáció vizsgálatot, valamint az előzetes helyszíni helyzetfelmérést, a céggel és 42 Az akkreditálás: lényegében a tanúsító tanúsítása. Az akkreditálást általában állami alapítású testület végzi. Magyarországon ezt a feladatot főleg a Nemzeti Akkreditáló Testület látja el. 43 Gutassy Attila: Menedzsmentrendszerek auditálása, p.26, TÜV Rheinland InterCert,

26 tevékenységével való megismerkedést foglalja magába. Célja az állapotfelmérés és a gyengeségek feltárása, melyek esetleg negatívan befolyásolhatják a tanúsító auditot. A dokumentáció vizsgálat a cég minőségi dokumentációjának (kézikönyvének, eljárásainak/folyamatleírásainak) tartalmi és formai áttekintését jelenti. A vizsgálat alapvetően arra irányul, hogy feltárják, milyen dokumentált eljárások léteznek, illetve vannak-e eltérések a dokumentáció és az alkalmazott szabvány követelményei között. Az auditorok összegyűjtik a szükséges információkat, értékelik a helyszínre jellemző körülményeket (erőforrások rendelkezésre állását, belső folyamatok működését). A vizsgálat után a vezető auditor egy dokumentáció vizsgálati jelentést készít, (illetve, ha van előaudit, akkor előaudit jelentést ír), melyben nyilatkozik arról, hogy megállapítása szerint a cég felkészült-e a tanúsításra, illetve a soron következő auditfázisra (tanúsítási audit 1. szakasz) vonatkozó auditterv elkészíthető-e vagy sem. Amennyiben az auditor a rendszerben súlyos hibákra vagy nem megfelelőségekre bukkan, akkor tájékoztatnia kell a céget, akinek vállalnia kell a hibák kijavítását, az audit következő szakaszáig. Nagyon fontos, hogy az auditor, tanúsító szervezet, csak a hibákra hívhatja fel a figyelmet, de nem adhat útmutatást a nem megfelelő részek kijavítására, illetve nem adhatnak további segítséget (oktatás, konzultáció), hiszen ez a felkészítő cégek feladata. Tanúsítási audit Az MSZ EN ISO/IEC 17021:2007 szabvány 44 kimondja, hogy az irányítási rendszer első tanúsítási auditját két szakaszban kell elvégezni, az első és második szakaszban. Azért bontották a tanúsítási folyamatban az auditot két szakaszra, hogy megnöveljék az audit vizsgálat teljesítésének sikerességét. Mondhatnánk azt is, hogy a cég az előauditban, illetve az audit első szakaszában kap még egy plusz esélyt azon hiányosságok feltárására, melyek az audit rovására mehetnek. Az előauditnak, illetve az audit első szakaszának a célja, hogy a céget jobban felkészültté tegye az audit második szakaszára, ami már éles bevetés, illetve, hogy az esetlegesen felmerülő értelmezésbeli eltéréseket egyeztetni lehessen. Az itt (tanúsítási audit 2. szakasz) feltárt hiányosságok és döntések megmásíthatatlanok. Az audit második szakaszának sikertelensége esetén, az egész audit eljárás sikertelennek bizonyul, tehát a cég nem 44 MSZ EN ISO/IEC 17021:2007: az irányítási rendszerek auditját és tanúsítását végző testületekre vonatkozó követelményeket tartalmazza,

27 kaphatja meg a tanúsítványt, annak ellenére, hogy rengeteg energiát és pénzt fektetett a tanúsítási eljárásba. Fontos tisztában lennünk azzal, hogy az audit a tanúsítási folyamat része, egyik feltétele a tanúsítvány kiadásának, de a tanúsítvány csak a tanúsító hely által meghozott tanúsítási döntés alapján állítható ki. A tanúsító feladata megállapítani, hogy az audit szabályszerűen történt-e meg, az audit dokumentumok tartalmilag, szakmailag és formailag megfelelőek-e, azaz a tanúsítvány kiadható-e vagy sem. Adott esetben a tanúsító elrendelheti az audit dokumentáció kiegészítését, módosítását, esetleg ismételt helyszíni audit lefolytatását is. Az audit során az auditor célja, hogy ellenőrizze, hogy a vállalat megfelelően teljesítette-e a szabványban előírt követelményeket. Az auditor legfontosabb eszköze a kérdés, ezért sokat kérdez (két féle típusú kérdést használhat: 1. eldöntendő: igen, nem vagy 2. nyitott kérdéseket). A kérdezés során az auditor többször kérdez rá ugyanarra a dologra, de másként feltéve a kérdést, ezáltal fel tudja mérni a válaszokból a valós helyzetet. Az auditor nemcsak a cégvezetőket kérdezi meg, hanem az alkalmazottakat is, ezzel többféle nézőpontból, értékelésből tudja felmérni a vállalati minőségirányítási rendszer működésének megfelelősségét, továbbá szúrópróba szerűen megvizsgálja, hogy a vállalat gyakorlati folyamatai megegyeznek-e a papíron előírtakkal. Az audit két féle kimenettel zárulhat: Az auditor javasolja a tanúsítvány kiadását. Ebben az esetben is találhat az auditor kisebb eltéréseket, melyek nem felelnek meg a szabvány előírásainak, de ezek nem súlyosak, könnyen kijavíthatóak, a vállalat vállalja is az utólagos kijavítását. Sikeresen lefolytatott audit esetén az auditor észrevételeket tehet, melyek nem tartoznak az eltérés kategóriába. Az észrevételek nem gátolják a szervezet működését, kijavításukkal viszont a szervezet hatékonyságát még jobban lehet növelni. 27

28 Az auditor nem javasolja a tanúsítvány kiadását. Ez abban az esetben fordul elő, amikor az auditor nagy hiányosságokat és eltéréseket tapasztalt a vállalat működése és a szabványi előírás között. Az auditor csak javaslatot tehet a tanúsítvány kiadására, a végső döntés a tanúsító kezében van, ezzel biztosítva a döntés függetlenségét és pártatlanságát. Tanúsítvány kiadása Az auditor összegyűjti és csatolja a menedzsernek az eddigi tanúsítási eljárással kapcsolatos összes dokumentumot, amit a menedzser feltölt a rendszerbe, majd elküld a kijelölt tanúsítónak. A tanúsító ellenőrzi az összes, a tanúsítási eljárás során keletkezett dokumentumot formailag és tartalmilag egyaránt. Erre azért van szükség, mert az auditor a tanúsítás szempontjából nem lehet független és objektív személy is egyben, hiszen ő bonyolította le az auditot. Ezért van szükség egy újabb ember bevonására a tanúsítási folyamatba, hiszen a tanúsítvány jogos odaítélését egy független harmadik félnek kell eldöntenie. Ha minden megfelel, akkor a tanúsítható lezárhatja az audit fázisát, és az auditori jelentés és az összes többi dokumentáció alapján engedélyezheti a tanúsítvány kiadását. A tanúsító egy záró levélben rendelkezik arról, hogy a tanúsítvány kiadható az adott cégnek/szervezetnek, majd ezt eljutatják a tanúsítást kérelmező félnek is. Ezután már nincs más hátra, csak az, hogy kiállítsák a tanúsítványt a kért nyelven a tanúsítást kérelmező cégnek/szervezetnek. Egy átvételi elismervény formájában a cég képviselője átveheti a szervezet és a cég munkatársai munkájának a gyümölcsét, a tanúsítványt. Ezzel az utolsó lépéssel le is zárult a tanúsítói audit. A cég mostantól bemutathatja a tanúsítványát a vevőknek, más partnereknek, mint minőségügyi rendszere objektív tanúsításának bizonyítékát. Használhatja a tanúsító szervezet emblémáját a 28

