Médiafogyasztás, pártválasztás és a politikai involváltság
|
|
- Domokos Farkas
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Médiafogyasztás, pártválasztás és a politikai involváltság A 2010 évi parlamenti választás előtt végzett kutatás adatai alapján Bevezetés A DKMKA Magyar Választáskutatási Program keretében készült kutatás része annak a kutatás-sorozatnak, amelynek során a program keretében dolgozó kutatók panel- és keresztmetszeti kutatások révén tárják fel a magyar választók viselkedését és az azokat befolyásoló tényezőket. A panelkutatás első hulláma 2008-ban készült, a második 2009-ben az Európai Parlamenti választás előtt, a tanulmány alapjául szolgáló harmadik adatfelvétel keresztmetszeti jellegű volt, és a 2010-es országgyűlési választások előtt készült. A sorozat következő eleme a 2010-es önkormányzati választásokat megelőzően készül el. Az adatfelvételt két közvélemény-kutató intézet, az Ipsos és a Medián készítette, egymástól függetlenül, de azonos szabályok alapján készült, egyenként 70 fős minta személyes megkérdezése révén. A minta többlépcsős véletlen eljárással készült. A mintavételi pontok a panelkutatásban szereplő lakcímek voltak, amelyekről kiindulva szigorú agoritmust alkalmazva, úgynevezett véletlen sétás eljárással választotta ki a kérdezőbiztos azt a háztartást, amelyben megkísérelte elkészíteni az interjút. Többszemélyes háztartásban ugyancsak véletlen eljárással, az úgynevezett születésnapos módszerrel (az interjú készítésének időpontját leközelebb követő születési dátumú személyt kiválasztva) határozta meg azt a személyt, akit felkért az interjúra. A kérdőív tartalmilag azonos volt, csupán a két intézet kérdezéstechnikai standardjainak különbsége következtében, és minimális mértékben - csupán ebben a tekintetben tértek el egymástól. Az adatfelvétel március -ika és április 9-ike között készült. Részvételi szándék A Medián havonta 1200 fős országos reprezentatív mintán készülő omnibusz adatfelvételei alapján a 2006-os és a 2010-es országgyűlési választások között a részvételüket biztosnak mondó szavazópolgárok aránya és 64 százalék között változott, az időszakban átlagosan 0 százalék volt. A maximális értéket a választást közvetlenül követő hónapban regisztráltuk, ezt követően a választókedv négy hónapon keresztül mérsékelten csökkent, és ez a tendencia az öszödi beszéd nyilvánosságra kerülése, illetve az önkormányzati választás 1
2 előtt fordult meg (7 százalék). A minimális értéket 2009 decemberében regisztráltuk, ezt követően folyamatosan, havonta átlagosan 3 százalékponttal nőtt a szavazók aránya, egykét héttel a választások előtt szavazásra jogosultak 6 százaléka mondta biztosnak részvételét a választásokon. A DKMKA Magyar Választáskutatási Program keretében készült kutatás adatfelvétele a választás időpontjához átlagosan egy héttel közelebbi időszakban, március -a és április 9- e között készült. Ebben az időszakban a megkérdezettek 60 százaléka mondta azt, hogy biztosan elmegy majd szavazni április 11-én. A két adatfelvétel közötti egy hét során tehát 4 százalékponttal nőtt a biztos szavazók aránya. A tényleges részvételi arány (64 százalék) végül is nem esett túlságosan messze ettől az aránytól. Ami viszont némileg meglepő: a részvételi kedv nem különbözik számottevően az adatfelvételi időszak első és második felében, azaz a kampányfinis nem növelte kimutatható mértékben a részvételi szándékot (1. ábra). A pártválasztási szándékokat nézve először is azt látjuk, hogy a megkérdezettek 74 százaléka megnevezte azt a pártot, amelyikre szavazna, ha elmenne. Ez azért különösen figyelemreméltó, mert a kampány előtti időszakban készült felmérésekben több éven át mindig jóval százalék fölött volt az úgynevezett bizonytalanok aránya. A kampány tehát viszonylag sok embert kötött valamelyik párthoz. A pártválasztók választásait a tényleges választási eredményekkel összehasonlítva az látszik, hogy a felmérés jelentősen felülbecsülte a Fidesz és az MSZP várható eredményét, miközben a Jobbik és az LMP várható eredményét alábecsülte. A választani tudó biztos szavazókra alapozott becslésnek ráadásul számottevően nagyobb a hibája, mint az egyszerű pártválasztásokra alapozott becslésnek. Ez azt sejteti, hogy a különböző pártok támogatói nagyjából azonos valószínűséggel mentek el szavazni. Hírműsor nézés Az m1, az RTL Klub, és a TV2 adásait gyakorlatilag minden felnőtt magyar tudja nézni az országban. Az m2 viszont csak a háztartások 90 százalékában fogható, a Duna TV a háztartások 89 százalékában, a Magyar ATV 87 százalékukban, a Hír TV 86 százalékukban. Az Echo TV viszont csak a háztartások 78 százaléka számára elérhető. A 18 évnél idősebb magyarok 96 százaléka valamilyen gyakorisággal nézni szokta a különböző csatornák politikai hírműsorait, és mindössze 4 százalék mondta azt, hogy
3 egyáltalán nem szokott politikai hírműsorokat nézni. A legnagyobb nézettséggel a két országos kereskedelmi csatorna, az RTL Klub és a TV2 hírműsorai büszkélkedhetnek. Ha az egyes műsorok nézésének gyakorisága alapján százfokú mutatót számítunk, amelynek értéke akkor érné el maximumát, ha mindenki minden nap nézné az adott műsort, és akkor lenne nulla, ha soha senki nem nézné, közvetlenül összehasonlíthatók az adatok. Az RTL Klub hírműsorai valamelyest nagyobb intenzitással követik az emberek, mint a TV2- jéit, a köztelevíziók közül az m1 híradói a legnézettebbek, az m2 és a Duna hírműsorai közel azonos mértékben vonzzák a nézőket. A politikailag elfogultnak mondott csatornák hírműsorai közül a Hír TV-n láthatóak közönségaránya csak 9 százalékponttal marad el az ATV-jétől, de az előbbiek műsorait lényegesen intenzívebben nézi saját közönsége, mint az utóbbiét. Sőt, a Hír TV hírműsorainak közönsége a két kisebb köztévé műsorainál is nagyobb (1. táblázat). Az egyes csatornák nézettségi mutatói a legtöbbször pozitívan és viszonylag szorosan korrelálnak egymással. Ez azt jelenti, hogy sokan vannak, akik sokoldalúan tájékozódnak, illetve azok is, akik ritkán és olyankor is többnyire alkalomszerűen csatornát választva tájékozódnak. Gyakorlatilag egyik csatorna hírműsorait sem más csatornák hírműsorainak a rovására nézi a közönség (csupán egyetlen szignifikáns negatív korrelációt találtunk, mégpedig az RTL Klub és az Echo TV között, ám ez a negatív együttjárás is nagyon gyenge: r=0,06). Ez azt jelenti, hogy kevesen nézik valamely másik csatorna rovására egy másik tévéadó hírműsorait. A hol ezt hol azt nézem a tipikus stratégia. Az eseti hírműsor nézés pedig majdnem bizonyosan aszerint történik, hogy egyébként éppen melyik csatornát nézik az emberek akkor, amikor a hírműsor következik, és kevesen vannak, akik előre eltervezetten kapcsolnak valamelyik csatorna konkrét politikai műsorára. Pártállás szerint nézve a nézettség átlagokat persze szignifikáns különbségek láthatók, de azért nem drámaian nagyok, és minden csatornának van nézője minden párt táborában (2. táblázat). Az MSZP támogatóinak körében is viszonylag sokan nézik a Hír TV-t és az Echo TV-t is, mint ahogy a Jobbik, és a Fidesz szavazótáborában is sokan vannak, akik belenéznek az ATV politikai hírműsoraiba. A évesek körében mindössze 3 pont a közszolgálati m1 politikai hírműsorainak nézettségi átlaga, a - évesek körében 3 pont, a 4-9 évesekében 64 pont, a 60 évnél idősebbekében pedig 72 pont. A lakóhely annyiban függ össze a hírműsor-választással, hogy a két nagy kereskedelmi csatorna hírműsorait kisebb valószínűséggel nézik a
