A tervezet előterjesztője

Átírás

1 Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért az előterjesztés jelen formájában nem tekinthető a Kormány álláspontjának. A dokumentum célja a társadalmi egyeztetés elindítása és a jogalkotási folyamat átláthatóvá tétele, amelynek alapján, illetve eredményeként a mellékelt tervezet valamennyi tartalmi és formai eleme módosulhat! A tervezet előterjesztője

2 2016. évi törvény a jogi segítségnyújtásról szóló évi LXXX. törvény és egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról 1. A polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény módosítása 1. A polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: (4) Ha olyan végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti per van folyamatban, amelyben a felperes a 369. a) pontjában foglaltakra hivatkozik, a bíróság az ezen felperes által a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt szerződés érvénytelensége tárgyában előterjesztett keresetlevelet az (1) bekezdés d) pontja alapján elutasítja. 2. A Pp. 370/A. -a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: (2a) Ha a kereseti kérelem a végrehajtás megszüntetésére irányul, de a rendelkezésre álló adatok alapján korlátozásnak is helye lehetne, a bíróság erre a feleket figyelmezteti és lehetőséget biztosít, hogy a felek ezzel összefüggésben az érdemi nyilatkozataikat megtegyék. 3. A Pp. a következő 370/B. -sal egészül ki: 370/B. (1) Ha a felperes a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti perben a 369. a) pontjában foglaltakra hivatkozik, ebben a perben a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt szerződés érvénytelensége tárgyában is keresetet kell előterjesztenie. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben, ha a felperes hiánypótlási felhívás ellenére nem terjeszti elő a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt szerződés érvénytelensége tárgyában a keresetet, a kizárólag a 369. a) pontjában foglaltakra alapított kereset esetén a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani, vagy ha a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának már nincs helye a pert meg kell szüntetni. Nincs helye a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának vagy a per megszüntetésének, ha a felperes a 369. a) pontja mellett a végrehajtás megszüntetését, illetve korlátozását más okra alapítottan is kéri; ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a 369. a) pontjára alapított kereseti kérelmet nem tartja fenn. (3) Az (1) bekezdés szerinti esetben a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt szerződés érvénytelensége tárgyában a keresetet mindazokkal szemben elő kell terjeszteni, akiknek egyébként perben kellene állnia a szerződés érvénytelensége tárgyában indított perben. (4) Az (1) bekezdés szerinti esetben a perben a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jár el akkor is, ha a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt szerződés érvénytelensége tárgyában indított per más bíróság hatáskörébe és illetékességébe tartozna. 2

3 (5) Azt a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti pert, amelyben a felperes a 369. a) pontjára hivatkozik, a bíróság felfüggeszti a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt szerződés érvénytelensége tárgyában folyamatban lévő per jogerős elbírálásáig, ha a) az érvénytelenség iránti per korábban került megindításra, mint a 369. a) pontjára alapított per, vagy b) az érvénytelenség iránti pert a 369. a) pontjára alapított per felperesétől eltérő személy indította. (6) Az (5) bekezdés szerinti esetben, ha a bíróságnak a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt szerződés érvénytelensége tárgyában indított perben hozott jogerős határozata szerint a szerződés érvénytelen, a bíróság e döntése a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti perben eljáró bíróságot akkor is köti, ha a határozat anyagi jogereje a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti perben álló felekre nem terjed ki. (7) Az (1) bekezdés szerinti esetben a 370/A. (3) és (4) bekezdése nem alkalmazható. 4. A Pp. a következő 397/K. -sal egészül ki: 397/K. (1) E törvénynek a jogi segítségnyújtásról szóló évi LXXX. törvény és egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvénnyel megállapított rendelkezéseit a (2) (5) bekezdésben foglalt kivétellel a január 1-jén és az azt követően indult ügyekben kell alkalmazni. (2) Ha a január 1-jén folyamatban lévő végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti perben a felperes január 1-jén vagy azt követően terjeszt elő a 369. a) pontja szerinti kérelmet, e törvénynek a jogi segítségnyújtásról szóló évi LXXX. törvény és egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvénnyel megállapított rendelkezéseit a január 1-jén folyamatban lévő ügyben is alkalmazni kell. (3) E törvénynek a jogi segítségnyújtásról szóló évi LXXX. törvény és egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvénnyel megállapított 370/A. (2a) bekezdését azokban a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó, január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztésére még nem került sor. (4) Ha január 1-jén a 369. a) pontján alapuló végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti per, valamint a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt szerződés érvénytelensége tárgyában indított per is folyamatban van, a 369. a) pontján alapuló perben eljáró bíróság az eljárást felfüggeszti a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt szerződés érvénytelensége tárgyában folyamatban lévő per jogerős elbírálásáig. (5) A (4) bekezdés szerinti esetben, ha a bíróságnak a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt szerződés érvénytelensége tárgyában indított perben hozott jogerős határozata szerint a szerződés érvénytelen, a bíróság e döntése a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti perben eljáró bíróságot akkor is köti, ha a határozat anyagi jogereje a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti perben álló felekre nem terjed ki. 3

