Légzőrendszer. csontos-izmos-kötőszövetes mellkas légzőmozgásokban szerepet játszó izmok

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Légzőrendszer. csontos-izmos-kötőszövetes mellkas légzőmozgásokban szerepet játszó izmok"

Átírás

1 1./19 Somogyi Magdolna Légzőrendszer Felépítése anatómiailag: felső légutak tüdő kis vérkör élettanilag anatómiai egységek csontos-izmos-kötőszövetes mellkas légzőmozgásokban szerepet játszó izmok tágabb értelemben élettani egységek KIR struktúrák melyek részt vesznek a légzőmozgások sensoros receptorok és afferens neuronok információt szolgáltatnak a felsőbb központoknak keletkezésében koordinációjában reflexes szabályozásban Szerepe gázcsere biztosítja: sejtlégzéshez szükséges és a folyamat során keletkezett gázok cseréjét összetevői: légcsere külvilág és a légzőszerv között konduktív légutakon át melyek a belégzés során holttéri levegővel telítődnek ventilatio által ki-és belégzés váltakozása meghatározott gáztérfogatot mozgat meg külső gázcsere a vér oxigenálását és CO2-leadását biztosítja alveolaris térben játszódik le mely alveolaris gázt tartalmaz keringő vérrel való érintkezése a gázcsere alapja a légvételek cserélik egy légvétel csak 1/9-ed részben így viszonylag állandó összetételű mivel csak meghatározott gáztérfogat mozog holtterek szerepe, ld. lent belső gázcsere már nem közvetlenül a légzőrendszerhez kötött a kapillárisok vére és a sejtek közötti gázcsere hangadás (phonatio) emberi emocionalis megnyilvánulások

2 Jellemzői a tüdőn átáramló vér mennyisége mindkét tüdőfélben ugyanakkora nyugalomban 5,0 5,5 l / perc (mint a keringés minden pontján) terhelés hatására l/perc oxigéntelítettsége 75% 98% légzési frekvencia / perc 2./19 Somogyi Magdolna áramlási / respiratios térfogat / tidal volume / V T az egyetlen légvétel alatt ki, illetve belélegzett gáz mennyisége nyugalmi körülmények között 500 ml megegyezés szerint a kilélegzett gáz térfogatára vonatkozik ez kissé eltér a belélegzett térfogattól mivel a belélegzett levegő változó hőmérsékletű és vízgőztartalmú a kilégzett gáz pedig testhőmérsékletű és vízgőzzel telített a respiratios kóciens nem 1 a leadott CO2 és a felvett oxigén térfogataránya ventilatio 7 l/perc a VT és a frekvencia szorzata alveolaris ventilatio az alveolaris térbe került gáz mennyisége számítása: teljes ventilatio holttéri levegő (150 ml / ventilatio v. 2,1 l / perc) értéke nyugalomban 5 (4,9) l / perc 350 ml / ventilatio terhelés hatására 100 l / perc

3 3./19 Somogyi Magdolna Funkcionális Reziduális kapacitás = FRC a tüdő / a tüdőben lévő gáz térfogata nyugalmi állapotban alveolaris gáznak tekinthetjük értéke: nőkben 1800 ml férfiakban 2400 ml összetétele: a légkörinél magasabb a CO2, és alacsonyabb az O2-koncentrációja légvételenként csak 1/9-ed részben cserélődik ki meghatározása Inert gáz módszer gázcserében részt nem vevő (inert) gáz tüdőbeli felhígulásából ezek a gázok nem oldódnak a vérben így nem hagyják el az alveolaris teret pl. hélium a mérés menete spirométer segítségével a spirométer ismert térfogatú tartályát ismert koncentrációjú He-gázkeverékkel töltjük fel a vizsgált személy zárt rendszerben csak ebből lélegzik a légvételek során a He felhígul a légutakban levő gázzal koncentrációja csökken hígulás mértéke megadja a spirométer és az FRC együttes térfogatát a spirométer ismert térfogatát levonva FRC térfogata Teljestest-pletizmográfia pletizmográf segítségével mely egy hermetikusan zárt kabin benne mérhetőek a kamra térfogat, nyomásváltozásai a légutak nyomásváltozásai a mérés menete normális kilégzés után (a tüdő térfogata = FRC térfogat az alveolaris nyomás azonos a légköri nyomással kifelé lezárjuk a légutakat a vizsgált személy belégzést kísérel meg az alveolaris nyomás lecsökken szájüregben mért nyomásokból határozzuk + a mellkas térfogata megnő a kabinban emiatt a nyomás fokozódik a kabinból elvonunk annyi levegőt, hogy helyreálljon a légköri nyomás ebből megkapjuk a mellkas térfogatváltozásának mértékét számításokat végzünk Boyle törvénye alapján egészséges emberekben a két módszer eredménye azonos eltérő eredmények akkor alakulnak ki, ha a tüdőben lévő alveolaris gáz egy része nem vesz részt a gázcserében

4 4./19 Somogyi Magdolna nyugalmi tüdőtérfogat az FRC és az FRC + 0,5 liter között ingadozik kilégzési / exspirációs rezervtérfogat a nyugalmi kilégzéssel az FRC elérése után való erőltetett kilégzéssel leadott gázelegy térfogata átlagos értéke nőben 800 ml férfiban 1200 ml belégzési / inspirációs rezervtérfogat (IRV) nyugodt belégzéssel az FRC ml-es térfogat elérése után erőltetett mély belégzéssel felszívott levegő mennyisége átlagos értéke nőben 1900 ml férfiban 3100 ml inspirációs rezervkapacitás / kapacitás az FRC-n felül belélegezhető összes térfogatmennyiség IRV és V T összege Vitálkapacitás (VC) a belégzési rezerv-, áramlási és kilégzési rezervtérfogatok együttes értéke átlagos értéke nőben 4200 ml férfiban 4800 ml reziduális térfogat maximális kilégzési aktivitás után a tüdőben maradt térfogat a tüdő sosem üríthető ki teljesen átlagos értéke nőben 1000 ml férfiban 1200 ml számítása: az FRC és a kilégzési rezervtérfogat különbségéből a tüdő teljes / totálkapacitása a vitálkapacitás és a reziduális térfogat összege

5 5./19 Somogyi Magdolna FEV 1 -érték / Forces Exspiratory Volume / időzített vitálkapacitás megadja, hogy az erőltetett kilégzés első mp-e alatt mennyi gázelegy távozik Tiffneeau-teszttel mérik N.É.: kisebb, mint 0,7 maximális kilégzési intenzitás a Tiffeneau-teszt során mért térfogatsebesség N.É.: 10 l /s ezen értékek nagy része spirométerrel vizsgálható azok a jellemzők, melyek aktiválhatók a ki-belégzés során tehát pl. a reziduális térfogat nem pneumotachográg az egyes légzési manőverek alatti térfogatváltozások sebességmérésére szolgál a légzésfunkció jellemzése eupnoe: normál nyugalmi légzés ventilatios térfogata 500 ml / perc frekvenciája / perc polypnoe, tachypnoe: a nyugalmi légzés frekvenciája több, mint 16 / perc hyperpnoe: a nyugalminál nagyobb percventilatio dyspnoe: erőltetett légzés, légszomj apnoe: légvételek szüneteltetése apneusis: elnyújtott belégzési állapot hyperventilatio: a ventilatio meghaladja a szén-dioxid eltávolításához szükséges mértéket, a szén-dioxid parciális nyomása alacsonyabb hypoventilatio: ventilatio mértéke nem elégséges a szén-dioxid eltávolításához a széndioxid parciális nyomása magasabb, az oxigéné alacsonyabb

6 6./19 Somogyi Magdolna Tüdő Feladatai légzés anyagcsere angiotenzini angiotenzinii bizonyos anyagokat eltávolít a vérkeringésből (pl. szerotonin) vérraktár képes a vértérfogat pufferolásában ph-szabályozás pufferrendszerek illékony összetevőinek (CO 2 ) mennyiségét módosítja Részei érrendzser kötőszövet immunsejtek légutak distalisan egyre kisebb átmérő dichotomicus oszlási generációból állnak az oszlások a trachea két főhörgőre való oszlásánál kezdődnek vezető zóna: az első 16 elágazódás csak vezető funkciójuk van kicserélődési zóna további elágazódások során jön létre itt már gázkicserélődés is folyik alveolusok: a gázcsere fő helyszínei felületük 100 m2 átmérő: distalisan egyre csökken falszerkezet: főhörgőktől bronchiolusok egyre több simaizom braonchiolusok alveolusok a simaizom mennyisége csökken, majd elfogy a bronchusok tágasságának szabályozása simaizmainak kontrakciós-relaxációs viszonyai alapján szisztémás hatások által symp hatások β2 receptorok bronchodilatator hatás psy hatások bronchoconstrictor hatás helyileg idegvégződésekből felszabaduló anyagok NO, bronchodilatator irritáns anyagok, hideg levegő reflexes bronchoconstrictio gyulladásos mediátorok bronchocontrictorok