29 hirdetésekben és más nyomtatott anyagokban, a tanúsító által előírt speciális irányelvek szerint. Neve megjelenhet a tanúsított cégek szaknévsorában, stb Felügyeleti szakasz Felügyeleti audit A sikeres tanúsítást követően folytatódik a tanúsító és a tanúsított szerződéses kapcsolata, és kezdetét veszi az úgynevezett felügyeleti szakasz. Ebben az időszakban a tanúsítóval kötött szerződésben rögzítettek szerint, általában évente kerül sor a felügyeleti auditra, melynek során azt vizsgálja a tanúsító, hogy a tanúsított rendszer működése megfelel-e a rá vonatkozó követelményeknek. 46 A felügyeleti szakaszt két részre bonthatjuk: Az első felügyeleti auditra a kezdeti tanúsítást követő első évben kerül sor. A második felügyeleti auditot pedig az első felügyeleti audit után egy évvel, azaz a kezdeti tanúsító audit után két évvel szokták lebonyolítani Megújító szakasz Megújító audit A tanúsítási folyamat, illetve a tanúsítvány érvényessége három évre szól. A harmadik év végén, amennyiben igény van a tanúsítvány meghosszabbítására, akkor a cégnek megújító auditon kell részt vennie. A megújító audit során ismét teljes körű vizsgálatra kerül sor (legfeljebb a mintavétel nagysága lehet kisebb, mint a tanúsítási auditnál) azért, hogy ellenőrizzék a tanúsítvány újból kiadható-e a következő három éves ciklusra. Abban az esetben, ha a cég a felügyeleti 1., illetve 2., vagy a megújító auditot nem tartja meg időben, két lehetőség áll a rendelkezésére. Az egyik lehetőség, hogy élhet a türelmi idő lehetőségével, amikor 3-6 hónap haladékot kap a cég arra, hogy elvégeztesse az 45 Perry L. Johnson: ISO 9000, Hogyan feleljünk meg az új nemzetközi szabványoknak?, Panem Kft.,Budapest, Badacsonyi Zsolt, Győri Pál, Oláh Péter: Hogyan kerüljük el a tanúsítás buktatóit?, p.18., Imsys Vezetési Tanácsadó Iroda, Budapest,

30 aktuális auditot. A második esetben a cég előre tudja, hogy a megadott időpontban, vagy a tanúsítvány lejártakor nem fogja tudni elvégezni az éppen aktuális auditot. Ebben az esetben a cég felfüggesztést kérhet, amely 6 hónapra szól. Ha ezután sem tudja, vagy akar a megújító auditon részt venni, akkor a tanúsítvány visszavonható. A sikeres megújító audit (vagy újratanúsítás) egy újabb felügyeleti ciklus kezdetét jelenti. Ebben az esetben újra indul a tanúsítási folyamat, a szerződéskötéstől kezdve az újabb megújító auditig. Természetesen az auditok nemcsak pozitív, hanem negatív eredménnyel is zárulhatnak. Extrém esetben akár arra is sor kerülhet, hogy a tanúsítványt az adott cégtől visszavonja a tanúsító. Általánosságban fontos tudni, hogy a tanúsítványokkal kapcsolatos döntésekért (megadás, korlátozás, kiterjesztés, visszavonás, felfüggesztés) a tanúsító testületen belül működő szakmai döntő bizottság felel. 47 A tanúsítvány felfüggesztésére akkor kerülhet sor, ha: a felülvizsgálat során rögzített nem-megfelelősségek kiküszöbölése nem történt meg a megadott határidőig, és erről a szervezet saját hibájából nem gondoskodik. a tanúsított tevékenységével, telephelyével kapcsolatban olyan megalapozott kifogás merült fel, amelynek súlyossága ezt indokolja. A tanúsítvány visszavonására sor kerülhet, ha a vállalat: nem biztosítja a felülvizsgálat-felügyelet lehetőségét menedzsment rendszere folyamatosan eltér a szabványtól helytelenül használja a tanúsító testület logóját a tanúsító testülettel kötött szerződés feltételeit nem teljesíti csődeljárás alá kerül és/vagy jogilag megszűnik átalakul, a neve megváltozik, stb. tanúsítványa kiterjesztésére vagy korlátozására kerül sor A két utolsó esetben új tanúsítvány kiadására kerül a sor. 47 Badacsonyi Zsolt, Győri Pál, Oláh Péter: Hogyan kerüljük el a tanúsítás buktatóit?, p.17, Imsys Vezetési Tanácsadó Iroda, Budapest,

31 3 Tanúsítói piac statisztikái és a tanúsító szervezetekre vonatkozó követelmények Kutatásom elején engem elsősorban, a minőségirányítási rendszerek tanúsítását végző szervezetek piacára vonatkozó statisztikák érdekeltek volna (pl. egy évben hány vállalat/szervezet tanúsíttatja minőségirányítási rendszerét), továbbá, az éves statisztikákból meg szerettem volna vizsgálni, hogy a minőségirányítási rendszerek tanúsítási igénye hogyan változik, milyen tendenciát mutat. Egy ilyen felmérés nem csak, hogy jobban feltárná a különböző tanúsítások iránti igény változását, hanem egy fontos mutató is lehetne a piaci környezet minőséghez való hozzáállásának meghatározásához. Szakdolgozatom készítése közben a szakirodalmak átnézése, és a szakmabeliek megkérdezése során kiderült, hogy sajnos nincs egy olyan fórum, ahol a tanúsítási piacra vonatkozó adatokat összegeznék. Ez különösen sajnálatos, mivel hazánkban öt minőségirányítással kapcsolatos szervezet is tevékenykedik. Az egyik ilyen szervezet, az 1994-ben megalakult ISO 9000 fórum, ahol Rózsa András a szervezet elnöke a következőt nyilatkozta: Nincs még egy ország Európában, ahol öt minőségügyi társadalmi szervezet működik. Évek óta majd mindenik társadalmi szervezet ugyanazoktól a vállalatoktól, intézményektől várja a támogatást, a tagdíjak befizetését, a konferenciákon való részvételt? Vajon hány bőrt lehet lehúzni az egyre csökkenő tagságról? A megtorpanásban nagy szerepet játszanak a tanácsadói és tanúsítói szféra felhígulása, a szakmaiságot felváltó pénzszerzési hajsza és nem utolsó sorban a nagyszámú és nem egy irányba húzó minőségügyi szervezetek. 48 Elképzelhető, hogy ez az egyik oka a tanúsítási piacra vonatkozó mutatók hiányának? Egyedül az ISO Minősített Cégek Címjegyzéke 49 című kiadványra találtam rá, mely a tanúsított cégek címjegyzékét ismerteti, különböző tevékenységi területek szerint lebontva. A kiadvány abból a szempontból nagyon hasznos, hogy segítséget nyújt a 48 Rózsa András: XIII. Minőségszakemberek találkozójának összefoglalója (szerző által küldött), ISO Minősített Cégek Címjegyzéke : 2009/ évfolyam, Budapest, Effekt Hungary Kft. 31