4 2. A jogi segítségnyújtásról szóló évi LXXX. törvény módosítása 5. A jogi segítségnyújtásról szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) 11. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 11. (1) Az állam a jogi segítségnyújtás keretében a törvényben meghatározott polgári peres és a végrehajtási eljárás kivételével nemperes eljárásokban (a továbbiakban együtt: per) a felperes, az alperes, a beavatkozó (perbehívott), a kérelmező és a kérelmezett fél részére a pártfogó ügyvédi képviseletet biztosítja és annak költségét a fél helyett megelőlegezi vagy viseli. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően az állam a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet 46. cikk (1) bekezdése alapján a szülő-gyermek kapcsolatból eredő tartási kötelezettségek végrehajtása iránti eljárásban is biztosítja a fél számára a pártfogó ügyvédi képviseletet és viseli a fél helyett annak költségét. 6. A Jst a a következő (1) bekezdéssel egészül ki: (1) A félnek ugyanazon (összefüggő) ügyben peren kívüli és polgári eljárásban biztosított támogatás engedélyezése iránti kérelme esetén a jogi segítségnyújtó szolgálat az eljárást legfeljebb 3 hónapra felfüggesztheti. 7. A Jst. 58/A. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Ha a rendkívüli perorvoslat eredményeként a bíróság a jogerős határozatot a költségek viselésére is kihatóan megváltoztatja, vagy a jogerős határozat hatályon kívül helyezését követően hozott jogerős határozatban a bíróság a költség viseléséről a hatályon kívül helyezett határozatban foglaltaktól eltérően rendelkezik, a jogi segítségnyújtó szolgálat a korábban hozott jogerős díj megállapító határozatát módosítja, a visszatérítésre kötelező határozatát visszavonja és új visszatérítésre kötelező határozatot hoz. 8. A Jst a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: (8) Ha a pártfogó ügyvédi díj megállapítása iránti kérelem tárgyában történő érdemi döntéshozatal olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a jogi segítségnyújtó szolgálat a pártfogó ügyvédi díj megállapítására irányuló eljárást felfüggesztheti. 9. A Jst. 63. (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 4