7 7./19 Somogyi Magdolna kollapszustendenciával / retrakciós tendenciával bír érvényre jutása esetén atelectasia, a tüdő légtelensége fenyeget összetevői: felületi feszültség folyadék-gázfázis határon folyadék: légutak hámjának folyadékborítása gáz: tüdőben lévő gázfázis lumen összeesése irányába hat vékony faló alveolusokban összeesést előidéző erő a tüdő rugalmas rostos elemei a felületi feszültséggel azonos arányban felelős a tendenciáért fiziológiás szerepe lehetővé teszi, hogy a kilégzés passzív folyamat legyen patológiás megjelenése a tüdő kollapszusa a kollapszustendencia érvényre jutása akkor jön létre, ha a kollapszus-tendencia ellensúlyozás nélkül marad a pleuraűr megnyitása esetén, pl. pnemothorax a pleuraűrben kiegyenlítődik a nyomás a légkörivel a két pleuralemez elválik egymástól mind a mellkas expanziós, mind a tüdő kollapszustendenciája érvényre jut a tüdő összeesik, a mellkas kitágul a légutakon belüli nyomás megnövekszik kiáramlásra késztetve a tüdőben levő gázt nem lehetséges új belégzés mivel a pleura összetartó hatása többé nem képes közvetíteni a belégzőizmok hatását kollapszustendenciát ellensúlyozó hatások is kialakulnak összetevői: alveolusok interdependenciája a szomszés alveolusok tágasan tartják egymást a pulmonalis transmuralis nyomás hatására az alveolusok sokszög alakban fekszenek egymásra minél negatívabb az intrapleuralis nyomás, annál nagyobb transmuralis nyomás tartja nyitva az alveolusokat annál nagyobb mértékben tágul a tüdő annál kisebb a kollapszus-tendencia surfactant az alveolusok lumenébe kiválasztott anyag foszfolipid természetű összetevői: dipalmitoil-foszfatidil-kolin, fehérjék 2. típusú pneumocyták szintetizálják feltétlenül szükséges az alveolusok nyitott állapotának fenntartásához hiányos képződése esetén atelectasia

8 8./19 Somogyi Magdolna Mellkasfal Részei csontos elemek csigolyák bordák szegycsont izmok bordaközi egyéb kötőszövet, bőr mellhártya / pleura két lemeze van: visceralis / zsigeri: a tüdőt borítja parietalis / fali: belülről béleli a mellkasfalat cavuum pleurae / pleuraűr a két lemez között virtuális rés benne néhány csepp folyadék található funkció: ellentétes tendenciák által befolyásolt tüdő és mellkas összetartása az ellentétes hatások szinte szétfeszítik a két lemezt melyek között így a nyomás a légköri szint alattira csökken 1-3 vízcm-es szubatmoszférás nyomás jön létre ez megegyezik az intrathoracalis nyomással mely egyenlő az intraeosophagealis nyomással mely mérhető sérülése: ha levegő jut a cavuum pleuraebe, a két lemez szétválik akadálytalanul érvényesülhet a tüdő retrakciós és a mellkas expanziós tendenciája a sérült oldalon a tüdő összeesik, a mellkas tágul pneumothrax alakul ki a tüdő térfogata ekkor lehet kisebb a rezidualis térfogatnál a mellüreget veszi körül oldalról, elölről, hátulról felülről nyaki képletek, alulról a diaphragma határolja tágulási / expanziós tendenciája van ellazult mellkasi izmok mellett a mellkasfal felépítéséből adódik a bordák sternumhoz és a csigolyákhoz való illeszkedési módja adja nyugalmi helyzete ebben az állapotban térfogata / a benne lévő levegő térfogata az FRC nyugodt, nem erőltetett kilégzés utáni állapot a kollapszus- és expanziós tendenciák kiegyenlítik egymást a be- és kilégzőizmok tónusa minimális csak a testtartás fenntartásához szükséges tónus van meg

9 9./19 Somogyi Magdolna Nyomásviszonyok a légzőrendszerben Intrapulmonalis nyomás / intraalveolaris nyomás légzésszünetben azonos a légköri nyomással, mivel nyugodt kilégzés után az alveolusok szabadon közlekednek a levegővel a légzés során csak keveset változik mivel a légutak fiziológiásan nyitottak a külvilágra így kevéssé befolyásolja a transpulmonalis nyomásváltozásokat kis változásait a légutak áramlási ellenállás okozza az FRC térfogatán zérus kis változásai az ellenállásváltozásoknak tudhatók be légúti ellenállás (szöveti vagy viszkózus ellenállás) csak ennek legyőzése esetén indulhat meg az áramlás áramlási ellenállás mindig fellép, ha a transpulmonalis nyomásváltozás áramláshoz vezet oka: a levegőmolekulák egymással és a légutak falával való súrlódása ennek következtében nem képes a (megváltozott) pulmonalis nyomás azonnal kiegyenlítődni, így jön létre az átmeneti nyomáskülönbség értékének (kis) változása a légzés során közvetlenül a belégzés előtt az intrapulmonalis nyomás 0 vízcm, egyenlő a légkörivel belégzés során az intrapulmonalis nyomás vízcm dekompresszió - légritkulás majd visszatér a légköri szintre kilégzés során az intrapulmonalis nyomás 1-2 vízcm kompresszió nyomásfokozódás majd visszatér a légköri szintre Intrapleuraris nyomás a pleura két lemeze közt létrejövő nyomás subatmoszférás mivel a pleura két lemezére ellentétes erők hatnak két oldalról a tüdő kollapszus és a mellkas tágulási tendenciája révén 1-3 vízcm-es szubatmoszférás nyomás jön létre ez megegyezik az intrathoracalis nyomással mely egyenlő az intraeosophagealis nyomással mely mérhető a légzés során elsősorban ez az érték változik

10 10./19 Somogyi Magdolna Változásaik zárt glottis mellett Müller-manőver: zárt glottis melletti belégzési kísérlet az intrapleuralis és intrapulmonalis nyomás több 10 vízcm-el a külső lényomás alá süllyed Valsalva-manőver: zárt glottis melletti kilégzési kísérlet a hasizmok és mellkasi izmok jelentősen összehúzódnak az intrapulmonalis és intrapleularis nyomás akár 100 vízcm-el a külső légnyomás fölé emelkedik előfordulása: szülés, tüsszentés, székelés meggátolja a nagy vérköri vénák vérének továbbítását a jobb szívfél felé jugularis pulzushullám megfigyelésére ad lehetőséget Pulmonalis transmuralis nyomás az egyes alveolusok falára hat az intrapulmonalis és intrapleuralis nyomások különbsége az előbbi főleg pozitív, az utóbbi negatív meghatározza a tüdő térfogatváltozásait a compliancetől függő mértékben fiziológiás belégzés során 2-3 vízcm-el növekszik kilégzés során ugyanennyivel csökken a változások oka nagyrészt az intrapleuralis nyomás változása mivel az intrapulmonalis nyomásváltozások jóval kisebb mértékűek nagyobb belégzési térfogat a belégzőizmok jobban kontrahálnak a mellkasi térfogat nagyobb mértékben nő az intrapleuralis nyomás tovább csökken a transpulmonalis nyomás pedig megnövekszik az intrapleuralis nyomások eltéréseket mutathatnak a tüdő egyes területein így azok légzés közben is eltérő mértékben tágulnak Thoracalis transmuralis nyomás az intrapleuralis és a külső légköri nyomás különbsége meghatározza a thoracalis térfogatváltozásokat a compliance-től függő mértékben