32 tanúsítvánnyal rendelkező cég kiválasztásában, de összegző adatokkal nem szolgál, hogy melyik tanúsítási területen hány céget tanúsítottak. Konkrét adatként annyit olvashatunk a kiadványban, hogy a gazdaság vérkeringésében erősebben résztvevő vállalkozások közül, mindössze nek van ISO tanúsítása. Ezt alátámasztja az ISO nyilvános 2007-ben készült statisztikája, mely az ISO 9001:2000 tanúsítványok számának alakulását mutatja hazánkban. 1.Táblázat: ISO 9001:2000 tanúsítások száma Magyarországon 50 Az ISO minősített cégek címjegyzékének összesítéséből kiderült, hogy vannak területek, ahol 100%-ban tanúsított cégek dolgoznak, (ez bizonyára a törvényi szabályozásnak tudható be) de léteznek olyan területek, ahol csak a piacvezetők működtetnek valamilyen ISO rendszert. 3.1 NAT statisztikák A Nemzeti Akkreditáló Testület a Magyar Köztársaság kizárólagos jogú nemzeti Akkreditáló Testülete, létrehozásáról évi XXIX. törvényben határoztak, melyben kimondták az európai és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő nemzeti akkreditálási rendszer kialakítását és a Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) létrehozását. Tehát hazánkban a fő akkreditációs feladatokat 51 a NAT látja el. Természetesen lehetnek egyes szervezetek, melyeknek akkreditációját külföldi akkreditációs testület végezte el (a minőségirányítási rendszertanúsítók között is létezik egy-két szervezet, akik más 50 ISO (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet): letöltés dátuma: :10 51 Az akkreditálás annak hivatalos elismerése, hogy egy szervezet vagy természetes személy alkalmas bizonyos tevékenységek (vizsgálat, kalibrálás, mintavétel, tanúsítás, ellenőrzés stb.) elvégzésére. 32

A TAM CERT tanúsítási eljárás leírása MSZ EN ISO 9001 szerint

A TAM CERT tanúsítási eljárás leírása MSZ EN ISO 9001 szerint Tartalomjegyzék 1. Kérelmezés átvizsgálása, audit előkészítése...2 1.1 Előaudit...2 1.2 Kérdéskatalógus...2 1.3 Auditmegbízott...2 2 A kezdeti (tanúsító) audit...2 2.1 A kezdeti audit 1. szakasza:...2

Részletesebben

ISO 9001:2015 ÉS ISO 14001:2015 FELKÉSZÜLT A VÁLTOZÁSOKRA? Move Forward with Confidence

ISO 9001:2015 ÉS ISO 14001:2015 FELKÉSZÜLT A VÁLTOZÁSOKRA? Move Forward with Confidence ISO 9001:2015 ÉS ISO 14001:2015 FELKÉSZÜLT A VÁLTOZÁSOKRA? Move Forward with Confidence MI AZ, AMI ÚJ AZ ISO 9001:2015-BEN ÉS AZ ISO 14001:2015-BEN? ÜZLETORIENTÁLTABB KULCSSZAVAK VEZETŐI KÉPESSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG

Részletesebben

A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei

A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei 6. A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei 6.1 A választás és az első lépés A vállalat több minőségi filozófia és minőségbiztosítási rendszer közül választhat, tetszése szerint dönthet.

Részletesebben

DOMBÓVÁR VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA

DOMBÓVÁR VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA DOMBÓVÁR VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA ME-04 BELSŐ AUDIT Átdolgozta és aktualizálta:... Tigerné Schuller Piroska minőségirányítási vezető Jóváhagyta és a bevezetést elrendelte:... Dr. Gábor Ferenc Jegyző

Részletesebben

Változások folyamata

Változások folyamata ISO 9001:2008 Változások az új szabványban Változások folyamata A változtatások nem csak a rendszer dokumentumait előállítókra vonatkozik, hanem: az ellenőrzéseket végzőkre, a belső auditot végzőkre, és

Részletesebben

Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban

Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban Minőség fogalma (ISO 9000:2000 szabvány szerint): A minőség annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket". 1. Fogalom

Részletesebben

A minőségi piac 21. 21.1 A minőségügyi tanácsadók 21.2 Az auditorok 130

A minőségi piac 21. 21.1 A minőségügyi tanácsadók 21.2 Az auditorok 130 21. A minőségi piac 21.1 A minőségügyi tanácsadók A minőségügyi tanácsadás a gazdasági, műszaki és vezetési szakmák határterületén helyezkedik el, vagyis a minőségügyi tanácsadó vállalkozások többféle

Részletesebben

A minőségügyi szabványrendszer fejlődése, az új szabványok

A minőségügyi szabványrendszer fejlődése, az új szabványok 14. A minőségügyi szabványrendszer fejlődése, az új szabványok 14.1 Az ISO 9000:2000 szabványok 1987. évi első megjelenésük után 1994-ben módosították a szabványokat. A 2000-ben megjelent harmadik kiadás

Részletesebben

Működési és eljárási szabályzat. 1. sz. melléklet: Folyamatábra

Működési és eljárási szabályzat. 1. sz. melléklet: Folyamatábra Oldal: 1 / 5 1. A szabályzat célja Jelen működési és eljárási szabályzat célja a megfelelőségértékelési tevékenység szabályozása a kijelölt területen. 2. Alkalmazási terület ÉMI-TÜV SÜD Kft. kijelölt területe.

Részletesebben

NEMZETI TESTÜLET. Nemzeti Akkreditálási Rendszer. szervezetek minõsítési NAR-01M. Hatálybalépés: 2008. november 1. 3. kiadás

NEMZETI TESTÜLET. Nemzeti Akkreditálási Rendszer. szervezetek minõsítési NAR-01M. Hatálybalépés: 2008. november 1. 3. kiadás NEMZETI AKKREDITÁLÓ TESTÜLET Nemzeti Akkreditálási Rendszer Vizsgáló, ellenõrzõ és tanúsító szervezetek minõsítési eljárása kijelöléshez NAR-01M 3. kiadás Hatálybalépés: 2008. november 1. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Út az ITIL-e00n át az ISO/IEC 20000-ig Fujitsu Siemens Computers Kft.