4 budapestiek, mint a vidékiek. Ez feltehetően abból adódhat, hogy a fővárosban gyakorlatilag teljeskörű a Hír TV, az Echo TV és az ATV vételi lehetősége. Nemek és iskolai végzettség szerint nézve az átlagokat azt találtuk, hogy a férfiak és a diplomások az átlagosnál egy kicsivel nagyobb valószínűséggel nézik a Hír TV és az Echo TV hírműsorait. Ez azt jelzi, hogy a kisebb csatornák hírműsorainak nézése a vételi lehetőségek mellett kulturális mintázatokkal is összefügg. Az RTL Klub és a TV2 hírműsorainak nézése nem korrelál a politika iránti érdeklődéssel, az összes többi mutató esetében viszont szignifikáns és természetesen pozitív a korreláció, ám nem túlságosan szoros. A viszonylag legszorosabb együttjárást a Hír TV politikai hírműsorainál találtuk: r=0,31. A politikai iránti fokozott érdeklődés tehát a leginkább úgy hat a tévés hírműsorok nézési szokásaira, hogy az alternatív tematikus, és politikailag karakteres csatornák felé is nyitottá teszi az embereket. Tulajdonképpen mindegyik felé, de persze elsősorban azok felé, amelyek - az általános vélekedés szerinti - politikai irányultsága összhangban van a nézők személyes politikai preferenciáival. Olyan ember viszont nagyon kevés él az országban, aki kizárólagosan csak a saját politikai orientációjával szinkronban lévő csatornák tájékoztatására hagyatkozik. A legfontosabb tanulság tehát az, hogy a politikai hírműsor-fogyasztást nézve korántsem olyan megosztott a magyar társadalom, mint azt a pártok nyilvános szereplései, a médiaviták, illetve a tényleges politikai megosztottság alapján vélhetnénk. Egyszerre nézve a válaszokat négy tévés hírfogyasztási típus valamelyikébe sorolhatóak a válaszadók. Az alkalmazott klaszter-analízis algoritmus minden válaszadót besorol valamelyik csoportba, és persze minden csoportban vannak, akiknek a válaszmintázata elég messze esik saját csoportjának tipikus válaszmintázatától. Ugyanakkor az algoritmus optimalizálja a csoporthatárokat úgy, hogy maximalizálja a csoportok közti távolságokat, és minimalizálja a csoporton belüli, az egyes csoporttagok közötti távolságokat. Az emberek csupán négy százaléka nem néz egyetlen híradót sem. A többiek a különböző csatornák hírműsorainak nézési gyakorisága alapján négy csoportba sorolhatók. Legnagyobb létszámú csoportjuk (38 százalék) elsősorban a két nagy kereskedelmi csatorna műsorait nézi, 24 százalékuk sokoldalúan tájékozódik, 19 százalékuk számára különösen fontosak a jobboldali beállítottságúnak mondott csatornák hírműsorai, további 19 százalék pedig csak ritkán, alkalomszerűen néz hírműsorokat (3. táblázat). A politika iránt természetesen azok érdeklődnek a leginkább, akik sokoldalúan tájékozódnak. E körben +22 pont az érdekli nem érdekli válaszok mérlege. A ritkán tájékozódók mérlege viszont -1 pont, és a kereskedelmi csatornákon tájékozódók átlaga is negatív: -9 pont.
5 A ritkán tájékozódók lényegesen nagyobb valószínűséggel nézik az RTL Klub, mint a TV2 hírműsorait, és többek között ez is oka annak, az RTL Klub nézettsége összességében nagyobb. Ám az összefüggés inkább közvetve érzékelhető, vagiy a ritkán tájékozódók, azért nézik gyakrabban az RTL Klub hírműsorait, mert eleve többet időznek itt, mint a másik nagy kereskedelmi csatornán. A jobboldali beállítottságú csatornákat preferálók politika iránti érdeklődésének átlaga +19 pont, azaz nem kiugróan magas. Ugyanakkor a választási részvételi valószínűség-becslések átlaga éppen ebben a csoportban a legmagasabb, 73 pont, miközben a sokoldalúan tájékozódók átlaga csak 69 pont, a másik két csoporté pedig mindössze 9 pont. A Hír TV és az Echo TV politikai hírműsorai tehát valamivel jobban mozgósítottak a választási részvételre, mint a többi csatorna hírműsorai, vagy legalábbis ezeknek a csatornáknak a közönsége olyanokból áll, akik eleve aktívabbak politikailag. Másfelől, a mért összefüggések azzal is megmagyarázhatóak, hogy a balra, illetve liberális irányba nyitottak sokkal inkább elbizonytalanodtak az elmúlt években, mint a kétharmados győzelemre készülődő jobboldal hívei. Azok körében, akik egyáltalán nem szoktak politikai hírműsorokat nézni (a felnőtt lakosság 4 százaléka) -47 pont a politikai iránti érdeklődés mérlege, - bár az átlagosnál lényegesen alacsonyabb - de számottevő (42 pont) a részvételi valószínűség mutatója. A legmarkánsabban az MDF kevés támogatójának politikai hírműsor nézési szokásai térnek el másokétól, de nagyon nagy a kontraszt a Fidesz és az MSZP szavazótábora között is. Az utóbbiban magas a sokoldalúan tájékozódok aránya, az előbbiben pedig természetesen azoké, akik nyitottak a jobboldali csatornákra. A jobboldali beállítottságú csatornákat a budapestiek preferálják a legnagyobb valószínűséggel. Ebben azonban szerepet játszik az is, hogy csak a fővárosban tekinthető gyakorlatilag 100 százalékosnak a Hír TV és az Echo tévé vételi lehetősége. A megyeszékhelyeken, megyei jogú városokban élők körében viszont a sokoldalúan tájékozódók aránya magasabb az átlagosnál. A sokoldalú tájékozódás amúgy a 60 évnél idősebbekre a legjellemzőbb. A évesek több mint harmada viszont nem néz vagy csak ritkán néz politikai hírműsorokat. Őket vagy kevéssé érdekli a politika, vagy inkább az interneten tájékozódnak. Iskolázottság szerint nézve az a legfeltűnőbb, hogy az érettségizettek és a diplomások sokkal kisebb mértékben tájékozódnak a kereskedelmi csatornákból, mint a kevésbé képzettek. Az érettségizettek és a diplomások szokásai között viszont nincsenek jelentős különbségek (2. ábra, 3. ábra, 4. ábra,. ábra).