11 11./19 Somogyi Magdolna A tüdő aktuális térfogata / gáztartalma megszabja: a tüdő transmuralis nyomása mivel az intrapulmonalis nyomás kevéssé változik, így minél negatívabb az intrapleuralis nyomás, annál nagyobb minél nagyobb a transmuralis nyomás annál tágabbak az alveolusok annál nagyobb térfogatú a tüdő a tüdő és a mellkas együttes compliance-e megadja, hogy adott transmuralis nyomásváltozás mekkora térfogatváltozást okoz egyenlő a két összetevő complaince-érték reciprokainak összegével tehát kisebb, mint a két összetevőé külön-külön 1/0,2 + 1/0,2 = 0,1 l / vízcm a teljes compliance a compliance reciprokát rugalmasságnak nevezzük, jelölése: elastance a compliance-értékeket a gravitáció befolyásolja összetevői a tüdő és a mellkas compliance-e: a tüdő tágulékonysága / compliance-e függ a tüdőszövet állapotától az aktuális tüdőtérfogattól a tüdő vértartalmától statikus compliance: csak a kezdeti és végső térfogatokat és nyomásokat vesszük figyelembe dinamikus compliance: a statikus compliance tényezői mellett az áramlást és a légúti ellenállást is figyelembe veszi specifikus cmpliance: FRC-vel normalizált (osztott) compliance értéke 0,2 l / vízcm térfogat-nyomás görbén ábrázolhatjuk nagy tüdőtérfogatoknál lapossá válik, tehát egységnyi nyomásemelkedést egyre kisebb térfogatváltozás követ a mellkasfal tágulékonysága / compliance-e FRC térfogatán 0,2 vízcm FRC alatt lényegesen nagyobb tehát a mellkas kisebb térfogaton tágulékonyabb

12 12./19 Somogyi Magdolna Belégzés aktív folyamat a transpulmonalis nyomás növekszik a nyomásfokozódás tágítja az alveolusokat bennük a nyomás lecsökken nyomáskülönbség jön létre a légköri levegő és az alveolusok közt mely a levegő beáramlását okozza eszköze a mellkasi térfogat növelése növekszik a craniocaudalis, anteroposterior és transversalis átmérő kivitelezői: belégzőizmok diaphragma a craniocaudalis átmérőt növeli összehúzódása nyomán ellaposodik, 1-2 cm-el lejjebb száll de akár 10 cm-es süllyedést is produkálhat 1-2 cm kb. 300ml-es térfogatnövekedést jelent nagy felülete miatt nyugalomban önmagában képes a ventilatiot biztosítani összehúzódását a hasizmok reflexes ellazulása kíséri így nem emelkedik az intraabdominalis nyomás külső bordaközti izmok összehúzódásuk megemeli az alsó bordákat a felső 6 bordánál a mellkas anteroposterio átmérője az alsó bordák emelkedése a transversalis átmérőt légzési segédizmok előbbi kettő is képes a nyugalminál sokkal nagyobb belégzésre de működésbe léphetnek más izmok is extrém ventilatios igény vagy légzési nehézségek esetén részvételük a légzésben feltűnő dyspnoe pl. m. sternocleidomastoideus, mm. scalenei, néhány hátizom Kilégzés nyugalmi légzés során teljesen passzív folyamata: a belégzőizmok elernyednek a diaphragma visszanyeri eredeti alakját, a mellüregbe boltosul a bordaközti izmok elengedik a bordákat a transpulmonalis nyomás csökken érvényesülni képes a tüdő kollapszus-tendenciája mely magával húzza a mellkast is a pleura erős összekapcsoló hatása révén kialakul az FRC térfogata erőltetett kilégzés a cél az FRC alatti térfogat elérése aktív folyamat kilégzőizmok játszanak benne szerepet hasizmok megnövelik az intraabdominalis nyomást az ellazult rekeszizom felnyomódik csökken a mellkastérfogat aktivációjuk: a percenkénti ventilatio 40 fölé emelkedése esetén reflexes légzőmozgások esetén, pl. köhögés, tüsszentés, hányás belső bordaközti izmok összehúzódásuk csökkenti a mellkas anterioposterior átmérőjét

13 13./19 Somogyi Magdolna reflexes légzőmozgásnál segítenek megtartani a mellkas alakját

14 Ventilatio percenkénti légcsere a VT és a légzési frekvencia szorzata 500ml-es VT és 14-es légzési frekvencia mellett értéke 7 liter / min 14./19 Somogyi Magdolna először a holttereken halad át az itt rekedt levegő nem vesz részt az alveolaris ventilatioban kb. 2,1 liter / perc majd egy része az alveolaris térbe kerül ahol megtörténik az alveolaris ventilatio a belélegzett levegőnek csak egy része jut el ide kb. 4,9 liter / perc Holtterek konduktív zóna / anatómiai holttér / dead-space V D az a terület, melyen gázcsere nem történik, de a levegőnek feltétlenül áthalad rajta, hogy elérhesse a gázcsere helyét részei: orr- és szájüreg gége trachea bronchusok és bronciolusok oszlási generációk között funkciója konduktív a belélegzett levegő eljuttatása az alveolaris térbe párásítás a levegő az adott hőmérsékleten maximális vízzel telítettséget éri el kb. 16 Hgmm parciális vízgőztenzió 60%-os vízgőztelítettségű levegőn kilégzés során ebből adódik a perspiratio insensibilis protektív funkció passzív védekező mechanizmusok orrszőrök a nagyobb szennyeződések kiszűrésére mucociliaris transzport akár µm nagyságú szennyeződések ellen aktív védekező mechanizmusok protektív reflexek tüsszentés: az orrüreg nyálkahártyájának izgatására n. trigeminus hatására köhögés: mélyebb légúti izgalom reflexes, zárt glottis melletti belégzés a glottis hirtelen nyílása eltávolítja az ingerlő anyagot n. vagus közvetíti immunológiai védelem: MALT

15 15./19 Somogyi Magdolna térfogata: nyugalmi körülmények között 150 ml a ventilatio fokozódása a légutak tágulásával jár, így nő a térfogata így a nyugalmi körülmények közt belélegzett levegő 500ml levegőből 150 ml itt reked, nem vehet részt a gázcserében ez a mennyiség távozik először a légutakból kilégzés során alveolaris kilélegzett térfogat (V A ) a holtteret kitöltő 150ml-nyi gáz után távozik csak ez a 350 ml éri el az alveolusokat és vesz részt gázcserében a holttereket kitöltő levegő után távozik együttes mennyiségük adja meg a nyugalmi respiratios térfogatot szerepe: a nagy ph-ingadozások megakadályozása a vérben az FRC viszonylagos állandóságának biztosítása révén egy légvétel során csak 1/9-ed része cserélődik így légköritől eltérő összetétele kb. állandó maradhat mindössze 1-2 Hgmm-es ingadozás stabil értékek jellemzik meghatározása: Fowler-módszerrel mély belégzés tiszta oxigénből mérjük a kilégzett gáz nitrogén-koncentrációját térfogatát ideális esetben: először tiszta oxigén jelenne meg holttéri levegőnek megfelelően majd alveolaris gáznak megfelelő nitrogén-koncentráció minden átmenet nélkül a valóságban kisfokú keveredés lép fel a N-koncentráció folyamatosan emelkedik a holttér térfogatának megadása: nitrogén-koncentrációt a kilégzett gáz térfogatával szemben ábrázoljuk fiziológiai holttér egészséges emberben értéke megegyezik az anatómiai holttérével eltérésének kialakulásához vezető mechanizmusok nem fiziológiásak többlet térfogata olyan teret jelöl, mely anatómiailag a gázcsere helyszíne lenne, de funkcióját nem képes betölteni így részei: anatómiai holttér alveolaris holttér nem kellően perfundált vagy túlventillált alveolusok tere helyi ventilatios/perfúziós aránytalanságot tükröz kiszámítása: Bohr egyenlet alapján alapja, hogy a belélegzett levegő CO 2 -koncentrációja nagyon alacsony így a kilélegzett levegő CO 2 tartalma az alveolaris térből származik az alveolaris gáznak a holttéri CO 2 mentes gázzal való hígulásából számolható a holttér térfogata