Út az ITIL-e00n át az ISO/IEC 20000-ig Fujitsu Siemens Computers Kft. Út az ITIL-e00n át az ISO/IEC 20000-ig Fujitsu Siemens Computers Kft. Nádas Bence - Menedzselt szolgáltatások vezető, Fujitsu Siemens Computers Kft. 2009. március 18. Vállalatunk A Fujitsu Siemens Computers

Részletesebben

AZ ISO 50001 ÉS AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI DIREKTÍVA KAPCSOLATA

AZ ISO 50001 ÉS AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI DIREKTÍVA KAPCSOLATA AZ ISO 50001 ÉS AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI DIREKTÍVA KAPCSOLATA BÁRCZI ISTVÁN A FENNTARTHATÓSÁGI DIVÍZIÓ VEZETŐJE XXII. MAGYAR MINŐSÉG HÉT 2013.11.05-06. Világszerte Magyarországon AZ SGS Genfi központ 140

Részletesebben

Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője

Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője 1 Az előadás témái Emlékeztetőül: összefoglaló a változásokról Alkalmazási

Részletesebben

BELSŐ AUDIT 2. ELJÁRÁS LEÍRÁSA

BELSŐ AUDIT 2. ELJÁRÁS LEÍRÁSA BELSŐ AUDIT MINŐSÉGÜGYI ME 08 1. AZ CÉLJA Az eljárás célja a minőségirányítási rendszer belső auditálásának szabályozása. Jelen szabályozás rögzíti a belső audit megtervezésének, végrehajtásának folyamatát,

Részletesebben

A minőségbiztosítás folyamata, szereplők

A minőségbiztosítás folyamata, szereplők 7. A minőségbiztosítás folyamata, szereplők 7.1 A minőségbiztosítás bevezetésének folyamata A bevezetés első lépése és feltétele a vezetők egyöntetű és egyértelmű szándékának és elkötelezettségének kialakítása.

Részletesebben

Rendszerszemlélet let az informáci. cióbiztonsági rendszer bevezetésekor. Dr. Horváth Zsolt INFOBIZ Kft. www.infobiz.hu

Rendszerszemlélet let az informáci. cióbiztonsági rendszer bevezetésekor. Dr. Horváth Zsolt INFOBIZ Kft. www.infobiz.hu Rendszerszemlélet let az informáci cióbiztonsági rendszer bevezetésekor Dr. Horváth Zsolt INFOBIZ Kft. www.infobiz.hu Informáci cióbiztonsági irány nyítási rendszer (IBIR) részeir Információs vagyon fenyegetettségeinek

Részletesebben

KOCKÁZATSZEMLÉLETŰ AUDIT: MIÉRT ÉRDEKLI A TANÚSÍTÓT (IS) A BETEGKOCKÁZAT?

KOCKÁZATSZEMLÉLETŰ AUDIT: MIÉRT ÉRDEKLI A TANÚSÍTÓT (IS) A BETEGKOCKÁZAT? KOCKÁZATSZEMLÉLETŰ AUDIT: MIÉRT ÉRDEKLI A TANÚSÍTÓT (IS) A BETEGKOCKÁZAT? Becskeházi-Tar Judit, SGS Egészségügyi team Debreceni Egészségügyi Minőségügyi Napok, 2014. MÁJUS 21-23. Piac vezető és újító Ellenőrzés,

Részletesebben

Gyártástechnológia alapjai Méréstechnika rész 2011.

Gyártástechnológia alapjai Méréstechnika rész 2011. Gyártástechnológia alapjai Méréstechnika rész 2011. 1 Kalibrálás 2 Kalibrálás A visszavezethetőség alapvető eszköze. Azoknak a műveleteknek az összessége, amelyekkel meghatározott feltételek mellett megállapítható

Részletesebben

Az ISO-szabványok 3.1 Az ISO minőségügyi szabványai 3.2 Az ISO 9000 szabványsorozat elemei

Az ISO-szabványok 3.1 Az ISO minőségügyi szabványai 3.2 Az ISO 9000 szabványsorozat elemei 3. Az ISO-szabványok 3.1 Az ISO minőségügyi szabványai A minőségügyi szabványokat az ISO egyik bizottsága, az ISO/TC 176 alkotta, ez a bizottság végzi, a továbbfejlesztés munkáját is. A szabványsorozat

Részletesebben

Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben

Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben XI. HONVÉDELMI MINŐSÉGTALÁLKOZÓ A HADIK TERV A MINŐSÉG FÓKUSZÁBAN Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben Gyöngyösi Ferenc mk. alezredes HM FHH Haditechnikai Intézet Minőségirányítási, Kodifikációs

Részletesebben

Megfelelőség szabályozás

Megfelelőség szabályozás Megfelelőség szabályozás Anyagmérnök mesterképzés (MsC) Tantárgyi kommunikációs dosszié MISKOLCI EGYETEM Műszaki Anyagtudományi Kar Energia- és Minőségügyi Intézet Minőségügyi Intézeti Kihelyezett Tanszék

Részletesebben

Projektszám HU13210/11 oldalszám: 1/5. 2000 Szentendre, Dózsa György út 20.

Projektszám HU13210/11 oldalszám: 1/5. 2000 Szentendre, Dózsa György út 20. Projektszám HU13210/11 oldalszám: 1/5 Megbízó szervezet megnevezése: Szentendrei Betonárugyár ZRt. Székhelye: 2000 Szentendre, Dózsa György út 20. Az audit során vizsgált illetve megtekintett telephelye(i):

Részletesebben

Képzés leírása. Képzés megnevezése: Integrált belső auditor (MSZ EN ISO 9001, MSZ EN ISO 14001, OHSAS 18001) Jelentkezés

Képzés leírása. Képzés megnevezése: Integrált belső auditor (MSZ EN ISO 9001, MSZ EN ISO 14001, OHSAS 18001) Jelentkezés Képzés megnevezése: Integrált belső auditor (MSZ EN ISO 9001, MSZ EN ISO 14001, OHSAS 18001) Jelentkezés A résztvevő a képzés után - megfelelő képesítést szerez MSZ EN ISO 9001, MSZ EN ISO 14001, OHSAS

Részletesebben

Képzés leírása. Képzés megnevezése: Integrált belső auditor (MSZ EN ISO 9001, MSZ EN ISO 14001) Jelentkezés

Képzés leírása. Képzés megnevezése: Integrált belső auditor (MSZ EN ISO 9001, MSZ EN ISO 14001) Jelentkezés Képzés megnevezése: Integrált belső auditor (MSZ EN ISO 9001, MSZ EN ISO 14001) Jelentkezés Mi a képzés célja és mik az előnyei? A résztvevő a képzés után - megfelelő képesítést szerez az MSZ EN ISO 9001,

Részletesebben

Menedzsment rendszerek

Menedzsment rendszerek Menedzsment rendszerek Anyagmérnök mesterképzés (MsC) Tantárgyi kommunikációs dosszié MISKOLCI EGYETEM Műszaki Anyagtudományi Kar Energia- és Minőségügyi Intézet Minőségügyi Intézeti Kihelyezett Tanszék

Részletesebben

Az egészségügyi szolgáltatások minőségirányítási rendszere tanúsításának akkreditálása

Az egészségügyi szolgáltatások minőségirányítási rendszere tanúsításának akkreditálása Az egészségügyi szolgáltatások minőségirányítási rendszere tanúsításának akkreditálása Hete Gabriella (Nemzeti Akkreditáló Testület) Akkreditálásról Az akkreditálás harmadik fél által végzett tevékenység,

Részletesebben

A minőségügyi munka múltja, jelene, jövője a MOHE CÉGCSOPORT tagjai között

A minőségügyi munka múltja, jelene, jövője a MOHE CÉGCSOPORT tagjai között A minőségügyi munka múltja, jelene, jövője a MOHE CÉGCSOPORT tagjai között XVII. Otthoni Szakápolási Kongresszus Ráckeve 2015. Október 08-09. Készítette: Bodrogi Sándorné minőségfejlesztési vezető 1 Újraélesztés