6 Újságolvasás A felnőtt magyarok 6 százaléka azt mondta: szokott napilapot olvasni. Ez az esetek döntő többségében a helyi, megyei lapot jelenti. A Blikk az újságolvasók 61 százalékának a kezében szokott megfordulni valamilyen gyakorisággal, a többi napilapot viszont kevesebb mint a harmaduk szokta ólegalább időnként kézbe venni. Napi rendszerességgel mindössze a 18 évnél idősebbek alig több, mint negyede olvas napilapot, és ebből csak 3 százalék néz bele nap mint nap több újságba is (4.táblázat). Pártpreferencia szerint csak a Népszabadság és a Magyar Nemzet olvasási gyakorisága eltérő. És ami igazán meglepő: egyik napilap olvasási gyakorisága sem korrelál szignifikánsan a választási részvételi valószínűséggel. Ez persze főleg azért van így, mert kevesen olvassák a napilapokat. Ugyanakkor a politikai iránti érdeklődéssel is csak nagyon gyengén korrelálnak az olvasási gyakoriságok. Az újságolvasás tehát sokkal inkább szokások, hagyományok és életstílus dolga, mint a politika iránti érdeklődésé. A politika iránt fokozottan érdeklődő fiatalok inkább az elektronikus médiákat preferálják, és a napilapok helyett egyre inkább az internetről tájékozódnak. Politikai hetilapokat is csak kevesen olvasnak. A 18 évnél idősebbek 86 százaléka egyáltalán nem olvas ilyeneket, 9 százalékuk csak egy hetilapot szokott legalább időnként olvasni, 4 százalékuk kettőt, és mindössze 1 százalék azok aránya, akik három vagy több politikai hetilapot is olvasnak valamilyen gyakorisággal. A legnépszerűbb hetilap a HVG. Ez a felnőttek 8 százalékának a kezében fordult meg az elmúlt három hónapban. A Heti Válasz-t 4 százalék, az ÉS-t, a Magyar Narancsot és a Figyelőt 3-3 százalék olvassa, a Barikádot pedig mindössze 2 százalék vette a kezébe az elmúlt három hónapban. A Barikád olvasói gyakorlatilag mind a Jobbik támogatói, míg a többi hetilap olvasói között mindenféle pártállású ember megtalálható. A legtöbb hetilapot az LMP támogatói olvassák (6. ábra 7. ábra, 8.ábra). Internet A felnőtt magyarok mindössze 37 százaléka szokott internetes oldalakon híreket olvasni, és ebből csak 8 százalék naponta. Másik 8 százalék hetente olvas az interneten híreket, 21 százalék pedig csak havonta vagy ritkábban. A 100 fokú skálára vetített válaszok átlaga így mindössze 19 pont. Az LMP-támogatók átlaga azonban 31 pont, és a Jobbik támogatói is az átlagosnál valamivel nagyobb valószínűséggel
7 olvasnak híreket internetes oldalakon. A bizonytalanok és az MDF-támogatók körében viszont mindössze 14 pont az átlag. A legtöbben az origo.hu és az index.hu web helyek politikai témájú oldalait szokták látogatni (. táblázat). Médiahasználat A felnőtt magyarok 2 százaléka mindennap, vagy majdnem minden nap figyelemmel kíséri a politikai híreket a televízióban. A rádiókból 19 százalékuk, a napilapokból pedig 18 százalékuk tájékozódik napi rendszerességgel a politikáról. Hetilapokból mindössze a megkérdezettek tizede tájékozódik heti rendszerességgel, az internetet pedig 9 százalék használja naponta vagy majdnem minden nap a politikai hírekről való tájékozódásra. Végül 7 százalék azok aránya, akik egyik médiatípust sem használják a politikáról való tájékozódásra. Ha a válaszokat 100 fokú skálára vetítjük, a tévé tájékozódásban betöltött szerepét mutató skála átlaga 7 pont, a rádióiét mutatóé 4 pont, a napilapokét mutatói 37 pont, az internet jelentőségét mutató skálának pedig 21 pont az átlaga. (A hetilapok átlaga 11 pont, de ez nem összevethető a többi médiával.) (6. táblázat, 9. ábra) Az MSZP és a Fidesz média típus használati profiljai gyakorlatilag egyformák, az LMP és kisebb mértékben a Jobbik támogatói körében azonban az átlagosnál lényegesen nagyobb az internet jelentősége. Az MDF támogatói használják a legkevésbé az online hírforrásokat, de ebben a körben a legnagyobb a rádióból tájékozódók aránya. Végül a bizonytalanokra a leginkább jellemző az, hogy sehonnan sem, vagy csak ritkán tájékozódnak a politikai hírekről. Ha megnézzük a politika iránti általános érdeklődés korrelációit a médiatípus-használati mutatókkal, akkor azt találjuk, hogy van ugyan szignifikáns kapcsolat, de csak laza. A viszonylag legszorosabb együttjárást a tévés tájékozódással találtuk: r=0,33. Véleményvezérek A felnőtt magyarok százaléka azt mondta, gyakran fordul elő, hogy megpróbálja meggyőzni a barátait, ismerőseit, munkatársait a saját álláspontja felől olyan politikai kérdésekkel kapcsolatban, amelyekről valamilyen határozott álláspontja van. A megkérdezettek 16 százalékával néha, 24 százalékukkal pedig ritkán szokott ez előfordulni. 47 százalék azt mondta, hogy soha sem akar másokat meggyőzni a saját álláspontjáról, 9