16 Alveolaris ventilatio a belélegzett levegőnek csak egy része jut el ide és vesz részt a gázcserében kb. 4,9 liter / perc, vagy 350 ml / légzési ciklus 16./19 Somogyi Magdolna az alveolaris térben zajlik melyet alveolaris gáz tölt ki összetétele erőteljesen szabályozott, állandó fontos a vér ph-jának egyensúlyban tartásához CO 2 cseréje diffúziós állandója nagyon nagy kb. 20-szorosa az oxigénének parciális nyomáskülönbsége kicsi az alveolaris és intravascularis térben kb. 6 Hgmm (kb. 8kPa) de ez nem gátja a cserének a nagy diffúziós állandó miatt így a parciális nyomását az artériás vérben két tényező szabja meg 1. szöveti keletkezésének sebessége egyenes arányosság 2. alveolaris ventilatio fordított arányosság ezért az artériás vér P CO2 jének növekedéséből az alveolaris ventilatio csökkent voltára lehet következtetni hypoventilatio az alveolaris ventilatio nem éri el a fiziológiás PC O2 szint biztosításához szükséges értéket az alveolaris és artériás P CO2 40 Hgmm fölé emelkedik hyperventilatio az alveolaris ventilatio meghaladja a szükségletet az alveolaris és artáriás P CO2 40 Hgmm alá csökken O 2 cseréje nyugalomban a tüdőbe áramló vér percenként 280 ml oxigént vesz fel a vér oxigénszaturációja %-os lesz diffúziós állandója nagyon kicsi így fontos tényező lesz parciális nyomáskülönbsége is tehát a vér parciális oxigén-nyomását megszabja: 1. parciális nyomáskülönbség az alveolaris és intravascularis térben alveolusok oxigénnyomása kb. 100 Hgmm légköri oxigénnyomás kb. 150 Hgmm

17 17./19 Somogyi Magdolna legalább 50 Hgmm-es parciális nyomáskülönbség jön létre elegendő nyomásgradiens biztosítja az O 2 diffúzióját ekkor a Hb kb. 100%-ig telített oxigénnel ha túl alacsony, veszélyt jelent pl. nagy tengerszint feletti magasságban kompenzációs mechanizmus: hyperventilatio ha megnövekedik az oxigén-fogasztás, hosszú távon nem jelent megoldást hatására 1. az alveolaris P O2 2. az alveolaris P CO2 alkalosis jön létre növeli a Hb O 2 affinitását 2. szöveti oxigénfogyasztás fordítottan arányos 3. alverolaris ventilatio egyenesen arányos hypoxia: az oxigén-ellátottság csökkenése alveolaris hypoxia / artériás hypoxia túl alacsony alveolaris ventilatio vagy parciális nyomáskülönbség romlik a szövetek oxigén-ellátottsága A gázcsere folyamata alveolaris tér és a kapillárisok vére között diffúzió hajtóerő: gázok alveolaris és kapilláris parciális nyomása közti különbség időtartama: gáztér keveredése: 2 ms ép alveolusok kis átmérője miatt alveolo-kapilláris transzport időtartama a vvt kapillárisban tartózkodásának idejétől függ nyugalmi körülmények között: 0,75 s izommunka esetén: 0,25 s elegendő, ha normálisak a nyomáskülönbségek, geometriai viszonyok, ventilatios-perfúziós állandó befolyásoló tényezői diffúziós állandónak megfelelően alveolokapilláris érintkezési felület egyenesen arányos alveolokapilláris nyomáskülönbség egyenesen arányos diffundáló gázmolekula által megtett távolság fordítottan arányos gáz tulajdonságai pl. molekulatömeg, oldhatóság az adott gáz diffúziós állandója (ld. fent) elválasztó rétegek tulajdonságai

18 18./19 Somogyi Magdolna ventilatios-perfúziós arány az alveolus gáztérfogat és az alveolust ellátó kapilláris vértérfogatának aránya 4900 ml / perc alveolus ventilatio és 5500 ml / perc perfúzió esetén értéke 0,9 az egyes alveolusokban jelentősen különbözhet a tüdő különböző részein eltérő ventilatio és perfúzió miatt az eltérések okai: anatómiai, mechanikai és gravitációs ventilatios többlet: az alveolaris gáztérfogat az ellátó kapillárisok vérmennyiségéhez képest nagy a vér gáztenziói megközelítik az alveolaris gáznyomásokat közel gázegyensúly jön létre az alveolaris gáztenzió nem változik jelentősen áramlási többlet: az ellátó kapillárisok vérmennyisége az ellátott alveolus gáztérfogatához képest nagy a gázegyensúly beállása közben az alveolusok gáztenziói is jelentősen változnak ez látszik a kapilláris gáztenziókon is regionalis megoszlása a gravitáció hatására álló helyzetben a basis és az apex területén eltér az intrapleuralis nyomás értéke ezért eltérnek a transpulmonalis nyomás értékei is ezért eltérő a helyi ventilatio és perfúzió is következményei: a CO 2 tenzióra gyakorolt hatás kisebb artériás O 2- tenzió O 2 szaturáció, O 2- tartalom módosul apex basis a ventilatio és perfúzió is növekszik a perfúzió nagyobb mértékben ezért álló testhelyzetben értéke apex basis: 3,0 0,7 a csúcsi részeken ventilatios többlet jön létre itt magasabb az alveolusok parciális O 2 nyomása a Hb 100%-ig telítődik, ezután a vér O 2 konc-ja kis mértékben emelkedhet (fizikai oldódás) alveolaris holttér jön létre basis közelében a nagy perfúzió elfogyasztja a csekély oxigén-készletet a kapillárisok vérének O2tenziója 90 Hgmm alatt az oxigéntartalom 5%-al kisebb a telítésinél következményei: tüdővénák vérének nagyobb része származik a basisról a tüdővénákban elkeveredik a vér a BP-ban O2-tenziója kb. 95 Hgmm, 4-5 Hgmm-el alacsonyabb, mint az alveolaris gázban

19 19./19 Somogyi Magdolna Hypoxiás vasoconstrictio oka egy bronchus elzáródása ekkor megszűnik a ventilatio az általa ellátott területen a ventilatios / perfúziós arány 0-ra csökken az artériás vér oxigénkoncentrációja csökken a szervezet oxigénellátása romlik kompenzáció az elzárult bronchus ellátási területén vasoconstrictio a nem ventilált tüdőrészt kikapcsolja a keringésből a tüdővénák vérét nem hígítja a nem ventilált terület deszaturált vére ingere az alveolaris gáz O 2 - tenziójának csökkenése végrehajtó lokális humoralis faktorok endothel eredetűek a tüdőkeringés teljes ellenállásának változása a kirekesztett érterület nem haladja meg a tüdőkeringés 20%-át a ventilált rész véráramlása megnő kompenzálva a kirekesztés hatását a kirekesztett terület nagysága meghaladja a tüdőkeringés 20%-át a tüdőerek ellenállása megnövekszik pulmonalis artériás nyomás megnő (pulmonalis hypertensio) nagy tengerszint feletti magasságban gyakori A vér további sorsa a tüdőbe érkező vér a fenti folyamatok által oxigenizálódik, aterializálódik tüdővénákon keresztül a bal szívfélbe jut ld. pulmonalis / kis vérköri keringés de nem oxigenizált 100%-ban, mivel nagy arányban keveredik a basis kevésbé oxigenizált vére a vv. bronchialesek részlegesen deszaturált vére is ide ömlik fiziológiás jobbról balra sönt olyan összeköttetés, mely a coronariak részlegesen deszaturált vérének egy kis részét a bal kamrába juttatja

A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások

A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások A légzőrendszer anatómiája felső légutak: orr- és szájüreg, garat - külső orr: csontos és porcos elemek - orrüreg: 2 üreg (orrsövény); orrjáratok és orrmandula

Részletesebben

Légzés: az oxigén transzport útvonala

Légzés: az oxigén transzport útvonala Légzés: az oxigén transzport útvonala Áramlás alveolusokba (légcsere) vérbe Külső v. tüdőlégzés Diffúzió szövetekhez (keringés) Gáztranszport a vérben sejtekhez Belső v. szöveti légzés A széndioxid eltávolítása

Részletesebben

Légzés 1. A légzés mechanikája, légzési munka. Jenes Ágnes

Légzés 1. A légzés mechanikája, légzési munka. Jenes Ágnes Légzés 1. A légzés mechanikája, légzési munka Jenes Ágnes Légzés: O 2 felvétel, CO 2 leadás Az oxigén transzportútvonala: áramlás alveolusokba (légcsere) vérbe külsı v. tüdılégzés diffúzió szövetekhez

Részletesebben

A légzés élettana II.

A légzés élettana II. A légzés élettana II. 29. Gázcsere a tüdőben. 30. Oxigénszállítás a vérben. 31. Széndioxidszállítás a vérben. prof. Sáry Gyula 1 Gázcsere a tüdőben A gázok diffúziója a kapillárismembránon keresztül egyszerű

Részletesebben

A légzés. Dr. Oláh Attila. DEOEC Élettani Intézet 2012.11.22.