Részletesebben

4/2006. (II. 16.) GKM rendelet a Nemzeti Akkreditáló Testület eljárásaiért fizetendõ igazgatási szolgáltatási. (2013. április 7-tõl hatályos szöveg)

4/2006. (II. 16.) GKM rendelet a Nemzeti Akkreditáló Testület eljárásaiért fizetendõ igazgatási szolgáltatási. (2013. április 7-tõl hatályos szöveg) 4/2006. (II. 16.) GKM rendelet a Nemzeti Akkreditáló Testület eljárásaiért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjakról (2013. április 7-tõl hatályos szöveg) A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetérõl,

Részletesebben

tapasztalatai Szabó Attila tű. alezredes Katasztrófavédelmi Kutatóintézet 12-06-11 1

tapasztalatai Szabó Attila tű. alezredes Katasztrófavédelmi Kutatóintézet 12-06-11 1 Tűzoltó készülék k tanúsítás s folyamata, tapasztalatai a vizsgáló intézet szemével Szabó Attila tű. alezredes Katasztrófavédelmi Kutatóintézet 12-06-11 1 Tűzvédelmi Megfelelőségi gi Tanúsítv tvány szerepe

Részletesebben

NAR - IAF MD 11:2013

NAR - IAF MD 11:2013 NEMZETI AKKREDITÁLÓ TESTÜLET Nemzeti Akkreditálási Rendszer IAF Kötelező Dokumentum az ISO/IEC 17021-es szabvány alkalmazása az integrált irányítási rendszerek auditjára vonatkozóan NAR - IAF MD 11:2013

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium Alkalmazott standardok MSZ EN ISO 9000:2001 (EN ISO 9000: 2000) Minőségirányítási

Részletesebben

TANÚSÍTÁSI ELJÁRÁSOK

TANÚSÍTÁSI ELJÁRÁSOK I. Gyártásellenőrzés TANÚSÍTÁSI ELJÁRÁSOK I. Gyártásellenőrzés a 99/5/EC (R&TTE) Directive, Annex III alapján (5/2004. (IV.13.) IHM rendelet 3.számú melléklete) II. Műszaki konstrukciós dokumentáció a

Részletesebben

Az előadási anyagot összeállította: dr. Váró György

Az előadási anyagot összeállította: dr. Váró György Az előadási anyagot összeállította: dr. Váró György A VCA/SCC biztonsági, egészség- és környezetvédelmi ellenőrző listája a beszállítók és alvállalkozók SHE (safety, health, environment) értékelési és

Részletesebben

BMS-Consulting Bt. Integrált Irányítási Rendszer Dokumentáció / IV. szint: Formanyomtatványok MF-202-Ajánlat -MIR AJÁNLAT

BMS-Consulting Bt. Integrált Irányítási Rendszer Dokumentáció / IV. szint: Formanyomtatványok MF-202-Ajánlat -MIR AJÁNLAT AJÁNLAT a Mester Példány MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány szerinti minőségirányítási rendszerének kialakítására. Készítette: BMS-Consulting Bt. Budapest, 2007. július 08. file: MF-202-Ajanlat-MIR 1 / 12 Fejezet

Részletesebben

Kivitelezők minősítése, kiválasztása

Kivitelezők minősítése, kiválasztása Kivitelezők minősítése, kiválasztása A FŐGÁZ Földgázelosztási Kft. elosztói engedélyesi minőségirányítási rendszerében a MU 1.4-1-3 sz. Kivitelezők minősítése, kiválasztása c. szabályozás kivonata 1/9

Részletesebben

UL Tanúsítási Kézikönyv - ULKK / MRSZ - Motoros Könnyűrepülő Sport Szövetség

UL Tanúsítási Kézikönyv - ULKK / MRSZ - Motoros Könnyűrepülő Sport Szövetség A.4. Felelősségek az MRSZ - Motoros Könnyű repülő Sport Szövetség MKSSZ Légi alkalmasság Tanúsítás folyamatában: A.4.1. Felelősségek a SES A1 és az UL A2 területek Légi alkalmasság felülvizsgáló folyamatában:

Részletesebben

Az akkreditálási és felügyeleti

Az akkreditálási és felügyeleti NEMZETI AKKREDITÁLÓ TESTÜLET Nemzeti Akkreditálási Rendszer Az akkreditálási és felügyeleti vizsgálati eljárásban résztvevõ minõsítõk és szakértõk NAR-06 5. kiadás Hatályos: 2011. december 21. Tartalomjegyzék

Részletesebben

1 Óbudai Egyetem TÜV Rheinland Tudásközpont

1 Óbudai Egyetem TÜV Rheinland Tudásközpont 1 Óbudai Egyetem TÜV Rheinland Tudásközpont ÓBUDAI EGYETEM TÜV RHEINLAND TUDÁSKOZPONT AZ ÓBUDAI EGYETEM SZENÁTUSA EGYETEMI KUTATÓ ÉS INNOVÁCIÓS KÖZPONTOT HOZOTT LÉTRE, MELYNEK FELADATA AZ EGYETEMEN MŰKÖDŐ,

Részletesebben

A minőségirányítási rendszerek fejlesztési lehetősségei az egészségügyben. Dr. Szecsei Klára 2010.

A minőségirányítási rendszerek fejlesztési lehetősségei az egészségügyben. Dr. Szecsei Klára 2010. A minőségirányítási rendszerek fejlesztési lehetősségei az egészségügyben Dr. Szecsei Klára 2010. Helyzet bemutatása Az 1997 évi CLIV. törvény írja elő belső minőségirányítási rendszer (MIR) kötelező működtetését

Részletesebben

Tracon Budapest Kft ISO 9001 szerinti minőségbiztosítási rendszere

Tracon Budapest Kft ISO 9001 szerinti minőségbiztosítási rendszere Tracon Budapest Kft ISO 9001 szerinti minőségbiztosítási rendszere Vitvera László 2013.március Tracon Electric 1 Tanúsító cég, audit Folyamatosan bizonyítani kell, hogy a cég jól működik Tanúsító audit

Részletesebben

MEGHÍVÓ. MSZ EN ISO 13485:2012 Belső auditor tréning NYÍLT KÉPZÉS 2014.10.07-09.

MEGHÍVÓ. MSZ EN ISO 13485:2012 Belső auditor tréning NYÍLT KÉPZÉS 2014.10.07-09. MEGHÍVÓ Jelentkezés www.saasco.hu MSZ EN ISO 13485:2012 NYÍLT KÉPZÉS 2014.10.07-09. Előadó: Helyszín: Juhász Attila divízióvezető, partner SAASCO Kft. Gyöngyösi Iroda 3200 Gyöngyös, Búza u. 1. I. em. 108.