5 (A támogatás iránti kérelmet a büntetőeljárásban ha a büntetőeljárásról szóló törvény másként nem rendelkezik legkésőbb a bíróság ügydöntő határozata meghozatalának céljából tartott tanácsüléséig lehet előterjeszteni a jogi segítségnyújtó szolgálathoz. A támogatás hatálya) a) a támogatás iránt kérelem előterjesztésétől a büntetőeljárás megszüntetéséig, a nyomozás részbeni mellőzéséig, a vádemelés részbeni mellőzéséig, a vádemelés elhalasztásáig vagy az eljárás jogerős befejezéséig, (tart.) 10. (1) A Jst. 63/A. (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) A pártfogó ügyvéd a díjának megállapítása iránti kérelmét a büntetőeljárás megszüntetését, a nyomozás részbeni mellőzését, a vádemelés részbeni mellőzését, a vádemelés elhalasztását vagy az eljárás jogerős befejezését követő 6 hónapon belül terjesztheti elő, ezt követően pedig akkor, ha igazolja, hogy a pártfogó ügyvédi díj viseléséről szóló határozatot 6 hónapon belül vette kézhez. Ha a perben a fél képviseletét több pártfogó ügyvéd látta el, a korábban eljárt pártfogó ügyvéd a jogi segítségnyújtó szolgálat felhívására díjának megállapítására irányuló kérelmét a felhívás kézhezvételétől számított 30 napos jogvesztő határidővel terjesztheti elő. (2) A Jst. 63/A. -a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: (7) Ha a pártfogó ügyvédi díj megállapítása iránti kérelem tárgyában történő érdemi döntéshozatal olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a jogi segítségnyújtó szolgálat a pártfogó ügyvédi díj megállapítására irányuló eljárást felfüggesztheti. 11. A Jst. 64. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A jogi segítő e törvény alapján peren kívüli jogi szolgáltatást nyújt, illetve pártfogó ügyvédként jár el (e Fejezetben a továbbiakban együtt: jogi szolgáltatás). A jogi segítői tevékenység végzésére a jogi segítő a szolgáltatási szerződés jogi segítségnyújtó szolgálattal történő megkötésével válik jogosulttá. 12. A Jst. 68. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Pártfogó ügyvédi képviseletet polgári eljárásban a névjegyzékben szereplő ügyvéd és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel jogi segítő szervezet láthat el, amennyiben rendelkezik a bíróságokkal való elektronikus kapcsolattartáshoz, különösen az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételéhez szükséges technikai feltételekkel. A névjegyzékben szereplő jogi segítő szervezet büntetőeljárásban akkor láthatja el a sértett pártfogó ügyvédi képviseletét, ha megfelel a Be. 58. (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek, egyéb személyek pártfogó ügyvédjeként büntetőeljárásban nem járhat el. 5

6 13. A Jst. 71/A. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 71/A. (1) A névjegyzékbe vétel iránti kérelmet írásban a jogi segítségnyújtó szolgálatnál lehet előterjeszteni. (2) A 66. -ban foglalt feltételeknek megfelelő kérelmező részére a jogi segítségnyújtó szolgálat harminc napon belül aláírás céljából megküldi a szolgáltatási szerződés tervezetét. Ha a visszaküldött szerződés valamennyi szükséges adatot tartalmazza, a jogi segítségnyújtó szolgálat annak aláírását követő tizenöt napon belül felveszi a kérelmezőt a névjegyzékbe. A névjegyzékbe vételről az aláírt szerződés egyik példányának visszaküldésével és a névjegyzékbe vétel időpontjának megjelölésével értesíti a jogi segítségnyújtó szolgálat a jogi segítőt. A Jst. 14. a) 60. (7) bekezdésében az a Ket a szövegrész helyébe az a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény a, b) 66. (5) bekezdésében a számlaszámát szövegrész helyébe a számlaszámát, valamint adószámát, c) 90. -ában a pontja szövegrész helyébe a pontja, valamint 11. (2) bekezdése szöveg lép. 15. Hatályát veszti a Jst. 39. (11) bekezdése. 3. A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló évi CLXXXIV. törvény módosítása 16. A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló évi CLXXXIV. törvény 7. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 7. A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló évi CLXXXIV. törvény módosításáról szóló évi LX. törvény 2. (2) bekezdésével megállapított 1. mellékletet a január 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni. 4. A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló évi CLXXXIV. törvény módosításáról szóló évi LX. törvény módosítása 17. (1) A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló évi CLXXXIV. törvény módosításáról szóló évi LX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul. 6

7 (2) Nem lép hatályba a Módtv. 1. (2) bekezdése. (3) A Módtv. 3. (2) bekezdésében a január 1-jén szövegrész helyébe a január 1-jén szöveg lép. 5. Záró rendelkezések 18. (1) Ez a törvény a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Az 1. alcím január 1-jén lép hatályba. (3) A 3. alcím január 1-jén lép hatályba. 19. E törvény 5. -a a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet 46. cikk (1) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. 7