A légzés. Dr. Oláh Attila. DEOEC Élettani Intézet 2012.11.22. A légzés Dr. Oláh Attila DEOEC Élettani Intézet 2012.11.22. Egy kis sematikus anatómia... Kulcspontok: Holttér: a légzőrendszerünk azon része, ahol nem történik gázcsere Spontán retrakciós tendencia (

Részletesebben

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes Légzés 4. Légzésszabályozás Jenes Ágnes Spontán légzés: - idegi szabályzás - automatikus (híd, nyúltvelı) - akaratlagos (agykéreg) A légzés leáll, ha a gerincvelıt a n. phrenicus eredése felett átvágjuk.

Részletesebben

A tengerszint feletti magasság. Just Zsuzsanna Bereczki Zsolt Humánökológia, SZTE-TTIK Embertani Tanszék, 2011

A tengerszint feletti magasság. Just Zsuzsanna Bereczki Zsolt Humánökológia, SZTE-TTIK Embertani Tanszék, 2011 A tengerszint feletti magasság Just Zsuzsanna Bereczki Zsolt Humánökológia, SZTE-TTIK Embertani Tanszék, 2011 Stressz faktorok Sugárzás: kozmikus és UV Alacsony hőmérséklet: az Egyenlítőnél 5000 m magasságban

Részletesebben

LÉGZÉSI TÉRFOGATOK MÉRÉSE

LÉGZÉSI TÉRFOGATOK MÉRÉSE LÉGZÉSI TÉRFOGATOK MÉRÉSE I. Háttér A légzési térfogatok meghatározása a be- és kilégzett levegő áramlásának és térfogatának mérésével történhet. A nyugalmi légzési térfogat, a maximális be- és kilégzési

Részletesebben

Vénás véráramlás tulajdonságai, modellezése. 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 3. em Tel: 463 16 80 Fax: 463 30 91 www.hds.bme.

Vénás véráramlás tulajdonságai, modellezése. 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 3. em Tel: 463 16 80 Fax: 463 30 91 www.hds.bme. Vénás véráramlás tulajdonságai, modellezése 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 3. em Tel: 463 16 80 Fax: 463 30 91 www.hds.bme.hu Előadások áttekintése Bevezetés Vénás rendszer tulajdonságai Összeroppanás

Részletesebben

A légzés biofizikája. Légzőrendszer. Történet. Vázlat. A metabolizmus során használt vagy felszabadult gázok kicserélését szolgáló szervrendszer

A légzés biofizikája. Légzőrendszer. Történet. Vázlat. A metabolizmus során használt vagy felszabadult gázok kicserélését szolgáló szervrendszer A légzés biofizikája Kellermayer Miklós Légzőrendszer A metabolizmus során használt vagy felszabadult gázok kicserélését szolgáló szervrendszer A légzés biofizikája Vázlat Történet Rövid történet Releváns

Részletesebben

A vitálkapacitás. 1. Miért nem folyik ki az összes víz az edényből azonnal az ábrán látható helyzetben?

A vitálkapacitás. 1. Miért nem folyik ki az összes víz az edényből azonnal az ábrán látható helyzetben? 1 A vitálkapacitás Követelmény: Ismertesse a vitálkapacitás fogalmát. Hasonlítsa össze aktív sportoló és nem sportoló fiúk és lányok vitálkapacitását bemutató táblázat értékeit. Adjon magyarázatot az eltérésekre.

Részletesebben

Légzés. A gázcsere alapjai

Légzés. A gázcsere alapjai Légzés A gázcsere alapjai 2/12 Lavoisier mintegy 200 évvel ezelőtt felfedezte, hogy az állatok életműködése és az égés egyaránt O 2 fogyaszt, és CO 2 termel felfedezéséért 51 éves korában, 1794-ben guillotine-al

Részletesebben

Kínaiak i.e. 37. kis fejfájás és nagy fejfájás hegyek Jose de Acosta spanyol hódítókat kísérı jezsuita pap Peruban AMS tkp. egy tünetegyüttes:

Kínaiak i.e. 37. kis fejfájás és nagy fejfájás hegyek Jose de Acosta spanyol hódítókat kísérı jezsuita pap Peruban AMS tkp. egy tünetegyüttes: A tengerszint feletti magasság Just Zsuzsanna Bereczki Zsolt Humánökológia, SZTE-TTIK TTIK Embertani Tanszék, 2011 Stressz faktorok Sugárzás: kozmikus és UV Alacsony hımérséklet: az Egyenlítınél 5000 m

Részletesebben

A légzési gázok szállítása, a légzőrendszer működése,

A légzési gázok szállítása, a légzőrendszer működése, A légzési gázok szállítása, a légzőrendszer működése, A levegő összetétele: N 2 78.09% O 2 20.95% CO 2 0.03% argon 0.93% Nyomásviszonyok: tengerszinten 760 Hg mm - O 2 159 Hg mm 6000 m 360 Hg mm - 80 Hg

Részletesebben

1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom:

1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom: 1. előadás Gáztörvények Kapcsolódó irodalom: Fizikai-kémia I: Kémiai Termodinamika(24-26 old) Chemical principles: The quest for insight (Atkins-Jones) 6. fejezet Kapcsolódó multimédiás anyag: Youtube:

Részletesebben

Hemodinamikai alapok

Hemodinamikai alapok Perifériás keringés Hemodinamikai alapok Áramlási intenzitás (F, flow): adott keresztmetszeten idıegység alatt átáramló vérmennyiség egyenesen arányos az átmérıvel Áramlási ellenállás (R): sorosan kapcsolt,

Részletesebben

Folyadékáramlás. Orvosi biofizika (szerk. Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János) Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006

Folyadékáramlás. Orvosi biofizika (szerk. Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János) Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006 14. Előadás Folyadékáramlás Kapcsolódó irodalom: Orvosi biofizika (szerk. Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János) Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006 A biofizika alapjai (szerk. Rontó Györgyi,

Részletesebben

6. Az ember légzőszervrendszere

6. Az ember légzőszervrendszere 56 A légzőszervrendszer legfontosabb feladata a gázcsere biztosítása, ami a légzőhólyagokban oxigén vérbe történő leadását és szén-dioxid vérből történő felvételét jelenti. Ezenkívül a tüdő fontos szerepet

Részletesebben

Vérkeringés. A szív munkája

Vérkeringés. A szív munkája Vérkeringés. A szív munkája 2014.11.04. Keringési Rendszer Szív + erek (artériák, kapillárisok, vénák) alkotta zárt rendszer. Funkció: vér pumpálása vér áramlása az erekben oxigén és tápanyag szállítása

Részletesebben

Az ellenállás. Légzési ellenállás könnyű légzésvédő eszközöknél. Bild H 9.4 cm x W 27.53 cm. érezhető? Ipari Roadshow 2013 Augusztus

Az ellenállás. Légzési ellenállás könnyű légzésvédő eszközöknél. Bild H 9.4 cm x W 27.53 cm. érezhető? Ipari Roadshow 2013 Augusztus Az ellenállás Bild H 9.4 cm x W 27.53 cm érezhető? Légzési ellenállás könnyű légzésvédő eszközöknél Ipari Roadshow 2013 Augusztus Tartalom 1 Az emberi légzés, és a légzési ellenállás 2 A légzési ellenállás

Részletesebben

célja diagnózis. lyosság Légúti provocatios vizsgálatok

célja diagnózis. lyosság Légúti provocatios vizsgálatok Légzésfunkciós s vizsgálatok Légzésfunkciós s vizsgálatok célja Diagnózis megerısítése, se, diff. diagnózis. Funkcionális status, súlyosss lyosság megítélése. A betegség g nyomon követk vetése. Therapia

Részletesebben

2011/2012 tavaszi félév 2. óra. Tananyag:

2011/2012 tavaszi félév 2. óra. Tananyag: 2011/2012 tavaszi félév 2. óra Tananyag: 2. Gázelegyek, gőztenzió Gázelegyek összetétele, térfogattört és móltört egyezősége Gázelegyek sűrűsége Relatív sűrűség Parciális nyomás és térfogat, Dalton-törvény,

Részletesebben

Folyadékok és gázok mechanikája

Folyadékok és gázok mechanikája Folyadékok és gázok mechanikája A folyadékok nyomása A folyadék súlyából származó nyomást hidrosztatikai nyomásnak nevezzük. Függ: egyenesen arányos a folyadék sűrűségével (ρ) egyenesen arányos a folyadékoszlop

Részletesebben

3. A Keringés Szervrendszere

3. A Keringés Szervrendszere 3. A Keringés Szervrendszere A szervezet minden részét, szervét vérerek hálózzák be. Az erekben folyó vér biztosítja a sejtek tápanyaggal és oxigénnel (O 2 ) való ellátását, illetve salakanyagok és a szén-dioxid

Részletesebben

Energia források a vázizomban

Energia források a vázizomban Energia források a vázizomban útvonal sebesség mennyiség ATP/glükóz 1. direkt foszforiláció igen gyors igen limitált - 2. glikolízis gyors limitált 2-3 3. oxidatív foszforiláció lassú nem limitált 36 Izomtípusok

Részletesebben

Eszközismertető Stopper használat egyszerű, lenullázni az első két gomb együttes megnyomásával lehet.