Részletesebben

Minőségbiztosítás a laboratóriumi munkában - Akkreditáció -

Minőségbiztosítás a laboratóriumi munkában - Akkreditáció - Minőségbiztosítás a laboratóriumi munkában - Akkreditáció - Kulcsszavak - Teljes dokumentáltság, szabályozottság - Visszavezethetőség - Rendszeres külső és belső ellenőrzés - Folyamatos fejlődés - Esetlegesség,

Részletesebben

TÜV NORD Hungary Kft. A minőségbiztosítás kiemelt szerepe a jelenlegi gazdasági válságban Egy ISO minősítés akár a vevők megtartását is jelentheti

TÜV NORD Hungary Kft. A minőségbiztosítás kiemelt szerepe a jelenlegi gazdasági válságban Egy ISO minősítés akár a vevők megtartását is jelentheti TÜV NORD Hungary Kft A minőségbiztosítás kiemelt szerepe a jelenlegi gazdasági válságban Egy ISO minősítés akár a vevők megtartását is jelentheti Stricca Lilla, ügyvezető igazgató, TÜV NORD Hungary Magyarországi

Részletesebben

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK 1/6 oldal Tartalomjegyzék: 1/ Célmeghatározás 2/ Területi érvényesség 3/ Fogalom meghatározások 4/ Eljárás 5/ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6/ Dokumentálás Készítette: Szigeti Edit Jóváhagyta: Bálint

Részletesebben

A terméktanúsítás mint hozzáadott érték WESSLING Hungary Kft.

A terméktanúsítás mint hozzáadott érték WESSLING Hungary Kft. A terméktanúsítás mint hozzáadott érték WESSLING Hungary Kft. Dr. Martin Andrea vezető tanácsadó és szakértő A cím értelmezése Kinek az érdeke? - Szolgáltató tanúsítóé? - Gyártóé? - Forgalmazóé? Megalapozott?

Részletesebben

Képzés leírása. Képzés megnevezése: Autóipari belső auditor (MSZ ISO/TS 16949) Mi a képzés célja és mik az előnyei?

Képzés leírása. Képzés megnevezése: Autóipari belső auditor (MSZ ISO/TS 16949) Mi a képzés célja és mik az előnyei? Képzés megnevezése: Autóipari belső auditor (MSZ ISO/TS 16949) Jelentkezés Mi a képzés célja és mik az előnyei? A résztvevő a képzés után - megfelelő képzettséget szerez az MSZ ISO/TS 16949 szabvány belső,

Részletesebben

GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat

GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE KORSZRŰ MENEDZSMENT RENDSZEREK ÉS TECHNIKÁK TÁMOGATÁSA* Támogatás mértéke: *Forrás: www.gkm.hu A projekt elszámolható költségének

Részletesebben

A teljeskörű önértékelés célja

A teljeskörű önértékelés célja 1. Számú Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Damjanich út 24. Levélcím: 2440 Százhalombatta, Pf.:23. Telefon/fax:23/354-192, 23/359-845 E-mail: egyesisk@freemail.hu TELJESKÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

Részletesebben

Működési és eljárási szabályzat

Működési és eljárási szabályzat Működési és eljárási szabályzat 1. A szabályzat célja Jelen működési és eljárási szabályzat célja a megfelelőség-értékelési tevékenység szabályozása a kijelölt területeken. 2. Alkalmazási terület ÉMI-TÜV

Részletesebben

Szabványok általában és az ISO 9000 es szabványcsalád

Szabványok általában és az ISO 9000 es szabványcsalád Szabványok általában és az ISO 9000 es szabványcsalád Előző tanulmányomban meg a honlapunkon szó volt arról, hogy mire használhatók a minőségmenedzsment rendszerek, egyáltalán hogyan működnek és mit nyerhet

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Supplier Relationship Management. Benedek 2013.05.07.

Supplier Relationship Management. Benedek 2013.05.07. Supplier Relationship Management Benedek 2013.05.07. BESZERZÉSI LÉPÉSEK Beszerzés termékek vagy szolgáltatások begyűjtése az elérhető legjobb áron, minőségben és szállítási feltételek mellett, a lehető

Részletesebben

I. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának célja. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának feltételei

I. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának célja. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának feltételei TARTALOMJEGYZÉK I. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának célja II. III. IV. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának feltételei Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának megtagadása

Részletesebben

Az akkreditálási és felügyeleti

Az akkreditálási és felügyeleti NEMZETI AKKREDITÁLÓ TESTÜLET Nemzeti Akkreditálási Rendszer Az akkreditálási és felügyeleti vizsgálati eljárásban résztvevõ minõsítõk és szakértõk NAR-06 7. kiadás Hatályos: 2012. december 18. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Ökocímkék. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatójának kivonata

Ökocímkék. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatójának kivonata zöld beszerzé s ökocímkék környezetmene dzsment zöld rendezvény Ökocímkék A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatójának kivonata Hogyan bizonyítható egy vállalat

Részletesebben

Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben

Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben Ellenőrzött beszállítás = Jó minőségű termék! Textilruházati Beszerzési és Gyártói Szakmai Fórum Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben Gyöngyösi Ferenc mk. alezredes HM FHH Haditechnikai Intézet

Részletesebben

Kitaposatlan úton az akkreditáció felé

Kitaposatlan úton az akkreditáció felé Kitaposatlan úton az akkreditáció felé DEMIN Konferencia 2015. Május 27-29. Dr. Antal Gabriella főigazgató Tüdőgyógyintézet Törökbálint A MKSZ elnökségének tagja Előzmények ISO 9001 - MIR MEES ESzCsM szakmai

Részletesebben

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk Green Dawn Kft Bemutatkozunk Cégtörténet, tevékenységek Társaságunk 2006-ban alakult, fő tevékenységi körünk az energetika és az energia rendszerek optimalizálása. Jelenleg az alábbi szolgáltatásainkat

Részletesebben

Koch's Torma Kft. Közel a Német piac Prezentáció. Beszállítói kapcsolatok, minőségbiztosítás az élelmiszeriparban

Koch's Torma Kft. Közel a Német piac Prezentáció. Beszállítói kapcsolatok, minőségbiztosítás az élelmiszeriparban Koch's Torma Kft. Közel a Német piac Prezentáció Beszállítói kapcsolatok, minőségbiztosítás az élelmiszeriparban Előadó: Ujházi Attila Ügyvezető, www.kochs.cc Több, Mint Torma! Beszállítókkal szemben támasztott

Részletesebben

Környezetmenedzsment

Környezetmenedzsment zöld beszerzé s ökocímkék környezetmene dzsment zöld rendezvény Környezetmenedzsment ISO 14001 és EMAS A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatójának kivonata

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. minőségbiztosítási. szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. minőségbiztosítási. szabályzata A Pécsi Tudományegyetem minőségbiztosítási szabályzata Pécs 2011. 2011. november 10. 1 A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 21. (2)

Részletesebben

Kérjük, amennyiben árajánlatunkkal kapcsolatban bármiféle kérdés felmerül, szíveskedjenek bennünket megkeresni. Készséggel állunk rendelkezésükre.

Kérjük, amennyiben árajánlatunkkal kapcsolatban bármiféle kérdés felmerül, szíveskedjenek bennünket megkeresni. Készséggel állunk rendelkezésükre. TÜV AUSTRIA CERT GMBH Kihelyezett Tanúsító Képviselete xxxxxxxxx Kft. xxxxxxxxxxxxxxxxxxx részére! Budapest Bánya u. 1. H-9999 Ügyintézőnk neve Tel./Mellék Ajánlat száma Iktatószám Dátum Kukkkk Gyulai

Részletesebben

AZ ISO 9001:2015 LEHETŐSÉGEI AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSÉRE. XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia 2015. Szeptember 17.