8 1. melléklet a évi. törvényhez 1. A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló évi CLXXXIV. törvény módosításáról szóló évi LX. törvény 2. mellékletének a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló évi CLXXXIV. törvény 1. melléklet 14. pont 14/1. alpontját megállapító rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba: 14/1. Budakörnyéki Járásbíróság (székhelye: Budapest) Pilisborosjenő Piliscsaba Pilisjászfalu Pilisszentiván Pilisvörösvár Solymár Tinnye Üröm 2. A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló évi CLXXXIV. törvény módosításáról szóló évi LX. törvény 2. mellékletének a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló évi CLXXXIV. törvény 1. melléklet 14. pont 14/10. alpontját megállapító rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba: 14/10. Szentendrei Járásbíróság Budakalász Csobánka Dunabogdány Kisoroszi Leányfalu Pilisszentkereszt Pilisszentlászló Pomáz Pócsmegyer Szentendre Szigetmonostor Tahitótfalu Visegrád 3. A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló évi CLXXXIV. törvény módosításáról szóló évi LX. törvény 2. mellékletének a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló évi CLXXXIV. törvény 1. melléklet 14. pont 14/12. alpontját megállapító rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba: 14/12. Budaörsi Járásbíróság Biatorbágy Budajenő Budakeszi Budaörs Herceghalom Nagykovácsi Páty Perbál Remeteszőlős Telki Tök Zsámbék 8

9 INDOKOLÁS ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A jogi segítségnyújtásról szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) módosítását az indokolja, hogy nem minden, a jogi segítők névjegyzékében szereplő pártfogó ügyvéd képes teljesíteni a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) bíróságokkal történő elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályait. Tekintettel arra, hogy a névjegyzékben jelenleg is a kívánatosnál kevesebb jogi segítő szerepel, így szükséges annak biztosítása, hogy a polgári eljárásokban az elektronizációra vonatkozó szigorúbb szabályozás ne vezessen a jogi segítői névjegyzék kiüresedéséhez. Ennek érdekében kerül sor a jogi segítői névjegyzékre vonatkozó szabályok módosítására azért, hogy azok lehetőséget biztosítsanak az elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges feltételekkel nem rendelkező pártfogó ügyvédeknek is arra, hogy továbbra is a névjegyzékben maradjanak és polgári jogi ügyekben jogi segítőként, illetve büntetőügyekben mind jogi segítőként, mind pártfogó ügyvédként eljárhassanak. Ezen túl a törvény további, a gyakorlatban felmerült módosítási igényeknek igyekszik megfelelni. A Pp a) pontja alapján végrehajtás megszüntetési és korlátozási per indítható arra hivatkozással, hogy a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre. Ebben a perben a bíróságnak anélkül, hogy a szerződéssel érintett valamennyi fél perben állna azt kell vizsgálnia, hogy a követelés vagy az annak alapjául szolgáló jogviszony érvényesen létrejött-e. További problémát jelent, hogy a Pp. alapján párhuzamosan folyamatban lehet a 369. a) pontja szerinti per és a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt szerződés érvénytelensége tárgyában indított per. Ebben az esetben két per folyhat egymással párhuzamosan, amelynek a tárgya végső soron ugyanannak a szerződésnek az érvénytelensége. Folyamatban van az új polgári perrendtartás elfogadása, amely megoldást ad a fenti problémákra, ugyanakkor az új polgári perrendtartás rendelkezéseinek hatálybalépéséig is kezelni szükséges a jelzett anomáliákat a hatályos polgári perrendtartás rendszerébe illeszthető módon. A törvény a fentiekre figyelemmel módosítja a Pp. rendelkezéseit. A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló évi CLXXXIV. törvény módosításáról szóló évi LX. törvény január 1-jei hatállyal az Érdi Járásbíróság felállításáról rendelkezik. A bíróság elhelyezéséhez és felállításához szükséges beruházás biztonságos megvalósíthatóságára tekintettel az Érdi Járásbíróság felállításának határidejét január 1-jére szükséges módosítani, valamint, az Érdi Járásbíróság felállításával egyidejűleg a Budaörsi Járásbíróság, a Budakörnyéki Járásbíróság, és a Szentendrei Járásbíróság illetékességi területét a járások területéhez szükséges igazítani. A módosítással az érintett bíróságok tekintetében megtörténik az illetékességi határok járásoknak való megfeleltetése. RÉSZLETES INDOKOLÁS Az hoz A végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti perek esetében előfordul, hogy a felperes a keresetét a végrehajtás megszüntetése iránt terjeszti elő, ugyanakkor a rendelkezésre álló adatok alapján felmerülhet, hogy a korlátozásnak lehetne helye. A törvény előírja, hogy ebben az esetben a bíróság a feleket erre figyelmezteti és lehetőséget biztosít, hogy a felek erre tekintettel megtegyék a szükséges nyilatkozataikat. 9