Eszközismertető Stopper használat egyszerű, lenullázni az első két gomb együttes megnyomásával lehet. A kísérlet megnevezése, célkitűzései: A ki és belégzés folyamatának megfigyelése Tüdőmodell készítés Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: meszes víz Szükséges eszközök: olló, csipesz, gumikesztyű, lufi,

Részletesebben

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.

Részletesebben

LÉGZŐRENDSZER. Meixner Katalin

LÉGZŐRENDSZER. Meixner Katalin LÉGZŐRENDSZER Meixner Katalin Légzőrendszer részei - cavum nasi, orrmelléküregek - larynx - trachea - bronchi - pulmo Anatómiai áttekintés A légzés élettana Külső légzés: - O2- CO2 transzport - alveolusokban

Részletesebben

Funkcionális megfontolások. A keringési sebesség változása az érrendszerben. A vér megoszlása (nyugalomban) A perctérfogat megoszlása nyugalomban

Funkcionális megfontolások. A keringési sebesség változása az érrendszerben. A vér megoszlása (nyugalomban) A perctérfogat megoszlása nyugalomban A keringési sebesség változása az érrendszerben v ~ 1/A, A vér megoszlása (nyugalomban) Vénák: Kapacitáserek Ahol v: a keringés sebessége, A: ÖSSZkeresztmetszet Kapillárisok: a vér viszonylag kis mennyiségét,

Részletesebben

II. félév, 5. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Légzés rendszere TÜDİ, LÉGUTAK (PULMONOLÓGIA)

II. félév, 5. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Légzés rendszere TÜDİ, LÉGUTAK (PULMONOLÓGIA) II. félév, 5. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Légzés rendszere TÜDİ, LÉGUTAK (PULMONOLÓGIA) Mit tanulunk? Megismerkedünk a légzés, a külsı és belsı légzés fogalmaival. Hallunk

Részletesebben

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. évfolyam folyadékok, gázok nyomása Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. évfolyam folyadékok, gázok nyomása Minta feladatsor légnyomás függ... 1. 1:40 Normál egyiktől sem a tengerszint feletti magasságtól a levegő páratartalmától öntsd el melyik igaz vagy hamis. 2. 3:34 Normál E minden sorban pontosan egy helyes válasz van Hamis

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. évfolyam folyadékok, gázok nyomása Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. évfolyam folyadékok, gázok nyomása Minta feladatsor Melyik állítás az igaz? (1 helyes válasz) 1. 2:09 Normál Zárt térben a gázok nyomása annál nagyobb, minél kevesebb részecske ütközik másodpercenként az edény falához. Zárt térben a gázok nyomása annál

Részletesebben

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás A nyomás IV. fejezet Összefoglalás Mit nevezünk nyomott felületnek? Amikor a testek egymásra erőhatást gyakorolnak, felületeik egy része egymáshoz nyomódik. Az egymásra erőhatást kifejtő testek érintkező

Részletesebben

A légzırendszer és szabályozása

A légzırendszer és szabályozása A légzırendszer és szabályozása sejtlégzés: az anyagcsere folyamatokhoz szükséges O 2 felvétel és CO 2 leadás folyamata, azaz a gázcsere szárazföldi gerincesek: a hatékony gázcseréhez a környezet és a

Részletesebben

Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály

Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály 2012. április 27. 13.00 feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc Kód: Türr István Gimnázium és Kollégium 1 1. Feladat: Szövetek

Részletesebben

Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek

Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek Atomok elsődleges kölcsönhatás kovalens ionos fémes véges számú atom térhálós szerkezet 3D ionos fémek vegyületek ötvözetek molekulák atomrácsos vegyületek szilárd gázok, folyadékok, szilárd anyagok Gázok

Részletesebben

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Az anamnézis felvétel sajátosságai tüdıbetegségek esetén

Az anamnézis felvétel sajátosságai tüdıbetegségek esetén Az anamnézis felvétel sajátosságai tüdıbetegségek esetén Dr. Szőcs Gabriella, Dr. Szabó Zoltán DE OEC Belgyógyászati Intézet Anamnézis Jelen panaszok Családi anamnézis Elızı betegségek Foglalkozás Szociális

Részletesebben

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai Hidrosztatika A Hidrosztatika a nyugalomban lévő folyadékoknak a szilárd testekre, felületekre gyakorolt hatásával foglalkozik. Tárgyalja a nyugalomban lévő folyadékok nyomásviszonyait, vizsgálja a folyadékba

Részletesebben

TOL A MEGYEI SZILÁRD LEÓ FIZIKAVERSE Y Szekszárd, március óra 11. osztály

TOL A MEGYEI SZILÁRD LEÓ FIZIKAVERSE Y Szekszárd, március óra 11. osztály TOL A MEGYEI SZILÁRD LEÓ FIZIKAVERSE Y Szekszárd, 2002 március 13 9-12 óra 11 osztály 1 Egyatomos ideális gáz az ábrán látható folyamatot végzi A folyamat elsõ szakasza izobár folyamat, a második szakasz

Részletesebben

Eredmény: 0/308 azaz 0%

Eredmény: 0/308 azaz 0% Élettan1 ea (zh1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2016-10-13 17:05:00 : Felhasznált idő 00:00:09 Név: minta Eredmény: 0/308 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Kitöltetlen.

Részletesebben

FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK

FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK 2007-2008-2fé EHA kód:.név:.. 1. Egy 5 cm átmérőjű vasgolyó 0,01 mm-rel nagyobb, mint a sárgaréz lemezen vágott lyuk, ha mindkettő 30 C-os. Mekkora

Részletesebben

A mellkas fizikális vizsgálata

A mellkas fizikális vizsgálata A mellkas fizikális vizsgálata Vizsgálómódszerek Inspectio = megtekintés Palpatio = tapintás Percussio = kopogtatás Auscultatio = hallgatózás Inspectio Mellkas alakja Mellkas kitérése Jellemző eltérések

Részletesebben

3. Gyakorlat Áramlástani feladatok és megoldásuk

3. Gyakorlat Áramlástani feladatok és megoldásuk 3 Gyakorlat Áramlástani feladatok és megoldásuk 681 Feladat Adja meg Kelvin és Fahrenheit fokban a T = + 73 = 318 K o K T C, T = 9 5 + 3 = 113Fo F T C 68 Feladat Adja meg Kelvin és Celsius fokban a ( T

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

HIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA

HIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA HIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA Hidrosztatika a nyugvó folyadékok fizikájával foglalkozik. Hidrodinamika az áramló folyadékok fizikájával foglalkozik. Folyadékmodell Önálló alakkal nem rendelkeznek. Térfogatuk

Részletesebben

Hypoxia oxigénhiány. Definíció és alapfogalmak

Hypoxia oxigénhiány. Definíció és alapfogalmak Hypoxia oxigénhiány Rácz Olivér és Dombrovský Péter Miskolci Egyetem, Egészségügyi Kar Šafárik Egyetem, Orvosi Kar hypoxmisk 1 Definíció és alapfogalmak Hypoxia szöveti oxigénhiány Hypoxémia alacsony O

Részletesebben

Radon leányelemek depozíciója és tisztulása a légzőrendszerből

Radon leányelemek depozíciója és tisztulása a légzőrendszerből Radon leányelemek depozíciója és tisztulása a légzőrendszerből Füri Péter, Balásházy Imre, Kudela Gábor, Madas Balázs Gergely, Farkas Árpád, Jókay Ágnes, Czitrovszky Blanka Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam

Részletesebben

Terheléses vizsgálat krónikus pulmonális embóliában

Terheléses vizsgálat krónikus pulmonális embóliában Terheléses vizsgálat krónikus pulmonális embóliában Csósza Györgyi Karlócai Kristóf Semmelweis Egyetem Pulmonológia Klinika Nógrádgárdony, 2012.02.10-11. Pulmonalis hypertonia CTEPH CTEPH - Incidencia