8 százalék pedig azt, hogy nem szokott saját álláspontja lenni. Azt nem tudhatjuk, hogy mennyire sikeresek ezek a meggyőzési kísérletek, de azt azért megállapíthatjuk az adatokból, hogy mindössze pár százalék az aktív vélemény-vezérek aránya a politikai témákban. Ha a válaszokat 100 fokú skálára vetítjük, mindössze 23 pont az átlag. Az így képzett mutató r=0,2 körüli szinten, azaz gyengén de azért szignifikánsan és pozitívan korrelál a hetilapból tájékozódással, az interneten tájékozódással és a rádióból tájékozódással is. A véleménybefolyásoláshoz saját vélemény kell, ehhez viszont nem árt tájékozódni. Mindez azt jelenti, hogy a médiában megjelenő politikai üzenetek, illetve vélemények a személyes csatornákon keresztül előbb-utóbb eljutnak olyanokhoz is, akik egyébként nem nagyon szoktak a médiában tájékozódni a politikáról. Ugyanakkor a családi, baráti, szomszédsági és munkahelyi beszélgetésekben nem túl gyakori beszédtéma a politika, és csak kevesen vannak, akik aktív szereplői ezeknek a diskurzusoknak, ha mégis terítékre kerül a téma. A konkrét médiumok közül a kurucinfo, a Hír TV, illetve a Magyar Narancs és a HVG korrelál r=0,2 körüli szinten a vélemény-vezérség mutatóval. Főleg azért, mert a kisebb pártok támogatói az átlagosnál nagyobb valószínűséggel próbálnak meggyőzni másokat a saját álláspontjukról. A Fidesz és az MSZP táborában átlagos mértékben találunk véleményvezéreket, a Jobbik átlaga 3 pont, az MDF-é 34 pont, az LMP átlaga pedig 32 pont., míg a bizonytalanok körében természetesen jóval a főátlag alatt van (10 pont). Ezek a számok azt is jelzik, hogy a Jobbik nem kis részben annak is köszönhette azt, hogy az előzetes várakozásokhoz képest viszonylag sokan döntöttek a radikális párt mellett, mert az ő híveik próbálták a leginkább meggyőzni környezetüket, és ez eredményes is lehetett, elsősorban azok körében, akik a Fidesz és a Jobbik között ingadoztak. A sokoldalúan tévézők és a jobboldali adókat preferálók körében is pont a mutató átlaga, szemben a 23 pontos főátlaggal. Általában az átlagosnál nagyobb valószínűséggel a azokból lesznek véleményvezérek, akik tájékozottak a politikában. Az viszont a valószínűleg az aktuális politikai erőviszonyokkal, illetve a stílusok különbözőségeivel magyarázható, hogy a jobboldali üzenetekre nyitottak aktívabbak, a politikai diskurzusokban, mint azok, akik jelenleg kisebbségben lévő baloldali és liberális nézeteket képviselnek. A legnagyobb gyakorisággal a 4-9 éves férfiak, illetve a középkorú diplomások próbálnak meggyőzni másokat a saját politikai álláspontjukról. A 60 évnél idősebb diplomások viszont már semmivel sem nagyobb valószínűséggel győzködnek másokat, mint az idős érettségi nélküliek (10. ábra, 11. ábra).
9 1. ábra A választáson való részvételüket biztosnak mondók aránya (százalék) ábra A politikai hírműsor-nézési típusok pártpreferencia szerint (százalék) jobboldali nem néz ritkán néz kereskedelmi sokoldalú nt/nm MDF 6 0 LMP Jobbik MSZP Fidesz % 20% 40% 60% 80% 100%
10 3. ábra A politikai hírműsor-nézési típusok lakóhely szerint (százalék) jobboldali nem néz ritkán néz kereskedelmi sokoldalú kistelepülés kisebb város nagyváros Budapest % 20% 40% 60% 80% 100% 4. ábra A politikai hírműsor nézési-típusok életkor szerint (százalék) jobboldali nem néz ritkán néz kereskedelmi sokoldalú 60+ év év év év % 20% 40% 60% 80% 100%
11 . ábra A politikai hírműsor nézési-típusok iskolázottság szerint (százalék) jobboldali nem néz ritkán néz kereskedelmi sokoldalú diplomás érettségizett nincs érettségi % 20% 40% 60% 80% 100% 6. ábra A Népszabadság olvasása pártpreferencia szerint (százalék) naponta hetente többször ritkán nem olvassa nem olvas napilapot Jobbik 3 3 nt/nm Fidesz 1 49 MDF 11 4 LMP MSZP % 20% 40% 60% 80% 100%
12 7. ábra A Magyar Nemzet olvasása pártpreferencia szerint (százalék) naponta hetente többször ritkán nem olvassa nem olvas napilapot MSZP 1 0 nt/nm LMP 6 6 Jobbik MDF 3 48 Fidesz % 20% 40% 60% 80% 100% 8. ábra Hetilapok olvasása az elmúlt 3 hónapban pártpreferencia szerint (százalék) HVG Heti Válasz Figyelő ÉS Magyar Narancs Barikád MSZP Fidesz Jobbik LMP MDF nt/nm
13 9. ábra A különböző médiumok szerep a tájékozódásban pártpreferencia szerint (százalék) tévé rádió napilap internet Fidesz MSZP Jobbik LMP MDF nt/nm 10. ábra A vélemény-vezérség mutató átlaga nemek és életkor szerint (százfokú skála) férfiak nők év - év 4-9 év 60+ év
14 11. ábra A vélemény-vezérség mutató átlaga iskolázottság és életkor szerint (százfokú skála) nincs érettségi érettségizett diplomás év - év 4-9 év 60+ év 1. táblázat Milyen gyakran szokta nézni a következő tévéadók politikai hírműsorait? (szinte százfokú a hírműsort nézők minden hetente hetente ritkábban ) skála körében nap többször soha átlaga RTL Klub TV MTV1 (m1) Hír TV MTV2 (m2) Duna TV Magyar ATV az Este (m1) Echo TV
15 2. táblázat A politikai hírműsorok nézettség átlagai pártprefrencia szerint a hírműsort nézők körében Jobbik Fidesz nt/nm LMP MDF MSZP RTL Klub TV m m Duna TV Hír TV Magyar ATV az Este Echo TV táblázat A politikai hírműsor nézési típusok (az egyes változók átlagai a csoporton belül) a hírműsort nézők körében kereskedelmi csatorna sokoldalúan tájékozódók Jobboldali csatorna ritkán tájékozódók RTL Klub TV m m Duna TV Hír TV Magyar ATV az Este Echo TV a csoport aránya 38% 24% 19% 19%