AZ ISO 9001:2015 LEHETŐSÉGEI AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSÉRE. XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia 2015. Szeptember 17. AZ ISO 9001:2015 LEHETŐSÉGEI AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSÉRE 2015. Szeptember 17. SGS BEMUTATÁSA Alapítás: 1878 Központ: Genf, Svájc Tevékenység: Ellenőrzés, vizsgálat és tanúsítás Szervezet: 80.000

Részletesebben

BELLA standardok bevezetésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok a Zala Megyei Kórházban intézeti koordinátori szemmel.

BELLA standardok bevezetésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok a Zala Megyei Kórházban intézeti koordinátori szemmel. BELLA standardok bevezetésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok a Zala Megyei Kórházban intézeti koordinátori szemmel. Bognárné Laposa Ilona (Zala Megyei Kórház) Intézetünk sikerrel pályázott a GYEMSZI

Részletesebben

Az adatvédelmi irányítási rendszer bevezetésének és auditálásának tapasztalatai. Dr. Szádeczky Tamás

Az adatvédelmi irányítási rendszer bevezetésének és auditálásának tapasztalatai. Dr. Szádeczky Tamás Az adatvédelmi irányítási rendszer bevezetésének és auditálásának tapasztalatai Dr. Szádeczky Tamás Irányítási rendszerek ISO megközelítés Irányítási rendszer - Rendszer politika és célok megfogalmazásához,

Részletesebben

ISO 9001 Útmutató. Bevezetés. Érvényességi terület és kizárások. Audit folyamat

ISO 9001 Útmutató. Bevezetés. Érvényességi terület és kizárások. Audit folyamat Bevezetés Ezt a dokumentumot azért állítottuk össze, hogy segítsen megismerni az Ön szervezetének szerepét és felelősségét a regisztrációs/tanúsító folyamatban és vázolja az EMT/NQA általános elvárásait,

Részletesebben

Mester Példány. Integrált Irányítási Rendszer Dokumentáció

Mester Példány. Integrált Irányítási Rendszer Dokumentáció 1081 Budapest, Népszínház u. 57. I/8. Hatálybaléptetés időpontja: Készítette:.... Ács Lajos cégvezető - minőségügyi vezető Ellenőrizte és Jóváhagyta:.... Ácsné Cseh Ildikó cégtulajdonos Figyelem! Az, a

Részletesebben

KÉPZŐ INTÉZMÉNYEK AKKREDITÁCIÓS SZABÁLYZATA

KÉPZŐ INTÉZMÉNYEK AKKREDITÁCIÓS SZABÁLYZATA MPTSZ Nonprofit Kft. HAQFP Hungarian Association of Qualified Financial Planners Nonprofit Ltd. Sas utca 9, II/5, Budapest H-1051, Hungary P: (+36)309444260 e-mail: info@mptsz.org www.mptsz.org KÉPZŐ INTÉZMÉNYEK

Részletesebben

Projektszám: HU16121/14 oldalszám: 1/7. Szabados Éva. MSZ EN ISO 9001:2009 Minőségirányítási rendszer

Projektszám: HU16121/14 oldalszám: 1/7. Szabados Éva. MSZ EN ISO 9001:2009 Minőségirányítási rendszer Projektszám: HU16121/14 oldalszám: 1/7 Megbízó szervezet neve: D-PACK Gyártó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Székhelye: 2371 Dabas-Sári, Szent János u. 1. Megbízó szervezet vezetőségének képviselője:

Részletesebben

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése ÁROP-1.A.2. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése A Várpalotai Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése Megbízó: Várpalota Város Önkormányzata 1. A döntési mechanizmus korszerűsítése 1b) a polgármesteri

Részletesebben

A környezetbarát közbeszerzés jogi lehetőségei. Dr. Kovács László jogi tanácsadó Közbeszerzések Tanácsa

A környezetbarát közbeszerzés jogi lehetőségei. Dr. Kovács László jogi tanácsadó Közbeszerzések Tanácsa A környezetbarát közbeszerzés jogi lehetőségei Dr. Kovács László jogi tanácsadó Közbeszerzések Tanácsa A zöld közbeszerzés jogi feltételei az Unióban 1997. Európai Unió elkötelezte magát a fenntartható

Részletesebben

ISO 14000-es szabványrendszer

ISO 14000-es szabványrendszer ISO 14000-es szabványrendszer Szabvány Jele Hazai jelzet Szabvány címe ISO 14001 MSZ EN ISO 14001:2005 Környezetközpontú irányítási rendszerek. Követelmények és alkalmazási irányelvek ISO 14004 MSZ EN

Részletesebben

9.6 A tanúsítvány felfüggesztése, visszavonása vagy alkalmazási területének szűkítése

9.6 A tanúsítvány felfüggesztése, visszavonása vagy alkalmazási területének szűkítése 9.6 A tanúsítvány felfüggesztése, visszavonása vagy alkalmazási területének szűkítése 9.6.1 Cégünk a tanúsítványok felfüggesztésére, visszavonására, vagy az alkalmazási terület szűkítésére vonatkozó politikája,

Részletesebben

Tematika minőségügyi oktatáshoz MU 008.EF

Tematika minőségügyi oktatáshoz MU 008.EF Változtatás átvezetésére kötelezett példány: nem kötelezett példány: Példány sorszám: Tematika minőségügyi oktatáshoz MU 008.EF Készítette: Dr. Zagyi Bertalan Folyamatgazda Átvizsgálta: Dr. Zagyi Bertalan

Részletesebben

Az akkreditációs rendszer kialakításának helyzete TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001

Az akkreditációs rendszer kialakításának helyzete TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Az akkreditációs rendszer kialakításának helyzete TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Dr. Belicza Éva szakmai vezető / GYEMSZI egyetemi docens / SE EMK DEMIN, 2013. május 31. Miért? Mit? Ki? Hogyan? Mikor? Miből?

Részletesebben

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER IRÁNYÍTÁSA MF 01.RE

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER IRÁNYÍTÁSA MF 01.RE Változtatás átvezetésére kötelezett példány: nem kötelezett példány: Példány sorszám: MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER IRÁNYÍTÁSA MF 01.RE Készítette: Dr. Váncsa Andrea Átvizsgálta: Dr. Szűcs Gabriella Jóváhagyta:

Részletesebben

RAKTÁROZÁS MENEDZSMENT

RAKTÁROZÁS MENEDZSMENT RAKTÁROZÁS MENEDZSMENT A KÉPZÉSRŐL Raktározás menedzsment kurzusunkban az operatív szintű Raktározási ismeretek képzésnél magasabb szintre, a raktározás működtetésével, menedzsmentjével kapcsolatos kérdésekre

Részletesebben

Menedzsment rendszer tanúsításhoz

Menedzsment rendszer tanúsításhoz Menedzsment rendszer tanúsításhoz Kérjük, nyomtatott betûkkel töltse ki a jelentkezési lapot, majd küldje vissza a 06 1 413 6048-as fax számra! CÉG ADATAI Cégnév: Cím: ország irányítószám település (város)

Részletesebben

Képzés leírása. Képzés megnevezése: Orvostechnikai eszköz belső auditor (MSZ EN ISO 13485) Mi a képzés célja és mik az előnyei?