Részletesebben

Hidrosztatika, Hidrodinamika

Hidrosztatika, Hidrodinamika Hidrosztatika, Hidrodinamika Folyadékok alaptulajdonságai folyadék: anyag, amely folyni képes térfogat állandó, alakjuk változó, a tartóedénytől függ a térfogat-változtató erőkkel szemben ellenállást fejtenek

Részletesebben

Termodinamika (Hőtan)

Termodinamika (Hőtan) Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi

Részletesebben

FELADATOK A DINAMIKUS METEOROLÓGIÁBÓL 1. A 2 m-es szinten végzett standard meteorológiai mérések szerint a Földön valaha mért második legmagasabb hőmérséklet 57,8 C. Ezt San Luis-ban (Mexikó) 1933 augusztus

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Vízvári László A minősítő beosztása: főigazgató M E G O L D Ó L A P szakmai

Részletesebben

Méréstechnika. Hőmérséklet mérése

Méréstechnika. Hőmérséklet mérése Méréstechnika Hőmérséklet mérése Hőmérséklet: A hőmérséklet a termikus kölcsönhatáshoz tartozó állapotjelző. A hőmérséklet azt jelzi, hogy egy test hőtartalma milyen szintű. Amennyiben két eltérő hőmérsékletű

Részletesebben

Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia. A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. A mérési adatok elemzése és értékelése

Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia. A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. A mérési adatok elemzése és értékelése Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. A mérési adatok elemzése és értékelése Pszichológia BA gyakorlat A mérést és kiértékelést végezték:............

Részletesebben

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy

Részletesebben

Folyadékok. Molekulák: Gázok Folyadékok Szilárd anyagok. másodrendű kölcsönhatás növekszik. cseppfolyósíthatók hűtéssel és/vagy nyomással

Folyadékok. Molekulák: Gázok Folyadékok Szilárd anyagok. másodrendű kölcsönhatás növekszik. cseppfolyósíthatók hűtéssel és/vagy nyomással Folyadékok Molekulák: másodrendű kölcsönhatás növekszik Gázok Folyadékok Szilárd anyagok cseppfolyósíthatók hűtéssel és/vagy nyomással Folyadékok Molekulák közti összetartó erők: Másodlagos kötőerők: apoláris

Részletesebben

A szervezet vízterei, anyagforgalom. 70 kg-os ember: 42 liter víz (16 liter intracelluláris folyadék + 28 liter extracelluláris folyadék)

A szervezet vízterei, anyagforgalom. 70 kg-os ember: 42 liter víz (16 liter intracelluláris folyadék + 28 liter extracelluláris folyadék) A szervezet vízterei, anyagforgalom 70 kg-os ember: 42 liter víz (16 liter intracelluláris folyadék + 28 liter extracelluláris folyadék) Állati sejtek általános felépítése sejtmag ostor RER SER centromer

Részletesebben

5. Laboratóriumi gyakorlat

5. Laboratóriumi gyakorlat 5. Laboratóriumi gyakorlat HETEROGÉN KÉMIAI REAKCIÓ SEBESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A CO 2 -nak vízben történő oldódása és az azt követő egyensúlyra vezető kémiai reakció az alábbi reakcióegyenlettel írható le:

Részletesebben

Hőtan I. főtétele tesztek

Hőtan I. főtétele tesztek Hőtan I. főtétele tesztek. álassza ki a hamis állítást! a) A termodinamika I. főtétele a belső energia változása, a hőmennyiség és a munka között állaít meg összefüggést. b) A termodinamika I. főtétele

Részletesebben

Áramlástechnikai mérések

Áramlástechnikai mérések Áramlástehnikai mérések Mérés Prandtl- ső segítségével. Előző tanulmányaikból ismert: A kontinuitás elve: A A Ahol: - a közeg sebessége az. pontban - a közeg sebessége a. pontban A, A - keresztmetszetek

Részletesebben

Az úszás biomechanikája

Az úszás biomechanikája Az úszás biomechanikája Alapvető összetevők Izomerő Kondíció állóképesség Mozgáskoordináció kivitelezés + Nem levegő, mint közeg + Izmok nem gravitációval szembeni mozgása + Levegővétel Az úszóra ható

Részletesebben

Hogyan működünk? I. dr. Sótonyi Péter. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápoló Tanfolyam 7. előadás 2011. november 30.

Hogyan működünk? I. dr. Sótonyi Péter. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápoló Tanfolyam 7. előadás 2011. november 30. Hogyan működünk? I. dr. Sótonyi Péter Mentőápoló Tanfolyam 7. előadás 2011. november 30. Probléma felvetés 2 Az előadás célja 1. A keringési rendszer működési elvének alapszintű megismerése 2. A mentőápolói

Részletesebben

Az újszülöttek ellátása Széll András

Az újszülöttek ellátása Széll András Az újszülöttek ellátása Széll András Peter Cerny Alapítvány Az újszülöttellátás célja A cardiorespiratoricus adaptatio elősegítése Az adaptatiót zavaró tényezők kiküszöbölése A megzavart adaptatio élettani

Részletesebben

XII. MŰSZAKI BIZTONSÁGI

XII. MŰSZAKI BIZTONSÁGI XII. MŰSZAKI BIZTONSÁGI KONFERENCIA ÉS KIÁLLÍTÁS Magyar Tartálytechnikai és Nyomástartó Berendezés Szövetség 2014. november 12-13. PRÉMIUM HOTEL Panoráma SIÓFOK, Beszédes József sétány 80. www.safiltco.com

Részletesebben

Reológia Mérési technikák

Reológia Mérési technikák Reológia Mérési technikák Reológia Testek (és folyadékok) külső erőhatásra bekövetkező deformációját, mozgását írja le. A deformációt irreverzibilisnek nevezzük, ha a az erőhatás megszűnése után a test

Részletesebben

LÉGZÉS I Antoine Lavoisier francia nemesember, kémikus ( ) Joseph Priestley angol filozófus ( ) Oxigén felfedezése: 1774

LÉGZÉS I Antoine Lavoisier francia nemesember, kémikus ( ) Joseph Priestley angol filozófus ( ) Oxigén felfedezése: 1774 LÉGZÉS I. Antoine Lavoisier francia nemesember, kémikus (1743-1794) Joseph Priestley angol filozófus (1733-1804) Oxigén felfedezése: 1774 John Dalton angol kémikus,meteorológus (1766-1844) Daniel Rutherford

Részletesebben

Gáztörvények tesztek

Gáztörvények tesztek Gáztörvények tesztek. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik gázmennyiség jellemzői,,, a másiké,,. A két tartályt összenyitjuk. Melyik állítás igaz?

Részletesebben

Gáztörvények tesztek. 2. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik

Gáztörvények tesztek. 2. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik Gáztörvények tesztek. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik gázmennyiség jellemzői,,, a másiké,,. A két tartályt összenyitjuk. Melyik állítás igaz?

Részletesebben

SPORT ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

SPORT ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER SPORT ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK / 7 06. OKTÓBER. tétel Milyen módszerek, eszközök használatával igyekszik megőrizni edzés során és után a sportoló

Részletesebben

Hőtágulás - szilárd és folyékony anyagoknál

Hőtágulás - szilárd és folyékony anyagoknál Hőtágulás - szilárd és folyékony anyagoknál Celsius hőmérsékleti skála: 0 ºC pontja a víz fagyáspontja 100 ºC pontja a víz forráspontja Kelvin hőmérsékleti skála: A beosztása 273-al van elcsúsztatva a

Részletesebben

= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t

= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t 4. Gyakorlat 32B-3 Egy ellenállású, r sugarú köralakú huzalhurok a B homogén mágneses erőtér irányára merőleges felületen fekszik. A hurkot gyorsan, t idő alatt 180 o -kal átforditjuk. Számitsuk ki, hogy

Részletesebben

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés célja: 1909-ben ezt a mérést Robert Millikan végezte el először. Mérése során meg tudta határozni az elemi részecskék töltését. Ezért a felfedezéséért Nobel-díjat

Részletesebben

Légzési funkció vizsgálata

Légzési funkció vizsgálata Légzési funkció vizsgálata Bevezetés A légzési funkció megítélésében a tüdıtérfogatok meghatározása alapvetı jelentıségő. A mindennapi orvosi gyakorlatban a statikus és a dinamikus tüdıtérfogatok vizsgálata