10 A törvény a hatálybalépését követően indult ügyekben előírja, hogy ha a végrehajtás megszüntetési, illetve korlátozási per a 369. a) pontja alapján indul, azaz a felperes arra hivatkozással kéri a végrehajtás megszüntetését vagy korlátozását, hogy a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre, akkor ebben a perben a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt szerződés érvénytelensége tárgyában is keresetet kell előterjesztenie. Ezt a keresetet pedig elő kell terjeszteni valamennyi érintett ellen, aki ellen egyébként a szerződés érvénytelensége tárgyában a pert meg kellene indítani. Tehát ebben a perben mindazoknak perben kell állniuk, akiknek perben kell állniuk a szerződés érvénytelensége tárgyában indult perben. E szabályozással a törvény egy speciális pertípust hoz létre, amelyben a bíróság nemcsak a végrehajtás megszüntetéséről vagy korlátozásáról dönt, hanem a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt szerződés érvénytelenségéről is, illetve erre irányuló kérelem esetén az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonásáról is. Ha a fél hiánypótlási felhívás ellenére nem terjeszti elő a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt szerződés érvénytelensége tárgyában a keresetet, a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani, ha erre már nincs mód a pert meg kell szüntetni, illetve ha a felperes a 369. a) pontja mellett a végrehajtás megszüntetését, illetve korlátozását más okra alapítottan is kéri, úgy kell tekinteni, hogy a 369. a) pontjára alapított kereseti kérelmet nem tartja fenn. A törvény arról is rendelkezik, hogy ha olyan végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti per van folyamatban, amelyben a felperes a 369. a) pontjára hivatkozik, akkor ugyanez a felperes már ezt követően nem indíthat önállóan pert a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt szerződés érvénytelensége tárgyában; az e tárgyban előterjesztett keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani. A törvény a hatálybalépését követően indult ügyekben rendezi azt az esetet is, amikor a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti per megindítását megelőzően indít valaki a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt szerződés érvénytelensége tárgyában pert. Ebben az esetben a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti pert fel kell függeszteni, és a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt szerződés érvénytelensége tárgyában hozott, az érvénytelenséget megállapító döntés köti a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti perben eljáró bíróságot. Ugyanez érvényes akkor is, ha a 369. a) pontja alapján folyamatban lévő per felperesén kívül bárki más által indított per van folyamatban a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt szerződés érvénytelensége tárgyában. A 4. -hoz A Pp.-nek a törvény szerinti módosításai a módosító rendelkezések hatálybalépésekor január 1-jén folyamatban lévő perekben csak akkor alkalmazhatók, ha a felperes a Pp a) pontjára a törvény szerinti módosítások hatálybalépését követően hivatkozik. A Pp.-nek a törvénnyel megállapítandó 370/A. (2a) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben akkor is alkalmazni kell, ha az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztésére még nem került sor a módosító rendelkezések hatálybalépésekor. Az egyéb folyamatban lévő perekre a törvény átmeneti szabályt ad, és előírja, hogy ha a törvény hatálybalépésekor folyamatban van mind a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti per, mind a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt szerződés érvénytelensége tárgyában indított per, ebben az esetben a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti pert fel kell függeszteni, és a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt szerződés érvénytelensége tárgyában hozott, az érvénytelenséget megállapító döntés köti a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti perben eljáró bíróságot. 10