16 4. táblázat Milyen gyakran olvassa Ön a következő lapokat? (százalék) minden nap hetente többször ritkábban helyi, megyei lap Blikk Metropol Népszabadság Magyar Nemzet Magyar Hírlap 1 1 Népszava 0, 0, 4. táblázat Hírportálok olvasása (százalék) naponta hetente ritkábban soha nem olvas net híreket origo index Hír TV on-line Magyar Nemzet on-line iwiw politikai témák stop hirszerzo Népszabadság on-line kurucinfo facebook politikai témák
17 6. táblázat Milyen gyakran kíséri figyelemmel a politikai híreket, milyen gyakran informálódik a következő forrásokból? (százalék) minden nap vagy szinte minden nap hetente többször hetente egyszer kétszer ritkábban soha vagy szinte soha televízióból rádióból napilapokból internetről hetilapokból
Budapest, december. Médiahasználat, politikai napirend és választási részvétel. Bevezetés
Budapest, 2010. december KÖZVÉLEMÉNY- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET POB 551, BUDAPEST, H-1539 TELEFON: 361 250 4322 FAX: 361 250 4346 E MAIL: median@median.hu WEB: http://www.median.hu Médiahasználat, politikai
RészletesebbenHírfogyasztás, pluralizmus, demokratikus részvétel A sokszínű tájékozódás esélyei
Hírfogyasztás, pluralizmus, demokratikus részvétel A sokszínű tájékozódás esélyei Arra a kérdésre, hogy mennyire szabad és sokszínű a média, nem csak abból az irányból érdemes választ adni, hogy milyen
RészletesebbenHírfogyasztás, pluralizmus, demokratikus részvétel A sokszínű tájékozódás esélyei
2013 Hírfogyasztás, pluralizmus, demokratikus részvétel A sokszínű tájékozódás esélyei Mérték Médiaelemző Műhely 2013.09.12. Az elemzésről A demokrácia működésének meghatározó fontosságú kérdése, hogy
RészletesebbenA közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA
A közhangulat 016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A Republikon Intézet idén hatodik alkalommal végezte el havi közvélemény-kutatását. A nem, életkor, végzettség és településtípus
RészletesebbenAlba Radar. 4. hullám. Helyi politikai preferencia
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron. hullám Helyi politikai preferencia. szeptember. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs Műhely Echo Research Center
Részletesebben30. hullám. II. Gyorsjelentés. Adományozási szokások január 2.
30. hullám II. Gyorsjelentés Adományozási szokások 2017. január 2. 1 A KUTATÁS HÁTTERE ÉS MÓDSZERTANA A Magyar Városkutató Intézet havi rendszerességgel vizsgálja a települések, különös tekintettel a városok
RészletesebbenAlba Radar. 6. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 6. hullám Lakossági vélemények a Fehérvár Televízió Ütköző című műsoráról 2011. február 28. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu
RészletesebbenKözelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL
Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL ÖSSZEFOGLALÁS! Továbbra is igen magas a kvótareferendummal kapcsolatos
RészletesebbenA politikai tájékozódás forrásai Magyarországon
A politikai tájékozódás forrásai Magyarországon Trendek, 0- A kutatást támogatta: Friedrich Ebert Stiftung Szakmai partner: Medián Közvélemény és Piackutató Intézet Mérték Médiaelemző Műhely 0. november
RészletesebbenÚJPEST MÉDIA-KUTATÁS. Közvélemény-kutatás, 2007 október Újpesti Média Kht részére
ÚJPEST MÉDIA-KUTATÁS Közvélemény-kutatás, 27 október Újpesti Média Kht részére TARTALOM A kutatás paraméterei Eredmények: Tájékozódási szokások Újpest TV lakossági megítélése Újpesti Napló lakossági megítélése
RészletesebbenÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉKRŐL - ÁBRÁK -
LAKOSSÁGI VÉLEMÉNYEK AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉKRŐL 201. április - ÁBRÁK - MÓDSZERTANI ÁTTEKINTÉS A kutatást végezte: Ipsos Zrt. Mintanagyság: 1000 fő Mintavétel módja: személyes kérdezés, kérdezőbiztosok által,
RészletesebbenAlba Radar. 3. hullám. Vélemények a fehérvári médiáról
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 3. hullám Vélemények a fehérvári médiáról 10. augusztus 31. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs Műhely Echo
RészletesebbenAlba Radar. 13. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 13. hullám Lakossági vélemények az önkormányzati médiáról 2012. július 3. Készítette: Domokos Tamás truff@echomail.hu Echo Innovációs
RészletesebbenOlvasói szegmentáció, olvasói profilok
Olvasói szegmentáció, olvasói profilok A hatékony sajtó V. - A sajtófogyasztásról általánosan A sajtófogyasztásba bevontak aránya 3 Kiterjedt olvasói bázis: 14 év feletti lakosok öthatoda elérhető valamilyen
RészletesebbenMÉRTÉK MÉDIAOMBUDSMAN
MÉRTÉK MÉDIAOMBUDSMAN Adatok az online hírfogyasztásról Az elemzést készítette Győri Adél és Timár János. 2017. április Tartalom A hírfogyasztás alapvető jellemzői... 2 Hírfogyasztás valamennyi médium
RészletesebbenKik voltak a NOlimpia aláírói?