Részletesebben

Oldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű

Oldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű Oldatok - elegyek Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű Oldatok: egyik komponens mennyisége nagy (oldószer) a másik, vagy a többihez (oldott

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

Hőszivattyúk - kompresszor technológiák Január 25. Lurdy Ház

Hőszivattyúk - kompresszor technológiák Január 25. Lurdy Ház Hőszivattyúk - kompresszor technológiák 2017. Január 25. Lurdy Ház Tartalom Hőszivattyú felhasználások Fűtős kompresszor típusok Elérhető kompresszor típusok áttekintése kompresszor hatásfoka Minél kisebb

Részletesebben

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 1.A gyakorlat célja Az MPX12DP piezorezisztiv differenciális nyomásérzékelő tanulmányozása. A nyomás feszültség p=f(u) karakterisztika megrajzolása. 2. Elméleti

Részletesebben

KÖZEG. dv dt. q v. dm q m. = dt GÁZOK, GŐZÖK ÉS FOLYADÉKOK ÁRAMLÓ MENNYISÉGÉNEK MÉRÉSE MÉRNI LEHET:

KÖZEG. dv dt. q v. dm q m. = dt GÁZOK, GŐZÖK ÉS FOLYADÉKOK ÁRAMLÓ MENNYISÉGÉNEK MÉRÉSE MÉRNI LEHET: GÁZOK, GŐZÖK ÉS FOLYADÉKOK ÁRAMLÓ MENNYISÉGÉNEK MÉRÉSE MÉRNI LEHET: AZ IDŐEGYSÉG ALATT ÁTÁRAMLÓ MENNYISÉG TÉRFOGATÁT TÉRFOGATÁRAM MÉRÉS q v = dv dt ( m 3 / s) AZ IDŐEGYSÉG ALATT ÁTÁRAMLÓ MENNYISÉG TÖMEGÉT

Részletesebben

Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása. 2010. november 2.

Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása. 2010. november 2. Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása 2010. november 2. Az ér simaizomzatának jellemzői Több egységes simaizom Egy egységes simaizom

Részletesebben

Nyomás. Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny

Nyomás. Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny Nyomás Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny, mértékegysége N (newton) Az egymásra erőt kifejtő testek, tárgyak érintkező felületét nyomott felületnek

Részletesebben

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Ön azt a feladatot kapta a munkahelyén, hogy készítsen kiselőadást a sejtek működésének anatómiájáról - élettanáról! Előadása legyen szakmailag alátámasztva, de a hallgatók számára érthető!

Részletesebben

A keringési szervrendszer feladata az, hogy a sejtekhez eljuttassa az oxigént és a különböző molekulákat, valamint hogy a sejtektől összeszedje a

A keringési szervrendszer feladata az, hogy a sejtekhez eljuttassa az oxigént és a különböző molekulákat, valamint hogy a sejtektől összeszedje a KERINGÉS A keringési szervrendszer feladata az, hogy a sejtekhez eljuttassa az oxigént és a különböző molekulákat, valamint hogy a sejtektől összeszedje a szén-dioxidot és a salakanyagokat. Biztosítja

Részletesebben

e-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar

e-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar e-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar Az ember zárt térben tölti életének 80-90%-át. Azokban a lakóépületekben,

Részletesebben

Az intubációi indikációi:

Az intubációi indikációi: Az intubációi indikációi: 1. A makroszkópos aspiráció megelőzése 2. Lélegeztetőgéphez való csatlakoztatás lélegeztetés szükségessége esetén. 3. Légúti toilette. Nem kötelező intubálni a gépi lélegeztetéshez

Részletesebben

4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3)

4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, 2009. jan. 6. Villamosmérnöki és Informatikai Kar Semmelweis Egyetem Budapest Egészségügyi Mérnök Mesterképzés Felvételi kérdések orvosi élettanból

Részletesebben

Folyadékok és gázok mechanikája

Folyadékok és gázok mechanikája Folyadékok és gázok mechanikája Hidrosztatikai nyomás A folyadékok és gázok közös tulajdonsága, hogy alakjukat szabadon változtatják. Hidrosztatika: nyugvó folyadékok mechanikája Nyomás: Egy pontban a

Részletesebben

Termodinamikai bevezető

Termodinamikai bevezető Termodinamikai bevezető Alapfogalmak Termodinamikai rendszer: Az univerzumnak az a részhalmaza, amit egy termodinamikai vizsgálat során vizsgálunk. Termodinamikai környezet: Az univerzumnak a rendszeren

Részletesebben

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens k.krisztian@efp.hu Árrugalmasság A kereslet árrugalmassága = megmutatja, hogy ha egy százalékkal változik a termék ára, akkor a piacon hány

Részletesebben

Mekkora az égés utáni elegy térfogatszázalékos összetétele

Mekkora az égés utáni elegy térfogatszázalékos összetétele 1) PB-gázelegy levegőre 1 vonatkoztatott sűrűsége: 1,77. Hányszoros térfogatú levegőben égessük, ha 1.1. sztöchiometrikus mennyiségben adjuk a levegőt? 1.2. 100 % levegőfelesleget alkalmazunk? Mekkora

Részletesebben

A kardiovaszkuláris rendszer élettana IV.

A kardiovaszkuláris rendszer élettana IV. A kardiovaszkuláris rendszer élettana IV. 43. Az egyes érszakaszok hemodinamikai jellemzése 44. Az artériás rendszer működése Domoki Ferenc, November 20 2015. Az erek: elasztikus és elágazó csövek A Hagen-Poiseuille

Részletesebben

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk:

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: Válaszoljatok a következő kérdésekre: 1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: a) zéró izoterm átalakulásnál és végtelen az adiabatikusnál

Részletesebben

A légzőgyakorlatok végzéséről 79 Gyakorlás lépésről lépésre 83 Első lépés : orrlégzés 83 Második lépés : testtartás 84 Harmadik lépés : hasi légzés

A légzőgyakorlatok végzéséről 79 Gyakorlás lépésről lépésre 83 Első lépés : orrlégzés 83 Második lépés : testtartás 84 Harmadik lépés : hasi légzés Tartalomjegyzék Bevezető 9 Az én történetem 14 A légzés élettanáról röviden 16 A helytelen légzés kialakulásának okai 17 A szén-dioxid hatásai a testben 21 Az egészséges légzés eredményei 24 Dr. Butejko

Részletesebben

Fogalma. bar - ban is kifejezhetjük (1 bar = 10 5 Pa 1 atm.). A barométereket millibar (mb) beosztású skálával kell ellátni.

Fogalma. bar - ban is kifejezhetjük (1 bar = 10 5 Pa 1 atm.). A barométereket millibar (mb) beosztású skálával kell ellátni. A légnyomás mérése Fogalma A légnyomáson a talajfelszín vagy a légkör adott magasságában, a vonatkoztatás helyétől a légkör felső határáig terjedő függőleges légoszlop felületegységre ható súlyát értjük.

Részletesebben

A MUNKAÉLETTAN AL A AP A J P AI A

A MUNKAÉLETTAN AL A AP A J P AI A A MUNKAÉLETTAN ALAPJAI A munka felosztása Fizikai munka Könnyő Közepes Nehéz Szellemi munka: Idegi szellemi tevékenység útján jön létre Megismerés folyamatai Érzelmi folyamtok Akarati folyamatok Fizikai

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

A tüdı auscultatioja és értékelése

A tüdı auscultatioja és értékelése A tüdı auscultatioja és értékelése Belgyógyászati Propadeutika DEOEC ÁOK III. évfolyam, I. félév Simon Zsófia 2009.10.06. Történeti áttekintés Direkt hallgatózás: ~ I.e. 1500: Eberspapyrus, I.e. 1400-1200:

Részletesebben

Szeretettel Üdvözlök mindenkit!

Szeretettel Üdvözlök mindenkit! Szeretettel Üdvözlök mindenkit! Danfoss Elektronikus Akadémia Hőelosztó hálózatok nyomáslengései Előadó: Egyházi Zoltán okl. gépészmérnök Divízióvezető 1 Nyomáslengések a fűtési rendszerben Szeretjük,

Részletesebben

FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015

FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015 FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015 TESZT A következő feladatokban a három vagy négy megadott válasz közül pontosan egy helyes. Írd be az általad helyesnek vélt válasz betűjelét a táblázat megfelelő cellájába! Indokolni

Részletesebben