11 Az 5. -hoz A Tanács 4/2009/EK rendeletének 46. cikk (1) bekezdése szerint a megkeresett állam teljes költségmentességet biztosít a jogosult által a 21 év alatti személlyel szembeni, szülő-gyermek kapcsolatból eredő tartási kötelezettségekre vonatkozóan benyújtott valamennyi kérelem tekintetében. Ilyen kérelmek esetében amennyiben a kérelem a végrehajtási eljárásban történő pártfogó ügyvédi képviselet biztosítására vonatkozik indokolt a Jst. módosításával megteremteni annak jogszabályi lehetőségét, hogy a jogi segítségnyújtó szolgálat a pártfogó ügyvéd részére a végrehajtás foganatosítására irányuló eljárást követően az eljárást lezáró jogerős bírósági döntés és a Pp. 87. (2) bekezdés szerinti értesítés hiányában is díjat állapíthasson meg, amennyiben a végrehajtás foganatosítására irányuló eljárás nem a bíróság döntésével zárul (pl. ha az adós a végrehajtható okiratban foglaltaknak eleget tett, és ezt a végrehajtó megállapította). A 6. -hoz A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) január 1-jétől hatályos rendelkezése értelmében a hatóság a kérelmező ügyfél részére legfeljebb 45 napos hiánypótlási határidőt állapíthat meg, amely rendelkezéstől csak törvényi szintű jogszabály térhet el. A jogi segítségnyújtási eljárásban benyújtott komplex támogatási kérelmek esetében az ágazati eljárási szabályok korábban ennél hosszabb, legfeljebb 3 hónapos hiánypótlási határidőről rendelkeztek. Ezt azonban egy végrehajtási rendelet tartalmazta. A vonatkozó szabályozásban ezért a korábbinak megfelelő, a Ket.-ben szereplőnél hosszabb határidő szabásának lehetőségét indokolt a Jst.-ben biztosítani a komplex kérelmek sajátosságaira tekintettel. A 7. -hoz A törvény 58/A. -ának módosítása egyértelműsíteni hivatott azt, hogy a jogi segítségnyújtó szolgálat abban az esetben is módosítja a jogerős díjmegállapító határozatát, illetve visszavonja a visszatérítésre kötelező határozatát és új visszatérítésre kötelező határozatot hoz, ha a bíróság perújítási eljárást követően hoz a jogerős díjmegállapító határozat alapjául szolgáló költségviselési rendelkezésétől eltérő rendelkezést. A 8. -hoz A Ket. 32. (1) bekezdésének január 1-jétől hatályos szövege alapján amennyiben az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, a közigazgatási hatóság az eljárást csak abban az esetben függesztheti fel, ha ezt törvényi rendelkezés lehetővé teszi. Ennek megfelelően mind a polgári, mind a büntetőeljárások esetében szükség van a Jst.-be olyan rendelkezés beépítésére, amely lehetővé teszi a jogi segítségnyújtó szolgálatnak a jogi segítő díjának megállapítására irányuló eljárás felfüggesztésének lehetőségét. Amennyiben erre nem lenne lehetőség, úgy a Ket. 31. (1) bekezdés l) pontja alapján a jogi segítségnyújtó szolgálat arra kényszerülne, hogy megszüntesse az eljárást, amely a díj megállapítására irányuló eljárásban ügyfél pártfogó ügyvéd érdekeinek súlyos sérelmét jelentené. A 9. -hoz A módosítás célja, hogy a rendelkezésben a büntetőeljárás valamennyi lehetséges kimenetele megjelenítésre kerüljön, összhangban a Jst. rendelkezéseinek végrehajtását biztosító, a 11