Kik voltak a NOlimpia aláírói? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A NOlimpia-kampány sikeresen szólította meg a pártnélküli budapestieket és a legtöbb társadalmi csoportot, ám a kormánypárti, valamint
RészletesebbenVálasztásoktól távolmaradók indokai:
KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a
RészletesebbenAlba Radar. 20. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:
RészletesebbenKutatás a év közötti magyar lakosság körében. Megrendelő: Café PR
Kutatás a 14-49 év közötti magyar lakosság körében Megrendelő: Café PR Tinédzserek médiahasználata (korábbi Pulzus-kutatás reprezentatív eredménye) TINIK ÉS AZ INTERNET 36% okostelefonfüggőnek tartja magát
RészletesebbenA Facebook nem politikai csodafegyver
A Facebook nem politikai csodafegyver a Nézőpont Intézet Médiaműhelyének legfrissebb elemzése Készült: 01. december 18. 1 01. december 18. A FACEBOOK NEM POLITIKAI CSODAFEGYVER Választók a Facebook on
RészletesebbenHÍRFOGYASZTÓI PROFILOK
HÍRFOGYASZTÓI PROFILOK ELŐADÓ: VÖRÖS CSILLA Mérők Klubja 2013.05.30. TARTALOM A hírek közönsége A hírfogyasztás dimenziói Hírfogyasztók preferenciái 2 NAPI TÉVÉNÉZÉSI IDŐ ÉS ELÉRÉS 2013 Q1, célcsoport:
RészletesebbenA politikai tájékozódás forrásai Magyarországon
A politikai tájékozódás forrásai Magyarországon A médiastruktúra átalakulása előtti és az utána következő állapot A kutatást támogatta: Friedrich Ebert Stiftung Szakmai partner: Medián Közvélemény és Piackutató
RészletesebbenAlba Radar. 1. hullám. Politikai helyzetkép
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 1. hullám Politikai helyzetkép. június 1. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs Műhely Echo Research Center www.echonetwork.hu
RészletesebbenAz Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer
Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,
RészletesebbenFábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet
Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai
RészletesebbenA médiahasználat változása
A médiahasználat változása Kántor Kata, 2011. április 6. Tartalom 1 Médiafogyasztás 2 3 4 5 Újságolvasás Tévénézés Rádióhallgatás Internet 6 Médiaköltés 1 Médiafogyasztás Médiumok - pillanatkép 4 2005
RészletesebbenAlba Radar. 18. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám A székesfehérvári parkok megítélése a fehérváriak szerint 2013. június 17. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu
RészletesebbenAlba Radar. 14. hullám. A lakosok politikai preferenciája
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 14. hullám A lakosok politikai preferenciája 12. szeptember. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs Műhely Echo
RészletesebbenAlba Radar. 28. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 28. hullám Civil szervezetek megítélése Székesfehérváron 2015. november 6. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu
RészletesebbenAlba Radar. 26. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 26. hullám Az elmúlt év értékelése és a jövőre vonatkozó lakossági várakozások 205. január 3. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu
RészletesebbenA Kőbánya-Kispest metróvégállomás környezetében tervezett beruházás április
A Kőbánya-Kispest metróvégállomás környezetében tervezett beruházás 200. április 2 Vezetői összefoglaló A 19. kerületi lakosok több mint háromnegyede hallott a Kőbánya- Kispest metróvégállomás környezetében
RészletesebbenIpsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable
Vélemények A munka törvénykönyvének módosításáról 2011. szeptember Nobody s Unpredictable Módszertani áttekintés A kutatást végezte: Ipsos Média-, Vélemény és Piackutató Zrt. Mintanagyság: 800 fő Mintavétel
RészletesebbenElemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 5. 1999. július. Budapest, 1999. augusztus
Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 5. 1999. július Budapest, 1999. augusztus Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI
Részletesebben50 FELETT IS AKTÍVAN!
50 FELETT IS AKTÍVAN! KI A CÉLCSOPORT? főbevásárlók (elsősorban nők) 25-30 éves, családos, ABC státuszú nők 40+ -os nők 50+ -os korosztály kismamák, babáskisgyerekes anyukák ÁTLAGÉLETKOR VILÁGVISZONYLATBAN
RészletesebbenA MEGÚJULT KÖZMÉDIA JOBB, MINT A HÍRE
A MEGÚJULT KÖZMÉDIA JOBB, MINT A HÍRE A NÉZŐPONT INTÉZET ELEMZÉSE 2016.03.11. A MEGÚJULT KÖZMÉDIA JOBB, MINT A HÍRE 2016.03.11. 2 A MEGÚJULT KÖZMÉDIA JOBB, MINT A HÍRE Március 15-én lesz egy éves a megújult
RészletesebbenTÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN
TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2014. MÁJUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS 2014. OKTÓBER 9. A MAGYAR NÉPESSÉG MEGOSZLÁSA ÉS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA 9,4 M Összes személy Van a háztartásban A tévés háztartásban élő 4 éven felüli
RészletesebbenBudapesti politikai helyzetkép 2015 végén
Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén Budapest jelenleg kevésbé kormányellenes vagy borúlátó, mint az ország egésze. A fővárosban is többségben vannak azok, akik kormányváltást szeretnének, de arányuk
RészletesebbenNem nézni kell, hanem benne kell lenni!
Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! A média világa: ahol jó lenni? Ha nekünk fontos Ha az újságírónak fontos A média világa: ahol jó lenni? Mit engedhetnek meg maguknak az újságírók, és mit engedhetünk
RészletesebbenÖsszességében hogyan értékeli az igénybe vett szolgáltatás minőségét?
Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. 2016. évi fogyasztói vizsgálat eredményei Elosztói szolgáltatások és vállalat specifikus kérdések ÉSZAKI és DÉLI régió A hat magyarországi földgázelosztó társaság fogyasztói
RészletesebbenBérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?
Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar
RészletesebbenMiért nincs több nő a magyar politikában?
Miért nincs több nő a magyar politikában? Vezetői összefoglaló A párton belüli támogatás hiánya és a családi kötelezettségek okozta időhiány ez a két fő oka a nők alacsony parlamenti arányának az Integrity
RészletesebbenA sajtó közönsége 2008-ban
What do we see? A sajtó közönsége 2008-ban Nobody s Unpredictable Az egyes médiatípusok közönségének nagysága 2008. II. félévében (ezer fı, 15 évnél idısebbek) 9000 8000 7000 7650 7049 6800 6000 5000 4000
RészletesebbenKözösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember
Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Összefoglaló A felnőtt internetező lakosság csaknem 60 százaléka dolgozik teljes vagy részmunkaidőben. Munkahelyükön
Részletesebben2008 É-V. magyarok (984 személyből álló
A VAJDASÁGI MAGYAROK MÉDIAFOGYASZTÁSA Közvélemény-kutatás 2007, 2008 Forrásanyag: Magyarságkutató Tudományos Társaság közvélemény-kutatása kutatása kérdőíves felmérés, 2007 és 2008 Kutatási feladat: 2007
RészletesebbenTHE GALLUP ORGANIZATION PRINCETON, NEW JERSEY MAGYAR GALLUP INTÉZET
THE GALLUP ORGANIZATION PRINCETON, NEW JERSEY MAGYAR GALLUP INTÉZET BUDAPEST, FŐ TÉR 1. ZICHY KASTÉLY Az energiaárak és az energiafogyasztás összefüggése, a környezeti károkkal és az energiafogyasztással
RészletesebbenEgészségügy, szociális biztonság és bevándorlás: a magyar választók legfontosabb problémái A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE
Egészségügy, szociális biztonság és bevándorlás: a magyar választók legfontosabb problémái A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Dacára annak, hogy a politikai napirendet az elmúlt időszakban nagyrészt a bevándorlás
RészletesebbenIránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei
Iránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei Módszertan Kutatásunk ezerfős mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,
RészletesebbenHelyzetképek: középiskolások infokommunikációs kultúrája
Generációk az információs társadalomban Infokommunikációs kultúra, értékrend, biztonságkeresési stratégiák Projekt záró workshop TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 Program Helyzetképek: középiskolások infokommunikációs
RészletesebbenKÉRDŐÍV (versenyjogi megfelelési kampány felmérés, 2. hullám) november
KÉRDŐÍV (versenyjogi megfelelési kampány felmérés, 2. hullám) 2014. november Jó napot kívánok. A MASMI Hungary közvélemény-kutató cég munkatársa,. vagyok. XY-nal szeretnék beszélni, illetve azzal, aki
RészletesebbenAlba Radar. 5. hullám. A lakosok politikai preferenciája
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 5. hullám A lakosok politikai preferenciája 2010. december 30. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs Műhely Echo
RészletesebbenAlba Radar. 21. hullám. Verskultúra Székesfehérváron
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 2. hullám Verskultúra Székesfehérváron 203. április 0. Készítette: Macher Judit macherjudit@echomail.hu www.echoinn.hu A kutatás háttere
RészletesebbenAlba Radar. 11. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu
RészletesebbenAlba Radar. 15. hullám. Karácsonyi készülődés Székesfehérváron
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 15. hullám Karácsonyi készülődés Székesfehérváron 2012. december 23. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs Műhely
RészletesebbenZsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET
Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET A százalékok azt mutatják, hányan ismerték fel a logót. 21% 6% 18% A megértés első lépcsője A megértés első lépcsője az észlelés, s mindig azt észleljük, amire amúgy
RészletesebbenVecsés város kutatás. Közéleti, politikai kérdések. Első hullám. A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Jó döntéseket támogatunk.