Képzés leírása. Képzés megnevezése: Orvostechnikai eszköz belső auditor (MSZ EN ISO 13485) Mi a képzés célja és mik az előnyei? Képzés megnevezése: Orvostechnikai eszköz belső auditor (MSZ EN ISO 13485) Jelentkezés Mi a képzés célja és mik az előnyei? A résztvevő a képzés után - megfelelő képesítést szerez az MSZ EN ISO 13485 szabvány

Részletesebben

Projekt Ütemterv Határidő

Projekt Ütemterv Határidő BMS- Cég: Mester Példány /BMS-regisztrációs szá: BMS-xxx Feladat célja 1 Első egbeszélés, árajánlat előkészítő adatlap felvétele előzetes helyzetfelérés árajánlathoz Felelőse 2 Árajánlat elkészítése, elfogadása

Részletesebben

Út az ITIL-en át az ISO/IEC 20000-ig

Út az ITIL-en át az ISO/IEC 20000-ig Út az ITIL-en át az ISO/IEC 20000-ig Fujitsu Siemens Computers Kft. Nádas Bence - Menedzselt szolgáltatások vezető, Fujitsu Siemens Computers Kft. Dr. Becser Balázs - ALFA-CON Tanácsadó Iroda és Oktatóközpont

Részletesebben

DEMIN XV. Hete Gabriella

DEMIN XV. Hete Gabriella Egészs szségügyi gyi szolgáltat ltatók k minőségir girányítási rendszer tanúsítás s akkreditálása DEMIN XV. Nemzeti Akkreditáló Testület Hete Gabriella minőségir girányítási vezető Előad adás s tartalma

Részletesebben

A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai

A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai Mádi-Szabó Zoltán 2010. november 18. és 22. AUDIT Tartalom A közérdeklődésre klődé számot tartó tó gazdálkodó dó fogalma Értékpapírt kibocsátó

Részletesebben

Amit a minőségről tudni kell Certified Process Quality Manager course 1 Az előadás tematikája: ISO 9001 minőségirányítási rendszer közérthetően Minőségirányítási rendszertanúsítások egy tapasztalt auditor

Részletesebben

a filozófia, amely a működést rendszerbe foglalja, a módszer, amely a vezetőség aktív stratégiaalkotását és napi irányítását feltételezi a hatáskör,

a filozófia, amely a működést rendszerbe foglalja, a módszer, amely a vezetőség aktív stratégiaalkotását és napi irányítását feltételezi a hatáskör, a filozófia, amely a működést rendszerbe foglalja, a módszer, amely a vezetőség aktív stratégiaalkotását és napi irányítását feltételezi a hatáskör, amely kiterjed valamennyi munkatársra, a gazdasági szerep,

Részletesebben

I/VI A termék tervezett felhasználási területe: I. Termékjellemzők Azon termékjellemzők bemutatása, amelyeket műszaki specifikáció (harmonizált európai szabvány vagy ÉME) előír. Abban az esetben, ha a

Részletesebben

Kockázatok az új minőségirányítási rendszerszabvány tervezetében

Kockázatok az új minőségirányítási rendszerszabvány tervezetében Kockázatok az új minőségirányítási rendszerszabvány tervezetében Dr. Horváth Zsolt 2014 A kockázat az új ISO 9001-ben MSZ/T ISO/DIS 9001:2014 (ISO/DIS 9001:2014): Bevezetés 05. Kockázatalapú gondolkodás

Részletesebben

A vállalatok és a minőségbiztosítás

A vállalatok és a minőségbiztosítás 4. A vállalatok és a minőségbiztosítás 4.1 Minőségbiztosítás piaci ösztönzői A vállalatok piaci helyzete nagyon különböző. A minőségbiztosítás bevezetésére vonatkozó kényszereket és ösztönzőket ez a piaci

Részletesebben

Az energiairányítási rendszer bevezetésének eredményei az Alcoa-nál

Az energiairányítási rendszer bevezetésének eredményei az Alcoa-nál Az energiairányítási rendszer bevezetésének eredményei az Alcoa-nál Antal László Rendszermérnök. november 7. ALCOA KÖFÉM Ipari Park Épületek & Területek: Teljes Terület: 88, m ebből Épületek: 5, m Magna

Részletesebben

Urbán n Ferenc ügyvezető. minőségi betonkészítés napjainkban 2009. február 17.

Urbán n Ferenc ügyvezető. minőségi betonkészítés napjainkban 2009. február 17. Üzemi gyárt rtásellenőrzés s tanúsítása sa Urbán n Ferenc ügyvezető MÉRNÖKI SZERKEZETEK Budapest, MTESZ minőségi betonkészítés napjainkban 2009. február 17. Aktualitása > 400 betonüzemet érinthet? Kiadott

Részletesebben

Működési és eljárási szabályzat

Működési és eljárási szabályzat Oldal: 1 / 8 TARTALOMJEGYZÉK 1. A szabályzat célja 2/8 2. Alkalmazási terület 2/8 3. Hivatkozások 2/8 4. Eljárás 2/8 4.1. Alapelvek 2/8 4.2. Pártatlanság és függetlenség 2/8 4.3 Személyzet 3/8 4.4. Tájékoztatási

Részletesebben

MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A SZÉKELY TERMÉK/PRODUS SECUIESC/SEKLER PRODUKT védjegy tanusítási rendszer MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. A védjegytulajdonos: HARGITA MEGYE TANÁCSA RO 530140 Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám, Tel.: +4 0266

Részletesebben

A könyvvizsgálat színvonalának növelése a minőségellenőrzésen keresztül

A könyvvizsgálat színvonalának növelése a minőségellenőrzésen keresztül XXIII. Országos Könyvvizsgálói Konferencia Visegrád 2015. Szeptember 4-5. A könyvvizsgálat színvonalának növelése a minőségellenőrzésen keresztül Szabó Zsuzsanna & Mádi-Szabó Zoltán Minőségellenőrzési

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

AQAP követelmények és realitások

AQAP követelmények és realitások AQAP követelmények és realitások Kerekes László minőségügyi szakértő tel: 20/777-9139 email: info@saasco.hu AQAP ALLIED QUALITY ASSURANCE PUBLICATION (SZÖVETSÉGI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KIADVÁNY) AQAP-2070

Részletesebben

Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből

Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből Dr. Fekete István Budapesti Corvinus Egyetem tudományos munkatárs SzigmaSzervíz Kft. ügyvezető XXIII. Magyar

Részletesebben

A TÜV Rheinland InterCert Kft. rendszertanúsítási szabályzata az orvostechnikai eszközök gyártói részére

A TÜV Rheinland InterCert Kft. rendszertanúsítási szabályzata az orvostechnikai eszközök gyártói részére 1. A szabályzat célja Jelen szabályzat (ORTSZ) rögzíti a TÜV Rheinland InterCert Kft. (TRI) Orvosi eszközök rendszertanúsító helye által az MSZ EN ISO 13485:2012 / EN ISO 13485:2012 + AC/2012 szerint végzett

Részletesebben

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés (Szakirányú továbbképzési (szakmérnöki) szak) Munkarend: Levelező Finanszírozási forma: Költségtérítéses Költségtérítés (összesen): 375 000 Ft

Részletesebben