12 bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően korábban módosított, a jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól szóló 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelet és a pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő részére megállapítható díjról és költségekről szóló 7/2002. (III. 30.) IM rendelet előírásaival. A 10. -hoz Az első bekezdés a 9. -ban foglalt módosítással áll összhangban. A második bekezdés pedig a 8. -sal összhangban a büntetőeljárások esetében reagál arra, hogy a Ket. 32. (1) bekezdésének január 1-jétől hatályos szövege alapján amennyiben az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, a közigazgatási hatóság az eljárást csak abban az esetben függesztheti fel, ha ezt törvényi rendelkezés lehetővé teszi. Ennek megfelelően mind a polgári, mind a büntetőeljárások esetében szükség van a Jst.-be olyan rendelkezés beépítésére, amely lehetővé teszi a jogi segítségnyújtó szolgálatnak a jogi segítő díjának megállapítására irányuló eljárás felfüggesztésének lehetőségét. Amennyiben erre nem lenne lehetőség, úgy a Ket. 31. (1) bekezdés l) pontja alapján a jogi segítségnyújtó szolgálat arra kényszerülne, hogy megszüntesse az eljárást, amely a díj megállapítására irányuló eljárásban ügyfél pártfogó ügyvéd érdekeinek súlyos sérelmét jelentené. A 11. -hoz A jogi segítők névjegyzékébe nem hatósági aktussal, hanem szolgáltatási szerződés megkötésével kerülnek be a jogi segítők. Ennek megfelelően a jogi segítők névjegyzékét vezető Igazságügyi Hivatal nem hoz hatósági döntéseket a névjegyzék vezetésével kapcsolatban. Ennek megfelelően szükséges a vonatkozó szabályok módosítása az egyértelműsítés érdekében. A 12. -hoz Annak érdekében, hogy a jogi segítői névjegyzékben szereplő, jellemzően idősebb érintett ügyvédek az e-perkapu bevezetése eredményeképpen ne távozzanak nagy számban a jogi segítői körből, lehetőséget kell biztosítani számukra arra, hogy továbbra is nyújthassanak büntetőügyekben peres, illetve peren kívüli, valamint polgári ügyekben peren kívüli jogi szolgáltatást. Ennek biztosítása érdekében módosul a Jst. vonatkozó 68. (2) bekezdése, valamint ehhez kapcsolódóan a jogi segítői névjegyzék vezetésének részletes szabályairól szóló 42/2003. (XII. 19.) IM rendelet, mely alapján a polgári ügyekben jogi szolgáltatás nyújtását vállaló ügyvédnek nyilatkoznia kell arról, hogy rendelkezik-e az elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges feltételekkel. A 13. -hoz A jogi segítők névjegyzékébe nem hatósági aktussal, hanem szolgáltatási szerződés megkötésével kerülnek be a jogi segítők. Ennek megfelelően a jogi segítők névjegyzékét vezető Igazságügyi Hivatal nem hoz hatósági döntéseket a névjegyzék vezetésével kapcsolatban. Ennek megfelelően szükséges a vonatkozó szabályok módosítása az egyértelműsítés érdekében. 12

13 A 14. -hoz Szövegcserés módosítások, melyek pontosítást, az adminisztratív terhek csökkentése érdekében egy bejelentési kötelezettséget előíró rendelkezés bővítését és a törvény jogharmonizációs záradékának módosítását tartalmazza. A 15. -hoz Hatályon kívül helyező rendelkezés, mely a 11. és 13. -okhoz kapcsolódik. A 16. -hoz A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló évi CLXXXIV. törvény módosításáról szóló évi LX. törvény január 1-jei hatállyal az Érdi Járásbíróság felállításáról rendelkezik. A bíróság elhelyezéséhez szükséges beruházás biztonságos megvalósíthatóságára tekintettel az Érdi Járásbíróság felállításának határidejét január 1-jére szükséges módosítani. A 17. -hoz Az Érdi Járásbíróság illetékességi területe a hatálybalépést követően 7 településre terjed ki, melyek jelenleg a Budaörsi Járásbíróság illetékességi területéhez tartoznak: Diósd, Érd, Pusztazámor, Sóskút, Százhalombatta, Tárnok, Törökbálint. Az Érdi Járásbíróság felállításával egyidejűleg a Budaörsi Járásbíróság, a Budakörnyéki Járásbíróság, és a Szentendrei Járásbíróság illetékességi területét úgy szükséges módosítani, hogy a Budaörsi Járásbíróság illetékességi területe a Budakeszi járás településeire terjedjen ki, míg a Budakörnyéki Járásbíróság illetékességi területe a Pilisvörösvári járás településeire terjedjen ki. A Szentendrei Járásbíróság illetékességi területéből Pilisszántó a Budakörnyéki Járásbíróság illetékességi területéhez kerül, így a módosítás következtében a Pilisvörösvári járás valamennyi települése a Budakörnyéki Járásbíróság illetékességéhez tartozik. Hatályba léptető rendelkezés. Jogharmonizációs záradék. A 18. -hoz A 19. -hoz 13