Vecsés város kutatás Közéleti, politikai kérdések Első hullám A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Jó döntéseket támogatunk. Tartalom 1 A kutatás háttere 2 Demográfia 3 Közélet, politika
RészletesebbenAlba Radar. 25. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron. hullám Rádióhallgatási szokások Székesfehérváron 01. december 1. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu
RészletesebbenAlba Radar. 7. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 7. hullám Vélemények az Alba Plaza Civil piactér programjáról 20. május 5. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs
RészletesebbenLakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban
Közép-európai közvélemény: Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
RészletesebbenA magyar lakosság természetjárással kapcsolatos attitûdjei
Magyar Turizmus Zrt. A magyar lakosság természetjárással kapcsolatos attitûdjei Tanulmány 2006. 2007 www.itthon.hu Minden jog fenntartva. A Magyar Turizmus Zrt. jelen tanulmánya szerzői jog hatálya alá
RészletesebbenVÁRÓTERMI KUTATÁS Kutatási jelentés az IDS Medical részére
VÁRÓTERMI KUTATÁS Kutatási jelentés az IDS Medical részére 1 A váróteremben töltött idő A legutóbbi várótermi látogatás tapasztalatai % Plakátok 9% Reklámanyagok olvasása Szórólapok 44% 9% 44% Elolvasta
RészletesebbenMédiahasználat a hallássérült emberek körében kérdőíves vizsgálat
Médiahasználat a hallássérült emberek körében kérdőíves vizsgálat A televíziók akadálymentesítéssel kapcsolatos gyakorlatának megítélése, online-linked közvélemény-kutatás, 2014. augusztus NMHH 2014. szeptember
RészletesebbenAlba Radar. 20. hullám. Karácsonyi készülődés
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Karácsonyi készülődés 2013. december 13-15. Készítette: Turzó-Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu www.echoinn.hu
RészletesebbenE-Business Symposium - 2008.04.08. Az értékek mértéke. A magyarországi e-kereskedelem számokban. Kis Gergely. 2008 GKIeNET Kft.
E-Business Symposium - 2008.04.08 Az értékek mértéke A magyarországi e-kereskedelem számokban Kis Gergely 2008 GKIeNET Kft. Az internet hozzáférés alakulása 2001-2007 (%) A 14 évesnél idısebb lakosság
RészletesebbenA politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban
A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gyorsjelentése 2012. február A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Műsorfigyelő és -elemző főosztálya folyamatosan
RészletesebbenVálasztás 2018 Megyei jogú városok A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE
Választás 2018 Megyei jogú városok A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE REZÜMÉ A legtöbb listás szavazatot a megyei jogú városokban is a Fidesz-KDNP listája kapta: összességében 43 százalékot értek el, ami valamelyest
RészletesebbenA 4-14 éves korosztály tévénézési szokásai január 1 - október 31.
A 4-14 éves korosztály tévénézési szokásai 2010. január 1 - október 31. A felnövekvő generáció, de közülük is elsősorban a 4-14 éves korosztály tévénézési szokásait számos aspektusból érdemes megvizsgálni.
RészletesebbenKvantitatív kutatás mire figyeljünk? Majláth Melinda PhD Tartalom. Kutatási kérdés kérdőív kérdés. Kutatási kérdés kérdőív kérdés
Kvantitatív kutatás mire figyeljünk?. Tartalom Kutatási kérdés Mintaválasztás Kérdésfeltevés Elemzés Jánossy Ferenc Szakkollégium- TDK felkészítő előadások sorozat, 2016. február Óbudai Egyetem Mintavétel
RészletesebbenPanel második hullám változói
Panel második hullám változói volt az előző A B C hullámban is A2.1 tévénézési gyakorisága x x x A2.2 újságolvasás gyakorisága x x x A2.3 amerikai elnök személyének ismerete x x x A2.4 Magyar miniszterelnök
RészletesebbenA mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre
Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi
RészletesebbenKétharmad a letelepedési kötvények ellen. Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatása
2016. november 7. Kétharmad a letelepedési kötvények ellen Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatása Október második felétől a közbeszéd egyik legmeghatározóbb témája a letelepedési kötvények megszüntetése
RészletesebbenKézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez Államreform Operatív Program
Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez Államreform Operatív Program Megyei Jogú Város 2009 1 Magyar Fejlesztő Intézet I. TARTALOMJEGYZÉK I. TARTALOMJEGYZÉK...2 II. BEVEZETÉS...3 III. MÓDSZER...3
RészletesebbenKvantitatív elemzés a médiamegjelenésekről
Kvantitatív elemzés a médiamegjelenésekről Magyar Országos Korcsolya Szövetség 2015.09.01. 2016.01.24. 1. Vezetői összefoglaló Az összesített megjelenésszámot tekintve az elmúlt 4 hónapban a síeléssel
RészletesebbenCivil médiamonitor. A civil szervezetekkel kapcsolatos események megjelenése a magyar elektronikus és nyomtatott sajtóban. 2005. április - szeptember
A civil szervezetekkel kapcsolatos események megjelenése a magyar elektronikus és nyomtatott sajtóban Tartalomjegyzék CIVIL MÉDIAMONITOR...1 2005. ÁPRILIS - SZEPTEMBER...1 TARTALOMJEGYZÉK...2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...3
RészletesebbenÁllampolgári vélemények a soros magyar EU-elnökség végén
Állampolgári vélemények a soros magyar EU-elnökség végén 0. június A Policy Solutions és a Medián kutatása alapján a magyar soros elnökség utolsó hónapjában az állampolgárok 0 százaléka tudta fejből, hogy
RészletesebbenMindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január
Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,
RészletesebbenTÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2015
TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2015 NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS 2015. AUGUSZTUS 6. INTERNETES ESZKÖZELLÁTOTTSÁG TV+ Survey 2015, TV-s 4+ személyek Van a háztartásban INTERNET 74% ASZTALI SZÁMÍTÓGÉP LAPTOP OKOSTELEFON*
RészletesebbenFókuszban a tejtermékek!
Fókuszban a tejtermékek! Fogyasztói igények és szokások változása napjainkban V. Tejágazati Konferencia 2015. november 26 Csillag-Vella Rita GfK 1 Magyarország vásárlóerejének Európa átlagához viszonyított,
RészletesebbenVélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról
Közép-európai közvélemény: Vélemények az állampolgárok saját anyagi és az ország gazdasági helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
RészletesebbenKözvélemény-kutatás elemzése, értékelése 2012.
Közvélemény-kutatás elemzése, értékelése 12. Készítette: Kammerer Zsófia Dunabogdány TÁMOP-3.1.5-9/A-1-9-22 1 Óvodánk 11-12 között a TÁMOP-3.1.5-9/A-1-9-22 sz. pályázattal kapcsolatban vállalta, hogy egy
RészletesebbenAlba Radar. 24. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 24. hullám Seuso-kiállítással kapcsolatos vélemények 2014. november 12. Készítette: Macher Judit macher.judit@echomail.hu www.echoinn.hu
RészletesebbenJÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN
MANDÁTUMBECSLÉS JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN A Republikon Intézet által a 2010-es választás előtt készített becslés volt az egyik legpontosabb előrejelzés 1. Noha az új választási törvény számos
RészletesebbenLakossági vélemények a lajosmizsei szennyvízcsatorna beruházással kapcsolatban
Lakossági vélemények a lajosmizsei szennyvízcsatorna beruházással kapcsolatban - Kutatási beszámoló A kutatásra Lajosmizse Város Csatornahálózatának Kiépítése és Szennyvíztisztító Telepének Bővítése KEOP-
RészletesebbenKözvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció.
Közvélemény-kutatás a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében Roma Koncepció témájában KUTATÁSI JELENTÉS 2015. november készítette: Melles Ágnes agnes.melles@tarki.hu
RészletesebbenAlba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:
RészletesebbenPolitikusok médiahasználata a hírműsorokban
Politikusok médiahasználata a hírműsorokban A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gyorsjelentése 2014. február 15-23. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Műsorfigyelő és elemző főosztálya folyamatosan
RészletesebbenAlba Radar. 17. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 17. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013.
RészletesebbenHárompárti parlament sokszínű Jobbik A Magyar Szocialista Párt támogatottsága a teljes lakosság körében továbbra is tíz százalék, míg a Fidesz
Hárompárti parlament sokszínű Jobbik A Magyar Szocialista Párt támogatottsága a teljes lakosság körében továbbra is tíz százalék, míg a Fidesz ugyanebben a körben 40 százalékon áll. A Jobbik támogatottsága
RészletesebbenFIATALOK A KÉPERNYŐ ELŐTT. Vörös Csilla Mérők Klubja 2014. május 29.
FIATALOK A KÉPERNYŐ ELŐTT Vörös Csilla Mérők Klubja 2014. május 29. TARTALOM 1. 2. 3. ESZKÖZÖK A HÁZTARTÁSOKBAN TÉVÉNÉZÉSI TRENDEK 4+ TÉVÉNÉZÉSI TRENDEK 15-29 2 ESZKÖZÖK A HÁZTARTÁSOKBAN 3 FELSZERELTSÉGI
RészletesebbenVálasztás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE
Választás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE REZÜMÉ A rendszerváltás óta jellemző a magyar politikára, hogy a fővárosi lakosok pártválasztása némileg más képet mutat, mint az ország többi részén
RészletesebbenCivil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június
Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három
RészletesebbenAlba Radar. 8. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 8. hullám Vélemények a családok életét segítő nonprofit szolgáltatásokról 2011. július 22. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu Echo
RészletesebbenLakossági elégedettségmérés. Budakalász Város Önkormányzatánál
Lakossági elégedettségmérés Budakalász Város Önkormányzatánál 2017.11.14. TARTALOM A kutatás célja 3 A lakossági elégedettségmérés módszertana 4 Demográfia 5 A felmérés kérdései és a válaszlehetőségek
RészletesebbenPÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében-
PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- I. ALAPINFORMÁCIÓK A KUTATÁSRÓL 1. Az adatfelvétel időpontja: 2015. január
RészletesebbenA tára határa A gyógyszervásárlási döntéshozatal befolyásoló tényezői
A tára határa A gyógyszervásárlási döntéshozatal befolyásoló tényezői Kvantitatív kutatási eredmények 2017. szeptember 14. A KUTATÁS HÁTTERE Korábbi patikai attitűd- és viselkedés-kutatásokból láttuk,
RészletesebbenKözvélemény-kutatás a magyar lakosság hírfogyasztási szokásairól és a média megítéléséről
Közvélemény-kutatás a magyar lakosság hírfogyasztási szokásairól és a média megítéléséről Budapest, 2011. december 12. A kutatás módszertana Jelen kutatás kérdőívének magját a 2007-es kérdőív adta, melyet
RészletesebbenAlba Radar. 21. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014.
RészletesebbenTV MÉG MINDIG CSÚCSFORMÁBAN
TV MÉG MINDIG CSÚCSFORMÁBAN BIG PICTURE (MEME) Vörös Csilla 2014. November 12. TARTALOM Változások kora - Helyzetkép Időeltolásos tévénézés TV+ Kitekintés Jövőkép 2 VÁLTOZÁSOK KORA HELYZETKÉP 2014. OKTÓBER:
RészletesebbenA politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban
A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gyorsjelentése 2013. június A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Műsorfigyelő és -elemző főosztálya folyamatosan
RészletesebbenÖsszefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak
Összefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló Egyelőre az ellenzéki szavazók is megosztottak a 2018-as indulást illetően, a baloldaliak
RészletesebbenGVH VKK Ügyismertségi kérdőív 1. 2012
GVH VKK Ügyismertségi kérdőív 1. 2012 Jó napot kívánok, vagyok a Scale Research-től. Közvélemény kutatást végzünk a gazdasággal, kereskedelemmel, vásárlással kapcsolatos, aktuális kérdésekről. Lenne 10
Részletesebben